Pénzügy ismeretek tankönyv

7/21/2019 Pénzügy ismeretek tankönyv

http://slidepdf.com/reader/full/penzuegy-ismeretek-tankoenyv 1/166

A Közbeszerzések Tanácsa általa közbeszerzési referens szakképesítés(OKJ 54 343 03 0000 00 00)

Közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyitevékenység szakmai követelménymoduljának

Pénzügyi ismeretekrészéhez készíttetett tananyag

2009. novemberi lezárás



1. A közbeszerzések makro- és mikroökonómiai

összefüggései1.1. Nemzetgazdaságtani alapismeretek1 A nemzetgazdaság valamely ország anyagi, emberi, természeti erőforrásainak, javainak,szolgáltatásainak és azok kapcsolatainak rendszere. A gazdaság önálló, összetett rendszer, atársadalom és a világgazdaság egyik alrendszere pl. a magyar nemzetgazdaság szerves részeaz Európai Unió gazdaságának, tágabban értelmezve pedig a világgazdaságnak.A nemzetgazdaság célja az ember anyagi és nem anyagi jellegű szükségleteinek a kielégítése.Ennek érdekében input erőforrásokat (termelési tényezőket) használ fel, amelyekkel javakat,szolgáltatásokat és ennek negatív velejárójaként környezetszennyezést állít elő.

1.1.1. A termelési tényezők (input erőforrások)

A természet, a létezés általános feltétele, elsődleges termelési tényező. Ide soroljuk a földet, aföld méhében rejlő kincseket, levegőt, csapadékot, erdőt, vizet, azaz a termelés színterét.

A munka, amely a munkaerő, az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége. Amunka, hasonlóan a természethez elsődleges termelési tényező. Az emberek specializálódnaka fejlődő munkamegosztás keretében meghatározott konkrét munka elvégzésére, ugyanakkoregyüttműködnek a térben és időben szerteágazó, bonyolult újratermelési folyamatban.

A tőke termelt másodlagos termelési tényezőnek számít. A többi termelési tényező tisztahozamának fogyasztásra el nem költött részeként halmozódik fel. A tőke megjelenhet reál javakban (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, járművek, energia, anyagok) és pénzügyi javakban (pénzeszköz, értékpapír, követelés stb.).

A vállalkozó sajátos termelési tényező. Funkciója valamennyi termelési tényező

legkedvezőbb összehangolása az eredmény optimalizálása érdekében.

Az információ új ismeretet hordozó célzott és strukturált hír, adat, amely bizonytalanságotszüntet meg. Az információ értéke mennyiségi értelemben a megszüntetett bizonytalanságmértékével arányos. Az információ jelentősége napjaink nagy természeti, társadalmi-gazdasági változásoknak kitett világában, a változásokhoz való helyes alkalmazkodás révén



1.1.2. A nemzetgazdaság szereplői

A nemzetgazdasági szereplőket, a gazdasági alanyokat intézményi egységnek is nevezzük,meghatározott szempont szerinti csoportjaikat pedig szektoroknak. A statisztikai rendszer azintézményi egységeket nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat szerint sorolja be.

Típusai:− a háztartások,− vállalatok (vállalkozások), pénzügyi vállalatok (pénzügyi vállalkozások)2,

− az állam,− a nonprofit szektor,− külföld.

Az intézményi egységek azonosságai:− saját nevükben eszközöket birtokolnak,− saját nevükben kötelezettségeket vállalhatnak, forrásokat szereznek,− gazdasági műveleteket végeznek,− képesek más intézményi egységekkel gazdasági műveleteket (tranzakciókat) folytatni,− teljes körű könyvviteli elszámolást, vagyonmérleget készítenek (a háztartásokat

kivéve).

Az intézményi egységek jellemzői

1. A háztartások• Az együtt élő természetes személyek kisebb, nagyobb csoportja (a lakosság), akik közös jövedelemmel, vagyonnal, fogyasztással rendelkeznek.• Végső fogyasztók, de saját vállalkozásban termelő és szolgáltató tevékenységet is

végezhetnek (egyéni vállalkozás, jogi személyiség nélküli vállalkozások pl. betétitársaság), amely jogi, közgazdasági szempontból szoros kapcsolatban van a tulajdonossal,a vállalkozóval, csak ekkor keletkezik könyvvezetési és beszámolási kötelezettségük.

• A munkaerőt szolgáltatják a többi szereplő számára.

• A rendelkezésre álló jövedelmük részben az elsődleges, részben a másodlagos jövedelemelosztási folyamatban jelentkezik. Elsődleges jövedelmük a munkabér

(tényező jövedelem, a munkaerő, mint termelési tényező ára), illetve a kamat, osztalék, járadék stb., amelyek tulajdonból származó jövedelmek. A háztartások másodlagos jövedelme a többi gazdasági szereplőtől, meghatározóan a kormányzati szektortól, anonprofit szervezetektől, esetenként külföldről kapott segélyek, szociális juttatások,



3. Vállalkozások• A termelő és közüzemi vállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységet folytatnak,

amelynek célja a profitszerzés és a vagyon gyarapítása.• A vállalkozások közbülső fogyasztók, más elnevezéssel termelő felhasználók. Termelésitényezőket (input erőforrásokat) használnak fel, amelyekhez új értéket adnak hozzá,termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő, értékesítenek.

• A megtermelt jövedelem a tulajdonosoké.• Jövedelmük egy részét megtakarítják és termelő kapacitásaik felújítására, bővítésére

fordítják. A termelő vállalkozások jellemzően nettó hitelfelvevők. Saját forrásaikathitellel egészítik ki.

• A vállalkozás kibocsátása (output) a felhasznált termelési tényezők költségei és ahozzáadott érték összege.

4. Az államháztartás (kormányzati szektor)• Végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez.• Jövedelme meghatározó része a többi szereplő által fizetett adóból, járulékból, díjakból,

hozzájárulásból származik.• Jellemzően természetbeni és pénzbeli társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt, részbensaját intézményrendszerrel, részben vásárolt szolgáltatásként.

5. A nonprofit szektor• Jellemzően a háztartásokat szolgálják, végső fogyasztók.• Önkéntesség a létrehozásban és a működésben.• Céljuk nem a nyereségszerzés.• Függetlenek a kormányzattól.• Jövedelmük származhat az államtól, a vállalkozásoktól és a háztartásoktól.

• Tilos a megtermelt haszon tulajdonosok és vezetők közötti szétosztása.

6. Külföld• Kvázi szektor a rezidens (nemzetgazdasághoz kötődő tartós érdekeltségű szereplők) és a

nem rezidens egységek közötti gazdasági műveletek bemutatására szolgál.• A külföld hazai terméket, szolgáltatást vásárol és saját terméket, szolgáltatást nyújt.• A rezidens és nem rezidens szereplők között megtakarítások is áramlanak. A

beruházások, pénzügyi befektetések egy részét a külföldi szektor megtakarításaifinanszírozzák.

• A külföld adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egyrészét is.



− Bővített → 01 > 0-1: ha a nemzetgazdaság tárgyidőszaki kibocsátása (output)meghaladja a bázisidőszak kibocsátását.

− Szűkített→ 01 < 0-1:ha a tárgyid

őszaki output kisebb mint a bázisid

őszaki kibocsátás.− Egyszerű → 01 = 0-1: ha a tárgyidőszak kibocsátása megegyezik a bázis időszak

kibocsátásával.

A társadalmi újratermelés folyamatai

1. A termelés folyamata szűken értelmezve az input erőforrások felhasználásával a javak ésszolgáltatások előállítását jelenti.

munkaerő természettőkeinformációvállalkozó

2. Az elosztás folyamatában a megtermelt árukat és szolgáltatásokat a társadalom tagjai,csoportjai valamilyen arányban, módon és mértékben, összetételben megkapják. Az elosztásegyidejűleg jövedelemelosztási folyamat is, amely lehet elsődleges és másodlagos.

Termelési folyamatAz erőforrások felhasz-

nálása, új érték hozzáadása

OUTPUT (termék, szolgáltatás,környezetszennyezés )

• adományok• segélyek• pénzbeli juttatások• tagdíjak, biztosítási

díj, bírság, kártérítés• övedelemadók

Elsődleges Másodlagos

Tényező jövedelem

• munkabér• a működés nyeresége• amortizáció,• termék– és termelési

adók

Tulajdonjövedelem

• földjáradék• kamat• osztalék

Jövedelemelosztás folyamata



4. A fogyasztás a fogyasztási cikkek, szolgáltatások és a termelési eszközök elfogyasztását,felhasználását jelenti. A fogyasztás lehet végső fogyasztás és közbülső vagy más elnevezésseltermelő felhasználás. A végső fogyasztás azon javak és szolgáltatások összessége, amelyeketrészben a háztartások használnak fel szükségleteik kielégítésére, részben a társadalomvalamennyi tagja, vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A végső fogyasztás kiadásait a háztartások, az államháztartás, és a háztartásokat kiszolgáló nemnyereségérdekelt szervezetek fedezik. A termelő felhasználás (közbenső fogyasztás, közbenső felhasználás) olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamatbanátalakítanak pl. nyersanyag és félkész-termék, vagy teljesen elhasználnak pl. villamosenergia,mosópor.

1.1.4. Az újratermelés javai, outputjai

A megtermelt javakat (termék, szolgáltatás) a Musgrave házaspár nyomán magánjavakra ésközjavakra bonthatjuk. A javak magyarázatához a piacgazdaságból kell kiindulni. Egyes javak, szolgáltatások előállítása, rendelkezésre bocsátása piaci alapon nem lehetséges, vagynem elég hatékonyan lehetséges. A piac hatékonyságának egyik feltétele a fogyasztásban

megnyilvánuló versenyzés (rivalizálás), azaz az egyik fogyasztó fogyasztása korlátozzamások fogyasztási lehetőségét. A másik feltétel a fogyasztásból való kizárás lehetősége.

MagánjavakMagánjavak azok a javak, amelyek esetében mind a rivalizálás, mind a kizárásmegvalósulhat. Ilyen tipikus magánjavak pl. a textíliák, élelmiszerek, bútorok, számítógépek,irodaszerek, pénzügyi szolgáltatások stb. Könnyen belátható a fogyasztásban érvényesülő versenyzés. A kizárást a piaci ár valósítja meg, aki nem képes, vagy nem akarja megfizetni pl.a textília, élelmiszer árát, az nem vesz részt, nem vehet részt a fogyasztásban.

KözjavakAzokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek az előzőekben leírt egyik feltételt sem teljesítik,közjavaknak nevezzük. A tiszta közjavak oszthatatlanok, esetükben nincs piaci ár, aközjavakat ingyen kapják a fogyasztók. Nem lehetséges a fogyasztásból való kizárás, és averseny sem érvényesül a fogyasztásban. E javak közösségi előállításához a közösség tagjai

járulnak hozzá, jellemzően adók fizetésével. A tiszta közjavakra klasszikus példa ahonvédelem, járványügy, a rend- és jogbiztonság.

Vegyes javakA javak és szolgáltatások jelentős része vegyes jószág, azaz fogyasztásukban vagy arivalizálás vagy a kizárás érvényesülhet. Vegyes javakhoz tartoznak például az ún.díjfizet ő



1.2. Piaci mechanizmusok

A gazdaságban alapvetően az er

őforráspiac, a termékpiac és a pénzügyi piac m

űködik. Atermeléshez az erőforrások az erőforráspiacról és a pénzügyi piacról szerezhetők be Az

erőforráspiacon kialakul azok ára pl. gépek, járművek, ingatlanok, emberi erőforrás,értékpapírok ára. A termékpiacon az előállított termékek és szolgáltatások kereslete, kínálatatalálkozik. A gazdasági szereplők jövedelmük egy részét nem költik el, megtakarításukkeletkezik. A pénzügyi piac a megtakarítások és az irántuk való kereslet piacából tevődikössze.

1.2.1. Termelés, költségekA termelés költségei lehetnek állandó költségek és változó költségek. Az állandó (fix)költségek meghatározott termelési jellemzők mellett nem változnak a kapacitáskihasználással. A változó költségek függnek a kapacitás kihasználásától, változhatnak azzal egyenesarányban, (proporcionális) csökkenő arányban (degresszív) és növekvő (progresszív)arányban. A teljes költség az állandó és a változó költség összege.

A költség és a kiadás között időbeni különbség van. A kiadás megelőzheti a költséget pl.anyag vásárlása, amely pénzkiadás és felhasználásakor válik anyagköltséggé. A kiadáskövetheti a költséget pl. a munkabér. A kiadás és költség időben egybe is eshet, pl. élelmiszerkifizetéskori azonnali felhasználása.Szükséges annak vizsgálata is, hogy már a múltbanténylegesen realizálódott kiadásról vagyvárható kiadásról van-e szó. A várható kiadások esetén még dönthetünk azok nagyságáról, pl.mennyi és milyen bérű munkaerőt foglalkoztatunk, ingatlant bérelünk, vagy vásárolunk,készleteket használunk fel. A döntést segíti pl. a közbeszerzési rendszer segítségével azajánlattevők versenyeztetése, kiválasztása. Az előállított termék, szolgáltatás pl. realizálódott(tényleges, befejezett) oktatási szolgáltatás kiadásai, költségei adott időpontban már nemváltoztathatók meg. Ezeket a költségeket elszámolásukra tekintettel számviteli költségekneknevezzük pl. a közbeszerzési eljárás tényleges ráfordításai.

A kiadások fajtái szerint lehetnek:• befektetett (lekötött) t ő ke a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű

kiadások pl. ingatlan, gép vásárlása, szoftverek beszerzése, amelyek az értékcsökkenésileírás (az eszköz költségként elszámolható értékcsökkenése) révén fokozatosan megtérülő kiadások,

• folyó kiadások pl. bérek, járulékok, bérleti díjak, készletek, értékcsökkenés,kamatfizetések. A folyó költségek számviteli költségek. Az értékcsökkenés számítottfolyó költség, a tényleges kiadás az eszköz beszerzésekor történt meg. Elszámolása nem



1.2.3. A kereslet

A kereslet függ a jószág árától, a fogyasztók minimál jövedelmétől és egyéb tényezőktől. Apiaci kereslet az az árumennyiség, amit a vevők adott áron ténylegesen megvásároltak pl. avásárcsarnokban eladott alma mennyisége és árának a szorzata. Minden egyéb feltétel éskörülmény változatlansága esetén alacsonyabb árhoz nagyobb kereslet tartozik. Pl. aközbeszerzési eljárás esetén minden esetben az ajánlatok kötelező elbírálási szempontja az ár;a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempont esetén automatikusan azlesz a nyertes ajánlat, amelyik adott teljesítményt a legalacsonyabb áron kínálja, míg azösszességében legelőnyösebb ajánlat bírálati résszempontjai esetén az, amelyik – az árát isfigyelembe véve, az előzetesen meghatározott szempontrendszer alapján – az ajánlatkérőnek alegkedvezőbb (ez viszont nem feltétlenül a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat). A termék,szolgáltatástelít ő dési pontja az a mennyiség, amelynél többet a vevők még ingyen semigényelnek. Ennek gyakorlati megközelítése pl. az élelmiszerek esetén lehet fontos az eladószámára. A keresletet befolyásolja:• változás a vevő elkölthető jövedelmében,• változás más jószág árában,• változás a fogyasztói igényben, ízlés, divat,• marketing-hatás,• hitelben történő vásárlás lehetősége,• változás a népesség számában. A kereslet árrugalmassága megmutatja hány százalékkal változik a jószág kereslete annakárának egy százalékos változására.

1.2.4. A kínálatA kínálat függ a kínált mennyiségtől és a termék árától. A kínálatot befolyásoló tényezők:• az idő járás pl. mezőgazdaságban jó vagy rossz termés,• a technikai haladás pl. egészségügyi szolgáltatásoknál, számítógépek, járművek stb.,• a termelési tényezők áraiban bekövetkezett változások pl., energiaárak változása,• más javak árváltozása,

• adók és termelési támogatások alakulása.1.2.5. A piaci ár

Az ár a gazdaságban egy termék, vagy szolgáltatás ellenértéke, a köztük lévő cserearány. Azellenértéket jellemzően pénzben kell megfizetni



az önérdek érvényesítésére, hiányos vagy hibás, nem egyértelmű kommunikáció.

1.3. A nemzetgazdaság teljesítményeiA gazdaság körforgásában reál- és pénzfolyamatok közvetítik az áruk és szolgáltatások,valamint a pénz áramlásait a gazdaság szereplői között, miközben létrejönnekmunkamegosztási és tulajdonviszonyok. A gazdaság teljesítményét mind reál, mind pénzügyiteljesítményként vizsgáljuk. A nemzetgazdasági teljesítmények mérésére az ENSZ általajánlott és a fejlett piacgazdaságok körében elfogadott SNA (System of National Account)Nemzeti Számlák Rendszere és az ennek alapján kidolgozott ESA’95 (European Sistem ofAccounts), Európai Számlarendszer szolgál, jellemzői:

− Nemzetközileg egyeztetett fogalmakat, osztályozási rendet és elszámolási szabályokattartalmaz.

− Társadalmilag hasznosnak tekint minden anyagi és nem anyagi jellegű intézményesített, szervezett keretek között végzett tevékenységet.

− A gazdasági folyamatok, a termelés, a jövedelemelosztás, a fogyasztás és afelhalmozás összefüggő rendszerét, a gazdaság egészét veszi számba.

A számbavételt eredményszemlélet jellemzi, a kiadásokat nem a pénzforgalmi teljesítéskor,hanem folyamatosan, időarányosan számolja el pl. a hitelkamatot nem abban az időszakbanveszi figyelembe, amikor tényleges kiadásként kifizették, hanem abban az időszakban,amelyet ténylegesen terhel.

A legfontosabb SNA mutatószámok:

1. A kibocsátás (output) a termékek, szolgáltatások naturáliákban kifejezett halmaza. Anominális kibocsátás a reálkibocsátás árban (folyóáron, vagy az előző időszak összehasonlítóárain) kifejezett, értékkel mért mennyisége. Output (O) = Kibocsátás

Output = Termelőfelhasználás + Hozzáadott érték

A kibocsátás a nemzetgazdaságban egy meghatározott időszak (általában 1 év) alattlétrehozott áruk és szolgáltatások (anyagi és nem anyagi jellegű) halmaza. Az outputheterogén összetételű kategória, megjelenik benne a bútor, a lakás, a szállítás, az oktatás, a

gyógyítás, sör stb., minden, ami közbülső és mindaz, ami végs

ő felhasználást szolgál.

2. A végső felhasználás magába foglalja a lakossági és a közösségi végső fogyasztást, a bruttófelhalmozást és a nettó exportot.

• Bruttó felhalmozás a bruttó beruházásból és a készletfelhalmozásból tevődik össze.



3. A bruttó hazai termék (GDP = Gross Domestic Product)A GDP egyenlő a hozzáadott értékkel. Reálkibocsátásként értelmezve (termelési kategória)egy adott ország területén a gazdasági szereplők által egy adott időszakban létrehozott végső felhasználást szolgáló anyagi javak és szolgáltatások összessége. Figyelembe veszi a nemanyagi jellegű társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet is. A GDP jövedelemkategóriais, tartalmazza a munkabért, értékcsökkenést, nyereséget és egyéb értékképző tételeket. AGDP kiszűri a termelő felhasználás többszöri számbavétele miatt az outputban jelentkező halmozódást. Számszerűen meghatározható termelési oldalról, felhasználási oldalról és jövedelmi oldalról.

Leggyakrabban az1 f ő re eső GDP fejezi ki a gazdasági növekedést. A GDP változásának egyrésze azonban származhat a bekövetkezett inflációból, amely eltorzítja az összehasonlítást.Ezért a növekedést a reálértékben számított 1 f őre eső GDP-vel mérjük, kiszűrve az inflációt.Az infláció kiszűrésére a GDP deflátor használatos.

GDP deflátor GDP folyóáronGDP változatlan áron

=

A deflátor egy árindex, amely a GDP-be beleszámító összes áru, szolgáltatás árváltozásainaksúlyozott számtani átlaga. A súly megegyezik a termék GDP -ben betöltött részarányával.

Reál GDP GDP folyóáron (nominális)GDP deflátor

=

4. Nettó hazai termék (Net Domestic Product)

NDP = GDP - értékcsökkenésAz NDP a nemzetgazdaságban a gazdasági szereplők által adott időszakban létrehozott újérték. Áruk és szolgáltatások halmaza, amelyek végső felhasználásra kerülnek.Jövedelemkategóriaként: a munkabér és a nyereség összege.

5. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income)A bruttó nemzeti jövedelem meghatározásánál az SNA rendszer figyelembe veszi akülgazdasági kapcsolatokban áramló elsődleges tényező és tulajdonjövedelmeket is. A GNItartalmazza az alkalmazottak juttatásait, a tulajdonosi jövedelmeket, a bérleti díjakat,vállalkozói profitot, a belföldi üzleti szféra és a külföldiektől kapott nettó kamatjövedelmet,az értékcsökkenési leírást.

GNI = GDP + beáramló elsődleges jövedelmek (IM) - kiáramló elsődleges jövedelmek (IX)GNI GDP + (I I )



8. A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI = Net National Disposable Income)NNDI = GNDI - értékcsökkenésNNDI = NNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem

9. A nemzeti vagyon A makroszintű kibocsátás stock (állomány) típusú mutatója. A nemzeti vagyon újratermelésikategória, azoknak a gazdasági erőforrásoknak az összessége, amelyek a bővített újratermelésbázisát képezik, tartalmazza továbbá a bővített újratermelés folyamatából kikerült, az időkfolyamán felhalmozódott és adott időpontban rendelkezésre álló anyagi javak összességét. Anemzeti vagyon jelenti a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének tárgyiasult

feltételét Tágabb értelmezés szerint az anyagi-, a természeti- és a szellemi erőforrásokegyüttesen alkotják a nemzeti vagyont. A polgári társadalmakban a nemzeti vagyon nagyobbrésze tőkeként funkcionál. A bővített újratermelés során a nemzeti vagyon egy részeelhasználódik és értéke a társadalmi termék (társadalmi össztermék) értékalkotó része lesz.Szerepe az újratermelésben kettős: egyfelől annak bázisa, másfelől az újratermelés eredményeés a gazdasági fejlettség fontos jellemző je.

A nemzeti vagyon összetevő i:− termelő és nem termelő álló alapok (út, híd, gépek, épületek stb.),− feltárt és használatba vett természeti erőforrások (erdő, föld, ásványi kincs),− a háztartások tartós fogyasztási cikkei (autó, hűtőgép, lakás stb.)− a külfölddel kapcsolatos nettó követelések (pl. devizatartalékok, külföldi nettó

követelések)− műkincsek (festmény, szobor, stb.).

10. A nemzeti jólét (Net Economic Welfare-NEW)A nemzeti jólét meghatározásához a GDP értékét korrigáljuk.• Növelő tényező i:

− A társadalmilag nem szervezett munka eredménye pl. háztartás, takarítás, festés, barkácsolás,hobbi tevékenységek, társadalmi munka.

− A második gazdaság (fekete, földalatti, rejtett - moonlight economy) termékei, szolgáltatásai.Legnagyobb arányt ezen belül a ruházati cikkek, a különféle szolgáltatások, az élvezeticikkek, az élelmiszerek képviselnek. A háztartások fogyasztásához köthető rejtett gazdaságmértékét növeli a közösségi fogyasztás, a felhalmozás, valamint az export-import területénlévő rejtett gazdaság súlya. A hivatalos GDP a különféle becslések segítségével már a rejtettgazdaság jelentős részét is tartalmazza, amit a nemzeti jólét kiszámításakor figyelembe kellvenni.

− Szabadidő növekedése (hatása kettős, csökkentheti a GDP -t, a jólétet növeli).



összetételű áru- és szolgáltatáshalmaz előállítása, belső- és külső pénzügyi egyensúly,stabilitás, magas szintű foglalkoztatás, szociális és társadalmi biztonság, környezetvédelem,felhalmozás-fogyasztás arányának meghatározása, stabil valuta, stabil árak. A stabilizációsgazdaságpolitikának a szakirodalom hagyományosan a következő céljait különbözteti meg:

– stabil gazdasági növekedés,– stabil fizetési mérleg,– alacsony infláció és– alacsony munkanélküliség.

A költségvetési politika

A költségvetési politika a monetáris politikával együtt része a pénzügyi politikának.Mindkettő a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében alakítja ki saját céljait éseszközrendszerét. A költségvetési politika a közbevételek, közkiadások és az egyenleg tudatosalakítása a gazdaságpolitikai célok elérése, a közfeladatok teljesítése érdekében. Aköltségvetési politika szolgálhat elosztási és stabilizációs célokat. A kormányzat aköltségvetési politikával, a közkiadások és az adók mértékének változtatásával képes agazdaságra hatni, élénkítheti a gazdaságot, csökkentheti a munkanélküliséget és mérsékelhetia gazdaság ciklikus változásait. Az állami bevételek és kiadások hatással vannak az egészgazdaságra pl. az állami beruházás más ágazatok termékei iránt jelent keresletet, amelynektovagyűrűző hatásai is vannak. Megemelkedik a beruházási javak iránti kereslet, nő az ezeketelőállító kapacitások kihasználása, nő a munkaerő iránti kereslet és az összes munka- ésvállalkozói jövedelem, nő a GDP. A kormányzati megrendelésekkel, beruházásokkal szembentámasztott követelmény, hogy ne járjanak versenytorzító hatással.

A költségvetési politika eszközei:

– adók- és támogatások rendszere,– állampapírok kibocsátása és visszavásárlása,– a kormányzati beruházások finanszírozása,– a társadalmi közös fogyasztás pénzellátási rendszere.

A költségvetési ágazati politikaA költségvetési ágazati politika része a költségvetési politikának. Meghatározza, hogy azadott időpontban mely nemzetgazdasági ágazatok számára biztosít elsőbbséget az erőforrásokmegszerzésének és újraelosztásának folyamatában.

A költségvetési ágazati politika eszközrendszereA bevételek alakulása érdekében dönt a beépítettautomatikus stabilizátorok mértékéről,ágazatokat befolyásoló hatásáról pl.az adók beépített, gyors és hatékony stabilizátorkéntműködnek A vetítési alap változásával automatikusan változnak Nincs szükség az



– a felhalmozási és felújítási kiadásoknál.

Meg kell határoznia az egyedi un.diszkrecionális beavatkozások körét és terjedelmét pPl.bank- és adóskonszolidáció, a felsőoktatás, az egészségügy fejlesztése, a kormányzatiberuházások növelése.Az egyedi beavatkozások között tarjuk számon aközmunkákat (útépítés, parkok, sporttelepeklétesítése stb.), az állami foglalkoztatási programokat (ezek a közmunkáktól eltérően nemtőkeigényesek, rövidebb átfutási idejűek, időtartamuk tervezhető).Az egyedi elhatározású jóléti transzfereket pl. egyszeri nyugdíjkiutalás, ár-ellentételezés,egyedi adómértékek meghatározása stb. jelentik.

Az ágazati politika eszközrendszerének hatásairól megoszlanak a vélemények. A megítélésnélnehézséget okoz:• A preferenciarendszer meghatározása.• A hasznosság mérése, a tovagyűrűző hatások felmérése, időtartamának meghatározása pl.

a segélyezéssel kapcsolatos ellenérv, hogy nem ösztönöz erőkifejtésre annak érdekében,hogy minél hamarabb visszakerüljön a munkanélküli a foglalkoztatottak közé. Aközszolgálati foglalkozási programokkal szembeni ellenérv, hogy nem javítják anövekedési és fejlődési mutatókat, olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek működésetársadalmilag nem hatékony.

• A már odaítélt adókedvezmények, juttatások esetleges visszavonása, csökkentésetársadalmi elégedetlenségbe ütközik.

• A diszkrecionális eszközök, kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik az elvonási éselosztási rendszert.



1. Példa3 FŐBB MAKROGAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK

(Éves adatok)

Megnevezés 2001 2005 2006 2007

GDP folyó áron,milliárd HUF 15 238,4 21 993,1 23 775,3 25 479,4

GDP volumenindex 104,1 103,9 104,0 101,2

Háztartások fogyasztása volumenindex 106,1 103,5 101,9 98,6Közösségi fogyasztás volumenindex 100,9 99,9 104,9 95,5Bruttó állóeszköz felhalmozás volumenindex 104,7 105,8 96,3 101,8

Belföldi felhasználás volumenindex 102,3 101,3 101,7 99,0

Termékek és szolgáltatások exportja volumenindex 108,1 111,3 118,6 116,4Termékek és szolgáltatások importja volumenindex 105,3 107,0 114,8 113,4

Bruttó átlagkereset index 118,0 108,8 108,1 108,0Nettó átlagkereset index 116,2 110,1 107,6 103,0Egy keresőre jutó reálbér index 106,4 106,3 103,6 95,4

Fogyasztói árindex index 109,2 103,6 103,9 108,0HUF/EUR árfolyam - 256,7 248,0 264,3 251,3

Foglalkoztatottak száma 1000 f ő 3 868,3 3 901,5 3 930,1 3 926,2Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 7,2 7,5 7,4

Ipari termelés volumenindex 103,6 106,8 109,9 107,9Építőipari termelés volumenindex 108,3 116,1 98,5 85,6

Kiskereskedelmi forgalom volumenindex 104,1 105,1 104,7 97,9

Áruexport volumenindex(HUF) 107,7 111,5 118,0 115,8

Áruimport volumenindex(HUF) 104,0 106,1 114,4 112,1



2. Marketing alapvetések

2.1. A marketing alapfogalmaiA marketing fogalmára más-más meghatározást találhatunk a különböző szakirodalmakban.Mi Philip Kotler nyomán a következő definíciót fogadjuk el:

A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének éscsoportok termékeket, értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, miközbenkielégítik szükségleteiket és igényeiket.

A marketing arra irányul, hogy az egyes felek mit szeretnének adni, illetve kapni. Mikroszinten a marketing az összes olyan tevékenység, melynek célja egy vállalkozás mai éslehetséges ügyfelei szükségletének maradéktalan kielégítése. Makroszintenolyan szervezetirendszer és tevékenységsor, amely egy adott nemzetgazdaság erőforrásait osztja fel azállampolgárok között.

A marketing fejlő dési szakaszai:1. Termelés orientált marketing,2. Eladás orientált marketing,3. Piaci orientált marketing,4. Társadalom és piacorientált marketing.

A marketingmenedzsment a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek soránelképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása megy végbe,

annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és szervezeti célok. Amarketingmenedzsment hosszú távú gondolkodású.4

Fő feladatai5:• a külső és belső tényezők alapján helyzetelemzések készítése,• célok kitűzése,• célokat elérő feladatok megfogalmazása,

• termékpiacok, piaci szegmensek meghatározása,• költségvetés készítése,• marketingprogram kidolgozása,• értékelés és ellenőrzés.

2 2 A vevői nézőpont érvényesülése



– az összfogyasztásból való részesedés,– fogyasztói megelégedettség,– rövid átfutási idő,– pontos szállítás,– innovatív termékek megjelenési aránya, gyakorisága,– a szállító által előre jelzett, a később megjelenő, még látens vevői igények

kielégítésére is képes pl. integrált pénzügyi, számviteli, adózási, elemzési szoftverkialakítása,

– megtartott, visszatért és újonnan megnyert fogyasztók,– fogyasztók, fogyasztói csoportok jövedelmezősége.

Az általános mutatók mellett nagyon fontos szempont, hogy a szállítók termékeikkel,szolgáltatásaikkal milyen értéket nyújtanak vevőiknek. Ezek az értékek befolyásolják a vevőkelégedettségét, a vevők megtartását, megszerzését, növelik a piaci részesedést és azösszfogyasztásból való részesedést. Az értékeket a termék/szolgáltatásjellemzők, a vevőkkelvaló kapcsolattartás, az image és a hírnév jeleníti meg. Az image és a hírnév a vevőket ishűségesen megtartja és az új vevőket is bevonzza, gyakran annak ellenére is, hogy a termék,szolgáltatás jellemzői már ezt nem is indokolnák pl. egy vállalkozás a következő képet(image-t) alakította ki magáról: a termékét fogyasztók fiatal férfiak, átlagéletkoruk 25 év,felsőfokú végzettségűek, vezető pozícióban lévők, ennek megfelelően kreatív eleganciávalöltözködnek, magabiztosak, előnyös megjelenésűek és remek humorral megáldottak. Ezt aképet vetíti ki a gyártó a reklámokban, és akik megvásárolják a ruháit mind úgy érzik,rendelkeznek a felsorolt előnyös tulajdonságokkal.

A vevők egy része alapterméket, időben és minőségben megbízható szállítót keres a lehető

legalacsonyabb áron, más része hajlandó és képes magasabb árat fizetni azokért a termék-,szolgáltatás minőségekért, amelyeket értékesnek tart pl. környezetvédelmi, egészségügyi,táplálkozástudományi, esztétikai szempontok, könnyen és gyorsan megérthető szolgáltatás ésalkalmazás, éppen időben szállítás, egyedi jelleg stb.

2.3. A piacok osztályozása

I. A piac egyes jellemzői alapján• Demográfiai szempontok szerint:

1. családméret pl. nagycsaládosok,2. iskolázottság,3. családi állapot,



• Fogyasztás mértéke.

A piacokon ellenő rizhet ő marketing elemek: az ár, a vállalt garancia, az eladó hírneve,megítélése.

II. Gazdasági szereplők szerintMegkülönböztetjük az egyéni vásárlókat, a kormányzati piacot, a nonprofit piacot, avállalkozások piacát.

II. 1. Egyéni vásárlók

Az Engel modell leírjaaz egyéni vásárlói magatartás folyamatát. 0. lépés: A vásárlás motivációja pl. mosogatógép vásárlásával időt és munkát takarít meg,vagy presztízs szempont érvényesítése, „nekem is van”.

1. lépés: A probléma felismerése: „utálok mosogatni”.2. lépés: Információgyű jtés: személyes, kereskedelmi, tömegkommunikációs, tapasztalati

információk megszerzése.3. lépés: Alternatívák értékelése.4. lépés: Vásárlói döntés: márkadöntés, kereskedő választása, mennyiségi döntés, vételi

időpont eldöntése, a fizetés módjának kiválasztása.5. lépés: Vásárlás.6. lépés: Vásárlás utáni értékelés.

II.2. Kormányzati piac Az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei jelennek meg e körben. Jellemzőik aköltségminimalizálásra törekvés; a közbeszerzési törvény alkalmazásának kötelezettsége. Kik

döntenek? Törvény, irányító szerv, testületek, kisebb mértékben az operatív szervezetekvezetői. Piactorzító hatással jár, a korrupciónak magas a kockázata.

II.3. Nonprofit piacItt jelennek meg pl. az alapítványok, egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, nonprofitgazdasági társaságok. Kik döntenek? A beszerzők, az elnökség, a gazdasági vezetők.

III. A beszerzés tárgya szerint

III.1. Termékpiac Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, fogyasztás vagy felhasználás céljábólszükségletet vagy igényt elégít ki.

A termékek tagolása:



piacon az ár és a minőség viszonylatában a termék elhelyezése. Astratégiai döntés arrairányul, hogy mit kell változtatni? Mikor kell változtatni? Hogyan kell változtatni?

A termékfejlesztés folyamata:1. ötletek előállítása,2. ötletek szűrése,3. költség-haszon elemzés,4. kutatás-fejlesztés,5. piaci tesztelés,6. piaci bevezetés,

7. értékelés. III. 2. A szolgáltatások piacaSzolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat amásiknak, a szolgáltatások lehetnek anyagi és nem anyagi jellegűek.

A szolgáltatások jellemzői:• A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása időben egybeesik pl. az orvos végzi a vizsgálatot, a

tanár oktat, a színész játszik, énekel, a fogyasztó ezzel egyidejűleg elviseli az orvosibeavatkozást, gyógyul, ismeretet szerez, szórakozik.

• Szükség van a fogyasztó aktív jelenlétére, együttműködésére.• A szolgáltatás kevéssé szállítható, tárolható, bár az elektronikus fejlődés oldja ezt a

kötöttséget.• Szezonalitás a fogyasztásban.• A szolgáltatások gépesítettségének rohamos fejlődése figyelhető meg, újabb és újabb

technológiák, eszközök jelennek meg, egyre inkább tárgyiasulnak a szolgáltatások.Gondoljunk csak egy színházi előadás, egészségügyi vizsgálatok gépesítettségére,műszerezettségére, elektronikus oktatásra.

2.4. Marketingstratégia, versenyanalízisA marketingstratégia a marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat stratégiaicélkitűzései elérésére használ az adott piacon.

2.4.1. A marketingmix, az alap 4P

A marketingmix célja, hogy adott befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azazeredményt hozza a stratégiai céloknak megfelelően a szervezet a versenytársaknál jobb



• A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piacon a fogyasztói értékeketpl. otthon is mosható anyagból készüljön egy ruhanemű. Megállapítjuk a termékéletciklusára vonatkozó ismérveket (pl. a női harisnya legfeljebb 3-4 alkalommalviselhető, vagy a cipő a legstrapásabb igénybevétel mellett is kitartson legalább 3 évig)Kialakítjuk a termék összetételt pl. milyen típusú cipőket, milyen viseletre (csak alkalmi),csak női stb.

• A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket pl. kinek adjuk el a cipőket, hogyanreklámozzuk.

• A termékmenedzsment további részterülete a programmenedzsmentet és aprojektmenedzsment is.

Egy vállalkozás tevékenységének sikere a terméken és a termék árán múlik.

PRICE (árpolitika) [Price= ár]Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Olyan árat kell megállapítani,amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, ugyanakkor profitot is termel, és versenyképesis. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely profitot eredményez. Az árpolitika legf őbb céljanyereség elérése. Árcélok pl. túlélés, a kereslet csökkenése, válság esetén, a beruházás, akutatás-fejlesztés megtérülése, a hosszú - rövidtávú profit maximalizálása, árvezető szerepelérése a piacon, új belépők elbátortalanítása, állami beavatkozás elkerülése, etikai elvekérvényesítése pl. hibás termék visszacserélése, a vevő megkövetése, az érdeklődés, a figyelemfelkeltése.

Az árképzés módszerei: • költség alapú árak,• versenytárs alapú árak,• kereslet-kínálat árképzés,• profit alapú árképzés.Sor kerülhet speciális árformák alkalmazására is, pl. dömpingár, bevezető ár, levezető ár,lélektani ár, presztízs ár, csomag ár.

PLACE (elosztáspolitika vagy értékesítési utak politikája) [place = hely]Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevőkkeresik. A marketingben a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. Ez a vállalkozásazon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellő helyre és időre, a szükségesmennyiségben és kínálatban juttatja el a különböző nagykereskedelmi illetve kiskereskedelmiformák segítségével. Fogyasztási cikkek esetében pl. közvetlen úton márkaboltokban,pékségekben a termelő értékesíti a termékeit. A fogyasztói visszajelzés nagyon gyors pl.



potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön pl. reklám, a személyes eladás (personalselling), a közönségkapcsolatok ápolása (marketing public relations).

Fontos a reklámhatás elemzése. Mennyire növekedett a termék forgalma a reklámeredményeként?

A marketingkommunikáció 5 eleme:1. A reklám, amely lehet fizetett és személytelen.2. Az értékelés, ösztönzés: rövid távú, bátorítást jelent a vásárláshoz.3. A személyes eladás: egy ügynök vagy eladó eladási céllal beszél a vevővel.

4. A propaganda: ingyenes, tömegkommunikáción keresztül valósul meg.5. A közönségkapcsolatok: hosszú távra hat, imázst valósít meg.

A reklám 8 lépcső s folyamat 1. A reklám céljának meghatározása, mely lehet a termék megismertetése, meggyőzés a

termék minőségéről, emlékeztetés a termékre.2. Ki készítse el a reklámot: maga a cég, vagy reklámügynökségek.3. Költségvetés összeállítása, a reklámkiadások meghatározása.4. A reklám üzenete:racionális: észérveken alapuló pl. biztonsági öv használata;emocionális: lélekre ható pl. gyermek-ápolószerek;morális: egyetemes emberi

értékeket hangsúlyozza pl. a szolidaritás, környezetvédelem.5. A hatókör megválasztása: hány emberhez kívánjuk eljuttatni az információt pl. TV,

állami vagy kereskedelmi rádió, nyomtatott sajtóban, interneten, óriástáblák,közterületen, közlekedési eszközökön elhelyezett reklám, közvetlenül a postaládákbabedobott levél.

6. A reklám elkészítése.7. A reklám jól időzített, kívánt intenzitású bemutatása.8. A reklám kommunikációs és forgalmi hatékonyságának értékelése. Mennyivel lett

ismertebb, elismertebb a vállalkozás, mennyire növelte a forgalmat a reklám?

2.4.2. Marketingmix-specifikumok a szolgáltatásoknál

A szolgáltatások esetében a 4P kiegészül 3P-vel. A 3P: physical, process, people.

Physical tárgyi (fizikai) elemekA fizikai megjelenés egyes szolgáltatások esetében nélkülözhetetlen az előzetes fogyasztóibizalom kialakításához. A szolgáltatás környezete alapvetően meghatározhatja a minőség



marketing figyelemmel kísérje a kiszolgálás teljes folyamatát pl. az étkeztetés teljes folyamataaz étlap tervezésétől a hulladék összegyű jtéséig és hasznosításáig.

People emberi tényező Az emberek nyilvánvalóan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szolgáltatások előállításában.A szolgáltató alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek afogyasztóval, és viselkedésük jelentős befolyással van a szolgáltatás megítélésére. Emiatt avevőkiszolgálásban résztvevő személyzet minden esetben része a vállalatmarketingtevékenységének. A termékek tapasztalati jellemzői helyett ugyanis szolgáltatásokesetén teret kapnak a törékeny bizalmi (orvos – beteg, fodrász és vendége, tanár – diák)

tényezők, el

őtérbe kerül a kapcsolat, a figyelem, a hírnév, az udvariasság és a szakértelemfontossága.

Product (termelés): a szolgáltatások iránti kereslet, így a kapacitáskihasználtság ingadozó.Kezelési lehetőségek:

• differenciált árpolitika alkalmazása,• kiegészítő szolgáltatás nyújtása,• folyamatba épített ellenőrzési rendszer működtetése,• hatékony munkarend,• fogyasztó bevonása, a számára értéket jelentő jellemzők feltárása érdekében,• további terjeszkedés.

Nagyon lényeges annak felmérése, hogy a f ogyasztók mit tartanak értéknek aszolgáltatásoknál pl. egyszerű hozzájutni, udvariasság, figyelmesség, érdeklődés,felelősségtudat, megbízhatóság, biztonság (a nyitvatartási időben nyitva is legyen).

Price (árpolitika) sajátosságai: bizonyos szolgáltatások árát a kormány szabályozza pl. helyiközlekedés, energia, úthasználat, a helyi önkormányzat is árszabályozó (szennyvízelvezetés,iskolai étkeztetés, szociális orrhon térítési díja).

2.4.3 Versenyanalízis

2.4.3.1. Stratégia tervezés, üzleti terv

A stratégiai tervezés a szervezet hosszú távú céljainak megfogalmazását és elérését szolgálja.Egyik eszköze az üzleti terv. Az üzleti terv a kockázat kezelésének egyik eszköze. Az üzletiterv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás múltbeli és jelenlegi működésének



1. A vezet ő i összefoglalóban a vállalat küldetése, jövőképe szerepel. Része a termékek,szolgáltatások rövid bemutatása, a piaci helyzetelemzés, a versenytársak rövid jellemzése.Tartalmazza a marketingstratégia leírását, a vállalkozás szervezeti felépítését, pénzügyihelyzetét, alapadatait, székhelyét, telephelyeit, elérhetőségeket, tevékenységeit, képviselői,egyéb információkat (pl. tanácsadók, könyvvizsgáló személyét).

A2. rész a vállalkozás történetének, alapításának, sikereinek és mélypontjainak bemutatása. Afolyamatban lévő fejlesztések, jövőbeni célok ismertetése. Újonnan induló vállalkozásnálközölni kell az üzleti terv megírásának célját pl. cég alapítását, megelőző befektető keresése,működő vállalkozásnál hitelfelvételi szándék, pályázat elnyerése, egyéb.

A 3. részben a marketing terv az ágazati áttekintést tartalmazza. Társadalmi, technológiaiváltozások, innováció, politikai környezet, demográfiai, gazdasági változások pl. adók,kamatláb, pénzügyi környezet. Hogyan hatnak ezek a tapasztalatok a vállalat tevékenységére.A termékek, szolgáltatások f ő jellemzői milyen értéket jelentenek a fogyasztó számára.A marketing-mix ismertetetéseA fejlesztések elemzése, milyen stádiumban van a termékek, szolgáltatások fejlesztése? Kikvesznek részt a fejlesztésben? A szabadalmi jogok és azok levédése, gyártási terv, gyártásieljárások, költségek, határidők, eszközigény, támogatások.A 4. rész, a működési terv a versenytársak vizsgálata, a legnagyobbak elemzése, a kínálttermékek, piaci célcsoport, árpolitikák, az alkalmazott reklám erős és gyenge pontjai, miben jobbak, miben rosszabbak, a beszállítói, értékesítési csatornák felvázolása .

5. A vezetőség és a szervezet felépítés, irányítási jogkörök delegálása

6. A pénzügyi tervben szerepel a költségvetés, a cash-flow kimutatása, az eredménykimutatás,az induló költségek, a működő költségek meghatározása, a fedezeti, illetve a megtérülési pontés egyéb pénzügyi mutatók elemzése.

7. A mellékletekben szerepeltethetünk grafikonokat, táblázatokat, fotókat a termékekről,technikai specifikációkat, a vezetőség életrajzát és minden olyan egyéb anyagot, amikapcsolódik az üzleti terv anyagához, annak jobb megértését szolgálja.



2.4.3.2. SWOT analízis- tervezési módszertan

Statikus elemzési/gondolkodási módszer, rendszer, mely adott időpontra célozza meg a cégstratégiai sikertényezőinek feltérképezését. Elvégezhető jelen és valamilyen jövőbeni (vízió)időpontra is, attól függően, mire akarjuk használni, azaz a stratégiai tervezési folyamat melyikszakaszában alkalmazzuk. A helyzetértékelési szakaszban a jelen időpontra célszerű elvégezni, míg a stratégiaalkotás szakaszában a jövőkép időpontjára. Készíthető a szervezetegészére vagy egyes stratégiai területekre külön is.

A nyolcmezős SWOT mátrix

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK AKCIÓK AKCIÓK

FENYEGETETTSÉGEK(veszélyek)

AKCIÓK AKCIÓK

1. Erősségek (Strength)A szervezet pozitív, kedvező belső tulajdonságait, versenyelőnyét jelentik. Mi az, amit jólcsinál? Melyek az előnyös tulajdonságai?

2. Gyengeségek (Weaknesses)A szervezet kedvezőtlen, negatívbelső tulajdonságait, versenyhátrányát jelentik. Mi az, amitrosszul csinál, amit csinálhatna jobban? Melyek a javítandó, elkerülendő tulajdonságai?

3. Lehetőségek (Opportunities)

A szervezet előnyös küls

ő környezeti jellemz

őit gy

ű jti össze. Milyen érdekes/kedvez

ő trendek vannak? Hol vannak a lehetőségei?

4. Fenyegetettségek (Threats)A szervezet hátrányoskülső környezeti jellemzői. Mit csinálnak a versenytársak? Hol



esetén a gyengeségek mérséklése és a veszélyek elkerülése a cél (kockázatelkerülő magatartás).

2.4.3.3. BCG mátrix

A BCG matrixot a Boston Consulting Group marketing tanácsadó cég fejlesztette ki és terjedtel a portfólió-elemzésben, A mátrix mind termékek, termékcsoportok, mind üzletágakpozícióinak meghatározására, a stratégiai célok kitűzésére, a megvalósításhoz szükségesszemélyi, dologi és pénzügyi források megállapítása érdekében alkalmazható.

RELATÍV PIACI RÉSZESEDÉS Magas

Sztárok Kérdő jelek

20 %

10 %

FejőstehenekDöglött kutyák

0 % Magas 2,5 2,0 1,0 5 0,5 0 Alacsony

A pozíciót külső és belső tényezők alapján értékeli.Külső tényező annak a piacnak az éves növekedési üzeme, amelyen a vállalkozás a terméket,termékcsoportot értékesíti. Független a vállalkozás tevékenységétől. Belső tényező a vállalat relatív piaci részesedése, amelyet már a vállalkozás befolyásolhat. A

relatív piaci részesedést a saját piaci részesedés pl. 24 % és a legerősebb versenytárs piacirészesedésének pl. 40 % viszonya (0,6) adja.

Sztárok(csillagok)Legjobb pozícióban lévő termékcsoportok, üzletágak, gyorsan bővülő piacon magas relatívpiaci részesedéssel rendelkeznek. Jelentős profittermelők, de a bővülő kereslet kielégítése, a



Kérdő jelekGyorsan bővülő piacon alacsony relatív piaci részesedéssel rendelkező termékcsoportok,üzletágak. A pénzáram negatív, mert a gyorsan bővülő piaci lehetőségek kihasználása sokkiadást pl. reklám, értékesítési lánc kiépítése stb. jelent.A kérdő jelek válhatnak a jövőben sztárokká, amennyiben kevés vagy hiányoznak akérdő jelek fokozni kell a termékfejlesztést. Kapcsolódó stratégiai célok a fejlesztés, illetvevisszavonulás.

Döglött kutyák (sereghajtók)

Nem, vagy alig bővül

ő piacon, alacsony relatív részesedéssel rendelkeznek.Legkedvezőtlenebb pozícióban vannak. Kudarcot vallott vagy az életciklusuk végén járó

termékek, így fejőstehenek, sztárok, kérdő jelek is válhatnak sereghajtókká. A pénzáramuknegatív vagy enyhén pozitív. A piacról való kilépés előtt számos tényezőt célszerű mérlegelnipl. a versenytársakat, a termék stratégiai fontosságát, a piacvesztés átmeneti vagy tartós jellegét. Kapcsolódó stratégiai cél a visszavonás, szinten tartás.

Sikeres termékútnak tekinthető, ha a kérdő jelekből lesznek a sztárok, a sztárokból a fejőstehenek, fejős tehenekből a sereghajtók.Nem sikeres a termékút ha pl. a bevezetett új terméket (kérdő jel) a piac nem fogadja el, ezértki kell vonni a piacról. Esetleg sztárrá válik, de nincs forrás a növekedés finanszírozásához,ha kimarad, vagy nagyon lerövidül a fejőstehén szakasz.

2.4.3.4.Termék-életgörbe és funkcionális stratégiák

A termékek életútja (hasonlóan az emberi élethez) a következő szakaszokból áll: indulás –növekedés – érettség – hanyatlás.

Indulás Növekedés Érettség HanyatlásMarketing A figyelem felkel-

tése és a termékelfogadtatása.

A márkanév elfogadta-tása és a piaci résekfelkutatása.

Agresszív promócióés védekező jellegű árképzés.

A termékkifutásánakmegtervezése.

Termelés Termék- és tech-nológiai szabvá-nyok kialakítása.

Termékváltozatok kifej-lesztése, a termelésközpontosítása.

A termékek korsze-rűsítése és a költ-ségek csökkentése.

A termelő gyártósorokleszűkítése.

Pénzügy Nagy készpénz-igény és veszte-ségek tervezése.

A gyors növekedésfinanszírozásánakmegalapozása és némi

A megtermelődő jelentős mennyisé-gű nettó nyereség

A szükségteleneszközökeladása.



2.4.3.5. Porter-modell6

A Porter féle „FIVE FORCES” (öt versenyerő) modell

A Porter-modell a mikrokörnyezet, ezen belül a versenykörnyezet elemzésének strukturáltmódszere. A modell két részstruktúrára bontható. Az egyikben a három horizontális elem, averseny azonos szereplőinek struktúrája található. Ezek a termékversenytársak (helyettesítő termékek), a jelenlegi cégversenytársak (a piacon lévő vállalkozások) és a potenciáliscégversenytársak (új piacra lépők). A másik részstruktúrában három vertikális elem van: abeszállítók, a piacon lévő vállalatok és a vevők, amelyek egymáshoz az értékláncfolyamatában kapcsolódnak. A módszer alkalmazásának célja a vállalat pozicionálása a sajátpiacán, minél objektívebb helyzetmegítélés alapján. A piac szereplőinek versenyerejét becsülimeg, ezáltal világosan rendszerezve azt, miben különbözik a cég a piac többi szereplő jétől,melyek a versenyelőnyei, -hátrányai az adott időpontban. A stratégiatervezési folyamathelyzetértékelő szakaszában alkalmazható.

A.) A vevőkEz az elem azt taglalja, hogy a vevők mire érzékenyek, mi alapján választanak.A vizsgálat szempontjai:

1. Mekkora a piac (potenciális ügyfelek/vásárlók száma)?2. Ki a mi vevőnk:

2.1. Milyen felhasználói kategóriába tartozik az ügyfelünk/vásárlónk(végfelhasználó, viszonteladó, tovább feldolgozó)?

2.2. Mennyire ismerjük pontosan az igényüket, azt, hogy mire használják a mitermékünket, szolgáltatásunkat, (észrevesszük-e az igényeik változását, látensigényeiket)?

3. Mennyire koncentrált az ügyfelek/vásárlók köre.3.1. Vevőink száma.3.2. Hány ügyfél/vásárló veszi meg a termék/szolgáltatás 80%-át?3.3. A legnagyobb ügyfelek/vásárlók a termék/szolgáltatás mekkora hányadát

vásárolják meg (mit tekintünk „legnagyobb ügyfelek/vásárlók" alatt)?3.4. Léteznek-e vásárlói szövetségek az alkupozíciójuk erősítésére?

4. Van-e az ügyfélnek/vásárlónak választási lehetősége (mennyire különleges atermék/szolgáltatás, létezik-e valamilyen ár-, innovációs-verseny a piacon, vannak-ehelyettesítő termékek)?

5. Választhatja-e az ügyfél/vásárló a „csináld magad" megoldást? (A „make or buy



B.) A beszállítókA szállítók alkupozíciójának mértékét mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai:

1. A beszállított termék, szolgáltatás különlegessége, egyedisége (azazhelyettesíthetősége).2. Beszállítók száma.3. Beszállítók relatív nagysága hozzánk képest.4. Készletezési hajlandóságuk (pl. a szezonális beszerezhetőség kiegyenlítésére, vagy a

just in time rendszerünk támogatására).5. Beszállítói szövetségek létezése az alkupozíciójuk erősítésére.6. Beszállítók esélye a tovább feldolgozásra (azaz versenytárssá válás a mi piacunkra

való betöréssel - ebben az esetben az „Új piacralépők" halmazában kell velükszámolni).

C.) Piacon lévő vállalatokA cég piacán érvényesülő aktuális hatásokat és versenyhelyzetet mutatja be ez az elem,melynek következtében az ügyfelek/vásárlók kegyeiért különböző eszközökkel (marketing,innováció, vagy áralakítás) és meghatározható intenzitással folyhat a versengés. A vizsgálat

szempontjai:1. A piac telítettsége. (Milyen mértékben sikerült a potenciális ügyfélkört elérni a piaconversenyben levő vállalatoknak összesen.)

2. A piac felosztottsága:2.1. Versenytársak száma a piacon.2.2. Hány vállalatnál összpontosul a piaci részesedés 80%-a?2.3. Milyen a koncentráció, azaz a legnagyobb versenyzőknek mekkora ez együttes

piaci részesedése? ( Meg kell határozni, hogy mit értünk legnagyobb versenyzőkalatt.)

2.4. Saját és versenytársaink piaci részesedése.2.5. Piaci szövetségek kötésének esélye pozíció erősítésére.

3. Piacon maradás, piacelhagyás esélyei:3.1. Felhalmozott készletek nagysága (aránya az optimális készletnagysághoz).3.2. Kapacitások alakulása (beruházási tevékenység vagy kihasználatlan kapacitások

mértéke).

3.3. Innováció aránya.D.) Helyettesítő termékekAz árérzékenységet, lecserélhetőséget mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai:

1. Van-e egyáltalán helyettesítő termék az én termékemnél?2 A vevők/ügyfelek mennyire hűek a megszokott termékhez?



1. Mekkora a tevékenységünk, területünk nyereségtermelő képessége (nem a micégünké, hanem a tevékenységünké, amelytől mi magunk is elmaradhatunk, vagyfelülmúlhatjuk)?

2. Vannak-e jogszabályi korlátai a piacra lépésnek, amelyek a már piacon lévőket védik?3. Milyen versenyelőnyök vannak az új belépőkkel szemben?3.1. A szükséges tőkebefektetés minimális nagysága (alapítás szokásos költségei,

telephely-létesítés, gépesítettség, technológia, induló készletek költségei)?3.2. Gazdaságos sorozatnagyság.3.3. Termékválaszték jellemzői (pl. a termék/szolgáltatás egyedisége és kreativitás

tartalma, szükséges modellválaszték, bevezetett márkák dominanciája).3.4. Értékesítési csatornákhoz való hozzáférés (jellemző értékesítési csatorna a

piacon, a hatékony értékesítési csatorna megszerzési lehetőségei és költségei).3.5. Vannak-e aktuálisan sajátos költségelőnyök/hátrányok (pl. ingatlanszerzés,

telephely olcsósága/drágasága, pályázati támogatások elérhetősége, olcsómunkaerő elérése, know-how hozzáférhetőség/védettség)?

2.5. Benchmarking7 2.5.1. A benchmarking lényege és eredete8

A benchmarking a legjobb gyakorlatok keresése, tanulmányozása, összehasonlítása aszervezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása a szervezet saját gyakorlatánakfejlesztésében. A benchmarking a Xerox cég 1976-tól 1986-ig végzett ez irányú kutatásaibólfejlődött ki.

A „legjobb gyakorlat” (best practice) a benchmarking kulcsszava. Nem elég csupán alegkiemelkedőbb teljesítményt (a benchmark-ot) megkeresni, hanem mindig a mögöttemeghúzódó, a kiemelkedő teljesítményt eredményező legjobb gyakorlatot (best practice-t)kell megtalálni és tanulmányozni. A benchmark ismerete csupán arra jó, hogy tudjuk, holkeressük a legjobb gyakorlatot, hol érdemes tanulmányozni a bevált megoldásokat.Meglepően gyakori hiba, hogy csak a kiemelkedő teljesítményt keresik más vállalkozásoknál,

gazdálkodó szervezeteknél, majd automatikusan megkövetelik ugyanezt a teljesítményt sajátszervezetüktől, anélkül, hogy tanulmányoznák és adaptálnák a kiemelkedő teljesítménytprodukáló legjobb gyakorlatot. Például létszámleépítő, „szervezet-lelapító”, „racionalizáló”akciókat indítanak, mivel azt látják (de csak azt), hogy más vállalkozások ugyanezt a munkátsokkal kevesebb emberrel, sokkal olcsóbban, sokkal gyorsabban, és sokkal jobb minőségbenvégzik el. Azután csodálkoznak, hogy az elbocsátások után megmaradt kevesebb emberrel



folyamatok és technológiák alkalmazásának következménye. Ezeket a folyamatokat,technológiákat és módszereket kell tanulmányoznia, és azután hasznosítania, adaptálniaannak, aki hasonlóan eredményes és hatékony működést akar elérni.

2.5.2. A benchmarking típusai9

A benchmarking fajtáinak több, különböző osztályozása ismeretes.

A külső és belső benchmarking

A külső kategóriájába azok az esetek tartoznak, amelyekben adott gazdálkodó szervezet másszervezetek gyakorlatával veti össze a sajátját pl. különböző szempontok alapján adottmagyarországi felsőoktatási intézmény összehasonlítja önmagát más felsőoktatásiintézményekkel, vagy értékeljük a közétkeztető vállalkozások ajánlataitA belső benchmarking esetében a vállalkozáson belüli viszonyításról van szó. Belső benchmarking partnerek lehetnek különböző szervezeti egységek, telephelyek, gyáregységek,tagvállalkozások stb.

A kompetitív benchmarking,mint a neve is mutatja, a versenytársak legjobb gyakorlataitvizsgálja. A termékekvisszatervezésén (reverse engineering) túl kiterjedhet a termékkelkapcsolatos szinte bármilyen tevékenységre, aminek a piaci versenyben jelentősége lehet:marketingre, szállításra, üzembe helyezésre, szervizre, vevőszolgálatra stb. Avágószerszámokat gyártó finn Fiskars cég például arról is nevezetes, hogy ha valamelyikfelhasználónál ki kell cserélni egy tönkrement vagy elhasználódott Fiskars vágóeszközt, akkorEurópa bármely pontjára 24 órán belül eljuttatják az új szerszámot.

• A kooperatív és kollaboratív (transzindusztriális) benchmarkingsorán más üzletágakbanműködő cégekhez viszonyítunk, amelyeknek az érdekeit nem sérti, ha tanulmányozzuktevékenységüket, és viszont. Az egymással versenyben nem álló cégek szerződést kötnekegymással a benchmarking-ra, és egyoldalúan vagy kölcsönösen tanulnak egymástól.

• A funkcionális benchmarking azt jelenti, hogy kiválasztunk egy funkcionális területet (pl. aszemélyzeti munkát, a karbantartást vagy az anyagbeszerzést), és összevetjük a mércéülszolgáló vállalkozás(ok) vagy szervezeti egység(ek) hasonló funkcionális területénekműködésével.

• Folyamat benchmarking esetén nem egy-egy kiragadott funkcionális terület tevékenységétvizsgáljuk önmagában, hanem a funkcionális területeken átívelő teljes, összefüggő vállalatifolyamatokat.

• A stratégiai benchmarking a más vállalkozások által hasonló helyzetekben alkalmazott



legnagyobb versenytársak, a legnagyobb vagy speciális szaktudással rendelkező, hozzánkhasonló nagyságrendű, feladatokkal, pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet pl. egy másikvárosi önkormányzat, gazdasági társaság. 3. lépés: Munkaterv készítése, kérdéslista összeállítása a legjobb gyakorlattanulmányozásához pl. mennyire eredményes a gyakorlat rövid és hosszú távon,ellenőrizhetőek–e az eredmények, olcsóbb, gyorsabb, a szempontokat, érdekeket érvényesítő közbeszerzés stb. 4. lépés: A legjobb gyakorlat tanulmányozása pl. a feladat felelősség-, hatáskörök szerintimegosztása, a közbeszerzés központosítása valamely szervezeti szintre. 5. lépés: Összehasonlítás a mi gyakorlatunkkal, az eltérések megállapítása pl. összhanghiánya a feladat-, felelősség- és hatáskör között.6. lépés: A változtatási javaslat kidolgozása pl. a folyamat újraszabályozása.7. lépés: A változtatás végrehajtása, az eredmény ellenőrzése.

Szállító kiválasztása az ajánlati árak összehasonlítása alapján

A készletbeszerzési döntéseknél különösen jelentősek azok a számítások, amelyek segítenekkiválasztani a különböző szállítók közül a legkedvezőbbet.

Amennyiben az összes egyéb tényező pl. minőség, szállítási gyakoriság, fizetési feltételekazonosak, akkor a legalacsonyabb ajánlati ár elfogadása jelenti a legkedvezőbb beszerzésilehetőséget.

A beszerzési árak összehasonlítása során az összes árképző tényezőt figyelembe kell venni.1. A listaár a szállítók árajánlataiban, prospektusaikban, katalógusaikban szerepelő ár, a

szállító által a termék eladási áraként megjelölt ár.2. A számlázott ár a szállító által kiállított számlán szereplő ár. A számlázott ár számos

esetben nem egyezik a listaárral. Az eltérést okozhatja a szállító által megadottüzletpolitikai vagy egyedi engedmények, illetve felszámított felárak pl. különlegescsomagolás, szín kérése, rendkívüli szállítás.

3. A felár növeli, az engedmény csökkenti a listaárhoz képest a szállító által számlázottvételárat. A szállítók a listaárból különböző címeken engedményeket is adhatnak.Azok az engedmények, amelyek az adott termék vásárlásához kapcsolódnak,csökkentik a listaárhoz képest a számlázott árat.

Az árat közvetlenül befolyásoló leggyakoribb kedvezmények• Nagy mennyiségű beszerzéshez kapcsolódó kedvezmény, (minőségi rabatt).• Csökkent minőségű áruk vásárlásához kapcsolódó kedvezmény (minőségi

engedmény).S áli f l á ú á k té lőtti é i k d é



A beszerzési ár felépítése:Listaár (nettó, áfa nélküli áron)

+ felár- engedmény= Számlázott nettó ár+ készlet átvételéig felmerült közvetlen költségek+ előzetesen felszámított, le nem vonható áfa= Beszerzési ár

1. Esettanulmány

Döntés a bekerülési árak összehasonlításával

Egy gazdálkodó szervezet 1000 garnitúra készletet kíván – rövid határidővel – beszerezni. Abeszerzett terméket olyan tevékenységhez használja fel, amely lehetővé teszi az előzetesenfelszámított általános forgalmi adó levonását. Három szállító ajánlata áll rendelkezésére.• A Kovács Kft. a terméket 2000 Ft – általános forgalmi adót nem tartalmazó – áron

kínálja. A szállító a terméket azonnal tudja raktárából szállítani. 300 garnitúra felettivásárlás esetén a teljes beszerzett mennyiségre 4% engedményt ad. A szállítást a„Iramodás” Kft” vállalja 60 000 Ft-ért.

• A Péterfi Kft. a terméket 2200 Ft/garnitúra nettó listaáron ajánlja. A teljes megrendeltmennyiségre 500 garnitúra feletti vásárlás esetén 6% kedvezményt ad és díjmentesenvállalja a termék kiszállítását.

• A Nagy Nyrt. – általános forgalmi adó nélkül – 2500 Ft/garnitúra listaárat adott meg. Akiszállítást ez a társaság is díjmentesen vállalja, de tekintettel a sürgős szállításra 5%

felárat számít fel a teljes mennyiségre.

A beszerzési árak összehasonlítása(az elő zetesen felszámított, levonható áfa nem része abeszerzési árnak)

Beszerzési árösszetevői Kovács Kft. Péterfi Kft. Nagy Nyrt.

Listaár (Ft/csomag) 2 000 2 200 2 500(-) engedmény(Ft/csomag) 100 132 -

(+) felár (Ft/csomag) - - 125Számlázott ár



1. Feladat

Egy költségvetési szerv élelmiszert kíván beszerezni (az általános forgalmi adó 20%, amelynem igényelhető vissza). A szervezet két szállítótól kapott ajánlatot.• Az 1. szállító a terméket 700 Ft/darab nettó – áfa nélküli – listaáron kínálja. A

beszerzendő mennyiségre – 2000 darab – 6% kedvezményt ad. A fuvarozási költségáfával 30 000 Ft.

• A 2. szállító a termékre 640 Ft/darab nettó listaárat jelölt meg ajánlatában. A kiszállítástvállalja, de ezért 5% felárat számít fel a teljes mennyiségre.

Melyik ajánlatot fogadja el a beszerzési árak alapján? Az ajánlatok összehasonlításáhozhasználja a táblázatot! Hasonlítsa össze a szállítói ajánlatokat a megadott táblázat kitöltésével

Beszerzési ár összetevői 1. szállító 2 szállítóListaár (Ft/darab)(-) engedmény (Ft/darab)(+) felár (Ft/darab)Számlázott nettó árFt/csomag+ általános forgalmi adó+ fuvardíj (Ft/darab)

Beszerzési (bekerülési)ár*

Az 1. feladat megoldása

Beszerzési ár összetevői 1. szállító 2. szállítóListaár (Ft/darab) 700 640(-) engedmény (Ft/darab) 42(+) felár (Ft/darab) 32Számlázott nettó árFt/csomag 658 672

+ ált lá f g l i dó 132 134



2. Esettanulmány

Szállító kiválasztására az ár és minőség együttes figyelembe vétele mellett szerződésesközétkeztetések esetén (kézikönyv)11

Szerződéses közétkeztetésA közétkeztetés az ételek elkészítésének és a bizonyos közösségekben dolgozó/élő személyekszámára történő eljuttatásának szolgáltatásait foglalja magába: ellát közösségi és magánvállalatokat, közszolgáltató intézményeket, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, kórházakat,idősotthonokat, börtönöket, katonai létesítményeket stb. A tevékenység ellátásának külső

szolgáltatóra bízását nevezik szerződéses közétkeztetésnek (a továbbiakban: SZK).

A szerződéses közétkeztetés jellemzői:• visszterhes írásos szerződés létezik az Ajánlatkérő és a szolgáltatást nyújtó cég között;• a szolgáltatást felhasználók egy jól körülírható körből kerülnek ki, akik általában a kiíró

intézmény tagjai;• különleges korlátozások származnak abból a tényből, hogy a szolgáltatás a kiíró intézmény

területén és eszközeivel történik, az adott intézmény szervezési módszereinek megfelelő módon;

• szociális áron történik, ami általában lényegesen alacsonyabb a kereskedelmi vendéglátásárainál.

A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását segítő FERCO kézikönyv kidolgozásánakindítékai.

HelyzetfeltárásA közétkeztetési ágazat európai szociális partnerei, a FERCO (a Szerződéses Közétkeztető Szervezetek Európai Szövetsége) és az EFFAT (az Élelmiszeripari, Mezőgazdasági ésTurisztikai Szakszervezetek Európai Szövetsége) megállapították, hogy egyre növekvő számúAjánlatkérő bízza a munkatársaiknak vagy ellátási körébe tartozó intézményeinek(továbbiakban: Étkezőinek) nyújtott étkeztetési szolgáltatásokat külsős, erre szakosodottvállalkozásokra. [Tekintettel arra, hogy a hazai kiírások jelent ő s része a közbeszerzésekr ő lszóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint kerülnek elbírálásra,az eredeti kézikönyvet kiegészítettük a hazai közbeszerzési szabályozás idevágóvonatkozásaival.]

A szolgáltató kiválasztásához ezek az Ajánlatkérők többnyire különböző közbeszerzésieljárásokat alkalmaznak az értékhatártól függően. Az ártényező egyoldalúan magas



annak munkavállalóiét sem).

A szolgáltatónak egyedül az ár alapján való kiválasztása minden vonatkozásban hátrányos. Eza közétkeztető vállalkozások közötti fokozott versenyhez vezet, és arra ösztönziőket, hogyköltségeiket a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék. Ez a racionalizálás gyakran azételek, és a szolgáltatások minőségének romlásához vezet, és adott esetbenélelmiszerbiztonsági kockázatokat is eredményezhet. Ezen túlmenően szélsőségesen negatívmódon hat a munkahelyekre és az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, sőt magáraa közétkeztető vállalkozás életképességére is.

A legalacsonyabb ár előtérbe helyezése negatív hatással járhat az Ajánlatkérőről alkotottképre is, melynek alapján úgy jelenhet meg, hogy csak az ár érdekli, az ételek minősége nem.Ez különösen érvényes az iskolákra, kórházakra és idősotthonokra, ahol az alacsony szintű szolgáltatások erős hatást gyakorolhatnak a tápanyag bevitelre, az egészségre és a nevelésre.

Az EFFAT és a FERCO véleménye az, hogy az ár kiemelt jelentősége a közösségi étkeztetésiszerződések odaítélésében azzal is összefügg, hogy a minőséget a kiírásban nem tudjákkifejezni, valamint, hogy az ajánlatok súlyozásának, értékelésének és összehasonlításának

nincsenek megfelelő eszközei, melyekkel nem csak az árat, hanem a minőséget is figyelembevennék.

Ezen megállapítások alapján a FERCO az EFFAT az Ajánlatkérők és az Étkezőkérdekében, de a közétkeztető vállalkozások és munkavállalóik érdekében is úgydöntöttek, hogy egy olyan eljárási módra tesznek javaslatot, amely a közösségiétkeztetési visszterhes szerződések odaítéléséhez magas szintű minőségi szabványokatalkalmaz anélkül, hogy az árat elhanyagolnák.

Egy ilyen megoldás szükségszerűen a következőket eredményezi:− a pályázatok odaítélésének nagyobb átláthatósága,− az Ajánlatkérők igényeinek alaposabb elemzése és figyelembevétele,− az Ajánlatkérő és Étkezők igényeihez jobban igazodó ajánlat,− a minőség, a higiénia és az élelmiszerbiztonság magasabb színvonala,− a közétkeztető vállalkozásokon belül a munkavállalók foglalkoztatásának,

munkakörülményeinek és képzésének garanciái.

Annak érdekében, hogy e megoldást a gyakorlatban is könnyebbé tegyék, a FERCO és azEFFAT kezdeményezte a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kézikönyv közös kidolgozását ésa tagállamokban történő elterjesztését. Széles körű bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy avisszterhes szerződéseket a legjobb minőség/ár arány alapján kössék meg, és ezen keresztül a



Az Ajánlatkérőnek azért érdeke a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elfogadása, mertő ezáltal az étkeztetésbe befektetett eszközöket optimalizálja.

Szállító kiválasztása az ár és a minőség alapján - Az ajánlatok megítélésének f ő kritériumai

A mű szaki krité-riumok

súlyozása

A pénzügyi krité-riumok súlyozása

Prioritások, melyeket a technikai ésgazdasági kritériumokhoz rendelnek

20 80 A pénzügyi kritériumok egyértelműen a legfonto-sabbak; a minőségi kritériumok csak másodrendűek.

40 60Az árkritériumok fontosabbak, mint a minőségikritériumok, de azoknak mégis csak jelentőségettulajdonítanak.

50 50 Minőség és ár egyaránt fontos.

60 40 A minőségi kritériumok fontosabbak, mint az ár, de azmégis fontos tényező marad.

80 20A minőség egyértelműen a legfontosabb; az árat csakmásodrangúnak tekintik.

Példa a gazdasági kritériumokhoz való maximális pontszámok hozzárendeléséreAmi a gazdasági ajánlatot érinti, alapjában véve nem minden egyes kritérium pontosanalíziséről van szó, hanem inkább arról, hogy az itt következő 3 összesített kritérium alapjánaz ajánlatok besorolásátelvégezzék:• az üzemeltetési költségek összege, ez a különböző költségtételek összeadásából adódik,

− nyersanyag költségek,− bérköltségek,− üzemeltetési ráfordítások,− egyebek

• a javasolt beruházások gazdasági hatásai(amennyiben a kiírás tartalmazza azt, hogy aközétkeztető vállalkozás a beruházás költségeinek egészét vagy egy részét magáravállalja), esetről esetre a megítéléshez különböző kritériumokat vehetnek figyelembe,

• az ár, melyet a fogyasztónak, tehát a végfelhasználónak javasolnak (napi árak azidősotthonban, az étkezés ára/díja egy iskolában stb.).

Az egyes ügyfelek e három kritériumnak teljesen eltérő jelentőséget tulajdoníthatnak.

Az itt következő példában abból indulunk ki, hogy az Ajánlatkérő a pályázatba bevonta az



A gazdasági ajánlatok összehasonlító értékeléseAzt ajánljuk, hogy annak az ajánlattevőnek, aki a legolcsóbb pénzügyi ajánlatot nyújtotta be,adják a gazdasági kritériumokért adható pontok maximális számát. A többi pályázó ajánlatait

ezt követően ehhez viszonyítva értékeljék. Ezek során pontokat vonhatnak le annakmegfelelően, hogy az árajánlatok hány százalékkal haladják meg a legolcsóbb ajánlatot. Azáltalunk kiválasztott példában a pénzügyi kritériumokhoz 40 pontot rendeltek. Mi úgydöntöttünk, hogy egy 10 %-kal magasabb ár a 40 pontos összesített pontszám 10 %-oscsökkentését eredményezné stb. A következő elemzés a gazdasági ajánlatok egy olyanpéldáját mutatja, melynek során a szolgáltatás összköltsége, beleértve a beruházások hatásaitis, kerül összehasonlításra.

A gazdasági ajánlatok értékelése Ajánlattevő A gazdasági

ajánlathoz rendelt pontok száma

Árajánlat A legolcsóbbajánlattól valóeltérés %-ban

A gazdaságiajánlat

értékeléseA 40 1 000 000 40B 40 1 200 000 20 % 32C 40 1 300 000 30 % 28

Ebben a példában az „A” ajánlattevő terjesztette be a legalacsonyabb pénzügyi ajánlatot,miközben minőségi ajánlata két versenytársa ajánlata között helyezkedik el.

3. EsettanulmányA SWOT és a PEST analízis alkalmazására egy ökoiskolánál12.

A stratégia azon fogalmak közé tartozik, amelynek szinte annyiféle jelentése van, ahányember, ahányféle helyzetben használja. A stratégia Mintzberg klasszikus, „5P”meghatározása szerint:• a terv ( plan), hosszú távú tervezés, a célok és a hozzá vezető utak

meghatározása,• a "csel" ( ploy) , túljárjunk a versenytársak eszén,• a viselkedési séma ( pattern), amely a cselekvések sorozatát határozza meg,• a helyzet ( position), a rendelkezésre álló erőforrások legkedvezőbb

felhasználásának ad terepet,• a távlat ( perspective) közös gondolkodásmód.

A stratégiai tervezés meghatározó lépése ahelyzetelemzés. Annak minél objektívebb módontörténő meghatározása, hogy hol tartunk, miben kell változnunk, illetve milyen változásra



Megnevezés ERŐSSÉG GYENGESÉG

Szakértelem, szaktudásInnovációra, változásra való hajlam és képességTanulásszervezési eljárásokTanórán kívüli programok hagyományai, lehetőségei(pl. erdei iskola, a Föld napja stb.)Az intézményben dolgozó felnőttek környezettudatosmagatartásaA fenntartó hozzáállásaPedagógusok közötti együttműködésA különböző tantárgyak közötti kapcsolatEgészségkárosító szokások (dohányzás,alkoholfogyasztás, kávé) a tanulók és az iskolábandolgozó felnőttek körébenÉtkezési lehetőségek az iskolábanSzelektív hulladékgyű jtés gyakorlata az intézménybenTárgyi feltételek (bútorok, berendezések, játékok stb.)Az épület adottságai (a kert, illetve az udvar is fontos!)

Az intézmény felszereltsége

Az intézmény belső vizsgálata után következhet a környezet elemzése, amelyet szinténsegíthetünk néhány, az ökoiskolai program megvalósításához fontos szemponttal:

LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEKAz iskola kapcsolatai (természetvédelmi területek,

nemzeti parkok)A szelektív hulladékgyű jtés gyakorlata a településenKörnyezetvédelemmel kapcsolatos kampányok,programok gyakorlata a településenPrevenciós programok, illetve azt szervező i té é kk l ló k l t



MegnevezésLEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

1. 2. 3. 1. 2. 3.

E R

Ő S S É G E K

1.

2

3

G Y E N G E S

É G E K

1

2

3

Ez után következik a táblázat kitöltése, az alábbi kérdésekre való válaszok alapján:1. Az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.)

lehetőséget?2. Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetőség kihasználásában?3. Az adott erősségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést?4. Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínűsége az adott fenyegetés

bekövetkezésének?

Ha egy kérdésre igen a válasz, akkor az adott négyzetbe egy x-et teszünk. Ezek az x-ek jelölikki lényegében a fejlesztendő területeket. A kereszttábla tehát komoly segítséget jelent atervezéshez, hiszen kijelöli, hogy mely erősségekre építve mely lehetőségeket használhatjukki, illetve megmutatja a fenyegetést okozó gyengeségeket, amelyeket föl kell számolnunk, el



kultúrális(social) és technologiai (technological) folyamatainak elemzésére van szükség,méghozzá helyi, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, ahogyan ezt alábbi táblázatmutatja:

Táblázat: a PEST analízishez

nemzetközi nemzeti helyiPolitikai

GazdaságiSzociokultúrális

Technológiai

Politikai tényezők Gazdasági tényezők- állami törvényhozás- állami jog,- nemzetközi jog,- általános jogok,- adózás,- helyi rendelkezések

- versenytársak,- partnerek,- foglalkoztatottság,- keresetek szintje,- gazdaságpolitika,- költségvetés

Szociokultúrális tényezők Technológiai tényezők- demográfiai trendek,- életstílusbeli változások az iskolába

járó gyerekek családjaiban,

- a változásra való akarat és képesség,- a tudás, mint érték az intézménymikrokörnyezetében

- etika

- információtechnológia – Internet,- minőségfejlesztés,- képzési programok,

- képzési technológiák (pl. alternatívpedagógia, kooperatív technikák,kéttannyelvűség stb.)

Bár az elemzést minden iskola vezetőségének magának kell elvégeznie, illusztrációként álljonitt néhány lehetséges „megoldás”.

Nemzetközi Nemzeti Helyi

P litik i

- atomsorompóegyezmény

- Kiotói Egyezmény

- Környezetvédelmi tv.- Állatvédelmi tv.- Nemzeti Parkok, Termé-

t éd l i t ül t k

- helyi környezetvédelmirendelkezések

- helyi adókh l i



Szocio-kultu-rális

- a társadalmakelöregedése

- népességnövekedés

- a termőföld eltartó-képességével kap-csolatos problémák,

- a gazdag és a sze-gény országok kö-zötti különbségnövekedése

- a fejlődő országokproblémái

- a társadalom elöregedése- a népesség folyamatos

csökkenése

- a hulladéktárolás ésfeldolgozás problémái

- szelektív hulladékgyű jtés- természeti értékek

védelme

- erdei iskola programok- életmódprogramok

Technológiai

- IKT rohamos fej-lődése és terjedése,

- globális keres-kedelem,

- fogyasztóitársadalom

- az IKT lassú terjedése- úthálózat, közlekedés

fejletlensége,- a környező országokból

érkező szennyezésekhatása

- „VirágosMagyarországért”- csomagolástechnika

- multinacionális cégekmegjelenése

- távmunka terjedése- környezeti nevelési és

egészségnevelésiprogramok

- környezetalakító tevé-kenység (pl. parkok, ját-szóterek, parkolók stb.)

- szelektív hulladékgyű jtés- hulladékgazdálkodás

A helyzetelemzés alapján már meghatározható a szervezet jövő képe.„Megmondanád kérlek, merre kell mennem? – kérdezte Alice a Macskától.

Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a Macska.Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta Alice.Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.”13

Ez a kedves idézet pontosan megmutatja, hogy mire kell a jövőkép. A jövőkép ugyanis egy„gondosan megfogalmazott és konkrét helyzetkép, amely világossá teszi azt, hogy a cég, adottidő múlva hova akar eljutni.”14 Nem elég azonban megfogalmazni egy vonzó, kreatív, de

elérhető jöv

őképet. Azt el kell fogadtatni a szervezet valamennyi tagjával, és az intézményt amindennapokban úgy kell irányítani, hogy a jövőkép elérése felé haladjon. Erre való a

stratégiai terv, amely a jövőkép alapján megfogalmazott hosszú és rövidtávú célokat, (azoksikerkritériumait), a célok eléréséhez vezető tevékenységeket, valamint a megvalósulásellenőrzésének módját is tartalmazza.



Ennek feltérképezésére lehet alkalmas az un.7S modell, amely 7 dimenzió mentén gondoljavégig a szervezet működését. Ezek a stratégia, struktúra, rendszerek, stílus, munkatársak,

készségek, közös értékek. (A 7S elnevezés az angol kifejezések kezdőbetűiből származik.) Akülönböző dimenziókban különböző módon jelenhet meg az öko-jelleg.

A hét dimenzió a következő:

1. Stratégia (Strategy):Iskolában a pedagógiai program, óvodában a nevelési program a stratégia alapdokumentuma.Vajon ezekben a dokumentumokban megjelenik-e az értékek és a célok között, az intézmény jövőképében és küldetésében a környezettudatosság és a fenntarthatóság?

2. Szervezeti struktúra (Structure):Ez a szempont a szervezetek formális felépítését jelenti:

- az alá- és fölérendeltségi viszonyokat,- az egységeket,- a hatásköröket (elsősorban a döntések centralizációját-decentralizációját) és annak

szabályozását,- a munkamegosztást és annak szabályozását,- a koordinációt és annak szabályozását.

Milyen szervezeti egységekhez kötődik a környezettudatos nevelés az intézményben? (Van-ekülön „zöld” munkacsoport, munkaközösség, ha igen, kik a tagjai, milyen jogosítványokkalrendelkezik a vezető je stb.)

3. Rendszerek (Systems):A folyamatok (a szervezetekben megfogalmazott célkitűzések a hozzájuk vezető tevékenységek) rendszere és leírása. Vajon intézményünkben az ökoiskolai jellegmeghatározó-e? Hogyan felelünk meg partnereink elvárásainak? A munkatársakkiválasztásánál, a gyerekek felvételénél szempont-e valamilyen módon akörnyezettudatosság? Ha igen, hogyan? Az intézmény információs rendszerénekműködtetésekor figyelemmel vagyunk-e a környezeti szempontokra?

4. Stílus (Style):A vezetés olyan folyamat, amelynek során a vezető a szervezet tagjainak magatartásátvalamilyen cél elérése érdekében befolyásolja, tehát alapvetően befolyásolási folyamat. Azintézmény vezető je, vezetősége hogyan hat a szervezet munkatársaira a környezettudatosmagatartás kérdésében? Példamutató? Diktáló? Az emberi kapcsolatokra építő? Cél- ésfeladatközpontú?



képességeire, a szervezeti kultúra fejlesztésére.

7. Közös értékek (Shared Values):

A közös értékek megfogalmazása megjelenhet a küldetés megfogalmazásában, a szervezetáltal meghatározott mérföldköveknél, a közös céloknál. Ezeket az értékeket a résztvevőklegtöbbjének osztania kell, a szervezeti kultúrát át kell hatnia. A hatékonyság szempontjábólfontos avallottés a követett értékeketösszehasonlítani. Vajon az intézmény munkatársainakmi a véleménye a környezettudatos magatartásról és a fenntartható fejlődésről? Mennyirevallják ezeket életük meghatározó értékeinek? Milyen viszony van a vallott és a követettértékek között (pl. fogyasztói szokások, dohányzás, életforma, életstílus, stb.)?

A 7S modell arra hívja föl a figyelmünket, hogy a fenntarthatóság és az ehhez kapcsolódókörnyezettudatosság olyan alapvető érték, amely egy szervezet minden elemében tettenérhető. Nem programokat, kampányokat, alkalmi fellángolásokat jelent csupán, hanem azintézmény életét alapvetően meghatározó gondolkodásmódot.

Stratégiai menedzsment

Barakonyi Károly szerint a stratégiai menedzsment nem csupán a stratégiai tervmegvalósításának menedzselése. Különösen a nagy, összetett rendszereknél ugyanis astratégiai tervezés hosszú és bonyolult folyamat és a gyorsan változó környezetben előfordul,hogy a stratégiai terv végleges formában való megszületésének idejére a terv már elavulttáválik. Értelmezésében a stratégiai menedzsment egy olyan komplex folyamat, amelynek célja,hogy a gyorsan változó környezetben sikerre vigye a szervezetet. Ezt úgy tudja elérni, ha aszervezet értékeire és a vezető képességeire alapozva olyan felelősségi és szervezetirendszereket hoz létre, amelyek összekapcsolják a stratégiai és az operatív döntéshozatalt a

szervezet valamennyi szintjén.Projekt – projektmenedzsmentA gyorsan változó környezetben működő szervezetek számára a projekteken alapuló működéslehetővé teszi a rugalmas, a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudó működést. Hogytulajdonképpen mit is értünk projekt alatt, arra különböző meghatározások vannak.

A projektmenedzsmenttel kapcsolatos fogalmak

A projekt(1)15: Meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezetttevékenységsorozat , amelynek határozott eredménye van, erőforrásokon alapszik ésidőkeretek korlátozzák.



A projekt ismérvei:A szervezet ideiglenes, a projekt időtartamára – általában önkéntes részvétel alapján – alakult.

A célkitűzéseket folyamatosan lehet meghatározni és teljesíteni a projekt időtartama alatt.Fentiek alapján néhány jellegzetes különbség figyelhető meg egy hagyományos akcióterv (pl.egy munkaközösségi munkaterv, vagy valamilyen iskolai rendezvény lebonyolításának aterve) és a projektterv között.

Ezeket foglalja össze az alábbi táblázat:

Akcióterv ProjekttervA vezető adja ki a feladatokat. A projektcsoport szerződésben vállalja a feladatot.Rutineljárások egymásutánja. Újszerű, egyedi feladatra szerveződnek.Beilleszkedik a stratégiába. Viszonylag jól elhatárolható része a sratégiának,

vagy a projekttel kerül be utólag a stratégiába.A stratégia megvalósításának egyik területérevonatkozik.

Vagy a stratégia megvalósításának egyik területérevonatkozik, vagy egy új területről van szó.

A szerep-, felelősség- és hatáskörben a szervezetihierarchia érvényesül. Egyedien verbuvált csapat, ezen belül kell egyszervezetet felépíteni.A vezetés kontrollál. Viszonylagos önállóság a kontrollban is.A végrehajtást a vezetés értékeli. Önértékelés.A vezetés motivál. A csoportmunka motivál.A munka közben felmerülő problémák megoldásáta vezetőtől várják.

A munka közben felmerülő problémákat a csoportönállóan igyekszik megoldani.

Folyamatos változások. Forradalmi változások.Stabilitás. Rugalmasság.A hagyományos szervezeti kultúrába illeszkedik. Új kultúraelemek kialakulását teszi lehetővé.

A projekt életciklusaA projekt élettartamát a projekt-háromszöggel szokás ábrázolni:

Értékelés

Létrehozás Megvalósítás

Az egyes elemekhez tartozó részterületek:



szintű problémával foglalkozzunk, amelynek megoldása hosszabb távon valós eredményrevezet. Ebben segít a problémaelemzés.

Az első lépés a megoldandó problémák feltárása, elemzése. Fontos, hogy ebben afolyamatban az összes érintett szervezet, érdekcsoport részt vegyen.A probléma-elemzés a f őbb problémák azonosítását, valamint az okok és következményekmeghatározását segítő ” probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása,azonosítása különböző módszerek segítségével történhet (pl. interjúk, felmérések, jelentésekés statisztikák alapján), az érintettek pl. brainstorming (ötletbörze) keretében határozhatjákmeg az adott helyzethez kapcsolódó legf őbb problémákat.Ezután meg kell keresni a feltárt problémák közötti ok-okozati összefüggést, meg kellhatározni a problémák hierarchikus sorrendjét: ez alkotja a probléma-fát. Minden feltártproblémát értékelni kell, és az átfogó probléma meghatározása után fel kell tárni az ehhezkapcsolódó problémákat. Ha a probléma ok, akkor az alsó szintre kerül. A problémák aszervezetben meglévő negatívjelenségek leírásai.

A projekt-kezdeményezés következő lépése acélok meghatározása. A problémák úgy válnakcélokká, hogy megfogalmazzuk a problémás területekre vonatkozóan azt a jövőbeni állapotot,

amely a szervezetet egy meghatározott idő után jellemezni fogja. Így a probléma-fát cél-fáváalakítjuk át.

Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, akkor a célfa megmutatja, hogy a f ő probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. Ígybiztosítható a projekt célkitűzései és a feltárt problémák közötti szoros megfelelés.



3. A pénzügyi alapvetések18

3.1. A pénz funkciói, megjelenési formáiA pénzzel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy a pénz törvényes fizetőeszköz,meghatározása és kibocsátása az állam monopóliuma.

3.1.1. A pénz fejlődéstörténete

Mai pénzünk a társadalmi viszonyok kialakulásának és fejlődésének hosszú folyamatábanalakult ki. Kezdetben volt az árupénz, amikor klasszikus példával a fázó vadász az éhező kelmeszövővel találkozott és közvetlenül cserélték ki a húst és a kelmét. A szükségletekközvetlen találkozása azonban ritka, így a közvetlen cserét felváltotta a közvetett csere.Közbeiktatódott a csereeszköz, az árupénz. Kiválasztódott a különleges árupénz, amely egyeshelyeken tengeri kagyló, máshol só, állati bőr, prémek, gabona vagy szövött kelme,szarvasmarha stb. formában jelent meg.

Az árupénz leglényegesebb feltétele az, hogy minden gazdasági szereplő elfogadja. Könnyű belátni, ahhoz, hogy a pénz a cserék lebonyolítását meggyorsítsa, a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: ritkaság, ebből adódóan nagy belső érték, oszthatóság,tartósság, egyszerűség, könnyen felismerhetőség, szállíthatóság és megfelelő mennyiségbenés minőségben fellelhetőség. Ezek a tulajdonságok sokkal inkább a fémeket, különösen azezüstöt, aranyat predesztinálta a pénz szerepének betöltésére mintsem a szarvasmarhát, vagy a

gabonát. Abimetallizmus, ahogyan a neve is jellemzi az ezüst és az arany együttes pénzszerepét jelenti, majd az arany kedvezőbb tulajdonságai révén kiszorította az ezüstöt, ésAngliában 1798-ban, Németországban 1871-ben, az Egyesült Államokban 1873-ban, azOsztrák-Magyar Monarchiában 1892-ben alkottak törvényt egyetlen fémpénz, az aranyhasználatáról. Ez volt amonometallizmus. A termelés, a kereskedelem, az idegenforgalomfejlődése, világméretűvé válása és egyéb okok miatt megjelentek a pénzhelyettesek, apapírpénz és a bankjegy. Az arany egyre inkább veszített kitüntetett szerepéből. A II.világháborút követően már csak a dollár amerikai jegybanki szinten aranyra valóátválthatósága kapcsolta a pénzügyi rendszerhez. Nixon amerikai elnök egy hosszú folyamateredményeként az olajválság, az árrobbanás hatására 1971-ben bejelentette a dollár aranyravaló átválthatóságának átmeneti felfüggesztését, ami állandósult. Pár évvel később az arany„trónfosztása” jogilag is megtörtént.

A i é é é k l ő ké ódj



A mai pénz teremtésének alapvetően két módja van1. Hitelnyújtás, amely lehet közvetlen, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

vásárlás formájában nyújtott hitel.2. Külföldi fizet ő eszköz, tehát valuta, vagy devizavásárlása.

A pénzteremtés módjából ered a pénz bankpasszíva számviteli elnevezése, mert a pénzteremtő bank mérlegének passzívái között szerepel a pénz, mint tartozás. Aktívák között a hitel, mintkövetelés jelenik meg. Képes betölteni az értékmérő funkciót, a forgalmi eszköz funkciót,(amelyben ma már számos pénzkímélő eszközt is alkalmazhatunk pl. bankkártyát,

hitelkártyát, aktív memóriakártyát a vásárolt áru, szolgáltatás árának azonnali kiegyenlítésére)A Bank P A Vállalkozás PHitelÉrtékpapír(kötvény)

Pénz Pénz HitelKötvénybőlszármazókötelezettség

3.1.2. A pénz funkciói

• Értékmérő funkciójában a pénz ármérce, amely meghatározza az egyes termékekértfizetendő árat, a termékért kifizetendő pénz mennyiséget. Az aranypénz saját belső értékkel is rendelkezett.

• Forgalmi eszköz funkcióban a pénz az áruk cseréjét közvetíti. A termékek,szolgáltatások már nem közvetlenül, hanem a pénz közvetítésével cserélődnek, pénzre,majd pénz másik árura. (csereeszköz).

• A fizetési eszköz funkció kialakulásának oka, hogy a pénz és az áru időeltéréssel mozog,az áru eladása nem minden esetben jár együtt pénzmozgással, a vevő később fizet érte(hiteleszköz).

• Felhalmozási eszköz, amennyiben nincs igény, vagy nincs lehetőség, vagy még nem eléga pénz áru szolgáltatás azonnali vásárlására a pénz megtakarítható felhalmozható

3 1 3 A j b k é k k d l i b k k é é



3.1.3. A jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése

Jegybankpénz, kereskedelmi bankpénz A jegybank hitelnyújtással, értékpapír vásárlással, valuta-, devizavásárlással jegybankpénztteremt, amely az adott ország törvényes fizetési eszköze. A jegybankpénzt valamennyibelföldi gazdasági szereplő, és amennyiben szabadon felhasználható valuta, akkor a külföld iselfogadja. A jegybankpénz megjelenési formája is elsődlegesen számlapénz, de készpénzformát is ölthet. Minél fejlettebb egy gazdaság és a gazdaság pénzügyi rendszere, annálszélesebb körben használják a készpénzkímélő fizetési módokat.

Kétszint ű bankrendszerben a jegybank akkor kapcsolódik be a pénzforgalomba, ha azegymással eladó-vevő vagy más fizetési kapcsolatban álló gazdasági szereplők nemugyanannál a banknál vezetik a számlájukat. Ebben az esetben összességében a pénztömegnem változik, de az egyik bank jegybankpénze és kereskedelmi bankpénze csökken, a másikbanké pedig nő. Ennek feltétele az, hogy a fizetést teljesítő ügyfél bankja elég likvid legyen jegybankpénzben, amelyet átutal a kedvezményezett bankszámláját vezető kereskedelmibanknak. A kereskedelmi bank az átutalt jegybankpénz ellenében kereskedelmibankszámlapénzt teremt az összeg ügyfele számláján történő jóváírásakor.

A kereskedelmi banknak azonban ahhoz is elegendő jegybankpénzzel kell rendelkeznie, hogyügyfelei készpénz igényének eleget tudjon tenni. Amennyiben a bank pénztárában vanelegendő készpénz, akkor képes teljesíteni ügyfele kérését. Amennyiben a szükségeskészpénzzel nem rendelkezik, jegybanki hitelt vesz fel. Ebben az esetben a jegybank jegybankpénzt, számlapénzt teremt, amelyet kérésre vált át készpénzre.

Az ügyfél nemcsak nemzeti pénzt, hanem valutát, devizát is igényelhet pl. importált termékszámláját kívánja kifizetni. A kereskedelmi banknak más ország pénzében is likvidnek kelllennie. A likviditást saját devizakészlettel, vagy jegybankpénz ellenében a jegybanktól vagymás banktól vásárolt devizával biztosíthatja.

A mai pénz megjelenési formáját tekintve lehet:• számlapénz,•

készpénz• elektronikus pénz (e-money), amely készpénz átvétele, illetőleg számlapénz átutalása

ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyetelektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más pl. kereskedő is elfogad. Azelektronikus pénz alkalmas nagy távolságokon keresztüli fizetésekre, kizárólagl kt ik út A fi té idő tjáb átk ül j lth ki lküldh ti é t

jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) elhelyezett betét A költségvetéshez



jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) elhelyezett betét. A költségvetéshezbefizetett adó megszűnik pénzként funkcionálni, de ha árut, szolgáltatást vásárolnak belőle,vagy a költségvetés adót térít vissza, akkor újra a pénztömeg részévé válik. Ebben az esetben

pénzteremtés nélkül növekszik a pénztömeg.Valuta, deviza

A valuta más ország, országok csoportjának törvényes fizetési eszköze, készpénz. A devizavalutára szóló követelés, vagy fizetési ígéret. A valutaárfolyam valamely valuta egységénekegy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam meghatározott devizánakmásik ország pénznemében kifejezett ára. Van vételi és eladási árfolyam, a kettő különbségétmarzsnak nevezzük. A valuta, deviza leértékelés, felértékelés piaci hatása leértékelődés,felértékelődés. A leértékelés ösztönzi az exportot, mert megnő a kivitel hazai pénzbenkifejezett értéke. Megdrágul az import, emelkedik a belföldi árszint. Olyankor értékelik le avalutát, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazainál. A leértékelésnél fontos cél a folyófizetési mérleg áruegyenlegének javítása, az áruexport növelése, az áruimport csökkenése.Akadályozó tényező lehet, ha nincs elég exportképes áru, tudás, szakember, akapacitásbővítés idő- és költségigényes, és nincs elég tőke, vagy jogi, adózási, környezet- éstermészetvédelmi korlátozások vannak, vagy a piac nem vesz fel több árut csak esetlegalacsonyabb áron, illetve magas az export importtartalma és nincs vagy nincs elég hazaihelyettesítő termék. Az árfolyamcsökkenés csökkenti a tőkeexportot és növeli a tőkeimportot.Az árfolyamcsökkenés hatással van a hitelfelvevőkre és hitelnyújtókra is. A devizábaneladósodottaknak több hazai fizetőeszközre van szükségük az adósságszolgálat teljesítéséhez,vagyis rosszabbul járnak. A devizában befektetők (például kötvény- és részvényvásárlók)nyernek.

Az árfolyamcsökkenés hatással van a foglalkoztatásra A belföldi termelők eladásai nőhetnek,a kapacitásbővítő beruházások nőnek, emelkedik a foglalkoztatottság. Az ország relatíveolcsóbb exportja révén nő a kivitel, ami tovább növelheti a beruházásokat és afoglalkoztatottságot. Ha a hazai termelés a már felsorolt okok miatt nem képes nőni, akkor afoglalkoztatottság változatlan maradhat.

3.2. A pénzügyi rendszerA magyar bankrendszer hosszú fejlődési folyamat eredményeként érte el mai kétszintű intézményrendszerét.

szól Az Országgyűlésnek tartozik beszámolással Az MNB felelős a legfelső döntéshozó



szól. Az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Az MNB felelős a legfelső döntéshozószerv, a monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért. Jegyzett tőkéje tízmilliárd Ft.

3.2.1.1. Az MNB feladatai, függetlensége19

• Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.• Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által

kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a MagyarKöztársaság törvényes fizetőeszköze.

• Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.

• Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatbandevizaműveleteket végez.• Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási

rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerekbiztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolításaérdekében.

• Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyű jt és hoznyilvánosságra.

• Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszerprudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.

• Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csakelsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:20 a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt

bizonyos jogszabály által meghatározott korlátozással,b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokatvásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,

c) saját értékpapírokat bocsát ki,d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),f) szabályozza a kötelező tartalékot,g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

A magyar gazdaság EU csatlakozásával fontossá vált, hogy a jegybankokkal szembentámasztott követelményeknek az MNB is megfeleljen. Az EU központi bankok számárakialakított szabályozásának kompatibilitása:

a jegybank függetlenség

Személyi függetlensége:Az EU szabályozása értelmében a jegybank döntéshozóinak



Személyi függetlensége: Az EU szabályozása értelmében a jegybank döntéshozóinakszemélyükben függetleneknek kell lenniük a kinevezésük időtartamára. A monetáris tanácskülső tagjait 5 évre nevezik ki, az elnök, alelnökök és külső tagok elmozdításának lehetőségei

és módja jogszabályban rögzített. Pénzügyi függetlensége: a jegybank rendelkezik azokkal a pénzügyi alapokkal, amelyekfeladatai megvalósítását biztosítják. Fontos feltételt jelent az alaptőkéje.

Az MNB tanácsa alakítja ki a monetáris politikát, amely a pénz-, és hitelkínálat, valamint apénz-, és hitelkereslet befolyásolására irányul azzal a céllal, hogy elősegítse a pénzügyiegyensúly megteremtését, megőrzését, közvetetten a nemzetgazdaság stabilitását. A célelérése érdekében monetáris politikai eszközöket alkalmaz a jegybank pl. árfolyam-szabályozás, kötelező tartalékképzés előírása a kereskedelmi bankok számára, pénzügyiintézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányábantartalékot (tartalékráta) kötelesek elhelyezni az MNB-nél. A tartalékráta (tartalékráták)mértékét a monetáris tanács határozza meg. A monetáris tanács irányadó kamatként jegybankialapkamatot határoz meg. A jegybank rendkívüli szükséghelyzetben, a pénzügyi rendszerstabilitásának védelmében hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. Ezekkel az eszközökkel a jegybank szabályozza, befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzteremtő lehetőségeit,hitelnyújtási, betétfogadási feltételeit, üzletpolitikáját.

3.2.1.2. Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat azállamháztartással21

Az MNB a következő számlákat vezeti:

• kincstári egységes számlát (KESZ),• Államadósság Kezelő Központ Zrt. pénzforgalmi számláját,• az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját,• a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.• egyéb számlákat, az állam megbízásából.

Az MNB a KESZ mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybankialapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.

A monetáris finanszírozás tilalmaAz MNB az Európai Közösséget létrehozó szerződés monetáris finanszírozásra vonatkozótilalmai és a tilalmak alkalmazásához szükséges hitelezési tevékenysége3603/93/EK tanácsirendeletealapján az államnak helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó

intézmények befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam, helyi



intézmények befolyásoló irányítása alatt mköd nek tekinteni, ha az állam, helyiönkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unióintézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy

más közigazgatási szerve együttesen, közvetve vagy közvetlenül:• a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,• ellenőrzi a részesedéshez f űződő szavazati jogok többségét, vagy• kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága tagjainak

több, mint a felét.

Az MNB eljárása az állam megbízottjakéntAz állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve arészvényeket - tekintetében a jegybank az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.A megbízás alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben éskülföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésévelkapcsolatos feladatok ellátásában.Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős ésfedezeti ügyleteket köthet.

A jegybank jegybanki ellenőrzése az alábbi el

őírások betartatására irányul:a) jegybanktörvény,

b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyiszolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásárólszóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyiszolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezései,

d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabályrendelkezései,e) az MNB elnöke rendeleteinek,

f) az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltakvégrehajtására,

g) a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.

A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásbólszármazó adatok ellenőrzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárás.Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálatianyagok bekérésére.Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el. Ha a vizsgáltokmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapításokki é íté álik ük é é ú j b ki llő é t é ő él j lt

3 2 2 A pénzügyi intézmények22



3.2.2. A pénzügyi intézmények

A pénzügyi intézmények lehetnek:hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások . A hitelintézetekközé tartoznak a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek. Aszövetkezeti hitelintézetek a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek.

A hitelintézetek pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végeznek.

Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások23 1. Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőlegdevizában, valutában:

a) betét gyű jtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű -nyilvánosságtól történő elfogadása,

b) hitel- és pénzkölcsön nyújtása,c) pénzügyi lízing,d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása,

illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása,

f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetvecsekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),i) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, j) hitel referencia szolgáltatás,k) készpénzátutalás.

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása valamint akészpénzátutalás szolgáltatásokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi azMNB előzetes véleményének kikérésével.

2. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzéseforintban, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység,b) az elszámolás-forgalom lebonyolítása (elszámolás-forgalmi ügylet),c) pénzfeldolgozási tevékenység,d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

Az elszámolás-forgalom lebonyolítása és a pénzfeldolgozás kiegészítő pénzügyi szolgáltatástj b k dél i llő i é j i dél A ől óló h á

kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, vagy elektronikus pénzt bocsát ki.



y ), p y j , gy pHitelintézet bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezetihitelintézet lehet takarékszövetkezet, illetőleg hitelszövetkezetet

Kizárólag hitelintézet jogosult:a) betét gyű jtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a

visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,

b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérően nem rendelkezik -, ésc) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos

szolgáltatás nyújtására,d) pénzváltási tevékenység végzésére.

A bank az a hitelintézet, amely a betétgyű jtést, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását,valamint hitel- és pénzkölcsön nyújtását üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélytvalamennyi pénzügyi szolgáltatás teljes körének végzésére. A bank nyilvánosan működő részvénytársasági forma, alapításához 2 milliárd forint szükséges.

A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosulttevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatásokteljes körére. (Például az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szóló 2004.évi XXXV. törvény szerint az alapításhoz 600 millió Ft szükséges)

A szövetkezeti hitelintézet által végezhető pénzügyi szolgáltatások: betét gyű jtése és másvisszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing , pénzforgalmi szolgáltatások

nyújtása, elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása,illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása,valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása , valutával, devizával - ide nem értve apénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára, vagy bizományoskénttörténő kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység, készpénz átutalása. Ahitelszövetkezet ezeket a tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körébenvégezheti.

A hitelintézetek működéseA pénzügyi intézmények feladata, hogy a rájuk bízott idegen forrásokat és a saját forrásukat isbiztonsággal kezeljék. Ennek érdekében a jogszabály a működésre és a kockázatvállalásravonatkozóan ún prudenciális szabályokat tartalmaz (Prudens: óvatos körültekintő

3.2.2.2. A pénzügyi vállalkozások



p gy

A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyiszolgáltatást végez pl. pénzügyi lízing, bankkártya kibocsátás, fogyasztás hitelezése, bankközipénzpiaci ügynöki tevékenység stb. A betétgyű jtésen és a számlavezetésen kívül mindenegyéb pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult. Pénzügyiügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagostevékenységként végezhet. Az alapításkori jegyzett tőke legkisebb összege 20 millió Ft.

3.2.3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)A PSZÁF központi költségvetési szerv, amely általános tőkepiaci felügyeletként rendszeresadatszolgáltatást kér minden pénzügyi szervezet (bank, szakosított és szövetkezetihitelintézet, pénzügyi vállalkozások, tőzsde stb.) pénzügyi adatairól (likviditás, szolvencia,kockázatok, szolgáltatások) és egyes személyi adatokról is. A pénz- és tőkepiaci működést,illetve az egész gazdaság számára súlyos hatásokat eredményező rendkívüli eseményeketköteles a szervezet vezető je a PSZÁF számára jelenteni. A PSZÁF jogosult helyszíni és nemhelyszíni ellenőrzést végezni, amely jogkörével rendszeresen él is, annak érdekében, hogy aszervezetek prudens működési feltételeit ellenőrizni tudja. Jogosult a pénzügyiintézményekkel szemben intézkedni, a jogkövetkezményeket érvényesíteni. A felszámolástazonban csak a PSZÁF, illetve vele egyetértésben a hitelintézet jogosult kezdeményezni.

3.2.4. Betétbiztosítás

Piacgazdaságokban a betétbiztosítás fontos intézménye a bankrendszernek, ugyanis abankokat és más hitelintézeteket sem kerüli el a csőd veszélye. Egy hitelintézet bukásának azegész nemzetgazdaságot érintő, súlyos következményei lehetnek, s ezért minden országnakérdekében áll, hogy megőrizze bankrendszere stabilitását, a hitelintézetek iránti bizalmat,egyebek mellett a betétbiztosítás intézménye révén.

3.2.4.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap

A magyar betétbiztosítási rendszert és annak gazdáját, az Országos Betétbiztosítási Alapot az1993 évi XXIV törvény hozta létre jelenleg a többször módosított 1996 évi CXII törvény

törvényben meghatározott összeghatárig. A hazai betétbiztosítás működésének a lényege aé l á d há b f l lh ó



törvény alapján röviden három pontban foglalható össze:1. A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes

adatait tartalmazó) betétek után.2. A törvény a kifizetés felső értékhatárát betétesenként ötvenezer euróban határozzameg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik, a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon számítva.

3. A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát ha egy betétes többhelyen helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik a törvény szerintiösszeghatárig.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:a) a költségvetési szerv,b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,c) az önkormányzat,d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a

magánnyugdíjpénztár,e) a befektetési alap,f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő

szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,g) az elkülönített állami pénzalap,h) a pénzügyi intézmény,i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap,

illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója,továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,

m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet[Ptk. 685. §c) pontja] által elhelyezett,

n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealapbetéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá:a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés

időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képestjelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap valamint

fontos az, hogy csak a névre szóló, a bank nyilvántartása, illetve a betéti okirat alapjáníth tó b tét k bi t ít tt k l k k t l jd é t lű



azonosítható betétek a biztosítottak, azaz amelyeknek tulajdonosa egyértelműenmeghatározható. Megjegyezzük, hogy 2001. december 19-étől már csak névre szólóanhelyezhető el betét, Ha valaki ugyanannál a banknál magánszemélyként és egy gazdaságitársaság nevében helyezett el betétet, akkor a kétfajta betét külön-külön, egymástólfüggetlenül is biztosított. Egyéni vállalkozóként és magánszemélyként elhelyezett betéteketössze kell vonni, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó nem gazdasági társaság.

3.2.4.2. A Befektető-védelmi Alap

A Befektető-védelmi Alap (Beva)önálló jogi személy, amely a törvény rendelkezései,valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásávalkorlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározottügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatásáravonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni

Beva tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeletének engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Azügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező árutőzsdei szolgáltatóönként határoz arról, hogy a Beva tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a Beva biztosításanélkül végzi. A Bevának jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetésiszolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, valamint portfoliókezelést végző befektetési-alapkezelő a tagja, árutőzsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz. A Beva általnyújtott biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfoliókezelési, értékpapír letétiőrzési,illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és értékpapír-számlavezetési tevékenység körébenmegkötött szerződésekre terjed ki.

A biztosítás alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatásitevékenységet csakis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével lehetfolytatni. A befektetési szolgáltatók, az egyéni portfoliókezelést végző befektetésialapkezelők, illetve pénzügyi vállalkozások a jogszabály alapján kötelesek csatlakozni aBevához, esetükben tehát a felügyeleti engedély léte egyben azt is jelenti, hogy a Beva

biztosítása alá tartoznak. Az árutőzsdei szolgáltatók nem kötelesek csatlakozni, esetükben aBeva tagságról külön érdemes tájékozódni.

Kártalanítás csak olyan esetben fizethető, ha a követelés alapjául szolgáló szerződést aBevához történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték.



3.3. A pénzügyi szolgáltatásokA legfontosabb pénzügyi szolgáltatása betétgyű jtés és a hitelnyújtás. A betétgyű jtésnél a betétformájában koncentrálja más gazdasági szereplő pl. helyi önkormányzatok, háztartások,gazdasági társaságok pénzét, megtakarításait, de más műveletekkel is gyű jthet forrásokat(értékpapír kibocsátások pl. bankkötvény, más banktól hitelfelvétel). Ezeket a műveleteket abank passzív mű veletként valósítja meg. Az összegyű jtött pénzt olyan műveletek végzésérefordítja, amelyek során követelése keletkezik az ügyfelekkel szemben. Ilyen a hitelnyújtás,értékpapír vásárlás, tőkeérdekeltség szerzése, betételhelyezés más banknál. Ezek a műveletekaz aktív bankmű veletek. Vannak olyan „semleges” szolgáltatások, amelyek nem jelentenekkockázatot, de jutalékhoz juttatják a bankokat. Ide sorolható a fizetési forgalom lebonyolítása,és a különböző banki szolgáltatások nyújtása.

A kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásokközé tartozik pl. a pénzváltás, külföldi fizetési eszközökadás-vétele, a pénzmegszámolása, ellenőrzése valódiság, forgalomképesség szempontjából,ügynöki tevékenység végzése, az elszámolás-forgalom elektronikus átutalási rendszereinekműködtetése. Gyorsítja, megkönnyíti a fizetéseket a Bankközi Zsíró rendszer.

3.3.1. Passzív bankműveletek

A bank pénzközvetítéssel foglalkozik, így a passzív műveletek fontos szerephez jutnakmunkájában, mivel az így megszerzett forrásokat a továbbiakban aktív műveletekmegvalósítására fordítja.

A bank passzív mű veletei:• számlanyitás, betétgyű jtés és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó

mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása, pénzalapok és alapítványok kezelése,• banki értékpapír kibocsátása (pl. bankkötvény, letéti jegy, pénztárjegy stb.),• hitelfelvétel (jegybanktól vagy más banktól),• váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek,• bankközi hitelfelvételek,• nemzetközi közvetlen hitelfelvételek,• tőkeemelés, jegyzett tőke, tőketartalék befizetés, befizetés eredménytartalékba,• alárendelt kölcsöntőke igénybevétele.

Betétgyű jtés

3.3.2. Aktív bankműveletek



Aktív bankügyleteknél a bank a későbbi felhasználókhoz juttatja el a szükséges pénzösszeget,azaz követelése vagy vagyonra szóló joga keletkezik ügyfeleivel szemben. E bankügyleteknéla bankok fizetőképességük jelentős részét átengedik ügyfeleiknek, ill. partnereiknek. Eterületre tartoznak a következő műveletek:• hitelnyújtás,• más bankoknál letét elhelyezése,• értékpapír vásárlás és tőkeérdekeltség megszerzése,• pénzügyi lízing (speciális finanszírozási forma is egyben),

• követelések megvásárlása, megelőlegezés, váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás,• bankközi hitelkihelyezések,• egyéb bankműveletek.

3.3.3. A hitelnyújtás

Hitelnyújtás jellemző je, hogy a bank meghatározott időszakra, visszafizetési kötelezettség éskamatfizetés terhe mellett, meghatározott összeget az igénylő rendelkezésére bocsátszerződésben rögzített feltételekkel. A hitel kamatlába, a kölcsönvett pénzért fizetett díj függa gazdasági környezettől (jegybanki alapkamat, betéti kamatláb) és a folyósított hitel jellegétől. Nagyságát a kereslet-kínálat, az infláció mértéke, a hitel célja, futamideje és alikviditás is alakítja.

A hitel igénybevételnél a következő hitelköltségek kel kell számolnia az ügyfélnek:– Ügyleti kamat, amely az irányadó jegybanki alapkamat és az ügyfél minősítése alapján

meghatározott felár.– Hitelbírálati díj, amely a hitel elbírálása során megjelenő emberi munkát díjazza.

Abban az esetben is meg kell fizetni, ha a hitelkérelmet elutasítják.– Kezelési költség, amely az ügyletmenet kapcsán felszámított összeg, fizetése általában

az első folyósított tételből történik.– Szerző déskötési díj, amely egyszeri fizetési kötelezettség, a hitelszerződés

létrehozásáért.– Rendelkezésre tartási jutalék , amely az igényelt összeg folyamatos rendelkezésretartásának költsége.

– Késedelmi kamat fizetése az esedékesség elmulasztása esetén.– Szerző désmódosítási díj csak akkor, ha a futamidő alatt a szerződést valamely pontján

Bankhitel : a hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy jutalékért meghatározott hitelkeretettart a másik szerződő fél rendelkezésére A hitelkeret összegéig a szerződő fél automatikusan



tart a másik szerződő fél rendelkezésére. A hitelkeret összegéig a szerződő fél automatikusanigényelheti az összeget, vagy annak egy részét a lejárati időn belül.

Bankkölcsön: a hitelintézet kölcsönszerződés alapján meghatározott összeget az adósrendelkezésére bocsát, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét kamatfizetésselegyütt a szerződés szerint visszafizeti. A bank a felhasználás célját ellenőrzi, a kölcsönt csakadott célra szabad felhasználni.

A hitelek csoportjai:1. Lejárat alapján lehetnek rövid lejáratúak (az igénybevétel és a visszafizetés maximum

12 hónap), közép lejáratúak, ezek 36-48 hónapra szólóak, és hosszú lejáratúak,amelyek 36-48 hónapon túli lejáratúak. A hitelek lehetnek éven belüliek és éven túliak.2. Fedezet alapján: a hitelek lehetnek fedezettel bíró (a bank ekkor biztosítékot kér a

hitel nyújtásakor, ez lehet kézizálog, jelzálog, áruokmány) és fedezet nélküli hitelek.3. Hitel tárgya alapján: forgóeszközhitelek és beruházási hitelek.4. Hitelszerző dés tartalma szerint: pénzhitelek és kötelezettségvállalási hitelek.

– A pénzhitelek tényleges hitelfolyósítást jelentenek. Fajtái:o személyi hitelek pl. lakossági kishitelek, kezes hitelek, vállalkozások

szezonális hitelei,o reálhitelek pl. jelzáloghitel.

– A kötelezettségvállalási hiteleknél a bank megbízhatóságát, hitelfolyósításikészségét adja megbízható ügyfeleinek pl. kauciós hiteleknél a bank eleget teszügyfele helyett annak fizetési kötelezettségeiért, akkreditív nyitásnál vállalja,hogy harmadik félnek fizet, váltóját elfogadja stb.

A gazdasági szereplő knek a hitelfelvételnél célszer ű mérlegelni a következő szempontokat:1. Milyen okból, milyen cél megvalósításához szükséges a hitel?2. Milyen gyorsan van szüksége pénzre?3. Milyen hosszú időre szükséges a hitelforrás?4. Mikor és milyen forrásból lesz képes teljesíteni a hitelből fakadó adósságot?5. Hogyan érinti a hitelfelvétel a már meglévő adósságállományát és annak szerkezetét?6. Mit tud a hitel fedezeteként felajánlani?7. Mely bank(ok)tól kérjen ajánlatot, figyelemmel a közbeszerzési törvény előírásaira?

A hitelek megjelenési formái1. FolyószámlahitelFolyószámlahitel éven belüli likviditási hitel, amelynek célja a hitelfelvevő pl. a helyiönkormányzat zavartalan működésének biztosítása A számlavezető hitelintézet az ügyfél

3 Eseti hitel



3. Eseti hitelA bank eseti, egyszeri kölcsönt nyújt, amelynek összegét egy meghatározott időpontigrendelkezésre tartja. A rendelkezésre tartásig lehet a kölcsönpénzt felvenni. A hitelt a bankhitelszámláról folyósítja és törlesztést is megállapodástól függően egy összegben vagyütemezés szerint erre a számlára kell teljesíteni pl. munkabérhitel, karbantartás finanszírozástszolgáló működési hitel.

4. Fejlesztési, beruházási hitelA bank eseti, egyszeri hitelt nyújt a hitelfelvevő beruházásának, fejlesztési céljánakmegvalósításához. A hitel lejárata a fejlesztés időtartamától, megtérülésétől függ. A hitelkeret

lehívása, a hitel törlesztése a hitelszerződésben meghatározott ütemezésű pl. helyiönkormányzatok esetében szennyvízcsatorna építése, útépítések, intézmények felújítása,illegális szemétlerakodók megszüntetése, EU támogatások megelőlegezésére stb.

5. JelzáloghitelJelzáloghitel konkrét cél megjelölése nélkül igénybe vehető fedezetalapú finanszírozási mód.A bank által elfogadott ingatlan felajánlása hitel fedezeteként. A tulajdoni lapon a bank javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni. Példaként említjük meg, hogy az önkormányzati alrendszerhitelállománya 2002-2006. között 6,6 szeresére nőtt. A 2002.évi 70.9 milliárd Ft-ról 463.6milliárd Ft-ra emelkedett.

3.3.4. Kockázatvállalás

Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. Ahitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek,

illetve biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagyügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatolótőkéjének legalább 10 %-a. Az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézetáltal vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg ahitelintézet szavatoló tőkéjének 25 %-át. Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézetanyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetbenminősített befolyással rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézetvagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezető je,illetve ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik, ez az arány húszszázalék.

A fizetési forgalom lebonyolítása a forgalom irányát tekintve két részre tagolható:



etés o ga o ebo yo tása a o ga o á yát te tve ét és e tago ató:– belföldi (nemzeti) pénzforgalom,– nemzetközi (külföldi) pénzforgalom.

3.4.1. Bankszámlaforgalom

A készpénz nélküli fizetési forgalom (számlapénz forgalom) lebonyolítása a bankok egyiklegfontosabb szolgáltatása. A természetes és jogi személyek és ezek társaságai pénzforgalmitevékenységének megvalósítására vonatkozóan jogszabály rendelkezik.

A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhatalmazott hitelintézetekbankszámlaszerző déstkötelesek kötni ügyfelükkel, ha arra a szükséges feltételek megvannak, ezek: érvényescégbejegyzéssel rendelkezik, és ismert, és a bankkal közölték a cég statisztikai számjelét.

A bankszámla megnyitásáról a hitelintézet értesítést küld:– az APEH-nak,

– a KSH-nak.A bankszámlára került összegek felett csak az arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez azt jelenti, hogy a számlavezető hitelintézetnél a számlatulajdonos cég vezető je bejelenti a jogosultak aláírását (aláírási címpéldány). Ez a név és az aláírás minta közlése.

A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy aláírása szükséges. A pénzforgalmimegbízásokat a bank által megadott formanyomtatványon kell benyújtani. Természetesszemély a bankszámla felett a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet.

A bankszámla feletti rendelkezés kétféle lehet:− Közvetlen rendelkezés azt jelenti, hogy a bankszámla tulajdonosa a számlavezető

bankot szólítja fel a teljesítésre az általa kiállított formanyomtatvány felhasználásával.− Közvetett rendelkezés esetén a bankszámla tulajdonosa a jogosult részére ad a

bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó okmányt, amelyet a jogosult nyújt be a

jogosult számlavezető bankjához, felszólítva ezzel a fizetés teljesítésére.

A bank a fizetési megbízásokat a megbízó rendelkezése szerinti időpontra teljesíti, ha aformanyomtatványok formailag és tartalmilag megfelelnek az előírásoknak. A bank csak ahiánytalanul kitöltött, előírásszerűen aláírt és cégbélyegzővel ellátott formanyomtatványokat

3.4.2. Fizetési módok



A fizetési módok között a készpénzfizetéseket egyre szűkebb területre kívánja a kormányzatvisszaszorítani jogi eszközökkel. A forgalom zömét a készpénz nélküli bankszámlák közöttiátvezetés jelenti.

Bankszámlaforgalom• Átutalás Az átutalás aktív fizetési mód, a vevő (fizető) kezdeményezi a számlavezető bankjánál, hogyaz eladója (szállító) számlájára utalja át a szerződött összeget. Ez a fizetési formaalapformának tekinthető, mind a belföldi, mind a nemzetközi fizetési forgalomban elterjedt,régóta használatos. Feltételezi az eladó és a vevő közötti bizalmat, hogy a vevő valóban kifogja fizetni az átvett áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. Kockázatos fizetési mód azeladó szempontjából. Az átutalás lehet egyedi vagy csoportos.

• Inkasszó (beszedési megbízás) Passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. Megbízza számlavezető bankját, hogy avevőtől (adóstól) szedje be esedékessé vált követelését. A vevő kockázata nagyobb. Belföldi

forgalomban használt formái azazonnali beszedési megbízás (promt inkasszó) és ahatárid ő s fizetési megbízás. Az utóbbi neve is tükrözi, hogy a megbízás benyújtását csak meghatározottidő eltelte után követi a fizetés. Az inkasszó lehet egyedi vagy csoportos. A nemzetközifizetési forgalomban a kockázatok csökkentése érdekében az inkasszó „bonyolultabb”változatai terjedtek el. A sima (clean) inkasszó esetében a vevő már a fizetés előttbirtokolhatja az árut. E mód feltételezi az eladó és vevő közötti bizalmat, vagy az eladó„kiszolgáltatottságát”, vagy piacszerzési törekvéseit, azaz mindenáron el akar adni. Azokmányos inkasszó esetén a fizetési okmányokhoz az eladó a kereskedelmi okmányokat ismellékeli. A bank a kereskedelmi okmányokat vagy fizetés ellenében, vagy fizetési ígéret(váltó) ellenében szolgáltatja ki a vevőnek. Egyik változata avinkulált inkasszó, amikor avevő csak az inkasszó összegének kifizetését követően rendelkezhet az áruval. A legkevésbékockázatos fizetési mód az eladó számára azindirekt bankbeszedvény. Az áru címzettje egy(speditőr), szállítmányozó cég, az áru felett pedig a bank rendelkezik. Amikor a vevő teljesítia fizetést, a bank átadja a kiszolgáltatási jegyet, amellyel a vevő a speditőrtől megkapja azárut.

Az inkasszót a Magyar Államkincstár is alkalmazza pl. a helyi önkormányzatoknak nyújtottmegelőlegezési hiteltartozás beszedésére.

• Akkreditív

az eladónak, vagy negociáló bank, amely saját költségére és kockázatára az eladótól megvesziaz okmányokat, levonva a kamatot. A vétellel a bank átvállalja az eladó ügylethez kapcsolódó



jogait és kötelezettségeit a megvett okmányban szereplő értékig. Az eladó pénzéhez jut.

• Váltó, fizetési ígérvény vagy fizetési felszólításA váltó értékpapír, amelynek szigorú formai és tartalmi előírásoknak kell megfelelnie,hitelviszonyt hordoz. Az alapjogviszonytól a váltójogviszony függetlenedik, a váltóforgatható. Névértéke a lejáratkor esedékes. A váltó birtokosának választási lehetőségei:megvárja a lejárati időt, vagy forgatja a váltót, vagy a banknál lejárat előtt leszámítoltatja. Abank levonja az esedékességig hátralévő kamat összegét. Államháztartási körben a központiköltségvetési szervek váltóműveleteket nem végezhetnek, csak az önkormányzatok.

• CsekkSzigorú formai követelményeknek megfelelő készpénz kímélő fizetési eszköz. A csekkkibocsátója utasítja a számlavezető bankot, hogy a csekk bemutatójának fizesse ki a csekkbenmegjelölt összeget.

• Elektronikus fizetésekAz egyik formában az ügyfél közvetlenül kapcsolódhat az elektronikus eszközhöz, a másikformában csak a bankok között, illetve bankon belül bonyolítják az átutalásokatelektronikusan.Elektronikus számla jóváírási rendszer. A munkáltató mágnesszalagon közli a bankkal afizetés adatait pl. bérkifizetésnél. A fizető bank megterheli a munkáltató számláját, az összegmegjelenik a kedvezményezett banknál, amely jóváírja a kedvezményezett számára azösszeget.Elektronikus számlaterhelési rendszer (EFT gyorsan elterjedt rendszer) magánügyfelek

esetében használatos pl. szolgáltatási díjak, törlesztő részletek, biztosítási díj stb. Automatizált klíringházak (ACH) a bankok közötti terheléseket és jóváírásokat gyorsítja megelektronikus adatfeldolgozással. Általában kisösszegű kifizetésekre használják.

Bankközi elektronikus elszámolások szervezetei• CHIPS 1970-ben New Yorkban alapították a jegybankok az egymás közötti elszámolásra.• SWIFT Társaság 1977-ben alapították az észak-amerikai és európai bankok a nemzetközi

fizetések megkönnyítésére• Bankközi Klíring Rendszer (BKR) 1994 óta működik Magyarországon a bankok közötti

fizetések lebonyolítására. Részt vesznek benne a Magyar Államkincstár, a hitelintézetek,az MNB, a KELER Rt. A rendszert a GIRO Elszámolás Forgalmi Rt. működteti. Arendszer tagjai kötelesek ügyfeleik pénzforgalmát a giro-rendszeren belül lebonyolítani, a

f ő

hitelkártya (credit card) hitelszerződés alapján hosszabb időszakra hitel felhasználásátteszi lehetővé. Létezik egyedi üzemeltetésű hitelkártya (budget card), amely rulírozó

f á á á ő é é f á á á á



hitelkeret felhasználását teszi lehetővé. Megjelenési formáját tekintve a bankkártyáklehetnek optikailag olvashatók, chip mágnescsíkkal ellátottak és dombornyomásosak.

3.5. A pénzügyi vonatkozású előírások a közbeszerzésikiírásokbanA közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell az ajánlattevő

pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát is. Emellett az ajánlatkér

ő az eljárásban más pénzügyi vonatkozású előírásokat is megfogalmazhat.

3.5.1.Az ajánlati biztosíték

A közbeszerzési eljárások során az ajánlati biztosítéknak fontos szerep jut az ajánlatkérő,illetve bizonyos szempontból az ajánlattevő kockázatainak csökkentésében pl. aszerződéskötés meghiúsulása vagy a határidők be nem tartása esetén; a közbeszerzésieljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető. Az ajánlati biztosítékot azajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásbanmeghatározott időpontig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani és az ajánlattevőnekigazolnia kell ennek tényét. A biztosíték értékét – az ajánlattevők esélyegyenlőségénekbiztosítása mellett – az ajánlat esetleges visszavonása, vagy a szerződéskötés meghiúsulásamiatt az ajánlatkérőt érhető veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. A biztosítékot

vissza kell fizetni az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlatérvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz naponbelül, a nyertesnek és a második legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a szerződéskötést követő 10 napon belül, kivéve, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének időpontja alatt ajánlatátvisszavonja, vagy a szerződés megkötése aző érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg. (Anyertesnek, illetve ha a szerződéskötésre a második legkedvezőbb ajánlatkérővel kerül sor, amásodiknak csak akkor kell visszafizetni a biztosítékot, ha az nem válik a megkötöttszerződést biztosító mellékkötelezettséggé.)

Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzbenteljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékénekmegfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles:

já l ők é é h ljá á d é é já l i f lhí á b j löl

kötelezvénnyel.



3.5.2. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának módja,bizonylata

• A pénzügyi intézménytől származó igazolás, vagy meghatározott biztosíték(felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolás.

• A számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtása (ha az ajánlattevő letelepedéseszerinti ország joga előírja közzétételét).

• Az előző három teljes év teljes forgalmáról és a közbeszerzés tárgyának forgalmárólszóló nyilatkozat, attól függően, hogy ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdtemeg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

• Az ajánlatkérő által elfogadott egyéb nyilatkozat, dokumentum.

3.5.3. Teljesítési bankgarancia

A szerződésszerű teljesítés biztosítékául szolgál. Mértéke, pontos feltételei azajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített [a162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Korm.rendeletben megadott keretek között].

– A teljesítési bankgarancia lehívására jogosult személy, azaz a bankgaranciakedvezményezettjének megnevezése.

– A szállító/vállalkozó a teljesítési bankgaranciaeredeti példányát a kedvezményezettrészére köteles átadni. (A benyújtás módja az ajánlati/ajánlattételi dokumentációbanés/vagy az eljárási hirdetményben rögzített.)

– A teljesítési bankgaranciának abenyújtás pillanatától a szerző désben rögzítettteljesítési határid ő n túl még legalább további 60 napig kell érvényesnek éshatályosnak lennie. Építési beruházásnál általában több évre kérik az ajánlatkér ő k aberuházás átfutási idejének függvényében.

3.5.4. Jótállási bankgarancia

A jótállási kötelezettségek szerződésszerű teljesítésének biztosítékául szolgál. Mértéke,pontos feltételei az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben

3.6. Pénzügyi számítások



3.6.1. Statikus számítások

A statikus számítások a pénz időértékét nem veszik figyelembe. Kevéssé bonyolult, kevésséköltséges eljárások.

1. A megtérülési idő arra a kérdésre válaszol, hogy hány év alatt térül vissza az eredetilegbefektetett pénz a beruházás révén elért jövedelmekből. Alkalmazásához meg kell határozni adöntéshozó által maximálisan megengedhető megtérülési időt.

Kiszámítása: Minden évben azonos jövedelem esetén a megtérülési idő a kezdő befektetésösszege és a várható éves jövedelem hányadosa.

Megtérülési idő = Kezdő befektetés összege/Várható éves jövedelem

Változó éves jövedelem esetén meg kell keresni azt az időpontot, amikor a kumulált jövedelmek éppen megegyeznek a kezdő befektetés összegével.

Megtérülési idő = t + b - c / d - c

t = az utolsó teljes év, amikor a halmozott jövedelem kisebb a kezdő befektetés összegénél,b = a kezdő befektetés összegec = a halmozott jövedelem t évigd = a halmozott jövedelem t + 1 évig

3. Példa Hány év alatt kapjuk vissza az eredetileg befektetett10000 pénzünket a beruházáseredményeként képző d ő jövedelmekbő l?

A várható pénzáramok minden évben azonos nagyságúak:Megtérülési idő = Kezdő befektetés összege / várható éves jövedelemPB = 10000 / 4000 = 2,5 év

Év Beruházási projekt0 -100001 40002 40003 40004 4000

4. Példa Kezdeti beruházás: 10 m FtÉ é á k 2 Ft 3 Ft 3 Ft 4 Ft



Éves pénzáramok: 2 m Ft, 3 m Ft, 3 m Ft, 4 m FtÁtlagos jövedelmezőség = [(2+3+3+4)/4] / 10 = 30%

3. A költség összehasonlítás módszer alkalmazásakor adott funkció, kapacitás elérésétbiztosító beruházások költségeit hasonlítjuk össze.

4. Kamatszámítások

Kamat: A tőkének a kamatozási időtartam alatti növekménye, pénz időértékének mértéke.

Megkülönböztetjük a nominális (névleges) és a reálkamatot. A reálkamat számításánálkiszűrjük az inflációt.

a) 8 % nominális kamatláb reálértéke 5 %-os inflációs ráta esetén 2,86 %.

b.) 8 % nominális kamatláb reálértéke 6.8 %-os inflációs ráta esetén 1,12 %.

Kamatozási időtartam: az a teljes időtartam, amelyre a kamat jár.Kamatláb (r): a kamatláb érvényességi idejére vonatkozóan a kamat és a tőke indulóértékének hányadosa, a pénz időértékének időegységre vonatkozó mértéke (mértékegysége).

A kamatláb érvényességi ideje:az időegységnek tekintett meghirdetett időtartam (különmegjelölés hiányában egy év).

Konverziós periódus: a kamat tőkésítésének - az induló tőkeértékhez csatolásának –időtartama.

3.6.2. Dinamikus, a pénz időértékén alapuló módszerek

A dinamikus módszerek két elven épülnek fel:• A pénz id ő értékének elve: egységnyi mai pénz többet ér, mint egységnyi jövőbeni pénz,

mert befektethető és hozamot biztosít.

0,0286105,0108,01rreál =−

+

+=

0,01121068,0108,01rreál =−

+

+=

C0 = mai pénzösszeg jelenlegi értéke1+r = kamattényező



Egyszerű kamatozás

Egyszerű kamatozás esetén minden kamatozási periódusban csak az eredetileg elhelyezetttőke után fizet kamatot a bank. Kamatos kamatozás esetén minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül(tőkésítik) és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez.A kamatláb lehet névleges és az inflációval korrigált reálkamatláb.

5. PéldaElhelyezünk a bankba 100 e Ft-ot 5 évre 10 %-os kamattal.

Hogyan kamatozik a pénzünk egyszer ű kamat és kamatos kamat mellett? A bank évvégénszámolja el a kamatot.

Megoldás:

Egyszer ű kamat: FV5=100*(1+5*0,1)=150 eFt Év Kamatozó pénzösszeg Éves kamat Év végi pénzösszeg1. 10.000 1.000 11.0002. 10.000 1.000 12.0003. 10.000 1.000 13.0004. 10.000 1.000 14.0005. 10.000 1.000 15.000

Összesen 5.000

Kamatos kamat: FV5=100*(1+0,1)5=161,051 eFt

6. PéldaKamatos kamatszámítás, ha az induló tőke 100 e Ft, a kamatláb 10% és a kamatszámításiidőszak 10 év.

Tőke Kamat Kamattal növelttőke

Visszafizetettösszeg

1. év végén 100x(1+0,10) 10 1102 év végén 110x(1+0 1) 11 121 121

2. Jövőbeni pénz jelenbeni értéke (PV Present Value)

A jelenérték-számítás a jövőben esedékes pénzek jelen időpontra vonatkozó értékének a



A jelenérték számítás a jövben esedékes pénzek jelen idpontra vonatkozó értékének ameghatározását jelenti.Egy periódus esetén a jövőérték: FV1 = PV (1 + r) átrendezve a jelenértékre a fenti egyenletet:

PV=FV1(1/1+ r)vagyPV0=C1 (1/1 + r)

ahol az 1/(1 + r) a kamattényező reciproka, amitdiszkonttényező nek is nevezünk.

A diszkonttényező azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeni időpontbanesedékes egységnyi pénzösszegnek. A diszkontálásnak használatos kamatlábat

diszkontrátának (leszámítolási kamatláb) is nevezikÁltalános alakban:PV = FVn (1/ (1 + r)n)

3. Annuitás

A meghatározott ideig esedékes, periódusonként egyenlő nagyságú pénzáramok sorozatátannuitásnak nevezzük.• Szokásos annuitás, ha a pénzáramok év végén jelentkeznek.• Esedékes annuitásnak nevezzük, amikor a pénzáramok a periódusok elején esedékesek.Az annuitás alkalmazása jellemzően: hitelek törlesztő részletei, lízingdíjak, biztosítási díjak,nyugdíjpénztári be- és kifizetések, fix kamatozású kötvények értékelése, beruházásokértékelése.

4. Örökjáradék

A periódusonként egyenlő nagyságú végtelen számú pénzösszegek sorozata azörökjáradék (perpetuity). Az örökjáradék felfogható úgy is, mint egy végtelen annuitás; ide sorolhatópéldául a lejárat nélküli kötvények kamata, az elsőbbségi részvények osztaléka, biztosítóktólszármazó életjáradék stb.Képlete PV = C/r

C = évenkénti fix pénzösszegr = kamat

7. Példa Mennyi a jelenértéke annak a lejáratnélküli kötvénynek, amely évente 12 000 Ft kamatot fizetés hasonló kocká atú befektetések ho ama jelenleg 11 %:

8. PéldaEgy „öregdiák” támogatja volt iskolája fizikából legtehetségesebb három végzősét. Az első évben 600 000 Ft-ot, a továbbiakban évente 6%-al növekvő összeggel támogatja a



évben 600 000 Ft ot, a továbbiakban évente 6% al növekv összeggel támogatja aközintézményt.

Feladat: Mekkora t ő kével valósíthatja meg tervét 8% kamatlábat feltételezve?

Megoldás: 600 000/ 0.08 - 0.06 = 30 000 000 Ft.

A jelenérték fogalmának legnagyobb jelentősége, hogy mindent jelenbeli pénzben fejez ki ésígy az időben különböző pénzáramlások összeadhatóvá válnak. A befektetések, beruházások

hozama általában nem egy összegben képződik, hanem évente különböz

ő pénzáram (hozam)érkezik a befektetésünkből, beruházásunkból.

5. Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV)A nettó jelenértéket úgy határozzuk meg, hogy a jövőben várt bevételek diszkontált értékéből(jelenértékéből) levonjuk a befektetés ráfordításait.

Képlete általános alakban:

C 0 = kezdeti befektetésCt = pénzáramlások a „t” időszak alattn = idő (év) r = kamatláb (elvárt hozam)

Más megfogalmazásban a nettó jelenértéken a befektetés révén keletkező jövedelmekdiszkontált értéke és a beruházás egyszeri ráfordításainak diszkontált értéke közöttikülönbséget kell érteni, emiatt a nettó jelenértéket nevezhetjük diszkontált hozadék-értéknekis. Fő szabályként, amennyiben a nettó jelenérték nagyobb nullánál, a beruházást érdemesmegvalósítani.

6. Jövedelmezőségi index (PI Profitability Index)

Olyan mutató, amelynek számításánál a beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét akezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. Arra ad választ, hogy az eredetileg befektetett eszközminden egységére mennyi nettó jelenérték hozam esik. Amennyiben értéke nagyobb, mint

b há á j d l ő

( )∑

= ++−=

n

t t

t

r C C NPV

10 1

7. Belső kamatláb, belső megtérülési ráta (IRR- internal rate of return))

Az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték éppen nulla, azaz a beruházás révén elért



, y j pp ,hozamok diszkontált értéke megegyezik a beruházás ráfordításával. A kamatlábmeghatározásához a lineáris interpoláció használatos.

Belső kamatláb (Internal Rate of Return, IRR) %

( ) 0IRR1 CCn

1ttt0 =

++− ∑=

3.6.3. A jelenérték számítás alkalmazása a programelemzésben

Számos módszer használható a közszektorban programelemzésre, illetve az output/eredményméréséhez kapcsolódó akadályok legyőzésére. Mind a hazai, mind pedig az EU gyakorlataelvárja, hogy a pályázó bemutassa projektjének várható hatását.

Módszerek:− Költségminimalizálás elemzés (CMA – Cost Minimalization Analysis)− Társadalmi költség-haszon elemzés (CBA – Cost Benefit Analysis)− Költség-hatásosság elemzés (CEA – Cost Effectiveness Analysis)− Költség-hasznosság elemzés (CUA – Cost Utility Analysis)

Az összes módszer a költségeket veszi alapul az összehasonlításhoz. Az alternatív programokkövetkezményeinek mérése (értékelése) azonban különböző lehet

Költség-haszonelemzés

A módszer alkalmazásának legjelentősebb terepe az EU pályázat elbírálási rendszerében van.Jelentős szerepet játszhat a területfejlesztés, beruházások, intézményi rendszer fejlesztésére,az állam gazdaságélénkítő intézkedései meghozatalában, azok országos, területi,településszintű hatásának, eredményeinek utólagos értékelésében. A költség-haszon elemzésaz említett beruházás-gazdaságossági jövedelmezőségi számítások mellett tovagyűrűző

számolják el. A vállalkozás 16% társasági adót fizet. A befektetők által elvárt hozam 12%,hasznos élettartam 6 év.



Feladat:Értékelje a beruházási javaslatot a következő döntési kritériumok szerint:

a.) a nettó jelenérték,b.) belső megtérülési ráta,c.) jövedelmező ségi index.

Megoldás:a.) A nettó jelenérték becslése

Kezd ő pénzáram: 56 000 + 4000 = 60 000 eFtÉrtékcsökkenési leírás= 60 000/6 = 10 000 Ft

M ű ködési pénzáramok (adatok ezer Ft-ban)Megnevezés 1-6 év (évente) t.

Árbevétel 50 000(-) változó költség 24 000(-) fix működési költség 8 000(-)értékcsökkenési leírás 10 000

Üzemi (üzleti) eredmény 8 000(-)Adó 12 860

Adózott eredmény 6 720Értékcsökkenési leírás 10 000Működési pénzáram 16 720

NPV = (-) 60 000 + 16 720 x 4. 1114.111 = 6 éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jelenértéke 12 %-os kamatláb mellett.

NPV = 8736 FtA beruházás nemcsak a beruházásra fordított összegeket téríti meg, hanem a tőkepiaconelérhető hasonló kockázatú befektetések hozamán (12 %) felül 8736 e Ft-osvagyongyarapodást is eredményezne.

b.) Belső megtérülési ráta (IRR)A beruházásból várható pénzáramok évente azonosak a becslés szerint (annuitás), ezért akezdő tőkebefektetés és az évi működési pénzáramlás hányadosaként meghatározzuk a 6 évesannuitás diszkonttényezőt

A jövedelmezőségi index egynél nagyobb, így érdemes a beruházást ezen kritérium alapján iselfogadni.

d ) d k ál é lé dő



d.) A diszkontált megtérülési idő = 60 000 /15720 = 3.5885

A kérdés az, hogy 12% kamatláb mellett hány éven keresztül esedékes egységnyi pénzösszegegyüttes jelenértéke egyenlő 3.5885-tel. A már említett táblázatban azt a választ találjuk, hogya várható hasznos élettartamból közel 5 évi működés szükséges, hogy a tőke legalábbmegtérüljön.

Megjegyzés: nem nyereségorientált tevékenységhez megvalósított gépbeszerzés esetén a

módszer alkalmazható. A hozamot a beruházás révén elért többletbevétel és kiadásmegtakarítás együttes összegeként határozhatjuk meg.

3.6.4. Kötvények értékelése

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet gazdasági társaságok, helyiönkormányzatok, bankok és az állam bocsáthat ki. A kibocsátási árfolyam megegyezhet akötvény névértékével, lehet annál magasabb (az eltérés a prémium), lehet alacsonyabb anévértéknél (az eltérés a diszkont érték). A kötvény kibocsátója vállalja a névértékmeghatározott időpontban pl. a lejáratkor történő törlesztését, valamint kamatozó kötvényesetében meghatározott időközönként kamat fizetését. A kötvény névleges kamata lehet fix ésváltozó. A névleges kamatláb a kötvény névleges hozama.

A kötvény jelenlegi (piaci) árfolyama a másodlagos piacon alakul ki. A nettó vagy tiszta

árfolyam közvetlenül a kamatfizetés utáni ár. A bruttó árfolyam a nettó árfolyam és afelhalmozódott kamat összege.

A felhalmozódott kamat:

Felhalmozódott kamat

i = névleges kamat

365 nPikamat n ××=

• tartási periódusra számított tényleges hozam.

Fix kamatozású kötvények elméletiá f l



árfolyama

( ) ( )nn

n

1tt

t0 r1

Pr1

CP+

++

= ∑=

P0 = elméleti árfolyamPn = a kötvény névértékeC t = t-edik periódus pénzáraman = lejáratig hátralévő idő

Egyszer ű vagy szelvényhozam(Current Yield)

Évi kamat a nettó vételi árfolyam százalékában

0PICY =

I = évi kamatP0 = nettó vételi árfolyam

A lejáratig számított tényleges hozam (Yield to Maturity, YTM) a kötvény belső megtérülésirátája, amely az a kamatláb, amely a kötvény jövőbeli pénzáramainak jelenértékét egyenlővéteszi az aktuális piaci árfolyammal.

Lejáratig számított hozam(egyszerű sített, közelítő módszerrel)

( )/PPI

Tartási periódusra számított hozam



( )( ) /2PP

/hPPIYTM01

01H +

−+=

I = évi kamatP1 = eladási árfolyamP0 = vételi árfolyam

h = befektetés idő tartama (év)

A kötvények árfolyamára ható tényezők:• a piaci kamatláb változása, ellentétes irányú, amennyiben a piaci kamatláb nő, az

árfolyam csökken, ha a piaci kamatláb csökken, az árfolyam nő,• az idő múlása (a hátralévő futamidő csökkenése, a jövőbeli pénzáramok számának

csökkenése- az árfolyam közeledik a névértékhez.

3.6.5. Részvény

A részvény lejárat nélküli értékpapír, tulajdonosi (részesedési) jogot testesít meg.Kibocsátója a részvénytársaság. Törzsrészvény esetében nincs osztalékfizetési kötelezettség,

függ a cég osztalékpolitikájától, a nyereségtől, az igazgatótanács döntésétől.A részvény elméleti árfolyama a részvényből várható jövőbeli jövedelmek jelenértéke.

Egy éves tervezett tartási periódus

( )r1PDIV

P11

0 +

+=

DIV1 = következő évi várható osztalékP1 = várható eladási árfolyam 1 év múlva

Részvény tartása hosszú távon



( ) ( ) ( ) ( )nn

nn

221

0 r1 Pr1DIV...r1DIVr1DIVP+

++

+++

++

=

( )0

r1P

nn

nlim =

+∞→ha n ∞ akkor,

( )∑∞

= +=

1tt

t0 r1

DIVP

Az osztalékra vonatkozóan a következő egyszerűsítő feltételekkel élünk:• Az osztalék időben állandó (az osztalék örökjáradék, nincs belső növekedés, az adózott

eredményt kifizeti a társaság)

P0= DIV/ r• Az osztalék növekedési üteme (g) állandó (az osztalék növekvő örökjáradék)

P0 = DIV 1 / r-g

Rövid távú hozam Következ ő évi várható osztalék + becsült árfolyam-változás

nyereség veszte ség

( )0

011

PPPDIVr −+

=

4. Az államháztartási ismeretek alapvonásai4 1 Az államháztartás fogalma szervezete



4.1. Az államháztartás fogalma, szervezeteAz államháztartásról szóló törvény megfogalmazásában az államháztartás a központikormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és atársadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.Költségvetés szempontjából meghatározva az államháztartást a központi kormányzat, azelkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosításpénzügyi alapjainak költségvetései alkotják. A központi kormányzat költségvetését

egyszerűbben központi költségvetésnek nevezzük. A központi költségvetés, az elkülönítettállami pénzalapok költségvetése, a társadalombiztosítás költségvetése együttesen az államiköltségvetés rendszerét alkotják. Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési,végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési alapegységei, a költségvetési szervek,az alapok, és az előirányzatok.

4.1.1. A központi költségvetés alrendszere

Az államháztartás alrendszerei

Központikormányzat

Elkülönítettállami

pénzalapokTársadalom-

biztosításHelyi

önkormányzatok

Állami költségvetés--Kincstári kör

• A központi költségvetési szervek pl. APEH, Központi Statisztikai Hivatalüzemeltetésének, működésének és fejlesztésének tervezett, teljesített bevételei éskiadásai.

• A köztestületi költségvetési szervek pl Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei



• A köztestületi költségvetési szervek pl. Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiüzemeltetésének, működésének és fejlesztésének előirányzatai és azok teljesítése.

• Az országos kisebbségi önkormányzatok pl. német, szlovén, görög, ruszin, román, ukrán,örmény, szlovák, cigány országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai és azokteljesítése.

Szervezeti oldalról meghatározva a központi költségvetés alrendszerhez tartoznak a központikezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek, a fejezeti kezelésű előirányzatokat

kezelő szervezeti egységek, a központi költségvetési szervek és a köztestületi költségvetésiszervek.Vagyoni oldalról a központi költségvetés alrendszer vagyonát az alrendszert alkotószervezetek és szervezeti egységek vagyona alkotja, amely lehet állami vagyon és köztestületivagyon.

4.1.2. Elkülönített állami pénzalapok alrendszere

Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüliforrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek működésének jellege az államháztartásonbelül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet,amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthető kiadásokkörét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. Azalap kezelő je központi költségvetési szerv, kivételesen köztestület lehet. Jelenleg 6 dbelkülönített állami pénzalap működik, melyeket központi költségvetési szervek kezelnek.

Az elkülönített állami pénzalapok

NemzetiKulturális

Alap

Munkaerő-piaciAlap

KözpontiNukleárisPénzügyi

Alap

WesselényiMiklós Ár- ésBelvízvédelmiKártalanítási

Kutatási ésTechnológiai

Innovációs Alap

SzülőföldAlap

4.1.3. A társadalombiztosítás alrendszere

A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő ő



kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az alrendszert a nyugdíjbiztosításiés az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és költségvetési szervek alkotják.

A Társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló szervezeti kerettel rendelkezik.Az alapok kezelői az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos NyugdíjbiztosításiFőigazgatóság.A társadalombiztosítás alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását atársadalombiztosítási költségvetési szervek bevételét és kiadásait is magában foglalótársadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatának és azok teljesítésének teljes körű pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. Vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyialapjai (ellátási alrendszer) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működésialrendszer) konszolidált vagyona képezi.

4.1.4. A helyi önkormányzati alrendszer

A helyi önkormányzatok, a települési önkormányzatok és területi (f ővárosi, megyei)

kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai, a többcélú kistérségi társulásközfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.

1. A helyi önkormányzatok alrendszer szakfeladatokat ellátó intézményrendszerétalkotják: a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a települési és területikisebbségi önkormányzati költségvetési szervek és a többcélú kistérségi társulásköltségvetési szervei.

2. Az alrendszer költségvetését alkotó előirányzatok a helyi önkormányzatok ésköltségvetési szervei előirányzata, a települési és területi kisebbségi önkormányzatiköltségvetési szervek előirányzatai és a helyi önkormányzatok társulásainak, atársuláshoz tartozó költségvetési szervek költségvetése.

3. Az alrendszer vagyona a helyi, a helyi kisebbségi, (a települési és a területi)önkormányzati költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok társulásainak összevont

vagyona.A többcélú kistérségi társulás vagyonát, illetve költségvetését a munkaszervezete ésfelügyeletéhez tartozó költségvetési szervek vagyona, illetve költségvetése (a bevételek éskiadások pénzforgalmi tervezése és elszámolása) alkotja

• A szabályozási funkció keretében az állam meghatározza a társadalom – gazdaság és sajátműködésének jogi kereteit, pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény a társaságiformákat, az alapítást, a szervezetet, a működését, míg pl. az adótörvények az adófizetésikötelezettséget.



g• Az allokációs funkció keretében az állam beavatkozik az input erőforrások piaci elosztási

mechanizmusába annak érdekében, hogy a közjavak előállításához is jusson elegendő erőforrás.

• Az újraelosztási funkció az elsődleges jövedelmek újraelosztását jelenti, méltányossági ésigazságossági szempontok érvényesítésével. A magasabb jövedelmek nagyobb mértékű adóztatásával, ártámogatással az esélyegyenlőség megteremtésére irányul az államiszerepvállalás.

• Gazdasági funkció állami beavatkozását jelenti a gazdaságba a pénzügy egyensúly, afoglalkoztatás, az infrastruktúra fejlesztése stb. érdekében.• Az önfenntartó funkció arra irányul, hogy az állam létrehozza a feladatai megvalósítását

szolgáló intézményrendszert és megteremtse működésének személyi és tárgyi feltételeit.

Az egyes funkciók konkrét állami feladatok révén valósulnak meg.

a.) Klasszikus állami feladatok(hagyományos, közhatalmi feladatok); a klasszikusfeladatok az állam működéséhez kapcsolódnak:• a védelem,• a rendvédelem és közbiztonság (igazságszolgáltatás, rend- és közbiztonság,

tűzvédelem, büntetés-végrehajtási igazgatás és működés),• az általános közösségi szolgáltatások (törvényhozás és végrehajtás, pénzügyi

szolgáltatások, külügyek, alapkutatás stb.).

b.) Jóléti (humán) feladatok:• kulturális és oktatási szolgáltatások: iskolai előkészítés és alapfokú oktatás,középfokú oktatás, felsőfokú és egyéb pl. felnőttoktatás, színházi előadások,művészeti kiállítások, levéltári anyag gyű jtése stb.,

• egészségügyi és szociális szolgáltatások pl. háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat,fogorvosi ellátás, fekvőbeteg-ellátás, járványügy, családtámogatások, nyugellátások,munkanélküliek ellátása, idősek ellátása, és egyéb szociális feladatok.

c.) Az állam gazdasági feladatai:Az állam a gazdasági, pénzügyi egyensúly, a foglalkoztatás biztosítása, a termékek,szolgáltatások előállításához rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztása, a jövedelemkülönbségek mérséklése, az esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében

Az államháztartás funkcionális kiadásainakmegoszlása 2006. évben



14%

60%

16%8% 2%

Állami mű ködési funkciók Jóléti funkciók Gazdasági funkciókÁllamadósság-kezelés funkcióba nem sorolható tételek

1. ábra25

Az ábrából látható, hogy a jóléti feladatok kiadásai az összes közkiadás 60%-át teszik ki. Azállami feladatok finanszírozásának legnagyobb problémája ezen a területen jelentkezik. A jóléti szolgáltatások egyre inkább tárgyiasulnak, fejlett technikával, technológiávalpárosulnak. Gondoljunk csak pl. az egészségügyben akár csak egy fogászati kezeléskorhasznált berendezésekre, műszerekre, anyagokra. A jóléti szolgáltatások iránti igények

demográfiai, foglalkoztatási okok miatt (a népesség elöregedése, munkanélküliség,esélyegyenlőség biztosítása) jelentősen nőnek és így növekednek a költségek is. Az országoktöbbségében – hazánkban is – már régóta napirenden van a nagy ellátó rendszerek (oktatás-kultúra, egészségügyi és szociális ellátás, a klasszikus feladatok között az államigazgatás, arend- és jogbiztonság) átfogó reformja.

A reform célja:• Az állami feladatok körének és terjedelmének meghatározása (mi minősül teljesen vagy

részben állami feladatnak, illetve hol jelenik meg az állam kezesség- ésgaranciavállalása).

• A feladatellátás intézményi kereteinek meghatározása.• A piaci és nem piaci szereplők bevonásával a finanszírozás forrásainak megállapítása; pl.

4.3. A költségvetés általános keretrendszere



Az alrendszerek és alapegységek költségvetése naptári évre szóló pénzügyi terv, amelytartalmazza a jóváhagyott költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadásielőirányzatra felhasználási jogosultsággal rendelkeznek, az előirányzott összeg nem járfelhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a jóváhagyott, illetve jogszabály alapjántöbbletforrásból módosított előirányzat mértékéig teljesíthetők, illetve vállalhatók terhérekötelezettségek. A bevételi előirányzat nem teljesítése nem von maga után jogi szankciókat,de a nem teljesítéssel kisebb kiadási előirányzat használható fel. (Kevesebb bevételből,

kevesebb költhető.) A szabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelel

ő felhasználás,kiadás teljesítése jogi, pénzügyi következményeket von maga után.

A központi, a társadalombiztosítási, önkormányzati feladatok ellátásához erőforrásokra vanszükség. Ezek az erőforrások:

− az emberi erőforrás (foglalkoztatottak),− a tőke (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek stb.),− természet (föld, ásványkincs, szélenergia stb.),− információ (adat, hír),− irányító, vagy szerv vezető je (vezetői), aki(k) a többi erőforrás megszerzéséről, célnak

megfelelően összehangolt felhasználásáról gondoskodik (gondoskodnak).

Az erőforrásoknak piaci ára van pl. az emberi erőforrás ára a kifizetett személyi juttatások,munkaadókat terhelő járulékok. Kiadással járnak a készletbeszerzések, felújítások,beruházások, adósságtörlesztés stb. A kiadásokat finanszírozó bevételeket az államelsődlegesen adók és adójellegű elvonások formájában teremti elő.

4.3.1. A költségvetés szerkezeti rendje

Az államháztartás bármely alrendszeréből tervezett és tényleges bevételeket és kiadásokatközbevételeknek és közkiadásoknak nevezzük, amelyeket hagyományosan adminisztratív,funkcionális és közgazdasági szempont szerint csoportosíthatjuk. A csoportosítást (szerkezetirendet) az államháztartásról szóló törvény szabályozza. Az Országgyűlés a központiköltségvetési törvényben, a helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében, a helyikisebbségi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai aköltségvetési határozatában a költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat (tervezett

Osztályozási szempontok:5. Az adminisztratív szempont szerinti csoportosítás arra ad választ, hogy hol merül fel

(mely költségvetési szervnél, mely fejezeti kezelésű előirányzatnál), milyen jogcímenmerül fel a kiadás, honnan származik a bevétel.



6. A funkcionális szempontú csoportosítás arra a kérdésre válaszol, mi a célja, mi arendeltetése a kiadásnak, illetve a bevételnek, milyen feladat érdekében merül fel,keletkezik.

7. A közgazdasági rend szerinti osztályozás a feladatok ellátásának személyi és tárgyifeltételrendszerét, jogcímeit határozza meg.

4.3.1.1. A központi költségvetés fejezetrendje

A fejezetek a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóanfelügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (fejezetrend). A fejezetek egy része a



Kormány vagy miniszter irányításához, felügyeletéhez tartozik, más része nem tartozik.

1. táblázat A központi költségvetés fejezetrendje26

I. OrszággyűlésII. Köztársasági ElnökségIII. Alkotmánybíróság

IV. Országgyűlési Biztosok HivatalaV. Állami Számvevőszék

VI. BíróságokVIII. Magyar Köztársaság ÜgyészségeIX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadójaX. MiniszterelnökségXI. Önkormányzati MinisztériumXII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési MinisztériumXIII. Honvédelmi MinisztériumXIV. Igazságügyi és Rendészeti MinisztériumXV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági MinisztériumXVI.XVII

Környezetvédelmi és Vízügyi MinisztériumKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

XVIII. KülügyminisztériumXIX. Uniós fejlesztésekXX. Oktatási és Kulturális MinisztériumXXI. Egészségügyi MinisztériumXXII. PénzügyminisztériumXXVI. Szociális és Munkaügyi MinisztériumXXX. Gazdasági VersenyhivatalXXXI. Központi Statisztikai HivatalXXXIII. Magyar Tudományos AkadémiaXXXIV. Kutatás és technológia

XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke visszatérülései, az adósság-és követelés-kezelés költségeiXLII.XLIII.

A központi költségvetés f ő bevételeiAz állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

LXIII M k ő i i Al

A fejezetrend jellemzői:− Túlnyomórészt a szervezeti szemléletmód jellemzi, de néhány fejezet funkcionális

szempontot tükröz (pl. helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója, Uniós fejlesztések, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások).



Szervezeti típusú fejezetet alkotnak a minisztériumok (pl. Honvédelmi minisztérium),valamint néhány kiemelt jelentőségű központi államigazgatási szerv (GazdaságiVersenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal).

− Fejezetet képeznek az államhatalmi ágakat megtestesítő szervek (pl. Országgyűlés,Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Országgyűlési Biztosok Hivatala, Bíróságok,Állami Számvevőszék).

− 4.3.1.2. A központi költségvetés címrendje

Címet alkotnak a szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezettelőirányzatok összessége. A címek összességét címrendnek nevezzük. A címek körébenkülönbséget kell tennünk szervezeti és funkcionális típusú címek között. A szervezeti címek,pl. Közbeszerzések Tanácsa, Szülőföld Iroda, közigazgatási hivatalok esetében a következő szerkezeti tagolást az előirányzat-csoport képezi. A funkcionális alapú címek esetében címen,alcímen belül a jogcímcsoport és jogcím szerkezeti elemek következnek, majd ezeken belültalálható az előirányzat-csoport, azon belül pedig a kiemelt előirányzatok. Címet alkothatnaka központi költségvetési szervek önállóan és csoportosan, a fejezeti kezelésű előirányzatok, apártoknak nyújtott támogatások is.

A címek alcímekre tagozódhatnak pl. cím: Szakigazgatási intézmények, alcím:Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. A jogcímcsoport és a jogcím pontos meghatározásátaz államháztartásról szóló törvény nem adja meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok, valaminta társadalombiztosítási alapok esetében a cím, alcím jogcímcsoportra és jogcímre tovább

tagolódik.2. táblázat 27

LXXI. nyugdíjbiztosítási alap2. cím Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai

1. alcím nyugellátások1. jogcímcsoport öregségi nyugdíj2. jogcímcsoport rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj3. jogcímcsoport hozzátartozói nyugellátás4. jogcím-csoport méltányossági kifizetések

2. jogcím egyszeri segély

szerint

A költségvetési kiadások közgazdasági osztályozása a kiadásokat kiadás-nemek, jogcímekszerint különíti el. A közgazdasági szempont szerinti tagoláson belül megkülönböztetünk



g g p g gelőirányzat-csoportokat és kiemelt előirányzatokat.

Az előirányzat-csoportok:• Működési előirányzat-csoport, amely a nevének megfelelően a működés folyó kiadásait

tartalmazza kiemelt előirányzatokként.Kiemelt elő irányzatai:− személyi juttatások,− a munkaadókat terhelő járulékok,− dologi kiadások (termékek, szolgáltatások vásárlása),− ellátottak pénzbeli juttatásai,− egyéb működési célú kiadások, támogatások,− kamatkiadások (államháztartáson belül és kívül).

• Felhalmozási (tőkejellegű) előirányzat-csoport a hosszabb távú működésfeltételrendszerét teremti meg.Kiemelt elő irányzatai:

− intézményi beruházások,− felújítások,− egyéb felhalmozási célú kiadások,− központi beruházás,− lakástámogatás,− lakásépítés,− államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás.

• Kölcsönök előirányzat-csoport: ide tartoznak az államháztartás forrásaibólállamháztartáson belülre, illetve államháztartáson kívülre finanszírozott kölcsönök.

• Egyéb speciális célú (közgazdaságilag be nem sorolható) előirányzatok.

11. Példa

XX. fejezet Oktatási és Kulturális Minisztérium 2. címének Egyetemek, f őiskolákelőirányzatai a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésében

Cím-szám

Alcím-szám

Jogcím-

csoport-szám

Jog-

cím-szám

Előir.-

csop.-szám

Kiemelt

előir.-számCím-név

Al-

cím-név

Jogcím-

csop.-név

Jog-

cím-név

Előir.-

csop.-név

Kiemelt

előirányzatneve Kiadás Bevétel Támogatás

2 Egyetemek, f őiskolák 185 620,01 Működési költségvetés 192 360,1

1 Személyi juttatások 154 605,349

Az államháztartás konszolidált kiadásainak megoszlása2006. évben (közgazdasági osztályozás szerint)



86%

11% 0% 3%

Folyó kiadások és folyó támogatások T ő kejelleg ű kiadások és támogatások

Kölcsönök nyújtása Közgazdaságilag nem besorolt kiadások

2. ábra28

4.3.3. A költségvetési kiadások tagolása funkcionális osztályozásszerint

Funkcionális szempontból a kiadások célja, rendeltetése, az általuk finanszírozott feladatokszerint különül el. Segítségével határozható meg számszerűen, hogy meghatározott célokra,feladatokra az állam mennyit költött az adófizetők pénzéből. Az állami költségvetésfunkcionális szempontból történő megbontását, más néven a COFOG-ot (Classification of theFunctions of Government) a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és FejlesztésiSzervezet (OECD) alakította ki. A nemzetközi szervezet (Magyarország 1996 óta tagja)munkáját végül az ENSZ Statisztikai Osztálya tette közzé 2000-ben. A rendszer felépítése 3lépcsős. A legnagyobb csoportot képezik a divíziók, majd ezt követik a csoportok, s azosztályok. Az összes költség a hetes számlaosztályon kerül nyilvántartásra, s ennek további

megbontása (divíziók) tartalmazza az egyes funkciókat.701. Általános közösségi szolgáltatások: Idesorolhatók a végrehajtói, törvényhozó szervek, a pénzügy és

a külügy költségvetése, valamint az alapkutatás+fejlesztés és az általános közszolgáltatások,továbbá itt tartja számon az államadóssággal kapcsolatos tranzakciókat is.

708. Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek: Szórakozás, sport, kultúra, vallás, közösségitevékenységek, rádió-, tv-adás és publikációk ráfordításai kerülnek itt kimutatásra és a kapcsolódó(K+F).

709. Oktatás: Elő képzési, általános iskolai, középiskolai és további képzések költségei és a kapcsolódóK+F.

710 S iáli llá á B é k já á k idő k él é é lád k é k k



710. Szociális ellátás: Betegségekre, járványokra, id ő sek segélyezésére, családok és gyerekektámogatására, munkanélküliek megsegítésére, valamint lakásügyben felhasznált költségvetési pénzek tartoznak ebbe a divízióba és a kapcsolódó K+F.

(http://www.imf.org/external/pubs/ft/gfs/manual/pdf/ch6.pdf ,14 -17o. fordítása)(http://www.oecd.org/dataoecd/18/0/2666146.pdf fordítása)

3. ábra

A lényegesség alapelvét figyelembe véve az egyes funkciók további divíziókkal, osztályokkalés csoportokkal bővíthetők, szűkíthetők, módosíthatók, ha ezáltal pontosabb nyilvántartáshozható létre. A funkcionális csoportosításon belül beszélhetünk még bruttó (konszolidált)vagy nettó (konszolidálatlan) elszámolásról is. A konszolidált funkcionális csoportosításesetében az államháztartáson belüli követelés-kötelezettség állományok belső halmozódásaitszűrik ki. Ez ismét csak a transzparenciát, a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja.

é f l lél b kf l d é l í b é l é k dá é hő

Központi Költségvetés konszolidált kiadásainak funkcionálismegoszlása 2006 - 2009

-

1 000 000,00

2 000 000,00

3 000 000,00

4 000 000,00

5 000 000,00

6 000 000,00

7 000 000,00

2006teljesített 2007teljesített 2008elő irányzat 2009elő irányzat

millió FtFunkcióba nemsorolható tételek

Államadósság-kezelás

Gazdaságifunkciók

Jóléti funkciók

Állami mű ködésifunkciók

A központi költségvetés kiadásai a felhasználás célja, rendeltetése szerint lehetnek: • közhatalmi kiadások (hatósági, igazgatási feladatok),• közszolgáltatások kiadásai (központi költségvetési szervként működő közintézmények

ki dá i kö l ált tá á á lá )



kiadásai, közszolgáltatás vásárlása),• központi beruházások kiadásai (pl. metróépítés, akadálymentes közlekedés fejlesztése,

ivóvízminőség-javító program stb.)• támogatások (alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása, pártok támogatása,

ágazati támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családtámogatások, szociálistámogatások),

• transzferek (garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz,

magánszemélyek kártalanítása),• egyéb kiadások (adósságszolgálat kiadásai, általános tartalék, céltartalékok, hozzájárulásaz EU költségvetéséhez).

4.3.4. A költségvetési bevételek

A szerkezeti rend a bevételeket fejezetenként, címenként közgazdasági szemléletbenműködési (folyó) bevételek, felhalmozási bevételek és kölcsönök szerint tagolja. Aköltségvetési működési bevételek és működési kiadások alkotják a működési költségvetést,afelhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások pedig a felhalmozási költségvetéstalkotják. A tevékenységek bevételeivel, átvett bevétellel és egyéb bevételekkel nem fedezettkiadásokat költségvetési támogatás finanszírozza. Természetesen a költségvetési bevételeketis be kell sorolni funkcionális osztályozás szerint, vagyis, hogy melyik állami közfeladatérdekében került beszedésre.

Példa:A 2009. évre vonatkozó költségvetési törvény I. Országgyűlés fejezet 5. cím KözbeszerzésekTanácsa tervezett költségvetés előirányzatai

3.sz táblázat 29

Cím-szám

Al-

cím-szám

Jogcím-

csoport-szám

Jog-

cím-szám

Előir.-

csop.-szám

Kiemelt

előir.-számCím-név

Al-

cím-név

Jogcím-

csop.-név

Jog-

cím-név

Előir.

csop.-név Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás

5 Közbeszerzések Tanácsa1 Közbeszerzések Tanácsa 176,9

1 Működési költségvetés 1 422,9



4. ábra

4.3.5. A központi költségvetés mérlege

A központi költségvetés a költségvetési évre vonatkozó legfontosabb pénzügyi terv, amelykötelező érvényű, számszaki részből és a normaszövegből áll. Meghatározott szerkezet szerinttagozódik, a Magyar Közlönyben való kihirdetéssel emelkedik törvényerőre, mérlegformájában válik publikussá. A központi költségvetés mérlege a központi költségvetésbevételeit és kiadásait és azok egyenlegét tartalmazza, jogcímek és gazdasági szereplőkszerint.

A központi költségvetés bevételeit képezik az adó-, illeték-, járulék-, hozzájárulás-, bírság- ésdíjbevételek. Ezen kívül idesorolandók: a privatizációból származó, a költségvetésitörvényben meghatározott bevételek, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, koncessziósbevételek, a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek, anemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredő központiköltségvetési alrendszert illető bevételek, az adományok, segélyek, különféle egyébbevételek. Az európai uniós tagságból eredő központi költségvetési alrendszert illető bevételeket a XIX. uniós fejlesztések fejezet tartalmazza.

4.sz táblázat 30 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÉRLEGE

Millió forintbanBEVÉTELEK 2009. évi elő irányzat

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEITá á i dó 540 400 0



GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEITársasági adó 540 400,0Társas vállalkozások különadója 195 300,0Hitelintézeti járadék 13 000,0Egyszerűsített vállalkozói adó 172 900,0Bányajáradék 33 500,0Játékadó-bevétel 75 900,0Ökoadók 24 500,0Egyéb befizetések 31 000,0

Egyéb központosított bevételek 108 034,1Energiaellátók jövedelemadója 30 000,0Cégautóadó 27 000,0Összesen: 1 251 534,1

FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓKÁltalános forgalmi adó 2 135 100,0Jövedéki adó 830 000,0Regisztrációs adó 82 100,0

Összesen: 3 047 200,0LAKOSSÁG BEFIZETÉSEISzemélyi jövedelemadó 2 062 400,0Magánszemélyek különadója 29 400,0Adóbefizetések 5 300,0Illeték befizetések 128 400,0Összesen: 2 225 500,0

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK

Költségvetési szervek bevételei 546 985,5Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei 791 007,0Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásaÖsszesen: 1 337 992,5BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBŐLKözponti költségvetési szervektől származó befizetések 27 078,3Elkülönített állami pénzalapok befizetése 158 598,7Helyi önkormányzatok befizetése 6 500,0Összesen: 192 177,0

ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 97 248,8EGYÉB BEVÉTELEK 8 446,0ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 75 756,9EGYÉB UNIÓS BEVÉTELEKVá é k á ti h ájá lá i té íté 8 236 9

KIADÁSOK 2009. évi elő irányzat

EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK 201 400,0KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA 53 565,4FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 106 000 0



FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 106 000,0LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK 205 532,0

CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOKCsaládi támogatások 468 959,0Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások 156 122,0Különféle jogcímen adott térítések 28 000,0Összesen: 653 081,0KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOKKöltségvetési szervek kiadásai 1 823 568,2Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 1 857 776,2Összesen: 3 681 344,4

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSAElkülönített állami pénzalapok támogatása 39 792,5Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz 913 590,5Helyi önkormányzatok támogatása 1 289 970,9Összesen: 2 243 353,9

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 5 317,3NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 8 018,3ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 1 208 846,2MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS

TARTALÉKOKÁltalános tartalék 47 177,7Céltartalékok 66 791,5Stabilitási tartalék 78 000,0Összesen: 191 969,2

ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK 112 344,5KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI ÉS EGYÉB KIADÁSOK 46 087,3ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 16 715,0ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁS 1 370,6HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ 226 018,3

KIADÁSI FŐ

ÖSSZEG: 8 960 963,4A központi költségvetés mérlegéhez a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bruttó módon, azaz teljes bevételükkel és teljes kiadásukkal kapcsolódnak. Azelkülönített állami pénzalapok a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzati alrendszer

Az államháztartás mérlege valamennyi alrendszer teljes bevételét és teljes kiadását bruttómódon tartalmazza. Ebben a mérlegben már szerepel a helyi adó, a társadalombiztosítási járulék és a kiadások támogatáson kívüli bevételekből finanszírozott teljes összege is.



4.4. A költségvetési politika célja, a költségvetési tervezésfolyamata, szakaszai31 Az Országgyűlés költségvetési joga, hogy törvényt alkosson a Magyar Köztársaságköltségvetéséről. A költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és időre az Országgyűléseléterjesztésért a Kormány a felelős. A Kormány olyan törvény-javaslatot köteleselőterjeszteni, amely megfelel a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetésifelelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény előírásainak.

4.4.1.A felelős költségvetési politika alapvető céljai, szabályai

A felelős költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének

elérése a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása révén. A költségvetésipolitika hosszú távú célja az ország regionális és globális versenyképességének szolgálataúgy, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza.A költségvetési politika rövid- és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint az államiköltségvetésről szóló törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadottkormányrendeletek állapítják meg.

4.4.1.1. A költségvetés-politikai szabályok alapvető fogalmai

Tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési törvény a költségvetési tételekrészletes felosztását tartalmazza. Reálérték: a pénzben kifejezett érték és az árindex hányadosa. Árindex: az általános árszínvonalat, illetve annak megváltozását kifejező index. Aköltségvetési törvény alkalmazásában, amely időszakokra rendelkezésre áll, a bruttó hazaiössztermék deflátorát, egyéb esetekben a fogyasztói árindexet jelenti. Külső tételek: azok az elsődleges tételek, amelyek konkrét évre vonatkozó összegét aszaktörvények, valamint a makrogazdasági és demográfiai folyamatok egyértelműen

Első dleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkülszámított költségvetési bevételek. Első dleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetésikiadások.

Egyenleg:a bevételek és kiadások különbözete.A költségvetési egyenleg tehát megegyezik a kamategyenleg és az elsődleges egyenleg



Egyenleg: a bevételek és kiadások különbözete.A költségvetési egyenleg tehát megegyezik a kamategyenleg és az elsődleges egyenlegösszegével, az elsődleges egyenleg pedig tovább bontható a külső és a belső tételekegyenlegére.Többlet:az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat. Hiány:az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket. Egyenleg-romlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése.Technikai kivetítés: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozóolyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett jogszabályok, jogerős bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükségeserőforrások árszínvonal-változásból eredő értékváltozásának hatását veszi figyelembe. Magángazdasági és demográfiai tényező k: olyan gazdasági hatással járó tényezők,amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen anépesség száma és összetétele, a magánszektor szereplőinek gazdasági döntései, vagy azéghajlati és világgazdasági hatások.

4.4.1.2. Kiadási és egyenleg szabályok

a.) Egyenleg-szabály középtávraA 2010. és 2011. években a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot kötelesbenyújtani, amely biztosítja a maastrichti deficitmutató értékének előző évi értékéhezviszonyított csökkenését.

b.) Egyenleg-szabály hosszú távraKözéptávon a reáladósság szabályt figyelembe kell venni, azaz az államadósságreálértéken nem növekedhet, 2012. évtől kezdve az elsődleges költségvetésiegyenlegre vonatkozó célokat ennek a követelménynek megfelelően kell kialakítani.

c.) Kiadási szabály középtávraA kiadási szabály az államháztartás központi alrendszereinek korrigált, konszolidáltelsődleges kiadási f őösszegére vonatkozik, ez az a kiadási kategória, amelynekalakulását a költségvetési politika korlátozni kívánja.

Ez a kiadási f őösszeg 2009-ben egyáltalán nem – nominálisan sem – növekedhet a

4.4.1.3. A költségvetési fegyelem megtartását segítő szabályokA kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy a Kormány és az Országgyűlés ne csak aköltségvetési törvény elkészítésekor illetve elfogadásakor, hanem a költségvetési egyenlegetérintő más intézkedései során is szem előtt tartsa a költségvetési fenntarthatóságot. Ezt segítikelő a következő szabályok:



el a következ szabályok:

• A kötelező ellentételezés szabálya (paygo-szabály):Ez azt jelenti, hogy sem a költségvetési törvény, sem a szaktörvények, sem a módosítóindítványok nem ronthatják a költségvetési egyenleget sem a tárgyévben, sem az aztkövető évben. Ha tehát egy törvény beterjesztő je olyan intézkedést javasol, amelynekbevezetése az állam kiadásainak növekedését vagy bevételeinek csökkenését okozná,

köteles ezzel együtt egy olyan lépést is javasolni, amely a bevételek növelésén vagy akiadások csökkentésén keresztül ellensúlyozza ezt a hatást.• Költségvetési hatásvizsgálatok:

A kötelező ellentételezés szabályának betartásához szükséges, hogy kötelezőenvalamennyi törvény- és módosító javaslathoz költségvetési hatástanulmány készüljön,melynek ki kell térnie a tervezett szabályozás lényeges közvetett hatásaira is, például azegyes adóbevételek alakulására vagy adott esetben a közszféra adminisztratív terheineknövekedésével járó többletköltségekre is.

• Az állam méretének csökkentése:Az állam méretének csökkentését és az adóterhek mérséklését szolgálja a Stabilitási ésAdóreform Alap megteremtése.

Stabilitási és Adóreform Alap: Amennyiben az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négyévben kedvezőbben alakul a reáladósság-szabályból következő egyenlegcélnál, akkor ezt a

különbséget évenkénti bontásban, Stabilitási és Adóreform Alapként kell nyilvántartani. AKormány köteles – legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtásáig – a Stabilitási és Adóreform Alap összegének megfelelő mértékű adócsökkentésiprogramot tartalmazó jogszabály-módosítást előterjeszteni. Ez a szabály 2011. december 31-ig hatályos.

4.4.1.4. A költségvetési fegyelmet és átláthatóságot erősítő intézmények

Az ismertetett szabályok betartása felett egy Kormánytól független, pártsemleges szervezet, aKöltségvetési Tanácsőrködik. A Tanács 3 tagból áll és a megbízatásuk 9 évre szól.

módosító javaslatok költségvetési hatására vonatkozóan, amelyekről a Házszabály szerintaz Országgyűlésnek határoznia kell,

• tájékoztatási feladatatok pl. megkeresésükre a feladatkörébe tartozó kérdésekrőltájékoztatja a köztársasági elnököt, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék

elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Országgyűlés bizottságait,• véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit



, gy ggy g ,• véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit.

4.4.2. A költségvetési tervezés folyamata, feladatai

A költségvetési tervezés szervező je, irányítója az államháztartásért felelős miniszter, apénzügyminiszter. A miniszter a költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozataalapján tervezési tájékoztatót ad ki. A tervezési tájékoztatóban értesíti a tervezésbenrésztvevőket

– a tervezési feladatokról,– a feltételekről,– az érvényesítendő követelményekről,– az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól,– a tervezési adatokról,– a dokumentumokról és– az adatszolgáltatás módjáról.

A fejezet irányítását ellátó „fejezetgazda” feladata, felelőssége az ágazathoz tartozóelőirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése,összehangolása.

A költségvetés tervezésének szakmai feladatai közé tartozik pl. tervezési módszertan, szakmai

követelmények és költségvetési keretek összhangjának kialakítása, a feladatellátás személyiés tárgyi feltételeinek meghatározása. A szakmai feladatok mellett számszerűen meg kelltervezni a költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait, a létszám-előirányzatot, ateljesítményt jellemző költségvetési mutatószámokat.

A költségvetési tervezés folyamatának f őbb lépései:1. A költségvetési irányelvek meghatározása. Az irányelveket a pénzügyminiszter állítja

össze és terjeszti a Kormány elé április 15-éig, a választások évében július 31-éig.2. A költségvetési javaslat kidolgozása. A helyi önkormányzat esetében a költségvetési

koncepció elkészítése, a költségvetési rendelettervezet elkészítése, határozattal történő jóváhagyása, a tervezési feladatok további menetének meghatározása, a prioritásokkijelölése az irányító szerv által megadott határidőre

helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezetirészletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-éig, az országgyűlésiképviselők általános választásának évében legkésőbb november 15-éig kell azOrszággyűlésnek benyújtani.

6. Az Országgyű lés november 30-áig határozatban összegszerű en meghatározza afejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyialapjai bevételi és kiadási



ggy g g gfejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási f ő összegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.A november 30-áig meghozandóhatározat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtottmódosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a meghatározott fejezeti,elkülönített állami pénzalaponkénti, valamint a társadalombiztosítási pénzügyialaponkénti bevételi és kiadási f őösszegeket nem változtathatják meg.

7. Az Országgyű lés megalkotja a költségvetési törvényt a költségvetési (naptári év) első napjáig. Amennyiben a költségvetési törvényt az Országgyűlés nem fogadja el,törvényt alkot az átmeneti gazdálkodásról.

A költségvetési törvény elfogadását követően lehet az előirányzatokat részletesen végrehajtásiszintekre lebontani. Operatív szintű költségvetés kincstári körben a kincstári költségvetés ésaz államháztartás minden alapegységére vonatkozóan az elemi költségvetés. (Bővebben a 5-.fejezetben.)

A központi költségvetés tervezési folyamata

2010. évi költségvetés



A költségvetési tervezés folyamata

Költségvetési tervezésiirányelvek

Költségvetésitörvényjavaslat tervezet

Költségvetési törvény- javaslat

Költségvetési törvény

Végleges kincstáriköltségvetés

Költségvetési javaslat

Előzetes kincstáriköltségvetés

4.4.3. A központi költségvetés támogatási rendszere

A központi költségvetésből támogatásban részesülhetnek az államháztartáson belüli alrendszerek,

alapegységek illetve államháztartáson kívüli gazdasági szereplők.a.) A központi költségvetési szervek működési és felhalmozási célú támogatásban részesülnek



a kiadási előirányzataik saját bevétellel, átvett pénzeszközzel, adománnyal nem fedezettkülönbözete finanszírozásához.

b.) Különféle csatornákon központi, társadalombiztosítási támogatásban, hozzájárulásbanrészesül a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati alrendszer.

c.) Támogatásban részesülhetnek az elkülönített állami pénzalapok alrendszer költségvetésitörvényben nevesített alapjai, pl. 2010-ben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, SzülőföldAlap,Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Technikai ésInnovációs Alap.

d.) A fejezeti kezelésű előirányzatok.e.) Közhasznú szervezetek.f.) Egyház, egyházi intézmények.g.) A politikai pártok és politikai párt által alapított ismeretterjesztő, oktatási, kulturális,

sportcélú alapítvány.h.) Gazdasági társaságok.i.) Magánszemélyek.

A támogatás származhat nemzeti forrásból pl. elkülönített állami pénzalapból, fejezeti kezelésű előirányzatból, céltartalékból, társadalombiztosítási alapokból. Származhat az Európai Unióköltségvetéséből (európai uniós támogatás) különböző alapokon keresztül, pl. Strukturális Alapok,illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből (európaiuniós forrás), valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból. A támogatások rendelkezésre

bocsátását, felhasználási szabályait a 8-9. fejezetek tartalmazzák. Az Uniós fejlesztéseket aköltségvetési törvény XIX. fejezete tartalmazza.

4.5. Költségvetési alapelvekA költségvetés tervezési, végrehajtási, zárszámadási folyamatában különböző jogi, gazdálkodási éselszámolási alapelveknek kell megfelelni.

• Költségvetés-készítési kötelezettség: az államháztartás egyes alrendszereiben ésalapegységeiben a gazdálkodást költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés törvényielőírások alapján készül, amelyben kifejeződnek a gazdasági, és társadalompolitikaipreferenciák. A költségvetésnek pénzügyileg megalapozottnak kell lennie.Köl é é i j kö i köl é é á d l bi í á i é ü i l k é

kiadásokra, a bevételekre, szerződéskötésekre vonatkozó információkat.• A népképviseleti felhatalmazás elve: az elv azt mondja ki, hogy azok döntsenek a közpénzek

felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak, akik ezért a választóiknakfelelősséggel tartoznak. Ez az elv szűkíti az Országgyűlésen kívüli szereplők előirányzat-megváltoztatási lehetőségét.

• A korlátozott felhatalmazás elve: az alrendszereket és alapegységeket az elfogadottköltségvetésnek adott időtartamra vonatkozó megfelelő végrehajtás terheli



költségvetésnek adott időtartamra vonatkozó megfelelő végrehajtás terheli.• A teljesség elve: valamennyi szándékolt és megvalósult gazdasági eseménynek, a pénzügyi

műveletek összességének meg kell jelennie a tervezés és elszámolás során. A bevételekbeszedésére és a kiadások teljesítésére való felhatalmazás csak így értelmezhető és kezelhető agyakorlatban, az ellenőrizhetőség alapelve is csak így érvényesülhet. A teljesség elve szorosankapcsolódik a bruttó elszámolás és a nyilvánosság elvéhez.

A gazdálkodást az előrelátás és az egyensúly, a teljesség, a részletesség és a valódiság elvealapján kell folytatni.• Az átláthatóság (transzparencia) elve: érvényesülése megkívánja az áttekinthető,

kiszámítható jogi környezetet. A Nemzetközi Valuta Alap megfogalmazta az átláthatóságkritériumait:

− a feladatok és hatáskörök egyértelmű meghatározása a teljes költségvetési folyamatban,− a keletkezett információk széleskörű hozzáférhetősége, az információ sértetlenségének független

biztosítékai, szerkezetileg áttekinthető, összehasonlíthatásra, ellenőrzésre alkalmas prezentációk,− a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának a nyilvánossága,− tisztességes, gondos gazdálkodás.− Az átláthatóságot és a nyilvánosságot a tervezési és beszámolási rendszer, valamint az „üvegzseb”

program keretében meghatározott adatok közzététele, kérésre rendelkezésre bocsátása biztosítja.• A teljesítményorientáltság elve: a tervezett kiadás céljának, a célokat megtestesítő

teljesítmények eléréséhez vezető út, az input erőforrások célszerű (gazdaságos, hatékony,eredményes) tervezésére és felhasználására irányul.

•

A felhasználási kötöttség elve: egyrészt egyes költségvetési támogatások előre meghatározottcélhoz való kötését, másrészt a célszerinti felhasználásról való elszámolási kötelezettségét jelenti, pl. Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó támogatások, segélyek,átvett pénzeszközök.

• A közbeszerzési kötelezettség elve alapján az államháztartás alrendszereihez tartozó mindenalapegység (költségvetési szerv, alap, előirányzat stb.) köteles az árubeszerzésre, szolgáltatás-megrendelésre (szolgáltatási koncesszióra), építési beruházásra (építési koncesszióra)vonatkozó kiadási előirányzatai felhasználását közbeszerzés alkalmazásához kötni,amennyiben annak közbeszerzési törvény szerinti, illetve a központosított közbeszerzés, ahelyben központosított közbeszerzés követelményei és feltételei fennállnak.

4 6 A fejezeti kezelésű előirányzatok sajátosságai

illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat. A felkért testületi tagok tevékenységüket díjazásnélkül végzik, részükre végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módonköltségtérítés adható.

4.6.1. A fejezeti kezelésű el

őirányzatok kincstári és elemi költségvetése



j y gA fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a felügyeleti szerv állapítja meg.

A fejezeti kezelésű előirányzat(ok) elemi költségvetése magában foglalja:• a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként,• a fejezeti kezelésű előirányzat(ok) költségvetési évre vonatkozó előirányzat-felhasználási

ismertető jét, illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan,• a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését.

A decemberben elkészített előzetes kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15-éig kell véglegesíteni.

4.6.2. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásának szabályai

A fejezet irányítását ellátó szerv vezető je (általában miniszter) a pénzügyminiszterrel együttesrendeletben, vagy közösen kiadott nyilvános szabályzatban határozzák meg:

– a támogatási döntési jogköröket,– az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat,– a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, a személyes

felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét– az előirányzat felhasználását,

– kezelési költségeit,– felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,– felhasználásának ellenőrzését,– maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,– terhére történő éven túli kötelezettségvállalást, valamint az előirányzatok terhére

visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, azelőlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről valólemondásnak a rendjét.

A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímekközötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelős miniszteráltal jóváhagyott összeg erejéig. Az államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyástmegelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli.Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint azeredetileg megállapított előirányzatra.



4.7. A közbeszerzés fedezetének rendelkezésre állásaA közbeszerzésekhez rendelkezésre álló fedezetet a központi költségvetési törvény, az alrendszerekköltségvetése, illetve az alapok, előirányzatok, költségvetési szervek elemi költségvetésetartalmazza.

3. Esettanulmány

Részlet önkormányzati ajánlati felhívásból

A pénzügyi fedezet a költségvetési szerv költségvetésében rendelkezésre áll. Az ajánlatkér ő elő leget nem fizet. Az ajánlatkér ő a szolgáltatás ellenértékét az igazolt teljesítést követ ő en, a

minden hónap 5. napjáig, intézményenként kiállított számla ellenében, teljesítést ő l számított 30naptári napon belül banki átutalással egyenlíti ki a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdés alapján.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből finanszírozandó - közbeszerzések esetén azellenszolgáltatás teljesítése feltételének kell tekinteni azt az előirányzatot, melyet a költségvetésitörvény rögzít:• a költségvetési szerv részére,• meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a központi költségvetés fejezeteiben.

A központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, azígy meghatározott előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormányelőzetes engedélye alapján, kivéve, ha ahhoz az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni.A Kormány engedélyező határozatában rendelkezik arról is, hogy mely időpontig, milyen

összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani.A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló előterjesztésben be kell mutatni:

– a közbeszerzés elindításának szükségességét,

dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejű leg - annak részeként - kell elő terjeszteni. Aköltségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyező és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletező beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteketösszevontan kell bemutatni. Az 50 milliárd forintot elér ő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz aköltségvetési törvényjavaslatban az Országgyű lés elő zetes felhatalmazását kell kérni. (Áht.)



5. Az önkormányzati alrendszerA helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok, a helyi

önkormányzatok társulásai a közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.



5.1. A helyi önkormányzatok típusai, szervezeteA helyi önkormányzatok szervezeti felépítése

Megyei önkormányzat Települési önkormányzat

Közgyű lés Közgyű lés, Képviselő testület

Elnök Elnök, (Fő)polgármester

- önkormányzati hivatalt,amely a testület munkaszerve,- (f ő) polgármesteri hivatalt,- megyei közgyűlés hivatalát,

- körjegyzőséget,- társult képviselőtestületekhivatalát

- társulásokat,- hatósági-igazgatásiintézmény társulást,- területfejlesztési társulást,

- többcélú településikistérségi társulást

- költségvetési szerveket,- gazdasági társaságokat,- közhasznú szervezeteket(kivéve alapítvány,

közalapítvány),- szövetkezeteket

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi választásonmegválasztott testületet illetik meg. A testületet a választott polgármester képviseli.

A helyi önkormányzatok két típusát különböztetjük meg:megyei önkormányzatokat (amelyek„területinek” is tekinthetők) és a települési önkormányzatokat . A települési önkormányzatokhoztartoznak a f ővárosi (egyben területi is), a f őváros kerületi, a megyei jogú városi, a városi és aközségi önkormányzatok. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségiviszony a kölcsönös érdekek alapján működnek együtt A helyi önkormányzati alrendszerhez

A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzatialrendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzatok költségvetési szerveirevonatkozó szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel sajátosságaikra.

Az országos kisebbségi önkormányzatok 2008. január 1-jétől költségvetési rend szerintgazdálkodnak. Az önkormányzat hivatala országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv,amelynek gazdálkodására vonatkozó kötelezettségeket és jogokat a 376/2007. (XII.23) Korm.

d l h á á k bb é k á ál l á í f l l



rendelet határozza meg. Az országos kisebbségi önkormányzat által irányított, felügyeltköltségvetési szervek lehetnek önállóan működő és gazdálkodó vagy önállóan működő szervezetek, gazdálkodásuk szabályait az Ámr. tartalmazza.

5.2. A helyi önkormányzatok feladatai, intézményi kereteiA helyi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el az önkormányzati törvényés az ágazati szaktörvények előírásainak megfelelően.

5.2.1. A települési önkormányzatok kötelező feladatai

A települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvény ésaz ágazati törvények előírásai alapján az:• az egészséges ivóvízellátásról,• az óvodai nevelésről,• az általános iskolai nevelésről és oktatásról,• az egészségügyi- és szociális alapellátásról,• a közvilágításról,• a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,• a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesüléséről,• az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési

közszolgáltatás szervezéséről, fenntartásáról,• a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározásáról és megvalósításáról,• a települési könyvtári ellátásról,• a köztisztaságról, településtisztaságról,• a közösségi tér biztosításáról,• az alapfokú nevelés, oktatás ellátásáról,• az egészségügyi, szociális ellátásról.

A megyei önkormányzat azokat a - törvényben előírt - feladatokat köteles ellátni, amelyekmegoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető: pl. fogyatékos gyermekek oktatása,nevelése, gondozása, történeti iratok, kulturális javak gyű jtése,őrzése, tudományos feldolgozása,megyei testnevelési, sportszervezési feladatok, megyei idegenforgalmi értékek ápolása, térségiterületrendezési feladatok összehangolása.



5.2.4. A f ővárosi önkormányzat f őbb feladatai

A f őváros f őbb feladatai: pl. a városfejlesztési és város-rehabilitáció programjának megalkotása, af őváros általános rendezési tervének kidolgozása a Kormány és a kerületek képviselőtestületevéleményének figyelembevételével, katasztrófa megelőzése és elhárítása, energiaellátás,közvilágítás, ár- és belvízvédelem, köztemetők fenntartása, üzemeltetése, létesítése, bővítése,tömegközlekedés, parkolás, parkolás-gazdálkodási rendszer, közterület-felügyelet stb.

5.3. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményikereteiA képviselő-testületnek széles körű választási lehetősége van az egyes közszolgáltatások szervezetiformái között. A választást befolyásolják a gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai célok, amelyekpénzügyi korlátokban, pénzügyi ösztönzőkben jelenhetnek meg. A pénzügyi kormányzat kistérségi,kiemelt kistérségi, régió szinten jelentkező feladatok társulás keretében való ellátását többletköltségvetési támogatással ösztönzi.

A feladatok ellátását, illetve az ellátás feltételeit szolgáló szervezeti formák, amelyek a

közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként megjelenhetnek:− önkormányzati alapítású önállóan gazdálkodó és működő, illetve önállóan működő költségvetési szerv32,

− kiemelkedően közhasznú szervezetek,− területfejlesztési társulás,− fejlesztési tanácsok,− önkormányzati igazgatási, intézményi társulások,− többcélú kistérségi társulások,− többségi tulajdonban lévő profitérdekelt, illetve nonprofit gazdasági társaság,− közalapítvány (A Ptk. módosítása óta új közalapítványt nem lehet alapítani, de a korábban

alapítottak működhetnek tovább, ha erre az egyéb feltételek fennállnak.),

5.4. A települési önkormányzatok társulásaiA települési önkormányzatok szabadon társulhatnak. A társulás célja: az igazgatási, hatósági,szolgáltatási feladatok szakmailag színvonalasabb, gazdaságilag hatékonyabb ellátása. Az 1997.évi CXXXV. törvény rendelkezik a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről. Azönkormányzatok társulási hajlandóságát a kormányzat pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi,



támogatja. A társulások költségvetési támogatását a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.

5.4.1. A társulási típusok jellemző megjelenési formái

• Hatósági-igazgatási társulás a hatósági, igazgatási feladatok ellátására, pl. gyámügyi.• Intézményi társulás pl. az oktatás területén a költségek megosztására közoktatási intézmény

közös működtetése, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásra.• Területfejlesztési önkormányzati társulás.• Többcélú kistérségi társulás.

5.4.2. A többcélú kistérségi társulás33

A magyar önkormányzati rendszer számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag kisteljesítőképességű önkormányzattal rendelkezik. A többcélú kistérségi társulások intézményesültlehetőséget teremtenek a fejlesztési célok közös kialakítására, az erőforrások összehangolásra, aszakértelem együttes biztosítására, a kapacitások megteremtésére, fokozottabb kihasználására,eredményesebb pályázati rendszer működtetésére, a közbeszerzési rendszerben rejlő előnyök

kihasználására, végső célként a szolgáltatások és más feladatok magasabb színvonalú biztosítására.

A társulás feladatait, létrehozásának, működésének szabályait a települési önkormányzatoktöbbcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény határozza meg, a szakmai minimumkövetelményeket pedig az ágazati törvények. A társulás a törvényben meghatározott feltételekmegléte mellett a társuló helyi önkormányzatok írásbeli megállapodása alapján jön létre. Amegállapodás az ellátott feladatokra, a működés vagyoni, intézményi, szervezeti feltételeire, amegszűnés esetén illetve kilépés esetén követendő eljárásra vonatkozik. A többcélú kistérségitársulást a Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatósága veszi törzskönyvinyilvántartásba, jogi személy.

A társulással ellátható feladatok:

− környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés,− szennyvíztisztítás és -elvezetés,− területrendezés,− esélyegyenlőségi program megvalósítása,− foglalkoztatás,− gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom,− állat- és növényegészségügy,



y g g gy− belső ellenőrzés,− területfejlesztés.

A társulás szervezeti felépítése

• Társulási tanácsA többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanácsgyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- éshatásköröket. A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják, akik a társulásitanács alakuló ülésén tagjaik sorából titkos szavazással megválasztják a tanács elnökét. Atársulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A társulási tanács köteles pénzügyibizottságot létrehozni, amely ellenőrzi a többcélú kistérségi társulás tevékenységét ésgazdálkodását. A megyei közigazgatási hivatal vezető je törvényességi ellenőrzést gyakorol.

• A Tanács munkaszervezete

A törvény szerint a társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását atanács irányításával, felügyeletével működő munkaszervezet látja el. A munkaszervezetformájának meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvénylehetőséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségitársulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munkaszervezetének formáját,mely lehet:− elkülönült munkaszervezet, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,

vagy− a székhely település önkormányzata képviselő-testületének hivatala látja el a tanács

feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését.

A Társulás gazdálkodása

A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésérek ó bál k k k A á lá

• saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.

A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélúkistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abbanaz esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatánakellátását. Amennyiben veszélyezteti, akkor a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulássalkötött szerződés alapján használati díj illeti meg.



5.5. A helyi önkormányzatok tervezési rendszereA helyi önkormányzatok hosszú és rövid távú terveket készítenek, amelyekben meghatározzák

fejlesztési és működési céljaikat, ezek elérését szolgáló feladatokat, a végrehajtás személyi éstárgyi feltételeit, valamint a szükséges és lehetséges pénzügyi forrásokat. Ez a fejezet a gazdaságiprogramot és a költségvetési rendeletet ismerteti.

5.5.1. Gazdasági program

A gazdasági programot legalább négy évre, azaz a képviselő-testület megbízásának id

őtartamárakell készíteni. A gazdasági programot a képviselő-testület köteles elfogadni az alakuló ülését

követő 6 hónapon belül, ha az egy választási ciklusra szól. Amennyiben a választási ciklusnálhosszabb idejű (akár több ciklusra is kiterjedő) gazdasági programmal rendelkezik azönkormányzat, akkor azt az alakuló önkormányzat köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, szükség szerint módosítani. A gazdasági program tájékoztatja a piaciszereplőket a helyi önkormányzatok fejlesztési céljairól.

A program tartalmazza:− az önkormányzat céljait,− a célok elérésére szolgáló kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek igazodnak a helyi

társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokhoz és a kistérségi területfejlesztésikoncepcióhoz,

− fejlesztési elképzeléseket,− a munkahelyteremtés feltételeinek az elősegítését,

− a településfejlesztési és adópolitika céljait,− az egyes közszolgáltatások biztosításának és színvonalának javítására irányulómegoldásokat, feltételeket,

− városok esetében a programnak tartalmaznia kell a befektetés-támogatás politika és a

a.) A helyi önkormányzatokadatokat szolgáltatnak a Kormány számára a költségvetésiirányelvek kidolgozásához.

b.) Az önkormányzatköltségvetési tervezési irányelveir ő l a képviselő-testület határoz.c.) Költségvetési koncepció, költségvetési rendelettervezet .

A költségvetési koncepció alapján a jegyző által összeállított, az önkormányzati bizottságokáltal megtárgyalt és véleményezett rendelettervezetet a szükséges könyvvizsgálói jelentéssel együtt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.A rendelettervezet számszaki részből részletes szöveges indokolásból megalapozó



A rendelettervezet számszaki részbl, részletes szöveges indokolásból, megalapozószámításokból, elemzésekből, mellékletekből áll a képviselő-testület igénye és a jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendelettervezet a képviselőtestület eléterjesztését követően nyilvános. Hasznosítható információt szolgáltat a piaci szereplők, apotenciális ajánlattevők, szállítók számára a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségiönkormányzatok éves és többéves hatással járó tervezett áru-, szolgáltatás beszerzéseiről,felújításokról, építési beruházásokról, koncesszióról, a tervezett pénzügyi forrásokról.

A költségvetési rendelet részletes tartalma34:• az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi

költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített f őbb jogcím-csoportonkéntirészletezettségben,

• a működési, fenntartási előirányzatok költségvetési szervenként, intézményen belül kiemeltelőirányzatonként részletezve,

• a felújítási előirányzatok célonként,• a felhalmozási kiadások feladatonként,• az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként,• az általános és a céltartalék nagysága,• éves létszámkeret költségvetési szervenként,• a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban,

• a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket isfigyelembe véve együttesen egyensúlyban,

• elkülönítetten is a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése,• az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási

ütemterv,• elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei,

kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.

A költségvetési rendelet, elemi költségvetésA rendelettervezetet a képviselő-testület megtárgyalja. Benyújtását követő 30 napon belül

lk j é kihi d i köl é é i ö k á i d l é ól K á

A tervezés utolsó szakaszában a kihirdetett önkormányzati rendelet alapján az önkormányzatihivatal és az önállóan gazdálkodó, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekelkészítikaz elemi költségvetésüket .Az elemi költségvetésekről a www:allamkincstar.gov.hu, illetve a települési önkormányzatokhonlapján lehet részletesen tájékozódni. Ugyancsak a honlapokon tanulmányozhatók a helyiönkormányzatok különféle egyéb tervei is pl. szabályozási terv, gazdasági program, költségvetésirendelet, közbeszerzési terv.



5.5.3. A helyi önkormányzatok bevételei

Az önkormányzati saját bevételek az önkormányzat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódnak.

I. Saját bevételek a.) Törvényben kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzatok által megállapított

és kivetetthelyi adók. b.) Alaptevékenységből származó térítési díjak , kiegészítő, kisegítő tevékenységből és

vállalkozásból és az önkormányzativagyon hozadékából származó bevételek, nyereség,osztalék, kamat és bérleti díj.

c.) Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülr ő l működésre és fejlesztésre.d.) Az önkormányzat területén saját hatáskörben kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi

és műemlékvédelmibírság, talajterhelési díj. e.) Az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel.f.) A helyi önkormányzategyéb bevételei.

II. IlletékekA költségvetési törvényben meghatározottak szerint. Az APEH által 2008. január 1-jétől beszedett

illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, meghatározott költséggel csökkentett 50%-a pediga f ővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg.

III. Átengedett, megosztott bevételekA központi költségvetés meghatározott bevételeit az Országgyűlés törvényben részben vagyegészben átengedi a helyi önkormányzatok számára.

a.) Személyi jövedelemadó.A költségvetési törvény rendelkezik a személyi jövedelemadóönkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés közötti megosztásáról. A helyiönkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által a tervévetmegelőző második évben bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal általtelepülésenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyijövedelemadó 40%-a illeti meg A települési önkormányzatot közvetlenül megilleti a

műemlékvédelmi bírság 20%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (Kivétel,ha a megbírságolt maga az önkormányzat.)

e.) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetésielszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg.

IV. Hozzájárulás, támogatás a központi költségvetésbőlA hozzájárulások, támogatások járhatnak felhasználási kötöttséggel, amikor a felhasználás célja



j , g j gg , jmeghatározott és a hozzájárulás kizárólag adott célra használható fel.

Az nkormányzatok költségvetési támogatása milliárd Ft

Megnevezés 2007. évi elő irányzat

(2008. évi szerkezetben)2008. évi elő irányzat

Bevétel Kiadás Bevétel KiadásKözponti költségvetés 6 669,7 8 376,5 7 894,7 9 034,3Központi költségvetésből önkormányzatoktámogatása

1 345,0(20,1 %)

1 348,0(17,1 %)

- ebből átengedett SZJA 40% 513,3 565,3Helyi önkormányzatok 3 096,1 3 180,1 3 237,0 3 348,1

Önkormányzatok központi költségvetésitámogatása a bevétel %-ában 43,4 41,6

Önkormányzatoksaját bevétele a bevétel %-ában 55,6 58,4

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS ÁTENGEDETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA a 2009. évi költségvetési törvényben

1 A települési önkormányzatot megillető, a településre kimutatott személyiövedelemadó 129 870,0

2 A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése 12 746,73 A települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklése 100 485,04 Normatív hozzájárulások

1 Települési önkormányzatok feladatai 22 530,82 Körzeti igazgatás 9 731,63 Körjegyzőség működése 4 811,0

4 Megyei, f ővárosi önkormányzatok feladatai 2 826,65 Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 940,5

6 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása 147,27 A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos

foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai 5 462,3

2 Egyes szociális feladatok támogatása 105 989,53 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 36 837,24 A többcélú kistérségi társulások támogatása 30 752,6

9 Címzett és céltámogatások 10 000,010 A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása 10 170,011 Helyi önkormányzatok vis maior támogatása 800,0

12 Vis maior tartalék 360,013 Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti -

metróvonal építésének támogatása 9 500,014 A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 5 850 0



14 A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 5 850,0 IX. fejezet összesen: 1 289 970,9

1. Felhasználási kötöttséggel járó „megpántlikázott” állami támogatások, pl. kötött felhasználásúnormatív támogatások (önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása, többcélú kistérségi

társulások támogatása, egyes közoktatási, szociális feladatok támogatása), központosítottelőirányzat a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi önkormányzati társulások általellátandó feladatokra, az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkcióttámogató helyi önkormányzatok támogatása. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekfelzárkóztatásának támogatása (LEKI), a budapesti 4-es metró meghatározott építésifeladatainak támogatása.

2. A felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulásokAz önkormányzati forrásszabályozási rendszer központi eleme a normatív hozzájárulás. AzOrszággyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok normatívközponti hozzájárulásait, jogcímeit és összegét, fenntartva saját hatáskörében ezekmegváltoztatását is. Meghatározott a:• népességszámhoz kötött normatív állami hozzájárulások nagysága,• a költségvetési mutató pl. feladatmutatóhoz, teljesítménymutatóhoz kötött normatívák

fajlagos összege,pl. időskorúak nappali intézményi ellátása 150 000 Ft/f ő /év.

A normatíva a helyi önkormányzatot illeti meg, nem az adott feladatot ellátó intézményt. Ebbőlfakadó előny, hogy az önkormányzatok a pénzügyi tervezéskor egy „kalapban” lévőnektekinthetik a különböző jogcímeken kapott támogatást és szabadon gazdálkodhatnak, oszthatjákel azt szükség szerint különböző intézményeik között. A normatívák felhasználásáról azonban jogcímenként kell elszámolni az éves költségvetési beszámolóban. Amennyiben azönkormányzat jogosulatlan támogatást vett igénybe annak összegét vissza kell fizetnie,meghatározott mérték elérése illetve a fölött a jegybanki alapkamattal növelt összegben.

3. Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatásaA támogatások rendjét a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programokelőirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008.(III 5 ) K d l t h tá

támogatása (TEUT ): a támogatott közutak az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak.A támogatás összege az elfogadott felújítási költség 50%-a, illetve kedvezményezetttelepüléseken 58%.

Fejlesztési célú központosított előirányzatok

Az adott évi költségvetési törvény mellékletben nevesíti a központosított előirányzatokat,amelynek egy része fejlesztési célt szolgál.A 2009. évben az5. melléklet szerint fejlesztési célú központosított előirányzat, pl. lakossági



közműfejlesztés támogatása, kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása, belterületiutak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása, az alapfokú művészetoktatás támogatása, azesélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások, a kistelepülési iskolák és a körjegyzőségektárgyi feltételeinek javítása, teljesítmény-motivációs alap, közösségi buszok beszerzése stb.A fejlesztési célú központosított előirányzatokat pályázati úton lehet igényelni. A pályázatokelbírálása részben központosított, más része decentralizált. A centralizált programok esetében aszakminisztériumok, míg a decentralizált programok esetében a regionális fejlesztési tanácsokhozzák meg a támogatásról szóló döntéseket.

Kiemelésre méltó támogatás az európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázatok forrás-kiegészítő támogatása. Az elnyert támogatás ígérvénye akkor realizálható, ha az önkormányzatelnyeri az EU támogatást.

V. Pályázattal elnyert pénzügyi forrásokA helyi önkormányzatok és társulásaik pályázatot nyújthatnak be a fejezeti kezelésű előirányzatokból, az elkülönített állami pénzalapokból, az EU költségvetéséből és az EurópaiGazdasági Térségből származó, EU támogatásokat kibővítő forrásokból megvalósítható fejlesztésicélokra.

Támogatások az EU költségvetésébőlA helyi önkormányzatok számára számos pályázati lehetőséget nyújtanak az EU költségvetéséből(Strukturális Alapok, Kohéziós Alapok) érkező támogatások és az EU-s támogatások pl. a NemzetiFejlesztési Terv-2 (NFT-2) EU támogatási programjai, egyéb, költségvetési törvényi előirányzatokközött szereplő EU támogatások pl. Schengeni Alap támogatásai, INTERREG III/A. EQUAL,Közösségi Kezdeményezések támogatásai, Európa Területi Együttműködés és egyéb, különfélenemzetközi támogatási programok.

A költségvetési törvény előirányzatai között nem szereplő támogatások pl. INTERREG III/B III/Ckívüli támogatások, EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs tevékenységére.

A helyi önkormányzatok és társulásaik együttműködve, pénzügyi forrásaik és szakértelmük

5.5.4. A többcélú kistérségi társulás támogatási rendszere5.5.4.1. Felhasználási kötöttséggel járó kiegészítő jellegű normatív támogatás

Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó kiegészít

ő jelleg

ű normatív állami támogatástállapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére. A nyolcféle

feladathoz igénybe vehető támogatás mértékét és feltételeit a költségvetési törvény8. számúmellékletetartalmazza Az egyes támogatások jellemzően létszámalapúak Feladatok: általános



melléklete tartalmazza. Az egyes támogatások jellemzően létszámalapúak. Feladatok: általánosfeladatok, közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmenetigondozása, gyermekjóléti alapszolgáltatási, mozgó könyvtári, belső ellenőrzési.

5.5.4.2. A többcélú kistérségek támogatásaA többcélú kistérségek normatív, kötött felhasználású támogatását részletezi a 2009. éviköltségvetési törvény8. mellékletének IV. pontja. A törvény meghatározza a támogatások jogcímeit, az igénybevétel általános és részletes feltételeit. A költségvetési törvény a 47leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására 5.85 milliárd Ft támogatást irányoz elő 2009-ben. Az 5,85 milliárd Ft kizárólag ezekben a kistérségekben használható fel pl. a helyiönkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentéseérdekében a bel- és külterületen megvalósuló humán-infrastruktúra, illetve termelő infrastruktúrafejlesztéséhez.

Forrás:– A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény,– a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció

elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről,– a 311/2007. Korm. r. a kedvezményezett térségek besorolásáról, – a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai,

valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.)Korm. rendelet

6. Az alapok gazdálkodásának sajátosságaiAz elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodása,

felhasználása éves költségvetés alapján történik. Kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek, ennekmegfelelően kincstári költségvetéssel is rendelkeznek.Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok:

pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel



– pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel,– kezességet nem vállalhatnak,– értékpapírt nem vásárolhatnak,– váltót nem bocsáthatnak ki, illetve nem fogadhatnak el,– kötvényt nem bocsáthatnak ki,– pénzügyi lízing és faktoring szerződést nem köthetnek.

6.1. Az elkülönített állami pénzalapokAz elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüliforrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek működésének jellege az államháztartáson belül

elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben megkell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthető kiadások körét, meg kell jelölniaz alapkezelő szervét, az alap feletti rendelkezésre jogosult, felhasználásért felelős minisztert.

Az elkülönített állami pénzalap saját költségvetése alapján gazdálkodik. Költségvetését és az annakvégrehajtásáról szóló zárszámadást az Országgyűlés törvényben fogadja el. A zárszámadás alapját

Az elkülönített állami pénzalapok

NemzetiKulturális

Alap

Munkaerő-piaciAlap

KözpontiNukleárisPénzügyi

Alap

WesselényiMiklós Ár- ésBelvízvédelmiKártalanítási

Alap

Kutatási ésTechnológiai

Innovációs Alap

SzülőföldAlap

Központi Nukleáris Pénzügyi AlapAz Alap célja a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, a kiégett üzemanyag végleges,illetve átmeneti elhelyezésére tárolók kialakítása, üzemeltetése, nukleáris létesítményekleszerelésének (lebontásának) finanszírozása.

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási AlapAz Országgyűlés a 2003. évi LVIII. törvénnyel hozta létre. Az Alap célja az ár- és belvízkárokmegtérítésében való önkéntes részvétel ösztönzése, a veszélyeztetett területeken lakóingatlannalrendelkező az Alap részére szerződés alapján befizetést teljesítő természetes személyek



rendelkező, az Alap részére szerződés alapján befizetést teljesítő természetes személyekkártalanítása.

A Kutatási és Technológiai Innovációs AlapAz Alapot a 2003. évi XC. törvény hozta létre, a kutatás-fejlesztés, valamint a technológiaiinnováció állami támogatására.

A Szülőföld AlapAz Alapot a 2005. évi II. törvénnyel hozta létre az Országgyűlés, célja, hogy támogassa a határontúli magyarság szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének éskultúrájának megőrzését, továbbfejlesztését, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalúkapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében.

A Nemzeti Kulturális AlapCélja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozása, megőrzése, valamint hazai és határon túliterjesztésének támogatása.

Az alapokhoz rendelt források:• befizetési kötelezettségek (Központi Nukleáris Pénzügyi Alap),• járulékok (Munkaerő-piaci Alap; Nemzeti Kulturális Alap; Kutatási és Technológiai

Innovációs Alap, pl. munkaadói, munkavállalói járulék, kulturális járulék, innovációs járulék),• költségvetési támogatások (Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap;

Szülőföld Alap),• adományok, díjak, önkéntes nem rendszeres befizetések (pl. Szülőföld Alap).

6.2. Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásaAz alap - bevételeit és kiadásait az alap működéséről szóló törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott - költségvetését és zárszámadását aköltségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá

alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható.

Az elkülönített állami pénzalapkincstári költségvetését az alap működéséről szóló törvénybenmeghatározott bevételi és kiadási jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapítottelőirányzatok feltüntetésével az alapkezelőnek kell elkészíteni január 20-áig. Az elkülönített állami

pénzalap kezelő je január 20-áig elkészíti az alapelemi költségvetését , és jóváhagyásra az alap felettrendelkező szervhez február 10-éig nyújtja be. Az alap elemi költségvetése tartalmazza:• a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott

jogcímenként szakfeladatrend szerinti tevékenységenként a költségvetési törvényben



jogcímenként, szakfeladatrend szerinti tevékenységenként a költségvetési törvénybenmegállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve;

• a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részleteselőirányzatonként;

• az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét.

Az alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéséhez szöveges indokolást kellmellékelni, amelyben az egyes előirányzatok megalapozottságát kell indokolni.

Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót ésmérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesítettbeszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek. A könyvvizsgálatok

eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az alappalrendelkező miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatoskiadások között kell elszámolni.

Az alap terhére - ha törvény másként nem rendelkezik - alapítvány, egyházi jogi személy,társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület, gazdasági társaság - kivéve az alappénzeszközeiből finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formákvalamelyikévé - nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető. Ezenszervezetek számára eseti, egyedi támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladatmegvalósítására adható.

6.3. A társadalombiztosítás alrendszer

Hazánkban a társadalombiztosítási alrendszer része az állami költségvetésnek, de a központiköltségvetéstől elkülönülten működik. A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási ésszolidaritási elvek alapján működő kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere.

járulék, az egészségügyi hozzájárulás és egyéb befizetési kötelezettségek. A kiadásokat azellátó rendszer kiadásai és a működést biztosító kiadások jelentik. Az E-alap kezelő je azOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és

költségvetési szervek alkotják. A társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önállószervezeti kerettel rendelkezik.



6.3.2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a felügyelet ellátására kijelölt miniszterekközreműködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminisztertervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik atársadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szövegesindoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a költségvetési javaslat összeállításakormegtervezik mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek:• a tevékenységükkel kapcsolatosak,• jogszabályon alapulnak,• szerződési, megállapodási kötelezettségen alapulnak,• tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői:• megvizsgálják a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi működéshez

rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bővítésének, illetveszűkítésének szükségességét, lehetőségeit,

• javaslatot dolgoznak ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre,• a bevételekről és a kiadásokról kiemelt előirányzati részletezettséggel költségvetési javaslatot

készítenek.

A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja, és a felügyelet ellátására kijelölt

miniszterek közreműködésével, illetve az alapok kezel

őinek bevonásával elkészíti a Kormányrészére benyújtásra kerülő társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát.

A költségvetési javaslatban az államháztartás más alrendszereitől átvett pénzeszközöket az átadófejezet költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.

6.3.3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kincstári és elemiköltségvetése

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatairól az alapok kezelőinek kell készítenialaponként kincstári költségvetést, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásbólteljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is.



A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek:• az általuk kezelt alap (ellátási) költségvetéséről,• a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezelésű előirányzatok

intézményi (működési) költségvetéséről,• az alap (ellátási) és az intézményi (működési) költségvetést együttesen tartalmazó, a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről,• közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetéséről.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja:• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, működési

célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket,

• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, vagyongazdálkodással és egyébkötelezettséggel járó kiadásokat, működésre fordított kiadásokat,• a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését,• a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,• a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címként jelennek meg aműködési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, azigazgatási szervek és a központi kezelésű előirányzatok. Amennyiben a társadalombiztosításialrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam - a központi költségvetés útján – abevétellel nem fedezett kiadások teljesítéséért mögöttes felelősséggel tartozik.

6.3.4. A társadalombiztosítási alapok felhasználása

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a központi költségvetésterhére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni.

H é ü i kből lő j l é kből é d űködé éből áll í h ó h

• A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az ÁllamiSzámvevőszéknek, a könyvvizsgálatok eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja azOrszággyűlést.

• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási f őösszegük legfeljebb1%-ának megfelelő tartalék képezhető.

6.3.5. Az előirányzatok módosítása



Az előirányzatok módosítására a társadalombiztosítás költségvetése vonatkozásában azOrszággyűlés, a Kormány, a felügyeleti szerv, valamint a (társadalombiztosítási) költségvetésiszerv jogosult.

Előirányzat módosítása nélkül teljesíthető kiadásokA társadalombiztosítási kiadások jelentős része automatikusan ható, azaz amennyiben növekszik,pl. a családi támogatásokra, az öregségi nyugdíjra, a fogászati ellátásra jogosultak köre, növekszika kiadás is. Ezen kiadások körét az éves költségvetési törvény tartalmazza.

Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat módosításokAz Országgyűlés a költségvetési törvényben nevesíti azokat az előirányzatokat, amelyekmódosítását saját hatáskörben fenntartja. Az adott évi költségvetési törvényben megjelennek azellátások folyamatosságát biztosító, túl nem léphető előirányzatokhoz kapcsolódó sajátosátcsoportosítási lehetőségek és jogosítványok is.

7. A költségvetési szervek jellemzőiAz állami, önkormányzati feladatokat jellemzően a költségvetési szervek látják el.

7.1. A költségvetési szerv fogalmaAhogy a magángazdaság legjelentősebb gazdasági szervezetei a gazdasági társaságok, úgy az



gy g g g gj g g g g g , gyállamháztartási gazdálkodás legfontosabb szervei a költségvetési szervek. Az állami, illetve a helyiönkormányzati feladatok ellátását döntő részben költségvetési szervek végzik. Az állami,önkormányzati feladatokat ellátó intézmények – iskolák, szociális intézmények, kórházak,könyvtárak, közhatalmi szervek, hatóságok – jellemzően költségvetési szervi formában működnek.A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló [állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati,társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt:állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok előírásai szerint látják el. Aköltségvetési szerv az államháztartás egyik alapegysége. Jogi személy, amely jogi státuszátaMagyar Államkincstár által vezetett közhiteles és nyilvános törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel nyeri el. Feladatait jogszabály, határozat alapján alapító okiratban rögzített

illetékességi és működési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel alaptevékenységkéntvégzi, nem haszonszerzés céljából. Az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági

irányítása, felügyelete alatt működik. A költségvetési szervek vezetőire széles körű felelősség hárula gazdálkodással kapcsolatban (felelősek pl. az alaptevékenység megfelelő ellátásáért, a vagyonrendeltetésszerű használatáért, a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettségteljesítéséért, a számviteli rendért, a belső kontroll megszervezéséért és működtetéséért.)

A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2006-2008. években36

Gazdálkodási forma 2006. december 31.

2007. december 31.

2008. december 31.

Társas vállalkozás 513 750 531 109 561 424ebbő l: gazdasági társaság 471 247 487 082 515 369

Egyéni vállalkozás 670 203 702 595 1 000 022ebbő l: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező 434601 425950 400308Vállalkozás összesen 1 183 953 1 233 704 1 561 446

l é é

7.2 A költségvetési szerv bevételeiA költségvetési szerv tevékenységét a következő forrásokból látja el:

a.) Támogatás, amely:– a központi költségvetésből;– a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjaiból;



pj ;– a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi

kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv –költségvetéséből származik.

b.) Támogatásértékű bevétel, amely:− a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,− a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a központi költségvetésből,− az elkülönített állami pénzalapból,− nem támogatásnak minősülő bevételként a helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól,

települési, illetve területi kisebbségi önkormányzattól, országos kisebbségi önkormányzattól),− az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként,

intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolításiszámlán lévő pénzeszközből,

− a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből,− az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból,− a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, többcélú

kistérségi társulás részére központi költségvetési fejezet - kivéve a Helyi önkormányzatoktámogatásai fejezetet – előirányzatából származik.

−

c.) Működési és felhalmozási bevétel, amely:− hatósági jogkörhöz köthető - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott

mértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),− közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkező

működési és felhalmozási célú bevételből származik.−

d.) Átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely államháztartásonkívüli forrásból származik.

e.) Pénzügyi műveletekből származó bevétel.

f ) Központi költségvetési szerv fejezeti kezelésű előirányzat az államháztartás más

– kisegítő tevékenységet,– vállalkozási tevékenységet végeznek.

A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerintaz irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben

meghatározott szakágazatba sorolja be. A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegít

ő ésvállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatrend szerint - szakfeladat számmal és

megnevezéssel - kell meghatározni.



12. Példa szakfeladatrend szerinti besorolásra1. Közhatalmi feladat8423 Igazságügy, bíróság84232 Bírósági tevékenység842321 Igazságszolgáltatási tevékenység842322 Cégbírósági tevékenység84233 Ügyészségi tevékenység842331 Ügyészségi tevékenység832332 Katonai ügyészségi tevékenység

2. Közszolgáltató feladat932 Egyéb szórakoztatás, szabadidő tevékenység

9321Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység932101Vásári szórakoztatás932102 Vidámpark üzemeltetése932103 Nosztalgiavasutak üzemeltetése93219 Egyéb szórakoztató létesítmény üzemeltetése

Alaptevékenység

Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, amely szakmai alapfeladatként kerül rögzítésre aköltségvetési szerv alapító okiratában.Az alaptevékenység minősülhet:• közhatalom gyakorlásának, pl. jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmány-bíráskodási,

igazság-szolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási,igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési,számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbáállamháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása

(döntés),• közszolgáltatások ellátása, amelyeket jellemzően az ágazati törvények határoznak meg és igensokszínűek pl. egészségügyi, szociális, oktatási, kutatási, kulturális, sport. Közszolgáltatás:államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy

ügyfélszolgálat.• Az alaptevékenység közhatalmi, szolgáltatási és vállalkozási bevétellel, támogatásértékű

bevétellel, átvett pénzeszközzel, és egyéb bevétellel nem fedezett kiadásait a felügyeleti szervrévén nyújtott támogatás finanszírozza.

• Az államháztartás alrendszeréből származó támogatás, támogatásértékű bevétel és

visszatartható hatósági bevétel csak alaptevékenységre tervezhető és használható fel.Kiegészítő tevékenység

A k l é é i k ki é íő ék é l ék é h k lódik A



A költségvetési szervek kiegészítő tevékenysége szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódik. Aköltségvetési szerv által nyújtott szolgáltatást kiegészítő tevékenységnek kell minősíteni, ha az azalaptevékenységével megegyező, de más jogi személy vagy természetes személy számára nemkötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, mely az alaptevékenység ellátásáralétrehozott kapacitás jobb kihasználását célozza. Fontos különbség azonban az, hogy ezt a feladatota költségvetési szerv a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül,támogatáson kívüli forrásból köteles fedezni.

Kisegítő tevékenység

A költségvetési szerv kisegítő tevékenységének kell tekinteni a nem kötelezően és nem

haszonszerzés céljából az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személyszámára végzett tevékenységet, ha az az alaptevékenységétől eltérő, és célja alaptevékenységellátására létrehozott kapacitás fokozott kihasználása.

A kiegészítő, kisegítő tevékenységek közös jellemzői:• Céljuk a rendelkezésre álló kapacitás fokozott kihasználásával az alaptevékenység pénzügyi

forrásainak és a szolgáltatásnak a bővítése.• Non-profit tevékenység, célja nem a nyereségszerzés.• Elért bevételének fedeznie kell a tevékenység érdekében felmerült közvetlen kiadásokat és

lehetőleg a közvetett kiadások arányos részét.• A kiegészítő, kisegítő tevékenység szerződéskötésének a rendjét, tervezését, kalkulációját,

érdekeltségi, ellenőrzési, elszámolási rendszerét, kapcsolatát az alaptevékenységgel különszabályzatban kell rögzíteni, részben a jogszabályi előírás, részben a felügyeleti szerv általmeghatározott szempontok, részben a költségvetési szerv vezető jének döntése alapján.

• Nem hátráltathatják az alaptevékenység ellátását.

Eltérés a kiegészítő és a kisegítő tevékenység között:• A kiegészítő tevékenység azonos az alaptevékenységgel pl. közoktatás, étkeztetés.

A kisegítő tevékenység az alaptevékenységtől eltérő pl bérbeadás

nem tulajdonosai a vagyonnak. A vállalkozást is állami, önkormányzati, köztestületi tulajdonbanlévő vagyon felhasználásával végzik, alacsony személyes kockázattal.

Folytatására vonatkozó f őbb előírások:• Nem mehet az alaptevékenység rovására, nem akadályozhatja az alaptevékenységgel

kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.• Folyó évi kiadásait a tevékenység bevételének és az előző év(ek) vállalkozási tartalékánakfedeznie kell.

• Támogatás és támogatás értékű bevétel, visszatartott hatósági bevétel, valamint költségvetésif j i k léű lői á áll há á á l d d á ából á



szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvettpénzeszköz finanszírozásához nem használható fel.

• Tervezéskor az elemi költségvetésben elkülönítetten kell szerepeltetni, a tevékenységbevételeinek és kiadásainak a nyereséget megjelenítő tartalékokkal együtt egyensúlyban kelllenniük.

• A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből (kivéve a tevékenység megkezdésének évét)nem számolható el felhalmozási kiadás pl. beruházás, tárgyi eszköz felújítása. Azállamháztartáson kívülről átvett pénzeszközből finanszírozható felhalmozási kiadás abban azesetben, ha a szerződésben finanszírozási célként szerepel. Egyéb esetekben felhalmozásikiadást a vállalkozási tartalékból lehet fizetni.

7.4. A költségvetési szervek csoportosítása

A csoportosítás szempontja Megnevezés

1. Alapító szerint (államháztartásialrendszerhez való tartozás)

• központi költségvetési szerv,• társadalombiztosítási költségvetési szerv,• helyi önkormányzati,• települési és területi kisebbségi önkormányzati

költségvetési szerv,• országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervköztestületi költségvetési szerv

2. Tevékenysége szerint • közhatalmi,• közszolgáltató

3. Előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság • teljes jogkörrel rendelkez

ő,• részjogkörrel rendelkező

4. A feladatellátáshoz gyakoroltfunkciók szerint

• önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,önállóan működő költségvetési szerv

ellenőrzési, kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenységet végző, valamint azönkormányzati hivatalok.

Közszolgáltató költségvetési szerv

A közszolgáltató szerveknek a költségvetési szervek jogállásáról rendelkező törvény több típusátkülönbözteti meg

• közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális,gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyű jteményi, közművelődési, vagy a közintézetfeladatköréhez nem tartozó szellemi közszolgáltatást illetve gazdasági pénzügyi műszaki



feladatköréhez nem tartozó szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági, pénzügyi, műszakiellátást végző költségvetési szerv,

• közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási,fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagyinformatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvénybenmeghatározott közgyű jtemény,

• vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó -egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatástkülön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy− törvényben meghatározottan államháztartásból származó bevételből, illetve

államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevételből gazdálkodik,

− az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagyrészben korlátozott választás lehetősége,− az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy

a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető - díj, hozzájárulás, járulék,vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja,

− a fenti bevételeken kívül - pénzben kifejezhető és mérhető teljesítmény szerinti -költségszintű forrásellátást szolgáló normatív jellegű finanszírozásban részesülhetteljesítményterv szerint, vagy az irányító, illetőleg a közszolgáltatás-ellátást finanszírozószervvel kötött feladatellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján,

• közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai(technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást,vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv.

Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervhezközhatalmi tevékenységen túl, kiegészítő jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat,

illetve központi közszolgáltató költségvetési szervet meghatározott közhatalmi jogokkal isfelruházhat, valamint ilyen jogok gyakorlására közjogi kötelezettséget is megállapíthat.

Feladatellátási megállapodás

A feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerinti tagolás

Az önállóan mű köd ő és gazdálkodó költségvetési szerv

A költségvetési szervet az alapító szervnek kell besorolnia. Az önállóan működ

ő és gazdálkodóköltségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége

van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltakszerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi ésszámviteli szervezeti egységgel Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik



számviteli szervezeti egységgel. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a központi költségvetési szerv irányító szerve,a középirányító szerv, a kormányhivatala központi hivatal, az önkormányzati hivatal, az országosterületi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, pl. Nemzeti KözlekedésiHatóság a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, és az, amelyet az alapító vagy azirányító (felügyeleti szerv) annak sorol be. A besorolás során az irányító szerv mérlegeli azellátottak számát, a szolgáltatás iránt megnyilvánuló kereslet nagyságát, a feladatkör, a szakmaitevékenység, a gazdálkodási feladatok összetettségét, terjedelmét, a szervezeti felépítéstagozódását, a foglalkoztatottak számát, a feladatellátás területi illetékességét.

Önállóan mű köd ő költségvetési szerv Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkelrendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Aszakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel)rendelkezik, ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgálókülön szervezeti egység nélkül - elláthat. E funkciók szolgáltatás-vásárlással vagy másköltségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. Az önállóan működő költségvetésiszerv besorolásával egyidejűleg az irányító (felügyeleti) szerv kijelöli azt az önállóan működő ésgazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott

szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit, különösen: pénzügyi-gazdasági feladataitellátja. Az önállóan működő és gazdálkodó, és az önállóan működő költségvetési szerv írásbanköteles megállapodni egymással a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjében Amegállapodás kiterjed a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körönkívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás,az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, (folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetőiellenőrzés) rendjére. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a működtetés, a tárgyi eszközfelújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket azönállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok,amelyeket az önállóan működő költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. Amegállapodást az irányító (felügyeleti) szerv hagyja jóvá.

A költségvetési szervek, azok szervezetei az irányító (felügyeleti) szerv döntése alapján lehetnekteljes jogkörrel, illetve részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek, illetve az önállóan működő és gazdálkodó részjogkörű költségvetési egységei.

• Teljes jogkörrel rendelkezik:

− Az az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját előirányzatai,valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkező, önállóan működő meghatározottelőirányzatai felett rendelkezni jogosult. Ezeket az előirányzatokat az irányító jelöli ki.

− Az az önállóan működő költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felettrendelkezési jogosultsággal bír



rendelkezési jogosultsággal bír.• Részjogkörrel rendelkezik az a költségvetési szerv, amelynek egyes - irányító szerv által

megállapított - működési kiadásai és bevételei előirányzatát más önállóan működő ésgazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy azokkal más önállóangazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogiszemélyiségét és szakmai önállóságát nem érinti

Pénzellátás, pénzgazdálkodás módja• Kincstári ügyfél

A központi költségvetési szervek tevékenységüket a Magyar Államkincstárnál vezetettelőirányzat-felhasználási kereteik segítségével látják el, melyet rendelkezésük alapján két

központi költségvetési szerv között általában átvezetéssel, míg a kincstári körbe nem tartozókfelé átutalással teljesítik. A központi költségvetési szervek közül kincstári ügyfél a kincstáriköltségvetéssel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező,valamint az - irányító szerv döntése szerint – önállóan működő teljes vagy részjogkörrelrendelkező költségvetési szerv. A kincstári költségvetéssel nem rendelkező teljes vagyrészjogkörrel rendelkező önállóan működő költségvetési szerv, valamint a részjogkörű költségvetési egység jogszabály rendelkezése vagy az irányító szerv döntése szerint lehetkincstári ügyfél.

• Nem kincstári ügyfélTevékenységüket hitelintézetnél vezetett számlák segítségével látják el. Az önkormányzatialrendszerbe tartozó költségvetési szervek végzik így feladataikat: önkormányzatok, többcélúkistérségi társaságok, országos kisebbségi önkormányzatok, illetve felügyeletük alá tartozóköltségvetési szervek. A központi alrendszerben nem kincstári ügyfelek a kincstári körbetartozó, önállóan működő költségvetési szerv, illetve a részjogkörű költségvetési egység jogszabály vagy az irányító döntése alapján.

Kérdés: Önálló ajánlatkér ő nek minő sülő , önállóan mű köd ő és gazdálkodó költségvetési szervbeszerzéseit egybe kell-e számítani a felügyeleti szervének beszerzéseivel?37

7.5. A költségvetési szervek gazdálkodásaA gazdálkodás magába foglalja a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébetartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a

vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, akönyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

7 5 1 A gazdasági szervezet



7.5.1. A gazdasági szervezet

A költségvetési szervek gazdálkodását a gazdasági szervezet látja el. A gazdasági szervezet: a

költségvetési szerv(ek) működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefügg

ő feladatokteljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és

gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetésealá tartozó szervezeti egység. Jogi személyiséggel nem ruházható fel. Ellátja a költségvetésiszervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait is.

A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külső szervezet által végzendő részletesfeladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Ügyrendetis kell készíteni, amely részletesen tartalmazza a gazdasági szervezet által ellátandó feladatokat, avezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- éshatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.

A gazdasági vezető: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési,végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáértfelelős személy. A gazdasági vezetőnek jogszabályban meghatározott kivétellel, pénzügyi,gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel ésemellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelői képesítéssel kellrendelkeznie. A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében (regisztrált mérlegképes könyvelő,okleveles könyvvizsgáló) továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel(igazolvánnyal). A gazdasági vezető évente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben apénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt igazolni.

A gazdasági szervezet az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyonhasznosításával kapcsolatos feladatokat elláthatja

l ált tá d lé é l i á ító ált l bál tt dél tt ód é

Gazdaságosság követelményeAz erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályikörülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosanelvárható minőség mellett.

Hatékonyság követelményeA nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredményeértékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódókiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között



( gy ) g p j g y yelérhető legnagyobb legyen.

Eredményesség követelményeA kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve -megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél.

A felsorolt követelményeknek megfelelést segíti az értékelemzése módszere, amellyel pl.pontosan meghatározható a funkció, ami megkönnyíti a szükséges és elégséges költségekmeghatározását, a felesleges funkciók és költségek elkerülését.

4. EsettanulmányÉrtékelemzés alkalmazása idősek otthona – beruházási objektum megvalósításához38

FunkciócsaládfaF= funkció

F1. Gondozott fogadást lehetővé teszF1.1. Mentő- (és tűzoltó) autó fogadást lehetővé teszF1.2. Gépkocsival megközelítést, közlekedést lehetővé teszF1.3. Parkolóhelyeket biztosítF1.4. Kerékpártárolást lehetővé teszF1.5. Váróteret biztosít

F2. Gondozottak életfeltételeit biztosítjaF2.1. Életteret (szoba) biztosít

F2.1.1. Intimitást lehetővé teszF2.1.1.1. Egyedüllétet lehetővé teszF2.1.1.2. Házastársi környezetet biztosítF2.1.1.3. Tartalék életteret biztosít

F2.2.4. Használatos eszközök mosogatását, tárolását lehetővé teszi (teakonyha)F2.3. Étkeztetést lehetővé tesz (f őétkezések)

F2.3.1. Büfé teret biztosítF2.3.2. Lakók és személyzet étkeztetését lehetővé tesz

F2.3.2.1. Étkezési eszközeit tárolja

F2.3.2.2. Ételszállítást lehetővé teszF2.3.2.2.1. Épületen belüli szállítást lehetővé tesz

F2.3.2.2.1.1. Horizontális szállítást lehetővé teszF2.3.2.2.1.2. Vertikális szállítást lehetővé tesz

F2.3.2.2.2. Épületen kívüli szállítást lehetővé tesz



F2.3.2.2.2.1. Kisadag szállítását lehetővé tesziF2.3.2.2.2.2. Nagy adag szállítását lehetővé teszi

F2.3.2.2.3. Kiszállítási környezetet biztosítF2.3.2.3. Tálalási helyet biztosítF2.3.2.4. Étkezési teret biztosítF2.3.2.5. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít

F2.3.3. Konyha-üzemelést biztosítF2.3.3.1. Élelmiszer átvétel feltételeit lehetővé teszi

F2.3.3.1.1. Átvételhez teret biztosítF2.3.3.1.2. Tömegméréshez helyet biztosít

F2.3.3.2. Élelmiszer-tárolást, -hűtést lehetővé teszF2.3.3.3. Konyhai eszközök tárolását lehetővé tesziF2.3.3.4. Élelmiszer előkészítést lehetővé tesz

F2.3.3.4.1. Hús előkészítést lehetővé teszF2.3.3.4.2. Zöldség előkészítést lehetővé tesz

F2.3.3.5. Konyha (f őzési) teret biztosítF2.3.3.6. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosítF2.3.3.7. Mosléktároláshoz teret biztosít

F2.4. Szabadlevegős felüdülést lehetővé teszF2.4.1. Sétafelületet biztosítF2.4.2. Leülést lehetővé teszF2.4.3. Aktív pihenést lehetővé teszF2.4.4. Szabadidős programokhoz teret biztosít

F2.5. Szórakozási lehetőséget biztosít (épületen belül)F2.5.1. Közösségi tartózkodó teret biztosítF2.5.2. Könyvtári helyiséget biztosítF2.5.3. Rendezvények megtartásához feltételeket biztosít

F2.5.3.1. Rendezvényteret biztosítF2.5.3.2. Eszközök tárolását lehetővé teszi

F2.10.2. Rendelői-kezelői helyiséget biztosítF2.10.3. Orvos-technológiai eszközöknek, berendezéseknek helyet biztosítF2.10.4. Dokumentáció-tárolást lehetővé teszF2.10.5. Higiéniai feltételeket biztosít

F2.10.5.1. Tisztálkodási lehetőséget biztosítF2.10.5.2. WC használatot biztosít

F2.11. Fizikoterápiás kezelést lehetővé teszF2.11.1. Helyiséget biztosítF2.11.2. Eszközhasználat működési lehetőségeit biztosítja

F2.11.2.1. WC használatot biztosítF2 12M álhi ié é d á l hő é



F2.12. Mentálhigiénés gondozást lehetővé teszF2.12.1. Mentálhigiénés munkateret biztosítF2.12.2. Helyiséget biztosít (intimitás)F2.12.3. Dokumentáció tárolását lehetővé tesziF2.12.4. Eszköztárolást lehetővé teszF2.12.5. WC használatot biztosít

F2.13. Dietetikus számára munkahelyet biztosítF2.14. Gyógytornát lehetővé tesz

F2.14.1. Csoportos foglalkozáshoz helyiséget biztosítF2.14.2. Eszközök tárolását lehetővé tesziF2.14.3. WC használatot biztosít

7.5.3. A gazdálkodás tervszerűsége

A költségvetési szervek gazdálkodásukat éves költségvetés alapján végzik, oly módon, hogyrögzítettek (központi költségvetési körben), meghatározottak további két évre is a gazdálkodáskeretei, jórészt a feladatok ellátásának alapvető feltételei is. Minden pénzmozgásról el kellszámolni, minden költségvetési bevétel és kiadás része a költségvetésnek. A kivételeket törvényhatározza meg pl. letéti pénzkezelés.A költségvetés naptári évre szóló pénzügyi terv, amely tartalmazza a jóváhagyott költségvetésibevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadási előirányzatra felhasználási jogosultsággalrendelkeznek, az előirányzott összeg nem jár felhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a jóváhagyott, illetve jogszabály alapján többletforrásból módosítható előirányzat mértékéigteljesíthetők, vállalhatók terhére kötelezettségek. A bevételi előirányzat nem teljesítése nem von

maga után jogi szankciókat, de a nem teljesítéssel kisebb kiadási előirányzat használható fel. Aszabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelelő felhasználás, kiadás teljesítése jogi,

pénzügyi következményeket von maga után.

A decemberben elkészített előzetes kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15-éig kell véglegezni.

A költségvetési szervek éves költségvetése (2010. január 1-jétől)

Az önállóan működ

ő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza:• a pénzügyi-költségvetési feltételeket; a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai,

fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt előirányzatokat,• a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,• az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit,



y g , g y g j ,• a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet,• az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét.

Az önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési kerete tartalmazza:• a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket kiemelt

előirányzatonként csoportosított jogcímek szerint,• a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,• az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit,• a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet.

A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint aszakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen:a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások,normák.A teljesítménytervet az irányító szerv döntése vagy törvény rendelkezései alapján kell készíteni.Tartalmazza a költségvetési szerv számára meghatározott mérhető és számszerűsített éveskövetelményeket, illetve közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó tervet. A

teljesítménytervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan - az irányító szerv döntése szerint - azalkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapulóértékelésen kell alapulnia.

A költségvetési szervek elemi költségvetése

Elemi költségvetést készítenek- az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek,- a központi költségvetési szervek részben önállóan gazdálkodó szervei,- a központi költségvetési szervek részjogkörű költségvetési egységei.

• a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámát, összetételét és keresetbe tartozó juttatásait,

• költségvetési feladatmutatók, teljesítménymutatók állományát, mérhető szakfeladatok esetén,• mindazon számításokat és adatokat, amelyek a tervezett bevételeket és kiadásokat, létszámot,

feladatmutatót, kapacitást megalapozzák.

Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredetielőirányzatként megtervezni az irányító szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van pl.központi beruházás, felújítás.A l i köl é é b i d l i d ki é íő ki íő é áll lk á i ék é



Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítő, kisegítő és a vállalkozási tevékenységtekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok f ő összegének külön-külön meg kell egyeznie.

Az elemi költségvetés bevételei:• a támogatás, amely a központi költségvetésből; a társadalombiztosítási igazgatási szervek

esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; a helyi önkormányzat, a többcélúkistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségiönkormányzat - mint irányító szerv - költségvetéséből,

• a támogatásértékű bevétel, amely nem irányító szervtől, de államháztartás más szervezetétőlszármazik,

• a működési és felhalmozási bevétel, amely:− hatósági jogkörhöz köthető - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározottmértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),

− közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége soránkeletkező működési és felhalmozási célú bevételből tevődik össze,

• az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely az e bekezdésbenmegjelölt bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülről, valamint

• pénzügyi műveletekből,• központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, az államháztartás más alrendszere

maradványából átvett pénzeszközből származik,• pénzforgalom nélküli bevétel (pénzmaradvány, az előirányzat-maradvány, a vállalkozási

tevékenység tartaléka, eredménye).

Az elemi költségvetés kiadásaiA költségvetési kiadásokat a bevételeknél taglalt szempontok szerint csoportosíthatjuk. Afeladatellátás feltétele (közgazdasági) szempontjából a költségvetési kiadások lehetnek:• működési kiadások,• felhalmozási kiadások,

A dologi kiadások tervezésénél a kiadásokat a következő csoportosításban kötelesek megtervezni aköltségvetési szervek. Ide tartoznak a készletbeszerzések (élelmiszer, gyógyszer, vegyszer,irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, egyéb információhordozó, tüzelőanyag, hajtó- éskenőanyag, szakmai anyagok, kis értékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, munkaruha, védőruhaés egyéb anyagbeszerzés), illetve a szolgáltatási kiadások [kommunikációs, vásárolt élelmezés,bérleti és lízing díjak, (ebből PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetése)] szállításiszolgáltatás, gázenergia, villamos energia, távhő és melegvíz szolgáltatás díja, víz- éscsatornadíjak, karbantartási, kisjavítási szolgáltatások díjai, egyéb üzemeltetési, fenntartásiszolgáltatási kiadások, továbbszámlázott szolgáltatások államháztartáson belülre és kívülre vásároltközszolgáltatások, az általános forgalmi adó. Egyéb folyó kiadásokpl. különféle költségvetésibefizetések pl előző évi maradvány visszafizetése adók díjak befizetések pl nemzetközi tagsági



befizetések, pl. előző évi maradvány visszafizetése, adók, díjak, befizetések, pl. nemzetközi tagságidíj; Kamatkiadások, Ellátottak pénzbeli juttatásainak el ő irányzata, pl. ösztöndíj.

Felhalmozási kiadások tervezéseA felhalmozási kiadások között részletesen meg kell tervezni a tárgyi eszközök, pl. ingatlanok,gépek, berendezések, felszerelések, járművek, beruházás, felújítás előirányzatait és a pénzügyibefektetések előirányzatait.

13. PéldaElemi költségvetés adatai alapján megállapítható a közbeszerzéssel érintett dologi kiadások (46%)

intézményi beruházások és felújítás (1,8%) aránya az összes kiadáson belülKiemelt előirányzat megnevezése 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év

Személyi juttatások 609 800 700 700 918 300 1 061 600Munkaadókat terhelő járulékok 201 500 228 300 298 600 344 000Dologi kiadások 314 300 259 600 939 800 1 230 500Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400 0 0 0

Működési költségvetés 1 126 000 1 188 600 2 156 700 2 636 100Intézményi beruházási kiadások 22 500 21 100 29 700 42 100Felújítás 8 400 8 400 8 400 8 400

Felhalmozási költségvetés 30 900 29 500 38 100 50 500Összesen 1 156 900 1 218 100 2 194 800 2 686 600

Egyéb tervezési feladatok

Az elemi költségvetés elkészítésén kívül további kötelező tervezési feladata a központiköltségvetési szerveknek avagyongazdálkodási tervés a készletgazdálkodási terv, a felújítási

Készletgazdálkodási intézkedési tervA központi költségvetési szervek készletgazdálkodási intézkedési tervet kötelesek készíteni(célszerű valamennyi költségvetési szervnek elkészíteni), amely tartalmazza:• a tervezett készletbeszerzéseket,• a készletek hasznosítását és selejtezését, valamint

• a szükséges bevételeket és a kiadásokat.Vagyongazdálkodási tervA központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melybenköteles - költségvetésével összhangban - megtervezni:

az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos



• az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatoskarbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását,

• az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetőlegkoncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv általvagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére,

• az előző évben szerződés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának -értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,

• az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésénekelőkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását,

• beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait,• a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerződésben

foglaltak szerint fizetendő pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékű tevékenységet, vagymás formában nyújtott ellenszolgáltatást.

A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodásitervet az MNV Zrt. részéreminden évben május 31-éig meg kell küldeni. Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásbanértékelni kell az éves vagyongazdálkodási terv szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását,amelyet április 30-áig meg kell küldeni az MNV Zrt.-nek.

Közbeszerzési tervA közbeszerzési terv tartalmazza az adott évre tervezett valamennyi közbeszerzést. A közbeszerzésitervnek összhangban kell lenni a költségvetési szerv elemi költségvetésével ésvagyongazdálkodási, felújítási, készletgazdálkodási tervével. A tervet április 15-éig kell

elkészíteni, amely év közben módosítható, megadva a módosítás indokát is. A tervben nemszereplő közbeszerzésekre is lefolytatható eljárás. Az ajánlatkérő nem köteles lefolytatni aközbeszerzési tervben szereplő eljárásokat, azoktól eltekinthet, de ebben az esetben is módosítanikell a tervet A terv módosításának esetei példálozó jelleggel:

14. Példa

Egy központi költségvetési szerv éves összesített közbeszerzési terve (részlet) 2008

Az eljárástkezdeményező

szervmegnevezése

Beszerzés tárgyaés mennyisége

Becsültnettó

érték (eFt)

A szerződéstervezett

időtartama

Abeszerzéstervezettidőpontja

Javasolteljárástípusa

Központi Hivatal Épület 11 500 2009 12 31 ig I név Egyszerű



Központi Hivatal Épületkarbantartása,üzemeltetése

11 500 2009. 12. 31-ig I. név Egyszerű eljárás

Központi Hivatal Keretszerződéshirdetésekmegjelentetésére

12 400 2009. 12. 31-ig I. név Egyszerű eljárás

1. regionálisszervezet

Irodabérlet 50 960 Határozatlanidejű szerződés

I. név Hirdetményközzétételenélkülitárgyalásos

eljárás2. regionálisszervezet

Adatrögzítés 1 900 1 év I. név Egyszerű eljárás

3. regionálisszervezet

Adatrögzítés 24 000 Határozatlanidejű szerződés

I. név Nyílt eljárás

7.6. A központi és az önkormányzati költségvetési szervekgazdálkodásának eltéréseiTervezéshez kapcsolódó különbségek• Az önkormányzati intézményi költségvetésnek része a kormányzati költségvetési kapcsolatok

pénzforgalmának elszámolása, pl. az önkormányzati fenntartású kórházak egészségbiztosításialapból az egészségügyi feladatokat finanszírozó támogatás értékű bevételei.

• A központi költségvetési szervek bevételeik között nem tervezhetik meg az előirányzat-maradvány, költségvetési tartalék, eredménytartalék felhasználást. Év közben azonban

felhasználhatják a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A felhasználás előirányzatmódosítással történhet Az önkormányzati költségvetési szervek elemi költségvetésükben

önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodása az önkormányzat által választotthitelintézeten keresztül bonyolódik.

• A központi költségvetési szervek nem jogosultak bankhitel felvételére, értékpapír vásárlásra(kivéve felsőoktatási intézményeket), kötvény kibocsátásra, váltó műveletek végzésére,pénzügyi lízing és faktoring szerződések kötésére. A helyi önkormányzati intézményekszámára a képviselő-testület határozza meg ezeket a jogosultságokat (engedélyezi vagymegtiltja). A képviselő-testület döntése alapján általában ezen műveletek végrehajtására azönkormányzati hivatal jogosult.

• Az önkormányzati intézmények létrehozhatnak (képviselő-testület döntése alapján) éstámogathatnak alapítványokat, költségvetésükben megjelenik a pénzügyi kapcsolat. Aközponti költségvetési szervek alapítványt nem hozhatnak létre, nem támogathatnak.



központi költségvetési szervek alapítványt nem hozhatnak létre, nem támogathatnak.Legfeljebb 5 millió Ft összegig alapítványi célú kifizetést vállalhatnak.

• Önkormányzati intézmények nem kötelesek vagyongazdálkodási és készletgazdálkodási tervetkészíteni, csak ha a képviselő-testület előírja.

7.7. A költségvetési gazdálkodás vertikális és horizontálisfolyamataiA költségvetési szervek meghatározó gazdálkodási követelménye a likviditás biztosítása.Aköltségvetési szervek likviditási kockázatának elkerülését, mérséklését elsődlegesen a tervezésiés az előirányzat-módosítás szabályrendszerükön keresztül valósul meg. Ennek egyik eszköze avertikális folyamatok törvényi (Áht.) és kormányrendelet szintű (Ámr.),valamint ezek alapjánelkészített belső szabályozás.

7.7.1. A gazdálkodás vertikális folyamata

A vertikális folyamatok célja a költségvetési bevételek beszedése és a költségvetési kiadásokteljesítése, a likviditás követelményének szem előtt tartásával. A vertikális folyamatot időbenegymást követő szakaszokra oszthatjuk. Ezek: a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalásellenjegyzése, a szakmai igazolás, az érvényesítés, az utalványozás és az utalványozásellenjegyzése, kifizetés.

A kötelezettségvállalás

A kötelezettségvállalás a kiadási előirányzatok felhasználására irányul. Kötelezettségvállalásra jogosult lehet az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezető je vagy az általa,illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban megbízott személyAz önállóan működő

tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik.• A következő év(ek) előirányzata terhére az Áht. 12/A-12/B. §-ának előírásai szerint vállalhat

kötelezettséget, mely rögzíti, hogy a tárgyévben több évre áthúzódóan a következő év, évekköltségvetésének terhére többéves fizetési kötelezettség jogszabályban előírt céllal,értékhatártól függően, meghatározott eljárási rend, jóváhagyási procedúra keretébenvállalható.

• A kötelezettségvállalás előkészítésekor szabályszerűségi, célszerűségi, hatékonysági ésfinanszírozhatósági szempontok alapján kell mérlegelni.

• Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - ha a kötelezettségvállalásmeghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az előirányzatnál - újabb kötelezettség csak apénzügyminiszter engedélyével vállalható.



pénzügyminiszter engedélyével vállalható.

A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzat-felhasználási tervet a költségvetési szerv vezető je írja alá.Az előirányzat-felhasználási terv funkciója, hogy megbízható alapot képezzen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásához,szolgálja a likviditást és szabályozottan, tervszerűen biztosítsa a fedezetet a rendszereskiadásokhoz, a folyamatos működéshez.A központi költségvetési szerv köteles a 10 millió forintot elérő szerződés szerintikötelezettségvállalását számlavezető jének, a Magyar Államkincstárnak bejelenteni. Ennekhiányában a Kincstár a költségvetési szerv előirányzat-felhasználásra vonatkozó (átutalási)megbízását nem teljesíti.

A kötelezettségvállalás legf őbb dokumentumai:• a kinevezési okirat,• a szerződés, megállapodás,• a visszaigazolt megrendelés,• a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a

Kincstárnak adott év december 20-áig bejelentett Engedélyokirat, illetve Alapokmány,• a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,• a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat

megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma.

A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan fontos előírás, hogy előzetes kötelezettségvállalásnakminősül• a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény,

• a megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás,• a meghirdetett támogatási konstrukció (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok,egyedi támogatások), amennyiben nem kerülnek visszavonásra.

A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultnak az ellenjegyzés előtt meg kell győződnie akövetkezőkről:• az előirányzat-fedezet biztosított-e (fedezetellenőrzés),• a befolyt, vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet (likviditás ellenőrzés),• az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet (pénz) rendelkezésre

áll-e (likviditás ellenőrzés),• a kötelezettségvállalás nem sérti-e meg a gazdálkodásra vonatkozó előírásokat (szabályok

betartásának ellenőrzése).

Az ellenjegyző ezen feladatok elvégzéséhez , szükség szerint szakértőt is igénybe vehet. Ha akötelezettségvállalás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, akkor az ellenjegyző erről a tényről



g g j g y , j gy yköteles írásban tájékoztatni a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezető jét. Avezetőnek joga van ahhoz, hogy ennek ellenére írásban utasítsa az ellenjegyzőt akötelezettségvállalás ellenjegyzésére, aki köteles az utasításnak eleget tenni. Erről azonban aközponti költségvetési szerv felügyeleti szervének vezető jét, vagy a testületet haladéktalanulírásban értesíteni kell. A felügyeleti szerv vezető je, illetve a pénzellátó szerv vezető je 8munkanapon belül, a testület a soron következő ülésén köteles a bejelentést megvizsgálni ésfelelősségre vonást kezdeményezni szükség szerint. Annál a költségvetési szervnél, ahol magastartozásállomány miatt kincstári, illetve önkormányzati biztos működik a költségvetési szervkötelezettségvállalója és ellenjegyző je aláírása mellett a kötelezettségvállalás érvényességéhez abiztos külön írásbeli ellenjegyzése is szükséges.

Hosszú távú kötelezettségvállalásokHosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatásvásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évreszóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések(megállapodások). Ebben az összefüggésben szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha aszolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú

távú kötelezettségvállalás kizárólag az Áht. rendelkezéseinek betartásával köthető.Nem minősülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak:• az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli

tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok,• azon határozatlan időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő

éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számítottértéket nem éri el,

• azon határozott időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0millió forint általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el

Szakmailag igazolni kell, hogy a teljesítés a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltfeltételeknek, követelményeknek megfelelően megtörtént. Ellenőrizni kell pl. a leszállított készletszerződésnek megfelelő mennyiségét, minőségét, a számlázott összeg jogszerűségét, a teljesítéshelyét, időpontját.A szakmai teljesítés igazolásának módját, az azt végző személyek kijelölését a költségvetési szervvezető je, illetve a települési önkormányzat jegyző je köteles belső szabályzatban rögzíteni.

Érvényesítés

A szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, afedezet meglétét, az előírt alaki követelmények betartását. Érvényesítést csak ezzel a feladattal a



g y ygazdasági szervezet vezető je, illetve a jegyző által írásban megbízott, legalább középfokú iskolaivégzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet. Az érvényesítésen az„érvényesítve” megjelölésen kívül fel kell tüntetni a megállapított összeget és a könyvvitelielszámolásra utaló f őkönyvi számlaszámo(ka)t is.

Utalványozás

Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének elrendelése. Utalványozásra azönállóan gazdálkodó és működő, illetve az önállóan működő költségvetési szerv vezető je, illetve az

általuk vagy a költségvetési szerv vezető testülete által arra írásban felhatalmazott személy jogosult. Utalványozáskor ellenőrizni kell azt, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az

érvényesítés szabályszerűen megtörtént-e. Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetettvagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet.

Az utalványrendeleten fel kell tüntetni:• a rendelkezőnek és rendelkezést végrehajtónak a megnevezését,• az „utalvány" szót,• a költségvetési évet,• a befizetőnek és kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlájának számát,• a fizetés időpontját, módját és összegét,• a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését,• a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását,• a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát.

A rövidített utalványban a rendelkezést az érvényesített okmányra kell rávezetni, és ebben azesetben az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.A termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó - számla, egyszerűsített számla, számvitelibi l k á lá i l á l já b f l ó b é l b dé é k ll k l

• Nem lehet azonos személy ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan akötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző.

• Nem lehet azonos személy az érvényesítő a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra jogosult személlyel.

• Kötelezettségvállalást, érvényesítést, utalványozást nem végezhet az a személy, aki ezt atevékenységet közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

• A szakmai igazoló nem lehet azonos az érvényesítővel.

kötelezettségvállalás



kötelezettségvállalás ellenjegyzése

a kötelezettségvállalásban megjelölt feladat teljesítésének szakmai igazolása

érvényesítés

utalványozás

az utalványozás ellenjegyzése

pénzügyi teljesítés

7.7.2. A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai

A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai időben egymás mellett, egymással szoros

kapcsolatban zajlanak. Együttesen a szakmai feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételeit jelentik.

- hajtó- és kenőanyag,- szakmai anyagok,- kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak,- szellemi termékek,- munkaruha, védőruha és egyéb anyagbeszerzés.

A készletgazdálkodás jelentősége igen eltérő a költségvetési szervek működésében. Ha ránézünkegy elemi költségvetésben szereplő készletek előirányzat részletezettségére, akkor nagybiztonsággal megbecsülhetjük, hogy milyen feladatot ellátó költségvetési szervről van szó. Egykórház esetében pl. arányaiban nagy értéket képvisel az élelmiszer, gyógyszer, vegyszer beszerzéselőirányzata. Az adóhatóság költségvetésében az előbbiek egyáltalán nem, vagy igen csekélymértékben jelennek meg míg magas az irodaszer nyomtatvány kiadások aránya A Nemzeti



mértékben jelennek meg, míg magas az irodaszer, nyomtatvány kiadások aránya. A NemzetiKözlekedési Hatóságnál a hatósági feladatok ellátásához szükséges sajátos készletek jelennek meg

pl. menetlevél, környezetvédelmi igazoló lap, autóvezető lap, tesztlap stb. Az ÁllamiSzámvevőszéknél a könyv, folyóirat képvisel az átlagosat jóval meghaladó arányt.

Amennyiben a beszerzések értéke eléri az irányadó értékhatárokat (közösségi, nemzeti) és abeszerzés nem tartozik a kivételek körébe, a Kbt. szabályainak alkalmazásával kell eljárni,figyelembe véve adott esetben a központosított beszerzés szabályait, illetve amennyiben azönkormányzat készített ilyet, a helyben központosított beszerzés szabályait tartalmazó rendeletet.

7.7.2.2. A karbantartás tervezéseSaját kivitelezés esetén a karbantartás kiadásait az elemi költségvetésben a kiadás közgazdasági jellege szerinti szerkezeti rendben kell megtervezni. Így tartalmazza az elemi költségvetés akarbantartók személyi juttatásait és a munkaadót terhelő járulékait, a karbantartási anyagokat, kisértékű eszközöket, alkatrészeket, szerszámokat, tisztítószereket. Felhalmozási kiadások közöttintézményi beruházásként jelenik meg a karbantartáshoz vásárolt tárgyi eszközök pl. takarító és

egyéb gépek tervezett kiadása. Az idegen kivitelezővel végzett karbantartási szolgáltatás vásárlását jelenti. Ellenértékét a dologi kiadások szolgáltatási kiadásain belül egy összegben kell megtervezniés elszámolni. Egyidejűleg funkcionális szemléletben is meg kell tervezni. A karbantartásiszolgáltatás megvásárlása, amennyiben eléri az értékhatárt közbeszerzés köteles.

7.7.2.3. A tárgyi eszközök felújítása

A felújítás a tárgyi eszköz bruttó értékéhez képest számottevő ráfordítást igényel. A tárgyi eszköztakkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett, olymértékben elhasználódott, szerkezeti elemei oly mértékben elöregedtek, hogy így már veszélyezteti

a költségvetési szerv rendelkezésére. Így az elemi költségvetésben módosított előirányzatként jelenik meg, ami összegszerűen megfelel a teljesítésnek is.

Saját hatáskörben a költségvetési szerv a felújítást végezheti saját szervezettel, illetve idegenkivitelezővel, szerződésbe adással. Idegen kivitelezés esetén az elemi költségvetésben afelhalmozási kiadások között a szerződésnek megfelelő értékben kell megtervezni a felújítástelkülönítve az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek felújítását és a kapcsolódóelőzetesen felszámított áfát. Saját kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felújításikiadásokat a megfelelő tételeken tervezzük meg, például személyi juttatások, közterhek, anyagokvásárlása, a felújításhoz szükséges tárgyi eszközök vásárlása.

7 7 2 4 Az intézményi beruházások



7.7.2.4. Az intézményi beruházások

Az intézményi beruházások célját, anyagi-műszaki összetételét a költségvetési szerv vezető jehatározza meg. Előirányzata a költségvetési szerv elemi költségvetésében a felhalmozási kiadásokközött szerepel. A beruházásokat a költségvetési szervek fejlesztési célú saját forrásból,költségvetési támogatásból, átvett pénzeszközből, vagy pályázaton elnyert, e célra felhasználhatóforrásokból valósítják meg. A tervezéskor fegyelembe kell venni azt a jogszabályi korlátot, hogymeglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő nulláigleíródott vagy megsemmisült, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagyüzemeltetése gazdaságtalan.

7.7.3 A költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatása

Az előirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételif őösszegét és kiemelt előirányzatait is érintő előirányzat-növelés vagy -csökkentés.

Az előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerv költségvetésének a kiadási és bevételif őösszegét nem érintő, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel járó intézkedés. Aköltségvetési szervek előirányzatai megváltozhatnak az Országgyűlés, a Kormány, az irányítószerv és a költségvetési szerv hatáskörében.

Az előirányzat-megváltoztatás f őbb szabályai:• a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között a

Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében kormányrendeletbenmeghatározott előirányzat hányad és összeg felett a Kormány, ez alatt, illetve más közhatalmiköltségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyezhet, közszolgáltató költségvetési szervesetében pedig a szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre

történő megvalósításának esetét.• A központi költségvetési szerv a dologi kiadások pl. készletek, szolgáltatások, karbantartás

körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosíthat. A szolgáltatások, az adók ésegyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményeznivagy azokat felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv előírt éves fizetésikötelezettségének eleget tud tenni.

Helyi önkormányzati költségvetési szerv az Ámr. rendelkezései, illetve a saját felügyeleti szerve (aképviselő-testület előírásai alapján) csoportosíthat át az előirányzatai között.



8. A kincstári rendszerA költségvetés olcsóbb finanszírozása érdekében a kincstári körhöz tartozó szervezetek, alapok,előirányzatok önálló pénzgazdálkodása 1996. február 1-től megszűnt, és a kincstári körpénzeszközei az MNB-nél vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) koncentrálódnak. Akincstári körhöz tartozó ügyfelek így nem pénzzel, hanem a jóváhagyott költségvetésükbenszereplő előirányzataikkal gazdálkodnak. Bevételük a kincstárnál vezetett számláikra folynak be éskiadásaikat is - megbízásuk alapján - a folyamatba épített ellenőrzéseket követően, a Kincstárteljesíti. Így a kincstári kör tagjai átmenetileg illetve tartósan szabad pénzeszközökkel nemrendelkezhetnek (kivételt képeznek a hitelintézeteknél vezethető pl. devizaszámla, munkáltatói



( p p ,lakásépítés, lakástámogatási számlákon tartott pénzeszközök, amelyek egyenlege után aköltségvetési szervek kamatot kapnak).

A költségvetési (kincstári) finanszírozás a központi költségvetés, az elkülönített államipénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi és fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő pénzellátást jelenti. A költségvetési finanszírozás elsősorbanállamháztartáson belülre történő finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek isrészesülhetnek költségvetési támogatásban, pályázattal elnyert pénzeszközben pl. közhasznúszervezetek, egyházak és intézményeik, gazdasági társaságok, magánszemélyek. A költségvetésifinanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstár (Kincstár) feladata.

A kincstári rendszer kialakításának célja• A közfeladatok szabályozott, hatékony, eredményes pénzellátása érdekében a közfeladatok

olcsóbb finanszírozása, a felesleges, párhuzamos pénzmozgások kiszűrése, a pénzgazdálkodáscentralizálása.

• A képződő többlet legkedvezőbb befektetése, a keletkező hiány állami költségvetés szintű

finanszírozása, a kockázat-hozam elvet, és a pénz időértékét figyelembe vevő, modernpénzügyi eszközökkel, módszerekkel. [Jelenleg ezt a feladatot az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) látja el.]

• A kiadások és a kötelezettségvállalások összhangjának biztosítása. A központi költségvetéspénzügyi lebonyolítása érdekében cél, hogy a kiadások és kötelezettségvállalások neszakadjanak el az előirányzatoktól és a kincstári rendszer a döntéshozók számára szolgáltassaa szükséges információkat.

• A támogatások időben rendelkezésre álljanak. A költségvetési feladatok ellátásáhozmeghatározó arányban költségvetési támogatások, támogatás értékű bevételek biztosítják afedezetet és csak kisebb hányadban az intézmények közhatalmi, közszolgáltató, átvett ésegyéb bevételei Ezért kiemelt jelentősége van annak hogy a támogatásokat a finanszírozó

A Magyar Államkincstár küldetése39 „ A Magyar Államkincstár küldetése a közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenő rzése . AKincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevő je, és egyben felügyelő je is. Feladatunk aközpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Magyar Államkincstár a szolgáltató állam filozófiáját vallja magáénak.”

8.1. A Kincstár ügyfeleiA Kincstár ügyfelei (részükre a Kincstár számlát vezet) lehetnek a kincstári körhöz tartozó éskincstári körhöz nem tartozó ügyfelek.



Kincstári körhöz tartozó ügyfél:• a központi költségvetés,• a központi költségvetési szervek,• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,• a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a

rendelkezésükbe utalt előirányzatok,• a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában

működtetett szervei,

• az elkülönített állami pénzalapok.A felsorolásból látható, hogy az államháztartás alrendszerei közül egyedül a helyi önkormányzati,helyi kisebbségi alrendszer nem tartozik a kincstári körhöz.

A költségvetési szerv ügyfélKincstári ügyféla kincstári költségvetéssel rendelkező önállóan működő és gazdálkodóköltségvetési szerv, illetve az irányító szerv döntése szerint az önállóan működő gazdálkodóköltségvetési szerv.

Ha az önállóan működő gazdálkodó költségvetési szerv, vagy részjogkörű költségvetési egységnem kincstári ügyfél, akkor a részére meghatározott előirányzatokat a következőképpenhasználhatja fel:• kincstári ügyfélként működő költségvetési szerv útján a számlák továbbításával,• kincstári kártya igénybe vétele mellett, vagy

• rendelkezési jogot kap az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számláján, meghatározott előirányzatok felett, megállapított keretösszegerejéig. Ebben az esetben az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, és be kellj l i Ki á k

A fejezeti kezelésű előirányzatokat kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célraszabad felhasználni.

Kincstári körhöz nem tartozó ügyfél (pénzforgalmi számlatulajdonos) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok az Országgyűlés vagy a Kormány egyedi döntésealapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek. A pénzforgalmiszámlatulajdonosok más hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával (kivéve a munkáltatóilakástámogatási és devizaszámla, továbbá az MNV Zrt. pl. egyes értékesítési tranzakciók esetébena biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig- vezetett számlát) nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeikből a Kincstárhálózatában értékesített állampapírokat vásárolhatnak. A Kincstár az értékpapírokat értékpapír,



p p p p p p ,illetve értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Jelenleg pénzforgalmi számlatulajdonosok pl. azok a

gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a DiákhitelKözpont, MNV Zrt., stb.

8.2. A Magyar Államkincstár feladataiA Magyar Államkincstár igen sokoldalú tevékenységet lát el. Alapfeladata a költségvetésvégrehajtásához kapcsolódik. A fiskális feladatok ellátása érdekében jogosult - törvénybenmeghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások térítésmentes illetvetérítési díj ellenében történő nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélkülifizetési forgalom lebonyolítását is. Emellett a Kincstár egyes feladatokat a fejezetektőlmegállapodás alapján átvállalhat. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásaikapcsán végzett közreműködői feladatait megállapodás alapján térítés ellenében végzi.

8.2.1. A Magyar Államkincstár f ő tevékenységi körei− A költségvetés végrehajtása,− pénzügyi szolgáltatások,− pályázatos támogatások, követeléskezelés,− a nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartás vezetése,− egyéb nyilvántartások vezetése,− család- és egyéb szociális támogatások folyósítása,− központosított illetmény-számfejtési rendszer alkalmazása,− folyamatba épített ellenőrzés végzése,

kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében,• részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való

együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, gondoskodik azidőszakonként fizetendő összegek kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetésikötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek ésügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról,

• devizaszámlát vezet,• a magyar állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár,• ellátja a strukturális és kohéziós alapokkal, illetve általában az európai uniós pénzeszközökkel

kapcsolatosan jogszabályban és nemzetközi megállapodásban meghatározott végrehajtási,pénzforgalmi és ellenőrzési feladatokat (forint és deviza).



A pályázatos támogatások és a követeléskezelés lebonyolítása során:

A központi költségvetésből pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követéseérdekében működtetia kincstári monitoring rendszert . Közreműködik a támogatási előirányzatokpályázati rendszerében a pénzügyi rendezés és elszámolásban.

A Kincstár pénzforgalmi tevékenysége:Pénzforgalmi feladatainak ellátására a Kincstár az MNB-nél kincstári egységes számlát (KESZ)vezet forintban. Az MNB a KESZ egyenlege után piaci kamatot fizet, de legfeljebb a jegybankialapkamat mértékéig. Ezen kívül a devizaforgalom lebonyolítása érdekében a jegybankpénzforgalmi devizaszámlát is vezet a Kincstár részére.

A kincstári forintszámla és devizaszámla vezetés:A Kincstár vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabálybanmeghatározott számláit. Számlát vezet a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainaknemzetgazdasági elszámolásairól. Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedéséreirányuló - a jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett - pénzügyi lebonyolítási feladatokat,

ennek keretében a kiadásokhoz kötődően fedezetet vizsgál, valamint alaki, formai ellenőrzéstvégez. Részt vesz az EU források pénzforgalmának lebonyolításában. Lebonyolítja a kincstáriügyfelek egymás közötti és a kincstári körön kívüli pénzforgalmát, ügyfeleitől elektronikusadathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportos fizetési megbízásokat.A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO, VIBER), valamint aMagyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött a postai tételek feldolgozására és azok elszámolására.A Kincstár az államháztartásról szóló törvényben foglaltakkal összhangban, valamint az európaiuniós források fogadását és felhasználását szabályozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőenvezet számlát EUR és USD devizanemben ügyfelei részére. A kapcsolódó feladatokat a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodája látja el.

8.3. Kincstári számlák típusai8.3.1. A kincstári körbe tartozók kincstári számlái

A pénzforgalmi számlatulajdonosok részére vezetett kincstári számlák

A Kincstár által vezetett számlák Megjegyzés

a) pénzforgalom lebonyolítására folyószámlab) a fedezetigazolásnak megfelelő összegű

pénzügyi biztosítékok elkülönített



p gykezelésére fedezetbiztosítási számla

c) a kincstári kártyával történő kifizetésekpénzügyi fedezetének elkülönítettkezelésére kincstári kártyafedezeti számla

Pénzforgalmi számlatulajdonos számára aKincstár elnökének engedélyével indokoltesetben több azonos típusú kártyafedezetiszámla is vezethető. A számlát a Kincstártérítésmentesen vezeti.

d) devizaeszközeik kezelésére devizaszámla A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti,de ráterheli az MNB által felszámított

költséget.e) átmenetileg szabad pénzeszközeikbőlállampapírok vásárlásának lebonyolításáraértékpapírszámla, illetve értékpapír letétiszámla

A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti.

f) a többségi állami befolyással rendelkező közhasznú társaságok előtársasága részére

törzstőke elkülönítési számla,

A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti.

g.) zárolt számla nyitása a bírósági végrehaj-tásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerinta bíróság átutalási végzése alapján a vég-zésben feltüntetett követelés összegénekelkülönítésre.

A számla fölött a Kincstár rendelkezik. Aszámlát a Kincstár térítésmentesen vezeti.

A kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervek, illetve fejezeti kezelésű előirányzatok számára a Kincstár a költségvetési előirányzatokhoz, feladatokhoz igazodva sokszámlát vezet. A számlák között meghatározó az előirányzatkeret-felhasználási számla, amelyen a

− átutalás (egyszerű és csoportos);− a beszedési megbízás (azonnali, határidős, csoportos).

Készpénzfizetés a kincstári körben

A készpénzfizetés az előirányzatok készpénzben történő teljesítését jelenti. A jogszabályok szűkkörre korlátozták a kincstári ügyfelek készpénzforgalmát, készpénzfizetési lehetőségeit pl.készletek, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése, kiküldetési, reprezentációs kiadások. Aközbeszerzési teljesítések ellenértékének kifizetése minden esetben készpénz nélküli fizetésimóddal történhet.

Készpénz-helyettesítő fizetési mód



p y

A kincstári fizetési forgalomban használatos a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a kincstárikártya. A kincstári kártyával, annak birtokosa fizetési és készpénz felvételi műveleteketkezdeményezhet. A kártya társkibocsátója az OTP Bank Nyrt., így a kincstári kártya az OTP és aKincstár logójával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataivalmegszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyű titkos kód (PIN-kód) tartozik.

a.) Intézményi kártya Cirrus/Maestro:csak belföldön használható, kizárólag elektronikuskörnyezetben on-line módon történő elfogadásra alkalmas, vagyis minden tranzakcióelektronikus úton engedélyezésre kerül. Használható készpénz felvételre a hazaibankjegykiadó automatákban, bankfiókban, postahivatalokban és közvetlen fizetésre többmint 10 ezer belföldi kereskedői és szolgáltatói elfogadóhelyen. Az intézményi kártyahasználható készlet és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésénél, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások kiegyenlítésére.

b.) VIP Eurocard/Mastercard ezüst vagy arany kártya: a kártyát a minisztériumok, akülképviseletek, a költségvetési szervek, illetve a pénzforgalmi számlatulajdonos ügyfelekvezető beosztású, valamint a költségvetési szerv vezető je által a kártya használatára

feljogosított dolgozói használhatják. A kártya reprezentációs és utazási kiadásokkiegyenlítésére, és készpénz felvételére szolgál. Világszerte használható, elektronikus éshagyományos környezetben végrehajtott tranzakciókra egyaránt alkalmas. Felhasználhatóbelföldön és külföldön egyaránt, hazai és külföldi fizetőeszközben. A VIP kártya készpénzbefizetésére kizárólag belföldön használható fel.

Készpénz nélküli fizetési módok

1. Átutalás, átvezetés Az átutalás aktív fizetési mód, az adós fizetési megbízás benyújtásával kezdeményezi aKincstárnál hogy a megjelölt számú számlája terhére a megnevezett jogosult megadott számlájára

időben több jogosultnak teljesít fizetést, akkor alkalmazhatja a csoportos átutalást pl. több szállítókifizetése, illetmények átutalása a munkavállalóknak.

Az átutalási megbízás benyújtásaA Kincstár ügyfeleitől elektronikus adathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportosfizetési megbízásokat. A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO,VIBER), valamint a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött a postai tételek feldolgozására éselszámolására. Szükség esetén nyomtatványkitöltő program áll az ügyfelek rendelkezésére.

Kincstári Tranzakciós KódAz átutalási megbízásoknál a mentes esetek kivételével, fel kell tüntetni a Kincstári TranzakciósKódot (KTK). A KTK három pozíciós számjel, amely a kiemelt előirányzatok és jogcímek, illetvea pénzügyi műveletek azonosítására szolgál Amennyiben mind az adós (vevő) mind a jogosult



a pénzügyi műveletek azonosítására szolgál. Amennyiben mind az adós (vevő), mind a jogosult

(eladó) a kincstári körhöz tartozik, az érintett kiadási és az érintett bevételi előirányzat KTK-ját isfel kell tüntetni. Értelemszerűen, amennyiben csak az egyik fél kincstári ügyfél, egy KTK jelenik

meg a fizetési megbízáson. Célszerű kincstári körön kívüli partnerrel kötött szerződések esetében afizetés teljesítéséhez a szerződésben a számlaszám mellett megadni a Kincstári Tranzakciós Kódotis, amelyet az átutalási megbízáson a fizetést teljesítő feltüntet.

2. Beszedési megbízás (inkasszó)A beszedési megbízás passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. A jogosult megbízza aKincstárat, hogy meghatározott pénzeszközt, meghatározott ügyféltől a javára szedjen be. Akincstári rendszerben két formája alkalmazott: az azonnali (promt) inkasszó és a határidősinkasszó.

a.) Azonnali beszedési megbízásJogszabály alapján alkalmazható pl. az állami adóhatóság, vagy a Kincstár is alkalmazhatjaa helyi önkormányzatok megelőlegezési hiteltartozásának, a jogosulatlanul használtnormatíva központi költségvetés javára történő ”visszaszerzésére”. Alkalmazásához akötelezett felhatalmazó levele szükséges. Azonnali beszedési megbízás a KESZ-re nemnyújtható be, illetve a benyújtott inkasszó nem teljesíthető.

b.) Határidős beszedési megbízásHatáridős beszedési megbízással követelést beszedni kizárólag a Kincstárnál számlávalrendelkező kötelezett terhére lehet. (Sajátos fizetési mód, mert csak kincstári ügyféllelszemben alkalmazható, a többi gazdasági szereplővel szemben nem.) A határidős beszedésimegbízással a jogosult megbízza a számlavezető hitelintézetet, hogy pénzforgalmi

bankszámlája javára a kincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére meghatározottösszeget szedjen be. A megbízáshoz mellékeli a bizonyító okmányokat. A Kincstár értesíti akötelezettet az ellene benyújtott beszedési megbízásról, amelyet az részben vagy egészben

9. A közbeszerzési rendszer ellenőrzése

A közbeszerzési rendszer magas kockázatot jelent a korrupció esetleges megjelenéseszempontjából.

Szemelvény A Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi beszámolójában tájékoztat a közbeszerzések2007. évi alakulásáról, a Tanács tevékenységér ő l, a közbeszerzés folyamatában létező kockázatokról, azok kezelésér ő l. 40

Az OECD 2007-ben jelentette meg „Integrity in Public Procurement: Good Practicefrom A to Z” ( A közbeszerzés tisztasága A jó gyakorlat ABC je”) című tanulmányát



from A to Z („A közbeszerzés tisztasága – A jó gyakorlat ABC-je ) című tanulmányát,

melyben összefoglalta azokat a tagállami megoldásokat, amelyek a legalkalmasabbnakmutatkoznak a korrupcióellenes küzdelemben a közbeszerzések területén. A tanulmány amagyar közbeszerzési rendszerben követendő jó példaként külön kiemeli ahirdetményellenőrzés rendszerét, mely alkalmas a jogsértések egy részének kiszűrésére már azeljárások korai stádiumában, valamint a szerződések teljesítésének ellenőrzési mechanizmusát.Figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa maga is mélyrehatóan foglalkozik a hazaiközbeszerzési korrupciós helyzettel és az átláthatóság jegyében teendő intézkedésekkel, aTanács engedélyt kért az OECD-től arra, hogy e tanulmányt lefordíttathassa magyar nyelvre.Az OECD által megadott engedély értelmében a tanulmány magyar fordítása elkészült, amagyar nyelvű összefoglaló a Tanács honlapján elérhető, és amennyiben azt valaki kéri, aTanács jogosult a teljes tanulmány magyar nyelvű verzióját rendelkezésre bocsátani.A tanulmány a közbeszerzési korrupciós kockázatok elemzése körében külön is foglalkozik aszabálytalan kifizetések problematikájával, azaz vizsgálja az egyes országokban annakelterjedtségét, hogy az ajánlatkérők milyen gyakran teljesítenek többletkifizetéseket aszerződésben rögzített áron felül, illetve milyen gyakran bonyolódnak megvesztegetésekbe.A 125 országot magában foglaló rangsorban Magyarország az 55. helyen szerepel 4,2pontszámmal (ezen érték jó közepes gyakoriságot fejez ki, mivel az 1 = gyakori, a 7 = sohanem fordul elő tartalmat fejez ki). Az Európai Unió tagállamai közül a legelőkelőbb helyezéstaz északi tagállamok, Dánia, Finnország és Svédország érték el (3., 5. és 6.) 6,7, illetve 6,6értékkel, míg a sor végén a legfrissebben csatlakozott tagállamok állnak (az utolsó körbencsatlakozottak közül Románia áll a 102. helyen, míg a Magyarországgal együtt csatlakozottakközül Csehország a 78.-on).Az OECD2007-ben a közbeszerzési korrupció-ellenes küzdelem jegyében megkezdte egy ún.

Checklist (Ellenőrző lista) és az azt kiegészítő, a közbeszerzések tisztasága elősegítésérealkalmasalapelvekösszeállítását. A két további dokumentummal olyan eszközt kívánnak azajánlatkérők és a kormányzati politika formálóinak kezébe adni, melyek a gyakorlatban is jól

− kincstári ellenőrzés,− a belső ellenőrzés,− a számvevőszéki ellenőrzés,− a kormányzati ellenőrzés,− Közbeszerzések Tanács hirdetményellenőrzési feladatai.

9.1 A folyamatba épített ellenőrzés

Forrás: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §(1) A folyamatba épített, elő zetes, utólagos és vezet ő i ellenő rzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért,

k d é éé é f jl é éé k l é é i j f l l áll há á é f l l i i



mű ködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezet ő je felelő s az államháztartásért felelő s miniszter

által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezet ő je köteles olyanszabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és mű ködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a

rendelkezésre álló források szabályszer ű , szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, akötelezettségvállalások, a szerző dések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetésekdokumentumait is),

b) az elő zetes és utólagos pénzügyi ellenő rzést, a pénzügyi döntések szabályszer ű ségi és szabályozottságiszempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő

könyvvezetés ésbeszámolás) kontrollját.(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.(3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogya) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszer ű ség,

szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre,

rendeltetésellenes felhasználásra;c) megfelelő , pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv mű ködésével

kapcsolatosan;d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a

módszertani útmutatók figyelembevételével.

A FEUVE célja a közbeszerzések területén a kockázatok csökkentése érdekében a közbeszerzésfolyamatának, a folyamat egyes szakaszainak, normatív, hatékonysági, eseti követelményeinek,időbeli és térbeli megvalósulásának, a folyamat szereplőinek, kapcsolatrendszerének, a

dokumentálás rendjének, a dokumentumok áramlásának, megőrzésének szabályozása, a megfelel

ő ellenőrzési pontok beépítése a folyamatba. A folyamatba épített ellenőrzés szabályzatai között

szoros összefüggés van. A kockázatkezelési szabályzat a kockázatok azonosítását, mérését,k lé é l l b i á k ká l hő é A

szabálytalanságok megtörténésének, előfordulásának megelőzésére, vagy legalább azokkorlátozására irányulnak. A megelőző kontrollok alkalmazásának f ő indoka, hogy pl. a márkifizetett, de jogalap nélküli pénzeszközöket utólag már csak bonyolult eljárást követően lehetvisszaszerezni a kedvezményezettektől, vagy a műszaki hibák életeket is követelhetnek. Ezérta költségvetés érdekeinek védelme a leghatékonyabban az előzetes kontrollok segítségévelvalósítható meg.

b.) A feltáró (detektív) kontrollok, amelyek a már bekövetkezett hibákat tárják fel, rámutatva ahiba, hiányosság előfordulásának tényén kívül az okozott hatásra is. A megelőző és a feltárókontrollok együttes alkalmazása jelentősen csökkentheti a hiba továbbterjedését a folyamatkövetkező szakaszaira. Ilyen kontroll feladat pl. az ajánlati felhívás „testre szabottságának”feltárása, hamis nyilatkozattétel, valótlan adatközlés feltárása.



c) A helyrehozó (korrektív) kontrollok célja a már bekövetkezett, nem kívánatos eredményekkijavítása. Ezek biztosítékként is szolgálhatnak az elszenvedett veszteségek, károk bizonyosmértékű visszaszerzésére a pénzeszközök, vagy szolgáltatási képesség terén. Korrektívkontrollok lehetnek azok a megtett intézkedések, amelyeket az intézmény a feltáró kontrollokalapján a hasonló hibák, szabálytalanságok elkerülésére hoz meg. Ilyen lehet egy új ellenőrzésipont kialakítása a folyamatban azzal a céllal, hogy kizárja, csökkentse az egybeszámításkövetelményének kikerülésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításának lehetőségét.

d.) Ráirányító (direktív) kontrollok, amelyek a szervezet, folyamat számára kiemelten fontosterületen negatív hatású cselekmény, esemény elkerülésének lehetőségeire hívják fel afigyelmet. Ez lehetőséget ad a vezetésnek a válaszlépésre, a várható negatív hatást megelőző,vagy mérséklő intézkedés meghozatalára, annak megakadályozására, hogy a hibás gyakorlatmegismétlődjékpl. a Közbeszerzések Tanácsa, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság, ÁllamiSzámvevőszék rámutat a közbeszerzések területén jelentkező hibás gyakorlatokra, és javaslatot tesz pl. a törvény módosítására.

9.2. A Kincstár feladatai a közbeszerzésekhez kapcsolódva

a.) A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi önkormányzatok költségvetési támogatásiránti igényeinek, pályázatainak ellenőrzéseA helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó(normatív és feladatmutatóhoz kötött normatív támogatások és hozzájárulások, központosítottés egyéb kiegészítő működési és fejlesztési célú) támogatás iránti igényüket, pályázatukat aregionális igazgatóságok államháztartási irodáihoz nyújthatják be. Az Áht. szerint az

c.) Az önkormányzati beszámolók felülvizsgálata A Kincstár önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységének fontos területe a helyi, valaminta helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik, a többcélú kistérségi társulásokféléves, illetve éves költségvetési beszámolóinak, az időközi költségvetési-, illetve mérleg- jelentéseinek feldolgozása, ellenőrzése. A jogosulatlanul igénybe vett állami hozzájárulásokat,támogatásokat a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások kötelesek visszafizetni a jegybanki alapkamat meghatározott százalékában megállapított igénybevételi kamattal együtt.

d.) Közreműködés a pályázatos támogatások ellenőrzésébenA Kincstár közreműködik a központi költségvetésből finanszírozott pályázatos támogatásokpénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében.Az egyes célelőirányzatokkal kapcsolatos konkrét feladatok köre eltérő, ugyanakkor a



egyes cé e á y ato a apcso atos o ét e adato ö e e té, ugya a o apályázati rendszer működtetésében végzett feladat felöleli a folyamat különböző elemeit.A Kincstár a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére (közbenső, utólagos,záró) ellenőrzéseket hajt végre. A tevékenységet központi szabályozással a regionálisigazgatóságok látják el.

e.) Kincstár kettős fedezetvizsgálataA Kincstár a kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek fizetési megbízásait azok teljesítésétmegelőzően ellenőrzi. A kettős fedezetvizsgálat során a kincstár vizsgálja, hogy van-e

előirányzat fedezet (tervezett kiadási összeg) és elég likvid-e a megbízó. Nemleges válaszesetén a Kincstár a fizetési megbízást nem teljesíti.

f.) A kincstári monitoring rendszer41 A monitoring rendszer létrehozásának hátterében azon igény állt, hogy a kilencvenes évekmásodik felében a pénzügyi kormányzat időszerűnek látta olyan monitoring rendszerkiépítését a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt, amely kettős követelménynek képes elegettenni:• nyomon követi a különböző állami támogatások kedvezményezettjei 60 napon túli lejárt

köztartozásait (továbbiakban: köztartozás), és kizárja a támogatás igénybevételilehetőségéből azokat, akik nem tesznek eleget ez irányú kötelezettségeiknek,

• a rendszer teljes kiépítésével a Kormányzat annak az uniós elvárásnak is megfelel, hogy akülföldi segélyek, EU támogatások átlátható, a projektenkénti támogatás-halmozódást isfigyelemmel kísérő jól működő és gyors reagálású pénzügyi megfigyelő rendszerrelrendelkezzen.

g.) Fedezetkezelői feladatok ellátásaA fedezetkezelői feladatokat a Kbt. szerinti ajánlatkérők esetében a Kincstár látja el

− a támogatások keretösszegét,− a döntésre és utalványozásra jogosultak megnevezését,− a támogatott célok részletes felsorolását,− a támogatásra jogosultak körét,− az elnyerhető támogatás feltételeit, mértékét és formáját.

A Kincstár és az Adóhatóságok között 1998. év közepétől rendszeres adatszolgáltatás működik. AKincstár átadja az Adóhatóságoknak (APEH, VPOP) a lejárt köztartozások figyelése érdekében akedvezményezettek Ámr. szerinti meghatározott adatait, az adóhatóságok pedig havirendszerességgel tájékoztatják a Kincstárat a lejárt köztartozással rendelkező kedvezményezettekköréről. A köztartozás figyelés rendjét általános ismertető dokumentum tartalmazza.

A monitoring rendszer adatközlése alapján az adóhatóságok az Ámr. előírásainak megfelelően alejárt köztartozásokról a támogatások utalványozóit is kötelesek értesíteni Így a jogszabály azon



lejárt köztartozásokról a támogatások utalványozóit is kötelesek értesíteni. Így a jogszabály azon

rendelkezésének érvényesítése, mely szerint a kedvezményezett lejárt köztartozása esetén azesedékes támogatás folyósítását fel kell függeszteni, még eredményesebben történhet meg,ösztönözve ezzel az adóhatóságokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítését.

9.3. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) központi, közhatalmi költségvetési szerv, önálló fejezet, azOrszággyűlés pénzügyi gazdasági ellenőrző szerve. Az állam legf őbb pénzügyi ellenőrző szerveként ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZaz államháztartás külső ellenőrzését, a számvevőszéki ellenőrzést végzi.

„A számvevő széki ellenő rzés alapvet ő technikai célja mindig a megelő zés, illetve a feltárt hibavagy hiányosság kijavításának kezdeményezése. A vizsgálati tapasztalatok –bár minden esetbena múltról és a jelenr ő l számolnak be – alapvet ő en a jövő nek szólnak 42

Az ÁSZ az ellenőrzéseket törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerintvégzi. Ellenőrzései átfogják az államháztartás teljes rendszerét, valamint egyes államháztartásonkívüli szervezetek gazdálkodását, közpénzek felhasználását.

Az ÁSZ ellenőrzési jogosítványakiterjed a következő szervezetekre, alapokra:1.) a központi költségvetés alrendszerre,2.) a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatokra,3.) a társadalombiztosítási alrendszerre,4.) az elkülönített állami pénzalapokra,5 ) a megyei területfejlesztési tanácsokra

A számvevőszéki ellenőrzések típusai

Az ellenőrzések fajtáját az ellenőrzés célja határozza meg:• A szabályszer ű ségi ellenő rzés a szervezetekre, tevékenységekre, programokra, működésre,

azok pénzügyi folyamataira, elszámolásokra, beszámolásokra irányul. Célja a törvényesség, aszabályszerűség betartásának ellenőrzés.

• A teljesítmény ellenő rzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek, projektekgazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósultak-e meg.

• A rendszerellenő rzés átfogóan, rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásánakszervezeti kereteit, személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, valamint az input erőforrások ésazok feladatokra történő felhasználásának összhangját. A rendszerellenőrzés kiemelt figyelmetfordít a belső kontroll működésében rejlő kockázatok feltárására.



Az ÁSZ ellenőrzéseir

ől készített jelentések teljes terjedelemben megtalálhatók awww.asz.hu honlapon. Így az ellenőrzéseket, azok eredményét, az ÁSZ megfogalmazott javaslatait, nem csak

az Országgyűlés, hanem a közvélemény is megismerheti. AZ ÁSZ minden évben éves jelentéstállít össze az Országgyűlés részére, amelyben összegezi ellenőrzéseit, azok eredményességét, ésbeszámol a szervezet gazdálkodásának célszerűségéről is. Az éves jelentések szintén megtalálhatóka honlapon.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapításainak következményei

A közpénzek szabályos, gazdaságos, eredményes, hatékony tervezése és felhasználása, a hibák,szabálytalanságok megelőzésére az ÁSZ a jelentéseiben – a helyszíni ellenőrzés megállapításainakhasznosítása mellett – a következő eszközöket alkalmazza:• javaslatot tesz a jogi szabályozásra, a belső szabályozási rendszer, a belső ellenőrzés

fejlesztésére, jobbító intézkedések megtételére, intézkedési terv készítésére,• felhívást intéza törvényes állapot helyreállítására, pl. ha az ellenőrzött folyamat, szervezet

gazdálkodásában szabálytalanságot észlel,• kezdeményezi a szabálytalanul igénybe vett pénzeszközök visszafizettetését, aszabálytalanságokat elkövetők személyi felelősségének megállapítását,

• kezdeményezhetia Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását,• javasoljaa Magyar Államkincstár eljárását, a szankciók alkalmazását,• bűncselekmények gyanúja esetén a nyomozó hatóságtudomására hozzaa bűncselekmény

gyanúját alátámasztó megállapításokat,• büntetőeljárást kezdeményez,feljelentést tesza számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan

gazdasági előny megszerzése, hűtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés alapos gyanújaesetén,á lt th t gi kö ök t d lt té ll g ló f lh álá té

− az elkülönített állami pénzalapok,− a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,− a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzését,− a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi

és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmiszervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve anemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásánakellenőrzését végzi.

A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó központi költségvetésiszerv, amely a Pénzügyminisztérium fejezetben önálló címet alkot.

A KEHI feladatai



• Ellátja az államháztartási törvényben a belső ellenőrzési szerv számára meghatározottfeladatokat, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és aKohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az EU 2007-2013 programozásiciklusban az ellenőrzési hatósági feladatokat.

• Egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások tekintetében a finanszírozásikormányrendeletükben a KEHI számára meghatározott ellenőrzési feladatok.

A Hivatal minden év február 15-éig - az Európai Bizottság módszertani iránymutatásainakmegfelelően - összegezi a rendelkezésére álló ellenőrzési jelentéseket, véleményeket,igazolásokat és nyilatkozatokat. A feladat végrehajtása érdekében a pénzügyminiszter megküldi aHivatal részére az egyéb jogszabályok alapján számára megküldött jelentéseket, véleményeket,igazolásokat és nyilatkozatokat, melyek a Hivatalnak nem állnak rendelkezésére.A Hivatal az európai uniós források ellenőrzésekor az egyes alapok felhasználására vonatkozóuniós és hazai jogszabályok rendelkezései szerint jár el, az államháztartási ellenőrzéseket a belső

ellenőrzésr

ől szóló 193/2003. Korm. rendeletben foglaltak szerint hajtja végre. Tevékenységér

ől aKormánynak és az Európai Unió illetékes szerveinek számol be.

A KEHI ellenőrzéseinek jogkövetkezményei

a.) Tájékoztatási kötelezettségAmennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásmegindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az elnökaz ellenőrzött szerv vezető jét, illetve az ellenőrzött költségvetési szerv vezető jénekérintettsége esetén a felügyeleti szerv vezető jét haladéktalanul köteles tájékoztatni aszükséges intézkedések megtétele céljából

A KEHI éves beszámolási kötelezettsége

A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év június 30-áig aminiszter útján beszámol a Kormánynak. A beszámoló különösen az alábbiakat tartalmazza:• az éves ellenőrzési feladatok teljesítésének értékelését,• az ellenőrzések fontosabb megállapításait és javaslatait,• az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak időarányos

teljesítését,• tájékoztatást az ellenőrzések során feltárt büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi

eljárás megindítására okot adó cselekményről, mulasztásról vagy hiányosságról,• az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó



y gy , y g g y

tényezőket.

9.5. A közbeszerzések belső ellenőrzése

A belső ellenőrzés köteles ellenőrizni a szervezet közbeszerzési tevékenységét. A belső ellenőrzéskiterjed:

• a közbeszerzések FEUVE rendszerének megfelelő kialakítására,• a FEUVE rendszer működésére,• a közbeszerzési folyamat utólagos ellenőrzésére.

A belső ellenőrzés feladatai

1. A közbeszerzési eljárás elő készítésének ellenő rzése:− közbeszerzési szabályzat, közbeszerzési terv meglétének, szabályozottságának,időszerűségének, testre szabottságának ellenőrzése,− hogyan történik a közbeszerzés tárgyának meghatározása,− hogyan történik a pénzügyi fedezet biztosítása,− hogyan történik a közbeszerzés becsült értékének meghatározása,− a közbeszerzési eljárás kiválasztására irányuló döntési folyamat ellenőrzése.

2. Az eljárás megindításának ellenő rzése:

− az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény megfelelése a jogszabályi előírásoknak(megfelel a mintának és nem sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét),− a közzététel rendje, módja, határideje.

13. Az ajánlatok benyújtásának, felbontásának, ismertetésének, elbírálásának ellenő rzése:- hiánypótlásra felhívás,- jegyzőkönyv tartalma,- felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől,- ajánlat érvénytelenné nyilvánítása,- bírálati módszer,- az eljárás eredménytelenné nyilvánítása.14. Az eredményhirdetés szabályosságának ellenő rzése.

15. A szerző dés eljárásnak, eredményhirdetésnek megfelelő megkötésének ellenő rzése.16. Az eljárás folyamán a határid ő k számításának, betartásának ellenő rzése.

A belső ellenőrzés összefoglaló jelentést készít megállapításairól, amelyben javaslatokat dolgoz ki,tanácsot ad az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, a közbeszerzésekhatékon ságának nö elése érdekben



hatékonyságának növelése érdekben.

Függelék: Ellenő rzési nyomvonal egy költségvetési szerv közbeszerzési folyamatáról

Egy költségvetési intézmény közbeszerzési eljárásainakEllenő rzési nyomvonala

RÉSZLET

Sorszám Tevékenységek Jogi, egyébszabályozás

Tevékenységet végző k,felelő sök

Kötelezettségvállaló

Határid ő ;

/KapjaKeletkező

dokumentumokEllenő rző Ellenő rzési pontok

/Kockázati tényező kEllenjegyző ,Jóváhagyó,

Aláíró



163

1. Közbeszerzési Tervösszeállítása - szervezetiegységenként

KözbeszerzésiSzabályzat Végzi / Felelő s:közbeszerzés tárgya szerintilletékes szervezeti egységvezető je által kijelöltszemélyi állományi tag -közbeszerzési referens vagyközbeszerzési f ő referens

március 15. / közbeszerzésif ő referens

Közbeszerzési Terv javaslat a közbeszerzéstárgya szerintilletékes szervezetiegység vezető je

közbeszerzésif ő referens

Határidő ben készült-e el?Megfelelő tartalommal?

/ Nem teljes körű a javaslat elkészítése,nincs átfogó egyeztetés; nem precíz azellenő rzés; a szolgáltatott adatok hibásak,hibás eljárásfajta vagy típusmeghatározása; nem megfelel ő az indoklás,téves költséginformációk felhasználása;téves fedezet ellenő rzés

Jóváhagyó:gazdasági vezető

1.1 Éves ÖsszesítettKözbeszerzési Tervösszeállítása

Kbt.,KözbeszerzésiSzabályzat

Végzi / Felelő

s:-közbeszerzési f ő referens április 15.gazdasági vezető

Éves Közbeszerzési Terv kijelölt jogász- javaslatot teheteltérő tartalomra

Határidő

ben készült-e el?Megfelelő tartalommal?

Nem teljes körű a javaslat elkészítése, nincstfogó egyeztetés; nem precíz az ellen ő rzés;ves fedezet ellenő rzés

Jóváhagyó:gazdasági vezető

1.2 Éves Közbeszerzési Tervengedélyezése

KözbeszerzésiSzabályzat

Végzi / Felelő s:-közbeszerzési f ő referens

április 15.

/költségvetésiszerv vezető je

Engedélyezett ÉvesKözbeszerzési Terv

BeszerzésiFő osztály vezető je

/ Nem megfelelő en elő készített, elkészítettÉves Közbeszerzési terv engedélyezése

Engedélyező :a költségvetési szerv

vezető je

1.3 Engedélyezett ÉvesKözbeszerzési Tervismertetése, megküldéseilletékes szervezeti egységekvezető inek

KözbeszerzésiSzabályzat

Végzi / Felelő s:-közbeszerzési f ő referens

Engedélyezéstkövető enhaladéktalanul

/ illetékesszervezetiegységek vezető i

-

Beszerzési f ő osztályvezető je

/ Nem megfelelő idő ben és teljes körű entörténik a tájékoztatás; nem történiktájékoztatás -







166

Documents

Pénzügy ismeretek tankönyv