50
Weblapszerkesztés

Weblapszerkesztés - rlaci.berzeviczy.sulinet.hurlaci.berzeviczy.sulinet.hu/sites/default/files/tananyagok/Weblapszerkesztés.pdf · Weblap Szöveges ... Haladó szerkesztés: class

  • Upload
    others

  • View
    14

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Weblapszerkesztés

Weblapok az érettségin

❑ 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika

❑ 30 pont

Weblapszerkesztők

❑ MS Front Page

❑ MS Share Point Designer

❑ Macromedia Dreamwaver

❑ Mozilla Composer / NVU / Kompozer / Sea Monkey → azonos alapokon

❑ Stb., de ma már inkább a tartalom-kezelő rendszereket használják (CMS, WCMS)

Weblap

❑ Szöveges (Hypertext → link) dokumentum

❑ Egy leírónyelv segítségével készíthetünk weblapot:

❑ HTML → SGML szabványú

❑ XHTML → XML szabványú

❑ A leírónyelv is szöveges utasításokból áll

❑ Egy egyszerű editorral is lehet weblapot készíteni

HTML (XHTML)

❑ HyperText Markup Language

❑ Ún. tag-ekből épül fel pl.: <div> …. </div>

❑ HTML Weblap felépítése:<html>

<head></head><body></body>

</html>

<head> szakasz

❑ Nem jelenik meg a weblapon

❑ Beállítások, definíciók, script-ek (programok)

❑ Pl.: nyelvi kódolás, szerző, keresőszavak, stb❑ <meta charset=”utf-8” />

❑ <title>weblap címe</title>

<body> tulajdonságai

❑ Háttérszín: <body bgcolor=színkód>

❑ Színkód: hexadecimális szám RGB, pl.:#8800aa → R(piros): 88H; G:00H; B:aaH

❑ 00-ff (0-255-ig) lehet egy-egy összetevő kódja

❑ Szövegszín: text=színkód

❑ Linkek: link, alink, vlink

❑ Háttérkép: background=kép url

Tizenhatos (hexadecimális) szr.

❑ Tízes szr.: 10 számjegy (0..9); helyiértékek: 10 hatványai → egyesek:100; tizesek: 101

❑ Tizenhatos szr: 16 számjegy (0..9,a,b,c,d,e,f); helyiértékek: 16 hatványai → egyesek 161 ;tizenhatosok: 161; kétszázötvenhatosok: 162

❑ 9f16 = 9*16+15 = 15910

❑ 1ca16 = 1*256 + 12*16 + 10 = 45810

Szöveg formázása

❑ <p> </p> -bekezdés → szöv. szerk: Enter

❑ Igazítás: <p align=”left”> …

❑ <br/> -új sor → szöv. szerk: Shift Enter

❑ <font> </font> -betűk formázása

❑ < font size=”5” color=”red”> -méret, szín

❑ <b></b> -bold; <i></i> -italic; <u></u> -underline

Feladat

❑ Egy új, üres weblap 2 bekezdéssel

❑ Az egyik középre (center), a másik jobbra (right)

❑ Mindkét bekezdésbe 2-2 sor szöveg

❑ A szöveg legyen halványsárga, a háttér sötétbarna, a bekezdések első betűje kékeszöld

❑ A második bekezdés nagyobb méretű betűkkel íródjon!

Eltérés a szövegszerkesztőkhöz képest

❑ Betűtípus / méret → korlátozottan állítható: nem részei a weblapnak, akkor jelenik meg helyesen, ha azon a gépen is megtalálható, amelyiken nézik

❑ Szinte minden gépen van: Times vagy roman, Arial vagy Sans, Courier, stb. → betűcsaládok

❑ Hasonlóan kell eljárni: útvonalak (pl.: C:\képek); beillesztett objektumok; méretezések, stb.

Képek a weblapon

❑ Támogatott formátumok:❑ JPEG

❑ GIF

❑ PNG

❑ <img src=”file:///g:\kepek\COW.JPG” />

❑ !!!

URL

❑ Egységes forrásmeghatározás: egységes leírása annak, mi hol található a Neten.

❑ Felépítése:❑ Protokoll://szerver/mappa/almappa/.../fájl.kit#könyvje

lző

❑ Pl.: http://www.berzeviczy.sulinet.hu/fotok/pistike/tatra.jpg

Képek a weblapon

❑ Képet odamásolni, ahol a weblap van!!! (vagy almappába)

❑ <img src=”URL” />(vagy src=”almappa/COW.JPG” />

❑ <img> -nek nincs záró tag-je, ezért → />-rel zárjuk: <img src=”URL” />

❑ align=”left/right” → kép igazítása. Ha ezeket használjuk, a kép utáni tartalom (szöveg) körbefollya a képet.

❑ border="5" → szegély 5 pixel

Képek igazítása

❑ align tulajdonságnak speciális szerepe van

❑ Készíthetünk egy bekezdést, amit jobbra zárunk, és abba rakjuk a képet:

❑ <p align = ”rigth”><img src....

❑ Ez nem azonos az <img alignt = ”right”src...

❑ Az utóbbi esetben a képet a szöveg körbefutja!

❑ Csak a left és a right igazítás esetén futja körbe a szöveg!

Kép mérete

❑ width=”100px” → 100 pixel széles

❑ height=”50px” → 50 px. magas

❑ Képet kicsinyíteni nem szerencsés, nagyítani nem érdemes! → méretet nem szokás változtatni (pontosabban nem így → grafikai program, átméretezés)

❑ Eredeti méretet szokás beírni → miért???

❑ alt=”szöveg” → alternatív szöveg, ha kép nem töltődne le (vagy egérrel „fölé” állunk) ez +jelenik

Táblázatok

❑ <table> </table>

❑ Sorok: <tr> </tr>

❑ Cellák <td> </td>

❑ Tulajdonságok: cellspacing, cellpadding, border, bgcolor, align, width

Hivatkozás

❑ Minden esetben fájlra vagy stream-re történik❑ Stream: adatfolyam (pl. online tv, video)

❑ Lehet szolgáltatásra is hivatkozást tenni, pl.: levélküldés

Hivatkozás, az <a> (anchor) tag

❑ <a href=”URL”> … </a>

❑ Ha az URL nem tartalmaz protokollt → a böngésző a weblap helyén keresi

❑ Helyi hivatkozásnál az összes fájnak egy szerveren kell lennie → érettségin az összes lapnak egy mappában kell lennie (a képekkel is).

❑ Pl.: <a href=”kepek/tatra.jpg”> Tátra </a>

❑ <a name=”könyvjelző_neve”> … </a>

Hivatkozás

❑ <a> </a>

❑ Relatív (helyi)

❑ <a href=”masikweblap.html”>Ugrás másik lapra</a>

❑ Abszolút (távoli)

❑ <a href=”http://www.origo.hu”>Ez egy link</a>

❑ Hivatkozni bármilyen fájlra lehet (pl. kép, videó), meg kell adni a pontos helyét, nevét.

Hivatkozás fájlra

❑ <a href="file:///h:\tanar.html">...

❑ Fájlra így NE hivatkozzunk!!!!!

❑ A böngésző a H: lemezen fogja keresni, csak a saját gépünkön működik!!!

Feladat

❑ 2006 októberi érettségi → Energiaforrás

❑ <h1> -header 1 → 1. szintű címsor: előre megformázott típus

❑ <title> Metanol a jövő energiája </title> -ez kerül a böngésző címsorába

Felsorolás

❑ <ul> vagy <ol> tag

❑ <ul><li> lista elem 1 </li><li> lista elem 2 </li>

</ul>

Elválasztó vonal

❑ <hr width = "60%" align = "center" size = "4"/>

Kompozer

❑ WYSIWYG típusú szerkesztő

❑ Formázás menü és egér segítségével

❑ HTML kód is szerkeszthető

❑ CSS (stíluslapok) támogatása

Oldal tulajdonságai

❑ Színek (lap, szöveg, linkek) → <body> tag

❑ Háttér

❑ Oldal címe

❑ Nyelv / kódolás → Nézet / karakterkódolás:❑ ISO 8859-2

❑ Windows 1250

❑ Unicode - UTF 8

Stílusok

❑ A html szabvány elég kevés formázást enged, és az is tag-enkén eltérő.

❑ Bevezettek egy egységes formázást, ezek a stílusok

❑ Előnyök:❑ minden tag-et ugyanolyan módon formázhatunk.

❑ a formázást alkalmazhatjuk egy csoportra is (pl az összes H1, vagy néhány cella.

❑ A formázást felhasználhatjuk más oldalakon is.

Stílusok

❑ A tag-ek formázása elavult, már nem használatos❑ Pl.: http://www.w3schools.com/tags/tag_img.asp

❑ E helyett stílusokat használnak

❑ Előnyei:❑ Egységes: minden tag-nél ugyanúgy használhatjuk

❑ Többször felhasználható

❑ Cserélhető, akár böngészés közben

Stílusok/CSS

❑ http://kobakbt.hu/jegyzet/CSSref/cssmain.htm

❑ http://www.tferi.hu/html-konyv/css-referencia

❑ http://www.tutorial.hu/cimke/css+referencia/

❑ Formázás stílussal: <p style=”......” > → ez csak erre a bekezdésre érvényes

❑ Formázás stílus osztállyal: <p class=”sajat_stilus” > → a sajat_stilus több elemre is alkalmazható

Stílus megadása

❑ 1: közvetlenül❑ <h1 style="font-size: 20px; color: #a00000;"> → csak erre

❑ 2: <style> taggel (általában a <head> részben):❑ <style type="text/css">

❑ h1 { font-size: 20px; color: #a00000; } → minden h1-re

❑ </style>

❑ 3: Külső fájl (stílus-lap):❑ <link rel="stylesheet" href="kulso.css" type="text/css">

❑ Ilyenkor ez a fálj tartalmazza a stílus leírását (szöveges)

Stílusok

❑ A weblaphoz tatozhatnak:❑ Belső stíluslapok

❑ Külső stíluslapok

❑ Kompozer CSS szerkesztő: belső stíluslapok❑ Adott tag-hez tartozó stílus létrehozása → minden

adott tag-re érvényes (előző dia 1. pont)

❑ Stílusosztály: formázási szabályok megadása, arra érvényes, amire alkalmazzuk. Ugyanazt használhatjuk több tag-re is, pl.: zöld szegély bekezdésre és képekre

Stílusosztály

❑ Vannak műveletek, melyet a Kompozerben csak stílussal lehet megvalósítani: pl. táblázat háttérkép, kép szegélyének színe, stb.

❑ Általában stílusosztályt érdemes létrehozni

Stílusosztály használata

❑ Alkalmazás:❑ Eszköztár: osztály

alkalmazása...

❑ Kódba beírni: <... class=”osztálynév”>

❑ Haladó szerkesztés: class értékét beállítani

Feladat

❑ Készítsenek egy új stílusosztályt sarga_szegely néven, és alkalmazzák egy képre, illetve a táblázat egyik cellájára (a stílus sárga színű szegélyt állítson be)

❑ Egy meret nevű stílusostályt, ami 300px szélességet és 10 px méretű margókat állít be! Alkalmazzák egy képre és egy táblázatra!

❑ A képnek és a táblázatnak nem lehet beállítva a megadott tulajdonsága, mert egyébként az lesz érvényben!

Külső stílusok

❑ Külső stíluslapok

❑ A stílusokat egy külső CSS fájlban definiáljuk.

❑ Előnye: a külső fájlt több weblap is használhatja → elég egyszer beállítani a formázásokat

❑ Kompozer CSS szerkesztő: külső stíluslapok:Stíluslap exportálása...

❑ Alkalmazás: CSS szerkesztő/hivatkozás/tallózás és stíluslap létrehozása

Összefoglalás

❑ Alapvető formázások:❑ Weblap háttere, színek, címsor (title)

❑ Felsorolás, számozás

❑ Szöveg tördelése

❑ Betűk színe, mérete, stílusa

❑ Táblázat:❑ Méret (pixel vagy %), háttér (kép!), szegély (szín!)

❑ Cellák formázása (szélesség, margók, távolság)

Összefoglalás

❑ Kép:❑ Kép helye!

❑ (Méret), körbefuttatás, elhelyezés

❑ Hivatkozás:❑ Külső, helyi, (könyvjelzők)

❑ Hivatkozás állapotai, színek

❑ Stílusok (CSS)❑ 5-ösért

Tartalomkezelő rendszerek(content management system, CMS)

❑ Ingyenes v. „fizetős”

❑ WCMS → webfejlesztő eszközök

❑ Joomla, Drupal mindkettő ingyenes (GPL)

❑ Szerver oldalon fut, saját gépre telepíteni nem kell

❑ Szükséges hozzá általában adatbázis támogatás és szerver oldali (PHP, .Net, ASP) támogatás

Drupal

❑ 192.168.130.249/drupal

❑ Felhasználók → szerepkör

❑ Szerepkör: meghatározza, ki mit csinál(hat) (tartalomkezelő, admin, stb.) → jogok

❑ Szerepköröket és a hozzá tartozó jogokat az adminisztrátor (admin) osztja ki.

Tartalomtípusok

❑ Cikk, Hír: aktuális események → elavuló tartalmak

❑ Egyszerű oldal: állandó tartalom

❑ Esemény: jövőbeni esemény, naptárbejegyzés

❑ Képgalériák

❑ Naptárbejegyzés

❑ Stb.

Feladat

❑ Jelentkezzenek be a weboldalra és készítsenek egy új cikket/hír (az étterem egy rendezvényt szervez, ehhez kell a weboldalon cikket/hírt létrehozni)

Drupal

❑ Kinézet → sminkek

❑ Sminkek blokkokat tartalmaznak → menü blokk, tartalom blokk, fejléc, lábléc

❑ A blokkok helyzetét, színét, darabszámát, stb. a smink határozza meg, változtatni ezen nem egyszerű

❑ Azt, hogy a blokkokba milyen tartalom kerüljön mi dönthetjük el.

Feladat

❑ Keressenek egy ingyenes sminket, ami színében, hangulatában passzol az étteremhez.

❑ Szabjuk testre a sminket!

Tartalmak

❑ Beépített: egyszerű oldal, cikk, hír, stb.

❑ Lehet saját típust is készíteni, ami azért előnyös, mert:

❑ testre szabhatjuk a megjelenést

❑ készíthetünk nézeteket (szűrhetünk típus szerint)

❑ egyedi mezőket adhatunk hozzá (képgaléria, felsorolás)

Feladat

❑ Készítsenek egy egyszerű oldalt is saját magukról, ez a dolgozók menüpont alá fog bekerülni

Tartalomtípusok

❑ A tartalmakat mindig valamilyen típusúnak definiáljuk.

❑ Mezőket adhatunk hozzá (szöveg, kép, lista, stb.)

❑ A mezők megjelenését szabályozhatjuk (pl. a kép galériában jelenik meg, adott mérettel)

❑ A sorrend is fontos: melyik mező legyen előrébb → súly (a súly minél kisebb, annál feljebb kerül a mező)

❑ Meghatározhatjuk, melyik menüben jelenjen meg

Feladat

❑ Hozzunk létre új tartalomtípust:❑ vendéglős → napi ajánlat vagy heti menü (egyénileg

választott nap vagy hét)

❑ turizmus → körutazások vagy nyaralások (egyénileg választott ország!)

❑ Készítsenek egy új tartalmat is ezzel a típussal!

Nézetek (views)

❑ Megadott tulajdonsággal rendelkező tartalmak kigyűjtésére való

❑ Tulajdonság lehet: tartalomtípus, tartalom, forma, stb.

❑ Elrendezés is állítható (táblázat, felsorolás, lista, stb.) → rendezés is lehetséges

❑ Blokkot is lehet belőle készíteni

❑ Menübe is felvehető

Blokkok

❑ Blokkokat „helyezhetünk” el a weblap tetején, alján, jobb és bal oldalt

❑ A blokkok darabszámát, jellegét, helyét a sminkek határozzák meg

❑ A tartalom a blokkokba kerül

❑ Speciális blokkok: 1-3 sidebar (oldalsáv), tartalom blokk, fej (header), láb (footer), súgó, kiemelt, stb.

Menük

❑ Több menü is létezhet, de általában csak a főmenüt használják

❑ Menük szerkesztése → hogyan jelenjen meg, melyik milyen pontokat tartalmazzon, stb.