34
1. AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁS, A FUVARJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE A fuvarjog fejlődése Fuvarozásról -ha jogi értelemben használjuk a fogalmat- akkor és attól lehet beszélni, ha és amikor elválik az áru tulajdonos és a szállítást végző vállalkozó személye, vagyis a munkamegosztás eljut egy meghatározott fejlődési szintre, a jog pedig alkalmas arra, hogy a tulajdonjog szabályaival elválassza, az árucsere jogi technikáival pedig összekapcsolja a gazdasági folyamatokat. Az ipari forradalom által kiváltott minőségi fejlődést megelőző szakaszban tovább éltek olyan évszázados technikák,, mint a közös hajókár, a „carta partita”, a helyenként és esetenként felbukkanó „receptum” gondolata, illetve elvétve megjelentek a közfuvarozói státus elődei a (postakocsi, az angol jogban a „common carrier” és a szállítmányozó elődje a Frachter). A fordulatot a három alapvető fuvarjogi irány - a klasszikus vasúti fuvarjog - a tengerjog - a szárazföldi fuvarjog elválását az ipari forradalom és ezzel párhuzamosan megindult polgárosodás hozta. Tengeri fuvarjog A fuvarjog fejlődésének egyik meghatározó iránya a tengeri fuvarjogi struktúrák megszületése. Ez az irány felhagyott a római jog által vázoltakkal és egy teljesen eltérő szemlélet és jogi technika az angolszász jog közvetítője volt. A fejlődés lényegének két tényezője: - a kockázatelosztási technikák kialakulása - és a különleges ügyleti formák A kockázatelosztás általános fuvarjogi technikája a fokozott felelősség már a római jog időszakában kialakult (receptum nautarum). Sajátos konstrukciója képezte a hajós felelősségének centrumát, de ismert volt az „áruk kidobásáról szóló rhodosi törvény is”. 1

Osszef Jog

Embed Size (px)

DESCRIPTION

jog

Citation preview

Page 1: Osszef Jog

1. AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁS, A FUVARJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE

A fuvarjog fejlődése

Fuvarozásról -ha jogi értelemben használjuk a fogalmat- akkor és attól lehet beszélni, ha és amikor elválik az áru tulajdonos és a szállítást végző vállalkozó személye, vagyis a munkamegosztás eljut egy meghatározott fejlődési szintre, a jog pedig alkalmas arra, hogy a tulajdonjog szabályaival elválassza, az árucsere jogi technikáival pedig összekapcsolja a gazdasági folyamatokat.

Az ipari forradalom által kiváltott minőségi fejlődést megelőző szakaszban tovább éltek olyan évszázados technikák,, mint a közös hajókár, a „carta partita”, a helyenként és esetenként felbukkanó „receptum” gondolata, illetve elvétve megjelentek a közfuvarozói státus elődei a (postakocsi, az angol jogban a „common carrier” és a szállítmányozó elődje a Frachter).

A fordulatot a három alapvető fuvarjogi irány- a klasszikus vasúti fuvarjog- a tengerjog- a szárazföldi fuvarjog elválását az ipari forradalom és ezzel párhuzamosan megindult polgárosodás hozta.

Tengeri fuvarjog

A fuvarjog fejlődésének egyik meghatározó iránya a tengeri fuvarjogi struktúrák megszületése.

Ez az irány felhagyott a római jog által vázoltakkal és egy teljesen eltérő szemlélet és jogi technika az angolszász jog közvetítője volt.

A fejlődés lényegének két tényezője:- a kockázatelosztási technikák kialakulása- és a különleges ügyleti formák

A kockázatelosztás általános fuvarjogi technikája a fokozott felelősség már a római jog időszakában kialakult (receptum nautarum). Sajátos konstrukciója képezte a hajós felelősségének centrumát, de ismert volt az „áruk kidobásáról szóló rhodosi törvény is”.

A hajós felelősségének korlátozása lényegében a hajó értékére redukálása.A hajós kockázatcsökkentésének folytatása a felelősségkorlátozó klauzulák törvényesítése a

„Brüsszeli egyezmény”.A folyamat vége az 1978-ban megalkotott, de csak 1994-ben hatályba lépett „Hamburgi

egyezmény” volt, mely a hajós felelősségét a kockázattal arányos szintre emelte.

A különleges struktúra másik tényezője a speciális ügyleti formák a hajós elismervénnyel (bill of lading), és a hajósbérleti szerződéssel (charter party) létrejövő ügyletek.

Vasúti fuvarjog

A szárazföldi vasúti hálózatok kialakulásával az ipari forradalom időszakában teremtődtek meg igazán a személyek és javak tömeges, rendszeres és szervezett továbbításának technikai és műszaki feltételei a vasutak helyettesíthetetlen és nélkülözhetetlen szolgáltatásaival. (közfuvarozás)

A vasúti közlekedés uralkodóvá válása egy hosszantartó fejlődés következménye volt, melynek eredményeként egy különleges struktúra jött létre.

1

Page 2: Osszef Jog

A vasúti fuvarjogot az állami-közhatalmi előreszabályozás szinte kizárólagos uralma, és a felek szerződési autonómiájának majd teljes hiánya jellemezte.

A létrejött struktúra pikantériája, hogy olyan korszakban (a szabad versenyes piacgazdaságban) alakult ki, amikor éppen ez a forma ellentétben állt az akkori (állami beavatkozást megjelenítő) ilyetén szabályozási technikával.

Az ellentét csak látszólagos, ugyanis éppen a szabadság az ami a szabad verseny korlátok közé szorítását igényli.

A XIX. század közepétől a vasutak versenytárs hiányában, méretüket, működési szervezettségüket és politikai hátországukat tekintve a gazdasági monopólium helyzetébe kerültek. (helyettesíthetetlenek voltak)

Ezek a tényezők jelentették együttesen a vasúti fuvarozás közszolgáltató tevékenységét. A klasszikus vasúti fuvarjogi struktúra tényezőiKözszolgáltatási elemek:- a szolgáltatás iránti igény folytonos és állandó- a szolgáltatás helyettesíthetetlen- a vasút gazdasági erőfölénye- a vasút szervezeti tulsúlya- katonai szempontok

Jogintézményi tényezők:- összetett tárgy- láncszerű struktúra- harmadik fél javára szól- tömegszerűség- veszély- és kockázatelosztás

Technológiai sajátosság:- zárt, monoton kényszerpálya- nagy földrajzi kiterjedés- hálózatszerűség- standard teljesítmények- fokozott biztonsági követelmények

A klasszikus vasúti fuvarjog struktúrájaA szabályozás módszere:

- állami eredet (vagy jóváhagyás)- díjszabási elv:

normatív elv (egyenlő elbánás) nyilvános (meghirdetés) struktúrált (többrétegű) komplex (teljeskörű)

- technikája: kogens (kényszerítő) kazuisztikus (részletező)

A vasúti fuvarjog fejlődésének első lépcsőfokai a falragaszokon közzétett fuvarozási feltételek voltak.

2

Page 3: Osszef Jog

A vonalakat később megvásároló osztrák kormány ezeket un. Határozmányokba, Hirdetményekbe foglalta, melyek a későbbi vasúti díjszabások és üzletszabályzat elődei voltak.

1853-ban osztrák üzletszabályzat, majd a fuvarozási feltételek „államosításának” jogivá válásának döntő momentuma az 1851 évi „vasúti üzletrendtartás” volt, mely előírta, hogy a vasutak által kiadott fuvarozási feltételeket az illetékes miniszterhez kell jóváhagyás végett felterjeszteni. Az 1857-es üzletszabályzat már így készült.

A vasúti fuvarjog fejlődésének meghatározó láncszeme az 1893. január 1-el hatályba lépő első Berni egyezmény volt.

Ekkor fogalmazták meg, hogy sem a közönség, sem a vasutak szempontjából nem kívánatos az, ha a belföldi jog a nemzetközi szabályozástól lényegesen eltér.

1980-ban Bernben megszületett a CIM és CIV egyezmény utóda a COTIF (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény), melynek „B” függeléke a CIM.

1951ben került kiadásra a VÁSZ, 1954. január 1-én lépett hatályba az SZMGSZ (Megállapodás a nemzetközi vasúti árufuvarozásról), melyből Magyarország 1991-ben kivált.

A szállítmányozás joga

Már a 13. században megjelentek a szállítmányozók igazi „jogelődjei” a „Frahter”-ek, akik mai értelemben vett szállítmányozói funkciókat láttak el, s elsősorban a bankok és kereskedők fő támaszaként tevékenykedtek.

Megszervezték, irányították és felügyelték a külföldre induló szekér-vonatokat, elintézték a vámok és különféle adók befizetését, okmányokat állítottak ki, s beszedték az áru ellenértékét az átvevőtől. Elnevezésük később „speditőrre” változott.

Az áruelosztás rendszere

Az áruelosztás rendszere a társadalmi újratermelés forgalmi szférájában funkcionál, rendeltetése az, hogy a termelő, forgalmazó, fogyasztó között fennálló fizikai és alanyi elkülönültséget feloldja.

Alanyi elkülönültség azt jelenti, hogy a gazdasági folyamatokban önálló, a jog által egymástól elválasztott tulajdonosként, a gazdaság autonóm szereplőiként vesznek részt a vállalatok, szövetkezetek, társaságok, magánszemélyek, s közöttük a kapcsolatokat az áruviszonyok alapján a szerződések (adásvétel, szállítási szerződés) szervezik, hozzák létre, alakítják ki.

A jogügyletek összessége az áruforgalom alrendszere, melynek funkciója az alanyi, érdekeltségi elkülönültségek feloldása.

A fizikai elkülönültség abban nyilvánul meg, hogy az újratermelés folyamatában a közreműködők között térbeli távolság, időbeli ütemkülönbség, és árukezelési igény mutatkozik.

A javak fizikai áramlását biztosító folyamatokat integráló fizikai elosztási alrendszert, s az azokat indukáló, a tulajdonos változást realizáló áruforgalmi alrendszert együttesen áruelosztási rendszernek nevezzük.

Az árutovábbítás fogalma és változásai

Az árutovábbítás fogalomkörébe beletartozik a fuvarozás, a jármű rendelkezésre bocsátása, a jármű bérlete, a szállítmányozás, komplex árutovábbítás és a logisztikai vállalkozás.

3

Page 4: Osszef Jog

- „Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.”

A jármű bérlete:- Dologbérlet: „Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.”- Haszonbérlet: „Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog (jármű) időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.”

A jármű rendelkezésre bocsátása:„Gépjármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződésben az üzembentartó meghatározott

számú, teherbírású, típusú és jellegű gépjárművet bocsát a megrendelő rendelkezésére: az árutovábbítási feladatokat a megrendelő határozza meg és közli agépjármű vezetőjével.”

A komplex árutovábbítás az áru térbeli mozgásának egy szerződésbe foglalását jelenti.„Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény

továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.”

Az árutovábbítás legteljesebb változatát a logisztikai vállalkozás képezi, amely a komplex árutovábbításhoz hasonlóan nem önálló, „sui generis” szerződéstípus, hanem vegyes szerződés.”

BérletRendelkezésre bocsátás

fuvarozásKomplex árutovábbítás és szállítmányozás

Logisztikai vállalkozás

JárműhasználatKözlekedési

feladatokMegőrzés, eljuttatás

Teljes áramlásEllátási

funkciókAz árutovábbítás változatai

Az árutovábbítás jogi szabályozásának rendszere

Az árutovábbításnak két fő vonulata figyelhető meg:

- a zárt továbbításra épülő, feltételrendszerében, kereskedelmi és jogi kondícióiban szigorúan és részletesen szabályozott jogi technikát alkalmazó

- az adott feladathoz igazodó, műszaki-technikai paramétereit tekintve heterogén, kereslet-kínálat hatásait kondícióiban is követő, az önszabályozást preferáló változat.

A belföldi árutovábbítás szabályozása

A belföldi árutovábbítás életviszonyait szabályozó jogszabályok és jogi eszközök három fő csoportba sorolhatók:

A jogszabályi szint Az intermedális szabályozási szint

4

Page 5: Osszef Jog

Az árutovábbítási szerződések

A jogszabályi szint meghatározó elemei a törvények. (Ptk. Általános előírásai)

Törvények (személyiség, tulajdonjog, kötelmi kapcsolat, járműbérlet, szállítmányozás stb.)VÁSZ HÁSZ LSZ KÁSZ

VÁSZ: A Vasúti Árufuvarozás SzabályzataHÁSZ: A Hajózás Árufuvarozási SzabályzataLSZ: A Légi Fuvarozás Szabályzata

Mindhárom jogszabály közös jellemzője, hogy szabályzat, vagyis:- Teljeskörű szabályozást valósít meg, és kombinálja, vagyis több-kevesebb hűséggel

magában foglalja a más jogszabályokban már megfogalmazott előírásokat.- Kevés teret enged a felek autonómiájának, mert szabályozási technikáját a kogencia

jellemzi (a felek ezektől az előírásoktól közös megegyezéssel sem térhetnek el).- Belső struktúrájuk a klasszikus hárompólusú szerkezetett követi, és intézményviláguk

is konzervatívnak mondható.

KÁSZ: A Közúti Árutovábbítási SzerződésekrőlNem szabályzati jelleggel készült, tehát csupán azokat az előírásokat foglalja magába,

amelyeket a Ptk. Nem tartalmaz, és a felek önszabályozó jellegű szerződéseivel sem rendezhetők.

Nem csak a fuvarozás, hanem közúti árutovábbítási változat (rendelkezésre bocsátás, bérlet) legalapvetőbb előírásait is tartalmazza.

Az intermedális szabályozás funkciója, hogy közvetítsen a magasabb szintű szabályozás és a konkrét szerződési feltételek között. Szinte kiszorítják a konkrét szerződéseket, az autonómiát igénylő változatoknál viszont az állami szabályozást szorítják háttérbe.

- Díjszabások (áralkalmazási feltételek) tartalmazzák: A fuvarozásra vonatkozó jogi előírásokat A fuvarozásra vonatkozó kiegészítő határozmányokat A fuvardíjak kiszámításának előírásait Konkrét fuvardíjakat, díjtételeket, mellékdíjakat, pótdíjakat

stb.- Az általános szerződési feltételek (funkciója megegyezik a díjszabásokkal)

ÁSZF-eket a szolgáltató állítja össze és hirdeti meg saját belátása szerint

Az ÁSZF-ek a díjszabásokkal ellentétben egyoldalúak (nem mindkét fél részére tartalmaz szerződési feltételeket, ezért hatósági jóváhagyáshoz kötött és a Ptk. lehetővé teszi az egyoldalú, indokolatlan előnyöket tartalmazó ÁSZF-ek bíróság előtti megtámadását.)

- Az irányelvek és más jogi iránymutatások nem minősülnek jogszabályoknak, jelentőségük azokon a területeken van, ahol nincs részletes jogszabályi feltételrendszer.

Az árutovábbítási szerződések funkciói és jogi kritériumai a fuvarjogban is érvényesülnek.

5

Page 6: Osszef Jog

A szerződéseknek igazán nagy jelentősége a felek önszabályozására épülő diszpozitív módszerrel szabályozott alágazatoknál van. (közúti árutovábbítás, szállítmányozás) Egyes esetekben a belföldi vasúti fuvarozásban is nő a súlyuk. (iparvágány kiszolgálás, bizonyító erejű feladói mérlegelés)

Az árutovábbítás nemzetközi szabályozása

Az árutovábbítás nemzetközi jellege nem új jelenség, de a mennyiségi és minőségi változások fokozzák a jelentőségét.

A nemzetközi árutovábbításra:- elsősorban a direkt nemzetközi jogforrások (általában egyezmények)- ezeket kiegészítendő egyes sajátos nemzetközi magánjogi intézmények- és a kollíziós (ellentétes) szabályok közvetítésével valamely ország belső joga az

irányadó.

Állami szabályozás: belső szabályozásA magyar fuvarjogot ellentétes szabályozás esetén is korlátozottan lehet alkalmazni, ugyanis a Ptk. kimondja, hogy „csak, ha nemzetközi szerződés, egyezmény vagy szabály eltérően nem rendelkezik” akkor lehet alkalmazni.

A vasúti árufuvarozás egyezmény szintjeLegfontosabb jogforrás az 1892-es Berni egyezmény jogutódjának számító COTIF, melynek Magyarország is tagja és 1985-től alkalmazza. „A” függeléke a CIV (személyszállítás), „B” függeléke a CIM (árufuvarozás).A CIM mellékletei: - RID (Veszélyes Áruk Vasúti Fuvarozásáról szóló Nemzetközi Szabályzat)- RIP (a Magánkocsik Vasúti Fuvarozásáról szóló Nemzetközi Szabályzat)- RICO (a Szállítótartályok Vasúti Fuvarozásáról szóló Nemzetközi Szabályzat)- RIEx (az Expresszáruk Fuvarozásáról szóló Nemzetközi Szabályzat)

A közúti árufuvarozás egyezményi szintjeAz egyetemes európai egyezmény a CMR (Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási

Szerződésekről) 1956-ban jött létre. Feltétele, hogy a fel-, vagy lerakás helye közül legílább az egyik ország szerződéses tag legyen.

- ADR egyezmény a veszélyes áruk közúti szállításának feltételeit szabályozza.- TIR, ATA a különböző vámeljárásokra vonatkozó egyezményeket tartalmazza.- A közúti árufuvarozás szempontjából nagyon fontosak a különböző kétoldalú

nemzetközi egyezmények.

A hajózás szabályozása, melynek körében külön kell választani a folyami és a tengeri árutovábbítást.

- DAF a folyami árutovábbításnál „Dunai Árufuvarozásu Feltételeket” tartalmazza. 1955 Pozsony.

- Tengeri árutovábbítás két fő szerződési formája Egyezmény a Tengeri Hajóraklevél Feltételeinek Egységesítéséről

Brüsszeli egyezmény (más néven hágai szabályok) a hajóselismervényre és felelősségre vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza.

6

Page 7: Osszef Jog

Az 1978-ban létrejött „Hamburgi egyezmény”-t mivel fokozza a hajós felelősségét, eddig inkább a fuvaroztatói pozícióban lévő országok írták alá, és hosszú várakozás után 1993-ban lépet hatályba.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által megalkotott „Vonalkonferenciák Magatartási Kódexe” még nem lépett hatályba.

Mennyire hiányos az árutovábbítás szabályozása, annyira szabályozott a tengeri hajózás.- életnek tengeren való oltalma (London)- a hajó összeütközésére (Brüsszel)- a tengeri segítségnyújtásra és mentésre (Brüsszel)- tengeri hajók tulajdonosainak felelősségkorlátozásáról (Brüsszel)- a közös hajókárról (York-Antwerpen)

A légi árutovábbítás szabályozása

Legfontosabb egyetemes nemzetközi jogi forrása az Egyezmény a Nemzetközi Légifuvarozás Szabályainak Egységesítéséről (Varsói Egyezmény), melyet a Hágai Jegyzőkönyv és a Montreáli Egyezmény egészített ki. Elsősorban a fuvarlevélre és a felelősségre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az összetett árutovábbítás szabályozása

A komplex, több közlekedési alágazatot érintő fuvarozási mód az utóbbi évtizedben elterjedőben van.

Jelentőségének hangsúlyozására megszületett a Multimodális Egyezmény, amely egy korszerű ún. módosított hálózati rendszerre épülő szabályozási struktúrát épített ki. A nagy nemzetközi fuvarozási és szállítmányozó lobbik ellenállása és a hozzá kapcsolódó Hamburgi Egyezmény hatálybalépésének elhúzódása miatt hatálybalépése késik.

Az intermediális és a szerződési szint

Az SZMGSZ a vasutak közötti magánjogi megállapodás (lényegében ÁSZF).Az SZMGSZ 15 melléklettel rendelkezik. Ma kizárólag a volt szovjet tagországokkal és a

távolkeleti államokkal folytatott kapcsolatokban irányadó.Vasúti árufuvarozás szempontjából nagyon jelentősek a nemzetközi díjszabások.

- Többoldalúak a egyetemes díjszabások (ETT, MTTT)- Kétoldalúak a szomszédos országok átmeneti díjszabásai

A szabályozási struktúrák szerkezete és főbb jellemzői

- Merev, zárt szabályozási struktúrák- Rugalmas, keretjellegű struktúrák

7

Page 8: Osszef Jog

2. A FUVAROZÁS

A fuvarozás előkészítése

„A fuvarozási szerződés alapjáén a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.”

Kétpólusú változat:

A szerződést a fuvaroztató köti meg a fuvarozóval, és a jogosultságok és kötelezettségek őket illetik meg egymással szemben.

Minden más személy, aki a fuvaroztató rendelkezése alapján feladói, címzetti, átvevői, költségviselői minőségben részt vesz a szerződés teljesítésében, a fuvaroztató közreműködőjének minősül.

Hárompólusú változat:

A fuvarozás klasszikus szerkezetét tükrözi. Ebben élesen különválik a fuvaroztatói oldalon a feladói és címzetti pozíció. A szerződést a feladó köti a fuvarozóval és küldemény fuvarozásra történő átadása is az Ő feladata. A címzett általában az áru átvételével lép be a szerződésbe, és jogosítványai is jobbára az átvétellel kapcsolatosak.

A fuvarozó a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja. A főszabály szerint valamennyien jogviszonyba kerülnek a fuvaroztatói oldallal, azonban a felelősségük egyetemleges.

- Kivétel ez alól, ha a további fuvarozókat a fuvaroztató jelöli ki, ilyenkor nem kerülnek egyetemlegességi kényszerközösségbe, hanem önállóan felelnek,

- illetve ha a fuvarozó fővállalkozói felelősséget vállal, akkor valamennyi igénybevett fuvarozóért közvetlenül helytállni köteles.

A jogviszony tárgya a szolgáltatás, mely többrétegű:- A fuvarozó az árut átveszi, saját fuvareszközével a rendeltetési helyre továbbítja, és ott

kiszolgáltatja- Az árut az átvételtől az átadásig épen és hiánytalanul megőrzi- A fuvarozással kapcsolatos egyéb teendőket ellátja.

A fuvarozó szolgáltatása tehát vállalkozási, letéti és megbízási elemeket tartalmaz.

A szerződés létrejötte

Akarati viszonyok

A szerződést a felek saját akarat-elhatározásukból kötik meg, egyes esetekben azonban különösen valamilyen gazdasági egyenlőtlenség, monopolhelyzet, vagy az állampolgárok nyomós érdeke esetén a jog szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.

8

Page 9: Osszef Jog

A szerződéskötési kötelezettség csak a vasúti fuvarozásnál általános, úgy mint belföldi, mint a nemzetközi vasúti fuvarozás körében a vasút a fuvarozást elvállalni köteles, ha az lehetséges. (a küldemény fuvarozásra alkalmas, a vasút eszközei a fuvarozás teljesítésére elegendőek, az árutovábbítás nem ütközik akadályba) és a fuvaroztató a szabályzatokba foglalt kötelezettségeinek eleget tesz.

A szerződéskötés

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre. A szerződési akarat egyfajta reál-aktussal, vagyis a küldemények fuvarozásra történő átvételének tényével történik meg.

A szerződő felek a szerződés megkötésére irányuló szándékukat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással kölcsönösen és egybehangzóan kinyilvánítják.

Eseti és keretszerződés

A szerződés vonatkozhat egyetlen fuvarteljesítmény vagy tartós, nagy volumenű fuvarfeladat elvégzésére.

- Eseti szerződésekről akkor beszélünk, ha a szerződés csupán egyetlen fuvarfeladatra vonatkozik. Eseti szerződésnek minősül minden szerződés, kivéve amely nem keretszerződés.

- Keretszerződésről akkor van szó, ha a szerződés időközönként ismétlődő fuvarfeladatok, vagy nagymennyiségű áru huzamos idejű, és együttműködést igénylő fuvarozására vonatkozik. A belföldi jog a keretszerződés érvényességét közúti árutovábbítás esetén írásbeli formához köti. (ennek elmaradása nem jár a szerződés teljes érvénytelenségével)

A fuvareszközök megrendelése és kiállítása

A fuvareszköz megrendelése

A megállapodással létrejövő fuvarozási szerződés egyik lényeges pontját az a feltétel képezi, hogy a fuvareszközt hol, mikor, milyen állapotban (tartozékokkal) köteles a fuvarozó kiállítani.

Ezzel szemben az ún. reál-aktussal létrejövő szerződések (vasút) esetében erre nincs mód, mivel a szerződés létrejöttét nem előzi meg kölcsönös alku, tárgyalás.

A vasúti kocsik megrendelése meghatározott formaságok betartásával történik. Előírt formanyomtatványon a szükséges adatok megadásával és az előírt időben.

Kocsimegrendelési határidők:- belföldi közönséges kocsit legkésőbb a szándékolt berakást megelőző nap 7. órájáig- belföldi különleges szerkezetű, illetve nemzetközi fuvarozáshoz közönséges kocsit a

szándékolt berakást megelőző második nap 7. órájáig- nemzetközi fuvarozáshoz különleges szerkezetű kocsit a szándékolt berakást megelőző

harmadik nap 7. órájáig kell megrendelni.

A vasútnak a kocsirendelést nem kell visszaigazolnia, csak a jármű kiállításáról kell a feladót értesítenie.

Uszályrendelés határideje a HÁSZ-ban jelenleg a szándékolt berakást megelőző 10. nap.

9

Page 10: Osszef Jog

A fuvareszköz kiállítása

Csak a reál-aktussal létrejövő szerződésnél van jelentősége, ilyen esetben a fuvarozás legfontosabb mozzanata.

A kiállított járműnek meg kell felelnie a közlekedési előírásoknak, az adott fuvarfeladat követelményeinek, valamint a szerződésben előírt feltételeknek. (szükséges rakszerek is)

Amennyiben a járművet a vasút a közölt időpont után 1 órával nem állítja ki rakodásra, a késedelmes kiállítás következménye az fuvarozástól való elállás joga, ezen túlmenően a fuvarozót kártérítési kötelezettség is terheli.

A kártérítési felelősség a rakodás, áruátvétel előkészítésével kapcsolatban felmerült többletkiadásokra, illetve a késedelmes kiállítás miatt az áruban bekövetkezett értékcsökkenésre (gyorsan romló áru, naposcsibék elhullása stb.) terjed ki.

A rakodás

Az árunak a fuvareszközre történő felrakása a fuvarozás előkészítésének egyik legkényesebb mozzanata.

A rakodást általában a fuvaroztató végzi, de zárt technológiai láncos fuvarozásnál (darabáru háztól-házig), ahol a fuvarozó rakodógépekkel, személyzettel fel tud készülni a rakodásra, ott Ő végzi.

Összetett fuvarozásoknál, továbbá nyomváltozás miatti vasúti fuvarozás során az áru átrakása az átvevő fuvarozót terheli.

A nemzetközi egyezmények a rakodás szabályozását általában mellőzik, a felek megállapodására bízzák. Alapvető szempont azonban:

- a küldemény tömege nem haladhatja meg a jármű teherbírását, illetve tengelyterhelését- a küldeménynek a rakfelületen egyenletesen kell elhelyezkednie- a küldemény elhelyezése során a fuvaroztató a forgalombiztonságra vonatkozó

előírásokat köteles betartani

Az áru felvétele fuvarozásra

Az áru fuvarozásra történő átvétele a reál-aktussal történő szerződési változatoknál alapvető jelentőségű, mivel a szerződés ezáltal jön létre.

Az átvétel folyamata:- a küldemény megvizsgálása- az áru tömegének, darabszámának megállapítása- a csomagolás ellenőrzése- a fuvarlevél átvétele, a fuvaroztató egyes rendelkezéseinek közléseinek rögzítése

A küldemény megvizsgálása

Az áruátvétel során meg kell vizsgálni azt is, hogy a küldemény nem sérült, vagy hiányos-e?

A jogszabály meghatározza azoknak az árucsoportoknak a körét, melyeket fuvarozásból ki kell zárni.

- jogszabályi tilalom alá eső tárgyak- tömegük, terjedelmük, illetve egyéb tulajdonságuk miatt nem alkalmasak fuvarozásra

10

Page 11: Osszef Jog

- olyan veszélyes áruk, amelyek különleges óvintézkedések mellett sem tehetők fuvarozhatóvá

A küldemények egy csoportja azonban különleges feltételek mellett fuvarozásra alkalmassá tehetők.

- hatósági engedéllyel fuvarozható áruk- egyes küldemények fizikai sajátosságai (tömege, mérete, terjedelme, öngyulladó,

mérgező tulajdonságai stb.) teszik szükségessé különleges kezelési továbbítási mód alkalmazását.

Az ún. veszélyes áruk fuvarozásának feltételeit vasúton CÍM viszonylatban a RID, közúton az ADR, folyami hajózásnál az ADN tartalmazza.

A különleges feltételekkel fuvarozható áruk fuvarozásának feltételeit döntően a fuvaroztatónak kell biztosítania.

A csomagolás ellenőrzése

A csomagolás funkcióját a belföldi jog a következők szerint határozza meg.- Az első kritérium, hogy a csomagolás magát a küldeményt megóvja a fuvarozás

tartama alatt a sérülésektől, elveszéstől, megsemmisüléstől.- A csomagolásnak azt is meg kell akadályoznia, hogy a fuvarozás tartama alatt a

küldemény mások személyében, vagy vagyonában, különösen a közlekedési berendezésekben, más küldeményekben és a kezelést végző dolgozókban kárt tegyen

A csomagolás a fuvaroztató feladata.A csomagolás ellenőrzése a fuvarozó feladata. Ennek gondos elvégzése a küldemény

átvételének legfontosabb mozzanata, ugyanis a felismerhetően hiányos csomagolással történő átvétel esetén a fuvaroztatói elismerő nyilatkozat nélkül a küldeményben keletkezett kár felét a fuvarozó köteles viselni.

Technikailag az áruk csomagolásához tartozik az áruk jelölése is. (darabáru, veszélyesség stb. piktogramokkal, bárcákkal)

A rakodás ellenőrzése

A csomagoláshoz hasonlóan a rakodás feladata is a fuvaroztatóra hárul, az ellenőrzés és kisebb mértékben az irányítás a fuvarozó feladata.

Az ellenőrzést elsősorban a közlekedés biztonsága, illetve a jármű, közlekedési pálya védelmének érdekében végzi, és ebben a körben a rakodás során, illetve azt követően is a fuvaroztató részére utasítást adhat.

Ha a fuvaroztató az utasításoknak nem tesz eleget, a fuvarozó a küldeményt a fuvaroztató költségére megigazíthatja, részben, vagy egészen lerakathatja, illetve a szerződéstől elállhat.

Az áru mérlegelése, darabszámának megállapítása

Az áru mérlegelése, darabszámának megállapítása általában úgy a fuvaroztatónak, mint a fuvarozónak érdekében áll.

A mérlegelés végrehajtása gyakran megelőzi a fuvarozásra való felvételt, más esetben a felvétel során, illetve a felvételt követően végzik el.

A vasúti fuvarozó köteles a mérlegelést és darabszámlálást elvállalni, kivéve ha:

11

Page 12: Osszef Jog

- nincs megfelelő mérleg sem a feladási, sem az útközbeni állomásokon,- a mennyiség megállapítása az üzem menetében zavart okozna,- a küldemény természete a darabszámlálást ne teszi lehetővé. (ömlesztett áru)

A fenntartás

A fenntartás mint jogi kategória ugyan csupán a CMR egyezményben jelenik meg kifejezetten, maga a jogintézmény kisebb-nagyobb eltérésekkel azonban valamennyi szabályozásban megtalálható.

A lényege az, hogy felvételkor a fuvarozó, kiszolgáltatáskor a fuvaroztató általában a fuvarlevélen közli a másik féllel, valamely adattal, illetve körülménnyel, megállapítással kapcsolatos fenntartását. A fenntartás joghatása az, hogy feloldja a kifogás nélkül felvett (kiszolgáltatott) árura vonatkozó vélelmet, és egyúttal a kiszolgáltatáskor igénybejelentésnek tekintendő.

A CMR szerinti fenntartás mellett a hajóelismervényen tett bejegyzéseket, illetve a belföldi fuvarozások során a fuvarlevélbe tett olyan bejegyzéseket, mint az áru sérülésére, a csomagolás hiányosságára, a mérlegelés eltérő eredményére stb. vonatkozó megállapításokat.

A fuvarlevél

A fuvarlevél a fuvarjog egyik legrégebbi, legsajátosabb és legfontosabb intézménye.Valamennyi nemzetközi egyezmény részletesen szabályozza a használatát.A fuvarlevél legfontosabb funkciója, hogy a szerződés létrejöttének és a küldemény

átvételének bizonyítására szolgál. (de nem ez jelenti a szerződés létrejöttét)A fuvarlevél végigkíséri a küldeményt a fuvarozás során, a lényeges körülményeket,

történéseket ebbe kell bejegyezni. A fuvarlevél ezen kívül tartalmazza a fuvaroztató egyes kívánságait, észrevételeit, nyilatkozatait (érdekbevallás, csomagolási hiányosság, veszélyes áru kezelésére vonatkozó bejegyzés stb.).

A fuvaroztató nyilatkozatai a felvétel során

Három csoportba sorolhatók:- egyoldalú közlések (fuvarozás viszonylata, átvevő meghatározása, költségviselő stb.)- másik csoportba a fenntartások sorolhatók- harmadik csoportba a fuvarozási feltételeket a másik fél hozzájárulásához kötötten

érintő nyilatkozatokAz értékbevallás funkciója kettős: szükségtelenné teszi esetleges káreseményre kapott

igényérvényesítés során a küldemény értékének bizonyítását, másfelől tájékoztatja a fuvarozót a küldemény rendkívüli értékéről.

Az érdekbevallás a hatályos magyar szabályozásba a fuvarizási határidő meghatározásához fűződő rendkívüli érdek közlését, illetőleg annak a fuvarozó részéről történő elfogadását jelenti.

A fuvarozás végrehajtása

Az árutovábbítás végrehajtása

12

Page 13: Osszef Jog

A fuvarozási jogviszonyt szabályozónem zetközi egyezmények, belföldi szabályzatok és más fuvarjogi előírások a fuvarozás tényleges végrehajtásáról ne tartalmaznak rendelkezéseket.

A Polgári Törvénykönyv e tekintetben csak annyit ír elő, hogy „a Fuvarozónak a küldemény továbbításában a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia”.

A fuvarozás útvonala

A továbbítási útvonal alkalmas megválasztása kihat az egész fuvarfeladat végrehajtására. Különösen fontos az útvonal kiválasztása nemzetközi viszonylatban, ugyanis az adott közlekedési ág sajátosságainak megfelelően a gyorsaság, gazdaságosság, biztonság a helyes útvonal megválasztásának függvénye lehet. (háborús területeken történő áthaladás)

A zárt, kötött technológiájú árutovábbítású mód kizárja az útvonal szabad megválasztásának lehetőségét. (darabáru, vasúti kocsirakomány)

Más esetekben az útvonal egyes csomópontjait a fuvaroztató határozhatja meg, ennek keretei között a fuvarozó az áru útját maga határozhatja meg (vasúti határátmenetek, vonalhajózásnál az egyes kikötők kötöttek).

Az árukíséret

Gyakran előfordulhat, hogy az árutulajdonos figyelemmel kívánja kísérni a küldemény továbbítását, amely kísérettel lehetséges.

A kíséretet igénylő áruk három csoportba sorolhatók:- nagy értékű áruk (pénz, művészi értékű tárgyak, régiségek, szőrmeáruk, különleges

műszerek stb.)- felügyeletet, gondozást, kezelést igénylő áruk (élőállat)- Jogszabályi előírás alapján (veszélyes áruk)

Az árukísérő feladata:- az áru felügyelete és gondozása- a kísérő iratok kezelése, közreműködés a hatósági kezeléseknél, eljárásoknál- rendelkezések adására jogosult fuvarozási és kiszolgáltatási akadályok esetén

A kísérő okmányok kezelése

A fuvarozáshoz szükséges különféle okmányokat, igazolásokat és engedélyeket a fuvaroztató köteles beszerezni és a fuvarozó részére rendelkezésre bocsátani.

Az okmány elveszéséért, nem megfelelő használatából eredő károkért a fuvarozó felel. (megbízotti felelősség)

Az okmányok felhasználásával kapcsolatos költségek, kiadások, valamint az ezzel kapcsolatos fuvarozói tevékenység díja a fuvaroztatót terheli. Az ilyen feladat felmerülése esetén megnövekedő idővel a fuvarozási határidő is növekszik.

A fuvarozási határidő

A fuvarjogi szabályok a fuvarozási határidőt, mint a szerződésszerű teljesítés egyik legfontosabb ismérvét kiemelten kezelik és a késedelmes teljesítést meglehetős szigorral szankcionálják.

13

Page 14: Osszef Jog

A határidő meghatározásának módja annak függvénye, hogy zárt, illetve kötött továbbítási technológia, vagy kötetlenül, előre nem szabályozható módon kerül az áru a rendeltetési helyére.

A KÁSZ konkrétan előírja a határidőt. Ez kocsirakományú küldeményeknél 20km/óra, darabáruknál pedig megyén belül 3 nap, megyén kívül 7 nap.

Vasúti fuvarozásnál teherárura:- 200 km díjszabási távolságig 2 nap- minden további megkezdett 200 km díjszabási távolságra 1 nap

Ez a határidő nemzetközi összehasonlításban nem mutat túl kedvező képet a magyar vasutak teljesítményéről (hiszen ez a határidő alig támaszt nagyobb követelményt, mint a 100 évvel ezelőtti szabályozás).

A fuvarozási határidő kiszámításának legfontosabb szabályai:A fuvarozási határidő a feladást követő éjfélkor kezdődik, megtartása pedig azt jelenti, hogy

a fentiek szerint számított utolsó napon a rendeltetési állomás:- az átvevőt a küldemény megérkezéséről értesíti, és a küldeményt kiszolgáltatásra

készen tartja,- házhoz fuvarozás esetén az átvevőnek átadja (vagy megkísérli)- illetve, ha az értesítés vagy házhoz fuvarozás mellőzendő, a küldeményt

kiszolgáltatásra készen tartja

Nem számít bele a fuvarozási határidőbe:- a hatósági intézkedés miatti feltartóztatás- a fuvarozási akadály miatti feltartóztatás (ha a vasút vétlen)- rakodási rendellenesség, vagy csomagolási hiányosság miatti feltartóztatás (ha a vasút

vétlen)- vasúti tartalomvizsgálat és súlyellenőrzés maximum 12 óra, ha a fuvarlevél adataihoz

képest meghatározott mértékű eltérést állapít meg- élőállatok etetése, itatása, locsolása

A feltartóztatás okát a fuvarlevélre be kell jegyezni.

A fuvarozási akadály

A küldemény továbbítása során gyakran felmerülnek olyan körülmények, amelyek az árutovábbítás eredeti feltételeinek jelentős megváltoztatása nélkül nem küzdhetők le:

- természeti akadályok (árvíz, hófúvás)- műszaki akadályok (jármű, biztosítóberendezési hiba)- jogi-hatósági akadályok (állategészségügyi zárlat, baleset miatti útlezárás, nemzetközi

embargó)

Ha az akadály jellege a továbbhaladást nem teszi lehetetlenné a küldeményt kerülő útirányon át (segélyútirány) kell továbbítani.

Ha a küldeményt árukísérő gondozza, kezeli, akkor az Ő rendelkezését kell követni. Ha nincs árukísérő, akkor a fuvaroztatót kell értesíteni és az Ő rendelkezéseinek

megfelelően kell eljárni. Ha a fuvaroztató nem érhető el, a fuvarozó körültekintően, a fuvaroztató feltehető akarata

szerint köteles eljárni.

14

Page 15: Osszef Jog

A fuvaroztatási akadály okát, tartamát az értesítés tényét és módját, valamint a fuvaroztató rendelkezésének tényét a fuvarlevélre be kell jegyezni.

A felmerült többletköltségek felek közötti elosztása annak a függvénye, hogy az akadály milyen jellegű.

Nemzetközi árufuvarozás körében a költségek csak vétkesség esetén terhelik a fuvarozót.

Utólagos rendelkezés

Kötött technológia szerinti árufuvarozás esetén a szerződésmódosítás bizonyos korlátok között végezhető. Ez a korlátozott és kötött jellegű szerződésmódosítási lehetőség az utólagos rendelkezés.

Az utólagos rendelkezési jogával élve a fuvaroztató egyoldalúan módosíthatja a szerződést az alábbi esetekben:

- a küldemény feltartóztatására- visszafuvarozására- más átvevőnek történő kiszolgáltatására, illetve- más rendeltetési helyre való fuvarozásra vonatkozóan.

Az utólagos rendelkezést a szakmai zsargon a fuvarozási szerződés akaratlagos, fuvarozási (kiszolgáltatási) akadály esetében adott egyoldalú rendelkezéseket pedig a fuvarozási szerződés kényszerű módosításának nevezi.

A fuvarozási szerződés befejezése

A kiszolgáltatás jogi jelentősége, hogy ezzel a fuvarozó teljesít, a küldemény kifogás nélküli átvételével a fuvaroztató elismeri, hogy fuvarozó a szerződésben vállalt kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette, tehát a szerződés megszűnt.

Értesítés

A kiszolgáltatás a küldemény címzettnek történő átadását jelenti. A fuvarozás sajátosságaiból következik, hogy a kiszolgáltatást meg kell előznie az értesítésnek. Az értesítés körülményeit, módját, feltételeit a szabályzatok, vagy a szerződés tartalmazza.

A küldemény megvizsgálása, a fenntartás

Az áru átvételére a szabályzatokban, vagy a szerződésben meghatározott a fuvarlevélen feltüntetett személy jogosult. A fuvarozó az átvevő jogosultságát ellenőrizni tartozik.

A küldemény kiszolgáltatásakor meg kell vizsgálni, hogy a küldemény:- azonos-e a feladottal- a fuvarozás során nem sérült-e meg- mennyiségileg nem tér-e el a fuvarlevélen rögzítettől

Kiszolgáltatás során az alábbiakra kell megkülönböztetett figyelmet fordítani:- fuvareszköz, rakodólap, csomagolóeszköz a gépjármű állapotára- kocsizárak épségére és azonosságára, a rakomány felületére,- konténerzárak állapotára

15

Page 16: Osszef Jog

- a küldeményen lévő jelölések, címkék állapotára- darabszám szerint átadott küldeményeknél, vagy gyűjtőcsomagolásban történő

továbbításnál az áru illetve a csomagolási egységek darabszámára és állapotára- a küldemény bruttó tömegére

Ha az átvételre jogosult a kiszolgáltatás előtt, vagy folyamán, sőt az átvétele után is észleli, vagy alaposan gyanítja, hogy a küldemény vagy csomagolása sérült, hiányos, a rakomány elmozdult, a kocsizárat felbontották stb. a küldeményt fenntartással veszi át. Ezt a fuvarokmányra be kell jelezni, ami azt jelenti, hogy közös tételes vizsgálatot kér.

Ha a vizsgálat során megállapítást nyer hogy a teljesítés nem szerződésszerűen történt, a fuvarozó erről jegyzőkönyvet vesz fel. Ha az árukárt a kiszolgáltatás során vagy előtte fedezte fel, akkor „kiszolgáltatás előtti”, ha az átadást követően (3 napon belül) állapítják meg a hiányosságot akkor „kiszolgáltatás utáni” jegyzőkönyvet kell felvenni.

Ha a fuvarozó a vizsgálatot nem végzi el, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi fel, akkor a fuvaroztató a küldemény átvételét megtagadhatja.

A fuvarlevél kiváltása, a teljesítés igazolása

Az átvételre jogosult személy részére a fuvarozó a kiszolgáltatás során a küldemény átadása, illetve az esedékes fuvarköltség kiegyenlítését követően a fuvarlevél megfelelő példányát átadja. Ezen a fuvaroztató a teljesítést elismeri.

Ha az átvételre jogosult a küldeményt fenntartással vette át, a fuvar teljesítésének szerződésszerű volta vitás, a szerződés nem szűnik meg a kiszolgáltatással.

Kiszolgáltatási akadály

A gyakorlatban esetenként előfordul, hogy a fuvarozó a küldeményt, holott a rendeltetési helyre fuvarozta és kiszolgáltatásra készen tartja, mégsem tudja kiszolgáltatni.

- a címzett (átvevő) ismeretlen, a megjelölt helyen nem található- a címzett (átvevő) a küldemény átvételét megtagadja, vagy a fuvarozó követeléseit nem

egyenlíti ki- a meghatározott helyre továbbított küldeményért az átvevő értesítés ellenére sem

jelenik meg

Kiszolgáltatási akadály esetén a fuvaroztató jogosult intézkedni, ezért az akadályról Őt kell értesíteni. Az Ő intézkedéséig a felelős őrzés szabályai érvényesülnek, a fuvarozó a küldeményt megőrzi, szükség esetén gondozza, de nem használhatja.

Ha ésszerű határidőn belül a feladó nem intézkedik, a fuvarozó úgy köteles eljárni, amely a fuvaroztató feltehető érdekeinek is megfelel.

A fuvarköltségek megfizetése

A fuvarozás visszterhes szerződés, a fuvarozót megilleti a tevékenységének ellenértéke.A fuvarozót a fuvardíj és a költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon,

amelyek a fuvarozás során birtokában jutnak. Ezekből a fuvarozó bírósági eljárás nélkül, más zálogjogosultakat megelőzően kielégítheti követeléseit. (értékesítés)

16

Page 17: Osszef Jog

3. FELELŐSSÉG A FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS MEGSZEGÉSÉÉRT

A szerződésszegés sajátos szabályait kialakító tényezők

A fuvarozási szerződés megszegésének előírásai az áru értékéhez igazodó fokozott felelősséget írnak elő.

Mivel a fuvarozásra átadott áruval kapcsolatos történések az árutulajdonos látómezején kívül esnek a fuvaros teljes információs monopóliummal bír, míg az árutulajdonos a bizonyítási ínség állapotában van.

Ennélfogva a helyzet méltányos rendezése nem alapulhat a fuvarozó nem látható tevékenységének értékelésén, hanem valami megfogható és könnyen bizonyítható tényezőn (a küldemény állapotán) kell nyugodnia.

A receptum konstrukció lényege, hogy nem a fuvarozó magatartására és annak értékelésére építi logikai rendszerét, hanem az átvett dologban bekövetkezett igen könnyen bizonyítható károsodás objektív tényére.

A fuvarozó szerződésszegése

A belföldi fuvarozás körében a Ptk. XLI. fejezet előírásai szerint a határidő-túllépés és az árukár miatti felelősség külön van szabályozva.

A határidő-túllépés

A határidő-túllépés azt jelenti, hogy a fuvarozó a küldeményt a szabályzatok, egyezmények, vagy szerződés által meghatározott határidő eltelte után szolgáltatja ki.

Ezért a késedelemért a belföldi szabályok kötbér fizetésével szankcionálják a fuvarozót.A kötbér lényege, hogy ún. minimál és általány kártérítés, vagyis a jogszabályban, vagy a

szerződésben meghatározott mértékű kártérítést akkor is követelhet, ha a kár bekövetkezését és mértékét ténylegesen nem bizonyítja.

A fuvaroztató a kötbért meghaladó kárát csak kivételesen érvényesítheti, éspedig, ha a határidő megtartásához fűződő különleges érdekét a fuvarozóval írásban közli, vagyis érdekbevallást tesz. A fuvarozó ezen érdek ismeretében írásban vállalja a határidő megtartását. A fuvarozó ilyen vállalás esetében a teljes kárt köteles megtéríteni. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan o idézte elő.

Felelősség az árukárért

Árukár alatt a küldeménynek a felvételtől a kiszolgáltatásig történő megsérülése, illetve teljes, vagy részleges elveszése értendő. A belföldi szabályozás az ilyen károsodásért való

17

Page 18: Osszef Jog

felelősséget rendkívül egyszerűen alapozza meg akkor, amikor kimondja, hogy az árukárért a fuvarozó felel.

Kivételt csak öt esetben enged a szabályozás:

- elháríthatatlan külső ok- a küldemény belső tulajdonsága- a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága- a feladó vagy címzett által végzett ki- vagy berakás- ha a feladó, címzett vagy megbízottja nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben

elvárható

A fuvaroztató tevékenységi körével kapcsolatos kimentő okok közül csak az utolsónál feltétel a vétkesség!

A fuvarozót terheli a felelősség annak bizonyítására, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, a csomagolás hiányos volt, a többi esetben a bizonyítás a fuvaroztatót terheli.

A fuvarozó felelőssége csak az áru értékéig terjed.Elveszés, megsemmisülés esetén az arányos fuvardíjat is vissza kell fizetni. Ha azonban a

fuvarozó a kárt szándékosan okozta, a teljes kárt megtéríteni köteles.

A fuvaroztató felelőssége

Egyes jogszabályok, egyezmények a fuvaroztató néhány további szerződésszegését külön is szankcionálják:

- hamis tartalombevallás- helytelen térfogat, tömeg (súly) megjelölés- a jármű túlterhelése (terhelési határ, tengelynyomás-korlátozás, pálya teherbírásának

stb. túllépése)- veszélyes áruk ilyen jellegének elhallgatása stb.

Ilyen fuvaroztatói szerződésszegő magatartások következményei kettősek:- a fuvarozó jogosult arra, hogy vagy félbeszakítsa a fuvarozást, vagy a rendeltetési

helyre továbbítsa, avagy a feladási helyre visszafuvarozza, éspedig a fuvaroztató veszélyére és költségére

- a fuvaroztató fuvardíjpótlékot (bírságot) köteles fizetni. Ennek mértéke elérheti a fuvardíj többszörösét is.

A nemzetközi szabályozások

A különböző közlekedési alágazatok fuvarjogi viszonyait szabályozó nemzetközi egyezmények három csoportba sorolhatók.

- A közúti és vasúti szabályozások- A légi fuvarozás, a tengeri fuvarozás (Hamburgi egyezmény) és a multimodális

fuvarozás felelősségi struktúrára is receptumszerkezetű, de alapjában vétkességi jellegű- A fuvarozó felelőssége c. Brüsszeli Egyezmény alapján pedig egy sajátos enyhe

felelősségi formációként fogható fel.

Mindhárom csoportra jellemző, hogy a felelősség mértékét árudarabonként és kg-onként korlátozzák.

18

Page 19: Osszef Jog

Az igényérvényesítés

A fuvarozás sajátosságai, tömegszerű előfordulása a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének különleges szabályrendszerét hozták létre.

Az igényérvényesítés szakaszai

Árukár estében az igény haladéktalan bejelentésének kötelezettségét írja elő. Ha a károsodás csak később (az áru átvétele után) észlelhető belföldi fuvarozásnál 3 nap, nemzetközi szabályozásnál előfordul 6 nap, másutt 8 nap.

A fuvaroztatónak a jegyzőkönyv felvételét kell kérnie, melyet a fuvarozó nem tagadhat meg. Ha a fuvaroztató az igényét az előírt határidőre nem érvényesíti, akkor az igény elenyészik, érvényesíthetetlenné válik.

Az előkészítő eljárás

Előkészítő eljárásnak minden perindítást meg kell előznie. Egyes szabályzatok, azonban olyan formális, peren kívüli eljárást tesznek kötelezővé, mely az igénybejelentést követi. Ezt az eljárást felszólamlásnak nevezzük.

A felszólamláshoz meghatározott okiratokat kell csatolni. Ezek hiányában a vasút az igényt hiánypótlásra adja vissza. A felszólamlás alapján a vasút az igényt részben vagy egészben elismeri, elutasítja, de arra is van példa, hogy álláspontjáról nem értesíti az igényérvényesítőt.

Harmadik fokozatként a fuvaroztató bírósághoz fordulhat. Válaszadási idő VÁSZ 60 nap, SZMGSZ 180 nap.

Az elévülés

Az elévülési idő a fuvarozásból származó igények érvényesítésénél az általánosnál rövidebb, belföldi előírások szerint 1 év.

A felszólamlás nem szakítja meg az elévülést, de a tényleges ügyintézéssel az elévülési idő megnövekszik.

4. AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁS SAJÁTOS VÁLTOZATAI

A járműbérlet

A járműbérlet lényege, hogy a bérbeadó a járművet a bérlú időleges használatába adja díjazás fejében.

A jármű rendelkezésre bocsátása

A jármű rendelkezésre bocsátásának lényege, hogy az üzembentartó nem vállal teljes fuvarozói szolgáltatást, hanem csupán a jármű teljesítményét biztosítja a megrendelő részére, tehát a járművet személyzettel együtt kiállítja és a megrendelő rendelkezései alapján elvégzi az áru térbeli mozgatását.

A rendelkezésre bocsátás vállalkozási jellege miatt a következő lényeges elemek jellemzik a felek kapcsolatát:

- nem konkrét gépjárműre, hanem meghatározott számú, teherbírású, típusú és jellegű jármű teljesítményét kötik le, vagyis egy adott közlekedési árutovábbítási kapacitást

19

Page 20: Osszef Jog

- a járművet személyzettel ellátva kell kiállítani, de az üzemanyagköltség az üzembentartót terheli

- a konkrét árutovábbítási közlekedési feladatot a megrendelő határozza meg és közli a személyzettel

- az áru fel- és lerakása, kezelése, őrzése a megrendelő feladata, hiszen azt a vállalkozó nem veszi át az árutulajdonostól

- az üzembentartót nem fuvarozói, hanem vállalkozói felelősség terheli

Tengeri fuvarjog

A Vonalhajózás és a bill off lading

A fuvarozási alágazatok közül a tengeri a leglazább szabályozás, a fuvarozói felelősség enyhe szintjével.

A POOL a legszorosabb együttműködést jelentő konferencia-típus, ahol a tagok a bevételeiket közös elszámolási számlára fizetik be.

A Brüsszeli Egyezményt Hágai Szabályoknak is nevezzük, mert az egyezmény előkészítése évekig Hágában zajlott, ám végül a kongresszus Brüsszelbe költözött, ahol végül el is fogadták.

A bill of lading dologi értékpapír. Ez azt jelenti, hogy a B/L jogosultja a küldemény tulajdonosa.

A bill of lading tiszta vagy piszkos minősítése a küldemény hibáira utal és különös jelentősége van a háttérügylet teljesítése (ellenérték kifizetése) során.

A szabadhajózás és a charter party

A szabadhajózás szabályozatlanabb és régebbi hajózási forma, mint a vonalhajózás. A csupasz hajóbérlet lényege, hogy a szerződés alapján a bérbe adó a hajó rendelkezésre

bocsátásán kívül semmi kötelezettséget nem vállal, a bérlő köteles a hajót felszerelni stb.A BIMCO nevezetű szervezet egyik legfőbb eredménye a C/P okmányok egységesített

kidolgozása és elterjesztése.A C/P többfunkciós okmány, de nem testesíti meg az árut.Az időbérletnél jellemzően azt a körzetet határozzák meg, ami a működésből kizárt.A szabadhajózás lényege, hogy a szerződés feltételeit a felek teljesen szabadon állapítják

meg.Az első vonalhajójáratok Az ipari forradalom, a XIX. század termékei.A rabatt a vonalkonferenciák által adott fuvardíjkedvezmény.A Brüsszeli Egyezményben a tengerképességért való felelősség vétkességi, az árukárért

lényegében enyhe.A deviáció az útvonaltól eltérésre utaló szakkifejezés.A garancialevél arra szolgál, hogy orvosolni lehessen a piszkos B/L-ből esetlegesen a

feladóra háramló érdeksérelmet.Az útvonalbérlet a mi fogalmainkkal igazából vállalkozás.A B/L megtestesíti a küldemény feletti rendelkezési jogot.A csupasz hajóbérlet futamidejének végén gyakran kötnek a felek a hajóra

maradványértéken adásvételi szerződést.Az opció a B/L-en szereplő alternatív rendeltetési állomás.

20

Page 21: Osszef Jog

A szállítmányozás és az összetett árutovábbítás

Az árutovábbítást integráló jogintézményekA szállítmányozás súlypontját tekintve ügyviteli (megbízási, bizományi) alapokra épül,

relatíve kisebb kockázatot fed le, és jelentősebb materiális háttér nélkül, szervezési-jogi eszközökkel hangolja össze az áruáramlás egyes elemeit és szakaszait.

Az összetett árutovábbítás viszont vállalkozási alapokra épülnek fel, és a különféle fizikai és ügyviteli tevékenységeket szállítás, rakodás, tárolás, vám elé állítás stb. vagy saját tevékenységükkel, vagy alvállalkozók, fuvarozók igénybevételével, eredményfelelősség terhe mellett rendezik többé-kevésbé egységes struktúrába.

Szállítmányozás

A szállítmányozó gazdasági funkciója az, hogy integrálja a szállítási folyamat egyes elemeit, és összekapcsolja a különböző résztvevők tevékenységét.

A szállítmányozó tevékenysége révén az áru az optimális útvonalon, gyorsan és biztonságosan juthat e rendeltetési helyére. A szállítmányozó a fizikai helyváltoztaás megszervezése mellett azonban az áru értékét növelő egyéb szolgáltatásokat is teljesíthet, így az áru csomagolását, szétválogatását, keverését, raktározását is elvégezheti.

A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban nem különül el élesen a belföldi és a nemzetközi szállítmányozás.

A szállítmányozási szerződés tárgya

„Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.”

A szállítmányozó tevékenysége két csoportba sorolható:- megköti a küldemény továbbításához szükséges szerződéseket- elvégzi továbbá a küldemény továbbításához szükséges egyéb feladatokat, teendőket

A szállítmányozó szerződés alanyai

A szállítmányozói jogviszony szereplői:- a megbízó- a szállítmányozók- a fuvarozók, illetve az árutovábbítás realizálásában közreműködő más személyek

(vállalkozó, letéteményes, megbízott, biztosító stb.)A szállítmányozáson belül két jogviszony, egy belső (intern) és egy külső (extern)

funkcionál.A szállítmányozó által a teljesítéshez igénybevett más személyek közreműködőnek

minősülnek, és értük a szállítmányozót a magyar jog szerint ún. del creder „felelősség” terheli, vétkességre tekintet nélkül köteles e személyek teljesítéséért helytállni.

A szállítmányozói felelősség alapjai

A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményekben keletkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel.

- A fuvarozás közben bekövetkezett kárért a szállítmányozó tehát nem felel.

21

Page 22: Osszef Jog

- a szállítmányozót azonban fokozott alakzatú fuvarozói felelősség terheli a küldeményben bekövetkezett kárért, ha:

az árut maga fuvarozza gyüjtőforgalomban, az árudarabokat egymástól el nem különítetten

továbbíttatja, vagy pedig az áru a reálcselekmények alatt károsodik (rakodás, csomagolás,

anyagmozgatás, tárolás stb.)- Az általános szabályok szerint felel a szállítmányozó jogcselekményeiért, továbbá

reálcselekményeiért, ha nem árukárról van szó. Az előbbi esetben, mint bizományos, az utóbbi esetkörben, pedig az adott tevékenység mikénti minősítéséhez igazodó szabályok az irányadóak. (megbízás, vállalkozás)

A szállítmányozó felelőssége a nemzetközi gyakorlatban tisztán vétkességi (megbízási) alapokon nyugszik. Akkor felel a fuvarozókért (közvetett szállítmányozókért, más általa a teljesítéshez igénybevett személyekért), ha azok:

- kiválasztásában- utasításokkal, információkkal való ellátásában- ellenőrzésében vétkesség terheli.

Az összetett árutovábbítás

Szegmentált árutovábbítás

Az olyan szétaprózódott folyamatok esetében, amikor az árutovábbítás a rendszerben gondolkodás szándékának hiányában realizálódik, és az árutulajdonos minden mozzanatra külön-külön szerződést köt, így az árutovábbításon belül külön a közúti szakaszra, külön a vasúti vagy tengeri árutovábbításra, külön az átrakásra, tárolásra stb. összetett továbbításról nem lehet beszélni (szegmentált árutovábbítás).

A hálózati rendszer

Az integráció más formáját jeleníti meg az a gyakori esetkör amikor a fuvarozó az árutulajdonossal egyetlen szerződést köt az árutovábbítási folyamatra, fuvarozói felelősséget vállal. A felelősséget nem egységes szabályok rendezik, hanem minden fuvarozási módra külön-külön az alágazatra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A felelősség tehát nagymértékben fragmentált, hiszen a kötelezett mindig annak a fuvarozási módnak a szabályai szerint felel, amely körében a kár keletkezett. Ezt a megoldást nevezik tiszta hálózati rendszernek (network system). Ennek a konstrukciónak felelnek meg a belföldi szabályzatokban „összetett fuvarozásnak” nevezett módozatok.

Egyetemlegességen alapuló kényszerközösség

Ennek a változatnak a lényege az, hogy a fuvarozásban részes fuvarozók között azzal, hogy az árut és a fuvarlevelet átveszik, egy kényszerközösség jön létre. A vasutat ab ovo fuvarkényszer terheli, tehát már a fuvarozás elvállalását sem tagadhatja meg, az árunak a csatlakozási ponton való átvételével pedig automatikusan a jelzett kényszerközösség tagjává válik. A kényszerközösség lényege az, hogy valamennyi fuvarozó felelős az egész fuvarozás végrehajtásáért, s közöttük egy sajátos egyetemlegesség jön létre.

A módosított hálózati rendszer

22

Page 23: Osszef Jog

Sem a tiszta hálózati rendszer, sem az egyetemlegesség nem ad megoldást az egymást követő és eltérően szabályozott közlekedési alágazatok felelősségi rendszerének különbözőségére. Erre a módosított hálózati rendszer (multimodális konstrukció) vállalkozik, melynek lényege:

- Az árutulajdonos egyetlen szerződést köt a főfuvarozóval (multimodális operátorral), amely alapján az utóbbi vállalja a teljes áruáramlási folyamat lebonyolítását.

- A főfuvarozó felelőssége kiterjed a teljes folyamatra, tehát helyt áll valamennyi fuvarozóért, más közreműködőért (kikötőért, közraktárért, csomagoló vállalatért stb.) Ha azonban károsodás lokalizálható, a felelősség ennek a módozatnak (tengeri szakaszon történt kár esetében a Brüsszeli Egyezmény) előírásai szerint alakul (módosított hálózati elv).

Az összetett árutovábbítás tiszta fővállalkozási változata

Lényege az, hogy elkülönül a szállítmányozáshoz hasonlóan a belső és külső jogviszony, és a kapcsolatot, az átjárást a fuvarozó (fővállalkozó) biztosítja, oly módon, hogy az egyetemlegességen túllépve egyedül kerül kapcsolatba mindkét oldallal.

23