SZERVEZETI ÉS M % KÖDÉSI SZABÁLYZAT (2013) · Szakmai munkaközösség 12 A tanulók közössége, a tanulócsoportok kialakítása, a csoportba osztás elvei 14 Tanuló átvétele

S z e r v e z e t i é s M k ö d é s i S z a b á l y z a t

— 1 —

SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZAT

(2013)


— 2 —

Tartalomjegyzék

Általános rendelkezések 4 A szervezeti és m ködési szabályzat célja, jogszabályi alapja 4 A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai 4 A szervezeti és m ködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 4 A szervezeti és m ködési szabályzat személyi és id beli hatálya 4 Az intézmény adatai 5

Az intézmény feladatellátási rendje 5 Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 5 Alap illetve speciális feladatai: 6

Az intézmény szervezeti felépítése 6

Az iskolai közösségek és kapcsolattartásuk rendje 7 Az iskola közösségei és ezek kapcsolata a vezetéssel és egymással 7 Az iskolai alkalmazottak közössége, az alkalmazottak nagyobb csoportjai 7 Az intézmény vezet je 7 Az intézményvezet közvetlen munkatársai 8 Az intézményvezet akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 9 Az intézményvezet által átadott feladat- és hatáskörök 9 Nevel testület 10 Szakmai munkaközösség 12 A tanulók közössége, a tanulócsoportok kialakítása, a csoportba osztás elvei 14 Tanuló átvétele 15 A diákönkormányzat (DÖK) 16 A szül i szervezet (SZMK) 17 Az intézményi tanács m ködése 18 Az intézményi tanács és a vezet k közötti kapcsolattartás formája, rendje 18 Az Iskolai diák sportkör (ISK) 19

Az iskolai közösségek kapcsolattartásának formái, Küls kapcsolatok rendszere 19 A kapcsolattartás formái 19 A kapcsolattartás felel sei 19 Kapcsolatok küls szervezetekkel (partner szervezetek) 19 Az iskolahasználók tájékoztatása a helyben szokásos módon 20 Az iskola dolgozói 20 Az aláírásra és bélyegz használatra vonatkozó eljárás 22

A pedagógiai munka bels ellen rzésének rendje 23 Az ellen rzés alapelvei, alapvet eljárások 24 A pedagógiai ellen rzés területei 24 Az ellen rzés formái 26 Aranyalma-díj iskolai elismerés alkalmazottaknak 26 A min ségi munkáért járó kereset kiegészítés juttatásának elvei 27

Az iskola munkarendje 28 Nyitva tartási rend 28 A vezet k napi ügyeleti id beosztásának rendje 28 A tanítási nap rendje 28 A tanórák és az óraközi szünetek rendje 29 Tanítás nélküli munkanapok 30 Tanórán kívüli foglalkozások 30 Napközis és tanulószobai foglalkozás 31 A tanórán kívüli foglalkozások rendje 32 Ügyelet 35

Étkezés az intézményben. 36 Ebédbefizetés rendje 36


— 3 —

Az étkeztetések rendje 37 Az étkezések id beosztása 38 A tanulók iskolából való távozásának rendje 38

Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 39 Hagyományos rendezvényeink 39 Ünnepélyeink 41

Táborok, erdei iskolák, kirándulások szervezésének rendje 42 Tanulók elfoglaltsága iskolán kívül 43

Iskolai óvó-véd rendelkezések 43

Iskolai adminisztráció, az iratkezelés és adatkezelés szabályai 50 Az elektronikus és az elektronikus úton el állított nyomtatványok kezelési rendje 51

A pedagógusok oktató-nevel munkával összefügg teend kre való kijelölésének, megbízásának elvei, munkaid nyilvántartás 52

Tantárgyfelosztás - órarend 52 A helyettesítésre beosztás szempontjai 53 Munkaid nyilvántartás 54 A megbízás f bb elvei 54 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje: 55

A tanulók kedvezményhez juttatásának elvei, kapcsolódó eljárások 56

Az iskolai könyvtár m ködése, használata 58

Tankönyvrendelés szabályai 58 A tankönyvrendeléssel kapcsolatos elvek 58 A tankönyvrendelés menete 59 Elszámolás a tankönyvtámogatásokkal 60

Záradékok, Nyilatkozatok 60 Nyilatkozatok 60

Mellékletek 62


— 4 —

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és m ködési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény m ködésére, bels és küls kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és m ködési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és m ködési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a m ködésre vonat-kozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és m -ködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok össze-hangolt m ködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kor-mányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésr l 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmér l 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjér l 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjér l 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

A szervezeti és m ködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Sz cs Sándor Általános Iskola szervezeti felépítésére és m ködésére vonatkozó szabályzat módosí-tását az intézmény vezet jének el terjesztése alapján a nevel testület 2013. év március hó 22. napján fogadta el. Az elfogadás el tt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákön-kormányzat, a szül i közösséget képvisel választmány és a Közalkalmazotti Tanács.

Tájékoztatás kérés módja az iskolai bels jogi normákról

Jelen szervezeti és m ködési szabályzat nyilvános. A tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdek-l d k munkaid ben megtekinthetik az igazgatói irodában és a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján.

A nyomtatott formájú SZMSZ nem vihet el az intézményb l, annak tanulmányozására csak helyben van lehet ség munkaid ben illetve a könyvtár nyitva tartásának idejében.

Az iskola alapdokumentumaival kapcsolatosan az érdekl d k további információkat kérhetnek az iskola igazgatójától, az igazgatóhelyettesekt l és az osztályf nökökt l fogadóóráik id pontjában és a szül i értekezleteken.

A szervezeti és m ködési szabályzat személyi és id beli hatálya A szervezeti és m ködési szabályzat és annak mellékletei hatálya kiterjed:

– az intézmény valamennyi munkavállalójára, az alkalmazottak munkáltatójára tekintet nélkül, – az intézmény tanulóira, – a tanulók szüleire, – illetve mindenkire, aki az intézményben vagy az intézményhez tartozó területen tartózkodik.

Jelen szervezeti és m ködési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával 2013. május 01 napján lép hatályba és határozatlan id re szól. A hatálybalépéssel egy id ben az ezt megel z szerve-zeti és m ködési szabályzat érvényét veszti.


— 5 —

A hatálybalépést követ tanév végén a szabályzatot a munkaközösség-vezet k munkacsoportja felül-vizsgálja, és szükség szerint javaslatot tesznek a módosításra. A kés bbiekben, ha magasabb szint jogszabály változása vagy egyéb a m ködésb l fakadó változtatás nem indokolja, akkor az SZMSZ-t háromévente vizsgáljuk felül és szükség szerint nevel testületi döntéssel módosítjuk.

Az intézmény adatai Az intézmény neve: OM azonosítója: Szervezeti egység azonosítója:

Újpesti Sz cs Sándor Általános Iskola 034872 189019

Az iskola címe: 1044 Budapest, Ugró Gyula sor 1-3.

Telefon és faxszáma: +36 1 233-2978; +36 1 230-8864

E-mail címek: [email protected]; [email protected]; [email protected]

Az iskola honlapja: www.szucsiskola.hu

Az iskola alapítója: Budapest F v. IV. ker. Tanács VB. 1982.

Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) közvetlenül a IV. Tankerületi Igazgatósághoz (1042 Budapest, István u. 15.) tartozik

Az iskola képviseletére jogo-sult:

Az iskola igazgatója, valamint az általa – az SZMSZ-ben meg-határozott módon – megbízott alkalmazott.

Az intézmény logója:

AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI RENDJE

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Az intézmény alaptevékenységét a szakmai alapdokumentum határozza meg. Alapfokú nappali rend-szer általános iskolai nevelés-oktatás alsó és fels tagozaton. Az alapfeladat ellátásaként sajátos neve-lési igény tanulók integrált nevelés-oktatása is folyik az iskolában.

TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 852010 Alapfokú oktatás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése-oktatása (1-4. évfolyamon) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése-oktatása (5-8. évfolyamon) 852012 SNI általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022 SNI általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 855 911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 SNI tanulók napközi otthoni nevelése


— 6 —

TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 SNI tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856099 Egyéb oktatást kiegészít tevékenység 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Alap illetve speciális feladatai: A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC törvény szerint szakért i bizottság szakért i véleménye alapján különleges bánásmódot igényl , sajátos nevelési igény , egyéb pszichés fejl dési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd , a többi tanulóval együtt ne-velhet tanulók ellátása. A Tanoda Téri Általános Iskola és a Nyár Utcai Általános és Szakképz Iskola jogutódlással átruhá-zott iratanyagának kezelés.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza.

Igazgató Kapcsolattartási, egyezte-tési funkció

Alsós igazgatóhelyettes

Vezetési irányítási funkció

fenntartó (KLIK)

Fels s igazgatóhelyettes

Nem pedagógiai szakfe-ladatokat ellátók feletti

vezetési, irányítási funk-ció

tankerület (igazgatóság)

m ködtet (GI)

szül i szervezet

intézményi tanács

diákönkormányzat

partnerszervezetek (pl. DSE, alapítvány, stb.)

tanítók

fejleszt pedagógus

szakmai munkaközösség

gyermekvédelmi fel.

szaktanárok

fels s napközi

tanulószoba

könyvtár

szakmai munkaközösség

diákönkormányzat

alsós napközi

ped. asszisztensek

iskolatitkár

rendszergazda

egyéb munkakörben foglalkoztatott (gond-nok, kertész)

m ködtetésben résztvev küls vállalkozások


— 7 —

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, a tanulók és szüleik, gondvisel ik alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. E fejezet tartalmazza a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formáit és rendjét is.

Az iskola közösségei és ezek kapcsolata a vezetéssel és egymással Az iskola közösségei (szervezeti egységei), melyek m ködése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait, a következ k:

iskolavezet ség nevel testület szakmai munkaközösségek könyvtár diákok közössége (diákönkormányzat) szül i szervezet intézményi tanács

Az iskolai alkalmazottak közössége, az alkalmazottak nagyobb csoportjai 1.

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tev dik össze. Beleértve valamennyi pedagógust, a pedagógusok munkáját közvetlenül segít alkal-mazottat. A döntéshozatal, a képviselet és a vélemények kikérése szempontjából az alkalmazottak nagyobb cso-portjának kell tekinteni egy-egy tagozat pedagógus közösségét a pedagógusok munkáját közvetlenül segít alkalmazottakkal együtt.

2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesí-tési lehet ségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerz dése rögzíti.

Az intézmény vezet je A közoktatási intézmény vezet je – a Köznevelési törvény el írásai szerint – felel s az intézmény szakszer és törvényes m ködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jo-gokat, és dönt az intézmény m ködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogsza-bály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban el írt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezet je felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény bels ellen rzési rendszerének m ködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezé-séért és ellátásáért, a nevel és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megel zéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgála-tának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezet je rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli id járás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény m ködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelent s veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezet je jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét eseten-ként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegz k használatára a következ beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában megnevezett ügyek-


— 8 —

ben, az osztályf nök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanul-mányi értesít iratba való beírásakor.

Az intézményvezet közvetlen munkatársai

Az iskola vezet sége Az iskolavezet ségét a magasabb vezet beosztású igazgató és közvetlen munkatársai az igazgatóhe-lyettesek alkotják. Az iskolában egy-egy igazgatóhelyettes irányítja a tagozatokat. Egy alsós és egy fels s. Az iskolavezetéséhez az intézményvezet je igényelheti a különböz szervezeti egységek veze-t inek segítségét. Ezt hívjuk a kib vített iskolavezetésnek. Az intézmény vezet sége mint testület konzultatív, véleményez és javaslattev joggal rendelkezik. Az iskola vezet sége együttm ködik az intézmény más közösségeinek képvisel ivel, így a szül i munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezet jével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felel s azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehet ségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képvisel jét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

Igazgatóhelyettesek Vezet beosztással megbízott igazgatóhelyettesek vezet i tevékenységüket az igazgató irányítása mel-lett, egymással együttm ködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan id re alkalmazott pedagógusa kaphat, a meg-bízás határozatlan id re szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felel ssé-ge mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igaz-gató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyez-tetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollév igazgatóhelyettes hatáskörébe tarto-zik.

Kib vített vezet ség A kib vített vezet ség az igazgató döntés-el készít , véleményez , javaslattev testülete. Az iskola kib vített vezet sége az iskolai élet egészére kiterjed konzultatív, véleményez és javaslattev joggal rendelkezik. Alkalmanként tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezet ség megbeszéléseit az igazgató készíti el és vezeti. A kib vített vezet ség tagjai a bels ellen rzési szabályzatban foglaltak szerint ellen rzési feladatokat is ellátnak. A bels ellen rzés rendjét az SZMSZ részletesen tartalmazza. Az iskolavezet i ülésekr l feljegyzéseket, a kib vített iskolavezet ségi ülésekr l jegyz könyvet kell vezetni. A jegyz könyv vezetésére és hitelesítésére a résztvev k közül az igazgató vagy a megbeszé-lést levezet kér föl valakit. A kib vített iskolavezetés tagjai

igazgató igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezet i feladattal megbízott pedagógusok, az érdekvédelmi szervezet vezet je (ha van érdekvédelmi szervezet) a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a DÖK feln tt vezet je.

Az iskolavezetés munkáját adminisztratív tevékenységét közvetlenül segít k az iskolatitkár segíti. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkez személy, hatásköre és felel ssége kiterjed a munkakö-re és munkaköri leírása szerinti feladatokra.


— 9 —

Az iskolavezetés az érintett szervezetek szervezeti és m ködési szabályzataiban rögzített formában és gyakorisággal kapcsolatot tart a Szül i Munkaközösség vezet jével. Az iskolai "Tartalmas Gyermek-kor" Alapítvány képvisel jével, a diáksport egyesület (SZÁDSE) vezet jével az alapító okirat rendel-kezéseinek megfelel en tartják a kapcsolatot. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezet közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezet közvetlen munkatársai az igazgatónak tar-toznak közvetlen felel sséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az intézményvezet akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézmény vezet je akadályoztatása vagy vezet helyetteseinek akadályoztatása esetére köteles gondoskodni az intézményvezet i feladatok ellátásáról. Az így átruházott vezet i felel sség és intézkedési jogkör az intézmény m ködésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefügg azonnali döntést igényl ügyekre terjed ki. (Értelemszer en nem jelenti a munkáltatói és gazdálkodási jogkörök átruházását.) Ha az intézményvezet je másképpen nem rendelkezik úgy az iskolavezetés tagjainak akadályoz-tatása esetén a következ helyettesítési rend szerint kell a vezet i feladatokat ellátni:

1. Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést igényl ügyekben teljes felel sséggel, intéz-kedési és utasítási jogkörrel a fels s igazgatóhelyettes helyettesíti.

2. Az igazgató és a fels s igazgatóhelyettes egyidej akadályoztatása esetén az azonnali döntést igényl ügyekben teljes felel sséggel, intézkedési és utasítási jogkörrel az alsós igazgatóhelyettes látja el he-lyettesítésüket.

3. Mindhárom vezet távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - a vezet i felada-tokat, a fent meghatározott jogkörrel a matematika munkaközösség vezet je látja el.

4. Az igazgató tartós távolléte (egy hónapnál hosszabb idej távollét) esetén az intézményvezet i felada-tok ellátására a fenntartó ad megbízást az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend figyelembevé-telével. Csak az a közalkalmazott kaphat vezet i megbízást, aki a köznevelési törvényben meghatáro-zott magasabb vezet i beosztás feltételeinek megfelel.

Az intézményvezet által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezet a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreib l átadja az aláb-biakat.

1. az alsós igazgatóhelyettes számára az 1-4. évfolyamos tanulók át- és felvételi ügyeiben való dön-tést,

2. a fels s igazgatóhelyettes számára az 5-8. évfolyamos tanulók át- és felvételi ügyeiben való dön-tést,

3. az alsós és fels s igazgatóhelyettesek számára – tagozatukhoz tartozó tanulócsoportokra és peda-gógusaikra vonatkozóan az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,

4. az alsós igazgatóhelyettes számára az alsó tagozatot érint rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,

5. a fels s igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos döntés jogát.


— 10 —

Nevel testület A nevel testület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdé-sekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevel testület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi – az óraadót kivéve, aki a köznevelési törvényben rögzített kérdésekt l eltekintve nem rendelkezik szavazati joggal – pedagógus munkakört betölt alkalmazottja, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül segít alkalmazottja.

Döntéshozatal a tantestületben A nevel testület döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörét törvény és egyéb jogszabály szabá-lyozza. A nevel testület határozatait, amennyiben a testület másban nem állapodik meg, úgy a testület tagjai-nak legalább 2/3-os jelenléte mellett, az értekezleten jelenlév k 75 %-os többségének egyetértésével hozza. A határozatokról jegyz könyvet kell felvenni. A jegyz könyv vezetésére fel kell kérni a nevel testület egy tagját. A jegyz könyvet egy f nek kell hitelesítenie. (Pl. egy munkaközösség-vezet és a testület bármelyik pedagógusa.) A jegyz könyvet iktatni kell. A nevel testület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek el zetes állásfoglalá-sa alapján alakítja ki. A nevel testület döntései mindenkire kötelez érvény ek.

A nevel testületi értekezletek rendje Az értekezletek id pontját és témáját – a rendkívüli értekezleteket kivéve – az éves munkatervben kell meghatározni. Az értekezletek pontos id pontjáról, témájáról legalább egy héttel korábban a megszokott módon (a felhívás kit zése a tanári szoba faliújságjára, felhívás az iskolarádión keresztül, értesítés e-mailben) tájékoztatni kell a nevel testületet. Az értekezletekr l csak igazolt távollét fogadható el, igazolatlan hiányzás esetén munkaügyi felel s-ségre vonás kezdeményezhet . Minden pedagógustól elvárható, hogy az értekezleteken aktívan részt vesz, konstruktív javaslataival érdemben részt vállal a testület munkájában. Az értekezletek el készítése az iskolavezet inek vagy az igazgató által megbízott pedagógusnak (eset-leg pedagógus teamnek) a feladata. Az értekezlet levezetése a levezet elnök (igazgató, igazgatóhelyettes vagy megbízott pedagógus) feladata. Az értekezlet kezdetén megállapítja a testület határozatképességét, majd megnevezi a jegyz könyv vezetésére felkért alkalmazott személyét. Levezet az értekezlet témájától függ en ismerteti a napirendet (a jelenlév k esetleg kiegészítik a javaslataikkal), ezután elfogadásra terjeszti a testület elé. A napirendr l és az értekezlet határozatairól, ha arról a testület másképpen nem rendelkezik, nyílt kézfeltartásos szavazással dönt. Az értekezletek munkaformái témafügg ek. Szempont, hogy minél aktívabban bevonhatók legyenek az érintettek az érdemi munkába. Az értekezletekr l részletes jegyz könyvet kell vezetni, úgy, hogy abból a kés bbiekben nyomon kö-vethet ek legyenek a határozathozatal stádiumai. A határozatok meghozatala után a jegyz könyvet egy (1) f vel hitelesíttetni és iktatni kell. Az el készítés és az el zetes referendumok dokumentumait a jegyz könyvhöz mellékelni kell.

3.


— 11 —

A nevel testület évente el forduló testületi értekezletei Tanévnyitó értekezlet: az éves munkaterv összeállítása és elfogadása (augusztusban) Osztályozó értekezlet: évente kétszer (januárban tanítási id n kívül és tanév végén, általában június második hete; az értekezleteket az alsó és fels tagozat külön tartja.) Félévi értekezlet: az eltelt id szak értékelése, a második félév feladatai (munkaterv alapján) Nevelési értekezletek: témáját a munkatervben kell meghatározni és a nyitó értekezleten kell a testület-nek jóváhagynia; id pontja félévenként egy-egy, sszel és tavasszal Tanévzáró értekezlet: minden tanév végén júniusban az eredmények értékelése, a feladatok számbavé-tele és a jöv tanév célkit zéseinek megfogalmazása Rendkívüli testületi értekezletek: szükség szerint összehívható.

Osztályozó értekezlet feladata Magatartás és szorgalom jegyek elbírálása. Tantárgyi érdemjegyek megállapítása azokban az esetekben, ha szaktanár kéri. Év végén fels bb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás. Az osztályf nök beszámol osztálya helyzetér l, munkájáról. Az osztályf nök tájékoztatja a testületet a tanulók tantárgyi értékelésér l, érdemjegyeir l, félévi és tanév végi osztályzatairól. A tanuló magatartása és szorgalma min sítésér l az osztályban tanító pedagógusok meghallgatásával az osztályf nök javaslatára a tantestület dönt. A tanulói tanulmányi teljesítmények értékelésének, a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapí-tásának részletes szabályai az intézmény pedagógiai programjában találhatóak.

Rendkívüli értekezletek Az igazgató vagy helyettesei a rendkívüli testületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábbi kihirdetésével intézkedhet. A rendkívüli értekezlet tantestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok legalább harmadának írásbeli vagy szóbeli szándéka szükséges, az ok és id pont pontos megjelölésével. Az értekezletet tanítási id n kívül, egy héten belül össze kell hívni. Rendkívüli nevel testületi és/vagy alkalmazotti értekezlet összehívását kezdeményezheti az alkalma-zottak nagyobb csoportja is, az ok és id pont pontos megjelölésével. Az értekezletet tanítási id n kí-vül, egy héten belül össze kell hívni. (Rendkívüli nevel testületi értekezlet összehívását a Közalkal-mazotti Tanács is kezdeményezheti.)

Tagozati szint értekezleteken hozott döntésekre vonatkozó szabályok A nevel testület tagjai esetenként a tagozatok sajátos feladataiból adódóan sz kebb körben, tagozati szinten is hozhatnak döntéseket. A tagozati szint döntéseket is nevel i értekezleten kell meghozni. Munkaszervezési okokból a tanév-kezdéskor célszer egy értekezletes napot megnevezni. A testület egészét érint értekezletek, megbe-szélések id pontja – amennyiben nem a munkatervben el re meghatározott értekezletr l van szó –, munkarend miatti szervezési okokból 16.00 órától tervezhet . Az értekezletek szervezésekor arra kell törekedni, hogy a megbeszélések a kijelölt napon legyenek. Kisebb lélegzet (csak valamelyik tagoza-tot érint ) értekezleteket praktikus a fogadóórák és/vagy a szül i értekezletek napján megszervezni. Ezekt l az id pontoktól – a téma fontosságától függ en – el lehet térni, ennek eldöntése az illetékes tagozatvezet igazgatóhelyettes joga. Az értekezlet pontos id pontjáról a testület tagjait minden esetben egy-két nappal korábban, a szokott módon tájékoztatni kell a téma megjelölésével. A tagozati szint döntések el készítéséért és irányításáért alsó tagozaton az alsós igazgatóhelyettes, fels tagozaton a fels s igazgatóhelyettes felel.


— 12 —

A tagozat csak saját m ködését érint kérdésekben hozhat döntéseket, melyek jogszer ségéért a tago-zatvezet igazgatóhelyettes felel. A tagozati szint döntések nem lehetnek ellentétesek az iskola m -ködését meghatározó különféle (küls és bels ) szabályzatok el írásaival, a pedagógiai programban leírtakkal és a tanév elején elfogadott munkaterv el írásaival. Ha valamely pedagógus mindkét tagozaton tanít, akkor a kinevezési dokumentumában meghatározott munkakört kell mérvadónak tekinteni, ha az valamely oknál fogva nem megállapítható úgy ahhoz a tagozathoz tartozónak kell tekinteni, ahol magasabb óraszámban tanít. Döntésüket, amennyiben másban nem állapodnak meg, úgy a tagok legalább 2/3-os jelenléte mellett egyszer többséggel (50 % +1 f ) hozzák. A tagozati szint döntésekr l is jegyz könyvet kell felvenni, amit az iskola irattárában iktatni kell. A tagozati szint döntések a tagozaton tanító valamennyi érintett pedagógusra tekintettel kötelez érvény ek, függetlenül attól, hogy a határozathozatal folyamatában részt vettek-e vagy sem.

Szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításá-ban, tervezésében, szervezésében és ellen rzésében, összegz véleménye figyelembe vehet a peda-gógusok min sítési eljárásában. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevel -oktató munkájának szakmai segítésér l. A szakmai munkaközösségek közvetlenül irányítják és ellen rzik az iskola szakmai-pedagógiai mun-káját, segítve a Pedagógiai Program minél teljesebb megvalósulását, folyamatosan figyelemmel kísé-rik az oktató-nevel munka eredményességét. Legalább öt, az iskolában dolgozó pedagógus munkaközösséget hozhat létre. Szakmai munkaközössé-get az azonos tantárgy vagy tantárgycsoporthoz tartozó tantárgyak, vagy a kiemelten fontos neve-lési feladat(ok) szakmai gondozására lehet létrehozni. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezet irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezet bíz meg legfeljebb öt évre. Munkaközösség-vezet t a munkaközösség tagjai maguk közül választanak, akit az érvényes jogszabályoknak megfelel – munkaköri leírásban is rögzített – mérték órakedvezmény és pótlék illet meg.

Iskolánk munkaközösségei A munkaközösségek száma, elnevezése változhat. Cél, hogy a munkaközösségek hatékonyan segítsék a pedagógusok szakmai tevékenységét. A munkaközösségek szakmai m helyek, minden pedagógus-nak legalább egy munkaközösséghez tartoznia kell.

1. Anyanyelvi munkaközösség 2. Matematika munkaközösség 3. Idegen nyelvi munkaközösség 4. Természettudományos munkaközösség 5. Testnevelés munkaközösség 6. M vészetek munkaközösség (történelem, ének-zene, rajz, technika, néptánc) 7. Öko-csoport (környezetei nevelési) munkaközösség

A szakmai munkaközösség feladatai éves munkatervet készítenek és döntenek munkarendjükr l, gondozzák a munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyat, ill. tantárgyakat, szakterületükön folyamatosan ellen rzik és értékelik az oktató-nevel munka eredményességét, (eredményvizsgálatok, felmér k összeállítása, értékelése)


— 13 —

hiányosságok, eredménytelenségek esetén ok feltárást végeznek és javaslatot tesznek a szükséges intézkedésre, a pedagógiai tevékenység továbbfejlesztésére,

javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére, véleményezik a továbbképzési programot és a beiskolázási tervet, javaslatot tesznek a tantervi anyag ésszer átrendezésére, kiegészít programokra, taneszközökre, egyéb oktatási segédletekre, módszerekre, alternatív programok választására, helyi alkalmazására, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira,

figyelemmel kísérik a munkaközösségekhez tartozó tantárgyak eszközzel való ellátottságát, tanév végéig javaslatot tesznek az eszközök cseréjére, az új eszközök beszerzésére.

minden év január 15-ig összeállítják a tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvek listáját a peda-gógiai programban rögzített elvek figyelembevételével.

szeptember 20-ig a munkaközösségek ellen rzik a tanmeneteket, azok formáját és tartalmát vélemé-nyezik,

biztosítják az egységes követelményrendszert, összeállítják a tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, témaköreit és feladatait, tanulmányi versenyeket szerveznek, felkészítik a tanulókat a különböz szint tanulmányi és egyéb versenyekre,

a munkaközösség tagjai részt vesznek a kerület pedagógiai programjain és alkalmanként vagy rend-szeresen feladatot vállalnak a kerület szakmai életében,

patronálókkal, óralátogatásokkal, szokásaink megismertetésével segítik a pályakezd ket, éves tevékenységüket tanév végén értékelik, megfogalmazzák javaslataikat a következ tanév mun-katervéhez,

felel söket javasolnak az iskolai ünnepélyek szervezésére, javaslatot tesznek a munkaközösség-vezet személyére. A munkaközösség dönt: az éves munkaprogramjáról, továbbképzési programjáról (házi bemutatók, el adások, hospitálások szervezése) tanulmányi versenyek megrendezésér l. A fentebb felsoroltakon túl a munkaközösség javaslatot tesz a jutalomkeret felosztására, kitüntetésre való felterjesztésre, vezet je személyére, a könyvtárba megvásárolandó könyvekre, folyóiratokra.

Döntéshozatal a munkaközösségekben Amennyiben a munkaközösség másban nem állapodik meg, úgy érvényes határozatait a munkaközös-ség egyszer többséggel (50% + 1f ) hozza. A határozatokról jegyz könyvet kell felvenni. A jegyz -könyv vezetésére fel kell kérni a munkaközösség egy tagját. A jegyz könyvet a munkaközösség-vezet je hitelesítse. A munkaközösségek a munkatervükben meghatározott id pontokban, de évente legalább négyszer megbeszélést tartanak. A foglalkozások ellen rzése az igazgatóhelyettesek feladata.

Szakmai munkaközösségek együttm ködésének és kapcsolattartásának rendje Az iskola pedagógiai és oktató-nevel munkájának sokrét sége és összetettsége, a folyamatosan b vü-l és változó feladatrendszer m ködtetése, a min ségi munka magvalósítása szükségessé teszi az in-tézmény szakmai munkaközösségeinek szoros (intenzív) együttm ködését, munkájuk tervszer bbé és szakszer bbé tételét a következ célok érdekében: - harmonikusan megtervezett éves munkaterv, - optimális és arányos terhelés biztosítása a tanévi feladatok megvalósításában, - a pedagógusok munkaterheinek csökkentése, - a pedagógiai program célkit zéseinek min ségelv megvalósítása, - az oktatató-nevel munka hatékony szakmai ellen rzése, - szakmai segítségnyújtás és támogatás a pedagógusoknak az elmaradást mutató területeken,


— 14 —

- a szakmaiság er sítése.

Szakmai munkaközösségek együttm ködésének és kapcsolattartásának rendje

Kapcsolat-tartásért felel s

Kapcsolattar-tás módja

Kapcsolattartás gyakorisága

Ellen rzés, értékelés

Dokumentá-lás módja

Munkaközös-ség-vezet k A közös megbe-szélések id -pontjának, témá-jának egyezteté-sébe bevonják az igazgatóhe-lyetteseket.

Szervezett megbeszélése-ken és napi munka-kapcsolatban

- A tanév tervezésekor tanévindítás el tt (au-gusztus)

- Havi egyszeri alka-lommal munkaközös-ség-vezet i megbe-széléseken (9 alka-lom)

- Napi gyakorlatban folyamatosan

- Tanév végi értékelés el tt (június)

Ellen rzést vég-z igazgató-helyettesek, igazgató Értékelés szóban és az éves peda-gógusmin sítés-nél írásban.

Feljegyzés a megbeszélé-sekr l, jelenléti ív

A tanulók közössége, a tanulócsoportok kialakítása, a csoportba osztás elvei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osz-tályközösség élén, mint pedagógusvezet , az osztályf nök áll. Az osztályf nököt – az érintett pedagó-gus véleményének kikérése után - az igazgató bízza meg. Az osztályf nökök osztályf nöki tevékeny-ségüket a munkaköri leírásuk és a pedagógiai programban „A pedagógusok helyi feladatai, az osz-tályf nök feladatai” c. részben megfogalmazottak alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségvisel ket választja meg

A tanulói jogviszony keletkezése, az osztályba sorolás szempontjai, felvétel/átvétel A tanulói jogviszony a tanköteles beíratásával keletkezik, de e jogviszonyból ered tanulói jogosítvá-nyok gyakorlására és igénybevételére csak a tanulmányok tényleges megkezdésével kerülhet sor.

Tanulócsoportok kialakítása Az intézménybe iratkozó gyerekek osztályba sorolásánál az iskola hagyományait figyelembe véve szempontként alkalmazzuk, hogy lehet leg egy csoportba osszuk be az egy óvodából érkez gyerme-keket. Természetesen ebben az esetben is szem el tt tartjuk a köznevelési törvény csoportlétszámokra vonatkozó el írásait. Másik szempont, ami inkább kívánalom, hogy a beiratkozott kisiskolás gyerekeket kiegyensúlyozott fiú-lány arányban osszuk tanulócsoportba. A fentiekt l eltér más osztályba sorolási elvet nem alkalmazunk.

Nyelvcsoportok kialakítása Az 1-3. évfolyamokon nincs a csoportok alakításának különösebb szempontja, legföntebb a hasonló létszámokat tartjuk szem el tt. Az angolt a néptánc tantárggyal bontjuk. A tanulók idegen nyelvi csoportba sorolását 3. osztály végén alakítjuk ki az év vége el tt (május utol-só hetében) megírt speciális nyelvi felmér alapján. A tanulók lassabban haladó és gyorsabban hala-dó csoportba sorolhatók. Átjárhatóság biztosított. (Lásd lentebb!) A nyelvi csoportba sorolást a nyelvtanárok végzik. Amennyiben az optimális csoportlétszámok kialakítása nem végezhet el kizárólagosan a szintfelmér eredményei alapján, a nyelvtanárok kikérik az osztályf nök véleményét a tanulóval/tanulókkal kapcso-latosan annak érdekében, hogy a képességeinek/képességeiknek megfelel csoportban folytathas-sa/folytathassák nyelvi tanulmányaikat. A csoportbeosztás megváltoztatására tanév végén (speciális esetben félévkor) kerülhet sor az el zetes szóbeli és írásbeli idegen nyelvi teljesítmény alapján. A csoportbeosztás megváltoztatása a nyelvtanár-ok hatáskörébe tartozik.


— 15 —

A BTM-es és SNI tanulók automatikusan a lassabban haladó csoportba kerülnek.

Tanuló átvétele A tanulói jogok gyakorlásaként lehet ség van el z leg más intézménnyel tanulói jogviszonyban lév tanuló átvételére. (A körzetes tanuló felvétele ett l független eljárás.) Iskolánk els sorban – a törvényi kötelezettség okán – a körzetében lakó tanköteles korú gyermekek ellátását biztosítja, valamint a fér hely függvényében, minden olyan körzeten kívüli, els sorban újpes-ti gyermeket, felveszünk (átveszünk), aki a lentebbi feltételeknek megfelel és azokat a tanuló és gond-visel je is elfogadja. Aki a Sz cs Sándor Általános Iskola tanulója szeretne lenni, elfogadja az iskola tanulóitól elvárt ma-gatartási és iskolai szokásokat meghatározó viselkedési kódex el írásait. A körzetes tanulók kivételével csak azokat a tanulókat vesszük át az intézménybe, akik érvényes bizo-nyítvánnyal rendelkeznek, magatartás és szorgalom osztályzatuk nem rossz és nem hanyag min sítés , tanulmányi eredményük, pedig legalább közepes és el zetesen tanultak angol nyelvet. A feltételeknek megfelel tanulóknak különbözeti vizsgát kell tenniük. A különbözeti vizsgára vonatkozó el írások az intézmény pedagógiai programjának a „Tanulmá-nyok alatti vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályok” c. részében találhatók. Amennyiben a felvett tanulónál a kés bbiekben hiányosságok tapasztalhatók, a hiányzó ismeretek pótlására a szaktanár türelmi id t határozhat meg, amit a szül vel közölni kell. Az újonnan érkez tanulókkal pontosan ismertetni kell az iskolában támasztott követelményeket, az iskola házirendjét, az iskola hagyományait. Az a nem körzetes tanuló, aki vétkesen megszegi az iskola szokásrendjét, aki hanyag szorgalmával nem teljesíti az iskolában támasztott követelményeket az iskolából eltanácsolha-tó. Err l a szül t az iskolába felvételkor tájékoztatni kell. Tanuló átvételére akkor van lehet ség ha: az adott évfolyam engedélyezett létszám keretei azt lehet vé teszik, az átvételre jelentkezett tanuló részt vesz az anyanyelvi és matematikai ismereteir l tájékozódó mé-résen, (az el z tanév végi követelményeket legalább közepes – jó eredménnyel teljesíti),

a magatartására és szorgalmára az el z iskolájában nem volt kifogás, magatartása és szorgalma is legalább változó volt, korábbi iskolájában már tanulta azt az idegen nyelvet, amit abban az osztályban fog tanulni, amibe elhelyezésre kerül. Amennyiben nem tanulta az idegen nyelvet, haladékot kaphat az ismeretek pótlá-sára, amir l év végén osztályozó vizsgán ad számot. A hiányzó ismeretek pótlására a szaktanár tü-relmi id t határozhat meg, amit a szül vel közölni kell.

A felvételr l, átvételr l az intézmény igazgatója dönt vagy az átadott feladat- és hatáskörrel rendelke-z igazgatóhelyettes. Az átvételi szándékról – a fenti feltételek teljesülése esetén – az iskola igazgatója befogadó nyilatkozatot állít ki, amit a szül knek átad. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Az átvétellel járó bármilyen anyagi következményt (hiányzó vagy más kiadó taneszközeinek megvá-sárlása), egyéb adminisztrációs eljárás intézése (pl. az étkezés térítési díj visszakérése az el z intéz-ményt l, diákigazolvány leadása, stb.) az átvételt kér szül t terheli. Az újonnan érkez tanulókkal az osztályf nöknek pontosan ismertetni kell az iskolában támasztott követelményeket, az iskola házirendjét, az iskola hagyományait. Az a nem körzetes tanuló, aki vétke-sen megszegi az iskola szokásrendjét, aki hanyag szorgalmával nem teljesíti az iskolában támasztott követelményeket az iskolából eltanácsolható. Err l a szül t az iskolába felvételkor tájékoztatni kell. Az átvétellel létrejött új tanulói jogviszonyt az iskolatitkár a KIR felé jelzi, és kéri az el z iskolánál fennálló jogviszony megszüntetését.


— 16 —

Eljárás szorgalmi id ben más intézménybe távozó tanulóval szemben Iskolaváltási szándékáról, döntésér l a szül az osztályf nököt vagy az iskola vezet jét esetleg az illetékes igazgatóhelyettesét szóban tájékoztatja. Amennyiben már rendelkezik befogadó nyilatkozat-tal, azt bemutatja. Az iskolaváltással járó adminisztrációs eljárást az iskolatitkár végzi. Az iskolából más intézménybe távozni szándékozó (tanulói jogviszonyát megszüntet ) tanuló szül jé-nek (gondvisel jének) a befogadó intézmény által kiállított "Befogadó nyilatkozat" bemutatásakor lehet "Távozási bizonyítvány"-t kiállítani. A távozási bizonyítványon fel kell tüntetni a tanulónak addig az id pontig megszerzett osztályzatait tantárgyanként. A távozást a tanuló-nyilvántartóban is fel kell tüntetni, megjelölve azt az intézményt, amely a tanulót befogadta. A tanulmányi kötelezettségét más intézményben folytató tanuló Törzslapjára a távozást követ egy héten belül az osztályf nök, az iskolákban alkalmazható Záradékokban meghatározott módon bejegy-zi, hogy mely iskola fogadta be a tanulót és mikor. Távozáskor valamennyi, az új jogviszonyhoz szükséges személyes dokumentumot (bizonyítvány, el-len rz könyv, beszedett témazáró feladatlapok, dolgozat füzetek) – az egészségügyi törzslapot kivé-ve, amit a véd n postai úton juttat el a tanuló új iskolájába – a szül részére át kell adni, vagy a vá-lasztott iskola részére tértivevényes postai küldeményként el kell küldeni. A tanuló diákigazolvá-nyát távozáskor be kell vonni és azt a szokásos eljárásban meg kell semmisíteni.

A diákönkormányzat (DÖK)1 Feladata, hogy összefogja a tanulók közösségét és megvalósítsa a diákok érdekeinek védelmét és kép-viseletét. Irányítója az Iskolai Diákbizottság (IDB), melynek tagjai az osztálytitkárok és a környezetvédelmi felel sök. A DÖK saját szervezeti és m ködési szabályzattal rendelkezik. A diákönkormányzat SZMSZ-ét az iskolai diák bizottság (IDB) készíti el és a tanulók közössége fogadja el (Diákparlament), amit a neve-l testület hagy jóvá. A DÖK üléseir l feljegyzést kell készíteni, ami tartalmazza az id pontot, a jelenlév k számát a meg-beszélés témáját. A feljegyzéseket a fels s igazgatóhelyettesnek kell leadni. A DÖK feln tt segít je tanév elején, félévkor és év végén tájékoztatja a nevel testületet a megbeszéléseken felvet dött kérdé-sekr l, a diákok által megfogalmazott kérésekr l. A diákönkormányzat tagjai gondozzák az aula és a folyosói faliújságokat, aktualizálják rajtuk a megje-len információkat. Részt vesznek rendezvények szervezésben és lebonyolításában (Hallowe’en, far-sang, Sz cs Nap)

Kapcsolattartás a DÖK képvisel je és az intézményvezet je között Munkájukat az igazgató által megbízott feln tt képvisel segíti, aki a tantestületi értekezleteken és az iskolavezetés ülésein a tanulókat képviseli az ket érint kérdésekben. A DÖK és az IDB állásfoglalá-sairól, megbeszéléseiken kialakított véleményükr l, javaslataikról a képvisel tanár írásos feljegyzés-ben tájékoztatja az intézmény vezet jét, aki a felvetett javaslatokra, észrevételekre 15 napon belül szóban, kérésre írásban választ ad. Ha a tanulók nagyobb közösségét érint döntés születik, akkor a döntés meghozatala el tt a DÖK vé-leményét ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelez , az alábbiak szerint kell eljárni: 1 A DÖK szervezeti és m ködési szabályzatát lásd az iskola szabályzatai között.


— 17 —

a képvisel t a DÖK-öt érint kérdésben az el terjesztés anyagának megküldésével (lehet leg ele-gend id t hagyva a véleményük kialakítására - 15 nap) el zetesen tájékoztatni kell, hogy a DÖK az adott kérdésben kialakíthassa álláspontját,

a megbeszélésre, tárgyalásra a DÖK képvisel jét az intézményben szokásos módon meg kell hívni (tájékoztatás szóban, tájékoztatás írásban a tanári szoba faliújságján elhelyezett értesít n),

a DÖK képvisel je állásfoglalásukat még a megbeszélés el tt (min. 1 nappal korábban) írásban eljut-tatja az intézményvezet jéhez,

a döntési folyamatban a nevel testület figyelembe veszi a DÖK álláspontját és a lehet ségekhez mérten határozatában érvényre juttatja a tanulóközösség véleményét,

az adott kérdésben született határozat elfogadását a DÖK képvisel je kézjegyével látja el. A diákönkormányzatot érint fontos döntések, határozatok megjelennek: a Zöldalma újságban, az iskola honlapján és a DÖK faliújságján.

A diákönkormányzat m ködéséhez szükséges feltételek biztosítása A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola infrastruktúráját (helyiségek, telefon, fax, Internet, fénymásoló, stb.), ha ezzel nem korlátozza annak m ködését. A Diák Bizottság megbeszéléseihez egy kijelölt tantermet használ, a m ködéshez szükséges saját és átvett eszközöket ebben a helyiségben helyezi el. A m ködéshez rendelkezésre bocsátott helyiségek rendjéért, az eszkö-zök m köd képes állapotának meg rzéséért a DÖK felel sséggel tartozik.

Iskolai média A tanulók szabad véleménynyilvánításának eszközeként iskolaújságot szerkesztenek, amely évente két alkalommal jelenik meg, fénymásolt sokszorosítási eljárással. Az újság neve: Zöldalma utalva az intézménynek a környezetvédelem ügye melletti elkötelezettségére illetve ironikusan és szimbolikusan célozva az újság szerkeszt inek zsenge korára. Példányszáma az igények és lehet ségek alapján változó. Az újságot diákokból álló szerkeszt ség m ködteti tanári segítséggel: a DÖK mindenkori feln tt vezet je irányítja a szerkesztést, a számítástechnika munkakörben foglalkoztatott pedagógus segít a megjelenítésben. A nyomtatáshoz, sokszorosításhoz szükséges nyomtató és fénymásoló berendezés fenntartását és üze-meltetését az iskola biztosítja.

A szül i szervezet (SZMK)2 Az iskolában nem m ködik iskolaszék, ezért a szül k közösségét az osztályonként 1-2 f s szül i vá-lasztmánya képviseli, meghatározott jogosítványokkal, a szül kt l kapott felhatalmazással érvényesí-tik szül társaik érdekeit. A választmány a szül k közül képvisel t választ, aki a szül i közösség kép-viseletében kapcsolatot tart az intézmény vezet jével, együttm ködik a szül ket érint információk továbbításában, az SZMSZ-ükben meghatározott formában gyakorolja a szül ket megillet jogokat, nyilatkozik és véleményez a szül i közösség nevében.

1. A szül i szervezet döntési jogkörébe tartozik: m ködési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása, a rendelkezésére álló pénzeszközökb l az iskolának nyújtandó anyagi támogatások mértékének, fel-használási módjának megállapítása. (pl. DSE és alapítványi befizetések, egyesületek létrehozása az iskolai célok megvalósítására)

2 SZMK m ködési szabályzatát az 7. sz. melléklet tartalmazza


— 18 —

2. A szül i szervezet véleményez és javaslattév jogkörrel rendelkezik a következ területeken: iskolai munkaterv, a tanév rendjének meghatározásában, a m ködési szabályzat szül ket is érint rendelkezéseiben, a házirend megállapításaiban, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szül k tájékoztatási formáinak meghatározásában,

a szül ket anyagilag is érint ügyekben, a szül i értekezletek napirendjének meghatározásában.

3. A szül i szervezet munkájának ügymenetét m ködési szabályzat rögzíti. A szül i szervezet a munkarendjében meghatározott id pontokban megbeszéléseket tart, melyre az iskola vezet jét meghívja. A szül i szervezet a szül ket érint kérdésekr l a szül i értekezleteken kéri a szül k véleményét, me-lyet az osztályok választott közösségi tagjai az iskolai szint közösségi értekezleten képviselnek. Kö-zösségi értekezletükön összegzik a szül i észrevételeket, – az általuk kialakított módon – határozatot hoznak, melyr l az iskola vezetését írásban tájékoztatják. A szül k által felvetett problémákra az iskola vezetése 15 napon belül köteles választ adni, melyben a szül ket tájékoztatja a megtett intézkedésekr l.

4. A szül i szervezet képvisel it az iskola igazgatója félévente tájékoztatja az iskola m ködésér l, a ter-vezett tevékenységekr l, a munkatervr l, annak megvalósulásáról, az iskolában történt, a szül ket is érint eseményekr l, és minden olyan témáról, amiben az iskolavezet ségének vagy a szül k képvise-l inek az intézmény m ködését érint kérdésekben szükséges ismerniük egymás álláspontját. Ezeket a megbeszéléseket általános munkaid n kívül (17.00 órától) lehet szervezni, lehet leg szeptember má-sodik felében és februárban. A szül i szervezet képvisel jét meg kell hívni azokra a testületi értekezletekre, ahol olyan téma kerül megbeszélésre, amiben a szül i szervezetnek javaslattev vagy véleményez jogköre van.

Az intézményi tanács m ködése Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szül k, a nevel testület, az intéz-mény székhelye szerinti települési önkormányzat képvisel ib l alakult egyeztet fórum, mely a neve-lési-oktatási intézmény m ködését érint valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint.

Az intézményi tanács és a vezet k közötti kapcsolattartás formája, rendje

Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felel s. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségvisel je illetve tagja képviseli az iskolá-val való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola m ködésér l. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjér l szóló miniszteri rendeletben meg-határozott határid n belül elküldi a nevel testület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékony-ságáról szóló elemzését elvégz nevel testületi értekezletr l készített jegyz könyvet. Az intézményi tanács képvisel jét meg kell hívni a szül i választmány és a diákönkormányzat vezet -sége valamint az iskolaszék vezet je részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazga-tója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi id sza-kának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjér l szóló nevel testületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a ta-nulmányi munka értékelésér l, a munkatervben rögzített feladatok teljesítésér l. Szükséges esetben az intézményi tanács képvisel je az iskolavezet ség, valamint a nevel testület ér-tekezleteire is meghívható.


— 19 —

Az intézményi tanács és az iskola vezet sége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg.

Az Iskolai diák sportkör (ISK)3 Az iskolai diáksportkör feladatait külön megállapodás alapján az iskolai sportegyesület, a SZÁDSE (Sz cs Sándor Általános Iskola Diák Sportegyesülete) látja el.

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI, KÜLS KAPCSOLATOK RENDSZERE A törvényben biztosított jogok gyakorlásához az iskolavezet sége biztosítja a lehet séget, egyben támaszkodik az egyes közösségekben kidolgozott javaslatokra, véleményekre. Az iskolai éves munka-terv kialakításakor alapvet fontosságú e közösségek munkájának értékelése, tervezése.

A kapcsolattartás formái

Kib vített iskolavezet ségi értekezletek Nevel testületi értekezletek Szül i értekezletek Fogadóórák A szül i közösség képvisel inek megbeszélései DÖK megbeszélések Iskolagy lések Munkaközösségi értekezletek

A kapcsolattartás felel sei Nevel testületi értekezlet – igazgató Iskolavezet ségi ért. – igazgató Munkaközösségi ért.– munkaközösség-vezet SzMK megbeszélések – szmk elnök Fogadóórák – tanárok, tanítók Szül i értekezletek – osztályf nökök Iskolagy lés – igazgatóhelyettesek, illetve a munkatervben meghatározott pedagógus Diákparlament (évente egy alkalom) – DÖK vezet

Kapcsolatok küls szervezetekkel (partner szervezetek) 1.

Fenntartás, üzemeltetés, tanügyigazgatás és egyéb: Budapest IV. Tankerület (igazgató) Újpesti Önkormányzat (igazgató) Gazdasági Intézmény (igazgató) Gyermekorvosi rendel (igazgatóhelyettesek, GYIV-felel s, pályaválasztásért felel s pedagó-

gus) Szakszolgálatok (igazgató, igazgatóhelyettesek) Nevelési Tanácsadó (igh-k, GYIV-felel s) Gyermekjóléti Szolgálat (GYIV-felel s) Közétkeztetést ellátó cég (alsós igazgató helyettes) Diáksport Egyesület (fels s igazgatóhelyettes) Iskolai alapítvány (igazgató)

2. Szakmai szervezetek:

F városi Pedagógiai Intézet (igazgató)

3 A DSE-vel kötött megállapodást lásd az intézmény egyéb szabályzatai között.


— 20 —

Környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek (megbízott pedagógusok) egyéb (igazgató)

3.

A küls szervezetekkel fenntartott kapcsolatokról, az elintézend , vagy elintézett ügyekr l az iskola-vezetést tájékoztatni kell. Eljárni csak az igazgató tudtával és jóváhagyásával lehet.

4. Szül i értekezletet évente két-három alkalommal kell tartani. A szül i értekezleteken kívül biztosítani kell, hogy a szül k fogadóórákon szerezhessenek információkat gyermekük tanulmányi, magatartási helyzetér l. A fogadóórák megtartására négy napos id tartamokat kell kijelölni. Az intervallumon belül a pedagógusok határozzák meg azt a napot, mikor tartják a fogadóórájukat.

5. A szül i értekezletek és fogadóórák id pontját év elején a munkatervben kell rögzíteni. Szül i értekez-leteket és fogadóórákat csak az általános munkaid n túl, 17.00 óra után lehet tartani. Szül i értekezlet szül i kezdeményezésre is lehet, ha az osztály szül i közösségének 1/3-a írásban, az ok megjelölésével kéri, akkor 8 napon belül az osztályf nöknek szül i értekezletet kell összehívnia.

6. A szül k tájékoztatásának eszköze az elektronikus napló. Az elektronikus napló használatát Az elektronikus napló bevezetéséig használatban maradnak a hagyományos tájékoztató eszközök: tájékoztató füzet, üzen füzet. A szül k folyamatos tájékoztatása végett törekedni kell arra, hogy a tájékoztató füzet és üzen füzet naprakész információkat tartalmazzon. A tájékoztató füzet pontos és naprakész vezetésére a tanulókat rá kell szoktatni. A tájékoztató füzetben az osztályzatok naprakész vezetése els sorban a tanuló kötelessége. Legkés bb a 4. osztálytól kezdve meg kell követelni a tanu-lóktól, hogy a kapott osztályzatot még azon az órán saját maguk beírják a tájékoztató füzetükbe, ame-lyiken kapták. Az érdemjegyeket a pedagógusnak a naplóba kell bejegyeznie. Az osztályf nök havi rendszerességgel ellen rzi a naplóba és a tájékoztató füzetbe írt osztályzatokat. A bukásra álló tanulók szüleit (gondvisel jét) a félévzárás illetve az év végi zárás el tt, a munkatervben meghatározott id -pontig az osztályf nök értesítse a tanuló rossz eredményér l, és tegyen javaslatot a javítás módjára (pl. korrepetálás). Az igazgatóhelyettesek – az év eleji nyitáson, és a tanév végi záráson kívül– félévente legalább kétszer ellen rzik a naplók rendszeres vezetését. Szóban és a naplóba bejegyzett írásban figyelmeztetik az osztályf nököket és szaktanárokat a hiányok pótlására. Az osztályf nökök és szaktanárok 3 napon belül kötelesek a hiányosságokat pótolni.

Az iskolahasználók tájékoztatása a helyben szokásos módon 1.

Az iskola eseményeir l, programjairól, hirdetményeir l és a törvényi el írásokból adódó tájékoztatási kötelezettségekr l a tanulókat, szül ket és valamennyi érdekl d t a helyben szokásos módon tájékoz-tatjuk.

2. A helyben szokásos tájékoztatási lehet ségek: írásban a földszinti bejárat mellett elhelyezett hirdet táblára kifüggesztés, írásban a földszinti aulában, emeleteken és a tanári szobában elhelyezett hirdet felületeken kifüg-gesztve,

írásban a tájékoztató füzeten keresztül vagy külön dokumentumként valamennyi érintett szül nek elküldve,

írásban az iskola honlapján elhelyezve, szóbeli tájékoztatás szül i értekezleten, iskolarádión keresztül,

Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok el írásai és fenntartó engedélyezése alapján megállapí-tott munkakörökre és létszámra az iskola igazgatójának véleménye alapján a fenntartó vezet je alkal-


— 21 —

mazza. Az iskola dolgozója valamennyi olyan alkalmazott, akikkel az intézményvezet je, a fenntartó által rendeletileg jóváhagyott álláshelyek betöltésére közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az intéz-mény dolgozóinak közössége az alkalmazotti közösség, melynek a nevel testület pedagógusai és a pedagógus munkát közvetlenül segít dolgozók együttesen tagjai. A közalkalmazotti jogviszony az egyéb jogszabályban meghatározott tartalmú kinevezéssel jön létre. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az intézmény egyéb szabályzatai között találhatók.

A munkaköri leírás szerepe A munkakör a konkrét tevékenység meghatározása, amely magában foglalja a szakképzettséget és a beosztást. A munkaköri leírás a munkakörre, a munkakör ellátására vonatkozó jellemz és lényeges feltétele-ket, ismereteket, el írásokat tartalmazza. A névre szóló munkaköri leírás a szervezett munka eszköze, a dolgozó fontos okmánya. A munkaköri leírás szerepe, hogy a munkáltató ebben fogalmazza meg a dolgozótól az adott mun-kakörre vonatkozó elvárásait, a dolgozó a munkaköri leírásban foglaltak megismerésével, és tudomá-sulvételével (aláírásával) vállal kötelezettséget munkakörének ellátására. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell rizni. A munkaköri leírás jelent sége, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére egyfajta bizto-sítékot jelenthet, vagyis a dolgozó csak azt a feladatot köteles elvégezni, amelyet a munkaköri leírás valamint a munkaszerz dés számára el ír, a munkáltató részére pedig jogokat biztosít azon feladatok elvégzésének megkövetelésére, melyeket munkaköri leírás tartalmaz. A munkaköri leírás a pedagógiai munka ellen rzésének is meghatározó dokumentuma. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A pedagógusok általános munkaköri feladatait az SZMSZ … sz. „A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak általános munkaköri feladatai, kötelezettségek” c. melléklete tartalmazza.

A dolgozók hiányzásának igazolása

1. Az intézmény dolgozói, ha bármilyen, kivéve a munkáltató tudtával és engedélyével történ távolma-radást, okból hiányoznak a munkából, kötelesek azt hivatalos dokumentummal (orvosi igazolás, táppénzes állományba vételt igazoló papír, más hivatalos ügyben az elrendel által kiállított igazolás, stb.) igazolni. Az igazolást a hiányzást követ els munkában töltött napon kell leadni az iskolatitkár-nak. A hiányzás igazolásának elmulasztása olyan munkafegyelmi vétség, ami szankciókat von maga után: bérlevonás a hiányzás id tartamára, fegyelmi eljárás.

2. Ha a távolmaradás id pontját el re tudják, akkor kötelesek azt a munkáltatónak bejelenteni. A beteg-ség, baleset miatt távol maradó dolgozó, amennyiben cselekv képes, köteles a hiányzás napján (lehe-t leg reggel, még a tanítás megkezdése el tt) értesíteni a munkáltatót a hiányzás okáról, a hiányzás várható id tartamáról. A hiányzó pedagógus célszer en a tagozatos igazgatóhelyettesnek, a technikai dolgozók az intézményvezet nek jelentik be távolmaradásukat. Megállapodásunk szerint a hiányzó pedagógus gondoskodik a továbbhaladáshoz szükséges anyagré-szek és tevékenységek beküldésér l, hogy a helyettesítés id tartama alatt is tovább lehessen haladni a tananyaggal.

3. A távolmaradás oka lehet: hivatalos távollét (személyes ügyek intézése miatt, bíróság idézés, stb.) betegszabadság táppénz anyanap


— 22 —

fizetés nélküli szabadság

4. A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet írásban kell benyújtani az intézmény vezet jének, amiben az alkalmazott megjelöli a távolmaradás id pontját és annak indokát. Fizetés nélküli szabadság csak indokolt esetben és akkor engedélyezhet , ha a napi munka megszervezése és a hiányzó alkalmazott feladatainak ellátása maradéktalanul megszervezhet .

Szabadságolások, gyermekek után járó szabadságok kiadásával kapcsolatos eljárások A szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezéseket különböz jogszabályok – a Munkatör-vénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és ezek végrehajtási utasításai – részlete-sen tartalmazzák.

1. A feladatok megfelel színvonalú ellátásának megszervezése (helyettesítések) és a dolgozók egyenle-tes terhelése szükségessé teszi a szorgalmi id ben kivehet szabadságok, munkaid kedvezmények kiadásának etikai szabályainak kialakítását.

2. Hagyományainknak és a törvényi rendelkezéseknek megfelel en a pedagógusok részére szorgalmi id ben csak akkor adunk ki szabadságot, ha az elkerülhetetlenül szükséges (pl. a bent maradt szabad-ságos napok nagy száma miatt már a tanítási szünet munkanapjai sem elegend ek). Amennyiben a nyári szabadságolásokra nem elegend a nyári szünet id tartama, úgy a szabadság más tanítási szünetben is kiadható. (A tanítási szünetek napjai tanítás nélküli munkanapok.) Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók szorgalmi id ben is élhetnek szabadság igé-nyükkel, de csak akkor engedélyezhet számukra, ha a feladat ellátása helyettesítéssel vagy más mó-don (pl. munkaid átszervezéssel) biztosított.

3. A helyettesítések tervezhet sége miatt a gyermekek után járó szabadság igényt és a dolgozó által kért id pontját február és október hónapokban az iskolatitkár felméri és err l a tanári szoba faliújságján tájékoztatást ad.

4. Az iskola alkalmazottai megállapodnak abban, hogy az év végi helyettesítések miatti túlterhelések elkerülése, illetve csökkentése céljából a gyermekek után járó szabadságot az érintett kollégák lehet -leg november végéig kiveszik.

5. A tantestület tagjai megállapodnak abban, hogy a gyermekek után járó szabadságot úgy igyekszik valamennyi érintett dolgozó kivenni, hogy lehet leg egy napon ezen a címen kett nél több (pedagó-gus) alkalmazott ne legyen távol. Ha kett nél több pedagógus szeretne egyazon napon ezen a címen távol maradni, akkor az iskolaveze-t je az érintettekkel történt egyeztetés után dönt az engedélyezésr l. Az engedélyezés szempontjai: a) Egy osztályban dolgozó tanítópárok ugyanazon a napon nem vehetik ki a gyermekek után járó sza-badságukat. b) A korábban bejelentett igénynek els bbsége van.

Az aláírásra és bélyegz használatra vonatkozó eljárás Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezet je jogosult.

Hivatalos iratokon cégszer aláírásnak kell tekinteni az igazgató kézzel írott eredeti aláírásának és az iskola körbélyegz eredeti lenyomatának együttes alkalmazását.

Aláírási joga az igazgató akadályoztatásakor a helyetteseinek van, de ebben az esetben az aláíró titulu-sánál az "igazgatóhelyettes" megnevezés szerepel vagy az igazgató írás mellé kézzel írt "h"-t kell ten-


— 23 —

ni. Saját területükön aláírási joguk van a helyetteseknek (félévi és év végi tanügyi dokumentumok), iskolatitkárnak (pl. iskolalátogatási igazolás)

Hivatalos iratot cégszer en más nem írhat alá.

Az intézmény hivatalos iratainak a hitelesítéséhez kizárólag csak a körbélyegz használható.

A körbélyegz t az igazgató, a helyettesek, az iskolatitkár és az esetenként megbízott személyek hasz-nálhatnak, pl. bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, tájékoztató füzetek hitelesítése esetén az osztály-f nökök.

A bélyegz ket – a küls helyszínen történ vásárlások eseteit kivéve – az irodából nem lehet kivinni. Használaton kívül a bélyegz t az irodai ügyelet végén, az ügyeletes vezet nek a páncélszekrénybe el kell zárni.

Az iskola hivatalos iratain, számláin és egyéb dokumentumain a névazonosításra hosszú fejbélyegz t használjuk. Ezen bélyegz k használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a körbélyegz használatára.

A használatban lév bélyegz kr l nyilvántartást vezetünk. A számozott „Bélyegz nyilvántartó” fü-zetben valamennyi használatban lév kör- és hosszúbélyegz t beazonosíthatóan (lenyomatával együtt) nyilván kell tartani. A füzet vezetésével megbízott iskolatitkár, a megsemmisített, elveszett bélyegz k-r l minden esetben tanúkkal ellenjegyzett jegyz könyvet vesz föl, amit a füzetben nyilvántartott bé-lyegz adatai mellé t z.

A megsemmisítés olyan fizikai változást jelent, ami a kés bbiekben alkalmatlanná teszi a bélyegz t a használatra. (pl. szét kell darabolni)

Az elveszett vagy érvénytelenné vált bélyegz r l és annak érvénytelenségér l értesíteni kell a fenntar-tót, a Gazdasági Intézmény, illetve ha elveszett az Újpest újságban közleményt kell megjelentetni.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELS ELLEN RZÉSÉNEK RENDJE Az intézményben folyó pedagógiai munka bels ellen rzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellen rzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellen rzés az igazgató kötelessége és felel ssége. E hatáskör gyakorlásának joga részben átadható, az igazgatóhelyetteseknek, a munkaközösség-vezet knek. A hatékony és jogszer m ködéshez rendszeres és jól szabályozott ellen rzési rendszer m ködtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezet inek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény min ségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírás kötelez en szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezet k és pedagógusok pedagógiai és egyéb természet ellen rzési kötelezettségeit:

– az alsós igazgatóhelyettes, – a fels s igazgatóhelyettes, – a munkaközösség-vezet k, – az osztályf nökök, – a pedagógusok.

Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezet k els sorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellen rzési feladatokban. Az intézmény vezet ségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közrem ködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellen rzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellen rzési feladatok kizárólag szakmai jelleg ek lehetnek. Intézményen belül az ellen rzés nemcsak a tanórai munkára, hanem az iskola teljes pedagógiai tevékenységére terjed ki. Az ellen rzés körébe tartozik tehát minden, amit az iskola tudatosan, nevel


— 24 —

célzattal szervez, aminek kimutathatóan – pozitív v. negatív értelemben véve – személyiség alakító hatása van. Az iskolánkban folyó pedagógiai ellen rzés a jogszabályokban és az iskola bels szabályzataiban – els sorban a pedagógiai programban, a min ségfejlesztési programban, a szervezeti és m ködési szabályzatban és a házirendben – meghatározott el írásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai ellen rzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és m ködési szabály-zat illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított ellen rzési terv határozza meg. Az ellen rzési tervben figyelembe kell venni az országos és fenntartói ellen rzéseket.

Az ellen rzés alapelvei, alapvet eljárások Az ellen rzés célja, a pedagógia folyamatok hatékonyságának és eredményeinek megállapítása. Az ellen rzés a hatékony és színvonalas m ködést szolgálja.

Az ellen rzés-értékelés folyamatában cél a hibák javítása, a gyenge pontok kiváltása hatékonyabb eljá-rásokkal, a pedagógus munkájának támogatása, segítése és professzionalizálása.

A rendszeres és tervszer bels ellen rzését a munkatervben kell megtervezni. Ezt a nevel testület hagyja jóvá. A pedagógusok nevel -oktató munkájának ellen rzése folyamatosan történik.

A tanulók iskolai munkájának ellen rzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevel k által összeállított tanmenetek és osztályf nöki munkatervek alapján.

Az iskola igazgatója nevel testületi, munkaközösség-vezet i javaslatra elrendelhet id szakos, céljelleg ellen rzést is.

A tervszer ellen rzések mellett alkalomszer vagy soron kívüli ellen rzés is elrendelhet .

Valamennyi ellen rzést értékelni és visszacsatolni kell. Az ellen rzések értékelésér l, a megállapítások-ról, az esetleg elrendelt intézkedésekr l feljegyzést kell készíteni. Ha bármelyik fél ragaszkodik a hozzá, kérésre jegyz könyv is készülhet. A jegyz könyvet ellenjegyzéssel hitelesíteni kell.

Az iskola vezet i - a munkaközösség-vezet és bármely nevel javaslatára vagy kérésére - minden tanév elején kérheti küls szakember, szaktanácsadó ellen rzését. Ennek pedagógiai célját a nevel testület el tt indokolni kell.

Az ellen rzési feladatokkal megbízott igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezet k kötelesek az is-kola vezet jét tapasztalataikról tájékoztatni.

Az ellen rzések tapasztalatait a min sítés, a továbbképzési program összeállítása, a kitüntetési javasla-tok, jutalmazások alkalmával az iskolavezet ség figyelembe veszi.

A pedagógiai ellen rzés területei A pedagógiai munka ellen rzése els sorban az alábbi területekre terjed ki: A) A pedagógusok nevel -oktató munkáján belül: 1. A nevel és oktató munka színvonalára a tanítási órákon.

– a nevel el zetes felkészülése és tervez munkája (tanmenet, óravázlat) – a tanítási óra felépítése és szervezése – óravezetés határozottsága, célja, motiváció, választott módszerek, munkaformák, munkakultúra,

tanulói aktivitás, taneszköz használat hatékonysága, stb. – differenciált képességfejlesztés, integrált tanulók fejlesztése – a tanulók ellen rzése, értékelése – a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán – az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése


— 25 —

2. A tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységek szervezésére és kapcsolatrendszerekre – napközi, tanulószoba, szakkör, tömegsport, erdei iskola, osztálykirándulás, üzemlátogatás, tábo-

rok szervezése, az ezeken való részvétel – felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre felkészítés – témanap, múzeumi nap szervezése és az azokon való részvétel – egyéb rendezvények, ünnepségek szervezése és az azokon való részvétel – könyvtár m ködése, használata, könyvtári órák gyakorisága – munkaközösségek, az iskolai diákönkormányzat munkájának segítése – szül kkel való kapcsolattartásra: fogadóórák, szül i értekezlet – tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására

3. Az oktató-nevel munkával összefügg egyébterületekre – tanulói környezet rendje, tisztasága, esztétikuma – ügyeletek, ügyeleti rendszer – házirend szabályainak betartása, betartatása – tanítás nélküli napok felhasználása – továbbképzéseken való részvétel ellen rzése – együttm ködés és részvétel a munkaközösségi munkában – pedagógusra bízott tanterem, szertár rendezettségére – gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.

4. Tanügyi feladatok – igazolt és igazolatlan hiányzások pontos vezetése, heti összesítése, havi és éves kimutatása, szül i

értesítések – naplók, anyakönyvek vezetése, naprakészség, tájékoztató füzetek, házi feladat és dolgozatfüzetek – szakvélemények – kimutatások, statisztika – diákigazolvány – tanuló-nyilvántartás – tankönyvellátás – tantárgyfelosztás, órarend – beiratkozás és a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására – beiskolázás feladataiban való részvétel – tanév rendjének megtartása, közrem ködés és részvétel a megtervezett programokban

B) A tanulók iskolai munkáján belül:

– a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira; – a helyi tantervben el írt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott

teljesítményre; – az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre; – a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

Az iskolai nevel -oktató munka ellen rzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az el írt id közönként: a/ A pedagógusok körében

– az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta el tti tanévben) felel s: igazgató

– SWOT analízis: er sségek és gyengeségek, lehet ségek és veszélyek feltárása (ötévente, az igaz-gatói megbízás lejárta el tti tanévben) felel s: igazgató

– a pedagógusok értékorientációs vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta el tti tanév-ben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) felel s: igazgató

b/ A szül k körében a szül i elégedettség mérése:


— 26 —

– csoportos interjú keretében szül i értekezleten minden osztályban (évente a tanév utolsó szül i értekezletén) felel s: osztályf nökök

– kérd íves módszerrel (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta el tti tanévben, valamint a pedagó-giai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) felel s: igazgató

c/ A tanulók körében a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:

– szociometriai vizsgálat az 5. és 8. évfolyamban (évente) felel s: osztályf nökök – tanulói elégedettség mérése kérd íves módszerrel a 8. osztályokban (évente)

felel s: osztályf nökök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:

– évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követ en a követelmények elsajá-títását vizsgáló összegz mérést kell végezni. Ennek bevált módja a témazáró dolgozat, melyr l részletes elemz kimutatást kell készítenie a szaktanároknak, felel s: szaktanárok

Az ellen rzés formái 1. Közvetlen ellen rzés

beszámoltatás (szóban, írásban) tanítási órák ellen rzése, óralátogatás tanórán kívüli tevékenység ellen rzése megfigyelések

2. Közvetett ellen rzés tanügyi dokumentumok tanulmányozása tanulói produktumok elemzése

Minden tanévben ellen rzési kötelezettséggel bírnak a következ területek: – tanítási órák ellen rzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezet k), – tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakért i kompetenciával, – a napló folyamatos ellen rzése, – az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellen rzése, – az SZMSZ-ben, pedagógiai programban és a házirendben el írtak betartásának ellen rzése az

osztályf nöki, tanítói, tanári intézkedések folyamán, – a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellen rzése.

A nevel -oktató munka ellen rzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a/ pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezet k, a munkakö-zösségek, az ellen rzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint küls szakért k, b/ tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint küls szaktanácsadók és szakért k.

Aranyalma-díj iskolai elismerés alkalmazottaknak A nevel testület a 2000. tanévben megalapította az Aranyalma díjat. A díj egy aranyból készült alma alakú kit z b l áll, amit oklevél igazol. A kitüntetés alapításának célja, hogy az iskola közössége elismerje azon hosszabb ideje (legalább öt éve) az intézményben dolgozó kollégájának a tevékenységét, aki kimagaslóan színvonalas munkával járult hozzá az intézmény eredményeihez. A díjat minden évben csak egy alkalmazott kaphatja. A kitüntetést a tanévzáró ünnepélyen, az alkal-mazotti közösség döntése alapján adjuk át az arra érdemes kollégánknak. A kitüntetés odaítélésér l az alkalmazottak közössége titkos szavazással dönt. Mindenki saját maga dönti el, kit tart alkalmasnak társai közül az elismerésre. A szavazás lebonyolítását a KÖT elnöke látja el.


— 27 —

A min ségi munkáért járó kereset kiegészítés juttatásának elvei A min ségi munkáért járó kereset kiegészítés juttatásának elveit részben a korábban hatályos kollektív szerz dés 2. sz. mellékletében leírt "A jutalmazás szempontjai" és az alábbi – szintén a kollektív szer-z désben rögzített – szempontok határozzák meg. A juttatás elveit szükséges az SZMSZ-ben is rögzí-teni, mert az intézményben nincs olyan reprezentatív szakszervezet, akivel Kollektív Szerz dést lehet-ne kötni, így hatályos Kollektív szerz dés sincs. Az alább felsorolt szempontsor alkalmazására akkor van szükség, ha a költségvetési törvény anyagi forrást biztosít a min ségi munkáért járó kereset kiegészítésre.

Tartósan magas színvonalon végzett munka legalább 5 éve dolgozik az iskolában az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek, mk. vezet k) és az érdekképviseleti tisztségvise-l k által is elismert kimagasló szakmai munka, magas színvonalú felkészültség jellemzi

példás a munkafegyelme vállal bemutató órákat, s azokat a t le elvárható jó színvonalon tartja meg innovatív képességgel, nagyfokú pedagógiai önállósággal rendelkezik, kiváló osztályf nök (ha van osztálya)

az iskola céljaival, pedagógiai programjával azonosulni tud, annak kialakításában is részt vesz, nem csupán végrehajt

munkájával, magatartásával képes presztízst teremteni a maga, s ezáltal a tantestülete számára is következetes, igazságos pedagógus, pedagógusi magatartására a lelki szabadság és a bels fe-gyelmezettség jellemz

Kiemelked munkateljesítményként kell értékelni ha a pedagógus felkészít munkája eredményeként országos magasabb szint (országos, f városi, területi, kerületi) tanulmányi versenyen kiemelked eredményt I-III. helyezést ér el a tanuló (Ja-vasolt pontosítás: országos versenyen 1-10. helyezés, f városi és területi versenyen 1-6. helyezés, kerületi versenyen 1-3. helyezés vagy kerületi versenyen rendszeresen 1-6. helyezettek a tanítvá-nyai)

tankönyvet ír, egy tanév alatt rendszeresen publikál (min. 5 szakmai cikk megjelenése), tantervet, pedagógiai programot vagy más nagyobb lélegzet pedagógiai projektet (ökoiskola program) ké-szít nevel kb l álló team vezet jeként

szakmai dolgozatával egyéni helyezést ért el valamilyen szakterületen meghirdetett pályázaton az iskola vezet jét l adott feladatra kapott megbízást és azt maradéktalanul határid re elvégezte.

Ilyen megbízás lehet többek között az egész tanév idejére szóló feladat ellátása:

a tankönyvrendelés feladatainak ellátása, min ségügyi team vezetése, az ökoiskola cím megtartása érdekében végzett szervez , irányító feladatok ellátása, az óvodai marketinggel kapcsolatban végzett munka (pl. nyíltóra vállalása) az iskola egészét vagy nagyobb közösségét érint bármilyen témájú mérés és értékelés, az éves munkatervben rögzített iskolai szint projekt szervezése és lebonyolítása, stb.

A juttatást mérlegelés alapján a lehetséges kedvezmények közül (a feladat ellátása idejére adott rend-szeres juttatás, egy összegben a feladat elvégzése után adott juttatás, a tanév vagy más hosszabb id -szak végén jutalomként adott elismerés) az intézményvezet dönti el, hogy a megfelel gazdasági (pénzügyi) háttér szerint melyik kedvezmény kiadására van lehet ség. Ehhez meghallgatja az iskola-vezetés és a dolgozói érdekképviselet (Közalk. Tanács) vezet jének véleményét és javaslatait is.

A juttatás anyagi kerete a központi költségvetési törvényben e célra meghatározott normatíva jogsza-bályokban meghatározott módon kiszámítható összege áll rendelkezésre.

A juttatásból az intézmény nem pedagógus beosztású alkalmazottjai is részesülhetnek."


— 28 —

AZ ISKOLA MUNKARENDJE

Nyitva tartási rend A tanév során szorgalmi id ben az iskola hétf t l - péntekig 6.00 - 21.00 óra között tart nyitva. A hosszabb tanítási szünetekben (tavaszi, nyári, szi, téli szünet), ha azt egyéb okok nem indokolják (pl. a terembérletek, iskolai programok) 6.00 és 18.00 között tart nyitva az iskola. Szorgalmi id ben a nyitva tartás ideje alatt az intézményben vagy annak létesítményeiben gyermek a reggeli ügyelet kezdetét l (7.00 óra) a délutáni összevont napközi ügyelet végének id tartamáig (17.00 óra) tartózkodhat. Az iskola erre az id tartamra szervezi meg a tanulók felügyeletét. (Lásd kés bb!) Ett l eltérni csak abban az esetben lehet, ha a tanítás szervezése azt szükségessé teszi, de arról a szül -ket a szokott módon tájékoztatni kell. Ett l eltér id pontban (reggel 7.00 óra el tt és 17.00 óra után) a szül köteles gondoskodni gyermeke felügyeletér l. Az iskola csak 7.00 órától biztosít felügyeletet, a korábban érkez gyermek felügyeletét nem tudjuk biztosítani. Ha a szül , bármilyen oknál fogva akadályozva van abban, hogy gyermekét 17.00 órakor elvigye az intézményb l, az iskola értesítése mellett, hozzátartozó vagy ismer s segítségével gondoskodnia kell a gyermek elvitelér l! A szül , hozzátartozó megérkezéséig a gyermek a fsz-i zsibongóban tartózkodik, az összevont napközi ügyeletet ellátó pedagógusnak gondoskodnia kell a gyermek felügyeletér l. A tanítási szünetek munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. A tanítási szünetekben – legalább 10 f tanulói igény esetén – az iskolában, ennél alacsonyabb létszá-mú igény esetén valamelyik közeli iskolával közösen az ügyelet biztosított. Tanulói létszámtól függ -en (30 f ig egy csoport, egy csoport egy nevel ) reggeli és napközis ügyeletet tartunk 7.00-17.00 id -tartamban. Nyári szünetben a tanév utolsó tanítási napját követ els , és a tanévkezdést megel z héten a napkö-zis tanulók fogadása miatt teljes nyitva tartási id vel m ködik az iskola.

A vezet k napi ügyeleti id beosztásának rendje A tanév során jogszabályi el írásnak megfelel en tanítási id ben, illetve amíg az iskola által a tanu-lóknak szervezett foglalkozás tart, vagy ügyeleti napokon az iskolavezetés egyik tagja (akadályoztatás esetén a helyettesítéssel megbízott pedagógus) – az iskolavezet k közötti beosztás alapján – az intéz-ményben tartózkodik. Ennek rendje általában: hétf : fels s igazgatóhelyettes kedd: alsós igazgatóhelyettes szerda: igazgató csütörtök: alsós igazgatóhelyettes péntek: fels s igazgatóhelyettes Az iskolavezet k az intézményben tartózkodásuk rendjét – munkaid beosztásuktól, egyéb elfoglalt-ságuktól függ en – egymás között évente másként is eloszthatják. Nyári szünetben a szerdai ügyeleti napokon 9.00-13.00 óra között, az adminisztratív dolgozó mellett, az iskolavezetés egyik tagja – külön beosztás szerint – irodai ügyeletet tart.

A tanítási nap rendje Alaptevékenységünk (tanítás) mellett ellátjuk a tanulók napközis foglalkoztatását és rendszeres étkez-tetését; a tanítás el tt és a délutáni foglalkozások után, az SZMSZ-ben meghatározott id tartamban, a tanulók felügyeletét.


— 29 —

Az intézményben délel ttös, egy m szakos tanítás folyik, délután a napközis és tanulószobai foglako-zásokat, az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat, mint tehetséggondozás, felzárkóztatás foglalkozásait és a szabadid s tevékenységeket tartjuk. A fels s napközis csoportot kivéve, a napközis feladatokat ún. guruló formában a tanítók látják el.

A tanórák és az óraközi szünetek rendje Iskolánkban a tanítás 8.00 órakor kezd dik. Minden tanítási óra egész órakor kezd dik – kivéve a 4. és 6. órákat. A tanítási órák 45 percesek, ezért általában egész óra 45 perckor érnek véget, kivéve a 4. és 6. órákat. (A csengetés rendjét lásd lentebb!) A szünetek 15 percesek, ez alól kivétel a 3. és 5. szünet. A 3. szünet minden tanulónak udvaros szünet, ezért az 20 perces, a 6. óra el tti szünet pedig 10 perces. Amennyiben azt az id járás lehet vé teszi az udvaros szünetben mindenkinek le kell mennie az udvar-ra. Azok az alsós osztályok, akiknek a szünet el tti 3. és a szünet utáni 4. órájuk testnevelés nem kell az udvarra menniük. Ez id alatt az alsós osztályok, akik a tanteremben öltöznek át, az osztályban maradnak és ott töltik a szünetet (a tanító ügyel), míg azok, akik a tornatermi öltöz kben öltöznek át, a ping-pongozó teremben maradnak a szünet végéig (a testnevel tanár ügyel). Udvaros szünetre csak azoknak a fels s tanulóknak nem kell kimenniük, akiknek a szünet el tt volt testnevelés órájuk.

Csengetési rend A tanítási órák 45 percesek. Az órák és szünetek rendje a következ :

Tanítási órák rendje Szünetek rendje 1. óra 8.00 – 8.45 1. szünet 8.45 – 9.00 2. óra 9.00 – 9.45 2. szünet 9.45 – 10.00 3. óra 10.00 – 10.45 3. szünet 10.45 – 10.55 4. óra 10.55 – 11.40 4. szünet 11.40 – 12.10 (ebéd, udvar) 5. óra 12.10 – 12.55 5. szünet 12.55 – 13.05 6. óra 13.05 – 13.50 6. szünet 13.50 – 14.15 (ebéd) 7. óra 14.15 – 15.00 7. szünet 15.00 – 15.15 8. óra 15.15 – 16.00 (foglalkozások vége) A pedagógus is, a tanuló is legkés bb az els órarendi óráját megel z en 10 perccel korábban köteles megjelenni az iskolában. Az ebédl sz kös kapacitása miatt az els óra el tt reggeliz kisgyermekek-nek (1-4. évfolyamos osztályok) és pedagógusaiknak már 7.30-ra be kell érkezniük, hogy a reggelizést id ben, még az els óra kezdete el tt be tudják fejezni. Az els óra el tt gyülekez gyerekekre 7.00 órától pedagógus ügyeletes felügyel az aulában. 7.30-tól a gyerekek az osztálytermeikbe vonulnak. Ett l az id ponttól folyosó ügyeletes nevel felügyel rájuk. A folyosóügyeletes nevel nek 7.30 el tt be kell érkeznie az iskolába. A kés n jöv tanulókat a portás az ügyeletes füzetbe fölírja, amit a fels s igazgatóhelyettesnek átad, aki a füzeten keresztül az osztályf nököket tájékoztatja. A késésekr l az osztályf nök a szül ket érte-síti. Az elkés pedagógust az intézmény vezet je vagy helyettese el ször szóban figyelmezteti, ismételt késés után az intézmény vezet je vagy helyettese írásban (feljegyzés) figyelmezteti. A rendszeresen kés (legalább három/öt alkalommal késett) pedagógussal szemben az intézmény ve-zet je vagy helyettese fegyelmi eljárást kezdeményezhet.


— 30 —

A tanórák napi elosztását a heti órarend tartalmazza. Hagyományaink szerint iskolánkban csak akkor szervezünk „nulladik” órát, ha arra feltétlenül szükség van. Ilyen ok lehet, ha egy osztály bontott idegen nyelvi csoportjainak ugyanaz a pedagógus tanítja az idegen nyelvet, mindennapos testnevelés. Alkalomszer en megtartott (pl. felzárkóztatás, felkészítés céljából) vagy fakultatív tárgyak esetén a szül k véleményének kikérésével szintén szervezhet „nulladik” óra. A „nulladik” óra 7.05-kor kezd dik és 7.50-ig tart. A tanítás befejezése után a tanulók rendet raknak a foglalkozás helyén (tanterem, könyvtár, stb.); ösz-szeszedik a hulladékot a padlóról, a padokból, az egyik hetes a szemetes edényt a földszinti hulladék-gy jt be kiüríti, a másik hetes letörli a táblát és ellen rzi a tanterem rendjét, a tanulók a székeket a padra fölrakják, majd – id járástól függ en – a folyosói öltöz szekrényeknél cip t váltanak, felöltöz-nek. Miel tt a tantermet elhagyják, be kell zárni valamennyi ablakot, a tanterem és az öltöz szekrények ajtaját. A tanulókat az utolsó órát tartó pedagógus lekíséri az aulába. (Javasolt másik változat: Az ügyeletes tanár a tanítás végén, a II. emeleten felügyeli, hogy a tanulók rendben levonuljanak, a földszinti ügye-letes tanár ellen rzi, hogy a tanulók rendben elhagyják az iskolát.) Elköszönés után a hazamen k elhagyják az iskolát, a menzások a földszinti táskatartónál lerakják a holmijukat és az ebédelési rendnek megfelel en sorakoznak. Az ebédelést követ en az iskolában maradó gyerekek, a velük m szakban lév pedagógus felügyele-tével, jó id esetén lehet leg az udvaron leveg znek, rosszid esetén a könyvtárban pihennek. A tanulók iskolában tartózkodásának id tartama attól is függ, hogy az étkezési szolgáltatás mely for-máját választották. Általában az alsó tagozatos gyerekek többsége az utolsó tanítási óra után még a délutáni napközis foglalkozásokon is részt vesz (néhányuk az ebédelés után hazamegy), míg a fels tagozatos tanulók többsége az utolsó órájuk vagy az ebédelés után hazamennek. A tanulószobások az étkezés után is az iskolában maradhatnak. Amíg a foglalkozás nem kezd dik el addig az udvaron vagy a könyvtárban találnak elfoglaltságot. Az intézményben és annak létesítményeiben (az iskolához tartozó terület: sportudvar, játszóudvar, tornaterem) csak felügyelettel lehet tartózkodni. A délutáni foglalkozások a napköziben is és a tanulószobán is 14.30 órakor kezd dnek. (Ez az id szak a csendes tanulás, házi feladat készítés ideje.) Tanulót az intézményb l elvinni/elengedni csak 14.30 óra el tt vagy csak 15.30 óra után lehet. A tanórán kívüli foglalkozásokat 15.30 órától 18 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ett l eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 15.30 és 16.00 óra között uzsonnáznak a gyerekek. 16.00 és 17.00 óra között a gyerekek hazamennek, illetve az intézményben maradók az "összevont" napközi ügyeleten foglalkozáson vesznek részt.

Tanítás nélküli munkanapok 1 nap szi nevelési értekezlet 1 nap félévzáró értekezlet 1 nap tavaszi nevelési értekezlet 1 nap Sz cs Nap - gyereknap (programjáról a diákönkormányzat dönt) 1 nap éves munkatervben meghatározott (pl. ballagás) 5 nap összesen

Tanórán kívüli foglalkozások A felsorolt foglalkozások nevel -oktató munkákban meghatározott helyét, célját és feladatrendszerét az iskolai pedagógiai program részletesen tartalmazza.


— 31 —

Iskolánkban m köd tanórán kívüli foglalkoztatási formák 1. napközi, tanulószoba 2. szakkör, énekkar 3. tömegsport foglalkozások, 4. felzárkóztatás, korrepetálás, 5. tehetséggondozás, 6. tanfolyam (zeneiskola foglalkozásai, balett, egyéb sportfoglalkozások, nyelvoktatás, stb.) 7. fakultatív hitoktatás Ezeken a foglalkozásokon a részvétel általában önkéntes, szervezésük a tanulói és szül i igényekt l függ. Korrepetálásra, tanulószobára bizonyos esetekben (rossz tanulmányi el menetel, rendszeresen hiányos házi feladat, tartós hiányzás, stb.) a tanulók a szül értesítése mellett kötelezhet k. A tanórán kívüli foglalkozásokon a testület teherbíró-képességét, illetve az iskolaépület befogadó ka-pacitását figyelembe véve kell a felvehet létszámot megállapítani. Elvben mindenki felvehet . Amennyiben korlátozásra kerülne sor, felvételnél el nyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzet tanulókat, illetve azokat, akiknél a szociális körülmények, esetlegesen veszélyeztet otthoni tényez k (szül k életvitele) ezt indokolják. A kötelez munkaid ben ellátott foglalkozás vezetésére - a pedagógussal egyeztetve - az igazgató ad megbízást. Az iskolában rendelkezésre álló eszközök használatával vállalkozási céllal tanfolyamokat szervezünk. A tanfolyamok bevételesek, ezért azokon a tanfolyami díjat befizet k vehetnek részt. Tehetséges tanulók esetében, ha anyagi helyzetük indokolja - a költségvetés függvényében - a nevel -testület döntheti el, hogy támogatja, vagy átvállalja a tanfolyam díjat. A támogatások megvalósítására els sorban az iskolai alapítvány pénzeszközeit lehet használni, melyek odaítélésér l - a nevel k véle-ményének kikérése után - az alapítvány kuratóriuma dönt. Az üzemeltetési és fenntartói feladatok szétválasztása miatt a tanfolyamokért az üzemeletet (Gazda-sági Intézmény) bérleti díjat kérhet.

Napközis és tanulószobai foglalkozás 1.

Igényfelmérés, szervezés A napközis és a tanuló szobai foglalkozások megszervezése el tt minden tanév májusában valameny-nyi tanuló szül jét nyilatkozat kitöltésére és visszaküldésére kérjük meg4. Az osztályf nökök segítségével kiosztott és begy jtött nyilatkozatokat összesítve az iskolatitkárnak leadják, aki az adatokat iskolai szinten összesíti. Az összesített adatok alapján szervezzük meg a következ tanév napközis és tanulószobai csoportjait. Napközis csoportot általában osztályonként szervezünk, de ahol arra lehet ség van, igyekszünk „taka-rékosan” szervezni, ezért ha indokolt évfolyamonként összevont napközis csoportokat alakítunk ki. Az így szervezett napközis csoport maximális létszáma: 28-30 f lehet. A szül i igényeket figyelembe véve, többéves gyakorlat az ötödik osztályos napközi megszervezése. A tanulószobát fels tagozatos (6-8. osztályos) tanulóknak – els sorban a tanulási nehézségekkel küszköd gyermekek részére – szervezzük. Tanévenként egy tanulószobai csoportot szervezünk (15-20 f vel). A tanulószoba naponta 14.00 és 16.00 óra között ad lehet séget a felkészülésre.

4 Lásd a "NYILATKOZAT délutáni foglalkozások igénybevételér l" nev rlapot!


— 32 —

2.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokra felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A napközis foglalkozásokat elvben valamennyi tanuló igénybe veheti. A napközis felvételeket a szü-l knek a megel z tanév végéig – az iskola által kiküldött nyilatkozat kitöltésének visszaküldésével – írásban kell kérniük. A napközis és tanulószobai foglalkozásra els sorban azokat kell felvenni akik felvételét a szül kérte és a felvételre a tanuló rászoruló. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra felvételek ügyében az intézményvezet dönt az osztályf nök és a gyermekvédelmi felel s véleményének meghallgatása után. Rászoruló az a tanuló, akinek szociális és családi körülményei, esetleg mentális állapota azt indokol-ják. Így különösen:

a halmozottan hátrányos helyzet gyermek, gyermekét/gyermekeit egyedül nevel szül , nagycsaládban (három vagy annál több gyermekes család) él gyermek, a szül k életvitele miatt nehéz sorsú gyermek, anyagilag veszélyeztetett gyermek, tanulási nehézségekkel küszköd gyermek.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje 1.

Napközis foglalkozás Funkció: A tanulás feltételeinek biztosítása a tanórákra. Felzárkóztatás. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése. (kulturális, sport, játék tevékenység) Értékteremtés, hagyomány rzés. Napközis foglalkozások id tartama: az utolsó tanítási óra végét l 16.00 óráig napközis csoportonként, benne 14.30 - 15.30 óra között köte-lez tanulási id (csak el tte vagy utána lehet a szül knek elvinni a gyermeket, illetve a szabadid s foglalkozások csak 15.30 óra után szervezhet k) 16.00-tól 17.00 óráig összevont napközi ügyeletet tartunk Az ellátásban részesül k köre: 1- 4. osztályos tanulók, osztályonként egy napközis csoport 5. évfolyamos tanulók, az 5. évfolyamos osztályokból összevont csoport Szervezeti felépítés: Iskolánkban, a fels s napközis csoport nevel jét kivéve, nincs külön napközis státusz, évek óta a jól bevált „guruló” formát alkalmazzuk. Lényege, hogy a tanulókkal kapcsolatos tanítói és napközis fela-datokat is – az áttanításokat kivéve – mindig ugyanaz a két pedagógus látja el, váltott m szakban. A foglalkozások 60 percesek.

2.

Tanulószoba A tanulószoba megszervezésével segítünk azokon a tanulókon, akik tanulmányi eredménye azért gyenge, mert tanulmányi munkájuk, készülésük otthoni rendszeres ellen rzése nem megoldott, emiatt nem készítenek házi feladatot, vagy az órákra rendszeresen készületlenül jönnek. Funkció:


— 33 —

A tanulás feltételeinek biztosítása a lemaradó és rossz teljesítményt nyújtó tanulóknak, tanári felügye-let mellett. A tanulószobai foglalkozásokra szükség szerint a rossz tanulmányi el menetel tanuló ideiglenesen, a szül egyetértésével kötelezhet . Felzárkóztatás. (Az órakeretet célszer úgy felhasználni, hogy naponta más-más tantárgy felzárkóztató foglalkozásait lehessen megszervezni.) Tanulószobai foglalkozások id tartama: naponta 14.00 és 16.00 óra között a foglalkozások ideje alatt a felügyeletet ellátó pedagógus felzárkóztatást is végez (a felzárkóztatásra szoruló tanulót alkalmanként kell/lehet a szül egyetértésével berendelni)

3.

Szakkör, énekkar Funkció: Lehet ség a tehetséges tanulók ismereteinek, sajátos képességeinek fejlesztésére. Tartalmas szabad-id s elfoglaltságokhoz alternatívát és mintát szolgáltatni. Felkészülési lehet séget biztosítani az iskola hagyományos rendezvényeire és az iskolai ünnepélyekre illetve az ezeken való szereplésre. A tanuló munkájának értékelésénél a szakkörön és/vagy énekkaron elért eredményei, kimagasló mun-kája a félévi és tanév végi osztályzatánál figyelembe vehet k. Igényfelmérés, szervezés A szakkörvezet k tanév elején tájékoztatják a tanulót(kat) a választható foglalkozásokról. A tanuló bármely szakkörre, délutáni foglalkozásra jelentkezhet (a délutáni tanulási id t figyelembe véve) sze-mélyesen vagy írásban. A jelentkezéseket célszer írásban is rögzíteni (pl. a tájékoztató füzetben), amit a szül kézjegyével is ellát. Szakköri foglalkozások minimum 12-15 f vel szervezhet k. A foglalkozást vezet pedagógus (vagy más szakember) az els foglalkozás alkalmával összeállítja a jelentkez k névsorát, s jelenlétüket regisztrálja (megalakulás). Tájékoztatja a tanulókat a foglalkozás idejér l, id tartamáról, feltételeir l és tervezett programjáról. A szakköri foglalkozások az énekkar szeptemberi m ködését kivéve, október els hetében indulnak és legalább heti egyszeri alkalommal tartanak foglalkozásokat. Egy foglalkozás id tartama minimum 45 perc. A tanuló 2 alkalom után eldöntheti, hogy továbbra is jár-e a foglalkozásokra. Azon túl csak szül i kérésre (írásos kérelem), indoklással alátámasztva léphet vissza a választott foglalkozás látogatásától. A diákkörök (szakkör, énekkar) éves munkaterv szerint m ködnek, amit a tanmenetekkel egy id ben az intézményvezet jével jóvá kell hagyatni. A foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni, amelyben a tanulók hiányzását is regisztrálni szük-séges. Rendszeres hiányzás esetén (3 alkalom után) a szül t értesíteni kell. Az indokolatlan és igazo-latlan hiányzások a tanuló hozzáállását tükrözik, ezért a magatartás osztályzat megállapításánál figye-lembe vehet .

4.

Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás Funkció: Korrepetálásokon, felzárkóztató foglalkozásokon azoknak a tanulóknak segítünk, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak társaiktól vagy tanulási nehézségekkel bajlódnak. A tehetséggondozás funkciója, iskola keretek között ellátást biztosítani azoknak a tanulóknak, akik valamiben kiemelked képességekkel bírnak akár a tanulás, akár egyéb más terülten.


— 34 —

Szervezés: A feladat ellátása történhet napközis foglalkozás keretein belül, de igazán akkor hatékony, ha külön felzárkóztató és korrepetáló foglalkozásokon, fejleszt foglalkozásokon történik. A fejlesztés, amennyi-ben külön fejleszt pedagógus alkalmazására lehet ség van, akkor tanrendbe illesztve a tanítási órák-kal párhuzamosan zajlik. A pedagógus heti kötelez munkaidejében felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás szervezhet adott tantárgyban lemaradó tanulók egyéni (1-3 tanuló) felzárkóztatására, illetve a tehetségekkel való foglalkozásra. Korrepetálásra a nevel bármely, a tanulásban lemaradt tanulót szóban berendelheti. Ebben az esetben a tanuló részvétele kötelez . Távolmaradása esetén írásban kell a szül t tájékoztatni. A tehetséggondozás területeit, a gondozás iskolai lehet ségeit és a kapcsolódó tevékenységeket a pe-dagógiai program „A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek” c. része írja le. Az alsó tagozaton az egyéni felzárkóztatásra és tehetséggondozásra szánt foglalkozást a tanuló köte-lez tanulási idején túl kell megszervezni, a tanulásra szánt id ponttól (14.30-15.30) eltér id ben. Fels tagozaton a felzárkóztatást: a) tanulószobai foglalkozáson b) vagy külön felzárkóztató foglalkozáson kell megvalósítani. A tanórán kívüli tehetséggondozást – hasonlóan a felzárkóztatáshoz – egyéni (1-3 f s) foglalkozáso-kon, versenyre felkészít foglalkozásokon lehet megvalósítani. E körben kell megszervezni a felvételi-re el készít foglalkozásokat is. A felzárkóztató foglalkozások id tartama 45 perc és legalább egy féléven keresztül m ködtetni kell. Felzárkóztató szándékkal az intézmény pedagógusai az iskolával tanulói jogviszonyban lév tanulói-nak anyagi ellenszolgáltatásért, etikai okokból nem vállalhatják magánórák megtartását.

5.

Tanfolyam Funkció: A szül i igények és a tanulók érdekl désének megfelel , a szabadid tartalmas eltöltése és a képessé-gek sokoldalú kibontakoztatása érdekében tanfolyami jelleg foglalkozásokat szervezünk. A szervezés szükséges feltétele az elegend számú (min. 10-15 f ) jelentkez és a térítési díj megfizetésének válla-lása. A különféle délutáni sportfoglalkozásokat (úszásoktatást, görkorcsolya-oktatást és egyéb más sportfoglalkozás) a SZÁDSE szervezi az általa meghatározott feltételekkel. Szervezés: A tanfolyamokat felkért szakemberek, önként vállalkozó szül k és pedagógusok, mint küls megbí-zottak vezetik. A tanfolyam szervezésére, megtartására és a kapcsolódó feladatok ellátására, annak feltételeinek biztosítására a tanfolyam vezet jével az intézmény vezet jének megállapodást kell kötni. A feladat ellátására adott megbízást írásba kell foglalni. A tanfolyamokon résztvev knek térítési díjat kell fizetni. A térítési díj tartalmazhatja a foglalkozás vezet jének tiszteletdíját és egyéb m ködési (bérleti díj, anyag, stb.) költséget. A tanfolyami díjak befizetésére, elszámolására vonatkozóan a számviteli szabályok érvényesek.


— 35 —

Ügyelet Az iskola, véd -óvó feladatának megvalósulásaként a tanórákon kívüli id kben is felügyeletet biztosít. Az ügyelet megszervezését és ellátását az alábbi rend szerint biztosítjuk.

1.

Portaügyelet A f bejáratnál az iskola teljes nyitva tartási ideje alatt portaszolgálat m ködik. A délutáni feln tt portás munkáját 12.45 és 14.30 között kétf s gyermek ügyelet (3-4. évfolyamos tanulók) segíti. Az ügyeletes gyerekek feladata, hogy szóljanak annak a pedagógusnak, akinek a fog-lalkozásáról elviszik a szül k (hozzátartozók) a gyermeküket. 16.00 órától az összevont ügyeleten lév k közül kell kijelölni 2 f ügyeletes tanulót. A tanítási napokon az intézménybe lépést l a tanítás (foglalkozás) utáni távozásig a tanulók részére az iskola pedagógusai a lentebb részletezett rend szerint felügyeletet biztosítanak. A tanulók biztonsága és egészségvédelme illetve nevelési feladataink ellátása érdekében a következ ügyeleteket szervezzük meg: reggeli ügyelet folyosói ügyelet a tanítási szünetekben, összevont napközis ügyelet

2.

Reggeli ügyelet A tanórák kezdete el tti gyülekez id szakban a reggeli ügyeletet a földszinti aulában 7.00-tól 7.30-ig biztosítjuk 1 f pedagógussal vagy pedagógiai asszisztenssel. Az ügyelet megszervezését a fels s igazgatóhelyettes végzi el a nevel k el zetes jelentkezése alapján, úgy hogy tanév elején a tanítási napok száma és a feladatvállalására beoszthatók (pedagógusok és pedagógiai asszisztensek) létszámának hányadosaként meghatározza az egy f re es ügyeleti napok számát, ami azt jelenti, hogy egy tanévben legalább ennyi ügyeletet kell vállalnia a pedagógusnak. A pedagógusok tanév elején írásban adják le a tagozatvezet igazgatóhelyettesnek a vállalt ügyeletes napok id pontját, majd a vállalás alapján a vezet helyettes beosztja az ügyeletet.

3.

Folyosói ügyelet 7.30-tól 8.00-ig, azt követ en az óraközi szünetekben folyosóügyeletes látja el az ügyeletesi teend ket. Alsó tagozaton a m szakban lév tanítók látják el a lentebb részletezett rend szerint. A fels tagozaton az órarend készítésekor a fels s igazgatóhelyettes készíti el a folyosó ügyeleti rendet, figyelemmel a nevel k egyenletes terhelésére. Földszint m szakban lév tanítók beosztástól függ en, a technika (1. terem) tanterem el tt a technika szakos tanár ( az emeleten nem oszthatók be ügyelet-re),

a tornateremnél és az öltöz knél a testnevel tanárok látnak el ügyeletet (az emeleten k sem osztha-tók be ügyeletre)

I. emelet m szakban lév tanítók beosztástól függ en II. emelet az ügyeletet a fels tagozaton az alábbi felosztás szerint naponta két-két pedagógus látja el: az 1-3. szünetben 2 f , a 3-5. szünetben szintén 2 f . A 3. szünetben (udvaros szünet) mindkét ügye-letes pár az udvaron tartózkodik,


— 36 —

az alsó tagozaton és a fels tagozaton is a 3. szünet kötelez udvaros szünet,

4.

Összevont napközi ügyelet A napközis foglalkozások után itt maradó kisgyermekek részére minden tanítási napon 16.00 órától 17.00 óráig összevont napközis felügyeletet biztosítunk. Az igényekt l függ en több csoport is szer-vezhet a feladat ellátására. Az összevont napközi ügyeletet mindennap a fels s napközis nevel látja el. Ha valamilyen oknál fogva az összevont napközi ügyeletre egy csoportnál (25-30 f ) nagyobb számban maradnak gyerekek, úgy ügyeleti rendszerben, alkalomszer en látják el a tanítók. Az ügyelet megszervezése az alsós igaz-gatóhelyettes feladata. Az ügyelet ellátására a pedagógusok órarendjébe a 16.00 óra utáni id szakra naponta legalább egy készenléti ügyeletest kell megjelölni, akinek feladata, hogy igény esetén az ösz-szevont napközi ügyeletet ellássa.

ÉTKEZÉS AZ INTÉZMÉNYBEN. Térítési díj ellenében minden dolgozó és tanuló számára biztosított az iskolai étkezés. Az intézmény-ben étkez k a közétkeztetést biztosító vállalkozó szolgáltatását veszik igénybe. Ez alól kivételt képez-nek azok a tanulók, akik valamilyen ételallergiában, élelmiszer érzékenységben szenvednek és a szol-gáltató nem tudja biztosítani számukra az érzékenységükhöz igazított eltér étrendet. Nekik – az in-tézményvezet jének engedélyével – lehet ségük van az otthon elkészített vagy vásárolt étel behozni az iskolában. Tanítási id alatt az els emeleti h t szekrényben tárolhatják zárt dobozban a behozott vagy vásárolt ételt. Ételük melegítésére az ebédl ben elhelyezett mikrohullámú készülékekben van lehet ségük. Az igazgatói engedélyhez a szül k írásbeli kérelmére és az ahhoz csatolt orvosi szakvé-leményre van szükség. Az intézményben étkezésre senki sem kötelezhet . A tanulók számára napközis (háromszori) és menzás (csak ebéd) étkezés biztosított Minden étkez nek elemi joga kulturált, egészségre nem ártalmas módon étkezni, ezért olyan beosztást kell készíteni, amely erre lehet séget teremt.

1.

Ebédbefizetés rendje Az intézményben csak az étkezhet, aki a térítési díjat megfizette. Ebédbefizetéseket havonta el re megjelölt napokon tartunk. Az ebédet az iskola titkárságán a térítési díjak beszedésével megbízott személynél lehet befizetni. Mindenkit l, aki az étkezési szolgáltatást igénybe veszi, a körültekint szervezés miatt elvárható, hogy az id ben tudomására hozott befizetési napokon gondoskodjon az étkezési díj befizetésér l. Akadályoztatás esetén, indokolt esetben (több hetes hiányzás, külföldi utazás, hó közben felvett gyer-mek, stb.) utólagosan a titkárságon adott étkezés befizetési csekken is befizethet az adott hónap térí-tési díja. Ebben az esetben az iskolatitkár a szül nek egy olyan „sárga” csekket ad át, amit kizárólag erre a célra rendszeresítettek, amire rányomták az iskola fejbélyegz jét és ráírták az „étkezés befizetés … hóra” kifejezést. A szül köteles gondoskodni a befizetésr l, majd a csekk feladóvevényét be kell mutatnia az intéz-ményben. Csak ennek megtörténte után lehet a tanulót az étkez k listájára felvenni. Az étkezés befizetésér l mindenki nyugtát kap. Betegség, egyéb okból történ hiányzás esetén az étkezést reggel 8.30 óráig telefonon vagy személye-sen, esetleg írásban (e-mail-ben, faxon, más tanulóval beküldött levélben) lehet lemondani. Az így


— 37 —

bejelentett igény esetén a következ naptól van lehet ség az étkezés lemondására. Az ennél kés bb történ lemondás esetén a következ napot követ munkanaptól tudjuk az étkezést lemondani. A lemondott napokat a következ havi befizetésekkor jóváírjuk. Az étkezés befizetések id pontjára több helyen is felhívjuk a figyelmet: a bejárat melletti hirdet táblán, tanári szoba faliújságján, az ebédl ajtaján honlapon Az étkez k létszámáról az ebédl ajtajára és a tanári szoba faliújságjára kihelyezett listán lehet tájéko-zódni. Az iskolai étkeztetésben résztvev tanulók jogszabály alapján adható ún. normatív támogatásban vagy rászorultság alapján ingyenes kedvezményben részesülhetnek. Aki ingyenesen étkezésre jogosult, an-nak (vagy szül jének, gondvisel jének) is jeleznie kell a befizetés napján, hogy a következ id szak-ban az iskolában fog étkezni. A támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárás rendjér l az SZMSZ VIII. fejezetében rendelkezik.

2.

Az étkeztetések rendje Az étterem korlátozott fér helye miatt az étkezések csak külön étkezési rend szerint és tanári felügye-lettel bonyolíthatók le zökken mentesen. Az étkezések rendjét tanév elején az els tanítási hét tapasz-talatai alapján az igazgatóhelyettesek készítik el. Az étkezési rend biztosítja, hogy nyugodt körülmé-nyek között tudjanak étkezni a gyerekek, ezért betartása valamennyi érintett pedagógusnak kötelessé-ge. Az els sök a beszoktatás idején (a szeptemberi els három hét, de szükség szerint hosszabb id tartam is lehet) mindkét tanítójuk felügyelete mellett, a kés bbiekben a többi alsós osztályhoz hasonlóan csak a m szakban lév tanító felügyeletével ebédelnek. Az alsó tagozatos tanulókat az utolsó órát tartó nevel jük viszi az étterembe és ügyel a tanulók kultu-rált étkezésére. (Másik alternatíva: Az alsó tagozatos tanulók ebédeltetését a tanítók segítik. A tagoza-tos igazgatóhelyettesnek úgy kell megszervezni az alsós ebédelési beosztást, hogy az étkezés ideje alatt legalább az egyik pedagógus csak a gyerekek étkezését segítse, felügyelje.) A fels s tanulók zavartalan ebédelését ebédeltet tanár biztosítja, akit a tagozatvezet igazgatóhelyet-tes az órarend alapján oszt be. Ebédet csak az a tanuló kaphat, aki a befizetettek névsorában szerepel. A befizetettek névsorát az ebédeltet tanár ellen rzi. Az étkezés (ebédnél különösen) zavartalan technikai lebonyolítása miatt szükséges betartani a követ-kez ket: a tanulókat mindig le kell ültetni, minden ül helyet fel kell tölteni, (Ne engedjük meg, hogy a tanu-lók akár csak a reggelit is állva fogyasszák el!)

ebédre az els évfolyamosoknak a tálalókonyha dolgozói megterítenek és ha van leves azt a tanulók asztalára helyezik, a többi fogást tálcán hozzák el,

a kés bb ebédel tanulók az ebédeltet s tanár irányításának megfelel en sorban tálcára veszik el a tálalópultról a kiadagolt ételt, a leveshez a tányért, (a leves nekik is az asztalra van tálalva)

étkezés végén az ev eszközöket és a tálcát a mosogatóba be kell adni, de el tte a tányérokon maradt ételhulladékot a beadó el tt elhelyezett edényekbe kell üríteni,

majd rendet raknak az asztaluknál és az alsósok a csoportjukkal egyszerre, a fels sök rendrakás után egyénileg hagyják el az ebédl t az étkezés ideje alatt a fegyelemért és a kulturált étkezésért az alsós csoportot ebédeltet tanító és a fels sök étkeztetését segít beosztott tanár együtt felel s.


— 38 —

3.

Az étkezések id beosztása

Reggeliztetés rendje: Az alsó tagozatos tanulók minden nap 7.45 és 8.00 óra között, valamint 8.45 és 9.00 óra között fo-gyasztják el a reggelit, egyrészt az iskola ebédl jében vagy a tantermekben. A fels tagozat minden nap 8.45-t l 9.00 óráig reggelizik az iskola ebédl jében. Azok a tanulók, akik nincsenek befizetve az iskolai étkezésre, az iskola büféjében vásárolhatnak ennivalót. Minden alsós tanulót leviszünk az isko-la ebédl jében, a reggelizés id tartama alatt a tantermeket zárva tartjuk. Azok az alsós tanulóink, akik az iskolával szembeni Dalos Oviban étkeznek (napi 3x-i étkezésben ré-szesülnek), k 8.45-kor átmennek az óvodába reggelizni, és 8.55-kor (legkés bb órakezdésre, egyéb-ként kés nek kell ket jelölni) visszaérkeznek az iskolába. A gyerekeket nem kell átkísérni. (A két in-tézmény között nincs úttest)

Ebédeltetési rend: Az ebédeltetés id pontja 11.45-t l 14 óráig tart. Helyszíne az iskola ebédl je. Az alsó tagozat 11.45-t l 13.15-ig ebédel, órarendt l függ en. Az osztályban tanító pedagógus felü-gyelete mellett. A pedagógus nem a gyerekek között étkezik. A fels tagozat minden esetben csak az alsó tagozat után ebédelhet, felügyel pedagógus jelenlétében. Az ebéd id pontja órarendt l függ en, 11.45-t l vagy 12.45-t l kezd dik. Ezen tanulók önállóan átsé-tálnak a Dalos Oviba, majd az ebéd után visszasétálnak az iskolába. Az ebéd és a visszaérkezés ideje nem húzódhat el, ha fél óránál tovább tartana, a pedagógusnak információt kell kérnie az óvodából.

Uzsonnáztatás rendje: Az uzsonnát az alsós tanulók a tanulási id után, azaz 15.30 és 16 óra között fogyasztják el a tanter-mükben. A tanulószobás gyerekek (fels tagozat), akik uzsonnára is be vannak fizetve, a fels s napkö-zis pedagógustól kérik el az uzsonnájukat, a fels s napközis tanulók a napközit felügyel pedagógus irányítása alatt étkeznek a kijelölt fels s napközis nevel jelenlétében. Az uzsonna id pontja 15.30-tól kezd dik, amire szintén közösen átmennek az óvodában, majd uzson-názás után visszasétálnak, legkés bb 15.45-re az iskolába. Ha az iskolának rendelkezésre fog állni pedagógiai asszisztens, akkor a pedagógiai asszisztens látja el a kísérési feladatokat. Az intézmény tálalókonyhájáról, közegészségügyi okok miatt étel ételhordóval még ideiglenesen sem vihet el. Ett l eltérni nem lehet.

A tanulók iskolából való távozásának rendje Az utolsó tanítási óra után és a napközis foglalkozás végén (lásd a "Tanítás rendje" c. részt) a gyere-keket a kapuig le kell kísérni. Gyermeket – a foglalkozások zavartalansága miatt – csak meghatározott id ben lehet elkérni, elvinni az intézményb l. Ha a gyermeket a szül je (vagy hozzátartozója) a délutáni foglalkozásokról elviszi azt csak 14.30 óra el tt és 15.30 óra után teheti meg. Egyénileg csak írásbeli engedéllyel lehet az iskolából távozni. A tanuló a tanítási órák, a napközis és egyéb tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt csak a szül személyes, vagy írásbeli kérésére, az osz-tályf nöke, az igazgatóhelyettes vagy a részére órát tartó szaktanár, tanító írásos engedélyével vagy az intézményvezet je által aláírt igazolással hagyhatja el az iskola épületét, amit távozáskor a portán fel kell mutatnia. Szükség esetén a tanítási id alatt kiadott iskolai igazolással tudja a tanuló igazolni, hogy engedéllyel van távol az iskolai foglalkozásokról. A szül k hasonló formátumú igazolást az isko-la honlapján a „Dokumentumok” menü alól tölthetnek le.


— 39 —

A délutáni foglalkozásokról korábban és rendszeresen hazajáró, els sorban alsó tagozatos tanulók elvitelér l a szül kötelessége gondoskodni. A rendszeresen hazajáró tanulónak a szül je év elején (szeptember második hetének vége) vagy az esedékesség id pontjának kezdetét l írásos nyilatkozatban jelzi a nevel knek, hogy gyermekét mely napokon, mikortól kéri elengedni az iskolából és azt, hogy gyermeke egyedül vagy csak az általa meg-hatalmazott kísér vel távozhat. A szül k ez irányú kérését az osztályf nök a haladási naplóban a tanulók adatainál, a megjegyzés ro-vatban ceruzával bejegyzi, a nyilatkozatokat év végéig meg rzi és gondoskodik arról, hogy a kérést valamennyi érintett pedagógus id ben megismerje. Minden, abban az osztályban a munkakörénél, beosztásánál (pl. helyettesít ) fogva érintett pedagógus köteles megismerni (a naplóban megnézi) az osztályf nök ez irányú feljegyzéseit és annak megfelel -en eljárni. Amennyiben a naplóban a tanuló távozására vonatkozó feljegyzés nem található úgy nem engedheti el a gyermeket hamarabb, kivéve ha személyesen jönnek érte. Különösen körültekint en kell eljárni az elvált vagy válófélben lév szül k gyermeke esetében. Ha ilyenr l az osztályf nöknek tudomása van, akkor a szül ket nyilatkoztatni kell arról, hogy mikor, ki viheti el a gyermeket, illetve ha mást hatalmaztak meg a gyermek elvitelével. Ebben az esetben a szü-l (k) kötelesek a portán dolgozó tudomására hozni ki az a személy, akivel elengedhetik a pedagógusok a gyermeket. Foglalkozási id alatt csoportosan, zárt rendben, nevel i kísérettel lehet az iskolából elmenni. A tanulókat kísér nevel nek indulás el tt az ügyeletet tartó vezet nek vagy helyettesének be kell jelentse a távozók pontos létszámát, a foglalkozás helyét, a visszaérkezés várható idejét. A tanulókat a foglalkozást vezet tanár + 1(egy) f feln tt kíséri. A kísér k száma 20 tanulónként egy f vel n . Az intézmény pedagógiai programjában meghatározott az intézmény által szervezett iskolán kívüli programokra történ csoportos távozás esetén az iskola nevel inek felügyelete az intézmény elhagyá-sától az iskolába visszaérkezésig (kaputól-kapuig) szól. Fels s (indokolt esetben alsós is) tanulót a szül írásos kérelmére – ha egyébként a visszaérkezés után már nincs a tanuló számára szervezett foglalkozás – a visszaérkezés el tt is haza lehet engedni. Rendkívüli esetben – szül i kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazga-tóhelyettes adhat engedélyt

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánkban az elmúlt években a tanulók és a nevel k kezdeményezésére kialakultak bizonyos ha-gyományok. Ezeket meg rizve tovább kell fejleszteni és öntevékeny kezdeményezések nyomán b ví-teni szükséges.

Hagyományos rendezvényeink

Múzeumi nap Minden év októberében megszervezett tanítási nap, amikor az iskola valamennyi tanulója küls hely-színen – a pedagógiai programban meghatározott rend szerint a f város különböz múzeumaiban – közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerkedik a helyi tantervben meghatározott tananyaghoz kapcsol-ható ismeretekkel.

Nyílt napok az iskolába járó tanulók szülei részére Az éves munkatervben határozzuk meg a nyílt napok id pontját. Szabály, hogy az alsó tagozaton a meghatározott napok közül egy napot kell az osztályf nöknek kijelölnie (technikai okok miatt egy


— 40 —

napon két alsós osztály), amikor az osztály órái látogathatók, a fels tagozaton az évfolyam párok 5-8. évf. és 6-7. évf. egy-egy tanítási napot jelöl meg látogatható napként.

Nyílt napok az óvodás szül k részére Novemberben is és februárban is két-két tanítási nap, amikor azok a negyedik osztályos tanítók taníta-nak, akik a következ tanévben els osztályban fogna dolgozni, bemutatót tartanak még az angolt tanító idegen nyelvtanárok. A nyílt nap szerkezete: 20-20 perces órarészletek bemutatása, majd 10 órától tájékoztató beszélgetés a szül kkel a könyvtárban. A program felel se az alsós igazgatóhelyet-tes.

Iskolaváró kreatív foglalkozások Az óvodai kapcsolattartás részeként félévente egy-egy szombat délel tti programként a következ tanévre tervezett els osztályok tanítóinak irányításával kreatív foglalkozásokat szervezünk az iskola iránt érdekl d óvodásoknak és szüleiknek.

Karácsonyi hangverseny

Sí tábor és nyári táborok

Farsang

Családi Nap Az iskolai közösséghez tartozás er sítésére gyermekeknek, szül knek és az iskola alkalmazottainak szervezett tavaszi program, sportolási lehet ségekkel, kézm ves foglalkozásokkal, egészséges élet-módra, életviteli szokásokra nevel programokkal, ügyességi játékokkal, bográcsozással.

Környezeti neveléshez kapcsolódó akciók: Víz Napja, Föld Napja, Madarak és fák Napja

Állatkerti program Az alsós és hetedik évfolyamos tanulóknak szervezett program, szervezésének és lebonyolításának részletes leírása a pedagógiai program "Környezeti nevelésünk" mellékletében olvashatók

Témanapok (részletes leírása a pedagógiai programban)

Ki mit tud (A Bokréta m sorszámainak el válogatója.)

Bokréta kulturális m sor Évente megrendezésre kerül program, ahol a tanítványok szüleiknek, hozzátartozóiknak kulturális m sort mutatnak be (szavalat, színjáték, ének, hangszeres zene, stb.)

Sz cs Nap (A diákönkormányzat által megtervezett sportos majális jelleg program.)

Nyolcadik osztályosok ballagása

Londoni kirándulás

Erdei iskola

Emléknapok - Aradi vértanúk napja (október 6.) – 5. évfolyam, iskolarádión - Sz cs Sándor születésnapja (november 23.) – 7. évfolyam, iskolarádión keresztül - Kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) megemlékezés a megel z pénteki nap

osztályf nöki óráin, a fels tagozaton (felel s valamennyi fels s of.) - Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) megemlékezés a megel z pénteki nap osz-

tályf nöki óráin, a fels tagozaton (felel s valamennyi fels s of.) - Nemzeti összetartozás napja (június 4.) – 5. évfolyam, megemlékezés iskolarádión keresztül - Sz cs Sándor halálának évfordulója (június 4.) – 5. évfolyam, megemlékezés iskolarádión ke-

resztül

Iskolai ünnepélyek (részletesen lásd lentebb!) - tanévnyitó


— 41 —

- október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére - karácsonyi hangverseny - március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére - 8. osztályos ballagás - tanévzáró ünnepély

A hagyományok köréhez tartoznak a) rendszeresen megtartott iskolagy lések (munkatervben rögzített) b) félévente megszervezett hulladékgy jtési akciók c) helyi tanulmányi versenyek d) osztálykirándulás (alsósok) e) tantestületi kirándulás

Iskolagy lések A közéletiségre nevelés eszközeként az aktuális feladatok, eredmények, nevelési problémák és iskolai programok tagozatonként történ megbeszélése és a tanulók rendszeres tájékoztatása érdekében isko-lagy léseket tartunk. Az iskolagy lések (alsó tagozaton „tagozati gy lés”) id pontja az éves munka-tervben rögzített. Minden iskolagy lésnek feln tt felel se van, aki gondoskodik a szükséges információk összegy jtésé-r l és a gy lés megszervezésér l, lebonyolításáról. A felel s személye az éves munkatervben rögzített. Az alsó tagozaton a tagozati naplóban (füzetben) az osztályf nökök feljegyzik az említésre méltó ese-ményeket, eredményeket, illetve minden olyan fontos dolgot, amir l úgy gondolják a tagozat egésze el tt említésre érdemes, fontos. (pl. magatartási problémák, mindenki figyelmére számot tartó infor-máció, stb.) Fels tagozaton az egyes iskolagy léseknek egy-egy évfolyam a felel se. Az iskolagy lésekre az osz-tályok képvisel i gy jtik össze az osztály magatartási és tanulmányi értékelését, kiemelked sport- vagy más tanulmányi terület eredményét, a fontos programokról szóló információkat, kéréseket és észrevételeket, majd a tagozat el tt fölolvassák értékelésüket. Az iskolagy lések helyszíne a tornaterem, ahová a tagozat valamennyi osztálya levonul. Az iskolagy lésen kapott dicséretr l, elmarasztalásról a szül nek az ellen rz könyvön, tájékoz-tató füzeten keresztül az osztályf nöknek tájékoztatót kell küldenie.

Ünnepélyeink Ünnepélyeket társadalmi (történelmi) eseményekhez vagy az iskola életéhez szorosan kapcsolódó alkalomból tartunk éves rendszerességgel. Az ett l eltér , ritkábban megrendezésre kerül alkalmak (pl. jubileumi rendezvény) programját az adott eseményt megel z tanév munkaterve határozza meg. Iskolai ünnepélyeink tervezésekor, szervezésekor fontos elv a mértéktartás, a tanulók aktivizálása, a változatosság, az érzelmi ráhatás.

1.

Tanévnyitó Az 1-8. évfolyamoknak a miniszter által kiadott tanévrendjében rögzített rendelkezéseknek megfelel -en. Programjáért és szervezéséért az alsós igazgatóhelyettes a felel s. A tanévnyitó ünnepség ünnepi m sorát az általában az alsó tagozatos tanulók adják el .

2.

Tanévzáró Általános munkaid n kívül (általában 17.00 órától kezd d en), testületi döntést l függ en a munka-tervben kell meghatározni a pontos id pontját. Szervezéséért és lebonyolításáért az alsó igazgatóhe-


— 42 —

lyettes a felel s. A tanévzáró ünnepi m sorát az alsós évfolyamok évente változó sorrendben készítik és mutatják be.

3.

Nemzeti ünnepeink: Október 23. és március 15. Nemzeti ünnepeink alkalmából iskolai ünnepélyeket tartunk. Az ünnepélyek id pontja és a m sort bemutató évfolyam, a szervez személye az éves munkatervben rögzített. Az október 23-i ünnepséget hagyományosan a 8. évfolyamosok, a március 15-i ünnepséget a 6. évfolyamosok készítik és mutatják be. Az iskolai ünnepély a munkatervben meghatározott napon 12.00 órakor kezd dik.

4.

Karácsonyi hangverseny 2002-ben indult szép hagyomány, hogy a téli szünet el tti héten valamelyik újpesti templomban tanít-ványaink és kollégáink esti (17-18.00) hangversenyt adnak a szül knek. A program f szervez je az ének szaktanári munkakörben foglalkoztatott nevel , akinek egy pedagógus segít je minden évben van. Az id pontot és a segít személyét az éves munkatervben rögzítjük.

5.

Ballagás Minden évben a munkatervben megállapított id pontban tartjuk. A ballagások szervezését hagyomá-nyaink szerint mindig a hetedik évfolyamosok látják el, ezért a ballagás felel sei a hetedik évfolyamos osztályf nökök, akiknek a munkáját a fels s igazgatóhelyettes koordinálja. Az iskolai ünnepélyeken tanulóknak is és nevel knek is – az alkalomhoz ill öltözetben – kötelez a megjelenés. Az intézmény lobogózására vonatkozó rendelkezés A közintézmények lobogózásáról a 132/2000 (VII. 14. ) Korm. rendelet intézkedik. Az iskola második emeleti homlokzatán, a bejárat fölött állandó jelleggel t zzük ki a nemzeti szín lobogót és az Újpest zászlót. A homlokzat nem maradhat lobogózatlanul. A zászlók kit zésér l és három havonkénti tisztításáról a gondnok köteles intézkedni. Ha a lobogók anyaga három hónapnál hamarabb elkoszolódna, vagy javíthatatlanul megsérülne, azonnal gondos-kodni kell a tisztításukról vagy cseréjükr l. A lobogókat pótolni a Gazdasági Intézmény Anyagellátási Osztályán keresztül, csak szabványos mére-t (100 × 200 cm) zászlóval lehet. A zászlók megrendelésér l az intézmény igazgatója dönt és intéz-kedik.

TÁBOROK, ERDEI ISKOLÁK, KIRÁNDULÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE

1. Táborok szervezése a pedagógusok által önként vállalt feladat. Természetesen fontos, hogy tanít-ványaink részére saját körben szervezzünk színes és tartalmas elfoglaltságot a hosszú tanítási szü-netre. A tábor – az élmény mellett – az iskolán kívüli elsajátítható praktikus ismeretek terepe, de fontos közösségépít színtér is. A tábor szervezését, programját, kísér jét, tervezett létszámát a tá-bor szervez je a munkatervben rögzített id pontig az iskolavezetésnek bejelenti (április utolsó munkanapja). A tábor akkor min sül iskolai szervezés nek, ha az iskola tanulóinak szervez dik, a táborozók nagyobbrészt az iskola tanulói közül kerülnek ki. Az iskolai szervezés tábornak részt-vev je lehet az iskola alkalmazottainak gyermeke, akkor is, ha nem az iskola tanulói.

2. Iskolai nyári táborok minimum 15 résztvev gyerekkel és két kísér pedagógussal szervezhet k. A táborokat (vándortábor, sátortábor, sí tábor, stb.) úgy kell szervezni, hogy a szükséges kísér lét-szám biztosítva legyen. A beosztható pedagógusok létszámát a táborba jelentkez gyerek létszáma és a tábor jellege is meghatározza. Pl. 30-40 f s túratábor: 1 f táborvezet + 2 f kísér tanár, 30-40 f s


— 43 —

sí tábor esetén 1 f táborvezet + 2 f segít tanár, erdei iskola: egy osztállyal 2 pedagógus mehet (of. + of. h.), vízitúra esetén 4-6 f s hajónként egy feln tt kormányos. Rendkívüli esetben els sorban a tábor vezet jének kell gondoskodnia a megfelel kísér létszámról. A tábori elfoglaltságot vállaló kollégák egyéb irányú (iskolai) beosztásának id tartama arányosan csök-kenthet . A táborokat még a szorgalmi id szak vége el tt indulásra készen meg kell szervezni. A táborok meg-hirdetett id pontját csak rendkívüli esetben, az iskolavezetés tudtával és beleegyezésével szabad mó-dosítani. A táborok, erdei iskolák meghirdetésére, szervezésére, lemondására, lebonyolítására az intézmény a Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerz désekre vonatkozó, illetve az utazási szerz désr l szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet el írásait alkalmazza. A táborok, erdei iskolák és tanulmányi kirándulások programját, költségvetését tervezni kell. A táborokban pénztárkönyvet kell vezetni, amellyel a táborvezet nek szeptember 15-ig elszámolási kötelezettsége van. Az elszámolást a tagozatos igazgatóhelyettesek ellen rzik. A táborok, erdei iskolák és tanulmányi kirándulások lebonyolítása el tt balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulók részére. Iskolánkban a fels tagozat minden tanévben legalább 4 napos erdei iskolát szervez. Az osztálykirándulásokon minden pedagógusnak részt kell vennie, vagy szervez ként, vagy kísér -ként. A pedagógusok beosztásáról a tagozatos igazgatóhelyettes gondoskodik (of. + of.h.) Az osztálykirándulások rendje:

az 1. és 2. évfolyam egy napos kirándulás a 3. évfolyamon lehet két napos kirándulás a 4. évfolyamon kétszer egy napos, vagy két napos kirándulást lehet szervezni.

Az osztálykirándulások id pontját év elején, a tanévnyitó értekezleten a nevel testület az éves munka-terv összeállításakor fogadja el. Ett l az id ponttól eltérni csak rendkívüli esetben az iskolavezetés tudtával és írásos beleegyezésével lehet. Elmulasztása fegyelmi eljárást von maga után. Az osztálykirándulás szervezése a pedagógiai program szerves része. (Részletesen lásd az iskola peda-gógiai programjában.) Az osztálykirándulások lehetséges helyszínének meghatározása már az els (szeptemberi) szül i értekezleten megtörténik. A szül i, tanulói és tanári befizetésekr l nyugtát kell adni.

Tanulók elfoglaltsága iskolán kívül Az iskola nem kíván figyelmet fordítani a szül k által gyermeküknek iskolán kívüli szervezett foglal-koztatására (magántanár, edzés, zeneiskola, stb.) Azonban a tanuló tanulmányi teljesítményében ta-pasztalt hiányosságok (vagy felt n anomáliák) esetén az osztályf nök – el zetes tájékozódás után – javasolhatja a szül nek egyéb tanulói kötöttségek korlátozását. Minden tanulótól, aki eredményei alapján magasabb szint versenyen (kerületi, f városi, országos, stb. tanulmányi vagy sportverseny) iskoláját képviseli elvárható, hogy egyéb programjait, melyek elmara-dása esetén a tanuló továbbhaladási érdekei egyébként nem csorbulnak, a felsorolt programok alá ren-delje. Az a tanuló, aki iskolánkat eredményesen képviseli a különböz tanulmányi-, sport- és egyéb verse-nyeken, az iskolától is elismerésben részesül.

ISKOLAI ÓVÓ-VÉD RENDELKEZÉSEK Az iskola minden dolgozójának alapvet feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egész-ségük, testi épségük meg rzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.


— 44 —

Az iskolában tartózkodó vagy iskolai szervezés rendezvényen tartózkodó gyermekeket és feln tteket külön szabályokban rögzített t z- és balesetvédelmi el írásoknak megfelel védelemben kell részesí-teni, illetve a balesetek megel zésére minden esetben ki kell oktatni. Az idevonatkozó szabályokat az iskola: Házirendje, T z- és balesetvédelmi szabályzata, Munkavédelmi szabályzata, T z- és bombariadó terv tartalmazza. Az óvó-véd el írások maradéktalan megvalósulása érdekében az iskolai Házirendben fogalmaztuk meg azokat a szabályokat, melyeket a gyerekeknek kell betartaniuk. Betartásuk és betartatásuk az iskola valamennyi tanulójára és dolgozójára nézve kötelez . A tanév els osztályf nöki óráján t z- és balesetvédelmi oktatást kell tartani minden tanuló részére. Az oktatás megtörténtét a haladási naplóba is be kell jegyezni. A nevel nek visszakérdezéssel meg kell gy z dnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az osztályf nököknek az osztályf nöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi ép-ségük védelmére vonatkozó el írásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályf nököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a bale-setek megel zését szolgáló szabályokkal a következ esetekben: 1. A tanév megkezdésekor az els osztályf nöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi el írásait, a rendkívüli esemény (baleset, t zriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teend ket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

a tanulók kötelességeit a balesetek megel zésével kapcsolatban, 2. Tanulmányi kirándulások, túrák el tt. 3. A pedagógiai programban meghatározott, iskolán kívüli helyszínre szervezett programokra utazások el tt. 4. Közhasznú munkavégzés megkezdése el tt. 5. Rendkívüli események után. 6. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét Az általánostól eltér , vagy nagyobb baleseti veszélyforrást jelent tantárgyak (pl. kémia, technika, testnevelés) esetén az els foglalkozás alkalmával ismertetni kell a tanulókkal baleseti veszélyforráso-kat, illetve az óvó- és megel z szabályokat. A tanév során mindenkinek kötelessége a balesetvédelmi szabályok betartása és betartatása. Elmulasz-tásuk és/vagy megsértésük eljárást von maga után. Baleset esetén a hivatkozott rendeletben leírtaknak megfelel en kell eljárni. A sérüléssel járó balesetek esetén az órát, kirándulást, foglalkozást tartó nevel nek azonnal gondos-kodnia kell a megfelel els segélynyújtásról és intézkednie kell a sérült szakszer ellátásáról. (Orvos-hoz küldés, orvos hívása, kórházba szállítás, ment k értesítése, stb.) A balesetr l amilyen gyorsan csak lehet értesíteni kell az intézmény vezet jét, helyettesét vagy mun-kavédelmi megbízottját. Értesíteni kell a sérült hozzátartozóját is. Súlyos sérüléssel járó balesetnél (haláleset, életveszélyes sérülés, érzékszerv vesztéssel járó sérülés, csonkolásos sérülés, beszédkészség elvesztése, elmezavar) haladéktalanul értesíteni kell az intézmény fenntartóját is. Az értesítésr l, a szükséges információk birtokában az iskola igazgatója gondoskodik.


— 45 —

Balesetek esetén rendelkezni kell a hasonló esetek megel zésér l: ismételt balesetvédelmi oktatással, a hiányosságok megszüntetésével, a mulasztás okainak feltárásával.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása érdekében az iskola fenntartója az iskolaorvosi hálózaton keresztül biztosítja a tanulók rendszeres orvosi felügyeletét. Az iskolaorvosi ellátást az intézmény közelében lév Erd sor u-i gyermekorvosi rendel orvosa látja el. Sürg s esetben és ha a sérült szállítható vagy járóképes, a rendel közelsége miatt a gyors szaksze-r ellátás céljából feln tt kísér vel a gyermeket orvoshoz kell vinni. Az iskolaorvos minden tanév elején meghatározza az iskolában tartott rendelési idejét, melyet a szokásos módon kihelyezünk a ta-nári szoba faliújságjára és földszinti hirdet táblára. A tanulók véd oltását, egészségügyi állapotának ellen rzését, sz rését az alábbi területeken alkalom-szer en végzi: belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal, szemészet, évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal a továbbtanulás, pályaválasztás el tt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a körzeti véd n által végzett higiéniai - tisztasági sz r vizsgálatát évente egy alka-lommal.

Az iskolafogászati sz réseket, évente egy alkalommal az iskolafogászati rendel biztosítja. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján A tanulóbalesetet az el írt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e bal-esetekr l az el írt nyomtatványon jegyz könyvet kell felvenni. A jegyz könyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szül nek). A jegyz könyv egy példányát az iskola rzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába le-galább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkez személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék, a szül i szervezet és az iskolai diákönkormányzat kép-visel jének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevel és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóba-lesetek megel zésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megel zésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, a t zvédelmi utasítás és a t zriadó terv, valamint a bombariadó terv rendelkezéseit. A kerettanterv és a az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevel k a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatá-rozott id ben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megel zési szabályokat a tanulókkal betartatni. A nevel knek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jelleg feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program el tt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelez viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követend magatartásra.


— 46 —

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi elle-n rzések (szemlék) keretében rendszeresen ellen rzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti id pont-ját, a szemlék rendjét és az ellen rzésbe bevont dolgozókat munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (t z, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szük-séges intézkedések megtételét a t zriadó- és bombariadó terv és utasítás el írásai szerint kell elvégez-ni. Évente egy alkalommal t zriadó és bombariadó próbát kell tartani.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevel nek, egyéb foglalkozást tartó feln ttnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következ intézkedéseket: a sérült tanulót els segélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a t le telhet módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy igazgatóhelyettesének, (akadályoztatásuk esetén a helyettesítésüket ellátó felel s vezet nek) és a munkavédelmi megbízottnak.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlév többi nevel nek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót els segélynyújtásban részesít dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgá-lat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhet a baleset. A vizs-gálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megel zése érde-kében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az iskola területén TILOS a dohányzás. A káros szenvedélyek kialakulásának megel zésére az osztályf nökök évente felvilágosító, tájékoztató el adásokat, foglalkozásokat szerveznek (D.A.D.A program, küls el adók meghívása, témához kap-csolódó kiállítások rendezvények látogatása, stb.) Minden pedagógus kötelessége, hogy szakóráján, nevel i munkája során felhívja a gyerekek figyelmét a dohányzás, szeszesital-fogyasztás és a drogok káros hatásaira. Az iskola pedagógusainak tudomására jutott esetekr l, az azokkal kapcsolatos intézkedésekr l az osz-tályf nök köteles a szül (ke)t tájékoztatni. A tanuló és szül személyiségét érint információk tekinte-tében a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége van.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teend k

Teend k bombariadó esetén

1. Amennyiben telefonon jelzik, hogy "bombát" helyeztek el az épületben, vagy az iskolát fel akarják robbantani, az üzenetet vev : higgadtan próbálja megfigyelni a telefonáló hangjának, beszédének jellemz it, kérdezze meg, - amennyiben lehetséges - hogy mennyi id van a menekülésre, a telefonbeszélgetés után azonnal értesítse az igazgatót, távollétében a helyetteseit, 8-17 órán kívül es id ben a gondnokot.

2. Ha nincs információ a feltételezett robbanás id pontjáról (vagy azonnalra jelezték), a kiürítést azonnal el kell rendelni arra való tekintet nélkül, hogy tanítási óra van - e vagy szünet. Az épület kiürítését elrendel személy (igazgató, helyettesek, gondnok) gondoskodik a következ kr l: a kijáratok kinyittatása, értesíti a Rend rséget (IV. ker. Rend rkapitányság),


— 47 —

az iskolarádión keresztül felhívja az épületben tartózkodók figyelmét az épület gyors elhagyására, valamint röviden elismétli a f bb tennivalókat.

3. Tennivalók:

a) tanítási óra alatti bombariadó esetén: a tanulókat az a tanár kíséri, aki az órát tartja (testnevel k, technikatanárok, helyettesít taná-rok esetében is),

ha a tanulóknak nem a saját termükben van órájuk, az órát vezet tanár azonnal felkíséri ket a terembe, hogy fels ruházatukat, táskájukat magukhoz tudják venni.

b) az óraközi szünet esetén, szabadid s foglalkozás közben: a kiürítést elrendel személy gondoskodik arról, hogy a folyosóügyeletes, udvari ügyeletes tanárok értesítsék a riadóról,

az ügyeletes tanárok az osztálytermekbe küldik a tanulókat, az osztályokhoz azoknak a pedagógusoknak kell bemenniük, akiknek a szünet után órájuk lenne ott és a továbbiakban intézkedik.

4. Ha a robbanás jelzett id pontjáig b ven áll rendelkezésre id , akkor az épület kiürítését nem kell azonnal megkezdeni. Meg kell várni a tanítási óra, vagy étkeztetés befejezését és akkor kell a 2. be-kezdés szerint a kiürítést megkezdeni.

5. Az épület kiürítését elrendel személy: értesíti a fogadó iskolákat: Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Általános Iskola (Hajló u. 2.), Angol Tagozatos Iskola (Fóti út 66.),

értesíti a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ IV. Tankerületi Igazgatóságot, kijelöli azon személyeket, akik a kiürítést szintenként ellen rzik, a bombariadó végén minden érintettet értesít.

6. Minden pedagógus feladata: nyugodt, határozott fellépésével el zze meg a pánikot, biztosítsa a tanulók fegyelmezett viselkedését, ellen rizze az osztály létszámát, a bombariadó végéig az osztállyal marad, a tanulót hazaküldeni a tanítási id , ill. napközis id végéig nem lehet, a tantermek, folyosói szekrények ajtaját nyitva hagyja.

7. A gondnok és a portás feladata: a kijárati ajtók azonnali kinyitása, az épület áramtalanítása (a kiürítés után), az üres épület bezárása.

8. A konyhai dolgozók feladata: a riadó után a konyhát az utca fel l lezárják, utcai ruhába öltöznek, személyes holmijukkal (pl. táska) együtt elhagyják az épületet.

9. Technikai dolgozók feladata: a riadó után azonnal átöltöznek, táskával elhagyják az épületet, az irodát, a portásfülkét, öltöz t, stb. nyitva hagyják.

10. A tanulók az épületet felöltözve, táskával a f bejáraton keresztül hagyják el.


— 48 —

Az épületet utoljára az igazgató (a kiürítést elrendel személy), a kiürítést ellen rz személyek, és a gondnok hagyja el. A bombariadó tervet minden osztályf nök köteles évenként egyszer, az els osztályf nöki óráján tanu-lóival ismertetni. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a fegyelmezettségre és a gyors végrehajtás fontos-ságára. Tanévenként egyszer bombariadó próbát kell tartani, id pontját az igazgató határozza meg. A bombariadó miatt kies tanítási napot (napokat) a tanév meghosszabbításával pótolni kell.

T zriadó terv Az iskola területén keletkezett t zeseteknél a következ feladatok végrehajtását kell haladéktalanul megkezdeni: Aki a tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, azonnal értesíti a T zoltóság központi ügyeletét a 105 vagy a 321-6216-os telefonszámon Az értesítésnek tartalmaznia kell: a t zeset pontos helyét (Sz cs Sándor Általános Iskola, 1046 Budapest, Ugró Gyula sor 1-3. szám és a helyiség pontos megnevezését pl.: II. em. 31-es terem)

mi ég, milyen káreset történt, milyen anyagok és helyiségek vannak veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a jelzést adó neve, telefonszáma. Az értesítés után meg kell várni, amíg az adatokat visszaolvassák. Teend k a továbbiakban

I. Munkaid ben (foglalkozási id ben)

1. A t zoltóság értesítésének megkezdésével egyidej leg hangos szóval riasztani kell a környezetet, illet-ve azonnal be kell kapcsolni a t zriadó jelz csengetést (hosszú szaggatott csengetés), illetve ha az elektromos hangosítás m ködik a hangszórón is közölni kell a t z esetet az épületben tartózkodókkal.

2. A riadójel hangjára az óravezet tanár a tantermekb l – nem alakzatban, de a fegyelem megtartásával – a legközelebbi kijáraton érkezési sorrendben az iskola területének elhagyására szólítja föl a diákokat. Az épület elhagyását a mellékletben megtalálható „Térszerkezeti vázlaton” bejelölt kiürítési terv alap-ján kell elvégezni.

3. A riasztással egyidej leg valamennyi vészkijárati ajtót ki kell nyitni és az egész épületet áramtalanítani kell. Az ajtók nyitásáért, illetve a kulcsok azonnali rendelkezésre adásáért a gondnok és a szolgálatban lév portás, az épület áramtalanításáról a portás gondoskodik.

4. Az igazgató, az igazgatóhelyettes illetve a t zvédelmi megbízott távollétében a gondnok intézkedik valamennyi helyiség ellen rzésér l, hogy nem maradt-e valaki az épületben. Az ellen rzést a legjob-ban veszélyeztetett környezetben kell kezdeni.

5. Ha a t z emberéletet veszélyeztetett, mindenekel tt meg kell kezdeni a mentést.

6. A technikai dolgozók, valamint a tantestület intézkedésben részt nem vev tagjai a rendelkezésre álló t zoltó eszközökkel megkezdik a t z körülhatárolását, oltását illetve a környezetben lév veszélyezte-tett anyagok mentését.

7. Ha t zoltóság egységei megérkeznek, a T zriadó tervet és a hozzátartozó mellékleteket a rendelkezé-sükre kell bocsátani. A t zoltóságnak a helyismerettel és felderítéssel, a t zoltással és anyagmentéssel kapcsolatban minden segítséget biztosítani kell. A körülményeket legjobban ismer dolgozók közre-m ködése feltétlenül szükséges.


— 49 —

8. Ha a tüzet a t zoltóság megérkezéséig eloltották vagy az önmagától kialudt, a helyszínt megváltoztatni nem szabad.

9. A t z oltásában, anyagmentésben, stb. minden dolgozó köteles részt venni mindaddig, amíg testi épsé-gét vagy életét a körülmények nem veszélyeztetik. A t zoltóság által történ kérelemnek vagy felszólí-tásnak eleget kell tenni.

II. Munkaid n túl, munkaszüneti napokon, éjjel

1. A gondnok a t zoltóság értesítését követ en a riasztási tervben foglaltak szerint azonnal értesíti az intézmény vezet jét (ha nem elérhet a fels s igazgatóhelyettest) illetve a t zvédelmi megbízottat.

2. Bentlakó gondnok hiányában az iskola bejárata mellett mindenki számára jól látható helyen el kell helyezni a gondnok nevét, lakcímét és telefonszámát, akit t z észlelése esetén bárki értesíteni tud.

3. A t zoltóság megérkezéséig a gondnok végrehajtja: az áramtalanítást, megkísérli a t zoltást és anyagmentést, a t zoltóság megérkezését követ en az el z rész 7-9. pontjában írtaknak megfelel en jár el.

4. Minden t zvizsgálatról (t zesetr l) és a vizsgálat eredményér l a fenntartót értesíteni kell."

A belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állókkal kapcsolatban Az iskola épületébe érkez szül k illetve idegenek belépését a portaügyelet ellen rzi. Az iskola épüle-tében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intéz k tartózkodhatnak. A portások feladata, hogy az iskolában tartózkodó vezet nek jelezzék, ha bárki olyan személy érkezett az épületbe, aki nem áll alkalmazási jogviszonyban az intézménnyel. Az iskola bels bejárati ajtaját mindig zárva kell tartani. Az ajtózár elektromosan, a portásfülkéb l m ködtethet , az ajtót csak azután lehet kinyitni, ha a portások megtudakolták az érkez vendégt l, hogy kihez jött. Az iskolába érkez idegen nevét, érkezésének idejét, illetve annak a nevét, akihez a vendég jött a por-tások az ügyeleti füzetbe felírják. A portaügyeletes feladata, hogy az iskolába érkez látogatót az irodába irányítsa vagy kísérje. Ha bármilyen karbantartási, vagy egyéb munkavégzés miatt dolgozni jönnek az intézménybe, a szakem-bert vagy a munkások vezet jét az igazgatóhoz kell irányítani. Munkavégzés a vezet tudta nélkül nem történhet az intézmény területén. A vendéghez tanulót és órát tartó pedagógust, csak rendkívüli esetben, az iskola valamelyik vezet jé-nek az engedélyével lehet tanítási óráról kihívni. A nyílt nap kivételével idegen csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat tanítási órán. Az ügyeletesek felírják a vendég távozásának idejét.

A létesítmények használati rendje Az iskola létesítményeit (konyha, ebédl , tornaterem) és helyiségeit (tantermek, könyvtár aula, szertá-rak, öltöz k, mosdók, egyéb helyiségek) csak rendeltetésnek megfelel en, és csak az engedélyezettek használhatják. A tanulók az iskola létesítményeit (épületen belül és az udvaron is), helyiségeit csak pedagógus felü-gyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést.

1.


— 50 —

A létesítmények bérbeadása Az iskola létesítményeit, helyiségeit az üzemeltet Gazdasági Intézmény (GI), mint a tulajdonos kép-visel je – szem el tt tartva az iskolai feladatok zavartalan ellátását és az iskola igényeit – vállalkozási céllal bérbe adhatja. A bérleti szerz dés kötésére a GI jogosult, de a bérleti megállapodás tárgya nem akadályozhatja az iskolai foglalkozások megtartásának rendjét.

2.

Vagyonvédelem Mindannyiunk kötelessége, hogy az épület állagát, berendezéseit megóvjuk, mindennapi munkánk során tanítványainkat is erre neveljük. Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után az foglalkozást tartó nevel rendbe rakatja, s a vagyonmeg rzés miatt bezárja. A tantermek kulcsait a tanári szobában, a földszinti termekét a portán kell elhelyezni. A szertárakban, és azokban a tantermekben, mint számítástechnika tanterem, nyelvi terem, kémiai el adó (37. terem), 30. tanterem, technika szaktanterem, ahol nagy érték informatikai eszközök kerül-tek elhelyezésre vagy a fokozott balesetveszély miatt, csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak gyere-kek. A számítástechnika terembe csak a szaktanár által el írt eszközöket lehet bevinni. A terembe ételt, italt bevinni tilos! A szaktantermek berendezéseiért, a gépek használatáért a foglalkozást tartó pedagógus a felel s. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékér l is számol el. A könyvtár kulcsát magánál tartja, vagy az irodában rizzük. A könyvtárhelyiséget csak nyitvatartási id ben látogathatják tanulók.

ISKOLAI ADMINISZTRÁCIÓ, AZ IRATKEZELÉS ÉS ADATKEZELÉS SZABÁLYAI Az iskolai adminisztrációs feladatok sokrét ek, az iskolai munka során sokféle adatot, kimutatást kell készíteni, illetve szolgáltatni. Az iskolai adminisztráció az alábbi fontosabb területekre terjed ki:

– a tanügyi nyilvántartások (általában a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos valamennyi nyilván-tartás és kimutatás)

– a munkavállalókkal kapcsolatos személyi anyagok nyilvántartása, kezelése – az alkalmazottak munkaviszonyával összefüggésben keletkez elszámolások, kimutatások, je-

lentések – tanügyi dokumentumok kezelése - az oktató-nevel munkával kapcsolatos valamennyi doku-

mentumot értve alatta (értékelések, vizsgák, stb. dokumentumai) – a tanulói jogviszonnyal összefüggésben keletkez egyéb iratok, jelentések, feljegyzések – adatszolgáltatás a Központi Informatikai Rendszerbe (KIR) – hivatali levelezés (iratok keletkezése, iktatásának rendje, kapcsolódó ügyintézés) – az alapító okiratban megjelölt intézmények korábban keletkezett iratanyagának jogutódként

való kezelése Az iskolai adminisztrációs feladatokat, a hivatalos levelezést, postabontást, a nyilvántartások vezetését az iskolatitkár végzi. Munkáját a nemzeti köznevelési törvény végrehajtására kiadott rendelet és az Iratkezelési szabályzatban5 foglaltaknak megfelel en munkaköri leírása alapján látja el.

1. Nyilvántartást vezet:

a tanulókról, az alkalmazottakról,

Elkészíti az éves kötelez statisztikai jelentést. Adatokat szolgáltat a fenntartó, a m ködtet és minden olyan hivatali szerv felé, amelyek a közoktatási feladatok irányításával összefüggésben, a tanügyigaz-gatással kapcsolatosan jogosultak adatokat bekérni. Iktatja a ki- és bejöv összes hivatali levelet. Az iskolába érkez névre szóló hivatalos leveleket a cím-zést l függ en az érintetteknek irányítja.

5 Az Iratkezelés szabályzatot lásd az intézmény egyéb dokumentumainál!


— 51 —

Az iskola címére jött (nem névre szóló) leveleket bontás után az igazgatónak, helyetteseinek, vagy a levélben megszólított alkalmazottnak adja át. Fogadja a telefonhívásokat, tájékoztatást ad, vagy a telefonon hívottat kapcsolja. Az érdekl d k számára felvilágosítást ad az iskola aktuális eseményeir l. A tanulókkal kapcsolatos kéréseket, bejelentéseket feljegyezi, szüksége esetén a kéréseket továbbítja az illetékes pedagógus felé, vagy saját hatáskörben intézkedik. Egyéb feladatait a fent hivatkozott dokumentumok tartalmazzák. Munkája során számtalan olyan információval dolgozik, amelyek az alkalmazottak, vagy a tanulók és hozzátartozóik személyes adatait érinti, ezért egyrészt titoktartási kötelezettség terheli, másrészt köte-les a rendelkezésére álló adatokat körültekint en felhasználni.

2. Az adatkezelés külön szabályai Az iskolában dolgozóknak és az iskola tanulóinak csak a jogszabályban meghatározott adatait tartjuk nyilván. Az adatok nyilvántartására a kötelez nyomtatványokat (személyi anyagok) és számítógépes nyilván-tartó programokat használunk: Tanuló nyilvántartó program – Greguss szoftver, Munkaügyi nyilvántartó alkalmazás (excel tábla) elektronikus napló KIR A nyilvántartásra használt dokumentumokat elzárva, a programot belépési kóddal védett számítógé-pen, biztonságos helyen elzárva, az iskolatitkár irodájában tartjuk. Azokhoz idegenek nem férhetnek hozzá illetve az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, birtoklás büntetend cselekmény. A nyilvántartott adatokba csak az érintettek tekinthetnek be, illetve azok az alkalmazottak, akik a munkakörük ellátása során az alkalmazottak vagy a tanulók adataival egyébként is dolgoznak. (igazga-tó, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, pedagógusok) Az adott munkakörben dolgozó alkalmazottak kö-telesek úgy eljárni, hogy a munkájuk során illetéktelen személyeknek ne lehessen alkalmuk mások személyes anyagába való betekintésre. (bérjegyzék, jutalmazási lista, egyéb személyes anyagok) Akik ilyen munkakörben dolgoznak, azokra fokozottan vonatkozik a titoktartási kötelezettség, a tu-domásukra jutott információkat és adatokat harmadik személynek csak úgy adhatják ki, ha arra jog-szabály kötelezi, vagy az adatokból az érintett személyére nem lehet következtetni. A dolgozók, a tanulók és a tanulók hozzátartozóinak személyes adatairól, telefonos elérhet ségeikr l, lakcímükr l információt harmadik személynek telefonos érdekl désre egyáltalán nem szabad kiadni. Az intézményb l a tanulókra és a dolgozókra vonatkozó személyes adatokat tartalmazó dokumentáció, a jogszabályban lehet vé tett eseteket kivéve semmilyen formában (sem írott, sem elektronikus) nem vihet ki. Személyes adatokat is tartalmazó információ csak a biztonsági szabályok betartásával küld-het el elektronikus formában.6

Az elektronikus és az elektronikus úton el állított nyomtatványok kezelési rendje

1. Az elektronikus úton el állított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan el állított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkal-mazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet el írásainak megfelel en. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumen-tumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irat-tárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 6 Az erre vonatkozó el írásokat az Informatikai szabályzat tartalmazza.


— 52 —

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton el állított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumen-tumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezet által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhe-lyettesek) férhetnek hozzá.

2. Az elektronikus úton el állított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan el állított, papíralapon tárolt adatként keze-lend , mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felel s miniszter engedélyével. A mozaNaplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezet i, tanárai és az adminisztrációért felel s alkalmazottak. Az adatok tárolása a szolgáltató e célra használatos szerverén történik. A digitá-lis napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiány-zókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szül k értesítését, a pedagógusok munkaid nyilvántartását.

A munkaid nyilvántartás miatt havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, a kötött munkaid tanórákkal le nem kötött részében elrendelt feladatok teljesítését. Azokat els dlegesen pedagógusonként sorba rendezve kell ki nyomtatni. A pedagógusok a havonta kinyomta-tott munkaid nyilvántartásukat kötelesek aláírni. Az aláírt példányt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegz jével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló el bb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályf nöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegz jével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szül nek.

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvb l papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megsz nésének eseteiben.

A PEDAGÓGUSOK OKTATÓ-NEVEL MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGG TEEND KRE VALÓ KIJELÖLÉSÉNEK, MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI, MUNKAID NYILVÁNTARTÁS A legf bb szempontnak a rendelkezésre álló pedagógiai szakértelem optimális kihasználását tekintjük. Ez azonban nem járhat néhány nevel aránytalan túlterhelésével. Nem szabad megengedni az indoko-latlanul magas jövedelemszerzést mások megel zése árán.

Tantárgyfelosztás - órarend Az iskola a pedagógiai munkatervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztás a pedagógu-sok feladatra rendelésének dokumentuma, amit az igazgató állít össze. A tantárgyfelosztás tartalmi követelményeit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 105. §-a szabályozza. A tantárgyfelosztás a köz-nevelési törvény és a hivatkozott rendelet el írásai, a pedagógiai program helyi tantervében rögzített óratervek és a pedagógusok óraszámaira vonatkozó el írások, illetve a fenntartó által engedélyezett pedagógus létszám alapján készül, els sorban pedagógiai, szakmai szempontok figyelembevételével.


— 53 —

A tantárgyfelosztás egy évre készül, melyet a fenntartó hagy jóvá. A napi pedagógiai munka megszervezésére az igazgatóhelyettesek a tantárgyfelosztás alapján óraren-det készítenek. Az órarend a pedagógusok oktató-nevel munkával összefügg napi rendszeresség feladatainak elrendelésére szolgáló dokumentum. Az órarend nem tartalmazza a pedagógusoknak munkaid ben, a tanításon kívül ellátandó egyéb feladatait. Az órarend készítése során az alábbi szempontoknak kell érvényesülnie: a tanulócsoportok optimális terhelése mellett törekedni kell a pedagógusok egyenletes terhelésének elve megvalósítására,

a pedagógusoknak – egyéb feladataik ellátása mellett – legalább három tanítási órája legyen naponta, törekedni kell a tanulók napi és heti egyenletes terhelésének megvalósítására, (kerülni kell a túl „könny ” és túl „nehéz” napokat)

speciális tantárgyi körülmények figyelembevétele (pl. szaktanteremhez kötött tanítási órák), az osztályf nöki órák pénteken az 5. órában kerüljenek elhelyezésre bontott csoportok (pl. nyelvb l, számítástechnikából, stb.), tanítók, tanárok rendszeres elfoglaltságainak, kötelezettségeinek figyelembevétel (pl. továbbtanulás, tanfolyam)

a fentieken túl egyéni kívánságokat csak indokolt esetben vehetünk figyelembe. Tanórán tanuló nem maradhat felügyelet nélkül, ezért az órarendben el re meg kell tervezni a hiányzó pedagógus helyettesítését. Ezt az órarend tartalmazza.

A helyettesítésre beosztás szempontjai A pedagógust bármely okból történ hiányzása esetén a tanítási órákon, ügyeleti munkájában illetve egyéb kötelez napi feladatában (pl. versenyre, ünnepélyre kirándulásra, stb. kísérés; tanulószobai feladatok ellátásában) helyettesíteni kell. A helyettesítésre beosztott pedagógus köteles a feladatát legjobb tudása szerint, az iskola pedagógiai elveinek betartásával szakszer en ellátni. a) A feladat ellátása – fels tagozaton – szakszer helyettesítésnek min sül, ha a helyettesített órán az adott tantárgy tananyagával dokumentálhatóan továbbhaladnak, vagy az ismeretanyag gyakorlásával, vagy azzal kapcsolatos feladatok megoldásával foglalkoznak. Ezekben az esetekben az óraszám "to-vábbhalad", amit a haladási naplóban is fel kell tüntetni. b) Ha a helyettesítés során "csak" felügyeletet lát el a beosztott pedagógus – nem a tantárgy ismeret-anyagával, gyakorlásával foglalkoznak – az óra sorszáma nem halad tovább, azt a haladási naplóban ki kell húzni. c) A helyettesítés egyéb módozataira (összevonás saját órában a saját tanulócsoporttal, összevonás más pedagógus tanulócsoportjával „lyukasórában”, stb.) vonatkozóan a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. Iskolánkban a délel tti tanítási órák és a délutáni napközis, tanulószobai foglalkozások és az összevont ügyeleti feladatainak helyettesítéssel történ ellátásának megtervezése hagyományosan az órarendben rögzített ún. "egyes-kettes" helyettesi beosztás alapján történik. A pedagógusok "egyes-kettes" órarendi beosztása a szervezési feladatok ellátásával megbízott igazga-tóhelyettes feladata és hatásköre. A köznevelési törvény a munkáltató kötelességeként határozza meg a pedagógusok munkájának megszervezésekor az egyenletes terhelés elvének megvalósítását. Ezért az „egyes-kettes” beosztást elkészítésekor figyelembe kell venni a pedagógusok egyéb feladattal történt megbízását is. Hagyományaink szerint az "egyes" helyettesnek az órarendben beosztott valamennyi id pontban köte-lez az iskolában tartózkodnia.


— 54 —

Els órában a "kettes" helyettesnek is be kell jönnie az iskolába.

a) A kés bbi órákra beosztott "kettes" helyettes egyébként 3/4 8-ig telefonon érdekl dik az iskolatit-kártól a fel l, hogy be kell-e jönnie helyettesítésre, egyébként nem szükséges az iskolában tartóz-kodnia. b) Az "egyes" és "kettes" órarendi beosztás nem min sül készenlétnek.

A délutáni feladatok ellátására (pl. tanulószoba, napközi) – szintén az órarendben rögzített – a délutáni helyettesítésre kijelölt pedagógust (készenléti ügyelet) kell beosztani. (Elnevezése ellenére ez az ügye-let sem min sül készenlétinek, mivel feladat ellátás esetén külön díjazás illeti meg a pedagógust illetve amennyiben nincs ellátandó feladat, úgy a pedagógusnak nem kell az iskolában tartózkodnia.) A hiányzást a pedagógusnak id ben (ha lehet még a tanítás kezdete el tt 3/4 8-ig telefonon az iskola-titkárnak, vagy a közvetlen munkahelyi vezet jének) jeleznie kell. A napi – reggel bejelentett – hiányzásra történ helyettesítés kiírást a tagozatos igazgatóhelyettes a fentebbi szabályok figyelembe vételével önállóan látja el. A kiírt és a tanári szoba faliújságján kifüggesztett napi helyettesítés munkáltatói elrendelésnek min -sül, végrehajtása kötelez . Az eseti helyettesítés a munkaid keretbe beszámít. A munkaid keret fölött keletkezett túlóráért a pe-dagógust az egyéb jogszabályokban meghatározott módon és mértékben díjazás illeti meg.

Munkaid nyilvántartás A jogszabályoknak megfelel en az alkalmazottak munkaidejér l nyilvántartást kell vezetni. A peda-gógusok esetében a nyilvántartás eszközei: a tantárgyfelosztás tartalmazza a kötött munkaid ben ellátandó az oktató-nevel munkával szorosan összefügg feladatokat (pl. tanóra)

órarend osztály, szakköri és foglalkozási haladási naplók a helyettesítések nyilvántartására alkalmazott napló elektronikus napló, amelyben a papír alapon vezetett valamennyi oktató-nevel tevékenységgel ösz-szefügg feladatok nyilvántartása dokumentálható (tanítási órák, helyettesítések, a kötött munkaid fennmaradó részében elrendelt feladatok)

A pedagógusok kötött munkaid ben ellátandó feladatait (tanítási órákat, elrendelt feladatokat, helyet-tesítéseket) az elektronikus naplóban a fels s igazgatóhelyettes el re rögzíti. A munkakör ellátásával összefügg különféle feladatok teljesítését a pedagógusok saját maguk regisztrálják az e-naplóban. Hó végét követ en a fels s igazgatóhelyettes, az alsós igazgatóhelyettessel és az iskolatitkárral együttm -ködve az e-naplóban ellen rzi (szükség esetén korrigálja) a munkaid nyilvántartást. A nyilvántartást pedagógusonként egy példányban kinyomtatja. Az aláírt példányt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegz jével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. A munkaid nyilvántartás az elektronikus naplóból pdf formátumban legenerálható, amit a pedagógus saját részére kinyomtathat.

A megbízás f bb elvei A külön feladatokra megbízásnál figyelembe veend legfontosabb elvek: szakképzettség, speciális képesség, szakmai érdekl dés els bbségének elve, egyenletes terhelés elve, a "másodlagos" jövedelem-lehet ségek igazságos elosztásának elve, az esélyegyenl ség elvének figyelembevételével arra kell törekedni, hogy azok a pedagógusok, akik-nek az élethelyzete (egyedül nevel gyermeket, kisgyermekei vannak, továbbtanul, pályakezd , nyug-


— 55 —

díj el tt áll, stb.) vagy egészségi állapota (érzékszervi sérült, mozgáskorlátozott, tartósan beteg, stb.) indokolja a feladatokkal megbízás során valósuljon meg a tehermentesítés elve,

egyéni kívánságok figyelembevételének elve, ha a közösség érdekeit nem sértik. Megbízást a nevel testület és az igazgató adhat. A nevel -oktató munkával szorosan összefügg megbízatások: igazgatóhelyettes osztályf nök, munkaközösség-vezet 7, min ségügyi vezet , gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, tankönyvfelel s, szakkörvezet , diákönkormányzatot segít . A megbízások el tt az igazgató kikéri az érintett közösség véleményét, csak azután dönt az írásban rögzített megbízásról.

Az osztályf nöki megbízás elvei: az osztályf nököt az érintett pedagógus véleménye alapján az igazgató bízza meg. a megbízás négy évre szól, iskolánkban, amennyire erre lehet ség van, a volt nyolcadikos osztályf nököket egy évi pihen után bízzuk meg újabb osztályvezetéssel,

a megbízást – lehet leg – még az el z tanév végén kell megtenni az osztályvezetés kötelez en ellátandó feladat, a megbízás a pedagógus ellenkezése ellenére is meg-történhet,

az osztályvezetés sajátos, sokrét pedagógiai feladat, ezért iskolánkban az osztályf nökök maguk mellé évente osztályf nök helyettest választanak

A nevel -oktató munkával nem szorosan összefügg megbízatások: hulladékgy jtésért felel s beltéri dekorációért felel s ünnepélyek szervezéséért felel s erdei iskola szervezéséért felel s Az ünnepélyek felel seire a munkaközösségek tesznek javaslatot, a jóváhagyás és a megbízás az igaz-gató hatásköre. Az ünnepélyek, megemlékezések és egyéb iskolai programok szervez inek felel seit az éves munka-tervben rögzítjük. A nevel -oktató munkával nem szorosan összefügg megbízatásokra az igazgató írásban ad megbí-zást.8 Egyéb megbízásokra (pl. színházszervez ) önkéntesen jelentkezhetnek a nevel k.

A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartásért felel s: - az iskola megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felel se, vagy az iskola függetlenített gyermek- és

ifjúságvédelmi felel se, - a Gyermekjóléti Szolgálat vezet je vagy a kapcsolattartással megbízott munkatársa. A kapcsolattartás módja: Az intézmény írásban küld jelzést a szolgálatnak. Az írásos jelzést és visszajelzést tanügy-igazgatási dokumentumként az oktatási tárgyú levelezések között kell iktatni.

7 Munkaközösség-vezet t a Ktv-ben leírtaknak megfelel en létrejött munkaközösségek javasolnak. 8 Megbízás meghatározott feladat ellátására rlapot lásd a mellékletben!


— 56 —

A visszajelzésekr l, a folyamatok el rehaladásáról, az esetlegesen felmerül újabb intézkedésekr l a gyermekvédelmi felel s eset megbeszéléseken tájékoztatja az osztályf nököt, a tagozatos igazgatóhe-lyettest. Az eset megbeszéléseket mindig az iskola gyermekvédelmi felel se kezdeményezi. Amennyiben szükséges a családlátogatás kell szervezni a szolgálat, a gyermekvédelmi felel s és az osztályf nök együttes részvételével. A családlátogatás megszervezését az osztályf nökkel egyeztetve a gyermekvédelmi felel s végezze.

A TANULÓK KEDVEZMÉNYHEZ JUTTATÁSÁNAK ELVEI, KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSOK Ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tanszer-támogatás, kedvezményben részesítésének elvei szem-pontjai, formái, eljárásmódja, döntési mechanizmusa, tájékoztatás rendje. A szül k tájékoztatásának módja az el z tanév végén a tankönyvekr l, taneszközökr l.

Ingyenes vagy kedvezményes étkezés A tanulók étkezéstérítési díjakhoz támogatást kaphatnak, aminek a mértéke esetenként akár ingyenes étkezést is biztosíthat számukra. A kedvezmény igénybe vehet normatív jogon (a központi forrásból.

1.

Normatív alapon támogatott kedvezmény Normatív jogon az alábbi esetekben lehet kedvezményt igénybe venni: három- vagy többgyermekes családban él a tanuló (ezt a megállapított családi pótlék igazolja), tartósan beteg a gyermek (szakorvos igazolja), sajátos nevelési igény a gyerek (szakért i és rehabilitációs bizottság igazolja), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az err l szóló határozat igazolja) Ezekben az esetekben a támogatás mértékét jogszabály határozza meg. (Jelenleg a mindenkori térítési díj 50 %-ára jogosult az, akire valamelyik szempont igaz.)

Igénybevétellel kapcsolatos eljárás A normatív kedvezményt úgy lehet igénybe venni, hogy amikor arra valaki jogosulttá válik, a követ-kez étkezés térítési díj befizetésekor a szükséges igazolást az iskolatitkárnak bemutatja, aki arról fénymásolatot készít, majd a kedvezményben részesül k dokumentumaihoz iktatja a bizonylatot. A támogatás jogosságáért az igénybevev saját maga tartozik büntet jogi felel sséggel, amir l a be-mutatott igazolásokkal egy id ben egy formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával nyilatkoznia is kell. A bizonylat bemutatását követ id szakra befizetéskor már a támogatás mértékével csökkentett térítési díjat kell befizetni. Mindaddig a támogatott térítési díjat kell befizetni, míg a jogosultság fennáll és a tanuló igénybe veszi az étkeztetést. A jogosultság megsz ntének okáról a szül nek (gondvisel nek) 15 napon belül az isko-latitkárnak benyújtott nyilatkozattal értesítést kell adnia.

Tankönyv-támogatásban részesülés formái, eljárásmód Az érvényben lév törvényi rendelkezések – 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjér l és a 16/2013 (II.28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l – értelmében lehet ség van tankönyvtámogatásra. A tankönyvtámogatás lehet:

normatív vagy rászorultság alapon adható.

A normatív alapon járó tankönyv-támogatás esetében a következ módon járunk el.


— 57 —

Jogosultság megállapítása Minden tanévben írásos nyilatkozatban9 mérjük föl a szül k körében kik jogosultak igénybe venni e támogatást. A normatív támogatásra jogosultak köre jogszabályban meghatározott: tartósan beteg gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes el fordulása esetén halmozottan fogyatékos,

pszichés fejl dés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (szakért i bizottság határozatával igazolt),

három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (iskolánkban nem jellemz ), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

Igazolások összegy jtése, elszámolás A normatív kedvezményre való jogosultságot a a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, esetleg bérjegyzék, folyószámla másolat, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, a sajátos nevelési igény tanuló esetén a szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az err l szóló érvényes határozattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

Egyéni rászorultság alapján adható tankönyvtámogatás 16/2013 (II.28) EMMI rendelet lehet vé teszi, hogy az iskola támogatást nyújtson a normatív tan-könyvtámogatásból nem részesül k – gyermeküket egyedül nevel k, egy- vagy kétgyermekes csalá-dok részére – a rendelkezésre álló anyagi források mértékéig. Az iskola támogatást nyújthat, amennyi-ben azt a hivatkozott rendelet mellékletében található igényl lapon kérik, és a feltételeknek megfelel-nek. Az igényl lapot az iskolaigazgatójának kell benyújtani az ott megjelölt határid re. Az igényl lap benyújtásával egy id ben be kell mutatni a szükséges nyilatkozatokat és jövedelemigazolásokat. A kérelem benyújtásakor bemutatandó nyilatkozatok, mellékletek:

nyilatkozat vagy családi pótlékot igazoló bizonylat arról, hogy a szül egyedül neveli gyermekét, jövedelemigazolás a szül k rendszeres havi jövedelmér l, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti igényt elutasító határozat

Az elbírálás során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

a család egy f re es jövedelme alapján (az öregségi nyugdíj legkisebb összege × 1,4 Ft/f ) jogo-sultak lennének a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, de azt nem igényelték/nem kapták meg (az utóbbi esetén elutasító határozat szükséges)

a szül egyedül neveli gyermekét, rangsor felállítása esetén azokat kell el rébb sorolni, ahol az egy f re es jövedelem nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét,

az osztályf nök tapasztalatai a család szociális helyzetér l, veszélyeztetett gyermek (életvitel miatt, anyagilag, stb.) egyéb a gyermekvédelmi felel sök tapasztalatain alapuló méltányolható indok.

A kérelmek elbírálásáról az osztályf nök, GYV-felel s és az illetékes igazgatóhelyettes véleményének kikérése után az igazgató dönt. A döntésr l írásos határozatban értesíti a szül t.

9 Lásd NYILATKOZAT tankönyvtámogatás igénybevételére


— 58 —

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M KÖDÉSE, HASZNÁLATA10 „Az iskolai könyvtár (…) az iskola (…) pedagógiai tevékenységéhez, a nevel és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gy jtését, feltárását, meg rzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.” Az iskolai könyvtár m ködését az erre vonatkozó "Könyvtári SzMSz” szabályozza, melynek része a "Gy jt köri szabályzat”, „A könyvtárhasználati szabályzat”, a Katalógusszerkesztés szabályzata” és a Tankönyvkezelési szabályzat”. Ezen bels szabályok az intézményi SZMSZ-szel összhangban kerültek kialakításra, de attól független dokumentumok. A Sz cs Sándor Általános Iskola könyvtára az I. em. 14. teremben található.

Az iskolai könyvtár feladata és szolgáltatásai A könyvtár gy jt köréhez11 tartozó kiadványok gy jtése, rendszerezése, tárolása, kölcsönzése, könyv-tári órák szervezése, megtartása, könyvtári ismeretek oktatása, videós órák tartása. Az iskolai könyvtár nem nyilvános. Szolgáltatásait az iskola valamennyi tanulója és dolgozója ingyen igénybe veheti. A könyvtárosi munkát a köznevelési törvényben el írt fels fokú végzettség könyvtáros szakképzett-ség és a fenntartó által engedélyezett számú pedagógus látja el. A leltárilag átvett könyvtári állományért a könyvtáros jogszabályban meghatározott mértékben anyagi-lag is felel.

TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI A tankönyvrendelés szabályait a tankönyvek rendelésér l szóló 2001. XXXVII. törvény (tankönyvtör-vény) és módosításai, az ahhoz kapcsolódó 16/2013 (II.28) EMMI rendelet (és módosításai) szabá-lyozza. A tankönyvrendeléssel megbízott pedagógus saját hatáskörben biztosítja, hogy a tankönyvek jegyzéke a munkaközösségek, a pedagógusok számára az igazgató által engedélyezet példányszámban (vagy az oktatás irányítását ellátó miniszter által kiadott tankönyvjegyzéket tartalmazó CD-ROM-on a tanári szoba számítógépén) rendelkezésre álljon.

A tankönyvrendeléssel kapcsolatos elvek 1.

A tankönyvekkel, taneszközökkel kapcsolatos tartalmi és formai elvárásainkat az iskola pedagógiai programjában rögzítettük, amiket a rendelésekor figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítésekor figyelemmel kell lenni a tankönyvellátás rendjét szabályozó rende-let el írásaira. Különös tekintettel: a tartós tankönyvek rendelésére, a kerettantervi rendelettel kompatibilis tankönyvek rendelésére.

2. Csak a minimálisan szükséges tankönyveket, taneszközöket rendeljük meg (egy tankönyv + egy mun-kafüzet vagy egy munkatankönyv), kerülve a szül k felesleges anyagi terhelését és figyelembe vesz-szük a tanulók fizikai terhelhet ségét is.

3. Szempont, hogy olyan tankönyveket rendeljünk, melyek felmen rendszerben, több éven át biztosítják a megfelel ismeret elsajátítást. (pl. az 5. osztályban megrendelt tankönyvcsaládot ne módosítsuk a 10 Könyvtárhasználat rendje az SzMSz mellékletében található. 11 Gy jt köri szabályzat az SzMSz mellékletében található.


— 59 —

következ években, mert az új tankönyvcsalád koncepciója valószín leg más, mint amib l elkezdtük tanítani a gyerekeket.)

A tankönyvrendelés menete 1.

Az új tankönyvek megrendelése el tt a szaktanárok, tanítók a tagozatos igazgatóhelyettessel és a tan-könyvfelel ssel egyeztessék elképzelésüket. Minden tanév vége el tt megvizsgáljuk annak szükségességét, hogy a zavartalan ellátáshoz szükséges-e a használható, nem munkáltató jelleg tankönyveket begy jteni. Ha indokoltnak látjuk bizonyos tankönyvek visszagy jtését, úgy azt az utolsó két tanítási héten a szül k írásos értesítése mellett le kell bonyolítani. A begy jtött tankönyveket ideiglenesen a könyvtárban kell tárolni.

2. A szül i közösség állást foglal abban a kérdésben, melyik az a legmagasabb beszerzési ár, mely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. Az szül i közösség – a tankönyvrendelés ismeretében – javaslatot tehet azon tanulást segít taneszközök szül i hozzájárulásból történ megvá-sárlására, melyek használatát a pedagógusok az ismeretek gyakorlása, elmélyítése szempontjából még kívánatosnak tartanának. Ezeket azonban csak akkor kérhetik a pedagógusok, ha az eszköz(ök) meg-vásárlását valamennyi érintett szül vállalta.

3. A rendelés el tt, a tankönyvellátást szabályozó rendeletben meghatározott id pontig (január 10.) kér-d íves formában – a rendelet 5. sz. melléklete felhasználásával – fel kell mérni, hogy mely tanulók esetében jogosult a szül normatív tankönyvtámogatásra. Továbbá fel kell mérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történ tankönyv-kölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

4. A tankönyvi igényeket meg kell ismertetni a pedagógusokkal A tankönyvrendelést az igazgató által megbízott pedagógus látja el. A feladat ellátásával még a tan-könyvi igények felmérése el tt (január 10 el tt) kell a pedagógust megbízni. A megbízás egy évre szól, amit írásban kell rögzíteni.12 Munkáját díjazás ellenében látja el. Díjazására a rendelet el írásai az irányadóak.

5. A pedagógusok, munkaközösségek a tankönyvfelel snek a tankönyvjegyzékben meghatározott határ-id höz igazított id pontig írásban (a tk-felel s által összeállított tartalmú táblázatban13) jelzik igényü-ket a használni kívánt könyvekr l. (A határid február vége, de a felmér lapon külön jelezve van.) Az rlapokat a tankönyvfelel s összesíti, az esetleges változtatásokat jelzi az igazgatónak, vitás eset-ben az érintett nevel vel újra meg kell beszélni a változtatás okát.

6. A tanári példányok megrendelése a tanulói tankönyvek rendelésével együtt történik. A megrendelni szándékozott tankönyveket a megrendel lapon a tankönyvfelel snek jelezni kell. A tanári példányok költségét a kiadók és/vagy az ellátást bonyolító szervezet biztosítja. A tanári példányokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.

7. Az összesítést követ en a tankönyvfelel s az érvényes rendelkezéseknek megfelel en elkészíti a ren-delést. A tankönyvrendelést az igazgató hagyja jóvá, ett l eltérni nem lehet. A megrendeléseket a KELLO internetes felületén keresztül, a vonatkozó jogszabályoknak, el írásoknak megfelel en kell feltölteni.

8. Az intézményre vonatkozó összesített megrendelés kinyomtatott példányát az intézményvezet által aláírva meg kell küldeni a Budapest IV. Tankerület igazgatójának ellenjegyzésre.

12 Megbízás meghatározott feladat ellátására c. rlap.

13 Lásd a Tankönyvigények felmérése c. rlapot.


— 60 —

Elszámolás a tankönyvtámogatásokkal 1.

A normatív tankönyvtámogatásra jogosultságot a szül knek hivatalos bizonylatokkal vagy azok máso-latával igazolni kell.

2. Ezen bizonylatokat minden tanév szeptember 20-ig az osztályf nökök összegy jtik és átadják az isko-latitkárnak. Az összegy jtött igazolásokat az iskolatitkár a tankönyvfelel ssel ellen rzi, összesíti és az elszámolás mellé teszik.

ZÁRADÉKOK, NYILATKOZATOK A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi el írás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevel testülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, szül i szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Nyilatkozatok

Szül i szervezet Alulírott iskolai szervezet képvisel je kijelentem, hogy az intézmény Szervezeti és M ködési Sza-bályzatát a jogszabályi el írásoknak megfelel en megkaptam, annak tartalmát megismertük. Szerveze-tünk a tervezetet 2013. március 20. napján tartott ülésén megvitatta és az alábbi állásfoglalást tette: a tervezett változtatásokkal egyetértünk. Budapest, 2013. március 20. …………………………………………….. Er ssné Lakatos Katalin a szül i szervezet elnöke

Közalkalmazotti Tanács Alulírott iskolai szervezet képvisel je kijelentem, hogy az intézmény Szervezeti és M ködési Sza-bályzatát a jogszabályi el írásoknak megfelel en megkaptam, annak tartalmát megismertük. Szerveze-tünk a tervezetet 2013. március 20. napján tartott ülésén megvitatta és az alábbi állásfoglalást tette: a tervezett változtatásokkal egyetértünk. Budapest, 2013. március 20. …………………………………………….. Kozma Anikó a KÖT elnöke Diákönkormányzat Alulírott iskolai szervezet képvisel je kijelentem, hogy az intézmény Szervezeti és M ködési Sza-bályzatát a jogszabályi el írásoknak megfelel en megkaptam, annak tartalmát megismertük. Szerveze-tünk a tervezetet 2013. március 18. napján tartott ülésén megvitatta és az alábbi állásfoglalást tette: a tervezett változtatásokkal egyetértünk. Budapest, 2013. március 18. …………………………………………….. Bihariné Holéczi Ágnes a DÖK elnöke

Intézményi Tanács A szervezeti és m ködési szabályzatot az intézményi tanács ......... év .................. hó ........ napján tar-tott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Budapest, 2013. december 10. ……………………………………………..


— 61 —

Er ssné Lakatos Katalin, intézményi tanács képvisel je Az iskolai SZMSZ módosítását a nevel testület 2013. március 21-én megtartott értekezletein megtár-gyalta és elfogadta. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása után, 2013. szeptember 1-én hatályba lép. Amennyiben a m ködés rendjében bármilyen szint jogszabályi vagy egyéb más körülmény változása miatt korrekció szükséges, akkor az SZMSZ el írásait felülvizsgáljuk és amennyiben szükséges mó-dosítjuk.

Budapest, 2013. március 21.

P. H.

……………………………………….. igazgató


— 62 —

MELLÉKLETEK Az SZMSZ-t l független, önálló, de azzal harmonizáló egyéb szabályzatok és utasítások felsorolása Az alább felsorolt szabályzatok és utasítások közvetlenül nem kapcsolódnak az SZMSZ-hez, de azzal összhangban el írásokat tartalmaznak az iskola biztonságos és hatékony m ködéséhez. Ezekben a dokumentumokban mindenkire vagy csak bizonyos területeken dolgozókra vonatkozó el írások szere-pelnek, betartásuk ugyanúgy kötelez , mint az SZMSZ rendelkezései. szakmai alapdokumentum házirend könyvtári SZMSZ a közalkalmazotti tanács szervezeti és m ködési szabályzata, kollektív szerz dés, a szül i munkaközösség szervezeti és m ködési szabályzata, a diákönkormányzat szervezeti és m ködési szabályzata, a dolgozók munkaköri leírása munkavédelmi szabályzat, iratkezelési, irattárazási szabályzat, diákigazolvány kezelési szabályzat, házi pénztár kezelési szabályzat, a számlák kezelésével kapcsolatos eljárásrend, bizonylati szabályzat, reklám tevékenységek szabályozása portaügyelet rendje az iskolában használatos veszélyes és maró anyagok használatáról, veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett általános tevékenység szabályozása és engedélyezése

bels ellen rzési szabályzat (GI), leltározási szabályzat és selejtezésének szabályzata (GI)

Documents

SZERVEZETI ÉS M % KÖDÉSI SZABÁLYZAT (2013) · Szakmai munkaközösség 12 A tanulók közössége, a tanulócsoportok kialakítása, a csoportba osztás elvei 14 Tanuló átvétele