Tulajdonképpen nemkellene foglalkoznom amagyar politikával, hanem látnám azt, hogy ha-talmas és sok esetben át-hatolhatatlan falat építet-tek fel egymás között akonzervatív jobb- és a li-berális baloldali pártok ve-zetõi és hívei.

A két oldal békés véle-ménykülönbsége szerin-tem elfogadható, itt, Ame-rikában is van ilyen a pár-tok és a nézetek között,azután négy-, illetve két-évente jönnek a követke-zõ választások, addig pe-dig lélegzetvétel nélkül iski lehet bírni az idõt.

Otthon, úgy látszik, eztképtelenek megérteni azemberek, pedig jobb len-ne, ha mindenki azzal fog-lalkozna, hogy a saját ésszerettei, családja életét te-gye jobbá, ne pedig azzal,mit tenne Orbán Viktorhelyében – az egy ideignem lehetséges.

2018 a következõ ma-gyar országgyûlési válasz-tások idõpontja, de jelenpillanatban a harmatgyen-ge ellenzéki pártok közülegynek sincsen esélye le-váltani az otthoniak sze-mében sikeres kormány-fõt. Programjuk sincs,csak beszélnek, arról,hogy eljött az idõ a Fidesz-KDNP kormánypártokmegbuktatására.

Itt, külföldön, Ameriká-ban és Kanadában is vanOrbán-kormány ellenzék,de semmivel sem erõsebb,mint az otthoni. Egyéb-ként itt következményeknélkül lehet akármit írni,illetve dumálni, de sokeredménye nincs a kül-földön mûködõ magyarpolitikai ellenzéknek, samint már jeleztem, azotthoninak sincs.

Intelligens fiatalembe-rek és hölgyek az inter-neten található blogokontámadják az Orbán-kor-mányt, hogy milyen siker-rel, az október 2-án a nép-szavazás után fog kiderül-ni.

Jómagam már elegettettem „hazafias kötelessé-gemnek”, és amint az lát-ható volt az elmúlt héten,levélben szavaztam, ter-mészetesen nemmel.Akiknek nem tetszik,azok pukkadjanak meg.Majd jönnek a BartusLászlók és Lázár Györ-gyök, de mint írtam, frö-csöghetnek, amit akar-nak, magyar állampolgárvagyok, és a jogomat gya-koroltam, õk valószínûlegnem vették a fáradságot,

hogy elintézzék a magyarszavazati joguk visszaállí-tását.

Egyébként most olva-som Bartus Lászlót, aztköveteli az Európai Bizott-ságtól, hogy zárják ki Ma-gyarországot az EurópaiUnióból, ennek annyi a je-lentõsége, mint a többi el-ferdült politikai vélemé-nyének.

Egyik pillanatban azzalvádolja az Orbán-kor-mányt, hogy ki akarja vin-ni Magyarországot az Eu-rópai Unióból, a másikbanpedig – most – õ maga kö-veteli a kizárást. Nem le-het formában az ember,aki mindezt a zagyvaságotleírja, és elvárja, hogy azolvasói feldolgozzák az ir-datlanul hosszú és zava-ros szövegeit.

A több mint százéves,Amerikában megjelenõAmerikai Magyar Nép-szava-Szabadság címû he-tilapot sikerült néhány évalatt úgy tönkretenni,hogy már tavaly óta havilappá változott. Amikormég váltottunk e-mailt,azt írtam neki, hogy te vé-letlenül magyarnak szület-tél, de tulajdonképpen a

lapod inkább az eszkimókálláspontját képviseli.Csodálom, hogy vannakmég elõfizetõid és hirdetõ-id, mert ahogy te szapuloda magyarokat, hamarosannegyedévenként tudszmajd csak megjelenni.

Van egy másik hasonlóbaloldali figura, bizonyosLázár György, aki a Kana-dai Magyar Hírlap nevûweboldalon terjeszti kife-jezetten magyarellenesnézeteit. Õt szintén eszki-mónak tituláltam, amikorolvastam cikkeit.

Az egyébként teljesenrendben van, ha valakinem szereti az Orbán-kor-mányt, én sem szeretemBarack Obamát, és rette-gek attól, hogy mostHillary Clinton követke-zik. (Donald Trump semtetszik nagyon, de még õis jobb, mint Hillary.)

Ez azonban nem jelen-ti, hogy az amerikaisportólók olimpiai szerep-lését, kifejezetten nemzetialapon ócsároljam, amintezt Lázár György tette, amagyar sportolókkal a rióiolimpia idején.

Szerintem mindennekvan határa, de a liberálisbaloldal számára nincs.Frusztrált emberek, akikkénytelenek végignézni,

hogy a magyar nép min-den baloldali propagandaellenére az Orbán-kor-mány értékrendje szerintszavaz, és nekik pedigsemmi esélyük nincs aváltoztatásra.

Mostanában arról be-szélnek, hogy az Orbán-kormány vezetõ szerepeegyszer, szerintük hama-rosan véget ér. A gondolategyébként biztos, bár az-zal, hogy hamarosan, nemértek egyet. Az elsõ ésegyben következõ ország-gyûlési választás 2018-banlesz, elõtte a miniszterel-nök lemondása, vagy aforradalom változtathatnámeg a jelenlegi képet,ezekre nem látok lehetõ-séget a közeljövõben.

Duma lesz, olyan pár-tok vezetõi beszélnek,akik közül a PM, azEgyütt és a MOMA együt-tesen sincs elég szavaza-tuk, hogy bejuthassanak aparlamentbe. Egy-két szá-zalékos támogatottságukvan, és öt kell ahhoz,hogy egy párt bejuthassona parlamentbe.

Luxemburg állam szo-cialista külügyminisztere,Jean Asselborn, kijelentet-

te, hogy szeretné kiutasí-tani Magyarországot az Európai Unióból. Eztermészetesen nem reálislehetõség, Balázs Péter,aki a Gyurcsány- és aBajnai-kormány idejéntöltötte be a külügymi-niszteri tisztséget, még az-nap este adott interjút Kál-mán Olga sztárriporter-nek az ATV televíziós állo-máson.

Balázs Péter teljesenbaloldali ember – annakdacára, hogy a Toldy Fe-renc középiskolában vég-zett, ugyanott, ahol ezen

sorok írója is. Sajnos máspolitikai felfogásunk van,õ baloldali liberális, én pe-dig, mint a toldysok leg-többje, a keresztény éskonzervatív politikának atámogatója vagyok.

Balázs Péter az inter-neteten beszélt bal-liberális zagyvaságokat,Kálmán Olga megpróbáltazzal apellálni, hogy an-nak pártnak, amelyet az

egykori külügyér képvi-sel, nagyon kevés támoga-tója van.

Balázs Péter többszörszerepelt már az ATV mû-sorában, állandóan vissza-térõ mondása az Orbán-kormány mûködésévelkapcsolatban, hogy ezmár túl megy mindenen,lehetséges következmé-nyeket is említett, de Kál-mán Olga felhívta a figyel-mét, hogy burkolt fenye-getései dacára semmifélekövetkezménye nem lett afigyelmeztetésének.

Egyéként, azt BalázsPéter is beismerte, hogyaz EU-ból kizárni szintelehetetlen egy tagállamot,akármennyire nem tetszikegyeseknek Orbán Viktorminiszterelnök vélemé-nye. Az EU hetedik cikke-lyének érvényesítése any-nyira bonyolult, hogyszinte lehetetlen egy tag-országot kizárni.

Mint Balázs Pétermondta, elõször tíz or-szágnak kell egyetérteniabban, hogy a tagországmegsérti a szabályokat.Ez a rész még esetleg elér-hetõ, a következõ lépésnélaz összes tagállamnak kellegyöntetûen dönteni akérdésrõl. Ez pedig józan-ész szerint nem lehetsé-ges.

Fenyegetõzni, figyel-meztetni lehet felelõtlenül,de ezeknek semmilyenkövetkezménye nincs!

Érdekes, amikor azinternetet olvasva látom,Magyarországot a Stan-dard & Poor's nemzetközihitelminõsítõ cég, befekte-tésre ajánlott kategóriábahelyezte.

A cikk kissé eldugva je-lent meg a különféle inter-netes portálokon, amikornegatív volt a magyar gaz-daság értékelése, vastagbetûs fejléc tudatta az ol-vasóval a rossz hírt. Mostkicsit eldugva említik, hi-szen a jó hír számukranem fontos, csak az, havalami rosszat lehet írniaz országról.

Tipikus ez Magyaror-szágon, de itt, Észak-Amerikában is, az ittenibaloldali újságok – báregyre kevesebben van-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2016. szeptember 24. – 39. szám

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

Megtettem hazafias kötelezettségem

nak – és az online portá-lok folyton a rossz híre-ket emelik ki, és csodál-koznak, hogy az olvasóikotthagyják õket.

Azt nem tudni, hogy azAmerikai Magyar Nép-szava-Szabadság havi lap-nak hány olvasója van, mi-után Bartus László fõszer-kesztõ nem tartja be azamerikai posta törvényeit,és nem közli októberben akötelezõ lapszámot. A Ka-nadai Magyar Hírlap onlinekiadás fõszerkesztõje,Christopher Adam mártöbbször panaszkodott,hogy olvasói anyagilagnem nyújtanak segítséget,így neki kell állnia a szer-ver által követelt díjat. Ná-lunk, a Kanadai/AmerikaiMagyarságnál nincs ilyenprobléma, a hirdetõk és azelõfizetõk segítségévelfenntartható a hetilap. Leg-feljebb az lehet kérdéses,hogy meddig.

Jelenleg az a helyzet,hogy az évek során azEgyesült Államokban ésKanadában megjelenõ he-tilapok közül manapságmár csak kettõ életképes.

A Magyarság mellett aLos Angelesben megjelenõAmerikai Magyar Hírlap aza két hetilap, amelyik a XX.században Észak-Ameriká-ban megjelent számos heti-lapból még életben tudottmaradni.

Anno se szeri, se számanem volt a különbözõ váro-sokban publikált hetilapok-nak, sõt New Yorkban ésClevelandben a '60-70-esévekben még megjelentkét, ugyanabból a tõbõlszármazó napilap is.

A New York-i Népszavaés a clevelandi Szabadságakkoriban ugyanabban aszerkesztõségben készült,

csak a hirdetések és a he-lyi informatív írások vol-tak különbözõk.

Hetilapok jelentekmeg St. Louisban,Milwaukee-ban, Detroit-ban, Clevelandban, NewYorkban, valamint másvárosokban is. Torontó-ban egy idõben háromkülönféle hetilap mûkö-dött, Montrealban csakegyedül a Sporthíradó.

Ahogy elapadt az euró-pai bevándorlás, úgy el-fogytak az újmagyarok,akik a XX. században ál-landóan bevándorlói vol-tak az országunknak. Õktámogatták és tartottákfönn a magyar hetilapo-kat, azonban az utóbbiévekben már egyre keve-sebben vannak újságírók,amint az olvasók is.

Manapság az embereklegtöbbje a komputerenkeresztül tájékozódik azeseményekrõl. Az öregekkihaltak, az egyesülete-ink, templomaink megfo-gyatkoztak, utoljára 1989körül jöttek Erdélybõlhonfitársaink.

Emlékszem, akkori-ban Bocskay József bará-tommal beszélgettem,aki a SzabadságharcosSzövetség keretében ho-zatott be magyar mene-külteket Chicagóba azausztriai és olaszországitáborokból. Az itt élõmagyarok közül sokankritizálták, hogy vegyesházasságú egyének isjönnek a magyar templo-mokba. Mit tehetett vol-na, amikor a magyar nõ-nek román férje volt,nem választhatta szétõket.

Sokat változott a világ,és ehhez hozzá kell szok-ni.

„Hagyjuk, hogy az egyén maga keresse a boldogságát”

Nem csak munkaerő az emberEgy társadalmat megha-

tároz, hogy miként tekint azemberre, és ha reduktív em-berképet használ, azzal em-bertelenséget követ el –mondta Erdõ Péter bíboros,esztergom-budapesti érsekBudapesten.

A társadalom, amely ki-zárólag munkaerõként te-kint az emberre, értéknektartja a munkaerõ mobili-tását; csakhogy ezzel sem-mibe veszi az ember mél-tóságát, hiszen idõrõl idõ-re kiszakítja õt társadalmikapcsolataiból, sokszor acsaládjából is – hangsú-lyozta a bíboros egy társa-dalmi felelõsségvállalásrólszóló beszélgetésen.

„Az emberi méltóságiránti tisztelet megköveteli,hagyjuk, hogy õ maga ke-resse személyes boldogsá-gát” fogalmazott a bíboros,aki arról is beszélt, hogy amai embert megbénítja a vi-lág bonyolultsága.

A természet-, a gazdaság-és a társadalomtudományokolyan sok tényezõt mutat-nak be, és ezt a politikusok,továbbá „a különbözõ érde-kektõl vezérelt társadalmiaktivisták annyiféle tanul-ságra futtatják ki”, hogy azember már végképp nemtudja, mivel szennyezi job-ban a környezetet, így jófor-mán bizalmi alapon kény-szerül dönteni.

Zsigmond Vilmos nevét kapja egy amerikai díj

Elismerés a magyar filmesnekAz Oscar-díjas operatõr,

Zsigmond Vilmos nevétfogja viselni idén az ameri-kai operatõrök társasága(ASC) diákoknak szánt elis-merése, amelyeket mindenévben átkeresztelnek a tes-tület egy-egy volt tagjáraemlékezve.

„A filmszakos diákokévek óta tanulmányozzákZsigmond Vilmos lenyûgö-zõ képeit, és ez még hosszúideig így is marad a jövõ-ben. A mûvész mindig isbõkezûen bánt az idejével,folyamatosan megosztottatapasztalatait a világ külön-bözõ pontjairól származófeltörekvõ filmkészítõkkelés diákokkal. Óriási hatás-sal volt erre a mûvészeti ág-ra, mind a saját, mind aszárnyai alatt nevelkedettalkotók munkáin keresz-tül” – méltatta a néhai ma-gyar operatõrt Kees vanOostrum, az ASC elnöke.

Az idén januárban, életé-nek 86. évében elhunytZsigmond Vilmos 1978-banSteven Spielberg Harmadiktípusú találkozások címûsci-fijének fényképezésértvehette át az amerikai film-akadémiától az Oscar-díjat,1999-ben pedig megkaptaaz ASC életmûdíját. Idén azõ nevét fogja viselni az ASCStudent Heritage Award el-nevezésû kitüntetése.

Zsigmond Vilmos

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!

A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!

Harmath István (balról), Bocskay József és ifj. Fekete István

Jean Asselborn

Balázs Péter

Kálmán Olga