Ureczky Dóra

Kaposvári Egyetem

Csoportvezető

EOSZK Sportszolgáltatási Csoport

Követelmények, félév menete:

• Az emberi szervezet felépítése: A mozgató szervrendszer (csont, ízület, izom)

• A szív és keringési szervrendszer

• A légzés szervrendszere

• A kiválasztás és szabályozó szervrendszerek

• Az emésztőszervrendszer és energiaforgalom

• Táplálkozás, testsúlyszabályozás

• A táplálkozás (folyadékpótlás)

• A testedzés és a sport mint az egészség megőrzésének eszköze

Ajánlott irodalom

Dr. Osváth Péter: Sportegészségügyi

ismeretek, 2009

A mozgató szervrendszer

A test hely- és helyzetváltoztató mozgásait végrehajtó rendszer.

Passzív rendszer (csontrendszer (csontváz), mely porc és csontszöveti elemekből, valamint az ízületekből épül fel)

Aktív rendszer (izomzat, melyet a harántcsíkolt izomszövet sejtjei alkotnak)

A csontok

206-208db csont

Teljes testtömeg 15-20%-a

Csontjaink alak szerint hosszú csöves

csontokra (pl.: combcsont), rövid

csontokra (pl.: ujjpercek), lapos

csontokra (pl.: lapocka), köbös

csontokra (pl.: lábtőcsontok), és

szabálytalan alakú csontokra (pl.:

csigolyák) oszthatók.

Csontok alapvető funkciói meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az

endoskeletont alkotja

védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat

vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)

az emberi test mozgásának passzív szerve

ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak

sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására

méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.

Fej régiója: koponyacsont, mely arckoponyára és agykoponyára tagolható

Törzs régiója: gerincoszlopot alkotó csigolyák (7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farki), a szegycsont, és a bordák (12 pár).

Felső végtag függesztő öve: lapockák, kulcscsontok.

Szabad felső végtag: felkarcsont, alkarcsontok (orsócsont, singcsont), kéz csontjai (8 kéztőcsont, 5 kézközépcsont, 14 ujjperccsont).

Alsó végtag függesztő öve: medencecsont (csípőcsontok, szeméremcsontok, ülőcsontok).

Szabad alsó végtag: combcsont, térdkalácscsont, lábszárcsontok (sípcsont, szárkapocscsont), láb csontjai (7 lábtőcsont, 5 lábközépcsont, 14 lábujjperc csont).

A csont szerkezete

Csonthártya

Csontkéreg

Csontvelő (sárga csontvelő, vörös

csontvelő)

Csont szivacsos állománya

Szerkezete miatt a csont könnyebb és

ellenállóbb, mintha tömör lenne.

Csontritkulás

A rendszeres sportolás a csontok szerkezetére is fejlesztő hatással van.

Megerősödnek a csontgerendák, csontkeresztmetszet vastagabbá válik, ellenállóbb, de rugalmasabb csontjaink lesznek, ezzel csökken a törések, sérülések valószínűsége

Csontszerkezet kb. 30 éves korig fejleszthető jól, utána megtartás, vagy leépülés lassítása zajlik.

Vibrációs plató

Egyetlen módszer, amellyel

bizonyítottan növelni lehet a

csontsűrűséget (nem csak szinten

tartani, vagy lassítani).

Egyéb jótékony hatása:

-Javul az izmok beidegzése

-Nő a tesztoszteron és a

növekedési hormon szint, ezáltal

az izomerő

-Csökkenti a vércukor szintet

-Növeli a pulzust

-Izmok erősödése közben az

izmok rugalmasak maradnak, így

hajlékonyságot igénylő

sportágakban is használható.

• Nyakcsigolyák közül 1., 2. nyakcsigolyának külön elnevezése van

• Atlas, Axis

Alap Csúcs Rész Vonal Taraj Lyuk Felszín Lyuk

Az ízületek

Csontos összeköttetés két típusa:

Folyamatos (pl. keresztcsont,

koponyafedő lapos csontlemezei)

Félbeszakított (=ízület)

Legalább két csont találkozásánál

alakulnak ki, de léteznek több csontból

álló ízületek is.

Az ízületek felosztása

Egyszerű (pl ujjpercek)

Összetett ízületek (pl. könyökízület)

Egytengelyű (ujjpercek)

Kéttengelyű (csukló)

Soktengelyű ízület (csípő, váll)

Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését

a csontok alakja, és az ízület környékén

található lágyszöveti elemek nyújthatósága

befolyásolja, korlátozza.

Ízület szerkezete

Ízületi felszín: egymás felé tekintő csontfelszín

Porcréteg: ízületi felszínt borítja, simábbá teszi

Ízületi folyadék/nedv: csúszósabbá teszi az ízületi felszíneket, valamint táplálja a porcokat

Ízületi tok: ez a rendszer 360 fokos szögben körülöleli az ízületet

Ízületi szalagok: tokon kívül és belül is elhelyezkedő, növelve az összetartó erőt

Az ízületek sérülékenysége

A mozgató szervrendszeren belül, talán az ízületek tekinthetők a legsérülékenyebb szerveknek, így fokozottan figyeljük a sportolás alatti ízületi védelemre (Lásd később!). Ezt a megfelelően végzett bemelegítéssel, a sportoló edzettségi szintjéhez illesztett terhelés megválasztással, és a szabályos, precíz gyakorlat végrehajtással érhetjük el.

Az izomzat

A mozgatórendszer aktív

szervrendszere

Test tömegének 40%-a

Erős kötőszöveti rostok

Ínakkal kapcsolódnak csontjainkhoz

(izom eredési és tapadási pont)

Az izom szerkezete

Izomrost-izomkötegek

Izompólya

Az izomműködés

Az izomban lejátszódó kémiai

események szabályozó molekulák,

úgynevezett enzimek közreműködését is

igénylik. Ilyen az ATP bontáshoz

szükséges ATP-áz enzim, vagy a

kalcium izomsejtben való megkötéséért,

és az izomösszehúzódás

megindításáért felelős troponin is.

Izmok alakjuk szerint

Hosszú izmok

Rövid izmok

Lapos izmok

Legyező alakú izmok

Többfejű izmok

Gyűrű alakú izmok

Izmok testtájak szerint A fej régiója: mimikai és rágóizmok.

A vállöv régiója: nyak és vállizmok (deltaizom, kis és nagy görgeteg izom, lapocka alatti izom, tövis alatti és feletti izom)

A törzs régiója: mellizmok (nagy és kis mellizom, elülső fűrészizom), hátizmok (széles hátizom, csuklyás izom, rombuszizmok, gerincfeszítők), hasizmok, egyenes-, külső ferde-, belső ferde-, és haránt hasizom).

A szabad felső végtag izmai: karizmok (kétfejű karizom, karizom, hollócsőr karizom, háromfejű karizom, kampóizom), alkarizmok (alkarhajlítók és feszítők), kézizmok

A csípő régiója: külső csípőizmok (kis, középső és nagy farizom, combpólya feszítő izom) belső csípőizmok (pl.: csípőhorpasz izom).

A szabad alsó végtag régiója:

Comb: combfeszítők (négyfejű combizom, szabóizom,), combhajlítók (kétfejű combizom, féliginas izom, félighártyás izom), combközelítők (rövid-, hosszú-, és nagy combközelítő izom, fésűsizom, karcsúizom)

Lábszár: lábszárhajlító izmok (háromfejű lábszárizom), lábszárfeszítő izmok (elülső sípcsonti izom).

Lábfej: lábizmok.

Izomműködés

Önállóan nem, de inger hatására képes

megrövidülni

Idegeken érkező ingerek biokémiai

változásokat idéznek elő, melynek

hatására energia felszabadító

folyamatok indulnak el, és megtörténik

az izomösszehúzódás

Izmok az általuk átívelt ízületben hoznak

létre mozgást

Mozgások

Abduction, adduction, flexion, extension,

elevation, depression, circumduction

Borítás, hanyintás, szembehelyező,

protraktor, retraktor

Működés:

Agonista-antagonista-szinergista

Az izomműködés

energiaszolgáltató folyamatai

ATP nagy energiát szolgáltató vegyület-

ATP-áz enzim közreműködése

szükséges

ATP a tápanyagokkal felvett kalorigén

tápanyagok bontásakor keletkezik

Kalorigén (energiát szolgáltató)

tápanyagok: fehérjék, zsírok,

szénhidrátok

Fehérjék

4,1Kcal

Szervezet felépítésében vesznek részt

Fehérje minimum

Fehérjebontás 120 perces súlyzós és 3

órás állóképességi edzés után

Szénhidrátok

4,1Kcal

Univerzális energia forrás

Egyszerű és összetett cukrok

Anaerob és aerob energia bontás

Máj és izom raktár

Zsírok

9,3 Kcal

Jó energiaszolgáltatók, de nem

univerzálisak

Csak aerob úton

Extrém nagy zsírraktár

Kalorigén tápanyagok az

energiaszolgáltatásban

1. A pihenő időszakban, amikor az

izomzat nyugalmi állapotában,

tónusában van, elsősorban zsírok a fő

energiaszolgáltatók, természetesen

aerob úton bontva őket. (Kizárólag egy

féle energiaszolgáltatás nincs. Mindig

keverten zajlanak, csak domináns útról

beszélhetünk.)

2. A mozgás (sportolás) megkezdésének első másodperceiben (2-3mp) az izomsejtben jelenlévő ATP molekulák bontása szolgáltatja a nyugalmi helyzethez viszonyított többlet energiát. Ez az ATP mennyiség azonban igen kevés, így a következő másodpercekben már további ATP termelés szükséges. Ez az energiaszolgáltatási szakasz oxigént nem igényel, ezért anaerob folyamatnak tekinthető.

3. A következő, kb. 8-10 másodpercben a

sejtekben jelenlévő kreatin foszfát (CP)-ból

ATP molekulák. Ez szintén anaerob szakasz.

Az izomsejtekben rendelkezésre álló kreatin

foszfát mennyiség hamar kimerül, így a 10-

12. másodperctől újabb forrásra van

szükség. E folyamatok tejsavtermeléssel

nem járnak, ezért anaerob alaktacid

szakasznak hívjuk őket.

4. A mozgás további 50-60

másodpercében az ATP molekulák

termelődése a szénhidrátok anaerob

úton való bontásából származnak. Mivel

ennek eredményeként tejsav termelődik

bomlástermékként, így ezt a fázist

anaerob laktacid, azaz

tejsavtermeléssel zajló szakasznak

nevezzük.

5. A légzőrendszer és a szív működése

fokozatosan felgyorsul, így az izmokhoz

már megnövekedett mennyiségben

szállítódhat az oxigén. Az izom aerob

szénhidrátbontásra vált. A

szénhidrátok mint fő energiaforrások

több tíz percen keresztül szolgáltatják az

energiát, ATP termelésen keresztül.

6. Körülbelül 30-40 perc elteltével, a

jelentősen csökkenő szénhidrátraktárak

miatt, az izomzat újra energiaforrást vált,

és fokozatosan a zsírok aerob

bontására áll át, legalább is domináns

módon. Ettől kezdve főként „zsírokat

éget” az izom.

Anaerob küszöb

Szubmaximális, maximális zónához

közeledve nem képes a szervezet csak

aerob úton fedezni, kénytelen anaerob

bontást is igénybe venni. Ennek

hatására tejsav termelődik. A tejsav

miatt nem tudja bármeddig tartani

teljesítményt.

Ez a tejsavszint (anaerob küszöb)

4mmol/l

Hosszú terhelés

120 perces erőfejlesztés, vagy 3 órás

állóképességi edzés esetén kiürül a

szénhidrátraktár, a szervezet

szénhidrátot termel az izomból,

fehérjebontással(glükoneogenezis).

Kerülendő!

Izomműködés

Statikus

Dinamikus

1. Excentrikus

2. Koncentrikus

Izomrost típusok

Vörös és fehér rostok

Beidegzéstől függ

Vörös izomrostok

Lassú

Vöröses színe a mioglobin tartalma

miatt van

Oxigénkötő molekula, ami jobb O2

ellátást biztosít

Aerob, állóképességi, hosszabb munka

Lassú rostok

Gyors

Fáradékony

Nagy és robbanékony erő

Gyors ATP bontás és Kalcium felvétel