Vadmadarak és emlősök

anatómiája és élettana

Hormonok, idegrendszer,

érzékszervek

Hormonok Neuro-endocrin rendszer

Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó és vezérlő anyag. → ott hatnak, ahol a sejteknek van receptoruk az adott hormonra

Aminósavak (tiroxin), peptidek (oxitocin), szteroidok (tesztoszteron)

Hipotalamusz-hipofízis (köztük nyél), a hipofízis a töröknyeregben ül

Belső elválasztású mirigyek →

Negatív és pozitív visszacsatolás

Hipotalamusz kis sejtes magvai → releasing és inhibiting faktorok → hipofízis elülső lebeny

Hipotalamusz nagy sejtes magvai (n. paraventricularis és supraopticus) → ADH és oxitocin → hipofízis hátulsó lebeny

Hipofízis középső lebeny → MSH

Hipofízis elülső lebeny → STH, ACTH, FSH, LTH, LH, TSH

Tobozmirigy → melatonin

Pajzsmirigy → pajzsporc előtt két lebeny → tiroxin, trijód-tironin (I2

tartalom) → általános sejtanyagcsere serkentés, fokozott ingerületvezetés, osztódás, légzés, hőtermelés

→ kalcitonin → a vér Ca ion szintjét csökkenti → beépül a csontokba (agancs)

Mellékpajzsmirigy → 4 db kis mirigy a pajzsmirigy kötőszövetes tokjában → parathormon → a vér Ca ion szintjét növeli ← kioldja a csontokból, serkenti a felszívódását a belekből, csökkenti a vesékben a kiürülését

Mellékvese → a vese csúcsán → velő és kéreg

- Kéreg → három réteg → külső: mineralokortikoidok (aldoszteron) → víz- ionháztartás (Na+)

→ középső: glükokortikoidok (kortizon) → glükóz háztartás (növeli a vércukorszintet), DE viselkedés is, pl. stressztűrés ← ACTH szabályoz

→ belső: androgén hormonok (androszténdion, androszteron, tesztoszteron) → másodlagos nemi jellegek

- Velő → adrenalin, noradrenalin ← szimpatikus idegvégződésekben

termelődnek (neurotranszmitterek) → fokozzák a szívritmust,

légzésszámot, nő a vércukorszint, gátolják a felépítő folyamatokat, a

felszívódást, kitágul a pupilla

Hasnyálmirigy → Langerhans-szigetek:

- α sejtek: glukagon → vércukor szint növelés

- β sejtek: inzulin → vércukor szint csökkentés

- D sejtek: somatostatin (a környező endocrin sejtek inhibitora)

→ ilyenek vannak a gyomorban is

Bélrendszer: szekretin, gasztrin, serotonin, hisztamin, kolecisztokinin,

pankreozimin, villikinin

Vese → juxtaglomerularis rendszer → renin → mineralokortikoidok

Here → tesztoszteron ← LH

Petefészek → ösztrogén ← FSH

→ progeszteron ← LH, LTH

Placenta → progeszteron →

Idegrendszer

Ingerlékenység → a szervezet válaszol az őt ért ingerekre

Központi és perifériás

Szomatikus és vegetatív

Központi → gerincvelő és agy

Periféria → idegek, dúcok

Idegsejtek → sejttest + dendritek + axon (velőshüvellyel vagy

nélküle) → az axon végén végfácska

A velőshüvelyt gliasejtek alkotják.

Idegsejtek közti kapcsolat → szinapszis → kémiai, elektromos

Az ingerület az egész neuronon végigterjed → hüvely nélkülin 1-2

m/s; velőshüvelyesen 60-100 m/s →

A gliasejtek egyik típusa (ependyma sejtek) az agy és a gerincvelő

üregeit bélelik (csillós köb és hengerhámsejtek) és módosult formáik

az agy-gerincvelői folyadékot (liquor) termelik.

Ingerület vezetés: depolarizáció (akciós potenciál) →

repolarizáció

Gerincvelő, agy → központi idegrendszer (arányuk emberben 2 %, kérődzőkben 47 %, macskákban 30 %)

Idegek → környéki idegrendszer

Szomatikus → elsősorban a külső ingerekre válaszoló rendszer → idegei a gerincvelő, vagy az agy után már nem kapcsolnak át, hanem neuronok közbeiktatása nélkül érik el a célszerveket.

Vegetatív → elsősorban a belső ingerekre válaszoló rendszer → idegei a gerincvelő/agy után még általában átkapcsolnak egy neuronon a célszerv közelében, vagy falában lévő ganglionban.

Az idegrendszer alapvető működési egysége a reflexív:

receptor → afferens ideg (érző neuron) → interneuron → efferens ideg → effector (mozgató vagy szekréciós) idegvégződés

A legegyszerűbb esetben az érző neuron közvetlenül átkapcsol a mozgató neuronra (monoszinaptikus reflex)

De leggyakrabban vannak interneuronok köztük (poliszinaptikusreflex) → ez sok esetben a gerincvelő más részeire is küld így információt, vagy akár az agyba is → agytörzsi vagy akár kérgi reflex!

Az idegsejtek sejttestei a központban magvakba, a környéken idegdúcokba (ganglionokba) rendeződnek.

A gerincvelőben és az agyban a neuronok a szürkeállományt alkotják, ami az agyvelőben a széli területeken (agykéreg), míg a gerincvelőben a középső részben helyezkedik el.

A központból kilépő idegrostok közös kötőszövetes tokban haladnak → ideg → érző, mozgató, kevert

A központban az idegrostok pályákat alkotnak → projekciós (agy és gerincvelő között), asszociációs (egy agyvelői területen belül), commissurális (agyvelő féltekék között).

A központban futó idegrostok a fehérállományt alkotják → a velőshüvelynek köszönhetően (sok zsír és fehérje).

A gerincvelő közepén fut a canalis centralis → az agykamrákban folytatódik → liquor (sejtszegény) → védelem

Védelem → burkok:

- kívül → kemény burok → kollagén és elasztikus rostok

- középen → pókhálóhártya → kollagén, elasztikus és rácsrostok

- belül → lágy burok → erek, idegek

A pókhálóhártya és a belső burok között van egy tér

→ közlekedik a IV. agykamrával → liquor

A liquor az agykamrákba betüremkedő érhálózat

(plexus choroideus) falán keresztül szűrődik át →

folyadékban úszik az agy →

Előagy, kisagy, agytörzs

Agytörzs → a gerincvelő folytatása → a szürkeállomány formatio

reticularist alkot benne → vegetatív központok

Alsó agytörzs: nyúltvelő, híd és középagy

Nyúltvelő → agyvelő legősibb része

- kereszteződik a piramispálya

- védekező reflex (tüsszentés, köhögés)

- táplálkozási reflex

- légzés reflex

- erek tágulása, szűkülése

VI., VII., VIII., XII., IX-XI. agyideg kilépése

IV. agykamra

Híd → harántrostjai a kisagyhoz kapcsolnak, hosszanti rostjai a

nagyagyhoz futnak

Agyideg magvak (V. agyideg)

Középagy → tető → két pár ikertest: elülső → látódomb

hátulsó → hallódomb

Tájékozódási reflexek

Középső rész → sisak → átkapcsoló központ

Vörösmag → egyensúlyozás, vázizom tónus, összerendezett mozgás → extrapiramidális pálya

Alsó része → agykocsányok → mozgató pályák (pl. piramispálya)

Innen lép ki a III. és IV. agyideg

Felső agytörzs → köztiagy + nagyagy törzsmagvai

Köztiagy → epitalamusz + talamusz + hipotalamusz + III. agykamra

Talamusz → látás és hallás kéreg alatti központjai (külső és belső térdestest)

- az afferens pályák utolsó átkapcsolási pontja

- testtartás, mozgási reflexek

Hipotalamusz → nagy sejtes és kis sejtes magvak → hormonok

- éhség központ, agresszió, nemi működés, biológiai óra

Kisagy → féreg + két félteke

Szürkeállomány → izom, ín, bőr receptoroktól + hallás, látás,

egyensúlyozás receptoraitól kap információt → térben és időben

összehangolt izomműködés, izomtónus

Fehérállomány → a két féltekét köti össze + a nagyagy felé ad

információt + a gerincvelő felé

Előagy → agyféltekék → kéreg (szürkeállomány) + fehérállomány

(benne kéreg alatti magvak) + oldalsó agykamrák

Az egész agyvelő 10-15 %-át adja emlősökben, emberben 80 %-ot

A kéreg általában barázdált.

A kéregben 6 rétegben találhatók a neuronok.

4 fő lebeny:

- homlok

- fali

- nyakszirti

- halánték

Tudatos működések

Tanulás

Memória

Szaglás, látás → I. és II. agyideg

Kéreg alatti magvak:

- amygdala (mandula mag)

- nucleus caudatus (farkalt mag)

- globus pallidus (sápadt mag)

- putamen (héj)

Az agyidegek közül az I. és a II. kihelyezett agyrészlet, a többi valódi

agyideg.

A III., IV., VI., XI., XII. mozgató

Az I., II., VIII. érző

Az V., VII., IX., X. kevert

A különböző állatfajok egyedeinek eltérő időtartam

szükséges, hogy az idegrendszer és a test egyéb szervei

kipihenjék magukat, azaz az alvási idők nagyon különbözőek

lehetnek:

Vegetatív idegrendszer → homeosztázis:

Interoceptorok → gerincvelő → agytörzs → limbikus

rendszer

Szimpatikus és paraszimpatikus efferens rostok

A környéki idegrendszerben ganglionok → átkapcsolás

Szimpatikus → háti és ágyéki rész oldalsó szarvaiból ered

→ a szimpatikus határkötegben vagy a hasüregi dúcokban

kapcsolnak át

A szervezetet aktivizálja ← katabolizmus

Paraszimpatikus → agytörzs és a keresztcsonti tájékról → a

szervek közelében vagy falában lévő dúcokban kapcsolnak

át

A szervezetet leállítja, illetve visszaállítja normális szintre

← anabolizmus

Érzékszervek

Bőr → a legnagyobb felületű érzékszerv → tapintás,

nyomás, hő, fájdalom

Meleg → mélyen az irhában ↔ hideg →

felületesebben

Tapintás → Meissner-féle végtest

Nyomás, rezgés → Vater-Pacini féle végtest

Látás

Az agyideg rostok 80 %-a a látóideg rostja → a primer látókéregben feldolgozza az agy a fordított képet (talpra állítja a tapasztalatok alapján → 1 hónapig bekötött szemmel élt emberek a kötés levétele után néhány másodpercig fordítva láttak) → mit lát és hol látja (térbeli információk).

Ezután a szekunder látókéregben tárolt adatok alapján értékeli a látottakat, illetve ehhez jönnek a memória egyéb darabjai a szomszédos területekről (halántéklebeny és az alatta lévő törzsdúcok).

Mindkét agyfélteke kap látás információkat → jobb: logikus gondolkodás, bal: fantáziával, képzelőerővel összefüggő dolgok.

Hallás

Egyensúlyérzékelés

Szaglás

A szaglóhám az orrüreg felső részén található.

A receptorok többmagsoros hengerhámot alkotnak a

támasztósejtekkel együtt. →

A támasztósejtek közül kilógnak a receptor sejtek

érzékelő szőrei, a sejtek felszínén lévő nyálkába,

amibe beleoldódnak a szagmolekulák. →

A kutya szaglása azért jobb az emberénél, mert a

szaglóhám területe sokkal nagyobb: Az emberé

kiterítve postai bélyeg nagyságú, míg a kutyáké A4

lap méretű.

De az agy szaglóterülete, ahol a szagokat elemzi,

illetve a szagemlékeket eltárolja a kutyáknál

arányosan 40-szer nagyobb, mint az embernél.

Az ember szagló receptorainak száma kb. 5 millió,

míg egy angol vérebé 500 millió, de egy beagle-nek

is 225 millió receptora van.

Az ember átlagosan 2-4000 szagot tud

megkülönböztetni, míg egy kutya akár 100 000-et is.

A róka orrában közel 200 millió idegvégződés

található, amivel könnyedén szét tudja választani

egymástól a szagokat.

A macskák pedig még meg is tudják ízlelni a

szagokat a szájukban lévő speciális érzékelővel.

Ízlelés