Van Gogh Művészete

Van Gogh Mvszete

A kezdetek Van Gogh 1880-tl teljesen a festszetnek szentelte magt. Eleinte a bnyszok lett rktette meg vzlatain, majd a parasztok lett brzolja stt tnus kpeken.

Prizsban Egy kisebb botrny miatt Prizsba kellett kltznie ahol az impresszionista mesterektl megtanulta a vilgos sznek hasznlatt s a tnusok felbontst.

Miutn van Gogh Arles-ba kltztt, a dl-franciaorszgi fny s a sznek teljesen magukkal ragadtk. 1887-ben s az ezt kvet vekben alkotta meg remekmveit, alig nhny v alatt. A provance-i tjat festette, a lngol pompt, a ragyog szneket.

Els jelents mve ebbl az idbl A Langlois-hd, amelyet vilgos, ttetsz sznekkel festett. Kpn ersen rzdik a japn festszet hatsa, hiszen a teret precz vonalakkal vlasztja el.

A napraforgk cm kpn megtallhat az a srga szn, mely annyira lenygzte, s melyet minden Arles-ban kszlt kpn felhasznlt.

gy dnttt, hogy a szabad g alatt festi meg az jszakt, s gy egy jabb hagyomnnyal fordult szembe. lltlag olyan kalapot viselt, amelynek a peremre gyertykat erstett, hogy a festk szneit felismerje.

sszeomlsa utn a saint-remy-i szanatriumban s Auvers-sur-Oise-ban megengedtk, hogy fessen. Ebben az llapotban 1890 jniusig 150 kpet festett, tbbek kztt dbbenetes erej narckpeket, mint az narckp levgott fllel, amelyrl egy vgletekig elgytrt ember nz rnk.

Gauguin hinyt Gauguin karosszke cm kpe fejezi ki a legjobban: egy elhagyott szk, benne knyv s gyertya. Utols alkotsai vgtelen egyedl maradottsgt tolmcsoljk.

A Hollk a gabonafld felett utols kpei egyike. Kemny ecsetvonsokkal pti fel a m nyugtalansgt, kaotikus jellegt; mr-mr az absztrakt festszethez kzelt.

A vgsz Sorsnak taln legtragikusabb eleme, hogy e remekmvekbl egsz letben csak egyet tudott eladni.de ki gondolta volna akkor, hogy 1987-ben 53 milli dollrrt adjk el az riszeket?

Vge