_SZAKDOLGOZAT_DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉS RENDJE GAZDASÁGI KÉPZÉSI TERÜLE

SZAKDOLGOZAT-KÉSZÍTÉS RENDJE A GAZDASÁG-

TUDOMÁNYOK ÉS INFORMATIKAKÉPZÉSI TERÜLETEN

2/2012.Kiadás: 00.

Rektorhelyettesi utasítás Oldal: 1/13.

KiadásFejezet száma

Változás tárgyaKiadás dátuma

00. Kiadás2/2012. Szakdolgozatkészítés rendje a

Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon 01. kiadásának hatályon kívül helyezése

2012.09.19.

A felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytató hallgatók záró dolgozatként szakdolgozatot, a mesterképzésben résztvevő hallgatók diplomadolgozatot kötelesek készíteni.

E rektorhelyettesi utasítás az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és a mesterképzésben készített záródolgozatok összeállításának általános szabályait foglalja össze. A felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgára jelentkező hallgatók szakdolgozatának tartalmi és formai előírásait a képzést felügyelő minisztérium által a szakképesítésre vonatkozóan kiadott útmutatók határozzák meg. (pl.”Útmutató a záródolgozat elkészítéséhez és védéséhez”). E rektorhelyettesi utasítás előírásait kell alkalmazni akkor is, amikor valamely felsőfokú szakképzés felügyeletét ellátó minisztérium a záró dolgozat készítésének formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan külön szabályozást nem adott ki.

A rektorhelyettesi utasítás előírásait először a 2011/2012. tanév nyári záróvizsgájára benyújtott záró dolgozatok elkészítésekor kell érvényesíteni.

A formai és tartalmi követelmények összeállításához felhasznált források:Király Zs. (szerk.) (2010): Irodalmi források hivatkozási rendszere. Kézirat. Gyöngyös, KRF

GTK Kari Oktatási és Minőségügyi Bizottság, 12 p.Kovács K. (2011): Módszertani útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez végzős BA hallgatók

számára. Pécs, PTE-KTK

1. A záródolgozat tartalmi követelményei

a) Tartalmi felépítés

A dolgozat elkészítésével és megvédésével a hallgatónak igazolnia kell, hogy tanulmányai során elsajátította mindazokat az ismereteket és megszerezte mindazokat a készségeket, amelyeket szakjának képzési és kimeneti követelményei, illetve a szakmai és vizsgáztatási követelmények a képzés céljaként meghatároztak.



2/2012.Kiadás: 00.


Elvárás ennek megfelelően, hogy a hallgató dolgozatával bizonyítsa, jól ismeri a választott téma elméleti és gyakorlati vonatkozásait, témakörtől függően annak (társadalmi) gazdasági jelentőségét, összefüggéseit, az értékelés módszereit és lehetőségeit. Igazolja, hogy képes a vizsgálati téma érdemi feldolgozására, önálló állásfoglalásra, a képzés szintjének és tudományterületének megfelelő a szakmai tanulmány elkészítésére.

A dolgozat címe lehetőleg legyen rövid és fedje a dolgozat tartalmát. Utaljon a témára, jelenítse meg az abban kifejtendő, megválaszolandó szakmai kérdést. A címhez szükség esetén kiegészítésként magyarázó alcím is kapcsolható.

A felépítés a témától függően változatos lehet, de minden dolgozatot bevezetéssel kell kezdeni és összefoglalással zárni.

A záródolgozat javasolt szerkezeti felépítése: Tartalomjegyzék, Bevezetés, Irodalmi áttekintés, Anyag és módszer, Eredmények, Következtetések és javaslatok, Összefoglalás, Irodalomjegyzék, Ábrák jegyzéke, Táblázatok jegyzéke, Mellékletek, Nyilatkozatok.

A dolgozat összeállításakor figyelmet kell fordítani a szerkezeti arányokra. A szakmai tanulmány mellékletek nélküli oldalterjedelmének kétharmadát a saját vizsgálat ismertetése adja. Nagyon fontos, hogy az egyes fejezetek egy meghatározott gondolati íven haladva, a logikai összefüggéseket követve szervesen kapcsolódjanak egymáshoz. Az egyes fejezetek egységes szerkezetűek legyenek. Ennek megfelelően minden fejezetet rövid, a fejezet célját, tárgyát felvázoló bevezetővel célszerű kezdeni. Ezt követheti a részletes kifejtés, majd a fejezetet záró szintén rövid összegzés. Ez utóbbi funkciója, hogy kiemelje, összefoglalja az érintett fejezet főbb megállapításait és utaljon a feldolgozás további irányaira, a következő fejezet tartalmi kapcsolódására.

Tartalomjegyzék: A dolgozat elejére, a belső borítólap után kerüljön. A jegyzék a dolgozat tagolásának megfelelően a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a kisebb tartalmi egységek címét, valamint azok oldalszámát tartalmazza. A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket (pl. ábrák jegyzékét, táblázatok jegyzékét stb.) is fel kell tüntetni.

Bevezetés: A fejezet a témafelvetést és a célkitűzéseket tartalmazza. Ismerteti a vizsgálat tárgyát, a választott téma időszerűségét és fontosságát. Megfogalmazza azokat a vizsgálati célokat, kérdéseket, feltevéseket (hipotéziseket), amelyeket a jelölt a téma kifejtésével és a dolgozat összeállításával szeretne elérni, megválaszolni, illetve igazolni. A Bevezetés tartalmazhat irodalmi hivatkozást is, amennyiben a témafelvetés megalapozása szempontjából az nagyon indokolt. A fejezet tartalmazhatja továbbá a téma feldolgozásához alkalmazott módszer és felhasznált



2/2012.Kiadás: 00.


adatbázis megjelölését is. Ez utóbbiakat célszerű azonban önálló fejezetben részletesen ismertetni.

Irodalmi áttekintés: E főfejezet a dolgozat témájának megfelelően önálló fejezetcímmel látható el és a tartalmi elhatárolások igénye szerint alfejezetekre bontható. Funkciója a saját vizsgálatok elméleti megalapozása, a vizsgálati témával összefüggésben a szakirodalmi forrásokban közölt eredmények összevetése, értékelő (kritikai) feldolgozása és szintézise. A szakirodalom áttekintésével a jelöltnek igazolnia kell a témában való elméleti tájékozottságát, elmélyülését. Be kell mutatnia vizsgálatának előzményeit (a már elért eredményeket, szakmai tapasztalatokat, létező elméleteket, szakmai vitákat, nyitott kérdéseket stb.) és módszertani lehetőségeit. A fejezet megírásakor kerülni kell a források anyagának saját gondolatok nélküli összeválogatását és szerkesztését.

E fejezetnek és az egész dolgozatnak az értékét meghatározza a hallgató által elvégzett forráskutatás kiterjedtsége. Az irodalmi áttekintéshez és a választott téma kifejtéséhez alapszakok esetében elvárás legalább húsz, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben legalább harminc a témához, a vizsgálat céljához közvetlenül kapcsolódó forrás érdemi feldolgozása. Az idegen nyelvű szakirodalmi források ajánlott minimális aránya alapszakon 20, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben 25 százalék. A felsőfokú szakképzésben készített dolgozatokban, amennyiben azok tartalmi követelményeire a felügyelet részéről nincs kötelező előírás, legalább 10 forrás érdemi feldolgozása a minimális követelmény.

Az irodalmi fejezet összeállításakor a felhasznált források ismeretanyagának tartalmi átvételére kell alapozni. A szó szerinti idézet terjedelme ne legyen nagyobb néhány mondatnál és lehetőség szerint a definíciókra, tételekre, a nagyon fontos megállapításokra korlátozódjon.

Anyag és módszer: A záródolgozatnak tartalmaznia kell olyan saját vizsgálatot, legalább szekunder kutatást, amely a hallgató tanulmányai során elsajátított ismeretekre épül, és tükrözi szakmai felkészültségét. Alapot ad arra, hogy bemutassa az elemzőkészséget, gyakorlati feladatok megoldására való alkalmasságot. E fejezetben a jelölt saját vizsgálatának vagy elemzésének adatbázisát és módszereit ismerteti, egyben bizonyítja munkájának módszertani megalapozottságát. A fejezet a címének megfelelően két részre tagolható. A „vizsgálat anyaga” rész a vizsgálat tárgyának és körülményeinek leírását tartalmazza. A „vizsgálat módszere” alfejezet azoknak a szempontoknak, megközelítéseknek és módszereknek (pl. az adat felvételezési és elemzési eljárásoknak, statisztikai számításoknak stb.) az ismertetése, amelyeket a hallgató a munkája során alkalmazott.

Eredmények: E fejezetben a jelölt a saját vizsgálata, elemzése során kapott eredményeket logikusan szerkesztve, a vizsgálat, az alkalmazott módszerek, illetve az eredmények egymásra épülésének sorrendjében mutatja be és értékeli. Az eredményeket szövegesen, és ahol azt a



2/2012.Kiadás: 00.


szemléltetés szükségessé teszi, fotók, térképek segítségével, ahol az összefüggések kiemelése azt megköveteli, ábrák vagy elemző táblázatok felhasználásával kell bemutatnia. Ugyanazon tartalomnak táblázatban és ábrán való egymás melletti megjelenítése szükségtelen. A mondanivaló, az összefüggések szemléltetésére legjobban megfelelő formát (vagy a táblázatot vagy az ábrát) kell választani. Ábra alkalmazásakor az annak alapját képező, táblázatba foglalt adatállomány elhelyezhető a dolgozat mellékleteként.

Következtetések és javaslatok: A hallgató e fejezetben összegzi a szakirodalom feldolgozása és saját vizsgálati eredményei, illetve azok összevetése alapján levonható következtetéseit. Ez a dolgozat egyik legfontosabb fejezete, amelyben a jelölt bizonyítja, hogy a kapott vizsgálati eredményeket tudja értelmezni, reálisan értékeli és képes azokat elhelyezni a vizsgálatban érintett szakterület ismeretrendszerében. A vizsgálati tapasztalataira és következtetéseire alapozva a hallgató javaslatként megfogalmazhat további kutatási irányokat, elvégzendő feladatokat, megoldási vagy módszerbeli változtatásokat.

Összefoglalás: E fejezet a dolgozat egészének összegzése. Tartalmilag a tanulmány fő elemeinek lényegi összefoglalása. A dolgozat szerkezetének megfelelő logikai rendben – a témafelvetéstől, a vizsgálat elméleti és módszertani vonatkozásain, valamint eredményein keresztül a következtetésekig – tömöríti a dolgozat tartalmát. Olyan tartalmi szintézis, amely akár a dolgozatból kiemelve is, önmagában önálló egészet képez. A dolgozattal egyidejűleg beadandó összefoglaló tartalmi kivonat borítólapjára vonatkozó követelményt a „Szakdolgozat/diplomadolgozat formai követelményei” formanyomtatvány tartalmazza.Irodalomjegyzék: Elvárás, hogy az irodalomjegyzék tegye lehetővé a téma kifejtéséhez – a dolgozat megelőző fejezeteiben – felhasznált szakirodalmi forrásoknak a beazonosítását és visszakereshetőségét. A jegyzékben minden a dolgozatban hivatkozott forrást szerepeltetni kell. A jegyzék csak olyan forrásokat tartalmazzon, amelyre történt utalás a dolgozatban. A jegyzéket a szerzők nevének, illetve annak hiányában a cikk, kiadvány címének kezdőbetűi alapján alfabetikus sorrendben kell összeállítani, melynek során ajánlott a névelő nélküli címet alapul venni.

Ábrák jegyzéke: Az ábrák jegyzékében az ábrák sorszámát, címét, és azok dolgozatbeli fellelhetőségi helyét (oldalszámát) kell feltüntetni.

Táblázatok jegyzéke: A táblázatok jegyzékében a táblázatok sorszámát, címét, és azok dolgozatbeli fellelhetőségi helyét (oldalszámát) kell feltüntetni.

Mellékletek: A dolgozat mellékletében helyezendők el azok a nagyobb méretű táblázatok, ábrák, alapdokumentumok, amelyek a téma feldolgozásához szükségesek, a munka teljességéhez hozzátartoznak, a vizsgálati eredmények reprodukálhatóságát lehetővé teszik, de szöveg közbeni elhelyezésük az áttekinthetőséget nehezítené. Mellékletben kell elhelyezni előbbiek szerint a vizsgálat alapadatait tartalmazó táblázatokat (pl. a vállalati mérleget és eredménykimutatást), a kérdőíves felmérések alapjául szolgáló dokumentumokat, a nagyobb terjedelmű folyamatábrákat, a matematikai-statisztikai részszámításokat, a pénzügyi



2/2012.Kiadás: 00.


elemzéshez használt mutatók számításának képleteit, a különböző szoftverekkel végzett elemzések eredménytábláit. Mellékletként szerepeltethetők a dolgozatban rövidebb szöveges dokumentumok (pl. szerződések, jogszabályi részletek stb.) is, amennyiben a vizsgálati körülmények ismertetése, az eredmények érthetősége, értelmezése azt megkívánja.

Nyilatkozatok: A szak- illetve a diplomadolgozat készítőjének a „Hallgatói nyilatkozat szakdolgozathoz” illetve a „Hallgatói nyilatkozat diplomadolgozathoz” formanyomtatvány aláírásával kell nyilatkoznia arról, hogy a záródolgozat saját munkája, és a felhasznált irodalmat korrekt módon kezelte. A konzulens a „konzulensi nyilatkozat szakdolgozathoz”, illetve a „konzulensi nyilatkozat diplomadolgozathoz” című formanyomtatványon igazolja, hogy szakdolgozatot/diplomadolgozatot áttekintette és azt záróvizsgán történő védésre javasolja.

2. A záródolgozat formai követelményei

A záródolgozatot a képzés nyelvén, a jelenleg engedélyezett szakokon, magyar nyelven kell elkészíteni. A szakfelelős − amennyiben a hallgató szaknyelvi ismerete azt lehetővé teszi, és az adott nyelv esetében biztosított a konzulens és az opponens − konzulensi javaslatra engedélyezheti a szakdolgozat elkészítését a képzésétől eltérő nyelven is. Ilyen esetben az adott szakmai nyelven készített tanulmányok általánosan elfogadott hivatkozási rendszerét kell alkalmazni a dolgozatban, továbbá a dolgozat összefoglalását magyar nyelven is mellékelni kell. A dolgozat értékelése és védése a csak a képzés nyelvén, magyar nyelven történhet.

a) Oldalméret, oldalszámozás, elrendezés, kötés

A szak- illetve diplomadolgozatot A4-es famentes géppapíron, egyoldalas nyomtatásban, álló elrendezéssel, a bal oldalon (kötésoldalon) 4 cm-es, a többi szélein 3 cm-es margóval, szimpla sortávolsággal, sorkizárással, automatikus elválasztással kell elkészíteni.

A dolgozatot köttetése előtt át kell tekinteni és az esetlegesen előforduló gépelési vagy nyelvhelyességi hibákat ki kell javítani. A szak-és diplomadolgozatot bekötve két példányban kell a Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti határidőre leadni. A szakdolgozat/diplomadolgozat alapján készített összefoglalót 2 példányban, valamint a beadott szakdolgozat/diplomadolgozat CD-lemezre írt változatát egy példányban az Oktatási Igazgatóság illetékes tanulmányi részlegére köteles leadni. Az összefoglaló tartalmi kivonat borítólapja a „Szakdolgozat/diplomadolgozat formai követelményei” című formanyomtatvány szerint készüljön.

A záródolgozat borítólapját fekete kemény kötésben, aranyszínű feliratozással kell készíttetni a „Szakdolgozat/diplomadolgozat formai követelményei” formanyomtatvány szerint. A DIPLOMADOLGOZAT illetve a SZAKDOLGOZAT felirat a címlap felső harmadánál, középen helyezkedjen el. A szerző neve és a készítés éve a borítólap alján tüntetendő fel.



2/2012.Kiadás: 00.


A belső címlapon a felső rész közepén, az első sorban az intézmény neve, a másodikban a témát kiadó szervezeti egység neve szerepel. A dolgozat címe, a SZAKDOLGOZAT, illetve a DIPLOMADOLGOZAT felirat a lap felső harmadában, a szerző neve, alatta a konzulens neve és beosztása a lap alsó harmadában helyezendő el. A dolgozat készítésének helye és külön sorban az ideje a lap aljára kerüljön a „Szakdolgozat/diplomadolgozat formai követelményei” formanyomtatvány szerint.

A belső címlapot a tartalomjegyzék követi. A tartalomjegyzéknek nincs oldalszáma. Az oldalszámozás a bevezetéssel kezdődik, melynek első oldala még oldalszám megjelölés nélküli, következő oldala a 2. oldalszámot kapja. Az oldalszám a lap alján, középre igazítva, arab számmal jelölendő. Az oldalszámozás a mellékletekig tart. (A MELLÉKLETEK jelzésű oldalt még oldalszámmal kell ellátni.) Az egymást követő mellékletek oldalszám nélküliek. Az egy oldalnál terjedelmesebb mellékletek önmagukban mindig 1-től kezdődően oldalszámozódnak.

b) Terjedelem

A dolgozat mellékletek nélküli terjedelme felsőfokú szakképzésben 30-50, alapképzésben 40-60, mesterképzési szakon és szakirányú továbbképzésben 60-80 oldal legyen.

c) Betűtípus, betűméret

A betűtípus a dolgozat szöveges részeiben, fejezetcímeiben (fő-, al- és részfejezetek, alpontok), továbbá a táblázatok és ábrák címeiben egységesen Times New Roman, a betűméret 13-as legyen. A táblázatokon és ábrákon belül a betűméret – a jobb elhelyezhetőség érdekében –ettől eltérhet, de követelmény, hogy a tartalom jól látható legyen. A táblázatok és az ábrák alatt a forrást Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel kell feltüntetni.

d) Fejezetcímek és tartalomjegyzék

A dolgozat áttekinthetősége szempontjából fontos a különböző szerkezeti egységek elkülönítése. A tartalmi egységek címének formai megjelenítéséből egyértelművé kell tenni azok fontosságát és egymással való kapcsolatát. A dolgozat fejezetcímeit decimális beosztásban, arab sorszámozással szükséges megjeleníteni. Kivételt jelentenek a Bevezetés és az Összefoglalás, illetve utóbbit a dolgozatban követő egyéb részek címei (Irodalomjegyzék, Táblázatok jegyzéke stb.), melyeket nem kell sorszámmal ellátni. A dolgozat fejezetcímeinek decimális beosztása legfeljebb négyszintű lehet, a címek formai megjelenítésekor a következő formátumok alkalmazandók:



2/2012.Kiadás: 00.


1. FŐFEJEZET CÍME (félkövér, nagybetűs)1.1. Alfejezet címe (félkövér)1.1.1. Részfejezet címe (félkövér, dőlt)1.1.1.1. Alpont címe (dőlt)

A címeket szinttől függetlenül egységesen balra igazítva, behúzás nélkül szükséges megjeleníteni. A címek után nem kell pontot tenni.Ügyelni kell arra, hogy a fő fejezetek, beleértve a bevezetést és az összefoglalást is, mindig új oldalon kezdődjenek.

Az alfejezetek, részfejezetek, illetve alpontok címe előtt 12, utána 6 pontnyi térközt kell üresen hagyni.

Az egyes alpontok alá tartozó szöveges rész legalább féloldalnyi terjedelmű legyen. A rész- és alfejezetekhez legalább egy, a főfejezetekhez pedig több oldalnyi terjedelmű szöveg tartozzon.

e) Bekezdések

A gondolatok bekezdésekkel határolandók el a dolgozatban. A áttekinthetőség érdekében a bekezdések egységesen egy üres sorral (egy sor kihagyásával) különítendők el. A bekezdések első sorai behúzás nélkül írandók. A fő - és albekezdések jelölése között nem teszünk különbséget.

f) Irodalmi hivatkozások, irodalomjegyzék

A dolgozat egészének szakirodalmi megalapozása, az állítások igazolása más szerzők gondolatainak felhasználását igényli. A dolgozat szövegében egyértelműen el kell különíteni azt, hogy melyik gondolatok származnak mástól, és melyek a dolgozat készítőjének saját megállapításai. A szerzőnek ezért minden olyan helyen, ahol más személy korábban megfogalmazott gondolatait átveszi, az információ forrására utalnia kell a dolgozatban. Ennek elmulasztása, azok mások anyagainak hivatkozás nélküli felhasználása plágiumnak minősül. Szöveg közben a felhasznált szakirodalmi forrásra a szerző vezetéknevével és a forrás megjelenésének évszámával kell hivatkozni. A sorszámokkal történő forrásjelölés – (1.) és [12.] hivatkozási forma – és a lábjegyzetek alkalmazása nem elfogadott. Olyan esetben, amikor a szerzőre való hivatkozás nincs mondatba foglalva, nem akarjuk kiemelni a szerzőt, akkor a szerző nevét és az attól vesszővel elválasztott megjelenési évszámot kell zárójelbe tenni.

Példák:„… ahogyan Csete (2005) is megemlíti, egy település nem lehet önmagában fenntartható, mert a település fenntarthatósága csak a körülötte lévő vidék fenntarthatóságával párhuzamosan valósulhat meg.”

„…egy település nem lehet önmagában fenntartható, mert a település fenntarthatósága csak a körülötte lévő vidék fenntarthatóságával párhuzamosan valósulhat meg. (Csete, 2005)”



2/2012.Kiadás: 00.


Amennyiben ugyanannak a szerzőnek egy éven belül megjelent több publikációjára is történik hivatkozás a dolgozatban, akkor az évszám után a, b, c stb. betűvel kell a forrásokat megkülönböztetni. pl.: (Csete, 1987a); (Csete, 1987b)

Olyan esetben, amikor a hivatkozott szerzők vezetékneve megegyezik, a forrásra való utaláskor megkülönböztetésükhöz keresztnevük rövidítését is meg kell jelölni a hivatkozásban. pl. (Nagy G. 1985, Nagy J. 1992) Amikor a felhasznált irodalmi forrásnak két szerzője van, akkor a hivatkozás mindkét szerző nevével és az évszámmal történjen, pl.: (Dávid – Bujdosó, 2009). Három vagy annál több szerző esetében a hivatkozásnál az első szerző nevét kell megadni, emellett jelölni kell azt is, hogy a forrásnak több is szerzője van, pl.: (Takács et al., 2009) vagy (Takács és társai, 2009). Az irodalomjegyzékben e források megjelölésekor minden szerző nevét meg kell adni.

A több szerző által írt, több fejezetből szerkesztett kiadványoknál a felhasznált fejezetekre, lehetőség szerint azok szerzőjével kell hivatkozni. Amennyiben az egyes fejezetek szerzője nem azonosítható, vagy a kiadvány egésze a téma kifejtésének alapjául szolgált, a szerkesztővel kell utalni az érintett forrásra. A szerkesztő megjelölése a név után zárójelben következik, pl.: (Koczor szerk., 2005); (Bara – Szabó szerk., 2004) vagy angol nyelvű publikációk esetében (Adams ed., 2001), Blaug – Vane eds., 2003) Amikor a hivatkozásnak több formája is megengedett, azokat következetesen – vagy egyiket, vagy másikat – kell alkalmazni a dolgozatban.

Egy-egy felhasznált gondolat több forráshoz is köthető. Ilyenkor a hivatkozásokat a forrásként felhasznált publikációk megjelenési éve alapján kell sorba rendezni. (Kiss, 2003; Horváth, 2005; Kovács, 2008)

A más szerzőtől szó szerint átvett szöveget idézőjelek között kell megjeleníteni. Szó szerinti idézeteknél a szerző neve és az évszám mellett fel kell tüntetni azt az oldalszámot is, amelyen az eredeti műben az idézett szöveg megtalálható, pl. (Chikán, 2003, 102. o.) vagy (Bobin, 1997, p. 33.).A nem egész mondatos idézet esetén az idézőjel után 3 pontot kell tenni és kisbetűvel kezdeni az idézetet. Amennyiben az idézetből valami kimarad, a kimaradt részt 3 ponttal kell jelölni.

Elektronikus formában fellelt források, számítógéppel olvasható dokumentumok (pl. CD) esetében is a szerző(k), ennek hiányában a szervezet neve és az évszám az elsődleges hivatkozási forma. Ezek hiányában azokat az alapadatokkal célszerű a forrásra utalni, amelyek lehetővé teszik az egyértelmű azonosítást.

Olyan dokumentumok forrásként való felhasználásakor, amelyeknek szerzője nem ismert, de azok valamely szervezethez (pl. intézményhez, közigazgatási szervhez, bizottsághoz) köthetők, a hivatkozásban azok nevét és az évszámot kell feltüntetni. (Magyar Nemzeti Bank,



2/2012.Kiadás: 00.


2008) Amikor valamely intézmény nevének van hivatalosan használt rövidítése, a forrásra történő utaláskor az is alkalmazható (MNB, 2008 vagy KSH, 2009). Lehetőség szerint mellőzendők az úgynevezett másodlagos hivatkozások, amikor olyan forrásokra történik utalás a dolgozatban, amelyeknek megállapításait a szerző más általa ténylegesen áttanulmányozott könyvből, vagy folyóiratban megjelent publikációjából úgy veszi át, hogy azt eredetiben nem olvasta el. Amennyiben az eredeti munkát nem sikerül felkutatni és az ilyen utalás elkerülhetetlen, az átvétel tényét a hivatkozás során egyértelműen jelezni kell. Pl. Hofer (1986) egy korábbi munkájában a visszaesés idején követendő stratégiák két alaptípusát különítette el… (hivatkozta Chikán, 2003) vagy Hofer (1986) egy korábbi munkájában, erre Chikán (2003) is hivatkozott, a visszaesés idején követendő stratégiák két alaptípusát különítette el… stb.

A személyes közlésre való hivatkozás lehetőség szerint kerülendő. Amennyiben az érintett szerző átvett gondolatait publikált kiadvány nem tartalmazza (pl. a dolgozat összeállításához közvetlenül készített interjú, vagy gyakorlati szakemberrel folytatott konzultáció esete), hivatkozásként alkalmazható a (Kovács, 2011 személyes közlés) formula.

Az irodalomjegyzék összeállításakor követendő rendszer

A dolgozatban felhasznált forrásokat egységes formát alkalmazva kell felvenni az irodalomjegyzékbe. A felhasznált forrásokat a szerzők vezetéknevének betűrendje szerint, sorszámozás nélkül kell megadni. A szerző vagy szerkesztő nélküli kiadványokat névelő nélküli címük alapján kell a szerzők felsorolásának betűrendjénél figyelembe venni. A forrásokat nem szükséges típusonként (pl. szakkönyvek, folyóiratcikkek stb.) csoportosítani. Az egyes források megjelölésekor a szerző nevét a margóhoz kell igazítani. Amikor a forrás azonosítóinak leírása több sort igényel, a második sor függőbehúzással kezdődjön. Olyan esetben, amikor a források között több azonos vezetéknevű szerző van, listabeli sorrendjüket keresztnevük kezdőbetűjének betűrendje határozza meg. Ugyanazon szerző több publikációjának felhasználásakor az egyes forrásokat megjelenési évük sorrendje alapján kell a jegyzékbe felvenni. Amennyiben ugyanazon szerzőnek egy adott évben megjelent több írása is alapul szolgált a dolgozat összeállításához, akkor a publikációk címének alfabetikus sorrendje dönti el e források listabeli sorrendjét, és a korábban említettek szerint a források megjelenési éve mellett kiegészítő (a, b, c stb.) betűjelzést kell alkalmazni.

Könyvek esetében, ha azoknak alcíme, párhuzamos címe van, a főcím mellett utóbbiakat is fel kell tüntetni. Amennyiben azoknak több kiadása is megjelent és a használt forrás nem az első kiadás, a könyv címe után a kiadás számát is írni kell, pl. „harmadik átdolgozott kiadás”. Amikor valamely hivatkozott forrás megjelenésének éve nem ismert, az évszám helyett az „évszám nélkül” rövidítését kell szerepeltetni: (é. n.). Ismeretlen, a felhasznált kiadványban nem jelölt kiadási helyet a „h. n.” rövidítéssel lehet helyettesíteni. A hivatalos kiadásban meg nem jelent munkák esetében a szerző(k) és a tanulmány címe után a „Kézirat.” megjegyzést kell alkalmazni.



2/2012.Kiadás: 00.


Vállalati dokumentumok felhasználása esetén azok legfontosabb adataira hivatkozni kell a szövegben és az irodalomjegyzékben is meg kell jelölni.

Magyar szerzőknél a forrás névjegyzékbe való felvételénél a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét ponttal kell megadni. (Balaton K.) Külföldi szerzők esetében a családnevet és attól vesszővel elválasztva keresztnév kezdőbetűjét ponttal kell a szerzőt azonosítani. (Pl. Child, J. vagy Nonaka, I.)

A szerzők tudományos fokozatát a hivatkozásnál sem, és a források jegyzékében sem jelöljük.

Példák a források irodalmi jegyzékben történő megjelenítésére:

Könyvek esetébenSzerző (évszám): Könyv címe. Kiadás helye, Kiadó, oldalszám

Marselek S. (2006): Agrár-közgazdaságtan. Budapest, FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, 316. o.Kemény S. – Papp L. – Deák A. (1999): Statisztikai minőség- (megfelelőség-) szabályozás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó – Magyar Minőség Társaság, 370 o.Neely, A. – Adams, C. – Kennerley, M. (2004): A tulajdonosi érték. Budapest, Alinea Kiadó, 228 o.

Szerkesztett könyvnél:Szerkesztő(k) neve (szerk.) (évszám): Könyv címe. Kiadás helye, Kiadó, oldalszám

Búzás N. (szerk.) (2007): Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akadémia Kiadó, 360 o.

Könyvrészletek, tanulmánykötetben megjelent művekTanulmány szerző(i)nek neve (évszám): Tanulmány címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, Kiadás helye, Kiadó, oldalszám tól-ig.

Takács I. (2008): A vállalkozások elemzése. In: Nábrádi A. – Pupos T. – Takácsné György K. (szerk.).: Üzemtan I. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 126-141. o. Lukács G. (2006):A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek változására. In: Bara Z. – Szabó K.: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények: Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba. Budapest, Aula Kiadó, 517-548. o.

Kiadványok (konferencia kiadvány, intézeti kiadvány stb.) esetében pl.:

Dinya L. (2009): Tudáshálózatok stratégiai menedzselése. In: „Elkötelezettség és sokoldalúság”, PTE – KTK, Pécs, 263-273. o.

Szerző nélküli könyv: Könyv címe (évszám) Kiadás helye, oldalszámMagyar Statisztikai Évkönyv 2008 (2009) Budapest, KSH



2/2012.Kiadás: 00.


Folyóiratban megjelent cikk:Szerző(k) (évszám): Cikk címe. Folyóirat címe, évfolyam. szám. oldalszám tól-ig.

Magda S. (2007): Tudomány, felsőoktatás, versenyképesség. Magyar Tudomány, 167. évf., 3. sz., 332-341. o.Vimmer Á. (2005): Az üzleti kapcsolatok értékelése. Vezetéstudomány, XXXIV. évf. 5. sz. 4-13. o.

A külföldi folyóiratok cikkeit, idegen nyelvű könyveket a mű eredeti címével kell megadni, és rájuk hivatkozni a magyar nyelvű hivatkozással megegyező módon kell. Erről bővebben a GTR egyéb letöltések menüpontjában olvashat.(Király Zs. (szerk.) (2010): Irodalmi források hivatkozási rendszere az APA Citation Style System és a Harvard System (Author – Data System alapján). Kézirat. Gyöngyös, KRF GTK Kari Oktatási és Minőségügyi Bizottság, 12 p. )

g) Felsorolások

A szak- illetve diplomadolgozat készítése során a hallgatónak szem előtt kell tartania, hogy munkája szakmaiságáról ad tanúbizonyságot, de ez nem jelenti azt, hogy a dolgozat ne legyen olvasmányos és érdeklődést felkeltő. Ehhez mindenképpen szükséges – természetesen a lehetőségekhez mérten – a felsorolások, illetve a felsorolás jellegű gondolati tagolások alkalmazása. Ha csak lehetséges, ezek helyett inkább átvezető gondolatokat, összekötő mondatokat célszerű alkalmazni. Amikor elkerülhetetlen a felsorolás alkalmazása, az akkor se legyen 3 szintnél mélyebb:

1. Gazdasági erőforrásoka) Fő gazdasági tevékenységek

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

A dolgozat készítése során törekedni kell az egységes jelölés alkalmazására a felsorolásoknál.

h) Táblázatok és ábrák

A táblázatoknak és ábráknak jól kifejező, rövid címet kell adni. A dolgozat szövegében minden táblázatra, ábrára és mellékletre hivatkozni kell. A hivatkozás azok sorszámával, tartalmuk rövid összefoglalásával, a lényeges elemek kiemelésével történjen. A szövegnek és a táblázatoknak összefüggő egészet kell alkotniuk. Táblázat, ábra vagy melléklet magyarázat és utalás nélkül nem szerepelhet a dolgozatban!

A táblázatokat és ábrákat szöveg közben a hivatkozás után kell elhelyezni lehetőleg azon a lapon, ahol a rájuk való hivatkozás található. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, úgy a szöveges rész folyamatos legyen,



2/2012.Kiadás: 00.


a táblázat következő oldalon kezdődjön. A táblázatot megtörni nem szabad.

Minden többsoros, többoszlopos adatfelsorolást, számrendszerű anyagot táblázatba kell rendezni. Fontos, hogy táblázat áttekinthető, logikus szerkezetű és informatív legyen. A táblázatokat sorszámmal, címmel, jól érthető „fejléccel”, oszlop-, és sorirányban tartalmi megnevezéssel kell ellátni. A táblázatokban az adatokat helyi érték szerint kell igazítani. A táblázatnak önmagában is érthetőnek és értékelhetőnek kell lennie.

A számozás a táblázat felett, jobbra igazítva, normál (nem dőlt, nem félkövér) betűtípussal, a sorszám és „táblázat” jelölés alkalmazásával történjen, például: 3. táblázat. (a 3. számú táblázat, vagy a 3. sz. táblázat hivatkozási forma helytelen.)A táblázat sorszáma alatti sorban, a táblázat felett – tehát azon kívül (6 pontnyi távolságra) – középre igazítva következik a táblázat címe, melyet félkövér betűtípussal kell megadni.

A táblázatoknak szerves tartozéka a táblázat alatt külön sorban feltüntetett forrás megjelölés. A táblázatok forrásának jelölése a táblázat alatt, annak bal oldalához igazítva 10-es betűmérettel a dolgozat szövegének megfelelő betűtípussal történik.

MINTATÁBLÁZAT

1. táblázat

MUNKAERŐ-KÍNÁLAT ÉS KERESLET A MEZŐGAZDASÁGBAN

MegnevezésFelkínált Kihasznált Felkínált és

kihasznált munkanapok száma közti különbség

munkanapok száma (ezer nap)

1880 820 000 518 664 301 3361890 923 000 549 659 373 3411900 1 007 000 564 566 442 434

Forrás: Szerző, évszám, oldalszám

Ábrák esetén a számozás és a cím is az ábra alatt, egy sorban középre igazítva jelenítendő meg. A cím félkövér, a számozás normál betűtípussal történjen. Az ábrák forrását azok sorszáma és címe alatt, utóbbiakkal egyező betűmérettel és betűtípussal középre igazítva kell megadni.

A saját vizsgálat alapján szerkesztett táblázat vagy ábra forrásának jelölése: „saját számítás”, „saját szerkesztés” stb.



2/2012.Kiadás: 00.


A változtatás nélkül átvett táblázatok és ábrák forrásának jelölése: az adatokat szolgáltató megnevezése (személy esetén vezetéknév, szervezet esetén annak teljes neve, vagy nevének rövidítése), évszám, az az oldalszám, amelyen az eredeti műben a táblázat megtalálható. Pl. Forrás: Nagy, 2008 60. o.

Olyan esetben, amikor a dolgozat szerzője egy táblázatot, illetve egy adott ábrát nem saját, hanem más forrásból származó adatokra alapozva állít össze, illetve szerkeszt, de megjelenítése saját maga által készített formában történik, a forrás feltüntetésénél ezt jelezni kell: Forrás: szerző neve (vagy szervezet neve), évszám (saját szerkesztés). A hivatkozott forrást a szövegközi hivatkozásokhoz hasonlóan fel kell venni a felhasznált irodalom jegyzékébe. Pl. KSH, 2007 (saját szerkesztés)

MINTAÁBRA

1. ábra. Munkanélküliségi ráta (%) Észak-Magyarországon (2000-2008)

Forrás: KSH, 2009 (saját szerkesztés)

A mellékleteket sorszámmal és címmel kell ellátni, azonosítani. A melléklet sorszámát (pl. 1. melléklet) a jobb felső sarokban kell elhelyezni. Alatta egy üres sort hagyva, félkövér betűtípussal következzen a melléklet címe. Mástól átvett tartalom esetében a melléklet végén a forrást jelölni kell.

Helgertné Dr. Szabó Ilona s.k.oktatási rektorhelyettes

Documents

_SZAKDOLGOZAT_DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉS RENDJE GAZDASÁGI KÉPZÉSI TERÜLE