57
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirıl és megfelelıség tanúsításáról A kazánok és nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezésérıl szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a következıket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a nyomástartó berendezésekre és rendszerekre, valamint az egyszerő nyomástartó edényekre, továbbá az azokat tervezı, gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetekre. 2. § (1) A III. fejezet rendelkezik a nyomástartó berendezések és a nyomástartó rendszerek tervezésérıl, gyártásáról és megfelelıségértékelésérıl. (2) Nem vonatkoznak a III. fejezet rendelkezései: a) a létesítményhez csatlakozó – töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett – távvezetékre, a létesítmény határain belül lévı utolsó zárószerelvénytıl számítva. Ez a kivétel nem vonatkozik az olyan nyomástartó berendezésre, amely például nyomáscsökkentı vagy kompresszorállomásokon található; b) a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerımői üzemvíz- létesítményre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybe vett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira); c) a IV. fejezetben tárgyalt egyszerő nyomástartó edényekre; d) a termékek aeroszol csomagolásáról szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet hatálya alá tartozó termékre; e) a jármővek mőködéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak; f) a berendezésre, ha az legfeljebb a rendelet 17. § szerinti I. kategóriába tartozik, és a következı jogszabályok egyike vonatkozik rá: - a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet, - a felvonók és mozgólépcsık építésügyi hatósági engedélyezésérıl, üzemeltetésérıl, ellenırzésérıl és az ellenırökrıl szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, - az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeirıl és azoknak való megfelelıségértékelésérıl szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet, - az orvostechnikai eszközökrıl szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet, - az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelıségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet; g) a kizárólag haditechnikai célú berendezésre; h) a nukleáris berendezésre, amelynek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki; i) az olaj, gáz, vagy geotermikus kutató és kitermelı iparban vagy föld alatti tárolásban használatos kút ellenırzı berendezésre, amelynek rendeltetése a kút nyomásának tartása és/vagy szabályozása. Ehhez tartozik a kútfej, a kitörésgátló, a csıvezeték, az elosztócsırendszer és minden kapcsolódó berendezés a kút körzetében; j) a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási elıírásai elsısorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítı szilárdsági, merevségi, stabilitási

Ped

Embed Size (px)

Citation preview

  • 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet

    a nyomstart berendezsek s rendszerek biztonsgi kvetelmnyeirl s megfelelsg tanstsrl

    A kaznok s nyomstart berendezsek hatsgi felgyelet al helyezsrl szl 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. -nak (1) bekezdse alapjn a kvetkezket rendelem el:

    I. Fejezet

    LTALNOS RENDELKEZSEK

    A rendelet hatlya

    1. E rendelet hatlya kiterjed a nyomstart berendezsekre s rendszerekre, valamint az egyszer nyomstart ednyekre, tovbb az azokat tervez, gyrt, forgalmaz s importl gazdlkod szervezetekre.

    2. (1) A III. fejezet rendelkezik a nyomstart berendezsek s a nyomstart rendszerek tervezsrl, gyrtsrl s megfelelsgrtkelsrl.

    (2) Nem vonatkoznak a III. fejezet rendelkezsei: a) a ltestmnyhez csatlakoz tltet vagy egyb anyag szlltsra tervezett tvvezetkre, a ltestmny

    hatrain bell lv utols zrszerelvnytl szmtva. Ez a kivtel nem vonatkozik az olyan nyomstart berendezsre, amely pldul nyomscskkent vagy kompresszorllomsokon tallhat;

    b) a vzellts, -eloszts s -elvezets hlzatra s kapcsold berendezseire, valamint a vzermi zemvz-ltestmnyre (pl. szivattykamrra, nyomssal ignybe vett csatornra s kamrra, tovbb ezek specilis tartozkaira);

    c) a IV. fejezetben trgyalt egyszer nyomstart ednyekre; d) a termkek aeroszol csomagolsrl szl 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet hatlya al tartoz termkre; e) a jrmvek mkdshez kszlt berendezsre, amelyek a kzti jrmvek mszaki megvizsglsrl szl,

    tbbszr mdostott 6/1990. (IV. 12.) KHM rendelet hatlya al tartoznak; f) a berendezsre, ha az legfeljebb a rendelet 17. szerinti I. kategriba tartozik, s a kvetkez jogszablyok

    egyike vonatkozik r: - a gpek biztonsgi kvetelmnyeirl s megfelelsgnek tanstsrl szl 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet, - a felvonk s mozglpcsk ptsgyi hatsgi engedlyezsrl, zemeltetsrl, ellenrzsrl s az

    ellenrkrl szl 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, - az egyes villamossgi termkek biztonsgi kvetelmnyeirl s azoknak val megfelelsgrtkelsrl szl

    79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet, - az orvostechnikai eszkzkrl szl 47/1999. (X. 6.) EM rendelet, - az egyes gzfogyaszt kszlkek kialaktsrl s megfelelsgnek tanstsrl szl 22/1998. (IV. 17.)

    IKIM rendelet; g) a kizrlag haditechnikai cl berendezsre; h) a nukleris berendezsre, amelynek meghibsodsa esetn radioaktv anyag szabadulhat ki; i) az olaj, gz, vagy geotermikus kutat s kitermel iparban vagy fld alatti trolsban hasznlatos kt ellenrz

    berendezsre, amelynek rendeltetse a kt nyomsnak tartsa s/vagy szablyozsa. Ehhez tartozik a ktfej, a kitrsgtl, a csvezetk, az elosztcsrendszer s minden kapcsold berendezs a kt krzetben;

    j) a gpi berendezs olyan hzra s rszre, amelynek mretezsi, anyagkivlasztsi s gyrtsi elrsai elssorban a statikus vagy dinamikus zemi ignybevtel kvetelmnyeit kielgt szilrdsgi, merevsgi, stabilitsi

  • s egyb mkdsi kritriumokon alapulnak, s amelyeknl nem a nyoms a meghatroz tervezsi tnyez. Ilyen berendezs:

    - a motor, belertve a turbint s a bels gs motort, - a gzgp, gz- vagy gzturbina, turbgenertor, kompresszor, szivatty s hajtm; k) a nagyolvasztra, belertve a kemencehtst, a forrleveg rekupertort, a porlevlasztt s a gzmost,

    valamint a kupolkemencre, belertve a kemencehtst, tovbb a gzkonverterre s az acl s nemvas fmek olvaszt, jraolvaszt, gztalant s nt stjre;

    l) a nagyfeszltsg berendezs (pl. fokozatkapcsol, fokozatszablyoz, transzformtor s forg gp) nyomssal ignybe vett hzra;

    m) a villamos vezetk s telefonkbel nyomssal ignybe vett burkolatra; n) a haj, rakta, lgi jrm s mozg tengeri bzis specilisan fedlzeti beszerelsre vagy meghajtsra tervezett

    nyomstart berendezsre; o) a hajlkony burkolat nyomstart berendezsre (ilyen pl. a pneumatikus kerk, lgprna, jtklabda, felfjhat

    vzi jrm s ms hasonl eszkz); p) a kiraml s beszv jelleg hangtomptra; q) a sznsavas italok palackjra s dobozra; r) az ital szlltsra s rustsra hasznlatos ednyre, amelynek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, s

    legnagyobb megengedhet nyomsa legfeljebb 7 bar; s) az ADR Megllapods, a RID Szablyzat, az IMDG-kdex s az ICAO Mszaki Utastsok hatlya al tartoz

    berendezsre; t) a melegvz-ftrendszerhez tartoz fttestre s csvezetkre; u) a folyadk tltet ednyre, ha gzternek nyomsa legfeljebb 0,5 bar; v) a robbansveszlyes krnyezetben val rendeltetsszer hasznlatra tervezett olyan helyhez kttt vagy

    mozgathat kszlkekre, amelyek nmagukban vagy egymssal kombinlva energia ellltsra, tvitelre, trolsra, mrsre, szablyozsra s talaktsra, valamint anyagfeldolgozsra szolglnak, s sajt potencilis gyjtforrssal rendelkeznek, s ezltal robbanst okozhatnak, valamint azokra az nllan forgalmazott vdrendszerekre, amelyek a kezdd robbanst azonnal meglltjk, illetve a robbansi terletet korltozzk. E berendezscsoportba tartoznak azok a biztonsgi s irnytstechnikai eszkzk is, amelyek a robbansveszlyes terleten kvl helyezkednek el, azonban a kszlkek s vdrendszerek biztonsgos mkdshez szksgesek.

    3. (1) A IV. fejezet tartalmazza a sorozatban gyrtott egyszer nyomstart ednyekre vonatkoz rendelkezseket.

    (2) Nem vonatkoznak a IV. fejezet rendelkezsei a) azokra az egyszer nyomstart ednyekre, amelyeket kizrlag a nukleris technika terletn hasznlnak, s

    amelyek srlse esetn radioaktv anyag szabadulhat ki; b) azokra az egyszer nyomstart ednyekre, amelyek kizrlag vzi vagy lgi kzlekedsi jrm hajtsra

    szksgesek vagy specilis felszerelskhz tartoznak; c) a tzolt kszlkekre, s d) a jrmvek mkdshez kszlt berendezsre, amelyek a kzti jrmvek mszaki megvizsglsrl szl,

    tbbszr mdostott 6/1990. (IV. 12.) KHM rendelet hatlya al tartoznak.

    Fogalommeghatrozsok

    4. E rendelet alkalmazsban 1. Nyomstart berendezs: az edny, a csvezetk, a biztonsgi szerelvny s a nyomssal ignybe vett tartozk.

    A nyomstart berendezshez tartoznak a nyomssal ignybe vett rszekhez kzvetlenl kapcsold elemek (pl. karimk, csonkok, csatlakoz elemek, altmasztsok, emelflek).

    a) Edny: nyomssal ignybe vett tltet befogadsra tervezett s arra gyrtott zrt szerkezeti egysg az els csatlakozsig, valamint a hozz tartoz szerkezeti elemek. Egy edny tbb nyomssal ignybe vett trbl is llhat.

    b) Csvezetk: tltet szlltsra szolgl. Csvezetk alatt cs, csrendszer, csidom, szerelvny, cskompenztor, hajlkony cs vagy egyb nyomstart elem, valamint a leveg htsre vagy ftsre szolgl csves hcserl rtend.

    c) Biztonsgi szerelvny: a nyomstart berendezst jellemz hatrrtk tllpse elleni vdelemre tervezett kszlk. Ilyen:

    - a kzvetlen nyomshatrol kszlk (pl. biztonsgi szelep, hasad trcsa, tr- vagy nyrelem s vezrelt tlnyomsvdelmi berendezs);

  • - a hatrol kszlk, amely mkdsbe hoz szablyoz eszkzket, vagy rendelkezik a lezrsrl, vagy a lezrsrl s reteszelsrl (pl. nyoms-, hmrsklet- vagy szintkapcsol, valamint biztonsgi, mr s szablyoz kszlk).

    d) Nyomstart tartozk: zemeltetsi feladattal s nyomstart hzzal rendelkez szerelvny. 2. Nyomstart rendszer: a gyrt ltal sszeszerelt tbb nyomstart berendezs, amely sszefgg mkdsi

    egysget alkot. 3. Egyszer nyomstart edny (a tovbbiakban: egyszer edny): minden olyan leveg vagy nitrogn

    befogadsra szolgl hegesztett edny, amelynek bels tlnyomsa nagyobb, mint 0,5 bar, s nincs kitve tzels hatsnak, tovbb

    - nyomssal ignybe vett alkotrszei s csatlakozsai tvzetlen minsgi aclbl, tvzetlen alumniumbl vagy regedsll alumniumtvzetekbl kszlnek; s

    - az edny = dombor s/vagy sk fenekekkel lezrt krhenger, amennyiben a kt fenk s a hengeres rsz forgstengelye

    kzs, vagy = kt kzs forgstengely, kifel dombor fenkbl kszl; s

    - az edny legnagyobb zemi nyomsa legfeljebb 30 bar, s e nyomsbl s a trfogatbl kpzett PS x V szorzat legfeljebb 10 000 bar x liter, s

    - a legkisebb zemi hmrsklet nem kisebb, mint -50 C s a legnagyobb zemi hmrsklet aclednyek esetben legfeljebb 300 C, az alumniumbl vagy alumniumtvzetbl kszlt ednyek esetn legfeljebb 100 C.

    4. Nyoms: a lgkri nyomshoz viszonytott tlnyoms. (A vkuum negatv rtk nyoms.) 5. Legnagyobb megengedhet nyoms (PS): az a legnagyobb nyoms, amelynek rtkt s helyt a gyrt adja

    meg, s amelyre a berendezst mreteztk, rtke a szoksos zemi felttelek kztti legnagyobb zemi nyomssal megegyezik.

    6. Megengedhet hmrsklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hmrsklet, amelyre a berendezst a gyrt mretezte.

    7. Trfogat (V): a nyomssal ignybe vett tr bels trfogata, belertve a csonkok bels trfogatt az els csatlakozsi pontig (pl. karima, varrat) -, levonva az lland bels szerkezeti elemek trfogatt.

    8. Nvleges mret (DN): a nvleges mretet DN jellel s az azt kvet szmmal jelljk. Ez hivatkozsi cl, kerektett szm s csak kzeltleg azonos a gyrtsi mretekkel. Alkalmazhat a csrendszer minden elemre, ha nem a kls tmr vagy a menetmret adott.

    9. Tltet: egy vagy tbb komponens gz, folyadk, gz s a szuszpenzi. 10. Robbansveszlyes tltet: az a tltet, amely a lgkri oxignnel vagy anlkl, gyors gzfejldssel jr

    htermel reakcira kpes, s amely adott ksrleti krlmnyek kztt, illetleg nyomsra vagy hre felrobban. 11. Rendkvl gylkony tltet: - az a folykony tltet, amelynek lobbans- s forrspontja rendkvl alacsony, - az a gztltet, amely krnyezeti hmrskleten s nyomson a levegvel rintkezve gylkony. 12. Knnyen gyullad tltet: - az a tltet, amely levegn, krnyezeti hmrskleten ngyulladsra kpes, - az a folykony tltet, amelynek lobbanspontja nagyon alacsony, - az a tltet, amely vzzel vagy a nedves levegvel rintkezve veszlyes mennyisg, rendkvl gylkony gzt

    fejleszt. 13. Gylkony tltet: az a folykony tltet, amelynek lobbanspontja kisebb, mint a legnagyobb megengedhet

    hmrsklet. 14. Mrgez tltet: az a tltet, amely belgzse, lenyelse vagy brn t trtn felszvdsa esetn kis

    mennyisgben a kzepes hallos dzis szjon t 25-200 mg/testtmegkilogramm, brn t 50-400 mg/testtmegkilogramm hallt, heveny egszsgkrosodst okoz.

    15. Nagyon mrgez tltet: az a tltet, amely belgzse, lenyelse vagy brn t trtn felszvdsa esetn nagyon kis mennyisgben a kzepes hallos dzis szjon t 25 mg/testtmegkilogramm, brn t 50 mg/testtmegkilogramm hallt, heveny egszsgkrosodst okoz.

    16. Oxidl tltet: az a tltet, amely gylkony anyagokkal rintkezve ersen htermel reakcira lp. 17. lland kts: csak roncsolssal sztvlaszthat kts. 18. Eurpai anyagjvhagys: mszaki dokumentum, amelyben harmonizlt szabvnyban nem szerepl,

    nyomstart berendezs gyrtsnl ismtld felhasznlsra alkalmas anyag jellemzit rgztik. 19. Sorozatgyrts: a IV. fejezet alkalmazsban az a gyrts, amely sorn azonos tpus tbb ednyt egy adott

    idtartam alatt, folyamatos gyrtsban, kzs mretezs alapjn, ugyanazzal a gyrtsi eljrssal lltanak el. 20. Megfelelsgi jells: a 12. -ban meghatrozott szimblumot jelenti.

  • 21. Megfelelsgrtkels: a 8. szm mellkletben rgztett eljrsokat jelenti. 22. Bejelentett szervezet: a gazdasgi miniszter (a tovbbiakban: kijell) ltal, jogszably alapjn kijellt s a 10.

    szerint bejelentett szervezet, amely kielgti az 1. s 2. szm mellkletben foglalt feltteleket; 23. zemelteti ellenrz szervezet: a gazdasgi miniszter (a tovbbiakban: kijell) ltal, jogszably alapjn

    kijellt s a 11. szerint bejelentett szervezet, amely kielgti az 1. s 3. szm mellkletben foglalt feltteleket.

    II. Fejezet

    KZS SZABLYOK 5. A rendelet hatlya al tartoz nyomstart berendezs s rendszer, valamint az egyszer edny csak akkor

    hozhat forgalomba, ha megfelel a r vonatkoz mszaki-biztonsgi kvetelmnyeknek.

    Piacfelgyelet

    6. (1) A kln jogszablyban meghatrozott hatsg kteles megtenni minden szksges intzkedst azrt, hogy a rendelet hatlya al tartoz berendezs gy kerljn forgalomba s hasznlatbavtelre, hogy ne veszlyeztesse szemlyek lett s biztonsgt, illetve adott esetben hzillatok vagy anyagi javak biztonsgt, amennyiben a telepts s karbantarts megfelel, valamint a hasznlat rendeltetsszer.

    (2) A rendelet elrsai nem rintik a kln jogszablyban meghatrozott hatsg jogt olyan kvetelmnyek meghatrozsra, amelyeket szksgesnek tart a szemlyek s klnsen a kezelszemlyzet vdelmre az adott nyomstart berendezs vagy rendszer, valamint egyszer edny hasznlata kzben, felttelezve, hogy azokbl nem kvetkezik e berendezsek semmilyen a rendelet elrsaihoz viszonytott megvltoztatsa.

    (3) E rendelet hatlya al tartoz, de kvetelmnyeinek meg nem felel termk bemutatst a kln jogszablyban meghatrozott hatsg kteles megengedni ipari vsr, killts, bemutat vagy ms hasonl cl rendezvnyek alkalmval, ha mindaddig jl lthatan feltntetik a termk nem-megfelelsgt s forgalmazsra val alkalmatlansgt, ameddig a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje a termk elrsoknak megfelel llapott nem biztostja. Bemutat alkalmval meg kell tenni a kln jogszablyban meghatrozott hatsg ltal elrt kvetelmnyeknek megfelel intzkedseket a szemlyi biztonsg vdelmre.

    Szabad forgalmazs

    7. (1) A kln jogszablyban meghatrozott hatsg a nyomsbl ered veszlyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korltozhatja s akadlyozhatja a rendelet hatlya al tartoz s a rendelet kvetelmnyeinek megfelel, a vonatkoz megfelelsgrtkelsi eljrsnak alvetett s az ezt tanst megfelelsgi jellssel elltott berendezs forgalmazst s hasznlatbavtelt a gyrt ltal meghatrozott felttelek mellett.

    (2) A kln jogszablyban meghatrozott hatsg a nyomsbl ered veszly alapjn nem tilthatja meg, nem korltozhatja vagy akadlyozhatja olyan nyomstart berendezs vagy rendszer forgalmazst s hasznlatbavtelt, amely megfelel a 16. (3) bekezdsnek.

    (3) A 4. 1-3. pontok szerinti berendezsek biztonsgos s szakszer hasznlathoz szksges a 6. szm mellklet 3.3. s 3.4. pontjban, vagy az adott esetben a 10. szm mellklet 2. pontjban hivatkozott tmutat magyar nyelv legyen.

    A megfelelsg

    8. (1) A 12. szerinti megfelelsgi jellssel, valamint az 5. szm mellklet szerinti EK-megfelelsgi nyilatkozattal rendelkez nyomstart berendezst s rendszert gy kell tekinteni, hogy az megfelel a rendelet valamennyi kvetelmnynek, belertve a 18. szerinti megfelelsgrtkelst is.

  • (2) A 12. szerinti megfelelsgi jellssel elltott egyszer ednyeket gy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a 22. szerinti biztonsgi kvetelmnyeknek.

    (3) Azokat a nyomstart berendezseket s rendszereket, illetve egyszer ednyeket, amelyek megfelelnek az Eurpai Kzssgek Hivatalos Lapjban (HL) kzztett hivatkozsi szm harmonizlt szabvnyok tvtelvel ksztett nemzeti szabvnyoknak, gy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 16. vagy 22. -ban hivatkozott kvetelmnyeknek. Az elzek szerinti nemzeti szabvnyok hivatkozsi szmait a Magyar Szabvnygyi Szervezet Hivatalos Lapjban kzz kell tenni.

    (4) Az olyan egyszer ednyeket, amelyekre a gyrt nem vagy csak rszben alkalmazta a (3) bekezds szerinti szabvnyokat, vagy amelyekre nincsenek szabvnyok, gy kell tekinteni, hogy a 22. szerinti kvetelmnyeknek megfelelnek, ha az EK-tpusellenrzsi tanstvnnyal jvhagyott modellnek val megfelelsget a megfelelsgi jells tanstja.

    Biztonsgi intzkedsek

    9. (1) Ha a kln jogszablyban meghatrozott hatsg meggyzdik arrl, hogy a rendelet hatlya al tartoz, megfelelsgi jellssel elltott berendezs elrs szerint karbantartva s rendeltetsszeren hasznlva veszlyeztetheti szemlyek, hzillatok vagy anyagi javak biztonsgt, kteles megtenni a szksges intzkedseket a berendezs kivonsra a piacrl, megtiltani a forgalomba hozatalt, szlltst, zembe helyezst vagy hasznlatot, vagy korltozni a szabad forgalmazst.

    (2) A berendezs nem megfelel, ha a) nem teljeslnek a 16. s a 22. adott berendezsre vonatkoz kvetelmnyei; b) a 8. (3) bekezdsben hivatkozott szabvnyok alkalmazsa hibs; c) a 8. (3) bekezdsben hivatkozott szabvnyok hibsak; d) nem megfelel a 19. szerinti nyomstart berendezsek anyagra vonatkoz eurpai anyagjvhagys. (3) Ha a nem megfelel nyomstart berendezsen vagy rendszeren a megfelelsgi jellst alkalmaztk, a kln

    jogszablyban meghatrozott hatsg a 15. szerinti intzkedseket kteles tenni a jellst alkalmaz gyrtval vagy megbzottjval szemben, s intzkedseirl a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen tjkoztatnia kell a Bizottsgot s a Tagllamokat.

    Bejelentett szervezet 10. (1) A kijell jelli ki a szervezeteket - a nyomstart berendezsek s rendszerek esetben a 18-19. -ok s a 6. szm mellklet 3.1.2. s 3.1.3. pontjai,

    valamint - az egyszer ednyek esetben a 23. (1) s (2) bekezds szerinti feladatok elltsra. (2) E szervezetek kijellse az 1. s 2. szm mellkletben elrt felttelek alapjn trtnik. A szervezet kteles e

    felttelek teljestst a kijellnek teljes kr tjkoztatssal s megfelel dokumentumokkal bizonytani. A vonatkoz harmonizlt szabvnyok feltteleinek megfelel szervezeteket gy kell tekinteni, hogy megfelelnek az 1. s 2. szm mellklet kvetelmnyeinek.

    (3) A kijell a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen bejelenti a Bizottsgnak s a Tagllamoknak az (1) bekezds szerinti eljrsok lefolytatsra ltala kijellt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rgztsvel, valamint a Bizottsg ltal elzleg adott azonost szmaikkal egytt.

    (4) A kijell, amely kijellt egy szervezetet, visszavonja a kijellst, ha gy tli meg, hogy a szervezet mr nem felel meg a (3) bekezdsben lert kvetelmnyeknek.

    A kijells visszavonsrl a Tagllamokat s a Bizottsgot a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen egyidejleg rtesteni kell.

    zemelteti ellenrz szervezet 11. (1) A kijell kijellhet a 10. elrsaitl eltren zemelteti ellenrz szervezeteket a (2) bekezds

    alapjn a 4. 1. s 2. pont szerinti nyomstart berendezsek vagy rendszerek megfelelsgrtkelsre.

  • (2) A kijell az zemelteti ellenrz szervezet kijellse sorn az 1. s 3. szm mellkletben felsorolt feltteleket alkalmazza. A szervezet kteles e felttelek teljestst a kijellnek teljes kr tjkoztatssal s megfelel dokumentumokkal bizonytani.

    (3) Az zemelteti ellenrz szervezet kizrlag sajt gazdlkod szervezete rszre dolgozhat. (4) Az zemelteti ellenrz szervezetre vonatkoz kln felttelek: a) ha a kijell zemelteti ellenrz szervezetet jellt ki, a kln jogszablyban meghatrozott hatsg a

    nyomsbl ered veszlyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korltozhatja vagy akadlyozhatja olyan nyomstart berendezs vagy rendszer forgalmazst s hasznlatbavtelt e felttelei alapjn, amelynek megfelelsgrtkelst egy msik Tagllam ltal az e -ban hivatkozott feltteleknek megfelelen kijellt zemelteti ellenrz szervezet vgezte el;

    b) a nyomstart berendezsen s rendszeren a megfelelsgi jells nem alkalmazhat, ha a megfelelsgrtkelst zemelteti ellenrz szervezet vgezte;

    c) a hivatkozott nyomstart berendezst s rendszert csak olyan gazdlkod szervezet zemeltetheti, amelyhez az zemelteti ellenrz szervezet tartozik. A gazdlkod szervezet kteles a nyomstart berendezs s rendszer tervezsre, gyrtsra, vizsglatra, karbantartsra s hasznlatra vonatkoz mszaki elrsokat egysges biztonsgpolitika alapjn kszteni;

    d) az zemelteti ellenrz szervezet csak a 8. szm mellklet szerinti A1, C1, F s G modulok szerinti megfelelsgrtkelsi eljrsokat hasznlhatja.

    (5) A kijell a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen tjkoztatja a Tagllamokat s a Bizottsgot az ltala kijellt zemelteti ellenrz szervezeteirl, kijellt feladataikrl, s az zemelteti ellenrz szervezetekhez a (3) bekezds c) pontja szerint kapcsold zemek jegyzkrl, tovbb a szervezetekhez rendelt azonost szmokrl, amelyeket elzleg a Bizottsg jellt ki szmra.

    (6) A kijell, amely zemelteti ellenrz szervezetet jell ki, kteles visszavonni a kijellst, ha megllaptja, hogy a szervezet mr nem felel meg a (2) bekezdsben meghatrozott feltteleknek.

    A kijells visszavonsrl a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen haladktalanul tjkoztatnia kell a Bizottsgot s a Tagllamokat.

    Megfelelsgi jells 12. (1) A megfelelsgi jells a CE betket tartalmazza, a 4. szm mellkletben megadott minta szerint. A

    megfelelsgi jells mellett a 6. szm mellklet 3.3. pontjban vagy a 8. szm mellklet 1. pontjban megadott adatokat kell feltntetni a berendezsen, vagy olyan adattbljn, amelyet a berendezsrl nem lehet eltvoltani.

    (2) A megfelelsgi jells mellett fel kell tntetni az ellenrzs egyes szakaszaiba bevont bejelentett szervezet 10. (3) bekezds szerinti azonost szmt.

    (3) A megfelelsgi jellst jl lthatan, egyrtelmen s maradandan kell elhelyezni. (4) Tilos a rendelet hatlya al tartoz termken az olyan jells, amely hasonlt a megfelelsgi jells jelentsre

    vagy formjra, s gy harmadik felet megtveszthet. Minden egyb jells, amely nem rontja a megfelelsgi jells lthatsgt s olvashatsgt, feltntethet a nyomstart berendezsen vagy rendszeren.

    (5) A nyomstart berendezs s rendszer jellsre vonatkoz kln elrsok: a) a jellst akkor kell elhelyezni, amikor a berendezs elkszlt, vagy olyan llapotban van, amely lehetv teszi

    a 6. szm mellklet 3.2. pont szerinti tvteli eljrst; b) a megfelelsgi jellst nem kell a 4. (2) bekezds szerinti rendszert alkot nyomstart berendezsek

    mindegyikn alkalmazni. A nyomstart rendszerbe ptett, megfelelsgi jellssel rendelkez nyomstart berendezsek jellst meg kell tartani;

    c) ha a nyomstart berendezsre vagy rendszerre tbb olyan ms szempontokat tartalmaz jogszably is vonatkozik, amely szerint szintn megfelelsgi jells szksges, a jells arra utal, hogy az adott nyomstart berendezs vagy rendszer minden vonatkoz jogszably elrsainak megfelel.

    Jogosulatlanul feltntetett megfelelsgi jells 13. A 9. -ban foglaltak fenntartsval: a) ha a kln jogszablyban meghatrozott hatsg megllaptja, hogy a 12. szerinti megfelelsgi jellst

    jogosulatlanul tntettk fel a rendelet hatlya al tartoz berendezsen, ktelezi a gyrtt vagy az Eurpai

  • Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviseljt, hogy a termket mdostsa a megfelelsgi jellsre vonatkoz elrsok szerint, s akadlyozza meg a tovbbi szablytalansgot a kln jogszablyban meghatrozott hatsg ltal elrt feltteleknek megfelelen;

    b) ha a nem-megfelelsg tovbbra is fennll, a kln jogszablyban meghatrozott hatsg kteles minden szksges intzkedst megtenni a 9. -ban lert eljrsnak megfelelen -, hogy az adott termk forgalomba hozatalt korltozza, megtiltsa, vagy e termket kivonja a forgalombl.

    Nemzetkzi egyttmkds

    14. (1) A rendeletben szerepl, nemzetkzi egyttmkdst ignyl tevkenysgek rszletes szablyait kln jogszably llaptja meg.

    (2) A kln jogszablyban meghatrozott hatsg feladata a rendelet hatlya al tartoz termkekre vonatkoz adatbzis kezelse az rintett szervezetek bevonsval.

    Szankcik

    15. A rendelet elrsainak megszegse esetn a kln jogszablyban meghatrozott hatsg kteles minden szksges intzkedst megtenni a jogellenes llapot megszntetsre, belertve adott esetben szablysrtsi eljrs kezdemnyezst is az egyes szablysrtsekrl szl 218/1999. (XI. 28.) Korm. rendelet alapjn.

    III. Fejezet

    NYOMSTART BERENDEZSEK S NYOMSTART RENDSZEREK

    Mszaki kvetelmnyek

    16. (1) Az e bekezds a)-d) pontjaiban meghatrozott nyomstart berendezseknek meg kell felelnik a 6. szm mellklet mszaki biztonsgi kvetelmnyeinek.

    a) Az albbi ednyek, a b) pontban meghatrozottak kivtelvel, ha aa) a tltet gz, cseppfolys gz, nyoms alatt oldott gz, gz s olyan folyadk, amelynek gznyomsa a

    legnagyobb megengedhet hmrskleten nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) tlnyoms (a viszonytsi alap: norml lgkri nyoms, 1013 mbar), a kvetkez hatrokon bell:

    - ha trfogata nagyobb, mint 1 liter s a PS x V szorzat nagyobb, mint 25 bar x liter, vagy a nyomsa (PS) nagyobb, mint 200 bar, s tltete mindkt esetben az 1. csoportba tartozik (7. szm mellklet, 1. bra),

    - ha trfogata nagyobb, mint 1 liter s PS x V szorzat nagyobb, mint 50 bar x liter, vagy a nyomsa (PS) nagyobb, mint 1000 bar s tltete mindkt esetben a 2. csoportba tartozik, tovbb minden hordozhat tzolt kszlk s lgzkszlk palack (7. szm mellklet, 2. bra);

    ab) a tltet olyan folyadk, amelynek gznyomsa a legnagyobb megengedhet hmrskleten nem nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) tlnyoms (a viszonytsi alap: norml lgkri nyoms, 1013 mbar), a kvetkez hatrokon bell:

    - ha trfogata nagyobb, mint 1 liter s a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, vagy a nyomsa (PS) nagyobb, mint 500 bar, s tltete mindkt esetben az 1. csoportba tartozik (7. szm mellklet, 3. bra),

    - ha nyomsa (PS) nagyobb, mint 10 bar s a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter, vagy a nyomsa (PS) nagyobb, mint 1000 bar s tltete mindkt esetben a 2. csoportba tartozik (7. szm mellklet, 4. bra).

    b) Tlhevlsi veszly lehetsgvel zemel, tzelssel vagy ms mdon fttt, nagyobb mint 110 C hmrsklet gz vagy forr vz ellltsra szolgl nyomstart berendezs, ha a trfogata nagyobb, mint 2 liter, tovbb minden nyomssal ignybe vett fzedny (7. szm mellklet, 5. bra).

    c) Az albbi csvezetk, ha

  • ca) a tltet gz, cseppfolys gz, nyoms alatt oldott gz, gz s olyan folyadk, amelynek gznyomsa a legnagyobb megengedhet hmrskleten nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) tlnyoms (a viszonytsi alap: norml lgkri nyoms, 1013 mbar), a kvetkez hatrokon bell:

    - ha DN rtke nagyobb, mint 25 s a tltet az 1. csoportba tartozik (7. szm mellklet, 6. bra), - ha DN rtke nagyobb, mint 32 s a PS x DN szorzat nagyobb, mint 1000 bar s a tltet a 2. csoportba tartozik

    (7. szm mellklet, 7. bra); cb) a tltet olyan folyadk, amelynek gznyomsa a legnagyobb megengedhet hmrskleten nem nagyobb, mint

    0,5 bar (500 mbar) tlnyoms (a viszonytsi alap: norml lgkri nyoms, 1013 mbar), a kvetkez hatrokon bell: - ha DN rtke nagyobb, mint 25 s a PS x DN szorzat nagyobb, mint 2000 bar s a tltet az 1. csoportba tartozik

    (7. szm mellklet, 8. bra), - ha nyomsa (PS) nagyobb, mint 10 bar s DN rtke nagyobb, mint 200 s a PS x DN szorzat nagyobb, mint

    5000 bar s a tltet a 2. csoportba tartozik (7. szm mellklet, 9. bra). d) Az e bekezds a)-c) pontjaiban meghatrozott nyomstart berendezshez, valamint nyomstart rendszerhez

    beptett biztonsgi szerelvny s nyomssal ignybe vett tartozk. (2) A 4. (2) bekezdsben meghatrozott nyomstart rendszer, amely legalbb egy, e (1) bekezdsben

    hivatkozott s e bekezds a)-c) pontjban felsorolt nyomstart berendezst tartalmaz, feleljen meg a 6. szm mellklet kvetelmnyeinek.

    a) A nagyobb mint 110 C hmrsklet gz vagy forr vz ellltsra szolgl nyomstart rendszer, amely legalbb egy tzelssel vagy ms mdon fttt, tlhevlsi veszly lehetsgvel zemel-nyomstart berendezst tartalmaz.

    b) Egyb, a (2) bekezds a) pontjban nem emltett rendszer, ha a gyrt nyomstart rendszerknt kvnja forgalmazni vagy zembe helyezni.

    c) Az a) ponttal ellenttben, a legfeljebb 110 C hmrsklet meleg vizet elllt nyomstart rendszer, amelyet kzi ton szilrd tzelanyaggal ftenek s a PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, elgtse ki a 6. szm mellklet 2.10., 2.11., 3.4., 5. a) s 5. d) pontjaiban rgztett kvetelmnyeket.

    (3) Azt a nyomstart berendezst, illetve rendszert, amely legfeljebb az (1) bekezds a)-c) pont s a (2) bekezds szerinti hatrrtkeket ri el, a biztonsgos hasznlat rdekben az ltalnos mrnki-mszaki gyakorlattal sszhangban kell tervezni s gyrtani. A nyomstart berendezst, illetve rendszert megfelel hasznlati tmutatval kell elltni, s gy kell megjellni, hogy a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje azonosthat legyen. Az ilyen berendezsen, illetve rendszeren nem szerepelhet a 12. -ban hivatkozott megfelelsgi jells.

    A nyomstart berendezsek besorolsa

    17. (1) A 16. (1) bekezdsben meghatrozott nyomstart berendezseket a 7. szm mellklet szerint a nvekv veszlyszintnek megfelelen kategrikba kell sorolni.

    (2) A tlteteket az a) s b) pontnak megfelel kt csoport valamelyikbe kell sorolni. a) Az 1. csoport a 4. 10-16. pontokban meghatrozott veszlyes tlteteket tartalmazza. Az 1. csoportba

    tartoznak: - a robbansveszlyes tltetek, - a rendkvl gylkony tltetek, - a knnyen gyullad tltetek, - a gylkony tltetek (ha a legnagyobb megengedhet hmrsklet nagyobb, mint a lobbanspont), - a nagyon mrgez s mrgez tltetek, - az oxidl tltetek. b) A 2. csoportba tartozik minden egyb, az a) pontban nem emltett tltet. (3) Ha az edny tbb nyomssal ignybe vett trbl ll, az ednyt az egyes terekhez rendelt kategrik kzl a

    legnagyobb sorszmba kell sorolni. Ha egy tr tbbfle tltetet tartalmaz, a besorols alapja az a tltet, amelyhez a legnagyobb sorszm kategria tartozik.

  • A megfelelsgrtkels

    18. (1) a) A gyrt kteles a forgalomba hozatal eltt minden egyes nyomstart berendezst az e -ban megadott felttelek szerint a 8. szm mellkletben lert megfelelsgrtkelsi eljrsok egyiknek alvetni.

    b) A nyomstart berendezsre alkalmazand megfelelsgrtkelsi eljrst, amelynek clja a megfelelsgi jells alkalmazsa, az a kategria hatrozza meg, amelybe a berendezst a 17. szerint besoroltk.

    c) Az egyes kategrikhoz rendelt megfelelsgrtkelsi eljrsok: - I. kategria

    A modul; - II. kategria

    A1 modul, D1 modul, E1 modul;

    - III. kategria B1 + D modul, B1 + F modul, B + E modul, B + C1 modul, H modul;

    - IV. kategria B + D modul, B + F modul, G modul, H1 modul.

    d) A nyomstart berendezst az adott kategrihoz tartoz megfelelsgrtkelsi eljrsok kzl a gyrt ltal kivlasztott valamelyik eljrs al kell vonni. A gyrt nagyobb sorszm kategrihoz tartoz eljrst is vlaszthat, ha van ilyen.

    e) A III. s IV. kategriba tartoz, a 16. (1) bekezds aa) pontjban s az ab) pont els gondolatjeles bekezdsben, tovbb b) pontjban hivatkozott berendezs minsgbiztostsi eljrsa keretben a bejelentett szervezet a vratlan ltogats sorn mintt vesz a gyrts helysznn vagy a trols helyn a 6. szm mellklet 3.2.2. pontjban meghatrozott tvteli eljrs elvgzsre vagy elvgeztetsre. Ezrt a gyrt kteles tjkoztatni a bejelentett szervezetet a gyrts tervezett temezsrl. A gyrts els vben a bejelentett szervezet legalbb kt vratlan ltogatst kteles tenni. A tovbbi vratlan ltogatsok gyakorisgt a bejelentett szervezet a megfelel modul 4.4. pontjban meghatrozott kvetelmnyek alapjn hatrozza meg.

    f) A 16. (1) bekezds b) pontja szerinti, III. kategriba tartoz, egyedi gyrts edny s nyomstart berendezs esetn a H modul szerinti mdszernl a bejelentett szervezet az tvteli eljrst minden egyes darabnl a 6. szm mellklet 3.2.2. pontja szerint kteles elvgezni vagy elvgeztetni. Ennek rdekben a gyrt kteles tjkoztatni a bejelentett szervezetet a gyrts tervezett temezsrl.

    (2) A 16. (2) bekezds szerinti nyomstart rendszert teljes megfelelsgrtkelsi eljrs al kell vonni, amely a kvetkezket tartalmazza:

    a) a rendszert alkot minden egyes, 16. (1) bekezdse szerinti nyomstart berendezsnek rtkelse, ha elzleg nem volt megfelelsgrtkelsi eljrsa, s nincs sajt megfelelsgi jellse; az rtkelsi eljrst minden berendezs sajt kategrija alapjn kell kivlasztani;

    b) a klnbz rendszerelemek sszeptsnek rtkelse a 6. szm mellklet 2.3., 2.8. s 2.9. pontja szerint trtnik, az adott berendezshez alkalmazhat legnagyobb sorszm kategria alapjn kivlasztva. Ilyenkor a biztonsgi szerelvnyek besorolst nem kell figyelembe venni;

    c) a rendszer zemi jellemzire megengedhet hatrrtkek tllpse elleni vdelem rtkelse a 6. szm mellklet 2.10. s 3.2.3. pontja szerint trtnik, az egyes nyomstart berendezsekhez tartoz legnagyobb sorszm kategria alapjn.

    (3) A kln jogszablyban meghatrozott hatsg indokolt esetben az (1) s (2) bekezdstl eltren megengedheti a forgalomba hozatalt s hasznlatbavtelt a 4. 1. s 2. pontjaiban meghatrozott, olyan ksrleti clra kszlt egyedi nyomstart berendezsek s rendszerek esetn, amelyre nem alkalmaztk az e (1) s (2) bekezdsben hivatkozott eljrsokat.

  • (4) A megfelelsgrtkelsre vonatkoz jegyzknyveket s levelezst el kell fogadni, ha vagy annak a Tagllamnak a hivatalos nyelvn kszlt, amelyben a bejelentett szervezet mkdik, vagy amely nyelvet e szervezet elfogad.

    Eurpai anyagjvhagys

    19. (1) Az eurpai anyagjvhagyst az anyagok vagy berendezsek gyrtja krsre kteles killtani az e feladatra bejelentett szervezetek egyike. A bejelentett szervezet feladata az anyagtpus e rendelet megfelel elrsai szerinti megfelelsgnek tanstshoz szksges ellenrzseket s vizsglatokat meghatrozni, elvgezni vagy elvgeztetni. Ha az anyag hasznlatt 1999. november 29. eltt biztonsgosnak tltk, a bejelentett szervezet a megfelelsg fellvizsglatakor a rendelkezsre ll adatokat kteles figyelembe venni.

    (2) A bejelentett szervezet, mieltt eurpai anyagjvhagyst adna ki, kteles rtesteni a megfelel adatok megkldsvel a Tagllamokat s a Bizottsgot, a 14. (1) bekezdse szerinti jogszablynak megfelelen. A bejelentett szervezet, az illetkes szakbizottsg llsfoglalsa s az esetleg benyjtott szrevtelek figyelembevtelvel kteles az eurpai anyagjvhagyst kiadni.

    (3) A nyomstart berendezs eurpai anyagjvhagysnak egy pldnyt a 14. (1) bekezdse szerinti jogszablynak megfelelen meg kell kldeni minden Tagllamnak, a bejelentett szervezeteknek s a Bizottsgnak.

    (4) Ha a nyomstart berendezsek gyrtshoz hasznlt eurpai anyagjvhagysnak megfelel anyag hivatkozsi szma megjelent az Eurpai Kzssgek Hivatalos Lapjban (HL), azt gy kell tekinteni, hogy a 6. szm mellklet vonatkoz kvetelmnyeinek megfelel.

    (5) A bejelentett szervezet, amely nyomstart berendezsekkel kapcsolatos eurpai anyagjvhagyst ad ki, a jvhagyst kteles visszavonni, ha megllaptja, hogy a kiads nem volt indokolt, vagy az anyagtpus harmonizlt szabvny hatlya al tartozik. A 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen haladktalanul rtestenie kell a Tagllamokat, a bejelentett szervezeteket s a Bizottsgot a jvhagys visszavonsrl.

    Szabvnyok s mszaki elrsok szakbizottsga

    20. Ha a kln jogszablyban meghatrozott hatsg gy tli meg, hogy a 8. (3) bekezdsben hivatkozott szabvnyok nem felelnek meg teljes mrtkben a 16. -ban hivatkozott kvetelmnyeknek, akkor e hatsg a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen kteles megindokolva, az illetkes szakbizottsg el terjeszteni az gyet.

    Nyomstart berendezs szakbizottsg

    21. Ha a kln jogszablyban meghatrozott hatsg slyos mszaki-biztonsgi megfontolsok alapjn gy tli meg, hogy

    - a 16. (3) bekezds szerinti nyomstart berendezsre vagy berendezscsaldra a 16. (1) bekezds kvetelmnyeit kell alkalmazni, vagy

    - a 16. (3) bekezds szerinti nyomstart rendszerre vagy rendszercsaldra a 16. (2) bekezds kvetelmnyeit kell alkalmazni, vagy

    - egy nyomstart berendezst vagy berendezscsaldot eltren a 7. szm mellklet kvetelmnyeitl ms kategriba kell besorolni, akkor a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen tjkoztatja megindokolt llspontjrl a Bizottsgot.

  • IV. Fejezet

    EGYSZER EDNYEK

    Mszaki kvetelmnyek

    22. (1) Azok az egyszer ednyek, amelyek PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, feleljenek meg a 9. szm mellklet mszaki-biztonsgi kvetelmnyeinek.

    (2) Azokat az egyszer ednyeket, amelyeknek PS x V szorzata legfeljebb 50 bar x liter, az rvnyes, ltalnosan elfogadott mszaki szablyok alapjn kell gyrtani, s rajtuk a 10. szm mellklet 1. pontjban rgztett adatokat a 12. szerinti megfelelsgi jells kivtelvel kell feltntetni.

    Tanstsi eljrs 23. (1) Az olyan egyszer ednyek gyrtsa eltt, amelyeknek a PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, a) s a 8. (3) bekezdse szerinti szabvnyok teljeslnek, a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett

    meghatalmazott kpviselje bejelentett szervezetet kr fel aa) vagy a gyrtsi tervdokumentci megfelelsgnek tanstsra a 10. szm mellklet 3. pont szerinti

    dokumentci ellenrzse alapjn, ab) vagy a 24. szerinti EK-tpusellenrzsre az tadott ednyminta alapjn; b) ha a 8. (3) bekezdse szerinti szabvnyok betartsa csak rszben vagy egyltaln nem teljesl, a gyrt vagy

    az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje a 24. szerinti EK-tpusellenrzsre ad t egy ednymintt a felkrt bejelentett szervezetnek.

    (2) A 8. (3) bekezdse szerinti szabvnyoknak vagy a jvhagyott tpusmintnak megfelelen gyrtott egyszer ednyek forgalomba hozatalnak felttele,

    a) ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 3000 bar x liter, akkor a 25. szerinti EK-ellenrzs; b) ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 50 bar x liter, de legfeljebb 3000 bar x liter, akkor a gyrt vlasztstl

    fggen ba) a 26. szerint a gyrt EK-megfelelsgi nyilatkozata, vagy bb) a 25. szerinti EK-ellenrzs. (3) Az (1) s (2) bekezds eljrsainak jegyzknyveit s levelezst el kell fogadni, ha annak a Tagllamnak a

    hivatalos nyelvn kszlt, amelyben a bejelentett szervezet mkdik, vagy amely nyelvet e szervezet elfogad.

    EK-tpusellenrzs

    24. (1) Az EK-tpusellenrzs sorn bejelentett szervezet llaptja meg s tanstja, hogy a tpusra jellemz ednyminta megfelel a rendelet vonatkoz mszaki-biztonsgi kvetelmnyeinek.

    (2) A tpus vagy tpussorozat jellemz ednymintjra vonatkoz EK-tpusellenrzsi krelmet a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje nyjtja be. A tpusellenrzs csak egyetlen bejelentett szervezettl krhet.

    A krelem tartalmazza a kvetkez adatokat: a) gyrt vagy meghatalmazott kpviselje nevt s cmt, valamint az edny gyrtsi helyt; b) a 10. szm mellklet 3. pontja szerinti gyrtsi tervdokumentcit. A krelemmel egytt t kell adni egy, a tervezett gyrtsra jellemz ednymintt. (3) A bejelentett szervezet az EK-tpusellenrzst a kvetkezk szerint hajtja vgre: Ellenrzi a gyrtsi tervdokumentcit s az ednymintt, valamint megllaptja a megfelelsget. Az ednymintval kapcsolatban

  • a) ellenrzi, hogy az egyszer ednyt a gyrtsi tervdokumentcinak megfelelen gyrtottk-e, s hogy hasznlata biztonsgos-e a tervezett zemi felttelek kztt,

    b) ellenrzsei s tesztjei alapjn megllaptja, hogy az egyszer edny megfelel-e a mszaki-biztonsgi kvetelmnyeknek.

    (4) Ha a tpusminta megfelel a vonatkoz elrsoknak, akkor a bejelentett szervezet killtja az EK-tpustanstvnyt, s tadja a krelmeznek. A tanstvny tartalmazza a vizsglatok eredmnyeit, s adott esetben a hozzjuk kapcsolt feltteleket, valamint a jvhagyott tpusminta azonostshoz szksges lersokat s rajzokat.

    A bejelentett szervezet a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen a Bizottsg, a tbbi bejelentett szervezet, a kln jogszablyban meghatrozott hatsg s a Tagllamok rszre a tanstvny egy pldnyt s indokolt rsbeli krsre a gyrtsi tervdokumentci, a vgrehajtott vizsglatok s tesztek jegyzknyveinek msolatt is megkldi.

    (5) Az a szervezet, amely EK-tpustanstvny kiadst megtagadja, rtesti errl a tbbi bejelentett szervezetet. Az a bejelentett szervezet, amely EK-tpustanstvnyt visszavon, kzlni kteles ezt a kijellvel. A kijell a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen rtesti a visszavonsrl dntse indoklsval a Tagllamokat s a Bizottsgot.

    EK-ellenrzs

    25. (1) Az EK-ellenrzs sorn a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje szavatolja s nyilatkozza, hogy a (3) bekezds szerint ellenrztt egyszer edny az EK-tpusellenrzsi tanstvnyban lert tpusnak vagy a megfelelsgi tanstvnnyal rendelkez s a 10. szm mellklet 3. pont szerinti gyrtsi tervdokumentcinak megfelel.

    (2) A gyrt minden szksges intzkedst megtesz azrt, hogy a gyrtsi folyamat biztostsa az egyszer ednyek megfelelsgt az EK-tpusellenrzsi tanstvnyban lert tpusnak vagy a 10. szm mellklet 3. pont szerinti gyrtsi tervdokumentcinak.

    A gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje minden egyszer ednyen feltnteti a megfelelsgi jellst s killtja a megfelelsgi nyilatkozatot.

    (3) A bejelentett szervezet a kvetkezk szerint ellenrzi a rendelet kvetelmnyeinek val megfelelsget: a) A gyrt az egyszer ednyeit egyforma ttelekben mutatja be, s megtesz minden szksges intzkedst,

    amellyel a gyrtsi folyamat sorn biztostja minden ttel egyformasgt. b) E ttelek rendelkezzenek a 24. szerinti EK-tpusellenrzsi tanstvnnyal, vagy ha az egyszer ednyt nem

    jvhagyott tpusnak megfelelen gyrtottk, a 10. szm mellklet 3. pont szerinti gyrtsi tervdokumentcit mellkelni kell. Az utbbi esetben a bejelentett szervezet az EK-ellenrzs elvgzse eltt a tervdokumentcit vizsglja s tanstja megfelelsgt.

    c) A ttel ellenrzsekor a bejelentett szervezet azt vizsglja, vajon az egyszer ednyek gyrtsa s vizsglata a gyrtsi tervdokumentcinak megfelelen trtnt-e, tovbb a ttel minden egyes egyszer ednynl a mretezsi nyoms 1,5 szeresnek megfelel Ph nyomson vznyoms-prbt vagy azzal egyenrtk levegnyoms-prbt tartottak-e, gy ellenrizve szilrdsgukat s tmrsgket.

    Leveg-nyomsprba akkor tarthat, ha a kln jogszablyban meghatrozott hatsg engedlyezte a prba biztonsgos mdszert.

    A hegesztsi varratok minsgnek vizsglatt a bejelentett szervezet olyan prbatesteken vgzi, amelyek a gyrt vlasztstl fggen a jellemz gyrtsi szakaszbl vagy az egyszer ednybl szrmaznak. A vizsglatot hosszvarratokon hajtjk vgre. Ha a hossz- s a krvarratok klnbz hegesztsi eljrsokkal kszlnek, akkor ezeket a vizsglatokat a krvarraton is vgre kell hajtani. A 9. szm mellklet 2.1.2. pontja szerinti egyszer ednyek esetben a prbatesteken vgzett a 9. szm mellklet 2.1.1. pontban foglalt elrsnak val megfelelsg megllaptsra szolgl vizsglatok olyan t egyszer ednyen elvgzett vz-nyomsprbval helyettesthetk, amelyet minden ttelbl vletlenszeren vlasztanak ki.

    d) Ha a bejelentett szervezet egy ttelt elfogad, azonost szmt minden egyszer ednyen feltnteti vagy feltntetteti, s rsbeli megfelelsgi tanstvnyt llt ki az elvgzett vizsglatokrl. A ttel minden egyszer ednye forgalomba hozhat, azok kivtelvel, amelyek vz- vagy leveg-nyomsprbja sikertelen volt.

    Ha a bejelentett szervezet egy ttelt elutast, akkor e szervezet vagy a mszaki biztonsgi felgyeletet ellt szervezet kteles megfelel intzkedsekkel megakadlyozni e ttel forgalomba kerlst.

    Ha gyakran elfordul ttelek elutastsa, a statisztikus mintavtel szerinti ellenrzst a bejelentett szervezet szneteltetheti.

  • A gyrt a bejelentett szervezet felelssgre feltntetheti az egyszer ednyeken a szervezet azonost szmt a gyrtsi folyamat sorn.

    e) A gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje kteles a bejelentett szervezetnek a d) pont szerinti megfelelsgi tanstvnyt kvnsgra bemutatni.

    EK-megfelelsgi nyilatkozat

    26. (1) Az a gyrt, aki a 27. szerinti feladatait teljesti, a 12. (1) bekezds szerinti megfelelsgi jellst azokon az egyszer ednyeken tntetheti fel, amelyek nyilatkozata szerint megfelelnek

    - a megfelelsgi tanstvnnyal rendelkez s a 10. szm mellklet 3. pont szerint ksztett gyrtsi tervdokumentcinak, vagy

    - a jvhagyott tpusnak. Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, a gyrt EK-megfelelsgi nyilatkozatot csak akkor llthat ki,

    ha a bejelentett szervezet az EK-felgyeletet biztostja. (2) A 28. (2) bekezds szerinti EK-felgyelet szavatolja, hogy a gyrt a 27. (2) bekezdse szerinti feladatait

    szablyszeren teljesti. E felgyeletet az a bejelentett szervezet ltja el, amely a 24. szerinti EK-tpustanstvnyt ha a gyrts jvhagyott tpus szerint trtnik vagy a 23. (1) bekezds aa) pontja szerinti gyrtsi tervdokumentci megfelelsgi tanstvnyt kiadta.

    27. (1) Ha a gyrt a 25. szerinti eljrst kveti, akkor az EK-tpustanstvnyt vagy a terv megfelelsgi tanstvnyt killt bejelentett szervezet rszre a gyrts megkezdse eltt olyan dokumentcit kteles tadni, amely tartalmazza a gyrtsi eljrst, valamint minden elzetesen meghatrozott intzkedst, amely szksges ahhoz, hogy az ednyek a 8. (3) bekezdse szerinti szabvnyoknak vagy a jvhagyott tpusnak megfeleljenek.

    E dokumentci tartalmazza: a) az egyszer ednyek gyrtsra s vizsglatra alkalmas eszkzk lerst; b) az ellenrzsi tervet, a gyrtsi folyamatban vgrehajtand megfelel vizsglatok s tesztek lersval, rgztve

    vgrehajtsuk mdjt s gyakorisgt is; c) azt a ktelezettsgvllalst, miszerint a vizsglatok s a tesztek a b) pontban emltett ellenrzsi tervvel

    egyezen megtrtnnek, s a vz-nyomsprbt vagy a kln jogszablyban meghatrozott hatsg ltal engedlyezett a mretezsi nyoms 1,5-szrsnek megfelel nyomson trtn leveg-nyomsprbt minden legyrtott ednnyel megtartjk.

    E vizsglatokat s teszteket a gyrtssal megbzott szemlyektl fggetlen szakemberek irnytsval kell vgezni. A vizsglatokrl s tesztekrl jegyzknyvet kell kszteni;

    d) a gyrts s raktrozs helysznnek cmt, valamint a gyrts kezdetnek idpontjt. (2) Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a gyrt kteles lehetv tenni az EK-felgyeletet

    ellt bejelentett szervezetnek az ellenrzst a gyrts s raktrozs helysznn, s a mintavtelt az egyszer ednyek kzl, tovbb a gyrt feladata e szervezetnek megadni minden szksges tjkoztatst, ezen bell

    a) a gyrtsi tervdokumentcit, b) az ellenrzsi tervet, c) adott esetben az EK-tpustanstvnyt vagy a megfelelsgi tanstvnyt, d) az elvgzett vizsglatokrl s tesztekrl kszlt jegyzknyvet. 28. (1) Az a bejelentett szervezet, amely az EK-tpustanstvnyt vagy a megfelelsgi tanstvnyt killtotta, a

    gyrts megkezdse eltt kteles megvizsglni a 27. (1) bekezds szerinti dokumentcit, valamint a 10. szm mellklet 3. pont szerinti gyrtsi tervdokumentcit, s tanstania kell ezek megfelelsgt, ha az egyszer ednyeket nem jvhagyott tpusnak megfelelen gyrtottk.

    (2) Tovbb, ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a bejelentett szervezet a gyrts sorn kteles

    a) meggyzdni arrl, hogy a gyrt a sorozatban gyrtott egyszer ednyeket valban a 27. (1) bekezds c) pontja szerint vizsglja-e, s

    b) az egyszer edny gyrts vagy raktrozs helysznn szrprbaszer ellenrzst tartani. (3) A bejelentett szervezet a 14. (1) bekezds szerinti jogszablynak megfelelen a kln jogszablyban

    meghatrozott hatsgnak, valamint krsre a tbbi bejelentett szervezetnek, a Tagllamoknak s a Bizottsgnak tadja az ellenrzsi jegyzknyv egy-egy pldnyt.

  • V. Fejezet

    ZR RENDELKEZSEK

    29. Ez a rendelet 2003. janur 1-jn lp hatlyba. 30. E rendelet a Magyar Kztrsasg s az Eurpai Kzssgek s azok tagllamai kztt trsuls ltestsrl

    szl, Brsszelben, 1991. december 16-n alrt Eurpai Megllapods trgykrben, a megllapodst kihirdet 1994. vi I. trvny 3. -val sszhangban az Eurpai Kzssgek kvetkez jogszablyaival sszeegyeztethet szablyozst tartalmaz:

    - a Tancs 87/404/EGK irnyelve az egyszer nyomstart ednyekrl (mdostotta: a Tancs 90/488/EGK irnyelve, a Tancs 93/68/EGK irnyelve);

    - az Eurpai Parlament s a Tancs 97/23/EK irnyelve a nyomstart berendezsekre vonatkoz jogszablyok sszehangolsrl.

    Mellkletek jegyzke

    1. szm mellklet A 10. s 11. szerinti bejelentett vagy zemelteti ellenrz szervezetekre vonatkoz kvetelmnyek

    2. szm mellklet A 10. szerinti bejelentett szervezetekre vonatkoz kiegszt kvetelmnyek

    3. szm mellklet A 11. szerinti zemelteti ellenrz szervezetekre vonatkoz tbbletkvetelmnyek

    4. szm mellklet Megfelelsgi jells (CE-jells) 5. szm mellklet Megfelelsgi nyilatkozat 6. szm mellklet A nyomstart berendezsek mszaki-biztonsgi kvetelmnyei 7. szm mellklet A nyomstart berendezsek megfelelsgrtkelsi modul rendszere 8. szm mellklet A nyomstart berendezsek megfelelsgrtkelsi eljrsai 9. szm mellklet Az egyszer ednyek mszaki-biztonsgi kvetelmnyei 10. szm mellklet Az egyszer nyomstart ednyek jellse s adatai

  • 1. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    A 10. s a 11. szerinti bejelentett vagy zemelteti ellenrz szervezetekre vonatkoz kvetelmnyek

    1. Az ellenrzsen kvl ms tevkenysggel is foglalkoz gazdlkod szervezet rszt kpez bejelentett ellenrz szervezet vagy zemelteti ellenrz szervezet azonosthat legyen a szervezeten bell.

    2. Az ellenrz szervezet s szemlyzete nem vgezhet semmi olyan tevkenysget, amely befolysolhatja az ellenrz tevkenysggel kapcsolatos tletalkotsuk fggetlensgt s a megvesztegethetetlensgket. A szervezet szemlyzete legyen fggetlen az tletalkotsukat befolysolhat zleti, pnzgyi s egyb hatsoktl, klnsen a szervezetre kvlrl hat azon szemlyek s szervezetek hatstl, akik/amelyek az elvgzett ellenrzsek eredmnyben rdekeltek. Biztostani kell a szervezet ellenrz szemlyzetnek trgyilagossgt.

    3. Az ellenrz szervezet rendelkezzen az ellenrzs mszaki s adminisztratv feladatainak szakszer elvgzshez szksges szemlyzettel s felszerelssel. Biztostani kell a klnleges ellenrzsek elvgzshez szksges eszkzket is.

    4. Az ellenrz szervezet ellenrzsre illetkes szemlyzete az elvgzend ellenrzsekhez szksges szakkpzettsggel, alapos mszaki s szakmai kpzettsggel, a vonatkoz elrsok kielgt ismeretvel, s e tren megfelel gyakorlati tapasztalattal rendelkezzen. A biztonsg magas szintjnek szavatolsra az ellenrz szervezetnek a rendelet hatlya al tartoz berendezsek biztonsga tern kell szakismerete legyen. A szemlyzet legyen alkalmas az ltalnos kvetelmnyeknek val megfelels szakszer megtlsre a vizsglati eredmnyek s azok jegyzknyvei alapjn. Ugyangy legyen alkalmas az ellenrzsek megtrtntt igazol szksges tanstvnyok, feljegyzsek s jegyzknyvek ksztsre.

    5. Kellen ismerjk a rendelet hatlya al tartoz s ltaluk ellenrztt termkek gyrtstechnolgiit, az ellenrzsre hasznlt vagy hasznlni tervezett eljrsokat, valamint a hasznlat vagy karbantarts sorn esetleg keletkez meghibsodsokat.

    6. Az ellenrz szervezet s szemlyzete a legnagyobb szakmai tisztessggel s mszaki hozzrtssel kteles vgezni az rtkelseket s az igazol ellenrzseket. Az ellenrz szervezet kteles az ellenrz tevkenysge sorn szerzett rteslseit bizalmasan kezelni. A titoktartsi ktelezettsg nem ll fenn a kln jogszablyban meghatrozott hatsggal szemben.

    7. Az ellenrzst vgz szemlyek javadalmazsa nem fgghet sem kzvetlenl az elvgzett ellenrzsek szmtl, sem az ellenrzsek eredmnytl.

    8. Az ellenrz szervezetnek legyen megfelel felelssgbiztostsa. Kivtel, ha a felelsget vagy jogszably alapjn az llam vagy az a gazdlkod szervezet viseli, amelynek rsze a szervezet.

    9. Az ellenrz szervezet rendes krlmnyek kztt sajt maga kteles elvgezni a szerzdsben vllalt ellenrzseket. Ha az ellenrz szervezet alvllalkozsba adja ki az ellenrzsek egy rszt, akkor meg kell gyzdnie arrl, s bizonytania kell azt, hogy az alvllalkoz alkalmas az adott szolgltats elvgzsre, valamint teljes felelssggel tartozik az alvllalkozi tevkenysgrt.

  • 2. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    A 10. szerinti bejelentett szervezetekre vonatkoz kiegszt kvetelmnyek 1. A bejelentett szervezet legyen fggetlen az rintett felektl, ezltal harmadik fl tpus ellenrz szolgltatst

    biztostson. A bejelentett szervezet s szemlyzete nem lehet a rendelet hatlya al tartoz s a szervezet ltal ellenrztt

    termk tervezje, gyrtja, forgalmazja, zemeltetje vagy szerelje, sem pedig ezek meghatalmazott kpviselje. Nem lehetnek kzvetlenl rintettek a rendelet hatlya al tartoz termk tervezsben, gyrtsban, forgalmazsban vagy karbantartsban, s nem kpviselhetik az ilyen tevkenysgekben rintett feleket. Ez a felttel nem gtolhatja a berendezs gyrtja s a bejelentett szervezet kztt a mszaki informcicsere lehetsgt.

    2. A bejelentett szervezet szolgltatsait az sszes rdekelt fl ignybe veheti. A szervezet nem tmaszthat jogtalan, indokolatlan pnzgyi vagy egyb feltteleket, s eljrsait megklnbztets nlkl kteles vgezni.

  • 3. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    A 11. szerinti zemelteti ellenrz szervezetekre vonatkoz tbbletkvetelmnyek

    1. A zemelteti ellenrz szervezet az ellenrztt termket tervez, gyrt, forgalmaz, szerel, zemeltet vagy karbantart szervezet klnll s szervezetileg azonosthat rsze legyen.

    2. A zemelteti ellenrz szervezet nem lehet kzvetlenl rintett a rendelet hatlya al tartoz s ltala ellenrztt termk, valamint versenytrs hasonl termknek tervezsben, gyrtsban, forgalmazsban, szerelsben, zemeltetsben s karbantartsban.

    3. Az ellenrzst s az egyb tevkenysget vgz szemlyzet felelssgt egyrtelmen el kell vlasztani, ezt az anyaszervezeten bell az ellenrz szervezet jegyzknyvezsi mdszervel s szervezeti azonostsval kell megvalstani.

  • 4. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    Megfelelsg jells (CE-jells) A 12. (1) bekezds szerinti CE-jells jellst az bra szerint kell kialaktani:

    A jells kicsinytse vagy nagytsa esetben az bra arnyait be kell tartani. A jells klnbz elemeinek fggleges mretei azonosak legyenek, s nem lehetnek kisebbek, mint 5 mm.

  • 5. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    Megfelelsgi nyilatkozat Az EK-megfelelsgi nyilatkozat tartalma a kvetkez: - a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje, nv s cm, - a nyomstart berendezs vagy rendszer lersa, - az alkalmazott megfelelsgrtkelsi eljrs, - adott esetben a nyomstart rendszert alkot nyomstart berendezsek lersa, valamint az alkalmazott

    megfelelsgrtkelsi eljrsok, - adott esetben hivatkozs az EK-tpusellenrzsi tanstvnyra, az EK-tervellenrzsi tanstvnyra vagy az EK-

    megfelelsg tanstvnyra, - adott esetben a gyrt minsggyi rendszert felgyel bejelentett szervezet neve s cme, - adott esetben hivatkozs az alkalmazott harmonizlt szabvnyokra, - adott esetben ms alkalmazott mszaki elrsok s szabvnyok megadsa, - adott esetben hivatkozs ms alkalmazott jogszablyokra, - a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje nevben a nyilatkozatok

    alrsra jogosultak alrsainak azonostsa, hitelestse.

  • 6. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    A nyomstart berendezsek mszaki-biztonsgi kvetelmnyei Bevezet megllaptsok

    1. E mellkletben meghatrozott, a nyomstart berendezsre vonatkoz kvetelmnyekkel kapcsolatos elrsokat alkalmazni kell a nyomstart rendszerre is, ha abbl hasonl mrtk veszly szrmazik.

    2. A rendeletben megadott kvetelmnyek ktelezek. A kvetelmnyekkel kapcsolatos elrsokat csak akkor kell alkalmazni, ha az adott nyomstart berendezsnl amelyet a gyrt sszer megtlsn alapul elrelthat krlmnyek kztt hasznlnak -, hasonl mrtk veszly ltezik.

    3. A gyrt kteles veszlyelemzst vgezni a berendezssel kapcsolatos nyomsfgg veszlyek meghatrozsra, kteles tovbb a berendezst az elemzs figyelembevtelvel mretezni s kivitelezni.

    4. A kvetelmnyek rtelmezse s alkalmazsa sorn figyelembe kell venni a tervezs s gyrts idszaknak mszaki-tudomnyos s gyakorlati sznvonalt, valamint azokat a mszaki s gazdasgi megfontolsokat, amelyek sszhangban vannak az egszsgvdelem s a biztonsg magas szintjvel.

    1. ltalnos elrsok 1.1. A nyomstart berendezst oly mdon kell tervezni, gyrtani s vizsglni, s adott esetben felszerelni s

    fellltani, hogy sszhangban a gyrt elrsaival s az sszer megtlsen alapul elrelthat felttelekkel, zembe helyezse biztonsgos legyen.

    1.2. Megoldsi elvek, amelyeket a gyrt kteles az adott sorrendben alkalmazni: - a veszlyforrsokat sszer megtls alapjn lehetleg meg kell szntetni vagy cskkenteni kell, - a megszntethetetlen veszlyforrsok ellen megfelel vdelmi mdszereket kell alkalmazni, - a szksges mrtkben tjkoztatni kell a felhasznlt a meglv veszlyforrsokrl, rmutatva arra, hogy

    milyen esetekben kell klnleges, veszlyt cskkent mdszereket alkalmazni a szerels s/vagy hasznlat sorn. 1.3. Ha a szakszertlen hasznlat lehetsge ismert vagy elre lthat, a nyomstart berendezst gy kell

    tervezni, hogy a szakszertlen hasznlat veszlyeit megelzzk. Ha ez nem lehetsges, alkalmas mdon figyelmeztetni kell a nyomstart berendezs szakszertlen hasznlatnak tilalmra.

    2. Tervezs

    2.1. ltalnos elrsok A nyomstart berendezst minden meghatroz a berendezs biztonsgt a teljes lettartamra szavatol

    tnyez figyelembevtelvel szakszeren kell megtervezni. Az tfog tervezsi mdszerek alkalmazsakor olyan megfelel biztonsgi tnyezket kell felvenni, amelyek

    minden lnyeges meghibsodsi md sszer figyelembevtelvel elegend biztonsgi tartalkot jelentenek. 2.2. Megfelel szilrdsgi mretezs 2.2.1. A nyomstart berendezst a tervezett zemeltetshez tartoz, valamint egyb, sszer megtls alapjn

    elre vrhat terhelsre mretezni kell. Klnsen az albbi tnyezket kell figyelembe venni: - bels/kls nyoms, - krnyezeti s zemi hmrsklet, - statikus nyoms s tltettmeg az zemels s a vizsglat krlmnyei kztt, - jrmforgalombl, valamint szl- s szeizmikus hatsbl szrmaz terhels, - tartkbl, csatlakoz elemekbl, csvezetkekbl stb., ered reakcierk s nyomatkok, - korrzi, erzi, kifrads stb. Ha a klnfle terhelsek egyidejleg lphetnek fel, figyelembe kell venni az egyidejsg valsznsgt. 2.2.2. A megfelel szilrdsgi mretezs mdszerei: - ltalban a 2.2.3. pontban lert mretezsi mdszer, szksg szerint kiegsztve a 2.2.4. pont szerinti ksrleti

    tervezsi mdszerrel, vagy

  • - a 2.2.4. pont szerinti ksrleti tervezsi mdszer, mretezs nlkl, ha a legnagyobb megengedhet nyoms (PS) s a trfogat (V) szorzata kisebb, mint 6000 bar x liter, vagy a PS x DN szorzat kisebb, mint 3000 bar.

    2.2.3. Mretezsi mdszer a) Nyomsllsg s ms terhelsi szempontok A nyomstart berendezsre megengedhet feszltsget tekintettel az sszer megtls alapjn elre vrhat

    meghibsodsi lehetsgekre az zemi krlmnyektl fggen kell korltozni. Ezrt olyan biztonsgi tnyezket kell alkalmazni, amelyek lehetv teszik a gyrtsbl, a tnyleges zemi felttelekbl, a feszltsgekbl, a mretezsi modellbl, valamint az anyag tulajdonsgaibl s viselkedsbl szrmaz brmilyen bizonytalansg teljes kizrst. A mretezsi mdszer ahol alkalmazhat adjon elegend biztonsgi tartalkot a 7. pont kvetelmnyeivel sszhangban.

    A fenti kvetelmnyek az albbi mdszerekkel teljesthetk: - mretezs kpletek alapjn, - mretezs analitikai ton, - trsmechanikai mretezs. E mdszerek kln-kln, de adott esetben msik mdszerrel kiegsztve vagy egyttesen is alkalmazhatk. b) Terhelhetsg Az adott nyomstart berendezs terhelhetsgt megfelel mretezsi mdszerekkel kell biztostani, klns

    tekintettel az albbiakra: - a mretezsi nyoms nem lehet kisebb a legnagyobb megengedhet nyomsnl, s figyelembe kell venni a

    hidrosztatikus s a dinamikus tltetnyomst, valamint az instabil tltet bomlst is. Ha az edny tbb nyomssal ignybe vett trre van bontva, az elvlaszt falakat a lehetsges legnagyobb trnyomsra kell mretezni, a szomszdos tr lehetsges legkisebb nyomshoz viszonytva;

    - a mretezsi hmrsklet nyjtson biztonsgi tartalkot; - a mretezsnl minden lehetsges nyoms-hmrsklet kombincit figyelembe kell venni, amely sszer

    megtls alapjn az elre vrhat zemeltetsi felttelek kztt kialakulhat a berendezsben; - a legnagyobb feszltsg s a feszltsgcscs a biztonsgi hatron bell legyen; - a nyomssal ignybe vett tr mretezsnl az anyagtulajdonsgok bizonylatolt adatokra alapozott megfelel

    rtkeit kell alkalmazni, figyelembe vve a 4. pont szerinti kvetelmnyeket s a megfelel biztonsgi tnyezket. A figyelembe vett anyagjellemzk:

    = folyshatr, 0,2%-os vagy 1%-os nylshoz tartoz folyshatr a mretezsi hmrskleten, = szaktszilrdsg, = idtartam szilrdsg, pldul idnyls hatr, = kifradsi hatr, = rugalmassgi modulus, = kplkeny alakvltozs rtke, = tmunka, = trsi szvssg,

    - az anyagtulajdonsgoknak megfelel varratszilrdsgi tnyezket kell alkalmazni, pldul a roncsolsmentes vizsglati eljrstl, az alapanyagok hegesztsi tulajdonsgaitl s az zemeltetsi felttelektl fggen;

    - a mretezsnl alkalmas mdon figyelembe kell venni az sszer megtls alapjn elre vrhat elhasznldsi folyamatokat (pl. korrzi, kszs, kifrads), amelyek a berendezs tervezett zemeltetsbl addnak. A 3.4. pont szerinti hasznlati tmutatban utalni kell a berendezs lettartamval kapcsolatos lnyeges tervezsi jellemzkre, pldul:

    = kszsnl az elrt hmrskleten tervezett lettartamra (ra), = kifradsnl az elrt feszltsgszinten tervezett ciklusszmra, = korrzinl a tervezett korrzis ptlkra.

    c) Stabilitsi szempontok Ha a mretezsi falvastagsg nem biztostja a megfelel szerkezeti stabilitst, a feladatot a szllts s mozgats

    veszlyeit is figyelembe vve kell megoldani. 2.2.4. Ksrleti tervezsi mdszer A berendezs tervezse rszben vagy egszben fellvizsglhat a nyomstart berendezst vagy a nyomstart

    berendezs csaldot, gyrtsi sorozatot jellemz mintadarabon vgzett vizsglati program alapjn. A vizsglati programot egyrtelmen rgzteni kell a vizsglat megkezdse eltt, s jv kell hagyatni bejelentett

    szervezettel, ha EK-tervellenrzsi modult alkalmaznak.

  • A vizsglati programban kell meghatrozni a vizsglati feltteleket, valamint az elfogads s elutasts feltteleit. A vizsglat megkezdse eltt a berendezs lnyeges mreteinek tnyleges rtkeit s az alapanyagok tulajdonsgait ellenrizni kell.

    A vizsglat alatt, szksg esetn, lehetv kell tenni a nyomstart berendezs kritikus vezeteinek megfigyelst olyan alkalmas eszkzkkel, amelyekkel a feszltsgek s alakvltozsok megfelel pontossggal mrhetk.

    A vizsglati program tartalmazza: a) A szilrdsgi nyomsprbt, amellyel megllapthat, hogy a legnagyobb megengedhet nyomshoz rendelt

    biztonsgi tartalkkal meghatrozott nyomson tapasztalhat-e a berendezsen jelents szivrgs vagy az adott hatrrtknl nagyobb mrtk alakvltozs.

    A prbanyoms rtkt a geometriai jellemzk s az anyagtulajdonsgok vizsglati krlmnyek kztt meghatrozott, valamint a szerkezetre megengedett rtkeinek klnbsgre tekintettel kell megllaptani, adott esetben figyelembe vve a vizsglati s tervezsi hmrsklet kztti klnbsget is.

    b) Ha kszsi vagy kifradsi veszly ll fenn, olyan megfelel vizsglatokat kell elrni, amelyek a berendezs elre vrhat zemi felttelein alapulnak (pl. hntarts elrt hmrskleten, ciklusszm adott feszltsgszinten stb.).

    c) Adott esetben egyb, a 2.2.1. pontban hivatkozott klnleges hatsok (pl. korrzi, agresszv kls hatsok) kiegszt vizsglatt is el kell vgezni.

    2.3. A biztonsgos kezelst s mkdst szolgl intzkedsek A nyomstart berendezs kezelszervei olyanok legyenek, hogy kezelsk sszer megtls alapjn elrelthat

    veszlyt ne okozzon. Adott esetben klns figyelmet ignyelnek: - a nylsok s zrfedelek, - a biztonsgi szelepek veszlyes lefvsai, - a berendezs nyoms vagy vkuum alatti llapotban a veszlyes hozzfrst megakadlyoz eszkzk, - a felleti hmrskletek, figyelembe vve a rendeltetsszer hasznlatot, - az instabil tltetek bomlsa. A bvnylssal elltott nyomstart berendezsek esetn gondoskodni kell olyan nmkd vagy kzzel

    kezelhet eszkzrl, amellyel a kezel egyszeren meggyzdhet a nyits veszlytelensgrl. Tovbb a gyors mkdtets fedeleknek olyan nyitst gtl szerkezete legyen, amely megakadlyozza a nyomstart berendezs nyitst, ha a tltet nyomsa vagy hmrsklete veszlyt jelent.

    2.4. Vizsglati elfelttelek a) A nyomstart berendezst gy kell tervezni s kivitelezni, hogy minden szksges biztonsgi vizsglat

    vgrehajthat legyen. b) Meg kell oldani a nyomstart berendezs bels llapotvizsglatt, ha a berendezs folyamatos biztonsga

    indokolja, pldul bvnylsok alkalmazsval, amelyek lehetv teszik a nyomstart berendezs belsejben a szksges vizsglatok biztonsgos s ergonmiailag megfelel elvgzst.

    c) A nyomstart berendezs biztonsgos llapota egyb mdon is fenntarthat, - ha a berendezs mrete nem teszi lehetv a beszllst, - ha a nyomstart berendezs nyitsa htrnyos a bels llapotra, - ha a tltet bizonytottan nem krostja a nyomstart berendezs anyagt, s sszer megtls alapjn elre

    lthat egyb bels elhasznldsi folyamat nincs. 2.5. Lerts s szellztets Szksg esetn megfelel eszkzkkel kell biztostani a nyomstart berendezs lertst s szellztetst: - a kros hatsok, pldul a vzts, vkuumhats, korrzi s ellenrizetlen vegyi folyamatok elkerlsre

    (figyelembe vve minden zemi s vizsglati llapotot, elssorban a nyomsprbt), - tekintettel a tisztts, vizsglat s karbantarts biztonsgos elvgzsre. 2.6. Korrzi s egyb vegyi hatsok Szksg esetn megfelel falvastagsgptlkot vagy vdintzkedseket kell alkalmazni a korrzi s az egyb

    vegyi hatsok ellen, kell figyelemmel az sszer megtlssel elre vrhat hasznlatra. 2.7. Kops Ha jelents erzis s kopsi jelensgek lphetnek fel, megfelel intzkedseket kell tenni: - e hatsok minimalizlsra tervezsi mdszerekkel, pldul falvastagsgptlk, bls, bevonat alkalmazsval, - a leginkbb ignybe vett rszek cserlhet kialaktsval, - a 3.4. pont szerinti hasznlati tmutatban fel kell hvni a figyelmet a folyamatos zembiztonsghoz szksges

    intzkedsekre. 2.8. Nyomstart rendszer A rendszert gy kell tervezni, hogy: - az sszekapcsolt szerkezeti elemek megbzhatak, s a tervezett feladatra alkalmasak legyenek,

  • - valamennyi szerkezeti elem megfelelen illeszkedjen, s sszeszerelhet legyen. 2.9. Tlts s rts Szksg esetn a nyomstart berendezst gy kell kialaktani, s olyan tartozkokkal vagy csatlakoz elemekkel

    kell felszerelni, hogy biztonsgosan tlthet s rthet legyen, klns tekintettel olyan veszlyforrsokra mint a) tltsnl: - tltlts s tlnyoms kialakulsa, a viszonytsi hmrsklethez tartoz tltsi hnyad s gznyoms alapjn, - a nyomstart berendezs instabilitsa; b) rtsnl: a nyoms alatti tltet ellenrizetlen kiramlsa; c) tltsnl s/vagy rtsnl: nem biztonsgos csatlakoztats. 2.10. Vdelem a nyomstart berendezst jellemz megengedhet hatrrtkek tllpse ellen Ha az sszer megtls alapjn elre lthat krlmnyek kztt a megengedett hatrrtkeket tllphetik, a

    nyomstart berendezst el kell ltni megfelel biztonsgi kszlkekkel, vagy intzkedni kell azok felszerelsrl. Kivtelt jelent, ha a berendezst az adott nyomstart rendszeren bell ms biztonsgi kszlkek vdik.

    A megfelel biztonsgi kszlkeket vagy azok kombincijt a nyomstart berendezshez vagy rendszerhez s az zemi jellemzkhz kell illeszteni.

    A megfelel biztonsgi kszlkek s azok kombincii magukban foglaljk: a) a 4. (1) pont c) alpontjban meghatrozott biztonsgi szerelvnyeket, b) adott esetben az alkalmas ellenrz kszlket (pl. jelz- s/vagy riasztkszlket), amely lehetv teszi a

    megfelel nmkd vagy kzi beavatkozst, amellyel a nyomstart berendezs zemeltetsi jellemzi a megengedhet hatrokon bell tarthatk.

    2.11. Biztonsgi szerelvnyek 2.11.1. A biztonsgi szerelvnyt - gy kell tervezni s kivitelezni, hogy megbzhat legyen, s az elre lthat zemi feladatt lssa el, figyelembe

    vve adott esetben a szerelvny esetleges karbantartsi s vizsglati kvetelmnyeit is, - fggetlenteni kell ms feladattl, kivtelt jelent, ha az a biztonsgi feladat elltst nem korltozza, - a kielgt s megbzhat vdelmet az elfogadott tervezsi elvekkel sszhangban kell kialaktani. Ilyen elvek

    elssorban: a hibamentes (fail-safe) kialakts, a prhuzamossg (redundancia), a klnbzsg (diverzits) s az nellenrzs.

    2.11.2. Nyomshatrol A nyomshatrolt gy kell tervezni, hogy a nyoms zemszeren ne lphesse tl a legnagyobb megengedhet

    nyomst (PS), adott esetben azonban rvid idej nyomstllps a 7.3. pont szerinti elrssal sszhangban megengedett.

    2.11.3. Hmrsklet-ellenrz kszlk E kszlk megszlalsi ideje biztonsgtechnikailag megfelel, s a mrsi feladathoz illeszked legyen. 2.12. Kls tz A nyomstart berendezst, ha elssorban a felhasznls cljra tekintettel indokolt, gy kell tervezni, illetleg

    olyan alkalmas tartozkokkal kell elltni, vagy megfelel eszkzk hasznlatra kell elkszteni, hogy megvalsuljanak a kls tz esetre elrt krosodst cskkent kvetelmnyek.

    3. Gyrts

    3.1. Gyrtsi eljrsok A gyrt kteles biztostani a tervben elrt intzkedsek szakszer vgrehajtst, megfelel technolgik s

    eljrsok alkalmazsval, klns tekintettel az albbiakra: 3.1.1. A szerkezeti elemek elksztse A szerkezeti elemek elksztse (pl. az alakts, lelezs) nem okozhat repedsekkel vagy a mechanikai

    tulajdonsgok vltozsval olyan krosodst, amely cskkentheti a nyomstart berendezs biztonsgt. 3.1.2. lland ktsek Az lland kts s az tmeneti vezet nem tartalmazhat a berendezs biztonsgt cskkent felleti vagy bels

    hibt. Az lland kts tulajdonsgai elgtsk ki az egyestett anyagokra elrt minimlis kvetelmnyeket; kivtel, ha

    az adott tulajdonsgokhoz tartoz eltr rtkeket a mretezs sorn kln figyelembe vettk. A nyomstart berendezs nyomssal ignybe vett rszeinek, illetve a berendezshez kzvetlenl csatlakoz

    szerkezeti elemeknek az lland ktseit csak megfelelen minstett szemlyzet, megfelel eljrsok alkalmazsval ksztheti.

  • A II., III. s IV. kategriba sorolt nyomstart berendezsek esetn az eljrsok s a szemlyzet jvhagyst a gyrt vlasztsa alapjn a 10. szerinti bejelentett szervezet vgzi.

    A bejelentett szervezet a jvhagysok lefolytatshoz kteles a vonatkoz harmonizlt szabvnyok szerinti vagy azokkal egyenrtk ellenrzseket s vizsglatokat vgezni vagy vgzi.

    3.1.3. Roncsolsmentes vizsglat A nyomstart berendezsek lland ktseinek roncsolsmentes vizsglatt csak megfelelen minstett szemly

    vgezheti. A III. s IV. kategriba tartoz nyomstart berendezsek vizsglatt vgz szemlyzet minstst a 10. szerinti bejelentett szervezet vgezheti.

    3.1.4. Hkezels Ha fennll a veszly, hogy a gyrtsi folyamat oly mrtkben megvltoztatja azokat az anyagtulajdonsgokat,

    amelyek cskkentik a nyomstart berendezs biztonsgt, a gyrts megfelel szakaszban alkalmas hkezelst kell vgezni.

    3.1.5. A szerkezeti anyagok nyomon kvethetsge Megfelel eljrsrendet kell kialaktani s mkdtetni a berendezs nyomssal ignybe vett rszeinl a szerkezeti

    elemek anyagainak azonosthat nyomon kvetsre, az tvteltl kezdve a teljes gyrtsi folyamaton t, az elkszlt nyomstart berendezs tvteli eljrsig.

    3.2. tvteli eljrs A nyomstart berendezs tvteli eljrsa az albbiak szerint trtnik: 3.2.1. tvteli ellenrzs Azt, hogy a nyomstart berendezs a rendelet kvetelmnyeinek megfelel, tvteli ellenrzssel kell

    megllaptani, szemrevtelezs s a ksr bizonylat alapjn. Figyelembe kell venni a gyrts sorn vgzett vizsglatokat. Az tvteli ellenrzst a biztonsgi szempontbl szksges mrtkben a berendezs minden rszn, kvl s bell egyarnt el kell vgezni, adott esetben a gyrtsi folyamat rszeknt (ha pl. a ksz berendezs adott ellenrzse mr nem lehetsges).

    3.2.2. Tmrsgi vizsglat A nyomstart berendezs tvteli eljrsa tartalmazza a szilrdsgi prbt, amely ltalban legalbb a 7.4.

    pontban meghatrozott nyomson tartott vznyomsprbt jelent, ha az adott esetben e prba megvalsthat. Az I. kategriba tartoz, sorozatban gyrtott nyomstart berendezsek statisztikai mintavtellel is vizsglhatk. Ha a vznyomsprba htrnyos vagy nem megvalsthat, helyettestse egyb, bizonytottan alkalmas

    vizsglattal megengedett. Ez utbbi esetben a szksges kiegszt intzkedseket (pl. roncsolsmentes vagy azzal egyenrtk vizsglatot) meg kell tenni.

    3.2.3. A biztonsgi kszlkek vizsglata A nyomstart rendszerek tvteli eljrshoz tartozik a biztonsgi kszlkek teljes kr vizsglata a 2.10.

    pontban hivatkozott kvetelmnyek alapjn. 3.3. Jells s adattbla A 12. (1) bekezdsben hivatkozott CE-jells mellett az albbi adatok feltntetse szksges: a) minden nyomstart berendezsen: - a gyrt vagy adott esetben az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje neve s cme vagy

    egyb azonost adata, - a gyrts ve, - a nyomstart berendezs jellegnek megfelel azonost adatai (pl. a tpus, sorozat vagy ttel jellst s a gyri

    szm), - az alapvet legnagyobb/legkisebb megengedhet hatrrtkek; b) a nyomstart berendezs jellegtl fggen a szerels, zemeltets, hasznlat, valamint adott esetben a

    karbantarts s idszakos vizsglat biztonsghoz szksges adatok, pldul: - a nyomstart berendezs trfogata, V (liter), - a csvezetk nvleges mrete, DN, - a nyomsprba rtke PT (bar) s idpontja, - a biztonsgi kszlk belltsi nyomsa (bar), - a nyomstart berendezs teljestmnye (KW), - tpfeszltsg (V), - rendeltets, - tltsi szint (kg/liter), - max. tltettmeg (kg), - a termkcsoport megnevezse;

  • c) ha szksges, akkor a tapasztalatok alapjn elfordul szakszertlen hasznlat veszlyeire figyelmeztet feliratot kell elhelyezni a nyomstart berendezsen.

    A CE-jellst s a szksges adatokat a nyomstart berendezsen vagy a hozzerstett adattbln kell feltntetni az albbi kivtelekkel:

    - ha megoldhat, az adott nyomstart rendszerhez kszlt alkatrszek (pl. cselemek) ismtld jellse helyett megfelel dokumentls is elfogadhat. Ez a CE-jellsre s az e mellkletben hivatkozott egyb jellsre s cmkzsre is vonatkozik,

    - ha a nyomstart berendezs kis mret (pl. szerelvnyek, tartozkok esetben), a b) pont szerinti adatok a nyomstart berendezshez erstett cmkn is megadhatk,

    - cmke vagy ms alkalmas jellsi md hasznlhat a tltettmeg adatok s a c) pont szerinti figyelmeztet felirat esetn, ha az megfelel ideig olvashat marad.

    3.4. Hasznlati tmutat a) A felhasznl rszre, ha szksges, a nyomstart berendezs forgalomba hozatalakor hasznlati tmutatt

    kell mellkelni. Az tmutat tartalmazza az sszes biztonsgi jelleg ismeretet, a kvetkez szempontok szerint: - a szerels, belertve a nyomstart berendezs klnbz rszeinek sszelltst is, - az zembe helyezs, - a hasznlat, - a karbantarts, belertve a felhasznl ltal vgzend vizsglatokat is; b) az tmutat tartalmazza a nyomstart berendezsen a 3.3. pont szerint feltntetett adatokat is a sorozat jellse

    kivtelvel, s adott esetben csatolni kell hozz az tmutat megrtshez szksges gyrtsi tervdokumentcit, rajzokat s diagrammokat;

    c) adott esetben az tmutat hivatkozzon a szakszertlen hasznlat veszlyeire sszhangban az 1.3. ponttal -, valamint a kialakts sajtossgaira a 2.2.3. pont szerint.

    4. Anyagok

    A nyomstart berendezs gyrtshoz felhasznlt anyagok ha nem cserlhetk legyenek alkalmasak a berendezs vrhat egsz lettartamra. A hegeszts hozaganyagai s egyb segdanyagai feleljenek meg a 4.1., 4.2. a) s 4.3. els bekezds kvetelmnyeinek nmagukban s kts rszeknt is.

    4.1. A nyomssal ignybe vett rszek anyaga a) Rendelkezzen az sszeren elre vrhat zemelsi s valamennyi vizsglati felttel teljestshez szksges

    tulajdonsggal, klns tekintettel a megfelel kplkenysgre s szvssgra. Ha szksges, az anyagtulajdonsgok feleljenek meg a 7.5. pont kvetelmnyeinek. Az anyagkivlaszts sorn, adott esetben, gyelni kell a ridegtrs megelzsre, ha pedig a sajtossgok miatt rideg anyagok alkalmazsa szksges, megfelel vintzkedseket kell tenni.

    b) Legyen ellenll a tltet vegyi hatsaival szemben, az zemeltets biztonsghoz szksges vegyi s fizikai tulajdonsgai lnyegesen nem vltozhatnak a berendezs tervezett lettartama alatt.

    c) Ne legyen regedsre hajlamos. d) Alkalmas legyen a tervezett technolgikra. e) Ne vegyen rszt az adott anyagok rintkezsekor fellp nem kvnt klcsnhatsokban. 4.2. a) A nyomstart berendezs gyrtja hatrozza meg alkalmas mdszerekkel a 2.2.3. pontban hivatkozott, a

    mretezshez szksges jellemz rtkeket s az anyagok 4.1. pont szerinti lnyeges tulajdonsgait s kezelsi mdjt.

    b) A gyrt a rendelet anyag elrsait betarthatja: - harmonizlt szabvnyoknak megfelel anyagok alkalmazsval, - a 19. szerinti eurpai anyagjvhagyssal rendelkez anyagok alkalmazsval, - egyedi, szakvlemny alapjn trtn anyagjvhagyssal. Az alkalmazott mdszert a gyrtsi tervdokumentci tartalmazza. c) A III-IV. kategriba sorolt nyomstart berendezs b) pont harmadik gondolatjeles bekezds szerinti egyedi

    anyagjvhagyst csak a nyomstart berendezsek megfelelsg rtkelsre jogosult bejelentett szervezet adhatja ki.

    4.3. A gyrt megfelel intzkedsekkel kteles biztostani, hogy a berendezs anyagai feleljenek meg az elrsoknak. A gyrt kteles minden anyaghoz mellkelni az adott elrs szerinti megfelelsgtanstst.

    A II., III. s IV. kategriba tartoz berendezsek legfontosabb nyomssal ignybe vett rszeinl ez csak az egyedi termk-ellenrzsi tanstvny lehet.

  • Ha az alapanyaggyrtnak a Kzssgen bell mkd illetkes szervezet ltal tanstott -, megfelel minsggyi rendszere van, amelynek az anyagokra vonatkoz klnleges rtkelse is megtrtnt, akkor az ltala killtott tanstvny bizonytja az e pont szerinti vonatkoz kvetelmnyeknek val megfelelsget.

    Specilis nyomstart berendezsek klnleges kvetelmnyei Az 5. s 6. pont hatlya al tartoz nyomstart berendezsek esetben az 1-4. pontok vonatkoz elrsait az

    albbi kvetelmnyekkel kell kiegszteni.

    5. Tzelssel vagy ms mdon fttt a 16. (1) bekezds szerint tlhevts veszlyvel zemel nyomstart berendezs. Idetartoznak:

    - a 16. (1) bekezds b) pontja szerinti gz- s forrvz-elllt berendezsek (pl. gz- s forrvz-kazn, gztlhevt s -jrahevt, hhasznost kazn, hulladkget kazn, elektromos fts s elektrdval fttt kazn, nyomssal ignybe vett fzednyek) a szerelvnyeikkel, tartozkaikkal, s adott esetben a tpvzkezel s tzelanyag-ellt rendszerkkel egytt;

    - nem gz s forr vz tltet technolgiai ftberendezsek a 16. (1) bekezds a) pontja alapjn (pl. vegyi s hasonl technolgik ftberendezsei, valamint lelmiszer-ipari nyomstart berendezsek).

    Az ilyen nyomstart berendezst gy kell mretezni, tervezni s gyrtani, hogy ne fordulhasson el, vagy minimlis mrtk legyen a nyomssal ignybe vett rszek tlhevlse miatt a krosods veszlye. Az adott esetnek megfelelen biztostani kell:

    a) az zemi jellemzk, gy pldul a hbevitel, helvtel s adott esetben a tltetszint szablyzsra, a helyi s ltalnos tlhevlsbl add veszly kikszblsre alkalmas vdelmi eszkzket,

    b) mintavteli helyeket, amelyek lehetv teszik a tltet tulajdonsgainak ellenrzst, a lerakdsok s/vagy korrzi okozta veszly kikszblsre,

    c) a lerakdsokbl ered krosodsok veszlyt kizr alkalmas intzkedseket, d) lellsok esetn a maradk h elvezetsnek biztonsgos mdszert, e) az ghet anyagok s a leveg gylkony keverknek veszlyes mrtk felhalmozdsnak vagy a

    lngvisszagyulladsnak a kizrst.

    6. Csvezetk a 16. (1) bekezds c) pontja szerint A tervezs sorn a) a szabad mozgsok pldul karimkon, csatlakozsi pontokon, veken, hajlkony csveken okozott jrulkos

    ignybevteleibl keletkez tlfeszltsgek veszlyt cstartk, fggesztsek, rgztsek, belltsok s elfeszts segtsgvel kell korltozni,

    b) biztostani kell a lertst s a lerakdsok eltvoltst az als csszakaszokbl a vzts s korrzi okozta krosods megelzsre, ha a cs belsejben a gz-halmazllapot tltet kondenzldhat,

    c) mrlegelni kell a turbulencia s az rvnykpzds potencilis veszlyt, s adott esetben alkalmazni kell a 2.7. pont vonatkoz rszeit,

    d) megfelel figyelmet kell fordtani a csvek rezgsbl ered kifradsra, e) el kell szigetelni a veszlyes mret (tmrj) elvteli csvezetket, ha tltete az 1. csoportba tartozik, f) minimalizljk az ellenrizhetetlen lertsek veszlyt, az elvteli helyeket a tltet feltntetsvel egyrtelmen

    jellik a helysznen, g) a fld alatti csvezetk helyzete s nyomvonala a gyrtsi tervdokumentciban rgztve legyen, a biztonsgos

    karbantarts, ellenrzs s javts rdekben. 7. Egyes nyomstart berendezsek jellegzetes mennyisgi kvetelmnyei E pont elrsait ltalban alkalmazni kell. Ha ez mgsem valsul meg, belertve azt az esetet, hogy a szerkezeti

    anyagok nincsenek rszletesen megnevezve, s nem a harmonizlt szabvnyokat hasznljk, a gyrt kteles bizonytani, hogy megtette az azonos biztonsgi szint elrshez szksges intzkedseket.

    E pont a 6. mellklet szerves rszt kpezi, elrsai az adott nyomstart berendezsnl kiegsztik az 1-6. pontok kvetelmnyeit.

    7.1. Megengedett feszltsgek

    7.1.1. Jellsek - Ret folyshatr, a mretezsi hmrskleten, adott esetben:

    = a fels folyshatr az olyan anyagra, amelynek van als s fels folyshatra, = az 1,0%-os nylshoz tartoz folyshatr ausztenites acl s tvzetlen alumnium esetn, = a 0,2%-os nylshoz tartoz folyshatr egyb esetekben;

  • - Rm20 szaktszilrdsg legkisebb rtke 20 C-on; - Rmt szaktszilrdsg a mretezsi hmrskleten. 7.1.2. Az alkalmazott anyagtl fggen dnten statikus terhelsnl s a kszsi hmrsklet tartomnyon kvl

    es hmrskleten a megengedett ltalnos membrnfeszltsg nem lehet nagyobb, mint az albbi rtkek: - ferrites aclok, belertve a normalizlt (normalizlva hengerelt) aclokat, de kivve a finomszemcss s

    specilisan hkezelt aclokat: az Ret 2/3 rsze s az Rm20 5/12 rsze; - ausztenites aclok:

    = ha a szakadsi nylsa nagyobb, mint 30%, akkor az Ret 2/3 rsze, vagy = ha a szakadsi nylsa nagyobb, mint 35%, akkor az Ret 5/6 rsze s az Rmt 1/3 rsze;

    - tvzetlen vagy gyengn tvztt nttt aclok: az Ret 10/19 rsze s az Rm20 1/3 rsze; - alumnium: az Ret 2/3 rsze; - alumnium tvzetek, a kivlsos kemnyeds tvzeteket kivve: az Ret 2/3 rsze s az Rm20 5/12 rsze. 7.2. Varratszilrdsgi tnyez Hegesztett ktseknl a varratszilrdsgi tnyez nem lehet nagyobb, mint - 1, roncsolsos s roncsolsmentes vizsglattal ellenrztt berendezs esetn, ha a teljes varratmennyisgben

    bizonytottan nincs jelentsebb hiba; - 0,85, roncsolsmentes vizsglattal szrprbaszeren ellenrztt berendezs esetn; - 0,7, szemrevtelezsen kvl ms roncsolsmentes vizsglattal nem ellenrztt berendezs esetn. Szksg szerint figyelembe kell venni a feszltsgek tpust s a kts mechanikai-technolgiai tulajdonsgait. 7.3. Nyomshatrol kszlkek, elssorban nyomstart ednyek szmra A 2.11.2. pontban hivatkozott tmeneti nyomsnvekeds nem haladhatja meg a legnagyobb megengedhet

    nyoms 10%-t. 7.4. Vznyomsprba A nyomstart ednyek 3.2.2. pont szerinti prbanyoms rtke: - a nyomstart berendezs legnagyobb zemi terhelsnek rtke szorozva 1,25-el, tekintettel a legnagyobb

    megengedhet nyomsra s legnagyobb megengedhet hmrskletre, vagy - a legnagyobb megengedhet nyoms, szorozva 1,43-mal, mindig a nagyobb rtket vlasztva. 7.5. Anyagtulajdonsgok Ha egyb kvetelmnyek nem rnak el ms rtket, az acl a 4.1. a) pont kvetelmnyeit kielgtve kellen

    kplkeny (szvs), ha a szabvnyos szaktvizsglattal mrt szakadsi nylsa nagyobb, mint 14% s az ISO V prbatesten 20 C-on, illetleg legfeljebb a tervezett legkisebb zemi hmrskleten mrt hajlt-trsi energija legalbb 27 J.

  • 7. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    A nyomstart berendezsek megfelelsgrtkelsi modul rendszere 1. Az brkban szerepl kategrikhoz rendelt modulok: I. = A modul, II. = A1, D1, E1 modulok, III. = B1+D, B1+F, B+E, B+C1, H modulok, IV. = B+D, B+F, G, H1 modulok. 2. A 4. 1. pont c) alpontjban meghatrozott s a 16. (1) bekezds d) pontjban hivatkozott biztonsgi

    szerelvnyek a IV. kategriba tartoznak. Kivteles esetben azonban, egyedi berendezsekhez gyrtott biztonsgi szerelvnyek tartozhatnak a vdett berendezssel azonos kategriba.

    3. A 4. 1. pont d) alpontjban meghatrozott, s a 16. (1) bekezds d) pontjban hivatkozott nyomssal ignybe vett tartozkokat az albbiak alapjn osztlyozzk:

    - legnagyobb megengedhet nyomsa (PS), s - trfogata (V), vagy nvleges mrete (DN) rtelemszeren kivlasztva, s - tltetcsoportja,

    s az ednyre vagy csvezetkre vonatkoz brt kell alkalmazni a megfelelsgrtkelsi kategria meghatrozshoz.

    Ha az alkalmazs szempontjbl a msodik gondolatjeles bekezds szerint a trfogat s a nvleges mret egyarnt lnyeges, a nyomssal ignybe vett tartozkot a legnagyobb kategriba kell sorolni.

    4. A kvetkez megfelelsgrtkelsi brkon az elvlaszt vonal a kategria fels hatrt jelenti.

  • 1. bra

    Ednyek a 16. (1) bekezds aa) pontja els gondolatjeles bekezdse szerint Kivtel: az 1. bra alapjn az I. s II. kategriba tartoz ednyt, ha a tltete instabil gz, III. kategriba kell

    sorolni.

    IV PS = 0,5

    1 10 100 1000 10 000 V ( liter )0,1

    0,5

    1

    10

    100

    200

    1000

    10 000

    PS

    V

    = 25

    I II

    PS( bar )

    III

    3 . (3) pont szerint

    III

    IVPS = 1000

    PS = 200

    PS

    V

    = 200

    PS

    V

    = 50

    PS

    V

    = 1000V

    =

    1

    lite

    r

    17. (3) bekezds szerint

  • 2. bra

    Ednyek a 16. (1) bekezds aa) pontja msodik gondolatjeles bekezdse szerint Kivtel: a hordozhat tzolt kszlkek s a lgzkszlkek palackjait legalbb a III. kategriba kell sorolni.

    IV

    PS = 0,5

    1 10 100 1000 10 000 V ( liter )0,1

    0,5

    1

    10

    100

    1000

    10 000

    PS

    V

    = 200

    I II

    PS( bar )

    III

    3 . (3) pont szerint

    IV

    PS = 3000

    PS

    V

    = 1000

    PS

    V

    = 50

    PS

    V

    = 3000

    V =

    1

    lite

    r

    III

    PS = 1000

    PS = 417. (3) bekezds szerint

  • 3. bra

    Ednyek a 16. (1) bekezds ab) els gondolatjeles bekezdse szerint

    PS = 500

    PS = 10

    PS = 0,5

    1 10 100 1000 10 000 V ( liter )0,1

    0,5

    1

    10

    100

    500

    1000

    10 000

    v =

    1

    PS

    V

    = 200

    II

    I

    II

    PS( bar )

    III

    3 . (3) pont szerint17. (3) bekezds szerint

  • 4. bra

    Ednyek a 16. (1) bekezds ab) pont msodik gondolatjeles bekezdse szerint Kivtel: a 16. (2) bekezds c) pontjban hivatkozott melegvz-termel nyomstart rendszereket vagy a 6.

    szm mellklet 2.10., 2.11., 3.4., 5. a) s 5. d) pontjaiban hivatkozott kvetelmnyeknek val megfeleltetsre EK-tervellenrzs (B1 modul) al kell vonni vagy teljes minsgbiztostst (H modul) kell megvalstani.

    PS = 0,5

    1 10 100 1000 10 000 V ( liter )0,1

    0,5

    1

    10

    100

    1000

    10 000

    PS( bar )

    3 . (3) pont szerint

    V =

    10

    PS = 1000

    I

    II

    PS

    V

    = 10

    000

    100 000

    PS = 10

    PS = 500

    I

    500

    17. (3) bekezds szerint

  • 5. bra Nyomstart berendezsek a 16. (1) bekezds b) pontja szerint

    Kivtel: a nyomssal ignybe vett fzednyek terveit legalbb a III. kategria egyik moduljnak megfelel megfelelsgrtkelsi eljrs al kell vonni.

    V ( liter )

    IV

    PS = 0,5

    2 10 100 1000 10 0000,1

    0,5

    1

    10

    1000

    PS

    V

    = 200

    I II

    PS( bar )

    III

    3 . (

    3) po

    nt s

    zerin

    t

    PS

    V

    = 50

    PS

    V

    = 3000

    V =

    2

    1

    32

    100

    v =

    10

    00

    PS = 32

    17. (

    3) be

    kezd

    s sz

    erin

    t

  • 6. bra

    Csvezetkek a 16. (1) bekezds ca) pont els gondolatjeles bekezdse szerint Kivtel: az instabil gz tltet csvezetkeket, amelyek a 6. bra alapjn az I. s II. kategriba tartoznnak, a III.

    kategriba kell sorolni.

    0,1 1 10 100 1000 10000 DN

    1

    10

    100

    1000

    10000

    PS( bar )

    0,5

    25 350

    PS

    DN

    = 3500

    PS

    DN

    = 1000

    3 . (3) pont szerint

    DN

    =

    25

    DN

    =

    10

    0D

    N =

    10

    0

    DN

    =

    35

    0

    PS = 0,5I

    II III

    17. (3) bekezds szerint

  • 7. bra

    Csvezetkek a 16. (1) bekezds ca) pont msodik gondolatjeles bekezdse szerint Kivtel: a nagyobb, mint 350 C hmrsklet tltetet tartalmaz csvezetket, amely a 7. bra alapjn a II.

    kategriba tartozna, a III. kategriba kell sorolni.

    0,1 1 10 100 1000 10000 DN

    1

    10

    100

    1000

    10000

    PS( bar )

    0,5

    32 250

    PS

    DN

    = 5000

    3 . (3) pont szerint

    DN

    =

    32

    DN

    =

    10

    0

    DN

    =

    25

    0

    PS = 0,5

    PS

    DN

    = 3500

    PS

    DN

    = 1000

    III

    III

    17. (3) bekezds szerint

  • 8. bra

    Csvezetkek a 16. (1) bekezds cb) pont els gondolatjeles bekezdse szerint

    0,1 1 10 100 1000 10000 DN

    1

    10

    100

    1000

    10000

    PS( bar )

    0,5

    25

    PS

    DN

    = 2000

    3 . (3) pont szerint

    DN

    =

    25

    PS = 0,5

    I

    II

    III

    PS = 10

    PS = 500

    17. (3) bekezds szerint

  • 9. bra

    Csvezetkek a 16. (1) bekezds cb) pont msodik gondolatjeles bekezdse szerint

    0,5

    I

    0,1 1 10 100 1000 10000

    1

    10

    100

    1000

    PS( bar )

    3 . (3) pont szerint

    DN

    =

    20

    0

    PS = 0,5

    II

    PS = 10

    PS = 500

    PS

    DN

    =

    5000

    500

    17. (3) bekezds szerint

  • 8. szm mellklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez

    A nyomstart berendezsek megfelelsgrtkelsi eljrsai A nyomstart berendezsekre vonatkoz elrsokat alkalmazni kell nyomstart rendszerekre is.

    A modul (a gyrts bels ellenrzse)

    1. Ez a modul azt az eljrst rja le, amellyel a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje, amely/aki a 2. pontban rgztett ktelezettsgeket teljesti, biztostja s nyilatkozza, hogy a nyomstart berendezs kielgti a rendelet vonatkoz kvetelmnyeit. A gyrt vagy a Letelepedett meghatalmazott kpviselje tnteti fel minden nyomstart berendezsen a CE-jellst, s rsbeli megfelelsgi nyilatkozatot llt ki.

    2. A gyrt lltja ssze a 3. pontban elrt gyrtsi tervdokumentcit, amelyet a gyrt vagy az Eurpai Kzssgben letelepedett meghatalmazott kpviselje riz meg legalbb az utols ilyen nyomstart berendezs gyrtst kvet tz vig, s adott esetben a kln jogszablyban meghatrozott hatsg rendelkezsre bocstja.

    Ha sem a gyrt, sem meghatalmazott kpviselje nem Letelepedett, akkor a gyrtsi tervdokumentcit az a szemly rzi meg, aki a nyomstart berendezs Kzssgi forgalomba hozatalrt felels.

    3. A gyrtsi tervdokumentci legyen alkalmas a nyomstart berendezsnek a rendelet vonatkoz kvetelmnyei szerinti megfelelsgrtkelsre. A megfelelsgrtkelshez szksges mrtkben terjedjen ki a nyomstart berendezs tervezsre, gyrtsra s mkdsi mdjra, s tartalmazza:

    - a nyomstart berendezs ltalnos lerst; - az sszelltsi rajzot, valamint alkatrszek, rsz-sszelltsok, kapcsolsi krk stb. gyrtsi rajzait s

    mkdsi vzlatt; - azokat a lersokat s magyarzatokat, amelyek szksgesek az elz gondolatjeles bekezds szerinti tervek s

    rajzok, valamint a nyomstart berendezs mkdsnek megrtshez; - a 8. (3) bekezdsben megnevezett, rszben vagy egszben alkalmazott szabvnyok jegyzkt, valamint a

    rendelet kvetelmnyeinek a teljestshez alkalmazott megoldsok lerst, ha nem a 8. (3) bekezdsben megnevezett szabvnyokat alkalmaztk,

    - a mretezsek, vizsglatok eredmnyeit stb., - a vizsglati jegyzknyveket. 4. A gyrt vagy a Kzssgben meghatalmazott kpviselje kteles a megfelelsgi nyilatkozat egy pldnyt a

    gyrtsi tervdokumentcival egytt megrizni. 5. A gyrt kteles a gyrtsi folyamattal kapcsolatos minden szksges intzkedst megtenni azrt, hogy a

    ksz nyomstart berendezs megfeleljen a 2. pontban hivatkozott gyrtsi tervdokumentcinak s a rendelet vonatkoz kvetelmnyeinek.

    A1 modul (a gyrts bels ellenrzse, az tvteli eljrs felgyeletvel)

    Az A modul kvetelmnyeit a kvetkezkkel kell kiegszteni: Az tvteli eljrs felgyelett vratlan ellenrzsekkel a gyrt ltal vlasztott bejelentett szervezet ltja el. A bejelentett szervezet e vratlan ellenrzsei sorn: - megbizonyosodik arrl, hog


Czerny-Germer - Scanned with CamScanner · 2019. 3. 25. · 105 cresc. — più Pea ped. con fuooo. ped. Ped. Ped. ped. BAB . Title: Czerny-Germer-Vol 2-Parte IV-5 Author: CamScanner

Czerny-Germer - Scanned with CamScanner · 2019. 3. 25. · 105 cresc. — più Pea ped. con fuooo. ped. Ped. Ped. ped. BAB . Title: Czerny-Germer-Vol 2-Parte IV-5 Author: CamScanner

Documents
Apres ped

Apres ped

Education
Reflets du pass du passe_1857.pdf · REFLETS DU Andante moderato melaneolico. PASSÉ. L.M GOTTSCHALK op: 28. Ped * Ped. * Ped * ped. ped ... 1..E.i722. Title Reflets du pass Author:

Reflets du pass du passe_1857.pdf · REFLETS DU Andante moderato melaneolico. PASSÉ. L.M GOTTSCHALK op: 28. Ped * Ped. * Ped * ped. ped ... 1..E.i722. Title Reflets du pass Author:

Documents
Manual Ped

Manual Ped

Documents
Ped tradicional

Ped tradicional

Documents
Dr. Pradeep Dubey - Consultant Pediatrician Dr. Pradeep Dubey MD (Ped.), DCH. MD (Ped.), DCH. Cons. Developmental & Neuro Ped. Dr. Pradeep Dubey MD (Ped.),

Dr. Pradeep Dubey - Consultant Pediatrician Dr. Pradeep Dubey MD (Ped.), DCH. MD (Ped.), DCH. Cons. Developmental & Neuro Ped. Dr. Pradeep Dubey MD (Ped.),

Documents
L a. hemorr- hagic PED & OCT E, RIDE F— O, PED PED PED L, serous PED drusenoid PED a confluent drusen & t B drusenoid PED b FA drusenoid PED drusen W. c …

L a. hemorr- hagic PED & OCT E, RIDE F— O, PED PED PED L, serous PED drusenoid PED a confluent drusen & t B drusenoid PED b FA drusenoid PED drusen W. c …

Documents
óRavázlat ped

óRavázlat ped

Documents
About Ped ped - naughtone · 3 Ped 650 Circular Coffee Table 4 Ped 650 Circular Poseur Table 5 Ped 850 Circular Table Top Options Sizes All dimensions quoted are rounded to the nearest

About Ped ped - naughtone · 3 Ped 650 Circular Coffee Table 4 Ped 650 Circular Poseur Table 5 Ped 850 Circular Table Top Options Sizes All dimensions quoted are rounded to the nearest

Documents
Scanned with CamScanner - czerny.me · 13 Ped. PecL Ped. Ped. Ped BA53 . Title: Czerny-Germer-Vol 2-4 Author: CamScanner Subject: Czerny-Germer-Vol 2-4

Scanned with CamScanner - czerny.me · 13 Ped. PecL Ped. Ped. Ped BA53 . Title: Czerny-Germer-Vol 2-4 Author: CamScanner Subject: Czerny-Germer-Vol 2-4

Documents
Bronquiolitis Ped

Bronquiolitis Ped

Documents
PED 13.7.11

PED 13.7.11

Documents
Ped Manual

Ped Manual

Documents
Ped umbral

Ped umbral

Documents
PED Gecertificeerd

PED Gecertificeerd

Documents
resumen ped

resumen ped

Documents
Ped Design

Ped Design

Documents
CRYOGENIC + PED

CRYOGENIC + PED

Documents
 · 11. Ped. Ped. Ped. Ped. Ped. silen:io PP Ped. # Ped. Ped. ten Pea. 1667

 · 11. Ped. Ped. Ped. Ped. Ped. silen:io PP Ped. # Ped. Ped. ten Pea. 1667

Documents
STATUS REPORT ON ACCREDITATION · for Neurology-Clinical Neurophysiology Accredited January 2003 October 2003 ... PED-Critical Care PED-Emerg. Medicine PED-Gastro PED-Hem/Onc. PED-Inf

STATUS REPORT ON ACCREDITATION · for Neurology-Clinical Neurophysiology Accredited January 2003 October 2003 ... PED-Critical Care PED-Emerg. Medicine PED-Gastro PED-Hem/Onc. PED-Inf

Documents
Ped presentation

Ped presentation

Education
Ped medhandbook

Ped medhandbook

Sports
Ped brochure

Ped brochure

Documents
Ped studiya

Ped studiya

Education
Hidratacion PED

Hidratacion PED

Documents
Ped Lapkas

Ped Lapkas

Documents
1.2 Elasticities Unit Overview Price Elasticity of Demand (PED) PED and its determinants The total revenue test of PED Applications of PED Cross Price

1.2 Elasticities Unit Overview Price Elasticity of Demand (PED) PED and its determinants The total revenue test of PED Applications of PED Cross Price

Documents
PED (Pressure Equipment Directive PED …PED (Pressure Equipment Directive PED 2014/68/EU) , ASME (PED) 1. 3. 5. 9. PED 2. ) CE PED ASME 100029 asme@csei. org. cn TPED, …

PED (Pressure Equipment Directive PED …PED (Pressure Equipment Directive PED 2014/68/EU) , ASME (PED) 1. 3. 5. 9. PED 2. ) CE PED ASME 100029 asme@csei. org. cn TPED, …

Documents
Ped Alternative

Ped Alternative

Documents
henseltlibrary.files.wordpress.com · Engli 00. Pea. Ped. AULD LANG SYNE. Ped. Ped. ral. Irish & Scotch Melodies. dim

henseltlibrary.files.wordpress.com · Engli 00. Pea. Ped. AULD LANG SYNE. Ped. Ped. ral. Irish & Scotch Melodies. dim

Documents