Semmelweis Egyetem

Magatartástudományi Intézet

• A depressziós tünetek (a legalább 6 hónapig fennálló tünetek előfordulási gyakorisága kb. 7 % Európában) visszatérő, gyakran krónikus folyamatként jellemezhetők. Nagyobb mértékben rontják az életminőséget, mint bármely más betegség, gyakran öngyilkossághoz vezetve.

• Csaknem 15%-a a súlyos depressziós tünetekben szenvedő betegeknek követ el öngyilkosságot. A magas öngyilkossági hajlamot gyakran az aluldiagnosztizált és alulkezelt depresszió jelének tekintik. Ezeket a tényeket figyelembe véve egy nemrég készült WHO tanulmány (Murray & Lopez, 2001) a depressziót jelöli meg, mint a listavezetőt azon okok közt, melyek miatt a fejlett országokban nő a betegségteher.

Felismerési és kezelési hiányosságok

• Annak ellenére, hogy a kezelés különböző módjai (pszichoterápia, antidepresszívumok) elérhetőek, a depressziós betegeknek csak mintegy 10%-a kapja meg az optimális kezelést. Az aluldiagnosztizáltság és alulkezeltség okai az elsődleges kezelési szint hiányosságaitól (pl. hiányos tudás a diagnózist és a kezelési módokat illetően, a rendellenesség komolyságának lebecsülése) az általános hozzáálláson keresztül (pl. „a depresszió nem is betegség”, vagy csak „személyes hiba”) magáig a depressziós betegig (pl. reménytelenség, energiahiány miatt a segítség nem keresése, megfelelési problémák) terjedhetnek.

WHO tanulmány “Globális betegség-teher”, Murray és Lopez, 2001

Öngyilkosság• Az öngyilkosságok több mint 90%-a valamilyen

pszichiátriai rendellenességhez kapcsolható, melyek közt a depresszió messze a legfontosabb. Az EU-ban évente több mint 45 ezren halnak meg öngyilkosság következtében. Minden órában több mint 5 férfi és nő követ el öngyilkosságot, míg az öngyilkossági kísérletek száma 8-szorosa a halálos kimenetelű

• A legtöbb országban az öngyilkosság kockázata az idős férfiak közt, míg az öngyilkossági kísérletek gyakorisága a fiatal nők közt a legnagyobb.

• Az öngyilkosságban meghaltaknak 40%-a járt orvosnál az öngyilkosságot megelőző 4 hétben.

WHO adat: „Európai öngyilkossági arányok“

Az EAAD projekt és céljai

• Az Európai Szövetség a Depresszió Ellen elnevezésű project Európa különböző régióiban nemzeti programok (16 országban) indítását segíti elő a depressziós betegek kezelésének javításának érdekében. Egy olyan 4-szintű beavatkozási programot hirdet, amely a diagnózisban és a kezelésben fellelhető hiányosságok leküzdését segíti elő.

• A 4-szintű megközelítés alapelve a „Nürnbergi Szövetség a Depresszió Ellen” program tapasztalatain alapul.

4-szintű megközelítés az EAAD (Európai Szövetség a

Depresszió Ellen) programban.

4-szintű megközelítés• A beavatkozás az egészségügyi rendszer több szintjén történik, az együttes hatás

elérése érdekében. • Együttműködés a háziorvosokkal

A háziorvosok számára oktató jellegű továbbképzéseket szervezünk. Videofilmet kapnak, amelyet a betegeiknek továbbíthatnak. Egy ún. „forró drót”-on keresztül a háziorvos konzultálhat egy specialistával a gyakorlatban előforduló konkrét esetekről. A háziorvosok képzése hozzájárulhat az öngyilkossági kísérletek számának csökkenéséhez.

• Nyilvános, közösségi kampányA lakosságot poszterekkel, rövidfilmekkel, információs brosúrákkal, tájékoztatókkal és egy internetes honlappal célozzuk meg. A cél, hogy információt adjunk a depresszió alapvető kezeléséről, valamint csökkentsük a betegségnek és az érintett betegeknek a stigmatizációját.

• Együttműködés az információk terjesztőivelA közösségekben élő, az információkat továbbadó személyeket (tanárok, lelkészek, rendőrök, szociális munkások és a médiumok alkalmazottai) tájékoztatjuk a depresszióról, és oktató jellegű előadások során képezzük tovább őket.

• Szolgáltatások az érintett betegeknek és hozzátartozóiknakAzokhoz a személyekhez, akik már megkíséreltek öngyilkosságot, „segély-kártyát” juttatunk el, mely garantálja, hogy öngyilkossági krízis esetén professzionális segítséget kapnak. Támogatjuk az önsegélyező csoportokat, speciális összejöveteleket rendezünk, hogy ezeket a csoportokat helyi szinten létrehozzuk.

Egy meggyőző referencia

• A közösségi alapú beavatkozás Nürnbergben egyértelműen csökkentette az öngyilkossági kísérletek számát és növelte a depressziós kezelések hatékonyságát. A gondos kiértékelés – figyelembe véve az alapadatokat és a kontroll régió adatait – mintegy 20%-os csökkenést mutatott.

• Ennek a gyakorlatnak és a „Nürnbergi Szövetség a Depresszió Ellen” keretében bevált anyagoknak az ötvözése más európai országok tapasztalataival egy hatékony és gazdaságos kezdeményezés a depresszió és az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében.

Öngyilkossági kísérletek számának csökkenése Nürnbergben

Telefonos lakossági vizsgálat eredményei a szolnoki kistérségben

• Véletlenszerű minta kiválasztása a telefonkönyv alapján (50 fő)

• A válaszadók többsége közép (34%) ill. felsőfokú (43%) végzettséggel rendelkezett.

• Férfi-nő arány: 30-70%• Átlagéletkor 48 év.• A válaszadóknak közel a fele (49%) elmondta, hogy

családjában, ismeretségi körében van olyan személy, aki depresszióban szenved.

• A válaszadóknak kb. az egynegyede (23%) elmondta, hogy családjában, ismeretségi körében előfordult már öngyilkosság.

A depresszió kialakulásának lehetséges okai

2,4

2,7

2,9

3,3

3,3

3,3

3,6

3,6

3,7

3,8

3,9

4,0

4,0

1,7

2,2

2,6

3,2

3,3

3,2

2,9

3,4

3,5

4,2

3,2

4,4

4,3

vírus

környezetszennyezés

anyagcserezavar

kommunikáció

agyi változások

öröklés

jellemhiba

emberi problémák

betegség

stressz

depresszió oka/életstílus

sorscsapás

teljesítményorientáció

lakosság segítők

A depresszió tipikus tünetei

3,3

3,4

3,7

3,8

3,9

4,1

4,1

3,1

4,0

4,8

4,3

4,6

4,4

4,7

hallucináció

kontrolálatlan cselekedetek

suicid késztetés

figyelemzavar

bűntudat

alvászavar, étvágytalanság

örömtelenség

segítőklakosság

Mi legmegfelelőbb módja a depresszió kezelésének?

2,4

2,7

2,9

2,9

2,9

3,3

3,4

3,6

3,8

4,0

4,0

4,1

4,1

4,1

4,1

2,2

1,6

2,5

3,9

3,7

4,0

3,6

3,5

4,1

4,3

4,1

4,6

3,9

2,7

4,4

nyugtatók szedése

édességet enni

más orvos

segítőhöz fordulni

fényterápia

antidepresszáns szedése

háziorvos

szabadságra menni

relaxáció

pszichológus

baráti beszélgetés

pszichiáter

sport

összeszedni magunkat

családi beszélgetés

segítők

lakosság

Vélemények

1,7

2,1

2,2

2,3

2,8

3,2

4,2

1,5

1,8

1,9

1,8

2,4

1,9

4,6

kezelhetetlen

gyerekek és fiatalok nemszenvednek benne

nem valódi betegség

az ember saját hibája

főleg a nőket érinti

szedje össze magát éslépjen túl rajta

bárki lehet depressziós

segítők

lakosság

Aki már egyszer megkísérelt öngyilkosságot, az nagyobb valószínűséggel kísérli meg újból, mint aki még nem tett ilyet. 86-90%

Az öngyilkosságot elkövető ember nem teljes mértékben halálraszánt. 84-81% Ritkán következik be öngyilkosság figyelmeztető jelek nélkül. 84-88%

Aki öngyilkosságot követ el, az mentálisan beteg. 76-66%

Az alkoholizmus és az öngyilkosság szorosan összefügg egymással. 66-69%

Könnyű okot és indokot találni az öngyilkosságra. 58-35% Szívesen beszélgetnék öngyilkossági krízisben levő emberekkel, hogy segítsek rajtuk. 55-91%.

Aki öngyilkosságot kísérel meg, csakis azért teszi, hogy manipuláljon másokat és felhívja magár a figyelmet. 45-28%

Megfontolnám az öngyilkosságot, ha súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvednék. 44-46%

Aki beszél az öngyilkosságról, ritkán követi el. 40-12%

Ha valaki elszánta magát az öngyilkosságra, semmi nem tudja visszatartani. 30-13%

Ha valaki öngyilkos akar lenni, az az ő dolga, és nem kell beleszólni. 12-6%

Lakosság és a segítők véleménye