Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
MAGYAR PB-GÁZIPARI EGYESÜLETH-1115 Budapest, Ildikó u. 26. 1/1
TÁMOGATÓ TANULMÁNY A MOTORIKUS PB-GÁZ ALTERNATÍV
ÜZEMANYAGKÉNT TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁHOZ
Budapest, 2016. február 22.
Tartalom
1. Vezetői összefoglaló............................................................................................................3
2. Bevezetés.............................................................................................................................4
3. Hazai áttekintés a motorikus PB-gáz felhasználásáról, valamint nemzetközi kitekintés az
egyes országokban bevezetett szabályozások és támogatások rendszerén keresztül..................7
3.1 Magyarországi történeti áttekintés...............................................................................7
3.2 Forgalmi adatok és az LPG felhasználása napjainkban...............................................8
3.3 Nemzetközi kitekintés................................................................................................11
3.4 Pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzők a világban......................................................13
4. A motorikus PB-gáz összehasonlítása a konvencionális üzemanyagokkal.......................15
4.1 Környezetvédelem......................................................................................................15
4.2 Gazdasági és infrastrukturális vonatkozás.................................................................34
5. Záró megállapítások..........................................................................................................38
6. Felhasznált irodalom..........................................................................................................39
7. A Tanulmány készítésébe bevont tanácsadó szervezet.....................................................40
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 2/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
1. Vezetői összefoglaló
A tanulmány kiértékelése és a következtetések levonása után kijelenthető, hogy a PB autógáz
(LPG) kedvező környezeti tulajdonságai, jó kezelhetősége és meglévő infrastruktúrája miatt
az Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra magyar nemzeti stratégiájában alkalmazható, azonnal
igénybe vehető és jelentős környezeti javulást biztosító üzemanyagként ajánlható:
LPG az azonnal rendelkezésre álló alternatíva.
A PB autógáz (LPG) alkalmazása melletti legfontosabb érvek:
Az égés során keletkező káros anyagok kibocsátása lényegesen kedvezőbb úgy a benzin, mint a gázolaj üzemű motorokkal szemben. Elsősorban NOx és szállópor esetében jelentős levegőminőségbeli javulás érhető el LPG alkalmazása esetén.
Garantáltan nem okozhat talajszennyezést sem, mert alacsony párolgási hőmérséklete miatt gyorsan párolog, így nem szívódik a talajba, nem keveredik vízzel.
Egyszerűen szállítható, tárolása, kimérése nem kíván jelentős beruházást. Biztonságosan felhasználható, mert a közelmúltban és jelenleg forgalomba helyezett PB-
gázüzemű gépkocsik biztonsági szelepekkel vannak ellátva és gáztartályuk ütközés esetére is méretezett.
A PB-gáz, mint alapanyag beszerzése nem ró az államra semmiféle többletfeladatot, a versenypiac szereplői saját beszerzési forrásaikból biztosítani tudják a növekményt.
A végfelhasználót motiválja a benzinnél, gázolajnál jelentősen olcsóbb üzemanyagár Ellátásbiztonság: Az egész országot behálózó, az elmúlt 20 évben kiépült infrastruktúra.
Szemben a metán alapú LNG/CNG üzemanyagok földgázhálózati kötöttségével a PB gázkutak egyszerűen telepíthetőek és üzemeltethetőek mind a városi, mind az országúti töltőállomásokon, így azok megtérülése kevésbé kockázatos, nem igényel állami támogatást vagy türelmi időszakot.
Az LPG autógáz emissziós és infrastrukturális előnyei alapján elsősorban a városi
forgalomban résztvevő személy- és áruszállító járművek üzemanyagaként a legelőnyösebb. A
lokális terhek (pl. bevezetendő dugódíj, behajtási korlátozások, környezetterhelési adók stb.)
gázüzemhez kötött mérséklése hatékony környezet- és egészségvédelmi eredményeket hozhat
rövidtávon, bármilyen állami szubvenció igénye nélkül.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 3/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
2. Bevezetés
A motorikus PB gáz, azaz autógáz vagy nemzetközi nevén LPG (Liquefied petroleum gas)
propángáz és butángáz keveréke. Felhasználása nem csupán a közlekedésben játszik
meghatározó szerepet, hanem az alábbi szektorokban is jelentős szereppel bír:
fűtés és meleg víz előállítás,
mezőgazdaság,
főzés,
ipari felhasználás.
Az alábbi diagram az LPG felhasználás lehetőségeinek megoszlását mutatja. Megfigyelhető,
hogy a közlekedésbeli felhasználást megelőzi a lakossági felhasználás (főleg a vidéki
területeken, ahol nincs egyetemes gázszolgáltatás), illetve jelentős mértékben használja az
ipar is.
Az LPG felhasználási területei világviszonylatban
Forrás: AEGPL: LPG:Tthe sustainable alternative for today and tomorrow
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 4/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Mivel könnyen szállítható, olcsóbb és környezetkímélőbb üzemanyag, mint a konvencionális
üzemanyagok (ide értve a benzint és a gázolajat), ezért az etanol után ez a legelterjedtebb
alternatív üzemanyag mind a magán, mind pedig a közszférában. A világ összes üzemanyag
felhasználásának 1,2%-át adja az autógáz, felhasználva ezzel a világ LPG termelésének a 33
%-át. 2014-ben a világ autógáz fogyasztása 26,4 millió tonna volt, 61%-kal több, mint 2003-
ban. 2020-ra a szakemberek további nagymértékű növekedést jósolnak.
Az autógáz fogyasztás növekedése (2008-2013)
Forrás: www.auto-gas.net
A fenti diagram az autógáz éves fogyasztásának változását, míg lentebbi az LPG-vel üzemelő
járművek darabszámának változását mutatja 2008 és 2013 között. Manapság mintegy 26
millió jármű üzemel motorikus PB gázzal és a világ vezető 10 autógyárából 7-nél van
lehetőség ilyen típusú személygépkocsit vásárolni. Több országban az LPG-t nem csak
személygépkocsik, hanem nehézgépjárművek hajtására is használják, azonban jelen
tanulmány a személygépjárművek vizsgálatára fókuszál, így ennek a részletes bemutatásától a
továbbiakban eltekintünk.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 5/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Az autógázzal üzemelő járművek növekedés (2008-2013)
Forrás: www.auto-gas.net
A tanulmány további részeiben először áttekintést adunk, majd részletesen is elemezzük az
LPG-t, mint üzemanyagot, nemzetközi, illetve hazai szinten különböző aspektusok alapján.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 6/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
3. Hazai áttekintés a motorikus PB-gáz felhasználásáról, valamint
nemzetközi kitekintés az egyes országokban bevezetett szabályozások
és támogatások rendszerén keresztül
3.1 Magyarországi történeti áttekintés
Az első hazai közforgalmú autógázkút 1992. május 12-én került átadásra Budapesten. Ebben
az időben az állam a gázüzemű autózás elindítása érdekében pénzügyi támogatást nyújtott a
járművek átalakításához, valamint az LPG gázt értékesítő üzemanyagtöltő állomások
kialakításához is. Ezt 1999-ben az üzemanyagot terhelő jövedéki adó 50%-os mérséklése
váltotta fel, mely egybeesik a gázautózás elterjedésével hazánkban. A kezdeti időkben főleg a
kisvállalkozók üzemeltetésében lévő, jellemzően kizárólag autógázt értékesítő ellátási pontok
jelentek meg. A PB szolgáltatók béreszközök és telepítési kedvezmények nyújtásával,
valamint járműflották átalakításának támogatásával segítették az üzletág kiteljesedését. Az
országos ellátás lefedettsége ekkor még elég egyenlőtlenül alakult, hiszen jellemzően a helyi
fogyasztói igények, a lokális járműparkok (nagyvárosi flották, taxi társaságok, rendőrségek
stb.) és a nemzetközi tranzitforgalom határozta meg az új autógáz kutak elterjedését.
A járművek gázüzemű átalakítására felkészült szakszervizek jöttek létre, amelyek a
motortípusok fejlődésével folyamatosan lépést tartva, azonos szintű megoldásokat kínáltak és
kínálnak ma is a gázautósok részére. Manapság országszerte több mint 100 felkészült
szakszerviz biztosítja a járművek átalakítását, javítását és karbantartását.
A színes kúthálózat kiépítésével a nagyvárosok és főútvonalak ellátása mellett ma már több
mint 600 töltőállomáson adott a lehetőség autógáz tankolására. A hálózati szolgáltatók az
üzemanyagkártya kínálatuk kiterjesztésével a tradicionális üzemanyagok ellátásával azonos
szintű szolgáltatást biztosítanak az autógáz vásárlók részére is.
A kezdetben kizárólag utólagosan átalakított benzin üzemű járművek mellett ma már a
járműgyártók által kifejlesztett és a márkakereskedőkön keresztül forgalmazott, kettős üzemű
modellek is elérhetőek. Ezzel az új járművek garanciális kérdései is megoldódtak és egyre
több márkaszervizt alakítanak át a gázüzemű járművek fogadására és szakszerű javítására.
A városi tömegközlekedés területén néhány darabos LPG üzemű buszflottával találkozhatunk,
amely jellemzően nyugat európai közlekedési vállalatok használt járműveiből került
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 7/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
beszerzésre. A gázüzemű buszok teljesítménye és visszafogott káros anyag kibocsátása főleg
a dombvidéki városrészek kiszolgálásában mutatja előnyét.
A 2014. év elején megemelt jövedéki adó mérsékelte a hazai átalakítások számát. Ugyanakkor
a nemzetközi tranzitforgalom fogyasztása évről évre növekszik.
3.2 Forgalmi adatok és az LPG felhasználása napjainkban
Az autógáz magyarországi felhasználása több európai országgal szemben 2002 óta folyamatos
csökkenést mutat, amikor is a rendszerváltást követően a legtöbb autógázt fogyasztotta az
ország. Ennek előzményeként szolgált, hogy 1999-ben az LPG jövedéki adóját csaknem a
felére csökkentették. Az ország autógáz forgalmát az elmúlt években az alábbi táblázat
szemlélteti. Az országos fogyasztás adatai a NAV által számon tartott értékek, amelyek a
2004 előtti időszakról nem állnak rendelkezésre.
1. táblázat
Magyarországi autógázforgalom (2004-2015)Év MPE* tagok általi forgalom
[t]Országos fogyasztás [t]
1998 7 000** -1999 13 000** -2000 22 000** -2001 39 000** -2002 41 147 -2003 39 224 -2004 35 300 36 7432005 32 775 33 8622006 30 700 31 7612007 28 786 28 9052008 26 817 26 8012009 23 957 25 0962010 26 074 26 1642011 28 185 29 3262012 33 545 34 8532013 25 955 30 1822014 25 232 27 6422015 25 071 22 419***
*MPE: Magyar PB Gázipari Egyesület
**: becsült adatok
***: október 31-ig
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 8/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Az egyik legjelentősebb visszafogó tényező volt a 2013. évben a jövedéki adó növelése,
amely során két lépésben mintegy duplájára emelkedett a motorhajtóanyagként szolgáló PB-
gáz jövedéki adóját. Ezzel az LPG jövedéki adója 95 800 Ft/ezer kg lett. Ez az érték a benzin
és a gázolaj esetén az alábbiak szerint alakul (Jöt. 52. § (1) bek. f) pont):
Gázolaj: 110 350 Ft/ezer liter,
Benzin: 120 000 Ft/ezer liter.
A jövedéki adó százalékosan jelentős részét képezi a konvencionális üzemanyagok és az LPG
árának, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázatban tüntettünk fel:
2. táblázat
Üzemanyag Ár (2016. február) [Ft/l]
Jövedéki adó értéke [Ft/l, Ft/kg]
Jövedéki adó százalékos részesedése [%]
Dízel 316 110,350 34,9Benzin 328 120,000 36,6LPG 210 95,800 45,6
A jövedéki adó mértékéből következik, hogy az európai országok közül nálunk viszonylag
magasnak adódik az LPG egységára. Az alábbi táblázat adatai a mylpg.eu honlapról
származnak, és a 2016. február 4-i európai árakat tartalmazzák.
3. táblázat
Ország LPG ára [€/l]Svédország 0,978Svájc 0,783Hollandia 0,756Franciaország 0,727Egyesül Királyság 0,714Törökország 0,7Írország 0,689Magyarország 0,675Ausztria 0,659Norvégia 0,653Montenegró 0,65Görögország 0,617
Összevetve a fenti táblázatban közölt értékeket a hazai fizetésekkel az LPG Magyarországon
még drágábbnak érezhető a lakosság számára. Az alábbi diagramon látható számítás ugyan
tavaly februári időszakot mutat be, az azonban jól megfigyelhető, hogy Magyarország a 3.
helyen áll abban a listában, ahol az éves bérekhez viszonyítják az LPG árát. Ez természetesen
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 9/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
ugyanúgy igaz lenne bármelyik más üzemanyagra is, de ez főleg az európai átlagnál jóval
magasabb jövedéki adóra vezethető vissza.
Az autógáz egységnyi ára a fizetésekhez viszonyítva
Forrás: mfor.hu
További hátráltató tényező, hogy szemben számos országgal, semmilyen állami ösztönző
vagy támogatás nem került bevezetésre hazánkban. Ezek közül az egyik legfontosabb lehetne
az átalakítás költségeit finanszírozó támogatás, amellyel az egyre dráguló folyamatot
elérhetőbbé lehetne tenni.
Magyarországon átlagosan 130 000 Ft és 250 000 Ft körül lehet egy benzines
személygépjárművet átalakítani kétüzemű járműre, amely függ a hengerszámtól, valamint a
beépítendő tartály méretétől. További költségnövelő tényezőként jelentkezik, hogy csakis
egyedi engedélyeztetés után lehet forgalomba helyezni az átalakított járműveket. Ezekkel
számolva az átlagos megtérülési idő 2-3 év, amely természetesen erősen függ az autó
használatától és típusától is. A megtérülési idő után azonban az LPG az egyik
legköltséghatékonyabb megoldást jelentheti, hiszen 30-40%-al olcsóbb manapság az autógáz,
mint hagyományos társai. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az LPG-nek
kisebb az energiasűrűsége, ezért ugyanannyi táv megtételéhez 10-20%-kal több üzemanyag
szükséges, vagyis 1 liter benzin nagyjából 0,8-0,9 liter autógáznak feleltethető meg.
Megjegyeznénk, hogy autógáz esetén a motor teljesítménye 10%-al csökken, amely azonban
nem befolyásolja észrevehetően a vezetési élményt. A dízel motoros járművek teljes
átalakítására nem sok nemzetközi példát látni, ugyanakkor néhány országban LPG
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 10/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
hozzákeverést alkalmaznak a szívó levegő rendszerben, amellyel a dízelmotor káros anyag
kibocsátása jelentősen csökken, valamint a teljesítménye fokozható.
Ha valaki úgy dönt, hogy már eleve kétüzemű járművet szeretne vásárolni, annak már itthon
is számos gyártó kínál LPG-vel üzemelő személygépkocsit. Ezeknek egyik előnye, hogy bár
drágábbak, de gyári garancia vonatkozik rájuk. Azonban, ha egy konvencionális
üzemanyaggal üzemelő gépjárművet alakítanak át LPG hajtásúvá, úgy annak gyári garanciája
az átalakítás során elveszik. Ebben az esetben külön biztosítás köthető a jármű garanciális
hibáinak elhárítására. Az LPG rendszer felára gyári átalakítás során nagyjából 250 000 Ft és
450 000 Ft körül alakul.
Itthon többek között az alábbi gyártók modelljeiből lehet válogatni:
Opel (Corsa, Meriva, Astra, valamint Insignia és Zafira Tourer, illetve az ecoFLEX
LPG modelljei)
Dacia (Sandero, Duster és Logan)
Fiat (Punto, Linea, Bravo, Doblo)
Citroën
Dacia.
Európa szerte 20 gyártó, mintegy 90 modelljét kínálja a vásárlóknak gyártói garanciával.
3.3 Nemzetközi kitekintés
A világ autógáz fogyasztásának felét 5 ország biztosítja:
Korea,
Törökország,
Oroszország,
Lengyelország,
Olaszország.
Európában meghatározó szereppel bír továbbá Németország, Bulgária és Románia is.
A világ vezető autógáz fogyasztóit, a fogyasztási adatokat, valamint egyéb, ezekkel
összefüggő információkat a 2014-es évet tekintve az alábbi táblázat tartalmazza.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 11/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
4. táblázat
Ország Fogyasztás [ezer t] Járművek [ezer db] TöltőállomásokKorea 3 780 2 355 2 001Oroszország 2 900 3 000 4 450Törökország 2 838 4 076 10 397Thaiföld 1 974 1 070 1 150Lengyelország 1 645 2 846 5 460Olaszország 1 570 1 970 3 600Japán 1 123 226 1 503Kína 968 160 550Ukrajna 911 1 600 3 000Ausztrália 725 470 3 600Mexikó 720 230 2 100US 559 143 2 931
Összehasonlításként megemlítendő, hogy a magyarországi fogyasztás 2014-ben összesen 27
ezer tonna volt, a töltőállomások száma pedig 700 körül alakult, míg világszerte összesen
körülbelül 71 000 töltőállomást tartanak számon.
Az autógáz sikeres felhasználását ezek mellett az alábbi példákkal tudjuk leginkább
szemléltetni:
A kínai Kanton megyében összesen 31 000 LPG-vel üzemelő jármű van forgalomban,
a buszok 90%-át (~9 000 db), valamint a taxik 100%-át (~18 000 db) autógázzal
üzemeltetik.
Törökországban a magán kézben lévő személygépkocsik 46%-a autógázzal üzemel.
Birmingham városának teljes taxi flottáját állították át LPG-s üzemű járművekre, így
javítva a város levegőjén. A 80 dízelüzemű jármű átépítésére 500 000 fontot szántak,
ami mai értéken több, mint 200 millió Ft-nak felel meg.
Szintén az angliai Humberside megyében 300 LPG-s rendőrautót üzemeltetnek,
amellyel 1997 és 2003 között mintegy 200 000 fontot spóroltak.
A fenti példák állami támogatások nélkül nem valósulhattak volna meg, ezért az alábbiakban
felsorolunk pár igen friss támogatás bejelentését a közelmúltból:
A Máltai Kormány 200 € támogatást nyújt minden átalakításhoz 2016-ban.
Angliában 2013-ban befagyasztották az autógáz jövedéki adójának emelését 10 évre.
Ez szoros részét képezi az ún. Clean Air Zone programnak, amelynek célkitűzése öt
angliai város levegőminőségének javítása. Ez utóbbi foglalja magában a már említett
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 12/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Birmingham-i taxik átalakítását is. A program részeként a gázüzemű autók
mentesülnek a dugódíj alól is.
Spanyolországban 2015 első felében mintegy 19%-al növekedett az autógáz
felhasználása köszönhetően a Movea Plan-nek, ami 2014 és 2020 között igyekszik
előmozdítani az alternatív üzemanyagok felhasználását. Ezen belül 2020-ra 250 000
járművet és 1200 töltőállomást jósolnak.
3.4 Pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzők a világban
Az autógáz népszerűsítésére, biztonságosabbá és vonzóbbá tételére rengeteg ösztönző
módszer és támogatás létezik, ezek közül a legfontosabbakat és legelterjedtebbeket az
alábbiakban soroljuk fel.
Pénzügyi ösztönzők, támogatások a világban:
jövedéki adó alól való felmentés vagy annak csökkentése / szintjének meghatározott
időre történő befagyasztása: ez az egyik legnépszerűbb ösztönző, hiszen ezzel tartósan
alacsonyan tartható az LPG egységára, ami által hosszútávon fenntartható a
versenyképessége,
útadó alól való felmentés,
dugódíj alól való felmentés,
a jármű forgalmi adójának elengedése cégek esetében,
adójóváírás az infrastrukturális beruházásoknál és K+F projekteknél,
támogatások, adójóváírások a gázos üzemre történő átalakítások esetén,
felmentés a parkolási díj, valamint az autópályadíj alól.
Szabályozások:
szabványok a tankolás harmonizálására, egységesítésére,
előírások a benzinüzemű járművek kétüzeművé alakítására vonatkozóan,
koherens egészségvédelem és biztonságtechnikai előírások,
felmentés a városi vezetés bizonyos korlátai alól, pl. a buszsáv használata LPG-vel
üzemelő járművek esetében, szabad közlekedés szmog riadó esetén.
Egyéb ösztönzők:
LPG-s autóflotta használata a közszférában, pl.: rendőrautók, mentőautók esetében,
ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő kampányok,
az átalakított járművekkel kapcsolatos K+F projektek támogatása.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 13/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Az autógáz népszerűsítéséhez a kormányoknak mindenképp egy egységes politikát kell
kidolgoznia integrált megközelítéssel országos és helyi szinten. Ehhez a lépéshez az UKLPG
(az Egyesült Királyság LPG Szövetsége) LPG Autogas Blueprint kiadványában az alábbiakat
emeli ki:
Az összes gázalapú üzemanyagot egyenértékűen kell kezelni, illetve olyan programot
kell kidolgozni, amelyben mindenki kiválaszthatja a neki legmegfelelőbb alternatív
üzemanyagot.
Ösztönözni kell a felhasználókat, hogy a legelavultabb technológiával rendelkező
járműveket vagy cseréljék le, vagy alakítsák át LPG üzeműre. Ehhez a lépéshez
természetesen nemcsak a felhasználókat, de a gyártókat és a szakszervizeket is
támogatni kell, hogy minél eredményesebb legyen.
Lehetővé kell tenni, hogy a helyi hatóságok saját döntéskörükben határozhassák meg,
milyen alternatív üzemanyagot használjanak és az átalakításra különböző támogatási
lehetőséget kell nyújtani.
Figyelembe kell venni, hogy a levegőszennyezés ugyanolyan fontossággal bír, mint a
globális felmelegedés vagy éppen a CO2 kibocsátás.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 14/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
4. A motorikus PB-gáz összehasonlítása a konvencionális
üzemanyagokkal
Jelen fejezetben a motorikus PB-gázt több aspektusból megközelítve hasonlítjuk össze a
hagyományos üzemanyagokkal. A fejezet további részeiben kitérünk az autógáz használat
közvetett vonatkozásaira is, mint például a biztonságra, valamint az egészségügyi előnyeire is.
4.1 Környezetvédelem
Az autógáz első és legfontosabb előnye, hogy a kőolaj finomítás, vagy a földgáz bányászat
melléktermékeként keletkezik minden esetben. Európában 47%-a származik a földgáz
kitermeléséből, Magyarországon pedig a MOL állítja elő a legnagyobb mennyiségben a
földgázkitermelés melléktermékeként.
Az LPG főbb összetevői a probán és a bután (95%), illetve egyéb szénhidrogének (5%). Jóval
kevesebb olefinszármazék található benne, ami növeli az oktánszámot és gátolja a
gyantásodást. Az autógáz minőségére vonatkozó MSZ EN 589:2008-as szabvány az
következőképpen definiálja az autógázt: „olyan szénhidrogén-gáz, amely környezeti
hőmérsékleten, közepes nyomáson folyékony állapotban tárolható és/vagy kezelhető,
elsősorban propánból és butánból áll és kis koncentrációban tartalmaz propént, buténeket és
pentánokat/penténeket.”
Az autógáz másik előnye, olcsóssága mellett, hogy jóval kedvezőbb kibocsátási értékekkel
bír, mint a hagyományos üzemanyagok. Ezen tulajdonságával nagymértékben hozzájárulhat a
városi levegő minőségének javításához, valamint a zajszennyezés csökkentéséhez. Utóbbi
főleg a tisztább és így halkabb égésnek köszönhető. Fő környezeti előnye, hogy szinte nincs
szálló por (angolul PM, vagyis Particulate Matter: a levegőbe kikerülő finomszemcsés
anyagok, melyek szemcseátmérője kisebb, mint 10 µm) kibocsátása szemben a dízel, illetve
benzin üzemű gépjárművekkel. Másik nagy előnye, hogy nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása
szintén jóval alulmúlja a konvencionális üzemanyagokét, valamint CO2 és szénhidrogén (CH)
kibocsátása is kisebb. Számszerűsítve elmondható, hogy szállópor kibocsátása 120-szor
kisebb, mint a dízel üzemű járműveké, a NOx esetében pedig 96%-al kevesebb emisszióval
bír, mint a gázolaj, illetve 68%-al kevesebbel, mint a benzin.
Maga az LPG gáz nem karcinogén, nem toxikus és nem korrozív, a környezettel esetlegesen
kapcsolatba kerülve pedig nem szennyezi a felszíni és a felszín alatti vizeket, valamint a talajt.Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 15/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Az oktánszámot tekintve magasabb értékekkel bír, mint a benzin. Általánosságban az autógáz
oktánszáma 90 és 105 közötti, ami erőteljesen függ a propán, bután, valamint adalék- és
szennyezőanyag tartalmától. A forgalomban kapható LPG minőségét az MSZ EN 589:2008 -
as szabvány definiálja. A szabványban meghatározott minimális MON (vagyis a
motoroktánszám) értéke 89. Ez az érték például a MOL által forgalmazott eco+ autógáz
esetén 97 körüli. A magasabb oktánszám az összetételre vezethető vissza, aminek
köszönhetően az autógáz tisztábban ég el. Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a benzin
különböző oktánszámait az autógázzal, ahol a RON a kísérleti oktánszámot jelöli.
5. táblázat
MON RONBenzin min. 85 min. 95Autógáz min. 89 112
Környezetvédelmi szempontból kiemelendő az autógáz karbon lábnyoma is (karbon lábnyom:
az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását foglalja magába), amely 17%-kal kisebb,
mint a fűtőolajé és 49%-kal, mint a széné, valamint 21%-kal kisebb, mint a benziné és 23%-
kal, mint a gázolajé.
Érdemes ezen felül az LPG Black carbon (BC) kibocsátását is megvizsgálni, hisz a globális
felmelegedés egyik fő okozójának tartják. A Black carbon szén-szerű maradék, ami a magas
széntartalmú tüzelőanyagok elégetése után marad vissza, a köznyelvben koromnak vagy
hamunak nevezik. PM nagyságú részecske, főleg antropogén eredetű, ami elnyeli a napfényt
és hőként sugározza azt vissza. Növeli a jég és a hó olvasáspontját, ezáltal komoly károkat
okozva a hidegebb égtájakon. Legfőbb probléma vele kapcsolatban, hogy nincs érvényes
mérőszáma, nem mérhető közvetlenül. Az LPG Black carbon kibocsátása szinte nulla, ami
szintén nagy előnyt jelent környezetvédelmi szempontból. Ha a Black carbon-t is
beleszámítjuk az ökológiai lábnyomba, akkor az alábbi eredményeket kapjuk különböző
energiahordozók esetén. A lenti ábrából jól leolvasható, hogy az LPG BC-vel növelt
lábnyoma alig változott, szemben a többi feltüntetett anyaggal.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 16/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Black carbon-nal növelt lábnyom
Forrás: WLPGA: Cleaning the air
Az alábbiakban felsoroljuk az autógáz azon járulékos tulajdonságait, amelyek a kisebb
működtetési és fenntartási költségért felelősek. Ezek ugyancsak közvetett módon, de
egyértelmű környezeti előnyt jelentenek a vizsgált üzemanyagokkal szemben:
Ritkábban kell olajt cserélni, ezáltal csökken az olajfelhasználás mértéke. Ennek fő
oka, hogy az autógáz eleve gáz halmazállapotú, és így nem oldja fel az olajfilmet, nem
hígítja fel a motorolajt.
A motor élettartama megnő, hiszen a magasabb oktánszám miatt az üzemanyag nem
tartalmaz kopáscsökkentő adalékot. Ezáltal, egyes vizsgálatok szerint, optimális
esetben akár 30-40%-al is meghosszabbítható az élettartam. További motorélettartam
növelő tényező, hogy a tisztább égés miatti olajelhasználódás következtében a gyári
olajcsere periódusok betartásával tovább futnak jobb minőségű olajban az alkatrészek.
Ezen kívül a lágyabb, elnyújtottabb égés miatt kevésbé vannak mechanikusan igénybe
véve a motor egyes alkatrészei.
Az olajszűrő közel háromszor annyi időt bír ki. Mivel ez elhasználódása után veszélyes
hulladékként kezelendő, ezért élettartam növelése komoly környezetvédelmi előnyt
jelent.
Növekszik az üzemanyag elosztás hatásossága, ezáltal simább gyorsulást és alapjárati
teljesítményt biztosítva.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 17/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
4.1.1. Biztonság
Az autógáz biztonságos, amelynek fontos tényezője, hogy az átalakítás egyrészről szigorú
normák alapján zajlik, másrészről pedig egyedi engedélyhez kötött a forgalomba állítás. Ezen
felül nemcsak magát a rendszert, de az üzemanyagot is folyamatosan ellenőrizni kell. Mivel a
tartályban uralkodó nyomás nagymértékben függ a külső hőmérséklettől, ezért az autógáz
összetételét, azaz a propán-bután arányt évszakonként változtatják. Ennek értelmében télen
magasabb az LPG propántartalma a hidegindításhoz szükséges kedvezőbb nyomásértékek
végett. Az autógáz magasabb hőmérsékleten gyullad be (nagyjából 100-150 ̊C-kal), mint a
gázolaj vagy a benzin, így ez további biztonságnövelő tényezőt jelent.
Kiemelendő tulajdonsága az autógáznak, hogy a cseppfolyós gáz a környezeti hőmérsékleten
elpárolog és eloszlik. Veszélyt ez akkor okozhat, amennyiben zárt térbe kerül ki a gáz, mert a
levegőnél nehezebb gázról van szó, és így a felszín közelében felhalmozódhat és
robbanóképes elegyet alkothat a tér levegőjével. Többek között ezért is tiltották eddig a
mélygarázsban való parkolást, azonban a szigorodó előírások bevezetésével már egyre több
országban feloldották ezt a tiltást. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakott Magyarország is
2013-ban, amikortól is megengedett az ENSZ-EGB (Egyesült Nemzetek Szervezete – Európai
Gazdasági Bizottsága) 67. sz. előírást teljesítő LPG-vel üzemelő járművek behajtása
mélygarázsokba is. A fentebb említett előírás pontosan megszabja, hogy milyen feltételeknek
kell megfelelnie egy motorikus PB gázzal üzemelő járműnek és csakis e feltételek
teljesítésével hozható forgalomba, tehát a jelenleg érvényes gázüzemű tanúsítással/műszaki
vizsgával rendelkező autógázos gépkocsik mind rendelkeznek a mélygarázsban való
parkoláshoz szükséges biztonsági felszerelésekkel. A parkolás lehetőségét az 54/2014.
(XII.5.) BM rendeletben megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat 220.§. (4) pontja
biztosítja.
Mivel az LPG színtelen, szagtalan gáz, ezért indikátorként szagosító anyagot használnak, ami
legtöbbször etil-merkaptán, így az esetleges szivárgás azonnal érzékelhető.
A járművekbe beszerelendő tankokra különleges előírások vonatkoznak, hiszen a benne
uralkodó nyomás nyáron, amikor felmelegszik, és ezáltal kitágul a gáz, akár 17-18 bar is
lehet. Épp ezért a tankok tervezési nyomása 30 bar. Ezzel szemben télen a nyomás akár 2-3
bar-ra is lecsökkenhet. Ezen tényezők miatt tankja az átszúródásnak 20-szor jobban ellenáll,
mint a hagyományos üzemanyagtankok. A biztonság érdekében a beszerelés után
meghatározott évenként külön nyomáspróbát kell elvégezni a tankokon, ami ugyan Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 18/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
pluszköltséget jelent a tulajdonosoknak, de elengedhetetlen a biztonságos működés
érdekében.
4.1.2. Műszaki felszereltség
A tanulmány alapvető célja az LPG használatának környezetvédelmi tulajdonságait
ismertetni, azonban az LPG autók működését és típusait mindenképp fontos bemutatni.
A mai autógázzal üzemelő járművek minden esetben hármas hatású katalizátorral vannak
felszerelve, melyek még tovább csökkentik az ilyen típusú autók emisszióját. A motortérbe
bejutott üzemanyag összetételét folyamatosan monitorozzák, hogy ezzel is optimális értéken
tartsák a levegő-üzemanyag arányt, ami a katalizátor még hatékonyabb működését teszi
lehetővé. Ehhez manapság ún. autódiagnosztikai programokat (EOBD szoftverek: European
On-Board Diagnostics) használnak.
A különböző autógáz rendszereket az alábbiak szerint tudjuk csoportosítani:
Venturi rendszer, amely ún. vákuum típusú berendezés. Ez volt a legelső típusok
egyike, ma már nem használják, mert nagyobb nyomás és hosszabb üzemanyag-bevitel
esetén megnő a visszagyújtás valószínűsége.
Szekvenciális/szakaszos injektor berendezés, amelyben gázfázisban injektálják be az
üzemanyagot az elektronikus vezérlőrendszer irányításával.
Folyadékfázisú injektoros berendezés, amely a hagyományos benzinüzemű
járművekben található rendszer szerint működik, nincs elpárologtató berendezés
beépítve, így az üzemanyag pontos mérését teszi lehetővé.
A rendszerek fejlődését tekintve különböző generációkra oszthatjuk a berendezéseket.
Jelenleg a 6. technológia a legfejlettebb, mely direkt folyadékfázisú fecskendezést tesz
lehetővé. A ma forgalomban lévő autógázzal működő járművek nagy részben 3. generációs
berendezéssel, azaz szekvenciális injektálással működnek.
Egy hagyományos, átalakított jármű sematikus felépítését az alábbi kép illusztrálja.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 19/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Motorikus PB gázzal üzemelő jármű felépítése
Forrás: www.hvg.hu
Amint látható a képen is, az üzemanyagtartályok általában a csomagtartó térben, vagy az alatt
helyezkednek el, rendszerint a pótkerék helyén vagy a padló alatt. Ennek egyik oka az, hogy
itt van a sérülés veszélyének a legkisebb kockázata. Ugyanakkor hátrányként jelentkezik,
hogy az általában 40-60 l-es tartály teret vesz el a csomagtartóból, illetve nehezebb, mint a
hagyományos benzintank. A technológia folyamatos fejlődésével azonban ezek a tényezők
egyre kevésbé jelentkeznek problémaként, és rendszerint ma már úgynevezett toroid vagy
lencse alakú tartályok kerülnek beépítésre, amelyek kisebb helyet foglalnak el. Az ENSZ
EGB 67. sz. előírás alapján a tartály anyaga lehet fém vagy kompozit, tervezési hőmérséklet-
tartománya -20 °C - 65 °C.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az eltérő technológia ellenére ugyanolyan vezetési
élményt nyújt egy autógázzal működő jármű, mint hagyományos társai, illetve az út közbeni
üzemanyagváltás is megoldott manapság.
4.1.3. Füstgáz emisszió vizsgálata és összevetése az egyéb figyelembe vett
üzemanyagokkal
Mint már említettük, az egyik legjelentősebb előnye az LPG-nek környezeti szempontból a
kedvező emissziója. Az alábbi, WLPGA (World LPG Association) által közzétett
diagramokon Euro-5-ös és Euro-3-as környezetvédelmi besorolás szerinti gépkocsival
összevetve az LPG kibocsátásait az alábbiakat kapjuk.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 20/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
A különböző üzemanyagok kibocsátásai [g/km]
Forrás: WLPGA: Autogas Incentive Policies
Ahogy a diagramokról is könnyen leolvasható, a legfőbb érv az autógáz mellett a szállópor
kibocsátásának alacsony értéke. A szállópornak nemcsak a levegő minőségében van szerepe,
hanem egészségügyi vonatkozása is igen jelentős. Ennek legfőbb oka, hogy az apró szemcsék
gond nélkül le tudnak jutni a tüdőbe, és ott felhalmozódhatnak, ezáltal megnövelve a
különböző légúti betegségek, mint pl. az asztma kialakulását. Hozzávetőleges számítások
alapján, ha 2020-ra az LPG-vel üzemelő járművek a teljes járműflotta 10%-át adják, azzal
egyrészt 33 billió fontot spórolunk közvetlenül, másrészt pedig az egészségügyi kiadások
hiányával további 16 billió fontot spórolnánk. Ez annak lenne köszönhető, hogy a javuló
levegőminőség miatt csökkennének az egészségügyi kiadások is. Más számítások ugyanilyen
mérvű növekedés mellett 350 millió tonna CO2 spórolást jósolnak, kilométerenként 29 g CO2
megtakarítással, hiszen az autógázzal üzemelő járművek 15-16%-al kevesebb CO2-t
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 21/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
bocsátanak ki. Más szóval, ha évente 12 000 mérföldet teszünk meg, azzal 1,5 tonna CO2
spórolható meg 2 év alatt.
Másik nagy előnye a nitrogén-oxidok kibocsátásával kapcsolatos, hiszen a dízellel szemben
akár 96%-al is alacsonyabb lehet az erre vonatkozó érték. A dízel másik nagy hátránya, hogy
hidegindítás esetén több üzemanyagra van szüksége, amiből egyenesen következik, hogy
ekkor megnő a füstgáz koncentrációja is. Ilyen probléma az LPG-s autók esetén nem
jelentkezik.
Ha megvizsgáljuk egy másik tanulmány eredményeit, szintén hasonló eredményeket kapunk.
Az AEGPL Europe (European LPG Association) által közzétett eredmények az ún. RDE
(Real Driving Emissions) teszten alapulnak, amely az autók füstgázkibocsátását valós
körülmények között méri, kiküszöbölve ezzel a laboratóriumi mérések hiányosságait. A teszt
során egy időben mérhető az üvegházhatású gázok kibocsátása, mint a CO2, NOx, CO, CH és
a szállópor. Ezen teszt során a benzin és az autógáz emissziók összehasonlítását végezték el, a
teszt specifikációja dízel autókra kifejlesztés alatt áll. A vizsgálat során két darab kettős
üzemű személygépjármű emisszióját vizsgálták meg benzin, illetve LPG üzemben. Az egyik
autó Euro 5-ös környezetvédelmi besorolás alá tartozott és utólag beszerelt LPG rendszerrel
rendelkezett (Alfa Romeo Mito), míg a másik már Euro 6-os besorolású és gyárilag beszerelt
autógáz-rendszer volt benne (Fiat 500L). A teszt többféle vezetési körülmény között zajlott
(város, vidék és autóút) és az alábbi eredményre vezetett.
A teszt során nyert „eredmény-négyszög”
Forrás: AEGPL: Assessing the real world performance of autogas cars
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 22/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
A fenti ábrán látható „eredmény-négyszög” jól mutatja, hogy LPG üzemben még Euro5-ös
besorolással rendelkező autó esetén is jóval az Euro 6-os határértéken belül maradnak a
kibocsátások, míg benzinüzemben ugyanez már nem mondható el. Ha a már Euro 6-os
besorolású Fiat-ot nézzük, autógáz üzemmódban a kibocsátások eltörpülnek a benzinüzemhez
képest, mutatva ezzel az LPG környezetvédelmi előnyeit.
A CO2 kibocsátást megvizsgálva az alábbi eredményeket kapták a teszt készítői (a
diagramokon fel vannak tüntetve a különböző vezetési körülmények között kapott kibocsátás
is).
CO2 kibocsátás Euro 5-ös (Mito) és Euro 6-os (Fiat) környezetvédelmi besorolás esetén
Forrás: AEGPL: Assessing the real world performance of autogas cars
Itt is nagyon jól látszik, hogy LPG üzemmódban minden esetben jóval kisebbek a
kibocsátások. Százalékosan kifejezve átlagban 17, illetve 19%-al kisebb az LPG CO2
kibocsátása, mind a benziné.
A CO-t megvizsgálva a tendencia tovább erősödik, hiszen a Mito esetén átlagosan 59%-al, a
Fiat esetén pedig 97%-al csökkent a kibocsátás mértéke. Érdekesség továbbá, hogy az Euro 5-
ös besorolású Mito LPG emissziója az Euro 6-os határérték alatt maradt. Itt jegyeznénk meg
ugyanakkor, hogy a CO kibocsátás értékeire a nemzetközi szakirodalomban számos
ellentmondás található. Fontos azonban, hogy egyik mérési eredmény esetében sem haladja
meg az LPG CO kibocsátása a hagyományos üzemanyagokét.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 23/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
A teszt során kapott CO kibocsátás
Forrás: AEGPL: Assessing the real world performance of autogas cars
4.1.4. Emisszió számítás
Fenti információk megerősítésére számítást végeztünk, amelyben feltételeztük, hogy
Budapest taxi flottájának benzin és dízel üzemű gépjárműit lecseréljük LPG-s üzeműekre.
Mivel 2013 óta előírás a Budapesten üzemelő taxikkal szemben, hogy minimum Euro 4-es
környezetvédelmi besorolású személygépkocsik legyenek, ezért a számítás ezen részében
feltételeztük, hogy a kibocsátás a 70/220/EC rendeletben előírt értékeket veheti fel
maximálisan, amelyek az alábbiak szerint alakulnak.
6. táblázat
CO [g/km] HC [g/km]
HC+NOx
[g/km]NOx [g/km] PM [g/km]
Benzin 1 0,1 - 0,08 -Dízel 0,5 - 0,3 0,25 0,025
Látható, hogy ebben, szemben az Euro 5-ös besorolással, még nincs a benzin üzemű szállópor
kibocsátása behatárolva. Ezért ez esetben a WLPGA által kibocsátott Autogas Incentive
Policies c. tanulmányban feltüntetett értékre támaszkodtunk.
Az LPG üzemű járművekre vonatkozóan nem találtunk kibocsátási megkötéseket, ezért ez
esetben az Alantic Consulting LPG and local air quality tanulmányában, valamint az AEGPL
Europe Assessing the real world performance of autogas cars c. kiadványában leírt értékekkel
dolgoztunk. Utóbbi esetben a tanulmány írói két autó emisszióját vizsgálták meg normál,
illetve LPG-s üzemmódban.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 24/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Dízel üzemanyag esetén a norma külön nem szabályozza a szénhidrogén kibocsátást, ezért itt
szintén az Atlantic Consulting fentebbi tanulmányában feltüntetett értékekkel dolgoztunk.
Amennyiben eltérő értékeket találtunk, úgy pesszimista elvek alapján a nagyobbat vettük
figyelembe. Ezt az elvet legfőképp a CO kibocsátás esetében alkalmaztuk, hiszen itt a
megvizsgált mérési eredmények számos ellentmondást tartalmaztak.
A számításhoz továbbá az alábbi adatokat használtuk fel:
A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása szerint Budapesten hozzávetőlegesen
4800 taxinak van érvényes műszaki engedélye az alábbi üzemanyag-eloszlásban:
7. táblázat
Üzemanyag típusa Darabszám
Benzin 800
Dízel 3 000
Alternatív 1 000
Összesen 4 800
Érdekességként itt jegyeznénk meg, hogy Budapest taxi flottájának 20%-a valamilyen
alternatív üzemanyaggal közlekedik. Ezen belül az ilyen jellegű taxik több, mint 50%-a
LPG/benzin kettős üzemű jármű, majdnem 30%-a földgázüzemű (CNG), a maradék
pedig hibrid elektromos/benzines, bioetanolos/benzines, illetve tisztán elektromos
meghajtású jármű.
A járművek egy nap alatt átlagosan 60 km-t tesznek meg.
A kibocsátásokat egy évre adódóan, azaz 365 napra vizsgáltuk meg.
A számítás során összefoglalva az alábbi kibocsátásokkal dolgoztunk. A táblázatban
csillaggal jelöltük azon értékeket, amelyeknél nem a norma szerinti maximumokat vettük
figyelembe, hanem a fenti tanulmányokban kifejtett értékeket.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 25/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
8. táblázat
Kibocsátások Euro 4 norma szerint [g/km]Benzin
CO 1HC 0,1NOx 0,08PM 0,025*
DízelCO 0,5HC 0,03*NOx 0,25PM 0,025
LPG*CO 0,4HC 0,06NOx 0,02PM 0,002
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 26/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Ezen adatok felhasználásával az alábbi eredményeket kaptuk egy napra, illetve egy évre
vonatkozóan.
9. táblázat
Kibocsátás egy nap alatt [kg/nap] Kibocsátás egy év alatt [kg/év]Benzin – 800 db Benzin – 800 dbCO 48 CO 17 520HC 4,8 HC 1 752NOx 3,84 NOx 1 401PM 1,2 PM 438 Dízel – 3000 db Dízel – 3000 dbCO 90 CO 32 850HC 5,4 HC 1 971NOx 45 NOx 16 425PM 4,5 PM 1 642 LPG – 3800 db LPG – 3800 dbCO 91,2 CO 33 288HC 13,68 HC 4 993NOx 4,56 NOx 1 664PM 0,456 PM 166
Látható, hogy a két hagyományos üzemanyaggal üzemelő taxik kibocsátásának összegzése
előtt is jól látszik, mennyivel kisebbnek adódik az LPG-ből adódó kibocsátás. Ha a benzin és
a dízel meghajtású autók kibocsátását összegezzük, és összevetjük az éves értékeket, az alábbi
eredményekre jutunk.
10. táblázat
Benzin+dízel összesen [t/év] LPG [t/év]CO 50,370 CO 33,288HC 3,723 HC 4,993NOx 17,826 NOx 1,664PM 2,080 PM 0,166
A táblázat jól mutatja, hogy igazán nagy csökkenést a nitrogén-oxidok és a szállópor
emissziójával kapcsolatban könyvelhetünk el, a kibocsátás ezekben az esetekben a
hagyományos üzemanyagokhoz tartozó értékek töredéke. Százalékosan kifejezve az NOx
mennyisége a 90%-a, míg a szállópor mennyisége a 92%-a, vagyis nitrogén-oxidokból egy év
alatt 16 tonnával, míg szállópor esetén 1,9 tonnával csökkenne a kibocsátás. Ha diagramon
tüntetjük fel a fentebb feltüntetett eredményeket az alábbiakat kapjuk.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 27/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
CO HC NOx PM0
10
20
30
40
50
60
Kibocsátások összevetése
Benzin+dízelLPG
Kibo
csát
ás m
enny
iségs
e [t
/év]
Itt még jobban kirajzolódik, hogy bár szénhidrogének esetén az LPG némileg magasabb
értékeket vett fel, ugyanakkor a szén-monoxid, a nitrogén-oxid és a szállópor kibocsátása
nagymértékben elmarad a hagyományos üzemanyagokéhoz képest. Ezen anyagok közül az
NOx és a szállópor rendkívül károsan hat a levegőminőségre és a városi szmog legfőbb
kiváltói is egyben. A következő fejezetben részletesen kitérünk ezek egészségügyi hatásaira
is.
A járművek CO2 kibocsátását külön számításban elemeztük, hiszen erre vonatkozóan az Euro
környezetvédelmi norma nem rendelkezik semmilyen megkötéssel. A számítás során
felhasznált, kilométerre vetített kibocsátási értékeket több tanulmány, illetve
rendelkezésünkre álló adat alapján becsültük meg. Ennek első lépéseként megvizsgáltuk az
egységnyi energiatartalomra vonatkozó ekvivalens CO2 kibocsátást.
11. táblázat
Üzemanyag CO2 kibocsátás
LPG 73,1 g CO2 eq/MJ
Benzin 93,3 g CO2 eq/MJ
Dízel 95,1 g CO2 eq/MJ
Az értékekből már itt is látszik, hogy az LPG CO2 kibocsátása a legkisebb egységnyi
energiára nézve. Ennél mintegy 27%-kal nagyobb a benziné, és majdnem 30%-kal a dízelé.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 28/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Ha megvizsgáljuk az egyes üzemanyagok fűtőértékeit látni fogjuk, hogy az LPG-nek a
legrosszabb ezen értéke, tehát egy kilométer megtételéhez ebből kell a legtöbbet
elfogyasztani, esetenként akár 30%-al is.
12. táblázat
Üzemanya
gFűtőérték
LPG 25 MJ/l
Benzin 32 MJ/l
Dízel 36 MJ/l
Ezen két előző táblázatban közölt értékekből adódik, hogy az LPG CO2 kibocsátása – az
alacsonyabb fűtőérték ellenére is – kilométerenként nagyjából 10-15%, de olykor akár 20%-
kal lesz kisebb, mint a konvencionális üzemanyagoké.
A fenti táblázatok jól szemléltetik a különböző üzemanyagok paramétereit, azonban a
különböző típusokból, technológiákból, közlekedési viszonyokból adódó eltérés végett a
számítás során felhasznált értékeinket valós mért értékekre alapoztuk. Ezért a European
Environment Agency Monitoring CO2 emissions from new passenger cars in the EU:
summary of data for 2013 c. kiadványából emeltünk át a különböző üzemanyagtípusokhoz
tartozó kibocsátási értékeket. Az EU 2020-ra célul tűzte ki, hogy az újonnan forgalomba
helyezett személygépjárművek CO2 kibocsátását 95 g CO2/km érték alá viszi, szemben a
2000-es évek eleji, átlagosan 172 g CO2/km értékkel. Számításunkhoz a 2010-es év adatait
választottuk, hiszen a budapesti taxik átlagéletkora 5-6 év körül van, így 2010 környékén
lettek forgalomba helyezve. Az adatok ebben az évben az alábbiak szerint alakultak.
13. táblázat
Üzemanyag CO2 [g/km]
Átlagosan 140,3
Dízel 139,3
Benzin 142,5
AFV* 126,0
*: Alternative fuel vehicle, vagyis alternatív meghajtású jármű. Ide tartozik az LPG, CNG, a biometán,
a biodízel, az E85, valamint az elektromos meghajtás is.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 29/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Ezen adatok felhasználásával és az előző számításból vett körülményekkel (1 évre vizsgálva,
átlagosan napi 60 km-t megtéve, a fentebb részletezett taxi flotta nagyságokra számítva) az
alábbi eredményt kaptuk.
14. táblázat
Fajlagos CO2 kibocsátás [g/km]Benzin 142,5Dízel 139,3LPG 126 CO2 kibocsátás egy nap alatt [t/nap]Benzin 6,840Dízel 25,074LPG 28,728 CO2 kibocsátás egy év alatt [t/év]Benzin 2 496Dízel 9 152LPG 10 485Benzin+dízel 11 648
Az egy év alatti CO2 kibocsátást diagramban megjelenítve az alábbiakat láthatjuk.
LPG Benzin+dízel5000
6000
7000
8000
9000
10000
11000
12000
Éves CO2 kibocsátás
Üzemanyag típusa
Kibo
csát
ás [k
g/év
]
Tehát ha Budapest taxi flottájának konvencionális üzemanyagokkal közlekedő hányadát
lecserélnénk autógáz üzeműekre, akkor mintegy 1100 tonnával kevesebb CO2 jutna a
levegőbe. Százalékosan kifejezve ez mintegy 10%-os megtakarítást jelentene.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 30/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Érdemes azonban megjegyezni, hogy mivel a taxikra 2013 óta igen komoly előírások
vonatkoznak, a taxi flottával megegyező számú magángépjármű átalakítása jóval több javulást
eredményezne, hiszen az országban található személygépjárművek átlagéletkora 2012-ben
mintegy 12,5 év volt, Budapesten pedig 9,7 év.
4.1.5. Egészségügyi hatások
Ugyan nem közvetlen hatásként, de mindenképp megemlítendőek az LPG használat
egészségügyi előnyei, melyek leginkább a javuló egészségügyi állapotban jelentkeznek. A
levegőszennyezés miatt fellépő egészségügyi problémák, mint például az asztma, allergia és
egyéb légúti megbetegedések költségei főként az államokat terhelik, ezért az LPG bevezetése
és az általa nyert levegőminőség-javulás mindenképp kiemelendő előny.
A közlekedés és az általa kibocsátott főbb szennyezőanyagok üzemanyagokra vetített
megoszlását az alábbi diagram ábrázolja.
A különböző levegőszennyezők százalékos megoszlása az üzemanyagok függvényében Forrás: WLPGA: Health effects and costs of vehicle emission
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 31/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Az ábrán a közlekedésből származó jellemző levegőszennyező anyagok közül csak a
szállópor és az NOx van feltüntetve, ugyanis ezek rendelkeznek a legnagyobb egészségügyi
hatásokkal.
Az ábrán a dízelhez viszonyítják mind a szállópor, mind pedig az NOx kibocsátás nagyságát,
hiszen ezen üzemanyag rendelkezik a legnagyobb kibocsátással. Látható, hogy a benzin,
illetve az LPG általi kibocsátás eltörpül a dízel mellett, illetve, hogy az LPG-nek a
legkedvezőbbek a kibocsátásai.
A diagramon feltüntetett anyagok közül a legveszélyesebb a PM nagyságú szállópor, ugyanis,
mint már említettük, ez gond nélkül le tud jutni a tüdőbe és ott fel tud halmozódni. Dízel
esetén a szállópor nagysága 50-szer nagyobb, mint a benziné és mintegy 100-szor, mint LPG
esetén.
A másik feltüntetett gáz, az NOx, a fotokémiai, vagyis oxidáló szmog, más néven Los
Angeles-i szmog egyik okozója, melynek egészségügyi hatásai a következők:
szem és nyálkahártya irritáció, romló látásélesség, fejfájás, csökkenő
koncentrálóképesség,
szöveti károsodás, védekező mechanizmusok gyengülése,
légzőszervi megbetegedések, illetve súlyosbodó légzőszervi panaszok.
Tovább növeli az LPG előnyét egészségügyi szempontból, hogy 2012-ben az International
Agency for Research on Cancer (IARC) bejelentette, hogy a dízel kipufogógáza karcinogén
anyagokat tartalmaz.
Mint már említettük, az egészségügyi hátrányokból származó többletköltség legnagyobb
részét az államoknak kell fedezniük. Egyes számítások alapján ha az LPG részaránya 10%-ra
emelkedne 2020-ra világviszonylatban, azzal 16 billió fontot spórolnánk meg a javuló
egészségi állapotból eredendően.
A WLPGA Health effects and costs of vehicle emission c. kiadványában az LPG
részesedésének növelése az alábbi táblázatban feltüntetett módon változtatná meg a
szállóporral kapcsolatos egészségügyi kiadásokat.
15. táblázat
Városi régió Költség (2000) Költség (2020) MegtakarításMagyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 32/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
millió járművenként millió járművenként millió járművenként
Ázsia 1,40 billió $ 0,24 billió $ 1,16 billió $
Európa 2,80 billió $ 1,20 billió $ 1,60 billió $
Ausztrália 0,45 billió $ 0,19 billió $ 0,26 billió $
Az előzőekben nem szóltunk róla, de egészségügyi szempontból fontos megjegyezni, hogy az
LPG kipufogógázának benzol és 1,3-butadién tartalma 85%-al kisebb, mint hagyományos
üzemanyagok esetén, PAH, toluol és xilol tartalma pedig nincs.
A kibocsátásokon kívül a városi levegő minősége az alábbi tényezőktől függ:
meteorológiai tényezők,
az emisszió nagyságának változása a háttér-emisszióhoz képest,
az emisszió időbeli változása,
az atmoszférikus kémiai folyamatok, amelyek szoros összefüggésben állnak a
kibocsátott anyagok kémiai tulajdonságaival.
Fenti tényezőknek köszönhető, hogy bizonyos napokon megegyező autóforgalom mellett
kialakul, más napokon pedig nem, a szmog valamely fajtája. Fotokémiai szmog például
jellemzően a nyári, reggeli, szélcsendes órákban alakul ki, mert ekkor játszódhatnak le az
oxidáló szmogot kiváltó folyamatok.
4.1.6. Rendelkezésre állás és a készletek
Mivel az autógáz a földgázbányászat során keletkező kísérőgáz, ezért Magyarország nem
szorul jelentős importra. Egyes becslések szerint ez az autógáz 10-15%-os növekedéséig
tartható, mely után ugyan szükséges lenne az import nagyságát növelni, de ez európai
országokból könnyen beszerezhető lenne. Amennyiben a motorikus PB-gáz felhasználása
jelentősen megnövekedne, a szükséges mennyiség importból történő beszerzését a Magyar
PB-Gázipari Egyesület tagvállalatai biztosítani tudják, így ebből állami többletfeladat nem
keletkezhet. Másik fontos tényező ezzel kapcsolatban, hogy az LPG szállításához nincs
szükség kiépített hálózatra, hiszen tartányokban könnyen szállítható közúton és vasúton
egyaránt.
4.1.7. Lehetséges fejlesztési potenciálok feltárása
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 33/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Mivel Magyarországon, ahogy a következő fejezetben is olvasható, igen stabilnak mondható a
töltőhálózat, ezért leginkább ezek modernizálásával lehetne a legtöbbet fejleszteni. Fontos
lépés volt a kutak önkiszolgálóvá tételének folyamatos átalakítására vonatkozó lépés, hiszen
erre már számos európai országban láthatunk példát. Ennek lehetőségét ez év február 5-től a
2/2016. (1.5.) NGM rendelet már Magyarországon is biztosítja és feltételeit a rendelet 2.
mellékletben megjelent Műszaki Biztonsági Szabályzat 10.1.2.2. pontja tartalmazza. Kísérleti
jelleggel a FLAGA Budapesten a Méta utcában még felügyelet mellett működtet egy
önkiszolgáló LPG töltőállomást, de a rendelet értelmében már több PB-gázforgalmazó is
készíti elő az önkiszolgáló kutak létesítését.
Természetesen ehhez a felhasználókban növelni szükséges az autógázzal kapcsolatos
bizalmat, és meg kell ismertetni velük az LPG legfontosabb tulajdonságait. Ehhez pedig
elengedhetetlenek lennének különböző ismeretterjesztő kampányok.
4.2 Gazdasági és infrastrukturális vonatkozás
4.2.1. Infrastruktúra kiépítettsége és fejlesztéseinek lehetőségek
Ahogy már a bevezetőben is írtuk, világszerte mintegy 71 000, Európában pedig 30 000-nél is
több töltőállomás található, köszönhetően a mintegy 30 billió €-s beruházásnak. Utóbbi
változását az elmúlt években az alábbi diagram szemlélteti:
Töltőállomások számának változása az EU-ban (2003-2013)
Forrás: AEGPL: LPG: the sustainable alternative for today and tomorrow
Hazai viszonylatban a legfrissebb adatok szerint 610 LPG töltőállomás működik. Értékesítők
jelentős mértékben a Magyarországon működő színes kúthálózatok üzemeltetői (Agip, Lukoil,
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 34/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
MOL, OMV, Shell), valamint kisebb részben, inkább kis településeken elhelyezkedő ú.n.
fehér töltőállomások magán üzemeltetői. Ezek ellátásáról meghatározóan a hazai PB-
gázforgalmazók a MOL, Prímagáz és Flaga gondoskodnak.
Könnyen belátható, hogy az ország lefedettsége van olyan szinten, hogy szinte bárhol gond
nélkül megtankolhatunk LPG-s autóval. E mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a
Magyarországon forgalomban lévő autógázzal üzemelő járművek kétüzeműek, tehát ha
mégsem lenne a közelben autógáz-töltőállomás, benzin üzemmódra átkapcsolva gond nélkül
tovább tudunk haladni. A benzin üzemben való autózást a szakemberek egyébként is
tanácsolják rövidebb távok erejéig, hiszen a tankban lévő benzinből kicsapódó gőzök kárt
tehetnek az autóban. Ezért tehát 3-4 havonta érdemes teljesen kiautózni a tankban található
benzint.
Érdekes fejlesztés ezzel kapcsolatban a Spanyol AOGLP applikáció (melyet a Movea Plan-en
belül fejlesztenek), amely a közelben található LPG töltőállomásokat mutatja.
MOL töltőállomás autógáz kúttal
Forrás: www.mol.huMagyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 35/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
Amint látható a fenti képen is, az autógáz kutakon speciális kútfej és egy külön csatlakozó
szelep segítségével tankolható meg az autó.
Magyarországon azonban, szemben számos európai országgal, LPG-t még nem lehet
önkiszolgáló módban tankolni, de ahogy már fentebb is említettük, kifejlesztés alatt állnak
itthon is önkiszolgáló állomások.
További problémát jelenthet, hogy a töltőfejek Európában nem egységesek, így egy európai
útra mindenképp érdemes előre felkészülni. Az Európában található töltőfejeket és azok
térképes megjelenítését az alábbi kép ábrázolja. Látható, hogy nálunk, és Európa nagy részén
DISH féle töltőfej van használatban, így ez további előnyt jelent az egységesség
szempontjából.
Töltőfejek megoszlása Európában
Forrás: www.primagaz.hu
Infrastrukturális szempontból további nagy előnyt jelent, hogy az autógázt könnyen lehet
szállítani, nem szükséges hozzá semmilyen hálózatot kiépíteni és speciális töltőállomásra
sincs szükség.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 36/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
4.2.2. A lehetséges támogatások, ösztönzők bevezetésének vizsgálata
Az első fejezetben már ismertettük, hogy világszerte milyen ösztönzők állnak rendelkezésre
az autógáz népszerűsítésére, most pedig bemutatjuk, hogy Magyarországon ezek közül
melyek lehetnének relevánsak.
Mivel az első és legfontosabb hátráltatója az autógáznak jelenleg a megnövekedett jövedéki
adó, ezért ennek limitálásával, esetleg növelésének egy időre való befagyasztásával már olyan
előnyre tehetne szert a többi üzemanyaggal szemben, amely hosszú távon versenyképessé
teheti mind a magán, mind pedig az állami szektorban. Mivel az ország autóflottája
elöregedőben van, ezért számítani lehet rá, hogy többeknek hamarosan le kell cserélni a
személygépjárművet. Ezért további potenciál lehetne az új járművek támogatásában. További
ösztönzőt jelentene, ha stabilabb szervizhálózat állna az autógáz mögött, amely a kezdeti
növekedés után mindenképp szükséges lenne.
A nem pénzügyi támogatások közül tájékoztató, ismeretterjesztő programokra mindenképp
szükség lenne az autógázos járművekkel kapcsolatos tévhitek eloszlatása végett. Ennek egyik
jó példája, hogy annak ellenére, miszerint már jó pár éve lehet mélygarázsban parkolni LPG-s
járművel, számos szakmai lap a mai napig negatívumként sorolja fel ezt a tényezőt.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 37/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
5. Záró megállapítások
Mint láthattuk a tanulmány korábbi fejezeteiben, az LPG legfőbb előnyét környezetvédelmi
oldalon kell keresni. A legfontosabb ezek közül a hagyományos üzemanyagokkal szemben az
NOx és a szállópor kibocsátásában rejlik, hiszen ezen légszennyezők kibocsátása töredéke az
egyéb üzemanyagokéhoz viszonyítva. Fontos továbbá, hogy az LPG gáz nem karcinogén,
nem toxikus és nem korrozív, a környezettel esetlegesen kapcsolatba kerülve pedig nem
szennyezi a felszíni és a felszín alatti vizeket, valamint a talajt. Ebből fakadóan nemcsak
környezetvédelmi, de egészségvédelmi szerepe is igen jelentős.
A környezetbarát üzemanyagok területén a PB gázautózás másik fontos előnye az elmúlt 20
évben kiépült infrastruktúra, mely az egész országot behálózza, így kitűnő ellátásbiztonságot
nyújt a felhasználók számára. Szemben a metán alapú LNG/CNG üzemanyagok
földgázhálózati kötöttségével a PB gázkutak egyszerűen telepíthetőek és üzemeltethetőek
mind a városi, mind az országúti töltőállomásokon, így azok megtérülése kevésbé kockázatos,
nem igényel állami támogatást vagy türelmi időszakot.
Az LPG autógáz emissziós és infrastrukturális előnyei alapján elsősorban a városi forgalomba
résztvevő személy- és áruszállító járművek üzemanyagaként a legelőnyösebb. A lokális terhek
(pl. bevezetendő dugódíj, behajtási korlátozások, környezetterhelési adók stb.) gázüzemhez
kötött mérséklése hatékony környezet- és egészségvédelmi eredményeket hozhat rövidtávon,
bármilyen állami szubvenció igénye nélkül.
A tanulmány kiértékelése és a következtetések levonása után kijelenthető, hogy a motorikus
felhasználású PG-gáz kedvező környezeti tulajdonságai, jó kezelhetősége és meglévő
infrastruktúrája miatt az Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra magyar nemzeti stratégiájában
alkalmazható, azonnal igénybe vehető és jelentős környezeti javulást biztosító üzemanyagként
ajánlható.
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 38/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
6. Felhasznált irodalom
WLPGA: Autogas Incentive Policies
WLPGA: Clearing the air: Black carbon, climate policy and LP gas
WLPGA: Health Effects and Costs of Vehicle Emissions
AEGLP Europe: Study on the impacts of LPG cars penetration in EU31 on the exhaust
air emission reduction
AEGPL Europe: LPG: the sustainable alternative for today and tomorrow
AEGPL Europe: Assessing the real world performance of autogas cars
uklpg: LPG autogas blueprint
Atlantic Consulting: LPG and Local Air Quality
Atlantic Consulting: LPG’s Carbon Footprint Relative to Other Fuels
RR. Saraf, S.S. Thipse and P.K. Saxena: Comparative emission analysis of
gasoline/LPG automotive bifuel engine
European Commission: Climate action: Reducing the carbon content of transport fuels
v.e.a.: Spain’s Alternatively-fuelled vehicles (AFVs) strategy (2014-2020)
www.primagaz.hu
www.mol.hu
www.auto-gas.net
www.wlpga.org
http://www.mpe-pbgaz.hu
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 39/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222
7. A Tanulmány készítésébe bevont tanácsadó szervezet
Cégnév: PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft.
Székhely: 1042 Budapest, Árpád út 21.
Postacím: 1327 Budapest, Pf. 82.
Kapcsolat: Tel.:+36 1 369 40 31, Fax: +36 1 272 01 55, E-mail: [email protected]
A PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. a környezetbiztonság garanciáinak helyi
szinten történő megteremtése céljából 1999 szeptemberében, az 1995-ben alapított PROFES
Kht. jogutódjaként jött létre.
A társaság 17 főállású (amelyből 13 fő mérnök, különböző szakterületeken tervező, szakértői
jogosultságokkal) munkatársai köréből jelen Tanulmány elkészítésében az alábbi kollégák
működnek közre:
Nagy-Pétery Tibor
tűzvédelmi mérnök
ipari baleset-megelőzési igazságügyi szakértő
biztosítási műszaki kárszakértő
Batta Alexandra
környezetmérnök
Békés Anita
védelmi igazgatási szervező
okleveles környezetmérnök
alkalmazott környezetkutató
Schandl Anna
okleveles biomérnök
okleveles mérnök-közgazdász
hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, víz- és földtani közeg védelmi, zaj- és rezgésvédelmi szakértő
Magyar PB-Gázipari Egyesület, Támogató tanulmány 40/40. oldal
PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2016-P1200-0222