37
Karl Popper tudományfelfogása

Carl popper

  • Upload
    soncike

  • View
    349

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Carl popper

Karl Popper tudományfelfogása

Page 2: Carl popper

Karl Popper

• 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia

• PhD 1928, Bécsi Egyetem

(M. Schlick hallgatója) • London School of Economics 1946-1969

• Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

Page 3: Carl popper

Fő művek

• Logik der Forschug (1934)

Logic of Scientific Discovery (1958)

(A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997)• Conjectures and Refutations (1963)• Poverty of Historicism (1944)

• Open Society and its Enemies I-II (1945)• Postcsript to the Logic of Scientific Discovery

I.-III (1980)

Page 4: Carl popper

Popper fő gondolata:

Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz.

Falszifikacionista tudományfelfogás

Ha a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók), akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra, hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés

Kritikai racionalizmus

Page 5: Carl popper

Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja.

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50. old.

Page 6: Carl popper

... azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. A lényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldást javasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehető legkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogy megvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek az előírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikát amelyet magunk elmulasztunk gyakorolni.

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.

Page 7: Carl popper

Ismertetés menete:

• A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása • A tudománytörténet tudományfilozófia számára való

jelentőségének (a pszichologizmusnak) elutasítása

• Falszifikálhatóság Állítások és fogalmak típusai Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ? A falszifikálhatóság definíciója Falszifikálhatóság és falszifikáció Elmélet empírikus tartalma Korroboráció A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium

Page 8: Carl popper

A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása

Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása

Verifikálhatósági elv:

S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból

Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés

X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT

Minden hattyú fehér

Page 9: Carl popper

Popper:

Az induktív következtetések

• nem logikailag szükségszerűek és • nem is lehet érvényességüket megalapozni

minden megalapozási kísérlet körkörös okoskodásba

torkollik vagy

dogmatizmushoz vezet

Page 10: Carl popper

Körkörösség:

Próbáljuk meg megalapozni az induktív következtetést:

Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum

Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv)

P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mert különben nem lenne indukcióprobléma

Tehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát:

P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igaz

P’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehát meg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása,

Kell tehát egy P’’ meta-meta-indukciós elv stb.

Page 11: Carl popper

Fentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából és ellenőrzéséből áll.

A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell és nem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új az eszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományos elmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Az utóbbi nem ténykérdésekkel ... hanem csak az igazolás vagy az érvényesség kérdésével foglalkozik.

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.

A pszichologizmus elutasítása: Popper:

• A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek

• A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet érdektelen és jelentőség nélküli

Page 12: Carl popper

Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejöttének folyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. A megismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben a megismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket, amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak, hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni.

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.

... az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szert tenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, ... teremtő intuíciót.

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.

Page 13: Carl popper

Fogalom típusok

• Individuális fogalom

Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások szerepelnek és ezek nem küszöbölhetők ki

Pl. A Budapesti Állatkert hattyúi

• Univerzális fogalom

Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások nem szerepelnek vagy kiküszöbölhetők

Pl. hattyú

Page 14: Carl popper

Állítás típusok I

• Tiszta állítás

Melyben csak univerzális fogalom szerepel

Pl. Minden hattyú fehér

• Nem tiszta állítás

Melyben individuális fogalom szerepel

Pl. A Budapesti Állatkertben a tóban úszó 3 hattyú fehér

Page 15: Carl popper

Állítás típusok II.

• Univerzális állítás

Univerzális kvantort (minden)

tartalmazó állítás

Pl. Minden ember halandó

• Egzisztenciális állítás

Egzisztenciális kvantort (létezik) tartalmazó állítás

Pl. Létezik fehér holló

Page 16: Carl popper

Univerzális állítások típusai

• Numerikusan univerzális állítás

Mely ekvivalens véges sok, konkrét tér és idő koordinátát tartalmazó egyedi állítás konjunkciójával

Pl. Minden, a Budapesti állatkertben eddig megfigyelt hattyú fehér volt

• Szigorúan univerzális állítás

Mely nem ekvivalens véges sok, konkrét tér és időkoordinátát tartalmaző egyedi állítás konjunkciójával

Pl. Minden hattyú fehér

Page 17: Carl popper

Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindent felölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal a felfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileg lefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek a véleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúan egyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért a verifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonló megfontolásra hivatkozva elutasítják ezeket

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 78-79. Old.

Page 18: Carl popper

Állítások típusai III.

• Tiszta univerzális állítás

Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak

univerzális fogalmak szerepelnek

Pl. Minden hattyú fehér

Page 19: Carl popper

Egzisztenciális állítások típusai

• Tiszta egzisztenciális állítás

Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális

fogalmak szerepelnek

Pl. Létezik fekete hattyú

• Nem tiszta egzisztenciális állítás

Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel

Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3-án egy fehér hattyú

Page 20: Carl popper

Bázisállítás:

Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris) nem tiszta egzisztenciális állítás

Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú

Page 21: Carl popper

Megjegyzések a bázisállításokról

• A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le

• A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat

• Bázisállítás negációja nem bázisállítás

• Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból

Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú nem következik a Minden hattyú fehér állításból

• Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás

Page 22: Carl popper

Állítástípusok

Fogalom

Állítás

Individuális fogalomA Bp-i állatkert hattyúi

Univerzális fogalomHattyú

Numerikusan univerzális A Bp-i állatkert minden

eddig megfigyelt hattyúja fehér volt

Nem értelmes

Szigorúan univerzális Nem értelmes Tiszta

univerzális

Minden hattyú fehér

Egzisztenciális Nem-tiszta

egzisztenciális A Bp-i állatkertben van most egy fehér hattyú

Tiszta

egzisztenciális

Létezik fekete hattyú

Page 23: Carl popper

Állításokra vonatkozó állítások

• Tiszta univerzális állítás negációja

tiszta egzisztenciális állítás

Minden hattyú fehér

Negációja:

Létezik nem-fehér hattyú

• Tiszta egzisztenciális állítás negációja

tiszta univerzális állítás Létezik nem fehér hattyú

Negációja:

Minden hattyú fehér

Page 24: Carl popper

Állításokra vonatkozó állítások I.

• A tiszta egzisztenciális állítások verifikálhatók

Létezik nem-fehér hattyú verifikálható

• Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) falszifikálhatók

Minden hattyú fehér falszifikálható

Page 25: Carl popper

Állításokra vonatkozó állítások II.

• A tiszta egzisztenciális állítások nem falszifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható

• Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) nem verifikálhatók

Minden hattyú fehér nem verifikálható

Page 26: Carl popper

Természeti törvény:Nem tautologikus (azaz szintetikus)

tiszta univerzális állítás

Minden hattyú fehér

Következmények: A természeti törvények

• nem verifikálhatók

• tagadásai tiszta egzisztencális

állításoknak (törvények: tiltanak)

Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga

Page 27: Carl popper

Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagy számszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel. Ez konvenció vagy megállapodás dolga. ... Hasznosnak és gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természet-törvényeket szintetikus és szigorúan egyetemes állításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk. Ez annyit jelent, hogy nem-verifikálható állításoknak tekintjük őket, amelyek formája a következő: „Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományra igaz, hogy ...”)

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 79. Old.

Page 28: Carl popper

Elmélet falszifikálhatósága:

Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokat két nem üres részre osztja:

• Az elmélettel összeférhető• Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokra

bázisállítások

T által kizárt

T-vel összeférhető

Page 29: Carl popper

Popper:Elmélet empírikus tartalma:

Egy T elmélet empírikus tartalma: a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások

(a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége

Az elmélet arról szól, amit megtilt (arról nem szól, amivel összefér)

Minden hattyú fehér Összefér a

Minden béka zöld állítással,

de nem szól a békák színéről

Page 30: Carl popper

Falszifikálható elmélet empírikus tartalma:

Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal

bázisállítások

T által kizárt

T-vel összeférhető

T empírikus tartalma

A mi világunk

A leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat

Page 31: Carl popper

Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval:

Falszifikáció:

Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egy olyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük.

Fontos megjegyzések:

• A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy konvencionális mozzanat: empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás) Alacsony rendű konvenció

• A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet amit a falszifikálandó helyett elfogadunk

Page 32: Carl popper

Valamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hoc segédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hoc megváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki – logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikáló tapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, de tisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációs kritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek az ellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt a javaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációs kritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni ... hogy a tapasztalati módszert olyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnek pontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggal állítja – logikailag megengedhetőek.

K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.

A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés)

Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától), hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció elől

Page 33: Carl popper

Korroboráció:

Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogy az elmélet elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy

Korroborálódik:Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját

Page 34: Carl popper

Popper: A falszifikálhatóság demarkációs kritérium,

de nem jelentéskritérium:

Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt:

Ha az S mondatnak jelentése van, akkor (és csak akkor)

a nem-S mondatnak is van jelentése

A falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert

egy tiszta univerzális mondat falszifikálható, de tagadása,

egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható

Page 35: Carl popper

Összefoglalás

• Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet

• Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a falszifikálhatóságuk tünteti ki

• A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázis- állításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja

• Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen bázisállítások összessége

• Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett

Page 36: Carl popper

“Karl Popper is generally regarded as one of the greatest philosophers of science of the 20th century.”

Stanford Encyclopedia of Philosophy

Page 37: Carl popper

Karl Popper