4
WORLD CLASS SZUMÁTRA A SZUMÁTRAI MINANGKABAU MUSZLIM KÖZÖSSÉGBEN A NŐKÉ A VÁLASZTÁS JOGA: MEGLÁTOGATTUNK EGY NÉPCSOPORTOT, AHOL FELFEDEZTÉK AZ ISZLÁM NŐI OLDALÁT, ÉS A NŐK ÚGY ÉLNEK, MINT A PARADICSOMBAN. Nő- uralom Szerző Caitlin Fitzsimmons Fotó Peter Garmusch

Caitlin Fitzsimmons - Peter Garmusch: Nőuralom

Embed Size (px)

DESCRIPTION

(Forrás: Caitlin Fitzsimmons (szöveg) és Peter Garmusch (fotók): Nőuralom = Flair, 2009/január-február, 68-71. o.) A szumátrai Minangkabau muszlim közösségben a nőké a választás joga: meglátogattunk egy népcsoportot, ahol felfedezték az Iszlám női oldalát, és a nők úgy élnek, mint a paradicsomban.

Citation preview

Page 1: Caitlin Fitzsimmons - Peter Garmusch: Nőuralom

WORLD CLASS SZUMÁTRA

A SZUMÁTRAI M I N A N G K A B A U

M U S Z L I M KÖZÖSSÉGBEN

A NŐKÉ A VÁLASZTÁS J O G A : MEGLÁTOGATTUNK

E G Y NÉPCSOPORTOT, A H O L FELFEDEZTÉK

A Z ISZLÁM NŐI OLDALÁT, ÉS A NŐK

ÚGY ÉLNEK, MINT A P A R A D I C S O M B A N . Nő-

uralom

Szerző Caitlin Fitzsimmons Fotó Peter Garmusch

Page 2: Caitlin Fitzsimmons - Peter Garmusch: Nőuralom

NŐK HATALMON: A MINANGKABAUK

HAGYOMÁNYAI AZ ISZLÁM ELŐTTI

IDŐKIG NYÚLNAK VISSZA, A VALLÁS MIT

SEM VÁLTOZTATOTT A SZOKÁSOKON

Page 3: Caitlin Fitzsimmons - Peter Garmusch: Nőuralom

WORLD CLASS SZUMÁTRA

TERMÉSZETES GAZDÁLKODÁS:

A RIZSFÖLDEKRE GVÖNVÖRŰ VÍZESÉSEK

SZÁLLÍTJÁK

VIZET - EZÉRT A MINANGKABAUK

FÖLDJE KÜLÖNÖSEN TERMÉKENY

A MERANTAUNAK NEVEZETT SZOKÁS SZERINT A FIATALOK

ELINDULNAK A VILÁGBA, HOGY SZERENCSÉT PRÓBÁLJANAK

MEREDEK SZOKÁSOK: A MINANGKABAU-TETÖ CSÚCSAI A VÍZIBIVALYOK SZARVAIRA EMLÉKEZTETNEK, MENNYISÉGÜK PEDIG A HÁZ HÁLÓSZOBÁINAK SZÁMÁRA UTAL

Page 4: Caitlin Fitzsimmons - Peter Garmusch: Nőuralom

A F É R F I A F E L E S É G É N É L A L U D H A T , D E A Z A N Y J A H Á Z Á B A N K E L L R E G G E L I Z N I E

Asmaragdszínű rizsföldek a sziklákkal és keskeny erdő­csíkokkal határolt völgy legszéléig nyúlnak. Egy sátor áll itt, ami szinte észrevédenül egybeolvad az impozáns

díszlettel. Benne egy nő guggol a szalmán az aznapi rizstermés előtt, testét mintás ruha fedi, ősz haját egyszerű, fehér kendő­vel csavarta be. Yunának hívják, és napsütötte arca felragyog, amikor a birtokára mutat: „Ez a kis föld az enyém, a mellette fekvő másokhoz tartozik, de békésen dolgozunk egymás mel­lett", mondja a 63 éves nagymama." Yuna anyjától örökölte a nyugat-szumátrai Harau-völgyben fekvő birtokát - aki szintén az anyjától kapta, ahogy az a népüknél ősidők óta szokás. Indo­néziának ez a része a minangkabauk otthona, akiket a világ leg­nagyobb matrilineáris (anyai ágon öröklő) törzseként tartanak számon, és szinte teljes népességük muszlim vallású. Ami első pillantásra ellentmondásnak tűnik, a minangkabauk esetében tökéletesen működik. Bukittinggiből származó vezetőnk, Hendri Chaniago elmeséli, hogy a minangkabauk hagyományai messze az iszlám megér­kezése előtti időkig nyúlnak vissza. „A szokás és a vallás két különböző dolog", mondja, „itt az emberek majdnem mindig a szokásokat követik". Az iszlám csak a középkorban jelent meg ezen a környéken, és ebben az időszakban szorította ki a budd­hista és a hindu vallást. A minangkabauk iszlámról alkotott felfo­gása a legnagyobb tiszteletben részesíti a nőket - ez egyáltalán nem mond ellent a vallási tanoknak. Míg a Korán szerint a nőket nem lehet házasságra kényszeríteni, a minangkabauk úgy tart­ják, hogy a nőnek magának kell kiválasztania a házastársát, és az anyák a legfontosabbak. Egy klán birtoka a nőkhöz tartozik a törzs törvényei szerint, akik azt a lányaikra örökítik tovább. Ugyanakkor a nőknek és a férfiaknak is lehet olyan tulajdo­nuk, ami nem a kláné. A minangkabauk hagyományos építési stílusban emelt házain mindenekelőtt a csúcsokban végződő tető tűnik fel, és a csúcsok mennyisége a ház hálószobáinak számára utal. Elsősorban a nemek viszonyára vonatkozó, szi­gorú szabályok alakítják a hagyományos házakban zajló életet. Házasságkötés után minden nő saját szobát kap. A fiúknak tíz­évesen el kell hagyniuk az anyai házat, és a férfiak házába kell költözniük, ahol elsajátítják például az önvédelmet. Ha egy férfi megházasodik, az éjszakát a feleségénél töltheti, de reggel el kell hagynia a házat, és az édesanyja házában kell reggeliznie. A minangkabauk társadalma matrilineáris, de nem matriarchális. A klán vezetője mindig férfi, akit a klán nőtagjai választanak meg,

és le is válthatják, ha nem dolgozik jól. A vezetők csoportokat alkotnak, amelyek megválasztják maguk közül a legfőbb vezetőt. Ma négymillió minangkabau él Közép- és Nyugat-Szumátrán, akik között hagyományokat őrző földműveseket és városlakókat is találunk - utóbbiak a Padanghoz és Bukittinggihez hasonló településeken élnek. A minangkabauk között van egy ősrégi szokás, a merantau: világgá menni és szerencsét próbálni. Ez a szokás azt eredményezte, hogy a minangkabauk népe ma elszórtan él, és megtalálható a teljes indonéz szigetcsoporton. A legtöbb minangkabau azonban előbb-utóbb visszatér hazá­jába, a termékeny völgyek és erdős hegyoldalak földjére, ahol a nagy, ködülte tavakat magas hegyláncok veszik körül, ahol sok állat, többek között a megritkult számú szumátrai tigris is él. Gyönyörű vízesések zúdulnak le a meredek sziklákon, hogy a völgyben fekvő rizsföldekre szállítsák a vizet, és mindenhol nagy termetű vízibivalyokat látni, amiket a helybéliek a földek megmunkálására hasznosítanak. Fontos szerepet játszanak ezek az állatok a minangkabauk mito lógiájában is. A minang jelentése győzedelmes, a kabau jelentése vízibivaly. A holland gyarmati uralom ideje óta a minangkabauk nemcsak ügyes ezüstművesként ismertek, hanem bonyolult kézimunkáikról is híresek, amelyek egészen Malajziáig eljut­nak, és magas áron kelnek el, de a legismertebbek a fűszeres padang-ételek (makanan padang néven). Ezek a rendkívül erős curryételek, mint amilyen a húsból készült rendang vagy a párolt zöldség, a chilis padlizsán, a currys hal, a sült csirke és a sambal-szósz. A legtöbb faluban és városban még vannak hagyományos, csúcsos tetejű házak is, megfelelő intézkedések nélkül azonban előbb-utóbb el fog tűnni a régió tipikus építészete. Ennek meg­akadályozására a hivatali szervek életbe léptettek egy szabályt, ami előírja, hogy a nyilvános középületeket minangkabau-tetővel kell ellátni. Ezért aztán a hatalmas szarvakat ma egyre inkább banképületeken és benzinkutak tetején láthatjuk. Noha a minangkabau-társadalomban mély gyökerei vannak az iszlámnak, az itt élőknek lazább a viszonyuk a valláshoz. Chaniago például azt meséli, hogy néha pár száz minangkabau társaságában elmegy kutyákkal vaddisznóra vadászni. A vadá­szat után nagy ünnepséget tartanak, amelynek során nyársra tűzik az elejtett vadat. „A barátaink gyakran kérdezik, miért eszünk disznóhúst, mikor muszlimok vagyunk", mondja Chaniago, „amire mi minangkabauk azt válaszoljuk, hogy nincs baj, hiszen fa alatt ülünk és itt nem lát az Isten."

flair: 01-02/2009 71