of 13 /13
1 PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL A hazai és nemzetközi pszichológiai, neuropszichológiai kutatásoknak köszönhetően egyre szélesebb ismerettel rendelkezünk a diszlexiás gyermekek tanulási-tanítási problémáiról (Csépe, 2006; Gyarmathy, 2007; 2010; 2012). A tanulási folyamatot kísérő megpróbáltatásaik miatt jogosan keresik a zene felszabadító erejét a művészeti nevelésben. Szép számmal tanulnak zenét országszerte az alapfokú művészetoktatási intézményekben. Pályakezdő (zeneiskolai) tanárként 1 tanulási zavarral küzdő gyermekeket is tanítottam. Különféle pedagógiai módszerek kipróbálása mellett a zenetanulásukat mégis kudarcok és sikertelenségek kísérték. Éppen úgy meg kellett küzdeniük egy-egy zenemű megszületéséért, mint a mindennapi olvasásért vagy írásért. Elmaradásuk a hangszeres és az elméleti órákat egyaránt érintette. Alacsonyabb önértékelésük és frusztráltságuk miatt többen hagyták abba sajnos egy-két év után a hangszertanulást. Hogyan legyen hát a zene mindenkié? A tapasztalataim alapján fogalmazódott meg bennem, hogy talán a náluk diagnosztizált tartós és súlyos részképesség-zavar 2 lehet a fő oka annak, hogy - az olvasáshoz hasonlóan - a kottában is nehezen tájékozódnak, és gondot okoz számukra egy-egy hangszer technikájának elsajátítása is. Feltételezésem bizonyítására és módszertani lehetőségek keresésére irányult az a vizsgálat 3 , 1 1998-2008. között Szentgotthárdon, egy Vas megyei kisváros zeneiskolájában tanítottam. Jelenleg a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgozom. 2 A 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, akik egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). 3 A pedagógiai vizsgálatot a 2006/2007-es tanévben a győri NYME Apáczai Csere János Kar gyógypedagógia szakos hallgatójaként végeztem Dr. Bolla Veronika irányításával. A tanulmány azonos című korábbi megjelenése In: Fejlesztő Pedagógia 19. 3.sz. 57-61.

PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI

  • Author
    dotram

  • View
    220

  • Download
    3

Embed Size (px)

Text of PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI

  • 1

    PALATIN KRISZTINA

    A ZENETANULS NEHZSGEI TANULSI ZAVARRAL KZD GYERMEKEKNL

    A hazai s nemzetkzi pszicholgiai, neuropszicholgiai kutatsoknak

    ksznheten egyre szlesebb ismerettel rendelkeznk a diszlexis gyermekek

    tanulsi-tantsi problmirl (Cspe, 2006; Gyarmathy, 2007; 2010; 2012). A

    tanulsi folyamatot ksr megprbltatsaik miatt jogosan keresik a zene

    felszabadt erejt a mvszeti nevelsben. Szp szmmal tanulnak zent

    orszgszerte az alapfok mvszetoktatsi intzmnyekben. Plyakezd

    (zeneiskolai) tanrknt1 tanulsi zavarral kzd gyermekeket is tantottam.

    Klnfle pedaggiai mdszerek kiprblsa mellett a zenetanulsukat mgis

    kudarcok s sikertelensgek ksrtk. ppen gy meg kellett kzdenik egy-egy

    zenem megszletsrt, mint a mindennapi olvassrt vagy rsrt.

    Elmaradsuk a hangszeres s az elmleti rkat egyarnt rintette. Alacsonyabb

    nrtkelsk s frusztrltsguk miatt tbben hagytk abba sajnos egy-kt v

    utn a hangszertanulst. Hogyan legyen ht a zene mindenki?

    A tapasztalataim alapjn fogalmazdott meg bennem, hogy taln a nluk

    diagnosztizlt tarts s slyos rszkpessg-zavar2 lehet a f oka annak, hogy -

    az olvasshoz hasonlan - a kottban is nehezen tjkozdnak, s gondot okoz

    szmukra egy-egy hangszer technikjnak elsajttsa is. Felttelezsem

    bizonytsra s mdszertani lehetsgek keressre irnyult az a vizsglat3,

    1 1998-2008. kztt Szentgotthrdon, egy Vas megyei kisvros zeneiskoljban tantottam. Jelenleg a Vas Megyei Pedaggiai Szakszolglatnl dolgozom. 2 A 2011. vi CXC. trvny 4. 25. alapjn sajtos nevelsi igny gyermekek, akik egyb pszichs fejldsi zavarral kzdenek (pl. diszlexia, diszgrfia, diszkalkulia). 3 A pedaggiai vizsglatot a 2006/2007-es tanvben a gyri NYME Apczai Csere Jnos Kar gygypedaggia szakos hallgatjaknt vgeztem Dr. Bolla Veronika irnytsval. A tanulmny azonos cm korbbi megjelense In: Fejleszt Pedaggia 19. 3.sz. 57-61.

  • 2

    melyet a szentgotthrdi SZOI Takcs Jen Alapfok Mvszetoktatsi

    Intzmnyegysgben vgeztem.

    A vizsglatokkal a kvetkez krdsekre kerestem a vlaszt:

    1. Tanulsi zavarral kzd gyermekek zenei teljestmnye milyen mrtkben tr

    el attl a teljestmnytl, ami egybknt letkoruk, zenei adottsgaik s a

    zenetanulsra fordtott veik alapjn elvrhat lenne?

    2. A tanulsi zavar jellemz tnetei (vizulis s auditv szlels zavara,

    figyelem, emlkezet, szerialits gyenge szintje, fejletlen motorikum) hogyan

    befolysoljk zenetanulsukat?

    3. Az olvass-rsban fellp tpushibk elfordulnak-e akkor is, ha kottt rnak

    vagy kottt olvasnak?

    4. A zenei feladatok feldolgozshoz is hosszabb idre van-e szksgk, mint

    tanulsi zavarral nem kzd trsaiknak?

    Elmleti httr

    A tanulsi zavar htterben az agyi feldolgoz-rendszerek eltr fejldse ll.

    Az rs szempontjbl kiemelt szerepe van a frontlis (homloki) agyi

    terleteknek, a bal temporlis (halntki) terletnek, illetve a bal s jobb oldali

    parieto-occipitlis-temporlis (fali-nyakszirti-halntki) terletnek. Ez utbbi

    helyen az olvass s rs plyi sszekapcsoldnak, emiatt a diszlexia gyakran a

    diszgrfival egytt jelenik meg (Cspe, 2005). A kt agyflteke termszetes

    aszimmetrija diszlexisoknl nem jelenik meg, nluk a halntki lebeny hts

    terletei azonos nagysgak mindkt oldalon (Cspe, 2006). A vizulis s

    auditv feldolgoz-rendszerhez tartoz terleten a magnocellulris sejtek4 a

    normlnl kisebbek (Cspe, 2005). A fali lebenynek kiemelt szerepe van a

    matematikai kpessgek fejldsben (Mrkus, 2000).

    4 A hallsi s ltsi modalitsban a szenzoros plya egyik kreg alatti struktrjnak sejtcsoportja (Cspe, 2005)

  • 3

    Az aktv zenlst ppoly szles, mind a ngy agyi lebeny aktivitst ignyl

    mkds ksri, mint az olvass, rs s szmols folyamatt. A zene

    dominnsan a jobb agyflteke tulajdonsga, de zenlskor mindkt terleten

    nagyobb az aktivits. A hangmagassg, hangszn s harmnik rzkelst a

    jobb agyflteke, a ritmusrzket, metrumrzket a bal agyflteke vezrli. A

    dallamok auditv szlelsrt a jobb agyflteke halntki terlete, a

    hangmagassg rzkelsrt a homloki lebeny krgi terlete a felels (Hmori,

    2002). Zenepszicholgiai kutatsok bizonytjk, hogy a zennek nincs

    kzpontja, terlete a zenei nevels hatsra n, ers plaszticitssal br (Lacz,

    2002). Minl magasabb szinten mveli az ember a zent, gy veszi inkbb

    ignybe a bal agyfltekt is. Klnsen azok, akik a zenetanulst htves koruk

    eltt kezdtk. A zenszek nagyobb bal agyfltekei aktivitst mutatnak, mint a

    nem zenszek, mert zenlskor szmos terlet aktv mind a kt oldalon (Pap,

    2002).

    A vizsglatok

    A vizsglatokat 2007 tavaszn vgeztem. Ebben az idben ngy tanulsi

    zavarral kzd gyermek tanult iskolnkban zent (1. tblzat). Folyamatosan

    figyeltem elmleti s hangszeres fejldsket. Zenei tevkenysgk nyomon

    kvetse cljbl rsbeli, szbeli s zenehallgatsi feladatlapot lltottam ssze

    (1. bra). A feladatsort nyolc gyermekkel vgeztettem el, kzlk ngy tanulsi

    zavarral kzdtt, ngy pedig tipikus fejlds volt. A kontroll gyermekek

    kivlasztsnl az albbi szempontokra figyeltem:

    1. letkori egyezs

    2. nembeli egyezs

    3. rtelmi kpessg szerinti megfelels /a kzismereti teljestmny alapjn/

    4. hangszertpus szerinti egyezs /a megszlaltats mdja azonos/

    5. a zenetanulsra fordtott vek szma

  • 4

    6. az alapvet zenei adottsgok hasonlsga

    diagnzis

    letkor zenetanuls ideje

    hangszer

    diszgrfis tanul

    10; 0 2 v furulya

    diszlexis tanul

    11; 10 3 v furulya

    diszgrfis-diszlexis tanul

    18; 3 7 v szintetiztor

    diszgrfis-diszlexis-diszkalkulis tanul

    17; 0 7 v zongora

    1. tblzat: A ngy tanulsi zavarral kzd gyermek

    A vizsglatokra mjus s jnius hnapban kerlt sor: tanulnknt kt egymst

    kvet napon a dlutni rkban. Egyszerre egy tanult vizsgltam, a vizsglat

    ktszemlyes helyzetben trtnt. A tanulsi zavarral kzd s kontroll gyermek

    vizsglata azonos napon volt. Az els napon az rsbeli s zenehallgatsi

    feladatok, a msodik napon a szbeli s hangszeres feladatok kerltek sorra. A

    feladatok kztt tbb sznetet is tartottunk.

    A vizsglat sorn alkalmazott eljrs

    A feladatsorok a gygypedaggiai vizsglatoknl hasznlt olvaslapok5

    mintjra kszltek (1. bra). A feladatoknl mrtem a felhasznlt idt s

    jelltem a hibaszmot is. Mivel a vizsglt gyermekek letkora klnbz volt,

    *-gal jelltem azokat a feladatokat, amelyek a magasabb osztlyfok

    kvetelmnyre pltek, gy a zeneiskola harmadik osztlytl volt ktelez.

    5 Hasonlan a Meixner Ildik ltal sszelltott olvaslapokhoz. In: Juhsz gnes (szerk.)(2007): Logopdiai vizsglatok kziknyve. Logopdia Kiad, Budapest 100-105.

  • 5

    1. bra: Rszletek a feladatlapokbl

    Az albbi zenei terleteket vizsgltam:

    1.Ritmika

    Ritmusismeret: ritmusok felismerse kottakprl s halls utn

    Ritmusrzk: temhangslyos vers ritmizlsa s verssorok ismteltetse6

    Metrumrzk: zenehallgats alatt a zenem metrumnak megllaptsa

    Az auditv vizulis szlels, auditv-vizulis emlkezet, vizuomotoros

    koordinci, skbeli s idbeli orientci, szerialits7 helyes mkdse

    szksges a ritmikai feladatok elvgzshez.

    2. Zenei hangok ismerete

    Az aktv zenls, a kottaolvass alapja a zenei hangok helynek pontos ismerete.

    Mindennek htterben a vizulis szlels, vizulis alak-httr megklnbztets,

    trbeli s skbeli orientci s a vizulis emlkezet szintje ll. Klnbz

    hangszerek tanulsa megkvnja a tbb kulcsban trtn kottaolvasst.

    6 A beszdritmus szlelsnek vizsglatra irnyul GMP14 feladaton alapul. A diagnosztikt dr. Gsy Mria fejlesztette ki, clja a beszdpercepcis zavar feldertse, s a terpia meghatrozsa. In: Gsy Mria (2006): GMP-diagnosztika. A beszdszlels s a beszdmegrts folyamatnak vizsglata, fejlesztsi javaslatok, Nikol Kkt, Budapest 7 A dolgok egymshoz val viszonya, sorrendje.

  • 6

    3. Zenei rs: kottzs s kottamsols

    A vizulis szlels, vizulis alak-httr megklnbztets, szerialits, skbeli

    orientci megfelel mkdse szksges ahhoz, hogy a gyermek a

    vonalrendszerben tjkozdni tudjon, kpes legyen finomabb rszletek,

    eltrsek megklnbztetsre.

    4. Zenei olvass: nekes s hangszeres laprl olvass

    5. Zenei emlkezet: ritmusgyakorlat s zenem hangszeres memorizlsa

    6. Hangfelismers, zenei rzkenysg: auditv tpus ingerek szlelsnek

    felmrse (zrejek, hangsznek, gpek, hangszerek, emberi s llati hangok)8,

    tovbb zenei karakterek meghatrozsa

    A vizsglat eredmnyei

    A feladatok rtkelse a hibaszm folyamatos feltntetsvel trtnt. Az

    sszests rmutatott arra, hogy a tanulsi zavarral kzd gyermekek tlagosan

    htszer annyi hibt kvetnek el a feladatvgzs sorn, mint kontroll trsaik (2.

    bra). A nagymrtk hibzs azonban nemcsak a zenetanuls kezdetn jelents,

    akkor is fennmarad, ha a tanulk az alapfok zenei kpzst mr befejeztk. A

    tovbbiakban a magas hibzs okait rszletezem.

    2. bra: A vizsglati eljrs sorn elkvetett hibk sszehasonltsa

    8 A feladatokhoz az albbi hanganyagot hasznltam fel: Szaitzn Gregorits Anna (1992): Vilgunk hangjai. Alex-Typo Kiad, Budapest Mendlyn Kiss Ceclia (1999): Ide hallgass! Zenehallgats alapfokon I. /Hangkazetta s munkafzet/ Fvrosi Pedaggiai Intzet kiadsa, Budapest

    0

    50

    100

    150

    200

    tanulsi zavar kontroll

    hiba

    hiba

  • 7

    A vizulis szlels zavara gyengti a kottaolvasst: tvonalas kottban

    nehezebben ismerik fel a ritmusokat s a zenei hangokat. A tvesztsek mg

    nagyobb arnyban fordulnak el akkor, ha a tanulsi zavar klnbz tpusai

    kombinldnak.

    Halls utn nehezebben azonostanak hangokat, hangtpusokat, mint kontroll

    trsaik, de kisebb arnyban, mint vizulis szlelsnl: termszethangokat,

    beszdhangokat, testrszek, eszkzk, hangszerek hangjait ismerik fel valamivel

    gyengbben, a zenei karaktereket viszont ugyanolyan jl hatrozzk meg (3.

    bra). Nem hagyhatjuk figyelmen kvl, hogy zeneiskolban az auditv terlet

    fejlesztse elsdleges.

    3. bra: A hangfelismers s a zenei rzkenysg feladatainak hibaszm szerinti sszehasonltsa Mind hangszeres, mind elmleti rn hamarabb elfradnak, figyelmket

    kevesebb ideig tudjk fenntartani, s ez rontja teljestmnyket. A figyelem-

    megosztst ignyl feladatoknl lnyegesen gyengbben teljestenek, mint

    kontroll trsaik.

    A 4. bra magas hibaszma mutatja, hogy emlkezetk zenei tevkenysg

    kzben is gyengbb.

    05

    1015202530354045

    tanulsi zavar kontroll

    hiba

    vizulis emlkezet

    audit v emlkezet

    0

    10

    20

    30

    40

    50

    tanulsi zavar kontroll

    hiba

    hangfelismers

    zenei rzkenysg

  • 8

    4. bra: A vizulis s auditv emlkezet vizsglatra irnyul feladatok hibaszm szerinti sszestse Hangszeren zenemvet hrom-ngyszer annyi id alatt tanulnak meg kotta

    nlkl, mint tipikus fejlds trsaik. A tanulsi folyamat sorn a helyrehozott

    hibk utn ms, addig nem tapasztalt helyeken jabb hibk jnnek ltre, a

    teljestmnyk nagyon visszaesik. Azok a tanulk, akiknl a diszgrfia

    diszlexival, illetve diszlexival s diszkalkulival egytt fordul el, kottakprl

    alig tudnak jtszani. Zenemvet csak az eljtszs s a kottaolvass szoros

    sszekapcsolsval, szinte csak utnzssal tanulnak.

    A szolmizcis hangok sorozatt elbb s pontosabban sajttjk el, mint a

    trzshangokt, viszont hangnvvel jobban nekelnek kottrl, mint szolmizlva.

    A zenetanulsra fordtott idvel prhuzamosan javul a teljestmnyk, de kevert

    sorrendben a hangokat mg tbb v zenetanuls utn is tvesztik, ez a tanulsi

    zavar valamennyi tpusra rvnyes.

    Szmos hang- s ritmushiba miatt gyenge a hangszeres laprl olvassuk.

    Hangszertpustl fggetlenl a kvetkez hibk fordulnak el a leggyakrabban:

    hangcserk a vonaltveszts miatt; nem ismerik fel a ritmikai elemeket,

    tkrolvass miatt ppgy tvesztik, mint hangszer nlkli ritmizlsnl, a

    ritmusok trtelmezse s a hangok keresglse miatt eltnik a temp, a ritmus,

    felismerhetetlenek a dallamfordulatok. Zongorn a laprl olvasst tovbb

    nehezti a kt kulcsban val tjkozds: mg tanulsi zavarral kzd gyermekek

    kln-kln olvassk a kt kulcs hangjait, kontroll trsaik ht v zenetanuls

    utn ezt egyszerre teszik.

    Problmt jelent, ha a hangok helyt nekik kell elhelyezni a vonalrendszerben.

    Tvesztik a klnbz regisztereket, a hangok helye rgtn nem jelenik meg

  • 9

    elttk, szmolssal, a sorrend segtsgvel helyezik vonalrendszerbe a

    hangokat, ami miatt feladatmegoldsuk is jelentsen lelassul. Basszus-kulcsban

    rosszul olvasnak, rendszeresen keverik a kt kulcs hangjait.

    A fejletlen finommotorika kvetkeztben rott munkik rendezetlenek. Az 5-8.

    brkon lthat kottakpek a vizsglati anyag pldi9. A tanulk szolmizcis

    hangokat kottztak vonalrendszerbe. Zenei rsuk tpushibi a kvetkezk:

    1. A vonal-vonalkztarts bizonytalan, sokszor kvetkezetlen, emiatt

    sszetveszthetk a hangok.

    2.A ritmikai elemek szra gyakran ellenttes oldalon van s ellenttes irnyba

    nz, pontatlanok a kapcsolsok.

    3. A regiszterek hibs szlelse miatt oktvval magasabbra, vagy mlyebbre

    kerlnek hangok.

    4. Sok javtssal dolgoznak.

    5. Hangokat hagynak ki, illetve toldanak be.

    6. Kottzsuk nagyon lass, a 8. brn lthat kotta 8 perc alatt kszlt el.

    5. bra: A diszgrfis tanul kottakpe

    9 A feladat forrsa alacsonyabb nehzsgi fokon a kvetkez helyen tallhat: J. Irsai Vera (szerk.) (1953): Szolfzs pldatr. Alsfok. I. ktet, Editio Musica. Budapest 102., magasabb fokon: Tegzes Gyrgy (2001): Htfok olvasgyakorlatok I-II. Nemzeti Tanknyvkiad, Budapest 114.

  • 10

    6. bra: A diszlexis tanul kottakpe

    7. bra: A diszlexis-diszgrfis tanul kottakpe

    8. bra: A diszlexis-diszgrfis-diszkalkulis tanul kottakpe

    A finommotorika neheztettsge nemcsak a kottzsban nyilvnul meg: a

    vizsglt gyermekek valamennyien olyan hangszeren jtszanak, amely a kz

    rszrl nem kvn millimter pontossg finommotoros koordincit

    (ellenttben a vons hangszerekkel).

    A tanulsi zavarral kzd gyermekeknek a vizsglatban szerepl feladatok

    megoldshoz tlagosan msflszer annyi idre volt szksgk, mint kontroll

    trsaiknak (9. bra). Ez az arny mind a szbeli, mind az rsbeli feladatokra

    jellemz.

  • 11

    020406080

    100120140

    tanulsi zavar kontroll

    id (perc)

    id (perc)

    9. bra: A vizsglati eljrs feladataihoz felhasznlt id tlaga Kvetkeztetsek A vizsglattal arra a krdsre kerestem a vlaszt, hogy tanulsi zavarral kzd

    gyermekeknek milyen nehzsgeik addnak zenei tanulmnyaik sorn.

    Feltteleztem, hogy a tanulsi zavar tnetei a zenetanuls folyamatt is

    befolysoljk, s neheztik nluk a zenei rst, olvasst s a hangszertanulst.

    Ritmusrzkk gyengbb, vizulis szlelsi zavar miatt ponttalanul

    tjkozdnak a kottban, a hangok sorrendjt nehezebben jegyzik meg.

    Grafomotoros nehzsgk kvetkeztben kottarsuk bizonytalan, vizulis s

    auditv emlkezetk gyenge, tbbnyire utnzs segtsgvel tanulnak meg

    hangszeres darabokat. Hamarabb elfradnak, rvidebb ideig tudjk figyelmket

    fenntartani. A zenei feladatok elvgzshez is jval tbb idre van szksgk,

    ez a hibzs mrtkt mgsem oldja, tlagosan htszer annyi hibval dolgoznak,

    mint tanulsi zavarral nem kzd trsaik.

    A vizsglati eljrs lehetsget adott a zent tanul, tanulsi zavarral kzd

    gyermekek szlesebb szemlyisg-struktrjnak feltrkpezsre. Az

    eredmnyek rvilgtanak azokra a problmkra, amelyek neheztik krkben a

    hagyomnyos mdszerekre pl zeneoktatst.

  • 12

    Vannak azonban olyan, a gygypedaggiai, zeneterpiai gyakorlatban hasznlt

    eszkzk, eljrsok, melyek hasznlatval segteni lehetne zenei oktatsukat. A

    sznes kotta bevezetsvel, a vonalkzk kitgtsval, ersebb tnus

    nyomtatssal, lgz, fj s artikulcit fejleszt gyakorlatokkal, tnccal,

    mozgssal, brzolssal, az elmleti s hangszeres gyakorlatok teljes

    sszeillesztsvel, j mdszertani lpse kidolgozsval el kell rnnk, hogy a

    zeneiskolban ne kzdjenek (zene)tanulsi zavarral. Zenlni csak szvvel-

    llekkel lehet, csakis gy rdemes!

    2015. augusztus

    Felhasznlt irodalom:

    CSPE VALRIA (2005): Kognitv fejlds-neuropszicholgia. Gondolat Kiad,

    Budapest

    CSPE VALRIA (2006): Az olvas agy. Akadmiai Kiad, Budapest

    DR. GYARMATHY VA (2007): Diszlexia. A specifikus tantsi zavar. Llekben

    Otthon Kiad, Budapest.

    DR. GYARMATHY VA (2010): Diszlexis tanulkrl felsfokon. Magyar

    Tudomnyos Akadmia Pszicholgiai Kutatintzet, Budapest

    DR. GYARMATHY VA (2012): Diszlexia a digitlis korszakban. Mszaki Kiad,

    Budapest

    HMORI JZSEF (2002): Az emberi agy s a zene. In: Hang s llek. j utak a zene

    s trsadalom kapcsolatban. Magyar Zenei Tancs, Budapest, 40-42.

    LACZ ZOLTN (2002): Zenepedaggia s trsadalom. In: Hang s llek. j utak a

    zene s trsadalom kapcsolatban. Magyar Zenei Tancs, Budapest, 83-94.

    MRKUS ATTILA (2000): A matematikai kpessgek zavarai. In: Illys Sndor

    (szerk.): Gygypedaggiai alapismeretek. ELTE Brczi Gusztv Gygypedaggiai

    Tanrkpz Fiskolai Kar, Budapest, 279-307.

    PAP JNOS (2002): Hang-ember-hang.Vince Kiad, Budapest

  • 13

    A szerzrl Palatin Krisztina gygypedaggus (Nagycsoportosok szrvizsglata, iskolba lpshez szksges kszsgek vizsglata, fejleszts vodsok krben) (Vas Megyei Pedaggiai Szakszolglat Szombathelyi Tagintzmny)