View
230
Download
1
Category
Preview:
Citation preview
ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika BA sillabusz
a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője
irodalomjegyzékkel
2015-2016-2. félév
2
BBN-ESZ-101.01 Bacsó Béla: Bevezetés az esztétikába
Arisztotelész Poétika és értelmezései ea Időpont: csütörtök 10:30-12:00
MUK 34
Arisztotelész műveinek jelentőségét aligha kell külön kiemelni, azonban hogy műve
milyen jelentősen meghatározta az európai esztétikai gondolkodást, aligha kell külön
hangsúlyoznunk. Értelmezései között kiemelkedik az egzisztenciafilozófia és
hermeneutika huszadik századi kezdete, ez talán kevésbé ismert. Itt mindenekelőtt
Heidegger korai Arisztotelész olvasatai (Rétorika, Nikomakhoszi etika stb.) döntőek.
(Heidegger Gesamtausgabe 18. kötet és 22. kötet).
Az olvasatok olyan felismerésekre vezettek, hogy maga az aisztheszisz, nem receptív,
hanem “magában növekvő” jellege folytán állandóan képzi és újraképzi a tudást, s
egyben változó viszonylatok közt engedi kimondani (logosz) az így felismertet. A
modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját éppen ez jelenti, mit
ismerünk fel így és nem másként (Gadamer) és ez egyben minden esztétikai-
hermeneutikai kérdés magva.
A Poétika bemutatását olyan művekhez kapcsolom, amelyek után Arisztotelész nem
véletlenül fogott hozzá a poétikai elvek rögzítéséhez, Eric Voegelin joggal jegyezte
meg A polisz világa – mitosztól a filozófiához című könyvében (Order and History
Vol. II. 1987.), hogy a tragédia fejlődése Aiszkhülosztól Euripidészig reprezentatív
kifejezése Athén politikai hanyatlásának. Vagy egy későbbi kiváló történész Ch.
Meier (A görög tragédia politikai művészete 1988.) megállapítása szerint a görög
néző a művekben éppen azt nyerte el, amire ennek a politikai kultúrának szüksége
volt – egy távolságot a mindennapoktól. Ezért olyan görög tragédiákhoz is
kapcsolódom, amelyek megmutatják a görög tragédia és a politikai/közös világ
viszonylatait.
A félév során a kezdeti fogalmi tájékozódást Heidegger említett (és más) előadásaiból
vesszük, mindenkor megnézve Arisztotelész adott művének szövegkontextusát,
ugyanakkor olyan jelentős elméletírók műveit is használjuk a Poétika értelmezéséhez,
mint K. von Fritz, Kommerell, Pohlenz, Schadewaldt, Ricoeur stb.
Vizsga szóbeli beszámoló az előadások és olvasott művek alapján történik.
Olvasni a vizsgára:
Arisztotelész – Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett 1997.
Arisztotelész – Nikomakhoszi Ethika VI. könyv ford. Szabó M. Magyar Helikon
1971.
Arisztotelész – Rétorika II. könyv ford. Adamik T. Gondolat 1982.
S. Halliwell – Cselekmény és jellem, valamint R. Janko – A katharzisztól az
arisztotelészi középig in. Helikon 2002/1-2.
Aiszkhülosz – Perzsák in. Drámái Magyar Helikon 1971.
Szophoklész – Antigoné in. Drámái Európa kiadó 1979.
Euripidész – Bakkhánsnők Európa kiadó én.
Két dráma ismerete kötelező!
3
Továbbolvasóknak javasolt:
H.-G. Gadamer két görög tárgyú műve A filozófia kezdete kötetben Osiris-Gond 2000.
BBN-ESZ-201 Somlyó Bálint: Bevezetés a műértelmezésbe
Barthes, Blanchot, Foucault gy
Időpont: hétfő, 16:00-17:30
MUK 40
A kurzus célja alapvető szövegelemző készségek kifejlesztése. A félév során a 20.
századi francia gondolkodás néhány meghatározó alakjának műértelmezéssel
kapcsolatos szövegeiből válogatunk, középpontban a szerző és az írás kérdéseivel.
Szemináriumi formában, a szövegértelmezésre koncentrálva, kettős értelemben is: a
szövegeink is az értelmezés problémáiról szólnak majd, az órák pedig ezeknek az
értelmezésről szóló szövegeknek az értelmezéséről. Véglegesen az órán döntünk majd
a szövegekről, de biztosan benne lesz Barthes-tól A szöveg öröme és A szerző halála,
Foucault-tól a Mi a szerző, Blanchot-tól fejezetek Az irodalmi térből.
Jegyet szemináriumi dolgozattal lehet szerezni, aktív órai munka a jegyszerzés
előfeltétele.
BBN-ESZ-201.01 Pintér Tibor: Bevezetés a műértelmezésbe. A kritika szerepe a kulturális életben gy
Időpont: kedd, 12:00-13:30
MUK 39
A szeminárium a kortárs kritika kulturális szerepeivel foglalkozik némi történeti
háttérrel. Bevezető jellegű óra, történeti, elméleti és gyakorlati szempontok
keverednek benne. Az olvasmányok feldolgozása és a kortárs magyar kritika
térképének vázlatos áttekintése után a hallgatók maguk írnak könyvekről,
komolyzenéről és kortárs képzőművészetről. Az óra a Művészetek Palotájával és a
Műértő c. folyóirattal együttműködésben jön létre.
BBN-ESZ-201.02 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe.
A modern művészet társadalomtörténete gy
Időpont: csütörtök, 14:00-15:30
MUK 40
A kurzus oktatásának célja: a művészetelméletet tanuló hallgatók társadalmi
érzékenységének fokozása.
A kurzus témája: A félév során azzal foglalkozunk majd, milyen viszonyban állt a
művészet a modern társadalom különböző fajtáival. Kitérünk a tiszta művészet
fogalmára, a művészet és a tudomány, a művészet és a piac, a művészet és a politika
viszonyának kérdésére, a magas és a populáris kultúra fogalmára, a művészet
intézményiségével kapcsolatos problémákra, az aktivizmus, a funkcionalizmus, a
realizmus, a konkretizmus, az összművészet stb. fogalmaira.
4
Irodalom (ízelítő):
Pierre Bourdieu: A művészet szabályai. BKF, 2013.
Peter Bürger: Az avantgárd elmélete. Universitas, 2010.
T. J. Clark: Farewell to an Idea. New York, 1999.
Boris Groys: The Total Art of Stalinism. 1992.
Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus novus. 1980.
Hans Belting, Andrea Buddensieg, Peter Weibel (eds.): The Global Contemporary
and the Rise of New Art Worlds. 2013.
BBN-ESZ-211.01 Bárány István – Pintér Tibor: Művészetelmélet-
történet 1. ea
Időpont: csütörtök 15:00-16:30
MUK 39
A félév első felében a művészetelmélet és esztétika történetének első – az
antikvitáshoz köthető – fejezetét tekintjük át. A modern esztétika és a premodern
művészetelméletek döntő különbségéről szóló bevezetés után a következő
témakörökkel foglalkozunk röviden: isteni megszállottság, mint a költészet forrása, a
mimészisz fogalma és Platón költészetkritikája, ennek filozófiai háttere (Platón Az
állam alapján), szépség, ideaelmélet, megszállottság (Phaidrosz), Arisztolész
Poétikája (mimészisz, költészet- és tragédiaelmélet, katarzis).
A félév második felében a reneszánsztól a felvilágosodásig tekintjük át a modern
esztétika születésének folyamatát: ízlés és illendőség az udvari kultúrában; az érzéki
tapasztalat problémája: a „tudom-is-én-micsoda”; a „régiek és újak” esztétikai vitája;
a modern esztétika átalakulása művészetelméletté és művészetfilozófiává:
Winckelmann görögség-felfogása, Diderot és Rousseau színházesztétikája, Lessing
esztétikai nézetei
Kötelező olvasmányok:
Antikvitás
Hésziodosz: Istenek születése 1-115
Ión. Atlantisz, 2000.
Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a –
511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b.
Phaidrosz. Atlantisz, 2005.
További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket
elektronikus formában tesszük közzé.)
Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o.
Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o.
B. Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában.
Szerk. Vígh Éva. Bp. 2004. 81-122.
B. Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve (részletek)
F. de la Rochefoucauld: Maximák (részletek)
D. Bouhours: A tudom is én micsoda. Laokoón, 1. (2001),
http://laokoon.c3.hu
5
Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a
szobrászatban. In: Winckelmann: Művészeti írások. Budapest, 1978, 2005.
Lessing: Laokoón vagy a festészet és a költészet határaiaról, I-V. fejezet. In: Lessing:
Válogatott esztétikai írásai. Budapest, 1982. 193-222.
Lessing: Hamburgi dramaturgia, 73-83. szám. In: Lessing id. m. 452-493.
D. Diderot: Színészparadoxon. Magyar Helikon, 1966.
J-J. Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. (részletek) Ford. Kis János. Magyar
Helikon, 1978.
Ajánlott szakirodalom:
Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666
Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk.
Bolonyai Gábor, Hajdú Péter)
E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997.
Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002.
Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979.
Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere.
( http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html )
Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983
A. Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában
Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002.
N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás
J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. (részletek) Ford.
Endreffy Zoltán,
több kiadás
U. Im Hof: A felvilágosodás Európája. (részletek) Ford. Zalán Péter, Atlantisz, Bp.,
1995
Rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogunk megjelölni, kiadni, a
részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb
kötelező olvasmányok, vizsgatematika) elérhető lesz honlapunkon:
http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/
BBN-ESZ-212.01 Bárány István: Művészetelmélet-történet 1. gy Időpont: péntek 10:00-11:30
MUK 42
A művészetelmélet-történet I. szeminárium a művészetelmélet-történet
előadássorozat áttekintését egészíti ki. Az óra célja egy-egy jelentős mű részletes
elemzése, feldolgozása.
BBN-ESZ-221.01, BBN-ESZ-221.01 Papp Zoltán: Művészetelmélet-
történet 2. ea+gy Időpont: csütörtök 10:00-11:30; 12:00-13:30
MUK 40 .
6
Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és
szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik,
egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének
egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum
autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások
befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető
tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál
megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller,
Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos
olvasmánylistát az első órán adom meg.
BBN-ESZ-231.01 Bacsó Béla: Hegel után, művészet a modern
korban ea Időpont: kedd 10:30-12:00
MUK 42
Az előadás számot kíván adni arról a döntő változásról, amit Hegel után mind
többen rögzítenek, nevezetesen, hogy egyszerre jelenik meg a nem-szép
művészetek gyakorlata és elmélete, s az a megszüntethetetlen igény, hogy a
művészet a megváltozott feltételek között is a remekmű létrehozásán, vagy éppen
a múlt remekműveinek igézetében és időnként „másolásában” bontakozik ki. Sartre
egy ízben ezt nevezte (Flaubert könyvében) remekmű az irrealitásban, vagy később
Belting láthatatlan remekműnek.
A félév során elméleti és konkrét műelemzések példáján mutatom be ezt a
kettősséget, aminek az érzékelő ember szétszórtságként (Kracauer, Eliot, Kermode,
Crary) tapasztal, míg a műszüntelen forma-módosuláson (Verbildung/Defiguration)
megy át, ahogy Rosenkranz fogalmazta a rút esztétikájában. A modernitásban a
mű helyzete, létezésének módja radikálisan megváltozik. R. Sennett egy Degas
megjegyzésére utalva a művek alakokat állítanak ki- és elénk, akik láthatóak és
egyben izoláltak.
A vizsga szóbeli beszélgetés a félévi előadásból nyert ismeretek és az olvasott művek
alapján.
Vizsgára szövegek:
Baudelaire – A modernség in. u.ö. Művészeti kuriózumok Corvina 1988. 80-103.o.
Flaubert – Bovaryné több kiadásban
Zola – Manetról szóló írásai in. u.ö. Válogatott művészeti írásai Képzőművészeti
kiadó 1961.
Nietzsche – A tragédia születése Európa kiadó 1986.
Dilthey – A hermeneutika keletkezése in. A történelmi világ felépítése a
szellemtudományokban Gondolat kiadó 1974. 469-494.o.
Heidegger – A műalkotás eredete Európa 1988.
Benjamin – A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában in. Kommentár és
prófécia Gondolat 1969. 301-334.o.
Adorno/Horkheimer – A felvilágosodás dialektikája Atlantisz 2011. 19-63.o., és 153-
207.o.
Hofmann – Manet: Reggeli a műteremben Corvina 1987.
7
BBN-ESZ-232.01 Bartha Judit: Az irónia és története gy Időpont: kedd 12:00-13:30
MUK 42
A szemináriumon ókori görög (Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész)
és római szerzők (Cicero, Quintilianus) Szókratész-értelmezéseiből kiindulva
vizsgáljuk az irónia fogalmának modern kori megközelítéseit. Az elemzések
során a romantikus-idealista iróniával (F. Schlegel, E. T. A. Hoffmann, G. W. F.
Hegel, S. Kierkegaard), valamint annak dekonstruktív kritikájával (Paul de Man)
foglalkozunk részletesen.
A teljesítés feltétele: szóbeli vagy írásbeli beszámoló.
BBN-ESZ-241.03 Nemes Z. Márió - Sajó Sándor - Seregi Tamás:
Kortárs művészetelméletek ea Időpont: csütörtök 16:30-18:00
MUK 39
A kurzus áttekintést nyújt a legfontosabb 1945 utáni nyugati művészetelméleti
irányzatokról tisztázva ezek előzményeit is: a művészetfogalom változásait a 8
marxizmustól és a strukturalista művészetelméleti koncepcióktól kezdve a
hermeneutikán és fenomenológián át a különböző posztstrukturalista és analitikus
megközelítésekig követjük nyomon.
A vizsga két részből (írásbeli és szóbeli) áll.
Kötelező olvasmányok:
- Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a
művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, 7–22.
- Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti
tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75–116.
- Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4,
484–509.
- Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya
(szerk.): A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a
rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról.
Budapest – Szeged, Osiris – Pompeji, 2001, 7–50.
- Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern
irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a
posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 538–559.
- Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan
semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, 15–36.
- Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52.
- Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok
diszkurzusában. In: Helikon 1994/1–2, 21–36.
- George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47.
- Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, Budapest, 2003, 343-379.
- Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A
sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68.
8
- Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés
hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 239–267.
- Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.):
Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest, 1978, 93–103.
- Clement Greenberg: Modernista festészet (kéziratos fordítás)
- Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A
kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95.
- Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A
modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a
strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 470–478.
- Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A
posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro,
Budapest, 2010, 23–73.
- Craig Owens: Az allegorikus impulzus. Egy posztmodern elmélet felé. I–II.
rész. In: Enigma 66 (2010), 24–39. és 67 (2010), 5–20.
- Paul Ricoeur: A bizonyítás kérdése Freud pszichoanalitikai írásaiban. In:
Szummer Csaba – Erős Ferenc (szerk.): Filozófusok Freudról. Cserépfalvi,
Bp. 1993. 107- 138.
- Jean-Paul Sartre: A kép intencionális szerkezete. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép,
fenomén, valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 97–119.
- Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő: 9
Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása.
Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503.
- Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. M. (szerk.): A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a
posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 385-395.
- Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In:
Bacsó Béla (szerk.) Kép – fenomén – valóság, Kijárat, Budapest, 1997, 229-
241.
BBN-ESZ-242.25 Sajó Sándor: Merleau-Ponty művészetfilozófiája
gy Időpont: szerda 10:00-11:30
MUK 42
A múlt századi francia fenomenológia egyik legnagyobb hatású (Ricoeur szerint a
legjelentősebb) szerzője, Maurice Merleau-Ponty műveit olvassuk és vitatjuk meg.
Mivel Merleau-Ponty elképzelése szerint a művészet és a filozófia szorosan
összetartozik, a szűkebb értelemben vett művészetfilozófiai tanulmányai mellett
átfogó igényű filozófiai műveiből is olvasunk részleteket.
A félév végi jegyet az órákon való aktív részvétel és a félév végén leadandó esszé
határozza meg.
Olvasmányok
„Cézanne kételye” (részlet), ford. Szabó Zsigmond, in Enigma 1996/3, 76-90.
„A szem és a szellem”, ford. Vajdovich Györgyi és Moldvay Tamás, in Bacsó Béla
szerk.: Fenomén és mű, Budapest, Kijárat, 2002, 54-79.
9
„A közvetett nyelv és a csend hangjai”, ford. Szávai Dorottya, in Bacsó Béla szerk.:
Kép, fenomén, valóság, Budapest, Kijárat, 1997, 142-178.
Az észlelés fenomenológiája, ford. Sajó Sándor, Budapest, L‟Harmattan, 2014.
A látható és a láthatatlan, ford. Farkas Henrik és Szabó Zsigmond, Budapest,
L‟Harmattan, 2006.
BBN-ESZ-242.01 Pálfalusi Zsolt: Az alteritás fenomenológiája –
Lévinas: Teljesség és végtelen gy
Időpont: hétfő 18:00-19:30
MUK 39
A kurzus célja, betekintést nyújtani a modern fenomenológia olyan elágazásába, mely
meghatározóvá vált a XX. századi filozófia történetében. Lévinas korai főművének
tanulmányozása egyben alteritás fenomenológiája néven ismertté vált teória nyitánya
és egy olyan korszaké, melyben az etika mindaddig bénító paradoxonjainak új megol
dása körvonalazódik.
A mű nyomán megismerkedünk egy gondolkodói életúttal és egy páratlanul remek
filozófiai munkával.
Kurzus teljesítésének feltétele aktív órai részvétel valamint referátum tartása a mű egy
előre megadott szakaszából.
BBN-ESZ-251:14 Pintér Tibor: Mozart – Don Giovanni ea
Időpont: csütörtök 12:00-13:30
MUK 39
Az előadásokon Mozart művét három meghatározó aspektusból értelmezzük és
elemezzük. Történeti szempont: az opera műfajának alakulása az érett Mozart
műveiig, valamint a Don Giovanni keletkezésének körülményei. Műértelmezési
szempont: az opera zenei és drámai felépítése, elemzése, zenei close reading.
Műtörténeti szempont: Az opera recepciójának főbb állomásai, melyben szerepet
kapnak az utóbbi ötven év recepciótörténetileg fontos rögzített színpadi előadások.
BBN-ESZ-251.01 Darida Veronika: Artaud – A színház és
hasonmása ea
Időpont: hétfő 16:00-17:30
MUK 34
BBN-ESZ-251:37 Bartha Judit: E. T. A. Hoffmann - Murr kandúr
életszemlélete ea
Időpont: szerda 12:00-13.30
MUK 40
10
A német romantika egyik legnagyobb hatású alakjának 1819/1821-ben, két részletben
megjelent regénye dióhéjban tartalmazza a romantikus poézis posztmodern kor
számára is mérvadó elemeit. Az önéletrajzi ihletésű műben az esztétikai teóriát
virtuóz írásforma „hitelesíti”. A fókuszban az önmagával meghasonlott, zseniális
szerző figurája áll, aki átjárást biztosít két fiktív biográfia, továbbá számos valóságos,
mára ugyancsak kanonikussá vált mű között. Filozófiai-retorikai játéka teret nyit az
Athenaeum-korszak romantikus kulcsfogalmainak humoros újraértelmezésére.
A teljesítés feltátele: írásbeli vizsga.
BBN-ESZ-261:47 Bartha Judit: Gótika – romantikus rémtörténetek gy
Időpont: kedd 9:00-10:30
MUK 42
A szemináriumon a 19. századi angolszász és német rémtörténetek (Gothic novel ill.
Schauerroman) eszmetörténeti hátterét, műfaji sokszínűségét, narratív kliséit vizsgáljuk
romantikus szerzők (E. T. A. Hoffmann, Mary Shelly, Jane Austen, Edgar Allen Poe,
Robert Louis Stevenson, Bram Stoker stb.) mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek
elemzésével.
Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat
BBN-ESZ-261:39 Károlyi Csaba: Kritikaírás gy
Időpont: kedd 14:30-16:00
MUK 40
A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A
recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő
rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában
megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden
résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot
kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy,
hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg.
BBN-ESZ-261.07 Pintér Tibor: Zene a hangrögzítés korában gy
Időpont: kedd 14:30-16:00
MUK 39
A félév során a zene esztétikai tapasztalatának azt a fordulatát értelmezzük, amely a
hangrögzítés megjelenésével, majd fokozatos tökéletesedésével ment végbe. Ennek
feltérképezéséhez a kurzus első két órájában a zenehallgatás történetét tekintjük át,
melynek során az a kérdés kerül középpontba, hogy miként vált a zenehallgatás
magányos, intim tevékenységgé, és ez hogyan írja felül a korábbi zenehallgatási
módokat. Médiatörténeti része a félévnek a hanghordozók technológiai tökéletesedése:
a fonográftól a digitális felvételig. Mindezek a legszorosabban összefüggenek olyan
kérdésekkel mint (1) a teljes nyugati zeneirodalom mint kéznéllevő repertoár, (2) a
műalkotás és a technikai reprodukció elmélete Walter Benjamin nyomán, (3) a
11
hangfelvétel mint par excellence műalkotás Glenn Gould felfogásában, (4) a digitális
hang mint a valóságban nem létező fenomén: a zenei valóság kérdésessége.
BBN-ESZ-261.08 Darida Veronika: Barthes – Beszédtöredékek a
szerelemről gy
Időpont: szerda 16:00-17:30
MUK 40
BBN-ESZ-261.09 Sajó Sándor: Kierkegaard filozófiája gy
Időpont: szerda 14:30-16:00
MUK 42
A kurzuson Kierkegaard-műveket olvasunk és vitatunk meg. Kierkegaard a
paradoxonok filozófusa, ahogyan írja: „A paradoxon a gondolkodás szenvedélye, s az
a gondolkodó, aki paradoxon nélkül gondolkodik, hasonlatos a szenvedély nélküli
szeretőhöz: középszerű szerzet”. Kierkegaard a múlt század olyan gondolkodóira volt
jelentős hatással, mint Jaspers, Heidegger, Lukács, Camus, Merleau-Ponty, Deleuze
és sokan mások.
A félév végi jegyet az órákon való aktív részvétel és a félév végén beadandó esszé
határozza meg.
olvasmányok
Félelem és reszketés, ford. Rácz Péter, Budapest, Európa, 1986.
Halálos betegség, ford. Rácz Péter, Budapest, Göncöl, 1993.
A szorongás fogalma, ford. Rácz Péter, Budapest, Göncöl, 1993.
Az ismétlés, ford. Gyenge Zoltán, Szeged, Ictus, 1993.
Filozófiai morzsák, ford. Hidas Zoltán, Budapest, Göncöl, 1997.
Vagy-vagy, ford. Dani Tivadar, Budapest, Gondolat, 1978.
BBN-ESZ-271.03 Seregi Tamás: Modern és kortárs szobrászat ea
Időpont: hétfő 11:00-12:30
MUK 42
A kurzus célja a hallgatók modern és kortárs szobrászattal kapcsolatos ismereteinek
és készségeinek fejlesztése.
A kurzuson a művészeti ágak versengésének klasszikus hagyományából indulunk ki,
majd a modern esztétika néhány klasszikusa (Winckelmann, Lessing, Herder, Hegel)
alapján megpróbáljuk felvázolni azokat az alapfogalmakat, amelyekhez képest és
ellenében a szobrászat az elmúlt másfél évszázadban meghatározta magát. Kitérünk a
szobrászat műfajaira, a legfontosabb szobrászati eljárásokra, a szobrászat anyagaira, a
helyhez való viszonyára, a méret és a lépték kérdésére, a szobrok sorsának
problémájára, a szobrászatnak a képiséghez, az elevenséghez, a változáshoz, a
mozgáshoz, az állandósághoz és a különböző térfajtákhoz való viszonyára stb.
Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat
12
Irodalom (ízelítő):
John Wood, David Hulks, and Alex Potts (eds.): Modern Sculpture Reader. Leeds,
2007.
Rosalind E. Krauss: Passages in Modern Sculpture. New York, 1977.
Jack Burnham: Beyond Modern Sculpture. New York, 1968.
Alex Potts: The Sculptural Imagination: Figurative, Modernist, Minimalist. New
Haven, 2000.
Harper, Moyer, Wilkin (eds.): A Sculpture Reader. Contemporary Sculpture since
1980. New York, 2006.
BBN-ESZ-271.04 Nemes Z. Márió: Kortárs költészet – alanyiságtól a
poszthumánig ea
Időpont: csütörtök 13:30-15:00
MUK 39
BBN-ESZ-271:19 Pintér Tibor: Zeneesztétika ea
Időpont: kedd 16:30-18:00
MUK 39
A félév során a klasszikus hermeneutikai modellt követve körbejárjuk a zene
befogadásesztétikai, alkotásesztétikai, műesztétikai és előadóművészet-esztétikai
alapproblémáit. Az előadásokon központi kérdések: a zenehallgatási szokások, a
zenei alkotásfolyamat esztétikai megközelítései, a műértelmezés változó irányai és az
előadóművészet meghatározó tendenciái.
BBN-ESZ-271.05 Darida Veronika: Kortárs dráma ea Időpont: hétfő 18:00-19:30
MUK 40
BBN-ESZ-281.02 Pálfalusi Zsolt: Nietzsche utolsó korszaka –
Bálványok alonya, Ecce Homo ea
Időpont: csütörtök 18:00-19:30
MUK 39
A kurzus során Nietzsche utolsó alkotói korszakával ismerkedünk meg, mely a maga
mélységével és tragédiájával egyik legfontosabb emlékművévé vált mindennek, amit
ma ”életfilozófiának” nevezünk.
A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló.
BBN-ESZ-281.03 Bartha Judit – Papp Zoltán: Esztétikai nevelés ea
Időpont: kedd 13:30-15:00
MUK 42
13
A kurzus célja az esztétikai nevelést programszerűen vizsgáló fontosabb
teoretikus művek, valamint a hozzájuk kapcsolódó módszerek történeti
szempontokat is mérlegelő tematikus bemutatása. A szemeszter első része történeti
áttekintést nyújt az esztétikum és nevelés témájában született legjelentősebb
művekről, Platóntól a felvilágosodáson át Schillerig. A szemeszter második
részében az esztétikai nevelés 20. századi és mai lehetőségeivel
foglalkozunk, mindenekelőtt Dewey, Shusterman, Vigotszkij és Eco elgondolásai
alapján, majd legvégül kitérünk az esztétikai nevelés meghatározó magyarországi
elméleteire és módszereire.
A teljesítés feltétele: írásbeli vizsga.
BBN-ESZ-281.04 Nemes Z. Márió – Sepsi László: A posztmodern
gótika ea
Időpont: hétfő 15:30-17:00
MUK 42
A kurzus során a gótika fogalmának jelentésváltozásaival foglalkozunk
kultúratörténeti és művészetfilozófiai kontextusban. Gótika helyett ebben az
esetben helyesebb gótikákról beszélni, hiszen olyan egymást inspiráló műfajokról és
poétikákról lesz szó, mint a southern gothic, mélytengeri gótika, a gothic punk vagy a
kibergótikus sci-fi. Ebben a félévben a gótika huszadik századi modern és
posztmodern alakváltozatai lesznek előtérben, melyeket irodalmi művek alapján
próbálunk majd feltérképezni, ugyanakkor folyamatosan törekszünk az intermediális
példák (film, képzőművészet, építészet stb.) felvonultatására is, hiszen a gótikus
pozíciók a kortárs képkultúrát is nagyban is meghatározzák.
A kurzus teljesítésének feltétele: zárthelyi dolgozat és szóbeli számonkérés
Válogatás a kurzuson tárgyalt olvasmányokból:
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1966
Anne Rice: Interjú a vámpírral, fordította Walkóné Békés Ágnes, Szukits, Szeged,
2012
Cormac McCarthy: Véres délkörök, fordította Bart István, Magvető, 2009
Stephen King: A köd, fordította Müller Bernadett, in: Stephen King: Csontkollekció,
Európa, 2006
Joe R. Lansdale: Fekete rontás, LAP-ICS Könyvkiadó, 1998
George R. R. Martin: Lázálom, fordította Kornya Zsolt, Alexandra Kiadó, 2013
Richard Matheson: Legenda vagyok, fordította Kamper Gergely, Könyvmolyképző
Kiadó Kft., 2008
Nick Cutter: Mélység, Agave Könyvek, 2015
Clive Barker: Vérkönyvek, ford. Nemes István, Lazi, 2010.
BBN-ESZ-402.02 Horváth Ágnes: Beckett, avagy a fecsegő szótlanok gy
Időpont: hétfő 13:00-14:30
MUK 40
14
BBN-ESZ-401.02 Pálfalusi Zsolt: Heidegger – Lét és idő III ea
Időpont: kedd 18:00-19:30
MUK 39
A kurzus célja tematikus betekintést nyújtani a XX. század egyik legfontosabb
filozófiai munkájába, Heidegger főművébe. A félév folyamán megpróbáljuk
körülhatárolni az olyan existenciális kategóriákat (bűnösség, lelkiismeret,
hanyatlás, gond, tulajdonképpeniség), amelyek minden későbbi, emelt szintű
Heidegger-kurzus számára megfelelő alapot biztosítanak a kor egyik
legfontosabb filozófiájának elsajátításához. A kurzus immár a III. félév a
tematikában, így elsősorban azoknak ajánlott, akik követték a korábbi kettőt.
Jegyszerzés feltétele referátum és aktív órai részvétel.
BBN-ESZ-402.05 Csuka Botond: Kortárs közelytések a XVIII.
századi esztétikához gy Időpont: hétfő 12:30-14:00
MUK 42
A kurzus során eredeti és továbbmutató kortárs megközelítéseikkel párhuzamosan
olvassuk újra a XVIII. század virulens brit esztétikai diskurzusának néhány
meghatározó szövegét.A filozófiai esztétika különbözőirányultságú és hátterű
olvasatai mellett (everyday aesthetics, environmental aesthetics, szómaesztétika)
az esztétikatörténet ideológiakritikai olvasata, valamint a kontextualista historiográfia
újabb, interdiszciplináris interpretációi segítségével a kurzus alapvető esztétikai
problémák történeti elemzésére vállalkozik. Utóbbiak között szerepel az esztétikai
tapasztalat, az esztétikai attitűd, az érdeknélküliség, a művészetfogalom
egységessége, a mindennapi környezet és a természet esztétikai megélése, az
esztétikai tapasztalat fiziológiai és szomatikus dimenziója, esztétika és ideológia
viszonya stb. A kurzus hátterében húzódó kérdés, hogy mely pontjain képes ma
elevenen hatni a XVIII. század esztétikája, célja pedig az, hogy kritikai viszonyt
és árnyaltabb történeti rálátást alakítsunk ki a kortárs megközelítésekhez.
A kurzust a XVIII. századi szövegekre kérdező zárthelyi vizsga zárja, illetve egy
szabadon választott kortárs szövegből tett szóbeli vizsga.
A teljesítéshez elengedhetetlen az angol nyelvűszövegek önálló, értő feldolgozása.
Kötelező irodalom
ADDISON, Joseph. „A képzelőerőgyönyörei.” Ford. Gárdos Bálint. Jelenkor,
2007/11: 1184-1209.
SHAFTESBURY, Anthony Ashley Cooper, 3rd Earl of. „A moralisták. Filozófiai
rapszódia.”Ford. Fehér Ferenc. In Brit moralisták a XVIII. században, szerk. Márkus
György, Budapest: Gondolat Kiadó, 1977, 71-248.
BURKE, Edmund. Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink
eredetét illetően. Ford. Fogarasi György. Budapest: Magvető, 2008.
HUME, David. „A jó ízlésről.” Ford. Takács Péter. In David Hume összes
esszéi, I. kötet, Budapest: Atlantisz, 1992, 222–244.
Ajánlott irodalom
15
MCCORMICK, Peter J. Modernity, Aesthetics, and the Bounds of Art. Ithaca –
London: Cornell University Press, 1990, 35-97.
STOLNITZ, Jerome. „On the Origins of „Aesthetic Disinterestedness‟.”The
Journal of Aesthetics and Art Criticism, 1961/2: 131-144.
GUYER, Paul. A History of Modern Aesthetics. Volume I: The Eighteenth Century.
Cambridge: Cambridge University Press, 2014, 1-29, 30-47, 63-73, 124-139, 147-
157.
RADNÓTI Sándor. Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése.
Winckelmann és a következmények. Budapest: Atlantisz, 2010, 19-54, 365-386.
NORTON, Brian Michael. „The Spectator and Everyday Aesthetics.” Lumen:
Selected Proceedings from the Canadian Society for Eighteenth-Century Studies,
Vol. 34, 2015: 123-136.
WALKER, William. „Ideology and Addison‟s Essays on the Pleasures of the
Imagination.” Eighteenth-Century Life, Spring 2000: 65-84.
SARAFIANOS, Aris. „The Contractility of Burke‟s Sublime and Heterodoxies in
Medicine and Art.”Journal of the History of Ideas, 69/1 (2008): 23–48.
SHUSTERMAN, Richard. „Szómaesztétika, Burke és a fenséges.” Ford. Csuka
Botond. In A gondolkodó test. Szómaesztétikai esszék. Szeged: JatePress, 2015,
193-219.
FURNISS, Tom. Edmund Burke’s Aesthetic Ideology. Language, Gender and
Political Economy in Revolution. Cambridge: Cambridge University Press, 1993, 1-
112.
EAGLETON, Terry. The Ideology of the Aesthetic. Oxford: Blackwell, 1990, 1-69.
SHUSTERMAN, Richard. „Of the Scandal of Taste. Social Privilege as Nature in
the Aesthetics of Hume and Kant.” In Surface and Depth. Dialectics of
Criticism and Culture. Ithaca –London: Cornell University Press, 2002, 92-107.
BBN-ESZ-402.03 Bársony Márton: Shakespeare karneváli olvasata
és Shakespeare karnevál-olvasata gy
Időpont: csütörtök 9:00-10:30
MUK 42
Shakespeare drámáit az irodalomtudomány számtalan iskolája próbálta már saját
elképzeléseszerint értelmezni, közéjük tartoznak az ún. „karneváli olvasatok” is.
Azonban egy elképzelt „karneváli iskolát” nehéz egységesként feltételezni, hisz
számtalan egymástól független gondolkodó hol lazábban, hol erősebben kapcsolódó
örökségéből épült fel. Ebben az iskolában E. K. Chambers angol folklórtörténete,
Kantorowicz politikai teológiája, Empson nyelvészeti munkája vagy Victor Turner
liminalitás-elmélete szinte mind egyenrangú Bahtyin karnevál-elméletével. Utóbbit
ráadásul kevesen ismerték (igazán) a jellemzően angolszász Shakespeare-tudósok
közül, akik Shakespeare karneváli értelmezésére vállalkoztak.
Pedig Shakespeare kora épp az a kor, amelyben a pogány eredetű karneváli kultúra
alatt összedőlni látszik a föld. Az pedig valószínűtlen, hogy a „legkarneválibb
műnem” alkotásait hidegen hagyta volna ez a válságidőszak. Az órán egy
gyötrelmesen sok lábon álló karnevál-tudományt alkalmazunk Shakespeare
„olvasásához” arra, hogy megtaláljuk egy valódi karneváli kultúra nyomait (hatását?)
néhány drámájában.
16
A kurzus szemináriumként bejárásköteles, a magyar nyelvű források hiánya miatt
némi angol-tudást igényel. Teljesítéséhez 10 oldalas szemináriumi dolgozatot kell
majd leadni.
Ajánlott és kötelező olvasmányok:
Shakespeare, William, Hamlet.
Shakespeare, William, Lear király.
Shakespeare, William, Vízkereszt, vagy amit akartok.
Bahtyin, Mihail Mihajlovics, Francois Rabelais művészete, a középkor és a
reneszánsz népi kultúrája. (fordította Könczöl Csaba), Budapest: Európa, 1982
- “Bakhtin on Shakespeare.” (translated by Sergeiy Sandler) PMLA. 129/3., (2014)
Barber, C. L., Shakespeare’s Festive Comedy. Princeton–Oxford: Princeton UP, 2012
Bristol, Michael D., Carnival and Theater. London–New York: Routledge, 1989
Chambers, E. K., The Elizabethan Stage. Oxford: Clarendon Press, 4 Volumes, 1923
- The Mediaeval Stage. London: Oxford University Press, 2 Volumes, 1967
Eliade, Mircea, Az örök visszatérés mítosza. Budapest: Európa, 1993 (fordította
Pásztor Péter)
Empson, William, Structure of Complex Words. Totowa: Rowman and Littlefield,
1979
Frazer, James G., Az aranyág. (fordította Bodrogi Tibor, Bónis György) Bp:
Gondolat, 1965
Kantorowicz, Ernst H., The King's Two Bodies. Princeton: Princeton UP, 1997
Kott, Jan, Kortársunk, Shakespeare. (fordította Kerényi Grácia), Budapest: Gondolat,
1970
Laroque, François, Shakespeare’s Festive World. (translated by Janet Lloyd)
Cambridge UP, 1993
Patterson, Annabel, Shakespeare and the Popular Voice. Oxford: Basil Blackwell,
1989
Sidney, Philip, A költészet védelme. (Molnár Katalin fordítása)
Turner, Victor, The Ritual Process. Structure and Anti-Structure. The Lewis Henry
Morgan Lectures. Ithaca: Cornell UP, 1991
Weimann, Robert, Shakespeare and the Popular Tradition in the Theater. (edited by
Robert Schwartz) Baltimore – London: John Hopkins UP, 1987
Welsford, Enid, The Fool: His Social and Literary History. Gloucester: Peter Smith,
1966
Wiles, David, Shakespeare's clown. Cambridge UP, 2005
BBN-ESZ-402.04 Hadi Barbara– Zámbó Kristóf: Fenomenológiai és
ikonológiai képolvasatok gy Időpont: szerda 16:00-17:30
MUK 42
BBN-ESZ-402.06 Cseh Dávid: Japán színháztörténet gy
Időpont: szerda 13:00-14:30
MUK 42
17
BBN-ESZ-402.08 Margitházi Beja. Barts Lívia: Projektszeminárium
- Szövegvizualizáció gy
Időpont: csütörtök 11:00-12:30
MUK stúdió
„Te milyen grafikát tudnál kihozni egy tudományos szövegből?” – a Barts Lívia
2015-ös szövegvizualizációs kísérletének ötletéből született projektszemináriumon
média-, esztétika- és filmszakos hallgatók közreműködésével olyan módszert
tesztelünk, amely segítségével elméleti szövegek gondolatmenetét, összefüggéseit
vizuálisan próbáljuk meg ábrázolni. Az adatvizualizáció, a vizuális jegyzetelés, a
fogalomtérkép (mind map), az infografika példáiból kiindulva, rendszeres házi
feladatokkal gondolkodtatva és rajzoltatva tréningeljük a résztvevőket arra, hogy a
három alaposabban értelmezendő tudományos szöveg feldolgozása során ötleteik
születhessenek az egyes szövegek vizualizációjára, képi megjelenítésére, melyet több
fázisú munka során fogunk véglegesíteni. A cél tehát a szövegek tartalmi
összefüggéseinek feltérképezése lesz, melyhez nem rajzolni kell tudni, hanem
gondolkodni
Mivel a féléves munka során minden résztvevő aktív és kreatív jelenlétére és
közreműködésére szükség lesz, a jelenlét minden órán kötelező. A résztvevők a
gyűjtésben, ötletelésben, együttgondolkodásban, egyéni és csapatmunkában való
részvételük, a létrehozott anyagok mennyisége és minősége, a határidők betartása
alapján kapnak jegyet.
Az adott órákra kötelezően elolvasandó tanulmányokat a félév elején jelöljük ki.
A témához ajánlott irodalom:
- Bederson, Ben – Shneiderman, Ben eds. (2003) The Craft of Information
Visualization: Readings and Reflections. Morgan Kaufmann.
- Bubik Veronika szerk. (é.n.) Vizualizáció a tudománykommunikációban.
Egyetemi jegyzet.
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/VizualizacioATudomanyk
ommunikacioban/vizualizacio_a_tudomanykommunikacioban.pdf
- Card, Stuart – Mackinlay, Jock – Shneiderman, Ben (1999) Readings in
Information Visualization, Using Visualization to Think. Morgan Kaufmann.
- Chen, Chaomei (2004) Information Visualization. Springer Verlag.
- Few, Stephen (2009) Now you see it. Analytics Press.
- Spence, Robert (2000) Information Visualization. ACM Press.
- Tufte, Edward (1997) Visual Explanations. Graphics Press.
- Tufte, Edward (1990) Envisioning Information. Graphics Press.
- Tufte, Edward (1983) The Visual Display of Quantitative Information.
Graphics Press.
- Ward, Matthew – Grinstein, Georges – Keim, Daniel (2010) Interactive Data
Visualization. AK Peters.
- Ware, Colin (2004) Information Visualization. Morgan Kaufmann.
- http://szovegvizualizacio.blog.hu
Recommended