Bnratelll _agy I m

Himalája tidcaiIndia tilbi

A felsóbbrendú ÉnA jöga titkos tanításaiAz 0nVaIÓ bölcsesége

Atidcosösvé:oy

BImivel

•

SZUKITSKÖNYVKIADÓALAPfTVA 1929

~ éjszaka Q szfinxtá,asaságá ban

s

-.d z utolsó éhes turista is hazament; az utolső ......ZS ideg~ezct6 is már euedszer ell:larálla ugyanazt a felszínesfecsegést az ösi föld idegen látogatói előtt; a fáradt s2'.ilIIl3lU, kime­rült vicsorgó tevék. is bazaszállították a:map már utolsó utasaikat.

Felejthetetlen, földöntúli~pill~ lIJlikOraz alkooy le­száll az egyiptomi Iájra. Minden színné változik át és a legélesebbellentétek bontakomak ki az égboll és a föld között..

Magányosan iiltcm a puha, S'Iga homokon, az ugrísra készü16szfinx halalmas, kíIályialakjad&t, kissé oldalvást,és leoyúgözöa te­

kimcttel bámUJtam az éteri színek csodálatos játiJCál. aminl gyorsanfel i11auoak és ugyanolyan gyorsan el is tÚJUd. amikor a leuyugvónap már nemborítJa beEgyiptomOI aranyosvarmlatüal. Ki nebez·né magát a Paradicsomban, amikor megérinti az aüikai napoyugIB

gyönyörű, rejtelmes izzása? Anúg az emberek cgés2m el nem dur­VUlnaIC és szellemük teljesen el nem tompul. mindaddig &Za'dDi fog­ják azÉletAtyjál, a Napot, ame1y mindezllebet6vé leaZi kivételes va­rázslatával. Nem voltak bolondokazoka régiek, akik Ra!, a Nagy Vi­lágosságot tisztelték, majd istenUllt szfvükbe fogadták.

Elöször csak alacsonyan áll az égen, valami csodálatos lángolás­sallzzó vörö e festve az egész eget - ez a vörösség olyan, mint azizzó parázsé. Aztán a szin elhalványul és valami lágy, r67SaSZÚ1ÜkoraUtónus terjeszkedik szét a látóhatár fölött. Majd még balvá·oyabbá válik., mig végre - akárcsak a szivárvány színei - rózsaszín­tól zÖldig á vörösig mindenféle árnyalatban játszva búcsúzike föl·di világtól. Lerégül pedig szíirkésopáJszerúvé válik, amint az al·

ISBN 963 9278 2S 4

FordítottaGALANooR

A J) rigb

Copyright C Paul Bruntoo

Kaposvári Nyomda Kft. - 200325Felelős vezető: PogányZoltán igazgatö

Lektor: Barna IldikóTördel6szerkeSZJés: ITBooks, OIés Tibor

Színre bontás: A-SzinVonal Bt.Felelős kiadó: Szukíts László

Felelős szerkesztő: Tóth Róbert

Hungarian translation C GálAndorHungarian editiooC Szukits Könyvkiadó, 2000

7

Az egyiptomi éjSDkák furcsamódon külÖllböznek az európai éj­szakáktól. Itt az éj halkan száll Ic és valahogy rejtelmes módon lát­balatlan szellemek nyiizsögDek benne, li mindent elborít valamimélységes kékség, amely varázslatosan hat a fogékony lélekre ­mig az eur6pai éj keményebb, brntálisabb. rmyszert1bb és határo­zottabbansötCt.

~ min . névn ' I, de . , szeriot

lIID' I~JlIJ,mllgll'ba skadva fOl OUáUni a Bellerophoo sima desz-ln :. ~-.........yck kissémelankolikusan Dézték., bogyazeg . . fi-

é felé fordul, amikor fellálják • bú eb:;~.~Ji:nCk shjit s a múmiává vált holaest, meg a lCiráIYi ékítm&1yek.-l9dem kivánCsiság Jridájává válnak.

szfinx leá 7.emei. mindezt látták és még BOk miodeo egyebet is.;Me~-a:r.IIIW - megvetve az embereket, kömapí b móló tevélc.en~

l özömbösen Egyiptomvölgyénvégtelenmenetbenátvonu­emberiöröm~ szenvedésiránt, bölcsen Iudva. hogy mindeD id6­

beliDagy esemény elóre meg vagyon irva és e1keriilhetetlen - baIal­mas ürcgiik.b61 egyenesen az örölckévalódgbamerednek bek. Deaz emberlelke mélyén«.zi, hogy bár ezek a szemekmozdulatlanok,mégis áIbaIoloak az id6 minden létegén, eg&zetl a világ kezdeceí­be. az ismaet1en homályba:

A szfmx most koromfeketévé váll és az ég is elveszilette c:ziist­szürke,opálos vill6dzását, amint a wkéletes ~s mindent elnyelő &Ö­

..bataimába kerítette a sivl!agOLA mmx azonban még mindig hatalmában tartott és valami rej­

telmes inagJletikus erovel kötötte le figyehnemet Mert most meg­éreztem., hogy az éjszaka közeled.el végre saját birodalmába ke- .rült, A sötétbát1ér a megfelel6k.örnyezet számára és a rejtelmesaf­rikai éjS2akábao tud csak igazlin lélegemi. Ra és HÓlUSz, Ízisz 61Ozirisz és Egyiptom valamennyi eltúnt istene is éjsZllÜDként~kott vísszalémi, EJhatározlalD tebát, hogy várok addi&~ mfg a bold

• meg a csillagok megmu1atjálc majd nekem az igazi szfinxet. Magi­nyosan ültem és mégis, a sivatag mélységes egyedüllétében seméreztem magamat elbagyatoUDak és tjnta1anuk

fl'

r . a . . A lélegzctclálliló színey , na kere fényfOt'rÚSlJ egyetemben.

o lszinú h tté I a sz I et.kezdte öh n i dszalca zm . - az voros SUglu:ak VlSliZR!:d

mar nem nikrözöd n többé vonások Ikü1í arcán.ott emelkedeu a . den j aló homokból ez a

arc, a lomha testtel, amely a babonás beduinokban olyan féleébreszt, hogyA RémületAtyjánaknevezték el ésoly bámulattaltőti el a kétkedő utazókat,hogy hatalmasalakja mindenkorokbank 'déseket csalt azoJcnaJc ajkára, akik elképedve és első ízben pillantották meg. Ez a rejtélyes, természetellenes kombináció - oroszlemberi fejjel - ősidőktől fogva 'csapatost ő l vonzza a látogatókaRejtély ez az cgyiplomiak számára is, és talány az egész vilásenki sem tudja,ki fmgta és mikor - a legszakért6bbegyíptológusok is csak vaktában találgatjákjeleut&ét és törtéDetét.

A lÚDó világosságban urolsó pillantásom megpihent a szfinx k.s:.szanein, amelyekmozdulatlanul és nyugadJan bámultAk, amintegy­mís után embenníriádoIcjÓttek., fürk:észve figyelték. majdzavarodot­tan tmma.k. el; - amelyek~~lkül nézték. végig.amintAtJan..tisz, az a2l6Ia elveszettvilág, sötét cmbereit clboritotta.-a vizek lJlábe.tetlenálja; - amelyek mosolygósan figyelték, hogy Mena., az els6 C.ra6 eltbíteUe útjából és új mederbe kényszerítette a Nílust, EgyiplOmszeretett folyóját; - amelyek néma sajnáIkozással figyelték Mózeskomoly, risztcldd peraocsol6 arcát, milrora f&fi végs6 b6csúz!suJ~előtte; - amelyek mozdulatlanul, báDalman nézlék az d ­pusztitott és feldúlt onzág szmvedését, amikor a vad Kambüs7eszPC17Siáb61 rétört Egyiptomm; amelyek elbűvölten, de náni megvc­léssel nézlek. ahogy a g6gös, selymekbe burlrolt KJeopéIra PartJasz6J1ott aranyozott omi, biborvitorlás is eztistevczős gályájáIól; ­amelydcörömmel üdvömIt.éIc vándorútján az ifjúJtzust. akiitt kenls­te a keleti bölcsességet és elóki:szült arra az6nn, ariUkOrAtyja iste­ni üzaletével, a S2Iftlet és az irgalomkilldetésével a nyilvánosság el6léphet; - amelyek csendes jóindulaual figyeflék a SD1adin nevüvi­téz. nagyleltG és tudósfiatal ocmest. aki telholdas, mid lobogós 1áD­dzsájúelő~rigtatOU el, hogy egy DIpOD Egyiptom smltúji­vá legyen; - amelyek figyelmeztet.6en fogadlák Nap6leoot, Európasorsának eszközít, kiteljesílójét annak a sorsnak, amely nevét map-

6

9

sikerült feldrniuk kesk YtlOl\f()lIO-

úgy a mint loöve'SZ'.áJl't.,ul ezetn egyik ' nól a m ' .g. S

1iUi:Kfeztek k vC2dt utaka!, amelyek a PirImiIObt köt6ttét osszearo l -végre fe IZ CI

tedílletet, be1átogauak Irk, pap e-·ii.IIlld,Vl*t'e · tömegsfrokba, amelyek rnébhsszrrúen Inak IllY-

hegyén-bátán. Valóban me li a Hal V ' nevet.alig y métcm . távol , de mintegy háromezer

rend6nyi idókülöobséggel két hatalmas remet6 keletkezett egymáslö1tezen a területen. A Rgi egyiptomiak mélyre Ic a földbe,

amikor el akarták rejteni ottaikat - az egyik sfrboll nem ke ­sebb, mint s2ázkilencvCII lábnyira fekszik az ösvény sziRtje alan.Jártam a IV. Dinasztia temetkezési termeiben, ahol ötezer éves ka­szobrok - a halottak lökéletes másai - még mindig állnak míndenwDásuk még tiszta és fölismerhetó.

De alig lehet találni olyan sírboltot, ahol a súlyos szarkofágfedélteJre ne lett volna tolva és ahOnDan el n lÚDt volna mindm

értéktárgy, minden darab drágaköves kincs, amikor az áSaIáSOk so­ÁD rábukkantak. a sírra. csak a föcleles korsókat - ame1yek a mwni­faUlt testek bels6 szerveitla113lm amik - meg a k6szobrokat hagy­ták a helyükön. Már a régi Egyiptomban is voltak slrrablók és ami­kor a nép fcUázadt a hanyatló és degenerált uralkodókaszlok ellen,zsákmányt és bosszútlihegve. els6s0rban ezt a hatalmas trmetIcezó­helyet hinák fel,abolmagas méltóságok abban a megtisztel~részesültek, hogy azoImak a királyoknak a mIimiái mellett fekhel­tek. akiket életükben szolgáltak.

Az a néhány műmia, amely saját fajtájának rabló dühe elói meg­menekült, békében pihent egy ideig, amig mú görögök, rómaiés arabok fel nem ébresztenBt 6ket. Akik. fölótt pedig ennek az. .abb veszedelemnek a vihara is elvonult, megint sokáig pihenhet­tek, egé n a múlt század első feléig. amikor azután a modem ar­cheológusok kezdlék feltúmi Egyiptom fOldjéDelc: mélyét, bogymegkeressék azt. amit a rablók otthagytak. Sajnálni kell ezekel abeba1zsamozott fáraókat és szegény kirAlyi hercegeket. amién sírja­ikat megszent.ségtelenítenék és kincseiket elorozták. Ha azulán azé zerek harácsolása éskutatása közben a rablók nem vagdaltálc: da-

~

zon.És most úgy kezdtem látni a et, ahogy a turisták ritkán

hatja: elóször csak ha sötét k-rvonalait, amelyeket éló1áb61 faragtak ki, óriásimémekben - akkora. minl egy Rétes Iondooi ház -, amint mozdulatlanul fekszik a sivatagba njdörben; majd ahogy egyik ugár a másik után megvilágitottarészleteit. rneglábam a régi ismerős figura ezüstös arcát és kin •lOUmlllCsait. Hirtelen Egyiptom megdöbbent6 nimbóhDnává válszememben, amelynek rejtelmes eredet a ködburkolra múltba vélZiott basal, mint egy magányos terel61cutya, óIködvc a történelemel6lti titkokon, elmerengve az atlantiszi világon, amelynek mM ne­ve is kilórlódött az emberiség laza em1éke:zetéb6I. Eza hatalmas k6­alkotás túl fogéln1 minden civilizációt, amitaz emberi faj mostani­ig felépített 65 mégis meg fogja 6riznj legbelső lényegét. Ez a~moly 63grmdiózus arc semmit scm árul el, ezeket a hallgatag k6aj·kalc.at az örök C5CDd pecsételi, és ba van valami tidcos üzeDete aszfmxnek az emberiség számára, és ha a századok folyamán nBW1ykiválasztott kcres6Dek továbbította is ezt az üzenet t, csak ballcansuttogta. mint ahogy a szabadkőműves jelszót sunogják a beavatofülébe. em csoda, bogy a római Plinius 821 Ina a szfinxr6l , hogy..csodálatos műtárgy ez,amelynekle~ jellegzetessége a hallga­tás, és ezért iSleDségnek tekintik a vidék népei"

A szfinx SZáJNra az éjszaka adja meg a tökéletes keletel. Mögöt­te és kétoldali az úgynevezett Holtak. Városa terül el- olyan vidé ,amelyen a szó szoros értelmében egymás hegyén-hátán vannak a sj.

rok. Azon a sziklás fennsfkon, amely a szfioxlöl délre, nyugatra ésészakra emelkedik ki a homokból, körös-körül sír sir mellé van váj­VB, hogy magába fogadja a királyi testeket:, bebalzsamozott ari ' ­tokrarákal és papi méllóságokat lartalmazó szarkofágokat.

A napnyugati úttör6k ösztönzését követve, hat eszs:end6n ke z­-I maguk az egyiptomiak is alapos és rendszeres kutatómunkát v ­

gezt , hogy ennek a hatalmas nekropolisnak központi részét telje­sen kiássAk. Ezerszámra lapátollák a bomoktömegek tonnáil, ame-

8

:iIlagokegyre sobsod~ miavégre egé$t rajokban lepték el ötétült világ fölött, A bold is körOs-körüI m

ével a néma. kísérteties vidékeL

lnyúló, hasaló oroszlántest mia láthatóbbá vált 8 téglalap alS 5Ziklatalapzatoo. Rejtélyes feje kissé tisztábban kiveh

.l rajta és mögötte is, • kis feons!k. észIe vétlenii~ belefolyt 8

~&Oa, amel)' káförbüül tapeszkedett a távolba, amíg csak. nyeke a sötétség. ~mul tam a széles, parólwzerd fe;disz kecses lebeayeil, iB1yeknck körvoaalai most halványan Iáthat6lli váltak. Ez a ki·

;jdíszadja a szfinxDek D8gyszctfi fenségét és ldiIOOösiImer­~ét ':' az uralkodúnalc és a baralonmak ez az maeus-szimb61u­

tozatlanul maradt minden korokon keresdI. A szfiDx'alakj a jelenik meg hieroglifa-írásokb~ ahol is az ország Urá, a

iilmas fira6t jelenti; egy ~gi legenda pedig éppenséggel'azilllt­ez 8 kÖ8z0bor egyAnnais new uta1kodó sbjét rejti magá­

Marieue, a kairói Egyiptomi Múmun &!neia uebeológuaa ál ,&tőja aonyDa komolyan vette ezt a mondást, hogy elha1:úoZla=

fogja kutatni a szfinx alan a sziklatalapzatot. .\0-. Nem lehetetlen ­ mondotta egy tudóllúsas6g ülésén -, hogy SZörny testének belsejébcD van valahol valami kriPCa vat! bar­

t vagy föld a1alti kApoIna, ami sírkamra lehetett. De ·alighogy a terv megfogamzott beDDe, a halál az ő ajtajlÍD. is

opogtaloU~s jómaga is SiIba keriilL Azóta aztán scaki sem kl. ke meg, hogy feltCJrja a s2fmut k.örülve\lÖ kófmnsíkot WaY azt a ~ amelyen 8 szörny.DYUgszik. Amik« ezt a dolgot ~ytam-vetettem Szelim lWSZaO professzorral, akit IZ egyip­

. batól6gok a Holtak V~s6nat isatásaival b1zlakmeg.6s meg­:ém t6le, vajm lehdségemek mga-e, hogy a szfinx alatt lfedezctleo kaurik lehetnének,ezzela nyomatékos és végle-

YálassW biritott el minden további kételyt: A SZfinX magais tömör szikléb6l VID kifaragva. Alatta 1e011e.

semníi·más, mint tQmÖr szikla! ml a tiSztelettel hallgattam, amit a professzor ~Ijes mérték­

"&demelt - éle sem élfogadni i scm megcáfolni Ilt.m tudtam. ~­igy'tehál tOv'6bbra;is ·eldöntetlen'maradt száínomra a probJé·

Az AnDaiS Déva&en basonlit Rarmachisira. a Naplstcá Db·

~"yes~ ~~ ..._1Ii10

mÚmiikat is, alckor se soklc.al jobb sors J okban, ahol most a tömeg bámulj

mCIi~seket tesz rájuk.. a mJIIHmÍ vidéken- amely valamikor tele volt régm

ti boIl.teSteöel ­ íU a magányos szfinx. Elnézte, ahogya loUak Városa kÖ2lC1i lúboltjait lcirabelti.k a liDdó egyiptomiak kifoatottü: a betör6 arabok. Nem khet oaodálni , bo~ W Budge, a British Museum eg)ttptomí gyüjteméoyének himcves végül is am. a végkövetkezlelésre jUlott, hOBY .,a szfinxnek ·az a nmdeltáé&c. hogy távol tartsa a kÖrÖHtÖriU fekvó sírokt61 a DOSZ szellemcbt". És IZOD sem lebet csodáIkomi,hogy IV. Tho mesz fúa6 ura a tizamégy láb maps t6tömbre, amelyet a s szilgye alatt emel1eteu, b.6romezer-oégys2áz esztend6vel ezeJ.ó' kOvetkez6 szavakat vésette:

,,Rejtélyei varizsl8t uralkodott ezen a kömyéken az idő kezd, óla, men a szfinx jelk.épe Khepcr8oak, a halhatatlanság i~

szaJemek legnagyobbikhak, annak. a tiszteletre méltó tmynek,.aId itt nyugszik. Memphis ~ az egész kerület lakói tölemelikkezük, hogy imAdk077JlMk szine el6tt".

Az Mm ~ bOgy a kÖDili Gizeh fahJQClo\ben lakóbeduinok: sok lqtndit 1udaakszellemda'6l á kí~ amelyek. ij szálé.énj kémOUboIyonpt. a szfinxköriU, amo a terÜIeteD. amelyet a föl, "*ség Iegldl6rtdieaebb belyéaek tar1aDak.. Merteza régi ~,

hely DaD buonUt a világ saJIIlliale modem timd6~ és az egyi miakIáltal, hogy kiváló embemilc 1aait bc"l~sz8n~:

san idiZrBC. ela azt, hogy ezeknek szelleme ~d an

tt:nMJcön keresztül 6rintbzésben ~joD a mi vil6guntkal Igen, az ijS2aka a I~b idő arra, hogy szemügyre ve­

gyfik aszfiDxet. mert mea a legeltOrDpultabb ember számánl is lebb fekvöaet. tÚDik a világ S21e1leme és élákenyebb6·válik. az az eddig ésm: sem vett benyomások SDnWa, amikor a mi~ uralkodó ~még a kÖlnYCZÖ materiálisvilig keméDy.fomlií is kísérteties kÖfVOoalalck.á szelídülnek. Az éjszabi ég bíborlilává változottés ez a rejtelmes szin éppenmegfelelt oé1 ~

fil

vé it - megint egy mási k legenda szerint - a szfinx megsze­mélyesít. agyon könnyen lehetséges, hogy csakugyan nincs alat­ta emmiféle temetkezőhely és az idők vég telen folyamán ez a kétlegenda csak valahogy összekeveredett. De sziklakamrák at más c é­lokból is lehet vágni é a korai egyiptomiak különbözö alkalmak­kor ezt meg is tették. Hiszen csak meg kell nézni azokat a föld alat­ti helyiségeket, amelyekben titkos és csak beavatottak számárahozzáférhető vallásos szertartásokat végeztek. És vannak: régi éscsökönyös kaldeus, gö rög, római, sőt arab forrás ú legendák is,amelyek tudnak bizonyos föld alatti folyosóról és teremről, ame­lyen keresztül a papok a Nagy Piramis és a szfinx közöu közleked­tek . Lehetséges , hogy ezek a legendák lényegükben alaptalanok,bár a haraszt általában nem zörög, ha nem rúj a szél - de tekintve,hogy az olyan nép , mi nt a korai egyiptomiak, akik annyi ra szeret­tek folyesőt folyosóra halmozni tömör sziklákon keresztül és akikaztán el ő szeretettel elrej tették eze knek a folyosóknak a bejáratát - ,nincs olyan egyiptomi, ak i nyugodt lelkiismerettel muta thatna le aföldre, mondván, hogy itt em beri vakondok még nem fúrták magu­kat keresztül. Azok az ősi műv é szek , akik a mells ő lábak közé il­lesztett Thothmesz-féle gránitlapo t kifaragták, úgy mu tatják be aszfi nxet, hogy az egy kocka alakú talapzaton pihen, am ely ma ga isegy épület, középen hatalmas bej árattal és mindenféle bel ső díszí­t éssel. Talán valami ősi és azóta már el felej tett legend ára alapítot­ták tudásukat, amikor ezt a képet adt ák? Vagy csakugyan volt va­lami kocka alak ú templom belevágva a szikladombba és a sz finx ­mint valami óriás - ennek a sziklatemp lomnak a tetej én kuporgo tt?Egyszer majd megtudjuk.

Azonfe lül pedig az igazság az, hogy a szfinxet nem is tömör szik­lából faragták ki. A szobrászok a rendelkez ésükre álló szikladarabotnyilván nem talál ták elég nagynak ahhoz, hogy a nekik adott terv­rajz alapj án a teljes alakot elkészíthessék , kénytelenek vo ltak tehátkiegészíteni a domború hát egy részét, meg a negyvenöt láb hosszúmancsokat valami kül önlegesen égetett tég lával meg kifaragott kö­vekkel, hogy végre befejezhessék szörnyű munkájukat. Ez az utóla­gos toldás azután részben meglazult az emberek és az idő támadá­sai folytán, úgy, hogy néhány tégla kimozdult a helyéböj és több kö­darab végleg el is tűnt,

12

E or, száz esztendővelezelőtt, érkezett meg Howard Yyse ezre­des aki katonai szolgálatából éppen hazatérőben volt India felől.

sz~eznél CI kellett hagynia a hajót, hogy postakocsira szálljon, ame­lyet a régi Kelet-indiai Társaság tartott fenn abból a célból . hogy atisztviselőit KaiTÓba, majd onnan a Földközi- tengerhez szállítsa,ahol újra hajóra szállhatnak. Egy ideig Kairóban lebzselt, rnik őzben

érdeklödését lekötötték a piramisok meg a szfinx, amelyeket több­ször meglátogatoIL Majd tudomást szerezve az ősrégi legend ákr ól.elhatározta, hogy megbizonyosodik felölük . E célból beszerzetthosszú, vasból készült fúrórudakat. amelyek valamilyen v ésőfél é­

ben végzödtek és eze kkel átfúratta a szfinx vállát, hogy megbizo­nyosodj ék, vajon belül üreges-e vagy em. Az eredmény azo nbankiábránditó volt. Huszonhét láb mélységre jutott a tömör sziklábanés a munka nyomán támadt lyu kak még ma is megvannak. Sajnos,Vyse idejében még csak az arc és a fej volt látható , magát a szörnytestét azonban elképzelhetetlen mennyiségű homokréteg borította.A munka tehát csak a szobor negyedére terjL'1Ír ki, rníg magáról a ta­lapzatról természetesen szó sem lehetett.

Az éjszaka lopva terpeszkedett - némán és nesztelenül, mint egypárduc - es csak néhány sivatagi sakál kísérteties, félig emberivinny ogása jelezte az órák múlását. Ott ültünk mi ketten - a szfinxme g én - az afrikai cs illagok tiszt a fényében és az a láthatatlan kap­csolat . amely összehozott ben nün ket, egyre erősbödött. Ismeretsé­günk barátsággil vált, sőt mondhatnám, valami egészen különlegesmegértés támadt kettönk k öző tt,

Amikor el őször jöttem el hOZ7..á, sok évvel ezelőtt, csöndes megve­téssei nézett CI a fejem fölött. Ez óriás számáraén is csak egy törpe ha­landó voltam, egyike azoknak a sürgölődő parányoknak. akik két lá­bon járnak és önelégülten, furcsavágyakkal és még furcsább gondola­tokkal eltelve szaladg álnak a világban. Ő meg számomra úgy tÚTIt,mint valami komor jelképe annak az Igazságnak, amelyet az ember so­hasem tud megtal álni - valami óriási bálványnak, amelyet valami Is­meretlen tiszteletére emeltek és aki el őtt leborulnak a hívők a sárga ho­mokba anélkül, hogy feleletet kapnának, és kérdéseik válasz nélkül

13

se a S2lS11eali 1~Y!~&Jlet .6.1to dal

egtanul hogy ft nszáguldaz 'Űrben.

Mostmár felszabadultabban térlem vissza a szfinxhez.egymás meJlett kuporogtunk a -té n - hasal a Libiai I

perem6be vágott mélyedésben én magam • húzott lábakkalmokon -, ismet eltöpmlgtem e kolosszus jelentőségének rej

Az egész világ ismeri a szfiD"x fényk pél & miodenki SZáI:~

mer6s megcsonkított arca. csak azt nem tudja a világ, hogy .mikor .faragtjk ki abból a tömörmészk6bóI. amely in terpeszka homok alatt, meg azt. hogy kinek a keze változtalla az .sziklát ilyen hatalmasmérehi s.zoboná.

A régészeti tudomány mélyen hallgatés szégyenkezve fordftjtekintelét, mert bizonysolj'ban vissza kellett vonniamindazoelméleteket, amelyeket még néh6ny eszlend6 elótt is oly fihangoztatott. Most már nem mer megjelölni sem határozottsem pontos dátumot. Most már nem hlJajdonítja~ asem Keplrin, seKheopsz firaóknak. mert tisztában Y8D azzal,a napvilágra került feliratok csak anoyit bizooyltaoak. hogyszobor e királyok uralkodása idejénis mir létezett.

A xvm. Dinas2li'n túl a felfedezett papiruszokbans~emJités nem történik. a szfmx1éte7áh61, a W Dinasztia eJ6u pédíscmmifCJe k6feliral nem cmliti.Az &kori zsákmányra éhes ásatlalállak egy feliratot, amely a szfinxet mint olyan múemJéketti, amelynek eredete a végtelen id6kbe vész és amelyet csakIenül találtak meg, miUb\n • sivatag homokja teljesen elfedteemberektökéletesen megfeledkeztek róla.Ez 8 felirat a IV. Difia kcriból való, tehátolyan tia6k idejéb61, akikközel hate2er'leDd6vel ezcl6cturalkodlak Egyiptomban. Ésa szfinx m6raz 6srégi kir6Jyoknak az idejében is elképzelhetetlenül öreg volt.

14

g6 " •rfst·6s~:tJovtIbb filrk;' em a v' . ot a zfi

magam a test és a szellem firadISág és el-lIk'ö1ii110JleJÓsöt ' puha lwjaiban. Végülis békét

az apon, hogy 5'Zememetki5sényitva tartottam ­1!IE',áüg láthatóan hlmyorogva, mig agyam is éppen csak

l és gobdo im dj ereszieUem valami m-• odo-zásban.

iacig abbIn a féWom.szerG kábuhsigbBn piheatem, amelylepi meg az embert. mikor a gondolkodást felfüggCSZ1".

dommeddig maradtml így.de amn el&ke:i.ett egy pillanat,'aeJC e1dinrd. a szemem e16l és bc1yöket egy DIB)', nyilt

épe foglalta el. A tájat kfsél1etie&en viligftoua meg valamiragyogás, amelyolyanvolt, mint a telihold féoye.

körös-körillsötétalakok tolongt&k. ide~ sietve. eI)'eSek fe­he1yezen kosankban terhet cipeltek., mások ml- meg lemm­

valami törékenynek. tún6 állvmyzaron, amely egy hatalmac.rmnamcodott. Felügyelők is voltakkömUük, akikpanm­

adtalc a munlcások:RaJc, vagy figyelmesen ni2ték azokat IZ

el,akit kalapáccsalés vés6vcl dolgoztak. a sziklán és fing-az előre megállapíton tervrajz szerint. A szakadadan kopksolás

. betöltöae a levegőt

Mdm :nekazembereknekazarcabosmík.ú és kemény voll,b6riUC~lf6Iesb8rlrla YI&Y SZÜrkéSSáIP, a feIS6 ajb* pedigfell1ln6en mePYÚIL

mikora munkájuk befejez6dött, a kiugró sziklafill, ime, ilvál·egy hatalmas oroszlán t én nyugvóóriási emberi fejjé" azalak a fennsfkbe vágott nagy mesterséges üreg mélyéa pihent.

S~les, nagyszerű I~sözet vezetett Ic az üregbe. & az alak külö­fejdíszének taejéo - amelynek széles lebenyei hálUl a fiile~l

kétfi:lé eláJltak - tömöranmyb61 vert korongnyugodott.if szfinx!

Aztán az emberek elUintek és a tjj úgy elcsöndcscdeu, mint egyelhagyatott sír. És ekkor megpillantottam a hatalmas tengert, amely-

IS

-rglSés m g robaj • llJ'cX:I'1l'e

emelkedett a leveg6be és zúdult egyenesenszfmx felé -, és elborftottmindkettőnket.

Az iizÖftvíz!Azlán szünet következett - oem tudom, egy percig,

esztendeig tartott-e -, s uránamegint csak ott ültem • hataln.bor 16binál. Körülnéztan és~ lánIUn többé a teogeI1. Acsak félig kiszáradt, hatalmas mocsárvidéket láttam, amelott fehérlő mészdarabkák dugták ki a fejüket, ahogy a nap .totta I mocsarat. A nap pedig egyre ~gel6bben túzött a vidék.mig ezek a fehérl6 foltok nagyobbodtak és sokuocltak. S anyörteleaű l z6dftotta éget6 sugarait, a oedvesség utols6 csekiszárította a mocsaraJcból ésmindent puha. száraz tOlddé viitott, amely azutín szép lassan halványsálgává qeu.

Asivalag!A sztiDx még mindigelmézett a táj fölött - vastag. duzzadl

megcsonkftatlao a 'kának olyan formája volt, mintha éppen mIyogni akarna nagy ÓDelégül.tség&eo. Milyen tökéletesen betez a magányos lak az elhagyatott környezetbe! Mintha caz Egyedülvalóság szcUeme találta volna meg méltó megtsél ebben I nyuga lmas kolosszusban.

tgy várakoz~ amíg azután egy napon szélsodorta büák:podtak meg a folyó torkol.táDál. A bárkákból anberek léptek'ra, akik azam lassan közelebb merészkedtek, majd h6 imádsáleborulIlIt el6t1e.

Eu61 a naptól kezdve a csend varázslaJa megtört, a közelilakóhelyek épültek és királyok jöttek papjaik kíséretében, hogydoljanalc a sivatag magányos királya eI6".

S amint megérkeztek- a Iálomásom megszakadt, mint aholáng kialszik. amikor a kanócnak nincsen már olaja többé,

16

A s ivatag cSr-e

Z égbQll még tele olt illaggal, a ekv ~ hokimég f~

ránk., és a szfinx á emül n ésmélt elj- ros sugarakban, amikor f11é fordultam, arra. aholban a tengert láttam, amely dühös szömyetegk' t tá­elfalta a szárazfőldet.

, amely mozdulatlanságoml l megté tve az hitte,is t •~ egy része vagyok, szám 'val úroita a fej et,

f6~repü- lt, borzongó utálkozás! ~ em. NyilváD a·• föld alatti múmiasír mély l teU fel.

arra a nagy homokten g doltam, amely a Szaba-.on hullámzik, hárommillió ' gyzetmédOld területen és

_ kadlil11anu , anúg cl nem éri a hosszú, kopár mázk6 hegy.ly úgy emelkedik fel a l iból, mint valami rózsaszinúhegyek oltalmazzák Egyiptomot és védik a N' us vől·

term~ látszólag szánlSZándékkaJ emelte a líbiai hegye.megm tsék Egyiptomot attól, hogy a sivatag homokja

ly nagyon is fenyegető. Minden évben. úgy tavasz felé,~ erejű ciklonok, a fél Imet k űzenn k hadat

i zak.i ~zéoek és vadul v gtatnak végig a kontinensen azII p8r1ok irányából. És ahogy rohannak el őre - mint zs4kmány­dics6ségre szomjas hadsereg -, sűrű porfelhót sodomak ma­

o A száguldó porszemcsék céltudatoscsapatai mindent meg­lnak és az eg z országot beboritják. Ahol nincs ellenállás ter­iedésillel szemben, olt teljessé ' lik a pusztul ' az évek soránIr tó eletes pusztulása -, mert maguk alá lemetnek kunyhókat,

emlékmű ek l, templomokat, sót egész városokat. A SáIga

17

il~:nfomUin zsam ian és ellenál t nem túrveEzdrnek a k akko

is - étítik, annyira, bogy .g a i el ..cl I A ti pon; Ibo - amely gyalaao annyira ' . tbaaz igazi 10 doni köd - száguldel re és közben egyrakódik mindenre, ami útjában áll, míg szép lassan teljezeket a láIgyabt. Láttam falusi embereket, akik a Li 'szélén az oizi80k közelében laknak, hogy kényt lenekbagyni kunybóibt '8 újra fcIéphelÚ 6ket valahol magasat)lakat ostromló ellenállhatatlan porbullémok miau. Lánamps, Mi templomot Fels6-Egyiptomban,amelyet csak a miIci és lUt1elyea addig a poregészen a tetejéig befödött.

VlSSmpillantonam a szfmxre, wt Ját széles S2lijának félived6, félig szomorú kifejezésére, amely még haJváDyan kivolt a csillagok féDymél és amely most hely'be lépett annak.my mosolyoak, amelyet a látomásban szerepl6 atlantiszika kÖriiI láttam jMszadomi. A félelmeIcs erejü puSZlai szetekviselték már az areá~ amelyet ezenfelülelfajzott cmberdc is eltottak.

A rcpüJ6 homok idófÖl id6re nekiver6dött - néha csak .lenül, néha azonban viharos tombolással >, és csaknem teljtemette. Eszembejutott az a rejtélyes álom, amelyet IV.Thofáraó öröIchett meg elragadó hieroglifa-írással azon a vöröslapon, amely a szörny maocsai között emelkedik. Szóról szótámadt emlékezetemben az a szenvedélyes panasz, amelyálomban eltemetett és elhagyatott szfmx hangoztat, amelyet n:ig elborított a könyörtelen homok.

,,A sivatag homokja támadt reám - siránkozott a Szellem ­teljesen belémeriiJtem. Si ! Hordasd el felőlem a homokot,megtudjam: csakugyan fiam vagyés segítőm'"

Majd mikor felébredt Thothmesz, ezt mondta magában:,,A vlÍrOB és a terriplom lakói idejönnek,hogy tiszteljék ezt

tent, de senki sem gondol arra. hogy képmását kiszabaditaamoitból."

A kőlap tetején lévő reliefszenj rajzok bemutatják a királ yt,tömjént áldoz a szfinxnek, majd következik a történelem egyicsodálatosabb álmának és ugyancsak csodálatos követJe .

18

MiiiQal Thothmesz m g hercegkoribut barátaiszélén to

ierogli -, 10 öl zve

~idlSlZVI oroszlánokra a sivatag vadáJlataira,flllítJl)'lríek 10 . gyorsabbak, mint a

dWt, a sporUól kimeIühen leszá.Ilt lov ' I.iheani gyon:. üld ki ét, hogy nyug-

g az oltárllá1 lmo don egy imát az istenek­1lDIl,11!1leu t, bogy Icpih [en,

omta a beece abban az órában, amikor fe-roDál Ésakkor m ghaUotta ennek a hatalmas iste&­baRgját, úgy,amintazAtya beszél fiához, mondván:

és 1AtIak téged, fiam. Tholhmesz,én vagyokaI, aki neked szándékozomadni ezt a királyságot.Te

emelni VÖlÖS koronáját és az ország teljes egés2ebenistenekdiadémja fog csillogní a fejeden és nekedad­

'p om eleségét és az idegenországok dr3ga ajándékait ..pita:Z7JLl asürgető felswlitással végződött, bogy az ifjú her­

,finxet porsírjából, ba a megigért koronát el akarja

húségesen teljesifcne az álmában kapott parancsot,et állított niunkába, hogy elhordják a homokot, amely tel­

- Ötle a földmélyedést és szügyéig eltakana a szfinxet,ut, a ,,Felkelő Nap", a szfinx istensége vagy szellemevi­

zéról büségesen beváltotta ígéret l Az ifjú herceg,. Thodnnesz néven elnyerte a fáraók koronáját és serege­yelt Egyiptomból, amelyek mindenütt gyözelmet arattak.

jártak. Birodalma keleten Mezopotámiáig, délen a Ni-n .biai vizeséséig terjedt, nyugaton leigázta Libia bedu­

szak las etiópiaiak. hozták neki a megjósolt drága ajándé-Uralkodása alatt Egyiptom rendkivül gazdag lett, a dolgozóés a lustálkodó herceg egyaránt sütkérezen a j6m6dban, aló és kultúra pedig úgy kivirágzott, ahogy még soha. Min­.ősolt dicsöség 71J szerint valóra vá.ll.

nDndez nem mendemonda, hanem történelem, nem legenda,valí .gos tény, mert az egyiptomiak sokkal gondosabb fel­

. ket készit ttek, mint az ókor bármely más n rnzete, főleg

19

21

iíi:D6Zök bUt' IoDban

1iUülW-homi Mupéroál

tíidlt..~Y.UmllmakJlA l i felfed

.áratol oem tBlál Aztán elkczom21~ töp-1ilDI:~esc~cg valami zatoo pihenhet, és lehet,

~lkos h yiség,am I t k .A szűkre za-azonban nemfutoUa arra a batalmas munká­

iThi~üc a falapzatot is, s miUIáD az amerikai milli­sok trdek16dést rnutattak az egyiptológia

IIezt:a nagy fi ladatot az utókorra hagyni.tolsökísérletnehány esztendővel ezcl6tt tmtént,

. tomi kormányelhatározta, hogy véglege 1-ol és igy kcriilt napvilágra az eddig láthatatlan ta­

alakú mélyedésalján. Az ásatások tökéletesen feltár­-rob alsó részér, amely oly régen el volt temetv és.gra hozták. azt a ködarabokkal kirakott, hosSZlikás

t I':J'nClycn az egész tömbnyugszilc. Megtisztították. aészkörnyezetet és RSleg a szobor előtti részt. tgy k •az a negyvenöt láb széles lép;sózet, amely a talap­szfinx végre teljes méltóságában hithatóvá váll. Ek-

mea:dek, tömör betonfalat építettek fel körös-körül,~ék a szfinxet és végre megféke:zzék az ellenséges ho­.uük, hogy a gyorsan nővó ponéleg sárgás szemcséi

nem l hetik be a szfmx oldalát,hogy ennek: a legulób­~ eredményeit is semmiv étegyék.

nem szabad túl szigonían elítélni ezt az elleoséget sem.homok eltemeti is Egyiptom szobnü.t és templomait, egy­

y konzerváló feladatot is végez: mintegy bebalzsamozza. keta pusztulástól. Talán nincsisjobb védelemaz ember

kóemlék.eJc. számára. minta meleg, száraz,afrikai homok.

dí

Az kmoásták ki alóla.

Hétszercsupán a tört ' Imi id6kben m rt iszlem előtti k.orok em re is lysége.s · eletben rés:zesltííszobrotés nyilván áhílalos ódolattaJ véd Imezte.

Első ízben több mint ötezer esztendövel ezelőtt á Uaoasztia egyik fára6ja, Kepluén, aki a MásodikPirami thellyé a1akinatta, hogy ou helyezzék el gráoitszark.ofáfgegészenkétezer eszlcndövellcés6bb történtazután újabba szfinx kiszabadítására - nr. ThOlhmesz, akinek emlékparancsolta a feladat elvégzésér. Ö még tovább ment ésvédelmezze a bomok. kés6bbi támadásaitól, durva égetet!lat húzatottköréje védelemül.

Még ma is láthasók. egyes ilyen téglák,amelyek köZÜlsik a kiráJynevének bélyegzójétviseli. De a homokmegintszivárgott és hatalmába kerítette a köóriást és ezúttal egy .uralkodó MarcusAurelius,a filozófus római császár vollbukkant a nyakig eltemetett szfmxre és újra hásatta. Ameg a szügyalatti rész téglatoldása- miutánez nem kifaragla volt, mint a tes t, meg ft fej többi része - megrongálódoszár ezt is gondosan kijavittatta, s a tégJafalnak az a része,ra felépíUctett, még mindigkiugriksötét színévela szürkehá

Az arabokaJau természetesen a szt'inxct megint tölcé1elesednyagolták.. s ez ígymaradt mindaddig, amíga fáradt. szürkCÚ emberek. uralkodtak 82 aranyhomok felett Egészen a múltelejéigsenki sem könyöriilt meg rajta, míg végre Caviglia kap'lelkes olaszarcheológus és a tennészettOlötti misztériumokmegpróbálta kiásabú a lest felsó részét, de a bomok olynövekedett, hogya márkiásott részeket is újra meg újra az elvesze1elme fenyegette. I869..ben August Mariette, 82 Egyiprormzeummegalapítójl a Szuezi oma megnyitá.sának tisztelet •legeskisérletel tett - e nemben az ötödiket -, hogyellávolítsare DÖvekv6 homoktömegeI,dcnem sokáig bírtakitartással.

20

hosszú YimllZUisom idc$kwaig "8

titomtos Yándoníljú ')' égena fáJYe ViJ16dZik • táj ~JOtt.

A 1cveg6 h- és a torkommégis1öIcélldDfJ....Mégegyszer figyelmesen elnézlema régi titko

k&e faragott «wt, akiDeIC alakja a . go R'YÖI- lee-I.ha csak világunk titokzatosNéma Őrz6jeoek Jclkq,ekerült volnaolyan lapra fordítanom EgyiptomöstIyct eddig emberi kéz oem.igcn forgatott?Ki tneJ~e1iiia szfinxkorát? Ha elfogadjuk valóságnakatlantiu.iIci tudna ehhez még pontosan dátumothozzáfüzni?

Máapedig semmi okot nem 'Iáttam rá. bogy ezt 82

amely villaoásszerGen megelevenedett előttem, a CSi.Umiért ne fogadnsink el. Atlmtisz már nem a görögegyipfOnri papok és amcrib.i indián~ képzeleténnye többé:egyes tudósok száz megszáz bizonyítélcottezésére. Magam is megbizonyosodtam rÓJa. hogyxet kif.-agtü a szi.kJából. a körülötteelten1Jö siks'gotritotta homot. mert hiszen aktor az a sziklás melJvéd,a dornboak a lábánál 8J1. amelynek tetején a pinunisszintin homok alá kerültvolna- márpedig ez lehetetleDa a munkaelv~. Nem, sokkaJ valószínúbbneka szobrot még' azel6a faragták, miciOtt a homok m . Iszfntáen, amikora Szahara még maga is hatalmas ten~lyeo túl Atlantiszóriási és tragikus sorsú szigetc terii.lt el,

Azok: az embeaek,fllcik a t&tálelem clöttiEgyiptomota szfmxet kifaragtálc, s meplapilOUák a világlegrégibb ci .ere 'leg AtJantiszból vándoroltak ki, hogy Jetelepedjenékét oldalán elterül6 rolddarabon. (Minden tény _ véli SWJ.1k.inson, az angol tudomány legJciváJóbb egyiptológusa.rke- arra enged következle1ni, bogyaz egyiptomiakigendist lettek a civilizációben már Menes, az els6 firaó koravalószinűleg még azer&l is, micl6u bevándorollak volnavölgyébe.) Közvetlen az elötl ha "el h8Jálra ítélt f3Imielőn az az Atlanti-óc:eán m~ly~ süllyedt. Ez a katasztro

22

••1lI SZlib8rl... Amk a kagYI6k. ....Idjét. 1DeIa bomok­

bm:1D!Y'iJ~tk. bOlY ez! a be­1OIdt.

u való-íUMllJelCJfat '1,19111' kor embeRi is azclveaztt

köz&L

Iam j en a modem vi"benne egyebet helyi neYelJClell6ptl. Deói szám6ra?

néhány leletben kellen keresnünk. amelyl maradt meg. amelydc saját t&úneti múl~ukaI

tartják. Az. iDkék és a ma~ elfajzott vallás~

I kutatnunk, amelyek 6Ieik tisztultabb vallásis akkor azt tal61juk, hogy vaUáai tiszJ.cletük

llágosság volt, llnelyct a Napjelk~ B*t. alakú Nap Templomaikat mindmiiU IZ eaész

~~ a templomok. r6szben múolatai. .6szbeokis­~lismlétlCi·id6sei· voll81c 82 adantiszi templomokDak.~16gy.i·promban ját és egy id6remeP1laPOdOIl az 65­

..Iskolában, ahol t:iZeDh6rOm csztald6akaesztül ....a pep-tanárok - akik pedig rendszerint igm tan6z..

.-az i~ 52J'Jlol,en - lOk miDdmt eláruhak az.~mak gODdOSm mcg6aött. 6srégi. titkos feljqyz.ése­

kömn bes2iJ1ek neki egy nagy, laposretejú pinmis­IQ ' szigáéoek közepeD állott & e2'al a lapostet&akontiDeos legföbb ICmploma - a NapTemplom.

akikEgyiptmb vi1ortáztak. magukb} Vi1Iit IZ ólillmJl!~esea 61c is haSOnJÓ tanplomobt aneltd. A balai­

p~ meg az egyiptomipinmis a1aICÚ sírhelyek. va­erreaz adanJiszi eredetre mutttoak. Maga a Nap pedigelS6 bclyet foglalta el Egyiptom istt.nségeinek 8OI1Íb8D.

ala.rnit vil1ek magukkal ezek a kivándorlók. a teIlgc:rekeoel szerddl1ket a hala)mas méRtÚ szobrászat. a k6óriú01c

~C .u,..· JOL Éppúgy, mint Mexikó. Peru és YUkaIan romba d61t,.emjletú. óriási, múvészien összeillesztett kövekból álló

lnailban meg Ichet iUapítani az épilészeti rokonságot az

23

a icHúsvét- . - egyelgüJlytolt maradv ' y'n - t.

egészen a hannadrésttt teszik a szfinx 1tla!~.1I1Ilket is ősi láncszemek kapcsolj'k Egyiptomhoz.

A szfinx jcJentése ezzel kissé megvilágosodott:

kivándorolt atlantiszbclick építették. mint leghata1kat, mint legfontosabbemJéJcmüVÜket és mint ilyet, inüknek,a Napnak ajánlották fel. És valahoJ bizonytraszfin:lt templomát is - hasonlóképpen vaIószínúJeg Ifenségesebb templomukat. .

A sUin:t lc6ben megöröldlett jelkl&pe annak a fajVilágosságot tartotta Istenhez legközelebb esőnek~yagia~ világban. A fény a legfinomabb, a leWnegf~DUIldeo Jelenség közül, amit csak az ember öt ázébIyikével érzékelhet. Az anyagnak minden ismeretes t4~ a legáaibb. Egyben a lcgéteribb azok köZÜ1 a jelIS, amelyeJcJceJ a tudomány foglalkozikés a láthararlao~k. mint a fény bizonyos változatai, &melyeknekban szemünk márfelfogni nem képes. Már a Oeoezisa fmy szerepel, mintaz első megteremtettelem. amelyden másnak IDegteFemtése lehetetlen lett volna. ,.Istenhegett a vizek fdea - írta 8%egyiptomi mGve)lségG Mten moadta: legyen világosság - és Jón világosság."fény a tökéletes szimbóluma annak az égi viljgossámegviJágítja az ember lelkének legmélyét, amikor szívIsten ~lé fordítja - CSOdá1aIOS megjelenési fonnájamegvdágosodásnak, amely titJcon osztályrészéüJ jut a Ikétségbeesésben is. Az ember, amikor ösztönszerűen arcfelé forduJ. tulajdonképpen Teremt6jefelé fordul.

És a Napból születik a fény - a Napból árad szét viláA Nap néjkül mindörökre szörnyU SÖtétségben senyvednérne meg a vetés; az emberiség éhen veszne s tökéletesenennek a bolygónaka szinhól.

24

vok az ItJIntis:ziaz &ri qyiplOmi val·

Imnmm mú istenek apja és"lit a :.~:Il, aki ÖlUJJalPibÓI sziiletdt.

mondja a régi szép Him-- örömteli . I ha·

lJU~~' ardra hullnak. Di­.I''3.thal&ClISl az~,kktvaKlrslig4[)11 é8 akiDeJC

u~tam és folytauam a virTasztást. Ahogy az éjszaka tíi­zfinx arca egyre tisztábban kivehetc5vé vált) mig a tO­

a. amely körüJötte emelkedett,mind élesebben sötét-homo 1.

25

27

tót, s 21 l évé tette az a kormányzat., amely semmire sem -t' eit o:zAg m m~k il régiségeit- nem •gy mint ma.kor 8 turi nem garázdiJkodlwnak l6bW kényl1k-k.edWk szerint• amik a b . . ok éber gOadda.I 6rzik Egyiptom e1s6 úPlÚC~:mléík6t.

oem indeo turista bizaoyult ilyw bIrbÚDak. Néháym -méga görög és i lk idej40jöttek. - nemtud el-

, ni annak a kisért' , a tinx ()Jda.lába vagy a keritésfalba, amely körülveszi azt a mély medencét,amelyben a szobor áll. A kiván i szem ma is IMbatja .ezeket a neveket. És a bal mell ó láb második ujján nyilván keve­sen vették észre a mai látogatók tömegéból azt az elragadó eredetiszoeettet, amely - oly fioomao belekapuva. hogy szinte alig olvas­ható - a szfinxbez van intézve és maga is hírességt6l: Arriao.tól,Nagy Sándor történetírójától SZánDaZik. A S2JéP görög versetmeg­érdemlik, bogy nyomtatásbannapvilágot lássanak

,.Az örök istenek fonnbJák kicsodAIatos testedet- hangzik a ver&­

sarok durva proDi fordítása-, gondoskodásulcbaD e forróság tikbsz­tolta vidék iránt, ahol te vaed jóságos árnyékodatElhelyeztt:k~miként sziklasz:igelet egy hatalmas feoosik közqJén, hogy feltartóz­tasdannak. homokját. F:z a szomszéd,amely~ istenek adtak a pinuni­soknak,nem olyan, mint Oidiposz embergyilkos szfinxeThébában­hanem m lelt híve Latooa i.stenn&lek, órzóje a jóakaratúozirisznek, aki feh'éges uralkodója Egyiplom földj~ kirilya azÉg lakóiDak, hasonlatos a Naphoz és egyenlő Vulcannal.n

Tal60a legnagyobbkar, amit ezek a nyomorult csonkitók a szfinx­nek okoztak az, hogy elvesztette hires mosolyát; azt a szelid, meg­magyarázhatatlanés kifiirlcészheldlen mosolyt. amely nemZedékr6Inem~kre csodálatb& ejtette a régieket. Eza rombolás méghétszázesztend6vel ezelőtt sem lehetett teljes. mert Abdul Latif a bagdadiorvos-filozófus és utazó pontos és figyelmes feljegyzéseiben még akövetk:cz6ket (11ft arról a hatalmas fl jr61, amelyet a piramisoktólnyillövésnyire talált: ..Ez az arc igen szép és a szájnak valami k Ile­mes, mosolygó kifejezése van." Érdemes idézni ezt a dicsérctd attólaz embeJt6l,akinek Azemberi testrőlszóló munkája századokon ke­resztül klasszikus múnek számított az arab népek között. ,.Egyértel­mes ember m gk ' rdezte tőlem, hogy mindabból, amit Egyiptomban

26

1ÓZIllSZiÍn'tifáI~ támadtIZ ég aljin, bosszilvonaJak-lá . l volna fel,

e~!WlI:AulI.C~CIIll . lke1ó • mi délesebben m 'Ii g( azismer& ' tijal haJ ró~ festve a .voll ..gyeket.

Hétm&töldayire innen Kairó miie22injei most fela mosék magas mioaJdjeibe, hogy megáJ..ljauak a k alakú folyo­són~ felSClbntsét álmából a próféla övec6it, mível el ezd( 8%

els6 im6dság órája.Itt pedig a szfimt~ - denérún.Ahogy eInéZtem telprofilját, .elálmélkodtam azoknak az embe­

Rknek a vakmer6ségéD, akiknek 52eDtségtöró ágyúi eUótték a félorr6t. Milyen gondolatok futbattak keresztüla szfinx agyúl, amikorettk a bubérok tüzelni kezdtek? Előbb elképedt, majd megdöb­bco~ végül nyilVÚl visszanyme régi, filozofikus nyugalmát. Azegyiptomilk ezért a csonkltWrt Nap6Ieoo katoaáit teszik felel6ssé- a fnmcia ardleológusok viszont a XVIII. századbeli mameluk U.tcmébt vidolják vele, moodván,1logyazok hasmáJlák az orrot cél­pootoak túzá"ségj l6gyakorlataik számára. Annyi bizonyos, hogyNapóleon sohasem engedte volna meg a világ legrégibb SZObrtDakilyetén mcgszc:ntségtelenitéséL A kis korzikai sokkal nagyobb em­ber volt, sokkal jobban szerette a mfilárgyakat, sokkal inkább bá­multa az 6si kor kiváló múalkotásait és sokkal több érzékevolt hoz­zájuk, semhogy tisztán De tudta és keU6képpeo ne értékelte volna asivatag kőíhnodójáoalc.jelent6ségét. A mamelukok feltétlenül keve-

. sebb lelküsmeret-turdalást érezhettek, mert - mint minden moha­medán - 61c is mélységesen megveteUék a bálványokat. Valamelyik&nb törtáaetíró meg is emlékezik egy fanatikus sejkJ6l, aki AlJahiránti lútbuzplmában 1379--ben megpróbá.lta letörni a szfinx 0fri1.A való igazság azonban az, hogy a rongálás sokbl régebbi id6benkeletkezett, semhogy alcár franciák., akár mamelukok ok.ozbattákvolna, és a későbbi századok során legfeljebb eDneka rongálámaka tet6zésér6llehetett szh. Mert azalatt a hosszú id6szak alan, amelya fáraók bukása és a XIX. század közön elreJt, babonás ula2J6k elö­szereleael fegyverkeztek fel kalapáccsal és vésövel, hogy a szfinxrovására talimlánOkat és úti emlékeket szerezzenek maguknak. Aszájnak egy részét így töredezték le az idóról időre felbukkanó lát4r

t ~ a sima n gy g II letörött. a S2ij sajI1&IaJ.o~m

rongálódott. s méga fejék is észrewhdö ürokaa s.zcovedcu. Az egy-kor jóindulatot kifejczö w:j mo o • k YI lyog IZ

egész arcnak félig ZOIDOl'Ú, félig gúnyo °fi' o Az -szfinx azonban - ha nem is mosolyog többé- vá1tozaLlanul hasal ahcly~, oem töródve sajnilaJos megc nkltásaival forntdásaival, srendületlen megvetessel mered IOvá~ az Időbe.

fi'Ez a k.ülönös temntmény, amely egy testbe foglalja az oroszlán

erejét, az ember értelmcsségét és az isten szellemi harmóni ~át., alegszembcszökóbben példázza azt az igazságo hogy önuralom út­ján az emberi lény kivetk.6zbetik az illa1sorb61 és megszelídilheti azönmagában rej16 állatot. Aid rápillant erre a hatalmas k6testre,amelynek lábaihoz és ragadoZ» karmaihoz egy nemes emberi lényfeje és arca csatlakozik, Ic kell hogy vOl\ia ezt az elemi tanulságot.Aki tisztában van a fejdisz fölé emdk~6 kámzsás klgy6 zirnbólu­mával, a fáraói uralom u.racus-jeltépével, az megérzia szfimt hiva­tását, amely nem csupán abban áll, hogy uralkodjék mások felett,hanem elsósorb8n, hogy uralkodjék önmaga felett. K6be faragottnéma szónoklat ez, beszéd hangok nélkül, amelyet mégis megért­bCtDek, akiknek fiiJeik vanoalc, hogy hallják.

Egyébként hogy a szfinx valóban valami isteni eredetű dolgut,vagy személyt jelképez, ana mulalnak külöoböz6 hieroglifa-felírá­sok Fels6-Eg)'iptom templomainak falain, mint például Edfuben is,ahol isten képmása szerepel , amint átváltozik egy emberfejü orosz­hinná, hogy legy6zhesse Széthet, az egyiptomi sátáni. Másrészt,hogy a szfinx valami építészeti titkol, valami kóbe faragott rejtélytis takar, azt viszont egy mAsik különös tény sejteti. Egyiptom min­a más részén ugyanis a szfiax apró másolatai állnak saját templ0­maik clótt, mint a küszöb órz6i és védelmez6i, vagy ennek híjánoroszlánképmások vigyáznak a templomok bej áratai ra. S6t. a temp-

zl alakj. Egyedül caak • gizohimxn in W5zóblg . t mpl Az ÚgYDe t S ,

Temploma. ez a durván kifaragott k60szlopotb6l és sima. t mörrl-ak I zer erőd tmény • épület nem lartOzik •

szfi lOlint azt Szclim or legutóbbi ásatisai~geaenis lö elelleIl beigazollák. Ez IZ épület - mint most '.IÚDt - valój" K hrén-pi o, a . P' . tcmploam I yel egyébként ej kövezett - . y is kölÖUe - Ezt azösv yt most legutóbb sikerült teljesen . i, De ea6l etJcoúI,ez a furcsa épitésú szentély a szfinx. e.lön áll, nem pedig mög, - e.

Az a kis nyitott templom, amelyet Caviglia ásott ki a zfinx szii·gye és a mellső lábakközötti térségen és amely ma már csaknemteljesen romba d61!, a szobor keletkezési idejéhez mérve sokkal k é­s6bbi időben épült Falait- amelyeket tet6 nem fed - b61om, egyen­ként tizennégy láb magas k61ap alkotja, amelyek közül az id&. so­rán mohó kezek kettőt lcb ontol.lak és elvittek. Az az áldozati oltárviszont, amely valamikor ennek a szentélynek a bejáratával sz ­ben állott,most pedig a kél meUsó láb közötti bejánll feléfordul, ró­mai munka, ámbár abbóla vörös grúútból készíilt, amelyet a szom­szédos és sokkal régibb K.ephréo-templomból zsíbnányoltak.

Hol van tehát a szfinx igazi temploma?Kissé felemeltem a fejem és a szobormögé pillantottam. És ak­

kor ebb61 a lát6szögból elém bukkant a kora hajnali világosságbancsúcsávaJ az égbe ffuódva a világ legnagyobb épUlete, a világ meg­oldhaaatlao k6rejtélye, amelyet eppúgy, mint a görögök. mi is a vi­lág els6 csodájának tek.intiink, ez az ósi rejtély, amely éppúgy izgat­ja a modem embert, mint a régieket. a szfinxméltó tirsa:

A Nagy Pirallfis!Mindkettőaz atlantisli idókben épült és ma is ennek a titokzatos

földrésznek kézzel fogható emlékei, szinte néma ÜZCDetei annakazemberfajtának, amely éppoly rejlélyesen tűnt el, mint fóldje.

Mind a keU6ennek az elsüllyedt civilizációnak a dicsóségére em­lékeztetiAtlantisz népmek utódait.

29

t

1~dnb6 Wád~ékbe , 'ltMlc4:kW1yakélcb61 v(iröslt)C míg v I

fi 6tlen á tó, kac ti ámyalalot, amely ugy feszülföl tt. mint valami örök mcnnyezá És már lUUl.lUl.l,

szfinx, a sivatag &e, csak jelképe ama Szent' a viNéma őreinek., a Négy Istenségnek, akik végrehajtják az IsteniSzellem parancsait, az emberiség és sorsa titokzatos Vigyhóioak.Azok az embere~ akik a szfInX. figuráját faIagták, még ismertékC2Cket a magasrendG L~yeket. csat mi, szegény modem emberekfelejteaiik el6ket tökéletesen.

A bosszú éjszakai virrasztást61 kissé fáradtan búcsúzni készül­tem a bomok fölött emelkedő titáni fejtől. öntudatos, fölényesnyugalma, szellemi harmóniájánakkisugárzásavalahogyanerősenhatott rám és olyan tennészet1ölötti hangulatot Icavan fel bCnDem.amelyre alig találok szavakat. A szfinx, amely oly öreg, hogy márlátta a világ gyennekkorál, belemeriilt szakadatlan töprengésébe.LátOU civilizációkat dics6ségesen felemelkedni, aztán száradt vi­rágként Ichullani, látott zajos hódít6katjönni és menni,jönoi és el­haladni, jönni és ottmaradni. 6 maga meg csak maradt a hely~,végtelen nyugalomban és v égtelenűl távol minden emberi indulat­tól. Az éjszaka sötétjében mintha az én szfvembe is befértózöUvolna valami megkövesedett közömbösség a sors változásaivalszemben. A szfinx az, aki megszabadítja az embert a jöv6t iIIet6minden gondtól, a szivére nehezedő minden súlytól és úgy tüntetifel a m ű ltat, mintha csak valami nlozgófénytép volna, 'amelyet azember távolról, személytelenül s emiéI.

Az átlátszóan tiszta., zafirkék ég alan még egy utolsó pillantistvetettem a széles homlokra., a mélyen üló szeme.be, a kerek, duz­zadt arcra, a tömör és elálló fejdíszrc, amely a valóságos, hajtoga­toU gyolcs fejdíszt utánozza, vízszintesen futó szalagokkal két-kCtkeskenyebb vonal között. Újra elnéztem az arcon azokat a vöröscsikokal, amelyek úgy idézték fel képzel lemben a szfinxet, ami­lyennek a régiek lAthatták, amikor az egész alak. még puha rnészré­teggel volt bevonva és az egész fakóv örösre volt fi . tve,

3

H oroszün ereje és az ember értelmeszimboliDlódik is eb-ben .. hasonló tben - gi van benne valami, lI1Ü sem ülati,

emberi; lami,uni C2C1c.en mim túl van: valamiaz isl"tensl.b61 Noha egyedeo lI7iÍ ICID~ k62öttönk, szinte gyógyító szelle-

, •g índt felém a szfiDxb61. És ámbír méH~ suUopia oqy fülekbe, amelyek süketek a vilq ny11zsg6

zaj val szanben, weJtam, hogy tökéletesea megért enpm. Ip.volt valami~tfölötti elem ebben a k61ényben, amely úgyc:söppmt a XX. száDdba, mint Va1Imi ismeretlen vilípBk egy te­remtménye. Deezek .. duzzadt, nána ajkak gondosan &zik atlanti·szi titkukat. És noha II szfinx a oapf&yben most teljesen IAtha.r6vAlen, edJtaJ csak még titokzatosabb' ViIt..

Meggémberedett lábamat Jcinyújtóztattam a homokon, majd fu..san feltáphzkodtam és búcsúszóval fordultam az érzéketlen IU'C fe­lé. Ésahogy 6 csak tovább bimult keletnek, mintha mindig a Napels6 sugarait figyeW, megvilágosodott el6ttem biZIOS feltámadá­sunk reménybeli jelképe. azé 8 feJtNnad'., amely oly kétségtelenés oly elkcrúlhetedcn, mint maga a bajnalhasldú.

"Te annak része vagy, aki Ha1JWadan és DCIDCSlI.k az Id6beo61 ­szólalt meg végre a szfinx néma ajka. - örökkévaló vagy és nemcsupán múló test. Az ember lclkét nem lehet megölni, az nem hal­bat meg. Csak virBkozik, szorosan bcburlcolva .. szivben, mintahogy én várakoztam homokba burkolva a te világodban. Ismerdmeg~ Ó halandó! Mert van Valaki benned, mint mindenemberben, ak i majd eljö és megáD a törvényszék cl&t és taI1ÍLÚgot

tesz róla, hogy van Isten' "

A piMmis

A fáraók magukro r csak az emlékezetben cin k; n ..egyebek, mint elmosöéou légiesszellemek, akíJc Am tiben, a Rej­len Országban lakoznak - a piramisok azonban ránk maradtak. minttömör, hatalmas emlékmüvek, amelyek elválaszthatatlan részét te­szik annak a szíJcJás kófennsíknak, amelyen épültek. A'T. &i Egyip­tom változatlanul leköti a modem világ érdekl6dését, RSIeg azért,mert létének oly elképesztő bizonyítékait hagyta hátra, amelyekkézzelfogbatóbbak és IÖIDÖRbbek. mint bámú más, ami a Keldlöbbi, mam" hajOlt birodalmából megmar3dL

A római Plinius ina valahol, hogy a három piramis betöltötte aze észFöldet dicsóségével és most - kétezer évvel azután, hogy leír­la ezt a megáJlapítását - habozás nélkül elmondhatjuk, hogy az id6senunit sem mállasztottel ebb6la dicsöségból.Nem sokkal ezelőtt ír­tam nébáoy baritomoak, akik úgyszóJvín teljeselzálkózolbágbao éJ­neka déI·indiai félsziget távoli belsejében - tehátolyan embeIeknek,akik nemigen léptékál még a szomszédoshcgylánool sem, akik: nem­igen 23V8Iják a világot és a világ se zavarja öket - és bcszámohamoek.ik a Nagy Piramist illetó egynémely kutatásomIól. Szükségtelen­nek-bízonyult bővebben kifejtenem és tudtam, hogy 6k is pontosanrudjéJc miröl van szó, amikorazután a válaszmegérkezen, kiderült,hogy az egyszeru iodusokat illetó felleVésem helyes volt.A piramisokhíre még messzebbre hatolt. mint Plinius idejében. VaJóban annyiraközismertek, hogy valószínűleg nagyon sok nagy turista vállalkozóvágya1cozva nézheti ezeket a hatalmas bároms2Ögü oldalfelilleteket, snyilván sajnilja, hogy ílyen nagyszerű hirdetési lehetóség kiaknázat·lanuJ marad. Lehet. hogy nincs már messzeaz idő, amikorvalamilyen

.Ualkozó szellemű gyáros felajánl majd évi százezer piaeztert az

32

. • ·1P' s . ol r is

ny gben lesz részük. hogy mgol l, franciáulés~I.lk, hogy t P uk,

dic:s~~ma ii, mmden i

t és fl iti. dok d 1 m ednek ki, . hat tö-

rne - még ezt a mai nemzedéket is eltépeszti, amely pedig nWmeg1ehet6sen hozzászokott a na építkezésekhez.'lő zör pillanijuk meg a piramisokat, úgy tűnik, miRtha el k ~

volna valami különös &korszakba. amelynek. korát éppen ezek azidegenszerű körvonalak fejezik ki pontosan. ElbámuJunk, ha arragondolunk.., bogy primilIv emberek. keze munlc6ja hogyan állifel ezeket az őriás, mesterséges hegyeket egy sivatagi fcnns1kon,maguknak a tennészet alkotta hegyeknek méltó vetélytársaiul. .

Amikor a görög bódítók behatoltak Egyiptomba és meglátúkezeketa hegyes csűcsuklcal a sivatagi ég felé nyúló biheeet1en épít­ményeket.., Démán elbámuJlalc. és vissmfojtották a lélegzerillcet ­amikor pedig Nagy Sándor idejében a görög bölcset összeírták aVilág Hér Csodáját, a piramisobt helyezték a lista élére. Ma nmcsupán ez maradt meg a hit köml.

De pusztán a régiség és a kiterjedés - bánnddcora legyen is ­egymagában nem indokolja ezt a dics6séget. Viszoat VaDDak jól is­mert és kevésbé wdott tények. az első és legnagyobbik piramisről,

amelyek nem kevésbé ejtenek csocWatba bennünket ma, mint annakidején a görögöket

Amikor azok a tudósok és szakért6k, aJcilcet Napóleon magá alvin egyiptomi expediciőjára, azt a megbízást kapták. hogy mérjékfel az országot, a Nagy Piramison átbaladóaD vették fel a központidélkört, hogy e l kiindulva számílsák ki a hos.s7Í'sági fokokat.Amikor azután elvégezték Alső-Egyiptom térlcópezését, meglep6d~tek azon a látszólagos véletlenen, hogy ez a délkör pontosan ketté­vág a Nilus torkolalaalkotta dcltavidéket.és ezáltal ú ól. kétpontosan egyforma részre oszlotta e !ész AIsc>-Egyiptomot.. Aztánmég inkább meglepódtek, amikor úgy találták, hogy a piramistólmeghúzol két, gymást derékszögben vonal tökél

33

csodálkozásukr8jö 1ttek, ho

ernosak B«viDCOm. hanem az"-"~--.J'-I , .

.~Ó \I01KlÜÍJI dame:.Ezt a meglepő tényt a agy Pirami lye koZ23. Ha füg-

g61egcs vonalat húzunk rajta k ztül, a tőle keletre földterűl

pontosan egyenlő lesz a vonaltól nyugatl'aeső fOldteriiletteJ.APiramisdélköretehát a természetes Ohosszúsági foka az egész föld­gömbnek. Földgőmbünk területén tehát helyzete úgyszólván egye­dülálló. És CZ%e1 a helyzettel tökéletes összbangban, négy lejt.6s ol­dala pontosan megfelel az iránytű !légy irányáoak.

Eza rendkívüli földmjzi helyzetegy ember alkotta emJékmÚDéIlehet jelent&ég néllciili véletlen, de lehet szándékos teljesibnény is- EgyiplOm &1ak6ioak okos és btelmes faju ismerve, az utóbbifeltevést kell eJfogadnunk. Hogy a világ legnagyobb kőépítménye

éppen a világ középponti vonalán épült - ellenálllwatlan erővel hatképzeletünkre! És hogy ugyanakkor e földgömb felületén emek leg­magasabb épitmények éppen ezena pontonkeletkeztek, az valóbanolyan tény. aminérdemes elgoodolkomi

Az idegenvezetók, meg az útikönyvek fecsegéséb61 megtudjuk,hogya NagyPiramist egy IV. diDasztiabeli finó, Khufu- akit a gö­rögök Kheopsznak kereszteltek el - építtette, miutánkülönleges éskirályhoz méltó egyéni sírhelyet akart építtetni magának ésennyi azegész. Ezaz elmélet - amely szerinI a piramis nem más, mint hol­mi hatalmas sirhely - kétségtelenül a legalkalmasabb 8 közkézenfekvő kényelmes és konvencionális teória számára. Ezt vallják azegyiptológia. a régészet és az östörténelem összes nagysága, teháthajtsd meg fejedet tiszteletteljesen ez ortodox telrintélyek el6tt ésfogadd el igazságnak szavai1cal

De vannak. kevésbé ortodox teóriák is. Amk az elméletek - márpe­dig akadjó egynéhány-, amelyek ez 6si építmény körül keletkeztek,teljes sort aUcotnak a tökéletesenvaló rlnúdeotól a tudoinányosanva­IÓszínWg. miután maguk a piramisok is elég nagyok és fontosak ah­hoz. hogy a legvadabb elméletek vadászterülereivé lehessenek.

Egy ausztráliai vasút fómémöke például tömérdek idat és fáradsá­got áldozva, összehordott egy~ méretet és számadatot annak

34

lására, hogy a pimmisolc to i cél Sl.OI · Páriban r'clbukkantak egy ~ia professzor es Ic neves egyiptológus iz-g".llOlt le ,I a fi azt " " la kim tniogy a píramisok valódi celja az volt, gy "mbolik om-

kítsék a Nílusfolyó valamety óslc.orszakban történt keldke*ét! Van-nak ötletes nén . a piramisokbanfelfedezni véli ahatalmas magtémka1, yekbea JÓ73ef, Jákob raktarozta el agabonát abbóla célból, hogya hét eszteodöalatt élelmezze a né-pet! Ha ezek: a törtéDcttudósok c egyszer ' jirtak olna a pinuni-sokbelsejében, rájöbettelc volna, hogy a rendelkezésre álló úrtartalomkörülbelül annyi gabona felha1mo:wára elegend6. amennyiegy álla­gos nagyságú utca lakosságának élclmczeséhezsziikséges.

ötven évvel ezel6tt Proctor, a csillagász. érdekesen indokoltameg azt az elmélelét, hogy a piramisok csiUagászati megfigyelésekszámára épültek, miután igen alkalmas helyek voltak a csillagok ésbolygók helyzetének és mozgásának megfigyelésére és feljegyzésé­te. Ilyen köllséges obszervatóriumokat azonban még sohasem épí­tettek és sohasem fognak épiteni!

Otletesek és egyben mulatságosalc azok az érvelések is, amelyekszerint a Király Termében álló kOszarlcofág nem más, mint Cgj ke-

ztelömedence, amely a használatban, ann.ak. idején. vizzel volt le­le. Egy másik csoport azonban kijelenti, hogy ez a szarkofág nemvízzel volt töltve, hanem gabonával, mert ez SlOlgált ÜI1nirtékegy­ségűl a világ összes népei számára. Ugyanilyen elképzelhetetlen,hogy hatalmas aranykincseket és drágaköveket rejtettek volna el apiramisok. mélyén, mert hiszen az épltkezés hatalmas költsége leg­alább annyit tett volna ki, mint annak: 8 kinCSDek az értéke, ami kórzésére hivatva lettek volna! .

Más elméletek tudni vélik, hogya píramisek eredetileg óriási vi­lágítótornyok. voltak, amelyek a Nílus hajóforgalmáoak érdekébenlélesültek! Míg Monsieur de Persignyne1c azon az eiméi tén, hogya piramisok nem voltak egyebek tömör meilvédeknél a házak, sírokés templomok védelmére a homok ellen - a modem egyiptomiakCSak mosolyogni tudnak.

35

A onban ser ény propag álói más elméleteknek is, ame-lyek m zzelfoghat óbbaknak tűnnek é? amelyeket valóban meg-l ehet ő. . z I x körben helyt állóan is fogadnak cl A glia é Amerikabizonyos kőreiben. Ezek az elméletek érdekesek. sőt lenyűgözőek

és rendkívül ügyesen kidolgozonak - csak az a kérdés, mennyire fc­lelnek meg a valóságnak?N épszcrűsitőik különös jelentőséget olvasnak ki Ll Nagy Piramis

belső méreteiből- termeiben, összekötő és k üls ő folyosóibanjelké­pes kézírást és a mai nemzedéknek szóló prófétai kinyilatkoztatástlátnak és azt állitják, hogy birtokukban van a pontos kulcs ez üze­net megfejtésére. A folyosók, tennek és bejáratok hosszúságából,szélességéból és magasság ából egy itiabb félelmetes világösszeorn­lás néma jóslatát olvassák ki. Hihetetlen számtömeggel dolgoznakés a legfurcsább keverékbe gyúrják össze az angolszász fajt, Izraelelvesztett törzseit, a Bibliát és a régi egyiptomiak könyveit.

.Ha megmérjük a járatokat és a belső Nagy Csarnokot, akkor hü­velykben kifejezve megkapjuk a pontos számát azoknak az eszten­dőknek, amelyek elteltek addig a korig, amelyben most élünk - je­lentik. ki. - A Nagy Csarnok hosszúsága 1883 hüvelyk, ha ehhezhozzáadunk 31-et, az Úr műkődésének a Piramis által meghatáro­zott évét - megkapjuk 1914-ct, vagyis azt az évet, amikor a világ­

háború kitört."Elméleteik körülbelül ehhez hasonló számításokon épülnek.Meg vannak győződve arról, hogy a piramist tervezői nem önma­

guk, hanem rendkívül önzetlen módon az eljövendó korok érdeké­ben építtették és ennélfogva különös jelentőségevan az úgynevezettmillennium eljövetele szempomjából. Bizalommal várják tehát a pi­ramis prőféciája alapján elj övendő valakit, a Messiást.

Bárcsak magam is hinni tudnék ezekben a dolgokban! Bárcsak III

én szívernet is meg tudnák világítani az ó nagy reményeik! A logi­ka azonban, amelyhez mindig ragaszkodom és a józan ész, amelyetkincsként őrzők, el...sárják a feléjük vezető utat.

Piazzi Smyth, egykori skóciai csillagász volt az az ember, akinekfáradhatatlan erőfeszítéseiés konok kutatásai mindenki másénál ha­tékonyabban hozzájárultak az elméletek keletkezéséhez. Smyth kű­

lönös jellem volt: félig-meddig megszállott lángész, akinek keményskót dogmatizmusa állandóan megzavarta és eltorzította a gondola-

36

tokat , amelyek ösztönös módon fakadtak é rte lmé b ől . Smyth eiu ts­I-ott és ~gy egész telet tült öu a pirarnisn ál, szegrő l-v é gre lern érve

mindent, kiszámirva a szögnyílásokat és megvizsgálva a szerkezetminden egyes r észletét. Ö azonban már kész elméletet hozott magá­val és ezeknek a méretcknck és számoknak bele kellett illeniük eb­be az elméletbe. Az elmélet - mint maga a piramis - rendíthetetlenvolt, úgyhogy a számokat és méreteket kellett átgyúrni addig, migbizonyításra alkalmasakká váltak. Srnyth természetesen egész be­csületesen dolgozott, éppen csak hogy elfogults ága elvakította.Csak annyit tudok, hogy II néhai Sir Ernest Wallis Budge, a BritishMuseum egyiptomi régészeti osztályának egykori ő rc, nem tudta el­fogadni ezeket a sz ámadatokat, Azt is tudom, hogy Sir FlindersPetrie , az egyiptomi angol régészek doyenje, miután egy egész té ­lenát gondos mérési munkákat végzett a piramisoknál. arra az ered ­ményre jutott, hogy az építmény legfontosabb méretei tekintetében71 hüvelyk eltérés rnutatkozik a sajá t és Piazzi Smyth számításaiközött . Végül tudom, hogy még másvalaki, egy gyakorlott mérnök,aki legutóbb újra átszámította a Nagy Piramis valamennyi külső ésbelső m érctét, nemcsak Piazzi Smyth, hanem legfőbb modern köve­tőinek adatai alapjan, arra az eredményre jutott, hogy az emlitetturak számításainak legtöbbje megbízhatatlan. Petrie mulatságosanszámolt be arról, hogy találkozott Smyth egyik kélségbeesett köve­tőjével, akit rajtacsipett, amint éppen le akarta reszelni az egyik grá­nitkiszögellest a Király Tenne előszobájában, hogy a méret megfe­leljen az elméletének!

Dc maga a számítások gyöngesége még nem az. egyetlen ok , ami­en az ember kissé habozik, hogy e lelkes úrrörök nyomába szegőd­

jön. Néhány évvel ezelőtt általában Kr.e. 2170-ben jelölték mg a pi­ranl.Ís keletkezésének d átumát, mert ebben az esztendőben egy bi­zonyos Sarkcsillag egy vonalba esett a bejárati folyosó tengelyévelés úgy vélték, hogy ez a hosszú, sötét folyosó olyan szőgben fek­szik, ahonnan a szóban forgó Sarkcsillag fényét éppen látni lehetett.Dc annak a nagyarányú égi helyváltoztatásnak a következtében,amelyet a napéjegyenlőség haladásának neveznek, a csillagok ma­guk is változtatj áka földgömbünkhöz viszonyított eredeti helyzetü­ket és csak minden 25 827. évben kerülnek vissza ismét eredeti he­IYiikre. Ennélfogva ugyanilyen következtetés útján azt is lehetne

37

i hogy a Nagy Piramis 25 827 évvel épült Kr,e. 2170en , amikor is ama bizonyos Sarkcsillag ugyanúgy lálba '

ke lett ogy legyen a bejárati folyosó tengelyéből .

A való. ág az, hogy a bejárati folyosó olyan szögben van elhe­lyezve, amelynek szára az égnek oly pontjára rnutat, ahol néhányévszázadon át sorban minden csillag megfordult a Sarkcsillagotmegelőzően. Amellett bizonykodni, hogy a szóban forgó égitest ép­pen a Sárkány csillagkép Alpha csillaga lett volna, keveset jelent,mert ugyanúgy szerepeltek ott más csillagok is.

A korábbi évszárnot persze azért nem fogadták el, mert az annyitjelentett volna, hogy az emberi faj lényegesen öregebb annál az 5­6000 évnél, amelyre ezek a teoretikusok a Biblia alapján az embe­riség korát becsülik, így tehát ragaszkodtak a közelebbi évszámhoz.Viszont minden egyiptológus joggal vetette el ezt a közelebbi dátu­mot, jól tudván a felfedezett históriai feliratok és feljegyzések alap­ján, hogy aNagy Piramis nem épülhetett fel ilyen későn.

A Biblia sokkal bonyolultabb és sokkal mélyértclmúbb könyv­gyűjtemény, mint amilyennek a felületes szemlelő látja . Az első ötkönyvet - különösen pedig a Genezis könyvét - nem lehet helyesenolvasni kulcs nélkül - ez a kulcs azonban. sajnos, sok évszáza ddalezelőtt elveszett.

Az emberek hibásan olvassák a bibliai feljegyzéseket és erősza­

kot tesznek logikájukon, hogy végül eljussanak olyan eredmények­hez, amiket ezek a feljegyzések sohasem tanítottak. így jutottunk eltöbbek között a rnúlt században ahhoz a kellemes helyzethez, ami­kor a geológusok felfedezték, hogy az őslények a földben fosszíliákformájában lelhető maradványai megcáfolják a világ 6000 eszten­dős korát, arnire azután ugyanolyan kiváló teológusok komolyan ki­jelentették, hogy Isten szándékosan helyezte el ezeket a fosszíliákat,csak azért, hogy próbára tegye a hívőket!

Ha a píramisok elm él étszerkesztői nem olvasták volna maguk ishelytelenül a Bibliát, talán elfogadták volna a régebbi dátumot ésezáltal jóva! közelebb juthattak volna az igazsághoz, mert hiszen apiramis tömör kőteste könnyen ellenállhatott akárháromszáz évszá­zadnyi idő megpróbáltatásainak is - szerkesztése és építése olyan ,hogy állni fog még akkor is', amikor a világnak minden más épüle­le már régen romba dőlt.

38

Hugy ezek az elméletek mégis ilyen széles körben elterje~ettek,

mak okát elsősorban a bennük foglalt jóslatoknak kell tulajdonita­~ A héber próféták kijelentései különös egységet alkotnak a Nagy~:~.ilnis mereteivel abból a célból, hogy megjósolják háborúk kitö-ssét és konnányzatok bukását, a keresztény egyház újjáépítését és~sztuS visszatérését, a világ gazdasági bajait és ~,B.?,gol nyel;únépek isteni küldetését, a föld és a tenger okozta világősszeomlást

és így tovább.Dc ne felejtsük el, hogy maga Piazzi Smyth 1881-etjelölte meg,

mint a míllennium évét, És az is eszünkbe jut, hogy ez az iskolamegállapította, hogy 1928 májusa lesz II legvégzetesebb hónap a vi~

lág történetében - ám ez az időpont eseménytelenül múlott el és numég mindig élünk. Így aztán a legvégzetesebb hónapot e~tolt~

1936 szeptemberére, mint amely dátumot - szerintük - a plramlScsodálatos rn éreteiből előre ki lehet számítani.

Ez az elmélet - amely szerint ez a tömör építmény, amelyet pél­dátlan költséggel és munkával építettek, nem az akkor létező. sema következő generáció, de még csak nem is az egyiptomi utókorszámára készült, hanern olyan emberek érdekében, akik majdcsaknem ötezer esztendővel később egy más kontinensen fognakélni - term észetesen nem könnyen fogadható el racionálisan gon­dolkozó ember számára. Még ha feltételezzük is, hogy ezek a teo­retikusok pontosan jegyezték fel a Nagy Piramis matematikai mé­rotcit és belső építési adatait, még akkor is úgy látszik, kissé elve­tették a sulykot és olyan valószínűtlen jóslatokba bocs átkoztak.amelyeknek vajmi kevés összefüggésük lehet ezekkel a mérésiadatokkal. Elméletük lényege az, hogy lsten rábeszélte az ősi

egyiptomiakat, hogy kőbe írják üzenetüket a mi korunk számára,ámbátor Isten legalább olyan könnyen eljuttathatta volna ezt azűzenet ét ma, közvetlenül, egyszerűen és sokkal eredményesebbenvalami emberi próféta száján keresztül, semmint hogy azt a kocká­zatot vállalja, hogy kőbe írt rejtélyes űzenetét talán el sem tudjákmajd olvasni - aminthogy csakugyan nem tudták elolvasni mind esok évszázadon keresztül - vagy félreértik, mint ahogy valóban

félre is értették.Ha nem is tudjuk elfogadni ezeket a különöselméleteket, mégis el­

ismeréssel kell ad ózni terjesztöik becsületes szándéka iránt, mert hi-

39

Csakugyan pusztán 3.2l&1 emelték volDa ezt az c . omi fikarcolót, hogy valamelyik . múmiává aSZalÓdOU hol estét ~l­

sc magába, mint ahogy a kézi öÖyvek mondják és mint a fekete ru­hás arab dragománok mesélik a turi tálmak.? csak azért csáUnyoz­tak volna ki ilyen hatahnao; kötÖJneget a közeli Tourah mészk6bá.nyáiból és a távo li Sziene gránitbányáiból, hogy egyetlen, gyolcsbagöngyölt testet rejtseDclc el alatta? Vajon azért cipellek és faragtakvolna ki ü:radságosan nyolcvanmillió k.öblábDyi követ az iget6 af­rikai nap alan, bogy egyetlen király szeszélyét teljesitsék? Vajonlcétmi1lió-b3romszázezer darab kőtömböt, amelyek mindegyike kö­rülbelül két és féllODDál nyom, csak. azért tapa sztonak volna össhogy befedjen valamit, amit néhány darab kőtömb ugyanoly jól be­födhetett volna? És végül, vajon csakugyan J phumak, a hébertörténetir6na1c lett volna igaza, amikor kijelentette, hogy a pírami­sok. nem mások, mint ,.hatalmas és haszontalanemlékmQvek"?

AJU1ak alapján, amit a fáraók. hatalmáról és az egyiptomiak rűlvi­

lági hitéről tudunk, ez a dolog teljesen lehetség , b6r oem nagyonvaJószinÚ. Amennyire 8 gondos történelmi kutatás megillapíthatta.eddig soha sem kopo t sem hol l tet, sem temetési kellékeketnem találtak a Nagy Piramis belsejében: bár van olyan hagyomány,amely szerint a kalifák egyikének. palotájael6tt egy fából készült dí­szes múmiakopors6 állott és ez a koporsó állítólag a piramisbólszármazott volna. Viszont a piramis egyetlcn belső faJán incs seholhieroglifa- felírás, nincsenek véselt dombormúvek, vagy a halottéletére vonatkozó magyarázó fes1mények.. mint ahogy minden másegyiptomi sírbolt falain kivétel nélkül találhatók. A bel • felületmíndenüu teljesen kopár és sehol semmi díszítmény, anut ped ig afáraók. bőségesen alkalmaztak temetkezési helyeiken, b niDCSCOek

o

olyan disz l nyele, ly el lebebIe várni a régiEgyi l gfo b irh l .

Hogy itt mé is valami pogány uralkodónak a temetkezési helyevolt, annak ggy b bizo y " ul azt a fed él n li ,

v . il ládát szokták t ' i, amely a Király limrlléni)kdIóján I. Nyil áovalóan ez volt a irály zarlcof6gja - d" az

. íagos egyiptol us, aki ezzel a megál i azután elintézett­nek is tekinti a kérdést,

De miért nincsenek ennek a ,,szarka .. IZ oldalán a szoká·sos konvencionális szövegek. és v . s rázolatok.? nincsrajta egyetlen sző vagy bánni.fi [ta lcépírásos fclliás'? valam yimás S?Jlrlcofágon rcodszerint olv tó valami irott vagy rajmItmegemlékezés - miért éppen mól hiányzik. amely pedig ezek sze­rint Egyiptom egyik. legnevezetesebb királyának holttestét tartal­mazta volna?

Miért építettek több mint k.étszáz láb hosszú szell zJeCoosövekct.hogy összekössék. ennek az áUítólagos szarkotlgnak a sírbol~' akúlvilággal? Múmiáknak nincss~ friss levegőre. a munká­soknak pedig nem volt okuk többé visszatémi a siIboltba, miutánazt egyszer befalazták. Sehol Egyiptomban DCJ1l láttam királyi ba­lottak cltemctésére szolgáló még egy sirbollót, amelynek ~116zIe·

töjárat.ai lettele volna.És miért helyezték ezt az állítólagos koporsótegy olyan terembe,

amely SZáZÖt\Im lábnyimagasságbanáll a föld fel5ZinejOlöIt,lIDIikmpedig mindenütt másUlt Egyiptomban az volt a szokás, hO&Y mélyenlcivájlák a sziklát a fóki felszíne ailm a sírboltok céljára? Egy kéntvilágszerte az volt és ma is az a gyakorlat, hogya halottat vagy a földti 1szinén, vagy még inkább a föld alá temetik el. Porból jönel és aporba t ' rsz vissza - mondotta mind or a Tcrmés2et az embemek.

Miért épílcUék a Király Termének megközelítésére szolgálóNagyamoknaknevezettt8gas helyiséget többmintharmincláb magasra.

amikor a mindössze négy láb , űgyneve: II emelkedő feljárategyszerű meghoSszabbítása ugyanoly célravezető lea volna, egyúttalpedig sokkal kev bb mW1kál és bonyodalmatjelemett VOIOa magá-nak a agy Csarnoknak a mcgszmkesztése pontj iból is?

Miért építették a Királyné Termének nevezett második S20bát azelsó közelében? A fáraóut sohasem temenék fele .gük mellé, vi-

41

Uiede2fJe.t()k eI1llJérl,ekfaU".'v.ek s fi · ok.

I De is ugyanolmint a . . y Terme. És aztán miért ze fel is IIesövckkcl viszont miért találták a járatokat e dugaszolva, amitermet felfedezték" Mi okuk lehetett az épitó k hogya két sírkamráoak a szellózteléséról gondoskodjanak. Mert ijük: a halottak nem lélegemek.

Nem! Az ember érteJme. amíJcor ennek a rengeteg pénz-, imW1Jca.. ts anyagpocsékolásna.k a valódi okát keresi, kénytelen Ini ezt a sÍlelméletet is éshelyébe valami más magyará2atot kezesni.

filÚjra meg újra eltöprengtem a piramisok ~jtélyes céljÚl; sok őrá

töltöttem botorkálva a szikIatOrmelékek. kö~ amelyek. körülve­szik, és kóboroltaID a homályos folyosókon és sötét S20bákon ke­resztül, amelyekbennükfekszenek. GyaJaan üldö~ltem a NagyPi.ramis tövében, a fehér mészk6tömbököD. a délutáni Nap tüz6 fé-.oyében, vagy a keletre elnyúló puha homokon és újra meg újrameghánytam-vdettetn magamban a probl6mát. Az 'épíbnény egyik'sziDtjér61 a másikra kapaszkodtam fel, gondosan kutatva a nyomo­kat, megvizBgálva a hasadékolcat és tanulmányozva a három épit­mény általános szerkezetét. Nagy gyíkokaI és óriási futóbogamkatza artam fel a Másodikés Harmadik Piramissötét, ritkán látogato laJagútjaiban. Egyszóval oly serényen kutattam, hogy végűl annyirakiismertem magam e régi építmények. Egyiptom legősibb fajtájá­nak k6emlékei között, mint akár a kairói új lakásom szobáibao.

És minél jobban megismertem a részleteket, annál inkább kény­telen voltam megcsodáini 6ket, és rninél alaposabban megértettemkiilÖDOS építési tervüket, annál inkábbelképesztett a technikai töké­letességük.

VaIóben csodálatra méltó is volt az a teclmikai ügyesség, amireszükség volt ez óriási kőtömbök kibáoyászására. szállitás8nlés ösz­szcillesztésére, e gúla ajakú ősi üzenet felépítésére egy olyan kor­ban, amikor a gőz és az elektromosság segilségét még nem lehetett

42

v olt mozgatható göz.darujuk, I acél-. . b yiikre emethenek volna ezeket a ba1aImaS k ct,

egyszerU o fogva, mert a g z ereje m g az cé l egyarántII e v ltak fi g bban a ko ban.

iL{Cllség~len , ba bánnely fárailnak az volt. szándéka, hogy olyan(yel emeltessen mapnak , ly fe az utó o or

m is ·laszthalolt volna id6áJlóbb épité zet' formál a ' l . AaWmas apzat, a lejtös oldalak és a keskeny csúcs ha1ékonyabb

Imet nyújt ennek a sírhelynek a szél, a homok és az idö ellen,. t bármilyen más fonna, mig a tömör J építkezés az elúbetó

!ego obb biztonságot jelentette a szenlSégtöro emberi kéz ellenivédekezés szempontjából.

Noha New York elképesztő fc1h6karcoló tornyai ma már felül·mú1ták a piramist, lény az, hogy a világ ismeretes történelme soránés egészen a legutóbbi időkig a piramis volt az emberk& alkottalegmagasabbépítmény, amely mellen minden más eltörpült és amimegmaradt csodának a régiek, rejtélynek a modem emberiség sze­mébal.

Magam ls - mint valamennyimás kutaIÓ előttem - hamarosan rá­jöttem arra. hogy az Első Piramis belső szerkezete sokkal bonyolul­!abb a másik kett6énél és ennélfogva jelentékenyen érdekesebb is,míg aránylag lényegesen nagyobb terjedelme nagyobb fontosságotis látszik kihaogsú1yozni. Rövidesen tehát minden további kutatáso·IDaI em: az egyre összpontosítotlam, mert úgy vélIem, hogy ennek.kell magában rejtenie a píramisok közös titkáL

Lassanként megismertem a Nagy Piramist, Egyiptom csodálato­san váltakozó megvilágításainak. mindegyikében.. Hajnalban az első

napsugarak ezüsluürlcére festik, a lenyugvó napban viszont hal­ványlilának látszik. mig a telihold rejtelmes fényében tövé161 csü­csáig valami ezüstössel kevert foszforeszkáló kék színben látszikfürdeni.

Az a Nagy Piramis azonban, amelyet ma ismerünk, már nemugyanaz a piramis, amit a régiek láttak. Az öv"két finom, fehér, si­ma, fényes mészköborilás takarta mind a négy oldalán és ez olyanszikrV.ó fennyel verte a vissza a nap sugarait, hogy fizikai értelem­ben is igazolta az építmény régi egyiptomi nevét: .A Világo ág"-ot.F..zeknek a kÓlömböknek az ágya és az oldala oly tökéletes felületú

43

az esí t

valami ó . . i - esvolt az eros, keleti napsiliLts

v égén is a helyükön lJ ' fi Iül tüket hí ro if; borit ~

amelyekr61 Abdul Latif tolla a köv ező külön- I rást a .a:.,A kövekre .ősi, ma már érthetetlen betúk voltak írva. Sohasem

taIáJkOZlaJ11 Egyiptomban olyan emberrel, aki megértette volna,öket. Olyan sok a felirat hogy csak a két piramison találhat ó irá kmásolata több mint hatezeroldalt tenne ki.

Az egykor sima oldalak helyén ma a teras7.szerú lépcsőfok ok

V8J1nak. amelyeken egyetlen felírás sem található többé és a sok-sokezer boriL6k6ból ma már csak néhány kopár.tömb maradt a helyén.Ezekből a nyomokból is megállapítható, hogy a boritóanyagot a Ka­irótól délkeletre fekvő Mokattam-hegyekból vették. Két esztend&­vel Abdul Latiftátogatása után azonban Egyiptomot földrengés ráz­ta meg, amely azután romba döntötte Kairó városát. Ekkor az ara­bok rácsaptak a Nagy Piramisra és onnan vették az építóanyagot arombadúlt város újjáépilésére éppúgy, mint ahogy egyk.or a törökötés a görögök kőbányának használták a nagy mtiltú Parthenont .0DDaD szállftották el a köveket házaik felépft . Az arabok is mo­hón lefejtették a fényes, szép, fehér boritóköveket és elvitték Kairó­ba. Vajon az egyiptomi RSVár05ban hány régi ház. mosé és erődít­

mény rejti ma vastag falai közön azokat a hieroglifa-feliratokat,amelyek valamikor a Nagy Piramis négy oldalát borították? Hasz­szán szaltán kecses moséja - amelyet elismerten a legszebbnek tar­tanak Kairó háromszáz moséja közötl - ezekből a boríl6kövekbölépült.

A piramisokban elég kómennyiség van arra,bogy akáregy jóko­ra terjedelmű várost felépíthessenek belőlük - olyan tömérdekmennyiségű anyagot tartalmaznak. És az arabok valószínűleg le­hordták volna az egész piramist is, de úgy találták. bogy az épít­ményt alkotó mérhetetlen nagyságú kőtömbök egyetlen darabjánakkimozdítása is egyrészt sokkal több időbe és fáradságba kerül, mintamennyit megéme, másrészt olyan szömyű feladat lenne, 'ogy vé·

44

I is az egész elgondolást. mint k.eresztiilvihetetlent lelttdtílkt a I I ' m,

• r liebontot k az lrnény I g S S "ntiét.QS,ZtO CSÍlC ' tól pi .st.

Az a amely kugyancsak nem az eredeti t, amelyet

használtak. Ez az er ti beja pirami adosan őrizte sok don k • , amíg végre felnem fedezte egy elszánt arab uralkodó. aki egé z vagyoot költött elvalóságos munkáshadseregct állított munká •hogy kicsikalja ezt aféltve 6rzótt titkot. A Nagy Piramis belsó járatai és sZlObái megkö­zelíthetctlenek maradtak görög él; római uralkodók. számánl egy­aránt éppúgy, mint ahogy megközeUthetetlenek maradtak a beava­tatlanegyiptomiak számára is és miután a római hódfIók: elvo uhak,fennmaradtugyan enneka legendás bejáratnak az emléke. de magá­nak a bejáratnak. a helyét senki sem ismerte.

Attól az id6től kezdve, hogy bezáJták és e)falazták, századokmúhak el békésen a piramis érintetlen belseje fölött, míg végre em­berek hatoltak. be, akik legendás kincseit keresték, és ezzel megza­varták hosszú álmát. De csak a mi id6s7..ámításunk szerint a 82().ikévben sikerült felfedezni ezt a bejáratot. amikor is Al Mamuo kali­fa összegyújtöue a gizehi kis fennsikon legjobb mémök.eit, építé­szeit, pallérait és mu.nkásait és parancsot adott. hogy nyissák ki a pi­ramist.

- Ó király - mondotta a vezetőjük -. ez lehetetlen.- Márpedig én azt akarom, hogy meglegyen - válaszolta a kali.6LMindenféle Bjz és terv nélkül kellett munkához fogniuk és az

egyetlen vezérfonaluk a régi hagyomány volt. amely szerint a bejá­ralnak valahol az északi oldalon kellett lennie. Nagy pfÓb8.Ikozásu­kat természetesen ennek az oldalnak. a közepén kezdték meg. a ka­lifa állandó felügyelete alan; a kalifa ugyanis személyesen akartlDeggyóz.t')dni annak a régi legendának a valóságáról, hogy a pira­mis belsejében hatalmas kincseket rejtettek el az azóta elfelejtett fá­raók. Jómaga véletlenül annak a Harun al Rasid kalifának a fia volt.aki a híres Ezeregyéjszaka rév ' n váll nevez tessé.

Al Mamun kalifa nem volt közönséges kalifa. Meghagyta tudó­sainak, bogy fordítsák le a görög bölcsele írásait arab nyelvre, á11an-

45

l e Bai~lban

~dnem

'série után vi 8 és ou is fejA Nagy Piramis építői azooban mintha _ cl dák vo

hogy egy napon az emberi k p . m g akarja majd 52!C11t8e.gt~

Ienitcni építményük.et - a bejáratot a középtól számítva többnyira oldalt helyezték és hozzá még jóval magasabbra, mint ahovalaki is ajtó elhelyeztsét képzclné. Ennek. eredményekéntMamun embclei több hónapon keresztül igyekeztek behatolni a piramia belsej&e, anélkül. hogy bármilyen folyosónak vagy helyi­ségnek aIW a legbalványabb nyomát is ikerült voloa felfedcmiiik- csat tömör tennésk6 tömböket taWtat és semmi más.. S bamindvégig csupán kaJapácsaikra ésvésöikre bízták. volna mag~muokijuk legalább addig tartott volna, amíg a királyuk él, vagy ta­lán még tovább. De elég ötletesek voltak, hogy kis rozsetüzeketgyújtsanak a kövek alatt és amikor ezek aztán izzó vörössé váltak.,hideg ecetet öntöttek rájuk. amig csak a kövek meg nem repedez­tek. Még ma is látni a tömbök.égést61 megfeketedett felűletét, ahola vésők több mint ezel esztend6vel ezelőtt kibontották a kockábt.Két kovács álló nap dolgozott és élesitette a vésóket, amely kgyorsan tompultak a tömör köveken, mig mások fagépezeteket ál­Utottak fel, hogy segítsenek a fáradt embereknek utat tömi befelé.A valódi bejáramak, a folyosóknak és a belső helyiségeknek azon­ban nem tudtak nyomárajutDi.

A szük alagútban végrctt fúrási munka során az emberek fulla­doztaka portóiésa melegtól; az a feladat,hogy a viJáglegtömörebbépíbnényéoet kemény testén az akkori primitív eszközökkel résttöljenek., elviselhetetlen tlradságot jelentett és végül, miután rnin­den erőfeszítésük t csak teljes kudarc kísérte, kétségbe I hatá­ros esü ' d vett crőt rajtuk. Már több mint száz lábnyira fúrtákbemagukat és éppen azon a ponton voltak, hogy földhöz vágják szer­számaikat, nyiltan fellb.adjanak., s megtagadják a céh lan munkafolytatásá~ amikor egy helyéből kimozdult kődarab zuhanásánakzaja ütötte meg a fülüket - a hang belülról jött, kis távolságnyira at­lól a helytól. ameddig éppen eljutottak.

l' . , a sors vette kezébe a dolgot. MOll mAr aZIán meg-:ti1tjIllti1;e1 dol oztak és ' be . I

bf ti f i ét t.mar haloini eteD a fol)'OllÓll és

. !e,8.tllLWni a . put: ezt a kaput, ly ol gy volt I ' -bogy ívű 150 lehetett felii mi. yi uh évt után . titkos kapumir nem m . - helyRhozba-ul bezárült. gának a kapunak ma márvégleg nyoma VCS2ett

e lódott ab az titaláno fo ben, amely a kairói föld-mt est követte. Olyan kapu volt ez, amilyet VaI6ban csak I régi

'ptomiak eszelhettek ki a legti tokzato bb épület bejáratának'Védelmére. Unyegébco egy mozgatható és ~át magáról a belyérezühanó k6tömbvolt, amelyet IdvüJról oly tökéletesen dolgomt ki,hoC)' teljcsenbeleolvadt a környezetm.ek boritótövei közé. Tötéle­lCSCD beleilleU a nyílásbaés magais az épilmály egyik töm6r f&nb..jét aJkoua. Bezárt áUapotban lebdedea volt mcgkülöobözletn atillsó felület többirészétŐl. Ha kinyitotlák, akkor saját tengelye ko­M megfordult és egy nyfl'st t3rt fel. ooodosan egyensúlyozvaegyfmgó tengelysegitségévelmGködöa, mqpedig úgy, hogysúlypont­ja l!- lengely alá esett és belü1r61 ehC7&ct voltak ráakaSZIVa. hogyegyensúlyban~. csak úgy lehetett kinyitni, ha egyik oldalooer6sen belökték, míg a másik~ ugyanakkor eroceljeseo kifeléhúzták.. tgy juthatott be a látogatónégykézláb mászva a k61ömb mö­götti folyatóba. A f<qÓ kó azután visszafordult a tengelyen és is­mét tökéletesen elrejtette a bejúatot.

Demégez sem vollminden. Men aZUIán megegy nehéz, bezirtfa­ajtó ZÚ13 el a továbbv~ő utat. És.eztaz akadályIleIcii2dve, továbbitízajtón kellett keresztüljutDi. hogy valaki eJéljea KirályTermét.Azajtóklegtöbbjefib6Ikészült,egyikükazonban egy újabb ilyenrejtett,forduló kőlap voll De 8%Ó1a valamennyi ajtó nyomtalanul eltúnt

Al Mamun kalifa emberei, miuWI bejutouak az eredeti bejáratfolYOSÓjára, rájöttek, hogy mUDkájuk még távoból m fejez6dönbe. Kiderült ugyanis, hogy a folyosó egy hatalmas gránittömb előnváratlanul véget ér. Nem látszon val6szinl1nek, hogy a bejnlOl 65

47

mo tudÉgyiptomot .tkukiválasztottak.

Az úttörőit szerencséjére a fekete gránittömb környékemészkőből állott, ami sok.k.al lágyabb 6 t és ennélfogvakönnyebben kercsztüllehet rajta bányásmi mag't az embemek. Er­re fordítoUák tehát most figyelmüket és vájtak is egy alagutat par­huzamosan a gránittömbbel. é~ány lábnyi vájás után megkerültéka kőtömböt és egy újabb folyo ra jut Ekkor vált nyilvánvaló­vá, bogy emnek a második folyosónak a bejáratál valamikor szándé­Irosan zárták le ezzel a kúp alakú és többtonnasúlyúgigantiku grá­nitékltel, amely légmentesen :zárta el a közlekedést.

Ez a mísodik. folyosó mú fólfelé haladt, mégpedigolyan szőg­

ben, amely pontosan megfelelt az első folyosó irányának., vagyisegy huszonhat fokos emelkedésDek. AJ Mamun tisztjei és embereifölkapaszkodtak ezen a meredek korridóron, amely nem egészennégy láb magas és valamivel több minthárom lábszéles volt. Fák.­lyáik fénye csak kopár falakat világított meg,migvégre elértek egypontra, ahonnan azután vízszintesen haladhattak tovább. Ez a helytulajdonképpen egy elágazási pont volt, ahol a folyosó találkozottegy tágas és ugyancsak felfelé baladó, de hétszermagasabb folyo­sóval, meg egy lefelé nyíló, ke5lceny, CsatomaszeIÚ járattal, amelyvalahol a piramis mélyében végződött

A vizszink:s folyosón meggömyedten, lehajlott mvei haladva vé­gül is egy Dab')' szobában találták magukat, amely azonban - legna­gyobb csodálkozásunkra - tökéletesen üresvolt.Ennek a falai is tel­jesen kopárok voltak, sehol egyetlen felírás és csak a keleti oldalonegy nagyobb bemélyedés kecsegtetett valamelyes kincsjutalommaJtBradomaiJcélt. Hogy azonban odáigérjenek, fel kellett kapaszked­niuk egy ernelvényszerű magaslatra, majd kígyók módjára, hasoncsúszva továbbhaladniukegy kiképzetlen folyosón, amely azonban­sajnos - tényleg zsákutcában végződött a piramis tömör belsejtbenés noha a kés6bbi oapok. folyamánmeglebetósen kiS7Jélesltdték ezt ahelyet,minden kincs, amil on találtak,néhány mészkőtömbböl állott.

48

ost visszatérve az eléga7Asi ponthoz, elkezdték ádcutatJli azt agas és tá koni It, amely a U bbi i • agy Csar-

nevet kap kűl ő I ~t& rneany zet v It, lyt egymásra helyezett kőréteg I állott. A padl6zata is felfelé1, nl an szögben, mi l az a fol , amely i Ox ve-

l ft. A2 r ezd ek fl odni i csúszódiÓD és a ti lfelé vczelÓ, csiszolt márYányfi ak IC ISO hib-

yi .vols' n ál dallanul másztak félje . fi ljcbb a akenté am ly Ic ét oldalán ho ZÚ. ro . • kó Ic o oztak,

egymásmell II A agy Csarnok végén hirtelen egy magas lépeső­

fokban ' végződött az út. Erre is felkapaszkodtak ' áthaladtak. egymost már vízszintes úton. egy további Ic k ny Iolyosőig, amelyegyelószobába vezetett. Még néhány lépés - aztán meghajollak egytöm r k6rácsoza1 alan - , m~d beléptek: egy nagy terembe, amelypontosan a piramis szívében fekszik, amennyiben annak mind anégyoldaláthl egyenlő távolságban van. Ezvolt az a terem, amelyetkésöbb a Király Tennének neveztek el éppúgy, mint ahogy az első­

nek. felfedezett szoba a Királyné Terme nevet kapta. Tenn~tcsenczdcet a neveket maguk: a régi egyiptomiak. sobasem basmálták,

A Király Termét óriási méretü, négyszögletes, sölét grániltÖm­bökb61összerótt falak alkották. Mennyezete kilenc hatalmas k6gc­rendából állott, ugyanebből az anyagból, s - mint ma • kiderült

ezek a leghatalmasabb kódambok az egész piramisban. Mind­egyikk6Xereoda egymagában hetven tonnát nyom. Hogyaz épft6k­nek hogyan sikerült ezeket ide fclbomiuk, kétszáz lábnyira a talajszin~c fölé, a mai modem daruk 65 elektromos emelószerkemck.segftsége nélkül, ez olyan probléma, amelyen a mai épftészek iscsak törhetik a fejüket, de megoldani képtelenek a rejtélyt.

AI Mamun ~Iifára és embereire azonban újabb nagy csalódásvárt. Egy nyitott k.ökoporsót Icszámftva ugyanis a teRm tökéletescoüres volt. És a koporsóban sem volt semmi egyéb, csak por.

Hihetetlennek tt1nt, hogy a régi egyiptomiak ekkora csocWatos,üres sírboltot építettek volna, mint a pinmis, hogy aZUIán semmihasznát ne vegyék. - gondolták. magukban az emberek -, tehát Iáza­5aQ felszaggatták a k6padlózat egy részét, felásták a terem egyiksarkát éskaJapáltaka tömör falakon. hogy végre rábukkaojanak azelr Jtett kincsre- de hiába.Az ősi épít&~götletesebbek lehettek,

49

bcjiírali nAz e

lett és l oemmert erösen lejtett a tömör szik14beháromszázötveo láb tPolsignyira. Ez folyogydurván­cszkáhált helyiségben végz6dÖll. amely k mennyezete olycsooy volt, hogy kézzel el lehetett érni, kidolgozatlan SZikIaPadlzata pedig oly göröngyös volt, hogy csak bukdácsolva lehetettladni rajta. Ezt elnevezték Oödömek. Ebben sem volt más,szemétés por.A túlsó oldalon egy újabb keskeny folyosó voll bejYájva a sziklába - megint kigy6k módjára, hason csúszva, 8I'ClI1kUnéhány hüvelyknyire a pedl6IÓI tudtak. csak haladni benne. Dezel a fOld alatti alagÚtIaJ semjutottak semmire, mert az is vmtlanvéget ért a tömör sziklafalban.

Maradt a csatorna. Ezcsaknem fiigg6legesen haladt lefelé, t •

csak úgy leheldt átkutatni, hogy egyesevel engedt& le az cmI:.ereket, körélre függ~ a feneketlen mélMbe. Hatvan lébnyiramélybeD egy kis szobára bukkantak, amely azonban csak a csatna kiépitetlen kiszél~kbizonyult. A csatorna maga tohaladt ennek a szobának a padlóján keresztül, lálSZólag a véglelségig. lefelé. Olyan volt, mintvalami mély kút és az emberek v' ­is eldöntötté&, hogy nem is lehet egyéb. Sohasern fejezték be azkutatását

Mindenesetre azooban azok a haralmas kincsek, am lydckel kzeletük megtöltöae a piramisokat - sehol sem voltak:

igy végz6dötl Al Mamun kalifa nagy kalaodja, a Nagy pirami

felúrása. Amai tudós arabtörténetírók sokféleváltozatát tudjákennek a tÖl1melDeJc, de ezek a valóban hiaeles tények.

Megint századok gomolyognak el a pinmis letört csúcsa fölömiutánHarunaJ Rasid fia lyukat vágatott az északi oldalfalba.A lgenda lassankbll babonával burkolta kön11 az épületet és oly kisér'­telies borzalmakat költött köréje, hogy maguk az arabok scm mrészkedtek többé a bejsejébe és úgy elkerühék, mint ami lfés7Jtet. csak néhány elwnt emberakadt, aki ism~ keresztül

50

l

i körös· örül a homokot - oem is vissz­kall!lpél~ és

N azű aj •ri konzw J , az 11 -as ' kben bosszú szaba .gB mentljön E i to l is lö 'l:f Pi-

ramist. T , h " r egyiptomi . talá nagy menn isegutszert szoktak eltemetni nevezetesebb baJottaillal együtt. És azt is

tudta - mintán mind ki ndta - , hogy a píramisok nem ok.rnint gigantikus sírboltot.

azután telfedezett a Király Tennének. nyitott ajtajában valamifurcsa visszhang amely mindig tapMztalbató volt, valahányszorhang t kiáltott. Azt kövekk l cehát- és i en helyesen -, hoennek a hatalmas teremnek a gránitfalaí mögöll valahol még egy

ik szobáoak. is kell lennie. Leh gesnek, sót val6színl1n1Ünt, bogy abban a második szob'ban fekszik egy gyolcsba burkoltmúmia, a hozzá tartozó ékszerekkel együtt.

Osszetoborzou néhány munlcáscmbert és azonnal munlcához islátott.A K.irály Tennének padlózaIáLAl Mamun emberei márévszá­zadokkaI ezel6tt egyszer eredménytelenül ásták fel, de különben is:Davison hangjának viss2'Jumgja va1abonnan felülről hallatszott - fl­gyeIméttehát a menoyezet felé forditotta. A terem és a SZOIDszidosjáratok helyzetének gondos tanulnWtyozúa azt mutatta, hogy leg­konnyebben úgy lehetne utat vágni felfelé, ha nyilásl vájnának aNagyCsarnok végződésének keleti falanálés így oldalról PrÓbálnáICrnegközeliteni a feltételezett szobát, ha ugyan valóban ott van.Hosszú létrát szerzett, hogy m g izsgá1ja a szóba jöhetö pontot ésekkor me epetésére felfedezte, hogy aza nyilás ami l vijatni aJWt- már ott is van. rebát csak be keUett rajta mászni.

Találtak is egy húsz láb hosszú szobát, amely pontosan a KirályTenne fölött feküdt. Ennek mennyeme oly alacsony volt, hogyDavi onnak négykézláb kenett kutatnia a kincsek után, amelyekOdavonzották. A szeba azonban tökéle üres volt.

DavisoQ ezután visszatértAlgirba, miután semmi máseredménytrt el, mini azt a problematikus dicsőséget, hogy az újoMan

SI

tomi látogaAngliába;

"Cav iglia kifejtette előttem, hogy mágikus és állati magnmussa:l összefüggő tanulmányokat folytat oly mértékben, hogycsaknem életébe került - közvétlenül a küszöbén jár anna , mdona. amit már tilos tudnia az embemek, és csak szándékai tiszt

gának tulajdonítja, hogy élve menekült,. Furcsa, földöntúli godolatai vaonak. Azt moodj~ hogy rendkívül veszélyes volna ezekközölnie."

Caviglia régészeti tevékenysége során egy ideig valóban on is '"Davison Szobájában" és lakosZláJyává avatta ezt a .helyiséget,

Caviglia azonban nem korlátozta tevékenységét kizárólag a NaPimnisra. Különbözó felfedezése ct tett a Második és HaI'Dlalr1JJ

Piramisban is, majd átkutatta a köztük és a szfinx között elterülQéksúboltjait, s n hány érdekes szarkofi'got, meg az ősi Egyipn hány ki bb emlékét áSaIIa ki.

Körülbelül abban az időben, amilcor egy szép, fiatal lány amredt, hogy Viktória néven Anglia királyn6jévé koronázták , a soEgyiptomba zérelt Howard vyse ezredes személyében egy vit'angol tisztet, aki emellett a tökéletes angol gentleman. továbbaBritish Museum gazdag pártfogój inak tulajdonságait egyesítetmagában. Az ezredes löbb zázmunkást foglalkoztatott a I g .sebbkÖIÚ ásatásoknáJ, amelyeket a három piramis és a környező

dék ezer esztendő leforgása , más szöval AI Mamun kalifa ideje 'látott, Egy ideig ig énybe vette ca iglia szolgálatait is, a labotemperamentumú olasz és a csontja velejéig konvencionális angoazonban D m fértek meg egymással és úljaik c. akb amar el is v áltak~ ezredes tízezer fontol köh öu el bökezüen a saját PéDZéb6

ezekre az egyiptomi ásatásokra, mig azoknak minden kézzelfo

52

.ándékozta. Ér

keltek útra a lengeren - de a legérde:ÖVI::lXli:7.eILL R bukkant u i új b

Piramisb8n, kőzvetlenűl a Da ison­ozás nem c ely nebézségg l

ban a el D fa.~;saglból lezubannak, ,g kesk Y

folyosót .~ ol eJé a tömör k tben . Ezek a most fi s'ugyano lyan ala sonyak, ugyanolyan szüle területűek voltak, mint alegelső, És - a pon leszámítva - ugyanolyan üresek. is voltak.

Ezzel il felfedezéssel és a legfelsöbb szoba lejroSCD összerakott,mészk őgerendákból álló, villás mennyezetének tanulmányozás aután nyiJvánvalóvá vMt ennek az öl alacsony, egymás fölé helyezettm>bának a rendeltetése: arra szolgáltak, hogy tehermentesítsék aKirály Termének mennyezetét altól az irtőzatosnyomáslól, amelysok ezer tonnányi tömör felépítmény révén elkerülhetetlenül reá DC­

hezedett - más szóval párná2.6 üregek voltak.. De ezenfelül megvéd­ték a KirályTermét attól is, hogy az egész k6tömeg rázuhanjon ab­ban a nem valószínű, de mégis lebetsé es esetben. ha fóldrengésrázná meg a piramis hatalmas testét; ebben az esetben a párnázóüregek csodálatos rendszere fogná fel a föld reng é okozta kőomlést

és ezállal megakadályozná, hogy a felülróllezúduló Í11ÓDtos szik­lalÖmcg összelapftsa a Király Tennél A piramis fölött elhaladó év­ezredek bizonyságot szolgáltattak ez építészeti terv kitún6 é ötJe­tes volta tekintetében.

Még egy különös dolgot fedezett fel Vyse, mégpedig az elsó ésegyetlen hieroglifákat, amely kel valaha is találtak a piramis belse­jében azóta, hogy a feliratokat lartalma2.Ó külső burkolóköveket le­bontotlál(. Megtalálta ugyanis a kóbányák, vagy az építészek pe­csétjét az öl védőszoba köveinek csiszolatlan felületén. Ezek közöna pecsétek kÖ'd)U voltak úgyoevezeu cartouche-ok, vagyis ováliskeretG képirások, amelyek három király nevét - a Khu fu, KhnemKhufués Khnem neveket - tüntették fel. Mégpedig nem kézírással,hanem vörös festékkel festve , mint ahogy az ezeken a kőművespe-

'lek n általában szokásos volt az i Egyiptomban.Khnem nevének jelentését illetően az egyiptoJógusok legfeljebb

csak találgatásokba bocsétkozhanak, mert sohasem hallottak egyi p-

53

~éjszaka

cl NCl~ Pit'amisbClt\

Kairó ,ZUDdikáló maeskái felnyitották zöld szeműket, na­gyot iÍs{tottak., majd puha mancsaikal kecsesen kinyújtózmtták,ameddig csak bírták. Leszállt az alkonyés ezzel egyÜlt megkezd·­dön számukra az a tevékenység, ami létük lényegét alkotta- buál·ságos dorombolás, torlcoskodás, egérvadiszat, verekedés és udvar~

lás.A2 alkonyatmegérkcztével én is megkczdtem életemegyik leg­különösebb - bér néma - t.evékenységéL

Azaz elhatározásszületett meg bennem, hogy egy egész éjszakátfogok cJtöl1eDi a Nagy Piramisb8n; olt ülök majd ébren ésvmkoz·va, vagy ti2CnIC~ ón\n keresztül, a Király Termében, mig odIkinnJassaa bcbmtolja a söté g az afrikai világot. És végre csakugyanitt voltam. s elhe1yczkedtcm a Icgfurcsább f~1 alatt, amelyet vala­ha planétánkon ~fteaek.

Nem volt könnyű feladat idejutni, annyi bizonyos. Kiderültugyanis, hogy a Nagy Piramis - bh a nagyt.ózönség szabadon ésbármikormeg.kö~ - egyáltalán nem köztulajdon. Az egyipto­mi konnány tulajdona. TebM éppoly kevéssé lehet besétáhti és egy'-rtaJlan ~jszakát eltöllenibánnelyik helyiségben, mintahogy az em­ber nemsétálhatbe idegen felebarálja házába és nem tölthetiéjsza·Iciját annak valamelyik vendégszobájiban.

Ha valaki meg akarja látogatni a piramis belsejét, öt pi8S21eIértegy jegyet kell váltania a Régiségek Ogyosztályaban. Ennélfogvae étáltam a Régiségek Ügyosztály'" és optimista létemre enge­délYt leértem, hogy egy éjszakát a Nagy Piramis belsejében töllhcs·

. Ha am kértem volna engedélyt, hogy a Holdra repülhessek,

55

akkor sem árulhatott volna el mélységescbb elképedést annak a hi­vatalnoknak az arca, aki végighallgatta kérésemet.

Elkezdtem röviden és bocsánatkérőerr megindokolni szándéko­ma . A meglepetést rnost jókedv váltotta fel - a hivatalnok elmoso­lyodon. Éreztem, hogy egészen megfelelő jelöltnek tart ama bizo­nyos közintézmény számára, ahol általában nem szcret az emberbentlakó lenni. Végül is kijelentette.

- Soha még ilyen kérés nem fordult elő nálunk. Nem hiszem,hogy m édomban állna ilyesmire engedélyt adni.

Az ügyosztály egy másik, magasabb rangú tisztviselöjéhez utasí­tott,Az előző szebában lejátszódeu komikus jelenet most szóról szó­ra megismétlődőtt, Optimizmusom kezdeu szép lassan elpárologni,

- Lehetetlen! - jelentette ki a második tisztviselő is barátságo­san, de határozottan, abban a szilárd meggyőződésben, hogy valamiszelid őrültte! van dolga. - Ilyesmiről még sohasem hallottam. Vég­telenül sajnálom...

Nem fejezte be a mondatot és vállal vont, majd felkelt a helyéről,

hogy udvariasan kitc.ssékeljen a szobából.Most aztán feltámadt bennem a sok esztendeje tetszhalottként pi­

henő újságírószeUem. Elkezdtem vitatkozni vele, új meg új formábancsökönyösen megismételtem kérésemet és kijelentettem, hogy e'CI ta­podtat sem mozdulok a szobáből, amíg az engedélyt meg nem ka­pom. Végül is úgy rázott le a nyakáról, hogy kijelentette: ez az Ügyegyáltalán nem tartozik a Régiségek Ügyosztályának hatáskörébe.

- Hát akkor kinek a hatáskörébe tartozik? - kérdeztem. Magasem tudta bizonyosan, de azt tanácsolta, bogy legjobb lesz, ha arendőrséghez fordulok.

Már magam is kezdtem érezni, hogy kérésem legalábbis excent­rikus és könnyen odavezethet. hogy kényszerzubbonyba bújtatnak.Mégsem tudtam rászánni magamat, hogy lemondjak róla. Valósá­gos fixa ideává vált az az elhatározásom, hogy szándékomat min­denáron keresztűlviszem.

A rendőrfőnökségert felfedeztem egy .Engedélyosztályt". Ott az­tán - ezúttal már harmadízben - elóadtam: engedélyt kérek arra,hogy egy éjszak.'lt töltsek a Nagy Piramis belsejében. Miután arendőrtisztviselő nem tudta, rnit kezdjen velem, ronökéhez utasított.Ez az úriember viszont kijelentette, hogy némi időre van szüksége,

56

mert előbb meg kell fontolnia a dolgot. Amikor másnap újra felke­restern. a Régiségek Ügyosztályához utasított!

Pillanatnyilag letörve meatem haza, és azt hittem, bogy célomatsoha az életben nem érhetem el.

De a nehézségek igen gyakran csak arra valók, hogy legyenmit le­küzdeni, tartjaegy régi mondás, amelynek lapos cini1.I11US3 sem halvá­nyithatja el a benne rejtőző igazságot, Legközelebbi lépésem ana irá­nyult, hogykihallgatástkapjakEl LewaRnsszell pasától, a kairói váro­si rendőrség főparancsnokától. Miután kisétáltam irodájából, kezern­ben volt az irásos végzés, amelyben fel.sz6litják annak a kerületnek arendőrfőnők é t, akinek hatáskörébea piramis tartozik, hogy minden le­hető támogatástadjon meg nekem szándékomkeresztűlviteléhez.

Így aztán eegyik este, alkonyattájban, megjelentem a menai rendör­állomáson Mackersey ömagy, az ottani rendőrfőnök előtt. Elém tet­tek egy könyvet. amelyet alá kellett írnom és ezzel az aktussal a rend­őrség felelősséget vállalt biztonságomért egészen másnapig. Az őr­

szoba egyik rendőre megbízást kapott, hogy kisérjenel egészen a pi­rámisigés ott adjon át megfelelő utasítás kiséretében annak a fegyve­res rendőrőrszemnek. aki éjszakára a bejárat előtt szolgálatot teljesít

- Nagy kockázatot vállalunk. hogy éjszakára magára hagyjukönt odabenn - mondotta Mackersey őrnagy humorizálva, mialattbúcsúz6u1 kezet fogtunk. - Remélem. nem fogja felrobbantani aNagy Piramist?

- Megígérem, bogy semmi ilyesmit nem teszek. sőt, még csak elsem fogom lopni!

- Sajnos, be kell, hogy zárjuk - tette hozzá. - Mindíg is bezár­juk éjszakára a piramis bejáratát egy lelakatolt vasráccsal. Igy hátÖl) tizenkét óra hosszat fogoly lesz.

- KitűnŐ! E pillanatban nincs kivánatosabb hely számomra, mintez a börtön!

A píramísok felé lebbek-fék: árnyékában vezet az út. Kétoldalicsak nagy közökben látszik egy-egy ház, Az.. út végül fokozatosancmcIJcedve kanyarodik fel arra a fennsíkra. amelyen a píramisoképültek, és ou egy meredek emelkedesbe torkollik. Mialatt felfelé

57

h ~ tollunk ezen az útvonalon, arra gondoltam, hogy mindazok kö­7.üI az utasok közül, akik sok évszázadon át ugyanebben az irány­ban haladtak, c cvcsen vállalkoztak - ha ugyan egyáltalán vál­I oztak - olyan furcsa feladatra, mint most én.

Felkapaszkodtam arra az alacsony dombra a Nilus nyugati part­ján, ahol a Nagy Piramis és hűséges társa, a szfinx őrködik némánÉszak-Afrika fölött.

A hatalmas emlékmű ott tornyosult a fejem főlőtt, mialatt átbo­torkáltam a homokon és a kövek között. Megint csodálattal néztemlejtás, háromszögletű oldalait, amelyek a világ ma ismert legrégibbépítményét határolják, meg a hatalmas kőtömbökre, amelyek alap­jától a csúcsáig sorakoznak egymás fölé mind kisebbedő távlatban.Az, hogy ez az épület ilyen tökéletesen egyszerű, hogy sehol, sem­mi nyoma bármiféle díszítménynek. hogy egyetlen görbület nemenyhíti az egyenes vonalak szigorúságát - mit sem von le az egészalkotás tömör nagyszerűség éből.

Beléptem a néma piramisba azon a tátongó üregen keresztül,amelyet még AJ Mamun kalifa vágaton az oldalába és máris neki­lánam a titáni építmény átkutarásának. Igaz, nem első ízben történt- de mindenesetre ez volt az első eset, hogy ilyen furcsa cél hozottvissza megint Egyiptomba. Miután egy darab úton előrehaladtam.

elértem ennek a vízszintes alagútnak a végére és itt az utam a pira-mis eredeti bejárati folyosójába torkollott. .'

_Most aztán a zseblámpámmal a kezemben, fejemet csaknem egé­szen a térdemig lehajtva, haladtam lefelé ennek a folyosónak hosszú,alacsony, meredek, keskeny és csúszós folytatólagos részén. A gör­nyedt helyzet rendkivül kényelmetlen volt, annál is inkább, mert akőpadIózat erős lejtése következtében akaratlanul is egyre gyorsab­ban kellett lefelé haladnom.

Az volt a szándékom,bogy mielőtt letáboroznék a Király Termé­ben, megvizsgálom a piramis föld alatti részét, amelyhez a bejára­tot az utóbbi időben vasráccsal zárták el, nehogy a látogató közön­ség eltévedjen és ou fulladjon meg valahol a sötétségben. Hirtelenemlékezetembe villant a régi latin idézet: Facilis descensus Avemi,de ezúttal valami keserű humort éreztem ki ezekből a szavakból.Azseblámpa sárgás fényében nem láttam mást, mint a faragatlanszik­lát, amelyen keresztül ezt a folyosót vágták. Amikor végre elértem

58

j bb kéz felé egy ki beugrót, elhasználtarn a" al nat és megálla-odtam, hogy néhány percre kinyújtóztassam tagjaimat. Rájöttern.

hogy ez a beugró nem más, mint egyik végpontja annak a csaknemfügJí)leges, kéményszerű nyílásnak - az úgynevezett K útnak -,, cly a folfelé haladó folyosó és a Nagy Csarnok találkozási pont­jától eredve halad lefelé. Ez a régi elnevezésmég mindig rajta ragadtezen a kéményen, mert csaknem kétezer esztend őn keresztül azt tar­totrák. hogy viz van a mélyén. Csak: miután Cavigliaeltakarítottaazalján összegyűlt portörmeléket. derült ki, hogy tökéletesen száraz.

Még az imént elhagyott folyosónál is szűkebb volt ez a barátság­talan, durván vágott csatornaszerűnyílás, amely a tömör sziklábólásított felém. Oldalán kis revátkákat fedeztem fel - ezek párhuza­mosak. voltak egymással úgy, hogy legalább lábamat megvethettemés kezemmel megfogózkodhattama némileg veszélyes kapaszkodásfolyamán.

Az üt most szabálytalanul és kanyarogvavezetettjó darabon, mígvégre elértem egy nagy, belsőleg kiképzetlen, holmi levesestálhozhasonló alakú szobát, amelyet ma Barlangnak neveznek és ekkoregy szintre kerilltem azzal a sziklás fennsíkkal. amelyen a piramisépült. A Barlang a szikla egy megnagyobbított természetes repedé­sében keletkezett, míg rajta túl a Kutat nyilván csak belevágták asziklába és nem kőtömbökből építették. mint a többi föld alatti fo­lyosót kivétel nélkül. A Kút innen kezdve kiszélesedett és így sok­kal nehezebb volt felfelé kapaszkodni benne. mint a Barlang alattiszűkebb részen.

Végül is kibújtam a kémény száját alkotó szabálytalan nyílásonés a Nagy Csarnok északnyugati sarkában találtam magam.

Miért és mikor vághatták. ezt a csatornát a piramis testén keresz­tül? A kérdés szinte önmagától támadt fel bennem és ahogy eltőp­

rengtem rajta, hirtelen jöttern rá a megoldásra A régi egyiptomiak"- akik a piramis történetének egyik korszakát végezték be, amikorhárom hatalmas gránittőmbbel elzárták a felső tennekhez és a NagyCsarnokhoz vezető bejáratot- utat kellett hogy csináljanak maguk­~~k kifelé, mert különbcn soha életükben ki nem juthaltak volnatobbéa piramisból.

Saját kutat ásaim révén már tudtam, hogy a csatorna is, meg aBarlangis ugyanabban az időben készült, amikor a piramis épült, de

59

rejt' yes célj' azok ik 001-lezárták A befaJlaziiSl nyil • tervbe már aze -

a y zm n ehhez szűlksé#a

js zfiki e ek a felfelé vezető fo­i a árom gránit záróéket.

n tartózkodtak, munkájuk folyfin1ák a Kút szakaszát -r szi lán keresztül. hogy így g éru

. biztosítsaDak maguknak. Amikor aztán a munka befejeződöU és kis eltávozbattak. csak ennek az újonn n fúlt szakasznak a bejáratátkellett gondosan eltorla zolniuk, azon a ponton. ahol a lefelé veze­tó folyosóba torlcol1ik, majd kényelmesen végighaladhattak az ere­deti bejárathoz vezető három :f.áz, láboyi lejtős úton. IlyeofonnánK.út - amely eredetileg a Barlang megközelítésének céljára készült- végül is arra szolgált, hogy a munkások elhagyhassák a lezárt pi­ramist.

Megint visszatértem a jámatóbb útra, a hosszú lejl& alagú1hoz.amely a piramis belsejéből a külvilághoz vezet és innen folytattammegint a gizehi sziklás fennsík mélyébe vezet6 utamat. Az egyikszögJetnél hirtelen akkora árnyék bukkant fel el6uem, hogy ijedtenvisszahököltem, amig rá oem jöttem, hogy az a saját árnyékom.Ezen a kisért ties helyen az ember mindenre el van készülvesemmi sem elég valószínűtlen ahhoz, hogy meg ne tóJténhessen.Miután átkúsztam és átverg6dtem a még háttalév6 aránylag rövidúton, nagy mcgkönnyebbüJésemre a lejtő alján. vízszintes ttiajontaláltam magamat, de e még szűkebb alagút belsejében. M •vagy tíz méternyit kúsztam el6re ésakkor elértem a világéletcmlátort legkülönösebb helyi g - az úgynevezett Gödör - bejára .Az egész szoba leghosszabb oldalán egyik falától a másikig nemegészen ötven lábnyi hosszúságú volt.

z a homályos verem. amely a piramis pontos középvcnallegmélyén fe . azt az impressziötkelti az emberben, minIha va­lami hirtelen félbemaradt munka eredménye volna. Látszólag cl·kezdtek itt valami 57.0 bclevájni a kemény szikl . de • án hir­telen abbahagyták, A mennyezet már annak rendje és módja SZCri D

60

ki voh képczv de a padló olyanvé záro , amelybe éppen Iecsapertk őrn ű sek u . ami or az ily

t lefelé haladva Igoz1akj be ulolj' De h noba, . or pedig e ölt ül olgoztak aolöne kv részeken, ez megint olyan kemény ~i dió,

amelyet ez i eig még senkinek sem sikerült feltörnie. Bir, ami aztilleti, maga az gész pimmis is tulajdonképpen ugyanü D dió.

Zsebl6mpímmal bevíligftottam IZ üreg gomolygó homályába és a)'SugaraI a padló közepére títeuem, ajd közelebb nyomultam

és lenémm egy mély. ásító lyuk peremén. amely néma bizonyságaannak, hogy egykor kincsteres61c jártak itt, akik hasztalan és nagyJadsággal vájtak göcköt a GödöIbe. Egy denevérszámy kcIlcmetlenérinl ' t &czlem, ahogy fe1röppeow elzúgott a fc:iem mellett ésottcsapongott körös-körül a leveg6den szobébln. Lenn, a dlybeo lát­tam, hogya fénynyalábfel23var álmából másik. három de ért. ame­lyek addig fejjel lefelé lógva aludtak a durva szikJakiS2ÖgCllésckbe

kapaS2Xodva. Majdahogy tovibbmentem. még két denevért riasztot·tam fel, amelyek viszont a meonyezetr61 lógtak lefelé. Ahogy kö­n)'Örtelenül rájuk esett a feny. felébredtek é$ megriadva, visongvaröpködtek ide-oda, majd eltüntek a bejárati folyosóbomáJyában.

Átbotorlcáltam a hepehupás padlón és eljutottam a szoba lól vé­gébe, ahol egy kis vízszintes járat volt fúrvaa falba. Ez a járat olyans2iik volt, hogy az ember éppen csak elfért benne és hason csúszvamászhato« tovább. Súrún belepte sok évezred pora a közl kedbenne minden egyébnek volt nevezhető, csak kenemesnek n m Demégis elviseltan, annak érdekében. hogy mcgállapítbaS$8111 enneka járatnak a végpontját. MiUl&1 csakn húsz méternyire furakod­tam igy be a sziklafal rájött , hogy a járat birt len véget ér ­ezt nem fejezték be soha..

Fúldokolva kúsztam most hátrafelé és visszatértem az ugyancsakleveg6tlen Gödörbe,majd v pillantást vetve a helyiségre, elkezd­tem felfelékapaszkodni a piramis felsőbb vidékei fcJ '. Amikor elér­lemaz elej annak az alacsony folyosón , amely tökéletesen egye­~ vonalban,százötven Jábnyira halad felfelea tömörsziklában mi

épített folyosóban folytatódik és átvágja az építményt, lehasa.lram

61

CS a kijárati nyíláson ke . z t űl - min t valami lencse n élküh ón ási te­le zkópon ál - felnéztem az elsöt étült égbehozatra. Az mdig ók ék fe­lületen egy hunyorgó. ezüstösen csillog ó pontot pillantottam meg ­ez volt a Sarkcsilla z. Ellenönztem az Irányt kark öt ő-iránytűm őn,

amelynek nyelve pontosan észak felé mutatou, Azo k a régi mérn őkönemcsak nagyszabású. hanem pontos munk át is végeztek!

Visszak úsztam a lejtős folyo són é ' végr elértern azt a vízszintesjáratot. amely a Királyné Tennébe vezet ' éhány lépést tettem. majdol álltarn a szögbcn ü szefut ó vi l l ástet ő ala tt. Ieg vizsg áltarn a kétszc l l ő ztetőcsatorn át, amelyek rézsút haladn ak fe felé az északi . i l l e tő­

leg a déli faltól kiindu lva. lu volt a világ . bizonysága annak . h gyez a terern sohasem volt sírbo lt, hanem igenis arra szolgált. h gyhaszn álják. Már sok kut atót zavar ba ej te t ez a körülmér y. am ikorIH72-ben felfedezték ezeket a csatornákat és kiderűl t, hogy magátéIa szeb át ól öt hüvelyknyire bite len véget érnek és látszólag eredetilegnem is vollak a falba vájva, Abban az állapotban tehát, ahogy felfe­dezték őket, nem voltak alkalmasak. levegő átbocsátására - a kutatók­nak tehát valami más és ismeretlen célr-d kellett gondolniuk A legké­zenfekvöbb magyarázat azonban az, hogy elkövetkezett egyszeraz azid ő , amikor betöltötték cé ljukat és eppúgy, mint a p iramis egyéb fel­s ő járatait, ezeknek a nyílását is elzárták újabb kőtömbökkel.

Ezeket a szell őztet őcs öveket Waymar i Dyxon, a piramis környé­kén valami munka elvégzésével megbízott m érn ő k fedezte fel , ami­kor kiváncsiságb ól me gvizsgálta a Királynő Tennének falait. 6 vet­

te észre, hogy az egyik fal - amely egy bizonyos ponton üresen kon­gott - kissé repedezennek látszik, Betörelle ezt a helyet és a falfe­lüleltől öthüvelyknyire rábukkant egy keskeny es ő re, majd ugyan­ilyen eljárással felfedezte ennek p árj át is a terem szemközri falán.

. 1indkét cső teljes szélességében átvágja a p irami stet őt, amint eztkörülbelül kétszáz láb hosszú rudak segíts ég ével be is igazo lták .

Most visszafordultam a vízszintes folyosón és végighaladtam raj­ta add ig a pontig , ahol beletorkollik a Nagy Csarnokba. Majd lassanelkezdtem felfel é haladni - 150 lábn yira - ezen a rncrcdek, rovátkásszé l ű fcljárón. Mialan felfelé kapaszkodtam, rnúló gyöngeség vettrajtam erőt amit h áromnapos böjtöl ésem okozott" Végűl is néhánypercig megpihentem azon a három láb magas lépcsőfokon. amely akapaszkodó végét jelzi és am ely úgy van elhelyez ve. hogy pontosan

62

3 prrarni s függ öleges tengelyébe essék. éhány lépést te ttem azutánaz ElÓs7.obán kere zt űl , maj d me ghaj oltam az alatt a gráni ttömbalatt. amely kivájt rnennyezet éböl függ alá és elzárja ennek a víz­szin tes járatnak a végét - s bejutottam a piramis legfontosabb helYI-

égébe, a hires Királ y Term ·be.

.'("1

lit is két egyform a , egyenként köni ibeiül ilenc hüvelyk á tm é rő­

jű sze l lő zte t őcs ő jelenléte c áfo lja meg végérvényesen a sirboltelm é­·Ietet. A Kir á yné Tenn ben lévő csővekéve] ellent é en, ezekn ek a.nyílását soh asem tapasztouák he. csak telj esen megr akták laza kö ·\'~kke l, amelyeke t Vyse ezredes kénytel en volt kihorda tni onnanhogy megálla pitha ssa ezeknek a csöveknek a rendeltetését. Rendki­vül valószín ű, hogy ez a kővel való megtö ltés ugyanakkor történt,amikor a többi kis érlet arra, hogy elrejts ék a piramis fold föl óui ré-

szének belső járatait.Zseblámpámmal körűlvil ágatonam a kopár falakat. meg a lapos

meanyezetet és újra megállapítonam, hogy a hatalmas, csiszolt grá.nittömbök milyen csodálatos pontossággal illeszkednek egymáshoz,majd elkezdtem lassan körüljárni a falakat, pontosan megvizsgálvaközb en rnindcn egyes követ. A távoli Szicnc rózsaszínű szikláit kel­lelt annak idején sz éthasogatni, hogy ezek a tömbök létrejöjj enek.Itt-ou a padlót, meg a falat megrongálták a kincskeres ők, haszn..ilankutatásaik közben. A padlózat keleti oldalán néhány borít ókő telje­sen eltúnt es helyét ledöngölt föld foglalta el, mig 9.2 északnyugatioldalon egy rnély, négyszögletes lyuk kitöltetlen maradt. Az a hatal ­mas, durva kőkocka, amely ennek a lyuknak a helyén állott és a pad­ló egy részét alkotta, rnost oldalt, a fal mellett áll, ahová ny ilván mégaz arabok helyezték. Vele párhuzamosan, csak néhány h üvelykn yi­vel távolabb áll a lapos, koporsószerű szarkofág: egy födél nélkülimagányos tárgy, az egyetlen, amit ebben az egyébként kopár szobá­ban talál tak . A szarkofág pontosan észak-déli irányban fekszik.

A helyéből kimozditon kőkocka kényelmes ülé snek kinálkozott,tehát letelepedtern. hogy ott töltsem az éjszaka h átralévő részét.

Jobb kéz fdól elhelyeztem a kab átornat, kalapomat és cip őimet .

bal kéz felé meg letettem a még mindig égő zseblárnpát, a forró te-

63

. l

Az r n - il yl'ben, hogy bárm lyik pi tb

Abban a percben, amikor hibe, feltámadt bennem a csodálk k dés, bogy vajon mit fog b -ni számomra ez az j KüI- - helyzetembenegyetlen dolgot tehettem: várni ... várni... és várni...

Óloml vánszorogtak a percek, mig lassank&1t éreZIhogy a Király Tennének valami különöscneros légköre van, olamelyet csak lelki jelzővel jellemezhetek. F..n úgyis szándékosan figékoonyá Idtcm agyamat, passzivvá érzéseimet és oegatívvá emagatartásomat. bogy pontosan éI7.éke1ni tudjam, ha bínnilyenmészeúOlötIi eseményjátszódnélt le kön1löuem. Nem aIcartJm, hobármilyen személyes előítélet vagyelfogultságzavarjon meghogy felfoghassam, ami követlc~ bérmclyforrásból, amiaz emöt fizikai ér7.tke számára felfoghatatlan Fokozatosan elnyomtamgondolataimal is, amíg végre agyam csaknemteljesen üressé vált.

És az agyamrarámazkcd6 csöndben élesen tudatossáWitaz amaság, amely most egész életemre leereszk...... A ViJjg minden~va1 nyüzsgés-mozgáúval oly végtelen távolblm volt t6lem, .ba Dall is léteme. Egyetlen bang. egy suttogás oem jött felém 8

létből. A csönd a piramiskirályságának valódiuralkodója,ez aamely méga történelem c16tti öskorban kczd6döuésamelyeta l"P1Ó blris&ik fecsegése sem tud valój6ban megtömí, mert mindeoszaka újabb félelmetestök~l foglaljael birodalmát.

Fokozatosan tudatossá vilt beDnem a szobe kii1önös ablllOS2~

ja. Énékeny emberek számára teljesen nonoális és úgyszólvánhk.6znapi tapasztalat, hogy megérzik bizonyos régi házak fiucsamoszfériját - és ez az éntapasztalatomis ilyesfélévcllcczdödött.idó múltával ez az &zá mind jobbaDcr6söd6tt és valami mehetetlenkor ludaJál kelreue fel bennem, úgyhogy azt ke:zdremni. minlha a bUSDdík század egyszerúal kicsúszn ék a láb8m alEl6re feltett szándékomnak megfelel6en nem álltam eUent aznek, s6t, hagytam. hogy meger6södj~k.

64

Most lassan kezd taImaSOdni rajtam az a lcülön- ben~

. hogy nem vagyok d- A C é .~svalamit éreztem, mintha valami lélegz6 val lüktet-

ne a t . Ho '1)'05. de mégis val 'gos érzés volt ez, - 8

..i tér6 Múlt egyre er6södó tu egyetem - felkeltette=szméletemben azt a valamit, amit lelkinek ne~zek.

A so "bon (ük 6 különös gnyilv ulásnak ebb61 a hi-yta " áJtalán azon semmi ponltoalbbalrtDlIC2ba-

tó nem fejlődött i Egymásurán múltakaz órák és - Yárako­ellenére- az éjszaka cgyte növ bú .- · et bO.mU magá-

. Mégjobban érc:ztml hideg a " mnapos böjt kÖVdkCZi" •mnelyet azért tartOUam, hogy felfogóképességem érzék~ fo-

027JIJl1. A Király Tamének szűk. s:ze11c5ztetócsövein kel'CSZtÜl bidege Óáramlottbe és megdideregteteu vikony ruhámaIaI1. Testem li­

ös lett a vékony ingben. Felkeltemés megint felWlttaD a katJ6..tolD, amelyet csak nébáoy órával azel6U dobtam le a szörnyű h6ségmíatt, Ilyena b1eti életaz év bizonyosidósukajbm - nappaJlrópu­si follÓSág, éjszakapedig hirtelen zuhanó h&n&séklet.

Amainapig senki sem fedem: még fel ezdcneka szdL5ztdlicsövek:­.nek a nyílAsál a piramis külső oldalán, bár fekvésüket klJniIbelül isme­rik. N&ányegyiptológus kétségbe is VOIlIa. hogy ezek a csatornák va-• átengedik a Ieveg& - de ez a bdrarnI6 hideg, ameIYd Yálla1ko-

l:ásom során tapasmltam, véglegesen eldönti a kérdémek. ezt a részét.Múodszor is letelepedtem kó ülóhelyemre és újla Atengedtan

magam a nyomaszt6, halálos csendnek és a szoba egyre növekvő,

thatolhatatlan sötétjének. Kitárt lélekkel várakoztam és virrasztot­lant. Minden ok néDcül hirtelen eszembe jutott. hogy valamerre ke­let felé a Szuczi-csatoma vág át a homokonésa mocsarakonkeresz­

és hogy a méltóságteljes Nilus mintegy hitgerincét alkotja en-k azeg~ országnak.

. A terem furcsa. sirszcn1 csöndje, a mellettem álló üres k6kopor­"csupaolyan dolog volt, ami nem éppen erosíti az ember idegeit,g 1Úsrész1 virrasztásom megszakftása mintha csak valami nW. latot is megtört volna, mert most nW kisvártatva megére:z­

hogy a körülöttem lévő láthatatlan élet hJdata rohamosan, ro­bizonyossággal növekszik. Igenis volt valami lüktető és ~16

etl D szomszédságomban., noba még mindig semmit sem lát·

65

riilv 'valag szélén. ykörül - amely val ' 1 g • 1egre.gIt lOCk

hajdankori re ' tcmet6jének méh - irbo tjai tátonSzimomra - aki már mélyrebatolram a Kelet lelkiségébe,

ntiszti.riumaiba. varmJaraiba és boszorkányosságaiba - a KiIáIYliménck hata lJD3$ tmége csakhamar beOéPeSedeU láthatatlan Ikel és szeUanekkel, amelyek ezt az őskori ~ítméuyt 6rizték.. Adent bebul'koló sötétség úgy nehe7J:ldett agyamra, mint valamisúly.És hirtelen meglcgyiJm:tt a félclemszimycsapúa. Perszenal clhcsscgeUcm magamtól. Nem kellett fizikai bálcrsághogyaz ember OUüljÖD e sivatagi építmény szivébc:a - dekelletthzá bizonyos morális erő. Hiszm DaD volt valÓ5ZÚlÚ, hogy kíbújjanakd6 a lyukakbólmeg a~b61, • még kevésbé voltlóvioü. hogy gonoszs7ándékú VáDdOrOt méSSDk meg az ép' ,oldalátés behatoljanakéj5"'ká n' k idején.VaIóbao. a testiéJet elen nyoma, amit fel tUdtlIm &dczni. egy rémült egértét61 S:Z8m1UO!amellyelmár az est folyamb 'aJálkozram egyszera vfzsziDtes folsón ésamelyazóta ide-odacilcázoaaz áIbatolha«adan gránilfalakzött, rémült i~C2.Cltcl pn)bálva kimenekülniZaebIámPim 1!letes fCnyköréb61- meg két hiheldlenw öregnek látszó Wgászöldtot vettem és2re annak a keskeny bemé1yedésnek. a U*jéD. amelKirályné Tennének beszögelléséb61 nyflik- és végül azt a néhánynevért, amelyet felriasZlottam a föld alatti üregben. Igaz. néhánycsökis kiadósancirpelt, amikor bcléplem a NagyCsarnokba. deis csakhamarelhallgattak.Mindez márelmúlt és az egészpiramist 'törhetetlencsöndfogta körül.Semmiféle fizikai jellegűdolog oemoyegdte telWaz embert és mégis - most másodszor is éJeZtem vmi homályos bizonytalanságot, olyasfajta~, mincha láthaszemek. figyelnének. Az e~ reret valami álomszaii. titokDtvalami kísértetiesvalószinútlenség töltötte be...

966

. er6nek, a hanl~1esn normális felfogó é~pcsség:iínk

éskomoly eiká ' 1 arádJlotlaJ ' Je dc azok

II éppen be oem l eiket. A puszta várakozó -tból til t iconcentráIt llemi rőfcszités ti-lá kerüJtem, amelynek minden fe ó épessége ana irá-

yult, hogy Ije a körül le súlyosodó fekete némaságot. S mi-• ennek ny t gyá1ható bels6 ko ' iö f

el felfo ők égern id6leg en eg rermészetfölötti fokraemelked ll, ki állíthatja, hogy csakugyan nem kezdtem lassankéntmegérezni ezeknek a táthatatlan erőknek a jelenlétét?

Csak annyit tudok. hogy teljesen "bekapcsolódtam" annak abefelé forditott figyclésnck. a módszerével, amelyet jóval másodikegyiptomi látogatásom el6lt sajátftottam el és ugyanaklc:or tuda­lOssá vált bennem, hogy ellenséges er6lc hatoltak be a szobába.Volt valami, amit gonosmak és veszedelmesnek éreztem. Valami

egnevezhetetlen félelem remegett szívembe, és újra. meg újravisszatért, valahányszor csak. sikerült elhessegetnem. Árnyékokkezdtek ingadozni ide-oda az árnyék nélküli szobában - ezek fo­kozatosan mind határozottabb alakot öltöttek és hirtelen arcom­hoz egész közel éreztem rosszakaratú gomolygásukal. Baljóslatúalakok hintek fel egész tisztán lelki szemeim el6tt Majd kiváltk:özüliik egy sötét jelenség, átható ro zindulatú tekintetét rám­szegezve és kezét fenyeget6 mozdulattal felemelve, mintha félel­m t akarna bennem kelteni. Mintha csak ősrégi szellemek kúsztak

Ina elö a halottak szomszédos városából - ebből a temet6ből,

ly oly öreg, hogy már a múmiák is elporladtak. kÓ6z3rkofág­jaik mélyén - és a hozzájuk tapadó árnyak jöttek. kéretlenül most

elyemre. A piramis kömyéUn kí gon z sz llemek min-den legendája emlékezetembe villant, valamennyi hátborzongató

zi tével együtt, úgy. ahogy azt a közeli falu arabjai elmesélték.ikor elmondtam egy fialal arab barátomnak. azt a szándéko­

l , hogy egy éjszakát az ősi építményben szerétnék tölteni. igye­lellebeszélni a tervemről.

ott rninden talp latnyi helyet varázslat őriz figyelm ZI I It.

y. llemek é kisértetek tanyája az a hely...

67

Most bel áttam. hogy figyelmeztetése oem voll alaptelan. A ­szobé n, ahol üldögéltem. kísérteties alakok kúsztak id s tovamos t 1 indokolttá vált az a tározhatatlan, kényelmérzés, amely az ént halaimába kerített. Éreztem a szívem kdobogását mozdul tlan testem belsejében. Megint elfogott az arnészetfölőttitől való felelem. am ly ott • ért min emberilegmélyén. Sorj ában bukkant fel előttem gono z arc val a féleleaz irtózás és a borzalom. Kezeim önkéntelenül szorosan ő sszekal

csolódtak. De elhatároztam, hogy nem tágitok. És noha a szobáblebegő fantomszerű jelens égek eleinte megdöbbenést kavanak tibennem, végül is arra kényszerítenek, hogy minden bátorságoés ellenálló erőmet latba vessem.

Szemem zárva volt, de ezeket a szürke, suhanó fclhőszerű alako­kat mégis láttam. És mindannyiszor megnyilvánult bennük. valamikönyörtelen ellenségesség, valami gonosz elszántság arra, hovisszanasszanak szánd ékomtől.

Ellenséges légkör vett körül. Könnyű lett volna véget vetniegésznek úgy, bogy egyszeruen felkauintom zseblámpámat vafelugrom és kirohanok a szebából s visszaszaladok néhány száz l 'nyira, az elzárt vasrácsos bej áratig, ahol már a fegyveres örszvéd. Dc valami belső érzés ugyanoly könyörtelenül azt diktálhogy ezen most túl kell esnem.

A feszültség tetőpontját érte el. Óriás, földöntúli teremtmények,alvilág gonosz borzalmai groteszk, vad, őrült és ellenséges jelenségyülekeztekkörémés valami elképzelhetetlen undorral töltöttek. el. Nhány pillanat alatt átéltem valamit, ami örökre eltörölhetetlen nyhagy az emberben. Emlékezetemben pontosan lefotografálódou ezegész hihetetlen jelenet. Soha többénem ismételnémmeg a kisérletsoha többé nem ütném fel tanyámat éjszakáraa Nagy Piramisbanl

Aztán meglepőhirtelenséggel vége szakadt az egésznek. A roindulatú szellemek eltüntek a homályban. ahonnan előgomolyog

- vissza a hollak árnybirodalmába - , ~ magukkal vitték nyomásborzalmas hatásukat is. Fölborzolt idegeimet hirtelen valami nnyugalom öntötte el, mint amilyet a katona érezhet, amikor a hpergótüz hirtelen megszünik.

Nem tudom, milyen hos. zú idő telt el, mire tudatossá váltnem, bogy valami újabb jelenség lépett a szebába. valami jóind

68

tú és ba g jelenség, amely m allt a bejáratnál j ' tú (e­

kmtcttel ll ' zen le rám. Megjelené vel az egész égkör teljesenJn :ov ' to t1 - szinte kitisztult. Lényéból valami tiszta és egészsé­ges ha dt, amely megnyugtatta és lecsillapította felkavart lel­k -rnct, Közelebb lépeu kóülésem felé és ekkor láttam, hogy egymásik a ak is áll mö - e. indketten megáUottak mellettem, ko­moly tekintettel nézve le rám és tekintetüknek valami átható,prófétikusjelentősége volt. Éreztem, hogy életemnek egy rendkívülje lentő .gtelj s órája érkezett el.

A két lény megjelentése ugyancsak felejthetetlen nyomot hagyottemlékezetemben. Lelki szemeillunel mindig látom fehér ruhájukat,szandálba bújtatott lábukat, tiszteletet parancsoló külsejüket, magasalakjukat. Mindketten az ősi egyiptomi kultusz főpapjainak félreis­merhetetlenjelvényeit viselték. Valami halvány villódzás vette kö­rül őket és e? kűl őnős módon megvilágitotta a szoba egy részletétis. Többnek látszottak egyszeru földi halandóknál, inkább féliste­neknek tűntek, mert arcukat valami egész rendkivüli, átszellemültnyugalom világította meg.

Mozdulatlanul álltak, mint a szobrok és néztek engem, karjukatkeresztbefonva mellükön. tökéletes némaságban.

Vajon hirtelen a negyedik dimenzióba kerültem és most ébren éstiszta tudatta! szemlélem a múlt valamilyen távoli korszakát? Szel­lememtalán Egyiptom c5sidcjébc tért vissza? Nem, ez lehetetlen. hi­szen tisztán láttam. hogy mindketten engem néznek, sőt, most márszólni is akarnak hozzám.

Magas alakjuk clőrehajolt; az egyik szellem ajka mintha meg­mozdultvolna. Arca egészen közel volt az enyémhez, szeméból föl­döntúli fény szikrázott és fülem tisztán felfogta hangját.

- Miért jöttél erre a helyre és rníért akartad felébreszteni a titkoseröket?Nem elég számodra a halandók útja? - kérdezte.

(Az író és talán az olvasó számára is kellemesebb lenne talán, haezt a régies stílust modem formában adnám visszsa, dc inkább válto­zatlanul hagyom, még annak a kockázatnak az árán is, hogy esetleg~élreénést, vagy gúnyt vált ki. Hiszen csakugyan mindenki teljesJoggal kételkedhetik abban. hogy egy egyiptomi szellem angolul~la1t meg, mint ahogy nyilván magam is kételkednék benne, ha

saját fiilemmel hallottam volna a szavakat, Mindenesetre bár

69

ne: m 6 azoknak, akik hi znek nekem, semmi okunk sincs kételdní e látomás valóságá an - meg tudom érteni azokat is, akik ezt

n m fogadják el ugyanilyen könnyen, mert csakugyan hihetetlen,hogy ajta dolgo megtörténhessenek és ilyen szellemek létezhessenek a prózai XX: században.)

A hango at termé z • cn nem fizikai módon, a fülemmel hallo ~

tam, mert a szeba csendjét a valóságban semmiféle hangrezgés fi

zavarta meg. Mégis olyasféleképpen hallottam, mint ahogy elektro­mos hallócsővel felszerelt süket ember hallhatja azokat a szavakat,amelyek mesterséges dobhártyájához ü tődnek. Csak az volt a különb­.ség, hogy ezek a szavak most - belülrol ostromolták a dobbártyámat.A hangokat, amelyek hozzám szöltak, csakugyan legtalálóbban belső

hangoknak nevezhetném. mert valóban belülről hallottam őket, dcmégis zavart okoznék, ha azt mondanám, hogy csupán gondolatokvoltak. Szó sincs róla. Amit hallottam, az valóban hang voll.

És feleltem is:- Nem elég!- A városok nyüzsgő sokasága- szólaltmeg újra - megvigasztalja

az emberek remegő szívét. Eredj vissza,vegyüJj el embertársaid közéés nemsokárael fogod felejteni azt a szeszélyedet, amely idehozott.

- Nem, ez lehetetlen - feleltem.- A Látomások útja messzire cltérít az ész kitaposott ösvényétől

- kezdte újra. - Néhányan jártak már rajta és megzavarodtak, ami-re visszatértek. Fordulj meg hát most, amíg van idő és kövesd azt azutat, amely a halandók lába számára van kijelölve.

Én azonban megráztam a fejemet és halkan feleltem:- Ezt az utat kell követnem. Nincs más számomra többé.A papi alak rnost közelebb lépettésfölém hajolt.Akörnyező sötétben tisztán láttam ősi arcát És megintfiilembe súgta:- Aki velünkérintkezésbe kerül,elveszíti kapcsolatát a világgal. Ké-

pes vagy ana, hogyegyedilljárjál?- Nem tudom - feleltem.- Gyere velem - suttogta újra - , aztán ha majd láttál, felelhetsz

megint.

S mint távoli látomás,hirtelen feltűnt előttem egy hatalmasváros,ut.cák tömkelegével. A kép egyre és mínd gyorsabban közeledett. mígegyszerrecsak közvetlenközelemben megláttamegy régi házat, amely

70

eg)' bekerített térségközelébenállott.Aztán tisztán kivettern egy homá­lyos lé pcsőházai, amel)' a legfelső emeletenegy ki to nyba vezetett.Atorony.zobában váratlanul megjelenta beszélő szellem- mostou ülte'!J' aggastyánágya szélén.Az aggastyán csapzotthajaés kuszált szür­ke szakálla éppen megfelelő keret volt viharverte arca számára. Lát­57..ott rajta, hogy túl van élete alkonyán, mert fak6 bőre lazán l6gott acsontjain. Ráncos, kimerült arca szánalmat kellett bennem, de ahogyalaposabban megnézlcm,hideg futottvégiga hátamon,mert tisztánlát­tun, hogy szellemeerőlködve igyekszikelhagynitestét és ebben a kí­sérteties küzdelembeamár eleve csak egy győztes lehetett.Vezetőm is szánakozó szernmel nézte az ágyban fekvő alakot,

Fölemelte kezét és megszólalt,- Még néhány perc, testvérem ésakkor elnyered a békét. Nézd,

elhoztam magammal valakit, aki a titkos erőket kutatja. Utolsó üze­neted legyen néhány szó az ő számára.

Hirtelen tehát nemcsak szemtanúja, de szereplóje is lettem enneka különös jelenetnek.

Valami recsegő mozdulattal, amit félelmetes volt hallani, a hal­dokló megfordította a fejét és belenézett az arcomba. És ha a világvégére megyek, sem fogom soha elfelejteni azt a töprengő és hát­borzongató kifejezést, amelyet szemében láttam.

Te fiatalabb vagy, mint én - mondotta halkan. - De énmegjár­tam ezt a világot egyszer, kétszer, háromszor. Én is kerestem őkel..

Ó, mennyire kerestem!Egy percre elhallgatott és feje visszahanyatlott a párnán, míntha

emlékezetének lapjai között keresgélné, majd felkönyökölt és ki­nyújtotta hosszú, sovány karját, Keze a csontos ujjakkal és vaska­

. pocsszerü szorításával olybá tűnt, mint egy csontváz keze. Megfog­ta a csuklómat, majd belenézett a szemembe és éreztem, hogy pil­lantása egyenesen a lelkem legmélyéig hatol.

- Ostoba! Ostoba! - károgta. - Az egyetlen erő, amit találtam, atest és az ördög ereje volt. Nincs más. Hazudnak! Hallasz engem? ­ismételte meg most már szinte kiáltva. - Hazudnak!

Az erőlködés azonban túlhaladta erőit. Visszahanyatlott a párná­ra - és halott voll.Vezetőm még egy hosszú percre szótlanul állt az ágy mellett. Az­

tán az egész látomás eltúnt és megint a piramisban voltunk.

71

sl

8 maradtam a má ik szellemmel, aki eddiszerepére szoritkozotL

Közelebb lépett,úgy,hogymostott állott éppen a márv 'só el6tt. Arca egy nagyOD-nagyon öreg emberarcánakis mertem találgami. milyen idös lehet

- Fiam, a titkos er6k batalmas W1lÍ vének lépd kezükszaka be fognak vezetoja Tudáscsarnokába - mondottahangon, - Nyújtózz végig ezen a kövön! Réges-régen ezlén! volna, papiru~ ágyOD - folytatta a koporsószen1ra IDUIalVa.

Minden ellenkezés nélkül engedelmeskedtcm lilolkZa~

tóIDJlllk. Hanyau feküdt.em. a kövön.Ami közvetlenül czulán tőrtént, az még ma sem cgészeo

elóltern. Olybá tűnt, mint hogyha hirtelen valami fun:sa.1sú érzéslclenit6t adott volna, mert hirtelen minden izmomreveden és minden tagomat VaJam.j bénító letargia nyfigöZltem ólomsúlyúvá és magatehetetlenné váll EJóször azt

bogy lábam mind hidegebbé és hidegebbé válik. Ez az •fokozódott, mig egészen jeges hidegséget él'cztcm. amely arrevebet6en. de fokozatosan kúszou végig lábszáramon. majdt&demet és oonan is haladt egyre tovább, felfelé. Minthahszás közben derékig hóba zubantam volna. Egésza1sótestemlelesen érzésle1eonévált.

Azután úgy t.l1nt, mintha félálomszeni d1lapotba kerúllemés ~amba lassan belekúszott a közeled6 halAJnak valami rejelóér2ése. De ez nem aggasztott, rnert már régen megszabaduJhalált övezó 6si f~lelemlól es elérlccZlcm odáig, hogy liIozofifopdjam az eíkerülbetetlent,

12

azonban egyre jobban elhatalmasodotthát erincemen, jd h mi

et és úgy ztem, ho ezzel egyidejűleg

- bb és szúk bb k-ön'e szorul vissza, vala­lév6 özpont fe • míg 1'1 gzetv tel mind

hid 'elérte mcUemetés testem is tökéleteseno yan érzésem támadt, minthavalami hirtelen ~vro~­volna. Ezgyorsan lmúlt, de tudtam, hogy a vegs6 m-leh t messze.

mozgatni tUdJam volna megmerevedett ajkaimat, nevet-vo na azon a gondolaton, am y most k ztülvill t

Ezt gondoltam: .' . ,meg fogják talilni holttestemet a Nagy Piramis I ~e·

ezzel vége számomra az egésznek. .8 voltam benne, hogymindenérzé&em annak. tWaJdonU­szellemem most lépi ál a határvonalat a fizikai étet & a

, . vidék között.pontosan tudtam, bogy ezekben a pillanatokban élem végig, minden én:ését, semmiféleelleokezést oem taDúsitoUam­

l minden Ö$SZpOlttosítotl tudalom már csak a fejembenka­, ekkor hirtelen egy végs6, vad örvénylés támadt agyam­volt az éIZéSem, mintha valami tropibJs forgószél kapottés sodort volna magával fölfelé. valami keskeny tölcsél"­

felé - majd egy félelmetes pillanat következett, ~or azt, hogy kirÖPPenCIC a végtelen térbe. beleugrom az Ismeret-• és szabad voltam!

i más szó nincs a felsZ3badulésnak ana a kéjes érzésére,!i most osztályrészernül jutott. Szellemmé váltam. olyan lény­

ely kizárólag gond91atból és érzésbő1 teVódik össze. &Dél·hogy magával kellenecipelBie a test földi sűlyát, amelybe ~­

volt zárva. SzeUcmszerúen léptem ki földi testetnb61. mmta halott kilép a sírjából, de ez nemjárt együtt sernmiale ön­

tlao.sággal. S6t. ellenkez6lcg. létezésem tudata solckalé~mint valaha. És mlcg e magasabb régiókba való emelkedés al­~0adJ1lak. kéjesen szabadnak éreztem magamabbana negyedik

.óban, ahová beléptem.

73

for ' t U

. V - i az a 1CI1l()ft(l~ "

~f8I1:Bkkor lebegn is.csontből és húsból álló ott tes~:mn:

va l a k ömbön. A kife'ezéslelfelfd rduIt. e alig voltak nyi , dec a puPIU csillolárulta, hogy a szemhéj n ZMUl Ic teljesen. A két

resztbcn feküdt mellemcn - holott nem cmIékeztem rá, hogy ilmozdulatot tettem voln 'I án valaki keresztbe rakta karjaianélkül, hogy észrevettem volna? A kezek a lábak elnyúlva emáshoz simu1tak.. Ou feküdt, látsZÓlag holtan. testem - porbüvel~1yb61 kiröppentem.

Megfigyelttm, bogy valami balYány ezüstös t!nycsóva subel61em - az új IfUlgDlltból arraakataleptikus alakra, amely a kövfeküdt. Ez meglepó volt, de még meglep6bb volt az a fel.fedc=zésellhogy ez a rejtebnes psziclúkai köldökzsinór még inkábbmegvilátotta a Király TaméDet azt a sarkát, amelyben lebegtem á aholdsugáIhoz hasonJÓIIIl tükröz6dött a kőfalakon.

em voltam mAS. miDt egy fantom. egy tcsttc.lcn lény az ű

V~ mcgátettem. bogy azok a régi. bölcs egyiptomiak miértrázo ták bierogIifiikban egy madár festett szimbólumával azlelki alakját. úgy érez2em, núntha magasságban és szélessémegnövekedtem volna és kitajeszkednék, mintha csak szám •volnának. Felemclkcdtcm a leve be és ott lebegtem elhagyotttem fölött ugyanúgy, mint a madér, amely felszáll a légbe és epont kÖ1Ü1 kering. Tökéletesen érzékeltem, hogyan vesz körülvégtelen tér. Igen, a madárszimbóltnn teljesen helytáll6 volt

19 n, felemelkedtt.m az ürbe, lelkem elhagyta földi porbüvelegyéliségem ezáltal két ikenés7be bomlott és elhagytam a világamelyet olyan régen ismertem. Az az érzésem támadt, mintha rekivüli, inte éteri kÖMyQségűvé váltam volna abban a keuós tben, amelyben most lakoztam. Lepillantottam a hideg k6tömbamclyeu földi ma.radvúlyom feküdt és aklcor egyetleo gondolatlÖtte be agyamat, egyetlen eszmélés ha&a1masodotl el ePZ l'men. Ez az eszméles ezekben a rövid, néma szavakban fejez6dött

74

Iy a

zbcn kÖDD e-es porbu elyem fölött. K ' en bizonyi

valÓb:!iD mcgbaham és mé iv n az ein ' t e Iyetelhagytam. O

•n bogyha Iátúa teljesen leoyugözött volna. Ez a cébalan porb ­ly volt há t az, yet annyi éven keresztii.l tisztán láttam, és nem

min .rt I tlea, öntudat bústömeg. amikor e .ztem aés üresen IÜbÖző szemeket, hirtelen átéreztem az gész heJ)'7.d

nysz rű iróniáját. Földi te tem val6jábaD csak börtönöm voltmármint igazi lényem börtöne - , mo azonban kiszabadultam belő

Je. Eddig ide-odacipelt magával II földi térségeken egy szervrend­szer,amelyet bo zú ideig összetévesztett.em valódi énelllll1Cl.

Mintha teljesen megszúnt volna számORllS II n zk törvé-nye, a SZÓ szoros énelmében libegtema levegöbe:n. Hirtelen megj ­lent oldalamon az öreg pap, komolyan JtóságteJjesen. FolfeléforduJó szemmel- ami arcátmég ncmesebbé tette - , áhitatosan eztimádkozta. .

- Ó, Amon, Ó Amon, aki vagy az Egekben, fOOIítSd an:odat fiad­nalc: holttest felé lásd öt mveseo a szellemvilágban. Bevégeztdeti:.

Majd felém fordult:- Mosl megtanultad a nagy le két az ember, akinek lelke II Hal­

halatlanságból k letkczett, sohasem halhat meg a valóságban Fog­laldezt az igazságot"oJyan szavakba, amelyet megbtenek az embe­re És nézd!

A télben most hirtelen megjel t teli elfelejtett arcával egy 1.­

:ony, akinek temctésé:D több mint húsz eszteodövel ezelőtt résztttem, majdj61i mert alakja al egy férfi , aki több mint barát volt

sz ' lomra és akit II Ijira tizenkét évvel ezelőtt láttam koporsóbanVégül egy édesen mosolygó kisgyennek, akirol tudtam, hogy vé­

n bal t áldozata len.. - Ezek is éln mint ah gy te éltél é mint ahogyél ez II piramis

amely már a világ felének halálát látta - mondotta a mpap.T'Udd fiam, hogyebben í t Jybcn raj tózík az emberi-"g legősibb faj inak elve n emléke és az az Egyez g, am lyd

75

ré '~tlk ú j . Tu d meösi,Jökt.61 a id hozzák,

t rito il tilOlt. vi

hogy amikor az emberetekin

gy Atlanti wai tett é e . jkor elpusztítja ók~t saját egyenetleosé - sülya ugyanúgy, mintlantisz népe elpusztult. Nem :1 Teremtő volt az, aki a lengerre süllyeszteu Atlantiszt, hanem e aláira ítélt s igeten lakó erek. önzése, lcegyedeosége és szellemi vaksága. A Teremtő minkit szeret, de az emberek élelét azok. a láthatatlan törvények knYQzzák, amelyeket Ö helyezett föléjük. Vidd tchát vissza madal ezt a fi~lmmetést!

Hatalmas erővel támadt föl bennem a vágy, hogy meglálhaazt a titokzatos Egyezményt, és a szeUemúgy látszik gondola .ben olvasott, men gyorsan igy szólt

- Minden dolognak megvan a maga órája. Most még nem, fimégnem.

Csalódott voltam.Néhány másodpercig figyelmesen nézett rám._ Népedb61 még egyetlen ember sem láthatta ezt a titkot, de

után le járatos vagy ezekben és úgy jöttél közénk. hogy jóakaraés megértést hoZlál szívedbea, mégis lesz részed valamelylomban. Gy velem!

És akkor IcüIÖDÖS dologtörtént Mintha féWomba merüJtem oÖDtudatom pillaoatokra teljesen eltúnt és mire ismét magamhoztem, úgy éleztem, hogy más helyre k.erüllem. ott találtam magamhosszú folyosón, amely gyéren voltmegvilágitva, bársem lám .sem ablaknak nyoma sem volt - úgy képzelmn, hogy a fényfinem lehetett más, mint társam g1óriaszení kisugárzása. meg az alogó renyrezgés, amely mögöttemhúzódott-, bár az voh az mhogy ez' sem elegenda magyarázat. A falakal ragyogó rózsaszín·lerrakotta árnyalatú kövek alkották,amelyek. csaknem rés .kélctcsenilleszkedteJc egymáshoz. A padl6 fölfeléemCIkedeU,abbul a szögben, mint ahogy a pirwnis bejáratifolyosllja lejt.A fosó bcIülrólnégyszögleles és mcglchetósen alacsony volt,de azért

76

mintha(Dr. A illiam

ff, az IntézetI ön. a pi 6

os j I n a lcö e !ja: ,,Este nyolc óra'~ va-yt figyeltem me amely látszólag lassan körbejárt a 1-IaI'I-.

Pírami körül, körülbel- a közel . Olyanvolt, miDI v&­

. kis lángny Iv. A fén ' om kőrt irt le 8 piramis körül, majd el­

.Az éjszakajó rés.k~ztüIgondosanfigyeltem ezt a piramist- körülbelül tizenegy óra tájban ismét észrevettem ugyanezt 8 nyt,

mostmárkékes zíne volt Lassan, szinte egyenes vonalban moz­pti, elérte a piramisnak cSaknem a csúcsát, aztán eltúnt." Mr. Groff

~ beduinok között beszerzen értesülések. ~án m gáIIaplroua, hogyut a titokzatosfényt lég gyakranmcgfigyelték mára múJtban "a hagyom6ny szerint megjelenése sok évszázadra nyúlik vissza. AzIlabolc a fényt a piramis védöszellemeinek. tulajdonítják. Groff~baD b:nIlészettudomos magyar.ízatot bftsctt rá, de " ül.)

A mpap intett, hogy kövessem, majdmegindult lefelé a folyosón.- Ne nézz hálra - figyelmeztetett -, és. ne fordítsd vissza fejedet.Kis távolságra haladtwlk a lejtös úloo és akkor lállam, bogy a fo.

Lyosó túlsó végéről egy Iágas, templornszerű terem nyílik. J61 tud­Jam. hogy a piramisben vagy a piramis alauj6runk., de eZeIÖtt soha­

m láttamsem ezt a folyosót, sem pedigezt a t.emlet. yilYÚl tilOk­maradt és mind a mai napig elkerülte a felfedezést. önkéntele-

ülishevesizgalom fogott el a m glepólelet folytán. és ugyanplyannagy kíváncsiság kentctt hatalmába, hOb'Y megáJlapítsam a bejárat

L4C1(Vé"sét és tennészetét. Végül is meg kellett fordítanom a fejemet.gyo bátrapillD1l ak, remélve, hogy így felfedezem a titkosKözben márbenn voltarn a teremben. aminek nem volt láthatóta, csak lúls6 végén vettem észre valami nyílésszerű rést, ame­

azoaban n~szögletes és látszólag összetapasztott tömbök zár-el. Mereven bámultam a kopár falat, ugyanakkor azonban VaIa­ellenállhatatlan erő örvénylése ragadott meg, az egész jelenet el­

2.emem elől és ismét kirepültem az úrbe. Megint hallottaman&zokat a szavakat: ,.Még nem, még nem" mcgisméd6dni,

17

78

a

~kai~i va..&zsló

.Kairóbon az élet két kűlőnál l ő S2in1cD mozog. A. egyikősi arab világ. amely OU kezd6dik, amint az ember megindul kelfelé a központban fck.vó nagy térTöl, az Ataba el Khadrár6I, a •viszont a modem európai világ. amelyhez mind közelebb jut az eber, amint nyugati irányban sétál. Különós élet ez, amelyben a Klet és Nyugat, egy sziriai kereszlény ősöktől származó fiatal egyitomi, aki szilárdan meg volt győz6dve róla, hogy 6 Illés prófétainkarnációja és aki úgy is élt, mint az ilyen vilégmcgvetó pr6féhoz illik. Volt az európai negyedben egy francia nó, aki könnrel tudta elolvasni az írást bekötött szemmel is, ha hipnotitranszba került. voll egy furcsa öregember, aki híveivel egyetemegy hatalmasmosé szomszédságában i1l6 nagy házban lakolt ésannyira más világban élt, hogy csaknem minden idejét a szellemkel folytatott társalgással töhötte, volt egy derék és merész 001aki fittyet hányt Iba Szaud·király tilalmának és titkon mozgóképeket készített a $ZCDt Mclláról, aki azonban ez idé szerint t

tb angyalok vezetésével tanulmányozta a titkos tudományokat,egy híres fakír, Tahra bey, akinek meg sem kottyant egy törrelszűrni saját torkát, vagy pontosan szíve fölött kést döfni 8 melléanélkül. bogy e keUemetlen müveletek a legcsekélyebb kárt okták volna benne, vagy akárcsak egy csepp vér is mutatkozott voutánuk. - és mégj6 egynéhány más, aki lekötötte érdeklődésemetfigyelmemet Bár nem áll rendelkezésemre hely, hogy vaJamennükról írbassak,~ ebben 8 fejezetben legalabb nébányr61 futópet szeretnék nYÚjtáni.

Aztán van a kairői életnek még cgy részlete. ami régen érdek!és ez a vallási oldala, miután több mint ezer esztendeje itt van

80

"~(ópoDtja a mohamedan kultúrának. Az áll oly ke-t tud az iszlím na vallásáról, annyira ytelenek a róla al-

tott fo Imai, hogy rd laltam egy t Ije fi J le­o. ahogyan a kőzépkor és modem g a keleti szin és piszok, s a

o i higiénikus szürkeség lal " kom és néz farkasszemet cgy­m l.

III ebben a Kair6ban találtam azután tömegesen médiumokat ésarázslókat, vajákosokat és csillagjósokat, csodatév6ket és jövén­-mond6kat, fakirokat és nt m reket, ott voltak alámennyi­

en, mind a hetvenötféle változa I 8 konnényzat minden nehéz­relése és korlátozása ellenére. amely több ízben is tanújelét adtaros zallá ának azáltal, hogy legtöbbjük tevékenysé gét törvésnyeltiltotta el és amely ez idó szenat is elég gyakzan szeréz érvényt en­nek a törvénynek. Be kell vallanom - az érdekeltek egyik-masiká­vaj szemben érzen rok onsz vern ellenére is -, hogy a konnány­nak minden oka megvolt rá. hogy ezeket a korlátozásokat életbeléptessék. Kuruzslók sall:olták. a hiszékeny embereket. a fele l tlenfecsegők köré tömeg n sereglettek a hivők. és az öncsaló látno­kok minden szavát készpénz gyanánt fogadták. Talán soháscm fog­'uk megtudni teljes egészében, mekkma kárt okoztak azok ajöven:­dőmond ö k, aki kn k jóslatai irányftoUák az embetek L, de a kor­mány éppen eleget tudott róluk ahhoz, hogy végre intezkedésckett gyen. Viszont volt néhány ember, akinek egyénisége - mestersé­géLól fiiggetJeoül érdekell Volt például egy 16, aki ~at

S7.emem láttára pusztán imával és varázslattal megölt egy tyúkot,oh egy szudáni néger vajákos asszony. aki pontosan megmondta,

hogy India az az ország, amely nagy szereacsét jelent számomIa,igaz, hogy azutAn nébány jÓ6latot is mondott, amely telj~elnem vált be.

A varázslót, aki a tyúkkal kapcsolaibanazt a különö dolgot mű­e te, nem fogom 87. alábbiak során megnevezni, mert egy magasn . egyiptomi kormánytisztvisel6nek megigértem. hogy nem esi­ok reklámot neki. Ennek a éré n k a kulisszák mögötti okai val

- . elen foglalkoznom. de mindenesetre figyelembe veszem és

81

82 83

Ó

~...:.an csi ll

J Vn F. . z el melletti zdu

tiszta, fehér vászonnal áthúzott pamlagraF I i az ú'ra isszatértú csoszo ó é ' és a következő per m

l a szobában egy hatvan örülinek látszó, tagbaszakadt em,üdvözlés jeléül megérinl II h mIo . amikor m giel nt az

~ nyilásbaD.F .ét és VáI.Iát fehér kendő borította, amely alól egy hollófekete~ffirt kandikált ki, Erős arcvonásai jóindulatot árultak el. ba-

és kis szak.álla volt. Szeme valószínűleg nagy lehet de ál-öan a földre sűtőtte ésa szemöldökét nyilvánvalóan száDdéko­összehúzta mindig, úgy. hogy a zem g Z k kenynek lát­. Erősköd ött, hogy csak maradjak a hely n és jómaga ; el-

lyezkedett egy öblös karosszékben.. fi'Köriilnéztem a magas és szell& amelyben taIbbaIblmik tömegevolt felhalmozva.. A falakat négy!I2Ögletestáblák diszí·

nek, amely kre sárgaalapooszép, vörös írású Konín-idézetdc voltake. A fal egYi.IC bern ly két kitömött barna vidra állott. Az

"lQlaikpáJ' rkányolcat írásolc halmaza borilOUa és a fedő porréteg utánítél­nyilván eszten k óta senki sem nyúlt ujjával homjuk., mellettem

, egy nyomtatott arab almanach feküdt, míg a szobábanel-o több helyen üres tin~veg l ett felfedezni

A varázsló néhány rövid szőval kifejtette. mennyire me iszteló­k tartja láto tásomat. és leért, hogy fl gadj el némi könnyű fris­

miel u a továbbiakra rátérnénk. Köszönetet mondtam neki, dcc az egyiptomi vendéglátók szokásait, kértem, hogy ne fárad-

a ' , . ítéssel, én u l I i 20m. Erre . . t ·1

ott é. ezt a ki • Ó ital kö szö el elfo tam. Mialau '. szolga el a ó ebbi bazárba. igyekeztem az öre -

rt I on i lium ' I . I ·k . tem é17. n n ót

emcmcJok azokról 8 kill1n6I mutatványáról

cserk észés után i -Inapon rabuktannom. Athai . onalon,amc~

ri beford tam egy 7ajos forgaJomlÓl nk y fe tói ü ~ű régi n be, amely az EIAzbar m8 szomorú Bab cl am temet6 özött feleszik. Amtán sokái kraltam gyalogszerrel és magányosan, sőtét sikátorokon k.k svc a varázsló háZAt.

Zegzugos mellékutdkon botorkáltam át, ame1yclc olyan knyelt voilak, hogy fölöttük az ég csak valami szabálytalan volá ou a báztetók között. Végül is egy kanyargó utcábanfábtam a házára, amely nagy kiterjedésű, még a Icözépkorbólépület volt. Homlok2a.ra nagy, négyszög1etes k6tömbökbölamelyek felületét vidám színek tarkitotbik. A felső emeleten Iablakok sorakoztak.

Két súlyos. faragott és bajlitott szárnyas ajrbn keresztül egyiny, de magas c16csamolcba jutottam, ahol néhány széket

alac.scmy kávézóasztallcát találtam, de egyébként nyoma semsehol éleS léleknek. Egy másik ajtÓD keresztül bekukucskáltamSZOO\$zMos szobába, de OU sem volt senki. Em: azutmegy kivekkel kirakott ösvényen álséláJtam a bels6 udvarba. amelyben­lomban álltak minden.féle papírok és terjedelmes okmányok,Iyeketolyan balalmas porréteg borltott, mintha ez lett volna arázslók évszázados iral1ára. Vagy öt percen keresztül bolyonvigasztalanul körös-k.örül és azon löpreDgtern, hogy vajon mikorgak végle látni valakit, de miután egy lélek sem keriilt 8

elé, újra kimentem az ulcú'a és kaeslem egy barátságos szdot, aki maga felmerészkedetía ház felso"bb régióiba. Néhánycel később visszatért egy körülbelül tizenhét évesnek látszó fiaember társaságában,

Az utóbbi lágy. vontatott hangon megkérdezte tölem:o - Mil óhajt kérem?

Mikor megemlítettem a varázsló nevét, meglepetten h6vissza. Az európaiak nyilván óan nem tartoznak az ügyfeleirébe.

- Atyám? - kiáltotta. - Miért óhajtja 6t látni?

I lő írt h' y I • osi ma áról. Ehclyet1 ö

v keresztk ' k. al'lrVeDCSlr:m v tam a kérd" úgy. o

szol Z1.8 ' iku e .ptomi édes~gek , mezzel k.everf~

zalisztból sütött nagy ütemény k t, banánt, kétszersühet és .harakban a perzsa teát, a házi ' egy árnyengedett. sót, amikor megbizonyosodott l le, bogy vángemnak nem az a célja, hogy mődszereit nevetsé essé t

va y esetleges knruzslásait leleplezzem, egészen barátságossáDe a barátságos magatartáS mögött is egész idé alan érezternmi állandó el6vigyázalot, mmlha mégsem akarna teljesen betéstengedni éle~be egy kUlországból jövő idegennek.

Mégis felajánlotta, hogy megrajzoljaa horoszkópomat.havele nevemet, apám nevét, szüJetisem helyét, idej6t. IgyekmegéItetni vele. hogy nem ebből a célból kerestem fel és kül­is annyi ellentmondó jósJatot kaptam már,hogy inkább választmdatíaaságot, mint hogy ezeknek az ellentmondó jóslatokniisszccgycztetésével vesz6djem. Az öregember azonban nemilyen könnyen lerámi magát és kijelentette, hogy akár akarom,nem, őt annyira érdekli személyem, hogy szeretné kiszámítmiletéscm égi konstellációját és megirni hozzá a Ill8g)'3Iázatol,majd kielégili a kíváncsiságát és - reméli - az enyánet is.unszolt, bogy végül is megadtam neki a kivánt adatokat.

Aztán felkért, hogy tegyem a kezemel egy papirlapra. majdceruzávaJ kirajzolta tenyerem tÖI'Vonalát. Ebbe a rajzba néarab szót írt bele. De hogy ez mire szolgált, azt sohasem simegtudnom.

Most a mBgíára tereltem a szót, de csak kitér6 fe1e1etebt kAzt hallottam róla, hogy taün 6 a legnagyobbvarázsló Kat'('(bm

nem vagyok teljesen tisztában ennek a megjelölésnek az értékCviÜgyesen más irányba terelte a beszélgetést, úgyhogy az id6

oagyobb része azzal telt el, hogy én voltam kénytelen meouró):. :li életről,

- Jöjjiio visszaöt napmúlva- mondtavégülfelemellcedvePontosan ViSSZJl is tértem és miulán megint végére jutottunk

wzetőmegvendégeJésnelc,elővett néhány maitettpapír-ívet,

84

<IU\JU4J\, é ozöl elem,bogy gokénytelen vollam elf dili valami amit

semkértem és ugy csak le ' yt len voJram fi lajánlani némi honorá-r:iumot . viszont - vid odá után - 6 fo el.

ost hirtelen &ökélotesen megváhozott a viselkedése. FeJajánlot­ra, hogy bemutat egyet- ' st varázsló hIdományából.

- Adja ide a l..sebkmdój .t - mondotta, majd alighogy kézbe vet­le, rögtön vissza is adIL

- Helyes! Most szakitsa ketté!Megtettem. Elvette t Icm az egyik darabot é ráírt aJamit egy

tollal, amelyet az asztalon áll6 tintásüvegbemárto«. Amikor végzeuaz írással, összebajtotta a vászondarabot, visszanyújtotta nekem ésfelszőlított, hogyhelyezzem a pamlagon mellettem fekvő réz hamu­f.Ücára.

Némileg felcsigázott klv6ncsisággal vártam a soronkövetke7JÓműveletet. Az öregember el6vcu egy darab papírt. és egy nagy há­romszögel rajzolt rá. A háromszögbe nélWIytitokzatos jelet és egy­két arab betűt irt bele. Aztán odanyújtotta felém a papírost és kért.hogy helyezzcm ri az összehajtolI zsebkendödarabot Engedelmes­kedtem, Egy-két perc telt el, közben érthetetlen zsargonbannéhánymondatol monnogott és szorosan lezárta szemhéjait, majd hirtelentágra nyitotta a szemét,

Abban a piJlanatban a kettészakított zscbkendödarab meggyul­ladtés hatalmas l'nggal égett a mellcttcm fekvő bamutáJcán. Meg­:bökkenve néztem a magama csapó lángnyelvet, amely olyan sűrű

fiistöt fejlesztett, hogy az egész szoba tele lett vele. Alig tudtam lé­I~gzetet venni, a füst csípte ft SzememeL Felugrottam és az ~jtó felé

ettem. Dc a mágus megelózótt, behlvta szolgáját, kinyittatta az~ ablakokat, és kiszellÖ'Ztette a szobát

Nem nagyon izgatott a kérdés, bogy a látott mutatvány valódiágia volt-e, vagy csak valami ugyes bűvésztrűkk, amely könnyen. ,ó vegyszerek alICalmaZáSán alapult, annál kevésbé, mert nem~donitottarn valami nagy fontosságot magának az egész mutat­

. Az öregember azonban láthatólag igen biiszlc:e volt rá.- Hogy gyújtotta meg a zsebkend6t? - kérdeztem.

SzelIc:mcim segitségével - magyarázta; ami persze egyáltalánvolt magyarázat. Dc hál annyiban hagytam. Egyiptomban álla-

85

el. amás színű,

Eszembe jutonak k az afrikai v ~ osok, akik vágják ak k torkát és az tán vén fröcskólnek. a hivők fejére, tehát iutasitottam a nagylelkű ajánlatot De hiába, mert 6 csak erősk

ésbizalmasan elárulta. hogy a küswbön élló varázslatos művelevén egy hatalmas . Ilem segíLo;égét nyerlletem el, akinek nagyDál vehetem munkámban. Én azonban továbbra is elháritottamgamtóla dolgot. Végre, mikor sarokba sz rüou, kijelenleu.em, haz ilyesfajta ceIeDl6niák utá lot keltenek bennem és inkább lerndok a rirbató el&Jyökr61. Erre sürgósell megígérte, bogy véronról sem lesz, amire végül mégiscsakbeleegyeztem a dolog

M gint ott botorkáltam a szűk, poros sikátorban, amely az ­varázslórozoga, ódon házáho7- vezetett. Ezúttalegyenesena barfibazárb61 étk , amelyazAtaba el Khadra tér mögött fi

gy kis, kövér és fehér tyúkot szoron attam jobb hónom a1atL Étem meleg lüktetését és azon töprenglcl)1, hogy vajon milyen soszán majd fi ki az ö m r.

Ami or m 'trkc7.tem , a varázsló rendszerint komoly arcasolyra derült. Örömét fejezte ki, hogy mégis teljesítettem k'Felszólított. hogy tegyem le a tyúkot a padl6 z y gének köre és azután lépj . el háromszor az i . saro kb áll6 tömjéntölő fölöu, Miután a tyúkol elhelyeztem. ma'd m enem az ell ' z illato '[ n, I t I dl ln a esnézte! "Z az e rrel és 3. madárral. Az ember I deu clarP1I1, kis n e . Tet rajzolt . amelyet azut kilenc még

. szögrc osz ott. Ezek mi g. ik é egy-egy li zh

86

betút írt. Majd i Ó, rni zti y-ogott, tekintetét mereven a tyúk.ra szegezve. Közbea

ig d- ögöu, j b mu t jj l i nkén ly ro u-n ~totta ki, mi ép ami csot a A szegény

is megrém t és elszaladt a szoba sarkába, ahol is egykm~ meaedéket. A erre fel rt , hogy fog-

kö . Én azonban kij l t -

, hogy semmi kedvem g egyszer hozzányúlni. Erre a fia jöttbe, megfogta a madarat és vi Jyczte ami a helyre, aho el-

ült.sakhamar megint felrebbent és másodszor is a sarokba akan

menekülni, amikor a varázsló kemény han gon rápamnc olt, hogynwadjon a helyén.

És a tyúk abban a pillanatban mozdulatlanná váltMajd észrevettem, hogy elkezdett egész testében remegni, de

annyira, hogy csak úgy 7imgtek a lollai.A varázsló felkért, bogy - ugyulúgy, mint az immt - ismét lép­

jek el lWomszor a tömjénfüstölő fölött. Amikor visszatértem apamlaghoz, észrevettem, hogy a tyúk. már nem a varáz:slóra néz töb­bé, banem felém fordítja kidülledt szemét. Merev tekintetét aztánnem is vette le többé rólam.

Ekkor különös dolgot figyeltem meg. A kis állat pihegése egyrebezebbé és kinlódóbbá Icu.. Szimesipolva kaplcodta a lélegzctet

éskö2'hen egy semcsuktabe a csc5rét, mintha csak állandóan l •veg6hiányt érezne.

A varázsló most letette kabalisztik.us papirját a közelbena padló­ra, majd lassan bátrálni kezdett. egészen addig, amig csat a nyitottajtó küszöbére nem ért, ahol is - egész id6 alatt DlCMYaÍ a tyúbanezve - elkezdte mormogni kiiJönös fohászkodásait Ezek a félig&1eksZCIÜ, érthetetlen szavak, amelyeknek volt mégis bizonyos pa­rancsoló aláfestésillc, egyre bangosabbá váltak. és a madarat valanúélöntudallan állapotba riDgattált. .

A tyúk végül annyira eler6tlenedctt, hogy a lábai nem bírták töb­a terhét, Ugybogy leroskadt a padlóra. de testét még képes volt

egyenesen tartani. Két perecel k.és6bb már ez is megszúnt. Oldalá­fordult és végignyúlt a padlón. De szelleme fellázadt a végzet el­SZÖrnyű erőfeszítéssel 4..yek~U az állat megint lábra kapni, de

87

kin'lleri':U' I új ra vi zaroskad ég néhány perc leli el és ekkte ger - sen rángani kezdett, tol ' pedig szánalmasan reme

.d z 8 mo ' d job l It, míg végre teljeseolIW'a . test zdul tlanná áll, a fej megmerevedett és Lá

gy a m leg kis é öl • amelyet fél 6rával czel6« hoztam lb

zárbél. i dta páráj' . A megdöbbentő . ánytól sza válltam fel és a szívemet valami rossz érzés szorította össze.

Az öregember felszólított, hogy takarjam le zsebkendómmema . testét Majd nyomatéko hangsúUyal jelentette ki:

- A varázslat sikerűlt, Mcstantől kezdve az a szellem, akijeiéül, hogy hajludó ÖDt szolgálni, etpuszrítoua ezt a tyúkot,már az ön érdekében fog dolgozni. Néha előfordult az effajtarázslat közben, hogy a tyúk nem múlt ki és az annak a jele vhogy a szellem nem volt hajlandó a szóban forgó egyén szolgálaba szegódni.

Különös házigazdám még most is állandóan a földre sütöttemét, amit egyébként az egész ceremónia alatt is megfigyeltem.nek a viselkedésnek furcsa magyarázatát adta a most kövemegjegyzésében:

- Amikor elmondom a vaIázsimáimat, hogy felébresszem alemet és amikor megidézve öt. parancsot adok neki. sohasem nIá. Ez azok közé a szabályok közé tartozik, amelyeket feltétlenülkelllartani. A:z állatáldozat azonban mégoem fejeződöttbe. Fi~

jeD rámol Be kell c magolnia a tyúkot, hazakell vinnie mag ávalúgy becsomagolva tartani másnap estig. Aztán ha az éjfél órájaérkezik, akkor a Kaszr-el-Nil hídról a testet a Nilus vizébe kellnia. Amikor oldalvást belehajítja a vízhe. ne felejtsen el kívánnilamit és a szellem egy napon majd teljesíteni fogja ezt a kívánsá

Zsebkendóm nem volt elegendö a tyúk tökéletes becsomagoltehát körülnéztem a szobában, és rábukkantam az EIAhram (Amis), a népszerű kairói lap egyik példányára és még ezt is a flzsebkend6be csavart test köré burkoltem. Amikor hazaértem,tam az egész csomagol fiatal arab szolgámnak, azzal az utasthogy eszébe ne jusson kibontani a csomagot, 56t holnap estig hzá se meljen nyúlni. De a figyelmeztető tiJalorma nem volt ­Utólag megemlítettem ugyanis, hogy a csomagban egy áldotyúk van. amelyet egy varázsló ölt meg tehát semmi esetre sem

88

bel m genni. A szolga rém ültea húződou vi tőle és nyirelehetséges volt, még a szomszédságat is k:eriilte.

Aznap este egy vendéglőben va egy amerikai, meg egyiptomi barátomma.1 és ott elmeséltem n kik. az eg ' z történetet

I és annak feláldozúáról. Mindketten hatúozonan azt állí tot­tAk, bogy a tyúkot nem mágia, hanem lami más ölhette m g­JlZonban lartózk:odtam az állásfoglal ' I, s közben kés6bbre ha­I ztot1am magamban a dÖlltést. Mikö7ben részleteseo előadtam atorténtekct, harsogó derültséggel fogadták szavaimat és az est folya­mán beszé lgetésünkben gyakran felbu kant a szerencsétlen tyúk.Bekell vallanom,bogysokszormagamismcsolyogni voltam k.ény­

len csípős tré fáikon, a távol lévő varázsló rovására, aki gúnyoló­dásuk célpontia lett. Hirtelen - éppen akkor, amikor vacsoráink kö­zepén jártunk - a vendéglőben minden lámpa egyszerre kialudt. Atulajdonos minden erőfeszítése dacára scm tudta többé rendbe hoz­ni III világítást, végül kénytelen volt gyertyákat hozatni, úgyhogy avacsorát leverő félhomályban keUeU végigennÖDk.

Egyiptomi barátom - egyébként meggyőződéses szeptíkus, aki III

Sorbonne-on nevelkedett - egy pillanatra elvesztette jókedvét és.sziporkázó humorát.

- Ezaz ön varázslójának a műve! - zsémbeskedett, de a tréfinakszánt megjegyzésból is kicsengett a félelem rezzenése.

Természetesen lehetséges. hogy az egész dolog nem volt egyéb.mint egyszerű, véletlen okozta rövidzárlat - de III körülmények.,amelyek közt le7Jljlott, két másik hasonló jellegű eset emlékét éh­resztették életre bennem. Az egyik eset saját. személyes tapa.sztala­tom, a másikat Robert Hitchenstöl, a hires regényírótól hall ottam,.aki személycsen ismerte az abban szereplőszemélyeket

Az első eset több évvel ezelén történt, amikor killónoozó vallásikultuszokat tanulmányoztam. amelyek akkoriban Európában és~rikában mindenfelé elbwjánzottak. Az egyik ilyen szektának. av~zetője egy kétes kalakterúex-lelkész volt, akit az egyház kiköm.Iletl. de aki jelent keny képzettségű és smggeszdv egyéniség voll.

Kutatásom soránkiderült, hogy ez az embererős hipnotizáló képes­seggel rendelkezik, ezt az adottságát azonban méltatlan célobaI1aszoá.lja fel, s a tel j be még vagyonukból is kiforgatja III hiszé­eny embereket. Felfedezésemet azonban magamban tartottam,

89

mi8:ZOI!\bEm az It,

'~"ban oztam az utviszonyban ol A

a I t , . or legnagyobb ~1ePrlJ

semre azt hallottam t6le, hogy ppenútban van a kiugrottsa relé - mint nyugodtan kijelentette - ott abija vele Ö

éj ~ oda ezettem a legközelebbi uacai I'mpihoz, fi ' agosság felé forditottamés megvizsgil&am szeme feh~ét ' pupiit Egy pillantás .elegend6 volt annak megállapítására, hogy teljhipnotizált állapotban van - teh't kötelességemnek tartottam, hazonnal dehipnotizáljam és rábeszéljem. bogy téIjcn baza.

Másnap fellc:erestem egy barátomat, hogy kikájem ranbeo az ügyben. Az iUet6 egy indus volt - igazság szennt senkimint az a barátom, akirol India tiWJi clmú könyvem második fe'zde szól. ElmoodoUam neki rniodenrészletet, amil eddiga voltgarázdálkodásával kapcsolatban megállapUani sikerült és anmeggyözódésemnek adtam kifejezést, nem volna SZabId megedni, hogy az ilyen veszedelmes ember zavartalanul fokár1ékony tevékenységét, Indus barátom egyelértett velemrendkiviil haragos len és felajánlotta, hogy 6 majd súlycsálokhelyezi ezt a gonosz embert. Tudtam, hogy ez az indus ismeri16fOldjejógájánaJc és a keleti fakfrok művészeténekminden t inbinját, tehát az 6 ajkairól elhangzott átok. nem lekícsinylead6 doMiután az volt az érzésem. bogy ezzel már túll6nénk a célonmondtam: tegyen úgy, ahogy jónak látja, de én csak valamidebb cljárúra gondoltam, mCgpedig arra, hogy talán panmcsomeg ennek a fickónak: hordja el az irháját, és soha többéneID

kozzék. Indus barátom azonban kijelentette, ogy én ezttem, de ó a maga részéről kimondja az átkot - és ki is mondo

E szertartás végeztével elhalároztam. hogy én is végrehaj7.ándékomat és ezért felkercstem az ex- pol Taní1ványaikö

találtam az álprófétát, egy kis el6csamokban, ahol éppen lelan zavar walkodott.

A szoba ugyanis hirtelen tökéletes sö r beboruIL

90

veVé új í"uli szá

oz tériteni. A többiogy mi [ rtént .ll " ült valam nnyi helyük" és figyelté1c m terük ló-'sia.t, amikor egyszerre csak valamennyi vi11anyJámpa - mintha

megannyi bomba lett volna - feIrobbani és mmden irányban üveg­záport árasztott A terem abban a pillanatban CI -1' A 't­

ségben és a káoszban egyszerre csak azt hallották, ho rnestI mpa puffanássalvégigzuhant az el6adói emelvényen és rémülben hangosan jajveszékel.

Magam is elmentem a szállodába, ahol az el6csamokban néhányrt vetenem papirra és ezz J az irást lezárt borítékba h I ztem.

A levelet "adtam a hívek egyik azzal a kéréssel, hogy továb­bítsamajd mesteréhez,amikor az már olyan állapotban lesz, hogy alevelei elolvashatja.

Az írás ultimátum volt. Pel zől ítouam emberemet, hogy hu n­négy órán belül hagyja el 8 várost és soha többé vissza ne térjen.,

különben a dórséggeJ gyúlik meg a baja.

El is utazott. És tizen hőnappal kés6bb megtudtam, hogy egyten háta mögötti kis falU(:skában meghalt.És most következik az egész történet legkülönösebb része:Az előadó mre pon a pillana borult teljes sötét-', amikor indus barátom látkozá i szerta csúcspontjára ért.A más dik t - rt t a végz süjto Lord Carnaevon nev h z m-ik. aki fíaanszírozta .0 I az' : . 0 , amelyek Tutan iam

'. ak fdtár sához vezettek. Az eg 'Z világ ismeri ennek a csodá-t; If k a rt t t azt is, hogy "ez a szerencsétlen( krataröviddel a sír f l u vérrnér lés n p It el.

"~fesc~k. azonban azt is tudják, hogy a r gi egyiptomiak átkot~ 1Q(l1D<!l.:ak arra. aki II sírt meg fogja szentségtelenítcni,

91

A t D gyal • t Dd s bb orvosi ápo)'

a Conlincntal avoyban, Kairó tegnafi küdt, Egy este, nem sokkal megérk

I o 01 ' ) n i zavar állott bes-zálló v amennyi lámpáj kialudt. Csaknem e teljes órán k

l tarton ez a tét 'g. És am' r a világo g ismét ki ~

ápol nő holtan taliIta ' gyában Lord Camarvont!De visszatérek a tyúkra.Másnap éjfélkor egy gyanús alak köv Iygott a Kas.7J'-e1-

. don, várva a kedvező alkalmat, hogy egy bizonyos áldozatifitöl megszaba.duljon. A feladat kivitele sokkal nehezebb volt,ahogy első pillantásra látszik.. A hid ugyanis Kairó európai nedének kellős közepén fckszik: egyik oldalon egy nagy angol Icny. néz vele szembe, mig a hid másik végm 8 brit föbiztos reziciájának. frontja áll. amelynek: környékén állandóan rend6r6ciIkálDak. Márpedig, ha meglátnak egy embert, aki egy tipapirba burkolt csomagot hajít éjszakának idején a sötét vizbeból csak cgy következtetést lehet lcvonni, nevezdeSen aza.egy gyilkos próbál megszabadulni áldozatának szétdarabolt holtét6ll Végezetül azonban mégiscsak kínálkozott egy kedvező p'nat - a csomag átrcpiilt a hid karfájáo és amikor csobbanással abe esett, az éjszakai vándor mcgkÓDDyebbiilten fellélegzett ésmárbiztos léptekkel elsietett.

Arab szolgám hálát mondottAII~ amikor épségbentémi láton. Oly boldog volt, mint 8 kismacska, amelynek sielsó egeret megfogni.

Követkew látogatásaim során megpróbáltam varázs16mvenni arra,hogy múveleleit kissé részletesebben magyarázzamert szeréttem volna rájönni, vajon nem csupán búvésztl'ükk­van-e s7iJ?Az öreg azonban csak szúkszavúan nyilatkozottlogról, és mindegyre hosszas ballgatásokba esett, mintha csakben valami más világon -1a16n szellemei világában - tartózkívolna. Lassanként rájöltem, bogy ugyancsak nehéz fel dat

92

.ól" nyitni et a n' aL Sar t fia .mi gg . uozölte velem, hogy a ~ basem árulja el senkin sem a titkait. ogy ő m - fiú - régebben unszolta, hogy taaí sa meg

a rej lye mú I j ' ga ' 7.t a pályát Tel-

v aszIani - az a nban elutasnona, mondván, l'.ogy ez Be-

h és v delmes rnestersé g. M sélt neki az apja - mégpedigint gyakran elő f ló ip ' . ) - arról a varázslóról,lidézett egy szellem l , denem tudta ismét elűzni, aminek az letteredménye, hogy a szellem ellene fordult, és súlyosan bántal-la.A fiú tebál a jogtudomány aránylag kevé ártalma tanul-

'lDányozásira adta ma t.Végül is magamtól jöttan rá, hogy miért lehetetlenség az öreg

!Zámára elárulni titkait - legyenek azok bár valódiak, vagy hamisakmert hiszen éppen a rejtelmes voltuk. kölcsönzött er61 és tekin­

télyt számára.. Elhatároztam tebát, hogy nem is unszolom tovább.Egészen tenn· zel volt, hogy nem zivcsen ad felvilágo itástolyasmiről, amitől himeve és vagyona függött.

De ba már közlékenységre birni nem tudom - gondoltam egy al­blommal, amikor megint ott ültem a poros szobábaD -, talán rá tu­dom beszélni legalább arra,hogy kifejtse e titkok mögött rejlő álta­lános elméleteket.Talánebből a hírneveskútfonásból hitelestudúl1nerithetek a szellemem vonatkozólag, amelyekn~n annyit hallot­tam feesegni Egyiptomban. Hiszen mialatt vele beszélgettem, a zártablakon kercszbil is állandÓUl fülembe zúgott egy tam-Iam kooak,ritmikus pufogása: a szomszéd házban valami obskurus vajákos"Sejk próbálta kil1.mi dobolás és éneklés segitségével egy beteg em­ber!estéMI azt a szellemet., amely álUtólag megszállta és ilymkép­

betegségének otomjává vált.- Az ön népe nem hisz a mi 6si mágiánkban szólt belegondo­

latairnba-, pusztán azért, mert ez a mágia számára érthetetlener6k­líöz, mégpediga zellernek erejéhez folyamodik.

Nem feleltern. Minden nehézségnéUcül megértettem keleti állás­lját, hiszen másképp nem is érdekelt volna maga Kelet,

Szellemek mindenüttvannak.Ha egy ember beteg, szerencsétlea,gy boldogtalan, akkor az a feltevés. hogy egy szellem furakodott

betestébe vagy életébe - ba viszont gazdag, vagy hatalmas, akkorgyancsak valami jó llemn Ic. tulajdonilhat6.

93

Éppúll. Y

alW:nck n . eredet- • akik~t unyt e szellemei,hanem egyenesen beleszüleueka szellemvilágba Ezek a talaidon II ek. De nem za- zet éveszteai öket az állato lelkével, mert azok egészen márI [donságo rendelk znek, vannak közöttük olyanok, akik cnemolyan értelmesek, mint egyeszes ember, mások a Szentek j .gávai dic: edhetnek, .szont igen sok o yan is van, aki valób,,anyját61, az ördögtől származik". Atényaz, hogy a szeUemvilágJkőit három ro osztálybalehet sorolni: a tulajdonképpenilemek, vannakaz emberi eredetü kek és az angyalok. Az anlok ál talában jók es ugyancsak sohasem éltek. a földön. A szellem_ akiknek.hasonlóképpen nem volt földi életük - jök, vagy roAz emberi lelke természetesen tulajdook.éppen azok a férflak .nők, akik in él a földön, csak kiléptek a testükb61 a halál után.

Tudja megazt is, hogy miként azállatok gyakran arra teremlódngy az em .olgái legyenek a fCldön- mint ahogya kutya, a l

ésa teve csak van, hogy szolgálja azember akararál - , épp .vannakbizonyos fajtájú szellemek is, Iyek az ember szolgálatá

líthatók, akára lálh tő, akár a l' anvilá ak élnek. Tenn 'csak bizonyos ~tájú szell azok, amelyeket engedel

ségre lehet szeritani a földi úr P iránt Az ősi idők mái'~

mint ah gy ma élő oéhán. igazi ó . '~a is - vollakéannaka tudománya, ogy miképpen heten • elmessé tenni ea szellemeket, Egy sz óval, ez a . r ul ak bizonyos formái

- És milyen mőd zerek \' 'k lérésére? - kérdeztem- Mielőtt az ember para c: nekik. elsősorban is

kell tanulnia a neve; . A . tán . ll' i egy papírra amirázs l to . a _ Ile n . yos idézeteit tartal .za. továbbá számokat kell c . m értani ábra - rendrint e y kettős négyzet. de z"g - I f n. H

94

ítségül kell venni az é ö tömj . és az il ayeknek összetétele aszerint válto~ hogy milyen faj .~ú az a szel-rn.ekit ,. , egyedszer, bizonyos at,

ST.ÓvaJ •.az~ szav ' t" kell ki' ünk.. És végül mindezt a ké-pe~ csak úgy saj " juIc cl, hogy abba sajit tanítónk vezet be.

Egy percre 1ha1J n, majd igy folytatta.- Ennek a tudománynak az e ~á 'láss azonban nehéz es vesze­

delmes tanul6ssal jh. A mágia minciig is a kevesek. tudománya volt5 az is marad örökre. Szabad Inemönnek a tanárainkról, mintahogy most is beszélek r61uIc:, de valőben éItékes és gyakorlati lit­kok elárulása tekintetében én is megfogadtam a magam tanítójáoak,hogyezt sohasem fogom tenni, kivéve, ha sokesztendőre majd egytanítványt fogadok magamhoz, Rossz dolog volna az emberiségszámára. ha titJcaink. köztudomásuallá válnának, mert egyrészt agonosz embereknek végtelen leb t - nyitn· önző célból káro­kat okomi másoknak, mig mi!lrészt mi magunk elveszitmmJcazt I

hatalmon alapuló tekintélyünket, melyet mindig is elvcztünk. EI­áruJlWom önnek, hogy mindeddig nem oltam haJlandó egyetlentanítványt scm magamhoz fogadni. Végül pcnze mégis kénytelenleszek rá, mert testvériségünk törvényei el6úják, hogy beavassunk:valakit, mielőtt megbaJunk, hogy ennek révén a tudás kMibb éljen82 emberiség körében. Miután azonban tudom a baWom pontos dá­tumát, majd még jókor megfelelbctck eMele: a kötelezettségnek.

Az öregember elhallgatott. Öriiltcm, hogy ilyen oagyszenien si­került kimozdítanom hallgat.ásából - dehogyan folytassam? Ezúttaltehá! saját beavalásának történetérol kezdtem faggatni.

- Hát elmondok néhány dolgot az életemb61 - felelte. - Hatvanes~nd6vel ezelótt születtem Szuag városábao. amely Girga tarto­~yban fekszik. Apám maga is híres varázsló és csillagjós voltAmiőta csalc az eszemet birom, rendkivül érti kelt az a mcsleniég,amellyel dolgozott - mondhatn ám valósággal len~gözön. Apámészrevette ezt a hajlandóságomat és kijelentette, hogy idővel majdbe ~og avatni és ugyanebben a mesterségben fog felnevelni, bogy~ folytatbassam az 45 múködését. Volt számos régi arab kézirata~ il mágikus művészetekre vonatkozó több ritka könyve, amelyetldeadott, hogy ol és taoulmányorzam. Amikor aztán tiZen­nyolc éves koromban beavatott, elhagytam a szül6i házal és Kairó-

95

man. ahol beiralkoztam az El Azhar elemre. Itt ivdisos t81l1Jlmíny fo lkoztam s ti

p k . "t

ytattam ezekne a tanulmáoyozását.ö I2Dlwmlán"OZltan1 az anberi term k- nOOm

míg végül olyan lettem ebben, gy az I illan'tudom mondani emberr61 jellemét és vágyait

HUS7.OTUIyOlc ' es koromban hagytam el azegyetemet. azutánéjt öléstovább tanultam. míg végre elég cr&nekámgamarra, hogy tökéletesen uralkodni tudjak szeUemeim felelt.

tel magam ennek. a mesterségnek és ismertté tettem aSmo om, ha valakibennincs meg ez az erő. akkorjobb, hazá sem nyúl az egész dologhoz. Fiaim is többször kértek, hogysam meg őket tudományomra, és a:zooban mástudományokra fióket, mert úgy láUam, hogy nincs meg bennük az a bátorság,szükséges ahhoz, hogy az ember eredmályes varázxlóvá Ich

Tanulmányoztam a csillagak. tudományát is és sok magasegyiptomi keresett fel és jósoltatott velem magának. Hercegniszterek, pasák és gazdag keresked6k kérték ki taJW:somatabesszíniai udvar egyik minisztere is hozzámfordult, amikormúll nben az abesszin császír lányameglátogatott. Egyszermaroldc:ói szultán külön fullajtárraJ küldön nekem bizonyos lev

Egyszer négy betörő hatolt be házamba éjszakának idején,a söt •tség leple alatt mcggyi1koljOD és JciraboljOlL Én azonbantem 6ket. noba csakegy sétabot volt a kezemben. Másnap l ­és elóvettem a mágiát, hogy felfedezzema neveiket MiutánYégeztm1, elég bizonyícékot szereztem ana, hogy letanóötévi börtönre ítéljék 6ket.

A közmmúltban elhíVlak egy kisértetjárta házba, ahol éjsidej~ a látbatlt1an lények székcket, függönyöket és konyhaket dobáltak. Fölál1itottam egy réz 1ómjé:nfiistölót és suttogóelmondtam a szellemeket idéz6 vadzsszavakat. TiZenÖl perc mmármegjelentnéhány szeDem. Ök voltak azokom a házbéli fidulásnak, tehát meghagytam nekik. hogy távozzanak és hagyjkén a háZaL A szellemek erre el is tűntek és a kísértdjárás m

fi'96

öteg tap601 ron egy ROI jelentcsé!i7i.kbeo

_ L t t a mekct láthafóvá . a kö,zi.-)nsl~ge&

s;:ámára is. - k-érdeztem, miközben azaszta) mell ültünk..l h el' - I és ugy er6Ci zíté ., leb

. z előle ömjmfilstö . selés vak lassúel VégZÓdDet, amikor is azután a szellem megjelenik ru tb6l" t tfl szobában és gos szóval J.' azonban n

zom a mág' • ezzel a zével, mert már túl öreg vagyok

-.eJcheZ a mldkíviili eIÓfi:szítésekbcz.M gint elcsodálkoztam ezen a különö emberen, aki azt ülito

timaJR'áró1, ho I a ' Id ~ túli t un ' yekkel áll öS&Zekótte-. Bízonyos, hogy volt benne valami tcnnészetfOlötti vonás.

'g tudo tt nagyon emberi is lenni, M amikor például a kis uao-[a, egy csínosan öltözött balév -ppsé • váratlanul berontott a

:szoI:láJ:' )ll, rögtön lehajolt hozzá meginduhan csókolta meg. s6ttmgjátszaDi is odaállt vele néhány perere.

Újra elkezdtem a kérdez6sködést:- És mik azok a veszélyek, amclyekr61 az imént emlitést tett?Komolyan nézett rim,- Valódi veszélyek. Aki a szeUemekkel összeköttetésben áll. VI>­

m lyt vállal magára, Ezek a szellemek ugyanis oem pusztajáléksze-a ke7Jébcn, hanem olyan lények. amelyeknek. értelmük és saját

8k.aratuk van, Tehát mindig lebdséges, hogy fellázadnak az eUm azember ellea, aki smlgaságra vetette 6ket. Ámbár tökéldes engedel­mességet lanúsítmak urukJcal szemben és szívese:o smlgálják - ba a~Ióclveszlti önuralmát vagymeggyengül az ak:aI31en:je. vagy ha<gonosz célokra használja erejét, vagy ba nem mutat elq béI:OrSágOt.mindig fennforog az a lebet6ség, hogyegyes Uemek elleoc fordul­

elóre nem láltWó zavarokat, baleseteket olcomak, sóthalálát iseloidézhetik.. E szellemek segitségével a legnagyobb csodákat lehetvéghez vinni,de haa varázsl6nem.~a er6sen k.ézbcn a szolgáit, ak­kor megtörténik, hogy felláTadnak és köo)'ÖrteleoüJ elbánnak: vele.

- Gondolja, hogy már 'IZ 6si egyiptomiak is ismerték. ezeket allZellemeket?

- Tennészx:tescn, hiszenpapjaikhatalmaf5Ieg ezena tudományonI. A. szellemekel analcén}'S2leritették, hogy óItödjenek a Iegfon-

97

sot;at ~~iüc a J.egf]~lSZaltlb

~liIOIIiDtam . ycmet a

y Termébeno fo OSÓ

a szfuwszel ö !lzetlig~ben

lemfajla - jl~ezto meg. - E Ic t a régi .ptomipok ejteUék foglyul és bcz8rták ölcet eze a helyekre, hogyzoayos titkok felen &lc.ödjenek.. Ha valaki be aJW hatolnititkos helyekre, megzavaJják lméjét és ezáltallartjálc lávol.én is hiszek benne, hogy a Nagy Piramisban vannak titkos folés termek, valamint elrejtett feljegyzések is. Egyszer magam itam ott azzal a szándékkal,hogy ezeket felderítsem, demintho6rök nem engedik be az embert a föld alatti járatokba, késvoham csalódottan visszatérni. A piramis és a szfinx titkaitszellemeket azonban szintén kezesckké lehet tenni - csak ebbSZUkSégeS, hogy az ember ismerje ennek a módját, a megfelelrázsigék:et, a nevüket és írottjelűket. Ennek: ritU. azonban. sajrégi egyiptomiak magUICkaI vitték 8 sfrba.

Most a varázslóknalc tulajdonftott földöntúli er6~ vonat ttem fel kérdést Az öregelismerte, hogy ezek az er6k megsen korlátozottak.

- Tmnészetesen nem állitjuk azt. hogy akármit véghez tuvinni. Thdunlc bizonyos dolgokat, de nem röbbet. Csak AlImindent, és egyedül ö parancsol mi ndennek. Mi csak igytudásunkatalkalmazni, de végső szóAlJahot illeti.

Kiléptema poros utcára, Kairó tiszta, gyÖDgyszinú ege aJbátom zsebében egy hatalmas, vörösesbarna, tojás aJakÚra cs'agátkö volt, amelyet a varázsló adott át nekem és amelyróltona, hogy az valamikor az egyik fáraóé volt. Miközben u.ija·sima felüJetét símogauák, arra az emberre gondoltam, akinekzából éppen most távoztam el, meg láthatatlan szolgáim,rnint állította - készségesen teljcsftik parancsait. Nyilvánvalószámomra, hogy ezzel már veszedelme. tal ~ra tévedtem, akányság. a bűbájosság és a fekete mágia határaira.

Vajon a szellemvilág nem csupán a rég iek alaptalan kivolt? Nem - egész könnyen el lehetett fo dni azt az e

98

a Természet rejtett birodalmailaz emberen kívül más taaot-k lS I j . Már az • i I d l nl~IcO<tái

is el l e n jutni erre az . yre. Ugyanisonikbao vannak. olyan teremtménye aki sötétell SODO-

púgy, rnint akik j6iBduJatúak. Hogy vajon csak-kép ae mi dana. amit varázsló tulajdonít ne . , az más. Végre is lehet, hogy csak Egyiptom állandó nap "~e ha·

az gyára - ezt már éli IHm d- elIndiában egy jógi titokzatos módon ill szemem láttára él 'll t feldögl őn madarat, bár csak rövid id6re itt Egyiptomban most e

let fordttottján voltam tanúja.Meg sem kisér Item mindent lejegy mi., amit elmondott ne­m. mert vannak emberek, akiket zavarba hoz, ha szavaikat leír­, és én ösztönösen éreztem, hogy ő is közéjük tutozik. Csak

ógzítettem a mondatait az emlékezetemben, aztm mikor ma­maradtam, papírra vetettem 6kct - de akkor már egészen

képp festettek! Célom az volt, hogy megvizsgáljam, a benn-löttek mágiájának különböző fOllDtit. És ez volt az els6. nem

. denapi eredmmy.

A hipnózis csodája

Azember néha éppen ott bukkan rá valamira legkevésbé sejti. Igy Kairó európai negyedében történ~ hovábbi furcsa megnyilvánulásával találkoztam azoknak azam lyeket tennészetfölöttinek nevezünk. de amelyeket a tudoegyszer majd oly részIetesen fog kifejteni, hogy többé nem fltenn ' zeúölöUinek tartani.

Ráakadtam egy figyeJertIR mé1t6 ifjú pána, aki egyenestngol helyörség lcas7ámyája felé v~6 utcában lakott. Kairónemzetközi méblc.as, hogy egyetlen há2:tómb keretén belül .ran fél tucat különbözőnemzetiségűember lakik. Ebbe a nben különösen franciák élnek nagyszámban, így köztük ezpár is, aki már esztendök óta tartózkodik Egyiptomban. A férjmoasieur Edouard Ades, feleségét pedig madame Marguerite nismerik, A férfi meglehet6s nagy hipnotikus erővel rendelkeasszony viszont rendkívül finom eszköze ezeknek a kisérINéhány évi gy orlat és együttmüködés után oly magas fokúletességre teltek szert, hogy bemutathattákazokat a rendkivüli lt6ségekct, amelyek az ember agyában és lestében felfed ezerejl6mek. Különböző rnódszerekkel vetettem 6ket vizsgálat alnoha kisérleteink legtöbbje nem volt szenzációsnak neveegyed ül csak a tudo mányos kutatás céljait szolgálta - volt krom olyan mutatványuk. amely könnyen zavarbaejthette a lerögzöuebb materiálistát is, akinek az effajta lehetőségek sojutottak volna eszébe.

Az első bemutatól, amelyel most fogok leírni, Icisérleti kközölt hajtottuk végre, sót, amikor meghlvtam lanúként egy Iló angol kormánytistlviseló kissé szkeptikus feleségét is,

100

elen voh elismerni, ho a demonstráció tökéletesen ytát·I tszik és semmiféle trükkel n

ind a négy OU ültünk ieur es egyszerű

l ozés f ban. Csinos a humincas ' vei el .l ürü. hu i ma énel horni

ű rő é tó t tÖgj I gli, egy

Jának j Ilegzetes lelkesedésével beszéll. endki bóbes2édiill, ó ' on ül U me szakítás nélkül társalogni és köz-

8 vak úgy örnlöuek a 'Ján. . t a ' lé-

er6t és akaratot sugárzou'Madame Margueri te viszont megtest it ne mindazt, amit az em­

beregy jó hipnó.zisalanyt61 elvárhat. Szelid, éné ny, nyugodt, tar­tózkodó és merengő volt. Alacsony termetű, kissé kövérkés n6 volt,eltúnóeD nagy, IAgy tekintetű, álmodozó kifejezé5Ü szemekkel.

, letargikus rnozgás I járt.Egy egyenes hátú széken foglalt helyet, mig monsieur Mes meI­'e állt és elkezdte a demonstrációt, Jobb kezének bövel !Üát rá­

'totta madame Margucri bomlokMa, a két szemöldök között,ott tartotta körülbelül két percig, közben pedig mereven figy le

sz ?.ouy arcát. semmi mástnem csinált; nem simogatta a n6 ar­eál a kezével és emmi más olyan mozdulatot nem tett, ami egyéb­ként a hipnotizörők technikájához tartozik.

Amikor elkezdtem hipootizálni madame Marguerite-et, jó né­y évvel lött - magyarázta se en pergő franci szóval-,g komplikált móds7.ereket basználtam, de ennek ellenére mindigideig ott, amíg a transzállapot első stádiumát sikerűlt elöidéa­m, Mos; már oly régen dolgozunk együtt, bogy miodezeker azökénületi cselekményeket elbagybatom és úgyszólván azonnal'po tizá.lni tudom, bár ez más hipnotiz ro nem sikerü lne vele.ézzék.! Márisbipnotizálva van.Madame Marguerite teste csakugyan észrevehetőenmegmereve­It. szemei lecsukódtak és úgy tűnt, mintha teljes n öntudatlann 't volna. Engedélyt kértem, hogy megvizsgáJhassam, majd fel­

szemhéját. megtaláltam az érzéketlenség szokásos jeleit - aolyók felfelé fordu ltak. és ebben a természetellenes helyzet-

megmerevedtek, ami tudományos bizonyítéka annak, hogygyan a hipnotikus á1omáUapot első stádiumában van.

101

zerű b' öznapi mu l

. lítona, nézzen körül a szeb ábanM 11::80(18 !rl~)VI1- je l ez - szu erálta neki. - Nézd

bOrZaI n szeaved, Milyérté , mil szomorú

e ug t a szoba távoli sarkába meredt ésgb kir. ~ . jel l meg. m sirva fakadt.

perccel később már bőven ömlö könnye' égig az arcán.A hipnotiz6r hirtelen ráparancsolt, hogy nézze a másik saro

azt a vidám felvonulást és nevessen rajta. Néhány perccel utasszony arcáról eltfinl a szomorú kifejezés, mosolygott, végülMl jövóen és egész természetesen felkacagott

Aztán sorban hároméves gyermeW, katonává, kificamodot~l

kájú emberré változott - és mindig tök~letesen reagált a kapottsításra és láthatólag tökéletesen beleélre magát a sorban kioszerepelcbe.

Ekkor - monsieur Ades ajánlatára - szorosan lezártmn SZ

magammal hozott ragasztósza1agoklcal. keresztben a szemöldöszemhéján és arcán. Ezután teljes lehetetlenség voll, hogy .hassa a szemét. De hogy még tökéletesebb legyen a kísérlet,egy vastag vörös bársooykötcléket is aJkaimaztam szeme és ft ~eré, úgyhogy most a biztonság még teljesebbé vált

Ades felszólított, bogy mgjak a fülébe valami utasítást,majd a médiummal végrehajtat. Belesúgtam rehát: Emelje fel a jkarjat. Em: odament a n6 mellé, néhány lépésnyire töle maemelte jobb karját a levegőbe. Majd felszólította a médiamot, butánOZ7Jl a mozduIaIát..

Noha madame Marguerite szemei oly gondosan Je voltakhogy semmi körülmények közőrt nem láthatta a férfi mozdpontosan azonos módon ó is rögtön felemelte a jobb luuját!

A terfi vissmért hozzánkés felkérte a vendéghölgyet,hogymilyenmás mozdulatotbatározzon meg. A bölgy eztsúgtaneki:csalja össze a kezét, - A férfi visszaaélt a médiumboz,akisemmiláthatott. öss:zeku.1csoIta a kezét - és a n6 habozásnéIlcül utáno

102

ost cgy rendkivül érdekes kísérlet következett, Ad 5 a bípnoti-omállapot második ti ko helyez m di ' t . o Y P

• gy m g 'n Uo ho o ' t és szó l SZ11!ggcrráltapotban az agy ludaLalatti, lappangó erői meglepő tevékeny .

' fi . k.e I médí bogy ü jön le az íróasztalhoz. Az

rony azonnal engedelme eden. Furcsán festett a szeme köré- ő tt g, vö Ölelékkel.A férfi fd zóHtott bennünket, hogy - ük fcl találomra v Iam ly~ .nt kiválasztott könyvnek bármelyik lapját. Egy franciatudományos munkát választottunk ki, kinyitottuk az ötvcnharmadikoldalnál, megjegyeztünk egy bekezdést, majd leteUúk a könyvet azíröasztalra, a médium mellé.

Madame Marguerite kezébe vett egyceruzáí,RÚg monsieurAdesegyív papírt helyezen az íróa!tztalra. Majd parancsol6 hangon meg­szélalt.

- Most taJáld meg a kiválasztott bekezdest a könyvben. Mindennehézség nélkül el tudod olvasni. Aztán an. amit olvastál, írd I a

Uetted lévő papfna.. Kezdd el!A hipnotizált nó egy pillanatig a levegőbe emelte a ceruzát. mig

akötelékénkeresztül a nyomtatott oldalra meredt - aztán lassan, ha­tározottan írni kezdeU a papírlapIa. Miután három-négy szót leirt,ismét a könyv felé fordult és a nyitott oldal fölé hajolt, pontosanúgy, mintha szeme nyitva volna és olvasni tudná a szöveget, Holottkétségtelenül biztosak voltunk. afelói, hogy erre semmiképpen nemlehetett módja.

Tovább csinálta ezt a múveletet; hol olvasou, hol meg in. mi pe­dig alig titkolhat6 izgalommal néztük. Ades biztosíton róla. hogyponto n le fogja írni a bekezdés minden szavát. Ö maga az egészidf. alatt n 'mán állt m llette,

Megkértem: parancsolja meg a médiumnak, hogy húzzon alá bi­7.OnyoSszavakat. mégpedig a második sor és a harmadik sor hanna­dik szavát.A parancs elhangzott, mi pedig láttuk, bogy az asszonyla san aláhúz két SZÓl.

Végüla bekezdés végére ért, mi pedig izgatouan siettünk oda aziróa.~ztalhoz, m g iz,sgáJtuk az írást és szóról szóra összehasonlítot­tu az eredeti szöveggel, amely a következőképpen szőlt:

103

105

Kikérdezsem mODÁcur Adest a hipnotizmus felől.

Képzen ember voll, egyetemet végzett. s6t egy id6ben lélektantis tanított egy kollégiumban. Ennélfogva sze ne, ha profes zorEdouardnak nevem, ami énhetö és aránylag ártatlan hiúság. Ma­gam is rcodszerint~I a címzéssel SZÓlítoUam.

Amikor arra kértem, hogy magyarizza meg mutatványait, szúrópi1laotást vetett rám és felkiáltott

- Monsieur! Teljesen6szinte leszek ÖDhöz. Semmit sem tudunkYa1ój ábao azokról a mi&21ikus erőkr6 1, amelyek a hipnotizmus je­lenségét létrehozzák. Viszontismerjükazt a technikát, amely ezeketajelenségeket el6idéznik~ és tudjuk, hogy milyen feltételeiVaD­

nak. a kísérlet sikerének., illet6legsikertelen gének..Felfedeztük., hogy minden emberben rejlik bizonyos fajtájú erö,

amelyet mi magoetikus hatásnak nevezünk, és hogy bizonyos sz~mélyekben - mint például bennem is - ez a hatás olyan erősen feJ­lődött ki, bogy másokra is hatni képes. mégpedig oly meglep6~don, rnintamilyennek szemtanúja lehetett Másrészt szükséges a je- .lenség el őid ézésére az olyan ember, akinek tcrmés.zetadta kép ..ge van a alás r. Jfogásúa, vagyis, aki a legkisebb ellmáJJ'ssaladja fel akaratát. Amikor felfedeztem magambau ezt az er&, igye­keztem azt tökélet lteai, míg v égreelértem arra a pootra, amelyet

láthatott. De természet n csak a madame Marguerite-lel foly-t tt állandó kísérletezés som jutottunk végre oda. hogy ettket a

dörzsölte 8 médium baJ tenye­oaanvu'~to nekünk, hogy via ~uk

. . a wt bel az y h' ri úgy, hogy a tű hegye kijött a kéz máSiJC oldalin ts . együvel n ' iáUt h' l. An l t ölag semmifc1 fáj

ér; el I amikor a férfi azt szuggerálta neki,gy egy színész áll előttiink. és élcelődik., jóizlien nevetett az álli-

os tréfákon.A fi' fi mán néhány percmúlvakihúzta k l agye en öpp vér sem volt látható, m 8 b6rfelül l

a lÜD! Egyedülegy apró. picike fekete pont mutatta a tenye­a tű áthlltolásáoak. hely L

.. TOUle j ou le dan sci tifique est ici bstat ' li i trop zé/és ftle du colé ela

i . lU n n limit .,. ,.'le . I w" tSZelJaSoWit1orapontos,

bgJretJl!tl hibát ~ 1: tisticiens helyen statistiqarázbató lévcd&.

A kö tkez6 d bs kísérletaz volt, hogy leezt a bdcezdést - de bal k l onnAlis körülm yek kötud bal kézzel Imi, de hipoobkus 'llapotban egész könnyedénla meg fi I dator.

Emlán monsieur Ade3 néhány számot dilaált le neki, hőket össze - a számokat előzetesen mi állapítouuk meg. bame gondosan le volt zárva, érték S7eri~t pontosan egymás alá .számokat, és helyesen is adta össze őket.

Az ezután következő kísérlet aztán megmutatta, hogy milylárta1an képességek lappangnakkiakoáz3tJanul bennünk. A láhölgy, akit magammal hoztam, kezébe veue a médíum kezét&ben en5sen megpróbálta maga eit képzelni féljének alakját.idő múJvamadame Ades pontosan leÍI1a a távol lév6 1&fi jellképességeit, hangulatát, 56tkülső megjelenését is. KüJönOsenlepő voltaz a megállapítása,hogy a terfi kormányzósági tisztvj

Tökéletesen helyesl - mondotta a meglepett hölgy a le' .Viszontmás albJommaI, amikor madame Marguerite ugyam

fokú hipnotikus álJapotbm volt, saját jószánlából megpróbáJtv6ben olvasni - teljesen hamis eredménnyel. Már akkoregynéhány jövendölésének téves voltát, aminthogy aztán nbóoappal utóbb ki is derült, hogya prófécia tévedett. Amikorban jellemembeJ4 céijaimban, szándékaimban, és terveimbenbált olvasni - tökéletesen ellaJáJta az igazságot. Nyilvánvalóhogy a jövendölés ez esetben is - éppúgy, mint máskor - renkétes művelet, noba az ember lwaJcteréból talán nagyjából kioható az elkövetkező esemenyek általános iránya.

A legvégső Idsérlet érdekében a hipnotiz6r most htranszba helyezte m diumát. Ezaz állapot 8 test bizonyoszéketlCDDé teszi a fájdalom iránt, s6t a hipDOliz6r még egyes,matikusan múköd6 szervek müködését is befoly'solni tudja.

104

tam cBÖkkeu&eDiMi i - magy - ,

po. bakerül O I I az alvajáró, úgy hogy IDétolylövés sem tudná felébrcsztcni a traDszból. Preyer Btorok, akiknek alkal.muk volt önleges tanu yoUt folalvajárók esetében. megállapították, hogy ezek az ernbereknanbulisztikus állapotban egészen lisztán látnak annak ellbogy Izemhéjuk lecsukhdott. Ez a rejtélyes állapot azt bizonhogy a tudat m gosztható és hogy valóban létezik az, amit achol6gusok tudatalollilUJk neveznek. Demonstrációnkból az is kimk, hogy ez a tudatalatti igen tisztán látó ésnem zavarjjk az ankorlátozásai. Ezért képes a testtel olyan dolgoka1 művelni, amelket 8% ember tudatos állapotában lehetetJcnneIc tar1ana.. Ami azt

tatja, bogy teljesen hibás 8% elképzelésünk, amely a képességektáraiIa vonatkozik, más szóval, hogy sokkal többre vagyunk ksek, mint ahogy hinnénk.A hipn6%is ~gszabadjtja a médiumatól a korlátozó elképzelésétől.

- Milyen elmélettel magyarázza, hogymadame Marguerite Iszemhéjain és a kötelékek kereszjiiI is olvasni tudott a kön

- Én csakannyit mondhatok, hogy mi nem is próbálunk hatálOszabni a tudatalatti ercjéoet és hogy az ilyen csukott-6olvasás a tudatalatti legegyszert1bb működési formái közé tar10

Más szavakkaJ: a tudatalatti képes arra, hogy lásson, halljoo és .zen. mégpedig függetlenül a fizikai S2CrVCktó1, mint amilyen avagya fül. A hipnotikus állapotéppenarra szolgál, hogy a médiumgyeImét elfordítsa ezekr61 a fizikai szerveb61 - vagyis 1Da2:árö1testről - és ilyenképpen t lj a tuda1aIaltira összpontos(tsa, amenek misztikus képességei ezáltal működésbe lépnek. Dc valóbannél többet nem tudnék momiani. Én csak előidézem a szübégelél I ket,aztán figyelem, hogy k cl képességek hogyan mtíködn

- Megfigyellem, hogy ön nem tesz simogató mozduJatokatazével. Ezeket szükségtelennek tartja?

- Azt hisze m, mo i ur - felelte erély sen - , hogy vannaknotizőrök, akiknek erre csakugyan szükségük van, én azonban m

106

Az eszteodó egy részét Kairóban tölti egy férfi, akit nyugodtanJehet a modem Egyiptom legbiresebb faldrjáoak nevezni - s akinem más, mint a nevezetes Tahra bey. Igen sok vita vib8rzott már

ei körül, sok kritikus próbálta ledöfili himevét ugyanúgy, mintahogy ő maga nyilakal és késeket szokott döfni a testébe. de a l6nyaz, hogy igen sok clókcló cmber találta érdekesn~ s6t meggy6z6.nek eredményeit, hogy ~ldil1l Fuad egyiptomi király, Románia ki­rálya és Victor Emanuel olasz király tisztelték meg a többi közöttmegbívásukkal, míg sigoor Benito Mussolini több ízben fopdla 6ta Chigi-palotában, ó pedig - miután nem volt zándék3ban kibújnia megfigyelés alól - rendszerint el is fogadta ezeket a meghívása­tal Én, aki láttam lcülönböz6 dolgokat fél tucat ismereden fakiJtólIndia Afrika különböz6 részein, minden továbbinélkül el tudombinni, hogy ezek lehetségesek, mig ismerve ezt az embert, bJdomazt is, hogy valóban rendelkezik azokkal az erokkel, amelyek. állítá­

szerintbirtokában vannak. Csakamikor- mint sajnos leg6jabban- odáig ereszkedjk le, hogy népszcrii jövend&nondást és b6vészko.dési úz, akkor réved olyan idra, amelyen már nem tudom követni.De talán ezért sem lehet őt elítélni. ,.A világ kényszerített rá, hogykornmcreializáljam képességeimet ésművész legyek, amikor pediglUd6S szerétnék lenni" - vallotta be előttem SzomOlÚ8D teázás köz­ben. Ennek ellenére nagyon nagyra tartom. mert ő az első ilyenl'endkívüli erotkel rcDcie1kez6 keleti fakir, aki képességeit nem bur­kolj körül misztikus szóáradattal, vagy vallásiAJceremóniákkal. Ö

ga is keresi az igazságot a fakirok csodatételei mögött, külöuvá­a a hozzá fiiZOdÓ tradicionális hókuszpókuszoktól. Megnyug­

lÓIUl egészséges és medem szemlélettel figyeli saját teljesitmé-

107

rejtőző la íve l, ami telj n egyed" , lfakiroJrnak nevezett özép ori dol odású, maradj

. ban te zel ő emberfajta körében. Rbabooa hel a ományt ültetni,

tt az ember érth • teljes' tm ' yeit sziikgál az embert és ermeltérdekében alább egy

vid éle ~zát li. ahogy lmesélt nekem. Debemutatom őt magát

Valószínűleg valamennyien egy sovány, elcsigázott aszkra gondolnak. Ehelyett képzeljenek el egy alacsony, elegansjű, fekete hajú. olajbarna b6rú embert, komoly, békés, zakállascal . aki neha arab bumusszal burkolja be a fejét, mígmáskor kőséges, puha európai nemezkaJapot hord. Valamivel kisebb a kötennetfinél. Ha leveti arab ruháit és jól szabott európai gúnyátbben is ugyanolyan otthonosan érzimagát. Különösen érdekes

hat6 tekinletú, szép szeme,merta fehérlő írisz igen er6senbeta és még inkább Idemeli szénfekete pupilJáinak mélységéttokzatos villődzását, Modora mindig lágy és szelíd, míg 6ugyanolyan udvarias és j6modorú, mint állaJában a jólneveltpaísk. Oly nyugodtan peregnek mondatai és oly e)6~keny nszél, hogy hangbordozásából senki sem olvasná ki, milyen titos erőket bocsátott rendelkezésére a Természet. Könnyedén.ség nélkül. öntudatosan mozog, s megvan benne az az önfegyelamit mindig megfigyelhetünk a valóban haladott fakíroknál.számlálhatatlan cigarettát szível a nap folyamán.

- 1897-benTantában szüJett=n, a Nílus ddtájáDáI. abban azkisvárosban, ahol egyébkent ott van Ayid Ahmad el Badawixm. századbelihíres fakir sújais, amelyet a zarándokok kelet 'részérol fel szoktak. keresni. Anyám akkor haJt meg, amikor D

életetadati, apám az egyiptomi keresztények, a koptok fajtájából01lIWtt. Apám magais jól ismertea fakirok tanltásait. sok. barátjközöttük, így tehát jövendó múködésem szemponljábóI kedvező

köIbeu nőttem fel. Már igen fiatal koromb8n beavauak a fakndiciooális mutatványaibaés praktilcáiba, sőt egyik taoí1Óm magavolt Ugyancsak még gyennckkoromben az ország belső zavetkeztébcn kénytelenek voltunk lakóhelyet váJto2ialOi és igyjómagam, meg egyik mesterem álIcöltöztiiok Törókországba,

108

lepedtünk. Ie. In i jó, ro D eományttanubam és elnyertem a doktori

I' ren lvüI voll : külön l

pon ... miu lehetövé rette. hogy sajá é tani i-rodlomjíDyosanalízisnek vessem al ' G rögországban szanatóriu

l n . ottam,ame ró 'd i ig zettem i 1 ésitt .. , t, hogy el •-r me séreltem azt,. amit a fakirok képes • einek •• belül a.csodál tosabbnak tartok - a ti támadást. Nem kevesebb, múlt hu-

yolc napra ttettemel magamat, leszálhama halál I 'ge-, ahonnanc:mek az id60ekaz elteltével élveé értetlenül kerültem

·SS7J1. A görogk.eleti metropolita ésmás keres:z!ény el6kel I-l foglaltak. állást és igyekeztek megakaMlyomi ID elet t,

mert abban vallásuk és a vallásban megnyilvánuló doktrinák szem·pon~ából veszedelmet láttak. A kormányhatóságok amnban védel­mükbe veuek. és azt felelték nekik. hogy nekem mint OlVasnak, gvan a jogom hozzá, hogy akár el is temettcthetem magamat,ha aka­1'Om. Tudományos képzetLségem és doktori ciman egyébkmt más al­ka1makk.or is többszörelhárítottaaz útból a killőnböz6 akadályokat

AztánbejártamBulgiiriát. Szerbiát és Olasmrs:zágot. Ezutóbbi he­~en hozzájárultam ahhoz, hogynéhány ismert nrni tudós vizsgálatalávegye eredményeimet s m gedternnelók, hogy egy 6loinkoporsó­han helyezzene.lc el. Testeme( tökéletesen eltakartaa homok. A kopor­llÓ fedelét Ieszegezlék. majd azzal együtt Iebocsátottalc egj uszoda fe­

érc.Körülbelül egy tel óramúlvaa rendőrség beavatkozottésvégeta kísérletnek.. amelyazonbanaddig is - tennéSZeteSen - eredm6-

es volt. Aztán Fraociaországba mentem, ésott nemcsak hogy meg­~edlC'k ugyanezmek a kísérletDek a véghezvi1elét, dc aZt~ j6val

is bövitettük. Huszonnégy 6nügvoltama koporsóban vízalatt., 1e1­en kataleptikus állapotban- míga rend6rség más néz6kóZÖ05ég. idó alatt figyelte a dolgot, hogy minden esetleg triikköl meg­

ozzon. Itt vanket fénykép. amit a helyszínen vettek fel. Az cl­merev és tranS7ban lév6testemetábrázolja, amintbelehelyezika ko­

a másik 821: a jek:netet mutaíja, amikor a koporsótkiemelik a-l, ahol huszoonégy óráig feJdidL Szívesenvállalkoztam ene a ld­

, miutánigensokkritikus azt álliga, hogy sikerültle1eplemie az. fakírok elevenen eltemettetését - azt a mutatványl, amit egyéb­- is leírtIndiárólszóló könyvében. Ezek azt állitják, hogya fakí-

109

111

egy kis orvost ésdolgok iránt. s ezekkel aHCaJmam nyi

me~~k:k.eD!hi, bir borzalmasdemo iót,lyed~g]~l és gyorsasá . tt ' gre.

tte európai öltözék - hosszú fe-Fejét k& yzsinórral zorí t

burnusz burko . Melléo ö gú. vésett arany illag függ. n ­a rendnek, ame ynek felavatott tagja volt, a jelvénye. Dereká!

arsay öv fogta körül. Mellén keresztbe foot karokkal állott. v ünkszemben. Köros-körül a szobában, a padlón, a demonstrációhozszükséges ldilönböz6 tárgyak és anyagok álltak - egy asztal meg­rakva tőrökkeL, kalaphikkel, k~sekkel, tűkkel. csavarokkal, és - g­cserepekkel. egy másik. asztalon eID' deszkalap feküdt. amelyből

bo szú, hegyes szegek. álltak: ki, azután volt ott egy súlyos kőtömb,Cy;j mérleg és egy hatalmas kalapács. Egy fehér tyúk meg egy szúr·e nyúl mindkettö lábánál összckötózvc - fck.iidt egymás mellett

egykosárban. Aztánlátható volt két csillogó, kifen! kaszapenge, leélkecskelábú állvány, egy hosszú koporsó, egy még hosszabb ' szé­lesebb láda, egy halom vörös homok és két ásó, néhány töröJközö,gy csomó vatta és más apróság. Egy tömjénfüstölő enyhe illatot

irasztott a szobában. Két fiatal alkalmazottja IS5zisztensként álltmelleue, Tahra bey maga e16lépc:tt, de néma maradt. Rendkívül eló­kel nek látszott a villanylámpák enyhe fényében.

inden egyes eszközt alaposan mcgvizsgáltunk, hogy meggy6­- ~ünk. azok valódiságáról és hogy valami lrükknek még a gyanú­

"a se merűlhessen fel, ami magukat a múszereket illeti.A fakír most egyik kezével megfogta hátul a nyakát és tYjaival

erösen összeszoritona a bőrt tarlcója felett, míg másik leezét halán­'kára szoritotta.Aztán olybá tűnt, mintha hirtelen levegó után kap­

aminek. eredmény ként ádámcsutkAja nagyot ugro Egy perc­~I késo'Db szeme lezárult és máris transzba merült - ugyanebben aiJIanatban pedig valami furcsa és hirtelen kiáltást hallatott, Ez a

lranszál lapot mind átmenet nélkül oly merev katalepsziába menhogy mint egy kolonc zuhant volna a fötdre, ba asszisztense!

°rsan fel nem fogják k.aJjaikban.Teste oly merev volt, mint egy fadarab.

z elsö kísérletre derékig meztelenre vetkőztették.

traDlszba tudj , 8 IneffgOltdoL66VC~~ ..,~., ...

akísérletnek ezt a vízaIaDi Ormáj ' \IlÍlaSBDID, a viz ugyanis .és így az - mindmt tosan gfi ek. a ald küJöoösen az orvosokatérdekelte' ők. - igen hely - mel iskövettek, hogy annak való 'gá ellenórizzék, dcmiutánkisértermészeti törvényekenalapult, nem volt semmi telnival6m.

Bár szerettem az európai ~Iet kényelmét, ragaszkodom aföldcmbez is, ezért minden évben megosztom időmetEgyiptomEurópa között. Szeretem a curópaiakat, viszont közülük is sonagyra becsülnek és szívesen láInak. engem. Egyszer, amikor 8 snyol királyné táviratozott értem, hogy keressem fel 'még hivataloskíséretet is kijelölt számomra. Dc egyébként nemgyo.k. hiú elért eredménycimre. A múlt úgy pereg le szemeim clmint valami csodálatos film. Az igazi fakir magasan áll az odolgok felett, minl a hiúsig vagy a kapzsiság - belső életet~a vil'gi vágyaktól. ön ismeri a keletifaldrokat és azt hiszem,ért velem abban, hogy az énesetan majdnem egyedülálló, mertfakírok - ha valódi fakírok. - rendszerint nem hajlandók ell'Emópába. men vagy túl büszkék ahhoz, hogy kritikai vizsgálvessék alá magukat, vagy az a véleményük, hogy nem érdönök előtt bemutami tudományukat, miután önök, európaiilyesmiben csupán sarlatánságot, vagyhó~kuszllátnak. ­szóval mínden egyebet, mint ami a valóság. S ami még fontnem ismerik az önök nyelvét úgy, mint én - j61 . zélek olaszulfranciául-, és oem ismerek. egyet sem köztük. aki egyetcmetzet! és megtanulta volna az orvostudomány(, vagy más, érdetudományos nevelésben lett volna része. Mint ahogy ön isle, általában lenézik az effajta nevelést, sót akadálynalcAmiben természetesen ncm értek egyet velük.

fi'110

, állványokra kaszapeogl!l fil lé. E a p

fi hogy az egyikgodott. Ebben azáll

knn.w.e;'t Ikozva áji

g, hogy az természetellen nt 130.Most elöhozták és megmérték a Dlgy kőtömböt: csaknem

ven kilogrammot, ill t l g angol rrérték gység szerint tizengol tonnánál többet nyomott Durva,kocka alakú, tömör gránila voll Az asszisztensek rábelyezta: a követ Tahra bey fi.gyomrára, majd egyikük elövettc a blapácsot és serályencsapni kezdte vele a k6tömböt A falár testeoly merev volt, minthavasból len volna, és egy hajsz:álD)'Úa sem engedett a szömyúnyomásanak A kő végül is két darasra hasadt és nagy csazuhant a padlóra. Tahra beyt két emsere felemelte és lábra ál ftLáthatólag semmi tudomása nem v arról, ami történt veledalmat sem érzett. Az orvosok érde éssel estek neki a vizsnak és megállapították, hogy a lcampengék még csak. a legiyebb nyomot sem hagytak a bőeén viszont a gránittömb nyegy eros vörös folt mutatkozott a batán.

Annyi hatásasem volt rá az egészeljárásnak, mintha viráfeküdt volna. Eszembe jutottak lI2I)k 8 mutatványok. amelBenareszben láttam alacsonyabb remő jogiktól, akik hegyesken ülnek. és alszanak és akik ink b megvetést. mint eliváltottak: ki belőlem.

Most Iáfek.tettBc. am a deszblapn, amelyböl magasan állhegyes szögek.A2 egyik asSziSzteDS f:lugrottés IááJ.lt 6gy,hogylába a meUére, a másik a basára nehfo..r.edett. Amikor aztánazmegvi7.sgáltBk, kiderült,hogy meztelGl hátán a legcsekélyebbn,ysem hagytak a szögek. Érverése ez alkaJommal132volt

Megint talPfa állították:., Most észrevettük, hogy a fakír szemhéjai megremegnek ­lassan kinyílt a szeme. Miután felébredt, a szemgoly6k még npercig forogtak. Olyan volt, mint aki éppen valami nagyonálomból ébred. A következő fél órán keresztül szeme valamimerev kifejezést öltött. csak lassan, fokozatosan tér vissza azbe. Erőlködve lélegezte be a levega, oly tágnt nyitva száját,

112

gfigyelhettük: nyelve egész hátra húzódott a torlcába. E mély be-zés fol ujj val benyúlt száj 'baés visszahúzta nyel a nor-

' lis b Iost mir teljesen magához tért abból a kataleptikus állapotból,Iyetoly gyo elő tudott id ' zni M án.. tán íny perci pill t, to ' bi kísérl teknek vetette"t, ezúttal annak bizonyítására, hogy teste valóban érzéketlen a

~ I mben.Felkérte az egyik orvost, hogy két kalaptűvel szűrja át a záját.

Az. egyik OIVOS azonnal vállalkozott is rá és az arc mindkét oldalánb leszúrt egy-egy kalaptűr úgy, hogy azok vége az arc másik feJénjött ki . Az orvosok isztában vannak azzal, hogy vannak a testnek.bizonyos helyei, ahol a húst Ut izom, vagy két ideg k,Ö2'.Ött minden

ülönö ebb baj nélkül ár lehet szúrni. Ez alkalommal t hát ügyel­tünk arra, hogy valóban ve zélyes helyeket válasszanak ki . Majdvastag fúrökar fúrtak keresztül az arcán. Jahra bey öntudatáDáI volt

pontosan tudta, mi tört nik vele, de látszólag ügyer m v leli efájdalmasmúveletekre.

Mégmegdöbbentőbb volt az a kísérlet, amikoregy másikdoktor­me~g dte, hogyegy hatalmas tőrt SZÚIjon a tOJkába a nyel~

osó fölött.A t6r hegye csakhamar több mint egyhüvelyknyire .kant a húsból. Néhány oryas- akik természetesen és megmagyaráz.hatómódon kétkedéssel figyelték - magára vállalta, hogy közben alegalaposabban figyeli a szeménekpupilláit, hogy megállapilsa, v ­jon azok ÖS5Zeszúkiiltelc, illetőleg kitágultak-e. Tudniillik csak ilyenmódon lehetett megáUapítani. hogy nines-e valami érzéstelenítő

:er a szervezetében. Azt gyanították ugyanis, hogy esetleg valamiilyen érzéstelenh6t alkalmazott a mutatvány előlt és igy tette érzé­k lenné magát a fijdalmakkal emben. De úgy találták, hogy sze­mei teljesen normálisak.. S amikor a töket, meg .a tört kihúzták,

ellen csepp vér sem buggyant ki a bór felilletén.Oly érthetetlen volt a dolog, néhány orvos rnost elkezdte ü egese­~el vagdalni az arcát és túket szúrt a torkába. de ezr.:lc a kísérle­fek is teljesenvérteleoül végzódtek.. Ugyanez volt az eredmény, ami­

nyilakat és kalaptűk l szurkáltak vállaiba, illetőleg mellébe,Tabra bey annak bizonyítására. hogy milyea titokzatos képessé­kkel rendelkezik, végül megengedt , hogy egy hosszú pengéjű,

113

115

mozdulalot ten II kezével &Din: 8

' It m u I l, lnyitva voilak és me figyeltük,

• a szangolyók mozogtak, annak bizon t

m tlen - még életben ElIlcoc.'lnélsliIrfÍküILk Ű'ltJaUlpd t a nyú oz, és a szeme felé bökött az ujj

lecsuk' n, majd újra kinyilt, annak jeléül, hogy azban v annak, i l -rt ik, D akarare képtelen .

Tabra beymost gyöngéden meglegyiotettc az állaf nyakál, amireyúl nyikkant egyet, fölugrott, és vidáman körülfutott az alon.eden voll és a kiállott ije • 'en kivül nem történt semmi ~

következő kisérJetet a t)túkk.al végezte.amely ugyanolyan InÓ-

D viselkedett, mini az előző állat. Tahra y l lj en t I gitúníkba helyezteés az állat úgy maradt mindaddig, amig csak a• akarta,

Tahra bey ro l közölte velünk, hogy t te már nem en~ . a fájdalom irán~ miután ez az énékctlenség nem rt tová

-husz öt percnél az első traoszállapot bekövetke7ésétöl számi1­Más szőval, teljesen normál issá vált.

- Ha most hirtelen és váratlanul belémszúrn6nalc egy kési, kél·gtelenül felbáltanék 8 fájdalomtól- vallotta be.Végül is következettaz est legjelentósebb eseménye; az élve-el­

lés. Ez a rendkívüli mutatványa legszigonJbb kisérleti körül·. ek között zajlott Ic úgy, hogy annak hilelességéheza legcseké­

kétség sem férhetett.t ta beykijelentette, hogy elózeteseo meg fogja jelölni a pon~

órál és a percet, amikor vége szakad a magára kénysterfLettíllapotnak. Ennélfogva felkért bennünket, hogy pontosan

fel órára temessük: cl. miután ez időpontot követóleg öt perecel, 5bb akar feléb~.Behozták a koporsót a szoba közepére. miuláo elóbb g dosan

'7Jigáltuk a lakás padlóját. Ez téglákból állott - mint az egyip-i padlók. általában - és oem volt semmi alana.csak ct:! ik. a mennyezete, miután a ' véletlenül egy modem ház-

volt, amilyenek gombamód szaporodnakmindenfelé Kai­ópai negyedében. Holmi titkos csapóajtó gyanúja hamarosan

meJ.lkasá'b8 . A 'a kiv ' hogy ZertltDlll .ll

bizon osodDi, va'on a ti1Del~)CSÍílt-e R.O}~ ezu b ' kezdsebből és teljesen ,- - II mel st - ugy h t

látvány volt. Miután a COrki~ teljesült. Tahra beyan.raterej segí 'géve l lál tot . , - a nézők

hova lenni a csod 'lkozástól. Tíz perccel utó a seb mársen gyógyult voll

Az. egyik zisztens most előv tt egy lobogó fáklyát ésgigvitte a fakír lába mentén, egészen csípórnagasságjg. Hallo

'b6r és a hús sercegését, a fakír arca azonban nyugodt és vnul derűs maradt.

Egy másik. orvos - aki még mindig hitetlenkedett ésgyóz6dve arról. hogy Tahra be)' titkon valami rendkivül erostelcnftószert vehetett be - mcgvízsgállaa szívverését,mialakir testét lángot pcrzselfék. Dc a legcsekélyebb változástmegálJapftani. Málpedig ha fájdalmakat érzc:u volna, bánn'képzelhetetlen eros akaraterővel gyl'íri is le 6Icet, a sziw tenOJtesen gyorsabben vert volna, arcának el kellett volna baJvvagy más módon elárulni a titkob fájdalma1. Ugyancsakoeué kellett volna válni Jelegzésmek is. ha valami m 'szat vesz be - máJ:pedig itt scmmifCle reudeUeoességnekscm volL .

A további kísérletek során ho ro nyilakat döftek a testébe,ben közvetlen a szive fölött. részben kalján keresztül úgy, ha kar másik oldalán kiáJlott a hmból.

114

Aztán bemutalta hatalmátaz állatok felett,amivelegy~k nnémely indiai jógi is rendelkezik. Tahra bey kérésére magho~ egy nyulat. meg egy tylíkot, amelyeket a demonstráci 'talok egyike alatt. egy kosárban helye21em el, Most ezekreta figyeImét.

Megfogta a nyulat ésannak hátsó lábait a nyak felé görbiállal megpróbált ellenállni. a fakír azonban megnyomta a ny

mól. ami velemszok'a . i~

é ésgöl' ­CStirugyan btalepszi

rüll l g:zete elállt. y ' keringése me .. l, egész teste Cl::l.eH

né vált H ' trazuhant asszisztensci kaIjai közé, s mialatt azogatlák, az orvosok megáJlapitoUáJc a liioeteket: a légzésés szlteljes SZÜJ1etelését!

Asszisztensei most betömték vattával flilének. orrának ésnak: nyfJásait, majd merev, szoborszerű testét befektettéka koba. Nehéz lelt volna megállapítania lcülönbséget a koporsóbanvő bármely más halOlt között. Annyi bizonyos, hogy ez a hamke arcú élő holttest az életnek semmi jeiét sem mutatla.

Az assziszteosei munkához láttak: és ás6ikbJ gyorsan telet ­ték a koponól puha, vörös bomoktal, amely teljesen eJfödte•fektetett emben. Majd cl6hoztü: és er6sen leszögezték a kfedelét.

Ezután odatoltak a SZÖDyegre egy hosszú faládát es a kmellé állitottálc. Majd felemelték a koporsót és ÓV8cosan bebetéka ládába. Az asszisztensek megiut munkához láttak éshomokot a koporsóra. amíg csak• láda színültig meg nem teli

Most másfel óráig vírakozhmk, míg Tabra bey mm·WI.lIltWI\Ilküdl mesterséges hornoksújában.E~ figyelemmel vizsminden cseldanéoyt és gondosan dlen6riztük a mutatványegyes mozzanatát.. Ha Tabra bey élve Ieri ki 8 koponóból,kényteleneIt leszünk elismeréssel ad6mi péJdédan teljcsfbnélJYüij

Végül eltelt akiIiizött idó, amelyben megállapodtunk;a hoeJlapálolták, kiáslálc belőle a koporsót és felnyitották a IkOPOlSÓfOdelet. ott feküdt a faJdr, mereven, mint egy vajhulla, fakó, szü.lkeszíndarccal. K.étségtelen, hogy annak. renmódj,; szerím halottnak látszolt Kiemelt6k, majd mikorkissé felcogeden, egy székre üJtették. Néhány pm:<le11r::és6bb'mutatlr::oztak is a visszatérő élet elsö jelei. Szemhéj. 11lql:r&VJZ

majd lassan, nyugodrao 1~legC2nj kezden é fokozatosan az

J16

kezdett vi Lémi az élet. TI7.:-ti ét perc telt el azóta,Ir::oporsóbó Ir::iemcltülr:: - és már k.o ünk ülve beszélt rend-

tapll,sztal . 'l.Oly 'fC ud ,t - mondotta. - Csak arra cml szem, hogy itt a szobában le-

S21:me:mef és az gg " rejtelmes folyamata sc-~~rel t u ebben a smbábu ebredtem fel. mégpedig

tosan a kilÜz6U piUanalbao , .

gj vé .' csodálalos esténk I a bámu~os,kis~ l,, ilyen k.önnyedén tudcsodát mGvelni! Azzal az erzesselJOtten1 ele, hogy a materializmus még e század folyamán ~.isra vanlve. Materializmussal sohasem lehetne mcgmagyaráml a. zel-

ek ezeket a csodatételeit,Vannak sötélen látó tudósok, akik azt

1ták, hogy az idők végeztével fóldgömbünlr:: mint megfagyottbolygó fog tovább forogni az tirben. h De,magának~ ember-

B sorsa sohasem lehet ilyen sötéteD és slváran remenyte~

mert az ember - több a testnél...

Beszélgetés 6g~iptom

leshí~esebb fak't'jaival

T ahra bey enyhén illatos ított számtalan egyiptomi cigaret­tálnak egyik ét szívta, miközben Cb')' délután kifejtette előttem azokataz elméleteket és elveket , am elyek rendkívüli teljes ítrnényének hát.terét alkotják. Egy fényűzessel bere ndezett lak ásb an ültünk. abbanaz egyre növekvő negyedben, amelyet Kairó Euró pátó l örököltígérte, hogy sokmindent fog elmondani, teh át némi izgalommal te­

kintettem a várható leleplezések ek Annyi kéts égtelen, hogy kérdé­seirnre valóban sokmindent megvilágít óválaszokat kaptam.

M indig érdekes, és néha hasznosabb is a normálistól elt ér ő, rend­kivüli események felől a magyarázátot azoktól kérn i, akik azt eló­id ézt ék. nem pedig könyvmoly professzorokt ól. akik csak elmél­kedni tudnak fel őlük.

- Az első lepés aJ.; - kezdte - , hogy fcl kell ismernünk önmagunkban azokat a lehetőségeket, amelyekkel valam ennyien rendelkezünk. Amíg ez meg nem tört énik, addig kezünk-lábunk megkötve fölösleges korlátozásokkal. amelyek csak arra jók, hogyakadályozzanak bennünket csodálatos lelki és anyagi erőink kiakn ázásában, Az emberek - ha olyasféle j elenségeket látnak, minamilyeneket például én tudok előidézni- vagy b űv é szked ésre, vavalami teljesen természetfőlőtri proccdúr ára gondolnak. Pedimindkét feltevés helytelen. Ncm tudják ésszel felérni azt a t énhogy ezek a jelenségek teljesen tudományosak és a term észet tónyeinek engedelmeskednek. Kétségtelen. hogy én olyan lelki t ő

nyeket alkalmazok. amelyeket csak: kevesen értenek meg. de el

ezek törvények maradnak. Amit csinálok, az nem önkényes, t

118

ste.rfölötti, va 'Y éppen term észeti törvényekkel ellentétben álló.AJlli ped ig azo ka t ille ti, akik egyszeruen holmi szinpadi búv eszt ,vagy ezenn estert látnak bennem, ezeket csak . ajnálni tudom szűk

látókórükért, mert nem kép esek megérteni, hogy az emberiség tel­jesinnényei túlhaladhatják azt a szűkreszabott tapasztalati kört,amely nekik osztályrészül jutott.

Tollam még gyorsirással j egyezte az utols6 rnondatot. amikor fel­pillantottam rá, és észrevettem szemének azt a rnerengő kifejezését ,amely gyakran megjelent, va lahányszor kritikusairól beszélt.

- Azt hiszik például - folytatta -, hogy amikor kalaptűkkel vagyfúrókkal szúrorn át az arcomat, az pusztán ügyes trükk, vagy annakeredménye, hogy el vagyok kábitva, vagy ha egyik sem a kettő k ö­

zül, akkor azzal magyarázható, hogy akaraterőm segitségével ellentudokállni a fájdalmaknak. [gen ám, de ha ez igaz volna, rnivel ma­gyarázható , hogy miután ilyen súlyos sebeket szenvedtcrn és össze­vissza vagdaltak.testemen egyetlen forradás scm látható? A tény az,hogyezek az emberek nem tudnak szabadulni a megszokott gondol­kodásm ódt ől ; nem tudják elképzelni, hogy talán mégis az a magya­I<Í23t a helytálló, amelyet én adok. Próbáljanak csak meg késeket,vagy tűket döfni saját torkukba és arcukba - majd rögtön meglátjáka különbséget. Szuggerálják csak maguknak, hogy nem érzik és

próbáljak nem érezni - azért mégiscsak érezni fogják!Méltatlankodva elhallgatott.- Ön azonban a magyarázatairnat várj a - folytatta aztán. - Két

titkom van - bár ez nem éppen korrekt megjelölés, dc jobb híjánmaradjunk ennél -, amelynek segítségével valamennyi mutatványo­mar véghezviszem: az els ő, hogy nyomást gyakorolek a test bizo­nyos idegg6caira, a második, hogy képes vagyok kataleptikus k ó­mába merülni. Mindenki , ak i alkalmas rá és aki hajlandó elvégezniazt a hosszú tréninget. amelyen én mentem keresztül , amíg elsajátí­

tottam ennek a két fogásnak. az alkalmazását, maga is véghezvihetiugyanezeket a műveleteket. E két módszer alkalmazása nélkül nemis lett volna bátorságom vállalkozni a feladatra, mert nem vagyokolyan , mint az. ön által megfigyelt hindu fakírok , akik szinte élve­zettcl sanyargatják magukat és önként vállalják a tanaik és aszkétiz­hlusuk állal diktált sz ö rnyű szenved éseket . Mi sem áll tölem távo­labb, mint az ilyesfajta barbár doktrína és határozottan elítélem azo-

119

OIyan6színolk ' meglepödltem.

Volna szíves et me.gIlll3gyar:1izn- Igen - vál zolta szeliden. - Szük' len magyllI1Í.2':gab

önnek. hogy a taj lom vezetői az idegszálak.dc rá eUarra, hogy ezek az i z bizonyos kiválasztott ideggócokalmázott ujjnyomas útján - ami arra szolgál, hogy az agy Izesse a vér1- érzéket1enekk~ válnak. Kérem, egy pillanatraIhom,hogy búki aIJca1mazha1ja, mert hiszena sziibégesés aJapos tanulás nélkül az ilyen ölletszerü kisérletek ostobák .szedelmesek lennének. Ha most ezt a nyomást kombináljukgondolati összpontosítással, amely aIT8 irányul, hogy clöntudatunkat, továbbá izmaink és idegeink teljes elernyed'majd tökeletesen háb"a.húzzuk nyelvünket és szakadozottan szíbe a Icveg6t, akkor feltétlenül beáll a merev kataleptikus kóma.rülbelül hUSZODÖt pereeel később a test automatikusan és tök'sen ~ketlenDé válik a fájdalonunal szemben. bánniJyen .bénnilyen kegyetlen is legyen az.

- Milyen idegek azok. amelyekre nyomásI gyakorol?- A fej Q5 vívöereíre, a lialánték hipnotikus központjaira,

úgynevezett pDeW110gasZlrikus idegekre. De mint mondoezekkel nem szabad játszani. Aki például megpróbál nyomástkoroIni a fej vivóereire ésezáltal vértcleníti az agyat, vazúgást fog érezni a fejében, amint a vér a nyak tarkó felé eső

lávozik - azlán tehetetlenül összeroskad és eláju l. Jómagamban ezt teljesen nyugodtan rnegtehetem, mert eae szakértökgyermekkoromban megtanitottak. .

- És a nyelv hálranyclése?- 6, ezt~ ön már litbatta Indiában, a jógik "

Már mikor négy hónapos gyermek volram. apám eik zd u"háaaszoritani a nyelvemet. Az.eredmény egy górcsszcri ránlépése lett. Ha ez a rángás túl eros voll, ez azt bizonyította,

120

be kellett ZÜI1 i anyelni a nyelvemet, inkább az a ne·

i belyzcc ' "ezért néha ujja-k . k latokal nyel.

Iból, hogy i ltudjákhúzrli, igy l égm t D eIZá.rják vele légcső-

- et. ami ben arra is szolg ' hogy veszedelmes rovaro v gyirák ne fér ÓZhCSSCDek be, mialatt a test magá tehetetlenülIdben nyu- Fóltéve. hogy márkómába merült,mi tört ik?- Mic u erre k -Inc sor, el6zetesen mindig m ghatározom a

fl l "bred ésem pillanalát. És amikor ez a pill t elérkezik, fel is éb­redek. Sok ember alkalmll22Jl az önszuggesztiónak: ezt a módját

szerúbb esetekben, amikor például este felteszik magukban,bogy másnap bizonyos órában fognak felébredni, hogy i jében el­v gezhessék napi munkájuIcaL Ami egyben bizonysága annak is,hogy a tudatalatti sohasem alszik - csak tudat az, amelynek ki.esé­sei vannak., ami egyben megmagyarázza azt is, hogy az al ~ knéha egészen értelmes tevékenys~grek~k anélkül, hogy uróbbissza tudnának emJekezni arra., amil csináltak.De~ünk vissza a tárgyra. A kataleptikus transz beálltaazza! jár

hogykét fontos, sót vilális szervi múkódés- a légzésésa vérk:erin­g' - megszl1:nik. Tudjuk, a legtöbbember em: lcijelcotellé. hogy a.baIálnak azonM J be kell illnia, ha ezek a szervmúködések meg­szünnek. de önnel szemben nem kell vitatnom ezt a pontot. hisz önmár a nyilvánosság sZiÚ11áIa is beszámolt arról. hogy ennek éppen~ ellenkez6jér61 gy6z6döu meg Indüban. A fakirok fel tudják füg­gcmeni lélegzésükct és vértaingésiiket és mégis életben marad­nak. Elég tehát annyit mondanom, hogyamigkataJeptikus kómíbanfek Ill, a vérkeringés tökéletesen szünetel. Helyesebben élelem

ész ritmusa felfüggesza6dik. Fonros, hogy külön kiemeljem: ezeID az a karalepszia, amely néha lcüJönböz6 személyeken végzett

hipnotik.us kisérletetnél beáll, mert azokban az esetekben a VM,,"ringés gyakranmég a rendesnél is inteuzívebbé válik. Hogy miért?

rt a két alkalmazott módszer l Ijesen lcülönböz6 és egymással.fi le kapc latban nem áll. A külÖllbséget legtisztábban annál

elj ásnál tigyelbeti meg. amelyet pusztán hipnotikus szuggesz-

121

má!lOdlOkú IrllDlszoo·1mapmIK)Ztban a édi t

mben, ez igaz, de me . t más dol- mint az . t m n - ez az . Jenség akkor kÖ011feti1~CIIII

amikor a traDs7jlJapot már megsziinl Végül a legfonto bség az, hogy sajü akaratom scgl~gévc1 ÖDmagamat I~záJI potba. M'rpedig boi vanaza hipnotiz6r. aki önmag tja hipnotizáJni?

Fclt1in6. hogy az ön kste éps~ van. az után a R:Dgeteg

után. amelyet páJyafutása alatt kapott. Mivel rnagYariZD ezt.- Hogy ezt elájem, ket dolgot csinálok.Az cls6. hogy idei

sen mcggyonÍtOm a vérlcering~et. Tudja. hogy az om6Jt este, amikor a kIsérlctet tettük, úgy taWták, bogy eg52ázhannincigemelkedik. Ez gyorsftj a a szfvm6ködést, de nszítj rÓJ maga a gyorsulásnem fárlISZL A vértcringésnelc ez _bessége terrnészctcseo meglcp6 gyorsaúggaJ S!=gÍtmeggyógyísebeket is. FmlékezletDem kdl rá, hogy e:ZI kizárólag akari~

mel &tem el. A múodik az, hogy a vá" hómérséldetét aemelem. Ezelpusztft minden csfdt, ami csedcg beken1lhctdta sebbe, sőt azt fert6tlenlti is, sebeim sohasem jönDek gyuilJad*,

és mindig tökéletesen gyógyulnak, néhány percen. vagy _ 'sabb eSeIek.beO - n6WIy órán beliil.

Most rátbtem legnagyobbleljesí~ azéIW~~tldéSl!EldobCB cigarcaájacsutkáját és 8ZOIIII)'OIDtIe másikra gyúj1ot1- Szükségtelen elmesélnem önnek, hogy évC7Iedektel e

régi Egyiptomban~ úgy, mint a~ Indiában, ugyanezt aveletet általánosságban gyakorollák - felelte. - Abban az idmég alig voltak nyomai annak az :tJ.la1ános materializmusnak,ma oly dúsan burjánzik. Mindenki hitt a lélekben és enn Ifolyan Idsérleteket, mint az enyém. tökéleteseo érIJld6ne.k talMindenki hitt a1ckor abban - mint ahogy mi, mai faJcfrok. .benne - . hogy a lélek az, ami titokzatos módon vezérli a t t

az agy tudatát Mi hiszünk abban, hogy a lélek a testtől ru

122

j , hogy hamis goDILiotk.ti

eról6l, ~ yit a Iöviden azt mondhatDám, hogy •

~iSZban a flZÜcai élet lfij ik.. de a Ij továbbra is müködik. Ennek bemu orú

orlatra van szükség, amely lennészeteseo már igen ZlIt:ngc or­ban kezdődik. Említettem, hogy apám már akkor kcmtc velem agyakorlatokat, amikor még c négy hónapos voltam. a már, ba

arom, akár néhánynapo is eJtcmettethctem magamés rtCtI .etek vissza,

- A kétkedók mindig egy el v mek - je ezt meg.- Mindig azt kérdezik. hogyan lehetséges ellemetve feküdni 1Ilél-

ül, hogy lélegzetct venne az ember?

- Vegyen egy egyszerli esetel Kelet-Afrika partvidékénekgYÖagYbaJáSZai oyoic-kilcoc percig tiblrják a VÍZ alatt, lélegzés~kül.. Tudomásom Szerint emberi láIY számám ez jelenti a Iegmap-

rdc:ooIot. Most oé2zük: az áJlalvilágotA béka sebescn ~gzik,mégis négy teljes érin ka'CS7JÜl üpcs viz alan maradni leveg6 nél­leül. Hogyan csinálja m? VIZSgálja meg és rá fogjönni, hogy a \leste

egészen IIICRV. Vagyis kaJaleptikus. Azt is észrev heti. hogy s.zcmeiZárva vannak, de oem 8 szemhéjai, hanem egy kiilöoleges véd&ártya

. . .vel. amimegóvja a vízzel valóérin~ves:zélyeil6l. vagyvegyük a viz:i1eknc5c:öt: SZilbadoo lélegzik 8 1eveg60 és rMgiS többórát tudeltöltmi viz alatt. Haazonban hirtelenetvonjuk a~I alevegőt ésarra kényszerítjük, hogy rajta láVrihí/JÓ akarat folytán ma-­radjon a víz alan- mcgfulladés elpusZIUI. Ennek. oka pedig az, hogynem volt ideje cl k.észü.lni a vÍZ alatti tartózkodásra. A krokodilak.amelyek hüll6lc. ugy nébány bónaponIufts2Jü.llClebJek Izetvétel nélkül.A tudományalig tudjamegmagyarámi,hogyan~lh t-

k ezek az állatokoxigén hlján. g ismer1ebb példáját szol . rarjaennek az áttel l " ek a vér bizonyos fajtája, amely felfiigg .Itstét és tök~etilsen bc:szü.rdet miDden Iélegzést.

123

Egy ideig néztem, hogyan száU a szürte fiist illatos ciból, majd megkérdcztem:

- Ha, mint ÖD mondja, az eltemcttetés ideje alatt a lélek ela testtöl, vajon egyúttal átlépi-e a túlvilág küszöbét? És ha igen.mondhat nekünk: otlani tapasztalatairól?

- Sajnos, úgyszólván semmit sem tudok mondani. Nemúgy feltüntetni magam, mint aki tisztáblll van a Dílvilág ti .Ámbé sikerült elk~zeJhetetlen mértékben életre serteDteotudatalatti csodálatos cr6it, még mindig vannak titolc.zatosgek, amelyekbe nem. tudnink .behatolni. A baj, az, bogy amikor;fak.irok, elszabadulunk a testt61, olyan 8lIapotbakcniliiak, .alvaj6r6k, vagyis nincs tUdatUDkl~l és mégis léamikor pedig visszatérünk a testi ételbe. képtelenek vagyunkszaemJéke:zDi bármire is lálszólag tam~lötti kalandLehetséges. hogy közben felkulattuk a szellemek világának külbö1.6 régióit, dc milibúJ tapasztalahtink öntudatlanok, semmittudunk mondani arról a világról. Álmunk éppoly mély, mintnak: az állatoknak téli álma, amelyeket az imént emlftettcm.

Ez valóban sajnálatos volt Egyenesen lehangolt, hogy az olember, miDt TaJuabey is, aki márnéhányszor ,,meghalt",le haIározott beszámolót nem tud adni. ElégedetJenségemnekjezést is adram a negativ eredméoy miau.

Vállal vont.- A lényeket úgy kell elfogadnunk, ahogy taJáljuk 6kel _

szolta, - Ennek ellenére hiszek abban, hogy - ugyanúgy, mint a

124

haJá) esetében - visszatértem, hogy egyesttsem lelkemet azetem Lél kke l, az I tlen Erő el az értelemhi , l

N m értettem tisztán. hogy ez az Egyetemes Ern - wgy ha úgyik: l t l t a töle letes öntuda t á' bi ny

en ál ta. ert . k pzeletem t, hogy egy tudatosy - az ember - hogyan származtarhaJJa eszméle t egy tudattalan

. ytól, az erötóJ. De nem akartam Ini t a pontot, mert ez ­lógiai vi . vezetett vo a, márpedig ezúttal tudományos té­yeU el igyekeztem dolgozni. Ennek ellenére nagyra becsültem dr.ahra bey szinte magyará23tait, mert meg voltam gy zöd róla,

hogy tapasztalataitpontosan úgy írja le, ahogy azok tőrtént .Aztán elmondta nekem egy élve-eltemettetá különös törtéDetét.

1889·ben Tantában, dr. Tahra bey szü.l6váro 'ban élve eltemettekgy közismert fakírt. A fakir lhatározta, hogy nem fog ..feltámad~

JÚ" 1925. mAjus 17-eel6tt. Amikor a kitűzött id6ponl elérkezett, ki·hantolták és kiderült, hogy még csakugyan éle tben van. Húsa töké,.Ietes áUapotban volt, minden szerve egészséges, éppen csak beszél­ni nem tudott. Ha hónappal utóbb a fakírmeghalt.

Mcgkérdcztemdr. Taln beyt. mi lehetett a%oka a fakír hirtelenhalálának. Ezt mondotta;

- A teste teljesen kimerülta fóld alatt. Az ilyen túl hossz6 id&ar·tamúeltemd& megrövidlti a fBIdr életét. Másrészt viszont, ba vala­ki csak rövid, moodjuk egy-három napos periódusokra temeueci elmagát, ez csodálatos fiissit6 & gyógyitó hatással jár a~.

Az egyiptomi dervisek ezt már évszá2adokkaJ ezel&! felfedeztekAbbanaz időben a dervisckvo1lak megbízva bizonyos fajtájúbünö­sök megbüntetésével és ezeket - ahelyett, hogy hal6J.ra itélt& volna- hOSS7.Ú időre eltemették,miUlán löbb a dcrvisekmegfelel6enpre.PiUáltálc testüket. Az eltemetés id6tartama terjedelemben a ban ter­

mészete szerint váltakozott. És rijöttek, hogy * ez az eljárás meg­rö\idfti az életet, másrészt viszont csocWalos módon kigyógyítja akísátd alanyát minden be.gb6I, bérmilyen fajtájú legyen is az.A magam r&zér61 ezt azzal magyarizom, hogy az ilyen ellemet&rnagabanfoglaljaa hosszú pibeD6 és a böjtvalamennyi el6nyét.A maoly népszerű kopla16kúráknak is példáulaz a lényege, hogy lehetőw

les:a a természet számára, hogy munkához lásson és kigyógyit.sa a

125

.géből. Egy néhány napos eltemetés egyenmú böj I Iül mé azzal az

minden ( ti ét n, az elónyért ' szitett szervezetünk csak bál.

ú I mély' I . .~ folytán hagyő erók I ~ öd l bizony ot szolgálegyrészt a lélek halalmának az anyag ti lett, másrészt annak. apő értelemn Ic, amely tudatalattink mélyén lappang.

- De nemjár eszéUyel az élve-eltem ttetés?Megadó mozdulattal szénárta kezeit

. - Természetesen veszélyekkel is jár, de kellő elövigyáza.liszabályokkal ezeknek elejét lehet venni.A legnagyobb gonddalvéghezvinni a műveletet, mert hiszen in életre-halálra megy ajVoltegy ifjú fakir, Szaidnak hívták, aki belehaJtegy ilyen kí I

be. Tizennyolcéves volt ez a nagy reményekrejogosltó flataJeaki teljesen a falcirságnak szeatélte életét és elsajátította azkatelepsziának azt a művész tét, amelyet én is bemulattam ­nek. Egy napoD elhatározta,. bogy merész dologra vállalkozik.kevesebb, mint hat eSZleDdóre eltemetteti magát a föld alá.dolog lezajlott, testét k ü l ő nleges sírba helyezték. Részben.kísérletet ellen6rizúk, részben, hogy segítségére legyenek, nhitbuxgó mohamedán minden esztendőben egyszer, aszent ünnepe alatt kinyitotta a sírt, megvi2sgálta a test állaimákat mondott fólötte. Az első kél év alatt a test tökéletesenzervál6dott, 81'DÜtor azonban harmadszor is fclnyitották. a s~

döbbenve tapasztalták, bogy a koporsóba, amelyben a test fiférgek furakodtak beés elpu&Ztították. a test egy részét.

- Mivel magyarázza ezt, dokIOr?Elfordult tölem és kibámuJt az ablakon. Követtem tekin

láttam, hogy a NíluSI nézi, ezt 8 csodálatos folyót, amely emmillióit táplálta és tartotta életben ezer, meg ezer esztendőn ktűl és amely úgy karolja át Egyiptomot, mint az apa a gyeAztán vi 'szafordult felém:

- Két elméletem vo. A2 első az. hogy a sirbatétel el6tt ngezték el kellő gonddal az előkészületeket. A fakímak, ha ihosszú időre szóló eltemettetésnek akarja alávetni magát. lő .sen bekell vonnia testét lágy viasszal,mintha csak egész testéró

126

nyomatot óhajtana késziteni. Aztán egy IC7.Mt és lepecsétdtporsóba kelJ lhelyezni, amelyből lözetesenporszí óg' ppel kelj· ...elitani minden por emet, A szegény Szaid nem itte 'ghez

ct az elővigyázatossági intézked et EI ondolásom tehát az,gykoporsóján lyu t fúrt valami kigyó- vannak ilyen kic iny, de

eros tajták Egyiptomban - ' be úszott az agyába.Aminek kO­eztében Szaid testébe oxigén kerülhetett. Én ugyanis a kaIal~s állapot h tását részben annak a körülménynek t1lIlajdonilOffi,

gyaz teljesen megfosztja a t stet az oxigéntől. Meg vagyok gy6­ve róla,hogy amíg oxigénnemkerül a transzban 100 testbe, ad-

.g sem mikroba, sem más élőlény nem árthat neki. A leírt procesz­eredménye azonban az volt, hogy ilyenmódon bizonyos mér­

tékbenvédtelennévált a feIgekkel szemben, amelyek tem1észetesenbe is furakodtak a koporsóba és mindenekel6tt belső ezervei feléIgyekezve, elkezdték enni húsát.

Dr. Tahrabeyhátborzongatóképet festett azokról a veszélyelcröl,yek ana a fakírra várnak, aki nem készíti elő keU6képpen ön­

Jkénles eltemettetését. Kezdtem meg&teni, hogy a régi Egyiptom­ban - amikor királyi, főúri vagy papi halottaikat koozervá1ni akar­ták - nemcsak bebalzsamozták és mumifikálták a testebt, hanembezárták öket vastagk6s7.arkofágba, elpusztIlhatalJan gránitba, ah0­vá a világon semmi sem hatolhat be.

- Ezek után meg fogja érteni, miért minÖSÍtem ostobaságnak. azolyanfaj ta elméletet, hogy mialatt átesem az élve-e1lemettetés~

valami titkos csövön keresztUI gondoskodom Ieveg6r61 a szerveze­.tem számára. Amikor még nébány évvelfiatalabb voltam, egyszeregy órára ellemettettem magam egy kertben,-ahol az emberek tán­coltak a sírom fölött. Deazát nem az a célom,hogyeJkápráZtassamaz embereket, mint a szfnpadi b6vészelc teszik, hanem az, hogy ki­fDutassam azokat a hatalmas erök:et, amelyek - kevesek iJral ismer­e és kevesek által értékelve - bennünk lappanganak.Néhányszor előfordult az is, hogy nem sikerült a kísérletem, de

IJlindig elég 6színle voltam ahhoz, hogy ezt bevalljam. Az ilyenbudare azonban - bála bosszú gyakorlatomnak és tapasztalatom­nak- csak nagyon ritkán fonJul eló.

fi)127

- M.CggYŐZ6déICm az, hogy ez teljesen Iebelséges, 1lI ft'\l~ _

pro ltam ki. ui hogyIye t a török . j I n

s azt k dezte vajon el t k-e viselni gy opericiól ~

11 Az fel hem, ho vél ny 'nl i és -n nem élet ~I e ióról van - ~I dó vagyo

vetni magamat Az orvos azonban azt válaszolta, hogy azt örv énye tiltja az olyan operációt, amelyet betegség vagy k 11

tesz szűksé gessé , miután pedig én makkegészséges voltam, aennyiben is maradt.

EZzel végére értünka személyes tapasztalatok megt.árgyal .rnost aztán szerenern volna általáno alapokon k őzeledn i

hez a jelenségekhez. Függeden nézetei annyira élütönek 8

többi fakiIjáoak titkolózásáIÓl. hogy valósággal csábított apuhatolózásra, Mikor ezt megemlítenem, mosolygou és begcdte fejcmi a moodatot. Egy könnyti kézmozd~attal kiszólt:

Szeretném a do got tudományos alapon tálgyalni , rnegfminden hamis S7.Uggesztiólól és IUIOSZUggesztiótól, amelytöbbje vallásos vagy babonás eredctú és amelyekkel e t'

laszthatalJanul össze van keveredve. Magam is többször ú'Iam annak. hogy ez csak árt az ügynek. Teljesen szakítottamrok hagyományaival. Más dolog a tudomány és más dolog a- mind a kettőt külön kell kezelni. Tisztelcuel nézek rá és olkintem, mintvalami., ami igen szükséges az életben,mili erőt kölcsönöz az embemek. De- mint ön is megfigy Idiában - annyira erős az ember az a h ~land6ság, hvagy szellemek, vagy az angyalok javára irja azt, amil kizáróját lelkiel'Ónk, saját tudatalattink idéz fe" hogy szükségcsn kia teljes szakítást a babonától való megtisztítás és a tudománygyarázat érdekében. Sok fakír saját önszuggeszti6j6nak álmíg másokat a bagyomáDyokbanrejl6 szuggcsztiók befol)lEzek azután valódieredményeket érnek el, az elvi mahamis. Nézze csak meg a táncoló derviseket. alc.ik a forgás

128

• potot, aztán tőrö cltestilket aD l I, hogy flj mal &e.m6J,e

luh . .. és SZClrtar1tások.

le . clózik &lDl vc ycm szerint mind szU-ksél~

csak &ml szolgál, bogy autoszugges.zti tján idérz.cntot, lyet én el tudok érni igen és g

ül, tiSZIán bizonyos Imnészeli törvények felismerésével.A meg­~iz6dlésem az, hogy a fi rok. igen gyakran basvuílj . arra csodá­

t mUlatv6nyaikat, hogy befolyásolják az emberek. gondolkodá-"t elfo sák: vcUik wltásos me öz6désüket. E növe­

e érdekében alkaJmazzák. misztikus magatartásukal. Helott. da idejét múlta már napjainkban, amikor a tudomány és neve­

ekkora haladást tett. Ezek a babonagyárosolc jobban tennék, harudoményt tanulmányoznák és cselekedeteiket tudominyos ala­n"magyar3znák meg.Dr. Tahra beynek igaza volt. Az abnkadabrák kora elmúlt. A ti­k és a megtévesztés egy a mainál sötétebb kor hagyatéb. Konmk

felvilágosult napjaiban egyenesen kell kifcjemi az igazságot, nempedig a mesék és Iciagyalások, a szimbólumok és hasonlatok., a cél-

. k és ájtatos révületbe ejt6 suttogások kusza és körmönfontmódszereivel.

- De mit szél azokhoz a fakírokhoz, akik a vallásos extázisra hi­oznak?

- Nem tagadom, hogy vannak. ilyen jelenségek, ezek azonban a. szférájába tartoznak, amikívülesik kísérleti kutalásaink tem­

én. Számomra elegendő működési terrénum az, amelyen most

Igomm. Elég, ba meg tudom mutatni azt, hogy a tudatalatti. a Jé-k életben maradt és visszatér a testbe egy olyan állapot urán is,

ly egycnértékú a halállal. Ebben magában elég bUlulságot talá­. Mert Ici kétclk.cdheti.k. ilyen kis ' riet után a lélek valóságában?

ég, ha ki tudom mutatni ennek a léleknek csodálatos erőit, ame­ek fenntartjáka testet akkor is, hogyha példáulegy nagy követ 0­

solnak szét darabokra rajta, anélkül, hogy ennek a lesi bárm.i't vallotta volna. Egyik barátom, egy gyakorlott atléta, azt hitte,

utúlozhatja ezt a mUlatványomat, de mikor megpróbálta, ci­a bátgerince. Mert ö kifcjles:ztette ugyan a testét, dc arról. hogytalattijának cr6it is kifejlessze, megfeledkezett. E.zek az er6k

129

Allah nevébenl

érdrehulltam a mosé egyik opa mögött és szi-némán szárnyalt fel, ábftalOS odaadásban, ama Magas Erő felé,

amelyetaz emberekitt köriiJöt1em Allahnak neveznek- amaz Erő fe­lé, amelynek oem tudo& nevet adni, amelyet tehát egyiptomi tart6z.odásom alatt magam is hajlandó vagyok Allabnak nevezni. Hiszen

tudom, hogye lekintetbenúgyisvalamennyien ugyanarragondolunk,ugyanarra a Mapsabb Lényrc, aki teayaál tart beoo.üDket és akit~hát bajlaodó vagyok akár egyik. akár másiknevén elfogadni

Nem tudom. meonyi idő telt el, mig valaki alig hallhaIó éoekl6hangon elkezdett felolvasni a hatalmas ősrégi Korán-kötelböl, Allahszent iratából. És mialatt a keUcmcs arab dŰDDYögés pergett az aj­kár61, körülpillantotlam és elnéztem a többieket, akik engedelmes.kedve a próféta parancsának. összegyűltek alkonyatkor, hogy né­hány percre visszaemlékczzcoek arra az Lsteoi Forrásra, ameJyb61'letünkel és létünket mcritjük. MeUcttem egy öregember térdelt,bosszú, kék C$Íkos fehér selyemköntösben. Bőre halvány dióbarnaS7.mGvolt és ebből a háttérből egy ragyogóan fehér fogsor csillogottki. Miközben imáit suttogta. homlokával érintette a puha, vörös szö­nyeget - újra meg újra Celemelkedett és újra meg újra el6rehajolt.

mételteo csipójére fektette kezét, megint suttogva imádkozott,majd kis ' lva homlokát megint a padlóra hajtotta.

Egy másik öregember - aki éppen akkor lépett be és kezdte kér­ni Allah könyörületét. amikor k,örüloéztem - maga is nemsokáraid -ods ingatva I t t, lm rült ájlalosságajba. Szömyü szegénynek

tszon rongyos ruhajában. amely valamik.or fehér lehetett, most7.oDban márpiszkos szürkévé vájt és nem volt egyéb, mint egy szá­

lla m roagytöm g.

131

Forradásos és ráncos arcán visszarükrözödőttaz a keménI ro, l az él és Hah bau ki . , ,d tn, el)Dtlll tl

r I elv n 0 1. u, nyu t újta ak szemel ...re m éltó é " tben s w icés valami békés d

zoU IZ "1, mi It déiul ' una g m t.Elfordultam őle és me á m egy másik ke ;yes moszli

holmi keres n k látszo t, . a bazárban l ó fiilk.éj lá salad ide . Az előírt t ttartás ott, át K J l fi Ilábát kissé szérvetve, nyitott tenyerű kezével arcának ket olfüleit érintve. És dallamosan kiáltotta az üdvözletet: Isten agyobb! Aztán csípőre elte a kezét ésegy ideig a Korin kezdzetét dünnyögte. Majd lecsúsztatta kezet térdeire, testét ki 't

hajto~ujjait széltárta és így szőlt: Hallgassa meglsten azt,dicséri!

És igy folytatta, imádságát bajlongásolckal kisérve, idő

földet érve homlokával úgy, ahogyan az ortodox moszlim1300 esztendő óta el6 van írva, Végül megfordult és jobblött hátrapillantv8, mintha csak a gyülekezet többi tagjaihoz iszavait, mondotta: Béke legyt!.1l veletek és azIstennekh)".'IÖ "

sége! Majd fejét bal felé fordítva, megismételte ugyaneztazEgy ideig még guggolt, majd felkelt és nyugodtan elhagyta aLelke kiöntötte szeretetét Allah iránt és most nyugodtan vish ett árui közé.

És sokan voltak még mások - mind f&fiak- elmerülveságban és látszólag megfeledkezve a külvilágtól. A szemekngondolatoknak Allah felé keU fordulniuk - IDOmlotta Mopróféta -. és ezek az emberek sző szerint engedelmeskedrancsnak. Nem azértjöttek 'ide, hogy hittestvéreiket vizsgálJ 'hittestvéreik vizsgálják 6Icet - nekik kizárólag csak AlIdolguk és Neki adták. oda magukat, olyan áhitattal, amely fltetlen maradt a velük együtt éIZÓ idegen szemtél6 számára.

Hosszú kaftános kairóiak ültek, haj longtak vagy térdeltepai öltözetú. fezes üzletemberek szomszédságában. A .szegény a szerenesés gazdag mellett mutatta be hódolatátés a tudós - akinek fejében kötelek ezreinek böl ég n- nem tartotta lealázónak, hogy elfoglalja helyét a tudatlan urek háta mögött. Ezt a demokráciál valósflotta meg Moham

132

vörös, fehér és arany falak között, e gyön -TŰ mosé szaracéntívei ti.

F e I és I kifelé indul . P pu oa ú'tat lá-alig mozdul t, mi újra elnéztem ezt a színes jelenetet. Otl

ónye elleboritott . leorl' tt3.l körül II emel ény, ahonnan egyú . ú ft rfi zen fe a K r ' ver it, ott volt a szent

ozó I e, k l karc ú oszlop között, m a finom faragá fiszekf ny, lyn k elefantcsont-bemkásos diófa aj18jain

li di zlett - s min z azt a múvé zetet ugározta., amellyelaz arabok gazdagitották a világOL Körös-körül a falakon csillogóaranybetúkkel a Koránből veti arab idézet k fiizei - minden betu

nmagában is egy-egy diszítmény. A fal alsó részét k ülönbőz szí­ú mácványberakások alkotják.Minden téres és tágas, az éplt6k Ját.

hatólag nem fukarkodtak a teIÜlettel, amikor megépítették ezt a há­-'131, hogy a hívők Allah imádalára ö zegyűlhessenek,

Áthaladtam a téglakockákon, majda mozaik öve7.den és el&tem8 hatalmas, c . knem kétszáz láb szélességű udvart. égy szélesoszlopsor övezi, amely annyira kizárja a külvilágot. mintha az egészépület a Korán által ígért Paradicsomban, nem pedig a zajos Kairó.egyik utcájábao állna. A márványkockákra puha smnyegek borul"nak és a szónyegeken kis csoportokban komoly arccal kuporognakvagy térdelnek az emberek - talán kegyes turbános tudósok vagyéppen csak szegény polgárok, akiknek nincs dolguk és sok a ráéridejük. Egyesek imádkoztak. egyesek olvastak, mások aJUd~ is­mét mások egyszeruen csak henyéltek a napon.

Az udvar közepén fedett, díszes márványmedence áltou. am Iy­nek. fehér kupola foxmájú tetójét kerek oszlopok tartották. szinesemail-berakásokka1.A kút fölé magas, karcsú pálmákborítottak vé­rdótetót. Ahatalmasnégyszög gyönyörű megtestesü lése volt az egy­~gnek. a szépségnek és a nyugalomnak . A béke - és termtesenAlIah - uralkodott itt. Időaként hallani lehetett ugyan a kisma­

csicsergését és tril lázását, amelyek ott v rtek fészket a bolt-ek meg faragott oszlopfejek köwtt - ez a megnyugtató és szaka­~ csicsergés azonban csat még jobban kiemelte az udvar

djét.

A. tűző délelöttinap hatalmas amyékokat vetett a nyitott udvaron.I 7.engók rám pillantottak. egy másodpercre valami kérdés villant

133

135

a do-t" ésnem alvatkw~nézte a .,k'

d Itolt utca mentén.

luyhyénél é&2ZeveI:tem egy nfiatalelobert - nyil . . szol . üló ut-

vo t. HáUal a' vasosziopáuak t'Únas710d0a és l tba-megpihent muokájábBD az éjszabi g It alatt. amely olyan

t, mint egy lapis lazuli SzíRÚ ku Vicüm bangon, hanIt egy könyvből. amelynek lapjai már elrongyolódlak b

lyb61 már rövidlátó szemével olvasott. Olyan odaadással éne-It, annyira elragadtik. saját szavai, hogy nem vette észre közelsé­

l Szemében az Allahhoz való közeledés örömujjonpsa caillo­1... BelepiUantottam a könyvébe: a K.arin egy olcsó, papirborilá­példányavoll A fiú piszkos ~ SDkadOZOtt mbát viselt. munki·nyilvm sziitösen fizették - de an:a az öröm miotaképéül SmI­

I,álhatott volna. Szükségtelen volt, hogy údvözöljem a szokásos kó­ntéssel: Bia legyen wJed! Ömár megtaWta a békességet!

Egy harmadik este váJtoztattam szokásos ételreodcmcn és elmcn­vacsorázni a Sharia Mnbammed Ali egyik vmdégI6jébe, aho

•paiak j6malc. A vendégl6 a régi negyed szívében feküdt és ea­lfogva még mcg&izle az 6si tradíciókat. Az idók során me . ­rtem és megbecsültem vörös tarbusos tulajdonosát, akinél a 6­

jellem a veleszűl udvariasság nem üzleti dekb6l, ha-egyenesen a szívből fakadt. A fehér ruhás pincér- alighogy el­ene 87. ételeket az aszIB10n - hirtelen visszavonult az egyik sa-

baés kezébe vett valamit, ami eddig a falnak. volt támasztva. Olygédeo kezelte, hogy az ember aza hilte volna: ez a legdrágább

. Pedig kiderült. hogy nem más, mint egy szinebagyott szal­amelyet széttcritett a padlón úgy, hogy egyik vége ponto-

kelet fi lé, Mekka iráoyába nézett. Miután ezt elvégezte, lebo­t a kemény szaJmafonatú szőnyegre. Vagy Úz percen keresztül

osan hajlongott és mondta az imádságokat halkan, de tiSZlánhat6an. Gondolllai most kizárólag AllahnáI tanyáztak. Het vagyc vendég taJ1ózkodotl a v~6ben s rajta ki ül csak mégp' cél" volt. Mindez abban az órában történt, amikor minden

b várni lehetett, hogy a vendégek nagyobb számban kez-

Egy k.éso délután, alkooyat tájban, álhaladtam az Isren, amikor észrevettem, hogy egy kocsis gazdátlanulkocsiját 82 állomáson ésátmászik egy alacsony, zöldre firácson, amely egy kis zárt ltözk.ert elkéritésére szolgáJ. Aborult a fóldre a lenyugvó nap alatt, Mekka irányában, éshét percen keresztül imádkozott, teljesen megfeledkezvelőtte nyüzsg6 világról. m nézett m jobbra, sem balra;elmerült áhítalában. Ez a szép cselekedet mélyen m gfogottművészi hatása, mind pedig a benne megnyilvánuló szelladás következtében. A rendör. aki a közlekedést i yitot

134

álhallGlt sokbelépett

ll'aInbfJm vlíJto1ziJc. mo .~8

cr6ditmény. am et ", ro oz g modem tÖl"m ré8c_serege. És talanJ is, hogy eze az épületek ma is megv'IIUlak.1j

tezésiikkel emlékeztetik sietős és zaklatott nemzedékünkbogy milyen nyugalmas volt az a kor, amikor az emberek

. voltak olyan okosak, mint ma. Ezek alatt az árnyas pálmaflvagy a boltíves árkádok mélyén Isten védő karjaiban érziember és nyugodIan 'tengedheti magát az álmodozisnak, miesetre - ha éppea ana vágyik- remek helyet talál in am.. bvolból nézzea város Dyüzsgését és emelkedett n&6pootrólaz életct...

E haJaJmaS szentély bejáraaáná1 lehÚ2t8l1l a p8IJlIQI8imat,(igen helyesen) az a rend. hogy cip&en senki se léphessen beszen~t földjéR és a falakon kíviil hagyja az urea porát. Ápapucsobt a homályos fiilkéj&ól előbukkaDÓ tanpIomsmlmajd lefelé indultam azokon a k6lépcsókön, amelyeknekpos felületét kegyes lábak százl=zrei márgödrösst csiszoltát, .sckáns ismét elmerültem a~ 7Jljos sikátorforga1ag6bm.

fi)

136

,g volt ez, l C guttog Csodálattal töltö el buzgalma és csak tisztelettel

d Ini Mo prófét· ak i bölc g kö-"'t, hogyan v b az . el 1-

glaltságaival. Meg k II t állapttanom, az iszlám gyalcorlali érté-ét azo Ia al e1yek jól is 65

elyek ana h e súlyt, hogy a világi életet ' ~le-

bb határvooalakbl v aSS22k el a S2ltllemi élett6l.Ezcsaknégyeseta sok kÖZíiI- négy esel, ly megmutattaszá-

momra, hogy mit jelent az iszlw a szegényeknek és az alázatosok­nak. a tudatlanoknak és a m6veletleneknek, szóval az úgynevezett

sóbb O$ztályoknak.. De vajon mit jelent a középosztály és az elő­

keJ6 réteg számara? Amennyiremegfigyel nem: már kevésbé szi­ni hitet jelentett, mert a nyugati tudományos nevel65 megingatta

a vallás alapjait itt is ugyan6gy, mintminden más keleti orszjgb8n,ahov! cljutott. Nem gyakorolok birálatot, csak feljegyzem ft tényt,

, t kétségtelen jelenséget, mert szilárdan hiszem, hogy a hit és a!UdotrWly egyaránt szükséges az élethez. A mobamedánok felvil ­

~jai most érb::mck el ugyanehhez a felismcr'ésbcz. Lálják,az iSZIámnak elóbb vagy utóbb bekell hódolnia a xx. század

a modem szeDem el6U.de tudják. azt is, hogy ehhez á folyamat­z nincsen szükség a ~llcmet tökéletesen tagadó materializmusérgére, Mindezek elörebocsátásával 820Ilban mégis az a tény,

Egyiptom el6ke16 osztályai erősebben ragaszkodnak a vallá­z. mint Európa vagy Amerika el6keló rétegei. A hit akarata

e él a keleti ember vérében, és 6 nem tudna szabadulni t6le~bénneonyire is abIDa.

De ehnondorn. amit egy baOtom hiva1Blában láttam, miután azegzetes példája~ amit cgyéb hiva.la1okban és magánházak.egyformán mcgfigyelhettem. Egyszer éppen délidóbenlátogat­meg és vele egyiitt ittam az elkcrülhetetlen perzsa teát, míg (')

téztc hivatalos ügyeit, miután kormányzati mfelügyel6 J6t.6reelfoglalt ember voll

khaled Hasszanein bég 6excellenciájának irodája tökéletesenés - a nagy. keretezett, arab betűs Korán-idézetet lesúmit­

ugyanolYID volt, mint akánnelyik európai hivatalidolgozószo­cellcociája egy üveglappal borított asztalnál ült, sZlJcadaUa-

137

el6tl újabb vendég til' rtce:_ 11lIy pereeel kés6bb 6cxcc:llenc' ~

in kifo' ellene. ba most ebDlOIlClom

Termém'fr:sed megD)'U'5-YIlUo hNlrv 'C<!'!IrnI'nl

Sz6nyegek.et teritCUek szét, mi I lehúzta a ciszokásos módon arccal a szOOyegre borult. Teljes ti l

keresztiil imádkoZlalc, mialatt körülöttük a hivatalnokok folmunkát, küldöncök léptek be, iratokat hagytak ott, majd c1táa legtökéletesebb közömbösséggel. A két férfi úgy' ,mintha teljesen egyedül volna, mintha sejtelme sem volnajetemr61. Miután az ájtatosság v~get ért, felkeltek az imasz6nvisszaülIde az üveglapos fróaszra) mellé és tovább tárgyalraIOS ügyeikr6L

Adolog mélyhatást tett rám,mint olyasvalami, amit sobllSCÖ

ni semmiféle nyugati hivatalban, sem Európ6ban, semAmc~

Amott az emberek a déli harangszóra rOIWmak ebédelni, itttombao ez a két férfi elóbb imádkozott, s csak azután go~jére.

Ha mi nyugatiak hiv6k volnánk - gondoltam -, ·akkor az; .

eset részben követendó például szolgálna, részben figyelmamelyet észben kell tartani, De vajon kép k leMénk-e meennyire vallásukat? k&lkedem benne.

És éppea ez az, ami Egyiptomban annyira megfogott. Islah, a moszlimszámán élő valaki,nempedig elvont bólgaIom. Keresked6k, szolgákésmunkásentberck, nemesek,közhivatalnokok a legtermészetesebbnek találják, hogy mdáSUJC közben egyszerre csak megálljanak és térdre bonrljJah elólt, akár a hivatalban, akár az üzletben, utcán vagynem is beszélvea moséról. Ezekaz emberek - akiknekjutna reggel felkelni vagy este lefeküdni anélkül, hogy lerövid, áhítatos pillanatra meg ne bajoljaoak Allah el6tt -. banem is, de erre az egyre megtaníthab1'k a nyugati vil'go~

annyirael van foglalva más ügyeivel. E ponton nem akaroni az iszlám tanait, amelyeket majd úgyis kifejtek a maguk

138

rá abrOIC mutalni arra: yit ér ezzel szem a mia bb Uoyben, amelyet a legkülön - b ne-

ti IÜllk., zelj- el, hogy ember Londonban vagy eIN Yorkbaneo e . del a nyilt utcán vagy a téren nyi l lkezdi. Istcot, mert úgyérzi. hogy ezt ken teDDie! Az ilyen em-

mi felviJág08Odott modem vagy gúnyosan kinevdnéDk. V38Y!in4!nánk vagy való bb. bogy letanó a kocsi-alom akadály miant

A K-özel-és Távol-Kelet fölön a félbold uralkodik az égen és su­. az utóbbi id6ben Afrika távoli vid&ei fölé is elha1ottak. Az.

lám vallásának erejét azonban nem hiv6inelc: számával kell mér­ni, hanem azzala buzgó odaadással. amenyel minden egyes hiv6jc.seltetik iránta. Mi nyugatiak (endS2Je:riOt bozzáfiízzük fanatikus

'nő it · jelz6t a mohamedán szóhozés ha nincs is tökélet iga­zunk. azt scm lehet mondani, hogy nagyon távol járunk az igazság­lól. Az emberek itt vallásuk tanait azzala szigorúsággal tartják meg.rnely belőlünk márkiveszett.

Miért?Kezdjük az elején. Valámikor egy férfi térdelt egy sziklás bar­gban, az arábiaiHira-begy sziklás lejtőjén és im'dkozou a Min­nbatóhoz, hogy az első pátriárkák tiszta, rnOCSOktaIan hite ismét

Iedjcn fel a népében, amely belemerült a legdurvabb bálványimá­dásba, abba a babonás materializmusba, amclyer összetévesztcttek

\'aIlássaJ.Eza férfi Mohamed volt.Középtcnnettl, lobogó hajú, halvány arcü, dús szeJDÖldölcú, szé­szájú, kissé e1órehajló omi ember volt. Egyszerűbben öltözkö-

ön, mint ahogy az életben elfoglalthelyzetemegengedte. Kereske­volt és tö él les becsület . I, tiszta magatartásával és ab­Jút megbízhatóságával számos városban ismertté tette nevét. Te­

vánjain egész Szíriáig szállitoua az árut. Esztendór61 c uen­e imbolygó tevéinek h szú ra tette meg az utal ütemes lépteIc­

I hullámzó, aranysárga homokbudcákon keresztül, vagy sziklás

139

öreg, hajlott hálú és vak. bő voll, aki fi I·

üldö 'rejtelmei

zatos . Q fáVOleJ~ ezüst• yos arcra. amelyein önnön tilok:za

áJas:ztolták őt a ég% gyermclcéüJ.Khadija özv kötöu gs után e inkább sz k ' .

vált az elmélyült töprengés az emberi t legsúlyosabb problémfólÖtl. &nek révén váltak tudato benn kora vaUásáoalc hiányságai és hogy mennyire nem volt alkalm ez a vallás embertársaméJyebb ösztöneinek kielégítésére.Végül is felkereste kedvencmeteJakát- a magányos barlangota Hira-hegyen,Mekb városa kzeJében - és itt egy éjszakát töltŐn, alázalos imádságbanemelvevét a Végrel n fejé, könyörögve. hogy ne csak neki magának,nq,éDeJc is osZ1áJyrés~1 juss n a megvilágosodás.

Az ima egy id6 múlva elragadIatott látomássá. a lAtomás i déngüléssé, az átlényegülés pedig JsleDDel való tudatos egyesül 'változott Egyik. tityol a másik után bullott le. K.ülönös parado- a homályos barlang .mélyén bukkant rá a világító Igazságral

S ekkor megszólalt egy Hang és ezt mondona:- Te vagy a kiválasztott férfi! Te vagy Allah prófétája!Ettől kezdve Mohamed, a kcreslcedó. otthagyta árubáláit, ,

prófClájává vált a vi lágnak. Ő Jen il Szó. amelynek visszhangjaévszázadon belül végigdübörgötthárom világJész felett.

Rómában a SzibiUák oráJcuJumai megjósolták Krisztus eljövelét és azután öröleTe elballgattak. Krisztusel isjött és elmondottanítását azoknak. akik öt hallgatni kívánták, majd eltávozott,olyan fiatalon, amikor másember alig találta meg helyét az anéletben, nem is beszélve a szellemi életről. És nem egészen hatsesztendő után megjelent az Ismeretlen Istennek ez a pr6fé~ja.

fi'EI~g szerencSés volt, hogy els6 lanitványát saját feleség n

lálla meg, mert egy asszony sokat tehet és UgyaD8DIlyil rontbat .férfi életében. A kÖvetkező ember, akinek elmondotta barlangi

140

rnényét, Warakame ette:

- B~'OOy!()5

berzabb ül-l~.áldc:l7.atá'~ ne

. sek Mhd -ilCdCIme:Skedni eoségeid

A ro ' 10 pró azonban mindig is vis Ini I anyo .g és a ft' . r ' . Ami t pedi azért cserébeaz oly Iálhatatlan és oly megfoghawJan, hogy a tömegek sohasemérthetikmeg.

Minden új vallásnak számolnia kell azzal, hogy szül lés ormegkövezik a közömbösek és az ostobák. .

Barátai és rokonai alkották a m gtérite l Ic el csoportját.A vá­lO6OD kivül egy csende~ házban jöuek össze és ott imidIcO'ttak.

Ezalatt Mekká.b8n az emberek változatlanul végezték a primitívvarázslatokon alapuló szertart á igyekezv 'onyoruletre bír­ni a láthatatlan szellemi haialmakat ~ imádva a külön -ro j.

ket.A kis csoport azonban az Egy Istent imádta.Három esztendőn keresztül találkozott és buzgólkodott az egyre

növekvő szektaa legtelj bb titokban,mert a nyilváno .gra Ivégzet batározta 6rája még nem érkezett el. S ekkor újra S2hlt aHang a prófétához., mondván:

- Ismertesd meg a parancsolatot, amely néked adatott!Mire ő habozás nélkül nagy gyűlésre híVla összen~ és figyel­

m ztette őket, hogy ba nem dobják sutba ősi vallásukat, amely azigazi vallásnaka torzképe, ha nem térnek meg az igaz hithez. Allahharagja fog lezúdulni rájuk. Az emberek végigballgauák, de nemtértekmeg - bosszúsan hagyták magára.

Lelkébenazonban már lángra lobbanta tűz és egyikhelyr61 a má­sikra ment, prédikálvaa reá bízott küldetést,Durvaruhákba öltözöttés egyszeru ételeket evett Csaknem mindenét szétosztottaa szeg ­nyek közöu. S6t, behatolt a Kibe szentélyébe, a IWomszázhalvalJ­hat bálvány közé, hogy ott szembeszálljon a bálványimádókkal,nunt ahogy Jézus is behatolt a Templomba, hogy szembes~jon.apénzváltókkal. Dühös tömeg támadt reá és követőineIc egyike dISCSCtt, amikor meg akarta őt védelmezni-

141

A ti, . hi

526 sA b

hang kme emeg i. obamed azzal 1 It. hogy még szi8,orUI~

gye1mezt lte őJret ab ti yegeE I kezdve nyíltan i - dömi ezdt mire azt tanáato

tó~ hogy AbesszíniábBn keresseae menedéket, tgy is tmekkai hatóság bosszúja azonban tová üldözte &et; kövküldtek. a fekete császárhoz, hogy szolgáJtassa ki 8 menek IIc&ásw azonban a kérés teljesítése helyett előhivatta a merlektvezetőjét, bizonyos Dzsafart és megkérdezte tőle:

- Mifélevallás ez, amely elválaszt benneteket népetekt6l?Dzsafar elmondotta neki, hogy azelőtt félvad életet éltek.

nyokat imádtak, döghúst ettek és elnyomták a gyÖDgéket. IDMohamed, Allah prófétája, aki megpanmcsolta., hogy tiszteljszellemet, legyenek alázattal az Egy lsten iránt, legyenek ik.önyöriiletesek és emölCSÖ6ek.. Majd, cbnondott néhány vKoninból, mire a csásm megjegyezte:

- Valóban ez a tan, meg az, amit Mőzes hozott, ugyanegypánaka fénye.Eredj békében,mert Istenemre molldom,nem fOtűrni, hogy hozzátok nyúljanak. Menjetek szállásotokra, éljimádkozzatok a magatok módja szerint és senki sem fog h'ni benneteket!

EzalattArábiában egyre ádázabbá vált a moszlimok üldöAmikor 8% üldö2ók. egyike felszólítottaM~ hogy

voltátcsodával bizonyhsabe, égnek emelte tekinIetét és így fi l- lsten nem azért küldött, hogy csodákat mdveljek. H

küldött Én csak Allah üzenetét hozom az emberiséghez.E keserves időben történt, hogy Mohamed beszámolt

rendkívüli esem ényrő l, amely egy éjszakatörtént meg vele.el arkangya1lciveue öt toldi porhüvelyéból és így, szellemitalálkozott a régi nagy próféták- Ádám, Ábrahám, Mózes. la többiek - szeUemeivel 32: angyalok. láthatatlan világában.megmutatták neki, hogyan íródik a világ Végzete.

Ez Imény után rövidesen következett Mohamed 1anaiJlak:elterjedése, ami múlhatatlanul az üldözés fokozódását von

142

N ' by ember elhatározta, hogym öli a pr .. 6 azonbanOZ'f enül me l ' , égi sugaJJatra, titkon lbagyta e kál.

gva p .gon, elm Medina városába., ahol kitörö lelke-I fo ták. itt be1yezte el az egyetlen általa q,ített mosé

kö ét. A váro ba érJe ek napj I II az új moszlim naptárel-évének els6 napja, noha ez a k res2iény kalendáriumszerintmár22-ik évben történtEzvoll az iszlám sorsának fordulónapja.Afi kkaiakháborútÜZCJJtek Medina lakóinak, Mohamedv é-

I egy kis medinai csapal hagyta el a várost. szembeszálltaz cl­séggel és teljesen leverte.A győztesek to ábbhaladtak, még egy

- özetet vívtak. amely azonban eldöntetlenülvégződött. A k.ésőb-

l ütközerck egyrejobban megetósítettékMohamedhelyzetét. Egy­in!s után küldte a követeket levelekkel GÖIÖgország királyához,

besszínia császárához, perzsia királyához és Egyiptom uralkodó-­ihoz, közölve veliiJc prófétai küldetését és felszólítva őket az isz.lim vallásának felkarolására.

Hétesztendővel Mekkából való menekülése utánMohamed sere­geinek élén készült visszatérni ugyanebbe a városba. Miután oemkivánt szükségtelenül vért ontani, felszólította híveit. hogy a város­

InyolcmérWldnyíre rakják halombafegyvereiket és békés embe­módjára lépjenek be a kapukon. Csakugyan zavartalanulhagy­

ták6k:el jönni-menni. Nem sokkalutóbb azonbana mekkaiak felbé-llek néhány nomádot, hogy gyilkolják le a templomukban mene­

t kereső moszlimokatés 19y Mohamed kénytelen volt megintreget vezetni Kelet felé, Mekka ellen. ElfoglaJta a várost, le­

holta a köbáldnyokat, békésen megtérítene a város lakóit ésapítona konnányzaláL

Az iszlámettől kezdveeltetjedi egészArábiában.Vadtörzsek. se­glettek köréje, bogy megtanulják a magasabb rendű hitet. Moha­

utoljára az Arafa-dombróltevehálról szólt követőihez:- lu hagyomnekteka Könyvet, a Koráni, - mondottaszokottlas­határozott módján - , roigaszJcodjatok hozzá,hogyel'oe tévedjetek.

en ez most valöszínűleg az én utolsó zarándokutam. Ne téljetekiszlám előtti Szokásaitokhoz és n c lek egymás torlaínak, ba

gatokra hagylaIc benneteket, mert egy napon meg kell majdjelen­Allah színe előtt, aki számon fogja kémi tőletek bÚDeiteket.

143

145

Beszélgetésa mohamedánok

szellemi vezé.~vel

s -- volna ménékadó beIynIl választ kapni .. isz­lámot illet6különböző kérdéseimre, amelyekrevonatkozólag durvatapasztalali úton megalkottamugyana magam véleményét. deame­lyekkel kBpcsolatban nem ismertem a próféta és könyvének pontosirányelveit relkCR:Slem tehát 6eminenciájál, a Sheikh el IlWaDlOt.azt a férfit, aki az EIAzh mec:set~ kerekminaretjei és erő­

di~yszmj falai közül ir6nyitja Egyiptom vallásos életét. T~­donképpeni neve Muwafa el Maraghi sejk. az inlézméoy pedig -

yn k vezetője - a mobamcdáo vilig ezeresztend s II 'központja, amelynek szava végs6 fokon dönt a bit ts a do

seiben. Igaz, hogy a Szent K.ő, a meJdCai Kába- az a megszentellely, ahová minden itbuzg ómoszlim legalább egyszer az életben

elabr zarándokolni - Arábiában fekszik, viszontEgyiptombanvanaz Élő Kó, az iszlám agya~ idegrendszeréDek központja. Az EIAzhar-egyetem rektora nemcsakaz jszlám legiobbegyiptomi mél­tó ' ga, hanem- éppen az EIAzbar nemzetközi jellegére való tekin­tettel - ugyanilyen tekintély más országokban is. Az EI Azhar·egyclemen, amelya moszlimok büszkesége. 6sidóktöl kezdvetanít·. a vallás szél bb szemléletét azoknak. akik tökéletesíteni abr­

magukat a tanokban, meg azoknak, akik teljes részi lCSSégge1'ál( megismerni prófétájuk, Mohamed küldelésénelc lényegét.A K<rio. ha helyesen olvassukértelmét, elómoDfitja a tudomá­

nyos kutatást Istc:D és a világegyetem megismerésére - mOndOUa ne-

Ez történt id6&zámitásunk. 632-ik évében. MohamedhatvaDegyedik eszten j n, c ol ' a mondAsnak.szerint s . sem pró ' ta a hazájában,

l Maraghi sejk az alább lerögzftetl beszélgetés során. _tud'omlbily, amely i g I a 't remt:l5 és leremtményés a tudomán an nincs ol . l t ' állna az i

í ai "Sót, fi '" a prob . megtisztitsukl a babonás és fantaszti ' toktól. _bben a törek

ben éppen a tudornmy jön . E ' amikordo Yoly nagy 16ptekkel halad el az iszlámnaJc~ek.e,

nuJóinak a hJdás u fmásait rendelkezésére.Ma már valamivel jobb a helyzet, int egy évszázaddal eze

amikor Edward Lane még azt írta, hogy ,,a moszlimok nem~eD adnak felvilágosítást vallásukat érintő tárgyakról olyan

. Iyeknek, akikről azt gyanítják, hogy tőlük eltérnen gondoltdeazértmeg mindig némi nyoma maradt a régi tartózk.odásn

Nem mohamedán létemre - legalábbis nem a szó ortodoxmében - nem volt egyszerű megkapnom a kívánt interjút, deutánjUássaJ és közös barátaink közbenjárása rivén végúl mégikerült hozzájutnom.. Utam Kairó legrégibb, legnyüz5g6bb negycdén keresztül

tett, egy széles utca mentén, amely kettévágja a bazáromt&közvetlenül a moszIim világ hldáÁnak legősibb központja.Azhar kapui előtt végz6dik. Egymásba fon6dó arabeszkek és •boltívek alatt bejutottam egy tágas, napos udvarba, miDt ahogykok százezrei léptek be előttem erre a helyre a történejem hsorán. diákok, akik kés6bb kikerültek innen. hogy hirdessék Mdmcd próféta szavait mindenfelé a keleti világban. hogy bibllgyarázattaJ szolgáljanak a Szent Korán tBnftásairól és örök idszítsák a moszlim kultúra lángját

. Amikor bevezettek a kibalJgaaasi terembe, őeminenciája szine<és mialatt a szokásos üdvözlő szavakat váltottuk, alkalmamszemügyre venni ezt a középtermetú,komolyarcú férfit,aki .ván egyedülálló tekintéllyelrendelkezik. a mohamedánokvilá

El Maraghi sejk, aki előzőleg a Szudán nagykátlija volt,télynek számít nemcsak vallási körökben, de a közéJ t előkel •között is.

Fehér turbánja alól két éles, átható tekintetű S7. világi •egyenes, szabályos, kis. szürkülö bajusza, erős vonalú szája,pedig kis őszes szakáUa van.

146

Az a . . in ézmény, amelyn élén öemínenciája áll , ingy néri a tu ' st dl ok. ezre' k, oham l . r- h •

in it be ' t il k." ') gy do yo és 8 ormán . tIÍ-

ogatás alkatj . A szeg ' yebb diákok. ingyen kapnak koutot és la~

ös is, gy h ly II pénzbeli s ' g l iután .gi épül l

nem tudják amenny ' - t fogadni, több kar . el pedmás kerűletek aminek -velkeztében maga a tanítás i részekre

ozOOott. tudományos tanfolyamokat honositottak. meg,kilúnócn fi I. z It fizikai ) ral ' riumokat s fizikai és k rniai 16·adóteIIJ'lekct létesítettek, mig maga a tanítás mindenütt a legmoder­nebb módszerek szerint történik.. Mindezeket a reformokat azonbanóvatosan vezették be, annyira' tosan, hogy a régi atmoszféra vál­tozatlanmaradt, s a régi meg az új nevelési módszerek szépen meg­férnek egymás mellett,

Miutánbeléptema fillak. közé,amelyekoszlopsorolcal és kolostoro­kat, folyosókat és IIlinamcketzárnak magukba, fckeu: smkállll$ alako­kat pillantoltam meg, arab könyveüc fólé hajolva. FülemetIIlCb'Ú aleckéjüket éneklő diákok ritmikusan hulJámm,dúdoló hangja Maguka diákok kis csoportokban kuporogtak a sz6nyegeJcm a kápolnaszeriíbeszögeUések bolúveinekárnyékában, RÚg középen a tanár üh,

Ez a tanításnak ősi, hagyományos mödszere, amelyet a régi q.ü­letekben miodenútl máig megtartottak. A ",gy, modem toldaJék.­épúletek.ben azonban őeminenciája már megvalósitotta az oktatásreformját, mégpedig úgy. hogy az a mai kóvetebnényekhez alkal·maz.kodjék.. E törekvesben lelkesen támogatta a moszlimok ifjabbgenerációja, viszont jó ideig elkeseredetten kellett küzdenie megko­vesedeu teológusokkal, akík nem voltak. hajlandók. belenyugodniabba, hogy az El Azhar munkájának is bele kell illeszJc.ednie a meg­változott világba. Amilyen hosszú és elkesemlet.t volt a harc, olyantökéletes lett a győzelem.

Amint a napfény utat tör - igaz, hogy csak: lepésrőllépésre - a ré­gi Kairó sikátorszerfi zegzugos utcáiban, amint az egészségügy mo­d rni1íI.aS.a egyre jobban meghódítja a régi kerületcket és a friss le­gő kezdi elfojtani az évszázados búzt, ugy halad lépésröllépésIe

il modern gondolat a hagyományhű Kelet lakói között_ Az új nem·-?edék egyre merészebben tör a régi' új gondolatok elkcrulhetetlen

zecgyeztetése felé.

147

149

ezi in c ' a lélek fogwrntU(nemhatározzamegezta r.lÖl, az i

re v ro - ző idE nézete et lehet intellek-toznak a Korán, az Ihletett Kön

'cn n , ogy 'ni élet ~ amikor is az igazak me ~ák . ukat, a

onoszt pedig bűnt és ezáltal vi zaáJlaz cg)'í súly aorális érzés tényez6i közö L Mertezt mondja Allah:És bárki is teszen egyszemern i jót. azh1 pja a m Q fizet.

ségi/. És bárki is tuull egy SUIfItnr)fi ros.mzt. bíilllelhbell része.sül érle.

- Mibenkülönbözött Mohamed a többi isten küldöttePI'Ó-f~lól?

- Mohamed próféta tulajdonk nem is kű ön -7.ik máspró-fétáktól, biszen azokat is az Úr választotta ki, hogy közvetírsek üze­netét az emberiségh& és valamennyien t6le nyerték megv il oso­dásukat A moszlimok hiszt:k is abban, bogy ezek: valam enn .pr6fétáJc:, különbség nélkül. Ezt moodja az Úr:

Mondjálo/c li, hívők: hiszünkA.lla/rban ~ miltdabbmt. amit ókül­döttneIáiIIk ir abban is. am;tÜZ~ Ábrahám~ lZnUMd b lutiJc ésJákob és ivadélali révén és abban is. ami adoJott Urunk QlIIJl. Nemtesziink különbségetközötJiik és leljesíljrik AliaJa a1caTatál.

Ezta feleletet isjól megrágta 6eminenciája, miel&:tválaszolt volna.- Az ön véleményeszerint egyik ember nem segíthet a másilcnak

abban, hogy Isteat megtalálja? Eztazért emIítem,mert annyira fel­tíin6,hogy az önök vallásábao ninc enek poko

- Igaz, nincs szükség papokra, bogy közvedtsenek az emberésaz iszlám istene között, de azért vannak tanult moszlimjaink, akikmegtanítbatj ' a többieket is Isten útiaira. amint azok lefektetve a Koránban, nemk.ülÖDbeo Mohamed próféta szavaiban és

l kedeteiben.Vannak az iszlámoak bi ny ilárd alapelvei, am nélkül

senki sem méltó ana. bogy moszliJnnak nevezhesse magát és ame­J k alapjában nem kü lön többi olyan vallás alapelveitól,arnelyeket Allah küldö« n - sz 6 a tolai ál tal . Az iszlám t hát

In az egyetlen vallás, am ly kizárólagosan hirdeti az Isten egyet-

148

lik.S ricsakugyaa taJáltam is

J l l is si -II lfedC2llIClD

MaJ'8ghi sejk ho .' fe fcb~ csíkos yemruhál, apedig fi Ic selyemből készült bő uDÚ, b05Szú köntöst viselt.jét feb ' öv fogta köni!. Lábán lágy, sárgamarokénból készült,ló orrú sarut viscll Egész ruházata éppen egyszeniségével hatott.

- Tetszett nekem nyugodt és komoly magatartása is.

Érdeklődésemet az iszlám kUJdetésének lényegére vonak.érdéseldcelkezdtem.

őeminenciája jól mcgrigta a felete«:- Az elsó alapelv IZ, hogy csak egyetlen Isten van. Ez volt

bamcd legf"obb elve is. Ennek hirdetését Isten Mohamed elő

más prófétákra - például Mózesre és Krisztusra - is rábízta.med han eztatta küldecését a zsidók és a keresztények elótt is,egy felszólitva papjaikat az egyesülésre, de sajnos, e papokatk-önyösnek 1a1á1ta.

Ez hit azon alapuL, hogy a teremteS Isten egy és nincs .az lsten az egyetlen, akit dicsőíteniés imádni kell, és akinek niszüksége közbenjáróm önmaga és a teremtett nép között. Aták és az apo tolok csak közegek. akik továbbitják az ö törvénés parancsail, s buzdítják a nq,ekel, hogy imádják 6t és gmeskcdjenek neki. Ó az egyetlen, akinek segitsógét keressükülöú sek órájában. csak. hozzá S1.abac:\ fordulni a szükség

csak t6le szabad kémi megbocsátást. Az Úr - áldott legyen a- ezt mondja:

Senkit se hívjáltanúságul Allahon /civül, hiszen más tan ' :vnem használhal, se nem árthal n J..: d. De ha megteszed. vatmaglU! is egyikévé válsz OZ igaztaJanob ak És ha A.I/ah balsmjlo, a téged, abból nem melhet ki mcif. csak Ö. É.r ha LJalcar neked. senJci sincsen. aki jó . ándékill m~ggáloln ' . Afiditja fejél, aki felé akarja .rzolgái IWzül, de Ö a megbocs . ,könyörületes.

ram. ­mennyiAllah:

Jiá/óban. Allah ígazi valúisa dZ mJám. és azt semmi más lIem IIiyeu imeJi. Azok pedig, aJdk a szml iTatOMt tisztelik, nem áJlellenté II vele. ha tudjákaz igazságot, l :gfel;ehb csakgyúJöl ..és kölcsönös filtékelfYség miatt.

Így tehát mi népünket két osztályba sorozzuk.: az egyik, ame~Iaposan taoulmányozzaa vallás tanait, a másik pedig, amelyiknem teszi. Tisztelettel nézünk. és hallgatunk az első csoportra,nem tekintjük őket kiválasztou embereknek - csak intellembereknek. Egyetlen moszJim semjelentheti ki. hogy ez, vagytilos - ehhez csak Istennek van joga. VallásWLkban tebát nincsközvetító személy ember és lsten közOtl. Ez az iszlám alapköve,szont elísmerjük és ríszteljük azokal, akik életüket a szent tan

nyoknak S2eDtelték és ezekhez fordJilunk, ha véleményre v&gy'nácsra van szükségünk. Épp ezért akár egy néger is - ha járamoszlim bittudományban - jogot formálhat ~ hogy tisztelhallgassák meg véleményét. Történetünk ismer egy esetet. amiktrónján ülő kalifa tanácsot fogadott el cgy fekete rabszolgátóljáratos volt a próféta laDításaiban és mondásaiban. Természetesilyen ember aztán nem is maradt rabszolga.

- Ha szabad megkérdeznem eminenciádat: a'mosék lényea vallás szemponljából?

- Nem. Ezek azok a helyek, amelyeket az emberek ananak fel. hogy ott ímádkozzanak, és odamennek, bogy péntekszónokla1otbaUgassanak, de miután nincsenek papok és ninceremóniák, lUIajdonképpen a mosék sem lényegesek az i.gyakorlása szempontjából. A mosz1imok bárhol imádkNem tOltétlenül szükséges, hogy ez éppen moséban történJmegtörténhetik bárhol. tiszta talajon. A mosék építésével tulajképpen az a célunk, hogy a vallás kereténbelül tánada1miteremtsünk. De - bár hangsülyozom, nem lényeges - tenn .helyesebb, ha az imádság a moséban történik.

- Milyen természetűek ezek az imák?

150

Nyugod 6zkodó hangon feleJle:- Amoszlim imédságnak elfogadott módja azl bogy elisméili a

Koránnak bio nyol szakaszát, amel kívűlről me kell t uhúa.A:1. imádság által olyan monda kból áll, am ly hagyomá­nyosan ismeretes, hogy azokat a dolgokat tartaIma.Z7ák, amely kreaz embemek gondolnia kell, ha imádkozik De újra ki kell jelente­nem ésmeg kell ismétetnem; imádságunk célja nemcsak az, hogykötelességünket teljesítsük Isten rinyábaD, hanem az is, hogy amígaz imádságot mondjuk, Iéi ben felernelkedjünk. A moszlim, akiezeketa szavakat napról napra ismétli, illandóan kell. hogy W1almi­Jag is emlékemtébcn tartsa őket. Ima céljára nincsenek. jobb szavak,mint azok, amelyeket a Korán e célra előirt. l",ádktJzunkHozzád to;csaJcis Hozzád. Nem lcérünk egitségetsenkimástól. csak rőled. Ezpéldául két igen gyakran haszná.latos mondat. A tanulatlan embemekmeg éppen szüksége van pontosan megfogalmazott mondaIOkra..Imádságaink igen rövidek. Általában a Koránels6 bekezdését és hétmásiIc szövegrészletettartalma.zzá1c.. Akinek azonban kedve van hoz­zá, az bármely mis, tetszés szmnt kivilasztott szövegidú.eUe1 ismegtoldbatja. csak saját fogalmazású imád.oo;ággal DeID szabad ki­egészíteni ezeket az idézeteket. A mOSZIim napjábatI ÖtSZÖI' kötelesimádkozni, Ha a körülmények megakadályomák abban, hogy imáitaz előírt időben elmondja. akkor azokat kés6bb pótolnia kelL MertlU; imádk02ásnakegyetlen óráját semszabad elmulasztani.

- Mi a teendő akkor, ha valaki súlyos beteg?- 1-:Ia teljesen képtelen arra,hogy az imádkozáshoz el61rttesttar-

tásban álljon, vagy térde1jen. akkor fekve kell neki elmondani azimákat Ha pedig nW beszélni sem tud, akkor mindkét kezét halán ­tékára kell tennie, I5Ien iránti alázata jeiéül Ne felejtse el: testtartá­sunkana szolgál, hogy az ember alázatát fejezze ki lsten előtt, azértis borulunk arcra előtte. Helyes, hogy az ember ilyen módon bi­Zonyságot tegyen IsteD nagyságáról.

- Nem túlzás az embertől napi ötszöriimádkozást megkövetelni?- Nem. Ezek az imádságok léoyegesck abból a szempontból,

hogy minél gyalaabban emlékeztessék az embert Istenre, és mint

15)

153

Msraghi" sejk mosolygou.. az id6k folyamm &zil en JDe11!2Yi~

z6déssé IL A I arról. hogyra zkodnak vallásukhoz.Az iszlám el ogult bitikusai tbU:Zg . g . ádj· tajClZte A YIZ, bogyamit . eifi tizm oevemek, az semmi . , mint szilírd özó.

. . Ami pedig azt az állítást illeti. az iszlámot kizárólag welj ín terjesztett k, csak Iá bU mutatni s történelmi tény és llDa­

lizálni keU az iszlám kezdeti idejébelll megindult háborúk valódiokait Akkor rájön az ember ma.. ogy ezeknek a háboníkDak sem­mi összefügg ük scm volt az iszlám leJjesztéséveJ. Legtöbbj 00­

védelemból folyt, meg a törzs oltalmára, hogy m g i k a hi ő­

ket és megvédjék öket az üldözést61 és a zsarnokságtöl, amely a hi­teüenek résm61 fenyegette őket, akik elúzték a hí őket hazájukból.lsten csak ebb61 az okból engedte meg prófétáj6nak. hogy fegyvertragadjon a támadók ellen. Mert azt mondja az Úr:

Allall Mm tiltja meg neked. /rogy kegyes légy és igazstigOSQ1l járjel azo&l. abk nem viselnekIIáborúl eJlened valltísod miaJt és nemíiznek Ici légetlet honodból. mert hiszen AIIDhnemi az igazságos­ságot. Csak azt tiltja meg neúd Allah. hogy azokkDl baráIkOZZál.dit wdlásod mÚJII IuíbonísJcodMk véled és kik.ergemek ltazódból.\lQgy segítend azoknalc. akik tégedelúznet.

És: Megbocsáblnk azoknak, akii;f~ ragadnakQ Iailalend:ell II annak okából. mert üldöztdést szenl'edtek. És Allah valóban.fegítségiiJcre is IDZ. MilltilJzobak, akiket kiílztek ottlJOlUJikból. igaz­talanul. CfIIJNÍII azért. mert aZI vallják.: Allall a lfIi UTUnk..

Röviden, ezek azok az okok. amelyek általában fegyverfogásrakészlették a pr6f~ és követóit. 6 maga először felszólítoUatársa­. hogy oe segítsenek neki, 6 majd egyedül ford l az arabokhoz ésfelhívja 6ket, bogy fQglldják el az iszlámol Amazok azonban bees­mérléssel fogadták, s nem voltak hajlandók magukévá leoni az újhitet, 561 zaklatták és igyekeztek rákényszeriteni, hogy változlassa

..JPeg hitvallását. Nem volt tebát más választása ÓDInaP és követ6iD1égvédésére ellenségeinek rámadásai ellen, ha fenn akarta tarumi

Jah ügyét .

Az ezt követ6 háborúk és hódi' k l h t kétségtelenül az iszlámelmét célouák. A győztesek háromfCle választást engedtek a Ic-

152

I a kÖ!llyörüJel~

ez áll az J tenneki l I

~ It és el&b bu2:gÓfl 1Del~~koézt4:jét. MiWin is helyet em:- Mi a célja a MekkábavaJózaníDdo lásuak?- Mint ahogy a mosék ~ ítik az iszlám helyi összetal102ásál,

erősíti a mekkai zarándoklataz iszlámDaD2dközi testvériséget..denembertestvéraz iszlámban és a mosémeg a zaráDdokl81 ana.gál, hogy mint ilyenek, taWkozbassanaJc. Az iszlámDak a1apelegyenJóség. Az iszlám lényegében demokratikus és teljesen lminden OSZlálygyú1öletet. Az iszlámmegoldotta a szegénységmáit amItaI,hogyel6írtbizonyos kötelezó adonWlyokat és e~bizonyos százalékot a gazdagok gyonábóJ, hogy azt a nk,- - ossza el Ha rnindeok.i ezt teooé, jóakarat, béke és egyl~

uralkodn' az emberiségközött. Ez volnaa rnódja~ hogyjöhessen egy egésl5éges egyensúly az 0SZIáJY0k között. Miber, alci lúsz Allahban, egyammgú Ie1ként ralálkozik a másik .a moséban, vagy a zarándokútoo.. így a IWály eset1eg ott "'_0__koldus mellett, vagy ott imádkozik. a I6szomszédságábBn. Az .egyrészt ma laDítja az embereket, hogy dobják teJre a faji,egyéb megkülönböztet · et, mig másrésztvallásos egységetberialapelveket terem hogyaz embereket - ~ e:gymlássa,iszlám szemébenegyedül az igazságosság és aj~

demnck. Mert ezt mondjaAllah- 6Jdott legyena neve:Ó, ~mberek, milldiryájalokiJt Ádám h É\IQ útján teremi

ozbt 1~ltünJcbenneteket népekü és tönsekké. hogy egymÚlmerjétek.. Valóban, Allah szemében az a legnagyobb timélló közöttetek, aki a legigazabb. AII4h mindentudó és ismmélyebb gondolalotokDt is.

- Nyugaton az a közhit uralkodik, hogy a mohambuzgók és lÜrClmetlenek. Helyes ez a felfogás? Továbbá aztják, hogy az iszlámot kizárólag kard útján terjesztették. ijegyLése erre?

knek: aJ felveszik az i zlám 'tet és a gyózókkel egyl-', hl 6 fizetnek az in ges arabok felsegé1

ami I ' " - és on éd I ben ' ~ l

CI tovább f Iytalj a a üzdelmet ellenük.ersze étségtelen, hogy k l a h rúkat részben

részben szociális, részben gazdasági k i I idezt DeUtAs, gy az iszlám terjesztése kizárólag kard útján lörténtteljesen hamis. Hiszen később az iszlám elterjedt anélkül, hmilyen háborúsk.odásboz kellett volna folyamodni. HiS7.eD agolok és a tatárok, akik elözönlötték Ázsiát és miat a moslegádézabb ellenfelei, elpusztították a nagyszeru iszlám civil- késóbb maguk is felvették az iszlám hitet és annak legbuzgmogat6i lettelt! Ha a történelemre hivatkozunk, és Iészrebajláskül vizsgáljuk annak. megáJlapításait, akkor elegendő bizooytalálunkbennük a fönti állilások cáfolatára.

- Mi eminenciád személyes véleménye a nyugatinépekről

tézményekr6l. keleti szempontból, már amennyiben látásból.hallomásból ismeri őket? - hangzott a következő kérdésem.

- A nyugati népek.n51 az a személyes meggyózódésem.mind a tudományos, mind pedig a szociális kultúra terénszínvooaJat értek el, megjegyzem azonban. hogy a nyugati ci-\!"eiőbói hiányomak. a lelki motívumok, Csak azt a civilízáciőt D

hetjük tökéletesnek,. amely számftásba veszi az ember ter1nés~

ben rej lő materiális és spirituális elemeket egyaránt, mert .ezek. egymást kiegészítik és kölcsöoöseo ellensúlyozzák..

Ami az európai intézményeket illeti. csodáljuk őket ésigyekszünk is belőlük megvalősítaai, éppen Szent Könyvünkinak ösztöDÚsére:

Viddhírül az örvendetes eseményeb!.t szolgáimnak., tlkik •buzdítást és követikazt, amijó helóle. Ezekazok, akika Allahzet az (} vallásába és ezeJc az értelemnek emberei. - Maga ata is láJnogatja ezt a törekvést, amikor így szél: A bölcsigazhivöneJc elveszell kincse. amelyet onnan veszfej, ahol azttalálja.

Egyetlen kifogásunk a nyugati intézmények ellen - folyraszemélyes szabadságnak bizonyos tűlzása, mely olyan komdlengésekhez vezet, amelyek végül magukat ezeket az inttml

154

k t pro lj ' k aláásni. Bár eli erj űk, azaz ember tenn les joga. nem mondhaljuk. bo

lő módon ZI1• j ' fel. Az i zlámban a maga r ndjnnt azzuk ezt az elvet és ígymindenkime sza megtenniebármil, ami önmagára vagy embertársaira n ~ ártalmas.

- Az iszlám kezdeteiben a b . gok azt a gyakorlatot követték.hogya mo ékban elkülönítertek egy részt a vallásos és világi tudo­mányok oktatásának céljára. A nagyobb mosék ilyenfonnán valósá­go egyetemekké fejlődtek ki, Jcülönösen, amikor már a diákok szál­lásait és a tanárok szobáit is hozzájuk építették. Különböző pénz­alapok szolgáltak ezeknek az intézetcknek a fenntal1ására. Az ElAzhar is ilyen mosé volt. Amikor Mohamed Futásának hetedik. év­századában Bagdad romokban hevert a betörő tatárok lábainál és akalifátust ellÖrölték, A1S23IÚr Bíbarsz kinUy védelmébe vette azAbbaszida fejedelmek egyikének fiát és azt tette meg kalif"anak.Bibarsz király ismét megnyilotta az EI Amart - amelyben akkormár jó ideje sZŰDetelt a tanítás - és jótéteményekkel balmozla elAminek következtében az El Azhar nagyobb tekintélyre tett szert ésigen sok tanilványt vonzott magához. akik a szélrózsa minden irá­nyából érkeztek, hogy tudományszomjukat kielégitsék. Ennek foly­tán csakhamar a legnagyobb éslegfontosabb egyetemévé lett az isz­Iámnak az egész világon. FokOZ8lOSan fejlődött, míg végre a mosz­lim összesség közintézményévé vált. Nem kétséges, hogy ez olyankiilÖnleges jelleg, amely egyetlen más mosétsem illet meg.

Azok a Rfonnok. amelyeket az El Azharban életbe léptettem. ar­ra szolgálnak, hogy a diákoknak lehetőséget nyújtsanak szellemi éskulturális horizontjuk kiterjesztésére a tudomany minden ága ira­nyában. Az iszlám meghagyása szerint az igazságot logikus gondol­kodás Utján kell keresni. Az iszlám elítéli a vak ntánzást és megbé­I egzi azokat, akik ezzel ln k.. Mert azt mondja a Korán:

É.~ ha azt mondjáJe nekik: kövessétek az Úrnak parancsolatját ­azt felelik: nem. mi azokot a szolriJsokat követjük. amelyeket

tyáin/aól tanultunk. De hitten atyáik sem tudtak semmit és ozok.­k is szükségük len volna vezetésre!

155

gyaraptlsAk •tcIDrenéJc eJ1eget kötl!:leu~geiknelc. H 1f'JV1~ 37-

l1eIIltétb:n álló a modem or lUdomillés kulturális töre . 17 E eg,az iszlám sürgetihik . a tudást Hiszen az Úr isazt ~ ebbena VOIll8tlclcrzlí'!lij

Mondj átok: fontoljuk.m~ mindazt. am; az egek és földvagyon.

A Korán maga is úgy jellemzi az igazhívőt, hogy az gondoba esik az egek és a föld teremtése fólótt.

A régi moszlimok bizonyságot szolgáltattJlk: annak, hogy Ige a vallás összeegyeztetése a gyakorlati élettel és tudoanélkül, hogy azért a hívó eitévelyednéJc.. Felhasmáltált a roés görögök bölcsészeti és tudományos munlcá.it, lcfordltouák.rák őket és ezekkel is gyarapitOUák tudásukat. Ezenfelül gyták a világi foglalkozások minden ápzalát, beleértvemívelést, a kereskedelmet és az ipart is.

Az iszlám korai és gyors elteIjedésének éppen az volthogy az gyakorlati, nem pedig elméleti vallás. Felállít törv 'és rendeleteket, amelyeknek cogedelmeskedni kell, de olket vall, amelyeket alkalmazni lehet az életre.

Figyelembe veszi az emberi természet fontos követcIménkialakult szabályait, tehát tekintenel van mind a lest, mindszükségleteíre. Egyiket sem részesiti előnyben a másikAmikor az iszlám törvényesnek ismeri el az élet javainak élugyanakkor korlátot állít az emberi mohóságna.k. és eltiltj atól, ami ártalmas lehet számára, vagy ami megronthatná.nem hanyagolja el a lelkieket sem. Sót, éppen az iszlám az;hangsúlyozza ennek fontosságát.

_. Miért kell a nőknek fátyoli viselniük. - kérdeztemmeddig fog fennmaradni ez a szokás? Állalános nyugati fszerint ugyanis a mohamedán országokban a nőket féligrabszolgasorban tartják és mint alacsonyabb rendű lények~ a megjegyzése erre?

156

Ami a nók fátyolviseletél il eli - hangzott a fibizony fo rend It el, ne l

JDI1as~U( bÉljSÜi::at i és oe odí a nyil-)'at módon aztán a DÓk is megórizhe . ~ tisztessé-

l a fi c í . al ben. K -i . ezze] • I I g 1-

amely a cé It és a DÓt egyaránt megvédi a kísértésbún ve elmé ól. A2. iszi· azon nem 'Iiszi túlzásba n

fáty Iviselését - meg van engedve nekik. hogy felfedjék. arc éskezeiket, kivéve, ha Idsértést61 kelllartaniuk.

Ami azt a nyugati felfogást ill ti. hogy a moszlím nőket félig­meddig rabszolgasorban tartják és mint lelj n alacsonyrcndü lé­nyeket kezelik, ez részben nem igaz. részben nem áll összhangbanvallási tanításainkkal, mert hiszen az iszlám teljes jogokat ad a nó­nek. Ésszerű, korlátokon belül mindent m geci n lik ami bol­doggá teheti őket. tgy bizonyos konZCI'V8Úv formájú szabadságotélveznek és úrnők a saját házuk:b a nevel tetés semmiféle fokanincsen zárva elótlük.. Ellenkcz6leg, ajánlatos, hogy amennyirecsak lehet, lókéletesílSék magukat.. Az iszlám meghagyja nekik sa­jál tulajdonukat, sót az azzal való rendelkezés jogát is. A Dók. szaba­don választhatnak ügyvédet, lehetnek gyámok és gondnokok, $ől

még- a bünlet6 ügyek kivételével - birák is. Igen sok moszlim n6nagy járatosságra ten s rt a tudományokban, sok vált közismertt.ékegyes élete révén, mig mások az irodalomban lÚDtek ki. A mosz­limnők rabszolgasorban taltásának álhíre abból cred,hogynémelytudallan ember, környezetének befolyása alatt, rosszul bánik I é­gével. De sziilcségtelen hangsúlyoznom, bogy az efféle kilengése­k nem lehel az iszlámot felelőssé tenni.

Az áll gos euró i sem teher rola. ha keveset tud errol a nagylásról - dc már kevé bé szolgál dicséretére az a rengeteg balhit,elynek áldozata leu. An liai barátaim közül igen sokan csak any­·1 tudnak 8 mo . . o · ól, bogy azok olyan emberek, akiknek.Uisa meg n di, ho n 'gy fi l • 'ct tartsanak. Ezenkívül sem­

sem tudnak. Kétségtelennek tartom, hogy lelkük mélyén az a

157

l' (íb'Y nevezem c . a v1pedig ' . b ra'l8gg~

széleskön1 elteljed ' gén a Krelc~Det a vonzóereje lehet II a leS!:KJI)b'lIl

ndolkozó ro ' D aki bben ncgy;s7AtÖ l négyszeres gazdasági ta:bet lát - az e, k c ~e márk v bé rnbeszök ő . Ami engem illet,

össze két olyan moharn dánn.aJ taiáJkoztam, akiknek valófel volt, ezek azonban. maharadzsAk voltak, akiknek nemnégy, de negyven feleségü volt fejenként Ismerek néhány k éséges közrendú embert, de c ak eggyel találkoztarn, akinek amében négy asszony lakott. VaJamennyi mohamedán közül,valaha találkoztam, körülbelül kilencvenhét százaléknak csakfelesége volt Így tehát sajnálatomra, el kell oszlatnom azt a !évtet, amelyet Nyugaton e tekintetben oly előszeretettel tápláJoak.a tévhitetleszám.ítva azonban igen keveset tudnak az isz1áJnróJ.

Az. iszl'm ellen gyakorta hangoztatott soknejús~g vádja .noJyasmi,ami komoly árnyékot vethet a moszlimokra. A soknejönmagában véve nem szükségképpen hOnös, vagy erkölcstelen56t pszichológiai és tudományos szempontból néha még kivánais lehet. Mindenesetre azonban a poligám házasságok ari.nyKeleten a vaJóságban rendkívül alacsony, mondjuk, semmivelmagasabb, mint Nyugaton, ahol ugyanis fenná11nak ilyento~, csak ott szégyenJetesneJc. titkolandónak és iUegálisnak tartjMlDdeneser:re a közvélemény ma Egyiptomban állalában ellenea poligám kapcsolatoknak és becsitsem szerint ha ezek s 'Egyiplomban Öl sz:ázalekra teszem, akkor Per.r.siát talán kéllékra, a többnejü indiai mowmok számát pedig öt százaJékracsülhetem.

Nem szabad elfelejteni, hogy a Iöbbnej6ség általában szo 'volt a régi népek között és Mohamed azt már mint fennálló iDményt találta Arábiában. Nem 6 vezette be és propagálla, mintlami.új tant, hanem egyszenien elfogadta ameglévő állapoto1,Iyellgyekezett azután etikai úton rendezni, Azt sem szabad e Iteni, hogy az akkori id6k arabjai között meglehetós barbárgi állapotok uralkodtak, amelyek mélyen alatta álltak annak azpotnak, amelyet ó később törvényesltett, Lehetséges volt pél

158

bo 8 fel éget az elh yt fúj faai örökóljék. Fmnálllak olyan idő-

kapcsolatok., am lyeket csu a . okás szeetesi ktriIlo . válás oly könnyu voll, mint akár vizet merí i 8 kútból.~ár ö ga sem igyekezett ezt túl gosan megnebcziteDi, mégi fi -

elmezte kő il, hogy Q wi/ás l " em~bell il me ~g~

dolgok lepr gvet It bje. Ezen fi lúl pedig úgy zabáJyozta a vá­. t, bogy az méltányosabb legyen mindkét ti számára. Egy

m' eldöntetlen kérdés, vajon nem helyén lóbb-e ez a megoldás ,mint a mi vá.lási törvényeink törvény ített ktpmutatása?

Éppígy helyt nem álló az 8 vád, hogyteljesen~jára ~Dg~.

te bivői szenvedélyét. Sőt. Böjlöket rendelt cl követ61 számára ep­penazért, hogyjobban tudjanak. ellenállni szeDvedély~iknck. SDm~űzte a sz~:zes iratokat, hogy követőinek önuralmát fejlessze.

Én azonban szerettem volna végére jámi, hogy mi ohamed va­lóságos tanítása a többnej6ség szempontjából, tehát ro gkérdeztem6emincnciáját:

- Mi a IalÚtás a soknejúségd illet&n? És mia tényleges gyakorlat?- Az iszlám - teleJte - megengedi a többnej&ége1, ha a t&j pírtlt-

lanul és egyelöeD tudjaellátnifeleségeiL AS2mt Korán~a a~Dl:júségd abban az dCtbal, ba a félj kéPIClen arra, hogy pártatlanul VI­

sdkedjék. Allah is- áldou legyena neve! - figyeJmeztet Iá.És nem It= erőd rá, hogy egyformán lcezeld valameMYi felesé­

gedet. bárnUüppen kiwinnál is {gy cseJeUdni...Mindenesetre, az iszi.. nem ösztönzi a többnejűséget és soha­

sem engedte meg feltétel néllcül. Tulajdonképpen azt célozta, hogy'Il kéjvágyó férfit, aki képtelen beérni egy asszonnyal, megmentseattól, hogy a bujálkodás búnébe essék. Az ilyenek számára megen­gedte a többnejúséget, de természetesen csak akkor, ba az egyenlő

elbánás elvét fenn tudja tartani.Ajelenlegi gyakorlat a mohamedánok túlnyomó többsé~én~1 ~,

hogy csak egyetlen feleségük van. Kivételt képez az a kisebbseg,amelyet fizikai vagy anyagi körülmények kényszerítenek arra,hogy többször~egházasodjék vagy abból a célból, bogy eJkerii1je abujálkodásI, vagyazért, hogy eltartsen olyan szegény nóket, akikJ61egyébként senki sem gondo. kodnék.

Távozásern előtt m tg lDegmutatla a felbecsülhetellen értékG.konyvtárát, amely csodálaa» faragású cédrusfa mennyezetű ter-

159

rnckbcn van elhelyezve, Ősrégi pergamertra írt Koránok, cs illogólapú és aranyozott iniciálékkal díszített könyvek. ő sr é gi kéziratokezrei vonultak el szemem el ő tt . Egyedül ezekben a tennekben tizen­őtezer ilyen régi ké:..dratot őriznek .

Ezzel véget is ért az audiencia. amelynek minden szavára feszü ­ten figyeltem, mert El Maraghi sejk óriási tekintélye fontossá tett

minden egyes kijelentést.Kezdtem kissé közelebbről átlátni, rniért terjedt el oly gyorsan Mo­

hamed hite, miért fogadták cl oly szívesen a vad sivatagok beduinjaiéppúgy, mint Perzsia kulturált városainak lakói, nemkülönben rnind­azok a népek és törzsek, amelyek a Közel- és Tavol-Kelelen laknak.

Mohamednek - Mózeshez hasonlóan, de Buddhától eltérően - fö·leg az volt a célja, hogy egy látható és tényleges főldi Paradicsomótteremtsen azáltal, hogy társadalommá organizálja a (lépet, amelyszabadon folytathatja rendes napi életét, csak éppen alkalmazza 37.0­

kat a szabályokat, amelyeket ő - az lsten küldötte - állitott fel szá­munkra. Buddha éppúgy, mint Jézus, főleg az aszketikus elvekethangsúlyozta, amelyek elsősorban az emberi szellem m élységeirevonatkoznak. Mohamed - Jézushoz hasonlóan - szenvedélyesen éltIstenben, de mig Jézusnál ez a szenvedély a belső királyság megta­lálását célozta, Mohamednél a kűlső királyság megteremtésébenösszpontosult. Nem vagyunk illetékesek arra, hogy ítéletet rnond­junk, legfeljebb csak összegezhetjük a tényeket. Mohamed., Mózes,Jézus és Buddha mindmegannyi húséges és megszállott nagykövetevolt Istennek - Mohamed azonban feltűnőerr kül önb özött a legtöbbkeleti prófétától abban, hogya leghatározottabban ellenállt az élettársadalmi és közös kötelességeitőlvaló visszahúzódás! hirdető ten­

denciának, amely pedig általános vonása a túlzott vallásos odaadás­nak. Több ízben kinyilvánította, hogy az iszlám számára nemkívána­tosak a szerzetesek és a kolostorok, aminthogy nem helyeselte azemberi érzelmek elsorvadását jelentő szerzetesi tanokat sem.

Sajnálatos dolog, hogy az átlagos nyugati ember oly keveset tudaz iszlám hitről, és az a kevés is rendszerint legnagyobbrészt téves,vagy éppen ellenkezője az igazs ágnak,

Mohamed arra tanította híveit, hogy ne restelljenek térdre borul­ni és imádkozni a láthatatlan Királyhoz, és hogy térdeljenek le akára nyílt utcán is.

160

Ideje. hogy megszabaduljunk azokt ól a hely telen el k é pzel é se kr ő l ,

alllelyekkel a nagy férfi, Mohamed, es nagy vallása. az iszlám te­kintetében elk őd ő site tt é k agyunkat. Itt az ideje, hogy megértsük, miaz oka ann ak, hogy nevén ek akkora varázsereje van , hogy milliókés milliók - az emberi fajnak csaknem egy hetedrésze - Afrika nyu­gati partjaitól Kina keleti partjaiig naponta áld óan emlegetik. Itt azideje . hogy tisztán ítélj ük ITIeg ezeknek az embereknek. a moszli­moknak vallás os odaadás át és be lássuk. miért hat szánalmas karika­túrának az európaia k által gyorsan kimondo tt Allah a rncllctt az CI­nyúj tott , rnélys égesen áté rze tt, . ét sz ótag úAl-Jah mell ctt, amelyet a

keletiek oly alázatosan nyomnak meg a második szótagon.Már éjs zakára járt az idő és a csillag ok ékkéveinek ezrei ragyog­

tak. arnikor ismét ott álltam az utc án, az EI Azhar előtt és belebá­multam a semmibe. A félhold beragyogta az indigókék, felhős egetS ekkor a mosé müezz inj énck erős tenorhangja csapott fel a levegő ­

ben, magas torny ából visszhangzóan hirdetve Isten egyediilyalóvoltát,

S a faragott kapubejaratok. tökéletes m értani boltívek és kövezettudvarok e varosliban - amely fölött Allah és angyalai őrködnek ­

rnindenféle férfiak hulltak térdre, Mekk.a felé fordítva arcukat és el­ismételve újra, meg újra ezeket az egyszerű szavakat: Isten a legna­

gyobb .

)63

romte k te éjsza kában bar ó . magi k c' néh ány elremctcn holt ­te. tel hagytak hátra. am 'Iy l étezésiikről tanúskodik és ezeket a tes te­ke i: megfosztó <ik a v é rt ő l , mtg a belső r észek től az ügye balzsa­mozók, a ' Ik gya l ba burkolt rnúnu á .at varázsoltak bel őlűk - mégis

szellemük on kisért eze cn a régi helyeken. amely eken talaha olyotthonosa' volta ' . Az úgyn evezett halottak ereje sokkal ha n ma­: bh gyiptomban. mint bármef más or .zágban, amely et ismerek.

Ez a megfoghatatlan érzés újra elhatalma. odou rajtarn. amiko rou üldögéltern magam alá húzott lába ' al Szeti abúdo 'ZI temp io­

mának oszlop . előcsarnokában. a hét falmé lyedés egyik ·'ben. m ígkörűl őttem különös alakok bámultak és terpeszkedtek a fe. teu fala­kon. ..ét órán keresztű l lovagoltam a feltölt ött orsz ágúton, ame lycukorn ádültetv énye 'cn ~ ~ bah főldck en vág keresztül és egyszerreelhagytam il kellemes, friss reggeli lcvcaő t - mert meg napkelteel őu indultam útnak - , amikor bel éprem a Szeti fáraó által épiteu '1·s ő , ő s r é gi szcntcly kövezett torn ácára. Hirt elen kö rülburkolt a Múlt ,

és ahogy lere lepedt em, lel ki szemeim e l őu fe l tű r t egy elme rült korlátomása.

Láttam a régi k őrmeneteket , amint áthaladnak a k őkocká kkal ki­

rakott padlón és ütem esen, ritmikus leptekkel közelednek az oltár­tennek felé. Ö szt ö nszerűen meg éreztern azt az crűs hatá st, amely

ezekből a régi papvarázs lókból áradt, akik e helyet központia ikegyikévé avatt ák, hogy kérjék Ozirisz áldását - azért az istenét, akitháromr étű magas fejdí sszel ábrázol nak. Istenkereső szavuk egy ­némelyike talán tovább g örgön az égbolt alatt századokról sz áza­dokra - me rt val ami magasrendű lény jelenlétének hata lmas ésmegnyug tató érz ése kezdett terjengeni és ére ztette varázsiat ár körű­lö em. S jóakaratúan rámboruló szárnyai alatt éreztem , ha b')' min­den földi "ágy úgy pereg le r ólam. mint ahogy a hom ok pereg át azernber ujjai között.

Jc l l emz ő cn írta Strab ón, il klasszikus föl drajztudós, a maga azótamár ugyancsak clporiadt korszak áról : Abüdoszban Oziriszt imád ­ják, de il templomban sem énekesnek, scm fuvo lásnak. scm pedigciterásnak nem szabad játszania, amikor megkezdödnek ennek azistennek 8 tisz te letére a szertartások, noha általában az ilyesmi szo ­ká. os az istentiszteleti szertart ásokn ál . Békesség honol t ennek azclöcsarnoknak feh ér fala i közöu, valami álomszerű békesség. am e-

:Az ősi AbüdoS2 békéje

162

}

'í\i- .... .... ~

T öbb. rnint h étezer esztend ővel aze l ő t t . hogy Mohamed atisztán szel lemi Is tenség imádatara ébresztette Arábia vándor tör­zseit az átlátszó ég alatt, ezen a földön már virágz ott egy vallás,amelynek hívei kifaragták azokat az óri ási k őb á l v ányokar, amelye­ket a próféta annyira gyűl ö lt, Pedig ennek a vallásnak legfe lvil ágo­sultabbjai ugyanazt az Ismeret len Istent imádták, rnint ő - hitük te­hát nL-"TTl volt puszta bá lványim ádat. A mai tudós egyiptológ usok en­nél sokkal többet ne m is tudnak e val lásról, mert ez már az őstörté­

net k ödébe vész, abba a korba, amelyről oly kevés az anyagunk,hogy a fátyolt legfeljebb meglibbenteni tudjuk, és legjobb esetbenóvatosan találgathatunk népeiről és eseményeiról.

Vannak helyek a modem Egyiptomban, ahol - rnin t példáu l Lu­xorban - az ősrégi templomok es a moszlimok mecsetjei békésenmegfémek egymás mel lcu,

Ahogy e sorokat írom, szinte hallani vélem il pa n pák patáinakdobogását és lelk i szemeim mel sz intc látom az ara b hódítók köny­ny ű lovasait . ami nt a próféta zöld zászlaját meghordozzák Egyipto­mon keresztűl. Az idő türe lme végtelen... a zőld lassank ént átmegyvörösbe, fehérbe és kékbe... maj d megint visszav áltozi k zöld re... Demindezek mögött ott hallom halványan és elrnos ódva az ősi ternp­lornok csengőinek bong ását...!

Egyiptom sohasem tud szabadulni ő s i hitén ek j elk épei t ő l. De azelválasztó vonal a múlt é:- a je len k őz ött bizonytalan. Az eltünt né­pek és kőd ős vallás uk légköre még mindig meg fekszi ezt a földet,am int arról minden érz ékeny lélek tanúskodhatik. Bár tcmplomaiknagy része sajnálatosan elpusztult, vagy te tií nélkül romba dőlve állés csak széles szarny ú de nevérek csapongnak oszlopai közölt a ko-

165:

IblS7.ltbsd u . d

Iyen, mint amilyen ez az abijidosi%i SJ:cntJt:hfi

...~...y_ jükazlazembert, i I a egy~_~

ü élet pedig sokszoréppen az ilyen em'b"".· ·bI.r·...:..-jó hírekkel bertársai közé. Emlétezetemben visszai'UQZIK&.ilnnePé1ycs fo dalmat. amelyet azok v II Ic. ki óJtelt J s6t nagyrabccsü1tem, s ogy issz;dérlli<; c1l1cClfiUhe-redcn. Dc ez nem smmoritotl el, mert azt is tudtam, hogy ha akifíraszt, ismétmcgfürödh a szellemi lét forrásában, s ul:ana-:I~

fri ült oyugodtao,ki légi és boldogan térhetek vinagy, mcgszmlelt csöndben hallani lehel lsten tiszta barÍgj 'ahogy a templomcsamok nagy csönd ssé ébenmost hallottamazlÚDtistenek sokb.lhalkabb hangjális. Ha kifelé fordulunk.a vi áglé,akkor árnyak és zavarodottságok: között vándorluok, ha azonbefelé fOIduhmk, magasztos bizonyosság és örök. szépség k Ves:l~

körül. Maradj csendben- tanácsolta a Zsoltáros - is lUdtJ meg. "bt vagyoklsten.

Már clfelejtettük az egyedüllét régi IBÚVészdét ls nem tudiuL 'WIU.c

kezdjünk magunkkal a magányosságban. Nem tudjuk. hogyaabetünk boldogs8got a belső forrásokból, ezért kell fiZr=teU sz6raktókat és más efféléket l8I1BIIUnk, hogy boldoggá tegyenek bennimiKeL·Nemcsak, bogy nemtudunkmagunkra marndni, de még csak II

tari ülni scm vagyunk. kéPC5CL Pedig ha mozduladanullaItanánktiiDket egy ideig, és helyesmódon irányítanánk gondolalainkabölc Ichetoénk szert és nagynyugalom Ic:öhöznc SZiViDkbe.

J6magam csaknem néhány teljes órán kereszt1il. ültem így,\'égre fülembe újra tiktakOI.n.i kezdett az idő és ismét felnyitoszememet.

Körülnéztem a vastag, rovátkás oszlopok között, amelyek ftr:aJcoztak a csarnok mentén éstartották. a súlyos tetöt. TÖI2Sük it­

rncgvilágitottaa napsugara, amely átbújt a tető résein és igyJá ­batóvá váltak. rajtuk. a festmályck és a szines dombonntlvek. In •I valamikor a fáraó szertartásosan valamelyik 6si istenség I

talán éppen maga a nagy Ozirisz elé vezelték..• Itt sorakoztak.fölött a beavatatlan szem számára oly rejtélyes hieroglifák.

maga bcliízhette iu az oszlopfeliratokat..

J64

l

csességge! ésaz i er6vel.Kényelmesen Ic.uporogtam a kis fi

t mplom valamelyik barna papja kuezelött -, s hagytam, hogy hely h gulata mint valamiszálljon meg. Ó, milyen jó volt kis.~ magamra maradni és etfc lini azt a Iármál, amelyet a haladás - minden áldása ellenére '5

kerűlhetetlenűl magával hoz! Milycnjó vo~t elfelejteni az önzéselkerülhetetlen félreértéseket, amelyek kobrakígyő módjára - .fejüket és sziszegve vágnak. felénk, valahányszor az cm .tér a beavatatlanok világába!

Miért is kell visszalémi - kérde2lem magamtól.Átoknak tekintjük a magányt, s csak. fokozatosan - abban

tékbea, ahogy egyre bölcsebbek leszünk - jövünk rá éldásaikell kapaszkodriunk álmaink Mount Evcrcstjére és lassank.éohozviszoknunk az élethez a magányos csúcsok .között. Mertbertömegben, ha lelket keresünk, csak lelkct1eos~get talilun ­az igazságot kutatjuk, csak a.Iakoskodással találkozunk.

Márpedig a társadalom nem testi. hanem lelki jelenség.tünk: egy estét valamely hatalmas szalonban, ahol negyvenszorong és mégis oly magányosnak érezzük magunbl. .Szaharában voln6nk. Testek közeledhetnek egymáshoz. deszívek és gondolatok oem közelcdDck. addig öWkR:, valammagányosak. maradunk. Valaki kötelességének. érzi- hilaszabályainak -, hogy meghivjon bennünket házába. Mdc: nincs olt a gazda, hogy fogadjon. Csak a teste van ott, milől áthidalhatatlan szakadék választja el lelkünket, Az ilyennek való bemutatkozás minden egyéb, csak nem igazizás. Amit Isten különválasZloU, azt ember nc próbálja ö

F..zirt becsülömnagyraa Mennyei Birodalmat, C:ZI a hagot, ahová kicsinyes és triviális szokásaink nem tudoakEzért embergyúlöl6lcnnék? Hogyan lehetembergyt1Iöl6 az,sen játs:zi.k el kis gyermekekkelés megosztjagarasait a SZl:gál)l!

167

ek, amel et az ösW "ko már

82CmblJl távolról sem fl ci6k

VlIIl helymás, és az embernél magaslIbb ~tI""'~·az . tens 100002»

ben, űlőn z6 n v Ic és aJ o an pelnek i - Je~móltydiP

ben rejlő iel! gzetességük sohasem változik.Plutackh zal együtt azt II rn, ho : az istenek nem kíJf1jll

zöek a más és más nép a barbáro Hlgv görögök között- JImikén'a Nap. a Hold. az ég, aföld h a lenger: /CÖZÖS tulajdonai~ -/amennyi embernek. csak éppen az egyes nemzetek: más más nven szóliljdk lJUt.

Ha mai szemhatárunkról látszólag ltúotek is - müködésük ft

szünhetett meg. Csak visszahúz6dtalc érzékszerveinkszámára ke;

bé megközcUthet6 régiókba, dc mi azért ugyanúgy befolyásukállunk. Ugyanúgy 6rködnck a gondjaikra bízott világ fölött, uúgy irányítják az emberi fcjlődés me lét akkor is, ba többészállnak le közénk látható földi alakban. Hiszdc 82 ~en benugyanúgy, miDt ahogy a régi egyiptomiak hittek.benniik - mint oembafeletti lényekben. akik: &ködnek a világegyetem fejlaz emberiség boldogulása fölött, akik irányítják népek beláthatatlansorsát és vezetik 6ket nagy cIhatározásaikban, s végül, akik lIÜDdeIJ.'

kit és mindent a végső töleB tesedés iranyába vezér Inek.A templomnakez a hét szentelt csarnoka volt tanúja 8 dlz 10 gá­

sáoak, a viz tiöc:csenésének, a tömjéoáldozatnak és az imidk:ozókmOZdUlatainaIC - mind e szertar1ásoknak, amelyek bál' . • •

gy szellemi téoykcdésoek. S7Jmltanak., aszerint, hogymit célmitérzen az, aki részt vett bennük. Az olyan ember, akinek mew6­ZOdéSe szerint csak a fizikai ténykedések egymagukban elegen

156 erények helyet1eSitélfére, bálványimádóoak számít. A2 olyanember azonban, aki csak jelképes megismétlódését láIta bennük aD­

nak az ábílalnakés áldODtoknak, amelyeketteremtőjének. a minden-­napi élei során bemutat - mcgerósödött igaz hitében általuk. Migpap, aki c szmartásolcat miDt a hagyományos migia rcndszerén~ részétk~ltc, felel6sségteljes múködést fejtett ki, meet hi ör·

• vagy angyali cr6ket idézbetetl fel velük gyülekezet&en.

166

m..i.nt a muafestette ókeLA nők fio ro sését előb u e

di : az idő - ezek 8 színes dombonn.. k azonban keménk faragott szépségükkel elleoáll6bbaknak bizonyultak. Mi Itelt a titka az egykori festékk knek, akikn k vidám bíbotiszta kék színei még mai is m sgtartorták frissességüket és mégis utánozhatatlanok maradtak? S a szinek élénkségéhez méltón:rákozika finom rajz és 8 tökéletes vésömunka. amellyel ezek. a mterek - akik egykor ugyanitt álltak és dolgoztak, ahol most éntam gondolataimba merülve - a fehér köre varázsolták aEgyiptom útokzalOs élctét Minden ün látható volt a király álása, amint a magas istenségeket imádja és áldásukal fogadjben a külöoleges templomban amely nem egyetlen isteenszeat élye, mint a többi - az w gyiptomi panteon különbözó iége i részesültek tiszteletben. Mindegyiknek megvolt a maga

szentélye, mindegyik szerepelt valamelyik fal festményen,dombormúvön egy-egy vallásos jelenet keretében, de azértmennyi közül mégis Ozirisz magaslott ki. Hét k.ápolnas.zer/ikÖlÖmbökből épült és egyik osz1opfejtól a másikig tajedövolt Íöbbek között Hérúsz és Izisz, ptah és Harakht tisztelszentelve.

Izisz, a bölcsesség hatalmas, fátyolos szülöje, az anyaiminden gyöngédségével nyújtotta ki karját és érintette vállongó fáraót. Mellette lebegett a vizen szentelt csónakja - iba épített, lótuszvirágokkal díszített, kifaragott kis kápolnabarátságos vizek és engedelmes szelek. csak intésére v3rta.kcsónakot elvigyék abba 8 paradicsomi királyságba. llJllelynek, istennók és általuk megáldott és kiváJasztou halandóIye. Az együg,yGek. az ilyen kép 1á1tántcsodálkozva kérdi k:lehettek 8 régiek olyan ostobák. hogy hittek ezekben 8 dorezekben az istenségekben. amelyek. a kiválasztottakat az

Milyen különös az idök változása. gondoltam, mert his zen aaz embemek a szarkofágja, aki ezt a templomot építene, Szetiüres alabástrom múmialádája innen háromezer mérföldnyireszík, a Lincoln's Inn Fields egy kis múzeumában, londoni ug .és ingatlanügynökók lakásai között. Ha csak száz lábbal méltemetkezett volna, a szarkofágnak nem kellett volna megtenmháros úyál a biscayai öbölköIÜI.

Fölnéztem az égkélc szinűre festeD. és csilJagrajzokkalmeanyezene, meg a vastag tetogerendákra. amelyeken k:~iZlIJ

égpontos négyszögei látszottak. Megint eszembe jutott.hogyvilágon nincs olyan mélységes kék színe az égnek. mint Egyiban. Beléptem egy poros folyosóra és szemügyre vettem aAbüdoszi Táblát, az egyi ptomi királyokDak egészen Szeti id ~ei

jed6, hierogljfa-irássaI írt listáját, amelynek segítségéve} avégre pontosan eligazodhattakaz ország töJúnelmébe:n. Itt volSzeti is, ifjú gyermekével Ramszesszel, úgy ábrázolva, aminthódolatát mutatia be hetvenhat elödje elött. A fáraókirályi fejearcvo . büszke, merev tartása jól érvényesül a dOlmbom11lLábammala finom homokot taposV8, amely a templom padllyenként belepte, tovább tanulmányoztam a többi fali dommeg a képeket, amelyeket királyi jelvények. vagy gyönyörű. eonalban, mélyen a kóbe vésett hieroglifa-felindok kerete2te.k

In volt a sólyomfej~ embeneslú Hórusz, mereven bátJrati!~

kodva emelvénycs kocka alakú trónján, s k~t kezében LtrtVatom hármas jogarát, a korbácsol, a pásztorbolot és Anubi pálEz a bárom szimbolikus jelképe a valódi uralomnak. A

168

I fölötti ura l a p ztorbot az él' "ZcltMk irányítását.jú pálca a gondolat fölöm uralkodást j l épczi. A

ú n k 'le 5 földi uralom j '.A nurikafej ú keres fut körbe, az egyi,,mis . s kul az

ímbolízálják, Ibb rendű é örébe aló fe1llvat'sDlH j lk 'pei.

A legoa b cél. amelyet az egyiptomi beavatottak elé tűztek,

az nuralom olt. zármazik a k: kr J ismertarcok végt lennyu odt kir. ~ zése, Hő ru lön állott ó ó - a kirá1 •kinyújtott k ézzel szenteltvizet öntolt 8 eserepekben álló, bimbózólőtuszvirágokra,A tusz Egyiptom szent virága - millt abogy sokmás ősi földé is -, és nyUó formájában gyönyörűen je ' . az .

redő emberi szellemet. A király ily módon örökítette meg ebben adomborműben buz Ó od dását 8 szellemi g fejlesztése és DO elé­se irUl. A király háromszögletú szeg tt tölénylcét i , melyeltakaJja férfiasságM- ez a ruhadaRb ugyanazzal a szimbolikus je­lenlóséggel bir ma a szabadk m k kötényének alakjában. A tö­tényes t8raónak. aki a templomban a szertartást véga i t ni Meste­re elölt, modem tiilcörk~ a XX. századbeli szabadkómöves, aki I

páholyban jelképes szertartásokal végez a Legfőbb Ép' őrnest

elOtt. Abüdosz az Ozirisz-vallás első székhelye, gyben e vallás bel­SŐ, titkos ritusalnak első Dagypáho)ya is volt és misztériumai a ko­rai szabadk6múvesség elsőmegnyilvánulási formáinak tekintbet6k.

Hasas oszlopok között folytattam kutató utamat és hallgattam IZ

ősi mestergerendák. kőzőtt üldögélő verebek szakadatlan csiripelé­sét. Majd kiléptem a templomból és nyugat felé fordulva áthaladtamegy kapubejáraton, aztánbekerültem egy lejtósödO föld alatti folyo­SÓba, amelynelc falait Egyiptom legszentebb írott emlékéból, a Hol­tak K.önyv&öl kölcsönzött idézetek és alakok boritoltilc. Ez a fo­lyosó néhány újabban feltált terembe vezetett, amelyek a régész kVéleménye szerinl Szeti emlékművecéljára épültek.

A.rendIáVÜI réginek látszóépületet több mintnegyven láb~gü törmelék és szemét alól ásták ki. A középs6 szobacaícsos meoy­nyezetúés olyan alakú, mint egy hatalmas S7J1d:ofág. A mennyezetet

'bk' I finomao vésdt faragványok di8ZÍ~ amelyek Shúl,a le e­gd istenségét ürizolják, amint felemel a töldn'S1 egy balon fáraót és

169

ot vralamitlfePorosz leirt

l I agy Píramipok elbeszéléséb61 rzdt tudomást és azfelfedeznie. Könnyen lehet, hogy S li lóban síreml kal 'ltatta át ezt az abüdoszi rejtél. kriptát, amely egycdül8ijeddig feltán föld alatti termek közölt - nekem azonban az azott érzésem volt, hogy az ered tileg valami magasabb célt szolMi lehetett ez a cél?A kérdést egyelöre fiiggőbea hagytam.

Visszatértemaz árnyékos oszlopudvarba és letelepedtemegyk6kockála.Az ősi hagyományazt ianja, hogy Ozirisz.az ember-lis itt van eltemetve Abüdoszban,valahol Thinisz lCiráIY sírjai ,-ebbenaz egykori városben, amely valamikor in teriih el. flfáraó !eljegyeztette, hogy amikor kezébe került a tara6k jAbüdoszban nW csak romba dőlt épületek sorát találta. A feljeezu.mt bes7lÍrool arról, hogyan kutatott a heliopeliszi papi k­rakban. hogy nyonWa bukkanjonozirisz templomának, amc:J~ ~

mikor itt állott, S a könyvtárak átkuwása révén sikerült is remálniaa feledésbe mentszertartásokat Utódai az okiratokalapjépitették a romokat, s6t további épületeket is emeltek. EzekalomokThiniszvárosházai között áUouaJc. Az idő azonban v. .nyiüket elpusztitotta.

Egyiptom történetének ezekben a legősibb napjaibanmisztériumai a vallá legfontosabb megnyilvánulásai kö~és Abüdosz állott az egész országban az: ünnepségek szemponaz els6 helyen. Ez tene a legszentebb helyek egyikévé. Éreztn az 6si atmos:zférának. a ze llemi kisugárzásál, amelynekköze sem volt már azokhoz a formaszerű szertartásokhoz,ket naponta végeztek ebben a szeti király által késóbb új;szép templomban. Mert Abúdosz 6stÖl'ténete szorosan hcsolódik magának Ozirisznek a történdéhez és a naptárbankell lapozni abba a meghatározhatatlan korba, ahol az évegymásba olvadnak, Egyiptom eredetének történelem előtti k

170

mégomi tÖ'M'letfrók

pet. Milyen csodálatomagarnben. h a tőrt I 16ni Ab-d

tos , . öre a lzikai s ' , valamilyen rejtélyes fi Iyramatánakközve . . , el mégmin .g j lebeg öttem, - Dl tó ', 'eny . érzékszerveim ' . is,

Itt, Abüdoszban állott Ozirisz első és legfőbb egyiptomi szentélye- de ki volt Ozirisz? A kérdésrea történelmi monda valami fan

hib l tlen rmt I I, amel egy me ilkoltem-ber szerepel,akinek szétszőrt testrészeitutólag összeilleszten&.

Lebocsátottam a gondolat méröónját e probléma mélyére éstam a feleletet ..

És a múlt esöndjébdl érkezelt a válasz:Atlantisz nagyjainak egyike el6re látta annak szükségességét,

hogy újabb lakóhelyről gondoskodjék szellemi utánpó .ra, s ezért Keletre, a mostani Egyiptomba vezette népét. Lassankfeljutott a létnek ama emberfeletti fokára, amely már a félisteneketjellemzi és ígynemcsak világi uralkodójává vált népének, hanem is­tenülk.é is. Kihoztaezeket a magasabb Ialdú lelkeketa halálra ftiltkontinensr61, pedig az akkor még civilizációjának tet6folcánmert az ist k már akkor gondoskodtak új hajlékról, amikor a régimég el sem pusztult.

Atlantisz elsüllyedése előtt a kiválóbb szellemek különböző cso­portjai vándoroltak ki. A nyugatio ságrészekben lakók K.özép- ésDél-Amerikába, a keleti országrészekben lakók Afrikába rajzoltakki és ott rakták le Egyiptom nagyságának. alapjait.

Hajlított testű hajóikon vitorlázta az ismeretlen Kelet fi lé és ­különböző helyeken és külónböző időpontokban - településetet lé-­tesítettek az euroafrikai partokon. Az Ozirisz közvetlen vez téseaíau áll6 csoport a történelem elötti Egyiptomba vetődött, amelyoekpartjain azután megállapodtak egy időre, majd kisvártatva felvitOl­I a Níluson, elhaladtak a három piramis, meg a szfínx mell It .

arn ly még az első atlantiszi kirajzás eml ékei volt ,majdOzirisz megállapodott nem messze a jelenlegi Abüdosztól. Észak­Egyipt mban már bennszülött lakosságot taJáltalc., amely nem

171

hog békésen fogadla őket, ha.nem - magasabb rendű ku ltúráju

való tekintenel - fokozalosan befolyásuk és ura lmuk alá is kerüli.Igy született meg az alsó-egyiptomi crvihz áci ó, s truel őtt Ozirisz el­hagyta vo lna n épét, rnegalakítoua vallásos miszt ériurna it nevének,rnunkájának és taní tásának minden i dőkre sz óló megörökítésére.Ezek az emberek, ezek a történelem előtt i egyiptomiak tehát márkulturáltak és civ ilizá ltak voltak. mie lött még London kieme lkede ttvol na a rnocsarakb ól. Jóval Ozirisz távozása után. amikor vallásá­nak újjá élesztésére és rendsze rbe fog lalására volt már szüks ége,me gjelent a sz ínen egy másik nagy Tani rómester. egy Thoth ncvű

.fé listen", aki megalapította Sza iszban az oziriszi rniszt ériumokmásod ik öz éppontj át. t indez azonban még a történelem elöttiEgyiptom benn szülött lakosságának c ő zőss é gé ben zaj ion Ic.

Hogyan keletkezett teh át Ozirisz meggyilkolásának legendája?Erre a kérd ésre egyelő re nem találtam feleletet, elhatároztam te­

hát, ho gy azt majd félreteszem egy következő elm élkedésre.Megindultam kifelé a hep ehup ás köveken, amelyeknek eredeti

felülete réges-rég lekopott . A padlót valarnikor tetszetős mozaik bo­

ntotta, rnost azonban már csak apró kavicsok maradtak az idő SL-m­torta kövezeten. Még egy utolsó pill antást vetettem a gyön yörü osz­lopokra, amelyeknek sz énárul ó feje oJy sok sz ázad on keresztül tar­

totta a nagy, faragott kőgerendák terhét - és helyenként tartja mégma is. És ezzel befejez ődön vándoru tam ez ősi szem élyben.

Elh agytam az udvart és kiléptem II templom el ő csarnokából a tű­

ző dél i naps ütésbe. Ott botorkal tam a kö vek és a por, a sziklatörme­lék és a hornokbuck ákközött, mig végre ta láltam egy megfelelő ki­l átóhelyet. ahonnan még utoljára szem ügy re vehettem az elhagyot!épü letet,

Ott eme lkedett a maga fehér egyszerűs é g é ben, tizenkét id őverte

négyszögletes oszloppal a homlokzata el ő tt . Egy egyszeru. keskenyajtó szolgált bejáratul. Milyen má'ként, milyen nagyszeruségbenragyoghatott a maga idejé ben !

A belsii palota igen fel van ékitve finom arannyal. amelyet sz ép­mivesek keze form ált. Látt ára a szive k ujjonganak és minden népekelkábulnak. Nagyszerűségét nemességének köszönh eti. Kapu i. ame­lyek rendkivül nagyok. az erdő f enyöibö! készültek - dicsekszikSzeli a műv ét ismertető iratban - , tiirzs űket tiszta arany vonja be.

172

/uirsrj oldalukon pedig bronzzal vannak megerűsitve, A nagy pilon­IOrnyok Anu kijvébő/ k észűltek; a;; oszlopfejek gránitból ó .tz éps é­

l.,ükkel elérik R út a szemlun áron.~ Ilyen volt Ab üdosz, Ozirisz isten állítólagos temetkezési helye,valójában ped ig az egyiptomi temetési rnisztériumok els ő közép­

pontja.A pacsmák még mindig elb űv öl ően trilláztak Ozirisz I s ő szenté­

lyének ter őomlad ékai között, mialatt a múlt álrná ba burkol ózva ha­

ladtam le a falu felé .Kedvemre való helyre tal áltam es tudta m. hogy meg foghatatlan

varázsa újra , meg újra vissza fog. majd ide vonzan i. Az ilyen he lyekazok, amelyek lenyűg ö zve tartanak. Hat ásuk alól nem is igyekszemszabad ulni.

Ha néha sikerül az e ltűn ő órák egy-egy halhatatlan pillanatál el­

kapnom. csak akkor vál ik be nnem tudatossá, hogy nem éltem hiá­

ba. EsAbű doszban sikerü lt elfognom eb'Y ilyen pillanatot.

Az ee~iptomi

tetnplomok

titkos sze.....a'*"sai

LJzirisz mondabeli lIIOIlI!Yilkolésának rejlélyéle akktaláltam meg végre a feleletet, amikor.kissé feljebb urazva a Nílson tanulmányozni kezdtem Egyiptom legtökéletesebb ép gfennmaradt nagy templomát, Hatbor istennő denderahi szentélamelyet a puha. fonó homok teljesen betemetett és így őrzött

több mint ezer esztendőn keresztűl.

Fölkapaszkodtam a rendkívül keskeny és kopott északi lItt-ott megáUtam. hogyzseblámpám fényénél közelebbről ste vegyem a faragott jeleneteket, amelyek a lépcs6följáró ehosszábansorakoztak a falakon. Ezek a jelenetek a templom legtosabb vallásos kömen tét , az újévi körmenetel ábrizolják,maga a fáraó vezet Papok. a núsztériumok beavatottai és zászlvők menetelnek fólfelé a falak domborművein. mint ahogy valkor a valóságbanhaladhattak fel talánugyanezeken a lépcsőkön.

lük együtt léptem ki a félhomályból a ragyogó ~ütésbe és •ladvs a halalmas kökockák közön, elértem egy kis tempioamely magányosan és elszigetellen állt a tetőterasz egyik sar

Beléprem a Hathor-fejű oszlopokon nyugvó épületbe és ellantásra felismertem benne azt a szcutélyt, amelyben a ptoleidőkben Ozirisz misztériumai lezajlottak. Falait f3lagott dmúvek díszítik amelyek Oziriszi ábrázolják, hever6jén pi, .különböző szolgákkal és tömjénfüstölMel köriilvéve. Hiés képek számolnak be Ozirisz halálának. és feltámadás n

174

len. I tul ~ nkbelemerültem a p be • regi I g;atdaö iflk,.

,~ ....,UA.V m61"ÖÓfl t már I g mély és elég sotílig tqDd_.ken:sztül . agyam

Iferdített ei az évszázadok soránbol<ásárm. majd újból való ö . ek fantasztikus

maradtak. meg.Az sz dolog kulcsát az szolgáltatta, hogy hirtelen vi5S2llaRIt..

keztem a Nagy Piramisban, a Király Tennében v gigélt SZl: lyesélméoyemre, amikor az éjszaka sötétjéböl birtelen. látomásszcruen,két mpap elevenedett meg. akiknek egyike transzba ring tta t

met és kiemelte belőle a tudatos szellemet.Alvó testem, amely csakészrevehetétlenül es öntudatlanul lélegzett, tulajdonképpen kóma­szerű öntudatlanságban feküdt, míg a test valóban 'ló eleme kiS2álltbelöle. Halott volt, akinek I lk elhagyta a testét. Élményem vég •zetével azonban visszatértem a testbe és a halál kül6ö' i e e­nyésztek. Mi mú volt ez, mint valóságos feltámadás . zatb:é aföldi léthez, miután sikerült egy pilJantást vetnem a túlvilágra? Mimás volt, mint tudalos lét a halál utan'1

Felkeltem helyemr61 és újra megv~gá1tam a falf bnén et,bogy megeró it ·t találjak elgondolésomra. Ozirisz elnyúlva, lát­szólag holtan feküdt bebalzsamozott t ével a InÚmiagyolcsokban~ de körülötte minden tészülód6 szertartás é16. nem pedig halottembemek szólt Igen. tt VOll a beavatásra váró jelölt transzba ejtettteste, OU voltak a szerpapok, mega ro tölők, amelyek a tr8DmJla­pot bekövetkezésének meggyorsltására smlgjlnak.

Pontosan ez volt az a j I net, amely a miszthiumok szertaJ1ásaisorán ídötlen idók óta megismétlődött, Jelentése pedig...'1 Oziriszmeggyilkolása semmi más, mint az a látszólagos gyilkosság, ame­ly t Végrehajtanak minden jelöltön, akit be akamakvezetni Oziriszrnisztériumaiba. hogy lélekben egyesülhessen Ozirisszel, a miszté­

k megaJapitójával.A le~gjbb templomokban mindig is kéttele terv szerint történt.pitészeti elrendezés és minden templonmak két különálló része

It - egyik a rendes szertartások, a másik a titkos misztériumok

175

utóbbi t n elkülöní c. aáll rt.- tet hl"Ipn<)úicJUS

b.as2:nált ik az eröl.eljesmesmerizáló mozdul okat a szokás . P l ha1á1hSQnJó transzba rio atták. am lyben látszólag az élettel ó rmk latát elv ~lette. Míg a t tehet l nül fi küdt, a I lek vmagnetikus köldökzsinórsegí g vel tartotta velea kapcsolatot •hogy az élethez szükséges funkci k, magának az életmúködésoekkéte felfűggesztése llenere is gmaradtak. Ennek az av 'egyetlen célja és érte lm az volt, hogy a jelöltet meggyó:ae r'hogy halálnincsen! S a eckét a legvi lágosabb s egyben a lehe 61gyako latlasabb módon tanulta meg. tudniillik úgy, hogy saját mvégigélt.:: a meghalásténylege folyamatát és titokzatos úton bel ­a lét egy földöntúli világába. Oly mély volt ez a IIaDs2állapot, hbele is helyezték egy festell és feliratokkal ellaton múmialroporamelynek fOdelét azután 1ezáIták. és vias zal lepecsételték. Másval annakrendje ~ módja szerint ténylegesen eltemették!

Amikor azonban a transzállapotra kiszabott idő letelt, a kofelnyitották és a jelöltet megfelelő eljárások segitségével ismétre térítenék. Vagyis Ozirisz testének jeiképesen szétszón daratiígy iJ1 sztették össze ismét és így tén vissza ismét az életbe. Ozifeltámadásának mondája tehát egyszerűen a misztériumok jelölnek valóságos feltámadását jelentette.

A szentély amelyben áUtam, suímtalan ilyen ,.gyilkosság,,feltámadás" színhelye volt Valamikor ott álll a szüks éges fihely, meg a beavatkozáshoz hasznáh többi szertartási lárgy is.kor a jelőlt átesett már a transzáUapoton és eljutott a közvetlenébresztésig, úgy helyeztékel, hogy a felkel6 nap első sugaraitosan az alvó arcára essenek.

Tény. hogy ezekben az ősi időkben a magasabb I3Ilgú egyipapok - s a föpapok t.ennészetesenvalamennyien - járatosaka hipnózis és a magneti2álás művészetében és olyan mélytilrusállapotot tudtak előidézni, hogy a test valósággal a hullaségét veue fel. A ropapok azonban még ennél is többet, s6tmodem hipnotizőroknél is többet tudlak. nevezetesen aa:tartsákébren 8 jelölt zellemét, mig leste baDszb&n fekszik és

176

tudatosilsanat benne termész fölötti él • Y tyvisszaemlékezzék majd akkor is, ba már rendes tudatra '

Ily mód k ' voltak meg' , vele az beli Iéi k tesze t, .. önben testéDek és lelkén időleges elVi'üas_ sa

n egy túlvilág tudatát is. azél az úgynevezett szel1emv'láamelynek j Iképet fi l múmiakoporsója szolgáhatta, Ez voloka annak, hogy az egyiptomiak a szarkofágo födel ' rá 'vagy a múmia burkolatára ráfestettek és a szent feliratokba . ewJ"­re-másra berajzoltak egy különös kis madárembert,. amely ott l bega múmia town, vagy éppen letelepszik rá. Ennek a madárnak em­berfeje ts emberi karjai voltak és gyakran úgy ábrázolLák, oegyik kezével a múmia orra felé nyújtja egy dagadó vitorla hieroglifaképét: a lélegzetet - a másik ke- ben pedig egy karikaf ~ .ke­résztet tart: az életet Alcár papirusztekeresre írva, akár gránitvésve, ezek a különös hieroglifik mindig a szellemvilág létezésénekugyanazt a tanát tanítják.. Amikor az egyiptomi Ha/ottak könyve azelhunytról beszél, tulajdonképpen ezekre az élőha!ot'lakra utal: em­berekre, akik elcsendesült és mozdulatlan ttel feküsmek halál­szerű transzállapotban, mig lelkük áts:mbadul egy másik viI' baVagyis, a beavatás szertartását jelképezi, Ez a másik világ rej télymódon átszövi lényl eges viligunkat és elek a szellemek igen közellehetnek hozzánk, halandókhoz. A tudósok maguk is azt tanítják:,bogya természetben semmi sem vész el és amikor egy ember eltfi­ník erről a világról. itt bagyva érzéketlen, mozdulallan testét, lehet,hogy egy másikban jeleaik meg. sz.ámunm 1'tha1atlanul,de az éte­ri lények számára tisztán felismerhető alakban.

Bár a beavatásnak ez a szertartása külsőleg valami tökéletesítettbipnotikus eljöra basonlít, mégis túlhaladta modern kísérletez6iDk1ranszeljárásait, akik babrálnak ugyan az ember tudatalallijával. dem.édiumaikat nem tudják tudatossá tenni a lét méJyebb szintjel iránL

Népies felfogás szerint Ozirisz, mártírhalált szenvedett, meghaltés újra feltámadt sírjából. Ennek kövelkeztaa neve a nép szájánszinonimájává vált a halál utáni feltámadásnak es amint neki sik ­rült levetnie halandó voltát, úgy remélték az emberek, hogy nekik issikerül majd életre kelniUk halliluk után.

A közhit elfogadtaa lélek halhatatlanságát és a síron lú.Ii életet, megazt, hogy e megújult let fui haladva az isteDek megítélik. a lelket és

117

liZiILID1J8 veszik a miLI efkövetcU jó, vagy gonoszcsdlcke_fo . . méltó - et, rnígaz 19' azIIqj1

birOdiIJlNba és - n oziri . Ezekazel t a ome és armyit Dyújtottalc a ko

nak. yi ép befog dni képes volt em ldlaz áüagm1bert mé.l ' filozófiával vagy g Igyarázatoldcal za ej '. Mindez.eketa népmjlo67.nkat,és mes&et részben je1k~ rés2beo történeti útmmaaiQ1felfogni, mint amelyek magukba 7Jimak valamely beJs6 laCI

I ~ valamely belső ipzságot. amely az egyedüli va16s!gÉs ennek a tanitásoak: fenntart3súa a templomi papok DelIllCSale1

~ szmartásobt végeztek, hanem bizonyos idópontokbaaJelké~ ~~kat is tartottak a közönség S7Jimám, hogy émeg6rizzék Ozirisz lcgendáját a köznép S'Zámám.. F.zdcnek az~.knak egykis része~ a m.íszlériumok OS7.Iályáb& tartozik,~I~ hogy a misztbiumok könnyen érthető, népszerűtal n}'IIJ~~ - megfelelnek 8 régi görögök miszrériumjá .Iyckock Jellegzetes emléke a bajorországi OberammeagaubancJ&dásra kerü lő Kriszlus-dláma.. Nem szabadazonban ÖI!~;sze(j~ni .cakkel,a valódi mis2láiumokka1, amelyek sobasem zajnyilvánosság el6tt és amelyek már j6val többet jelentenekszinjátszáSDál. A nyilvánoseJ6adások jcJképesekés szemele v~. árUJ~ cl SCJDDÍfCIe rejtett lilkot a né'T&ÖZÖnSégozirisz baIáJának és fellámad6sámk régi. nqnes színrehozatalálnemlehet a titkosm.isztérimnokkai azonosítani.

A nyilvános ünnepségek. és kü.lsó szertartások csak a tósmJrak és annak kídinóen meg is feleltek - de volt ezeokíviilbölcsészeti tan, meg egy titkos szertartás az intelligensebbszámára. A szellemileg haladottabb és képzettebb egyiptomia nemesség és az elókelcibb osztály tudta is ezt és ha hajlamará, kérte felavatását.

.A ~~lomokban voltak kíi)önálJó és elválasztott épü lcm~sztt:numok számára, amelyeket a bierophantáknak nevezettcsmy es viJogaton papi csoport rendezett és ezeket a titkoslásokat az iSlenek im!datára szolgáló napi szer1artások:kal párh

~o~, ~~gy azoktól fiiggetlenül végezték. Maguk az egyipioIS nu zten umoknak nevezték e szertartásokat.

178

lönböző beavalottaknál taWunk is utal ' e nagyobb misztéri~

te f01ö . jelleg ,mint amelyekn j - ze a, e • -sz ' oz. tgy például 'Jdik a

ntést tett ; JI, la II misztériwnobtat. a lraJ.áJ már nem ro •jó a halandók szomára. Ez csak azt j I th ne, hogy j6ma­

halottá vált és mégis felemelő élm~yel tért Vlssza erre a vi­A. hieroglifa-szoy ek az ilyen embert kétszerszilöttn k

, és az ilyen beavero szabad volt bozzáfüzni n véhcz aetkew szavakat: 6. aki megirjÍlotta élelét, aminthogy a régészek

, ma is találnak sirfeliratokban ilyen jelölé&cbt, amelyek.az el-

yt személy szellcmállapolám célomaL .Mik voltak azok a nagy titkok, amelyeket a végre beavatásra ke-

- 6 jelöltek a misztériumok révén megtanultak?Ez függött attól a fokoZllttól. amelyet elértek - aapasztalataik.

ban nagyjából két eredménybc foglalhatók össze, amelyek a

ti felvilágositások magj't alkották.Az. alacsonyabb fokozatokban a jelölteket megismertették az em­

beri lélekkel, amelyet a hicrogIifák rendszere kis madáremberkáltábrázol, vagyis megoldották. a halál rejtélyét. Megtanulták. hogy ahalMlUlajdonlcéppcn eltűnés a lét egyik állapotából és megjelenésegymásikban - hogy az csak: a porhüvelyt érinti, de nem scmmisl­ti meg a szellemet és az egyéniséget Megtanulták azt is, hogy a lé­lek nemcsak hogy túléli halandó porhtM:I~hanem tovibb is ha­lad, magasabb szférák felé.

Magasabb fokoza1okon megismerlcedtek az is1eni lélekkel: sze­mélyes kapcsolatba keriiltek a Tercmt6ve1 és szemtől szembe 6l1ót­tak az Istenséggel. Először is hiteles magyarázacát kaplák UlDIIk.amit az EmberBukásának neveznek, eredendo spirituális szintj éról .Megvilágosodou előttük Atlantisz titkos történele, ez a tórtéDet,amely szoros kapcsolatban álloll a Bukás történetével. Ezáltal fel­emelték öket, egyik szférából a másikba, mig végre eljutottak azemelkedett szellemű öntudatnak ana a szimjére, amelyen az emberk.~etben állott. Így tehát - mialatt zarAndokútjukat végezték azIdőben - összegyűjtönek az örökkévalóság elhullajton töredékeit.

119

és beoyomásaim e feljyid l I I a

ri ősi d ' éról - e rban olyanaki maga is a klasszilcu korban és aki is - legaláfokon - a bea közé tart zon, ~ tiltotta, hogysen leleplezze tap ztalatai tehát 11 m száml mnk lő

állal'nos magyuázalokIa és sejte1cmes célDsokra. Aamelya I lj ebb eddig i vallomása egy bea tonnak.leiu.f:r.tól szánnazik, ízisz mi.sztái . elsó fokozatújától, mégpedig Lucius címíi öDéI trajzirásából, ame1ybólbogy a szent tudomány iránti kíváncsiságt61 sukallva tookopogtaloU a templomok kapuján.

Az egyiptomi misztériumok bosszú idón keresztül h~

titkot jelentettek a külfőldíek számára, s csak. igen kés6n tóhogy néhányukat bebocsátották. és beavatták. A:z. ilyen beaazután csaknem mindig szigorú8n betartották. a titokra tett fomukat Magának a felvételnek a szabályai is rendkívül srivoltak.

,,Naprol napra fokozódott vágyakozásom, hogy bebocsássmisztériumokra és újra meg újra fclkerestem a fOpapot azza! aget6 kéréssel, hogy végre.-valahára vezessenek be U istszentelt éjszaka titkaiba. Ó azonban, minthogy szilárd jellemvolt és hires aITÓl, hogy szigorűan ragaszkodik a hit tórvén~szelid és kedves szavakkal - aminőket szülők használnnyafka gyermekeik kivánságát elhárítsák. - mindig kitért kelói és lel1cemnek nagy zavarodottság't azzal csillapította, bteljesebb boldogság vigasztaló reményét tartotta fenn bennmondotta ugyanis, bogy minden ember beavatásának napjnakaz istenoónek intézkedése határozza meg, mint ahogylatárakiválasztott pap kijelölése is ugyancsak az ő balározataján történik..

Ugyanúgy, mint a többieket, engem is arra kért, hogy .'alázatos türelemmel mindezeket a rendelkezések.et, s figyoteu,hogy kötelessegem lelkemet megóvni a túhnoMságtólmetlenségtől, kerülni ezt a két hibát. Ha majd szólítanak, nkodjem, de viszont kéretlenül ne is siessek. Mert a polcolaz élet er6i az istennő kezében vannak. és hogy a neki való fi

180

telés' tekin oda. mint az önk6nt s halál és az étet vetése annyira, hogy az isteon6 reodszerint azokat szo ra kini, akiknek. életútja már a éh k ledík, s akik am'az éjszaka küszöbén állnak. nem külön az olyan emakikre az istennő hatalmas misztériumainak.titkát nyugodtanhet hími. Az istenn6 rend k . következtében ezek az emújra m zületnek és ismét elindulnaJc az élet versenyében..fogva nekem is bekell várnom az ~g rendelkezését.

És a nagy isteonó nem csupán hiteg tni akan. k.egyelménICICJIa.ret­felével, sempedig megkínozni bosszú várakozással. Mert ere az éjszaka sötétjében világos utasításolckal tisztán figyelmezlc..lett, bogy elérkezett a várva várt nap, amikor legh6bb kívánsáteljesíteni fogja.

Ilyen és más kegyes intelmekkel viditotta fel szellememet a Inagyobb ist.eon6 úgy, bogy még alig hasadt fel a hajnal, máris lezár­tam maglllIUÓl az álmot és egyenesen a pap lakása felé siettem. Épenbálószobájából kijövet találkoztam vele és üdvözöltan. Elha1á­roztam, hogy méga szokásosnál is~obb állhatatossággal fogomkémi t61e a misztériumok. szolgálatába való felvételemet, amelmost már jogosan kijárt nekem. De alighogy megpillantott, mcgcl6­zöttés igy szólt: Lucius. boldog és áldott vagy te, akit a f éges i -

. tennő ilyen keggyellüntet ki! Az a nap.amelyre vágyva vágyakoz­tál és amelycn a sobed istennő parancsai megvalósulnak kezeimállal a núsztériumokszent titkaiban, végre elérlc.ezeu.

Majd jobb kezével megfogva jobbomat, 8 kedves öregember odavezetett a nagy szentély ajtajához és miután ünnepélyesen elvégez­te a kapuk kinyitásánalc és a reggeli áldozatnak szertartásait, 8 szen­tély titkos helyeiről előszedett bizonyos könyveket, amelyek. ci ikisilabizálhalallao betúkkel voltak írva.

Ezután visszavezetett a templomba és - mivel közben már a nap­naktöbb mint a feje eltelt - magának az istennének lábaihoz ültefeU.Majd miután rámbízott néhány titkot, amelyek sokkal szentebbek,semhogy kimoodbatók lennének,valamennyi hívó jelenitIében nyil­tan felkért ana, hogya legközelebbitíz napon keresztültartózkodjamaz asztal győnyörűsegcilől, ne egyem 16 dolgot és ne igyam bort.

Mindezeket az előírásokat alázatos önmegtagadással be is tar~

lottam és így érkezett el végre az istennónek való szentelésem ide-

181

'e . A Nap nyugat felé haladt és gyre közel ebb hozta az estrse ol 'Ól zem l e

.nt ' ikiilc külöDböz6 ~

. den benem aVlltottat eltlívolUot:t8k tí!~

yát;>mllftllM't, ly l ember mégD m- a pap m gfo z l . zet a zent ly zivébe.

Talán égsz a kivÍDcsiságtól, buzgó olvasó., hogy m ~

mondtak és mit I d velem. Elmondanám, ba S2&1badllUl

mondanom és m gtudhatnád, ha z.abadna anod. De tilmind a nyelv, mind pedig a fiU számú'a és csak. ártaJmas len

. kielégíteném röpke kiváncsiságodat De, mivel talán téged j

gy vágyódás sarkall, nem akartak érdeklődésed felesig . .tovább kínozni. Halljad tehát és bidd is el, mert amit mondek,igazság, Közel jártam a halál birodalmához, lábammaJProserpinaküszöbét, megszüleuem az összes elemeken kerismét visszatértem a fóldre. Uttam szilrnizóan fényleni a Néjszaka sötétjében, eljutottam az istenekhez odafenn és az .hez odalenn és szemtől szembe imádtam iiUí. íme elmonnektek. ezeket a dolgokat, amelyeket - bár hallottátok öket ­szabad tudnotok."

Lucius! egy évvel később Ozirisz misztériumaiba is ­magasabb rendúnek S2ámitottak - beavatták.

Ama kevésszimú külföldi között, akiket Egyiptombanfeltek, szerepelt Platón,Pitagorasz,Thalész, Lükurgosz, Szolón, Ilichus, Plutarkhosz és Hérodotosz. Ez utóbbi irisaiban nagykodással utal is a misztériwno1cra, részlctescn leírva a jeikémákat és ÜDDepségeket, amelyeket a köztudat azonosítanimagukkal a miszlériumokkal. holott ezeknek csak szertartási..1giik volt De semmit sem árul el a legkényesebb titlcos riamelyekre nézve csak ennyit jegyez meg: E múztúmmokraamelyek pedig kivétel néJkiiJ ismereteselc előtlent, ajlaIim «nyMk megőrizJ'likegyesnémtJSágukal.

Fordítsunk néhány lapot Pbúarklwsz. az életrajzfró írásaiHa na/lod azokat a me.tékEt. amelyeket az egyiptomiaJc

~l iSIeneikról - vándor/ásaikró/. da,abolcra szabdaJásvJrTóllazúindjaikról-, ne hidd. hogy ezek valóban úgy történtek. ahmondják őket. A népek mega/kollak és használmzk Itolrejtelm

182

meg világosabbJ . I az isteni termhzetú do/go megmTeltál megértő és bölcsészeti szelltmtben ~1I f elfogni tu- t'~bm·

szóló történetew a lönbözó /egendálc magyaráudait.A Juúál pillanatában a U/ele II.gytJnazoJw.t a benyomásokat il. lD

",int azok. a/cikt beawdnaka nagy misztériwnokba.Ne higgy azolchan a IcözÖ1lS~es és népi történelekbett, CUMlyek

olyan emberdtól származnak; aJrik az istensége1rre wmalkoz6 l~

gendtílu1l azonosítják a légJWr id6nab:1nkéntí változásaiwlJ, \It1gy agabona növekedésével. a vetb.rel. YDgy az aratással. Wlgy akik QZl

mondják nogy Oziri.a: okmr van eltemetve. amikor az elmett bá­zmnag elrejtőzik aföldbo és akkJJr szilleliJc újja. amikor a-vetés ki­csíráziJc - jól vigyázz és neess magad is abba a hibába, Irogy talánakaratlanul le/okozd és axonositsd az isteni lényeket s:zeletJreJ háramlaJolcJuzl. vetésekkel és aratIDokkal. ajö/dnek eseményeivelésazév~k váJlozósoivaJ.

Mert Q misztériumok is arra SZOlgá/Mic, hogy a történelem bU­tes részleU!inelejeJMlhh meg6riz:U1c.

Mindaz, amit Plutarldloszelámlhat, nem több célzásnál- valódijelentősége azonban az., hogy a oúsztériumokbanAtlantisz titkait espusztulásáDak történetél leplezték le a beavatottak elótL

A misztériwnok lélektanicéljáról is beszél De [side et Osin de ci­mú értekezésében, ahol ezeket mondja:

Míg itt lt!lfn Wlpni: afölti6n, testi benyomásoktólkörülvéve, nemlehet1aJpcs0/OlJlllk~. legfeljebbfilOZ()fikus gont/Qlkodás rítjtinérintlre:zlretiink vele.oly bizonytalanul. miIrlaz tiJomI:JtJJz. Ha azonbaJaldAiinkfebzabadul (a misztiriwnolcban) és beJtalOl a tiSZI4 Iálhatllt­lan és vóJtozbatal1lJn .celleme1c világába. ez az istm lesz lIeZI!IŐj""e •királya azolatok, akik hozzá tartqznaJc és akikhelégítheJetlen vágya­kcz.ással nézik a szépséget, amelyről embe,ajka nem beszéJJret.

Ízisz misztériumainakcéljáróla következőkben emlékszik me .Ezen a m~don jo bban előkés=ü/hetnek az Elsó és Legföbb G ,,­

dolat ismeretének elnyerésére. amelynek keresésére az istennó buz­ditju őket. Ez okból never.iIc az istennő templomIJl /seionnak, uudWJorra az örök és önmagától /élező Lényre, akiI el lehet eni, ha ke/ló"'ódon közelítik meg.

Ennyit mond a görög Plutarkhosz, Most nézzük, mil szól szíri '1amb/iclrus az egyiptomi mi . tériumokról, amelyekbe beavatták?

I 3

Ihr)tl~· . is lö;ki/' j~es"

IdlOb'a Win Az .o erúéveL Á%t 1JIfN<1~

t is . része- QIM1Yer - egYefiIJ az .Jad. azok léle:úsének tudata s lS • b m '/'tOWItraJaiJk rá a szü/aé.g is a sors i ' et: H~. . ' tehát ",egf0 1Jl,

hogyanszabadu11llJW.J meg eZeJrWI a bir őL Enn lfogvaniltr.sm . tás tölük. milliaz istettek . erde. Ez a~a az .

is, amikor a papokútjón feJemelik a 1 az islt!llSéglu?z. .'Proclus is a beavatottak közé tartozott. Hallgassuk megot l .

. A felavatá.fokban"és a mís:lériwraolcban az istellek sok ~lmulQl/c()z.na1c. sót, néha egészen eltorzitva jelentkeznek. Megj lsük néhaemberi alakbantörténik. néha azonban ellől e/lérófoban. Ezalakok némelyikenem ts isten és csak riadalmalUlt.

Milyen vallomást tesz PlaJón, a nagy filozófus?Ez istenife/avalíJs következményeként nézóivé wilunk egy li

fényben ragyogó, különlege.c: és szent látomásnak -:-u~rdig magunkis megtisztuJunk és fewabadulunk allol a porhuve1yt.amelyet testnek new!Zünk és amelyhez ez idó szerint úgy vog)/UnhoZUÚlóve. mjnl az osztrigaa kagylójához.

Megállapítja tov.ábbá, bogy a misztériumok végső célja: vivezetni bennünket"azokhoz az elvekhez, amelyekhez az emberi

az idők. során bGtlenné vált.Homérosz, aki maga is a beavatottak. közé I8rtOzotl, az Qd-

lábana következő ajánlással fordul olvasóihoz;Siessünk. IY!püljünk és feníUiik ki vitorlóinkDt, hogy elirjillk .

zad drága, régnem láto"földjére- ami Iblyegében oem más.Platón gondolatának költői kifejezési fonnája

Egy másik hírneves, külföldi szármaZású beavatott: M6zes ­valójában csak félig' sWnított h~bemek, miutin szüleinek.egyiptomi volt. Mózes jiratos volt az egyiptomiak. minden bölcségében _ mondja az ÚjtestamenlUUl. Ez a megá1lapi~s - ~ennben szó szerint kell venni - annyit jelent, hogy az egyiptomiak lmélységesebb tudása is nyitva illt előtte. Ez pedig nem leb

egyéb, mint a misztériumok során leleplezett tudás. .Ugyancsak a Szentírás jelenti ki, hogy Máu.' jlJtyolt bontolt

cára. Ennek a fátyolnak minemúségére nézve közelebbi utal' t

punk,ha tovább olvassuk, h ",ind a mai napiulWJ.JlÚánálfe/lebbentel/eniil maradugyanezQ fi' l. P tol-

a orin zj oz intézett . levele.) Ami ana mbogy in oem téoy l es fátyolról, banem olyan t'ityolról töntnik em­lítés, ami szavak utj közölt d gokra, vagyis 8 ' AMózes állal i l fátyol tehát tulajdooképpen a mis"Ztériumclkbatönénc beavatása alkalmával tett némasá . és titoktartúi lOg2lda),

mán vo ozík,

Mózes azt az isme amellyel ren I ll, on váro h'lemplo~ iskolá i , tanulta. Eza város - amelyet a görögök, ami-kor Egyíptomo elfoglal , Heliopolisznak neveztek el, de la Biblia is on néven emitt - egykor .. ól néhány • föl yivolságban, északi irányban egy síkságon feküdt Annak a fennsik·nak a lábától, amelyen a piramisok ~ egy s~t ÚJ veze asíkságon keresztül Heliopolisz szent városa felé. Heliopoliszbanugyanúgy, miDt Memphiszben - a piramisok kömyékénck misik.azótaelblntvárosában - a NagyPiramist tckioteUék a mi ziériumok .legf3bb szentélyéoek. Hc1iopolisz el • t és ve együn eltúnt a~mplo~ is: a vár~ r~ba dőlt agyagfaJai és a templomok. oszlop­t~~ke1 ma már J6 tizenkét lábnyira süllyedtek a l3laj színe alá­~v~e azt az egy vörösgránit obeliszket, am ly a templom bejára­tánál emelkedett.Ez az obeliszk- ugymw:, amelyet Mózes isgyak­ran látott és amely mellen nyilván sokszor elbaladt - még ma ismegvan és ez a legrégibb obeliszk, amely Egyipl ban fi ­radt..Más tanítványokis jelentkeztek, miot pillék,amelyeketa bJd4&lángjaVODZ - többekközölt Platón, a filozó fus és Hérodotosz, a tör­téoelÍIÓ kopogtatottennek a templonmaka kapuján. Ök is láaák ezt~ obeliszket. amely ma miDt magas, tústaJan k6szál elhagyottanáll azoo a földön, amelyen már csak a parasztók szántjálc a rog -

Pedigédestestvére aonak a mAsik viharvert obeliszknek, uoelyetIll, Tbothmesz állított fel a heliopoliszi Nagytemplom el6tt ésamely most Londonban,a Temze partján áll- és Kleopátra Túje oVen Anglia e világvárosábólemlékezteti a ÜJ'g6-f0rg6 emberiség t

a múlt tílvoli és hatalmas civiliziciójm..Ez a magasba töro obeliszk valamikor órszemként állott a temp­

lom bejárata e!c5tt, míg az oldalán tal ' atő feliratok mélyen bevé­sett hieroglifa-írással hirdetik a templom építésének töl'ténetél De

185

l. mi l arra Ivabanijféle bevésett iiratot "viseljeD: egyben SZCDt jelkép .

. i pinmi ' öd n.li j . v It v l s ésviiiBi lUdo/;nán,}loli~

oak, tizenháIomeza papn vcmdékével ' tanárával. hBtalmas laksáiiíval és hím kónyvt ' , amelyböl . öbb a vil 'ghínixandriai kÖUYVtáJ' fejlődött ki.

Az ifjú Mózes itt lépkedett szertartisos lépáekbl el a templmok körü l, itt hajolt papirusztekercsei [ólé és itt töltött szimoa árámély éges gondolkozásba é magányos töpren be merülve,. Mózes már mint gyennek is kivéte lesen komoly volt és ill

hal adást tett mind tanulmányaiban, mind pedig jellemében, hocsakhamar dicsöségesen kcresztüljutott az összes beavatási fokton és elérte az adeptusok ritka és legfelsőbb fokozatát" Mostcsak: a hierophanta~jelleget kellett megszercznie. És a misztéldmoknak ugyanebben az iskolájában, ahol tanult - Hehopolísznak;Nap VárosáDak nagy templomával kapcsolatos iskolájában - , nyte el ezt a kilÜDtctést is. Most !BÚ' 6 vezeldl be jelölteket a •riumok Icgmagasabbjaiba, Ozirisz tilkos szertartásaiba.

Abban az időbenmás neve volt, mégpedig egyiptomi neve,az félegyiptomi szánnazásána.k. mcgfelell Ez az eredeti névsziph volt. (Ez pedig nem puszta ötlet az fró részér61, mert a ntovábbá a templom nevét, valamint egy-két más tényt M.aoctho

. egyiptomi fcIjegyzésciböl mcritettem, míg a többiadatot sIyes kuralásajm révén MlapflOttam meg.)

Amikor a nagy vállozás beállott életében - amikor elfugadsors és az istenek által nibizott lciildetést -, ezt az eseménytizraelita névvel való felcserélésével jelezte. Minden tanult emi hisz a nevek erejében. A név mágikus értéket jelent számigy vette fel Ozarszi ph a Mózes nevet.

Az akkor uralkodó fáraó kemény, anyagias felfogású, cookés kegyetlen volt. Úgy bánt az izraelitákk.a.l, hogy ez az üld ­keltette Mózesben az együttérzést és felkavarta az ereiben Colber vérsejteket. Sikeriilt kjszabadftania a héber törzseket aból és rabs.zolgaságból, s kivezette öket Göszen völgyéból,ősi történelmi úton, amely id6t1en id6k óta az összekönerAfrika és Ázsia között, ugyanazon az úton, amelyen késö

186

leon lovagolt és csaknem belefulladt a tengerbe. amikor Selé úl

Ic t to e ó il Dib . .

összekeverve a pusztán bal lomáson I puló lályeAz Hunk egy P Icu n nev

k - n óz ' onitanak. Eze a k:Öl" llWl~k

lényeg azt a t tartalmazzák, amelyet Mózes népével k.ö-. zölni j naIC tarto~ hozzá e n hány, a vilag teremt ére és az em-beriség st örténetére vonallc:ozó többé~kevésbé történeti tényt.

Mózes, mint adeptus, ismerte és használta is a beavalOuak szentírását, más szóval a hicroglifáklÚ harmadik, vagy titkos szellemi ér­telmiikbcn. Amikor megalkotta a Pentateuchot, annak szövcgétegyiptomi hieroglifákban írtameg. Ez a szöveg tehát csak a hierog­lifákat ért6 beavatott papok SZánWa volt hozzáferbet6. Miutánazonban az izraelirák letelepedtek Pal Zllnában és már ~zadoksuhantak el a fejük fölött, a hicroglifik ismerete egyre jobben elko­pott. A papság is lassan-lassan egyre kevésbé ismerte Icimagát a jel­betúk között és csak nagy nehezen tudta kisilabizáIni6ket. Ami nmeglepé tény, ha elgondoljuk. hogy magában Egyiptomban is aKrisztus el6tti negyedik században már teljesen kiveszett a hierog­litik ismerete. Amikor közel. ezer eszteod6vel az izraelitiknakEgyiptomból történt oagy kivonulása után Izrael vénei ÖS$zeszedtI*

azt a könyvgyújtcményt, amelyet ma ótestamentum néven isme­rünk, óriási akadályt jelentett Mózes írásainak héberre való lefordi­tása. Mózes ugyanis ezeket adeptusi min6ségébco. írta., márpedig~k a vének - bármily tanultak voltak is - nem voltak adeptusok.Igy alJán igen sok félreértés fordult elő. Jelképes kifejezéseket smszeríntí értelemben vettek, a hieroglifák. képeit tényleges tárgyakképeinek tekintenék, míg egyes képletes kifejezéseket tökéletesenrélremagyariztaJc:. Egyetlen példa elegendő: a teremtés hat napjaM6zes elgondolása szerint hat hatalmas korszakot jelentett, ame­lyekre csak jelképesen hasmálta a nap kifejezést olyan okokból.amelyek minden beavalott számára közismertek. A tudósok azon-ban, akik szó szerint fordilOtták a szöveget, azt hitték. hogy Mózesvalóban csak huszonnégy órás napokra gondolt

A. Bibliának ezek az e könyvei tehát különösen hangzanak amaguk sm szerinti szövegében - különÖ5en, már csak. azért is, mert

187

Az Ssi miszt~"Ltmok

. '.\ '~~ ~

~7Dk' _ oz &li .. """""'*.~esküt tettek. hogy sohasem fogják elárulniazt. amía S7.:aJ.tclt &lakoobelültörtéot. Mindenesetre nems23b8d elfelejteni, hogyévente aréoy­lagkevésembert avattakbea misztáiumokba,tehát azoknaka szemé~

lyeknek a száma, akika titkokattudIák, egy időben sohasem voltsole.Az esküt pedig oly h~gesen betartOUák., hogy egyetlen rqi író semárultael soha a világnak ~fiigg6en és te.ljesco, hogymibal álltaktulajdonképpen ezek a misztériumok. Mégis femlIDlndtak bizonyoscél7Jisok, klasszikus SZCI7J5k mepjegyzései, meg egy-két moodat ésvésés a fefuarolcon, ami eICgald6 ahhoz. hogylegalább fUrÓIag bcpi1­laolást oyabcssünk az&kor e bonWlyos ildémtényéDck valódit~­szetébe. És m6raz ilyen futó bepillantás ismcggylízbet bC:OnÜDUl ar­ró., hogy a misztáiumok célja -legalábbis keni és még romladan ál·lapotukban - magasreodú volt, s vallási, bölcsésmiés ertöksi célo­kat egyesftett. ,.Isten veled, te, aki In06t olyat éllél át, amilyet még $c)­

haál nem éltél és aki emberből isten lettél" ezekkel a szavatb1 bű­

csúztJllták a magasabb rendfokozatú beavaloUak az újco;ot.Bárki számára meg volt engedve, hogy kopogtassaoak a miszté­

riumok templomaioak kapuján - az persze megint mis~ volt,hogybebocsátották-e. Mint Pitagorasz rnondotta, amikor visszauta­sította a krotoni akadémiájába jelentkezőnemkívánatos tanítványo­kat: Nem minden fából lehel Merlrur-szobrot faragni.

A felavatás elsó szakasza - amely a túlvilági lét bizonyítását cé­lozta - borzalmas és félelmetes élménnyel járt, amely min tegy elő­

játékául szolgált a lélek-test ébredésének.A2 alsóbb fokú felavatások. allca1mával - bár nem mindig - volt

egy idöszak, amikor gépi zkőzőket vettek igénybe . hogy elhítes-

189

elme:2lé.s6beln

t a I .el • bbek egyikének kell lBt i mi oik a beavatási SZertarW l o transzából élette kelte .

rendldVUi

2VÍl:>tot:m' misztériumok taoiltMairulk

sék. a .elölnel, bogy v ami f Ile n ékba v gy ,ár p ~ - vagy vadál ok támadják meg. tgy p .ták ki léle j le ' lét és báto . .t. A Icg Ielmet b m gprota ' az vol amikor - ' ot b fokozat - szembe kaz alvil hátborzongató tményeivel, abban az id652:aktlli

ikor idólegesen tisztánlátóvá v ' t...,Aszellemnek ugyanazon gyötrelmeken és izgalmakon kell

resztúlmennic a halálban, mint a nagy misztériwnokba való beatásalkalmával.Az első fok nem más, mintcsupa té dés bizontalanság. küszködés, bolyongás és sötét ég. Majd elérkezve B baj

ílIet61eg a beavatás küszöbére. minden szörnyű ~nben~minden c upa borzalom. remegés és felelem. De mikor ez a J~ Ivégct ér,csodálatos és isteni világosság tűnik fel... az ember tökctes és beavatott. s mint ilyen, szabad, diadalmM és gy6zedelmesIgy sétál be a boldogok birodalmába." . . . . .

Eztaz idézetetSlobaals öriztemeg egy régi feljegyzésalapjanez is alátámasztja más bcavatouak élméllyeit.

A régi papiruszok úgy ábrázolj6lc a jelöl~ amint Anubisz, a.kálfejú isten. a MisztériUlJ'lQk Mestere vezeti be a láthatatlan VI

küszöbén k.eRsztü1 a bOr2aImat kelt6 jelenségek közé.Az ismeret, amelyet a beavatottak ezekben az iskolákban elsaj

títottak, tulajdonképpen az c1s6 civüi23ciókból örökölt primiigazságok átszármaztatása volt és ezért kellett vigyázni rájuk, ho

tisztaságukat megőrizzék.. Másrészt ez a magyarázata annak, ~ezek.et a titkokat gondosan rejtegették és oly féltékc:nyen ónprofin szemekelől. _

A beavatásra szánt jelölt álomállapotát nem szabad osszezaa közönséges atommal. Az valami transzS7.ero "lapot volt, amelytudatos én felszabadulásával járt - valami mágikus álom, ameltartama alatt a jelólt paradox módon mégis ébren volt, csak épegy másik világban. , ..

De még súlyosabb tévedés volna ezt a balalmas~~~~S~,veszteni azzal a lelkiáUapottal, amelyeta modern hipnotiZörok I

nek elő. Alkalmam volt megfigyelni különböző hipnotikus jelgeket keleti és nyugati országokban,és eDnek folytáo mcgállapi.tom, hogy - bár egynémelyikük egyenesen a csodával volt ba ._ ezek mégis alsóbb rendü jelenségek. nem pedig megezentelt elj

190

SzáJÍlol tarthatnak tudomány érdeklcSd de rt·DcS ennélmélyebb szellemi értéloik..

R a piram i tapasztalt élményem, részben a templo-mok falék.ftm i Ic taDúsága pján módom volt rekonstruálniozirisz legtitkosabb s.zertutásainak rejtélyes drámáját. Ez a felsé­ges szertartás scm több, sem kcvesebb, mint olyan eljáris, amely­ben hipaotikus. mágiku á túlvili gi erók egyesültekabból a célból,hogy a jelölt lelkét elv4Jass7Ík nébáD.y órira, sat sokszor Déhánynapra földi tmét61, hogy aztán örökre tudalositsák emlékezet&enéletének ezt a dönr6 élményét és a jövőben is mindig annaka hatá­sa alatt éljen. Azt, amit a legtöbb ember, mint a bit tanitását, hisz:.alélekneka halál után való feltámadását, lj most mármint személyesébnmyt fogadhatta el, illet61eg hihette.

Hogy ez mit jelenthetett SDmíIa, azt csak azok tudhatják. akikmaguk is testek hasooJó élményen. Még a m8i modem karbID isakadnakemberek, akikezt az élményt önkéntelenül és váratlanul­legalább részben - ~Itik. Ismerek egy esetet, egy volt repiil6tiS1Jesetét, akit a bAboní alan egyszer egy sebészeti mútét végrehajlisacéljából elaltanak. Az érzésteJenfr&lek kiilönös batása volt: meg.szüntelett minden fájdalomb2etct a testben. anélkül azonben., hogyvalóban elaltaUá volna. Ehelyett azt érezte,.hogy a leveg&en lebegaz opericiós asztal fölött és oly nyugodtan szemléli az egész mGté­tet, mintha valaki másnak az operáci6jat nézné végig! Ez az élmályrendkívülihatással járt egész egyéniségére, mert materialista létéreezentúlbirmi kezdett a lélek valós6gában és ez a bit új reményekkelés új célOkkaliöltötte el.

De bát kik voltak tulajdonképpen ezek a hierophantík, ezek aMesterek, akiknek hatalmában áJJott az emberben ilyen csodálatosváltozásokatelőidézni.

A magasabb rendű tudásnak e tiszteletreméltó órz:6i a dolog ter­mészeténél fogva számszerűen mindig kevesen voltak. Egy idóbennyilván Egyiptom összes ffipapjai, valamint a papi testület néhánymás magasabb rangú .tagja tartozott soraikba. TItkos tudomAnyuk~lölt oly féltékenyen órködtek, hogy Egyiptom neve a klasszikusIdőkben magáta rejteimet jelentette.

A párizsi Louvre egyiptomi o ztályán van Ptah-Mer, Memphiszpapjának sírja, amelyen a sirfelirat a követkc7.61cet mondja: Ó be-

191

193

célzásaikból kivehetóen - be voltak avatva a 'ztériwnoksorol ~uk ri .d .Dok, biloni ip SiZDpbok

dráJrnaiJró, A. i ü - It . zo ón tó ény om , Ciep ezoszi Heraklitosz, Pindarosz és Pitagorasz nev .

Még. i Japán . - a dzsfu-dzsi ori" Ic ma~lS&tlbfoko' tán - lyan lj ' Y et ak e ismer-neképpenazért, me yan ' kat tartalmaznak, amely csak -

k l . A iet ill egyon ek k "1, am k JnéJneriilc ojlja •

A megfoj ' való . os ténye mindössze egy percig laJt - C2Után •. tölt t t z ól g han nyúlik cl fi helyén. Ebben az áll t.

szell ki d I t éböl é túlvilági élményen ik át, ~d mi-tor a haláira kiszabott időszak eltelik. mmere feltímasztja egy Rlj­I Iyes rnűvelet gí é ,amelyet I fordí tatlan n ven~pó-nak hívnak. Aki ebből a csodalatos állapotból újj ' ed, az tt ől

fogva beavatott lesz, Éppígy a SzabadlcÓlnÜVesség is mind a mai na­pig megőrizte ezeknek az intézmény knek a maradván 'L IDat

gyökerei Egyiptomba nyúlnak vissza. A szabadk&núves t kPitagoraszra hivatkoznak, mint az ősi beavawttság példájára - va­jon eszükbe jut-e, hogy Pitagorasz beav !ása is Egyiptomban t őr­

, r?Akik a S7Jlbadk6mívcsség fokozalaÍl megáJlapítol1álc, átvell&u egyiptomi misztériumok számos jellegzetes szimbólumát is.

Az emberiség feltartózlalhalatlan romlása magával hozta a á-di Mesterek eltűnését, illelőleg visszavmmlásáL Sötét . zemély IcI tek helyükbe, akik megvetendö torzképeW aljasították a misz­tériumokat, míg gonosz emberek, akik a fekete mágia eRljét kntat­

végül is hatalmukba kcrftelték ezeket az inlémtéoyek.et mindgyiptomban. mind mindenütt másutt, és ami eredetileg szmt és

dosan őrzött, tiszta intézmény volt - amely arra szolgált. hogyg6rizze a szellemi tudás fényét -, most becsvágyő erók rombolóö7..évé vált. Ezek történelmi tények. - és ezek vezettek az őskor

önyórúbb drágalcóvéoek teljes elvesaésére,Deha magaa titok. elveszett is, a beavatási szertartás halBlmas él­

ének emléke fennmaradt azoknak. az embereknek a tudásában,~bb ido~ a beavatottak ragyogó listáján szerepeltek.

os papirt1SZSZÖveg és a falfelirat bizonyítja, mennyire tisz­a régi egyiptomiak az oziriszi SZCJUrIásokat és milyen áhita-

192

S%l!tI'I~~{yn~k miszteÍUlfUlibo' emm; sem voúborított le mindenl, a,,", I loti .

II • -li ' Ikéze v6 I tá 01 kell tartaniuk a k~

és i esi .kat ezekr kisér kt I, amelyek során a jé é el játszott, 21 'ly n kézenfekvő volt, hogy. dom gyöngyöt dobni a dism elé... De még vaIószinúbb,a legtöbb ember nem is volt keJ16képpm fc észülve ana, hoéljen gy ilyen élményt, amely könn~D órül , vagfég őd etett, Épp ezért ezek a titkok mindig i kevesek tul .

alkották. Sokan kopogtattaIc hiába a misztériumok templkapuján, míg mások a sorozatos megpr6bált tások után elvesbátorsí kal és nem mertek további beavatásra jelentkezni.képpen - a belső kiválasztás és selejtezés segítségével- a .umok az ősidők legexkluzivabb intézményeivé váltak és a gsan 6l"ZÓtt ajtók. mögött lejátszódott titkokat a beavatottakvédte a kiszivárgástóL Mindenki, alci kilépett ezek mögül azmögül, most már örökre hozzá tartozott egy titkos b!':rsaságamely magasabb céllal és mélységesebb megértéssel ro~

profán tömegek közön. An mondják. hogy azo!; akik részmi • é!';uMo/cban, nemesebb JelJ:Jíek, ;gtlUlhbok és jobbak mlelcinlelben - hja Diodo",", egy szicíliai utazó.

Ezek. a beavaWolc azonban nem szoritkoztak pusztánra. A régi eivilizáeiők a távolabbi &kortól örökölték ezek I

tériamokat, amelyek egy részét alkották. azoknak. a kezdetiseknek. amelyeket az istenek az emberi faj számára tettek..tus d6tti időkben csaknem minden népnél megvolt a miintézménye és hagyománya. Többek között a rómaiaknak, •nak. a britanniai druidáknak, a görögöknek. a lCréIaiaknakiiaknak, a hinduknak, a perzsáknak. a majálcnak és az .ánoknak is voltale megfelelő templomaik. és szatartásaik,tandó számára előírt szertartások rendszerével egyetemtotelész nem habozott kijelenl ni, hogy véleménye szerintszig boJdogulása az eleusziumi misztériumok.on alapul.megjegyezte, hogy azok. alá! ismerósd III minlériummes reményeket biztositanak maguknak a ha/áj órájárazött a régiek közön, akik saját bevallá.suk szerint - va

· Volt u.. ame yben azuJt Ici id I

hüvelyéből, hogy a Ri • túli élet igazság' bizonyí ,kor II lélek már a lét legmagasabb szfi 'ba, magának II Terembiroda emelkedett. E cs t foly t során az eges elméje kapcsolatba került a legma asabb rendű istenISég v;

len tudatával. Egy rövid idórenémaés áhítatosegyesüléWen el.fela Mindenség Atyjában és ennek a futó kapcsolatnak s zehIfthatatlan eksztázisaeleg d6 yolt ahhoz,hogyegész magamegváJtoztassa az élettel szemben. Evett a legszentebb elede lamitaz élet csak nyújthaL Tényleg ésvalósággal újjászületett,legmagasabbrendű értelmében. Az ilyen beavatott tökéletestus lelt és a hieroglifik szövege az ilyent úgy em1iti, mint akimot tarthat életében az istenek kegyá'e, a halála után pedig adicsomi állapotra.

Ez az élmény olyan önkívületet jelentett, amely b'r küls61sonla1os voll, bels61 g azonban C életesen elülött II beavatásnyabb fok.omtainak. hipnotikus tnms:zhoz hasonl6 állapotától.az II hipnotikus em, vagyaz a mágikus cerem6oia, amely ezt Iná idézni. csak a legmagasabb Mesterek - akilc maguk isistcoségcikkel ésálvctté1c akaratukat - legcsodálatosabbistalitű erejük segítsegével tudták el6idé:mi a jelölt lelkében amekQIIs6bbmldú lénynek a tudaláL Ez volt a legmagasabb és legt­sebb n:velició, amely egyiptomi ember számára lehctségvagy amit modem ember,bármás eszkö2ökrévén. elérhet.

A beavatás szertartása tulajdooképpc:a kicsinyitett másolataannak a folyamatnak, amelyen II fejlődés révén az egé&zkeresztülmegy - azzala különbséggel, hogyaz előbbinél a foa transzha helyezés mesterséges eljárásá.nak igénybe... 'temeggyorsul, mig a másiknál a lelki és fizikai fejlödésúton folyik le.

194

1. yamat mögöU ~Iő elv az vo l

' l ld l g n m g egy m 'ly Ileta.IWklllSk · · , yek között ö tuda lki és emi

1hetDek egy o yan eljö rév , amelyet C$Ü a bicro-!me'I1llz. Az ily m t öntudatlan ál ba t

ös ül I mára l" fi ikailag i halo tű-

nik, miga misZlérium j Iképes nyelvén szö a az i1yeu em J~-

szállt a sírba vagy hemettetett a sírban. 1i ti életétől megfia szenvedély ól és vá tól mentesülve a jelölt valóban lottvolt minden földi dolog számára, míg tudata. lelki énje - ugyaDcsakidőlegesen - elvált testétől. Az emberszámái-a csak ilyen állapotbanvolt lehetséges megpillaolani a llemvil ágot úgy,amint azt maguka szellemek látj6k, némi istenségeket és angyalokat, át&zárnyalnimérhetetlen tereka1, megismerni saját legtitkosabb áljét t smegismerni a valóságos btenl

Az ilyen ember jogga! mondhatta, hogy meghalt és feltámadt,hogy mind jelképes, mind pedig szó szerinti értelemben si fe­küdt és átment a feltámadás csodájm, életre ébredt, hogy új értel­mezéssel nézzea halált és éljen lOvább szivében isteni eredeti élet­tudattal.A Mester, aki mindezt előidézte. valósággal rányomta Uz­jegyét és később is ak ketten ale~ láthatatlan kötelékJcelfüzódtekegymáshoz. A lélek halbatatJanságánaketinélete most mártöbb volt számárapuszta elméletnB: bebizonyított tény volt, ame­lyet t ök élet n igazoltak előtte.. Ha újból napviJágra ébmlt, joggaleImondbatta magáról, hogy tökéletesen átalakulva és sullemileg új­j" zületve tért vissza a világra. Átjutotl a poklon és az égen. és márismerte mindkeuó titkát. Ha köteles isvolt sértetlenül megórimi~ket a titkokat., másrészt köteles volt ettől kezdve életében és maga.tartaSábBn ama túlsó világok valóságos létéhez idomulni. A halhatat­lansag abszolút bizonyosságával járt az emberekköron é noba ezt

tudatot magában tartotta, akaratlanul is kiáradt bel61c a hit, ez abizonyosság embertársai felé. Meger&ítette öket reményeikbcn éshitükbenannak: a titokzatos és tudatalatti távolbaérz&nek a segitsé­

el, amely mind ig is mGködik ember és ember k:6zOtt, Nem hittbbé a halálban. Csak az éleCbcn hitt - az örök. önmagában létem,

195

f ­tatlan énjébc:n rej • .

Ez az, igazi jel nt 'Haloltak KOnyvének. l azo je e lD611

egy papírusZlÖmeg. amely részben a holtakra, rés:zbco a l'ho ltakra - teh' t a vatoualaa - vonatkozik. és ennélfo~varos. Hogy első, redeti és itdolgozatlan fonn'jibanmisztériumokhoz tartozott, azt többek között a következ6származó részlet igazolja: RendJdvülMgy titkok IcOnyve ez. S,

féle (Profán) szem ne láJluusa - mert romlás lészen rajlJl. Rejel, hogy létezésérö/5e tudjanak. Mert neve;If Rejlett Templomtendnek KÖ1f)'Ve-.

A Halottak Könyvében az elhunyt személy {valójában a beaneve eJ6tt gyakran Ozirisz neve szerepel,Az ősi szöveg Iváltomtában 8% elhunyt igy I magáról: tn Wlgpo.\'UgyanoNUl1I szánru:r%lam, ahonnon le é3 IÍgy éjek., mikén' az m- amivel igazolja azt a magyarázatot, hogy a halottOziriszképpen azono a tlan zban fi k ő, U zólag halot!beavatand

A pittoreszk szépségű Nu-papiroszon a diadalma beav osóbi> így kiált Cel:

Én, én Wlgyok Oz'; D;csöséges lettem. ott illlem Oz; .JlJszobájaban if vele -II szii!eltem és jialalsagomal oeegyütt újitom meg. MegnyilOlIlJm ar. isteMk száját. Azon Q

WJök, ahol ó ült.Á Halottalc KötryVe mis helyén meg:Feleme/ad/em az imádolI istenhez. o Nagy Ház Me.s'Ezt tanították 8 miszt érium ok, ez k a valam ikor oly hír

már oly lekicsinyelt intézmények.

Megérhetjük tehát az asi vallások valódi jelent&égéhogy hóseik. az emberi lelket, ezek kal djai pedig azokat

196

kéI:lC~k, IUne lvtlJ(C( a lélek tesz az égi - . g k

. t ni alkatrészén k me

negyvenkét bra való legaz j lenlegi szellemi szét.eseUségél ldáz·

8 történe k .az a r ze, amikor Ízisz összegyújtite8U~et darabj 't ' :o új életre kelti, azt j U,

hogyaz . Ié - a misztériumok révén - elérkezik. a tök I •tes harmóniáho~ amelybdla test ' a lél együtt mük.ödiktel m párhuzamos az vonalával. Ami ig az ő d ti egy-s 'ghez való visszatérést Jelenti.

Egyiptom legfels6bb refl(1ú tana, ami egyben a beavatottság leg­maga.ubb fokozatainak e életi alapját is alkotta, az volt, hogy azemberi léleknek végül is ..issza kell térnie ahhoz az isteni Unyhez,akiból elÓ6ZÖI kisugM7.0tl és ezt a visszaté ' t nevezt k úgy. hogyQzirU.Tzé válilc. Hinek a , bogy az ember itt a földön is esetlegazonossá válhat O.zirisszel A beavatás titkos szertartástönyvébeo, aHaloaak K.öny\Wen a j I It felszabadult lelke hosszú ' v del­mes alvilági utazások $Orto nemcsak amuJetteklcel védi magát, ha­nem azzal is, hogy bátl'aD kijelenti: tn vagyoIc Ozirisz.

6. vak /éJek! - mondja ugyanez a szent írás -fegyverkezz '/fi / amisztériumokfáJclyájával' a földi éjszakában fel f ogod f edezni aetil/ogó lcépmárodal, égi énedet. KóvesJ ez: az isteni vezetöi és ólesza te vezérJlJ szellemed. Mert nála van létednek; a múltnak is Q

jövendönek a kulcsa:A beavatás tehát annyit jelentett. hogy új életszemlélet tárult fel,

mint egy szellemi látomáS, amelyet az emberiség nem látolt~az őskor óta, amikor a p icsomból az anyagi világba zuhanl Azójból való felern lkedés ólja a misztérium volt, amely fokról fokra

zetett mind feljebb és feljebb, egészen a megvilágosodás tWlc­áJlapotáig. M gmutan mindenekelőtt azt a rejtélyes világot,

amely a fizikai anyagkü~n túl fekszik,majd leleplezte a titkokI~agyobbikál - az ember saját isteni lényegét. Bevezette a j elöltetaz alvilágba, zben , hogy próbára tegye jellemét és önwalmál,

zben pedig azért, hogy tmításban részesítse, majd mennyei szfé·rikba kalauzolta, hogy i t bátorságot öntsön bel' és boldoggá (e-

. lia e célra a delejes . om őz nyúlt, az nem azt. jelen.

197

199

zést nyert mind a középkori európai, mindegyiptomi g d l • hogy ge meg titÖ • l az r ti os ét iri"iny:itjtíJr.kor kiv elmé i · misztériumok. bcavatottjai - jól ismerték eze-ket a - ker. i Q ajkukat a itok 'eIt' az i a pl . táin I lypontos le cives2dt a mai kor számára.

Ezek voltak . t a misztériumok, az őskor I dicsőbb, el It

intézmén i. Mert elé r ezen Egyiptom romlása és b . során ­éppúgy, mint más népek romlása és bukása során - az a nap, ami-kor sZÓ szerint megvaJ It Hermész próata jóslata:

Ó. Egyiptom! Egyiptom! Áz or$%Óg. amely az istens ég székhelyevolt. nem fogja többé látni az istellem. Vallósodból lIem ffUJTadegyéb. mintmesék, meg .rz:avaA; ameJyeA:et majd kőre ínulk és ame­lyek ellG%ett kegyességeclról szólnak Jaj. eljö" a mIp. amikor a$Zent hierogliftim, csak bálványimádtllnak tekilltile. A világ IImt

fogja megértell; az isteni bölesessigjeJ 'PeU is il Mgy EgyiplOmblpoko/szörnyek imádJ:uáva1fogja lIádblni.

Eljött a nap, amikor a misztériumok iráoyílása rossz kezekbe lee­rü.lt - gonosz és ÖOZlS embc:relc kezébe, akik saját egyéni céljaikraakarták kihasmálni azt a befolyást, amelyet e:z a hatalmas intéz­mény- amely el6tt néba még a büszke firaók js meghajoltak- je­lentett. sok pap a gonoszság fert6z6 forrásává VáI~ mert 8 feketemágia félelmetes szertartásai es sötét szcUemidézései közé tévedt.mig néhéDy mpap is - az istenek nagyk.övetei az emberiségnél - va­16sággaJ emberi fOl11l!jú ördóggé váll, aki az alvilág legf!leImcte­sebb jelenségeit idézte fel a leggonoszabb célok szolgílatábao. Alegföbb helyeken a szellemiséget a varázBlat váltotta fel. Ebben azOI'S2ágra nehe:zed6 szellemi ködben és k.áoszban a misztáimnoktsakhamar elv ztették eredeti értelmüket ésmagasabb rendfi célja­ikat Egyre nehezebb lett érdemes jelölteket találni - és számuk IZ

idó múlásával egyre jobban csökkent. EIérlc:e2ett aztán az az idé.amikor - mintegy,különös végzet folytán - hirtelen kezdtek kihaJnia hierophanták és teslülebik csaknem teljesen kipusWl Elenyész­te anélkül, hogy utánpól1ásról gondoskodhattak volna. Helyüketérdemtelen emberek töltötték be. Az a néhány, aki még megmaradt.,miután oem tudta többe hivatását betölteni e földön, beletörödön a

198

váJau;tOl1iAk.. de U~..._ ,~'es álom ig ybcvét c:

t ft i: . h ll 'l - a . ott .

dÜD a természt!tlld:, mert ez mJ:2:OImnJ~Cl'lMt<' ol' • Ifi l~trgnt>sn'ilbb

d~'~t ~ . h ~~

A halállal szemben taD' Ílott magatarláswlk azonbanjelle1 nel szembentanúsított mag szempootjából is.A

riumok megváltoztanák az em r állásfoglalását a halállaltehát tennészetszerúleg megváltoztatták egész életszemléletMegmutatták a HalálI., amely azonban csak az Élet érménekoldala volt_

Tudományos, lélektani és bölcsészeti kutalások sokban metozbJ.tták a nyugati kultúrvilág felfogását olyan dolgokkalamelyeketvalamikor egyszeriiena képzelet ostoba Szülemény .tekintenek. Ez a kutatás Yeget vetett az 6si korok eszméi . .lüt érdemtelen lekicsinylésnek. A régiek: látszólagos zagyvaméiben kezdünk. értelmet találni. Kezdjük felfedezni, hogyberi szellem erejére és tulajdonságára vonalkozó tudásuk bizoirányokban fölötte állott a miénknek. Hitetlen korunkat egyre.ra érik a meglepetések az immateriális erók részér61. LegkihJdósaink és legel506 vonalbéli gondolkodóink kezdenek csatlni u.ok soraiboz, akik azt tartják, hogy az életnek lelki alapjaAmit ma még kevesen vallanak, azt. holnap tömegek fogjhinni. Mint tökéletes kttkcd6k kezdtük el - s talán belyesenmint tökéletes hívák fogjukvégezni - ez a baIáI'ozottjóslatom.fogjuk védeni a lélek hitét. a modem kétkedés jeges áramszemben. Az 6si misztériumok el5o6 Dagy hittétcic, amelynincs halál- bár annak valóságáról tapasztalati úton csak: kitott kevesek gy6z6dheuek meg -, el fog terjedni az egész .

A túlvilági élet gondolata nem szükségképpen jelentivalamely bizonytalan jövóbeli id6pontban valamennyien egunk. mászni koporsóinkból.Alig volna méltó értelm~

magunkat ÖS5ZCtévesztenénk aZ:ZaI • porhüvcUycl, amelybenzunk. A feltámadás szó annyi hamis és tisztán anyagszeni

Az. egyiptomi misztériumok súlyos kapui í 'örörul t " m l é 'ny a templombejáratához ve~6 s ll · ön, pedi lefcle a Icjt6s fo-lyosón, a lemplom kriptájának irányában. A történelem azonCI n halad, tehát ami oh , i t lesz is. Em megie szer homály és káosz borult , de az em ismét go-;cikaz az 6si ösztön, hogy visszaál l tsa kapcsolatát a maga b ren-dű világokbl. E k írója t hát azt reméli, hogy ke - ehetelkörülmények és arra ..-aló emberek megt rem modkorunk követelrnényéhez mért változatok segítség vel ú' timadhatnak a misztériumok az Italunk ismert világnak mind aztöJdrészéD.

o . Ii I8Ultftatlllii

'em:tés.zet ellkerülbctetlen felkészülését a yj'ss'2lllAJufll. amelyet Sors arra SZCI:~

fényesen vil , itszeneszét. Megpillanto Krisztus cs' I - a MegváJl' ,misztérimnok tanításának alapiga23ágait fenntartás és tiln 'Ikül fogja majd megnyitni az e viJ. zárnára.

Á miszlÚÍUln. amely korolwn és nemzedékeken kere.ttlÜlmaradt - mint Krisztus apostolainak egyike megállapította ­világosodik, m ~d a beavatatlan tömeg és a kömép számára is.e k az 6si intézmények egy megpróbáJtatási folyamat segítseJjuttattak egy kiválasztott kisebbséghez, az a hit egyszerű

támaszkodva az egész nép közkin e lesz. Jézus szívébea 'szerétet volt ahhoz, semhogy csak néhány kiválasztottr61 gkodjék.

Ö mindenkit meg akart váltani. Megmutatta nekik az II

nek m gta lálásához csak elegend6 hitre volt szükség - ésszó semmiféle rejtélyes és varázslatos beavatási szer1al1ásrómégis, ez az út ugyanúgy biztositotta a halhatatlanságot,misztériumok..

Mert Jézus mindenki számára nyitva áll6 útja az aJázalA~ig

nflotta és olyan magasabb rendú hatalom segitségét kérte,mindig hajlandó tökéletes bizonyosságol adni puszta jelazok szívében, akik oda belépni engedik, Jézus nem ki ánmint tanításaiben való hitet és ezzel együtt megfelelőal ' ~

a szellem túlkapásainak elkerülésére. Viszonzásul a legnagy0!talmat ígérte - az Atya tudatos jelen1étét. Az Arya jelenlététudta - elenyészik. minden Utség és az ember maga jön rá atadanság igaDágára, anélkül, hogy át kellene esnie valameljes álom élményein.

200

Dende.J4ah temploMában

ielótt elhagytam volna a dcnderabi templom 'énis miszt érium-kápo lnát, figyelmem II mennyezetbe vésett kül

csillagászati állatöv felé fordult. Tudtam, hogy ez csak másomert aZ eredetit több mint egy évszázaddaJ ezeJ6nkivágták és Iték Párizsba - de teljesen hú másolata az eredetínek.

A nagy, kerek ábrázolatot egészen megtöltik a körbe helyezdaz állatöv tizenkétjól ismert jegyével körülve" emberi, állati ésteni jelképek. És hogy ez a csodálatos szimbólumsorozat teljes lgyen, tizenkét különoozó, részben álló, részben térdeU5 isten I

teDDÖtartja felemelt karral és kifeszített teny&relaz egész fóldg ­ból, mintha csak segíteni akarnák forgásáb8n.

Ha a denderahi állatövet helyesen magyarizzuk, olybá kell tetali, mint az ég állásának pontos leírását a m61t egy bizonyo I

szakában - hogy ez melyik id6szak volt, az megint más kérd ' .helyüu nem bocsáIkozba1unk bonyolult és célunkIÓl távollagás28.ti fejtegetésekbe. Elég annyi, hogy az ábrán látható Iclkió nem esik össze a csillagoknak az égen látható mai állásávaI

A tavaszi oa~jegyenl6ségnek:a denderahi templom álJatovéntüntetett helyzete egészen más, mint amit az maelfoglal az égen.azzal jár, hogy a Nap ezáltal egészen más csillagkjpek közé kerül

Hogyan jött létre ez a feltűnő megoldás? A magyarázat az. ha Föld mozgása következtében fóldgolyónk tengelye soJj8banlönböm sarlccsillagok felé mutat, Ami val6jában azt jelenti hNapunk egy lcözpoD.ti Nap körül forog. A oapéjegyenl6ségnckszinte észrevehetetlen visszafelé való mozgása természetesenváltoztaqa bizonyos csillagok kelési és nyugvási belyzetél máslagképekhez való vonatkozásukban. Tudjuk e csillagok lemért

202

en! . ek baJadásAnak.k6,oelk:clI111mye .n, hogy az EgyenlilUU~ lLl;

t I ' i pontja - vaszi DaJ:~e.~Yl

- lassanként min 'okább eltolódik az égen,M~skq. mcgti ez annyit j ent, o c il 't-

latő tia . jegy' ell t • • y vdig miDdeO évben a tér egy kis tö ével. Az égnek ez a oamozgása, vil g gyetemünknek ez a I . cJtDlódása ol smi, mintegy ko.zmikus óra, am lyn számlapja az egész égbolt, amelyrtehát el6re- és hátrafelé halad6 irányban lcolvas.batjuk. s ezetivek.~

ben mérhetjük e gömbök forgásait.Ennek az 6si égi té:rképnek. a gondos vizsgálata lehetövé teszi a

csillagász számáraazt is, hogy megállapítsa az időszakot, amelybena térkép készült A múUat kutató emberek számára az ilyen ( épadon esetben rendkívüli jelcotóségü lehet Amikor a Napóleon .Egyiptomba hozott tudó5ok. felfedezlék eZI a denderahi áLlafövct,ugyancsak fellelkesüJtek, abban a hiszemben, hogy ezzel megtaJáI~

ták a kulCSOl Egyiptom civilizációjának keletkezéséhez. Hiszeo adenderahi állatÖVÖD a tavaszi oapéjegyenl6ség 8 maitól egészen el­térö helyzetben volt feltüntetve. Amikor azután jóval k.és6bb rájöt·tek ma, bogya templom már a gőrög-római id6kbenépült és magaaz állatöv csupán egy hasonló görög 'llatöv vált028ta, az egészetsutba dobták. és nem tör6dtek~ vele.

Az a feltevés azonban, liogy ez az állatöv teljességgel görögeredetű volna, határozottan téves. Talán azt higgyük, hogy azegyiptomiaknak nem volt saját üJatövük? Azért tanult volna apapság számtalan éven keresztül csillagászatot és csili gjóslást,mielőn még az els6 görög hajó 1cikötön Egyiptom alacsony és ho­mokos partjain, hogy ne lett vQlna saját zodiákusa, az~ tizenkétkonsteJIációj ának térképe. ami vezet6jük.ül szolgál? Hogyan let­tek volna meg a papok az állatöv ismerete híján, amikor a nagybecsben álló asztrológia 6gysrolván a vallás egyik kiegészít6 ré­Szél alkotta? Nem, ha volt a tudominynak olyan ága, amelybenezek a papok. különOsen kitűntek, akkor az éppen a csill_lúzat.volt.

203

magyarizata pedig az, hogy az egyiptomiak. ikról. Y cl~zól m' t

yn t rop l bb mint k 15m fi épit. Természe ,ogy ilyen w' ló cs'

I t ~ra új l ' n gy az nym [en, U ez történt ósi fel] zése is, amelytán maguknak. a feljegy7..éseknek k' ' ivel, bát az i paps&eiiUlegyelemben feledé be m ntek és eltűntek.

M zopot:ámiában do goző régészek kiástak régi kaldeus atáblákat. amelyeken Kaldea csiUagászainakfeljegy:r..ese szerint a~Z a Napnak a Bika jegyébe való belépésével kezdődött. M'hogy legalábbi a keresztény időszámítás óta a tavasz akkor kdik, amikor a Nap a Kos jegyébe lép - vagyis körülbelülhuszoncgyedikéD -, azt kell feltételemi. hogy az évszakoknakhatalmas változása valóban igazolja a kaldeus civilizáci6 ropprégiségét, amire egyébként maguk. a kaldeusok hivatkoUgyanígy - a napéjegyenlőség állásáb61 ítélve - a denderahi ilóv is olyan ősi korszakra mutat, amely nem is századok, hanemzadok századainak távolságában fekszik! Ez lenne tehát az egyipmi civilizáció kezdetének dátuma. A csillagképek helyzete ugyazt mulatja, hogy több mint három és fél Nagy Év telt cl a kkus óraszám1aponazóta., vagyis a Nap nem kevesebb, mintés félszer fordult meg idö.k.özben sziitó-Napja körül.

Miután a csillagászati statisztika adatainak gondos vizsgálatamutatja, hogy a napéjegycnlóségek eltolooásának átlaga évenrülbelül 50,2 másodpercet te z ki, visszafelé baladva kiszámíthaz ég mozgását egészen addig a pontig. amíg elérjük a dendelatövÖD feltüntetett helyzetet.Az áll öv nagy kőre 360 fokra osegy Nagy Év pedig 25800 napéva k felel meg. Minden telj li:forgás tehát 25 800 évet jelentvén, rövid szánútAssal rá lebet jőhogy legalább 90 OOO esztendő telt el a denderahi templomövén feltűntetett csillagászati helyzet óta

KilencvenezereszIa1d6! Nem hihetetlen,nem lehetetlen ez aAz. egyiptomipap-csillagászok szerint nem. MertHérodotosz, atörtéoetiró például elmondja, hogy a papok véleménye szerintaz emberiség legrégibbfiljtájáboz tartozikés hogyszent testületeés templomaikbanÓl7.Ött feljegyzéseik tanúsága alapjánmúlJuka

204

:ogaJlását megel6z6m legalább ti2lCDkéSczer eaztend&e veéredotosz, mint tudjuk, .VÜI e1óvi ' vol

tényk~ben és jo te ki a. tőrténetírás alyja címe.. e!mondták ki, hogy azó a Nap kétszer kelljOl ott., aJtOJ most 16­n . és t . er trle ott, ahol I jölJeel. EDOek kÜI- ..

kijeJc:ntésoek a magyará2ala csak. az lcbet. hogy Földünk tengely telj lm m tOZIatta el i hely:; ami a sWazföl és a viz töme­ge' óriási eltol6dásával járt. Márpedig fóldtani kutatások alapjántudjuk, hogy ilyen eltolódások valóban bekÖVetkeZIek - idiSpootjukazonban elképeszl6enrégi karokra nyúlik vissza.

Ezeknek a vá1lozásoknak elsősorban 8Z7.a1 a következménnyelkellett járniuk, bogy a sarkok. arktikus éghajlata trop'zotL De viszoDt ma például márkétség sem félhet hozzá, hogy va­lamikor egész Észak-Európát - beleértve a brit szigeteket is - sokszáz láb vastagságú, hatalmas jégpáncél borította, amely teljesenbetöltőtte a völgyek.et és amelyböJ csak a hegyek és a magasabbdombok. csúcsai emelkcdtek ki. Bolygónk feliiletének ezt az állapo­lát csak vaJami gigantikus csillagászali változás okozhatta. ami vi­szont az egyiptomi papok állítását igazoljL

Ezek a papok nem ismerték a maiértelemben veu gcol6giát, csakköobeliszkekbe vésett, agyagtáblákra jegymt, flmlapokba metszeu,vagy papiros7.ra irt ósi feljegyzb;ekkcl rmdelkeztek. Voltak. továbbáhagyományos titkos tanaik és törteoetiismereteik,am lyeket azoobBncsak a rniszlériumo1cban közöltek . akkor is szóbelileg - és(gy adúktovább, beszéd útján, megszámlálhawIan évszázadokon keresZliiJ.

A papok tehát - miután nem ismerték a töldlant- hogyan tudhat­tak volna ez.ekr61 a felf0lgal6 hatású kozmikus Yáltomokról •~, mint a birtokukbanl~vő feljegyzések.böl?Az a tény,hogymég­II tud róla,bizonyítja, hogy ilyenfeljegyzések léteztek- de ugyan­akkor igazolja azt is, hogy kellett lenniük eredeti állatöv-képekDek,am lyckről a denderahi templom álJatövét részbenmásolták.

E tények világáná) már oem látszik. olyan lehetetlen számnak90.000 esztendő. Ami persze nem aztjelenti. hogy abban az id6benmár sZÜkségképpen létezett az egyiptomi földön egyiptomi kultúra- maga a nép és a kultúra talán valamelyik másik kontinensen élt ésOUnan került késóbb Afrikába. a kérdés túlhaladja a jelen okfcjwtéskereteit - csak annyi lény, hogy valóban léteztek.

205

emJlG'logmote S'limál1l

I At megyiptomi papo - akik egyben csiliAtlantiszból szánn z1a • . És ez , hogy a dendet..állaro ef:! min történ Imi ismerel- ket meghaladó csili fodalom feljegyzését tartalmazza.Meglepődve fogadjuk az ősi civilizáció minden újabban ft Ifi

nyomát. És rájövünk, hogy~k az emberek- akiket modern•disi" elméletünk alapján primitiveknek. dmváknak és barbképz.eltiint - valójában kullW'áltak. kifinomulralc ésvallásosak vol

Teljesen tennéQ,etesnek tartjuk. bogy minél mélyebbre hatoaz emberiség elm6lt története fel~ irányuló kutalásainkban,jobban közeledünk a baibárságállapotához. Az. igazságazonbanhogy még a legrégibb történelem előtti kOl'S21!k.okban is emellett találunk vad és civilizált embereket bolyg6nk felületén,hogy a tudomány - amely a Föld korát olyan számokbanállapimeg. amelyek elk.épesztik az embervéges k~zeletét - mégtávosem gy6jlött összeelegendö adalotana, hogy felvázolhassa a Cnelem előtti korok ésaz emberiség akkori életének. hiteles ké .tudomány azonban halad és egyszer majd binolrunkban leszUp. Ne cáfoljuk tehát hebehurgyán az egyiptomi papok templfeljegyzéseinek 90 OOO esztendÓ5 korát,és ne engedélyezziink.kik - mint oly k:an teszik- nagy kegyesen legfeljebbS-6000Mert hiszen a mi fóldgoly6n1c kora is állandó és néma cáfoszolgál azokkal szemben. akik ilyen szi1lcmarlaian mérik. az l

míg a világegyetem kora egyenesen az ösfcljegyzések áUirásalett szől, Mert az égbolt végtelen mélységeibenkülönös égivaonak, aholhalott csillagok és kibfilt bolyg6k - amelyekvmúlt civilizáci6k pompáj6nak éskáprízatáDak: tanúi voltak. ­végleges megsemmisülésük sötét lrijAI.

fi'206 207

földem.fi amint vízmerő kútja tOlé haj .ők ágyékkötén p Zljai hajol II e [ta szelxezetll

I - , egy ütem énekelve a nyikorgó fi kotmány minlá&ával, fokról fokra emelve és öntve vizet egy vödörbszerkez t tulaj nkép 'n nem más, mintegy hosszú hajlékam ly l egyv ízszintes talapzatra helyeztekés alsó végén súlzékk I láttak el. A rúd másik végén kötélre kötve egy vödör Ia kötelet lefelé húzzák, a vödör megmerül a vizben - ba I gmegtelve felemelkedik és beleönti a vizel egy árokba. Ez aztalálmányhasznosnak. bizonyult a paraszt számára nW' ötezerezel őtt> ugyanolyan hasmát veszí ma 8 XX. SZáDd paraszt]

Átmentem a terasz túlsó oldalára és a tájék másik~szemügyre.

Nyugaton hirtelen felbukkantak a libiai h ek - mint rónG. erődítm é fi I a templom mögött,amelyek azt védenimami látszanak. A homok itt-ott, ahol a hegyek lánca melÖDÖS formákban tornyosult fel. A vörosló begycsúcsok olvoltak, mint élő lángnyelvek. amelyek hirtelen kitörtek avalami varizslal folytán k6vé változtak. Talán még most ismerthőség csapta meg arcomat, amint vi S7Jlverték az elevő nap erös sugarait.

Ez a bosszú hegylánc végigfut Egyiptomon, egészNúbiáig, párhuzamosan haladva a nagy folyammal, amelymészet ilyen rejtélyes módon bizon gondjukra, az emelkcsak.n~ymérföldnyire helyezve a parttól, mintha csakta volna akadályozni, bogy a foly6 kiáradjon az afrikai sivaralmas pusztaságaba és OU elS7ikkadjon a homok alatt. Va'száod6kkal tőrtént-e ez 82. elrendezés, töpeengtem. A folyórásának és a hegyelcnek ilyen meglepö elrendezése nélkülne Egyiptom; nem lenne ez a föld, amelynek története az

208

os ÚDyai tömet vész el . S a gOAdolkozó agy~ a lélek'I I . fel l - hogy az ' n k k~~~

zsc , nyil. 6811 s2.IlJtldél(QSllut6készf . az. utat annak a hatalmas c'

céljaik ) volt sziiJ(séit'önagy éz ep! ény - mintr lom is, am Iynek. j álltam- vala-

• el jön létre, amely k állottt nek agyá - éppúgy minden gy m . tc') iel volt rendezve az isteneknél, az égi epitészekBéJ, akiknelc gondjaés felügyelete alatt élt é él m is az eg' z emberiség,

Lefelé ha1adtam az ódon lépcsőn és vis zstértem II bejárathoz,hogy megvizsgáljam magának a ~templomnak. a belsejét, am lyeneredetileg csak átsiettem. hogy elérjem a mi ztérrumok kápoln ~át,

y minden másnál jobban izga érdeklődésemet. A nagy, nyi­tott előcsarnokban huszonnégy hatalmas fehér oszlop tartja a mél­r gl ljes boltozat hatalmas súlyit. A n . ~gl Pf13 enHathor istennó arcának vésett, de már eltorzhott mása látha olda­lukat pedig hieroglifák borítj ' . Ugyanaz az arc látszik miadengy oszlopfej négy oldal"', míg köz tlenül a k~;ztg;Cfeltlda

an egy-egy kis pilon alkotja az istennő ft ~diszét. Szomorú elgon­dolni, hogy ezt a templomot, amely a szépség és a szerelem egyip­temi istennöjálelc, a szarvasfejéldl Hathomak volt J, olykevéssé rongálta meg a természet keze- egyike a ma láIhatÓ leg­jobb állapotban lévő régi templomoknak és ama kevesek közé w­rozik. ame ly k úgyszólván teljesen épségben mamdtak-, és annyi­ra feldúlta az emberi kéz. Ezeket a hatalmas Halhor·kq,eket a vak·

zg6ság dühe rombolta össze úgy, hogy csak a hosszú fülek 65 a'tömör fejdiszek maradtak sértetlenül. Dendersh, Egyiptom legpom­

b templomainak. egyike ugyanis még fennállott Krisztus után79-ben, Thcodosius cdiktumának idejében, amely eltörölte az ősi

lentisztelctet és halálos csapást mért a márúgyis halódó vallásra.Cynegius, a c:sás2ár követe,szóról szóra teljesítene a nibizolt pe.ran­

Bezáratta az összes templomobl és felavatási slaltélyeket; eltil­a misztériumolcat ~ más ősi szertartások rendezésd. A keresz­. - helyesebben szólva az egyház - tökéletes gyózelmet ata­

reimetIen néptömeg 87.Után megrohanta Denderaht, elkér-

209

megcsoakíto . a yóZDi.

M utt g g l jár1aJc l, mert lerombolták a faj

összetörték. az oszlopokat, comt. dóotötték az óriási SZD

ezzel eze:révek munkáját pusztították. el.lJyenváltozatos utat.meg a vallésok, ame! kö tai azzal kezdik., hogy elszenvIIWtíromság és az üldöztetés minden bOIZaImát. 's azzal v'hogy ugyanígy búnak. el másokkal szemben. s akiknek úgy lmindig el kell pusz tmiuk elődeik múvészetét, hogy sajátszctiiket megteremthessék.

A gőgös, koronás Ptolemaioszokvalamikor anmykocsibBn hajtak. idé B templom elé a némaálútaaa1 virakozónéPWmeg sor&laZA>tl - goodoltama lemplom küszöbén.Aminthogy valamikor ielbagy8lOtl templomudvaron hatalmas tömegeks:zoronghattak_.

Úgy helyezkedtem el a csarnok hatalmas oszlopai között,pontosan szemügyre vehessem a csillagokkal bebinlet1 és azköveivel disziten gyönyön1 k~k mennyezetet MJVd beleptem B

sodik csarnokba, s azon keresztül tovább nyomultam be ahomályos templom belsejébe, itt is, ott is felvillantva zsebtenyét. Mélyen az oszlopokoldalaiba vésett. csúcsos süvcg6kat világft.ottalc meg a fénysugarak,majdhol négyszögleteskbe foglalt, bol--meg szabadon álló hieroglifil-fefuatok villanamelyeket szélCl$, függőleges vonalak választoUak el egymástót6n lilhalÓváváltak I falakon fára6~ és istenségek alakjai - eIrÓnjukon ülve, mások menetben haladva... egy ékesco vésettbonniivön Ptolemaiosz közeledett, mindkét kezében áldva, ÍZisz és a fiatal Hórusz felé; a jelenelet gyöoyör6en kiszegély vette k.örül. Az arcok. mindenün meg voltak rongálvegészen elh1ntek, vagy 8 felismerhetetlenségig el voltak étlelÉs mindenütt újra, meg újra megjelentHathor feje a kóoszlo _mör végzódéséoél, IIÚg a falakon teljesalakbanvolt látható.

Ha a nagy el6csamok minden &dekessége ellenére is Dl

hely benyomását keltette, még szomoníbbnak. tünte.k azokalatti kripták.. amelyek közé bejutottam. Ezek a sötét termekmas vastagságú aIapfalalcba voltak beépítve es ezeket js

210

• fangott féldombonnfivek. lmelyek a köznu egy-áts2:6dcltt mélt' .gtelj . b t ábrizoltáJc

IúDIJeDI~ültem I sírboltszerú termekb61, és visszatértem a nagy-6c$1II1I()kba. jd elkt7Atan k6borolni a templom köriil

h' volt lképzelni, hogy C'.Z a templom - amikor Abbasz pasaa múlt század kÖ7.epéD rábukkant - val .gos homok- ~ szetMl·hegy alatt feküdt, mintha csak árta voln az ásatók csákányait éslapátjait, hogy kihantolják hjából. Mennyien sétálhattak el fölötteanélkül, bogy sejtették volna, vagy tör6dtck volna a lábuk alattsZUDDyadÓmólttal!

Megálltam, bogy szemügyre vegyem a templom egyik h~6,

küls6 falán Kleopátra híres dombonnú-képmását. Kleopátra b6ke­z6eo adta a pénzt az épület helyreáWtásán., mert az már kezdeurészben rombad61ni uralkodásaalatt - jutalmul azutándombormú­vekethelyeztek el a falban tiszteletére, Aképenott áll mellettekis­fia, Csesarícn, akinek: arca feltúoó módon emlékeztet Dagyoevfiapja, Julius Caesar vonásaim. Az anya arca azonban nem látszikéletbúnek - a régi egyiptomi pénzek nagyobb hasonlatosságot tÜIl­

tetnek fel.Ő volt az utolsó az egyiptomi királyn&. hosszú sodban,Ptolemaioszoak ez a híres leány.. aki, mikor Julius Caesar ád:to2JBhódltó légi6it a Földközi-tengeren, együtt élt Cat:Sa1Tal. mint sze­retój~ csaknem attól a naptól kezdve, hogy megérkezett. Milyenkülönös - gondoltam -, hogy C'.Z a n6 Caesaron kereaztül összekap­csolta Egyiptomot egy távoli kis szigcttel, amely azután, mintqytizennyolc századdal később, oly nagy szerep betöltésére volt hi­vatva Egyiptom történetében. És az is milyen különös, hogy ezeka római katonák aztán magukkal vitték Britanniába sok mindenfé­le vallásuk közöttaz egyiptomi eredetű Szerapisz-kultuszt is és ez­által már Tége -régen további, bár közvetett kapcsolatot teremtet­tek. a két ország között,

Ezena falfBragáson Kleopátra Hamor-szarvakkal díszített korongalakú fejdi&Zét viseli, amely alól hullámos bajtörneg bukkan elő. Azarc kövémek ésduzzadtnak van 'brázolva - egy uraltodÓDÓ aI'Q ez,olyan 8SSzooyé, aki megszoláa, hogy érvényesítse erős akaratát & ­akár gyenes, "akár görbe úton - mindenesetre véghez vigye CIhaIá­I'Qlásail Az 6 befolyására történt, hogy Julius Caesart foglalkoztalni

2dte az a gondolat,hogy Alexandriát birodalma flSvárosává és a YÍ-

21l

213

ség volt magához a ~lZ'tjdhi~t

túl ju t t

az írásnJ. k szúlJlÍrakimondott sza j ak iruszen, vagy kövön rUformában eszközö t, jelképes kifejezése. Volt végül gynő szidlemi jelentésük. amit azonban csak a beavatotttek titokban i ott .

I t z vai - í n egyip tomirét. Mégpedig n csa azért ez a rendszerezerint az istenek egyikét l származouCZA::k a külön ő jelbetűk a tömegek i t rej lett érle­lemmel is rendelkeztek. Ezt a jelentést csak. azok i merték, akik bevoltak. avatva a mísztériurnokba, Egyetlen mai egyiptológus semtett mást, mint hogy népies jelent ' ükben fi diro le a hi if.í­kat - bár ezt a munkát nagyszerűen ge ék el -, de ezen túl nemjuthattak. Mert lsten szavai csak ann árulják ellegbelsöbb titku­kat, aki túlvilági és áhítatos gondola közelit feléjük. Ugyanez.állazokra a titkokra is amelyeket az egyiptomi misztériumok felava­tási termeiben közöltek a bea tandő val .

PlótÍlwsz - a beavatottak. egyike, aki a régi Alexandri . élt - a m-ereglifáknak erre a jelképes vollára utal, amikor a következők.et úja:

Az igazság szigont keresésében, vagy a tanll ványaik sz ám ára tar­Mt elaadásokban az egyiptomi bölcsek a templomokban nem hasz­Ilii/lak írott jeleket (amelyek csak utánzása; a hangnak és a beszéd­nek) , hanem alakokat rajzoltak és e kCpelcformájába rejlel! gondo­latot úgy magyartizták, hogy minden eID'BS kép a biilcses:.égn . ésa tudásnak egy részletét tartalmazta. Ez az igazscig kikrislályosodá­sa. Később, a mester vagy a tanítvány f elo/dotta a kép tartalm át. aztszavakba foglalta . !> igyjott rá annak okára, hogy mién a szóbanforgó módon használták és nem má.vÜ{Jpo!.

A tény az, hogy az egyiptomiaknak - éppúgy, mint az ősi keletiországok másnépeinek is - soha eszükbe nem jutott volna légmen­tesen különválasztani a vallast a világi élettől, tehát a nyelv, írás ésa sző sem kizárólag a közlés céljait szolgálla. Mint ahogy meg vol­tak győződve arról, hogy a neveknek mágikus erejük van, ugyanúgya hieroglifa-ábécében is a misziériumok zárt ajtajai mögöu elsajátí­tott ti okzatos tudomány elveit alkahnazták.

ezen en határozottanly m látha ó y zsidó,

talán nem ik göcög-egyipto .d' . - egy megreped

. utol

rendkivüli szer l jntó g< ndol h nagy mb

SO r gy eg 7. n .p - egy nő ro .tót fiigg...A templomfal homlokzatát is fél ombonnüvek és a felüle

sen hieroglifa-felírások gazdag sora borítja. Az írott és képszel'Útúk egyenl es es szép sorai önmagukban is díszítmények. Émutatnak, bogy a régi E iptomban éppúgy, mint a régi . .vagy a régi Babilóniában - annak az embemek, aki írni akart,zolni is meg kellett tanul ill, úgy hogy az országban minden lan

imok, vagy pap egyúttal bizonyos mértékig művész is volt VOmely gondolatnak kép útján való kifejezése volt a tennészetesdele a primitív ember legkorábbi írásprőbálkozásainak. Az gyimiak azonban nem voltak durva barbárok, akiknek fokozatosanlett utal törniük az elemi Irultúra felé. A legenda a tökéletes meIifa-írás feltalálását Thotb istennek tulajdonítja és ily nformántűztéti népszerű fonnába a történelmi igazságot. Mert tény legember-isten, egy Thoth (pontosa ban Tehuti) nevú adeptus volaki megajándékozta az irásnak. ezzel a tokéletes újdonságk' n l

rendszetivel a Nilus partjain letelepedett, atlantiszi ered t Okidorlő-kolőniát, mielőtt még az utols ó áradat Atlantisz utols ó S' •

tét is elborította volna. Thoth volt a szerzője a Halottak KönySaját írásrendszerében az Ibisz-hieroglifával, ezzel a I al'hosszú csőrű madárral ábrázo lják.

Az összehasonlitö ny . zet eredményei egyre meggyózóbigazolják, hogy a különböző nyelvek bizonyos alapvető gyanyeJvekből fejlődtek ki, amely győkémyelvek ugyancsak gyzös, ősi és egység ' nyelvből eredtek. Ha z ket a nyelv ketmikor majd legkezdetlegesebb gyökereikig vezetik vissza , mállíta. .i: ki fog derülni, bogy a legvégső forrás atlantiszi ered

A régiek szólásmodása zerint a hi rog lifák beszélnek. j el.nek és elreitenek: Ez annyit jelentett, hogy háromféle értelm­Elsősorban volt egy egyszeru. rendes fon tikuss ért ékük, ami

212

ftSIl!DeIc - v Jioluté6é1vezcttek az isteui Ozirisz., a ,.baj

a HaJ KonIját . elé.

emdotosz., aki magais a bCaVaIOaat kÖ2Jé lailltmll, em1l~*Jl

szerintugyancsak hogy a bierogIi szm1

pes titkos . l ' lIDCly~ csak • papi nal legD~sabb méltóságai iSmeI1&. Mi 1ambIicbus. egymásikbe&vatoIt~azt úja, hogy a szent hierogliJik. nyelvét maguk az istenek basmál

Megpr6bálolc. kérdés fonnájában rámutatni a hierogJifák titklentésénél alkalmazott elvekre.

Ahieroglifa·irásban az ülő alak azt jelenti, hogy az ilIet6személaz istenekközé tartozik: tehát az ilyen alakot reodszerintEgyiptisteoségei nevének lefrásánál a1ka1mazták, illet6leg az isteoksok fölé ut hierogJifák közön helyezték el. Mármost mi volt azannak., hogy az egyiptomiak egy iUó, nem pedig egy iúlóbasmáltak. em: a célra?

Mintsem hogy magamra zúditsam az egyiptológia lUdÓIfesszorainak haragját, aICit jogos megvetéssel utasítanák visszailyen dilettáns betö~ szalt területükre, iDUbb nem bocsádl:D2O!bele e célzás magyarázatába, hanem az olvasóra bizom, hogytalálja a feleldet.

A nagy egyíptológusok munkája - a magukmúködési terülminden dicséretd megérdemel. N~lkülük - s a véletlen n IkUltemplomfalak és a papinasZS7Övegek értékes feliratai mq ma isfordítatlanul maradtak volna.

Mert a véletlen is meglepó szerepet játszott ebben a felfben. Ha Napóleon sohasem tört volna be Egyiptomba, méglUdnánk elolvasni. ezeket a falfelírásokatés szövegeket Napólkülönös módon - maga is a Sors embere volt. és befolyástroJt mindea ország, minden ember életére, akivel csak érintkkerűlt, A Gondviselés eszköze volt - de egyben a Nemezisé is.

Az 6 inváziója nyitotta meg az ulat a régi egyiptomi élet .dolat megértése felé. Gyakran előfordul.hogy a katona ÖIlt1~

munkája készíti elő az utat a tudó6 fáradozása, a szellemi laDidesése, vagy a kereskedő árui S2ámára. Sokszor azonban éppen:

214

ket pusztitja cl - mint ahogy történelemezt minden kétségetróan kimu tja.

A - uralomkezdctá:l Egyipeomban a ~gi nyel c2dettbe szorulni Az új uralkod6t ma tOCekedtet., a

tudom6ny és • göcög ny v kapjon' a mdvek0SZIílY kő-

- A fon állami hivatalokat például csak olyan egyiptomiakkaPhatIák. akikbeszéltek görögül. Az &ftgi hcIiopolisziliZtlIrt oU •wnot - ahol a papok nagy Iöbbségc taDUIt, ~ aholEgyinyát ÓriZI& - bdiltoaák á bezárták. Néhény paptól cltddntve, iJciktitkon á makacsul ragaszkodtak. bagYmJánYOS nyelviikböz, az .p­

tomiak nemZCU 4béaYcént rogadtü. el gyakorIalbma görög6béc:1ét.A kereszténykonzak kezdetén, a III. század végén, egész Egyip­

tomban nem akadt egyetlen ember, aki meg tudta volna magyan\z­ni egy hieroglifa-fclirás egyszeru. mindennapi jelentését- még ke­vésbé lett volna képes ezen a módon írni.

Ezerötszáz esztend6 múlt el Igy. A hieroglifik jelent6sének kul­csa tökéletesen elveszett. És ekkor Napóleon viharvert fregattjaNelson admirális orra előtt bemenekii.lt Alexandri'ba.

Hadserege rögtön hozzálálott, hogyeródítményekct rögtönózzöoés általában beássa magát. Az első helyek egyike, ahol tábort ütöt­tek, egy fontos ~giai pont volt a Nílus torkolatWI, Rosette ki­köt6jéoek közelében. Itt bukkant ri egy fiatal tüzértiszt - Boussanlhadnagy - arra a IQdkívü1 fontos felfedezésre. amely végered­ményben a hieroglifák. felderitéséhcz hiányzó kulcsot szolgáltatta.Miközben ugyanis emberei a SL Julien~ alapjait úták, a földR1eg1azult egy fekete bazalt kőlap körül. amelyet azután napvil.hoztak. Boussard azonnal átlátta az azóta ,,RosetIe-i kö" néven hi­ressé vált lelet jelent6ségét. A kőlap ugyanis a memphisi papot ü ­tal V. Ptolemaioszra ruházott kitüntetésekr61 szóló rendeletet tartal­mazta - háromnyel'vú feliratban. A kó felületére ötvennégy görögsor volt bevésve, mellette p8rbuzamosaD két más írásjelú - m~gpe­

dig a népies, iIIet6lcga hieroglifa-jelekkel irt - forditással.A követ aZIán Európába küldték, ahol a tudósok azonnal munká­

ba vették, mig yégiil pontosan megálJapítottáka görög ábécé egyen­éltékG hicroglifi jeleit Ezz.cl a kulecsal a kezükben azután végre si­került feldcriteniiika papiruszok ésfi liratok jelent l, amely annyiSZáZadOn keresztül megoldhatatlan rejrély volt a világ számán.

215

Kamaki napok

Végre eljutottam a valódi Egyiptomba, a régi, varázsEgyiptomba, abba az országba, ahol a Nilus, a templomok, azök, a falvak és az ég együtt alkotja azt az üde és elragadómást errol az országról, ahol valamikor flraók pompája uralkoés a kövek naponta papok seregének énekét viSS2'hangozták. Ittxorban, négyszá7.ölven mérfóldnyire Kairótóllefclé a folyó menaz mber könnyedén csúszik vissza és illeszkedik bele a Múltbatermészetesnek látja az egész tájat, amely még ma is egy óskorira emJékezteL lu, ~lcn - vagy mint a földrajztudó50kfogva nevezik - Felsó-Egyiptomban maradt feon a legtöbb itájrCszlet a modem szemlél6 lizámála.

Híres klasszikus fOvárosa, Th~ Homérosz "százlcapus v- eltúnt. de megmaradt számunkra Kamak, az egyiptomiegykori legfObb székhelye.

Kamat ma is a táj gyöngye. Romba d61t, dc még romjaiJf.méltóság1eljes Eemplornainak hatalmas tömege híressé váltvilágon. Itt látható még ma is Egyiptom legnagyobb templAmon-Ra Nagy Csarnoka, amelynek a régi id6kben Egyiprlamennyi temploma adót fizetetL Kamakot választottam t báIándokhelyemül hosszabb id6re és olt kóboroltam omladozóés tört oszlopai kőzőtt a túz6 napfényben és a hold sápad t vilá

Karnak, amely egy zöld pálmaerdő északi végén bukkan elhárom mérföldnyire fekszik Lux0rt61 lefelé 8 folyó irín~

kissé beljebb a parkoktől. A széles slkságon ~ztül. azheU~ legvilágosabb kék ég alatt, poros út vezet odáig gy .kupolás súboltja és tamariszJcuszflk ligete mentén, amiegy hatalmas, homokkő pilon túni.k. fel. Már az úton látni

216

fóldbal kiálló, különös, fi j len, letörcdczen részeit egy ettós kiskosfei zftnx am ly mikor az út két oldalán vonul t vé-gig Lux rt61 g, t azonban már le.gn~'obl)J'Cszt

el tve feJeszi az út menti földekbcn.Ecedcti1eg Százá~val sze11lt

I fi a h rföldes út mindk' oA I úszm j ti pilon y á y.Homl kzatáo lálható a 00mb0nnÜVÚ Ittpmása Ic a Ptclernai-

osznak. i iu , úgy ábrázol az uralkodót,amint ép áldzat t mu t be a ek elött. égy függőleges és a habejárat egész mag végigfutó csatorna jelzi azt a h lyd,ahová valamikor benízt k a 6rudaka1., hogy a szines lobo kemeljék a templomi ünn epsége fényét és távol a g nesz a­rázslatobt.

A bejáraton áthaladva bel éprem a sólyomfej ű Khoosu t mplomá-nyilt ud arám. Ez az isten - a népies, beavatatl felfogás sze­

rint - Ámon fia volt. A2 udvar közepét egy keUi s oszlopsor sonkatörzsei töltik be. A falakon látható, amint a szen bárkák fe onul­nak a ilusen Luxorig és magukkal viszi.k.Amoo-Ra kép . . Be­léptem a romba dőlt személybe, ahol valamikor Khonsu szentelttemplombárkáját őrizték. Mindezek a cerem6n~ amelyek valahaa falak közöu lefolytak, nagy jelentóségúck voltlk a nép, a hala1matáhító papság. sőt maguk a királyok súmúa is. Dekeveset jelentee­tek a beavatott ' még előtt, akik a rítusban a ceremóniákbancsupán jelképeket, nem pedig a valóság megnyilvánulásait lánát.

Rögtön eZUl&I felfedeztcm egy sor érdekes féldombormüvet.Mindegyik külön keretbe foglaJva·áll a szentély egyik bel szobi­jának.keleti falán. Lcgcls&orban is az ragadta meg a figyelmemet,hogy megpillantottam hosszas téli éjS2Jlkai töprengéseim tárgyát ­a zfinxct!

Azonnal rájönem. hogy valami fontos felfedezésre bukkantam,Inert napokigjárbat az ember, amíg a szfinxszel valamely fal, vagyoszlop faragásán találkozik.

Az el ö kép IV. Ramszesz faraót ábrázolta Ament iste.nD6 elGtt,'nekegy szobrocskát ajirll fel áldozatul. Ez utóbbi lapoll alapza­

tű é rajta két alak látható. Elöl egy gyermek. lcuporog - senki mis,mint Hőrusz, Ozirisz fia. H6rusz fején kétoldalt súrú hajfürtök lóg­nak, amelyeket egy jelképes Nap és kígyó koronáz - bal keze tér-

217

tat s íA m- -

t '

reSZIet tart., amelynekvqee2Yl:DCSACIl

Mi az hne a jelm.dn4:kAz egyip ógos ~ gtelen- teljesen~fij 6 él kézen

magyarázattal tud szolgálni, amely - a maga szinvonaJán-nGleg helyes is. 'Iván kijelenti, hogya király egyszerUen áldotot mutat be az is eknek. - ennyi az egész, Aminthogy ezeklakon megöröldtettjelenetek éltalában nem egyebek háborúbantott győzelmek,vagy törthleti események megörökft&ál~1. Aban forgó kép persze nem ebbe a rajlába tartozik. hanem valigen szent szertartásra utal, lIIlII.6J is inkibb. mert a szentély, t

templom legmélyebb tiszteletben tartott része közelébe es6 faJlátható.

De mint ahogy az egyiptomi bieroglitak rendszere - noba uazokat a jeIbetúket hasmálta - bizonyos magasabb rendű jelsqgel bírt a beavatottpapok s2émára, úgyaz egyes istenek!ása is SOICkal mélységesebb jelentés6 volt az ósid6k bcavasz.eDt&en. Enneka kq,nek rejtett jelentését tebál csak az imeg, aki járatos a misztériumok tanában és módszereiben.

Ennek a kqmek az értebne mleg Ament istennő mapltartlásáljlelbet6 fel. A fogantyús kereszmek, vagy a karikafi jli k.erc"amellyel Ramszesz szemei közé mutat, a beavatott papok nyMLmlriumok Kulcsa a neve és magát a miszrériumokbaavatástjelképezi. Az egyiptológus számára azonban csak azképe. Mint kulcs, jelenti a szent intézmények titkos ajtajrását, mint ménani ibra pedig szimboliz81ja a beavatott ömi lényegének diadalmas kiS7.abadulását ,,keresztre feszitdttestéből.A kör - amelynek sehol sincsen látható kezdete .az isteni szellem örökös jellegét jelenti, míg a kereszt jelbeavatott delejes álmának halálhoz hasonló állapotát, leb il mahalált, vagy a keresztre feszitést. sok templombanugyAn fllr SfllI

tet egy kereszt alakú fa6gyrakötöz1ék.A homloknaka két szem közötti ré ze jelzi nagyjábólaz

különös mirigyének a helyét, amelynek bonyolult m,{iki-idelf(l'lj

218

m is rejtély az orvosok sz'múa A beavads e1s6 umeiben ahi ta miri ö - zte bizonyeooek • következménye volt, a jelöh előttkiUölllJ&6 szeJlcmt láfomé·i l meg. Ezt dc jes esz-kö.zöldcel. füstöl .val is gítdt&.

Amikor AmaIl a bn:szttd a fIraÓ k- mutat, ezzelaz! jelzi. h bebocsátj (st a miszt6riumo és id61egtAen szellemi, . k4p~sd. De oem szabad múokDak lárulnia amit

beavatása során látott, vagy tapaszúlJt. Ezt jelzi a szobrocska ds6alakja,a gyermek Hórusz, látóhatár HCirUS7Jl, Y81ójibaD H6rmakhu~. en - az az isten, akit a hagyomány azonosjta szfinx.szcl-,~ uj­j ával csukottajkára IIIIIlatva, szigorúannémaságot parancsol.Hason­Jó szobrok állcak valamennyi tanplom szentélyének és miIZráiUmitmoének közelében,mindegyik ajkáramUlatÓ ujjal,jelképezve&2 .

teni miszlájlllllokbl kapcsoJaIbm bitclc:z6 19atjst.Ament maga Amon n6i ,.,rejt.etl" mcgsnmély tője VOlLA király magatartása. amint &2 áldozá IIlO7.dubtával emeli fi I a~ az! ~gsúly0ZZ3,hogy kész a beszéd fe • do2'áséra,mas szóval az örök némaság meg&zésére.

A szobor lapos talap7Jltán, Hónnakhu figuní.ja mögött, a szfinxtBragott alakja bual.

Miért?A szfinx- minta delejes álomba merültjelölt a beavatási szertar­

táson - mindig Bána. Hosszú élete scrin még sohasem ejren ki~e~~, c:,mberi fiilJeI hal1ható smt. A szfinx mindig meg tudta6rizni tJlJcail De mik voltak ezek az ősrégi tidcok?

A beovakÚ litkai/

A szfinx&im: az ősvilág leghatalmasabb beavatási szentélyél _a NagyPiramist.

Men a Pinunisboz mindig a Nilus partja fel61 közeledett a szer.tartási menet, márpedig annak, aki a folyó (elöljövet akart belépni,előbb a szfinx el6tt kellett elhaladnia.

A szfinx a maga náDaságával egyrészt a csendet, másrészt a be­ás titkosságát jelképezte.

Egyben pedig figyelmczt ül szolgált a fáraó számára, hogy aIClgnagyobb misztíkus megismerésel6tt áll, ami embemek csak osz.

Ytés7.éüJ juthat.

219

. 221

~tuk. oJ: a kömenny ugyanis három. hatalmas né

án a lyukonkeresztül n ömr be fi' y.I oen egy kis előcsarnok nyílott, amelynek f ai kiu 6 dom r­

művek es függőleges . roglifa-sorok borították. És - ami co rit-ka hitvány már, még I ó t plomo romjai között is -tökéletesen épsé en r dl ajtónyilás tett ki a kis előc

túlsó v g I. ill tve oldalfalairól. Az ajlóféW al egy szemóld··keretezte, am ly több rnint ' z méltó. .g lj kobrlibOl

díszitménysor alkotott. A ki ők azonban nem féldombonnű ntemclk tek ki a ból, hane tömör fSfagványok voltak. magasraemeli fejje l é ki zít bennyel. Mindegyik sor f II Z' YNap ism rós jelvénye díszlett és az egész körűlbelűl e yardgasságú tömör dlszítményt alkotott

Számomra ez a ki ' yi kobradíszítmé y j I tc,három szoba, amelyre ezek az ajtók nyiltak, fontos szerepet töltöttbe a templom szervez l ben. ÁlhaJadtam az előcsarnok túlsó . .levő ajtónyíláson - maguk az ajtó mar ninc km' noha rnétisztán lálhatók azok a bemélyedések, amelyekbe a forgók beleillet­tek - és beléptem egy kis kápolnába, amclynek oldalfalain az áldo­zatot bemutató király, továbbá Hathor istennő zászlaj volt ' ló.Lenn a pad ó nyílásán hatalmas lyuk tátongott, amel)TÓI zseblám­pám fi nyénél megállapítottam, bogy ez egy föld alatti knpta bejá­rata. M gviz gáltam a két oldalszobát is és a sarokban ott is nyil á­sokat találtam, amelyek részben ugyanehhez a kriptához, részbenegy föld tti folyosóhoz vezettek. Az egész épülel rnéhkasszerűenvolt alápincézve föld alatti ÜI"egekkel és folyosókkal - a bejáratmelleu jobbra további kér lyukat fedeztem fel a padlón. Ezek szűk

folyosókra nyi ltak, amelyeken vastagon állott a por.

220

A ik.rusz és az ibiszareá

feje fölött, de víz foganlty1Íl~ keres:;~

Mármost, Thoth a bölcsesség és a itkos tu ányo isteneA bca atús révén tehát ö adományozta a tenn . :eti erők ismnek és a zetfö lötti tudománynak azt a rejtélyes bata!am lynek tevén Egyiptom már az ősidőkbenoly hímévre tett szÖ vo lt továbbá a Hold ura is. Ezért volt tehát, hogy minden ij lentős é gű mázi CS vallási ceremónia, de különösen a mi ztumokba valóbeavatás, éjszaka zajlott le, mégpedig a holdnak azoban a szakaszaiban, amelyekben befolyása a legerosebb: vagyis ú'·hold és telihold idején.

A felnőtt, sólyomarcú Hörusz volt a napisten. A7. 6 része ebjelenetben csak annak jelképezésére szolgál, bogy a bea atás-J zab kezdödön - nappal fejcződőtt be, a bajnal első i

Amikor a fclkelő nap sugarai rácstek a jelölt tark.ójára., a hieropta bizonyos ,,hatalmas szavakat" intézett hOZ7.á, majd fel ébres

A h ik kép Ramszeszt már mint bölcs beavatonat á re'amint két másik isten üdvözlő kézfogással fogadja és fclmu jaca előtt a fogantyús keresztet, annak. j l ' ül, hogy bea tott t

rükkénr tekintik. Az utolsó jelenetben a király egy kis szo rocajánl fel Amon-Ra istennek. szobrocska egy tolldíszes fej ,tent - az Igazság isten t - ábrázolja. A fáraó mo t már einbölcsességet, tehát ellŐl kezdve •.igaz szavú'l lcsz és él . fi .za az igazság oltárán, vagyis gondolatban és tettben egyarántdelmeskedni fog az emberi élelet irányító természetfölötti t

nyeknek, amelyeket beavatása révén megismert.Ezek. a vésett képek ilyenképpen első pillantásra feltártálc •

egy beavatott fáraó titkos lelki él tét, éppúgy, mint Egyiptomtitokzatos misztériumainak jelent . ' t ,

Aztán nyugat felé fordultam, egygyÖDyörü kis templom fel'kiválasztottak kis csapata tanulta valamikor a bölcsessége

id - t, hogy e folya gyikc á" g~

VUllagon leple be • port, boéYsz:á2Bd lGfcxg6sa

PedheIett le. 100. em . láb D

de csak meztelen lábak lenyomatát talál.... amelyek nyil. a -zeli KhooBzu-templOOl arab 61 származtak. A padlót borftótag ént csak . kee , véknalak amelyek . lyuktól, a másikigvezettek. tiSZlán mulalvaott közlekcd6 apró kigy6k nyomait Azon töpreDgtern, vajon milrégen Ichc:tett, bogy az utolsó turista, vagy utazó felzavarta e •.0& méltóságteljes csöndjét. Eszembe jutoU, hogy IZ egyik útik.önazt jegyezte meg eaT61 a templomról, hogy azt nem nagyon écdc~

meglMogatni.Azt is bld1am. hogy itt különben sem szfvesen láttáklálogalóbl- erre mutatott, hogy a Műtml&ek Ügyosztálya letolt filkapuval záratta le a bejárást. Magamis csak úgy tudtam bejni, hogy a fótemplom arab &ml CIkíSértettan magamozirisznkis saotéJyébez ~ ráveuem, hogy kinyissa a kaput. MiM e nael6vigyázat'1 Talán a padlón látható veszedelmes lyukak miatt'1

Mi volt egyáltalán e rejtélyes kripták és bús hangulatú folyjelent6ségc? Eszembejutoa az a különös, moszat szegélyeztela. amelyet negyvenlábnyi mélységr61 ástak. ki és amelyAbüdoszban is gondolkodóba ejlett.•.

filMialatt ezen töprengtem. a sírbolaszerú helyiség hirtelen me

lágasodott szemeim el6tt és újra megelevenedett előaem azzertanás, amely Ozirisz baJálát~ fellámadási1 dramali7.áJja

szecbU1ás, amelyet kőbe vésve lártam a denderahi templom Ic

szán álló kis misztérium-kápolna falain - a szertartás, amcl~t

másszerúen és személyese.n is végigéltem azon az éjszakán,a Nagy Piramisban, a Kirily Termében töltöttem - a szes1Utamelyet az atlantiszi származású Ozirisz hagyott örökül az,

Egyiptom föpapjaira.Miért kerestek ki ilyen homályos és $Ólét helyeket a tito

beavatási szertartások céljára?

222

Háromféle felelet lebellégles:beSl:dCIlSéJ!:et és . ot kiv.ilas~:IU ~jogilt a:pmAél ve-szcelclmes kisérlc~ - hogya j - It - dCJC.-jes áIOmbe, miUlán semmit san Lit íJyen,mlidollrSClI&Í

sem tja el a a beIS6 l vé-gül. ho régiek'· j éppelszolgálJon·au.... -....cmi SÖléISéPt és iJlec6en, amelyben a lúeropt.1 a

jel I a beavads • taIábák. Hiszal amikor majd fCWXCd,más yenIétja meg a nap sugarait.azon a helyen.ahová a földöntú-li megvilágosodásbeköVdkezteután vid. A hosszadalmas beaVBlá­si SZICI1aI1áS scrín - amely éjsmka kczdődOU é$ baj átvéga- az újonnan beavatoa. ádépetta materiális tudatlanságból, va­gyis a sölétségbóla szellemi megertb, vagyis a világosság állaporába.

A misztáiwnok titkos szr.rtartásait tehát kizJri»1ag föld alBailcriptákbea, vagy a SZallélyek közelében elkülönIleU szobákban,vagy a 1etákre épített kis templomokban végezték. Mmd'2lCk a he­Iyek tilos területet jelcatenek a közn~ szúnára, amelynek a leg­szörnyűbb bünldések terlJC &Jan volt eltiltva a belépés, A hiero­pbanták, akik a jelölt beavatását végezték.. ugyancsak s6Jyos fele-­16sségetvál1altak. Élete, vagy baJála IZ ó kezükbe volt letéve. Hi­szen egy idegen váJatlan belépése a beavatás szaatdt szedartásáraa beavatand6 baWát jelenthette, éppúgy. miDt manapség egykényessebészi mútét vánllan megzavanba a SZerenCSétleD pécieas haWátidé7heti eló. Márpedig végeredményben mi más volt a beavatás,mint lellei se~zeti mútét, amelynek során az ember lelki és testi ré­S7.e különvált? Ez volt az oka annak, hogy a felavatásra szolgtió he­lyiségeket nehczeo megközelíthetóvé tettélc ésmég akkor gondosan&izték 6ket. Azok.. amelyek valamely nagyobb templom 52altélyeközelében feküdtek., csak egy tökéletesen sötét folyosón kereszliilvoltak megközeJilhet6k, amikor azután a jelölt már tök Jeles transz­bajutott, testét otthagyták a védő sötétséggel köriiJburlcolvae~a felavatás végéig, amikor azután kivitték a világosságra.

A földalattibelyisépd ugyanily módonhuználták. A dck:iesálombekövecbzte 1dn minden fCnYfOrriS kialudt. úgyhogy ezeka kriPIákjeJképeseo is.desm S7.a'Ínti btelemben is &irboltokká változtak.

223

yreésK.amald boly Amon-Ra

n tem l . . Ez a bejmt inkább .S()1c, mint t - halandók számúa van méretezve, ahogytoronyma asodik az ember feje «>lőtt. Az egyip rai lzlés, amelytúlzott mbeteket. néha megdöbbentó dolgokat produkál, miDtlyen például a Kairó melletti Nagy Piramis, vagy azok a pitlak amelyeknek árnyékában épp mostlÍlltam. Csaknem ötven I

tagságúak - vastagabbak. mint amilyenekre a várfalakat ép[ék. Ezek azután valóban elzárták ezt a szent területet - amelyrégiek. büszkén a vilag trónusának neveztek - a külső világtól.nos, ez a h'Ón már összeroskadt, és amikor kijutottam a nagy elvarra, márcsupán romokban álló épíbnl:nycket találtam, amecsak nehány épségben maradt oszlop mentettmeg meg a teljesbe döléstől. Lassan baladtam keresztül a négyszögletű udvarpuszta földet meg a terjengő gyomot taposva, ugyanazon a bahol valamikor sziz meg száz Iby; távolságban gyÖDYÖrü mi~ terült ej.

A lWségen áthaladva elértem egy újabb magas bpubejáraamelyel szines féldombormúvek borúottak és amely crI m'pilon omladozó maradványai között állott. Ez a kapu azoDbanmikor teljes százJábnyiIa emelkedett a talaj fölött. Ma mir nveszett a hét lépcsónek, amelyet az épitl5k a bejilat elé h Imintjelképét annaka hét fokozatnak, amelyen áthaladva aza mindennapi élet alsóbb rendú világiból a földöntúli köziimagasabb szferájáigjut el. Az. egyiptomiak. ugyanis- minta régi népek - ismerték azokat a rejtélyes számokat, amelegész világegyetem alapját alkotják. Tudták, hogy ab 'vagy hetedik fokozat jelenti a Nyugalmat, I legtökéletesebbséget eppúgy az ember, mintminden más teremtmény ésdolmára. Az egész országban, valamennyi templomban IDel~UI

hetes mmriak ez1 az ismeuódését, amely különöseo tisztalepő kifejezésre jutott a Nagy Piramis úgynevezett Nagy Cban. Ugyanezért helyezték: el ezeket a lépcsőket - amelyek

224

és az ember azóta tökéletesen elpusztitou - K.amak goa éslegi yúg -bb ' jtJnó Y , az Amon-Ra t lom nagy oszlop­csamokáDak: be~~·íral.llnál

Tizenbatllzoros oszlopsor meg~16 l6tvíoya fogadott. ami­kor bel~ A nap . élcsen vil tották meg a It pet,amely ez fo t6t m .g n m láttam,A s:zázllarmi magas szök­lceDÖ oszlop miDdegyike er6s, I árny' ot vetett a vczetJcota­lajra. A fehér k&szlopok. úgy sorakoztak, mint -valami óri i had­sereg~Dái. Hihetetlen szél voiLak - kerii.lctiik egyenkéntvagy harminc láboyi lehetett, Hatalmas és méreteiben elképesztő

építkezés volt ez, a hata~ köfák háromszáz láb széles erdejejellegzetesen egyiptomi alko"'.

A fáraó pedig, aki ezt az oszlopcsarnokot építteue, ugyanaz aSzeti volt, aki sz abüdoszi templomot emeltette, ahol olyan kimond·hatatlan békesség szájit a szív . In nem szabadulhatott az emberaz er6és a hatalom imprcssziój tól. Szeti nem étte, mint ahogy nemis élheue meg~ a mérhetetlen alkotásnak a bcfejez6dését,tebáta nagy Ramszesz folytattaa megkezdeu reladatot,hatalmas faragottoszlopokat fejtve ki A.zuán szikláiból és banninc tonnás diszesszmnöldökfábt helyezve röl~iük. anélkül. hogy cementtel, vagyácsbpcsokbl megerositctték volna öket Az egész azt a célt szel­gálta, hogy hatalmas benyomást keltsen, bogy felemelje az embena köznapi tevékenység silány lIzinvon láról. nagy *svággyal ésmagasbaszárnyalótörekv~scHd tditw meg a lelkétés vágyat ke t­sen benne valami magasabb rendű erökdejtés iraDt

Az imáckágok e csarnoka egykor td6 alatt illon és PedIÓ7ata isvolt - most nyitva állt a melykék ég felé. RÚg a lábcsak a földgOrön­gyöket,a homokot, a gyomot. meg a kÓlönnelékCt tapodta. Amikcr ahatalmas mennyezet méga helyén áll It. a csarnokbelsejeUgYanCSakhomályos lehetett, mert a világosságot csak a középsó sor fölött né­hány kónícsozatúablak bocsá1dtta be. AhaIaImas letÓ azooban százdarabra bullott és e2leIcb61 is ügyszólván semmi sem maradt meg.

Anélkül. hogy az ember birálni akarna ezeketaz ókori ~ítésze­ket, szembeszökő·sz a tény, hogy a terebélyes kóoszlopok túlságo­san közel áIlOak egymáshoz. Helyesebb elosztásuk hosszabb és 28­

Vartalanabb lálóteret bi.ztositott volna. A régiek azonban nyilvoÚlva­lőan többet törödtek a jelképekkel, mint a perspektívával.

225

a teUer6S Ha.Isbcpszu királyné), Néha fédi m6djjn l;)pM&ddW~.

uralkodisábu is rnin .g fáfi bizooyu.lt ez a bOSitZ1J'onÍ4~1I&

állkapcsú ból , aki uyúló obc1ís:lJceket~ tn-nV'ir·_ .lmIoit11Cépí •ció kiitdött útnak és D'OIc" DC:IllénuCl6_tekinlet - er&~ taJ1Ot1a a fánl6k joprát. majbaWa után merélzen eldobta a tiIyolt - eI~ miD' den.zck,feDCiáj' ·i. IcvOD~

01 el obe' jé büszke feliratát. anf t h'emiJáSSal véstek belc IZ alsó Rsz négy oIdaIiba:

Oltem palotámban ésT~ golldolllJm, amikor szJW?I'Itll!f1Jfeltámlldt a lItÍg)'. Irogy tiszl~/t!ténÜl obeJiszkdttmelj amelynek e.túcIa az égbt! ér, mégpedigI. T1r.otlunesz két nog pilonja Irikzön, az onlopolcnemes C$aT1folctíban. -

Amikor IátjGk majd emlébItiIVemeI é\IeIt RUÍJI4wJ/., ltidJUtInaICf~.

Ezazó milYe volt. - Azén mukletemrekbZíteJték ezt azQlYDl)'bóI .sttt!legyet. lIg IITQlhH/om c onuígjö1ölJ. muit lzisz~,l»:­tolm4r~ lIfÜtI NIlfUJ. tIIIIikDr a Hop IoIyuUzik ar.éjsmkahijában..Müvem ÖrÖkJri fenn fog marodni, ",ikhu az Észoki CSiJJ,

Ferrségml dúzjtellt! tIIYDfII)'Ql tZI a ül hOtJ:IJmOS ObelÚZJreI

A.ntOn iránti ti.rzIeldb61 és~b61, hogy1It~ lIniI 'álljon kimagosodva a templom Ii!riiJt!IÓI ",intlöriikre. EgyeJlt!ll lÖmÖrgráltittömbböl üsziiltek. ",btdm~ wgy összeiJJeszIh né/laU

ti'

227

Aztán felkercstem a nagykaput, amely valamikor a múodik Pto­lemaiosz firaó által6pfl.eU MUl-templomhoz vezetett, mosc aZOnbUIpálmáya) szegélyezett mczóségre nyílik. Gyönyörű formája és . ­méoyes felülete újra lenyűgözte tckintetemet.' A feJs6 félfájáD aszárnyas Nap volt kifaragva. hogy a régiek hite szerint Wdelmü1szolgáljon il gOOO5Zvarázslatok behatolása ellen.

Megpihentem a kis vörO$ négyszögletes szobában, amelynek fa·lán Macedóniai. Fülöp · neve olvasható, ugyinazé; akinek egyikpénzdarabját - amelyet a jóságos föld tökéletes állapotban megőr­

zÖtt -, éppena múltkoriben taJálram tíz mérföldn~ ima\.igy kóboroltam Kamat romudvaraiban és omladozó ~lyei

ben, szürke. tet6 nélküli, vtsett dombonnúvekkeJ díszített falak és

226

es oszklpot dúsan borit a faragás és minde&yikbim. vagy II alakú kehelyben v .k. Az- - rú, k~ felül~ cgészI:D elfogJaJ,j.6k 8 sz

és hiero j fl -feJir8sok és ugyaneuk a díszí1mények l'a öl - . t il, falakOD is. OU is Düod trtom isaaleinek és királyainak tÓIdOCCei nak kifaragvamegf~ olyan szinekkel, amelyek még ma is meg6riZIÜgübt. Felismertem a festell alakokat és a n~leres kfoglalt jeleneteket, Smi fnőt, uninI Thoth is1en szine előn álHeJiopolisz smtl fája alatt, amint a hittitákat hajtja gy6zelmes

. ci kocsija e16tt, amint a távoli Libanonból hatalmas cédrusfikatzal a templomzászlórúdjai számára, s végül, amint gyózedelmtér vissza hazája földjére. Sok más alak is J6Iható - egyesek filimeztelenek, mások teljesen felöltözöttek, devalamennyien azzalkülÖDös feszült és távolba DéZl5 kifejezéssel, amely annyira jellz6 elTe a népre. A déli falon - a kövek közé illesztett lapra vésvea történelem els6 hiva1alos~I szól6 bieroglifák (y

vashat6k. A~ amelyet a nagy Ramszesz, I. Szeti, Egyitom nagy uraIlcodójmaJc kiváló fra és - mint a szöveg ne .Khetes7ar, a hittita király, Mcreszar. Kheta Dagy tOOökálek f..tölt, a következó kedves szavakkal zárul: Jó köthe ez'Q bt.'~ri,i

nekb testvériségnek. omelyköZÖltÜk békél teemt ntind~Továbbmentem egy kcskcDy ~It udvar felé,ahol egy magmy(

tömör obeJis7k nyúlik az ég felé és vet bibonz(nfiárnyékot 8 fölre. Az obeliszken ~it6jáJek, I. Tbothmesmek királyi jelvénye Iható, mig oldalt három fiigg6leges sorban fdiratok b«itják.

Távolabb, egy oszlopsor romba cWtrnandványai között egysik, még magasabb és még lenyűgözóbbobeliszk emelkedik, .földr61 felszök1c.en6 lángnyelv. Csaknem százlábnyira füródik.az égbe - a világ ez idő szerint ismert második legmapsabbliszkje. Ennek a hatalmas, fénylő rózsaszín gránit tennésk6nekalapzatán büszke felírás hirdeti, hogy csúcsát anmyés ezüst kke borítjaúgy, bogy azt már nagy távolságból is Ichet látni, tobá, hogy a gránit kibányászása ~ S21enéb61 való ideszállilása,nek és az 82Óta eltünt testvé:robc:liszknek a felállftásával emindössze bét hónapig 1artOlt. Az obeliszket egy n6 emeltette,bizonyos mértékben Egyiptom Erzsébet királynőjének nevezh

'ZS8.lozin gránit szenté e19 d ozva baJadI.Im eSY ko

. Idi erombolt q,wd belyéo,

SÚIoIJXe.k. lánfi ~Q bál yek egtam l SZÍlI'ÓS zöld csajéken, IIDC:lyd l1

szen II ték lll. Tbothmesz romba d61t CAI1IOUt, majd 19okozvI áUram meg a felig elpusztult szentély sz.emöldótfijHánykirályj6rharott büszté:o UgyaDezm az úton,hányan jefel gy6zclmeiket oszlopokra és falakra - s hová lettek azóta?mesz, Ameuhotep, Szeti, Ramszesz, Tutanhamon., Ptolemai~rra vooultalr: el előttem és foszlottak el a levegőben ezek: alas arcúfédiak, akik UIalkodtak Egyiptom felett és évC2I'edekkelelőtt iriDyították sorsát Érdemes-e becsvágyónak lcuni ­telJ) lIiagamtól - amikor minden eredménynek és minden teljmmynet az a sorsa, bogy porkáll elfújja a szél? Nem jobH ngodlBR és aliDtosan jámi az embemek a maga útját. világban!arra gODdoIni, hogy alapjában véve minden csupán valamelysabb hatalom ajándéb.?

A nap már lenyugvóban volt és az alkonyat, mint valami .kúszott a földre, mire befejeztem sétámat a romba dőh temple váro8ában.

A XXII. Dinasztia egyik királya agyagtéglákból készültépíUdte körül Kamak valamennyi templomát és amikor a fal elJ(szült, annak. keriilcte nem kevesebb, mint másfél mérlöld ho 'gú vOll Kamak maga a k6be mcrevedett monda, a nagyszert1 e ..szltésck. és elkerülhetetlen pusztul6sok. eposza, maga a rombBde halhatatlan dicsőség!

sob:zorvisszatértem azután K.amakba B napok során és minlbdmagamban voltam az egész teriileten. akadály nélkül és zavartalkóborolhaUam a csöndben, amely itt korlátlan hatalommaluraiks amelyet csak bizonytalan id6közölcben S7JIIcít meg a mébckzümmögése,'vagy a verebek pajzm csicsergése. Mertnyárjirt az id6 és a verejtéke::z6 turistatörDegek már elszöktek w oelmenekülve I kö%c1edl'5 szömyú bóhuUÚI1, meg IZ éleR ébredő

latvilág elől. amely ebben az id6szakbanátves7i uralmát Dél-E 'tom fölölt. Legyek. mQSzk.itók, sIrorpiók és kígyók k.aPnU életreben a 1empcratúrában, amely elernyeszti az embert, dc úgy I

228

egyenesen fel ill yozza a kártékony tméoyek.et és rovarokat.Min • aZOnbfIll böségesc:o kárp6Colt 82. - J .kább, mert a h&é a jelek szerint egyáltalánoem tompítottaszell

ődésem é S6t, úgy áltam. o az ember jólme matik a nappal - ez nagy l"éSZbetI I j li gkérdése. Abban a pillanatban, baaz ember úgy gondolja, hogya napártalmas,vagy gy •tő Ijár, mári ny' áll a kapu, amel nkeresztülez a hatás jelentkezik. Mig a be - erófomisokba vetett hit·ben mindigvédelmet talál az ember.

Számomra óriási eloooyel járt ez a karnaki magáoy~ tartózko­dás. Nagyszeri\en tudtam hasznosílaDÍ azt, hogy tökéletesen átad­hattam magam ennek a csöodnek. Dzsesszlcorszalcuok nem kedv II

a magányosságnak A gépkor nem fejleszti a csend iIánti ér7..ékün­ket. Én azonban hiszek abban, hogy szUkség van naponta gy tisvisszavonulásra, rövid id6szalrolcra, amelyet a magányos és némaelmélkedésnek szentelünk. Ebben meg6jul 8 fáradt sziv és új er6rekap ak~t agy. A nmdsmes elmélkedés azutánbőven megler­.mi gyümöl~t a S2lCIl'l1l1eI lálható lelki elm~lyülés fokozócüsában.Ez tölt el er6vel a döntések 6rájáb8n, ez adbéIorságot arra, hogy azember a saját életét élje, függetlenül a tömegvéleményt61 és meg­őrizze egyensúlyát a modem kor lázasütemű életében.

A modem élet leggonoszabbhajtása az, hogymeggyöngiti az em­ber eJ~lyülésre wló képességét. ANewVorthozbasonIó v...&iiltsietségébm az ember oem ülbet le azon.öpra:t~ hogy bels6 életevalósággal megb6011lt - csak azjár a fejében, hogysiirg6sdolgavan.A terrn6szdnek azonban nincs SUrgÓS dolga - sok millió évre voltszíiksége ahhoz,hogya Broadwaynsíirpforgó embeIpontolcat kifor­málja - és így s2lépe:n be tudjavárni azt az időt is. amikor az embermajd egy nyugodtabb élet ésbélc.ességesebb tevékenység Icemibeofel fog emelkedni a magára zúdított kalasztrófiból és bajokból, hogyismét az isteni gondolat mély kútjában~ Je, amely ez idő szaú1tbe van temetve éppen az emberés kömyczeréoek lánDáS felülete alá.

Testi m&eink uralkodnak rajtunk - itt az ideje, hogy elkezdjünkúrráVtIni érZl6bink felett. A lélek szan bílkájjn kiröpülhetüDk a tal­gerelc:rc, ahová a testi ér7ékeknem merneIC többé kÖWIni bennünket...

229

Ka.-naki éjszakák

.A~""""mél\iSqSDklUlMsaiinvoltak és kUlönösen egyemlékc:zetcs éjs:zaka., a teliholdDél... EgyiptDm éjszalcái valami titokzatos fényben fürdetik. azci templ.omok.at. megmutatva azl, amít~ meg kell mutalDitöbbi pedig belemerül az·árnyékba. amely oly nagyszcriienezekheza rcmpkmokhoz.

Kiilönböz6 m6doIcOll köz.eledtem kü1öDbözö éjszakákonhoz. Egyszer gyorsan $ubanó bérlcában, balahnu, vilorla alatt,~lbeo, lefelé a Níluson - máskor nyeregben ülve a poros7.khátán- , majd roec vépgtocsilliva a régi országúton, c'/3~vésbé kényelmes lóvontatta rogatoo. Ezen • hold1ól1éD azoobenjobbnak véltem, ha gyalog leszem meg a nébány mérföldDyimint ahogy a régi papok gyalogoltak oda az 6si Egyiptom poUprmros napjaiban. Az ezüstös féoy megcsillaDt 8 fehéramely vastag rétegben feküdt az úrszélén.amelycojÚ1am. Itt-olnevérek Cik4ZIak a Icvcgöben és röppcl'Itct el megint sikEgyébként azonban mély csöndesség borult a vidékre. Asemmi sem zavarta. mig cl nem értem magit K.amak faluúnyszaií alakok subantak el meUeuém az éjspkábao -itt-ottpást himbálva k.ezükbeo - és lámpafeoy sárgás sugúa SZÜl.~az üveg n~lküli ablaknyílásokon. Lábam némán tapodta az utat.tó puha bomokot, de ezekaz éleshall4sú parasztok szintebzéküldtel mcgérezlék, hogy idegeajál" az éjszakában falujuk kkén. Egyenként vagy kettesével 'Urak ki az ajtóba, vagy pillki türlc:észve az abJakoo kereS7.tii4 hogy szemiigyrc vegyenszelésükre egy-két kutya meggy6z6déstelenül .csaholni keazonban néhÁny barátságos szóval 'lccsendcsitve 6kct, folyu

230

utamat. J61 ~ CZl az koUemcs R I azélet apró-cscpr6 bajait a Mulesb! (Sebaj'.> valóban elrapdó. Ciny­oyed filozófiájával viseli .

Azdn .hirteleu felbukkaDt utam PtoI 'osz balaiezüst szinil pilooja, lapos tetejével fclmagasodva a mélykék égboltfelé, miDt va1ami kl ti 6rszana nagy templom ek

De 'cgyel6re eláltra ueamat. A bpubejúatot ugyanis rác 'lészárta el, Felébresztettan az alvó &t, aki riadtan ugrott el6kuny~jMJ6J ~ álmOS szem dörzsölve állott viUanylámpém élesfény&en. Kinyitotta a kis modem kapUl - j61m~ éjszakainyugalmánakmegzavaIásáért-. aztán belq,tan és e1ke2dtem·ma­gányos vándorlUomaL Áthaladtam az el6udvaronés n6húly Pert:Rletelepedtan a máJladoző homoktömbötön. amelyek valamikor azeh~udvar és a NagyOszlopcsarnokokközötti maps pilont alkották:és eltóprengtem Amon-Ra elporladt eml~vének sorsán. Nemsoká­ra aztin már magának a Nagy Csarnoknak baIalmaS oszlopai és Ic­nyúgözö romjai között jjrtam. A hoJdféoybeo tiird6 oszloptörzsek~Iyfckcte árnyékot vetettek a földre. míg a vésett hieroglifikegyik pillanatbanszikrázvacsiUantak fel, a misik piUanaaban azon­ban ugyanolyaD gyorsan elnyelte öket az éjs2aka.. Eloltottun zseb­lámp;bnat - kivéve ott, ahol az út bi20nytalama vált -, hogy ne za­varja a bold ligyabb fényét, amelyaz eg6sz tanplomot valami, csakálombeD á'ákelhet6 wrázI.beIly~ változtatta. Hirtelen felbukkantel6uan Hatshepszu kirilyn6 obelWkje - olyanvolt, mint egy gyö­nyörii cziisttú.

Ahogy lassan továbbba1adtama fethOl'ftáJyban. az oszJopcs8I00­

konbíl fekv6 fedett szen061yek lenyilgöz6 oszIopsoni felé, az a bo--_ mályos érzésem wnadl. hogy nem vagyok többé egyedül. A halal­

mas méretü csamokokban és a kisebb kápolnákbaD mér lega16bbmásfel ezer esztendeje nem tolongtaka hivők - a megcsonkítottk6­istenek fegaUbb ugyanolyan régóta nénl6n. viselik a magányt - ésnemi~k modern egyiptomit, aki visszatért volna az ősi hithez.Miért~em mqis, hogy 616 emberekvannak körülöttem e2lIlIl azősi helyen. amely maga is olyanCSÖndea, mint a sír? Köriiljártattamzsebümp6m.sugarit - de csalc k6tönDeléket, romba d61t padozatot,v' ket és hieroglifa-feliralOkat világított meg, egyebként 820n­

ban emberi J60ynek nyoma san volt sehol.

231

É sem tudlam szabadulni ed61 a nyOlllllSZtó élzést61. .ben - mint az ejszaka yos dara - tovAbb folyaaflammat. A2 éjszak- .ndia is együtt jar i homályos borzonés mi , Icihan úlyozza az emberfél meit - én azonban mrel me zoktam a l'-gy, iptomi éjs l,

szinte tenn ' zetfölölti szerét ne burkoltak. kOrül. MostK.amak omladozó templomai viszolyogtalÓ k6rvonal.kkal

fel a furcsa, lmos6dott fényben és birtelen bldatossá váltaz idó ib a környezet nyugtalanító hatása. De miért támadtez azt

zéaem?.Továbbhaladtam a régi kövezett úton, amely az északi roomJ~

majd onnan egyenesen ptah gyönyörfi kis templomához vezet.haladtam a kis oszlopos udvaron, majd egy újabb kapun, és csakmar átléptem magának a szentélynek'. küszöbét. Ahold supraisen világitolták meg a Icgkülönösebb szobrok egyikét, Sekhmettenn6 képmását. Az is1eDnó - ez a magányos, orosz1ánfejú 8SRO

- egyedül trónolt a félhomályos teremben. Kcmény, vad tekintlII'Q pontosan hozzá.illett ahhoz a szerephez, amely osztál ·jutoU az egyiptomi mitológiában - az emberiség büntd'ójépusztitójáDakszerepéhez. Micsoda rettegéssel tölthette el áldozait, akik nem számíthattak nála irgalomra!

Letelepedtem egy gráoitk.ockára és elnézlem az ezüstöstánc't az omladozó falakon. Valahonnan a távolból egy kószálóká! elmosódott viDnyogáa hallats20tt. S ahogy ott ültem. csöés mozdulatlanul, valami láthatatlan lény jelenl6tének borZOllII

,ázáe kúszat! megint a szivemre, amelyet jeges marokkal kösszcszoritani a bizonytalanság Öl'Ök,kfséc6je - a félelem.

Talán még mindig a büszke arcú papok, meg az ájtatos ll(szellemei kíséI:tenelc czat az &légi helyen és mormolják i . .er6 és az egyensúly jelképes jogaIát kezében tartó ptah felé 'lia régmúlt papok és királyok kísér1elei c:ilcáznalc mint anyagtal'árnyak?...

önkéntelenül eszembe jutott az a biJöDÖ& történet, amelyetK.airóban lakó barátomtól., az egyiptomi korm6ny egyik angolvisel6jét61 ballottam. Megismerkedett egy az arisztobicizel álló fiataJembetTel, aki Déháuy héttel ~16bb mint közö .rista jött Angliából Egyiptomba. VidAm, könnyeJmú legén

232

akit az élet anyagi oldalÚl kívül semmi sem érde elt,.~ gy Im kiment KamaICba. ahol kl pfe1

AmoD-Ra temploDoak nagy csamokáról. Miu" a n tivbfvta és másolatot késúleU JÓIa, ~zva fedezte ftl 8 k 'egy magas tii egyiptomi pap alakját, aki .ttal egy osz.lopn

z1codva, me l n re ztbefont karokb.l állott. Ez az ébnényoly hatalmas benyomást gylkorok a fiatalember lelk&e. bogy egészmaga1artása ro gvállozotl, s buzgó kutatója lett a lelki és ~szet­fölötti jelenségeknek.

Nem tudtam elmezdulni k6üI~I, csak pihentem. töprengveés nyugtal~ gondolatokba merülve e kávé dermedt istenség, ematánaságábao:

Fél óra telt el így, s közben,' úgy látszik, valami könnyU Alombemerűhem,

Olybá tűnt, mintha valami fátyol hullott volna le a szemem eIaIés figyelmem valahováa szcmöldökeim közéeliÓ részre összponto·sult volna, majd hirtelen földöntúli teny burkolt kOriil.

Ebben a fénybenmegpillantollamoldalt, magam mellett, egy fel­húzott vállal álló, barna b6111 fédialakot. És ahogy mneredtemmegfordult 65 szembenézett velem.

Megremegtem a felismeréstól.Merta férfi .; én vo/Iam.Pontosan a mai arcomat viselte, de rubmaa a légi egyiptomiak

öltözéke volt Nem volt sem roór, scm lcöztmber, hanem - mint aztfejdísl'énS1 és ruházaláról rögtön megál.lapítottam - elég magas ran­gúpap.

A fény most öt is IcöriiIvettc, majd túlhaladt rajta - egészen addig,amig hirtelen megvilágított egy oltért. Ekkor a tátDmásalak meg­mozdult ét lassan megindult az oltír felé, majd mikor odaért. imád­kozott... és imádlcozoa... & imádkozott..

S mialatt ö tovaléplcedett, én is vele mentem. S amikor imádko­zott, én is vele imádkoztam, mégpedig nem úgy, mint egy másik.ember. hanem mint ó mtlga. Nézője és szerepUSje voltam egy 8ft­

mélybcn ennek a fantasztikus IAlomásnak. Éreztem. hogy szívét ne­hézbánat nyomja, hogy szomorú országának á1IaPOta. mian és bú­sul azon, hogy &i földje romlásnak indulL KUlönösen boldogtalanvolt amiatt, hogy vallásának irányitása gonosz kezekbe került. lmá-

233

iban'~ meg újra k ny · ~ tt a régi ist ekhez, hogy ID

azi~ Mpe~ De amikor ÖIly6rgé&eit bev égene,ve mé mindig oly ézvolt. mint az ólom. Mert esdeklésér'e n

tt feleletet é dia, hogy Egyip om végmte visszavo~tatlcm

Leborgasztott mvei forduh ol, BIlBYOD-DagyOll SZUJDOIÚan•••-A viljgo ág laSSaD kihunyt. Egészen sötét ldl A papi alak I

és vele együtt az oltár is. Ism6t ott lafállammagam, magányos töreogésbe meiülve, a Ptah-tciinplom közelbn. És az en szivem iszomorú volt. nagyon-nagyonszomorú...

.Vajon csak álom volt-e az egész, amely a környezet hatása alakeletkezett?

Vagy a töpreng6 elme riadt halhicinációja? Vagy csak annyi,hogy a múlt iránt érzett érdeklődésem nyomán felbukkant er:! ed­dig lappangó gondolat?

Talán lelki s.zemeimmeIláaam a szeUempapot. aki tényleg megje­ient? Vagy korábbiegyiptomi életemnek6si emlékezése vollcsupán?

Számomra - ismerve saját fclzaklatott érztseimet a látomás ide­je alatt és után - csak egyetlen felelet volt IehctJéges.

A bölcs ember nem ugrik fejest a követkc:ztctésekbe, hiszen azIgazság - .rnint egy 6si mondás tartja - bújócskit játszó n6, aki egyrendkívül mély~ fenekén él.

Mégis kénytelen voltam igenl6 választ adni az utolsó kérdésre.E~ felforgatta az idc5re vonatkozó eddigi konzervatív n&c­

tekel Matematikai úton bebizonyította.hogy az, alá a negyedik eli. meozió szemével nézi a dolgokat, a rende$t61 egtszen eltérö képeifögkapni a múltról és a jelenr61.Aminek: segitségével megérthet alehet6ség. hogy a Tennés2d tökéletesen ~görzi emJék~ben aMóltat) amelyben örökre megmaradnak. az elnint szá7adok k~l.

Tökéletesen felfoghaló volt tehil sz6momra, bogy az elmélyülés ér':zékeny pillanataiban az ember önkéntelenül és rejtélyes módon sú­rolhaajaezeket az emlékeket...

Egy másik éjszaka, este tizenegykor, találkozóra indultam aNaga Tahtani· faluba. kissé túl K.ainaJcon. Luxort és Kamakot el~

hagyva, el6ször jó darabon a Nílus partja mentén vezet6 úton halad:'

234

tam. majd éles derébzögben lebnyarodva. VIlY hUSZ ke-reSZtiiJ. egymes vonalban baladtam to b.

A falu közqWJt je12c5 nyilt térség több int kétszáz embert ta­IáJtam a porbm kuporogva. EgyCltlen nő scm voltJelen. Vaiamaly­.Dyimbosszú arab ruh6t 61 fehér tUIbáDt vi tek , I cgyszer6, primi:­tiv embereImek látszoaak.

Egy mes:zelt és 1ed6ngölt földú, kissé~ 1cianelked6~ nélY lókeJc5 g ült - négy.magasabb rangú szellemú,bSZlelelRméltó férfi. Arcuk és ru"'DhJk mm itélve Sejkek voltakés 1ebeg6 selye:mbumuszuk fest6i képet nyújtott. Mind a~ .&cg. 6sz fej1í emberek voltak. A lányregéoyek i7phnas hÓSC... csi­nos. fiatal sivatagi ,sejk. aki gyönyo.rú angol böJaYeket iabO.I cl,Angliátum talán feUe~t6, deEgyiptombenegész bizonyosan DmI.

Abu Sbrump sejk - az egyetlen. akit az egész gyüJekCZdb61is­mertem - szintén köztük v~L S7Jvélyesen údvözölr,majd bemul8-.tolt a karnakielöljúOOakés egy ~ik sejknek. Mindketten udvari­-as 'mozdulattal megmntettik. homlokukat és a mellüket, A%1áo be­mutaaak a f8IU és a kömyez6 kerület elöljárójának. Mckki GabbasejkDek.bívdk. és az 6 háza volt az. amely el6tt a tornác állott. Rög­tön Unszolni~ bog)' igyam~ az elmaradhataliantivét ­szemJ.csélc.~erült tej nélküli teában kiegyeznem.

ElfeglaItam~ az egyikPlb'Mn, amelya tomác padlóján ..­rátoolAbu ShJUmP sejk. mellett tekiidt.. A sejk Kuma fal... lakoltaNiI~ tiíIS6 partján és Luxorkőmy&én legalábbhímm&.földDyi kerü­letbeuközismert és közti.szleJeIbeo álló szart embervolt

Minta ~teta jámbor követ6je - annak eUmm, hogy olyan em­ber bírébco állott, aki szellemekkel érindceziJc és igen baIáSOS taJ.íz­mínokat tud gyártani - , a legbüszkébb arra volt. hogy megtette amekkaizuáodokutat Feje körü.llapos, zöld turbáncsavarodott. SG­Iii bajsza, szaWla és oldalS7JlkálIa már egész fehér volt S6rét böniarca értelmes és komoly wnásó., kellemes és m~lt6ságteljes voltFelrún6ennagy, nyugodt tekiDtetű szemei mélyrol jöv6 értelmet su­gároztak. Vastaganyagbólk~lt hosszú, bő, bamB ruhája egészena sarlctig ért Jobb kezének negyedik ujj6nnagy ezüstgyűrút viselt.amelynek küls6 oldalán arab felírás diszlett.

Em: az &szejövcteJre tulajdonkq,pen Luxor omdeJr-je (polgjr­mestere) hivo" meg és ó ragaszkodo" bozzá, hogy a megbfvástelfo-

235

'porodaa déhdánoo wilkozbmk az UICán és éppmszoká50i arab üd 1Z.1 ' Bol lqYM 1tlIpOt/!Abu shrump sejk l dús fe öszváIjér6l, hogy -répbbeo me&igb1e "- megNtOaUSOn és megigyon cm ctlV'-ut:

.. DIIPP8I kés6bb aZaíIOf~ a pol.gílmlCster

mind a a, mind pedig a sejk·OCWbeO • ou. hogyrá1J a bmak-Iuxori kaiilet daViaeiDdt éjszakai 6sszlCjövc

Az egyetlen európai voltam. " bejuaooam ebbe a furcsakezedv:, és igyekeztem gfeledkemi szembes2lök6 londoniimról.

A poJgúmestcr kifejtette, bogy ez az ÖSSZejóvetei l:vckóta az86,amir czm a vidéken~migAbu Sbnunp sejk megma~ hogy az ilyeudavisgyúlés idöpontjátmindig a hold bizonyo'lIása határozza meg. Mindig holdtöltekor, vagy újboldkor tartjákmert ezeket az éjszakákat kíilönlegesen szentnek. tekintik.

- Ezoemlesz hangos, ordflozó gyűlés - tette hozzáa sejt. - ­lamennyica nyugodtemberek vagyunk, akikAllah·irántiszcretctbólgyültke:ziiDk össze.

KöriUnéZk:rn. A nyílt térség közepén hatalmas zúzl6pózna emkeden., amelynek te&ejál aranybimzésú arab betúkkel díszítca ­zászló lengett. A beduinok és a falusiak szabályos sorokban kupoo­rogtak. a fOldön a zászlórúd körül, úgyhogy tökéletes kön alkC)ltak.

A~ mezón, amerre útközben e1b a1adtnD, láttam kilc­e:2ltknek az embereknek - mánnint a jobb mÓdÚaImaIC - a lovai ..mondották. oeJcem, hogy a gyülekezet tagjainakegynémelyikehű~ldDyi utat is mcgtett a falujiból idiig. A gyUlekezetene~ként csak: IDCgbíVOttaklehettek jelea

EIrapdó wlt ez a képa csillagos kék afrikai q alatt.: Több m"kétszáz "hér turbános sejk aImtoU hatalmas kört és bukkant fi IIott a lábaim alatt. Voltak itt öreg, 6sz hajú fejek és fiatal gyerejek. A nyilt térség két oldalát sa1n1lombú pálmafák szegélyeztamelyeknck levelei mcgziz:zeatek az éjszakai szell6ben és feltetenyé1ruk beboritotta a-tméget. A tá" távolabb fekvő oldalaitkocka aJakú épület zárta le. Ezeketaz épü1etebt dúsan vettéktropikus futónövények. T6volabb sötélbe merültek a mez&, abolt, a Nílus is a sivatag. A Hold és a csillagot auyél at~fejünk fölött lógó nagyIámpe.eg~zítctte ki.

236

Jlc nm . Ire járt az idc5, az . fiIamos énekelni kezdle a SzaJt Korántdte ki az ldollÓ szót, amikor minte&Yv~ e«Yl~re ~~íz

tor ból lÖrt ~I IZ ehlyújt.ott kiiltú: ' ftCS bim ÁlJaJuJi fi ":' JjtmJU t6bboek l~ea!:endr.ét

Keletaa gyobb «etll'get je1c:o mint Eur Icm ro közepébe és . mellett. él S, emS'l&

gon. emJ' czetMl . KoriD-venebt kezdett· ni.Majd egy szakállas, öreg kóvetkezeu, aki lassan lépkedea akupa soni nientál, kezé n ttel. amelyben a parázsló fa·szénre dobva néb'ny maroknyi tömjén izzott.Az. illatos füstfethö aszélben a nyllllérségen keresztül egészal a lOm6cig úszott.

AZIán három f&fi ült szembe egymással a 2'ás2lópózna körül ésbosszú, vallásos éoekbe kezden, amely liZenOt Ya8Y húsz percig 181'­

tolL ÉRZDi lehetdt szfvUk mélységesbuzgó ibftaW, amely hangjukünnepélyes dallamaib&n fejez6dött ki Majd vissDkuporoglak aföldre és egy DqDed.ik férfi kelt ~l. hogy folytassa az~ Egyközkedvelt dervisdalt adott el6, amely ajkairól szinte méIabÚS béY­vel csendült fel. K.ölt6i arab sorai&ZI az Allah innti ég6 vigyako­:zást fejezljk ki, amelyd minden igaz davisnek mmie kell Aztánbefejezte, mikö2hcn a szavak mintba csakpan-szosan , egyenesen aszívéb61 szakadtak. voma Iciés miQtha egyeocseo Allah, a Teremtő

felé szálltak volna.Mikor leUll, láttam, hogy a gyül~ legtöbb tagiáD er& vett

ugyanazaz égő vágyakozás, amely dal'nalt~ volt - a mC1IdtCmülel ·méltó&ágrcl~ sejk aZOnb8Il nyugodt és mOrdUIadaO 1D'IIadt.

Most lZlÚ az egész gyülekezet feltáp8s2kodoU is ekkor aze16b­bi .hérom mekes a kisfiúval egyetemben nagyon lassan megindultaz embergyl1n1 belsejében.Ahogy lassan lépkedtek,egyszerre moz­gaUák a fejülcet, hel lefelé, hol jobbra, hol baJra és clnyújtva ismé­telgették: Álltz/h4.IIoIa-a/t-Qh.a},l Annyiszor, hogy belefáradtam aszámoJás6ba. Édes, mélabús da1Iamma1 ejtették Ici ezt az egycdenszól Testükegyhangú és mégis pontos ütemben riogott jobbra. bal­ra. Klril~ a kétmz ember tökéletes mozduJatllDs'ggal állttöbb, mint tel 6rán kcrcszbll. figyelmcse~ és némán, míg a kör kö­7.epén • dervisek JZlhde1lanul, tökéletes ritmusban keringtek. Mi­kor~ az énebsek abbahagyták, a türelmes hallgatós. megint

231

vi.JI~~)CdCm a poD C'JUiIl lDOt.

''-- ....-........ ..9-Yelbzett. amikor is kis csészfJcben kávét szol• pol fi I jeláU

l~~ egy fOllÓ italt, ame lyet izan. UgyBOúgy p8rolját, mint • '

y u.~.

Ab Shnunp jk igyckczr:tt magYaríZa&taI szolgáIDi s .momra az ~jszabi istentisztelet jeleut6ségét illetóen.caak idóokáitegymásra pillantottunk, ő tudta, hogy rokonszmvemre zámíthén pedig tisztában voltam azzal, milyen boldogságet trezbet ezen azéjszakán, a bimnuszok éneklése közben. Allah jclcnlttébcn. Azju­tott eszembe, hogy EuróP'ban, meg Amerikában, anagyvárosok 61­vezethéljbászásáhan, valahol ezer, megyezer ilyen gyülckczct ballgatjaa dalt és a zenét, a dzsesszt. Az ö énclc.ükben azonban nincsje­leo Isten, 61c csakmulsmak, és élvezik az életet, de...

ElmODdtam ötletemet az öreg jknek, aki VálaSZUJ. cgys2JCtdéllcsakegy verset idézett a Koránból:

Az~.rzámáTQ mjdllényükben IQliUJultó szíláld Iritiikjele.miért Item W!SZiU!k észre? Gondolj magtIdJHm Jst~~lIeL

alázattalés CSÖrUJben, este és nggel ls M légy egyike~~ aJCij

figyelmetlenek. Mert 6 csak azobuJk wiJas:zoJ, akik ml figyelneIG.In ültiiDk a sárga fenytócsáhan, a sötétség körét6l körülvéve

igyekczJ:ünk. szívünket teljesen a~bb Ero imádata felé forditam:Megnevezlii1c a Névtelent, AIIahot, de akár a 1cgáh.í1atCl68bb · ,ban feloldva is ki tudná őt valóban bánniiele Déval mcgbatáIomi

Az áhítatt61 clnémulva pillantottam Mt. A tiszta égbolton afüggő csillogó bolygókvonzották. fölfel~ az ember rekintetét. .eio'ikben volt valami egy nagy.költemény fcnsegcs, megfogha

. szépségéb61, mindegyik szorongva emlékeztetett arra. hogy csak 'haladó 1IIas vagyok ennek a bolygónak. a felületén, amelyet ma átoly súrú titokzatosság burkol be, akár az éjszaka.

Aztán megint lefelé pillantonam. Az al81tamnyüzsgő komolycolc. mindegyikén az Isten utáni vágyakozás tülaözOOötl.

A dervisek megint rákCzdtck lassúéoc.kükre: Nina Isle" AIIaJtkivűl}, a mondat minden egyes megismédMésénél kétszer megha.'va fejüket és derekukat. Elöszőr csak halkan énekeltek, majd .

238

egy negyedóra elteltével az éOCIC és a zdulatolcritnnlsult, • hangok elmélyültek. Az I b még temes

• fi ' k sorozatává váll Amint az i múlt, egyretottabbak és izgatottabbak lettet és szavaik mmdinkíbb

kiil khoz hasoJilltottak, ahogy fejüket a hanggalték, karj at k fonlÜ mellUk és ide-oda riaket. Dc mindezek ellcn&e semmi le szemponIból nem szolgállakrá még akkor sem az ü ~ rvis elnevezésre, Az ön.lcivilldi buz­galomnak z a felfokozása oem volt bántó és miután izgalmascsúcspontra ért, hirtelen abba is maradt.

HaWos, mélységes csend támadt, amely az clöbbi hangtömkelegután még lenyügöz6bben hatott. AZIán szünet következett.

Megint kávét és teát S7.olgáltak fel, majd az éjS7akai gyülekeZdtovábbi része már szeUdcbbkCI'Ctek között folyt le. A dervisek hal­kan dúdoltak. még egyszer-kétszer a hallgatóság~I, amikoris kétszáz torok ismételte bizonyos pillanatokban egyszc:ne Allahnevét az~ az ég felé csap6dó, dallamos és lüktetö ütemében.

Amikor azután nagy sokára a felS23b8ditó hajnal elsó SUg;mU. Ic­tűztek a körre, a dervisck cIbaIlgattak. Majd egy végs6 ~lked&következett - Allahon~ Allahban, ahogy nevezték -, amelyben azegész gyUleb2ct részt vett, miclő~ a gyfiIés véget ért volna a rózsa·szin hajnalban, amclyoek sugarai vékony csíkokkal festettBt meg azég alját.

Néhány nappa:! kés6bb Abu Shnunp sejte vendégem olt teára.MagávBJ hozott egy kis négyszögletes pepírlapot, amelyet IMI for­mára többszörösen összchajt.ogalOU. Közölte velem, hogy ez egy Ia­lizmán, amelyre Korán-versek, tov'bbá bizonyos varázsjelképekésszavak vannak írva. Elmondta továbbá, hogy az írást a múltkOI" éj.szaka. a dervisek gyúlésén teészítcne több más írással egyetemben,mert ott kapta azihletet, illetőlega magnetikus behatás az ott' fbiidé·zeu magasabb erők részér61. Nevem is rá volt írva (arab ~el).A varázspapir - ahogy az öreg sejk nevezte - zsebben hordandóminden olyan alkalommal, amikor azt akarom, hogy val~ kü·lönleges vülalkozásom sikerrel járjon, további rninden olyan he­lyen, ahol ellenséges erőkt I kellene tartanom.

Figyelmeztetett azonban - igen 6sziDtén és kissé naiwl =-, hogyne hordjain a taliz:mánl, ha valamilyen kÖ7.clebbi kapcsolatba bo-

239

~lkldiDm e DÓvel. mert olyankor a ral,i:lmlin

gadtam. remé ve a J.eajoblbUaap K

fi u a Ki . S' .. tt ölgy ' z, Shogy ö volt a helység legel ő elóbb személyisége, maga Mr. Hward Carter is több ízben meglátogatta az évek so • amikor azomszédban ' tásokat folytatott. Ők ket aztán nagyon ö •

barátkoztak.A sejk a varázspapír másodsorban emlitett hatékonyságának il­

lusztrálására elmondta. hogy a felásott sírok között gyakran kísérte­nek a leggonoszabb fajta:.félelmetes szellemek, amelyék évszáza­dok óta voltak bezárva ezekbea sírokba - Ó,Abu Shrump tehát ki­terj ztette védelmét barátjáIa, Howard carterre is. hogy meg Ital­mazza ezekkel az ellenséges szellemekkel szemben. KüIönösen ­nl a tényre hívta föl a figyelmet, bogy Tutanhamon fáraó sirj'feltárásával kapcsolatban a régészeti expedíció tagjait a hajá! ésbelesetek egész sorozala IÚjlotla - mindezek amnban Mr. C8Jtgondosan elkerülték.

Abu SbIump sejk további tev~ysége keretébe tartozott a gy~gyftás mestersége is. Egy napon ennek szemlInúja voltam. Egyber jött hozzá azzal. hogy reumás fájdalmakat érez bal csipójébeóA sejk né . y percig imogatta a fájó tagot. újabb egy-két perckeresztül valami imát mormolt a K.oráoból. majd közölte a p6cico5)1sel, hogy a fijdalom rövidesen megszűDik.Vettem magamnak a firadságot, hogy figyelemmel kisél'jem a kóreset fejlódését. és aID

megállapí1áSIa jutotblm, hogy a fájdalom valóban csökkentpersze már oem tudtam megállapítani. hogy AUandó, vagycsak id6leges javulá következett be.

A sejk elmondta nekem. hogy ezeket a dervistitkokat - mamennyiben titkoknak lehet nevezni öket - nagyatyjától tanultabogy ezek a titkok a szájhagyomány közlése révén magAt61Mmed!61 szánnaznak. Áldott legyen a neve' - tette hozzá az öregtatosaD.

240

LalálkozQsotw\~l! adeptwssal

~ NilUJ.61 n éhány mérfőldnyire nyuplnl, Luxornál, ·L.l .hegyhinc emelkedik az égnek, batúvonalat .1·kotva a Líbiai-sivatag ésa folyó megművelt völgye között A h gyekközötl elrejtve húzódik egy kiS2'Jiradl. n~gelte szakadék., aholsemmiféle növényzet nincs és nem is tud megteremni, I a tal ~t

sziklás kőtörmelék, vagy száraz homok. alkotja. és ahol ktgyók ésskorpiók az egyedüli élőlények. Ebben a kopú völgyben - a hiresKirályok SbjiDak völgyében - voltak eltemetve az eltúnt Thébaki­rályi halottai. Voltak - írom, men sok mÚDÚatestet már kiemeltekhűvös sirboltjából és nagymúzeumok poros csaronlra:ibulbelyeZlckel, hogy OBzág-viIág láthassa őket. S ba a többiek egyem elkerül­lék a felf~ az igazán nem azon múlott, mintha a kutatók azidöt, a fára .got, vagya pi:nzt sajnálták voJDa.

sok mindc:Dt akartam tanulmányozni itt a helyszíneo. magukbana siJbollokban. a tC'tÓ nélkül tátongó tempkJmokbao, amelyek avölgytöl néhány mérföldnyire febzenc:k, Théba maradványai k~zött, amelyek itt-otlltik.andikálnaka földból és mindenütt véges-vé­gig a nyugati sivatag peremén, A Luxorbói kiinduló effajta gyakoriés rövid taJtamúex~iciók céljára a legkilún6bb közlekedési esz­köz egy jó szamár, mert csak az tudja megvetni lábát az emelk.edé­seken, éles kövek között és szakadékok szélén.

Szerzódtencm egy boyt is, akinek mindenekelőtt meghagytam,bo k n egy vállalkozót, aki alkalmas szamarat kölcsönöznee rövid kirándul sok céljára. A hagyományos tur1sta-tenninológiaz ilyai 41 megfelelően Jusszefer boynak ne ZI m, noha már el-

241

múlt enéve és otthon fel ge m három gy nnek vAminlh gy gyakorta em keztetett is engem csal djanak léle 'ponto m yiszor, ányszor elővettem a péeIZtáJrcáI-Uh mtmadásunk . tézz . or egyszer tréfából egymatlaa kígyót akasztottarn a nyakába, méJtadankodva jeleutehogy h a hüllő megmarja, nem I ki. aki etesse a cHosszú id6n keresztül annyiR megszekta IZ öszvére etet ését, hnyilván családjának a szükségesekkel való ellátá$át is az ös,zv6I~

téssel egy szinten álló feladatnak képzelte. Egyébként jó U IU\"'l'-'

volt és kivál6 humorérzékkel rendelkezett, egyszóval kedveltem.Sikerrel befejezve a vállalkozóval folytatott tárgyalásokat

megállapodva a végső feltételekben, idejében visszatért egy csinkülsejű, jól megtermen, rendesen felszerszámozott febér sZ8Iltlár.J~

Felkapaszkodtam az állat háráJaés megindultunk.Minden jól menamíg elértük a folyó partját, ahol is mindhárman felszálltuDk ehajóra és lefelé vitorláztunk a széles, szWk.e Nílus nyugati partj.irányában. A hajóból kiszállva, ismét szamárbátta ültem és nekivág­tam a völgy felé vezet6 hétmérföldes útnak.

Alig negyedórai szamaragolás ulán kiderült, sót bebizonyosodabogy szamaram jelleme ellentétben áll kella,nes kűlsej ével . Mikor:már végre megtettük valahogy az útnak körülbelül a felét. mégi epanaszoltam Jusszefuak. hogy vagy választási tehetsége nem állegy b képességeivel egyenlő magaslaton, vagy pedig a vállal.kálJatállománya lehetett igen silány, ba ez a szamár bizonyult k-zUliik: a legkitűnőbb minöségünek. Hozzátettem, hogy a szóban foszamár rcndldvüllusta természetűés kénytelenvagyok. azzal vádolní: jobban szeréti az alvást, mint a mozgást. Jusszef karjait és smefehéljét az ég felé fordította:

- lnsaIlah! - kiáltotta csodálkozva. - Ki merné javitgabliÖrökkévaló keze munkáját?

Úgy találtam,.hogy erre a kérdésre nem lehet felelni, a témaettől kezdveörök nérnasigba merült Hihmk mögötthagytuk. a kukricaf'óldeket, majd éppen csak egy pillantást vetettünk a Memnokolosszusokra, em" a két óriási szobona, amelyekardu máregyáltán nem láthatók vonások és amelyeknek. trónon ülö. defonnáIódoteste valamikor olt órl<ödött egy pilon előtt, a nr. Amenhotep épÍlpalotatemplom azóta ugyancsak eltúnt bejáratánál és amelyek

242

Illa I t • nyi magasságban ernc~lkedne

riitó úzafől fóJ' . A k ' t oll száj né kül ül ott, ugyanú . ahogy - l M ,:lJl2adaton kcn~szti~1,

talán lelk a 'daIm8k.on, amelyekk: I Kambüszesz, ahódító illetteoket. miru o arról P római a talsp-zatbn bekarcolt felirásban megemlék k. Valamikor egy kövekét OklaI. szobrokkal é finxekk I sze lyezett út húzódott innen,többmintezerlábnyihosszúság . Demiadea már ugyan l"Aztán hátat forditottunk a sik los-vidéki föld termék:eny rétjeinek.elvágtunka folyó felé, és továbbhaladtuok. abban az irányban, ahol athébai dombok összeérnek. Az úton mindeaütta megszokottfehér ru­hás férfiakkal és fekete JUháS nökkd taWkoztunk.

ÁthaJadrunk egy hétköznapi külsejú faJun, ahol agyagkunybók,néhány fehérre meszelt ház, egy kis fehér Jcupolás mosé letej ' ról ki­ugró miniatúr minaret és kellemes ámyékukért illtetett pálmafák el­maradhatatlan ligete sorakozott egymás mellett.

Megállapodtunk. a falu mellett, hogy a szomjas szamár, meg gaz­dája igyék. valamit Az állat bedugta az orrát egy különös itatóvályú.ba, amely nem voll más, mint egy töredezett kószartofág, amelybenvalamikor egy fáIaó teste pihent!

Továbbhaladtunk, de útközben már nem 81lapodtuDk meg semKlD118 félig elpusztult templomainál, semAbd EI Kurnában, a tbc>bai elókel6ségek kiásott sbooJtjainál, sem Dira Abun Naga neveze­tes temetójénél.

Igyekeztem elérni az elhagyott kis völgyel, mielőtt még a l6ző

nap sugarai elérnek. Hajnalban keltünk útra, deezekben a nyári hó­napokban nem lehet elég korán elindulni. Mert tudtam, hogy a szik·lás magaslatokon az ember kétszeresen érzi a hőmérséklet mindenfokát és a napsugarak visszaverődve újra rátúzn k az emberre.

Egyre tovább haladtunknyugat felé az ősrégi orszigúton, majd Je.kanyarodtunka hegyek lábához,ahol a ralajt szeszélyesalakú dombo­rulatokbori~ák. Itt vágtunk beaz eJSÖ keskenyhegyiösvényre.

A lassan poroszká.ló szamár a kiszáradt, homokos és kövekkelszeg lyezett országúton botorkálva, végre eljutott a hires völgj nyí­lásához, ahová valamikor a hatalmas fáraókat hozták. amikor mármegpihentek. a halál karjai közöu és földi dicsőségük elkerülhetet­len végéhez én.

243

· ah. tes _11...-,,;;.- ,lésé:ben

ha mszol gálja, amelyre szántálc gyi m királyi múmiiinak 6rzéséttúloldelon meg a főurak és a COP pok alu ör k álmukat.

Továbbhaladtam a völgy túlsó vége felé, ahol a már feltárt sírokvannak. és ahol a szakadék mindkét oldalát méhkasszenien taIltalZ;...1

záka felbontott sírgödrök. Nem lehetett könnyű feladatuka sírás6 ­nak, akiknek minden egyes nyílást a töm.ör sziklafalba k netbevájniok.

Szamaram mereven rakta lábát, rnialatt végigkaoyarogtunk a ••záradt szakadékon, mert omladékok, ködarabok, kvarc- és kov

szilánkok borílottak mindenütt az utal, ú yhogy meglehetősee nhéz volt előrehaladni. A szíkrú6 kőhalmok ésmésztÖDlook vakitó::an ragyogtak az éles fehér napfényben.A hőség áthatolhatatlan ­ként sólyomlt mindenre és szinte láthatóan remegett a leveg6bcn.Sehol egy tenyérnyi árnyék. Minthacsak valami szöm)'ú Icemben járt volna az ember. Ajkam kicserepesedett, nyelvem .sWad:Az egész táj kimondhatatla.ml kopár volt, de sivárságáben mvolt valami nagyszerűség.

Egyetlen bang sem törte meg a csendet. Egyetlen madár semIázott a sivatag forróságtól SúlYOSll1Ó levegőjében. Egyetlen ro16 növény sem dugta elő a fejét a kő ésa homok pusztaságáb61

A szikár hegyek egyetlen lapos let -Jú úc végző

amelynek lejtős oldalát kőtönnelék borította. De még mielöttértünk. volna, már láthalóvá vál a sírhelyek. Itt már emberek l '

ták. fel az ősi dombokat, am ly az egykori műmi á t éskin seket rejtegették és mindezt a sok gonddal elfölcJelt holmit me .napvi'ágra hozták.

244

kő

élénk .• csaVllllOdó lcig)'likkaJIcal, amint - yörög'Ve eziik i . fi " meg szeol

~5srz.c.llemekkel. cmbcrfcjii krokodilusokk.a.l és halotti á1do-zatokkal, szkarabeusz " denevérek I, am mindösszefüggő jelClJtJlldd)en ábribnlják az elhunytember ro eli tev ~

gél. majd alvilági útjának történetél A falakon súrii sorokhen hierogli­(ak , rakoznak, amelyekodc. az arendel ük. bog)'tovább segítsékkalandos úlján az újonnan érkezett Iclket és e célbóla KapuIc Kön '­bÖI. ésaz AlviJág KönyM.ib61 szállnazó szent 1eXIU&Oka1 tarIalmamak.Ezek a szövegek beszámolnakaz alvilág l . -l, az alvilágot óc­7JŐ kigyókerejérolés valami feocketlen pokolról,amely - so­tét KözlikSZl is, hogyan keU megvédeoi útjában a lelket, hogyelke­IÜlje a s:zömyü megpróbá.ltatásoIcat, lOvábbá hogyan kell litani azílélkez6 ist.enségeket és hogyan kell majd felelni k~im.

EgyR: mélyebbre és mélyebbre hatoltam a sírboltban, amelyneklejIÓS folyosója egy sírkamrába wel • majd innen megint egymásik lejt6s folyosó nyílt ésez így ismédödöu mindaddig, DÚl vég­re már csaknem háromszáz yardnyira hatoltam a hegy belsej~.

Ezer meg ezer tonna tömör szikla tornyosult a fejem fölött. És a fa­lakon mindentenyérnyi helyen Hpek és felírások - az egész ponto­san tükrözte az ősi egyiptomi élctet éppúgy. mint a halált. A töte·rembenegy hatalmasmélyedés tátongott a padlóban.hogy befogad­ja a súlyos gránits.zarkofágot, amelyet annak idején 'belehelyezValamikor ez a kőkoporsó volt valamelyik dúsan felékszerezett fá­raó utolsó nyugvóhelye. merev múmiáj t agyag- és gyolcsburkola­lával egyetemben azonban már kiemelték innen és a többi felfede­zett múmiával együn CI világitású múzeumokban helyeZlék el 8

XX. szá7..ad kiváncsiságának ki I gilA rám meredő festett szemek között elhaladva. végül kikerültem

I a nyomott levegőjú. de hűvös alvilágból a késő délelótti nap-

245

bo aZUbíDrboltfi

formáncBszttményü

egyszer méi ha mas sírbolti - bár ­

mint tl •gyszáz lábnyi hossz gban nyúlik a sziklába vágva a földgyomrában - nem kö - ll le annyira ' öd' m ~ mint IXRam kisebb terje lmú sírboltja, ol olyan faragványokat 'festm ényelcet taláJtam, aminövel a völgy kevés temetkezőhelye di­csekedhetik..

Az ajtóbcjárat fölé egy nagy vöros napkorong van festve és lata Ramszesz látható, amint azt imá~ja. Durva értelmezésben ez any­nyit jelent, hogy mikénta természetben a vörös, lenyugvó nap belehull a fekete éjszakába, úgy szállott le a király lelke is a sí.rbolt sö­tétségébe. majd ahogyugyanez a nap ismét felkél, éppúgy fog lelte-diadalmasan új életre kelni. Ahogy a nap mindenreggel csalhatatt ­nul fölkél keleten - tehát halhatatlan, ugyanígy a fin.ó Idke is felfog támadni a szeJlemvilágban. miután megi6rta az alvilág sötét tá~jait. - Mert ugyanolyan halhatatlan.

Az &i misztériumo beavatottjai számára azonban van ennek ajelképnck még egy mélyebb jelentösége is. A halál nem rémültöbbé számukra, hiszen ók már meghaltak még életükben - és tud~

ják. hogy a lélek nemcsak tovább él a halál után. hanem feltámadle.ftileg is.

Ahogy továbbhaladtam. villanylámpám fénye tovasildon az elfolyosó bal oldali falán es ott láttam a képeken, amint Ramszes2(

bevezetik a nagy istenek - Ozirisz, HaraIcht és Amon-Ra - elé. Elépéssel odébb láthat6 volt, amint a király áldozati szertatúslcéppeittömjént éget. ajd álhaladtam leél sírklUlll'án, amelyek bejárata .r~

lött a napistent dicsőítő hieroglitak ékeskedtek, aztán elértemmásik faJfestményhez, amelyen egy pap különböző jelképes dolgo­kat önt keresztvizként a ráraóra- köZöttük a fogantyús keresztet,misztériumok kulcsát, az örök élet jelképét. S csakugyan, a kö ekez6 képen Ramszesz öltözéke már megváltozik, s ó maga .Ozirisz alakját veszi fel. Lelke fölszabadult. teste fellámadt és jonyert arra, hogy neve elé az isteni Ozirisz nevét füzze.

246

Amint a SÚl*gcs könyörgés moadia:Ime. in gyok. ín d e/ón. Ó, Am~nlei/ ura! in.cs~ bún az hlI m n. em mondlom tJldtltOSQII olyat, am; n igaz "em

cst!l~ Imt",it hamú sziweJ. Add, ho Irtuonló legyek ok.hoza . ./ ágo ok1ro'Z. alcík /rörnyezel del lkolják tr hl Oziriszl~ , aJCiJ. d ez o épséges Isten és eret a Ililág Ura.

Thoth pedig - aki táblács káj ío jegyzi az elhunyt szívének súlyAtés az isten Ic nevében kihirdeti a döntést - ezt mondja:

Halld Illeg az íli letel. Ozirisz íve igazsággal rugm en és lel-ke bizonyságot tett melkue - igazlla/c taló/taJon a Nagy MériegMvaló mérlegeléJe lltán. Nem ttJláltDlOn gonoszság benne, nem ~~e­

ledett /rIzroSal az Ó tetteiben és nem mondati gono.sz híreket, amig a.fO/dön élt.

A2 istenek nagy gyülekezete pedig így fejeit rá:Ami kijön a te szájadolI, az légyen az igazság. .Ifgyözelm~ Ozi­

risz szelll és igaz. NOllvétkezett Óés nem len 01lOS%al ellenük. Nemfogju./c megengedni, hogy tU enyészet gyöudeJmesJceJjék fölö tte.EngeJJIDSék meg' neki a he/tpú Ozirisz isten szine elé és nyerjenörök ottJwlll a Béknség Mezején.

A hannadik folyosbn a r.aó az Igazság istenn6jálek áldozatiszobrocskáját ajánlja fel ptabnak. Majd következik egy festmény,amelyen saját Ozirisszé vált, kinyúl6 múmiája látható fölötte pediga felkeló nap, amelynek sz:iházó korongjából ki melkedik a SZICa­rabeuszbogár - az újjáteremtód6 élet és a lélek bizto fl ltámadásá­nak: jelképe.

Megint átbaladtam két sírkamrán, majd leszálltam a f6 sírboltba,am Iynek kincseit régen elrabolták és amelyből eltűnt a fánó is, ko­porsójával egyetemben. Csak egybCfesten hely mutatja azt a pon­tot, ahol 7.arkofágja nyugodott Ennek a sírboltnak a falAn is a hal­hatatlanság további jelképci láthatók. mint például a s:zámyas napalatt ülö gyennek Hórusz. A boltozatos menn yezeten látható a csil­lagos esti ég képmása, m g azok az á1latöv-koDslellácll~. amelyekaz égboltozat gyönyörű kátpitjál teszik .

Visszatértem e zsúfolt aJvilágból és paradicsomi túJvilágból a be­j és közben villanylámpám fényénél egyik jelenet suhant elro lIett m a másik után. mintha csak alami filmet forganam volnale. AzÜD hirtelen megint rám szakadt a napfény tüzes izzása...

247

6vek. folyamán T'U1aIIlhaiIDcsúcsosodtak ki.

oe már búcsút akartam int ni a fúaóknak. akik úgy próbálmegtaláln i a halhatatlanságot a halálban, hogy balzsamozó elj •sokhoz és gyo)csgöngyölegekbez folyamodtak!

Kés6délutánra járt.A leveg6t átflitötte a kánikulai hőség; nyelvemkiszáradt. ÁtbOtorkáltam a köves úton, hogy megkeressemJusszeflés az éleladó teát, amelyet~ hordotL Deúgy IAlszik, valelkódorgon, hogy egy kis iunyékot találjon. Nézegettemjobbra-baJ:.ra. dc nemtudtam felfedezni. ,Juss2ef látszólag!elolvadt a 1lóségben.,Végül is, miután szememcserbeDbagyott. a fülemmel jötlcm nyomá..ra. Egyiptom egyik híres harcosuralkodójának félreeső shbollkapujafeló1 ugyanis hirtelen bangos és szabályos horkolás baJJatszott,~siettem a sírbolthozés megpilllDtottam egy elnyúlva fekvő, fehérMs férfit, akinekarcán az álom nyugalma liiböz6döu.

Jusszef VOlL

Kellemesen móltak a napok, m~att igyekeztem csillapílbataszomjamal oltani az eltúnt tbBlai világ titka; gondolatainakéselméleleinek kutatisával. .Lassanként megismerkedtcm - sót merátkoztam - ezekkel a nyugodt. méltó5ágteljes isteofigmákkal,halandó hivöik komoly, elmélyült arcá al, s végül éppoly jól ismentem már őket, mint Théba utódának, Luxomak mai, élő lakóit

E tanulmányútjaim egyikén történt, hogy ÖSS7etaJálkoztamaz emberrel, akivel lefolytato« beszélgetéseim csak vonakódrögzítern ezekben a fejezetekben. Egyes kijelentéseit ugyani5 1T'módomban személyes kutatás útján igazolni é$ úgy véttem, b

248

ezek a ki'elentések egyrészt elk6peszt6eD babllÚWlkben, ' és zínű

nID,grej'tve t nev ' ,de gem l . , ami

• et kázpéftzDek veszem. Miután azonban mér1I. lttemgaulbul az érveket ' II rvebt, úgy hogy a közlés mel-

szóló évek kicsil' y a latba. M g aztán azmaga is azt kirinla. hazzam yilvánosságr1l a

o t, amely It szempontj' 'l való foolossAgál je-lentő bbnek tartotta, mint én, aki' kétked6bben n zem

Egész nap folytaltam a kutatást a királysírok között lÖvi Inapkelle után indultam útnak és dolgoztarn egészen kés6 d6IUlánig.Hogy hamarabb érjek ham, a Líbiai-h gy g n keresztül 16lovasösvényt választottamés leereszkcdttm a Deir el Bahri páratlanfiiggökertszerú sziklatemplomának szomszédságában: igy a mere­dek hegyi úton álkapaszkodva, meglakaritouam azt a j I t S brií­lől, amelyel a régi országút tesz a hegyek körül.

Itt azután a szanwam - amely eleinte anDyi bosszúságolokozou,dc amelyet lassanként megszolctam, sót meg is szerettem megmu­tatta, hogy mit él, amikor biztos lábbal kell haladni a rneredek b­pasu0d6kon fölfelé. A sokalszidott állat biztosanmozgott az uratalkotó csúszó , laza kótöanelék, meg a málladozó sziklák közótt.Nem is próbáltam irányítani a szamarat - ami egyébként felesI esis lett vol~mert a maga csalhatatlan ösztönével jobban tudt!, mintén, hogy bová mkja a p8tájál Az illat egyébkénreros és sokkal ma­gasabb voll, mini amilyenéJcct Angliában látni. körülbelül akkora.mint egy kisebb öszvér.

Egyremagasabbra és magasabbra kapaszkodtunk. a csúcs irány ­ba, amely toroDyszerűkiszögellésével az egész begyláne fölé emeI­kcdik.. Közben pedig a nap köny rtelenül zűdítona reánk sugaraitVoJt egynéhány szakasza az útnak, meg néhány olyan veszeddlwtyarulat, ahol le kellett szá1100m a nyeregb61 és egy daraboo.ma­gam el6u engednem a szamarat, nehogy túlságosan igénybe vegyemerejét Aztán. amikor a munár a kapaszkodó végére ért, ugyancsakmegfeszitettem a Ihmat a kcngyelben,nehogy mind a ketten lem­hanjunk. Amikor végre elértük a hegycsúcsot, lesozálI1am a zihálóál­lat hátáról és engedtan, hogy megpihenjen. Jómagam pedig ~

nyöricödtem abban a nagyszeJÜ panor3mában, amely kéle:2a' IábDyi

249

ök~lelesen uralkodon a1Ölt. ül - II ntél volt a sárga színuld vidám zöl ' kö - Az Im Iyüh

yu ással töltőtt el. Az egész hely Iát­, bo az ember beleolvadhasson I~

Ibe. Csend uralkod -körül az volt az érzésem, hogymind kapcsoJatom megszakadl a szemhatáron túl c • vilá

MegfordulIam és néhány lépést tettem - s akkor 'uc\'el!temid nl

ott ült- helyesdH>en: keresztbe húzott tábbakkallcuporgott - egyalacsony terméskövön, amelynek felúlctét gondosan letakarta vala­mi kendöveI. Turbán volt a fején a feb& tekercsek alól hosszú,ezüstössel vegyült, hollófekete hajfiirtök i:andikáltak ki. Mozdulat­lanul ült - olybá tiínt,mintha ő is azt az egyedülálló litvényt bámul­ná, amelyet a természet nyújtott ott lenn, lábaink alatt. Kis embervolt, kicsiny lábakkal;magasan a nyakJJál v6gz6d6,sötétszürkeesi­kos ruhát viselt. Ámbár arcát a kis kecskeszakáll idósebbé tette,mégis olyan negyven tv körülinek nézlem. A szem6t csak aktorvettem észre, amilcor végre felém fordult. És amikor aztán a tetin­tete reámesett, egyszerreaz a Ie.írhatatlan érzésem támadt, bogy va­lami egészenrendkívüli emberrel állok szemközt.És éreztern azt is,hogy ez a találko2ásörök: id6krc bevésődik az emlékezetembe.

Az egész meglepó arcban ezek a szemele voltak a legmeglepéb­bek. Nagy. szép, tökéletesen kerek és világító szemek voltak. ame­lyemek fehéJje még jobban kihangsúlyozta a koromfekete pupillákszinte természetellenes mélységét.

NémáD néztünk egymásra teljes két percen ketesztii1. Alca olyantekintélyt és elókelóségetsugárzott,hogy szinte an:ádanságnak ércitem volna elsőnek. megs7..óHtani. Sajnos, sohasemfogok tudnivissd"emJ 'kezni rá, mik voltak a hozzám intézett els6 szavai, mert orúnt,minthaagyamatvalami szédület fogtavolnael, mielóttmegsl.6­lalt, Koponyám belsejében valami rejtett mirigy hirtelen mú.ködnikezden és eddig lappangólálJloki er6Icet szabaditott fel. Hirtelen úgytűnt, minthavalamiragyogó fényla:rék bzdeoe forogni el6ttem.kisé a fejem fölött, szörnyű gyorsasággal. És ahogy a Ic:a'ék fo~

egyre jobban el zakadtam fizikai kötelékeimtól és valami természfőlőtri és éterikus állapot tudata hatalmasodott el rajtam.

250

Elég 1UU1Y". hogy csak an megszőlísa i gy ' me "Dl via th i bb csúcsánszerű panorámája lárul fi l­

• én ' I ör1. R D I 'g t ő él g • 'jo InaJóban, ha lchunytam volna a szanem, meg ttcm volna győ-

la, nem gy hosszú bum eteti. embec,baBem va-i gol . - et ' " l It úr hozzám.

S mielőtt még teljesen átgondolhattmn volna, hogy miféle beve­ze ó szavakat intézzek hozzá. valamilyen bel56 er6 öszt.~' reszinte önkéntelenül, ezeket mondtam;

- Uram. biztosra~ hogyön tudja,milyenkülön& élméuy.ben voltJimm, mialattegyszme in találtam mJgamal ön ro II

AZIán elmondtam neki a váral:Jan látomásornat,Töprengve nézett rám, majd bólintott.- Tudom- válaszolta nyugodtan.- Érzékeny vagyok a szellemi abnoszf~ zemben - foly-

tattam - és IZ a tény. hogy ez a látomás alclcor folyt le. amilcor azegyéniségekapc110latba kerültaz enyémmeJ, azt a hitetébreszti ben­nem, hogy ön valami rendkivüli er6vei rendelkezik,

Szemei megint kutatőan pihentek meg rajtam. Majd kis szünetután igy szólt:

Szándékosan lám ztottam önben ezt a látomást. Az akartam,hogy szavak n~lkül keltsen önben bizonyos tudatoL És ez meg istörtént!

- Úgy gondoljL..?- Hogy ön most már fölismeri azt a Rendet, amelyheztartozom

- fejezte beamondatomat.Ez igaz is volt. Felismertem rajta 8 magas fokozatú fakír. más

szóvala jógi minden ismertetójelél Még rendkivüli látomásom em­léke nélkül is csak bele kellett nézni a szemébe,hogy tök lele ésö.ztönszerűen megbizonyosodjam.

Ami legjobban megragadta a figyelmemet és legnagyobb csodá­latra késztetett, az szemeinek nagysága és milyensége volL agy,csillogő , eros és paran oló szemek voilak ezek, amelyek különösmerevséggel szegezódtek rám. Mialau beszélt velem, ellenállhatat-

251

2.52

Jobban szeremek csendben ésútolc.baa doértő vilig n k 'lcik tctJen, akkor ln'ILlmIO

ni t, aki sokszor a tudatlanolyila:mak cél ntj .

f.JBl'lElAiL1OO:a. tetszése s ' t • "Iini gondolalai adeptustmaival, me gy az adeptus i lgy e taní .

ba.QJ1ólni egy olyan fi gf vel, ely t ők f elü ' nj '-ko/árnak. neveznek; e folyamat során l Ikét belevetí ti az ide en test-be, amely kezessé, hajlékonnyá, befogadóképes és en Iválik.

- In vártam önre - jegyezte meg futó mosollyal. - Ön író. Ne­kem pedig üzenetern van a világ számára. Amikor majd JÓD l' ­tom, át fogja venni az üzenetet, mert ez fi ntos, Mai tal o:zásunkegyel6re csak bevezetésü.l szolgál, Mr. Paul Brunton!

Megdöbbenve hátráJtam egy lépést. Honnan tudhatj a nev ?De aztán eszembe jutott, hogy adeplusok fel vannak IUháZVarendk..i -Ii erolckcl, amelyek segítségével még a tivolból is o itudnak a gondolatokban.

- Mcgtudhatnám és is az ón nevét? - érdek..lődtem.

Lezárt 'ajkakkal elnézett a hegy alatt elterül panorámaszerű tájfölölL Figyeltem nemes metszésii arcát és vártama feleletet. .

- Igen, megtudhalja - smlalt meg nagySOÜIa. -.De az csak az önmagánhasm:ilatára szolgál és nem az írásai számára. Nem akarom,hogy kilétemet felfedje. Nevezzen engem Ra-Mak-HOIepnak. I ,ez egy ősi egyiptomi név és az önök egyiptológusai kétségkivül majdkitiin6 be szerinti &telmét tudják adni az egyes szavaknak. sza­moID13 azonbanez a név csak egyet jelent Béke. Egyiptom nema ha­zám. A bazam ma az egész világ. Ázsia,Afrika, Európa és Amerika ­mindezeket a fóldrészek.et ismerem és mindegyikbenjárok. Csak tes­

tileg gyok k leti,mert sz U mileg nem tartozom semmiféle ország­hoz, szívemben pedig csak a Békességhez tartozom.

Kissé gyorsan, sok. erövel és érzéssel beszélt, de azért nyilvánva­ló volt, hogy érzelm il lökéletesen kordában tartja.

Több mint egy óra hosszat társalogtunk szellemi dolgokről. ottülve a hegy tet n, a nap alatt, amelynek sugarai még mindig vakítot-

253

• amelynek heve szinte kÖ'L ' ''","U'OU

lnÍ llldesr61 a m,eIÚCle<ikon ott.

t ' klik , de. Pontos ~sítá:!K)klka

tön~vése1rnet illetően, eléljem asz l nsúJyt fel il j c ' él egy maga-

rendű fokozat át, ŐSZinten és szabad ritik vaj, 56t sokszor 'goJÚan is beszélt bizonyos utamban álló akadályokrol, amelyekettulajdonképpen saj ' t hiányosságaim alkotnak. Végül megállapod­~ egy taWkozóban, a következő napra. annak. a római oltárnak. aközelében, amely Luxor templománál,a Nilus partján, az oszlopsorközőn emelkedik.

Anéllkül, hogy felemelkedett volna a szikláról, amelyen ült, bú­csút mondott nekem. Sajoálkozását fcjCZ!e ki, hogynem folytathat­ja a beszélgetést.mert rendkivül sok a dolga és pillanatnyilag is tö­mérdek elintéznivalója van.

Sajnálkozva hagytam el magam is. Senuniképpen sem esenínyemre abbahagyni ezt az eredeti éslenyűgöző társalgást és elsza­lcadni eU61 az inspiráló és felemeló személyiségtől.

A hegyr61 lefelé vezet6 út lejt6s és csúszós VOll - gyalog botor­kálIam a sziJdadarabot. meg a törmelékek között. gyepl6szMon ve­zetve magammögött a SZa:maraL Mikora hegy aljára értünk, megintnyeregbe szálltam és egy utolsó pillantást vetettem a hegycsúcsra.amely toronyrnagasságbancmeUc.cdett a fejem fölött.

Ra-Mak-Hotepmég nem induJtútnak. Még mindig ott ültk~rogva a kopár hegytetőn.

Mit csinálhatott odafenn, mi lehetett az a sok elintémivaIója.amikor még mindig ott ült mozdulatlanul, rnint egy szobor? Talánmég akkor is ott lesz, amikor az alkonyat árnyai leereszkedneka U­biai-hegyekrózsaszínű gerinceire? ..

254

17.

h adeptus i4zenete.

.AmíSOdiI: lllIáIk02áS pontosan a kiszabott idllbcnment végbe Luxor tc:mplomának. romjai között. Egy hieroglifákkalteje és ll, hosszú k6tömbön ültem. az adeptus pedig keresztbe hú­zott lábakkalugyanazon a tömbön kuporgott velem szemben.

El6készítettem a jegyzókönyvemet és várakozva fogtam kezan·be tölt6t0llamat.készenma. hogy írásba foglaljamüzenetét a fehérpapírlapokce, a XX. század kevésbé pittoreszk. hieroglifa-reDdsze­rével : - gyorsirá.ssa1!

Ra.Mak-Hotep nem pocsékolta az id6tbevezető SlJlvakra, hanemegyenesen riaért üzenetének lényegére.

- Azok, akik feltört& az ősi EgyiptOm sírjai~ olyan et6ket sza..badítottaka világra. amelyek azt veszélybeSod01jík. Mind az &torsínabJói, mind pedig a mai udleoJógusok - anélkül, hogy tudtatvolna róla- olyanoknak a áJjait is felnyitották. akik. feketemágiávaJfoglal OZIak. Mert Egyiptom történetének végs6 ciklusábana tud0­mányemberei, sóta papság között is nagyviss2afejl6dés indultmegésáltalánossá váJt a varázslat.~ más sörét műveletek. Mikor azigazsághófehér fCnye - amelyel6zölega tiszta egyiptomivaU6st bo­ragyogta - elhomályosult és helyébe k-ülönböz6 hami materi alistaelméletekárnyékavonult, meglcezdódötl a mumiftkáJás gyakorlataahozzátartozó különböző c reffiÓoiák gyakorlásával egyetemben.Ezekbea téves és ravaszul k.i.foIgatott taookbaamnban belelopako­don a litkos önérdek is, amely a test bebalzsamozása útján a fizikaikapcsolatot igyekezett fenntartani a fIZikai világgal. .

Ennek az elj' • nak a titkát eredetilegcsak. Egyiptom történelemelöni aranykorszalcAnak adeptuskiráJyai, meg a szellemileg magasfokon álló föpapjai, lsten valódi megbizottai ismerték, hogy földi

255

257

z,ieI lmvoltak. ott éltek. a lezárt lrbo lak m yén éskq11elDll~~olllrk

m cini ' ezredeken ke '·1 i . A.7.o rég'datlan létükre feltárják az ilyen szel vM em alattezt sajit lyük:rc leSZik.

De ha ez a dolog csak az areh és hozzátartozóik eszé-Iyeztetésével járna, akkor ·mindannak it elmondok, le:nne

I os fon ' ga. De nem így áll az ügy. Olyan dologról van SZÓ,

amely az ePSZ világ biztooságít érinti.A magasabb, meg az aC&O bb rendfi személyisép fe sfr-

jai közöttugyani van,amelyet cfféle erők védeack. Min-den ilyen ltárt sirból ár ki az eddig bezártártalmas, gonosz szelleml ények és rávetik magukat fizikai viJj­

gunkra. Minden egyes mtímia, amelyet kiemelnek slrbol~ 'ból és ál­szálUcanalc az európai, meg amerikai lII1ÍZCWDOkba, magá visziaz éterikus bPCSOIatOt ezekkel a aelIemlényekUl és ilyenformánártalmas hatásokat teremt. Ezek: a hatások mind, kivétel nélkiiJ Jcü.löooozó bajokll zúdítanaka világra. annyira, hogy rombolóeD hat­nak egész nern7JClek. sorsára is. önök, oyu nem is tudnak vé­dekezni ellenük és minthogy oem láthatók az önök számára, csakanná! nagyobb mértékben veszedelmesek.

Mire a vilig majd rájön arra, hogy számos ilyen sírban gonoszszellemek voltak bcbörtönözve, mir k&6 lesz. Addigra ugyanis va­lamennyi sírt feltárták már és ezek az ördögi lények. mind elszaba­dultak. Többek között ezek. okozlák és a jövóbcn is ezek fogjákolcomi a nenw:rek közötti acsart.odásobt. A természet törvályci­nek DaD ismerése nem mentesíti az embert a szenvedés 61, vala­báDyszor áthágja ezeket a törvényeket - ugyanlgy e gonosz, mági­kuser&. létezeséoek oem ismerése oem mentesíti az önök. SÚ7adát

attól. hogy elszenvedje a büntetést, amelyet a szellemvilágba val6szükségtelen belck:ontárk:odással magára zúdfl

Ezek a mesterségesen felidézctt elemi szellemcr6k e szizad fo­lyamán végig elég nagy számbansabadultak ~I ahhoz. hogy v:isz­szariasszálc a világot szellembirodalmuktól. amely elég anyagJaJan·ahhoz. hogy Iádlatatlan legyen, de ugyanakkor képes az élők fizikaiI~ténelt. bef lyésolisára is, Mi, akik az emberiség szellemi boldogu­lását s.zivünkon viseljük, saját területükÖD harcolunk ezekkel a sötét

256

S2ICJltelt er6k segí ts ég ével - tovibb feonmaradhasson,köZpont t ezeket az r ct a világba.

ny fonnAj is ib ekbeIi.b."n02:ták: a ottak tc tét, ami nem

Ormlális Szc,lrtartns',hogy megmu k" tknemzed. milyene vol e őseik. Tulajdlonlreplpclcsak üres utánzása vol ez a mwnifikálásnak, amelyet iptom

6zó korszakaib a jó királyok és l VÚlyainakme őrzése céljából alkalmaztak , Ebbena söt é; korszak azon- amely urobb szállott Egyiptomra., amikor a szellem valódinye kialudt és amikor az alvilág pokoli r6it idézték fel ksal, de kevé együltérzéssel rendelkcz6 emberek - a papi és urslko­dó osztályok tudós egyedei saját testüket is beba1zsamoztatták. Ezgyakran il fekete mágia céljait is szol gálta, néha ezért, mert féltek aszell ron tól a purgatóriwnban. ahová majd a halil uránkerül,néha amnban egyszerűen csak. utánzásból. csaknem minden eset­ben az történt. hogy az ilycn ember - mielőtt elhunyt - elrcndcztet­tc és elkészíttette sírját. Miután ez a fizikai sírhelyeiké ült, ó ma­ga - vagy az elég tudással rendelkez6 pap - felidézeU vallU11elyszellemlényt, tCháJ egy mesterség és a testi erzi:kek. számára fel­foghatatlan, néba jó, de leggyakrabban onosz elemi er6t, hogyvédje és őrizze múmiiját, és sfrhelyének védőszelleme legyen.

Hogy ezeket a bebaJzsarnozotI testeket még hatékonyabban mvédjék. elóször is ravaszul és alaposan elrejtették a sirokat, majdszéles körben azt tanítouák. a nép kózolt, hogy e sírok szeUemhala1­mai a legfélelmetesebb bünlerésselsújtják azokat a beavatatlanokat.akik a sírokhoz közelItenek.. Ezt a tanítást a nép el is hitte és a sirok.hosszú időn keresztűl báhoritatlanul maradhattak. A papság és azuralkodó osztály egyre fokozódó hanyatlásával párhlWUllosaDazonban a népben is kezdett kihatni a babonás hiszéken~ ésmegkezdődtek a sírrabl'-sok, hogy összeharácsolják azokat az ék­szereket. amelyeket csaknem minden egyes fontosabb személyiségmúmiájával együtt eltemettek.

Valóban igaz, hogy ahol valamely mágikus tudományban jártasszemély. vagy olyan ember bc:balzsamozott teste fekiídt, aki hasOD­ló tudással felruházott személy védelme alan állott, csakugyan szel­lemer6k védték ezeket a sirokat és meg is büntették a háborítékat.

259

- I~em t.cbát, hogy azok az idegeoct.akik rejtett kincsekked­véért,vagy gyakran tudcmányos kUtaIáS leplealatt meghúzódótúlhaj­tott~I olyan 6si földek fdláisála vállalkoznak, ahol amágiát érteUBC: él gyakorollák, súlyos kodWBtot vállalnak, A lbasszainagylúnáknak is vannak rejtett sírjaikTíbdbcn és lészbco ez az okaannak, hogy a tibetiek lICOIlIIÍképpen sem abJják beengedni az ide­gene~et onzágukba. De eljÓD majdaz id6. amikor az emberekmégisbehato1Dalt oda,. ~d felfedczik és felbolygatják ezeket a sírokat ésezillal ismét~eoségebt zúdítaoak magukra.

Az ósid6kben Egyiptom volt a mágikus tudományok művele-

tek leg~ közponlja. Mind a fehér, mind pedig a fekete mágiában- vagyis akárjő, akár gonosz célra alkalmamk Egyiptom még ln­diát is fölülmúlta. Ezek a múltban szabadjára ereszten hatalmasszellemi erok még ma is hatássa! vannak. az országra és népére­ugyancsak r~szben áldásos, részben ártalmas hatások fonnájában.Ezutóbbiak követke:zm.én~i például bizonyos betegségek. miDt azekcéma, amely nem más, mint azoknak a gonosz mágikus hatások­nak egyik megnyilvanulási formája, amelyek még mindig megma­radtak az országban és új tják az él- egyiptomiakat.

k a iri nyuszkarsbeeszo - azon n f .t i h t, nk-

' t ony tulajdonságokta1 vannak felruházva. Haazonban azn z lel I .rt ' kerül, mi fog

has:ználni . - jótékony ug a j6induiatúpcsolalban érvényesiIl. Ez a S23h'ly változatlan akármi-

lyen It elhunyt lelke, '"1 m Zir6I hatlemi . u " Tu on is - ogy csak ' ldálmondjak - ilyen ember voll agy okkult tUdOmáDnYal rendclk.czett

melkedett II mú volt Iján fi I m gi SzereD en-ég l zűdított nyugalmának háborit6ira, s6t, rejte m úton-módon

magára az egész világra. A következö DébáDy #:v SOráD a világ ala­posan meg is fog szenvedni és fizetni Egyiptom balottainak hábori­tásáért, ÚBbár ezek a bajok ~geredJMnybeoa szellemi tök lel ­désI fogják szolgilni.

yci nem engedik meg. hogy clp l~

II zabad el élő

. k róluk, hogy lényl veszélyt je-ink arra szodtkoznak, h

:ézntM)IUClI - - g . f;ogadlha9-

sunk.Azok a tárgy amely a úmiákka1 együtt emeklet ki

rokból- mint I ul a szbrabeuszo ,~lDluleUek , beren­dezési tárgyak -, magukban hordják e súboltok hatásának kisugjr­zásait Ha maguknak a siroknalc nem volt kapcsolarok gonosz szel­len:'1éDyetkel, aklcor az ilyen holmi birtolclásából, vagy eltulajdoof­tásáb61 semmiféle baj nem származhatott. Ha azonban fennlÜIotti1ym kapcsolat, akkor ennek életre keltésével baj és szerencsétlen­"I járt ·együtt. A köznapi IéIész és egyiptológus - aki mindezebtnem tudja és képtelen a kettő közti különbség megjllapítására ­mind a két·fajtát egyformán kezeli. Akár meghallgatja tebát a vii.,akár nem, közölje ezt a üzcaetemet: N~ Ifyrílj(lllak siroJdIqz, tlM6*

/yekMk nellemi kopcsokzloit emberek nem ismerhdik. Hagyja ab­ba a világe:UJaaek a slrolalaJ: a/~/ltÍrYÚál addig. 111ft/g elegadó tu­

dóst szerez aJrJtoz, hogy tisztába" legyen cseJdaete esetleges /ro.molyk6vetJcezmhryeível.

Az uralkodók lellObbje reudelkezett bizonyos fokig boi j6, hoJmeg gonosz célokat szolgáló okkult er&tcl, amelyek ismerecébempapjaik avatták be 6ket.

Ezek a IMgikus~ amelyek mú emberek~ útaJmasü.lehettek,eredetileg ÖDválelcmre, vagy b6nös cselelccdecelc megaka­dályozására szolgáltak. Egyiptom magasabb rendű ideáljaiDak ba­nyatlásával azonban ezt a tudományt is gooosz célokra besmáltákfel, mint például arra. bogy a tÁvolból veszedelmeket z6ditsanak el­leaségeíkre, vagy hogy eltcgy~k láb al61 azokat, akik a mágus (vagyura) becsvágyának útjába állottak. Ugyanígy használtik fel azutánezt a tudományt siJjaik védelmére is.

Minden 6si egyiptomi sir feltárása tehát azzal járhat, bogy öntu­datlanul is veszedelmes tennészetO. lálbatatlan er&lcel kerülhetünkkapcsolatba. Még ha egy jólelkű és magasabb szellemi er6kke1megáldott lciráIy sirbohját tárjuk fel, akkor is baj zúdulhat a világrabüntetésként azért, mert megzavarta ennek az emelkedett szellc:m-

258

261

,,Mikor felnyitottuk a ládát - hja Sir CII

, mcgpillantouuk azI fej

l kezdt lrod ~ megmerevedtek. iM"'"IDO;

Ue pedig áll . ~lott, pontosan gy,mintor I ívattam az orvosomat, ogy vizsgálja meg a t t

meg is tört De san a szívnél sem a balántékDál, sem an tudott Ifi ezni. vi t az gy .án olyan

leg . e észlelt, ly a t t i más zén oem volt eto_ Ezután megkezd6dött az élesztés folyamala,. amely meleg vízzelvaló I mosásból és le ölé böl állott, ztán el IftottáJc fii ' ­ból és orrlyukaiból a vi z- és vattatömést, tiszta vajjal dönsöltékszemhéjait, majd - és ezt sokan különösnek fogják ta1áIni - feje te­tejére körülbelül ujjnyi v gú forró búzalepényt helyezlek. Mi­után ezt a lepényt hannadszor alJca1maztálc, a tat h rnegrán­dult, az orrlyukak kiduzzadtak., megindult a léJeg2lés, a végtagok.vi zanyerték eredeti duzzadtságukat, de z érve s még mindigcsak gyönge voll Aztán tiszta va.üal l m lik nyelvét, amire aszemgolyók kitágultak és visszanyerték ered ti s:zinüket, a faldr fel­ismerte a jeJenlévóket és beszélni kezdett."

EmJélwz:rn egy igen öreg indusra, aki zemtanúja volt annak.hogy egy jógit huszonhét napra elevenen eltemettek.. Elbeszéléseszerint, amikor kiásták és életre keltették a faIdrt, a leveg6 olyan fű­

tyill6 nesszeltódult be a tüdejébe, mint egy gózsíphangja!Az eltemetett falciro~ légzőszerveinek m\íködése - folytatta az

adeptus - tökéletesen szünetel az eltemetésid~ alatt. os,bizonyos mértékben az egyiptomi adeptusok is ilyen állapotbanvannak. tudatuk azonban sokkal mélységesebb és ezért te el

transzállapotban, de live tudják megőrizni évezredekre.Van 8ZUW. egy dönt6 különbség köztük és a hindu fatírok kö­

zött. Az utóbbiak ugyanis az eltemetés tartama alatt tökéletesen ön­tudatlanok és semmire sem emlékeznek vissza, amígújra életre némkelnek - kivéve persze, ha maguk is adeptwlOk, amely esetbenazonban sohasem ICDDének hajlandók arra, hogy képességeiketnyilvánosan bemutassák. Az egyiptomi adeptusok ezzel szemben azeltemetés egész időtartama alau is tökéletesen megórzik öntudatu­kat és bár testük k6mába merül, ~Ilemük lszabadul és lOv'bb

lmeZletés.ogy .. I

eU tamW. még ha lekicsinyI" ,boc J meg a

omitö~.

esen lejegye2!t:m ésyira, ameml}'ire

Az ad tus meg én néhány r ro•g I. ztunk, de aztán foly-I3tnom k licit utazásaimat, tovább, dé fi lé. Minden egyes találko­zásunk al almával újabb és újabb közl ket tett annak a titokzatostestvériségnek a szabályairól, amelyhez lartoZott.

Egy ízben emU tettemindiai élményeim egyikéről, amikor istalálkeztam y fiatal jégival. aki azt áJUtoua., hogy mestere többmint négyszáz esztendős. Ra-Mak-Hotep ekkorazt a meglep6 és hi­hetetlenül hangzó kijelentést teue, hogy az ősi Egyiptomban él6 ésmúk.ödó adeptusok egynémelyike - még ma is ételben vmr!

Nem fogom egyhamar elfelejteni, milyen meglepődött felkiáhás­sal fogadtam ezt a kijelentését.

.Em: vonatkozó közléscinek lényege az volt, hogy vannak adeptu­90ft, akiknek. teste kómaszcrü állapotban fekszik bizonyas egyiptomisírboltokban, amelyek még felfedezetleoek és amelyeket - mint álU­tOUa - közönséges archeológusok nem is fogDak sohasem fe.l&dezni..

- Ezeknek a nagyadcptusoknak a sirjait nagyon is jól őrzik és azönök ásatóisohasem fognak rájuk bukkanni - jelentette ki. - Ezeka sírok nem halottak. hanem él&. siIjai. Nem múmiák.VaDDak ben­nük, hanem adeptusok testei, oly különleges állapotban, amelyet ­lán a transz szó ir körül a legmegközelíl6bben. Indiában ön is tudo­mást szerzett lUTÓl, hogy egyes fakirok rövidebb-hossmbb id6retranszba merült testtel eltemeuették magukat

(Az indiai jógikkal kapcsolaIban India titkoi cÍJnú könyvem olda­lain említést tettem egy ilyen fakirról, am Iyet Sir Claude Wade hi­vatalos jelentéséb61 merítenem.)

A jelentis szerint a szóban forgó fakírt elevenen eltemették eF;jládában, ~Iyet a padlóalatt báromJábnyira. egy üregben helyez~

tek el és k.ét század katonával óriZlettck. Éjjel-nappal négy 6rszemállottvártán, ezeket minden kél órában felvá1tottálc s ügyeltrJc. hogya házba senki se hatolh be.

260

a modern ujelensé semm

t tomi okÖDn)8gIÍhan álló . apotáhotevüenység - tehát oem ne-

vezhető delejes . ak az ' I ben, ahogy a Hágkifejezést ismeri.

Van egy adeptus, aki Kriszaus el6U 260 óta febzik sújában. Egymásik. több mint Krisztus előtt 3000 6ta - 8 olyan is van, aki több.mint 10 OOO esztcDdejc van eltemetve! MiDdezek titokban tevéke­nyen dolgomak. az emberiség szellemi boldogulása &detében, An­Datellen&e, hogy testük el VID temetve, pontosan wdják mindazt,ami búbol B világon történik. Ezek a tök~letes emberek. Amivel aztakarom mondsni, hogy testiik érinthetetlen - még egy rovar vagyél6sdi sem férk.6zbet hozzájuk, olyan cr6sa földöntúli erejük kisu­gárzása. Ezenfelül ülaodó telepatikus érin1bzésben állanakjelen­leg élő és szerves testtel rendelkez6 adeptusaink egynemelyikével.Ilyen módon jutnak. el ezekhez a most élő adeptusokhoz ez ősi

egyiptomi adeptusok által mCg6rZÖU szellemi kincsek. S amikoréletre ébreszrésiik ideje clá'kezik, a feltimaszt3s szeataltását a maéló adeptusok valamelyike fogja e1vége7.ni.

262

do~lQZi.k. Inldiában ön a Madnszálkozú aJulmá\1'al I~léges tran!:zbut o .

nqyOD i I mert .mindeDt tudott az Ö I

.ert ön mletalll'6bálla

egy bel5ó síkjl gban ~I. Az elt telt egyiptomi adeptusok l eg ugy ­ily n állapotban vannak , fizikai értelemben azonban tcsteik tamé­szetesen okkal méJyebb transzba merűltek, Lelkük mozog és uta­zik. agyuk tökéletes tudattal működik és méghom az az előnyük isvan; hogy agyuk két kiilönböz6 - egy mareriális és egy szellemi ­világról bir tudattaI.

Testük, amely lelkük viss2'.81ér&~t várja, el van rejtve shboltok.­bGm. amelyeket lehetetlenség mcgtaláJni. A lélek egynapon új ~letre

fogja támasztani a kómáben fekvő testet, amely akkoraztánújraki­lép a külvilágra. Az újjászületés folyamatára azonban csak az ma al­kalmas és a szükséges tudással rendelkező személy hivatott..A feltá­maSZIiS sze:rtat1isáoak egyik részleteaz lesz. hogy el kell énekelninéhány "titkos és hataJmll$ szót". Egyébtált talán Idllöoösnek fog­ja tBláJni, deezek a testek látszólag be is vannak.baIZSamOZVa, ésgyolcsba göngyölve, m6miakoporsókba bezárva fekszenek. Csak.aza különbség, hogy szíviiket nem vágták ki, mint a valódi múmiákét.Minden ~Ietfontosságú szervülc sértetlen mandt, csak q,pen B

gyomruk zsugorodott össze annak következtében, hogy a traD$zbamerülés megindulását61 kezdve nem vettek többé élelmet maguk­hoz. Egy tovább i különbség az is, hogy ezeknek. az id6ket túlélő

adeptusolcnak az arcát és testét tökéletesen befödi egy viaszréteg.amellyel a transzbamerülés után vonlák beöket

Sfrjaik hollétét mélységes titok fedi. Számuk rendkivül csekély ­ami természetes is, hiszen csak igen magas foko7Jltúadcptusok me­riilhettek ilyen évezredes álomba és nem is mindegyik~s volthajlandó rá. Szándékosan nem hasznáJom velük kapcsolatban kife­jezenen a transz szót, mert ez oem fedi tökéletesen af~ vi­szont nem tudok más szót, ami azt pontosan kifeje:mé. Mert péld' ­UJ állapotuk: egészen más; mint a spiritiszta médiumok, vagy a hip­notikus médiumok cranszá1lapota. Vannak ugyanis a delejes álom-

Előtte is me ismételtem kérésemet:- Mondd m g n k. ,ó. Titkos Ti

j . hogy me ihenj n f dl im,ták az élet poros ti t7

Ho és komol fiiggeszteUe kintetét, miel6tt meg-zól l fel It volna:

- Hét út JI nyitva el6Ued,ó, K.eres6.Annak 1% embernek, aki tit­kos csamokombe be akar lépni, h · I· fokon kell felhaladnia.Hét leckét kelt m gtanulnia annakaz emberi fajtához tartozó l " y­nek. aki fátyol nélkül akarja megpillantani an:omat. csak.. ha mind­ez utakat beutaztad, ha minden lépcsőfokon feJ.kapaszkod1ál.s bamind a leckék.et megtanultad, csak. akkor remélbet CI, hogy lábadnyugodalmat, lelked pedig békességet talál.

HaJlottam lágy hangját. amelynek szelidségéból ezredévek ezre­inek nyugalmahangzott és amely mégisbetöltöttea Templomegésznagy csamokát.

- Melyek ezek az utak, 6, isteni Anya?Ö pedig így szólt- Az országút. amely a házak sokaságiba, az ösvény. amely a si­

vatagba, az utca. amely a vörös virágolchoz, a kapllS7kodó, amely anagy hegyekbe, a lejt6, amely a sötét barlangokba. a csapás. amelyaz őrök vándorláshoz és az út, amely a nyugaJombozvezet.

Énpedig az ká'deztem:- És rnely k ama bét lépcsőfokok?És igy válaszolt:- Az els6 a könny, a második az imádság, a bannadik a munka,

a negyedik a nyugalom, az ötödik a halál, a hatodik az élet és azutolsó a kÖDyöriilel

- És melyik az a hét lecke. amelyet meg kell tanulni, ó, Anyám?És így felelt- Az első és a legkönnyebb a gyönyör, a követkczó a fájdalom,

a harmadik a gyúlölet. a negyedik a képzelet. az ötödik az igazság.a hatodik a szeretet, és az utolsó, amit végül meg kell tanulni: a bé­tesség.

Én pedig eltöprengtcm ezeken a dolgokon.És ekkor a Titkos Templom Úm6je visszavonult a nagy csarnok·

ból és láttam.hogy mögötteegy nagy aranycsillag volt. a csillagban

265264

~

Miutánbebaraogolllmlc=szlül-kasu1 járva Egyi~tiszt letre méltó Ó i földjét és még sok IJJáS .különös dolgot tapasz­taltam, hazafelé in\nyflottam lépteimet, jó barátom felé, aki örökIÖprengésbe merülve pihena Lfbiai-sivatag szélén.

- Mondd meg nekem, Ó, bölcs szfinx - kiáltottam -, merre men­jek.,hogy megpihenjenck fáradt lábaim. amelyek már annyit tapos­ták az élet poros országútját?

És • Szfinx így felelt:- IDtfzd k.érdáedet ahho7.. akinek DlIgÚlyos gyermeke vagyok.

akinek méhéb61kikerűltem, bogyv .gszenvedjem e világ sz0mo­

rú nyiizsgését. Mert én magam vagyok az Ember és amoU vananyám. a Föld. Tőle kérdezd meg!

Kissé OdAbb mentem tehát és elérkeztem a Nagy Piramisboz. Vé­gigbaladtam 8 sötétfolyosókon és Iemásztam a föld gyomrába, ma­gába a sötét föld alatti üregbe.

És elmondtam az üdvözlő szavakat. amint illik.. Egyiptom leg­ősibb könyvének 64. fejezete és 7. verse szerint:

Odv! Üdv neked, Sz.enúly Ura, aki 011 áJla.u Q földnek közepén!Ezután leültem a szíJdáspadlóra. nyugalomba merült lélekkel és

tiire1mesen várva a feleletAmikor végre megjelent a halaJmas Isteni Ház Mestere. kértem

6t, hogy vezessen annak szine elé, akit a titkos templom úm6jéneknevemek és aki senki más. mint Földiink Él6 Lelke.

Ekkor a Mester engedell buzgó esdeklésemnek és egy titkos aj­tón keresztül bevezetett a Templomba, amely ezen a helyen áll el­rejtve. Az isteni Anya igen kegyesen fogadott. de messze tőlem ül­ve maradt és felszólított, hogy adjam el kfvánságomat.

ti3y kairói va..ázsJó

A sivatag óre

17

Allah nevébet'\!

131

A pi ..amis

32

80

Egy éjszaka a Nagy Pi..amisban

55

tgy éjszaka a szfit'\x tá.-saságában

5

A hipnózis csodája

100Beszélgetés Egyiptom leghíresebb fakí..jaival

118

Beszélgetés a mohame.dónok szellemi vezét"ével

145

é k ' t t ré old. A k a alatt gy fe-ereszt zárai körül pedig h l vörös rózsa volt

I

kerelhely

. rnögön a fal söt ' színű volt és azon hírtelen szavakje-len k meg ragyog6 fénnyel, mintha csakkirakva. Nekem azonban csak a I ő zaolv nom.

Ezek a szavak pediga következ6kvol'-:Mert Egyiptom a tükörképe az ig; jelensége.kneA: és WlIÓSQgOS

temploma az egész világnak. És amikor EgyiptDIII tspaszItllnifogjaezeketa dolgoluJl. akkoraz Úr és Atya, aki a legmagasabb lsten, aleghaJalmasabb, és a világnakkormányzója, megfogja vizsgáIni azemberek n{veit és c.seJe1fedeteít és az Ó akaratafolyt/lll vúsza fog­ja áJJÍlIJni ób!l ás; isteni áll8potukba. hogymaga a vUlig is az 6ú­ze mRIÓ mrmkdjává vIlljék.

Az ősi Ab"dosz békeJe

162 Az e9yiptomi templomok titkos sze..tarlásai

174 Az ősi miszfét"il-'mok

189 DendeJAah templomában

202 Kar't\aki tlapok

216 Kar'tlaki éjszakák

230 "Találkozásom egy adeph"ssal

241 Az adeph~s ~zet\ete

255 é.pilógl.-t5

264