Download pdf - Kerületi Nagytábor

Véménd

2015.07.08-17.

VI. Cserkészkerület

Kerületi Nagytábor

VI. Cserkészkerület Kerületi Nagytábor Véménd, 2015.07.08-17.

2

Tartalom

A megérkezés .........................................................................................................................3

Sheft .......................................................................................................................................4

Negyedik nap délelőtt – Püspöki áhítat és métabajnokság .......................................................5

A negyedik nap délután – Gondold újra blokk és vezetői teaház .............................................6

Az ötödik nap délelőtt – Vízi szakági program ........................................................................8

Az ötödik nap délután – Lazítás lélekben: Mise, felnőtt fogadalom, vurstli .............................9

Nyolcadik nap délelőtt – Gyakorlatozzunk! .......................................................................... 11

Nyolcadik nap – Lelki délután .............................................................................................. 12

Kilencedik nap – Nagy játékok, szövetségkötés tüze ............................................................. 13


3

A megérkezés Kellemes júliusi nap volt. Szinte minden a

megszokott rendben zajlott a véméndi tisztáson.

Csak 1-2, eddig nem látott sátor állt a rét szélén.

Vajon mi lehet, kikhez tartozhat?

Egyszerre csak, valami nesz ütötte fel fejét.

Egyenletes léptek dobogását, vidám

kacagást és fiatalos zsivaj hangját verték

vissza a véméndi dombok.

Nemsokára pedig kígyózó

sorokban bukkantak fel a

hangok hordozói.

640, vidáman lépdelő, 6

ker.-es cserkész. Kik

egyenruhában, kik

csapatpólóban,

nagytáskával, vagy anélkül,

de mind egyet akartak. 10

napot eltölteni együtt, sokat

nevetni, játszani, egymás

szokásait kicsit jobban megismerni, a

csapatok közti kapcsolatot szorosabbra

fűzni.

A nap folyamán mindenki elfoglalta a

táborhelyét, megbarátkozott a számára

kijelölt körlettel. Azonban egyszer csak

sűrű fekete fellegek jelentek

meg az égen. Kellőképpen

süvített mellé a szél is,

összeszorult az ember gyomra. De aznapra

még számos programunk volt, s egy VI.

ker.-es cserkész nem riad vissza semmitől.

Így sötétedés előtt még találkoztunk a közös

alakuló téren, hogy ünnepélyes keretek

között nyissuk meg a Nagytábort. Mindenki

vidáman, egymás indulóit túlkiabálva,

minden eshetőségre felkészülve érkezett

meg.

Zászlófelvonás, majd

köszöntők és

bemutatkozások hangzottak

el. S egy felejthetetlen, a

viharos szél süvöltő hangját

is messze túlharsogó

buzdítás: bátorságról,

kitartásról, meg nem

hátrálásról!

Igen, ezek a cserkészek, ez a HATKER, ez a KNT!


4

Sheft Felvirradt a nagy nap, a sheft napja. A csapatok

összeálltak és felkészültek a nagy versenyre. Egész

nap bemelegítettünk, mind a testünket, mind az

elménket. Az izgatottságunk óráról órára

fokozódott, majd leszállt az est, és a csapatok a

Nagy Mezőn gyülekeztek.

Az egyik résztvevő így számolt be az átélt

eseményekről:

„A többiekkel a végső

taktikai megbeszélést

tartottuk, amikor fehér

köpenyben megjelent Ő, a

Játékmester. Néma áhítattal

figyeltem minden szavára.

A beszéd után a csapatok

elfoglalták városaikat, majd

elkezdődött a kereskedés.

Hirtelen vándorkereskedők,

karavánok és mindenre

elszánt játékosok

kavalkádjában találtam

magam. Rémület fogott el, legszívesebben

visszamenekültem volna a táborba, de

eszembe jutottak a többiek, akik

számítanak rám. Összeszedtem magam és

fejest ugrottam a kereskedők világába: a

meggyőzés, a megtévesztés, a menekülés,

a támadás és a számolás világába. Teljesen

belefeledkeztem a játékba, szemem előtt

végig ott lebegett a cél: a győzelem. Majd

lefújták a játékot. Néhány percig még egy

helyben álltam, a futástól és az

izgatottságtól zilálva, majd a csapatomat

megkeresve visszatértem a táborunkba.

Lefekvéskor is még izgatott voltam, s alvás

közben is álmok kusza képei rohantak

meg: egy balul elsült támadás, egy

kudarcba fulladt ajánlat a

Vándorkereskedőnek, a Fehérköpenyes

Játékmester szigorú arca és az

eredményhirdetés: utolsók lettünk…

Ekkor szerencsére fülembe csendült a Pál-

Kata-Péter jól ismert dallama. Csak álom

volt. Még van esély a győzelemre. Majd az

eredményhirdetésen kiderül.”


5

Negyedik nap délelőtt – Püspöki áhítat és métabajnokság

A Kerületi Nagytábor 4. napját egy közös

tábori áhítattal kezdtük, amit a Pécsi

Egyházmegye püspöke, Udvardy György

tartott.

Az áhítat a cserkészet összetartó erejéről,

az előző napok borongós időjárása ellenére

történő kitartásról és a Jó Istennek szóló

hálaadásról, köszönetnyilvánításról szólt.

Úgy gondolom, hogy tökéletes napindítás

volt, és mindemellett óriási élmény, hogy

az egész tábor együtt énekelhetett és

imádkozhatott. Ezúton szeretném

megköszönni – az egész tábor nevében - a

Püspök atyának, hogy jelenlétével és

gondolataival hozzájárult a KNT-

élményhez.

A közös réti reggeli után kezdetét vette a

Métabajnokság, aminek a kezdő ütését a

Püspök atya hajtotta végre. Nagyon

izgalmas mérkőzések voltak. Jobbnál jobb

csapatok kerülhettek szembe egymással. A

program annyira sikeres volt, – szerencsére

az időjárás is remekelt - hogy szinte alig

tudtuk abbahagyni a játékot. Nem csoda,

hiszen a jó társaságban csak úgy repül az

idő.


6

A negyedik nap délután – Gondold újra blokk és vezetői teaház

Egy délután, két cél, két program, 640 résztvevő…

A KNT egyik célja volt, hogy

a kerület csapatai még jobban

összekovácsolódjanak. Ahogy

a keretmesében is szerepelt:

együtt tértünk vissza a

Bolygóra, hogy újra

benépesítsük azt.

A Föld korábban az emberi

tevékenység miatt

lakhatatlanná vált, s most

megújult állapotában fogadott

minket. Azonban nekünk ügyelnünk kell

arra, hogy még egyszer ne fordulhasson elő

hasonló tragédia. A tábor másik célja volt

tehát cserkész alapjellemünkből fakadó

természetszeretetünk elmélyítése, illetve a

környezettudatosságra

való nevelés.

A negyedik nap

délutánján a „Gondold

újra” programblokk

került megrendezésre,

amelynek keretében a

csapatok őrsei

választhattak a

különböző

tevékenységek között.

Volt, aki a

festőnövények világába nyert betekintést,

de lehetőség volt még

- vízhajtású rakétát építeni,

- újragondolni a

szemétkezelést, az energiatermelés

jövőjét,

- lovagolni,

- különféle globális

kérdésköröket szimuláló stratégiai

játékot játszani,

- megismerni a természetes

szépségápolás rejtelmeit

- és sok más hasonlóan érdekes

dolgot kipróbálni.

Én az őrsömmel csapatépítő

játékokon vettem részt, a fenntartható

szemléletnek ugyanis része a

közösségekben való gondolkodás.

Szintén ennek a napnak az estéjén került

sor a felnőtt teaházra is. A különböző

csapatok nagykorú cserkészei (negyedik

nap lévén) a fáradtság első rohamaival

küzdve összejöttek a központban, hogy

frissen főzött tea mellett kis csoportokban

beszélgethessenek.


7

Eközben a kószák egy nagyszerű

meseerdőt szerveztek, ahol egy „madzarul

cak kicit” beszélő árus küldött minket egy

furcsa városkába. Itt a szerelmi

háromszögek hálójában, a csak busszal

járható utakon keresztül, rendőri felügyelet

mellett, egyházi segítséggel kellett

megfejtenünk egy titkos kódot, és nem

mellékesen összehozni egy szerelmes párt.

Ahhoz, hogy a feladatot teljesíthessük,

szükségünk volt néhány képességre. Nagy

hasznát vettük például

- a hízelgésnek,

- szónoki vénának,

- a hidegvérnek,

- az alkudozási képességnek,

- a memóriának,

- a farmakológiai- és

bibliaismeretnek,

- a művészet iránti érzékenységnek,

- egy alapvető kém-attitűdnek, azaz a

magát és a küldetését soha fel nem

fedő, midig magabiztos és

határozott, váratlan helyzetekben is

gyorsan reagáló vérbeli specialista

jellemének.

A kincsvadász csapatoknak minden

erejüket be kellett vetni a küldetés

sikerének érdekében, de az elnyert jutalom

természetesen minden fáradságot megért…


8

Az ötödik nap délelőtt – Vízi szakági program

Az ötödik nap a kószák és a vándorok számára

igazán érdekesnek ígérkezett. Reggelinket

elcsomagolva korán reggel elindultunk a faluba,

ahol szervezett busszal Mohács felé vettük az irányt.

Mohácson elmentünk a Sokác révhez, ahol

rövid eligazítás után a hullámok közé

csaptunk. Voltak, akik kenuval és kajakkal,

de akadtak akik vízitaxival utaztak. A cél a

mohácsi strand volt, ahol egy ideig a

parton leheveredve élveztük a napsütést. A

víz kellemes, a táj pedig gyönyörű volt.

A strandon különböző játékokkal készültek

a szakág illetékesei. Emlékezetes

kalandokat élhettünk át a kenukkal is: a

beborulás élménye, a vízből kenuba

mászás kihívása, és az összehangolt

csapatmunka öröme gazdagított minket.

A hely szépségeit is megismerhettük,

szebbnél-szebb részeit fedezhettük fel a

Duna ezen szakaszának. Sok bíbic, nyest,

vadkacsa, gém és

kócsag mutatta

meg magát a szemfüles kenusoknak.

A program végén várt még ránk

meglepetés, mégpedig, hogy a törzs tagjai

jöttek értünk autóval, hogy visszavigyenek

az erdő rejtekébe.

A program egyik célja volt, hogy felhívja a

figyelmet a mohácsi vízi szakág

újraindulására. A szakág iránti érdeklődést

bizonyítja a sok résztvevő, akik közel

ötvenen voltak. Köszönjük a mohácsiaknak

a programot!


9

Az ötödik nap délután – Lazítás lélekben: Mise, felnőtt fogadalom, vurstli

…és este lett és reggel. Az ötödik nap. A Véménd melletti erdő

szép időre ébredt, az ég tiszta volt, a levegő madárszóval teli. Milyen messzinek is tűnt az első

napi vihar! A kolóniák magukban töltötték a délelőttöt (kivéve a víz programon résztvevőket),

és lélekben készülődtek a délutánra.

Vasárnap volt, s a délutáni szentmisén az

egész tábor egyszerre vett részt. Az egyik

legjobb élmény volt a táborban, ahogy

együtt ünnepeltünk több mint 640-en a fák

építette katedrálisban. S ahogyan a

dunaföldvári cserkészek zenéltek, mint

tömjénfüst szálltak dalaink, imáink a

lombkoronák közti ösvényeken az Égbe.

Ritka élmény ilyen sokan együtt

ünnepelni!

A mise után következett a felnőtt

fogadalomtétel. Kilencen voltak, akik

barnára cserélték a zöld nyakkendőt,

köztük csapatparancsnokok, házaspárok,

sőt még egy pöttöm „potyautas” is a

fogadalomtevő apukája nyakában.

Ezután készült a csoportkép!

Természetesen kellett pár perc, míg 640

embert a két fa közé tudtak állítani, de

sikerült. Elöl a Kassziopeia Csillagközi

Tanács foglalt helyet, mögötte a kolóniák

tagjai.


10

Este került sor az ifjabb generáció

„ereszdelahajam” programjára, a vurstlira.

A szekszárdiak a réten vártak minket.

Előzetes jelentkezés alapján sok

szórakozási lehetőség közül lehetett

választani. A résztvevők korosztályok

szerint Rapid Randin vehettek részt,

miközben a rivaldafényre vágyók

felléphettek a Liliom születik műsorban. Itt

megcsillogtathatták éneklési, táncolási és

egyéb képességeiket. Emellett folyt

szkanderbajnokság, és a Szerencsekeréknél

vetélkedő. Rövid tombola után pedig

hosszú „tombolás” következett, ahol a

kószák a DJ Noise által kevert,

legdivatosabb zenékre táncolhattak.

Ezek után furcsán csendes volt az

éjszaka…


11

Nyolcadik nap délelőtt – Gyakorlatozzunk! A 8. nap délelőttjén elérkezett az idő, hogy mindenki – miután már egy hete újra a Földön

tartózkodott – kicsit megmozgassa fáradt tagjait és különleges erőpróbákon mutassa meg

erejét.

A Gyakorlatozzunk! program során

minden kolónia tagjai csapatba verődve

választhattak a különböző programok

közül. Lehetőségük volt a legegyszerűbb

eszközök segítségével menedéket építeni,

de kipróbálhatták magukat az

akadálypályán vagy a játékos vetélkedőn

is. A csapatok továbbá próbára tehették

ügyességüket a tűzgyújtás, a rekeszmászás,

az íjászat, de még a rádiózás területén is.


12

Nyolcadik nap – Lelki délután Nem maradhatott el a lelki előkészület és program sem a KNT-ből.

Különösen nagy élmény volt a Lelki

Velemjáró imafüzet,

ami a cserkész

törvényre, a tábor

szerkezetére és a

keretmesére építette

fel a mindennapi

áhítatot. Mindez,

ahogy összehangolta

az imákat, a törvényt,

az evangéliumot és az

újrakezdés

lehetőségeit, már

önmagában adott egy

hatalmas lelki töltetet.

A lelki program a tábor 8. napján, szerdán

délután volt. A két egymás utáni szűk

másfél órás blokkban, az őrsök

választhattak az előadók, szolgálattevők

között. Sok pap, lelkész és lelki vezető

érkezett, akik segítettek bennünket a

spirituális elmélyülésben.

Táborunk keretmeséje egy elképzelt

jövőben játszódott: A 2000-es évek

közepére a Föld a szennyezettség,

túlnépesedés és háborúk miatt

lakhatatlanná vált, ezért az emberek óriási

űrhajókon elhagyták a bolygót, és más

lakható bolygókon, űrállomásokon

telepedtek le. Újabb kétezer év után a Föld

kiheverte áldatlan nyomainkat, újra zöld és

burjánzó lett. Ezért az emberek kolóniái

elküldték első telepeseiket, hogy

egymással találkozva lefektessék a

visszatérés és a közös élet új alapjait:

hogyan éljünk úgy, hogy ne ismételjük

meg korábbi bűneinket egymás és a világ

ellen?

Ennek megfelelően a lelki programok is az

újrakezdés és a megtérés gondolatat köré

fonódtak. Volt játékos, beszélgetős,

előadásos blokk is, amelyeken a táborozók

elgondolkodhattak és elmélyülhettek a

jézusi szellemiségben. Mindez segítség

volt, hogy a tábor, a keretmese és Isten

országa átjárja a lelkünket, ahogy Jézus

mondta: „...hogy életük legyen, és az

bőségben legyen.” (Jn 10,10)


13

Kilencedik nap – Nagy játékok, szövetségkötés tüze Ez is elérkezett. Az utolsó teljes nap a táborban.

A mérhetetlen forróság ellenére lelkes

űrtelepesek hada jelent meg a nagy mezőn.

Ugyanis délelőtt került sor a négy óriási,

közös játékra. Ezek között volt az extra-

szabályokkal és küldetésekkel megspékelt

számháború. Akinek taktikázni szeretett

volna, az egy óriási Élő Rizikón tehette

próbára a hadvezéri képességeit. A

szupermemóriával rendelkezők részt

vehettek az űrkalandorok minden évben

megrendezett nyomkereső

emlékversenyén. A vállalkozó szelleműek

pedig, szert tehettek egy űrjogosítványra is.

A játékok után, mindenki elégedetten tért

vissza az altáboraiba, hogy felkészüljön az

estére.

Sötétedés előtt nem sokkal ismét a nagy

réten gyülekeztünk. Közepén hatalmas

máglya magasodott, amelyhez több kisebb

is csatlakozott. Ezt több mint 640-en ültük

körbe. Az este beköszöntével a Cassiopeia

Csillagközi Tanács, a tábor vezetősége

köszöntötte a résztvevőket. És ezzel

kezdetét vette a hatalmas vigasság. A

játékok és a népdalok, amelyeket egy

szívvel és egy lélekkel énekeltünk. A

tábortűz, amely megalapozta az


14

összetartozás élményét. Ezt azonban nem

csak az közös együttlét fejezte ki. A

kolóniák vezetői a békés egymás mellett

élés jelképeként közösen lobbantották

lángra a Szövetség tüzét.

A tábortűz után a fogadalomtétel és újítás

következett. Ünnepélyes keretek között, a

nyári csillagos ég alatt fogadtuk meg

együtt, hogy életünket a

cserkészszellemiség jegyében éljük. Az ezt

követő zárószertartáson pedig közösen

emlékeztünk vissza az együtt töltök napok

minden nehézségére és szépségére.

Bár a zászlót levontuk, és a tábornak

másnap vége lett, de a Véménden kötött

Szövetség azóta is összetart minket. Hiszen

akkor és ott a VI. Kerület csapatainak

közössége új erőt és lendületet kapott a

cserkészmunkához.


15

A beszámolót írta

Andrásfalvy Csenge (604.), Eckert Márta (608.), Juhász Árpád (608.), Kiss Dávid (1604.),

Nagy Norbert (604.), Sámson Balázs (604.), Schubert Mária (104.), Szegedi Domonkos

(608.), Szegedi Janka (608.)

A beszámolót szerkesztette

Beberika Dorina (47.) és Eckert Márta (608.)

Fotókat készítette

Beberika Dorina (47.), Besenczi Berta (604.), Hitre Imola (1604.), Tolnai Balázs (32.)

és még sokan mások…