Térképfeladata kvalitatív drogkutatásban

Kaló Zsuzsa

Dr. Rácz József

MTA Pszichológiai Kutatóintézet

Magyar Pszichiátriai Társaság XV. Vándorgyűlés2009. január 29. Szabad előadások II.

Debrecen

Mit ad a nyelvészet a kvalitatív drogkutatásokhoz?

1. Módszereket pl.: térképfeladat2. Adatelemzési eszközöket: szöveg, beszélgetés és

multimodális interakciók– hagyományos átírás → CA, DA– hagyományos kódolás → nyelvi mintázatok– Számítógépes szövegelemzés pl.: Atlas.ti

(szövegtömbök) → NooJ (lexikai, morfológiai, szintaktikai egységek) (vö: László és munkacsoportja 2008)

Példa:Ágencia kódjai (McAdams 2001) – hagyományos

kódolás → korpusznyelvészet: aktív/passzív igék, fokalizáció, deiktikus jelölők, nézőpontváltások vagykognitív nyelvészet: metaforák, metonimiák

http://talkbank.org

Vizsgálat háttere

• Korábbi tanulmányok az alacsonyküszöbű szolgáltatásokkal és a kezelésbe vonással kapcsolatban

(Rácz 2006, Márványkövi 2007)

• 2008: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatgyűjtésre vonatkozó kérelme a tűcsere-központokkal kapcsolatban– demográfiák– kérdőívek– leírások

• A tűcsere-központok státusza Magyarországon (Rácz 2008)– 1994 óta léteznek, a jogi körülmények 2006 óta rendezettek– 2007-es adatok: Budapesten 2 állandó (VIII. és XIII. kerület), 4 vidéken,

5 automata, 3 mobil szervíz– Intravénás droghasználók becsült száma Magyarországon: ~ 4000 fő,

Budapesten: ~ 3000 fő– Hozzáférés aránya: 25%

A vizsgálat célja

• egy új kvalitatív eszköz tesztelése, amely alapján a vizsgálati személyek napi rutinját, a tűcserébe járás forgatókönyvét és tudás-keretei leírhatóvá válnak

A térképfeladat a nyelvészeti hagyományban

• Diskurzus-analízis: a kommunikációban fellépő félreértések vizsgálata (megakadások, beszélőváltások etc.)(Horváth 2004)

• Pszicholingvisztika: kétnyelvű tanulmányok (pl.: kódváltások) (Bartha 2005)

• Szociolingvisztika: menekülttáborokban: a határátlépés aktusának vizsgálatára (Omoniyi, White 2007; De Fina 2003)

(HCRC Map Task Corpus 1997)

Módszer

• Fiktív térkép az intravénás droghasználat tipikus helyszíneivel (A/4-es lapon)

• Instrukció: a térkép segítségével a napi rutin elmondása; az otthon és a tűcsere-központ említésével– több útvonal– új helyszínek– a vizsgálatvezető csak megfigyel– az útvonal berajzolható

• Cél: 2-5 perces aktivált spontán monológ

- dealer - a droghasználat helyszíne- tűcsere-központ - drogambulancia- kórház- metadon program- otthon- pénz-szerzés helyszíne

díler

a szúrás helyszíne

drogambulancia

kórház

metadon

rendőrség

otthon

tűcsere-központ

pénz

Adatgyűjtés

• Adatközlők: 30 intravénás droghasználó (4 nő, 26 férfi), a tűcsere központba járnak

• Adatfelvétel helyszíne: Budapest, VIII., XIII. kerületi tűcsere-központok

• Vizsgálat-vezető: kutató, szociális munkások, önkéntesek

• Az adatbázis nagysága: ~ 4000 szó, 90 perc

• Adat: – a napi rutin és a térkép

alajpán aktivált spontán beszéd

– interakciók– rajzok

szöveg / beszédszöveg / beszéd

Adatelemzés

• A szövegelemzés szintjei:– Nyelvhasználati választások– referenciák– pozicionálás– Forgatókönyvek /

tudáskeretek

A képek elemzése:A képek elemzése: útvonalak (mennyisége)útvonalak (mennyisége) új helyszínekúj helyszínek helyszínek közötti sorrendhelyszínek közötti sorrend

(CA transcripts)

Forgatókönyvek (F), tudáskeretek (T)

Forgatókönyv neve: eljutás a tűcserébe

• Helyszínek: otthon, pénzszerzés, szúrás helyszíne, pénzszerzés, díler, rendőrség, kórház, metadonkezelés, drogambulancia, tűcsere-központ

• Szereplők: díler, barátok, sorstársak, tűcsere-központ munkatársai

• Idői keret: reggeltől-estig (tűcsere nyitvatartás: délután 4-től 8-ig)

• „Hát először otthonról elindulok, csinálok egy kis pénzt. Hogyha a pénz megvan, akkor megyek a dílerhez, ha megvan az anyag, akkor jövök a tűcserébe. És utána megyek egyből nyomni a Jászaira. Ennyi. Hát attól függ, hogy hogyan. De hogyha nincs meg a pénz, akkor nincs anyag. Ennyi.” [204]

A szereplőkre vonatkozó tudáskeret és forgatókönyv példája:

T: díler

F: személyes kapcsolat, hozzá kell menni, telefonálás, vásárlás, pénz szükséges/ a pénzszerzés megelőzi

„ha van pénzem elindulok a dílerhez” [101]

„Be kell jönni a VIII. kerületbe, elmegyek a dílerhez, utána hazamegyek és beszúrom magamat. Ennyi.” [107]

„Onnan megyek a díleremhez” [108]

„Megvan a pénz, irány a díler.” [205]

„Följöttem Pestre, fölhívtam a díleremet” [211]

„Hogyha úgy jön össze pénz, akkor elmegyünk egy dílerhez, ott vásárolunk tőle speedet vagy anfetamint” [302]

„utána megyek a dílerhez, akinél kifizetem a pénzt” [204]

Rajzok

• Útvonalak:– otthon → pénz-szerzés → dealer → tűcsere-központ

→ droghasználat helyszíne [A/5]– otthon → tűcsere [A4/2]

• Új helyszínek: barátok, kocsma, játékterem, patika, munkahely, közért, edzőterem

Módszertani megjegyzések és javaslatok

Adatgyűjtés és elemzés• Formai követelmények: monológ, dialógus• Az interjú hossza: 2-5 percInterjúkészítő• státusza: szociális munkás, aki ismeri a droghasználó

napi rutinját ↔ ismeretlen személy: alacsonyabb bizalmi státusz

Interjúalany• Motiváció: voucher, ajándék stb.• Társas befolyásolás: külön szoba• Kognitív, mentális állapotfelmérés• Általános bizalmatlanság: pl.: félelem a rendőrségtől

Diszkusszió, konklúzió

• A forgatókönyvek tartalmazzák az eseményeket, a résztvevő entitiásokat és a kapcsolatokat. A legjellegzetesebb tudáskeret-forgatókönyv kapcsolat például arra utal, ahogyan az injekciós használó megszervezi a napját az otthon-pénzszerzés-dealer-tűcsere-droghasználat forgatókönyv szerint és mindezt a "pénzszerzés" vagy a "dealerrel találkozás" tudáskeretben helyezi el.

• A tudáskeretek és a forgatókönyvek azonosítása lehetővé teszi a viselkedés-sorozatokkal leírt tűcsere igénybevételének kognitív szerveződését. A kognitív szerveződés ismerete a tűcsere-program, illetve a kapcsolódó utcai munka célpontjait jelöli ki a kliensek egy-egy napi "mozgása" vonatkozásában. Az adatbázis nyelvi és tervezett narratív elemzése lehetővé teszi, hogy a térképfeladat módszerét alkalmasnak tartsuk kvalitatív drogkutatásokra.

Köszönjük a figyelmet!

kalozs@mtapi.hu