V I S E L K E D É S K U L T Ú R A „Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak!”

A KULTÚRA ÉRTELMEZÉSE

A kultúra látható része: 1-es kultúra /a jéghegy csúcsa/: Olyan tárgyi, tárgyiasult termékek /irodalmi, zenei, építészeti, képzőművészeti alkotások, a nyelv, az adott kultúraára jellemző ételek, italok, öltözet, stb./ amelyek kézzel foghatók, érzékszervekkel érzékelhetők.A kultúra láthatatlan része: 2-es kultúra: Az adott kultúra értékrendszere, mozgatórugója. Ide tartoznak az értékek a szokások és a normák, viselkedési és túlélési taktikák. Döntéshozatali és konfliktuskezelési módszerek. A közösséghez a természethez, térhez és időhöz való viszonyulás stb.

A KULTÚRA SZINTJEI Nemzeti kultúraRegionális kultúraEtika

Vallási, hovatartozás szerinti k.NyelviNemi kultúra

Generációs hovatartozás szerinti k.Társadalmi osztály/réteg k.Szervezeti kultúra

A KULTÚRA KÖZÖS VONÁSAI A kultúra tanult, nem örökölt, nem veleszületett A kultúra kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből adódóan csoport-specifikus és relatív.

Kulturális relativizmus: - nincs magasabb rendű kultúra, csak más kultúra- Minden kultúra csak a saját rendszerében értelmezhető

Kulturális etnocentrizmus: egy kultúra különbnek tartja magát a másiknál, valamilyen szempontból fölébe helyezi magát. /lokálpatriotizmus, fajelmélet/

A KULTÚRA RÉTEGEI: ( ( ( (Értékek) – Ritusok ) – Hősök ) – Szimbólumok )Szimbólum: zászló, szavak amiket használunk, gesztusokHősök: kik azok akik nálunk hősök ; miket fogad el egy kultúraRítusok: szokások ; hogyan köszönünk, milyen rituáléban zajlik. Kézfogás, Esküvői szokások, ballagás.Értékek: → ideális (pl. ha nem hazudna senki) mi az ami helyes

→ elfogadott (ami az adott kultúrában elfogadott) → Ez a meghatározó rész

A KULTÚRÁK ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEI:

1954-es Szakirodalmi kutatások alapján:1. A tekintélyhez, hatalomhoz való

viszony2. Konfliktusok, bizonytalanság,

agresszió kezelése, érzések kifejezése.

3. Az egyén fogalma az egyén és a társadalom

viszonylatában a maszkulinitás és a feminitás

viszonylatábanHofstede modell szerint:1. kis- és nagyhatalmi távolság2. individualizmus, kollektivizmus3. maszkulinitás, feminitás

4. gyenge és erős bizonytalanság kerülés5. rövid és hosszú távú orientáció

Kis hatalmi távolság - gyenge bizonytalanságkerülés: Piac modell: Dánia, GB, USA, KanadaNagy hatalmi távolság - gyenge bizonytalanságkerülés: Család modell: Malajzia, Fülöp-szigetek, IndiaKis hatalmi távolság - erős bizonytalanságkerülés: Olajozott gépezet modell: Németország, Ausztria, Finnország, MagyarországNagy hatalmi távolság - erős bizonytalanságkerülés: Piramis modell: Franciaország, Spanyolország, Görögország, Törökország, Magyarország, Japán, Mexikó, Arab országok

Hatalmi távolság: Észak felé haladva csökken, Nagyobb lakosságszámnál általában nagyobb, Gazdaságilag fejlettebb országokban kisebb (kivétel: Franciaország)

FOGALMAK

Illem: a társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.Kultúra: olyan szokások, hagyományok az adott népnél, amit a történelem során kialakított magának.Etikett: a társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott és megmerevedett rendszer.Etika: erkölcstan, erkölcsi szabályok összessége, erkölcsi és emberi hozzáviszonyulás, ami az alapvető emberi viselkedést és emberi bánásmódot fejezi ki.Protokoll: hivatali, diplomáciai viselkedési kultúra, azon szabályok összessége, amelyek a diplomáciai életben megszabja a diplomáciát képviselők egymással való hivatalos viselkedés módját. A hivatali érintkezésre, különösen a hivatali rendezvényekre, meghívásokra és megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokások összessége.

A HOFSTEDEI DIMENZIÓK JELLEMZŐI

1. HATALMI TÁVOLSÁG:

Kis hatalmi távolság: szülő-gyerek egyenrangú felek; diák-tanár egyenrangú, a tanár a tudás közvetítője munkahelyi hierarchia praktikus szempontokat szolgál, kevésbé fontos, hogy ki milyen rangban

van, ideális főnök demokrata, a beosztott elvárja hogy a véleményét kikérjék privilégiumok, státuszszimbólumok, nemtetszést váltanak ki hatalom gyakorlás jogszerű mindenkit egyenlő jog illet meg sikertelenség esetén -> rendszer működése a hibás szolidaritás, harmónia ÉSZAK-EURÓPAI (SKANDINÁV) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek, ANGOLSZÁSZ KULTÚRÁK: Britek, Írek Izrael, Új-Zéland

Nagy hatalmi távolság: A gyerek engedelmes, tiszteli szüleit A diák tiszteli tanárát, a tanár személyes bölcsessége követője hierarchikus felépítés, nagy rangbeli különbségek, előjog illeti meg a hatalmon lévőket, A szervezeti hierarchia egzisztenciális különbségeket takar, a beosztott elvárja a főnöki

utasításokat A privilégiumok, státuszszimbólumok elfogadottak konfliktus lehetőség fenn áll Mexikó, India, Latin Amerika, Fülöp-szigetekÉszak felé csökken a hatalmi távolság, alacsonyabb a gazdaságilag, társadalmilag fejlettebb országokban. Ahol sűrűbben lakott -> nagyobb a hatalmi távolság

2. AZ EGYÉN VISZONYA A KÖZÖSSÉGHEZ

Individualista: az egyén kap főszerepet, Önmaga és családja = individuum, az egyén teljesítménye a fontos, az egyén

független az intézménytől, az irányítás egyének irányítását jelenti, Gazdagabb országokban nagyobb, kontextus-szegény kultúra a törvénysértés bűntudattal jár, a diploma a gazdasági értéket, önbecsülést növeli az oktatás célja, megtanítani, hogyan kell tanulni az alkalmazás, előléptetés a képzettségtől, képességektől függ, szabályozott a feladat fontosabb, mint az emberi kapcsolatok

értékrend betartása -> mindenkinek be kell tartani, Katolikus országokban inkább férfias, protestáns országokban inkább nőies; Északabbra inkább nőies, délebbre inkább férfias

A bizonytalanság kerülése: a protestáns kultúrákban (északabbra) alacsony fokú, a másság elfogadott; a katolikus kultúrákban magas, minden szabályozott

ÉSZAK-EURÓPAI (skandináv) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek, ANGOLSZÁSZ KULTÚRÁK: Britek, Írek Észak Amerika, GB, Kanada

Kollektivista: „mi” központú gondolkodás, az emberi kapcsolatok és az érzelmek fontosabbak, mint a feladat, az

irányítás a csoportok irányítását jelenti konfliktuskerülő, a harmónia fenntartása a cél magas-kontextusú kultúra a törvénysértés az „arc elvesztésével” jár az oktatás célja megtanulni, hogyan kell valamit csinálni az alkalmazás, előléptetés a belső csoportok figyelembevételével történik Ázsiai, Afrikai, Dél-Amerikai kultúrákra jellemzőA gazdag országoknál, az index magasabb, a csoportfüggés egyben hatalomfüggés.

3. MASZKULINITÁS, FEMINITÁS:

Maszkulinitás: a pénz és az anyagi javak fontosak, az élet minősége másodlagos az apák az anyagiakkal, az anyák az érzelmekkel törődnek a társadalom rokonszenve az erősek felé irányul az oktatásban a legjobb diák a norma a teljesítmény a fontos, a versenyszellem a konfliktusok küzdelemben oldódnak Svájc, Magyarország, Olaszország Japán,

Feminin: a női értékek az elfogadottabbak, férfi gondoskodó az emberi kapcsolatok a fontosak, nemek egyenlők a szülők egyformán foglalkoznak az anyagi javakkal és az érzelmekkel a társadalom rokonszenve a gyengék felé irányul az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek a magánéletben is és a munkahelyen is az életminőség a meghatározó konfliktusok kompromisszumban oldódnak környezettel harmóniában élni segítségnyújtás a sikertelenebbeknek ÉSZAK-EURÓPAI (skandináv) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek,

Férfias értékrend: teljesítmény-központiság, rámenősség, a természet kizsákmányolásaNőies értékrend: szerénység, gyengédség, szolidaritás, környezet és természet védelme

4. BIZONYTALANSÁG KERÜLÉS

Gyenge bizonytalanságkerülő: nem szeretik a változásokat, de a másság elfogadott, Ami eltér a megszokottól, az érdekes, különleges A bizonytalanság az élet velejárója, nem kell félni a kockázattól ÉSZAK-EURÓPAI (skandináv) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek, Belgium, HollandiaErős bizonytalanságkerülő: félelem a kockázattól, az újtól,

vallásfüggő /katolikusoknál nagyobb/, nem illik az érzéseket kimutatni legfőbb motiváció a biztonság, a valahová tartozás; gyereknek előírják, hogy mit szabad és mit

nem. ami más az veszélyes: az eltérő gondolkodás, viselkedés nem elfogadott szabályokra szükség van, ha nem is működnek, kevés szabály: ha nem lehet betartani,

változtatunk rajta harcolni kell ellene, stresszhelyzetet teremt, írott és íratlan szabályok Dánia, Svédország Szingapúr, Hong Kong

5. RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ ORIENTÁCIÓ

Hosszú távú kultúránál: Konfucianizmus alapelvei szerint élnek: kitartás, emberi kapcsolatok, takarékosság, munkatekintet, szégyentudat, vállalati lojalitásRövid távú kultúrák: gyors siker, nagyobb eredmény és nagy haszonra törekszik

KLUCKHOHN, STRODBECK } -> ÉRTÉKORIENTÁCIÓ (5)

1. Milyen az ember természete?1. Az ember alapvetően gonosz /keresztény, arab kultúrákban ahol van túlvilág/2. az embernek van jó oldala meg rossz is /modern európai gondolkodású kultúrákban/3. Az ember alapvetően jó /távol-keleti kultúrákban (Japán, Kína, Korea, buddhista)

2. Milyen az ember viszonya a természethez?a; Van olyan kultúra, ahol az ember kiszolgáltatott a természethez /hindu, amerikai/b; az ember harmóniában él a természettel /Skandináv, kelet ázsiai/c; az ember uralja a természetet /amerikai, nyugat-európai/

3. Milyen az ember viszonya az időhöz?a; Múlt orientált kultúrák: dicső múltnak nagy szerepe van Pl. kínai, indián, francia, magyarb; jelen orientált kultúrák: a mának él. Pl. Latin Amerika, Thaiföld, Malajziac; Jövő orientált kultúrák: Pl USA

4. Milyen az ember viszonya az aktivitáshoz?a; létezésen, életminőségen van a hangsúly Pl Latin-Amerika, Francia, Arabb; nem törődnek a külsőségekkel, lelkiekben kell gazdagodni Pl: buddhista, hinduizmusc; teljesítményorientált Pl: USA, Ny-Európa, Konfucianizmusi, Ázsiai

5. Milyen az emberek viszonya egymáshoz?a; autoriter, mindenkinek a helye eleve elrendeltetett Pl: Indiai, Arabb; közösségi, kollektivista Pl: keleti kultúrák, Afrika, Latin-Amerikac; individualista Pl. USA, Európa

H A L L K U L T U R Á L I S K O N C E P C I Ó I

M onokróm kultúrák: egyszerre csak egy dolgot csinálunk, nem figyelünk másra (Pl magyar), digitális világnézetű az ellenőrzésük és uralmuk alatt akarják tartani a környezetet, időbeosztást stb. Belső irányítás: „én” vagyok a fontos Időorientációs: hatékonyság és pontosság, rendezettség és fegyelmezettség a magánélet és a munkahelyi élet élesen elkülönül egymástól „Azért élünk, hogy dolgozzunk!” ÉSZAK-EURÓPAI (skandináv) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek, Polikróm kultúrák:

többféle dolgot tud csinálni, (Pl távol kelet, francia) analóg világnézetű az aktuális környezeti hatásokra való reakció Külső irányítás: természet ural engem, természet domináns Teljesítő orientáció: az időfelfogás nem olyan szigorú, a határidők és a pontosság nem olyan fontosak a magánélet és a munkahelyi élet nem annyira élesen különül el egymástól „Azért dolgozunk, hogy éljünk!”

Kulturális sztereotippikák: az ember csoportra vonatkoztatott általános hiedelem.Lehet: + /francia kozmetikum, kínai tea-marketing és reklám célokat szolgálhat/

- /előítélet, diszkrimináció/

Mi Önkép Mit gondolunk másokrólMások Mások mit gondolnak rólunk X csoport mit gondol Y csoportról

Kulturális sokk: olyan lelki és fizikai alkalmazkodási nehézségek, amelyekkel a külföldi környezetbe kerülők szembesülnek: megszokott kapaszkodók elvesztése, Kommunikációs zavarok, Identitáskrízis

Alacsony-kontextus: több, de felületesebb emberi kapcsolat, megkövetelik a hatékonyságot és a nagy tekintélyt Kommunikációjuk didaktikus, világos, egyértelmű, csak a tények, számok hatnak rájuk; mindent írásba foglalnak, nyitottabbak a külvilág felé. ÉSZAK-EURÓPAI (skandináv) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek,

Magas-kontextus: Fél szavakból is értik egymást, Kevés szó -> mindenből lehet olvasni, ezért gyors és gazdaságos a

kommunikáció. Pl: erdélyi magyarok, magyarok, Japán, franciák, Szóbeli megállapodás is érvényes Sok a testbeszéd Mély és hosszan tartó emberi kapcsolatok Nagyfokú lojalitás a munkahelyen A belső és külső emberek éles megkülönböztetése

EURÓPAI KULTÚRATÖMBÖK

1. Germán népcsoport: Németek, Osztrákok, Svájciak2. Hollandok3. Északi Országok: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek4. Angol: Britek, Írek5. Észak-latin csoport: Franciák6. Mediterrán: Portugálok, Spanyolok, Olaszok, Görögök7. Közép- és Kelet Európa: Szláv: Orosz, Cseh, Szlovák, Lengyel, Bolgár/Délszláv, + Román, Magyar

A kultúra általános jellemzői Nyitottak, szívélyesek, őszinték; Udvariasak, de az udvariasságot másként értelmezik, mint mi; Kínosan pontosak; Puritánabbak, öltözködésük lazább, kevésbé adnak a formalitásokra; Nyugodtak, halkan és lassan beszélnek, sajátos humoruk van, amely gúnyolódásnak is hathat; védik a környezetet, harmóniában élnek a természettel; A hivatali rangok nem fontosak, csak a felkészültség, hozzáértés, racionalitás; Távolságtartók, kerülik a testi érintést, az érzelmi kitöréseket, a túlzott gesztikulációt.

A tárgyalási kultúra jellemzői A légkörteremtés rövid, kevésbé fontos; A döntési mechanizmus lassú, a finneknél inkább monológok vannak; Az „adott szó” kötelez, a papírmunkát a minimálisra csökkentik; Nagyon jó alkudozók, de nem olyan rámenősek, mint az amerikaiak; A tárgyalásokon eléggé konokok; A hivatali és magánszféra elkülönül, meghívás inkább csak a szaunába várható.

1. ÉSZAK-EURÓPAI ( SKANDINÁV ) KULTÚRÁK: Dánok, Norvégok, Svédek, Finnek

Általános jellemzők:

Kis hatalmi távolságú Individualista Feminin

Gyenge bizonytalanságkerülő Alacsony-kontextusú Monokronikus

Nyitottak, szívélyesek, őszinték; Nem jellemző az ajándékozás Udvariasak, de az udvariasságot másként értelmezik, mint mi; Kínosan pontosak; Puritánabbak, öltözködésük lazább, kevésbé adnak a formalitásokra; praktikusak,, nem a

külsőségek alapján ítélnek meg embereket és dolgokat Nyugodtak, halkan és lassan beszélnek, sajátos humoruk van, amely gúnyolódásnak is hathat; Védik a környezetet, harmóniában élnek a természettel; sok minden újrahasznosítanak, A hivatali rangok nem fontosak, csak a felkészültség, hozzáértés, racionalitás; Távolságtartók, kerülik a testi érintést, az érzelmi kitöréseket, a túlzott gesztikulációt.

A tárgyalási kultúra jellemzői A légkörteremtés rövid, kevésbé fontos; A döntési mechanizmus lassú, a finneknél inkább monológok vannak; Az „adott szó” kötelez, a papírmunkát a minimálisra csökkentik; Nagyon jó alkudozók, de nem olyan rámenősek, mint az amerikaiak; A tárgyalásokon eléggé konokok; A hivatali és magánszféra elkülönül, meghívás inkább csak a szaunába várható.

2. ANGOLSZÁSZ KULTÚRÁK: Britek, Írek

Általános jellemzők: Színes, etnikai és kulturális légkör, változatos lakosság; Kis hatalmi távolságú, individualista kultúra Udvariasak, jó modorúak, jellemző az idősek tisztelete Távolságtartók, tartózkodnak a testi érintéstől, érzelemmentesek, non-verbális kommunikációjuk

visszafogott; nem illik keresztnéven szólítani, kézcsók nem szokás; Adnak a formalitásokra (ültetési rend), öltözködésük konzervatív; Tabu témák: királyi családra vonatkozó negatívumok, származás, magánélet, betegségek,

jövedelem Sajátos humoruk van (önirónia) A tárgyalási kultúra jellemzői: Bizalom. A referencia-személy, a személyes érdeklődés bizalomerősítő. Az áralkunak nincs nagy

szerepe. Fontos a racionalitás, a szemléltetés; Célszerűség: rövid, tömör, célratörő érvelés. „Az idő pénz”;

Nyíltság: a partner érvelésére gyorsan és nyíltan visszajeleznek; Konfliktus-kerülők, konszenzusra törekednek, a rámenős üzleti partnert nem kedvelik; az adott szónak hitele van, a szóbeli megállapodás is érvényes; Teljes hatáskörrel tárgyalnak, döntéseikért vállalják a felelősséget; Az üzleti ajándékozás nem jellemző (megvesztegetésnek tűnhet) A magán-és az üzleti szféra szigorúan elkülönül.

3. GERMÁN KULTÚRÁK: Németek, Osztrákok, Svájciak - Hollandok

A germán tárgyaló: Pontos, precíz, a tárgyalásokra alaposan felkészül, a légkörteremtés rövid (tabu témák); Névjegyhasználat szükséges, rangok, tudományos címek, felsőfokú végzettségek szerepeljenek

rajta; Prezentációját alaposan előkészíti, gyakran előre megküldi; Érveit, ajánlatait világosan, határozottan, adja elő, objektív kritériumokra épít (elvkövető

tárgyaló); Ésszerű ajánlatot tesz, előre megtervezi a megállapodást, kompromisszumokra kevésbé hajlik,

kevés teret ad az alkudozásnak; Megbízható, a szóbeli ígéret is kötelező érvényű, de szeretnek mindent írásba foglalni A szolgálati út betartása kötelező, a döntést a vezető hozza. A beosztottak ötleteire nem fogékonyak, a munkatárs hajtsa végre az utasítást; Ritkán ajándékoznak, de ők szívesen veszik a cégemblémával ellátott ajándékot; A nőket elfogadják az üzleti életben (a nadrág-kosztüm ajánlott viselet); A magánélet és az üzleti élet szigorúan elkülönül, hivatalos kapcsolatokban magázódnak. Hivatalos névjegyen ne szerepeljenek privát adatok.

Németek: Viselkedésük tartományonként, de a keleti és nyugati tartományok között is eltérők lehet; Nemzeti büszkeség, státusz-szimbólumok; büszkék a történelmi múltjukra és ki is mutatják Szorgalmasak, keményen dolgoznak, szinte katonai precizitás jellemzi őket; végig gondolják,

hogy milyen negatív dolgokon kell változtatniuk és ez a kiindulási szemléletük Tartózkodóak, keveset gesztikulálnak. A kézfogás határozott és általánosan elterjedt nő-nő között

is, nincs nembeli megkülönböztetés sem a kézfogásnál sem egyéb más dolgokban. Kommunikációjukban a szavak játsszák a főszerepet.

Osztrákok: Nemzeti-identitástudat, közös történelmi múlt; Kedélyesek, barátságosak, vendégszeretők, kedvelik a magyarokat; Tisztelik a rangokat, címeket, ezek referenciaként is szolgálhatnak; Pontosak, de időgazdálkodásuk nem olyan szoros, tárgyalásokon a légkörteremtés kicsit hosszabb; Kevésbé távolságtartók.

Svájciak 4 nyelvi kultúra egymás mellett, sokszínűség jellemzi; Semlegesség, függetlenség (nem tagjai az Uniónak), Józan, takarékos, szorgalmas, törekvő nép; Pontosak, megbízhatóak, őszinték, nem köntörfalaznak, nem blöffölnek; Kommunikációjuk világos, egyértelmű (alacsony-kontextusú), csak a tények, számok hatnak

rájuk; Nem szeretik, ha németeknek, osztrákoknak tekintjük őket. A holland kultúra keverék kultúra, nyíltság nagyfokú tolerancia (a másságot leginkább elfogadó kultúra),

pontosság, kemény munka, pragmatikus hozzáállás, megbízható, korrekt partnerek, a szóbeli megállapodás is érvényes, de írásban megerősítik. Jó kereskedők, magas iskolázottság,

egyenlőségtudat (tegezés, udvariasság), takarékosság és környezetvédelem (kerékpár); Vitaképesek, meggyőzően érvelnek (a szavaké a főszerep); A döntéshozatal lassú, mert sok szempont alapján mérlegelnek és a döntést közösen hozzák;.

4. MEDITERRÁN KULTÚRÁK: Portugálok, Spanyolok, Franciák, Olaszok, Görögök

A kultúra modellálása: Nagy hatalmi távolság (rangok szerepe, magázódás); Az olaszok és a franciák individualisták, a spanyolok, a portugálok és a görögök kollektivisták; Az olasz, görög „férfias” kultúra, a francia, spanyol, portugál „nőies” kultúra; Erős bizonytalanság kerülők, a másságot nehezen fogadják el; Kontextus-gazdag, polikronikus, érzelmileg telített, partikuláris, diffúz kultúra; Erőteljesebb non-verbális kommunikáció, hangosabb beszéd a jellemző; Színpadiasak, mindennek megadják a módját.

A francia (észak-latin) kultúra áltanos jellemzői: Büszkék a kultúrájukra, nyelvükre, szeretik, ha mi is beszéljük a nyelvüket (etnocentrizmus); Sokat adnak a protokollra, jó modorra, külső megjelenésre; Hierarchikusak, fontosak a rangok, a státuszok. Hivatalos kapcsolatokban a magázás az elfogadott; A felkészült nőket egyenrangú partnernek tekintik; Központi szerepük van az étkezéseknek, nem ritka a fehér asztal melletti tárgyalás. Ínyencek ; Fontos a non-verbális kommunikáció: gyakori kézfogások, szemkontaktus, gesztusok, Általában hangosabban beszélnek, mint mi;

A francia tárgyalók: Nem versenyszemléletűek, a minőségi életvitelt az üzlet elé helyezik. Kapcsolat-orientáltak, azért a tárgyalásokon a légkörteremtés fontos; A tárgyalásokra felkészülten érkeznek (ezt másoktól is elvárják), de a problémákat elméleti oldalról

közelítik meg, ezért esetenként körülményesek (dokumentációk); A tárgyalások időigényesek, apró részletek felett is hosszan vitáznak, hatáskörüket nem lépik túl. Kevés vezető hajlandó gyorsan dönteni; Határozott fellépésűek, nem riadnak vissza a konfliktusoktól sem; Nem annyira megbízhatóak, ezért a megállapodást írásban is erősítsük meg. A tárgyalásokról készült dokumentumok francia nyelvűek (akkor is, ha angolul tárgyaltak).

A spanyolok jellemzői: Udvariasak, ápoltak, a mértékletességet, szerénységet értékelik. Nagyon vallásosak; A női üzleti partnerben elsősorban a nőt látják (udvarolnak, bókolnak), a nőies öltözetet díjazzák; A pontosságot elvárják, de ők nem pontosak (kivétel: a bikaviadal); Konfliktus-kerülők, nem szeretnek nemet mondani (majd meglátjuk); Kapcsolat-orientáltak: gyakoriak az üzleti étkezések, pohárköszöntők; üzleti ajándékozás elfogadott. Szívességgel egy életre elkötelezzük őket; A magán- és az üzleti élet nem különül el mereven, gyakori az otthoni meghívás, amit viszonozni kell.

Tárgyalási kultúrájuk: A légkörteremtés fontos, a megszólítás elsősorban rangon történik; A kapcsolatteremtésben fontos a referencia személy; Fejlett az üzleti szolgáltató rendszerük (fax, telefon, Internet), ezért személyes levelezés, tárgyalás

helyett is gyakran alkalmazzák;

Jól kommunikálnak, objektív adatokkal, tényekkel érvelnek, tudatos meggyőzésre törekednek; A döntéshozatal viszonylag lassú, a tárgyalásokon ki-be járkálnak. „Az idő nem pénz”, nem szabad őket siettetni; Nem szeretnek nemet mondani, A konfrontációt kerülni kell; A megállapodás először szóban történik, majd szerződésben rögzítik. A szerződéseket betartják.

A portugál üzletemberek jellemzői: Erősen vallásosak, szorosak a családi kötelékek; Szentimentálisak, gesztusaik, hangerejük visszafogottabb, mint a spanyoloké; Üzleti szolgáltató rendszerük, tárgyalási kultúrájuk sem olyan fejlett; A légkörteremtés fontos, fontosak a rangok, de a pontosság nem erényük; Gyakoriak a kikapcsolódást szolgáló üzleti meghívások (esti meghívások, zenés, táncos étterembe).

Az olaszok jellemzői: Az északi és déli területek között gazdagságban, mentalitásban jelentős eltérések vannak; Családszeretők, vallásosak, hiúak. Maffiózók; Közvetlenek, szívélyesek, kedélyesek, udvariasak, rendkívül figyelmes vendéglátók; Nem pontosak; Erős érzelmi túlfűtöttség, szenvedélyesség jellemzi őket; Bőbeszédűek. Az emelt hang az ügybuzgóság jele; Szeretnek szerepelni, a mosoly, a gesztikuláció fontos kelléke a kommunikációnak; Fontosak a rangok, címek, megszólításnál valamennyit soroljuk fel (keresztnéven ne szólítsuk őket) A tárgyalásokon: Fontos a légkörteremtés, a jó kapcsolat; Elvárják a szakmai felkészültséget, ha szakmai jártasságunkról meggyőződtek, akkor

együttműködők (pl. igényes prezentáció), még női üzleti partner esetén is; Szeretnek vitatkozni, a tárgyalások központi része az alku (valamennyi feltételre vonatkozóan). A „ködösítés” gyakori módszerük; Nem megbízhatóak, az írásos szerződés mellé további

garanciák szükségesek. Jogász jelenléte fontos lehet; Az üzleti ajándékozás és az üzleti étkezés általánosan elterjedt.

A görögök üzleti kommunikációja: A légkörteremtés kedélyes (ouzo, kávé) és hosszú, fontosak a személyes kapcsolatok; Udvariasak, barátságosak, az idősebb férfiakat nagy tisztelet övezi; Non-verbális kommunikációjuk eltérők(igen-nem fejbólintás, egyes gesztusok) A tárgyalások gyakran vendéglátó egységekben zajlanak, időigényesek, nem szabad őket siettetni. Nem pontosak; A tárgyalásokon fontos az alku, a megállapodást írásba kell foglalni.

5. KÖZÉP-KELET EURÓPAI KULTÚRÁK: Román, Magyar; Szláv: Orosz, Cseh, Szlovák, Lengyel és Bolgár/Délszláv,

Szláv kultúrák: Szlovákok, csehek, lengyelek: szokásaik sokban hasonlítanak a miénkre, A kézcsók elfogadott. a rangok, a személyes kapcsolatok fontosak; többnyire nehezen oldódnak, a döntéshozatal lassú; a döntés a felső-vezetés dolga, általában több vezető hozza a döntést a csehek híresen vendégszeretők, de ritka az otthoni meghívás. Az üzleti étkezések – főleg a lengyeleknél –népszerűek és sokáig tartanak (pohárköszöntők).

Oroszok, ukránok: kétféle stílus (hagyományos, amerikai), Híresen vendégszeretők, barátkozók, fontos a jó viszony,

idősek tisztelete. Férfiak között is gyakori a csók.

Elvárják a pontosságot, de ok órákat is késnek. Az időpont-egyeztetéshez kitartás és türelem kell. Náluk az idő nem pénz, ezért nem szabad őket siettetni. A tárgyalások hosszadalmasak, gyakran

étkezések is megszakíthatják. Az üzleti ajándékozás általános. A rangok fontosak, a névjegy (kétnyelvű) kötelező. Bürokratikusak (engedélyek, pecsétek), a korlátozott felhatalmazás gyakran csupán kifogás Kemény alkudozók, a tárgyaláson ki-be járkálnak (fontosság jelzése), gyakran káromkodnak Rafináltak, nem megbízhatók, jogász jelenléte ajánlott. A jegyzőkönyv nem egyenlő a szerződéssel.

Szlovénok, horvátok: tárgyalási technikájuk a nyugat-európai kultúrához közelít, tárgyalási nyelvként az angol elterjedt; a döntést a felső vezetők hozzák; tabu témák: balkáni háború, etnikai, vallási különbségek. Szerbek, bolgárok: mentalitásban, tárgyalási kultúrában leginkább az oroszokhoz hasonlíthatók.

Román kultúra (szláv + latin) Pontosak, vendégszeretők (vendéglátás gyakori). A névjegy-használat elterjedt; Nem megbízhatóak (a szóbeli megállapodás nem érvényes, az írásbeli sem biztos, hogy teljesül); Az eltérők értelmezések miatt (igen, nem) az első tárgyaláson ritkán születik döntés; Az üzleti ajándékozás bevett szokás. A korrupció sem ritka. Gesztikulációjuk élénkebb a miénknél, a kézcsók, férfiak közötti csók (arcon, szájon) is gyakori.

EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRATÖMBÖK:

Közel-Kelet /arab országok, Izrael/ Távol-Kelet /Kína, Japán, Korea, India/ Észak-Amerika Dél-Amerika

1. AMERIKA

Konfliktusteremtő kommunikáció: „take it to leave it – elfogadod vagy elmész” Kommunikáció: információk és kultúrák cseréje bármi megvalósítható, sokszínűség, lehetőségek, irányadó filozófia : gondolkodás tudománya Torqueville – „Demokrácia hazájában” feketék <-> rézbőrűek Békeszerető, kiegyensúlyozott, demokratikus, együttműködő, vallásos Racionalizmus – démon (nép) étosz (erkölcs) Mi az erkölcs? – „erkölcsöt nevelni lehet, nem pedig tanulni”

Erkölcs körül forog a kommunikáció. Pl: elnök himnusz alatt szívére teszi a kezét„Erkölcs nélkül a nép rút” (Berzsenyi Dániel)

„nagyképű, áldemokratikus, kultúrálatlan, hangos”- szubjektív interperszonális kommunikáció: „jobb mint én” nyíltabb, nehezebb szembesülni, interperszonális őszinteség Amerikaiak -> minél korábban kerüljön közösségbe a gyermek

Magyarok -> minél később kerüljön közösségbe a gyermekA tanár személyét tiszteletben tartják! Amerikai szocializálódó 40 ezer tanár átlag keresetA tanárok a demokrácia elemet viszik be, Nem fontos hogy milyen nemzetiségű.Öntudatosak – tudja, hogy milyen, amit tud az az övé „I’m O.K.”Megmarad az önértékelés-> bizalom, Értékeli önmagát a gyermek már az iskolában

Társadalom : nem túlzottan tagolt, nincsenek nagy különbségek, nincs arisztokrácia stb.

Meg vannak elégedve a nevükkel Nincs cím és rang korság. Amerikainak nincs kisebbségi érzése Rétegződés átjárható Mo-n 2,5 millió szegénységi küszöb alatt. 26 ezer dollár/ fő átlag 12 ezer dollár/ fő szegény Vmiben jó vagy -> lehetőség ott van -> ragadd meg!

Munka: munka nélkül nem lehet élni Vallás és a munka -> azonos erkölcsöt közvetít „Dolgoznod kell” „Szigorú szabályok” Fiatalok az utcán limonádét árulnak -> munka Gazdag embernek is dolgoznak a gyerekei Nem lehet bekerülni egyetemre ha nem végez valaki szociális munkát Közösség tisztelet, munkára való nevelés A közösség mondja meg mi a hibád Sportolni kell -> csapat tagnak kell lenni

Üzleti kapcsolatok: tudom mit szeretnék csinálni Önbizalom, ötlet „tűnj ki” Teljes erővel, hittel, optimizmussal - > ha nem sikerül azt mondja „én megtettem mindent, a többi

nem rajtam múlik”

Kommunikáció alapelemei: Természetes hogy van náluk jobb!

Non verbális: Közösségi élet Naivitás : hiszékeny, derülátó, csodálkozóan befogadom, nem bonyolítja a dolgokat Érzelmes: párosul a naivitással, érzelgős, himnusz hallatán érzelmes, sírnak, meghatódik,

tud örülni más örömének Mozdulatok: távolság elemek, szemérmesebbek, nem iskolába való, intimitás fontos, 40

cm belül nem jönnek közelebb csak a családom, barátom; nagyon gesztikulál, visszafogott gesztikulálás -> visszautasítást jelent

Verbális kommunikáció: (beszél, ír) szűkszavú írásban és szóban is, kevesebb hiba van benne összpontosítás, koncentráció készség, minél nagyobb előny megszerzése, nem erőltet semmit új helyzetként fognak fel mindent, nem a múlton rágódnak alkukészsége, alku + megállapodás a lényeg (magyarok: sunyi dolog az alku; nincs alku -> +

dolog) gyakorlatorientált tárgyalás, alku megállapodás centrikus nem korrupt üzletember szűkszavúak, nem sunnyog, őszinte, egyenes egy szóval válaszol egy nekem még nem elég Amerika haza szeretete, zászló, sport, nagy nemzetekre jellemző jelképek Amerika központú ; bagel (kis perec) Uniformizált, városok egyformák, faluk egyformák, zászló minden házban -> ez az én hazám

– érzékelteti; világban más mint Amerikában. Az Amerikai „nem viselkedünk”, vállalja a véleményét ha negatív is. Így nőttek fel -> hogy legyen véleményük

Érzelmességen alapuló hazaszeretet Nem nacionalista (nem mi vagyunk a világ közepe)

Sovinizmus jellemző ->( más nemzetek lenézése nem jellemző); tekintik a kiemelkedőket, elfogadja a kiemelkedőket

Individualizmus: különködő, nem csapatban járnak, vállalom önmagamat Amerikaitól kérdezik- : senki nem mosolyog Mo-n Véleménynyilvánítás fontos Elfogadja más véleményét Képzelőerő megmarad

Tárgyalási Stílus jellemzői: Közvetlen rákérdezés Verbálisan fejezi ki „ami a szívén az a száján” Ritkán kezdenek magas árral -> gyakorlatias egyedül meghatalmazottal tárgyalni, nincs delegáció érzelmi kifejezések zavarba ejtik feszélyezi őket a csend -> „mond ki” irtózik attól ha valamit nem tud, nem titkolhatja tudását bíznak abban, hogy becsületes partnernek tartjuk őket -> elfogadjuk őket Amerikainál az őszinteség a legcélravezetőbb dolog!

Amerikai Üzleti kultúra jellemzői:

Általános jellemzők: Területe a világ 3. legnagyobb állama (Oroszország, Kanada, USA) Népessége: Kína és India után a 3. legnépesebb ország. A lakosság nagy része bevándorló, vagy

annak leszármazottja. A más kultúrából érkezőket nehezen fogadják be, ezért a bevándorlók többsége asszimilálódott (kivéve a zsidókat és a lengyeleket)

Gazdasága: nem olyan gazdagok, mint a közel-keleti olajmágnások, de a GDP a recesszió ellenére is a legmagasabbak közé tartozik. Jóléti állam.

Társadalmi berendezkedés: nincsenek társadalmi osztályok, mindenki egyenlő. Atomizált társadalom

Az amerikai életforma: A kultúra mozgatórugója az erkölcs (egyenlőség, munkaszeretet, a közösség nevelő ereje) Az amerikaiak nagyon szeretik Amerikát: ez a hit az ország morális felsőbbrendűség-

tudatában gyökerezik. Küldetéstudatuk van. Ebből adódik, hogy egységesek akkor is, ha egyénileg nagyon különbözők.

Vallásosak és uralom-ellenesek. Rengeteg szekta működik, a lakosság 90%a misére jár, de nem a vallás miatt, hanem mert lehetőséget ad a kapcsolattartásra, üzleti életre

Teljesítmény orientáltak. A gyermekek már korán közösségbe kerülnek, ahol munkára, a közösségi normák elfogadására nevelik, és teljesítmény szerint értékelik őket. Az egyéni teljesítményt mindennél többre értékelik.

Uniformizáltak (egyenruha, falukép) Nincsenek hagyományaik, mindent új helyzetként közelítenek meg Nagy a szabadság-tudatuk, a teljes véleményszabadság jellemző minden területen és minden

életkorban Naivak, érzelmesek, felszabadultak, becsületesek, bíznak bennünk és önmagukban,

Ugyanakkor társadalmi lelkiismeretük nem működik (indián-kérdés)

Amerikai tárgyalási stílus:

Az üzleti kapcsolatok alapja: önbizalom, együttműködés, racionalizmus, képzelőerő, optimizmus, önmagunk elfogadása

Bizalommal vannak a partner iránt, ezért az őszinteséget értékelik „ami a szívén, az a száján”, az egyenes üzeneteket kedvelik

Nem olyan kultúráltak, mint az európaiak (nem tudnak viselkedni, kultúráltan étkezni), műveltségi szintjük is alacsonyabb

Individualisták, az egyéni teljesítményt mindennél többre értékelik Irtóznak attól, hogy elismerjék, ha valamit nem tudnak Szűkszavúak írásban és szóban is, általában egyetlen szóval válaszolnak kérdéseinkre (kisebb

hibalehetőség) Mindig mindenre közvetlenül rákérdeznek, ezzel nyomást gyakorolnak a másik félre Rövid tárgyalások: „az idő pénz”. A légkörteremtés rövid vagy el is marad, nem indítanak

szélsőséges ajánlattal, gyakran „előbb beszél, aztán hallgat” Szeretnek egyedül tárgyalni, teljes felhatalmazással és döntési felelősséggel Az érzelmi megnyilvánulásokkal nem tudnak mit kezdeni, gyengeségnek értékelik Feszélyezi őket a csend, a szemkontaktus hiánya Rövidtávban gondolkodnak, azonnali eredményt várnak A kézfogáson kívül ritka testi érintés Lineárisan tárgyal, az üzleti tárgyalás lényege az alku, erre összpontosítanak Megállapodás-központú a megállapodást mindig írásos szerződésbe foglalják. A szerződés

szent, csak bírósági úton módosítható.

2. TÁVOL-KELET : Kína, Japán, Korea ( É +D )

Kína : Hatalmas területű, folyók mentén termékeny terület (konfucianizmus) kietlen pusztaság /Tibet, Nepál/ (buddhista), sok nemzetiségű ország, domináns hán (90%) az általuk beszélt nyelv a kínai 1,5 milliárd /minden 4ik ember kínai/ pozitív diszkrimináció a nemzetiségekkel

Japán : 125 millió /2 legrosszabb születési arány/ Öregedő társadalom nagy távolságok, 400 000 km2 /ezer sziget elszórtan/, 15% művelhető, a föld a legnagyobb érték nincsenek nemzetiségi ellentétek, védi a homogenitást –>(egységes nép)

Korea: É: képzetlen, szegény lakosság, gazdag ásványkincs D: gazdagabbak, de potenciájában szegényebb

nagyjából egységes lakosság nincsenek nemzetiségi ellentétekÉ + D: 80 millió /felmenő arány/ még nem kell bevezetni a születési törvényt

GAZDASÁG :Japán az USA után a legerősebb gazdaság (manapság már nem igaz) (új dolgokat kell kitalálni); ásványkincsekben szegényKína ásványkincsekben gazdag, de feltáratlanÉ-Korea: a 2ig leggazdagabb ásványkincsekben, de ezek feltáratlanok

KULTÚRA :

Kína: kultúrája a legrégebbi /5000 éves/, minden innen ered amit távol-keleti kultúrának mondunk; Ősi képírásJapán: (2600 éves) mindent átvettek a kínaiaktól és azt továbbfejlesztettékKorea: (4000 éves) kerámiaművészet; Szótag ABC, de a nevek kínai jellel

A kultúra általános jellemzői

Konfucianizmus alapeszméi: /Japán, Kína, Korea, Szingapúr, Tajvan/ csoportérdek elsőbbsége, lojalitás a közösséghez /család, munkahely, klán/ A munka, a tanítás tisztelete, bíztat az anyagi gyarapodásra Közösségen belüli, közösségen kívüli tisztelet, idősek tisztelete Fiatalokra már nem jellemző a közösségi kultúra Ebben a kultúrában élők gazdagabbak

A kultúra modellálása: - kollektivista- nagy hatalmi távolságú, feminin ; Japán maszkulin- erős bizonytalanság kerülő, hosszútávon orientált- polikronikus /egyre több dologra figyel/- emocionális /fontos a kapcsolat/, magas kontextusú kultúra

India, Nepál, Tibet: Buddhizmus:

Az élet értelme a lelki gazdagodás, befelé forduló, szemlélődő vallás Az anyagi javak nem fontosak, nem ösztönöz munkára India: szegény ország, ugyanakkor katonai nagyhatalom /atomfegyvere van% a szoftver

piacon a 2.

Az üzleti kultúra jellemzői:

Mindenkitől tanulnak, aki nálunk jobb, majd a tanultakat tökéletesítik. „ Miért vagyunk mi mások, mint az európaiak?”

Lojalitás a közösséggel: hierarchia, kívül kerülés, udvariasság körön belül és kívül, közös felelősségvállalás, elkötelezettség

Nők szerepe: családi rangsor, nők szerepvállalása, fehér nők kezelése Nincsenek abszolút kategóriák, minden a körülményektől függ /nyelvhasználat, világkép,

vallás/ Kompromisszum-készség, hajlékonyság, alkalmazkodás /”kiálló cölöpöket be kell verni”/ Külsőségek iránti igényesség /a forma dominál/ Visszafogott non-verbális kommunikatív /szemkontaktus hiánya, póker arc, csend,

távolságtartás/ Szerénység, pontosság Csoportos és időigényes tárgyalások, hosszú légkörteremtés, Adott szó hitele: A tárgyalásokon

sokat jegyzetelnek, de nem kötnek szerződéseket Háttér emberek fontossága3. ARAB KULTÚRA:

Általános jellemzők: Két kontinensen helyezkedik el (Afrika, Ázsia) /Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Szudán,

Egyiptom, Szíria, Irak, Jordánia/ A közel-keleti országokban a legtöbb ásványkincs a kőolaj, de gazdag feltáratlan

ásványkincsekben is /vas, króm, arany, ezüst, foszfát) A kőolaj exportáló országok pénzügyi nagyhatalmak az egy főre jutó jövedelem a

legmagasabb stratégiai jelentőségük kamatpolitikai erejük meghatározó a világban

A tengerparti országoknál a mezőgazdaság játszik szerepet, más arab országok a fejletlen kategóriába tartoznak

A térség a civilizáció bölcsője /Kr.e. 8-7 évezredi földműves kultúrára vonatkozó emlékek) Az iszlám vallás központi térsége

Iszlám jellemzői: Mohamed próféta által alapított és hirdetett vallás A vallás alapja a Korán, közvetítői a muszlinok vagy a muzulmánok. Muszlin közösség nem egységes: szunniták és siták

Alaptételei: hűség feltétlen odaadás, megbékélés /a hitetlenek pusztuljanak/ vallás politika és életforma is egyben, az élet minden területét áthatja alapeszméje a konzervatizmus, fundamentalista vallás alappillére a család, a rokonság, a személyes kapcsolatok a nők feladata a család ellátása kötelességek:

napi többszöri hitvallás, nincs más isten csak Allah, és Mohamed az ő prófétája napi 5szöri ima vallási adó /lehetőségeiknek mérten/ böjtölés /Ramadán/ Mekkába zarándoklás /legalább egyszer gyalog az életben/ Szent háború

Üzleti kultúra jellemzői:

az idő nem pénz /teázgatás, beszélgetés/ nem szabad siettetni őket, nem pontosak, türelmet kell tanúsítani velük szemben /első tárgyalás nem hoz megállapodást/

fontos a kapcsolat ritkán mondanak nemet, de nem lehet tudni, hogy mikor mondanak igazat (Allah kezébe

vagyunk, az üzlet beteljesülése is tőle függ) ravaszak, rafináltak, hazudoznak fejlett a non-verbális kommunikációjuk / olvasnak a pupillák mozgásából, szagokból,

testhőmérsékletek/ kisebbek a zónahatárai alkudozni kötelező /attól lesz elismert üzletember, hogy megküzd az eredményért/ szerződés nem a vége, hanem az eleje a tárgyalásnak: egy tárgyalás nem elég egy

üzletkötéshez az élet apró örömeit ki tudják élvezni jó nyelvérzékük van nőket nem tekintik üzleti partnernek

AZ ETIKETT ÉS PROTOKOLL SAJÁTOSSÁGAI KÜLFÖLDÖN

HOGYAN VISELKEDJÜNK EURÓPÁBAN?

Az EU-csatlakozás küszöbén fontos felismerni azt a tényt, hogy a már EU-tagállamok még nem ismernek jól bennünket, nincsenek a valóságnak megfelelő elképzeléseik arról, hogy Magyarország milyen viselkedéskultúrával rendelkezik és az miben tér el az egyes tagállamokban elfogadott és betartott viselkedési normáktól, illemszabályoktól.

Gyakran az Európai Unióban élő emberek tudatában a már régóta ismert sztereotípiák élnek arról, hogy mi magyarok hogyan viselkedünk, mit eszünk, iszunk, mennyire ügyelünk a környezetünkre. A leggyakrabban hallott sztereotípiák egyike, hogy mi csak nagyon fűszeres, csípős, zsíros ételeket fogyasztunk, hogy nálunk sok a kövér ember.

Természetes, hogy ezek a feltételezések megrökönyödést váltanak ki belőlünk, de igazságtalanság lenne azt gondolni, hogy nekünk nincsen hasonlóan elképesztő képünk a németekről, a franciákról, vagy akár az angolokról.

Természetesen a sztereotípiák egy adott nemzetre jellemző valós tulajdonságok alapján alakultak ki, de mindezek ellenére nem állíthatjuk egyértelműen egyetlen nemzetről sem azt, hogy az optimista vagy pesszimista, szorgalmas vagy lusta, pontos vagy pontatlan.

Fontos lenne túllépni ezeken a már régóta kialakult prekoncepciókon és megvizsgálni valamint megtanulni azt, hogy miként viselkedjünk egymással annak érdekében, hogy egy hosszabb-rövidebb társalgás után ne bántsuk meg egymást, és ne ébresszünk ellenszenvet beszélgető partnerünkben.

Az EU-csatlakozást követően a magyar állampolgárok számára is egyszerűbb lett más EU-tagországba utazni, ott tanulni, dolgozni, ismerkedni. A más kultúrába történő beilleszkedés megkönnyítéséhez elengedhetetlen az adott kultúrában elfogadott viselkedési normák, szokások ismerete.

A mobilitás lehetőséget ad az Európai Unión belüli mozgásra, de a lehetőséget azok tudják majd a legjobban kihasználni, azok profitálnak majd a legtöbbet a más kultúrákkal való találkozásokból, akiknek az ismerkedés nem okoz majd különösebb nehézséget. Azok lesznek majd képesek könnyebben felvenni a versenyt, akik az alapvető szokásokkal kapcsolatos ismereteket már megszerezték és egyben alkalmazni is tudják.

Van-e egyáltalán különbség az egyes országok viselkedési normái között, vagy beszélhetünk-e egy Európában egységesen elfogadott, mindenkire egyformán, kultúrától függetlenül érvényes viselkedéskultúráról?

A politikában, az üzleti életben megfigyelhetők jelentős hasonlóságok pl. az elvárt megjelenés, az öltözködés terén, a tárgyalásra való felkészülés módja is hasonlóságokat mutat.

A leginkább szembeötlő különbségek a hétköznapokban figyelhetők meg. Eltérések mutatkoznak pl. az étkezés, a társalgás, az időkezelés, az ajándékozás, stb. területén és a fentiekre vonatkozó illemszabályok ismeretének hiánya megkeserítheti az utazó, vagy a tárgyalni készülő ember életét.

AZ ETIKETT ÉS A PROTOKOLL SAJÁTOSSÁGAIT A KÖVETKEZŐ ORSZÁGOKBAN:

NAGY-BRITANNIA

A hagyománytisztelet, a régi szokások megőrzése terén talán egyetlen más ország sem hasonlítható Nagy-Britanniához. Már a megnevezésnél is ügyelni kell: az ország hivatalos neve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. A mindennapi életben gyakran mondanak Angliát az egész országra, ami helytelen.

Az angolok viselkedése hideg, távolságtartó, higgadt, kerülik az érzelemkinyilvánításokat, tárgyszerűek, határozottak és erősen ragaszkodnak hagyományaikhoz.

A bemutatásnál, köszönésnél sajátos forma a „how do you do?”, amire a válasz ugyanaz. Ha valaki ténylegesen a másik hogyléte felől érdeklődik, akkor a kérdés „how are you?”.

Köszönetre a válasz ugyanaz(thank you), vagy a nehezen lefordítható „you are welcome” (szívesen).

Boltból, üzletből távozáskor sose mondjunk igazi üdvözlési formát (good afternoon, good bye), mert erre a válasz a meglepetés. A helyes megoldás a köszönet elharapott változata, ami nagyjából így hangzik: ‘kjú’ (‘nk you).

A mindennapi életben a megszólítás egyszerűnek tűnik: az úr, az asszony, a családnév előtt áll (Mister, Mistress, lányoknál Miss; rövidítve: Mr., Mrs., Miss).

Az asszonyom és a kisasszony megszólítás problémáit áthidalandó az angol nyelvhasználat régóta bevezette a kettőt egybemosó „Ms” (ejtsd: miz) megjelölést, amiből egyértelműen kiderül a nő nő volta, utalás nélkül családi állapotára.

Az időjárás nemcsak formális társalgási téma: a gyorsan változó időjárású szigetországban mindenkit valóban érdekel, milyen idő volt, van, lesz…

Egy másik állandó társalgási téma a királyi család. A tisztelet, az érdeklődés és a büszkeség általános, s ha a témában nem vagyunk felkészülve, hallgassunk figyelmesen.

A társadalmi élet minden szintjén egyformán érvényesül a bocsánatkérés sajátos formája. A „sorry” vagy az „I’m so sorry” .

Kínáláskor, köszönéskor az elfogadást vagy elhárítást egyértelműen kell jelezni a „yes, please” vagy „no, please” kifejezéssel.

A hivatalos öltözködés konzervatív. Az üzleti negyedekben ma is találkozhatunk a hagyományos keménykalappal.

A dohányzás elsősorban étkezésnél kötődik sajátos szabályokhoz. Nem illik rágyújtani mindaddig, ameddig a házigazda erre jelt nem ad. Hivatalos étkezéseken ma sem szabad rágyújtani, amíg a királynőre pohárköszöntőt nem mondtak.

Az angolok bőségesen reggeliznek és vacsoráznak. Az ebéd könnyű, gyakran csak utcai bisztrókban árult szendvics. A könnyű déli étkezés miatt délután kerülhet sor az ebédre (ez a lunch), a dinner, a főétkezés pedig az esti órákra tehető. A supper, a vacsora a mi időszámításunk szerint az éjszakai órák kezdetére esik.

Jellegzetesen angol ital a tea, amit a legkülönbözőbb – vagyis minden – alkalomkor fogyasztanak. Azt szinte minden külföldi tudja, hogy az angolok a teát tejjel isszák, de azt már kevesebben, hogy csak a középosztály szokása először teát, s azután tejet tölteni, előkelőbb társaságokban fordítva csinálják. Ilyenkor sem cukor, sem citrom, sem rum nem való hozzá.

Meghíváskor a pontosság kötelező, de nem illemsértés, ha a háziasszonynak nem viszünk virágot. A borravaló 10-15% között változik az összeg nagyságától függően. (Az angol etikett ma is 12,5%

borravalót ajánl, azzal, hogy ha a vendég 10%-ot ad a számla fizetésekor, 2,5%-ot hagyjon aprópénzben az asztalon.)

FRANCIAORSZÁG

A franciák általános jellemzés szerint eszesek, gondolkodásukban logikusak, racionálisak, de a megvalósítás során már kevésbé. Szeretnek vitatkozni, sziporkázni, műveltségükkel feltűnni. Ezt azonban egyáltalán nem ellenszenvesen teszik. Könnyen barátkoznak, gyorsan találnak közös témát, érdeklődési körük széles.

A köszönés a napszakhoz igazodik. Bemutatkozáskor saját nevünk elé is ki kell tenni a M.-t (Monsier=úr), ami nem szerénytelenség, hanem nyelvi formalitás. A megszólításnál udvariatlanság a puszta Monsier, Madame, a vezetéknevet (vagy a rangot) is utána kell mondani.

A köszönés, üdvözlés szívélyesebb, mint az angoloknál, vagy a németeknél. Jó ismerősök, barátok között előfordul az arcra adott (jelképes) csók, az összeölelkezés.

Az öltözködés kerüli a konzervatizmust. A hivatalokban napközben bőven találkozhatunk világosabb színárnyalatokkal.

A meghívók, névjegyek használata az alapvetően hagyományosa francia gyakorlatot követi, ezt jelölik a nemzetközivé vált francia nyelvű rövidítések is.

A francia konyha világszerte ismert és követett. Már nálunk is elterjedt a „botkenyér” sokféle formája (néha eléri az 1 m hosszúságot is).

Az egyszerű reggeli után az ebéd már jelzi, hogy a könnyű ételeket, a sokféleséget kedvelik, változó és választékos ízekkel.

Délben csak a külföldiek kérnek levest, az előételek választéka azonban igen bő, nagy szerepet juttatva a zöldféleségnek. Sosem hiányoznak a tengeri eredetű ételféleségek (a tenger gyümölcsei). A húsok közül a marhahúst részesítik előnyben. A vacsora az ebédtől annyiban különbözik, hogy nem marad el a leves és a fogások száma gazdagabb.

A kávé korábban megszokott híg változatát (café filtre) egyre inkább kiszorítja az ízlésünknek jobban megfelelő változat, ami „express” néven ismeretes.

Az éttermekben külön díjat számíthatnak fel a terítékért, s a kiszolgálási díj 10-15% között ezen felül szerepelhet a számlában, de még ezután is illik némi borravalót adni.

Az udvariasság sajátos formája, hogy a hölgyeket május elsején gyöngyvirággal köszöntik.

NÉMETORSZÁG

Az ország érintkezési szokásainál az emberek önkéntelenül is a német alaposságból és precizitásból indulnak ki. De, ugyanilyen fontos jellemzők a célszerűség és a gyakorlatiasság is.

A köszönés a napszakhoz igazodik, s a napszakok értelmezése lényegében azonos a nálunk megszokottal. A kézfogás általános, s bár nem a német etikett könyvek előírásai szerint való, de még ma is gyakran előfordul, hogy a férfiak nyújtanak kezet a hölgyeknek – egyszerűen hagyományos német szokásként kell felfogni. Azt is el kell fogadni, hogy esetenként a tegeződést a férfi kezdeményezi a hölgyeknél.

A megszólítás a vezetéknév elé tett Herr, Frau, Fräulein formulákkal történik (uram, asszonyom, kisasszony). A Herr és a Fräulein egyértelműen fordítható, a Frau azonban nem azonos a magyar „-né”-vel. Nők általános megszólítására szolgál.

Az öltözködésben a német divat ma közel olyan befolyást gyakorol a világra, mint a francia, az angol vagy az olasz. Ésszerűen és gyakorlatiasan keveri a hagyományosat és a korszerűt. A hivatalos öltözetben a sötét árnyalat dominál, de nem meglepő az olaszos színösszeállítás vagy fazon sem.

A borravaló 10-15% között változik, s rendszerint a szállodai vagy az éttermi számlán szerepel kiszolgálási díjként, még akkor is, ha a német mentalitás szerint csak akkor jár, ha az általános színvonalat vagy a szokásos meghaladó szolgáltatásokról vagy minőségről van szó.

A német konyha általában kevés meglepetést tartogat számunkra. Napközben könnyen találni gyors utcai vagy gyorskiszolgálói étkezési lehetőséget a német szokások szerint készített „Wurst”-tal. Az amerikai, angol mintára nálunk is elterjedt zsemlébe tett fasírt pedig valóban Hamburgból származik (az Amerikába kivándorlóknak találták ki a hajóúton, annak idején).

A társasági szokások közé tartozik a kávé (gyenge és híg: filteresen készítve), süteménnyel (Kuchen). Gyakran a hivatalban is betartják a kávészünetet (reggel 9.00 és du. 15.00 óra tájban); ugyanígy vendéglátásnál a kávé mellé mindig kínálnak süteményt is.

A legjellegzetesebb német ital a sör, számtalan helyi változatban készül. Bajorországban klasszikus hagyományai vannak, de a Rajna felé haladva mind nagyobb szerepet játszanak a borok is. A tájjellegű röviditalok is mindenfelé megtalálhatók, a konyakszerű „Branntwein”-nek sokféle változata van.

Az észak-németek udvariasak, nem elutasítóak. A baden-württembergiek szívesen társalognak, beszélgetnek, mielőtt a tárgyalás lényegére térnének. Az általános műveltségi színt északon magasabb, mind délen. A bajorok nyersebbek és lassúbbak, mint az északiak. A Rajna közelében a francia hatás érződik.

OLASZORSZÁG

A mindennapi életben az emberek közötti kapcsolatok számunkra feltűnő jele az érzelmek erőteljes, sőt túlzó kimutatása, a nagy(obb) hangerő, a közvetlenség, a mondanivaló alátámasztása a testmozgással, gesztikulációval is, a gyors kapcsolatteremtésre való készség.

A köszönés a napszakhoz kötődik. Ehhez férfiak között mindig kijár a kézfogás, nőkkel való találkozáskor természetesen a nő joga a kéznyújtás. A közvetlenség kifejeződhet férfiak között a nagyobb ovációban, pl. szívélyes vállveregetésben, ölelésben, esetleg arcra adott csókban.

Az öltözködésben az olasz divat a francia és az angol mellett meghatározó szerepet játszik. Jellemzője az elegancia és modernség, a bátor, de mértéktartó színhasználat. A hivatali életben azonban többnyire a sötét színárnyalatok uralkodnak, még nyáron is.

Az olasz konyha gazdag és változatos, számos fogása vált nemzetközivé a megszámlálhatatlan variációban készülő tészták által (pl: pizza, spagetti, lasagne). A tengeri eredetű ételek természetesen szintén gyakoriak. A zöldségféleségek kizárólag párolva vagy vízben főzve készülnek, a (mi ízlésünk szerinti) főzelékek ismeretlenek. A kávé kevés és erős, magyar ízlés szerint igazi csemege.

A megszólításban az uram, asszonyom udvariassági kitételt (Signor, Signore, Signorina) előszeretettel helyettesítik a ranggal vagy a tudományos címmel, még olyan, széleskörűen gyakorolt foglalkozásoknál is, mint orvos, tanár, ügyvéd (dottore, professore, avvocato). A ranggal való megszólítás a hivatalos kapcsolatokban igen elterjedt.

Az italokban gazdag választék kínálkozik, a szokásos alkohol a bor, ez számtalan helyi vagy regionális fajtában kerülhet az asztalra. Tömény alkoholt legfeljebb aperitifként fogyasztanak. Az olasz sörök igen jók, de népszerűségében csak a bor után következnek.

A borravaló többnyire 15%, s ez rendszerint a számlán is szerepel.

KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A TESTBESZÉDBEN

A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek. Legalább ilyen fontosak azonban azok a kulturális különbségek, amelyek főleg a személyes tér, a szemkontaktus, az érintés gyakorisága és a sértő gesztusok tekintetében tapasztalhatók. Most csak azokra a jelenségekre térünk ki, amelyekkel egy utazó leginkább szembe találhatja magát.

KÜLÖNBSÉGEK A KÖSZÖNTÉSBEN

Az angol, ausztrál, új-zélandi, német és amerikai kollégák általában érkezéskor és búcsúzáskor fognak kezet. A legtöbb európai ország lakói egy nap többször is kezet ráznak – a franciáknál megfigyelték, hogy naponta összesen akár harminc percet is kézrázásra fordítanak. Az indiai, ázsiai, arab kultúrákban szokás, hogy nem engedik el egymás kezét azután sem, hogy maga a kézrázás megtörtént.

Ha az üdvözlés puszival is jár, a skandinávoknál egy a szokás, a franciáknál többnyire a jobb meg a bal arcra is nyomnak egyet, míg a hollandok, belgák és az arabok nem érik be háromnál kevesebbel. Az ausztrálok, az új-zélandiak és az amerikaiak sokat ügyetlenkednek a puszilkodásnál.

KÉT KULTÚRA TALÁLKOZIK

Beszéd közben az olaszok a levegőbe emelik a kezüket, s így tartják maguknál a szót. Ha egy olaszt félbe akarunk szakítani, el kell kapnunk a kezét a levegőben és le kell fognunk. Ehhez képest egy német vagy egy angol úr úgy fest beszéd közben, mint aki „megbénult”.

42 országban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy kulturálisan legérzéketlenebb nép az észak-amerikai, a britekkel szorosan a nyomában. (Az észak-amerikaiak 86%-ának útlevele sincs. Nincs mit csodálkoznunk, hogy ők értik a legkevesebbet a nemzetközi testbeszédből.)

A FESZES ANGOL FELSŐ AJAK

Ez a gesztus, vagyis a száj összehúzása azt jelzi, hogy igyekszünk uralkodni az arcizmainkon, nehogy bármilyen érzelmet eláruljanak. Az angolok ezzel keltik azt a benyomást, hogy teljesen urai az érzelmeiknek. A XVI. században a kis száj a fensőbbség jelképe lett. Az angolok közül ma is sokan öltik fel az összehúzott száj gesztust.

A JAPÁNOK

Japán a világ egyik olyan része, ahol nem honosodott meg a kézrázás, a puszi, az ölelkezés: ott illetlenségnek számít az efféle testi érintkezés. A japánok meghajlással köszöntik egymást az első

találkozáskor, a legmagasabb rangú egyén hajol meg a legkevésbé, a legalacsonyabb rangú a legmélyebben.

AZ ORRFÚJÁS

Az európaiak és az észak-amerikaiak zsebkendőbe vagy papír zsebkendőbe fújják az orrukat, az ázsiaiak és a japánok viszont köpködnek vagy harákolnak. Az ázsiaiak úgy tartják, hogy egészségesebb a köpködés, bár az európaiak és az észak-amerikaiak szemében ez gusztustalan. (Ezért futhat zátonyra egy üzleti tárgyalás a két világrész képviselői között, ha mindenki náthás.)

A HÁROM LEGISMERTEBB NEMZETKÖZI KÉZJEL

1. A KARIKA

Európa, Észak-Amerika, Magyarországon ritkán használatos: rendben, oké Mediterrán régió, Oroszország, Brazília, Törökország: testnyílás; szexuális

sértés; homoszexuális férfi Tunézia, Franciaország, Belgium: nulla; értéktelen Japán: pénz; fémpénz

2. A FÖLFELÉ MUTATÓ HÜVELYKUJJ

Európa: egy Ausztrália: Ezt neked! Görögország: Kapd be! Japán: férfi; öt

Elterjedt használat: autóstop; jó; rendben

3. A V JEL

Nagy- Britannia, Ausztrália, Új-zéland, Málta: Kapd be! USA: kettő Németország, Magyarország: győzelem Franciaország: béke Ókori Róma: Julius Caesar öt sört rendel

HOZZÁÉRJEK? NE ÉRJEK?

Az, hogy valaki rossz néven veszi-e, ha a beszélgetőtárs hozzáér, attól függ, milyen kultúrában nevelkedett. A franciák és az olaszok például szívesen és sokszor megérintik egymást beszélgetés közben, ellentétben az angolokkal, akik szinte soha, legfeljebb a sportpályán, ha valaki gólt rúg.

Az országok két nagy csoportba oszthatók: ahol nem szokás a másikhoz érni és ahol igen. Nem szokás a másikhoz érni: Németország, Japán, Anglia, USA és Kanada, Ausztrália, Új-

Zéland, Észtország, Portugália, Észak-Európa, Skandináv országok. Szokás a másikhoz érni: India, Törökország, Franciaország, Olaszország, Görögország,

Spanyolország, Közel-Kelet, Ázsia bizonyos részei, Oroszország és Magyarország.

ÖSSZEFOGLALÁS

Ha idegen országba érkezünk, fogjuk vissza a gesztusainkat mindaddig, amíg nincs alkalmunk megfigyelni a helybélieket. Kérjük meg az ottaniakat, mutassák meg, mi a szokás. A gesztusok félreértése kínos helyzetek forrása lehet. A testbeszéd csakis az illető hátterének ismeretében értelmezhető, ezért sose ítéljünk elhamarkodottan.

ÖLTÖZKÖDÉS, ÖLTÖZET. A VENDÉGLÁTÁS PROTOKOLLJA – A PROTOKOLLÁRIS VENDÉGLÁTÁS

Álló alkalmak, ültetéses alkalmak, buffet-dinner, parti

Öltözködés, öltözetA hivatalos életben az öltözködésnek fontos szerepe van, ezért itt az alkalmakat az ünnepélyesség foka szerint rangsorolják és eszerint különböztetik meg az öltözetet:

1. Hivatali öltözet (nincs ünnepi jellege).2. Alkalmi öltözet: A) Informális B) Félünnepélyes C) Ünnepélyes3. Speciális alkalmi öltözet (kirándulás, sport stb.)

1. HIVATALI ÖLTÖZET

Elvárható mindazoktól, akik munkakörükből adódóan ügyfelekkel, üzleti partnerekkel kerülnek kapcsolatba. Kizárandó a hivatali öltözet fogalmából a farmer és a szabadidőruha minden változata.

A hivatalos öltözet fontos eleme az, hogy öltözködésemmel megtisztelem a partneremet!

Hivatali öltözet – férfiaknál

Öltöny , ─ világostól a sötétebb (de, nem fekete) színárnyalatig; eltérő színű zakó és nadrág. ─ Azonos színű és anyagú nadrág és zakó. Lehet 1soros vagy 2soros (2soros mindig begombolt).

Ing ─ Világosabb, mint a zakó, fehér vagy pasztellszínű, esetleg enyhén mintás ing, minden esetben

hozzá illő nyakkendővel. Felső gomb mindig begombolva– Fekete = alvilági üzenet– Ing + mellény slampos (kell a zakó)

Nyakkendő – Kötelező és Mindig újra kell kötni– Övkorcot pont eltakarja

Cipő – Mindig zárt, színe a ruha színéhez igazodik– Hosszú, térdig érő, sötét zoknival– Délen a barna és árnyalatai elfogadottak

Kiegészítők : karikagyűrű, végzettséget jelölő pecsét- és családi pecsétgyűrű, a bőrszíjas karóraHivatali öltözet – nőknél

Szoknya és blúz vagy pulóver, egybeszabott ruha, kosztüm, mindig egyszerű, nem erősen kivágott Nadrág, nadrágkosztüm elfogadott, a farmernadrág vagy farmerszoknya tiszteletlenség. Francia,

olasz, spanyol ügyfeleknél nem elfogadott Kosztüm: Köztes ruhával vagy Önmagában Szoknya + top + blézer

– Blúz / top nem lehet átlátszó, nem lehet mély dekoltázs, a has és váll nem lehet szabadon– Szoknya térdig

Kiegészítők – Max.7 ékszer (fülbevaló párja már 2db), 1 ujjon 1gyűrű, Óra: bőrszíj, Arany+ezüst nem kombinálható– Körömlakk ne legyen feltűnő– Haj mindig feltűzött– Műanyag tollat soha, Fecni helyett határidőnapló

Fehérnemű : Mindig kötelező és Melltartó kötelező Cipő

– Hagyományosan mindig zárt orrú– Max. 7 cm sarok, Külön álló sarok (nem teli talpú)

Táska – Öv/ táska / cipő azonos színű– A személyes holmiknak külön kistáska

Színek – Nem lehet neon, almazöld, tűzpiros, lila– Bézs, drapp, világos színek csak mediterrán vidéken

Farmer : Hagyományosan nem elfogadott

2. ALKALMI ÖLTÖZET

Bizonyos esetekben, helyeken vagy egyéb alkalmakkor az öltözködés az ünnepélyességhez igazodva hangsúlyozottan fontos. A) Informális B) Félünnepélyes C) Ünnepélyes.

A) Informális

Alkalmai : minden olyan délelőtti vagy délutáni rendezvény, amelyre a meghívó nem ír elő mást, ill. nem tartalmaz az öltözködésre való utalást (pl: hivatalos, nemzetközi tárgyalás, minisztériumok, esetleg vállalatok, társadalmi intézmények stb. vezető munkatársainál tett látogatásokon).

Férfiaknál : a hivatali ruha általában megfelelő. Nőknél : elfogadható a hivatalos öltözet.

B) – C) A félünnepélyes és ünnepélyes öltözet

A félünnepélyes és ünnepélyes öltözet között a hivatalos protokoll különbséget tesz, itt azonban együtt tárgyalandók, mert átfedik egymást, az öltözet hagyományosan nem a meghívott választásától függ, hanem a meghívó írja elő a meghívón. Ma az ilyen előírás egyre kevésbé szokásos, szinte csak rendkívüli alkalmakkor fordul elő.

Alkalmai: esküvő, jegyzőkönyv aláírása, kiállítás megnyitása, filmbemutató, étkezéses meghívás, szoboravatás, gyászszertartás, koktélparti, koncert, színházi és opera-előadás, házi hangverseny, diplomáciai rendezvények, fogadás stb.

Ezek közül félünnepélyesnek tekinthetők a nappali, nem diplomáciai rendezvények, ünnepélyesnek pedig minden esti, ill. diplomáciai rendezvény.

Ha nincs a meghívón az öltözetre vonatkozó előírás: ─ Félünnepélyes öltözet – férfiaknál: sötét árnyalatú öltöny, fehér ing, nem élénk vagy feltűnő

mintás nyakkendővel, sötétbarna vagy fekete cipő;─ Félünnepélyes öltözet – nőknél: nappal kosztüm, esetleg egybeszabott ruha, este kisestélyi.─ Ünnepélyes öltözet – férfiaknál: fekete öltöny + cipő, fehér ing, szürke / sötétmintás nyakkendő─ Ünnepélyes öltözet – nőknél: nappal kosztüm, este nagyestélyi.

Ha a meghívón az öltözetre vonatkozó előírás van , akkor ezek a félünnepélyes és ünnepélyes alkalmakon a következők lehetnek (a nyakkendő színével megadva):

Black tie - férfiaknál Szmoking : Zakó szabású, Kihajtott gallér fényes selyemmel, 1 vagy 2 soros, Széles spanyol öv Fehér ing: Keményített vagy puha és Fekete csokornyakkendő Fekete kalap, térdzokni, (lakk)cipő

Black tie - nőknél Kisestélyi

– Nemes anyagból– Lehet rövidebb vagy hosszabb

– Lehet zártabb– Lehet sötét vagy élénk színű

Cipő : Ruhához illő színben vagy arany / ezüst Harisnya : Testszínű, Fekete = gyász Ékszer : Max.7 ékszer (fülbevaló párja már 2db), Egy ujjon egy gyűrű, Óra bőrszíjjal, Arany és ezüst

nem kombinálható Táska : Színben, anyagban megegyezik a ruhával

White tie - férfiaknál Fehér csokornyakkendő; keményített, álló gallérú ing; mellény Fekete Frakk, cilinder, kesztyű Cipő : Fekete lakk, Fekete térdzoknival

White tie - nőknél Nagyestélyi

– Hosszú– Nemes anyagból

– Hát, dekoltázs és váll szabadon

– Könyököt elfedő kesztyű– Stóla megengedett

Színek : hagyományosan csak fekete, de ma már bármi a jó ízlésen belül Ékszer : Max.7 ékszer (fülbevaló párja már 2db), Egy ujjon egy gyűrű, Óra bőrszíjjal, Arany és ezüst

nem kombinálható

White tie - nőknél Harisnya : Testszínű, Fekete = gyász Cipő

– Azonos a ruha színével és agyagával– Ezüst vagy arany lehet

– Fekete ruhával megengedett a fekete lakk

Táska : Színben, anyagban megegyezik a ruhával

3. SPECIÁLIS ALKALMI ÖLTÖZET – CASUAL

Használatuk igen célszerű kiránduláshoz az évszaktól függően, különböző sportokhoz az amatőrök részére, nem beszélve az otthoni kertészkedésről, a barkácsolásról, a házi autószerelésről stb. Mindennapjainkban ezek az alkalmi ruhák tulajdonképpen nem is speciálisak.

A hivatalos életben is gyakran kerül sor gyár-és üzemlátogatásra, városnézésre, kirándulásra stb. Férfiaknál és nőknél egyaránt az adott alkalomhoz illő, divatos, praktikus öltözet.Néhány apróság Gomblyukban virágot viselni csak esküvőn illik. A mellény felső gombját mindig kigombolva illik tartani (kivéve a teljes protokolláris öltözetet). A zakó külső zsebében sose tartsunk tollat, ceruzát. Kétsoros zakónál mindkét sorban be kell gombolni a gombokat. A zakó kigombolható, ha leülünk. Ing alatt mindig illik trikót viselni.

A vendéglátás protokollja – a protokolláris vendéglátás

A társasági összejövetelek formái általában aszerint csoportosíthatók, hogy az étkezés milyen szerepet játszik bennük. Így megkülönböztetik az alábbiakat:

1. Vendéglátási alkalmak:A. álló alkalmak, B. ültetéses

alkalmak,C. otthoni

vendéglátás.2. Egyéb társasági összejövetelek

1. VENDÉGLÁTÁSI ALKALMAK:

A. Álló alkalmak

A fogadás. Az álló alkalmak legünnepélyesebb formája. Időpontja korábban a délutáni és esti órákra esett, de évek óta divatba jött a délben adott fogadás, sőt

sajtófogadásokat (11 órakor) is szoktak rendezni. Időtartama másfél-két óra, a délben és délelőtt rendezetteké 1 óra.

A fogadás napközben is félünnepélyes, este ünnepélyes alkalomnak számít, a megjelenés ennek megfelelő öltözetben szükséges.

Az érkezési időpont nem kötődik szorosan a fogadás kezdetéhez, 15-20 perc késés is lehetséges. Az érkezőket a terem bejáratánál az ún. fogadási vonalban várja a házigazda.

Az üdvözlés rövid kézfogás, a köszönéskor rendszerint nincs idő néhány szónál hosszabb társalgásra. Az italt az első vendégek megérkezésétől kezdve pincérek kínálják körbe. Nagyobb fogadásokon a

terem sarkaiban állítanak fel italpultokat, ahol ugyancsak pincérek szolgálnak ki. Az ételeket a terem közepén felállított asztalokra készítik fel. Általában hidegtálakat, salátákat, sajtot,

gyümölcsöket, desszertet kínálnak, a meleg ételek közül legfeljebb a melegítőtálban forrón tartható kisdarabos specialitásokat.

Az állva étkezés nem könnyű. Ezért célszerű csak olyan ételekből venni (és csak olyan ételeket kínálni), amelyek ily módon is kényelmesen fogyaszthatók. A kis asztalkákat – ha vannak – felhasználhatjuk a tányér letételére, így késsel-villával is lehet az ételt felvágni és odébbmenve csak villával enni.

Használt tányérba nem illik újra szedni, hanem új tányért és evőeszközöket veszünk. Távozáskor el kell búcsúzni a házigazdától (kivéve igen nagy létszámú fogadáson a nem kitüntetett

figyelemmel kezelt vendégeket, ill. ha a házigazda másokkal van elfoglalva).

Az álló alkalmak ritka esetei Pezsgőbontás (coup de champagne) Koccintás borral (vin d’honneur) Baráti találkozó

Délutáni tánc (for drinks and dances) Ötórai tea

B. Ültetéses alkalmak

A tárgyalóasztalnál a kínálás mindig szerény és egyszerű, emellett gyakorlatias. Amit csak lehet, előre be kell készíteni a tárgyalóasztalra: üdítő italokat, poharakat, a sós süteményt, hasonló harapnivalót. Az asztalra kerülhet hamutartó, legfeljebb nagyon kevés asztaldísz, esetleg előre kikészített ajándék írómappa, toll stb.

A kávét és teát később szolgálják fel, a tárgyalás kezdete után 10 perccel. Belépéskor a felszolgáló személynek nem kell hangosan köszönnie és az esetleges lehetőségek felkínálása is halkan történik.

A munkaebéd szokását a gyakorlati élet alakította ki. Biztosítja a partner megbecsülésének kifejezését, ugyanakkor alkalmat biztosít a munka folytatására. Célszerű a tárgyalás helyéhez egy közeli éttermet választani. A menü előre megrendelhető vagy étlap szerint is lehet rendelni. Nincs protokolláris ültetés, a fővendégek természetesen a főhelyet foglalják el, a partnerek egymás mellett helyezkednek el.

A díszétkezés (ebéd, vacsora) viszont kimondottan ünnepélyes, jellemzői a különterem, a 4-5 vagy több fogásos menü, az ültetési rend, a névkártyák és a díszes menülap felrakása a terítékek mellé és alkalomtó függően zászlók, az asztaldíszek, a márkás étkészlet, a protokolláris felszolgálás.

A villásreggeli ritka alkalom, általában 10-11 órai kezdéssel rendelkezik. Jellegében a munkaebéd és a díszétkezés közé sorolható, ételválasztékban viszont a reggeli és az ebéd közé. Hidegtálakat vagy állófogadáson is szokásos meleg ételeket kínálnak. Időtartama 45-60 perc, ami jó lehetőségeket kínál a munkajellegű beszélgetésekre.

A „brunch” a villásreggeli sajátos változatának tekinthető, az utóbbi időben vált divatossá az angol breakfast (reggeli) és lunch (ebéd) szavak összevonásával elnevezett, a két étkezés jellegzetességeit vegyítő alkalom.

Az üzleti ebéd (business lunch) gyakorlatilag étteremben elköltött, protokollmentes munkaebédet jelent.

A társalgóasztalnál való kínálás otthon is, a hivatalban is a meghittebb, kötetlen formák közé tartozik.

A BUFFET-DINNER

Az álló és az ültetéses alkalom keveréke. Rendszerint az ültetéses vacsorát helyettesíti, annál kötetlenebb körülményeket biztosítva. (Az angol dinner kifejezés nyelvtanilag ebédet, az étkezési időpontok eltolódása miatt azonban számunkra gyakorlatilag vacsorát jelent.)

A PARTI

A koktélparti (cocktail party) a fogadás szerényebb vagy egyszerűbb formája. Az egyik legkötetlenebb vendéglátási alkalom. A koktélparti időpontja hagyományosan a késő délelőtt vagy a késő délután, de gyakorlatilag ma már bármikor rendezhető. Az érkezés és távozás ideje is sokkal szabadabban megválasztható, mint a fogadáson.

Az öltözet viszonylag kötetlen: megfelel a hivatali ruha, de meg lehet jelenni ünnepélyesebb ruhában is, különösen késő délután. Az italt pincérek kínálják körbe. Az ételválaszték egyszerű. Nincsenek asztalok hidegtálakkal, hanem a pincérek tálcán hordanak körbe hideg vagy meleg harapnivalót.

A garden party inkább a helyet jelöli, mint az alkalom jellegét. Lehet fogadás, vagy koktélparti is. Mindössze arról van szó, hogy a rendezvényt, ha az évszak és az időjárás megengedi, szabadban, kertben bonyolítják le. Mégis csak ott rendezhető, ahol váratlan rossz idő, eső miatt a vendégek zárt helyiségekbe húzódhatnak.

A barbecue party elnevezés a hagyományos ökörsütés maradványa. Szabadban, kertben rendezett zenés, esetleg táncos összejövetelt jelent, ahol az ételek nyílt tűzön sütve, grillen vagy hasonló módszerekkel készülnek.

Borkóstoló parti (otthon rendezett borkóstoló) Farsangi parti (otthoni farsangi bál) Gyertyafényes parti (a világítást a gyertyák szolgáltatják) „Hajts be parti” („út az ismeretlenbe”) „Happening party” (ez a helye a legkülönbözőbb bolondságok és programok megszervezésének) Kártyaparti Lakásszentelő parti Meglepetésparti vagy lerohanásparti (bejelentés nélküli meglátogatás) Televízió-parti (pl. labdarúgó világbajnokság – főleg férfiak számára)A partik közös jellemzője minden meghíváshoz hasonlóan, hogy üres kézzel nem illik érkezni. Virág a háziasszonynak vagy egy üveg bor, más ital, a gyerekeknek csokoládé – sosem az ajándék értéke számít, hanem a figyelmesség.

2. EGYÉB TÁRSASÁGI ÖSSZEJÖVETELEK E címszó alatt foglalható össze minden eddig nem említett találkozó, mint a közös kirándulás, a gyalogtúrától a hajókirándulásig vagy sétahajózásig, a horgászatig, vagy mint a közös külföldi kirándulás. Hivatalos alkalomként is előfordulhat, pl: borkóstoló, vadászat, lóverseny, üzemlátogatás.

ÉTKEZÉSI KULTÚRA

Az összes hivatalos étkezéses alkalmak közös jellemzője, hogy nem jóllakni megyünk oda! A házigazda a számára fontos embereket meghívja, hogy azok egymással is ismerkedjenek, beszélgessenek. Ezt a kommunikációt segíti, lazítja az étkezés.

ÉTELSOR, ITALSOR

Pohárköszöntő Hideg előétel Leves Meleg előétel Szörbet

Főétel (nehéz és száraz)

Pohárköszöntő, dohányzás

Desszert

Gyümölcs Sajt Kávé

Pohárköszöntő

Kizárólag tele pohárral illik tartani. Egyforma italt kell emelni

mindenkinek.

A koccintás nem elegáns, csak megemeljük a poharat.

Fenékig inni nem illik.

Az ételekről

Hideg előétel – leginkább saláták, hidegtál, hideg falatok. Leves – legtöbbször meleg, de a hideg gyümölcslevesek is egyre népszerűbbek. Meleg előétel – pl. rántott gombafejek, hortobágyi húsos palacsinta. Szörbet - célja, hogy többfogásos étkezések alatt az előző étel ízét semlegesítse, illetve felkészítse

gyomrunkat a következő étel befogadására. Gyümölcs vagy zöldségalapú, alkoholos vagy alkoholmentes. Pl: citromszörbet, magas pezsgőspohárban egy citromfagylalt, rajta gyümölcsdarabok, az egész felöntve száraz pezsgővel, benne egy kanál és egy szívószál.

Főétel Görög Ibolya szerint:

Fehér húsok – baromfi, hal, nem barna szószos sertés, bárány Vörös húsok – marha, vad, barna szószos sertés, birka

Dr. Sille István szerint: fehér húsnak számít a galamb, a csirke, a szárnyasok, a borjú, a bárány, barna húsnak számít a marhahús, a sertéshús, a vadhús.

Desszert – édesség: A magyar gasztronómiában mindent evőeszközzel kell enni, kivétel a beigli és más kelt tésztából készült sütemény (pl. bukta).

Gyümölcs, sajt, kávé, tea: „sluszok”-nak hívják. A gyümölcs evőeszközzel ehető formában kerül az asztalra, pl. gyümölcssaláta. A sajt nagyon elegáns, egyre nagyobb a kultusza. A kávé, tea jóformán kötelező zárása az étkezésnek.

Italsor

Aperitif : Az italsor aperitiffel kezdődik, ami „étvágygerjesztőt” jelent. Pl: egy pohár száraz fehérbor, egy pohár száraz pezsgő, unicum és brandy-félék (pálinkák).

Előételekhez – száraz, félszáraz fehér bor Főételekhez, fehér húsokhoz – száraz, félszáraz fehér bor Főételekhez, vörös húsokhoz – száraz, félszáraz, édes vörös bor Desszertekhez – édes bor (pl. tokaji aszú, muskotály) vagy édes pezsgő „Sluszok”-hoz – konyak, whisky, likőr A sör nem protokoll ital.

Ha valaki étteremben sört rendel ne igyon mellé töményet! A tömény szétzúzza, a sör felpumpálja a májat. Egyenes út a májrákhoz.

Italkínálat

Az italok hűsítéséről tudni kell: a tömény szeszes italokat célszerű hűtve (és hűtött pohárban), 10-12 C°-on kínálni, de lehet szobahőmérsékleten, kb. 15-20 C°-on is; a sört 8-10 C°-os hőmérsékleten kínálják; a fehérborokat 8-14 C°-osra hűtik le; a vörösborokat kb. 18 C°-on szolgálják fel; a pezsgő jéghidegen fogyasztható, ezért étkezés közben is hűteni kell (pezsgősvödörben, jégben). Az ital felszolgálásának néhány alapszabálya: minden italt lehetőleg a vendég előtt kell felbontani, a borospoharat sosem töltik tele, a borra rátölteni szabad, a sörre viszont nem.

Pohárfajták

KoktélosÁltalában talpas, magas, vékony falú és határozottan széles szájú – ezért könnyen díszíthető. Hosszú szára megvédi az italt a kéz melegétől. Elsősorban hűtött, de jég nélkül tálalt koktélhoz ideális. Űrtartalom: 50-70 vagy 120-150 ml.

LongdrinkesTalpatlan, közepesen széles és határozottan magas. A klasszikus highball hengeres, de van gyengén hordóformájú, vagy éppen sokszögletű verziója is. A highball rokona a collins-pohár, amelynek az átmérője felfelé haladva növekszik. Általában a nagyobb térfogatú, jégre töltött, vagy szódával feltöltött italok pohara. Űrtartalom: 230-280 ml.

Old fashionedTalpatlan, vastag fenekű, rendszerint vékony falú, alacsony, és széles poharak. Minden olyan koktélhoz használhatjuk, amelyet jéggel kínálunk – whiskyhez pedig a legmegfelelőbb választás. Űrtartalom: 170-230 ml.

BallonNagy méretű, öblös, vékony falú. Használatosak borhoz, hosszú italokhoz, crustákhoz, illetve sok tört jéggel készült koktélokhoz is. Legjellegzetesebb képviselőjük a brandys pohár, amely tenyérben melengetve jól szolgálja a konyakfélék illatának élvezetét.

FlőteTalpas, magas, alakja keskeny. Főleg pezsgőhöz, vagy az azzal felöntött koktélokhoz használatos. A flőtékkel összetéveszthető a sour pohár, amely lényegében a flőte és a borospohár közötti átmenet. 

Füles pohárLehet talpas vagy talpatlan is, viszont biztosan széles szájú és hőálló, ezért remek forró italok és bólék tálalására. A robosztus pohárhoz jól illenek a nagyobb gyümölcsdarabok és a tejszínhabkupacok.

LikőrösÁltalában talpas és középmagas. Főleg olyan röviditalokhoz alkalmasak, amelyek nem igényelnek különösebb díszítést. A család egyik legjellegzetesebb képviselője a grappás pohár, amelynek a feje alul kiöblösödik, majd magasabban, egy szűkebb hengerben záródik.

FelespohárRendszerint talpatlanok, alacsonyak, s kicsi a befogadóképességük. Főleg pálinkák és olyan „férfias” rövidek kínálására alkalmasak, amelyek nem igényelnek különösebb díszítést. Űrtalalom: 57 ml.

BorospohárRendszerint hosszú nyelű. A vörösboros alacsonyabb, míg a fehérboros általában magasabb, s utóbbinak a feje is nagyobb és hasasabb. Jó pár törtjeges vagy szódával felöntött koktélt szokás ilyen pohárban kínálni, de nagyszerűen beválnak "tartalékpohárnak" is.

A terítékről

A kések (élükkel a tányér felé fordítva) és kanalak mindig jobb oldalt, a villák (ha késsel együtt használandók) baloldalt (ha kés nélkül, akkor desszerthez, s így a tányér fölött) helyezkednek el. A kétoldalt elhelyezett evőeszközöket kívülről kezdve használjuk az egyes fogásokhoz. A főétel utáni fogásoknál a tányér fölé helyezett evőeszközöknél a sorrend felülről kezdve halad lefelé.

Bal oldalon, az evőeszközök felett lévő kistányérba a fűszervajat és a kenyeret teszik. Kenyeret az asztalnál sohasem harapjuk, mindig törjük. A letört pirítósdarabot a fűszervajas kistányér fölött vajazzuk meg.

Viselkedés az asztalnál

Mindig a házigazda szólítja asztalhoz a vendégeket. A házigazda megfogja a két külső evőeszközt, a vendég pedig elsőként nyúl hozzá az ételhez. Jó étvágyat a közvetlen környezetünkben ülőknek kívánunk. Ha a szalvéta damaszt, az ölünkbe tesszük, ha papír, lefektetjük bal oldalra a villák mellé. Minden italfogyasztás előtt megtöröljük a szánkat. Ha már nem eszünk, a kanalat tegyük a csésze mellé a kistányérra, a villát és a kést párhuzamosan

jobbra zárjuk (4 órára állítva…) a tányérra. A salátát azért teszik a bal oldalra, mert a villánkkal veszünk belőle. Ha nem volt pohárköszöntő, a vendéglátó ad jelet az alkohol (bor) fogyasztására azzal, hogy

belekortyint a poharába. Vizet bármikor ihatunk. Elegáns étteremben nincs fogpiszkáló az asztalon, legfeljebb egyenként csomagolt formában. E

tevékenység magánügy, a mosdóban kell végezni. A könyökünk ne kerüljön az asztalra. A csontról késsel-villával kell leszedni a húst, még a csirkét – ahogy sokan hiszik – sem szabad

kézzel megfogni. Ha a csirkecomb végét előre bevonják papírrózsával, akkor sem fogjuk meg kézzel! Evőeszközöket nem szabad lenyalni. Az asztalnál nem takarítunk el semmit. Az étkezés végén az ölünkben lévő damaszt szalvétát összegyűrve feltesszük az asztalra, a teríték

bal oldalára, a papírszalvétát is ott hagyjuk, nem tesszük bele a tányérba.

Az étkezést a házigazda fejezi be, egészségére kívánva a vendégeknek az étkezést. Elsőnek viszont a vendég áll fel.

Étkezéssel egybekötött hivatalos rendezvények

„Egy pohár pezsgő”

Mindig valamilyen ceremóniát követ, azt teszi ünnepélyesebbé (aláírás, kitüntetés átadása stb.). Elegáns tálcán szép pohárban pezsgő (vegyesen száraz – édes) van, a megjelentek számának

megfelelően. Mindenki pezsgőt kap (még az is, aki nem iszik alkoholt), hiszen nem kötelező meginni, csak

„emelem poharam” jelleggel. A pezsgős poharat a száránál kell tartani úgy, hogy ujjaink érintsék a kehely részt is, de ne tartsuk két kézzel.

Időtartama kb. 15 perc, ezért ismerkedésre, elmélyült beszélgetésre ez a rendezvény nem alkalmas.

Meghívót nem küldünk. Ételt nem adunk, még ropit, mogyorót sem. Az öltözet – sötét öltöny, alkalmi ruha, kosztüm. Távozni a fővendég távozása után lehet, nem kötelező elköszönni a meghívó féltől.

Koktél

Akkor célszerű szervezni, amikor sok résztvevőre számítunk, viszont nem biztosítható, hogy mindenki egy légtérben, egy helyiségben legyen.

Bárhol tartható (pl. irodában, kiállító teremben, hajón, kertben stb.). Az öltözet – hivatali öltöny, kiskosztüm. Időtartama, max. egy óra. Húsz percet kötelező ott tartózkodni. Meghívót küldünk. A meghívón vagy nem kérünk visszajelzést, vagy csak lemondás esetén. A fogadók a bejárat bal oldalán állnak. A fogadósor első tagja maga a meghívó, mellette – ha jelen

van - a házastársa, majd a rangban őt követő személy. Az ételt – apró falatok – tálcáról kínálják és csak egyszerre egyet illik levenni. Ha a falat kis pálcikára van tűzve, ezt a pálcikát vissza kell tenni a felszolgáló másik kezében lévő

kistányérra, ha ilyen nincs, akkor a tálcára. Nem kötelező elköszönni a meghívótól. „Jobb egy elegáns koktél, mint egy szegényes állófogadás.”

Állófogadás

Akkor javasoljuk, ha elegánsabb rendezvényt kívánunk tartani és a meghívottak száma nem túl nagy.

A kiküldött meghívóban mindig kérünk visszajelzést. A rendezvény pohárköszöntővel indul, ezért feltétlenül szükséges, hogy egy helyiségben elférjen

mindenki, legalábbis a rendezvény megnyitásakor. A teremben büféasztal van, ezeken hideg és meleg ételek sorakoznak. Svédasztal? Ez egy szleng. Eredete: a svéd mama mindent megfőz és a lakásban egy helyre

kiteszi, hogy a halászatból különböző időpontban hazatérő családtagokat terített asztal várja. Állófogadáson mindent állva, egy villával illik fogyasztani. Az étterem kötelessége olyan ételeket

felszolgálni, amiket meg lehet enni egy villával. Enni csak a pohárköszöntő után lehet. Ételfajtánként kell tányért váltani. Időtartama kb. másfél óra, illik fél órát, 40 percet maradni. Ha valaki nem biztos abban, hogy a felkínált ételek egyikét-másikát el tudja fogyasztani állva, egy

villával, akkor inkább ne is vegyen belőle.

Kenyeret nagyon nehéz állva enni (csak törni szabad), ezért ha úgy érezzük, hogy nehezen megy, inkább ne együnk.

Buffet-dinner

Nagyobb, általában esti rendezvényeken alkalmazott igen elegáns étkezési mód. A teremben van büféasztal, ezenkívül a meghívottak számának megfelelően asztalok terítékkel,

székekkel, ültetési rend nélkül. Mindenki egy helyiségben helyezkedik el, ezért nagy a helyigénye. A pohárköszöntő után mindenki a büféasztalról választ ételt, majd a helyére menve evőeszközzel

megeszi. A főételt még a helyén kell elfogyasztania mindenkinek, de utána már nem kötelező ugyanoda visszaülni.

Időtartama minimum 2,5 óra és kötelező másfél órát maradni.

A PROTOKOLL KELLÉKEI

Ajándék Virág Telefon Névjegy Meghívó Borravaló

Ajándék

Fogalma Története Csoportosítása:

Szándék szerint: Őszinte Hazug

Udvarias Kötelező

Kikényszerített Szóróajándék

A jó ajándék Nem dönt anyagi és erkölcsi romlásba Olyan holmi, amiről tudjuk, hogy a másiknak szüksége van rá → örömet szerzünk vele Családon belül Hivatalos életben

A jó ajándék követelményei a hivatalos életben Könyvek Hanglemez, CD

Művészeti reprodukciók

Porcelán, kerámiák

Népművészeti cikkek Ital Reklámtermékek

Az ajándékozás alkalmai

Hivatalos életben Névnap – legáltalánosabb Nemzeti vagy társadalmi ünnepek Húsvét, karácsony

Családon belül Névnap Születésnap Házassági évforduló Bizalmas

alkalmak

Általános szabályok

Meghívás esetén ajándék a meghívónak – ajándék mértéke összhangban a meghívás mértékével és jellegével. Mh: közös ajándék kollégának és főnöknek is!

Hivatalos látogatás: az érkező fél ajándékoz Magasabb szintű delegáció: protokollosok egyeztetése

Hogyan ajándékozzunk?

Ismerjük meg az illető ízlését, kedvtelését Szép és esztétikus csomagolás Ajándék átadása rögtön érkezés után Kerüljük a típusajándékokat Ajándékozzunk tapintatosan

Házastársak egymásnak bármit Ajándékot visszakérni nem illik Ne ajándékozzunk régi, használt holmit

(kivétel!)

Árcédulát ne hagyjuk az ajándékon (kivétel!)

Ajándékot visszautasítani nem illik (kivétel!)

Díszétkezésnél ajándékbontás pohárköszöntő alkalmával vagy vacsora végén Az ajándékozott ne emelgesse „Ajándék lónak ne nézd a fogát!” Köszönjük meg illendően, ne hangoztassuk „ugyan, nem kellett volna”

Virág

Általános szabályok 10 szál alatt páratlan szál 10 szál alatt páros szál – intim kapcsolat 10 szál felett páros és páratlan szál Piros rózsa ne – szerelmi vallomás

Személyes átadás: papír nélkül Vágott virág: köszöntés Virágkosár: ünnepélyes alkalom Virágok összeállítása - virágnyelv

Női partner érkezése (pu., reptér) virágcsokorral fogadni Vendégségbe megyünk: virágcsokor küldése a háziasszonynak Évszaknak megfelelő virágokból kevert csokor → baráti érzelem Cserepes virág: családon belül, baráti körben Virágot azonnal vízbe tenni és feltűnő helyre tenni

Virágnyelv Piros rózsa: szerelem Sárga szín: irigység Kék: hűség Fehér: tisztaság, szeplőtelenség Babér: elismerés művész számára

Névjegy

Emberek közötti hivatalos érintkezés gyakorlati jellegű segédeszköze Ma már nemcsak a hivatalos, hanem a hétköznapi, baráti, ismerősök közötti kapcsolatban is

elterjedt

A névjegykártya formája 100 mm x 50 mm-es téglalap formájú lapocska Ettől eltérő méretű névjegykártyák is léteznek Kétoldalas változatok (egyetlen pillantással nem áttekinthetők)

A névjegykártya anyaga hagyományosan jó minőségű, elegáns, fehér kartonpapír DE: vannak színes karton alapú, dombornyomásos változatok is

Névjegy kialakításának szempontjai jó ízlés szem előtt tartása kerülendő a giccs, a feltűnés

fénykép előnye és hátránya

extrém névjegykártya-kialakítási megoldások általában kerülendők A névjegykártya két típusa

a). Hivatalos névjegykártya családi és utónév beosztás megjelölése a munkahely címe embléma, logo, jelvény jobb alsó sarokban telefon, fax, honlap-, email-címb.) Magán névjegykártya

családi és utónevet tartalmaz családi és utónév, valamint tudományos fokozat családi és utónév, tudományos fokozat, cím és telefonszám

A névjegy átadása Személyes átadása általában találkozások, ismerkedések, bemutatások és különféle egyeztetések

alkalmával történik Fontos és illendő az átadott névjegy elolvasása, néhány perces tanulmányozása Illik azonnal sajátunk átadásával viszonozni

A névjegy leadása Két esetben lehet különleges jelentősége

társasági összejövetel alkalmával távozáskor be nem jelentett látogatás alkalmával nem jöhet létre a személyes találkozás

Ha a leadott névjegyre valamit írunk, azt a bal alsó sarokba ceruzával írjuk, mert ez jelzi a személyes leadás tényét. A tinta használata a névjegy elküldésére utal.

A névjegy küldése Helyettesítheti a személyes találkozást, de postán küldeni udvariatlanság A névjegyküldéskor minden esetben rá kell írni az okot, ezt a nevünkkel egy oldalon a jobb felső

sarokba szokás írni

Rövidítések

a.c. : avec compliment - „Üdvözlettel" főként ajándékozás alkalmával csatolt névjegyen p.r. : pour remercier - „Köszönettel" ajándékért való köszönetnyilvánítás alkalmával p.f. : pour fęte vagy pour féliciter szerencsekívánat, köszöntés valamely Ünnepi alkalom

kapcsán p.p. : pour présenter - "bemutatás" a bemutató saját névjegyére írja ezt, s csatolja mellé a

bemutatandó névjegyét, amelyre azonban nem ír semmit p.f.c. : pour faire connaisance megismerkedés, bemutatkozás céljából

PROTOKOLL ISMERETEK

PROTOKOLL

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: 1. „Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv.” 2. „Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők

egymással való hivatalos érintkezésének módját.”

3. a) „Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya.”b) „A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.”

A protokoll valamilyen szempont szerint egységesen szabályozott mozgásforma.Pl. diplomáciai protokoll, egyházi protokoll, katonai protokoll, üzleti protokoll.

A protokoll kifejezés új tartalmi megfogalmazást nyer a számítástechnikában : „Számítógépek kommunikációs szabályait leíró eljárás vagy eljárások gyűjteménye.” Egy széles körben elfogadott, szabványos, de esetleg különböző típusú gépek vagy különböző

szoftverek együttműködését teszi lehetővé meghatározott feltételek esetén. AZ ÜLTETÉSI RENDEKRŐL

Alapelvek Tárgyalásnál egyik oldalon ülnek a házigazdák (H),

a másikon a vendégek (V). Étkezésnél össze kell keveredni.

A protokollban mindig a jobb oldal a főhely.

Pl: ha egy épületen egyszerre kint van a magyar és az EU zászló, a magyar zászló jobbján kell lennie az EU zászlónak.

Tárgyalóasztalnál

Protokoll szerint egy hivatalos tárgyaláson egymással szemben ülnek a tárgyaló felek.

A vendégeket mindig úgy kell leültetni, hogy a terem nagyobbik, szebb oldalát, az ablakot lássák.

Ha a tárgyalás tolmáccsal zajlik, a tolmács (T) minidig annak a baljára ül, aki őt felkérte, legtöbbször a H1 mellett.

Nem baj, ha a két oldal nem egyforma létszámú, a V1 és H1 mindig egymással szemben ül.

A kerek vagy ovális asztal azért jó, mert nem tűnik ki, ha eltérő a létszám. Az egyik szék közepétől a másik szék közepéig 65-70 cm-t kell hagyni.

Ülőgarnitúránál

A bejárattal szemben lévő fotelben ül a szoba gazdája. A kanapén csak két ember ülhet, bármekkora is, ugyanis két vége van. A kanapén a H1-hez közelebb ültetjük a fővendéget. Maximum 40 percig tarthat a tárgyalás, mert egy ilyen tárgyaláson döntő kérdések

nem hangzanak el. Ha először vagyunk valakinél a lakásán, ki lehet találni, melyik az ő helye,

pl: TV-vel szemben, jobban ki van ülve a fotel, kispárna benne stb. Vendégként oda ne üljünk le. A legjobb, ha megkérdezzük, hogy hova szabad leülni. Prezidenciális ültetési rend

Kizárólag ebben az esetben balra indul a számozás. A protokollban mindig a jobb oldal a főhely, kivéve a prezidenciális, vagyis

elnöki ültetési rendet. Ennek eredete Arthur király kerekasztala, ahol Arthurtól balra, a szíve felől

ült az első lovagja, Lancelot.

Ezt az ültetési rendet használjuk, ha valaki összehívja a munkatársait, vagy ha a konferenciákon helyet foglal egy elnökség és körben asztaloknál U-alakban ülnek a konferencia országai.

Karám asztalEz az asztalforma csak akkor használható, ha prezidenciális ültetésről beszélünk. Az asztalok közötti üres tér eltávolítja a tárgyaló feleket egymástól, nem születik döntés.

Az étkezési ültetési rendekről A házigazdákat és a vendégeket felváltva kell ültetni: J – B – J – B Cimbalom elv – egyik oldalon leültetünk jobbra egyet, balra egyet, a

másik oldalra szintén jobbra egyet, balra egyet. A székek között 75-80 cm-t illik hagyni. Ahhoz, hogy korrekt ültetési rendet csináljunk, szükségünk van

pontos rangsor szerinti listára mind a házigazda, mind a vendég-oldal részéről. Tudnunk kell, hogy hol van a házastárs helye a rangsorban.

Angol ültetési rend

Ezt az ültetési rendet Nagy-Britanniában, volt brit gyarmatokon használják, felső körökben és többnyire csak lakáson. Az angol asztalon nincs terítő, vagy ha igen, az egy semleges fehér vászon. Mindenki előtt külön szetten van a teríték. Az angol inas balról kínálja mindenkinek a tálat. Az angol ültetési rend különbséget tesz férfi és nő között. Igen bonyolult ültetési rend, nagyon ritkán használjuk, viszont ebből alakult ki annak a szabálya, hogy két házaspár hogyan üljön le egy étteremben.

Boxban

A box-ba úgy illik beülni, hogy a két nő belül van, a két férfi kívül, de az ellentétes férfi ül a nő mellé.

A francia ültetési rend

Az egész világon ezt az ültetési rendet használják, bármilyen hivatalos rendezvényről van is szó.

A francia asztalon a terítő körbe földig leér. A francia kínálásnál mindenki adagokban kapja az ételt jobboldalról. Senki sem ül a saját házastársa mellett.

A francia ültetési rend elnökségben

Az elnökségtől az első sor legalább 2,5 méterre legyen (társadalmi zóna). Az elnökségi asztalt a földig le kell takarni, nem szabad látszódnia a kint ülők lábának. Az elnökségi asztal lapjára semmi nem kerülhet az ásványvízen és mikrofonon kívül. A virágdísz

is nagyon lapos kell, hogy legyen.

DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL

Protokolláris rangsorolás

A diplomáciai protokoll egyik meghatározó tényezője, a rangsorolás nem az egyénnek, hanem a rangjának szól!

Alapvetően politikai kérdés → a rangelsőbbség a hatalmi – politikai viszonyok függvénye

Rangsorolás

Magába foglalja az államférfiak, diplomaták, magas szintű küldöttségek, a társadalmi rendszer vagy az általános társadalmi megítélés alapján megkülönböztetett személyek helyének, mozgásának, egymást követésének vagy egymásmellettiségének rendjét.

Társadalmi megítélés alapján megkülönböztetett személyek: Akadémikusok, Kossuth-díjasok, olimpiákon, világversenyeken érmet szerzett sportolók

Besorolások fő szempontjai

Kié az elsőbbség? Alapelv : egyenrangú bel- és külföldi személyek közül magyar házban a külföldié, idegen házban a magyaré az elsőbbség

Azonos rangú delegációk egymás közti sorrendjét a konferencia tárgyalási nyelvének ábécéje alapján állapítják meg.

A rangsorolás ágai

Hivatalos rangsorolás Kormányon belüli Minisztériumokon belüli Politikai rangsorolás Egyházi rangsorolás Vegyes rangsorolás

A diplomáciai testület (DT) rangsorolása Külképviseleten belüli egyéni

rangsorolás Nők, gyermekek rangsorolása Tolmács rangsorolása Delegációk rangsorolása

Hivatalos rangsorolás Kormányon belül:

1. Miniszterelnök2. Miniszterelnök-helyettes

3. Tárcával rendelkező miniszterek4. Tárca nélküli miniszterek5. Minisztériumokhoz nem tartozó államtitkárok

Hivatalos rangsorolás: Protokoll-lista

1. Köztársasági elnök2. Miniszterelnök3. Országgyűlés elnöke4. Alkotmánybíróság elnöke5. A Legfelsőbb Bíróság elnöke6. MEH vezető miniszter7. Miniszterek8. Tárca nélküli miniszterek9. Volt miniszterelnökök10. Országgyűlés alelnökei11. Alkotmánybíróság alelnöke

12. Alkotmánybíróság tagjai13. Legfőbb Ügyész14. MTA elnöke15. Budapest főpolgármestere16. Fő hivatalok vezetői (MNB, MTV)17. Politikai államtitkárok18. Közigazgatási államtitkárok19. Helyettes államtitkárok20. Országos parancsnokok (HM, BM, VPOP)21. Parlamenti pártok vezetői22. Egyházi személyek

23. Egyetemek, főiskolák vezetői 24. Központi hivatalok vezetői

Hivatalos rangsorolás

1. Minisztériumokon belüli rangsorolás:2. Miniszter3. Kinevezett miniszterhelyettes / politikai államtitkár

4. Közigazgatási államtitkár5. Helyettes államtitkár6. Főosztályvezetők és helyetteseik

Politikai rangsorolás

1. A kormányzati tisztség és diplomáciai státus nélküli politikai személyiségek

2. Házelnök

3. Levezető elnök4. Miniszterek5. Parlamenti gyorsírók

Egyházi rangsorolás: Az egyházak saját rangsorolása szerint

DT rangsorolása

1. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövetek, nunciusok, főbiztosok2. Államfők mellé akkreditált rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek3. Külügyminiszter mellé akkreditált állandó ügyvivők4. Nagykövetségek ideiglenes ügyvivői hivatalba lépés dátuma szerint5. Követségek ideiglenes ügyvivői hivatalba lépés dátuma szerint6. Nemzetközi szervezetek képviseletvezetői7. Tiszteletbeli konzulok, érdekképviseleti hivatalvezetők8. Nagykövetségi tanácsosok9. Nagykövetségi I. titkárok

Külképviseleten belüli egyéni rangsorolás

1. Nagykövet (rendkívüli és meghatalmazott)

2. Követ3. I.o. tanácsos4. II.o. tanácsos

5. I.o. titkár6. II.o. titkár7. III.o. titkár

8. Attasé9. Segéd-attasé10. Irattári titkár