TANULÁSI TECHNIKÁK · 4 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM TANMENET Sor-szám Tanítási egység--témakör címe Idő- tartam (perc) A tanítási egység

TÁRSAS- ÉS MUNKAVÁLLALÓI KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, TANULÁSI TECHNIKÁK • TANULÁSI TECHNIKÁKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

TANULÁSI TECHNIKÁKA TANULÁSRÓL KICSIT MÁSKÉPP

10. ÉVFOLYAM

TANÁRI KÉZIKÖNYV

TAN10_TK.indd 1TAN10_TK.indd 1 2009.11.06. 9:08:592009.11.06. 9:08:59

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Birloni Szilvia

Lektor: Somló Katalin

Borító és tipográfi a: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.Igazgató: Bertalan Tamás

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó


PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

A TANANYAG ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA

TANANYAG CÍME A TANULÁSRÓL KICSIT MÁSKÉPP TANULÁSI TECHNIKÁK – 10. ÉVFOLYAM

A TANANYAG ÓRASZÁMA 28x45 perc

ÁLTALÁNOS CÉLOK A tanuló személyiségének/stílusának leginkább megfelelő –tanulási technikák eredményes alkalmazása. A tanulók motiválása, sikerélményhez juttatása helyes tanu- –lási szokások kialakítása által. A lemorzsolódás csökkentése a megfelelő tanulási módsze- –rek elsajátításának segítségével. A tanulási folyamat tudatosítása, egyéni motivációk megke- –resése. Az együttműködés készségeinek fejlesztése. –A hatékony tanuláshoz kapcsolódó képességek fejlesztése. –

KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

Ismerje a tanulás motivációs tényezőit, a tanulási stílusokat. –Legyen képes új tanulási stratégia megfogalmazásához, ki- –alakításához.Legyen képes önálló tanulási tervet készíteni. –Ismerje személyes készségeinek, képességeinek és tudásá- –nak erősségeit, gyengeségeit.Legyen képes az elérhető oktatási és képzési, támogatási le- –hetőségek megtalálására.Alkalmazza az emlékezetbe vésés és felidézés módszereit. –Tudja alkalmazni az adatkeresési, adatrendszerezési eljárá- –sokat.


4 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM

TANMENET

Sor-szám

Tanítási egység--témakör címe Idő-tartam (perc)

A tanítási egység típusa

1. Bevezető gondolatok: a hatékony tanulás 4x45 dupla óra (2x45 perc)

2. Tanulási képességek 4x45 dupla óra (2x45 perc)

3. Tanulási szokások, módszerek, körülmények 2x45 dupla óra (2x45 perc)

4. A többszörös intelligencia 4x45 dupla óra (2x45 perc)

5. Szövegértés és szövegalkotás 4x45 dupla óra (2x45 perc)

6. Szövegfeldolgozás: kiemelés, kulcsszó, vázlat 2x45 dupla óra (2x45 perc)

7. A Gondolat Térkép 4x45 dupla óra (2x45 perc)

8. Jegyzetelési technikák 2x45 dupla óra (2x45 perc)

9. Összegzés, értékelés 2x45 dupla óra (2x45 perc)



A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

CÍM: BEVEZETŐ GONDOLATOK: A HATÉKONY TANULÁSSorszám: 1.

Évfolyam: 10.

Időtartam: 4x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)

Célok Csoportalakítás. –Csoportkohézió kialakítása, csoportidentitás erősítése. –Motiváció az együttműködésre. –Együttműködési készségek fejlesztése kooperatív módszerek haszná- –latával.A tanulás életben betöltött szerepének tudatosítása. –Az egyéni célok megkeresése, megfogalmazása. –Motiváció a tanulásra. –Erősségek: azon képességek, adottságok megkeresése, melyre tá- –maszkodhatunk a tanulási folyamat során.

Követelmények A tanuló vegyen részt aktívan a csoportmunkában, –legyen képes megfogalmazni a tanulás szerepét, jelentőségét saját –életében,legyen képes felsorolni a fontosabb tanulással kapcsolatos képessé- –geket, készségeket,legyen képes egyéni célok kitűzésére a tanulás területén, találjon –motivációs tényezőket saját jövője szempontjából, legyen képes megfogalmazni adottságait, erősségeit a tanulás terüle- –tén.

Anyagszükséglet csomagolópapír, fi lctollak, gyurmaragasztó, A4-es lapok

Források, javasolt tananyagok, kiad-ványok, internetes honlapok

Idegen szavak és kifejezések szótára



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Bev

ezető

gond

olat

ok: A

hat

ékon

y ta

nulá

s

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(pee

rc)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

1.Té

maf

elve

tés,

a ku

rzus

ta

rtal

mán

ak rö

vid

bem

utat

ása

kérd

ezés

tech

nika

fi gye

lem

5 ta

nári

előa

dás

fron

tális

2.H

eter

ogén

cso

port

ok

meg

alak

ítása

véle

mén

yalk

otás

, kom

mu-

niká

ció,

érv

elés

10

hajlí

tott

véle

-m

ényv

onal

fron

tális

kez

de-

mén

yezé

s utá

n cs

opor

tmun

ka

5-6

állít

ás e

gyen

ként

egy

-egy

A

4-es

lapo

n, m

elye

k a

diák

ok

tanu

lásh

oz v

aló

visz

onyá

ra

vona

tkoz

nak,

foko

zato

nkén

t a

nagy

on p

ozití

vtól

a n

egat

ívig

Nég

yfős

, a ta

nulá

shoz

val

ó vi

szon

y sz

empo

ntjá

ból v

egye

s cs

opor

toka

t ala

kítu

nk k

i. A

mi-

kor a

vél

emén

yvon

alat

meg

haj-

lítju

k, h

agyj

unk

egy

kis i

dőt

arra

, hog

y a

diák

ok m

egbe

szél

-jé

k ál

lásp

ontju

kat,

érve

ljene

k a

véle

mén

yük

mel

lett

3.G

yűjtő

mun

ka: é

rté-

kein

ksz

abál

yköv

etés

, elfo

gadá

s, ko

mm

unik

áció

10

szóf

orgó

, ko-

oper

atív

abl

akcs

opor

tmun

kacs

opor

tonk

ént e

gy-e

gy „

ab-

lak”

A c

sopo

rtok

tagj

ai, a

szóf

orgó

sz

abál

ya sz

erin

t oly

an fo

gal-

mak

at, j

elle

mző

ket,

állít

áso-

kat g

yűjte

nek,

am

i szá

muk

ra

font

os, é

rték

es. B

ízta

ssuk

őke

t ar

ra, h

ogy

ezek

nek

a fo

galm

ak-

nak

lehe

tőle

g le

gyen

köz

e az

is

kolá

hoz,

tanu

lásh

oz.

4.A

cso

port

bem

utat

ko-

zásá

ra a

lkal

mas

köz

ös

alko

tás –

pla

kát,

cím

er

– el

kész

ítése

.C

sopo

rtne

vek

kita

lá-

lása

.C

sopo

rtid

entit

ás fe

j-le

szté

se.

krea

tivitá

s, eg

yüttm

űkö-

dés,

önki

feje

zés

15

koop

erat

ív

plak

átcs

opor

tmun

kacs

opor

tonk

ént e

gy-e

gy c

so-

mag

olóp

apír

és 4

-4 k

ülön

böző

sz

ínű fi l

c va

gy z

sírk

réta

A c

sopo

rtok

köz

ött k

örbe

járv

a se

gíts

ük a

mun

kát,

bízt

assu

k a

szok

atla

n fe

lada

tban

talá

n ki

csit

bizo

nyta

lank

odók

at! A

pla

kát,

a né

v és

a b

emut

atko

zás l

ehető-

leg

a né

gyes

abl

ak ta

rtal

máh

oz

kötő

djön

(itt

vann

ak a

köz

ös

érté

kek)

.5.

A p

laká

tok

bem

utat

ása

fi gye

lem

, elő

adói

kés

zség

15

előa

dás

fron

tális

gyur

mar

agas

ztó

(a p

laká

tok

falra

val

ó rö

gzíté

séhe

z)Itt

jele

zzük

elő

re, h

ogy

külö

nö-

sen fi g

yeljé

k eg

ymás

bem

u-ta

tkoz

ását

, mer

t az

elha

ngzo

tt in

form

áció

k ut

ána

egy

játé

kban

m

ég sz

erep

hez

jutn

ak.



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Bev

ezető

gond

olat

ok: A

hat

ékon

y ta

nulá

s

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(pee

rc)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

6.Já

ték:

a b

emut

atók

tar-

talm

ának

megfi g

yelé

-sé

nek,

meg

jegy

zésé

nek

elle

nőrz

ésér

e.

szöv

egal

kotá

s, fi g

yele

m,

kom

prom

issz

umké

szsé

g10

fü

llentős

csop

ortm

unka

papí

r, író

szer

szám

A c

sopo

rtok

a sa

ját b

emut

ató-

jukk

al k

apcs

olat

ban

foga

lmaz

-za

nak

meg

3 á

llítá

st, m

elyből

cs

ak 2

igaz

, a h

arm

adik

állí

tás

ham

is! (H

a a

csop

orta

lakí

tás-

sal,

bere

ndez

kedé

ssel

több

idő

meg

y el

, akk

or e

z a

fela

dat

kiha

gyha

tó.)

7.Le

het „

szór

akoz

va”

tanu

lni?

szöv

egér

tés,

átfo

galm

azás

, vé

lem

énya

lkot

ás, k

omm

u-ni

káci

ó, é

rvel

és, s

zabá

ly-

köve

tés,

kom

prom

issz

um-

kész

ség

15ön

álló

szöv

egol

-va

sás,

egyé

ni fe

lada

t-m

egol

dás,

szóf

orgó

,ku

pakt

anác

s

egyé

ni m

unka

,cs

opor

tmun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 1. f

elad

atA

z ön

álló

fela

datm

egol

dás u

tán,

az

egy

es ré

szfe

lada

tokr

a ad

ott

vála

szok

at a

szóf

orgó

szer

int

ossz

ák m

eg a

cso

port

ban!

Je-

gyez

zék

fel a

legf

onto

sabb

akat

, am

it a

közö

s meg

besz

élés

nél

az o

sztá

llyal

meg

kív

ánna

k os

ztan

i!

8.

Tapa

szta

lato

k m

egos

z-tá

sa a

„le

het s

zóra

koz-

va ta

nuln

i” té

máv

al

kapc

sola

tosa

n.

Az

első

alk

alom

lezá

-rá

sa.

előa

dói k

észs

ég, fi

gye

lem

, ny

itotts

ág, a

hal

lotta

kra

való

refl e

ktál

ás k

épes

sége

10

csop

ortfo

rgó

fron

tális

Hal

lgas

suk

végi

g az

öss

zes

csop

ort s

zóvi

vőjé

nek

besz

ámo-

lójá

t, és

a v

égén

hag

yjun

k időt

ar

ra, h

ogy

a di

ákok

egy

enké

nt

is m

egfo

galm

azha

ssák

az

önál

ló

véle

mén

yüke

t! A

z ór

a vé

gén

mon

djuk

el,

a ku

rzus

cél

ja,

hogy

játé

kosa

n, é

lvez

ette

l fog

-la

lkoz

zunk

a ta

nulá

s tém

ájáv

al,

és o

lyan

ötle

teke

t és m

ódsz

e-re

ket i

smer

jene

k m

eg, a

mi

könn

yebb

é, h

aték

onya

bbá

és

szór

akoz

tató

bbá

tesz

i szá

muk

ra

a ta

nulá

st.



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Bev

ezető

gond

olat

ok: A

hat

ékon

y ta

nulá

s

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(pee

rc)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

9.

Ráh

ango

lódá

s: af

oriz

-m

ák ta

nulá

sról

.sz

öveg

érte

lmez

és, v

éle-

mén

yalk

otás

, bes

zédk

ész-

ség

10

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

szóf

orgó

csop

ortm

unka

Tanu

lói j

egyz

et 2

-3. f

elad

atA

cso

port

on b

elül

bes

zéljé

k m

eg a

z eg

yes k

érdé

sekr

e ad

ott v

álas

zoka

t. H

ívju

k fe

l a

fi gye

lmük

et a

rra,

hog

y ta

rtsá

k tis

ztel

etbe

n eg

ymás

vél

emén

yét,

akko

r is,

ha n

em é

rten

ek e

gyet

ve

le.

Ez u

tán

adha

tunk

szót

min

den

csop

ort s

zóvi

vőjé

nek,

hog

y a

tapa

szta

lato

król

bes

zám

oljo

n va

gy k

észí

thet

ünk

stat

iszt

ikát

a

legn

épsz

erűb

b af

oriz

már

ól.

10.

A ta

nulá

s sze

repe

; ko

nkré

t pél

dák,

min

ták

kere

sése

, meg

oszt

ása.

besz

édké

szsé

g15

há

rom

lépc

sős

inte

rjúcs

opor

tmun

kaK

onkr

ét p

éldá

t arr

a ke

ll ke

resn

iük

a di

ákok

nak

a sa

ját

körn

yeze

tükb

en, a

mik

or v

alak

i (c

salá

dtag

, bar

át, t

anár

stb.

) fe

lnőt

tkén

t saj

át v

álas

ztás

á-bó

l tan

ul o

lyas

mit,

am

i nem

kö

tele

ző.

Az

ilyen

jelle

gű p

éldá

t kel

l m

egos

ztan

iuk

egym

ássa

l a h

á-ro

mlé

pcső

s int

erjú

mód

szer

ével

.11

.Ér

vek

a ta

nulá

s mel

lett;

sz

ituác

iós j

áték

.kr

eativ

itás,

játé

koss

ág,

érve

lés,

együ

ttműk

ödés

30

drám

aját

ékcs

opor

tmun

ka1.

mel

lékl

et: k

reat

ív fe

lada

t; sz

ituác

iós j

áték

– sz

ituác

iók

leírá

sa k

ülön

-kül

ön la

pon,

es

etle

g né

hány

kel

lék

a já

ték-

hoz

A sz

ituác

ióka

t – a

z os

ztál

y is

mer

etéb

en –

tová

bb g

azda

gít-

hatju

k a

sajá

t diá

kjai

nkra

ese

t-le

g jo

bban

pas

szol

ó he

lyze

tek

leírá

sáva

l.12

.A

z er

edm

énye

s ta

nulá

shoz

szük

sége

s ké

pess

égek

, kés

zség

ek,

attitűd

ök ö

ssze

gyűj

tése

cs

opor

tban

.

elem

ző g

ondo

lkod

ás, fi

gye

-le

m, s

zabá

lykö

veté

s10

ke

reka

szta

lcs

opor

tmun

kacs

opor

tonk

ént 1

-1 d

b A

4-es

la

pK

örbe

járv

a se

gíts

ük a

cso

port

ok

gyűj

tőm

unká

ját,

és ü

gyel

jünk

, ho

gy a

ker

ekas

ztal

szab

ályá

t be

tart

sák.



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Bev

ezető

gond

olat

ok: A

hat

ékon

y ta

nulá

s

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(pee

rc)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

13.

Köz

ös li

sta

kész

ítése

, (s

züks

ég e

seté

n) a

z eg

yes f

ogal

mak

tisz

tá-

zása

, egy

érte

lműs

ítése

.

fi gye

lem

, nyi

totts

ág15

cs

opor

tforg

ófr

ontá

liscs

omag

olóp

apír,

fi lc

toll,

gyu

r-m

arag

aszt

óH

ívju

k fe

l a sz

óvivők

fi gy

el-

mét

, hog

y a

már

elh

angz

ott

foga

lmak

at a

z is

mét

lődé

sek

elke

rülé

se é

rdek

ében

húz

zák

ki a

list

ájuk

ról!

Ha

vala

mi

lény

eges

kim

arad

na a

list

ából

, az

t jav

asol

juk,

és a

men

nyib

en a

di

ákok

elfo

gadj

ák, k

erül

jön

az

is a

cso

mag

olóp

apír

ra.

Az

össz

egyű

jtött

listá

t jól

láth

a-tó

hel

yre

tegy

ük k

i a te

rem

ben,

ho

gy a

kur

zus v

égéi

g le

hess

en

hasz

náln

i, ut

alni

rá.

14.

Sajá

t erő

sség

ek, g

yen-

gesé

gek

kiem

elés

e,

egyé

ni c

élok

meg

foga

l-m

azás

a.A

fogl

alko

zás l

ezár

ása

önis

mer

et, c

élm

egha

táro

-zá

s, út

kere

sés

10

önál

ló m

unka

egyé

ni é

sfr

ontá

lisTa

nuló

i jeg

yzet

4-5

. fel

adat

Ház

i fel

adat

: meg

tanu

land

ó ta

nany

agot

(mem

orite

rnek

al

kalm

as le

gyen

) ker

esni

, és

elho

zni a

köv

etke

ző ó

rára

. Ez

lehe

t az

aktu

ális

an m

egta

-nu

land

ó ve

rs, i

dege

n sz

avak

, fo

galo

mlis

ta v

agy

kém

iai

képl

etek

, sza

bály

ok.

A le

zárá

s leh

et a

cso

port

on

belü

li m

egbe

szél

és v

agy

egy

körk

érdé

s, am

iben

min

den

diák

nak

be k

ell f

ejez

nie

egy

kezdőm

onda

tot (

pl. „

Én n

em

is g

ondo

ltam

mag

amró

l…”)

. A

kez

dőm

onda

t vag

y ké

rdés

te

rmés

zete

sen

lehe

t más

is, a

mi

a he

lyze

tnek

meg

fele

lő. F

onto

s, ho

gy k

orlá

tozz

uk a

meg

szól

alás

id

ejét

, men

nyis

égét

.



1. MELLÉKLET

KREATÍV FELADAT SZITUÁCIÓS JÁTÉK

Időtartam 30 perc

Cél a tanulás melletti érvek összegyűjtése, új szempontok felfedezése, kreativitás fejlesztése, motiváció a játékkal

Tanulói tevékenységek 1. A tanulók csoportonként húznak egy-egy szituációt. (5 perc).2. Kiosztják egymás között a benne szereplő személyeket. Kitalál-

ják az adott személy karakterét. Végiggondolják, és megbeszé-lik, hogy ki milyen álláspontot képvisel, és milyen érvek szólnak amellett. Megbeszélik a szituáció konkrét fi zikai körülményeit. „Megrendezik” és elpróbálják a jelenetet. (15 perc)

3. Előadják a saját jelenetet és értékelik egymás munkáját (10 perc)

Tanári instrukciók 1. A tanár elmondja, hogy minden csoport kap egy szituációt, amit meg kell beszélniük, ki kell dolgozniuk, majd elő kell adniuk az osztály előtt. Ismerteti az értékelési szempontokat.

2. Amíg a csoportok készülnek, körbejárva támogatja a munkát, ahol elakadnak, ott ötletekkel, javaslatokkal segít.

3. Irányítja az előadások megtartását és az értékelést.

Tárgyi feltételek Terem átrendezése, hogy egy üresen maradt részt kinevezhessünk „színpadnak”. Hely, ahová a csoportok elvonulnak a felkészülés idejére. (Ez lehet a terem egy-egy sarka és a folyosó is.) Lehet min-den jelenethez egy-egy jelképes tárgyat biztosítani, hogy könnyeb-ben induljon a játék. (pl.: a fociedzőnek egy labda).A következő szituációk (lehet ezektől eltérőket is kitalálni) egy-egy külön lapon leírva:A 17 éves Péter a vacsoraasztalnál elmondja szüleinek, hogy több gyenge osztályzatot is szerzett az elmúl hetekben. A szüleit ez eléggé megviseli. Édesanyja próbálja észérvekkel meggyőzni ar-ról, hogy a tanulás fontos. Édesapja saját életét hozza példaként, hogy alátámassza szavait. Közben megérkezik Péter nővére, Ildi, aki egyetemen tanul, és ő is beszáll a beszélgetésbe. A 17 éves Judittal sok probléma volt az utóbbi időben az iskolában. Többször késett az órákról, nem csinált házi feladatot, és gyengén sikerültek a dolgozatai. Pedig régebben nem voltak rosszak az ered-ményei. Kovács tanárnő, az osztályfőnöke egy beszélgetésre hívja szüleivel együtt, mert a továbbtanulását veszélyben látja. Tamás fontos tagja a focicsapatnak. Edzője (Zoli bá) nagyon tehet-ségesnek tartja. Naponta jár edzésre, hétvégén meccs van. Régen a tanulással sem volt gondja, de idén (10. osztályos) leromlottak az eredményei. Zoli bá leül vele és két másik, jól tanuló csapattársával beszélgetni, hogy megpróbáljanak segíteni neki.



Tárgyi feltételek Fanni Balatonon nyaral három haverjával. Sajnos szórakozását be-árnyékolja a közelgő pótvizsga, ugyanis megbukott kémiából. Nem nagyon akar tanulni, ami barátait aggasztja. Leülnek vele beszél-getni, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni.

Értékelési szempontok Mennyire sikerült a leírásnak megfelelő jelenetet készíteniAz egyes szereplők mennyire hitelesen jelenítették meg az adott karaktereketSikerült a jelenet elejétől a végéig „szerepben maradni”Tükrözte a jelenet a közös munkát, az együttműködést




CÍM: TANULÁSI KÉPESSÉGEKSorszám: 2.

Évfolyam: 10.


Célok

A tanulási képességek egyéni felmérése és fejlesztése –Belátás arról, hogy miért fontos egyes területek fejlesztése –A hosszú és rövid távú memória fejlesztése –A koncentráció fejlesztése –A logika fejlesztése –

Követelmények

A tanuló legyen képes különbséget tenni az egyes tanulási képességek között –legyen képes elmondani egy kiválasztott memoritert –tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbb utat a memoriterek elsa- –játításáhozvegyen részt aktívan a fejlesztő játékokban –legyen képes fi gyelmét fenntartani egy-egy feladat erejéig –aktívan vegyen részt a csoportmunkában –

Anyagszükséglet fejenként két piros és két fekete kártyalap, írószer papírcsoportonként egy doboz gyufa

Források, javasolt tananyagok, kiad-ványok, internetes honlapok

JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 (2009.10.10.)Játékgyűjtemény: http://jatek.gyujtemeny.com/ (2009.10.10.) Kőpatakiné Mészáros Mária–Singer Péter (2005): Módszertani kaleidosz-

kóp, Elérhető az interneten: (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kaleidoszkop-04Fejezet) (2009.10.10.)

Mérő László (2000): Mindenki másképp egyforma, Budapest: Tericum Ki-adó

Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Bu-

dapest: Műszaki Kiadó



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Tan

ulás

i kép

essé

gek

Sor-

szám

tém

a / a

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

-zö

kE

gyéb

java

slat

ok

1.R

áhan

goló

dás:

szól

ánc

mem

ori.

fi gye

lem

, em

léke

zet,

önfe

gyel

em5

besz

élge

tőkö

rfr

ontá

lisM

ellé

klet

: 1. j

áték

leírá

sa

2.

A le

gfon

tosa

bb ta

nulá

si

képe

sség

ek.

olva

sási

kés

zség

, sz

öveg

érté

s, lé

nyeg

-ki

emel

és

10

kérd

ve k

ifejtő

egyé

ni v

agy

fron

tális

Tanu

ló je

gyze

t: „E

mlé

-ke

zet, fi g

yele

m, l

ogik

us

gond

olko

dás”

c. r

ész

Az

első

bek

ezdé

s kö

zös

feld

olgo

zásá

val

mut

assu

k m

eg, h

ogya

n ke

ll eg

y sz

öveg

ből a

lény

eges

ele

mek

et

kiem

elni

, a b

enne

talá

lhat

ó in

form

áció

kat t

ömör

íte-

ni. A

z os

ztál

y ad

otts

ágai

tól f

üggő

en a

dhat

juk

önál

ló

olva

sásr

a, m

ajd

a fe

lada

t a lé

nyeg

es e

lem

ek (s

zava

k,

szók

apcs

olat

ok é

s ne

m m

onda

tok)

alá

húzá

sa. H

a a

diák

ok e

nnél

kev

ésbé

öná

llóak

, az

első

lépé

s le

het a

sz

öveg

felo

lvas

ása

(diá

k va

gy ta

nár á

ltal),

maj

d sz

a-ka

szol

va ú

jraol

vasá

s, a

kulc

sszó

köz

ös k

iem

elés

e.

Fogl

alju

k ös

sze

a 4-

5 ku

lcss

zót,

és m

onda

ssuk

el a

sz

öveg

tart

alm

át sa

ját s

zava

kkal

! Ez

utób

bi m

ár le

het

párm

unka

.3.

R

övid

távú

mem

ória

te

szte

lése

szól

istá

val,

illet

ve sz

ópár

okka

l.

fi gye

lem

, kom

mu-

niká

ció,

egy

üttmű-

ködé

s

10

elle

nőrz

és

párb

anpá

rmun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 6. f

elad

atH

agyj

unk

időt

arr

a is

, ho

gy a

diá

kok

csop

ortb

an

meg

besz

élhe

ssék

, ki m

ilyen

stra

tégi

át k

övet

ett a

me-

mor

izál

ásná

l4.

Hog

yan

műk

ödik

a

mem

óriá

nk?

Hog

yan

tanu

ljunk

mem

orite

rt?M

nem

otec

hnik

ák.

fi gye

lem

, szö

veg-

érté

s, al

kalm

azás

, ko

mm

unik

áció

20

önál

ló sz

öveg

-ol

vasá

s,pá

ros s

zöve

g-fe

ldol

gozá

s,ku

pakt

anác

s

párm

unka

csop

ortm

un-

ka

Tanu

lói j

egyz

et: „

Az

emlé

keze

t” é

s „Pr

aktik

ák

és te

chni

kák

a m

emor

izá-

lásh

oz”

című

rész

e

A c

sopo

rt eg

yik

párja

az

emlé

keze

ttel

kapc

sola

tos

szöv

eget

, más

ik a

„Pr

aktik

ák é

s te

chni

kák…

”c. s

zö-

vegr

észt

dol

gozz

a fe

l. A

feld

olgo

zás m

ódja

: az

egés

z sz

öveg

elo

lvas

ása,

maj

d eg

ység

enké

nt a

kul

cssz

avak

ki

emel

ése

aláh

úzás

sal.

Utá

na a

pár

ok e

lmon

dják

röv

iden

egy

más

nak,

hog

y m

iről

olva

stak

. A

z in

form

áció

m

egos

ztás

a ut

án

hagy

junk

egy

kis

időt

arr

a is

, hog

y m

egbe

szél

jék

az

olva

sotta

kat,

eset

leg

kere

ssen

ek t

ováb

bi p

éldá

kat

a m

nem

otec

hnik

ákho

z!5.

Mem

orite

r tan

ulás

a,

kiké

rdez

és p

árba

n.em

léke

zet,

tanu

lt te

chni

kák

alka

lma-

zása

15

önál

ló ta

nulá

s,el

lenő

rzés

pá

rban

egyé

ni m

un-

ka,

párm

unka

min

den

párn

ak a

kor

ábba

n ki

vála

szto

tt m

emor

iter

Bízt

assu

k di

ákja

inka

t, ho

gy p

róbá

lják

alka

lmaz

ni

a m

egis

mer

t te

chni

kák

vala

mel

yiké

t. K

örbe

járv

a eh

hez

konk

rét

taná

csok

at i

s ad

hatu

nk.

A t

anul

ási

szak

asz

után

a p

árok

egy

más

nak

mon

dják

fel a

meg

-ta

nult

szöv

eget

. Je

gyez

tess

ük f

el,

hogy

hán

y hi

bát

véte

ttek

a fe

lmon

dás s

orán

!



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Tan

ulás

i kép

essé

gek

Sor-

szám

tém

a / a

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

-zö

kE

gyéb

java

slat

ok

6.Já

ték:

moz

gás m

emor

i.kr

eativ

itás, fi g

ye-

lem

, mem

ória

15

kupa

ktan

ács

csop

ortm

un-

kaM

ellé

klet

: 2. j

áték

leírá

sa

7.A

mem

orite

r átis

mét

-lé

se.

mem

ória

, fi g

yele

m5

elle

nőrz

és

párb

anpá

rmun

kaIs

mét

eljé

k át

a k

oráb

ban

meg

tanu

lt m

emor

itere

ket!

Je

gyez

zék

fel a

hib

ák sz

ámát

!8.

A fo

glal

kozá

s lez

árás

a.lé

nyeg

kiem

elés

, ko

mm

unik

áció

10be

szél

gető

kör

fron

tális

aján

lat o

tthon

i mem

ória

já

tékn

ak:

http

://w

ww

.bbc

.co.

uk/

prin

t/sci

ence

/hum

anbo

dy/

sleep

/tmt/

(arc

mem

ória

te

szt)

A k

örké

rdés

: „Em

elj k

i egy

has

znos

dol

got,

amit

ezen

az

órán

meg

tanu

ltál!”

9.K

ezdé

s: a

mem

orite

r át

ism

étlé

se.

mem

ória

, fi g

yele

m5

elle

nőrz

és

párb

anpá

rmun

kaIs

mét

eljé

k át

a k

oráb

ban

meg

tanu

lt m

emor

ite-

reke

t! Je

gyez

zék

fel a

hib

ák sz

ámát

! Has

on-

lítsá

k ös

sze

a ko

rább

i hib

aszá

mm

al!

10.

Ráh

ango

lódá

s: ko

n-ce

ntrá

ciót

fejle

sztő

já

ték:

BU

MM

.

fi gye

lem

, sza

bály

-kö

veté

s, 10

be

szél

gető

kör

fron

tális

Mel

lékl

et: 3

. ját

ék

leírá

saA

zál

og k

ivál

tásá

ra a

lkal

maz

hatju

k az

elő

zőbe

n m

egta

nult

mem

orite

r fel

mon

dásá

t

11.

Tém

afel

veté

s: a

fi gye

lem

és l

ogik

us

gond

olko

dás.

fi gye

lem

5 ta

nári

előa

dás

fron

tális

Emlé

kezt

etjü

k di

ákja

inka

t arr

a, h

ogy

a ta

nulá

shoz

szük

sége

s kép

essé

gek

listá

jába

n m

ilyen

font

os sz

erep

e va

n a fi g

yele

mne

k és

a

logi

kus g

ondo

lkod

ásna

k. E

lmon

djuk

, hog

y m

ost e

zekk

el fo

glal

kozu

nk e

lmél

etbe

n és

gy

akor

latb

an.

12.

Mi i

s az

a fi g

yele

m?

szöv

egér

tés,

fi gye

lem

, lén

yeg-

látá

s, eg

yüttm

ű-kö

dés

20ön

álló

olv

a-sá

s, fe

lada

tmeg

-ol

dás,

szóf

orgó

egyé

ni

mun

ka,

csop

ort-

mun

ka

Tanu

lói j

egyz

et: 7

-8-9

. fe

lada

tok

Miu

tán

a cs

opor

tban

min

denk

i öná

llóan

m

egol

dotta

a fe

lada

tot,

a sz

ófor

gó sz

abál

yai

szer

int o

sszá

k m

eg e

gym

ássa

l elő

ször

a

meg

hatá

rozá

st, m

ajd

a ku

lcss

zava

kat.

Köz

ben

bízt

assu

k ők

et, h

ogy

meg

besz

élés

nél t

érje

nek

ki a

zokr

a a

pont

okra

, am

iben

biz

onyt

alan

ok!



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Tan

ulás

i kép

essé

gek

Sor-

szám

tém

a / a

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

-zö

kE

gyéb

java

slat

ok

13.

Játé

k a fi g

yele

m

fejle

szté

sére

: „Ez

a

füle

m”.

fi gye

lem

, tes

ttu-

dat

5 pá

ros j

áték

párm

unka

Mel

lékl

et: 4

. ját

ék

leírá

sa

14.

Logi

ka é

s str

atég

ia

fejle

sztő

játé

k: V

örös

va

gy fe

kete

.

szab

ályk

övet

és,

fi gye

lem

, str

atég

ia,

együ

ttműk

ödés

20

páro

s és c

so-

porto

s ját

ékcs

opor

t-m

unka

feje

nkén

t két

piro

s és

két f

eket

e ká

rtya

lap,

író

szer

pap

írM

ellé

klet

: 5. j

áték

leírá

s

A „

rab

dile

mm

ája”

hel

yzet

et m

inde

nkép

p ér

dem

es it

t meg

besz

élni

. Erről

bőv

ebbe

n M

érő

Lász

ló: M

inde

nki m

áské

pp e

gyfo

rma

c.

köny

véne

k 3.

feje

zeté

ben

olva

shat

unk

15N

IM já

ték.

logi

ka, s

zabá

ly-

felis

mer

és, n

yerő

st

raté

gia

kere

sése

15

páro

s ját

ékku

pakt

anác

sbe

szél

gető

kör

párm

unka

fron

tális

csop

orto

nkén

t egy

do

boz

gyuf

aM

ellé

klet

: 6. j

áték

leírá

s

Miu

tán

a pá

rok

5-6

men

etet

játs

zotta

k, a

d-ju

nk időt

, hog

y a

csop

orto

n be

lül m

eg tu

dják

be

szél

ni a

stra

tégi

át! K

érdé

s, ho

gy tu

dnak

-e

bizt

os n

yerő

stra

tégi

át m

onda

ni a

gyu

fasz

á-la

k sz

ámát

ól fü

ggőe

n.16

.Zá

rókö

r: va

lam

i új,

amit

mag

amm

al

kapc

sola

tban

tanu

l-ta

m.

önis

mer

et, k

om-

mun

ikác

ió5

besz

élge

tőkö

rfr

ontá

lisM

inde

nki m

ondj

on m

agár

ól v

alam

i oly

an

dolg

ot, a

mit

ezen

a fo

glal

kozá

son

fede

zett

fel

mag

ával

kap

csol

atba

n. L

ehet

úgy

is fo

gal-

maz

ni, h

ogy

feje

zze

be a

zt a

mon

dato

t, ho

gy

„Meg

lepő

dtem

mag

amon

…”

17.

Leve

zető

: kon

cent

-rá

ciós

játé

k; sz

ám-

futta

tás.

fi gye

lem

, egy

ütt-

műk

ödés

5 be

szél

gető

kör

fron

tális

Mel

lékl

et: 7

. ját

ék

leírá

sa



MELLÉKLET

1. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÓLÁNC MEMORIAdjunk meg egy témát vagy kategóriát (állatok, városok, tanuláshoz szükséges tárgyak stb.)! Az első diák mond egy megfelelő fogalmat, a második megismétli az első fogalmát, majd hozzáteszi a sajátját. A harmadik már az első kettőt ismétli, és ahhoz teszi a sajátját, és így tovább. Ha valaki nem tudja megis-mételni az előtte lévőket, akkor nem tesz hozzá, csak azt mondja, hogy passz. Ha körbeérünk, bárki, aki vállalkozik, megpróbálhatja végigmondani a fogalmakat.

2. JÁTÉKLEÍRÁS: MOZGÁS MEMORIVálasszunk egy tárgyat, amit sokféle szerepben el tudunk képzelni (pl. egy könyv, kalap vagy bot)! A diákoknak az a feladtuk, hogy az adott tárggyal kitaláljanak egy egyszerű mozdulatsort, beszéd nélkül. Valamelyik csoport egy tagja bemutatja a megbeszélt mozdulatsort. Egy másik csoport önként vállalko-zója (a csoporttársak támogatásával) megismétli a látott mozdulatsort. Ezután az ő egyik csoporttársa mutatja be az általuk kitalált mozdulatsort, és egy harmadik csoportból ismétel valaki, és így tovább. Közben adhatunk arra is lehetőséget, hogy a többi csoport jelezze, ha hiba történt az utánzásban.

3. JÁTÉKLEÍRÁS: BUMMA tanulók egymás után elkezdik felsorolni a pozitív egész számokat: 1, 2, 3 stb. Aki olyan számhoz ér, amiben hetes van, az bumm-ot mond a szám helyett. Ez érvényes a 7 többszöröseire is pl. 14, 21…Ha valaki elrontja, annak fel kell állnia vagy zálogot adnia, és elölről kell kezdeni. (Kaposi)

4. JÁTÉKLEÍRÁS: „EZ A FÜLEM”A játékot párban kell játszani. Az első játékos rámutat valamely testrészére, és közben egy másiknak a nevét mondja: pl. rámutat az orrára, és közben azt mondja „Ez a szemem” A párja ekkor rámutat a meg-nevezett testrészre (ez esetben szem) és egy másik testrészének a nevét mondja „ez a fülem” ekkor ismét társa következik, aki a fülére mutat, és más testrészét nevez meg. (Kaposi)

5. JÁTÉKLEÍRÁS: VÖRÖS VAGY FEKETE?Ez a stratégiai játék a valószínűségek, lehetőségek felmérését és döntéshozatalt igé nyel. Lényegében matematikai döntéshozatal vagy a játékelmélet ismert problema tikája.

A játékosok száma: bármennyien játszhatják párokban. Korhatár: hétévestől fölfelé.Anyagszükséglet: játékkártya vagy feketével és pirossal jelzett kártyák, írószer, papír.

Hogyan játsszuk?1. A játékosok párjukkal szemben ülnek.2. Mindenki kap két kártyát, egy feketét és egy pirosat. A játékosok megnézhetik a kártyákat.3. Adott jelre a játékosok kiválasztják, melyikkel játszanak, de úgy, hogy a választást a párjuknak nem

árulják el.4. Ezután megmutatják egymásnak a választott kártyát.5. Az elért pontszám a kártyáktól függ:

ha két piros kártya van, mindkét játékos 3 pontot kap; –egy fekete és egy piros esetén a fekete 5 pontot ér, a piros mínusz 2-t; –ha két feketét, egyik játékos sem kap pontot. –

A szabályok és a pontozás ismertetése után játsszunk egy próbajátékot, majd egy kétfordulós játékot!



VÖRÖS ÉS FEKETE - 1. FORDULÓ: VERSENYAz első fordulóban mindenki a legnagyobb pontszámra törekszik. A tanár vagy játékmester úgy szervezi a játékot, hogy mindenki játsszék mindenkivel, s a pontszámokat felírják.

Ha a „körmérkőzésnek” vége vagy elérték a meghatározott játszmaszámot, kiszámolják az egyéni összpontszámokat. A nyertes az, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

A verseny után bátorítsuk arra a játékosokat, hogy tekintsék át a játék során használt stratégiájukat! A következő kérdések segíthetnek ebben:

Mire gondoltál játék közben? –Milyen stratégiát, módszert használtál? –Szerinted melyik stratégiával lehet a legtöbb pontot elérni? Miért? –Mindig ugyanazt a „harcmodort” alkalmaztad. Miért? –Gondolod, hogy a következő menetben magasabb pontszámot fogsz elérni? Miért? –

VÖRÖS ÉS FEKETE - 2. FORDULÓ: EGYÜTTMŰKÖDÉSA játék 2. fordulójában a játékosok az egész csapat számára szeretnének minél több pontot elérni. Mint az előzőekben, mindenki játszik mindenkivel, a szerzett pontokat felírják minden játszma után. Amikor körbeértek vagy az előzetesen meghatározott számú játékot lejátszották, az egyéni pontokat összeadják a csapat számára.

Hasonlítsuk össze a csapat összpontszámát az előző versenyforduló összpontszá mával! Melyik játék-ban volt magasabb az egyéni, illetve az összpontszám?

A játék után buzdítsuk arra a játékosokat, hogy tekintsék át a játékban használt módszereiket.Gondolkodtató kérdések

Mire gondoltál játék közben? –Milyen stratégiát használtál a játékban? –Szerinted melyik módszerrel lehet a legtöbb pontot szerezni az egész csapatnak? Miért? –Minden játékossal ugyanúgy játszottál. Miért? –Szerinted legközelebb több pontot tudnál szerezni a csapatnak? Miért? –Mit szeretsz jobban: az olyan játékot, amelyben versenyzel a többiekkel, vagy amelyben együtt kell –működnöd másokkal? Miért?Mi tetszett és mi nem ebben a játékban? –

További feladatokA játékok természetrajzának megvitatásához kérdezzük a gyerekeket ily módon:

Az élet miben hasonlít a játékokhoz, és miben nem? –Szerinted az életben vannak vagy kellenének játékszabályok? –Mit jelent az „együttműködés” és mit az „önzés”? –Tudsz olyan dilemmákat mondani a való életből, amelyekkel az embereknek szembesülniük kell? –

Ez a játék a híres-nevezetes „a rab dilemmája” döntési probléma egy változata. A központi kér-dése ennek a dilemmának az, hogy jobb-e önzőnek lenni, vagy kifi ze tődőbb együttműködni? A történet a következő:

Bűnt követsz el egy társaddal, és elkap a rendőrség. Külön szobába visznek ben neteket kihallga-tásra. A rendőrök azt mondják, hogy elég bizonyítékuk van ahhoz, hogy mindkettőtöket egy évre börtönbe zárassanak, de több büntetést nem lehet rátok kiszabni. Ha azonban beismered a bűnös-ségedet, és azt mondod, hogy a társad is benne volt, akkor szabad vagy, és a társad megy börtönbe három évre. Ha mindketten vallotok, akkor a közreműködésedre nincs szükség, mindketten két évre bör tönbe kerültök. A rendőrség közli, hogy a társadnak ugyanezt fogják felajánlani. Mit teszel?



Ez igazi dilemma, hiszen ha egyféleképpen nézzük, akkor jobb vallani, ha viszont más szempont-ból tekintjük az ügyet, jobb nem vallani. A lehetőségeket föl lehet vá zolni:

vörös feketevörös 3/3 -2/+5

fekete 5/—2 0/0

(A „játékelmélet” kifejezés a magyar Neumann János (1903-1957) matematikustól származik, aki szerint sok hétköznapi helyzet olyan, mint egy játszma. „Játszma” Neumann elmélete szerint bármilyen szituáció lehet, amelyben érdekek ütköznek össze, s amelyben mindenki igyekszik minél nagyobb előnyre, haszonra szert tenni. Az élet sok játszmája, legyen az politikai, gazdasági vagy személyes jellegű, érvelt Neumann, olyan, mint „a rab dilemmája”, amelyben el kell döntenünk, hogy önző en vagy együttműködően cselekedjünk-e annak fényében, hogy megítélésünk szerint mások ho-gyan cselekszenek, és hogyan reagálnak a mi cselekedeteinkre.) (Fisher, 2007:116-119)

6. JÁTÉKLEÍRÁS: NIM JÁTÉK A csoportban a két pár ossza el a skatulyában levő gyufákat, nagyjából egyenlően (a pontos számnak nincs jelentősége). A pár számolja meg, hogy hány gyufája van. Állapodjanak meg abban, hogy ki kezdi az első játékot! A soron következő játékos a gyufák közül 1, 2, vagy 3 db-ot vehet el (valamennyit el kell vennie). Az veszít, aki az utolsó szál gyufát elveszi. Több menetet is játszanak, váltogatva a kezdő szerepét! Próbáljanak meg rátalálni a nyerő stratégiára!

7. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÁMFUTTATÁSAz osztály körbe ül. A játék vezetője elindít egy számot, mindenkinek eggyel nagyobbat kell mondania, mint a baloldali szomszédja. Kis idő múltán a játék vezetője újabb számot indít (nem kell egyről kezdeni). Ha mindenki fi gyel, 5-10 számsort is sikerrel futtathatunk. (Kaposi)




CÍM: TANULÁSI SZOKÁSOK, MÓDSZEREK, KÖRÜLMÉNYEK

Sorszám: 3.

Évfolyam: 10.


Célok Saját tanulási szokások, körülmények feltérképezése –A hatékony tanulás környezeti feltételeinek megismerése –Valamilyen hibás szokás kiemelése, megváltoztatása –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –Együttműködés, kommunikáció fejlesztése –

Követelmények A tanuló tudjon beszámolni a helyes tanulási szokásokról és megfelelő tanulási –körülményekről,tudja megnevezni saját előnyös és hibás szokásait a tanulásban, –tűzze ki célként legalább egy hibás szokás megváltoztatását, –vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban. –

Anyagszükséglet Két kézről-kézre adható tárgyCsomagolópapír, fi lctoll, gyurmaragasztóCsoportonként egy-egy A4-es lap

Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok

Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: AlexandraJÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László) Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Buda-

pest: Műszaki KiadóOroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Tan

ulás

i szo

káso

k, m

ódsz

erek

, kör

ülm

énye

k

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

zök

Egy

éb ja

vasl

atok

1.K

once

ntrá

ciós

játé

k:

TIK-

TAK

fi gye

lem

, sza

bály

kö-

veté

s, eg

yüttm

űköd

és10

be

szél

gető

kör

csop

ortm

un-

kaké

t tet

szől

eges

tárg

y, a

mi

kézről

-kéz

re a

dhat

óM

ellé

klet

: 8. j

áték

leírá

s

A já

ték

kezd

etén

han

gsúl

yozz

uk, h

ogy

nagy

on

font

os a

szab

ály

pont

os b

etar

tása

! Mie

lőtt

„éle

s-be

n” e

lkez

dené

nk, c

siná

ljunk

egy

4-5

áta

dásb

ól

álló

pró

bakö

rt!2.

R

áhan

goló

dás:

egy

pozi

tív ta

nulá

si

élm

ény

meg

oszt

ása

háro

mlé

pcső

s int

erjú

m

ódsz

erre

l.

együ

ttműk

ödés

, kom

-m

unik

áció

15há

rom

lépc

sős

inte

rjúcs

opor

tmun

-ka

Kér

jük

meg

diá

kjai

nkat

, hog

y id

ézze

nek

fel e

gy

tanu

láss

al k

apcs

olat

os p

ozití

v em

léke

t, am

ikor

el

éged

ette

k vo

ltak

ered

mén

yükk

el!

Azt

is g

on-

doljá

k vé

gig,

hog

y ké

szül

tek

fel a

kkor

!H

a a

csop

orto

n be

lül

már

meg

oszt

ottá

k az

él-

mén

yt, v

álas

szan

ak k

i egy

et a

4 k

özül

, am

it az

eg

ész

oszt

ályn

ak e

lmon

dana

k!3.

Ö

nviz

sgál

at a

tanu

lási

sz

okás

okró

l.ön

ism

eret

, saj

át p

rob-

lém

ák fe

ltérk

épez

ése

15

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

kupa

ktan

ács

egyé

ni

mun

kacs

opor

tmun

-ka

Tanu

lói j

egyz

et: 1

0 fe

lada

tM

iutá

n eg

yéni

leg

meg

oldo

tták

a fe

lada

tot,

be-

szél

jék

meg

a c

sopo

rtba

n, h

ogy

kit h

ogya

n ér

in-

tett

a ké

rdőí

v ki

tölté

se, v

an-e

oly

an d

olog

, am

i-be

n ér

dem

es le

nne

válto

zni!

4.A

tanu

lás k

örül

mé-

nyei

– g

yűjtő

mun

ka.

emlé

keze

t, eg

yüttm

ű-kö

dés

15

szóf

orgó

, cs

opor

tforg

ócs

opor

tmun

-ka

csop

orto

nkén

t egy

-egy

A4-

es

lap,

cso

mag

olóp

apír,

fi lc

toll,

gy

urm

arag

aszt

ó

A c

sopo

rtok

gyű

jtsék

öss

ze a

zoka

t a

körü

lmé-

nyek

et, a

mik

bef

olyá

soljá

k a

tanu

lás

haté

kony

-ág

át!

(Ide

mos

t ne

m é

rten

dők

bele

a t

anul

ási

képe

sség

ek.)

Végü

l cs

opor

tforg

óval

öss

zesít

sük

a lis

tát

egy

csom

agol

ópap

íron4

5.A

tanu

lás k

örül

mé-

nyei

– sz

öveg

feld

ol-

gozá

s.

szöv

egér

tés,

átfo

gal-

maz

ás, ö

ssze

függ

ések

fe

lism

erés

e, p

árhu

-za

m fe

lism

erés

10

önál

ló o

lvas

áspá

ros m

egbe

-sz

élés

egyé

ni

mun

kapá

rmun

ka

Tanu

lói j

egyz

et: „

A ta

nulá

s kö

rülm

énye

i” c

. szö

veg

Miu

tán

elol

vast

ák a

jegy

zet s

zöve

gét,

haso

nlít-

sák

össz

e a

listá

val,

kere

ssék

meg

azo

kat a

té-

tele

ket,

amel

yek

csak

az

egyi

kben

sze

repe

lnek

! Ez

t pár

ban

besz

éljé

k m

eg! A

zt is

bes

zéljé

k m

eg,

hogy

mit

tart

anak

eze

k kö

zül f

onto

sosn

ak, é

s mi

az, a

miv

el n

em é

rten

ek e

gyet

!



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Tan

ulás

i szo

káso

k, m

ódsz

erek

, kör

ülm

énye

k

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

zök

Egy

éb ja

vasl

atok

6.R

angs

orol

ás.

érve

lés,

kiem

elés

, m

érle

gelé

s, vi

szo-

nyítá

s

10

páro

s meg

be-

szél

ésfr

ontá

lis v

ita

párm

unka

fron

tális

Tanu

lói j

egyz

et: 1

1. fe

lada

tA

kör

ülm

énye

ket r

angs

orol

juk

font

ossá

g sz

erin

t. Elős

zör a

pár

ok ö

ssze

állít

ják

a sa

ját r

angs

oruk

at,

maj

d fr

ontá

lisan

meg

vita

tjuk

ezek

et.

Szem

lél-

teté

skén

t ra

jzol

hatu

nk a

táb

lára

egy

pira

mis

t, m

elyn

ek a

csú

csár

a ke

rüln

ek a

fon

tosa

bbna

k íté

lt té

nyezők

.Itt

az

a fo

ntos

, hog

y ta

nítv

ánya

ink

kife

jtsék

vé-

lem

ényü

ket,

érve

ljene

k, v

itázz

anak

. N

em k

ell

egye

tlen

jó m

egol

dásh

oz ju

tni.

7.A

sajá

t tan

ulás

i gya

-ko

rlat.

szöv

egal

kotá

s, ön

ism

eret

, cél

meg

ha-

táro

zás

10

önál

ló sz

öveg

-al

kotá

seg

yéni

m

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 1

2. fe

lada

tBí

ztas

suk

diák

jain

kat

az ő

szin

tesé

gre,

his

zen

ninc

s tét

je a

dol

ogna

k! A

zt is

mon

djuk

el, h

ogy

a vá

ltozá

sok

teré

n ki

s lé

pése

kben

érd

emes

hal

ad-

ni, d

e az

t kom

olya

n ke

ll ve

nni!

8.Le

veze

tés:

Játé

k –

Tíze

s tal

álat

.em

léke

zet

5 kö

zös j

áték

fron

tális

Mel

lékl

et: 9

. ját

ékle

írás



MELLÉKLET

8. JÁTÉKLEÍRÁS: TIK-TAKA játékosok körben ülnek. A játékvezető tőle balra egy tárgyat (kocka, labda stb.) ad a mellette ülőnek, és azt mondja: „Ez a TIK.” Mire a mellette ülő visszakérdez: „Mi ez?”. A játékvezető megismétli: „Ez a TIK.” Ekkor a mellette ülő továbbadja a következő játékosnak, és ezt mondja: „Ez a TIK.” Mire az is visszakérdez: „Mi ez?” Ez a kérdés visszajut a játékvezetőhöz, aki válaszolja: „Ez a TIK.” Ekkor mond-hatják és adhatják csak a következő játékosnak. Ez a kérdés-felelet játék minden játékosnál lejátszódik. Egyszer csak a játékvezető a tőle jobbra ülőnek is ad egy másik tárgyat, és azt mondja hozzá: „Ez a TAK.” Ugyanez a játék tehát a másik irányban is elindul. És egyszer csak a két tárgy találkozni fog, sőt ellentétes irányban el is hagyják egymást. A játék addig tart, amíg a tárgyak visszaérkeznek a játékveze-tőhöz. Figyelem, a „Mi ez?” kérdés mindig vissza kell érjen a játékvezetőhöz, ő adja a választ!

9. JÁTÉKLEÍRÁS: TÍZES TALÁLATEz a játék meghatározott számú szó megjegyzésére irányul. 1. Írjunk le tíz egyszerű szót, számozzuk meg.2. Olvassuk fel a szavakat a sorszámaikkal együtt a fi gyelő csapatnak, például: „egy: bicikli, kettő: tejes

doboz, három...”.3. A lista felolvasása után mondjunk egy számot egy és tíz között! Az a győztes (és kapja a pontot), aki

jól emlékszik, hogy a megadott sorszám után melyik szó hangzott el. (Játszhatjuk úgy is, hogy min-denki leírja a tippjét, s a helyesen vála szolók mind pontot kapnak.)

4. A játék végén kiderül, ki az, aki valamennyi (a legtöbb) szóra jól emlékezett.Amikor elfogytak a szavak a listáról, készítsünk újat, s ismételjük meg a játékot úgy, hogy ezúttal nem

sorban, hanem összevissza olvassuk fel a számokat a hozzájuk tartozó szavakkal együtt.Az a játékos, aki el tudja mondani vagy leírja a listát eredeti sorrendben, győz (vagy nyer sok pontot).

(Fisher 2007: 22)




CÍM: A TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIASorszám: 4.

Évfolyam: 10.


Célok A saját intelligencia területek feltérképezése –A Gardner-féle többszörös intelligencia elméletének megismerése –Saját erőforrások felderítése a többszörös intelligencia területeknek –megfelelőenTanulási stratégia kidolgozása az erősségek optimális kihasználása –érdekébenTanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –

Követelmények A tanuló legyen képes felismerni a Gardner-féle többszörös intelligencia egyes –elemeit,legyen tisztában azzal, hogy mely intelligencia területei mozgósíthatók –a hatékony tanulás érdekében,tudjon választani a felkínált tanulási formákból olyat, amelyik hatékony –számára,tudja alkalmazni a tanult módszereket önálló tanulás során, –vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban. –

Anyagszükséglet csoportonként többféle lexikon (Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kislexi-kon, Idegen Szavak és Kifejezések Szótára stb.)csomagolópapír, színes fi lcek vagy zsírkréta, gyurmaragasztó, karton, ollók, ragasztó, esetleg ritmushangszer

Informatikai, oktatástechnikai eszközök

csoportonként 1 db számítógép internet kapcsolattal


Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Buda-pest: Műszaki Kiadó

Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: AlexandraHeacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Budapest: Sza-

bad Iskolákért AlapítványNicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia, Budapest:

Scholstic Inc. – Szabad Iskolákért AlapítványOroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó

JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László). Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

A tö

bbsz

örös

inte

llige

ncia

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

-zö

kE

gyéb

java

slat

ok

1.Já

ték:

fülle

ntős

az

ideg

en sz

avak

sz

ótár

ából

szöv

egal

kotá

s, kr

eativ

itás

10

fülle

ntős

csop

ort-

mun

kacs

opor

tonk

ént e

gy Id

egen

Sz

avak

és K

ifeje

zése

k Sz

ótár

a

A c

sopo

rtok

nak

az id

egen

szav

ak sz

ótár

ából

kel

l ki

vála

szta

ni e

gy o

lyan

szót

, am

it a

több

iek

vélh

etőe

n ne

m is

mer

nek,

és í

rni h

ozzá

hár

om le

hets

éges

meg

ha-

táro

zást

.Itt

ann

yi a

z el

téré

s az

ered

eti f

ülle

ntős

höz

képe

st, h

ogy

csak

egy

igaz

a m

egha

táro

záso

k kö

zül,

és k

ettő

ham

is.

2.

Az

inte

llige

ncia

–

kuta

tóm

unka

.le

xiko

n ha

szná

lata

, in

tern

et h

aszn

álat

, el

emző

gon

dolk

o-dá

s, sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás,

lény

egki

emel

és

15

kuta

tóm

unka

csop

orto

k be

szám

olój

a

csop

ort-

mun

kale

xiko

nok

(cso

port

onké

nt

min

. 2 d

b), s

zám

ítógé

p in

tern

et k

apcs

olat

tal (

min

-de

n cs

opor

tnak

1-1

db)

Cél

, hog

y a

diák

ok k

épet

alk

ossa

nak

az in

telli

genc

ia

foga

lmár

ól. E

löljá

róba

n az

t is e

lmon

dhat

juk,

hog

y a

foga

lom

hoz

sokf

éle

elm

élet

kötőd

ik.

(Az

1. m

ellé

klet

taná

ri há

ttéra

nyag

, de

lehe

t tan

ulói

„é

rdek

es o

lvas

mán

y” is

.)A

cso

port

okna

k az

idő

lejá

rtáv

al n

éhán

y m

onda

tban

ke

ll ös

szef

ogla

lni a

több

iek

szám

ára,

hog

y m

ire ju

tot-

tak.

3.

A

Gar

dner

-féle

tö

bbsz

örös

inte

lli-

genc

ia e

lmél

etén

ek

rövi

d fe

lvez

etés

e.

fi gye

lem

5 ta

nári

előa

dás

fron

tális

Elm

élet

i hát

tér:

Hec

ox,

Dia

ne (2

006)

: Diff

eren

ci-

álás

a ta

nítá

sban

, tan

ulás

-ba

n c.

kön

yve

Itt n

e ré

szle

tezz

ük m

ég a

z eg

yes i

ntel

ligen

cia

terü

lete

-ke

t, cs

ak m

ondj

uk e

l, ho

gy e

z eg

y ol

yan

elm

élet

, am

i tö

bb ö

ssze

tevő

re b

ontja

az

inte

llige

nciá

t (pl

. viz

uális

, ze

nei)

és e

zeke

t a te

rüle

teke

t has

znos

íthat

juk

a ta

nulá

s-ba

n.4.

Kér

dőív

kitö

ltése

a

több

ször

ös in

tel-

ligen

cia

terü

lete

k fe

ltérk

épez

ésér

e.

olva

sási

kés

zség

, ön

ism

eret

8 ön

álló

fela

dat-

meg

oldá

seg

yéni

m

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 1

3. fe

lada

tItt

még

ne

besz

éljé

k m

eg a

cso

port

ok a

kér

dőív

et, c

sak

az e

lmél

eti r

ész

feld

olgo

zása

és a

kié

rték

elés

utá

n!

5.A

Gar

dner

-féle

in

telli

genc

ia te

rü-

lete

k.

olva

sás,

szöv

egér

-te

lmez

és7

önál

ló o

lvas

áseg

yéni

m

unka

Tanu

lói j

egyz

et 1

4. fe

lada

tItt

is k

övet

eljü

k m

eg a

z ön

álló

mun

kát!

6.Sa

ját k

érdő

ív k

iér-

téke

lése

.ut

asítá

s köv

etés

e8

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

egyé

ni

mun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 15.

fela

dat

A ta

nuló

k tö

ltsék

ki a

tábl

ázat

ot a

kér

dőív

ala

pján

. G

ondo

lják

végi

g a

kapo

tt er

edm

ényt

, meg

lepő

-e v

agy

sem

. Oss

zák

meg

pár

okba

n, il

letv

e cs

opor

tban

a ta

-pa

szta

lato

kat!



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

A tö

bbsz

örös

inte

llige

ncia

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

-zö

kE

gyéb

java

slat

ok

7.V

álas

ztha

tó fe

lada

t a

több

ször

ös in

tel-

ligen

cia

terü

lete

k m

egta

nulá

sára

.

emlé

keze

t, kr

eati-

vitá

s, dö

ntés

hozá

s, ön

álló

ság

30

vála

szth

ató

egyé

ni, c

so-

port-

vag

y pá

rmun

ka

2. m

ellé

klet

: kre

atív

fe

lada

tTa

nuló

i jeg

yzet

: 16.

fela

dat

Itt p

róbá

ljunk

úgy

gaz

dálk

odni

az

időv

el, h

ogy

az

egye

s pro

dukt

umok

bem

utat

ásár

a is

juss

on!

8.Zá

rókö

rrefl e

ktál

ás7

besz

élge

tőkö

rfr

ontá

lisH

ázi f

elad

at: a

köv

etke

ző

órár

a el

hozn

i azo

kat a

ta

nkön

yvek

et, f

üzet

eket

, am

elyb

en v

alam

ilyen

m

egta

nula

ndó

elm

élet

i is

mer

et v

an.

Min

denk

i egy

más

utá

n m

ondj

a el

a k

övet

kező

mon

-da

tot,

sajá

t bef

ejez

ésév

el: „

Nek

em a

mai

órá

ban

az

tets

zett,

….”

9.

Bem

eleg

ítés:

az in

-te

llige

ncia

terü

lete

k át

ism

étlé

se.

Páro

s pan

tom

im

játé

k.

moz

gásk

oord

iná-

ció,

elv

onat

kozt

atás

8 já

ték

párm

unka

Mel

lékl

et: 1

0. já

tékl

e-írá

sElős

zör i

smét

eljü

k át

fels

orol

ássz

erűe

n az

elő

ző

órán

meg

tanu

lt in

telli

genc

iate

rüle

teke

t. Vá

lasz

-sz

on m

inde

nki e

gy p

árt m

agán

ak, é

s ind

ulha

t a

játé

k!

10.

Cso

port

ok m

egal

a-kí

tása

, tan

tárg

yak

és in

telli

genc

iate

-rü

lete

k sz

erin

t.

dönt

ésho

zás,

együ

ttműk

ödés

5 N

fron

tális

an

irány

ított

Min

den

diák

gon

dolja

vég

ig, h

ogy

mel

y ta

n-tá

rgy

tana

nyag

ával

kív

án fo

glal

kozn

i! (E

z az

ak

tuál

isan

fela

dott

meg

tanu

land

ó le

ckét

jele

nti.)

Elős

zör a

lkos

sana

k cs

opor

toka

t a ta

ntár

gyak

sz

erin

t. M

ásod

ik lé

pésb

en, a

tárg

yon

belü

l, a

felh

aszn

álni

kív

ánt i

ntel

ligen

ciat

erül

et sz

erin

t. Le

het e

gyed

ül, p

árba

n va

gy 3

-4 fő

s cso

portb

an

dolg

ozni

. Enn

él n

agyo

bb lé

tszá

m e

seté

n os

szuk

to

vább

a tá

rsas

ágot

!11

.A

tana

nyag

fe

ldol

gozá

sa a

z in

telli

genc

iate

rü-

let s

zerin

t.

krea

tivitá

s, eg

yüttm

űköd

és,

moz

gás-

, írá

s-,

besz

éd-,

logi

kai

vagy

rajz

kész

-sé

g a

vála

szto

tt te

rüle

t sze

rint

20

diff

eren

ciál

t cs

opor

tmun

-ka

csop

ort-

mun

kaK

örbe

járv

a se

gíts

ük a

feld

olgo

zást!

Bíz

tass

uk d

iákj

ain-

kat,

hogy

has

znál

ják

krea

tivitá

suka

t, ké

szíts

enek

szín

es

ábrá

kat,

szór

akoz

tató

rigm

usok

at, v

agy

állít

sana

k ös

z-sz

e m

ozgá

ssor

t, ra

jzol

jana

k ik

onok

at st

b. a

kiv

álas

ztot

t in

telli

genc

iate

rüle

t sze

rint

!



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

A tö

bbsz

örös

inte

llige

ncia

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

r-m

aK

épzé

si a

nyag

ok, e

szkö

-zö

kE

gyéb

java

slat

ok

12.

A fe

ldol

gozo

tt ta

nany

ag m

egta

-nu

lása

.

emlé

keze

t, fe

l-id

ézés

, fi g

yele

m15

di

ffer

enci

ált

csop

ortm

un-

ka

csop

ort-

mun

ka

13.

Cso

port

ok b

eszá

-m

olój

a.előa

dóké

szsé

g,

lény

egki

emel

és20

cs

opor

tok

előa

dása

csop

ort-

mun

kaA

cso

porto

k be

mut

atój

a az

egy

más

tól v

aló

tanu

-lá

sra

is le

hető

sége

t ad,

his

zen

a m

egta

nula

ndó

tana

nyag

min

denk

i szá

már

a ug

yana

z!14

.Fe

jlesz

tő já

té-

kok.

szók

incs

, log

ika,

sz

abál

yköv

etés

, fi g

yele

m

15

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

egyé

ni

mun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 17-

21.

fela

dat

Ezek

a fe

lada

tok

otth

oni m

unká

ra is

ajá

nlot

tak,

de

arr

a is

has

znál

hatju

k, h

a va

lam

elyi

k cs

o-po

rt ha

mar

abb

vége

z a

fela

datá

val,

ezek

köz

ül

vála

szth

atun

k sz

ámuk

ra ú

j fel

adat

ot.

15.

Fogl

alko

zás

lezá

rása

.be

széd

kész

ség,

lé

nyeg

kiem

elés

7 be

szél

gető

kör

fron

tális

Min

denk

i mon

dja

el a

vél

emén

yét e

gy-e

gy

mon

datb

an a

rról

, hog

y m

enny

ire ta

lálja

ha

téko

nyna

k a

meg

ism

ert m

ódsz

ert!



MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET

HÁTTÉRANYAGOK AZ INTELLIGENCIÁRÓL

Az intelligenciatesztek története

Az intelligencia hagyományos felfogásaA Binet–Simon-féle intelligenciaskálát, amely az első ilyen típusú teszt, Alfred Binet és Theodore Simon pszichológusok fejlesztették ki 1905-ben, Párizsban. A francia kormány arra kérte fel Binet-t és Simont, hogy készítsenek olyan tesztet, amely mérni tudja, hogy kik azok a gyerekek, akik valószínűleg sikere-sek lesznek az iskolában, és kik azok, akik kudarcot fognak vallani. Az 1930-as években Lewis Terman átdolgozta az eredeti tesztet, melyet innentől kezdve Stanford–Binet intelligenciatesztnek hívtak. Ez a teszt vezette be az IQ (intelligenciahányados) fogalmát, amely a vizsgált személy mentális életkorának és valódi életkorának a hányadosa, s amelyet általában számértékben úgy adnak meg, hogy ezt a hánya dost megszorozzák százzal. Napjainkban a Stranford–Binet-féle IQ-teszt és a Wechsler-féle intelligencia-skála gyermekek részére (WISC – Wechsler Intelligence Scale for Children) a két leggyakrabban használt teszt az intelligencia mérésére és minősítésére.

A Stranford–Binet-féle IQ-teszt hagyományos értelemben egy gyermek intelligenciáját mutatja meg. Ha egy gyerek erős verbális-nyelvi és matematikai-logikai intelligenciával rendelkezik, akkor ezt az IQ-tesztben elért pontszámai tükrözni fogják, és intelligensnek fogják őt nyilvánítani. Az iskolarendszer erősen támaszkodik az IQ-tesztre, és ebből következik, hogy nagy hangsúlyt helyez a verbális-nyelvi és a matema-tikai-logikai intelligenciára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az olvasni, írni és beszélni tudó gyerekek, akik rendelkeznek az alapvető matematikai és számítástechnikai készségekkel, sikeresebbek az iskolában, és aztán később a szakmai karrierjük során is. Tudatosítanunk kell, hogy a többszörös intelligencia elmélete nem vonja kétségbe e két intelligenciaterület fontosságát. Egyszerűen olyan tanítási stratégiákat igyekszik nyújtani, melyek segítik a gyerekeket abban, hogy sikereket érhessenek el a fenti és más területeken is.

A többszörös intelligencia elméletének egyik alapgondolata az, hogy a tanítási-tanulási folyamatot lehet úgy szervezni, hogy abban az egyéni kognitív különbségek kedvező fogadtatásban részesüljenek. A taní-tási folyamatnak arra kellene törekednie, hogy minden gyereknek olyan tanulási környezetet biztosítson, amelyben egyéni intellektuális képességei kiteljesedhetnek. Ahogyan Gardner fogalmaz:

Tudj meg minél többet a gyerekekről, ahelyett, hogy megpróbálnád mindegyiket átpréselni ugyanannak a tűnek a fokán!

Az intelligencia új meghatározásaA többszörös intelligencia elméletét Gardner először 1983-ban publikálta Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences (Az értelem határai: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvében. Gardner elméletét az agy széles körű vizsgálatára alapozta, mely vizsgálatok több száz személlyel végzett interjúkon, teszteken és kutatásokon alapultak.

Gardner emberek különböző csoportjainak kognitív képességeit vizsgálta. Voltak köztük agyvérzéses betegek, balesetet szenvedett emberek, különleges képességekkel rendelkezők, autisták, tanulási nehézsé-gekkel küzdők, hóbortos tudósok és különböző kultúrákból származók. Arra a következtetésre jutott, hogy az intelligencia nem olyan változatlan, minden emberrel vele született jellemző, ami aztán teljes mértékben meghatározza a gyerekek tanulási és problémamegoldó képességét. Gardner elmélete nem kérdőjelezi meg az általános intelligencia létezését, de olyan intelligenciák lehetőségét veti fel, amelyek egy fogalommal nem írhatóak le. Kutatásai azt mutatták. hogy az intelligencia az agy sok különböző területére összponto-



sul, mely területek egymással kapcsolatban állnak, egyik terület a másikra épít, de szükség esetén képesek önállóan is működni, és megfelelő körülmények között ezek a területek fejleszthetők. Gardner felfedezése megrázta az oktatási rendszert, amely addig nagyon kényelmesen megvolt azzal a tudattal, hogy az intel-

ligencia egyféleképpen leírható: genetikusan meghatározott tulajdonság, mely jól mérhe-tő olyan papír-ceruza módszerekkel, mint a Stanford–Binet-féle vagy a WISC-tesztek.

A Gardner által felismert különböző fajta intelligenciák a következők: verbális-nyelvi, matematikai-logikai, térbeli-vizuális, testi-ki-nesztetikus, zenei, interperszonális (társas), intraperszonális (önismeret) és gyakorlati. Mindegyik intelligenciaterület jól szemléltet-hető különleges képességeken és érdeklődési területeken keresztül. Annak a ténynek, hogy ezek az intelligenciák fejleszthetőek és erősít-hetőek, óriási hatása van a tanítási-tanulási folyamatokra. Hogyan is kellene a gyerekeket

tanítani annak érdekében, hogy a maximumot ki tudják hozni magukból a tanulásban és más teljesítmé-nyükben?

A jelenleg folyó agykutatások folyamatosan olyan eredményekre jutnak, melyekről korábban nem is álmodtunk, és a többszörös intelligencia elmélete is gazdagítja ezt a hatalmas tudásanyagot. Ahogyan Gardner is tovább folytatja kutatásait és munkáját a lehetséges intelligenciákkal kapcsolatban, úgy nekünk is fontos tudnunk, hogy egy olyan elmélettel ismerkedünk, ami jelenleg is formálódik és gazdagodik. Bár a többszörös intelligencia elméletének jelentős hatása van az oktatásra, mielőtt megtárgyalnánk, hogy hogyan is lehet azt az osztálytermi gyakorlatban megjeleníteni, le kell szögeznünk, hogy ez nem recept; osztálytermi alkalmazásának nem létezik egyetlen meghatározott módja. Sok tanár alkalmazza sokféle módon és sikeresen. Azonban ha elfogadjuk, hogy a többszörös intelligencia elmélete általános ságban néz-ve pontosan tükrözi az emberi különbségeket, akkor azt is elfogadhatjuk, hogy vannak olyan gyerekek, ha

nem is mindegyik, akik könnyebben tanulnak bizonyos módokon, mint más utakon járva.

Osztálytermi munkám során azt tapasztal-tam, hogy a többszörös intelligencia elmélete a gyakorlatban motiválja, inspirálja a gyereke-ket, és sokféle módját kínálja az információ és tudásanyag átadásának. Az elméleten keresz-tül az utasítások személyre szabásának külön-

féle módjait fedeztem fel, amelyek segítették tanítványaimat abban, hogy jó olvasókká, írókká, gondolko-dókká, matematikusokká, művészekké, zenészekké, tudósokká és történészekké váljanak.

Gardner maga is megfogalmazza ennek lehetőségét: „Ha valami fontosat szeretnénk tanítani, a dolog megtanításának többféle útja, módja lehetséges. A többszörös intelligencia egyfajta leltárként hasznos lehet ebben a munkában.”

(Nicholson-Nelson, 2007:11-13)

Amit a többszörös intelligenciáról tudni illik:Howard Gardner professzor felfedezte a gondolkodás és tanulás nyolc módját. Feltehetőleg még –továbbiak is felfedezésre várnak.Néhány intelligenciában erősebb vagy, mint a többiben. De mindenkinek vannak erősségei és –korlátai.A tanulásnak nem csak egyetlen jó módja létezik. Minden mód fontos. –

Gardner kezdetben azt tartotta, hogy minden ember legalább hét intelligencia területtel bír, melyek mindegyike az agy különböző részével áll kapcsolatban. Később hozzáadott egy nyolcadik intelli-genciát, és jelenleg is folytatja kutatásait újabb lehetséges intelligen-ciákról. Gardner szerint minden intelligencia három komponens-ből áll:

Képesség valódi, felmutatható eredmény létrehozására –vagy saját kultúrájában értéknek számító teljesítményre.Olyan képességek készlete, amelyek lehetővé teszik, –hogy valaki megoldja az életében felmerülő problémákat. Gardner szerint az „IQ a probléma-megoldásra és a dolgok létrehozására való képesség. A »képes vagyok megcsinálni » tudata az, ami számít”Képesség a probléma megoldására vagy új megoldás létre- –hozására, mely lehetővé teszi, hogy az ember új tudáshoz jusson.

Gardner szerint elméletét a tanárok háromféle módon tudják a gya-korlatban alkalmazni. Ezek a következők:

1 a gyerekek képességeinek és készségeinek fejlesztése;2. egy fogalom, tananyag vagy egy tudományterület különböző

módokon való megközelítése;3. az oktatás személyessé tétele azzal, hogy az egyéni különbsé-

geket komolyan vesszük.



A tanulás könnyebb vagy érdekesebb a saját erősségeid területén. –Mind a nyolc gondolkodásmódban tapasztalatokat kell szerezned, hogy amelyekben kevésbé vagy –erős, azt „erősítsd”.A legtöbb esetben a feladat megköveteli, hogy – több mint egyféle intelligenciát mozgósíts.A többszörös intelligencia nem címkézés, csak tájékoztatás arról, hogyan szeretsz tanulni. –

Miként élhetsz a többszörös intelligenciával?Ha tisztában vagy erősségeiddel, ez segíthet abban, hogy jól válaszd meg tanulási módszeredet és –projektjeidet.Erősségeid fi gyelembevételével felismerheted, miként tanulhatsz eredményesebben. Ha például –erősséged a vizuális/térbeli gondolkodás, akkor a vázlatkészítés vagy a rajzos ábrázolás segít meg-tanulni és megjegyezni valamit.A csoportos projekt jól sikerülhet, ha különfélék a csoport tagjainak erősségei. –Szétoszthatjátok a feladatokat úgy, hogy mindegyikőtök a maga erősségei szerint dolgozik. –Például: aki erős a verbális/nyelvi gondolkodásban, az ír, akinek erőssége a vizuális/térbeli gondol- –kodás, az rajzokat vagy illusztrációt készít, és így tovább. A projekt sikeresebb lesz, ha mindenki a számára legmegfelelőbb módon tevékenykedhet.Csoportos projekt akkor is lehet sikeres, ha a csoport minden tagjának hasonló az erőssége. Gon- –dolj arra, milyen jó lehet egy paródia, ha a csoport minden tagja erős a testi/kinesztéziás intelli-genciában!Ha számodra nehézkesebb módon dolgozol, az feszültséget kelt benned. De így is végezhetsz ma- –gas színvonalú munkát. A többszörös intelligencia elmélet nem ment fel az alól, hogy a legnagyobb igyekezettel dolgozz.

(Heacox, 2006:44)



2. MELLÉKLET

KREATÍV FELADAT VÁLASZTHATÓ FELADATOK A TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA TERÜLETEK TANULÁSÁHOZ

Időtartam: 30 perc

Cél: A Gardner-féle intelligenciaterületek megtanulása, valamely intelli-gencia terület kiemelt használatával

Tanulói tevékenységek 1. Elolvassák a választható feladatokat.2. Eldöntik, hogy melyiket csinálják meg.3. Csoportosulnak a választott feladat szerint.4. A nagyobb csoportokon belül eldönthetik, hogy egyénileg, párban

vagy kiscsoportban oldják meg a feladatot. A kiscsoport létszáma max. 4 fő.

5. Elkészítik az instrukciónak megfelelő produktumot.6. Felkészülnek a produktum bemutatására.

Tanári instrukciók 1. Az elején ismertessük a feladatmegoldás teljes menetét!2. A választásnál segítsük a csoportok megalakulását!3. Hangsúlyozzuk, hogy az elkészült produktumot be kell mutatni a

többieknek, tehát erre is fel kell készülni!4. Ragaszkodjunk hozzá, hogy minden feladattípusnál írásos/rajzos

változat is készüljön, legalább vázlat formájában!5. Körbejárva a csoportok között segítsük a munkát!6. Ha sok egyéni és páros felkészülő van, akkor több a produktum,

ezt vegyük fi gyelembe az időbeosztásnál!7. Az elkészült munkákat érdemes a teremben, jól látható helyre ki-

tenni!

Tárgyi feltételek A terem átrendezése, hogy a csoportok, párok és egyéni fel- –adatmegoldók ne zavarják egymást. Kevésbé zajos csoportok esetén vegyük igénybe a folyosót is;Csomagolópapír, színes fi lcek vagy zsírkréta, gyurmaragasztó; –Kartonok, olló, ragasztó; –Esetleg ritmushangszer, „mikrofon”. –

Értékelési szempontok Itt minden megoldás jó, amelyben a diákok aktívan munkálkodtak. Tehát csak az aktivitást, az együttműködést értékeljük! Érdemes minden produktumnak az erősségét kiemelni.



10. JÁTÉKLEÍRÁS: PÁROS INTELLIGENCIA PANTOMIM Úgy játsszuk, mint a tükörjátékot. A pár két tagja szembe áll egymással. Egyikük a vezető, az általa mutatott mozgást kell tükörképként a másiknak leutánozni. Minden körben változik a vezető és a követő szerepe. Annyi a különbség, hogy itt minden körnek határozott témát adunk, mégpedig az egyes intelli-genciaterületekkel kapcsolatos mozgássort kell végezni. A játék vezetője azt mondja például, hogy ver-bális/nyelvi, akkor az irányítónak ezzel kapcsolatos mozdulatsort kell végeznie, természetesen némán. Az „állj” vezényszó után egy másik intelligenciaterület következik, de most a pár másik tagja irányít. Ez a játék intelligencia területek átismétlésén kívül jó mulatságot is biztosít.




CÍM: SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁSSorszám: 5.

Évfolyam: 10.


Célok Szövegértés fejlesztése –Szókincs fejlesztése –Feladatok szövegének helyes értelmezése –Szövegalkotás gyakorlása –Kérdésalkotás gyakorlása –Kommunikáció fejlesztése –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –

Követelmények A tanuló legyen képes egy általános tartalmú szövegből (pl. újságcikk) célzott –információkat kigyűjteni, a szöveg tartalmára vonatkozó kérdésekre válaszolni,legyen képes szöveget írni megadott feltételek szerint, –legyen képes kérdéseket megfogalmazni, –legyen képes idegen szavakat, kifejezéseket tartalmazó szövegek feldol- –gozására,vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban. –

Anyagszükséglet Idegen Szavak és Kifejezések Szótára


Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Buda-pest: Műszaki Kiadó

Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László) anyaga letölthető formá-

ban:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/

letoltheto.php



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Szö

vegé

rtés

és s

zöve

galk

otás

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

kö-

zök

Egy

éb ja

vasl

atok

1.Já

ték:

szóv

adás

zat.

fi gye

lem

, kre

ativ

itás,

szók

incs

10

kupa

ktan

ács

csop

ortm

unka

Mel

lékl

et: 1

1. já

tékl

eírá

sA

játé

kot p

árba

n, v

agy

csop

ortb

an é

rdem

es

itt já

tsza

ni.

2.

Szöv

egér

tési

fela

dat:

A

vide

oját

ék fü

ggős

éget

ok

ozha

t.

olva

sási

kés

zség

, szö

-ve

gért

és, g

ondo

lkod

ás15

ön

álló

fela

dat-

meg

oldá

s,di

ákkv

arte

tt

egyé

ni m

unka

csop

ortm

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 2

2. fe

lada

tH

a a

diák

ok e

lkés

züln

ek a

fela

dato

k m

egol

-dá

sáva

l, eg

yesé

vel t

együ

k fe

l a k

érdé

seke

t, ha

gyju

nk időt

, hog

y a

csop

ortb

an m

egbe

-sz

éljé

k a

vála

szt,

maj

d so

rsol

juk

ki a

zt, a

ki

elm

ondj

a!

3.

Gya

korla

t a fe

lada

tok

szöv

egén

ek fi

gyel

mes

ol

vasá

sára

.

fi gye

lem

, uta

sítás

kö-

veté

se, s

zöve

gért

és10

ön

álló

fela

dat-

meg

oldá

s,ku

pakt

anác

s

egyé

ni m

unka

csop

ortm

unka

fron

tális

Tanu

lói j

egyz

et: 2

3. fe

lada

tH

a a

csop

ort m

inde

n ta

gja

elké

szül

t (de

cs

ak h

a m

inde

nki!)

, akk

or b

eszé

ljék

meg

a

tapa

szta

lato

kat!

Köz

ösen

von

juk

le a

ta

nuls

ágot

!4.

Játé

k: K

eres

d a

köz-

mon

dást

!fi g

yele

m, k

omm

unik

á-ci

ó, k

reat

ivitá

s10

já

ték

fron

tális

Mel

lékl

et: 1

2. já

tékl

eírá

sH

a elős

zör j

átss

zuk

ezt a

játé

kot,

érde

mes

is-

mer

tebb

köz

mon

dáss

al k

ezde

ni. H

a az

időb

e be

lefé

r, tö

bb fo

rdul

ót is

érd

emes

játs

zani

. Fi

gyel

jünk

a te

mpó

ra, m

ert h

a ne

m e

lég

gyor

s, un

alm

assá

vál

hat!

5.Sz

öveg

érté

si fe

lada

t: út

mut

ató

érte

lmez

ése

(útle

vélig

ényl

éshe

z)

szöv

egér

tés, fi g

yele

m,

gond

olko

dás

20

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás,

diák

kvár

tett

egyé

ni m

unka

,cs

opor

tmun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 24.

fela

dat

Ha

a di

ákok

elk

észü

lnek

a fe

lada

tok

meg

-ol

dásá

val,

a di

ákkv

arte

tt sz

abál

yai s

zeri

nt

besz

éljü

k m

eg a

vál

aszo

kat!

6.K

érdé

salk

otás

olv

asot

t sz

öveg

hez.

kérd

ésal

kotá

s, kr

eativ

i-tá

s, sz

öveg

érté

s15

kí

vánc

si k

ocka

csop

ortm

unka

1. m

ellé

klet

: kre

atív

fe

lada

tTa

nuló

i jeg

yzet

: „A

bar

o-m

éter

” c.

szöv

egcs

opor

tonk

ént e

gy d

obó-

kock

a

Am

enny

iben

ezt

a g

yako

rlato

t más

kor i

s sz

eret

nénk

has

znál

ni, é

rdem

es n

agyo

bb

fako

ckár

a rá

raga

szta

ni a

kér

dősz

avak

at.

7.Fo

glal

kozá

s lez

árás

a:

Mi o

koz

nehé

zség

et?

önis

mer

et, ö

nrefl

exi

ó,

besz

édké

szsé

g10

be

szél

gető

kör

fron

tális

A k

érdé

s: M

i oko

zott

nehé

zség

et a

mai

fe

lada

tok

közü

l?



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Szö

vegé

rtés

és s

zöve

galk

otás

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

kö-

zök

Egy

éb ja

vasl

atok

8.

Ráh

ango

lódá

s: K

árty

a-m

emor

iem

léke

zet

10

játé

k cs

opor

t-ba

ncs

opor

tmun

kaM

ellé

klet

: 13.

játé

kleí

rás

Hal

adók

játs

zhat

ják

telje

s pak

lival

, de

akko

r m

eg k

ell e

lőre

álla

podn

i, ho

gy m

ely

szín

eket

te

kint

jük

párn

ak. (

pl. t

reff

a p

ikke

l és k

áró

a kö

rrel

).9.

Szöv

egér

tési

fela

dat:

„A m

egta

lált

Odü

sz-

szeu

sz”

olva

sás,

szöv

egér

tés

35

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás,

szóf

orgó

egyé

ni m

unka

,cs

opor

tmun

kafr

ontá

lis

Tanu

lói j

egyz

et: 2

5. fe

lada

tN

éhán

y da

rab

Ideg

en S

za-

vak

és K

ifeje

zése

k Sz

ótár

a

Itt a

z idős

züks

égle

t füg

g a

diák

ok o

lvas

ási

sebe

sség

étől

, szö

vegé

rtés

étől

.

10.

Játé

k: R

ímes

-rém

es

vegy

es z

ölds

égsz

öveg

alko

tás,

krea

ti-vi

tás,

hum

orér

zék

10

kere

kasz

tal

csop

ortm

unka

Mel

lékl

et: 1

4. já

tékl

eírá

sm

inde

n di

ákna

k eg

y ür

es

lap

11.

Kre

atív

szöv

egal

kotá

si

fela

dat

olva

sási

kés

zség

, szö

-ve

galk

otás

i kés

zség

, kr

eativ

itás,

kom

mun

i-ká

ció

25

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

szóf

orgó

egyé

ni m

unka

csop

ortm

unka

2. m

ellé

klet

: kre

atív

fe

lada

t ta

nuló

i jeg

yzet

: Kos

ztol

á-ny

i Dez

ső: G

ólyá

k (ré

szle

t)12

.Fo

glal

kozá

s lez

árás

a:

leve

zeté

s – tr

ópus

i eső

moz

gásé

rzék

elés

, moz

-gá

skoo

rdin

áció

, sza

-bá

lykö

veté

s, fi g

yele

m

10

játé

kfr

ontá

lisM

ellé

klet

: 15.

játé

kleí

rás

A já

ték

beve

zető

jébe

n m

ondj

uk e

l, ho

gy

csak

akk

or é

rjük

el a

kív

ánt é

lmén

yt, h

a a

moz

dula

tot b

eszé

d né

lkül

csi

nálja

min

denk

i



MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET

KREATÍV FELADAT KÉRDÉSALKOTÁS ADOTT SZÖVEGHEZ, KÍVÁNCSI KOCKÁVAL

Időtartam: 15 perc

Cél: A megadott szöveg elolvasása és megértése. –Játékos formában kérdések megfogalmazása az olvasott szöveg- –hez.A szövegre vonatkozó kérdések megválaszolása. –Együttműködés és kommunikáció fejlesztése –

Tanulói tevékenységek 1. Mindenki önállóan elolvassa „A barométer” c. szöveget a tanulói jegyzetben.

2. A csoport egyik tagja dob a dobókockával. A tőle jobbra ülő a do-bott kérdőszóval feltesz egy kérdést a szövegre vonatkozóan. Az ő jobboldali szomszédja (emlékezetből) megválaszolja a kérdést. A csoport negyedik tagja ellenőrzi a választ a szöveg alapján.

3. A dobókockát eggyel továbbadja az, aki előzőleg dobott, és most is ugyanazt a kört csinálják végig, csak a szerepek eggyel eltolódnak. (Ha azonos kérdőszót dobnak, nem lehet megismételni a kérdést, újat kell megfogalmazni.)

4. Ezt addig ismétlik, míg a megadott idő lejár.

Tanári instrukciók 1. Feladja az elolvasandó szöveget.2. Amíg a diákok olvasnak, felírja az egyes dobókocka értékeknek

megfelelő kérdőszavakat a táblára. (Pl.: 1 – Ki?; 2 – Hol?; 3 – Miért? 4 – Mit?; 5 – Milyen?; 6 – Hány? (természetesen lehet más kérdő-szavakkal is játszani)

3. Kioszt csoportonként egy dobókockát, és ismerteti a játékszabályo-kat és a rendelkezésre álló időt.

4. Körbejárva fi gyeli a diákokat.

Tárgyi feltételek Elrendezés 4 fős csoportokban –Csoportonként egy dobókocka –

Értékelési szempontok A végén a tanár értékelje, hogy az egyes csoportokban mennyire sike-rült betartani a szabályt! Ha az időbe belefér előbb a csoportok is értékelhetik saját munkáju-kat.

Információforrások, ajánlott irodalom Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.



2. MELLÉKLET

KREATÍV FELADAT KREATÍV SZÖVEGALKOTÁS

Időtartam: 25 perc

Cél: Kosztolányi Dezső: Gólyák c. írásának részlete alapján kreatív –szövegalkotásSzövegértés, fantázia, kreativitás, olvasási készség fejlesztése –

Tanulói tevékenységek 1 A tanulói jegyzetben elolvassák Kosztolányi Dezső: Gólyák c. írásá-nak részletét.

2. Végiggondolva a helyzetet, megpróbálják elképzelni, hogy mi lehet a történet folytatása.

3. Írnak egy 10-15 mondatból álló befejezést.4. Ha mindenki készen van a csoportban, felolvassák egymásnak az

írásokat.5. Választható folytatás:

vagy írnak egy közös befejezést, melyben legalább egy elem –szerepel mind a négyük önálló munkájából,vagy mindenki aláhúzza az eredeti szövegben azokat a szavakat, –ami a saját befejezését ihlette, és ezekkel a szavakkal önállóan ír egy olyan történetet, mely teljesen független az eredetitől.

Tanári instrukciók 1. Ismertesse feladatot, de először csak odáig, hogy olvassák el, és írja-nak befejezést a történethez.

2. Amelyik csoportban ezzel készen vannak, mondja el a következő lépést.

3. Akik befejezték a felolvasást, azoknak kínálja fel a választható fel-adatokat.

4. Mivel így a csoportok különböző ütemben haladnak, gondoskodni kell feladatról azok számára, akik előbb befejezik. Ez lehet pl. cso-portos kérdésalkotás kíváncsi kockával, vagy szóvadászat, vagy bár-mely korábban csoportban játszott játék.

5. Az óra végén felolvashatja vagy röviden összefoglalhatja az eredeti írás tartalmát. (A mű befejezése a 3. mellékletben található.)

Tárgyi feltételek Elrendezés 4 fős csoportokban –A tanulói jegyzet szövege –Időkitöltő feladatok –

Értékelési szempontok Önként jelentkező egyének vagy csoportok felolvashatják az írásukat.A művek minőségét ne kritizáljuk, inkább az alkotás folyamatáról beszélgessünk!



3. MELLÉKLET

Kosztolányi Dezső: Gólyák (a tanulói jegyzetben lévő szöveg folytatása)„…Odavont a kirakat elé. Rámutatott egy fehér kartonlapra. Azon tussal ez volt kirajzolva: Ici on parle francais.

– Ezért járok ide – tette hozzá.– Ezért? – ámuldoztam.– Még mindig nem érted, te ló?– Nem én!– Franciául beszélgetek.– Kivel?– A segéddel.– A segéddel?– Azzal hát. Van itt egy segéd. Az tud franciául. Vele parlírozok.– Miért?– Hogy gyakoroljam magam. Amikor feljöttem, az öregem szívemre kötötte, hogy ne hanyagoljam el

a franciát. A reálból még tudok valamit. Nem akarom, hogy ezt a keveset is elfelejtsem.– És nem röstellsz ezért idejárni?– Kérlek, venni úgyis kell ezt-azt. Én beosztom. Apródonként vásárolok. Így legalább ingyen van a

francia lecke.– Na hallod – csodálkoztam, s közben arra gondoltam, hogy ilyen az egész pereputtya, az apja is, az

anyja is, aki kétszer főzi ki a levesbe való köménymagotFolytattam:– Aztán legalább jól beszél franciául az a segéd ? – Jól – mondta. – Kitűnően.– És miről társalogtok?– Miről? – vállat vont. – Ami előfordul. „Jó napot, uram.” „Ma nagyon meleg van, uram.” „Ma na-

gyon hideg van, uram.” „Egy inggombot kérek”. „Egy nyakkendőcsíptetőt kérek”. Vagyis mindenről, ami szükséges a társadalmi érintkezésben.

– Érdekes – dünnyögtem. – Csak az a baj, hogy rövid ideig tart. Meddig? Öt percig, tíz percig. Nekem ugyan elég hosszú, aki itt künn várlak, különösen, hogyha ilyen kutyául fúj a szél, mint ma, de módsze-res kiképzésnek mégis rövid. Nem gondolod?

– Vedd azonban fi gyelembe, hogy én, mióta fönn vagyok, három hete – ünnep- és vasárnapokat kivé-ve – egyetlen napot se mulasztottam el. Mindennap öt vagy tíz perc. Sok kicsi, sokra megy.

– Ez igaz.– És máris szép haladást tettem, pajtás. Kiszámítottam, hogyha négy évig, amíg az egyetemre járok,

követem ezt a módszert, ez fölér egy párizsi tanulmányúttal. Tökéletes francia leszek, pajtás. Egy krajcár külön kiadás nélkül, pajtás.

E vallomás alatt sikerült megőriznem komolyságom, annyival is inkább, mert most már hüledeztem, hogy micsoda csodabogarak élnek ezen a földön, s mennyire nem ismerem ezt az alakot, akit eddig, ha nem is lángelmének, de egészséges tökfi lkónak tartottam.

Bevallom, ettől fogva engem is izgatott a divatárusbolt. Valahányszor elhaladtam mellette, be-bepis-lantottam. Fúrta az oldalam, hogy ki lehet az a csodálatos segéd, aki mestere a lakótársamnak.

Egy napon, mikor nélküle mentem a diákvendéglőbe, benyitottam Öreg, fanyar kereskedő állt a bolt-asztalnál, fekete házisapkában.

– Mi tetszik? – mordult rám ridegen, mint afféle tizenkilenc éves lurkóra szokás.– Egy inggombot – hebegtem.Elém lökött néhány olcsó rézgombot. Amíg turkáltam közöttük, megkockáztattam a kérdést:– Beszél itt valaki franciául?



– Franciául? – szólt az öreg, s szeme fölcsillant. – Hogyne, kérem, hogyne. Béla – kiáltott, s a tenye-rébe csapott. – Gyere csak ide. Az úr franciául akar beszélni.

Sovány, szőke fi atalember sompolygott elő a mellékhelyiségből. Nem idősebb, mint mi. Úgy tizenki-lenc-húsz éves.

– Ön francia? – kérdezte tőlem magyarul. – Nem – válaszoltam szintén magyarul. – Én nem vagyok, kérném, francia. Csak érdeklődni bátorkodom. Ön beszél franciául?

– Oui – mondta halkan, a fejét kissé elfordítva. – Je parle un peu – de oly bizonytalanul és alázatosan, hogy ez körülbelül csak ennyit jelentett: „Irgalom.”

– Külföldön tetszett tanulni?– Ó, dehogy – rebegte –, csak itt a reálban. Tavaly érettségiztem. Néhány szó rám ragadt az iskolában.

A papa – mondta, s a fekete sipkás öregúrra pillantott – jövőre ki akar küldeni. Addig is azt szeretné, hogy itt az üzletben gyakoroljam. Ezért akasztottuk ki a táblát. Ha esetleg elvetődik ide egy-egy fran-cia...

– Persze, errefelé nemigen járnak.– Azt nem mondhatnám. A nyáron is – ugye, papa? – bejött két párizsi. Kesztyűt vettek. Természe-

tesen az igazi franciákat nemigen lehet megérteni. Azoknak olyan furcsa, hanyag kiejtésük van. Nem olyan, mint Bokross tanár úrnak a reálban. Mindig hadarnak. De mások is bejönnek, s franciául beszél-nek. Például egy fi atalember.

– Kicsoda?– Egy vevőnk. Az naponta bejár, s csak franciául érintkezik. Ha jön, a papa mindig engem hív.– Talán ez is párizsi?– Lehet. Nincs kizárva. De inkább azt gondolom, hogy svájci. Vagy belga. Másféle kiejtése van.

Eleinte őt is nehezen értettem meg. Amikor inggombot kért, cipőhúzót mutattam neki. Ő tudniillik több-nyire inggombot vesz. De most már folyékonyan beszélgetünk. Tőle tanulok. Úgyszólván mindent tőle tanultam. Csak gyakorolni kell. „Gyakorlat teszi a mestert.”

– Hát – szóltam tűnődve –, fi zetek.– Mit szabad számítanom?– Egy inggombom volt.– Csak egy darab? — kérdezte, s gyanakodva sandított felém.– Csak egy darab.Átvette a pénzt. Kikísért az ajtóig.Ott bizalmasan a fülembe súgta:– Au revoir, Monsieur.

11. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÓVADÁSZAT Írjunk fel a táblára egy sok betűből álló értelmes magyar szót! A feladat: a felírt szó betűiből, tetszőleges darabszámú felhasználásával, minél több értelmes szót kell összerakni. A képzett szavakban egy betű csak annyiszor szerepelhet, ahányszor az eredetiben, és a hosszúságnak is meg kell felelni! Pl.: KE-MÉNYKÖTÉSŰ: kémény, tű, köt, és, kemény, kény, tény, öt stb. (Vitatott esetben a játék vezetője dönt arról, hogy egy szó elfogadható vagy sem.) A játékot párban, csoportban vagy egyénileg is lehet játszani. Ha a megadott idő lejár, „olvastassuk össze” a listákat! Lehet pontozni is aszerint, hogy melyik csoport hány szót gyűjtött. Ilyenkor az olyan szavak, amelyek csak egy-egy csoportnál szerepelnek, érhetnek több pontot is.

12. JÁTÉKLEÍRÁS: KERESD A KÖZMONDÁST! Az osztályból vagy csoportból egy ember kimegy. A társaság megállapodik egy közmondásban (le-het szállóige, szólás vagy versrészlet is, csak ebben előre meg kell állapodni), majd annak a szavait a jelenlevők között „kiosztják”. (Lehet egy embernél több szó is, de ha sokan vannak, akkor kaphatnak különböző játékosok azonos szavakat is.) A kitaláló bejön, és kérdéseket tesz fel. A többieknek úgy kell



válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szó – a lehető legkevesebb feltűnéssel – benne legyen a mondatban. Meghatározhatjuk, hogy hány kérdése lehet a kitalálónak.

13. JÁTÉKLEÍRÁS: KÁRTYA-MEMORI Osszunk ki minden csoportnak fél csomag francia vagy magyar kártyát úgy, hogy minden csoportnál két teljes színsorozat legyen. Ez azt jelenti, hogy a csoportoknál minden számból két azonos kártyalap van, melyek különböző színűek. Az azonos számú lapokat tekintjük egy párnak. Innentől a játék a ha-gyományos memori szabálya szerint játszható. A lapokat az asztalon képpel lefelé fordítva rendezzék el a csapatok. A kezdőjátékos két lapot felfordít, ha azokon egyforma a szám, akkor magához veszi őket, és ismét két lapot felfordít. Ha nem párt húz, akkor hagy egy kis időt, hogy mindenki tudja memorizálni a számokat, majd visszafordítja mindkét lapot. E szerint a szabály szerint következnek a játékosok egymás után, amíg az asztalon van lap. Az nyer, aki a legtöbb párt gyűjti össze.

14. JÁTÉKLEÍRÁS: RÍMES-RÉMES VEGYES ZÖLDSÉG 1. Minden játékosnak van egy lapja. Erre felírja a „vers” első sorát, s behajtja a papírt, hogy senki se

lássa, mit írt. A sor utolsó szavát megismétli a lap alján, s a papírt átadja a következő játékosnak, aki az alulra írt szóra rímelő sort talál ki, felírja, majd ő is behajtja a lapot. Az utolsó szót feltünteti a lap alján.

2. Ezt addig csinálják, míg a négy sor elkészül. Például:A költő megírta a versét, János bá’ elővette a fejszét, A kudarc nem szegte kedvét, S lelőtte akkor a medvét.A játékosoknak ügyelniük kell arra, hogy az írásuk olvasható legyen, és az utolsó szóra lehessen rímet találni.

3. Az elkészült műveket felolvassák.Mikor újra kezdődik a játék, tetszés szerint dönthetnek a játékosok, hogy hosszabb verset akarnak vagy a játéknak olyan variációját játsszák, amelyben a soron következő játékos megnézheti az előző sort, mielőtt kiagyalja a magáét.

(Fisher; 2007:43)

15. JÁTÉKLEÍRÁS: TRÓPUSI ESŐ A csoport tagjai körben állnak. A játék vezetője elindít egy mozdulatot, amihez a többiek sorban csatla-koznak, és addig csinálják, amíg másik nem ér hozzájuk. Ha visszaér a mozdulat a vezetőhöz, akkor új mozdulatot indít. A mozdulatok egymás után: kézdörzsölés, csettintés egy kézzel, csettintés két kézzel, taps, ütemes térdcsapkodás, taps, csettintés kettővel majd eggyel, kézdörzsölés. Ha beszélgetés nélkül, koncentráltan végezzük a mozdulatokat, akkor olyan hanghatást ad, mint amikor elered az eső, egyre jobban esik, kopog, majd ismét elhalkul, végül csend lesz.




CÍM: SZÖVEGFELDOLGOZÁS: KIEMELÉS, KULCSSZÓ, VÁZLAT

Sorszám: 6.

Évfolyam: 10.


Célok Megtanulandó szöveg feldolgozására egy módszer elsajátítása –Kulcsfogalmak keresésének gyakorlása –Címkézés: alcímek kreálása megadott szöveghez –Vázlatkészítés gyakorlása –Szövegértés fejlesztése –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –

Követelmények A tanuló legyen képes egy megadott szöveg lényegének kiemelésére, –ismerje fel a szöveg kulcsfogalmait, –tudjon egy szöveget részekre bontani, és ezeket a részeket a tartalom- –nak megfelelő címmel ellátni,tudjon strukturált vázlatot készíteni, –vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékokban. –

Anyagszükséglet kartonok


Deese, James és Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk? Budapest: Panem Kft.

JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/

letoltheto.php Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Szö

vegf

eldo

lgoz

ás: k

iem

elés

, kul

cssz

ó, v

ázla

t

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

1.Já

ték:

foga

lmak

cso

por-

tosít

ása.

gond

olko

dás,

kate

go-

rizá

lás,

krea

tivitá

s, eg

yüttm

űköd

és

15

játé

kcs

opor

tmun

kaM

ellé

klet

: 16.

játé

kleí

rás,

szók

árty

ák

2.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s – o

l-va

sás,

lény

egki

emel

és.

szöv

egér

tés,

gond

olko

-dá

s5

önál

ló o

lvas

áseg

yéni

mun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

ben:

„Sz

öveg

-fe

ldol

gozá

s” c

. szö

veg

A sz

öveg

leírá

sána

k m

egfe

lelő

en v

é-ge

zzük

el a

z el

ső k

ét lé

pést

: olv

asás

, m

ajd

lény

eg a

láhú

zása

!H

a van

ism

eret

len

szó,

bes

zéljü

k m

eg

a je

lent

ését

!3.

Sz

öveg

feld

olgo

zás –

ku

lcsf

ogal

mak

.lé

nyeg

látá

s10

ön

álló

fela

datm

eg-

oldá

s,ku

pakt

anác

s,kö

zös m

egbe

szé-

lés

egyé

ni m

unka

,cs

opor

tmun

ka,

fron

tális

Elős

zör

egyé

nile

g ke

ress

ék

ki

a ku

lcsf

ogal

mak

at,

maj

d be

szél

jék

meg

cso

port

ban,

vég

ül f

ront

ális

an.

Igye

kezz

ünk

kons

zenz

usra

jut

ni a

ku

lcsf

ogal

mak

at te

kint

ve!

4.Sz

öveg

feld

olgo

zás –

váz

-la

tkés

zíté

s.re

ndsz

erez

ési k

észs

ég,

gond

olko

dás

10

kupa

ktan

ács

közö

s meg

besz

é-lé

s

csop

ortm

unka

fron

tális

mun

kaM

inde

n cs

opor

t ké

szíts

e el

a s

aját

vá

zlat

át, m

ajd

pont

ról p

ontr

a ha

lad-

va b

eszé

ljük

végi

g, h

ogy

mel

yik

a le

gegy

szerűb

b, l

eglo

giku

sabb

meg

-ol

dás!

5.Cí

mké

zés –

alc

ímek

írás

a m

egad

ott s

zöve

ghez

.sz

öveg

érté

s, go

ndol

ko-

dás,

krea

tivitá

s10

ön

álló

fela

datm

eg-

oldá

s,kö

zös m

egbe

szé-

lés

egyé

ni m

unka

fron

tális

mun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 26-

27.

fela

dat

Ha a

z idő

eng

edi a

két

szöv

egbő

l váz

-la

tot i

s le

het k

észí

ttetn

i úgy

, hog

y a

csop

ortb

an a

két

pár

kül

önbö

ző s

zö-

vege

kkel

dol

gozi

k.6.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s a

tanu

lt el

járá

ssal

.sz

öveg

érté

s, go

ndol

ko-

dás,

töm

öríté

s, st

ruk-

turá

lás,

rend

szer

ezés

i ké

szsé

g, lé

nyeg

látá

s

30

páro

s meg

besz

élés

párm

unka

sajá

t tan

köny

vbél

i szö

veg

Az

aktu

ális

tanu

lniv

alók

köz

ül a

pá-

rok

vála

ssza

nak

ki e

gy o

lyan

leck

ét,

mel

yben

van

meg

tanu

land

ó sz

öveg

, és

ezt

dol

gozz

ák f

el a

meg

tanu

lt lé

-pé

sek

szer

int!

A p

ár m

indk

ét t

agja

ír

ja le

a k

ulcs

szav

akat

és a

váz

lato

t!7.

Lezá

rás:

konc

entr

áció

fej-

lesz

tő já

ték;

BU

MM

.fi g

yele

m10

be

szél

gető

kör

fron

tális

Mel

lékl

et: 3

. ját

ékle

írás



MELLÉKLET

16. JÁTÉKLEÍRÁS: KATEGORIKUS KÁRTYÁK Találjunk ki annyi fogalmat, ahány fős az osztály, amelyek 5-6 kategóriába sorolhatók. (pl.: ételek, italok, cselekvések, személyek, foglalkozások stb.)! Írjuk fel ezeket külön egy-egy kartonlapra! Keverjük össze, majd húzassunk minden diákkal egy lapot! Az a feladatuk, hogy körbejárva, egymás lapjait elolvasva, az összetartozó fogalmak szerint rendeződjenek csoportokba. Találjanak ki egy gyűjtőfogalmat is! Nem baj, ha más szempontot találnak ki, mint a tervezett, csak meg tudják indokolni.




CÍM: A GONDOLAT TÉRKÉPSorszám: 7

Évfolyam: 10.


Célok A Gondolat Térkép készítésének megismerése –A Gondolat Térkép módszerének alkalmazása –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatok- –kal

Követelmények A tanuló legyen képes felsorolni a Gondolat Térkép készítésének sza- –bályait,tudjon önállóan vagy kis segítséggel Gondolat Térképet készí- –teni egy általa ismert szövegből,tudja alkalmazni a Gondolat Térkép módszerét önálló tanu- –lásnál,vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékokban. –

Anyagszükséglet csoportonként egy-egy készlet a négyzetekből, a darabok a leírás-nak megfelelően 4-4 borítékban elhelyezve tárgyak Kim játékáhozA4-es lapokgyurmaragasztó

Informatikai, oktatástech-nikai eszközök

1 db számítógép és projektor

Források, javasolt tan-anyagok, kiadványok, internetes honlapok

Fisher, R. (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe, in TaníTani, 18-19. (108-

115. old)Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet

Kft.



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

A G

ondo

lat T

érké

p

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

1.Já

ték:

feld

arab

olt

négy

zete

k.fi g

yele

m, f

orm

aérz

éke-

lés,

együ

ttműk

ödés

10

játé

kcs

opor

tmun

kacs

opor

tonk

ént e

gy-e

gy k

észl

et

a né

gyze

tekből

, a d

arab

ok

a le

írásn

ak m

egfe

lelő

en 4

-4

borít

ékba

n el

hely

ezve

M

ellé

klet

: 17.

játé

kleí

rás

Am

elyi

k cs

opor

t előb

b ké

szen

van

, az

a da

rabo

k ös

szek

ever

ése

után

játs

szon

újra

!

2.

A G

ondo

lat T

érké

p (G

T) m

ódsz

erén

ek

meg

ism

erés

e.

fi gye

lem

20

taná

ri előa

dás

fron

tális

Taná

ri pr

ezen

táci

ó: T

AN

10_

TP7.

ppt

3.

A sz

öveg

és a

GT

ösz-

szev

etés

e.sz

öveg

érté

s10

ön

álló

fela

dat-

meg

oldá

s,kö

zös m

egbe

-sz

élés

egyé

ni m

unka

,fr

ontá

lis

Tanu

lói j

egyz

et: 2

8. fe

lada

t

4.A

GT

szab

álya

inak

el-

olva

sása

, fel

dolg

ozás

a és

mem

oriz

álás

a.

mem

ória

, kre

ativ

itás

20

diff

eren

ciál

t cs

opor

tmun

kacs

opor

tmun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 29.

fela

dat

Ren

dező

djen

ek

csop

orto

kba

a di

ákok

as

zeri

nt,

hogy

mel

yik

fela

dato

t ak

arjá

k m

egol

dani

! Em

léke

ztes

sük

őket

, ho

gy

itt a

z eg

yes

inte

llige

ncia

terü

lete

iket

kel

l ha

szná

lniu

k!5.

Prób

afel

mon

dás.

besz

édké

szsé

g, m

e-m

ória

5 el

lenő

rzés

pá

rban

párm

unka

6.G

ondo

lat T

érké

p ké

-sz

ítése

.go

ndol

kodá

s, re

nd-

szer

ező

kész

ség,

vi

zual

itás

15

Kup

akta

nács

,kö

zös m

egbe

-sz

élés

csop

ortm

unka

,fr

ontá

lisTa

nuló

i jeg

yzet

: 30.

fela

dat

A4-

es la

pok

Segí

tség

ként

elm

ondh

atju

k, h

ogy

közé

pre

a „t

anul

ási k

épes

sége

k” k

erül

, és 3

fő á

ga

van:

em

léke

zet, fi g

yele

m é

s lo

giku

s go

n-do

lkod

ás. K

örbe

járv

a se

gíts

ük a

mun

kát,

a vé

gén

besz

éljü

k m

eg k

özös

en!

7.Le

zárá

s.vé

lem

ényn

yilv

ánítá

s, be

széd

kész

ség

10

besz

élge

tőkö

rfr

ontá

lisH

F: e

gy m

egta

nula

ndó

leck

ét

(szö

vege

s) h

ozni

val

amily

en

tant

árgy

ból

A m

onda

t, am

it be

kel

l fej

ezni

: „Sz

erin

-te

m a

gon

dola

ttérk

ép…

”.



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

A G

ondo

lat T

érké

p

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

8.R

áhan

goló

dás:

Kim

já

téka

emlé

keze

t15

já

ték

fron

tális

Mel

lékl

et: 1

8. já

tékl

eírá

s, tá

rgya

k a

játé

khoz

Lehe

t az

egyé

ni v

agy

a cs

opor

tos v

ariá

ci-

ót is

vál

aszt

ani.

9.A

GT

szab

álya

inak

át

ism

étlé

seem

léke

zet

10

diák

kvar

tett

csop

ortm

unka

Elős

zör

a cs

opor

tok

ism

étel

jék

át a

sza

-bá

lyok

at, m

inde

n fo

rdul

óban

1-1

sza

bály

t m

ondj

on e

l a

kiso

rsol

t em

ber!

A k

érdé

-se

ket ú

gy te

gyük

fel,

hogy

csa

k az

egy

ik

szab

álly

al l

ehes

sen

vála

szol

ni,

és h

agy-

junk

idő

t a

csop

orto

knak

sor

solá

s előt

t eg

yezt

etni

.10

.G

T-ké

szíté

s a h

elye

s ta

nulá

si sz

okás

okró

l.re

ndsz

erez

és, e

mlé

ke-

zet,

logi

kus g

ondo

l-ko

dás

20

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás,

kupa

ktan

ács,

közö

s meg

be-

szél

és

egyé

ni m

unka

,cs

opor

tmun

ka,

fron

tális

Tanu

lói j

egyz

et: 3

1. fe

lada

tA

4-es

lapo

kFo

ntos

, hog

y elős

zör m

inde

nki k

észí

tse

el

a sa

ját G

T-jé

t, m

ajd

a cs

opor

tban

has

onlít

-sá

k ös

sze,

és k

özös

en is

bes

zéljü

k m

eg!

Itt n

incs

egy

etle

n jó

meg

oldá

s, m

inde

n el

foga

dhat

ó,

ami

az

alap

info

rmác

ióka

t ta

rtal

maz

za.

11.

Tant

árgy

hoz

kötő

dő

GT

kész

ítése

.re

ndsz

erez

és, l

ogik

us

gond

olko

dás

15

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

egyé

ni m

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 3

2. fe

lada

tA

4-es

lapo

kA

4-es

lapr

a do

lgoz

zák

ki a

fela

dato

t! Ír

ják

rá a

nev

üket

is!

A k

ész

mun

káka

t gy

ur-

mar

agas

ztóv

al h

elye

zzük

el j

ól lá

that

ó he

-ly

en (t

ábla

, fal

)!12

.Eg

ymás

mun

káin

ak

meg

teki

ntés

e.ko

mm

unik

áció

, vi

zual

itás,

repr

oduk

ci-

ós g

ondo

lkod

ás

10

képt

árlá

toga

tás

egyé

ni é

s pár

os

mun

kagy

urm

arag

aszt

óA

djun

k idő

t arr

a, ho

gy m

egné

zzék

egym

ás

mun

káit!

Bíz

tass

uk ő

ket,

hogy

bes

zéljé

k m

eg a

kés

zítő

vel,

amit

nem

ért

enek

, és

a di

csér

jék

meg

a n

ekik

tets

ző m

unká

kat!

13.

Öná

lló já

téko

s fej

lesz

tő

fela

dato

k.ko

ncen

trác

ió, s

zóki

ncs,

15

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

egyé

ni m

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 3

3. fe

lada

t

14.

Lezá

rás.

véle

mén

ynyi

lván

ítás,

önrefl e

xió

5 be

szél

gető

kör

fron

tális

Min

denk

i eg

yetle

n sz

óval

írja

le,

hog

y ho

gyan

ére

zte

mag

át a

z ór

án! E

rre

nyito

tt cs

opor

tokb

an le

het e

gy m

ozdu

lat i

s.



MELLÉKLETEK

17. JÁTÉKLEÍRÁS: FELDARABOLT NÉGYZETEK Vágjuk ki a négyzeteket, és a vona lak mentén daraboljuk fel őket. Ezután osszuk a darabokat négyfelé, és tegyük őket négy borítékba. Minden borítékban legyen egy olyan darab, amelyet kiszínez tünk.

boríték benne lévő darabok színes darab1. a, a, c c2. j, e j3. d, f, a, i f4. b, f, k b

Minden csoport négy borítékot kap. A csoport tagjai húznak maguknak egy borítékot.A diákoknak a következő utasítást adjuk: „A feladat az, hogy az alábbi szabályok szerint mindenki

rakjon össze egy négyze tet:Tilos megszólalni!Mutogatással sem jelezheted, hogy melyik darabra lenne szükséged!Társaidnak adhatsz darabokat, de a színes darabot meg kell tartanod!Ha csoportod előbb végez a többi csoportnál, keverjétek össze újra a négyzeteket! Mindenki húz-

zon három darabot, és kezdjétek újra a játékot! A játék végén mindenkinek egyforma méretű négyzete lesz.”

Megjegyzés: Haladóbb csoportok számára nehezíthetjük a játékot azzal, hogy nem színezünk ki egyetlen darabot sem.

(Kagan 2001, 13:21)



18. JÁTÉKLEÍRÁS: KIM JÁTÉKA Ez a játék Rudyard Kipling Kim című művéből ered, amelyben a főhőst, Kimet úgy oktatják, hogy a kisfi ú törökülésben a földön ül egy alacsony, letakart asztalka előtt, s tanítója különféle formájú, mé-retű és színű tárgyakat rak elé. Egy idő után letakarja a kollekciót, s megkéri a kisfi út, hogy mondja el fejből, mi van az asztalon, s azok hogyan helyezkednek el. Azután a fi út kiküldi a szobából, átren-dezi a tárgyakat – elvesz belőlük, hozzájuk tesz más tárgyakat –, s aztán megkérdezi Kimtől, hogy mi változott. Ennek mintájára játszhatunk hasonló játékokat úgy, hogy kevés tárggyal kezdünk, aztán fokozatosan emeljük a tárgyak mennyiségét, bonyolítjuk a kombinációkat.

Menete:

1. Tíz különböző tárgyat rakunk a tálcára, és letakarjuk egy nagy terítővel, kendővel.

2. A tálcán lévő dolgokat egy percig nézhetik a játékosok, azután letakarjuk a tálcát.

3. Minden játékos egy percig gondolkozhat, hogy mit is látott a tálcán. Elmondhatják, vagy leírhatják (rajzolhatják), amire emlékeznek. Lehet csoportban is játszani.

(Fisher 2007)




CÍM: JEGYZETELÉSI TECHNIKÁKSorszám: 8.

Évfolyam: 10.


Célok A jegyzetelés jelentőségének felismerése –Jegyzetelési fortélyok és praktikák megismerése –Törekvés az önálló jegyzetelés módszerének kialakítására –

Követelmények A tanuló ismerje a jó jegyzet legfontosabb jellemzőit –legyen képes a tanári előadás jegyzetelésére megfelelő segítséggel –alakítson ki önálló jegyzetelési stratégiát –

Anyagszükséglet kartonok a működő szerkezetek nevével

Informatikai, oktatástechnikai eszközök

1 db számítógép, projektor, hangszórók


Deese, James–Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk, Budapest: Panem Kft

Fisher, R. (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG KiadóElőadások, Mindentudás Egyeteme, elérhető az interneten: www.mindentudas.

hu



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Jeg

yzet

elés

i tec

hnik

ák

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tart

am

(per

c)

Mód

szer

Mun

kafo

rma

Kép

zési

any

agok

, esz

közö

kE

gyéb

java

slat

ok

1.R

áhan

goló

dás:

Műk

ö-dő

szer

keze

tek.

krea

tivitá

s, eg

yütt-

műk

ödés

, ját

ékos

ság

10

játé

kcs

opor

tmun

kaM

ellé

klet

: 19.

játé

kleí

rás

2.

A je

gyze

telé

si te

chni

-ká

k.sz

öveg

érté

s, m

emó-

ria, l

énye

gkie

mel

és15

ön

álló

fela

dat-

meg

oldá

s,pá

ros m

egbe

-sz

élés

egyé

ni m

un-

ka,

párm

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 3

4. fe

lada

tH

a az

idő

meg

enge

di, a

diá

kok

váz-

lato

t is í

rath

atna

k a

páro

s mun

kába

n a

feld

olgo

zott

rész

ből.

3.

Jegy

zete

lési

gya

kor-

lat –

a „

Min

dent

udás

Eg

yete

me”

val

amel

y vi

deó

előa

dásá

ról.

fi gye

lem

, lén

yegk

i-em

elés

, gon

dolk

odás

35

előa

dás

fron

tális

m

unka

aján

lott

előa

dáso

k (M

inde

ntud

ás

Egye

tem

e):

Més

záro

s Ernő:

A la

khat

ó bo

lygó

. 20

03. m

áj. 1

9.

Som

lyód

y Lá

szló

: Az

értő

l az

óceá

nig

- A

víz

: a jö

vő k

ihív

ása.

200

3. fe

br. 3

. Á

dám

Ver

onik

a: M

inde

nnap

i ken

ye-

rünk

, min

denn

api k

alór

iánk

. 200

4. á

pr.

26. A

men

nyib

en n

em m

egol

dhat

ó a

vide

ófel

véte

l, ké

rjünk

fel e

gy k

ollé

gát,

vala

mily

en té

máb

an e

gy 2

0 pe

rces

elő

-ad

ásra

, oly

an té

máb

an, a

mi é

rdek

elhe

ti a

diák

okat

.M

eskó

Atti

la: A

föld

i éle

t fen

ntar

that

ó-sá

gána

k ké

rdés

ei. 2

004.

szep

t. 20

.

Az

előa

dásb

ól e

gy 2

5-30

per

ces,

önm

agáb

an

is

érte

lmes

ré

szle

tet

vála

sszu

nk k

i! A

vet

ítést

töb

bszö

r is

meg

állít

hatju

k, h

ogy

csop

ortb

an

meg

besz

éljé

k az

add

ig e

lhan

gzot

-ta

khoz

tart

ozó

jegy

zete

t.(T

erm

észe

tese

n bá

rmel

y m

ás e

lő-

adás

is v

álas

ztha

tó.)

4.Je

gyze

tek

meg

besz

é-lé

seeg

yüttm

űköd

és,

kom

mun

ikác

ió, k

riti-

ka, ö

nkrit

ika

20

kupa

ktan

ács

csop

ortm

unka

5.A

fogl

alko

zás l

ezár

ása

önrefl e

xió,

öni

smer

et10

be

szél

gető

kör

fron

tális

A je

gyze

telé

ssel

kap

csol

atos

an m

in-

den

diák

tól k

ét p

éldá

t kér

jünk

: egy

ol

yat,

ami

jól

men

t, és

egy

oly

at,

amit

4még

gya

koro

lnia

kel

l



MELLÉKLET

19. JÁTÉKLEÍRÁS: MŰKÖDŐ SZERKEZETEKMinden csoport kap egy darab papírt egy működő gépezet elnevezésével. Ezt úgy kell megjeleníteniük, hogy a csoport minden tagja részt vegyen benne, egy állóképet vagy mozgóképet bemutatva. Beszélni nem szabad közben. Adjunk egy kis időt a tanácskozásra és a kipróbálásra. A csoportok egymás után bemutatják a szerkezetüket, többi csoportnak pedig ki kell találni, hogy milyen gép volt a feladvány. (Néhány ötlet a szerkezetekre: kávéautomata, porszívó, fűnyíró, mosógép, hókotró, kenyérsütő.)




CÍM: ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉSSorszám: 9.

Évfolyam: 10.


Célok A tapasztalatok, tanult módszerek összegzése –A tanultak beépítése a napi tanulási gyakorlatba –Egyéni utak, célok kijelölése –A tanultak és a saját munka értékelése –Visszajelzés a társaknak a csoportmunkára –

Követelmények A tanuló tudja megfogalmazni egyéni céljait és az ahhoz vezető út első lépéseit a –tanulásban,legyen képes megnevezni azokat a módszereket és eljárásokat, amiket a –jövőben alkalmazni fog a tanulás során,legyen képes összefüggő szövegben értékelni a tanultakat és saját mun- –káját.

Anyagszükséglet A4-es lapok, csomagolópapír, fi lctoll, gyurmaragasztó


Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.



A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R R

ÉSZ

LET

ES

LEÍ

RÁ

SA

A T

AN

ÍTÁ

SI E

GY

SÉG

– T

ÉMA

KÖ

R C

ÍME:

Öss

zegz

és, é

rték

elés

Sor-

szám

Tém

a / A

ltém

aK

észs

ég /

képe

sség

Idő-

tar-

tam

(p

erc)

MÓ

DSZ

ER

MU

NK

AFO

R-

MA

KÉ

PZÉ

SI A

NY

AG

OK

, ESZ

KÖ

-Z

ÖK

EG

YÉ

B J

AVA

SLA

TO

K

1.R

áhan

goló

dás:

„Tal

álja

m

eg, a

zt a

ki…

”.ko

mm

unik

áció

15

párb

eszé

dpá

rmun

kaM

ellé

klet

: 20.

játé

kleí

rás,

fela

datli

sta

2.

Miv

el is

fogl

alko

ztun

k a

kurz

us so

rán?

emlé

keze

t, eg

yüttm

űkö-

dés,

kom

mun

ikác

ió,

25

kere

kasz

tal,

csop

ortfo

rgó

csop

ortm

un-

ka,

fron

tális

A4-

es la

p m

inde

n cs

opor

tnak

egy

csom

agol

ópap

ír a

közö

s lis

táho

z, fi

lcto

ll, g

yurm

ara-

gasz

tó

Elős

zör

a cs

opor

tok

gyűj

tsék

ös

sze

a ke

reka

szta

l sz

abál

yai

szer

int,

hogy

m

ivel

fo

glal

-ko

ztak

a k

urzu

s sor

án. A

z idő

más

odik

rés

zébe

n ké

szíts

ünk

egy

közö

s lis

tát a

csop

ortfo

rgó

szab

álya

szer

int!

3.

Am

it én

tanu

ltam

.ön

ism

eret

, önb

izal

om15

ön

álló

fela

dat-

meg

oldá

seg

yéni

mun

kaTa

nuló

i jeg

yzet

: 35.

fela

dat

4.K

urzu

s és s

aját

mun

ka

egyé

ni é

rték

elés

e eg

y fo

galm

azás

ban.

szöv

egal

kotá

s, kr

itika

, ön

kriti

ka, ö

nism

eret

, vé

lem

énya

lkot

ás

20

önál

ló fe

lada

t-m

egol

dás

egyé

ni m

unka

Tanu

lói j

egyz

et: 3

6. fe

lada

t Ez

eket

a f

ogal

maz

ások

at é

r-de

mes

elo

lvas

ni, é

s ki

jegy

ze-

teln

i tov

ábbi

fejle

szté

s, ill

etve

eg

yéni

tan

ulás

i se

gíts

égny

új-

tás c

éljá

ból.

5.B

úcsú

a c

sopo

rttó

l.em

pátia

15

íráso

s üze

net

csop

ortm

unka

Mel

lékl

et: 2

1. já

tékl

eírá

s



MELLÉKLET

20. JÁTÉKLEÍRÁS: „TALÁLJA MEG AZT, AKI…” A játék célja a kommunikáció és az információgyűjtés egy adott témában. A játék menete: Mindenki kap egy másolatot a lenti kérdőívből. A feladat olyan társak keresése, akik megfelelnek az egyes meghatá-rozásoknak. A teremben járkálva mindenki keres magának egy párt, akivel elkezdik faggatni egymást. Mindig csak párban lehet egymást kérdezni, és a válaszadó csak saját magáról adhat információt. Ha a kérdező valamelyik jellemzőre igen választ kap, akkor az adott helyre kér egy aláírást, és szerepet cse-rélnek. Egy-egy igen válasz után új pár után kell nézni!

Feladatlista:

Találja meg azt, aki…

1. …használta a Gondolat Térképet ezeken az órákon kívül is

.....................................................................................................................................................................

2. …változtatott tanulási szokásain az itt hallottak alapján

.....................................................................................................................................................................

3. …hasznosnak találta a fejlesztő játékokat

.....................................................................................................................................................................

4. …úgy érzi, hogy jobb vázlatokat tud készíteni, mióta az órákon gyakoroltuk

.....................................................................................................................................................................

5. …alkalmazta a többszörös intelligencia területén megismert feldolgozási módokat tanulása során

.....................................................................................................................................................................

6. … konkrét tanulási sikereket ért el az itt tanultaknak köszönhetően

.....................................................................................................................................................................

21. JÁTÉKLEÍRÁS: BÚCSÚ A CSOPORTTÓLA csoport tagjai körben ülnek az asztal körül. Mindenki kap egy írólapot. A lap aljára mindenki ráírja a saját nevét, majd továbbadja a jobboldali szomszédjának. A kapott lap tetejére mindenki ír egy üzenetet a lap tulajdonosa számára, ami az „Én azért szerettem egy csoportban dolgozni veled…” mondat befeje-zése. Ha kész az írással behajtja a lap tetejét, hogy a szövege ne látsszon, majd továbbadja a lapot, jobb oldali szomszédjának. Ezt az eljárást addig folytatják, míg a lapok visszaérnek eredeti tulajdonosukhoz, és mindenki elolvashatja a neki szóló üzeneteket. Ha van kedvük, ezeket egymással is megoszthatják csoporton belül.



FÜGGELÉK

Néhány szó a kooperatív módszerekrőlA tananyagban felhasznált kooperatív módszerek alapja Spencer Kagan: A kooperatív tanulás c. köny-vében található elmélet és gyakorlat. Az a módszeregyüttes olyan módon alakítja ki a csoportokban az együttműködést, hogy elkerülhető vele a csoportmunkánál klasszikusan fellépő aránytalan munkameg-osztás problémája. A könyvben leírt módszerek közös jellemzője, hogy alkalmazásuk során érvényesül a négy kagani alapelv, melyek a következők:

Párhuzamos interakciók, vagyis a munka során párhuzamosan több csoporton vagy pármunkán belül zajlik a beszélgetés, a munka.

Egyéni felelősség: A munkaszervezés biztosítja, hogy mindenkinek egyénileg is legyen egy részfelada-ta, szerepe, aminek teljesítése elengedhetetlen a csoport feladatának megoldásához.

Egyenlő arányú részvétel: A megszólalások számának vagy idejének szabályozásával, a részfeladatok megfelelő szétosztásával, azt lehet elérni, hogy a csoportban nem alakul ki sem a „potyautas” sem az „igavonó” szerep.

Építő egymásrautaltság: Ez az alapelv azt jelenti, hogy a csoport sikere az együttműködésen múlik, csak akkor tudják megoldani a feladatot, elkészíteni a közös munkát, ha segítik egymást.

Az ilyen elvek szerint szervezett csoportmunkának fontos eleme a csoportok kialakítása. Ideálisnak a négyfős csoport mondható, mivel adott esetben páros feladat is adható. A csoportok összetétele lehetőség szerint legyen minden szempontból heterogén, hiszen ebből lehet egymástól és egymásról a legtöbbet tanulni! Négynél több diák együttműködése lényegesen nehezebb, bonyolultabb kialakítani a megfelelő ülésrendet, és elérni az egyenrangú kommunikációs helyzetet.

A csoportok megszervezésére, a csoportkohézió kialakítására, az együttműködés megtanulására és az erre való motiválásra érdemes időt és energiát szentelni. Tudjuk, hogy gyakran még a felnőttek sem képesek gördülékeny együttműködésre, nem várhatjuk el diákjainktól sem, pusztán azért, mert egy asz-talhoz ültettük őket, és egy közös feladaton kell munkálkodniuk.

A csoportok kialakítására S. Kagan számos módszert ajánl, melyek két alapvetően különböző cso-portba sorolható, ezek a véletlenszerű és tervezett módszerek. Az előbbi módszerek előnye, hogy gyor-san, a diákok alaposabb ismerete nélkül megoldhatók, ráadásul tanítványainkban az igazságosság érzetét keltik. Ám ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy-egy csoport összetétele szerencsétlenül alakul: mond-juk, lesznek örök vesztesek vagy összesorsolódnak olyanok, akik képtelenek együttműködni.

A tervezett csoportalakítási módszerek alkalmazása biztosítja a vegyes összetételt, a kommunikáció kialakulását, vagyis azt, hogy segítséget lehessen kérni és kapni a munka során. Nehézsége, hogy felté-telezi a diákok ismeretét és több előkészületet kíván. Viszont egy jól eltalált csoportbeosztással nagyon hatékony lehet a tanulás, az így szerveződött csoportokat sokáig együtt lehet tartani.



A ta

nany

agba

n előf

ordu

ló m

ódsz

erek

betűr

ende

s mut

atój

a:

Mód

szer

nev

eR

észl

etes

leír

ásFe

lhas

znál

ható

ság

Abl

ak4+

1 ré

szre

osz

tott

lap:

Erre

jegy

zi fe

l a c

sopo

rt, h

ogy

pl. h

ány

embe

rre

érvé

nyes

egy

em

lítet

t tul

ajdo

nság

, hán

yan

érte

-ne

k eg

yet 1

-1 k

érdé

sben

vag

y há

nyan

ism

erik

a m

egad

ott i

nfor

mác

iót,

foga

lmat

.

Köz

ös je

llem

zők

gyűj

tése

a c

sopo

rt m

egal

akul

ása

után

.Előz

etes

ism

eret

ek ö

ssze

gyűj

tése

, asz

erin

t, ho

gy

hány

an tu

dják

a c

sopo

rtba

n.

Cso

port

forg

óA

cso

port

ok e

gym

ás u

tán

egy-

egy

elem

et m

onda

nak,

az

álta

luk

gyűj

tött

listá

ból (

ügye

lve

arra

, ho

gy a

már

elh

angz

ott n

e is

mét

lődj

ön).

Gyű

jtőm

unka

: a c

sopo

rtok

list

áina

k eg

yesí

tése

.A

cso

port

ok b

eszá

mol

ója

egy

adot

t mun

kasz

akas

z ut

án..

Bes

zélő

kor

ongo

kM

inde

n cs

opor

tnak

azo

nos s

zám

ú (n

éggy

el o

szth

ató)

kor

ongo

t adu

nk.

A c

sopo

rtta

gok

ezek

et e

gyfo

rmán

szét

oszt

ják

egym

ás k

özöt

t.Ú

gy v

itatn

ak m

eg e

gy té

mát

, hog

y m

inde

n eg

yes é

rv k

ifejté

seko

r egy

zse

tont

bet

eszn

ek (h

a va

laki

nek

elfo

gyot

t a z

seto

nja,

nem

érv

elhe

t töb

bet).

Ha

az ö

ssze

s zse

ton

közé

pre

kerü

lt, é

s még

van

idő

a vi

tára

, ism

ét sz

étos

ztjá

k.

Cso

port

on b

elül

i vita

szab

ályo

zása

.Eg

yenlő

men

nyis

égű

meg

szól

alás

biz

tosít

ása.

Diá

kkva

rtet

tA

z el

ső lé

pés a

z A

, B,C

,D je

lek

kios

ztás

a, é

s a c

sopo

rtok

eln

evez

ése

vagy

szám

ozás

a.Ta

nári

felte

szi a

kér

désé

t.A

cso

port

meg

besz

éli a

vál

aszt

– m

eggyőződ

nek

arró

l, ho

gy m

inde

gyikőj

ük h

elye

sen

tud

vála

-sz

olni

a k

érdé

sre.

A ta

nár „

kihú

zza”

, mel

yik

jelű

tanu

ló, m

elyi

k as

ztal

nál v

álas

zol.

Vál

asza

dás.

Ism

étlé

s, el

lenő

rzés

az

óra

elej

én, v

agy

feje

zet

végé

n.R

ends

zere

zés.

A ta

nulta

kkal

kap

csol

atos

gon

dolk

odta

tó k

érdé

sek

meg

vála

szol

ása.

Gya

korlá

s.

Elle

nőrz

és p

árba

nA

diá

kok

párb

an d

olgo

znak

. A p

ár e

gyik

tagj

a vá

lasz

ol a

fela

datr

a, m

ásik

uk fi

gyel

i a m

unká

ját,

segí

t és e

llenő

riz.

Ha

nem

tudn

ak a

vál

aszb

an m

egeg

yezn

i, se

gíts

éget

kér

nek

a cs

opor

t más

ik p

árjá

tól.

(ha

így

sem

tu

dnak

egy

ezsé

gre

jutn

i, se

gíts

éget

kér

nek

a ta

nárt

ól).

A k

övet

kező

fela

datn

ál sz

erep

cser

e.

Fela

dato

k pá

ros m

egol

dása

.M

egta

nula

ndó

szöv

egek

szak

aszo

nkén

ti fe

lmon

-dá

sa.

Öne

llenő

rzés

kul

túrá

jána

k ki

alak

ítása

.

Fela

datk

üldé

s /K

érdé

skül

dés

A c

sopo

rtba

n m

inde

nki f

elír

egy

kérd

ést v

agy

fela

dato

t egy

kár

tyár

a. (A

kér

dése

ket,

és a

rá

adan

dó v

álas

zt a

cso

port

ban

meg

besz

élik

.)A

cso

port

ok to

vább

adjá

k a

kárt

yáik

at.

Cso

port

vála

sz: A

z el

ső d

iák

felo

lvas

sa a

kér

dést

, vál

aszo

lnak

rá, é

s a k

árty

a há

tára

írjá

k vá

la-

szuk

at.

A k

árty

acso

mag

tová

bb k

üldh

ető

vagy

vis

szak

erül

het a

kér

dést

felte

vőkh

öz.

Gya

korlá

s, is

mét

lés.

Szöv

egér

tés e

llenő

rzés

e.K

érdé

salk

otás

fejle

szté

se.

Ford

ított

szak

értő

i moz

aik

Az

első

lépé

s az

A,B

,C,D

jele

k ki

oszt

ása.

Min

den

csop

ort m

ás-m

ás té

mát

dol

goz

fel a

pla

kátr

a.Ö

ssze

ülne

k az

azo

nos b

etűj

elűe

k, é

s asz

talró

l asz

talra

ván

doro

lnak

.A

z a

diák

taní

t a tö

bbie

knek

, aki

az

adot

t pla

kát k

észí

tésé

ben

rész

t vet

t.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s.Tö

bb té

máh

oz k

apcs

olód

ó gyűj

t őm

unka

.Ö

ssze

fogl

alás

, ism

étlé

s.



Mód

szer

nev

eR

észl

etes

leír

ásFe

lhas

znál

ható

ság

Fülle

ntős

Min

den

csop

ort m

egfo

galm

az a

tém

ával

kap

csol

atba

n 2

igaz

és 1

ham

is á

llítá

st.

Az

egyi

k cs

opor

t fel

olva

ssa

az á

llítá

sait,

a tö

bbi c

sopo

rt m

egál

lapo

dik,

mel

yik

a ha

mis

állí

tás.

A c

sopo

rtok

kije

lölt

tagj

a (p

l. az

„A”

jelű

diá

k) a

z ad

ott j

elre

ujjá

val m

utat

ja a

ham

is v

álas

z sz

ámát

.

Gya

korlá

s, is

mét

lés.

Szöv

egér

tés.

Szöv

egal

kotá

s fej

lesz

tése

.

Haj

lítot

t vél

emén

yvon

alEl

sőké

nt m

egfo

galm

azun

k eg

y (a

z os

ztál

yt m

egos

ztó)

tém

ában

két

elle

ntét

es v

élem

ényt

, és

közt

ük 4

-5 fo

koza

tnak

meg

fele

lő á

llítá

st.

Ezek

et a

z ál

lítás

okat

felír

juk

A4-

es la

pokr

a, é

s a fo

koza

tok

szer

int e

lhel

yezz

ük ő

ket a

föld

ön,

kellő

távo

lság

ban

egym

ástó

l.A

z os

ztál

y ta

gjai

a sz

ámuk

ra le

gelfo

gadh

atób

b ál

lítás

köz

eléb

en, e

gyes

sorb

an h

elye

zked

nek

el.

Beh

ajlít

va a

sort

páro

kat k

apun

k, a

z el

lenk

ező

véle

mén

yen

lévő

k, m

egvi

tath

atjá

k az

állí

tást

.A

sor e

lejé

n és

a so

r vég

én á

lló k

ét p

árbó

l les

z eg

y cs

opor

t.

Cso

port

alak

ítás.

Vita

kultú

ra fe

jlesz

tése

.

Hár

omlé

pcső

s int

erjú

Az

első

lépé

s az

A,B

,C,D

jele

k ki

oszt

ása.

Párm

unka

ese

tébe

n:„A

” ta

nuló

elm

ondj

a is

mer

etét

„B

” ta

nuló

nak,

és e

zzel

egy

szer

re „

C”

elm

ondj

a „D

”-ne

k ut

ána

cser

e:„B

” ta

nuló

elm

ondj

a is

mer

etét

„A”

tanu

lóna

k, é

s ezz

el e

gysz

erre

„D

” el

mon

dja

„C”-

nek

Cso

portb

an („

plet

yka”

):„A

” ta

nuló

elm

ondj

a a

„B”-

től h

allo

ttaka

t „C

”-ne

k és

„D

”-ne

k - „

B” fi g

yeli

és e

llenő

rzi

„B”

tanu

ló e

lmon

dja

a „A

”-tó

l hal

lotta

kat „

C”-

nek

és „

D”-

nek

- „A”

fi gy

eli é

s elle

nőrz

i„C

” ta

nuló

elm

ondj

a a

„D”-

től h

allo

ttaka

t „A”

-nak

és „

B”-

nek

- „D

” fi g

yeli

és e

llenő

rzi

„D”

tanu

ló e

lmon

dja

a „C

”-tő

l hal

lotta

kat „

A”-n

ak é

s „B

”-ne

k - „

C” fi g

yeli

és e

llenő

rzi

Sajá

t élm

énye

k va

gy e

lőze

tes t

udás

meg

oszt

ása

a cs

opor

tban

.

Kép

tárlá

toga

tás

A c

sopo

rtok

egy

ütt v

agy

a di

ákok

egy

énile

g m

egte

kint

ik a

több

iek

mun

káit.

Érté

kelh

etne

k is

a m

unká

k m

elle

tt el

hely

zett

lapo

kon.

Info

rmác

ió m

egos

ztás

a.Ér

téke

lés.

Ker

ekas

ztal

Ez a

mód

szer

a sz

ófor

gó ír

ásos

vál

toza

tána

k fe

lel m

eg.

A c

sopo

rt úg

y ké

szít

listá

t, ho

gy k

örbe

adn

ak e

gy la

pot,

mel

yre

min

denk

i fel

ír eg

y-eg

y go

ndol

a-to

t, fo

galm

at. L

ehet

több

kör

is.

Gyű

jtőm

unka

.Is

mét

lés.

Előz

etes

tudá

s fel

mér

ése.

Kív

áncs

i koc

kaM

inde

n cs

opor

t kap

egy

fako

ckát

, mel

ynek

old

alai

ra k

ülön

böző

kér

dősz

avak

at ra

gasz

tottu

nk.

A c

sopo

rtba

n az

első

embe

r dob

egy

et a

koc

káva

l.A

köv

etke

ző a

dob

ott k

érdő

szóv

al fe

ltesz

egy

kér

dést

.A

rákö

vetk

ező

meg

vála

szol

ja a

kér

dést

.A

z ut

olsó

elle

nőrz

i a v

álas

z he

lyes

ségé

t.Ez

után

a m

ásod

ik ta

g do

b eg

y ké

rdő s

zót é

s fol

ytat

ódik

a k

ör.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s.Ö

ssze

fogl

alás

, ism

étlé

s.K

érdé

salk

otás

fejle

szté

se.

Koo

pera

tív p

laká

tA

kije

lölt

tém

ában

a c

sopo

rtta

gok

külö

nböző

szín

nel d

olgo

znak

a c

som

agol

ópap

íron.

Öss

zefo

glal

ás, r

ends

zere

zés.

Egy

vála

szto

tt té

ma

kido

lgoz

ása.

Cso

port

bem

utat

kozá

s, kö

zös a

lkot

ás.



Mód

szer

nev

eR

észl

etes

leír

ásFe

lhas

znál

ható

ság

Kup

akta

nács

A m

ódsz

er lé

nyeg

e a

csop

orto

k m

egbe

szél

ése,

mel

y so

rán

véle

mén

yt a

lkot

nak

egy

adot

t tém

á-ba

n va

gy m

egol

dana

k eg

y fe

lada

tot,

mel

yről

későb

b be

szám

olna

k az

osz

tály

elő

ttEg

y ad

ott t

éma

gyor

s meg

besz

élés

e, ö

nálló

fela

da-

tok

ered

mén

yein

ek e

gyez

teté

se.

Köz

ös fe

lada

t meg

oldá

sa.

Szak

értő

i moz

aik

Az

első

lépé

s az

A,B

,C,D

jele

k ki

oszt

ása.

Az

új is

mer

etet

tart

alm

azó

szöv

eget

nég

y ré

szre

kel

l osz

tani

. A c

sopo

rt m

inde

n ta

gja

más

-más

sz

öveg

rész

t kap

.M

inde

nki e

gyén

ileg

elol

vass

a a

kapo

tt sz

öveg

et.

Azo

nos b

etűj

elűe

k ös

szeü

lnek

, meg

besz

élik

az

elol

vaso

ttaka

t, és

köz

ös v

ázla

tot í

rnak

.M

inde

nki a

cso

port

jába

vis

szam

egy,

és m

egta

nítja

a sa

ját f

eldo

lgoz

ott a

nyag

át.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s (cs

ak o

lyan

szöv

egek

ese

tén,

am

elye

k ön

mag

ukba

n is

ért

elm

ezhe

tők)

.Fe

lada

tmeg

oldá

s.Is

mét

lés,

gyak

orlá

s.

Szóf

orgó

A c

sopo

rt ta

gjai

, sor

ban,

az

óram

utat

ó já

rásá

val e

gyező

irány

ban

elm

ondj

ák e

gym

ásna

k a

gon-

dola

taik

at, ö

ssze

gyűj

tene

k eg

y té

máv

al k

apcs

olat

os in

form

áció

kat.

Gyű

jtőm

unka

: egy

ado

tt té

máb

an a

z előz

etes

is

mer

etek

felm

érés

e.Eg

ysze

rűbb

fela

dato

k az

onna

li m

egol

dása

, fej

ben

meg

oldh

ató

könn

yű k

érdé

sek

meg

vála

szol

ása.



A TANÁRI KÉZIKÖNYV MELLÉKLETEI

Az 1. tanítási egységhez tartozó melléklet:1. melléklet: Szituációs játék

A 2. tanítási egységhez tartozó melléklet:1-7. játékleírások


A 4. tanítási egységhez tartozó mellékletek:1. melléklet: Háttéranyagok az intelligenciáról2. melléklet: Kreatív feladat; Választható feladatok a többszörös intelligencia területek tanulásához10. játékleírás

Az 5. tanítási egységhez tartozó mellékletek:1. melléklet: Kreatív feladat – Kérdésalkotás adott szöveghez, kíváncsi kockával2. melléklet: Kreatív feladat – Kreatív szövegalkotás3. melléklet: Kosztolányi Dezső: Gólyák (a Tanulói jegyzetben lévő szöveg folytatása)11-15. játékleírások

A 6. tanítási egységhez tartozó melléklet:16. játékleírás


A 8. tanítási egységhez tartozó melléklet:19. játékleírás




FELHASZNÁLT IRODALOM

Deese, James–Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk, Budapest: Panem Kft

Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Budapest: Műszaki Kiadó

Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: Alexandra

Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe, in TaníTani, 18-19. (108-115. old)

Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány

JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 (2009.10.10.)

Játékgyűjtemény: http://jatek.gyujtemeny.com/ (2009.10.10.)

Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.

Kőpatakiné Mészáros Mária–Singer Péter (2005): Módszertani kaleidoszkóp, Elérhető az interneten: (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kaleidoszkop-04Fejezet) (2009.10.10.)

Mérő László (2000): Mindenki másképp egyforma, Budapest: Tericum Kiadó

Mindentudás Egyeteme – Előadások, elérhető az interneten: www.mindentudas.hu (2009.10.10.)

Mészáros Ernő: A lakható bolygó. 2003. máj. 19.

Somlyódy László: Az értől az óceánig - A víz: a jövő kihívása. 2003. febr. 3.

Ádám Veronika: Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk. 2004. ápr. 26.

Meskó Attila: A földi élet fenntarthatóságának kérdései. 2004. szept. 20.

Nicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia, Budapest: Scholstic Inc. – Szabad Iskolá-kért Alapítvány

Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó

Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/letoltheto.php (2009.10.10.)



Documents

TANULÁSI TECHNIKÁK · 4 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM TANMENET Sor-szám Tanítási egység--témakör címe Idő- tartam (perc) A tanítási egység