Módszertani kézikönyv a zenés-táncos mozgásformák oktatásához

Módszertani kézikönyv a zenés-táncos mozgásformák oktatásához

Rajna Beatrix

(1-8. osztály)

tancosborito.indd 1 2015.04.27. 18:00:39

Készült a Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézetének

megbízásából az Altamira Grafikai Stúdióban 2015-ben.

Felelős kiadó: Nyíregyházi Főiskola Könyvkiadó

ISBN 978-615-5545-09-2

Projektazonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0010


3

Rajna Beatrix

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

A ZENÉS - TÁNCOS MOZGÁSFORMÁK OKTATÁSÁHOZ

(1-8. OSZTÁLY)

Lektorálta: Szilágyi Zsolt néptáncpedagógus, koreográfus, szakértő

zenes-tancos_FIN_06.indd 3 2015.04.27. 17:28:35

4

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ .............................................................................................................................................................................................................08

I. FEJEZET ..........................................................................................................................................................................................................09

1.1. A tánc mozgás- és személyiségfejlesztő szerepe ...................................................................................................................... 091.2. A zenés–táncos mozgásformák jelentősége és szerepe a testnevelés tantárgy pedagógiájában. ........................ 09

II. FEJEZET .........................................................................................................................................................................................................11

2. A zenés – táncos mozgásformák jelentősége a mozgásfejlesztésben ..................................................................................112.1. Előkészítő gyakorlatok - zenére történő végrehajtással ..........................................................................................................11 2.1.1. Játékos gyakorlatok zenére .........................................................................................................................................11 2.1.2 Utánzó mozgások zenére ................................................................................................................................................11 2.1.3. Bizalom gyakorlatok ........................................................................................................................................................11 2.1.4. Népi játékok, drámajátékok ...........................................................................................................................................12 2.1.5. Testtudat feltérképezés, spontán érzelmi kifejezések .........................................................................................122.2. Célgyakorlatok - zenére történő végrehajtással .......................................................................................................................122.2.1. Bemelegítés .......................................................................................................................................................................................12 2.2.2. Technikai képzés ...............................................................................................................................................................13 2.2.3. Mozgásmemória fejlesztése ........................................................................................................................................142.3. Rávezető gyakorlatok .........................................................................................................................................................................152.3.1. Stílusgyakorlatok................................................................................................................................................................................152.3.2. Etűdök – etűdszerkesztés ..............................................................................................................................................................162.3.3. Improvizációs gyakorlatok ............................................................................................................................................................16


5

III. FEJEZET ........................................................................................................................................................................................................17

3. Mozgásműveltség és motoros képességfejlesztés táncos mozgásformák alkalmazásával ............................................173.1.Mozgásműveltséget fejlesztő játékok, gyakorlatok .....................................................................................................................283.2. Motoros képességfejlesztés lehetőségei a táncos mozgásformákban................................................................................29 3.2.1. Kondicionális képességek (gyorsaság, erő, állóképesség) ....................................................................................20 3.2.2. Koordinációs képességek (egyensúly, térérzék, izomérzék-kinesztézia, tempó és ritmusérzék, iram és időérzék) ........................................................................................................................................................................................................20 3.2.3. Ízületi mozgékonyság (lazaság, hajlékonyság- � exibilitás, ruganyosság, robbanékonyság) ...................................20

IV. FEJEZET ........................................................................................................................................................................................................21

4. Zenés táncos mozgásformák mozdulatai .........................................................................................................................................214.1. Mozgásanyaga: (aerobic 5-8. évfolyam, néptánc 1 – 4. évfolyam) ........................................................................................21 4.1.1. Speciális, a tematikai egységekhez (aerobic, néptánc) rendelt mozdulatok .................................................................22 lépés – járás .......................................................................................................................................................................................22 ugrás ................................................................................................................................................................................................... 22 forgás .................................................................................................................................................................................................. 23 gesztus ...............................................................................................................................................................................................23 testsúlyáthelyezés – súlyhelyzetek ..........................................................................................................................................23 4.1. 2. Alapelemek, motívumok ..................................................................................................................................................................24 4.1.2.1. Aerobic elemek .................................................................................................................................................................................24 low impact elemek .........................................................................................................................................................................24 high impact elemek ......................................................................................................................................................................244.1.2.2. Néptáncos motívumok ..................................................................................................................................................................25 ugrósok: egyes csárdás lábgesztusokkal, höcögők, lengetők, cifrák, csapások .......................................................25 csárdások: egyes csárdás, kettes csárdás, félfordulók, átvetők, forgások ...................................................................254.2. Társas viszonyok (szólóforma, párok, kis csoportok, csoportok-csapatok) ........................................................................264.3. Összekapaszkodási formák (kézfogások, vállfogások, karolások) .........................................................................................274.4. Kartartások ................................................................................................................................................................................................274.5. Térformák, alakzatok ..............................................................................................................................................................................28


6

V. FEJEZET ........................................................................................................................................................................................................29

5. Mozgások-mozdulatok módszertani ajánlása, oktatásmódszertana ...................................................................................... 305.1. Motiváció ....................................................................................................................................................................................................305.2. Ismeretnyújtás ......................................................................................................................................................................................... 30 5.2.1. Verbális ismeretnyújtás: beszélgetés, leírás, magyarázat, hasonlat ................................................................... 30 5.2.2. Vizuális ismeretnyújtás: bemutatás, bemutattatás, szemléltetés ....................................................................... 315.3. Végrehajtás .............................................................................................................................................................................................. 32 5.3.1. Alkalmazás .............................................................................................................................................................................. 32 5.3.2. Segítségadás .......................................................................................................................................................................... 33 5.3.3. Ellenőrzés, értékelés ............................................................................................................................................................ 33 5.3.4. Hibajavítás .............................................................................................................................................................................. 34

VI. FEJEZET ....................................................................................................................................................................................................... 35

6. A zenés – táncos (aerobic, néptánc) órán használt zenék kiválasztásának szempontjai ................................................. 356.1. A zeneválasztás általános szempontjai .......................................................................................................................................... 35 6.1.1.A tanítási órákon használt aerobic zene tulajdonságai ........................................................................................... 36 6.1.2. A tanítási órákon használt népzene tulajdonságai .................................................................................................. 36

VII. FEJEZET ........................................................................................................................................................................................................38

7. Játékgyűjtemény, példatár ..................................................................................................................................................................... 38

VIII. FEJEZET .......................................................................................................................................................................................................88

8. Irodalomjegyzék ........................................................................................................................................................................................ 88


7


8

ELŐSZÓ

„… a tánc ott kezdődik, ahol a mozgás nem csak a kezet és a lábat, hanem az egész testet, az egész személyiséget igény-be veszi…” (dr. Angelus Iván - táncos, koreográfus, pedagógus)

Napjainkban egyre gyakoribb jelenség (már gyermekkorban is!) a mozgásszegény életmód. A tánc az egyik legősibb mozgásformák egyike, melynek igen jelentős élettani hatása mellett meghatározó a csoportképző, közösségalkotó személyiségformáló szerepe is. Zenés – táncos mozgásformák segítségével és a mindennapos testnevelés órákba beépíthető lehetőségeivel (megfelelő motivációval, a mozgástevékenységek célirányú szervezésével, annak alkotó módon történő alkalmazásával) átmenetet képezhetünk a folyamatos mozgástanulás, a harmonikus testképzés, a mozgásműveltség fejlesztése felé. Ez a kiadvány segédanyag. Nem koreográ� ákat közöl, nem lépéskombinációkat tanít, hanem a céltudatos mozgásos cselekvéstanuláshoz kíván kiindulási alapot teremteni, a résztvevők mozgásműveltség fejlesztését célozza meg. A módszertani jegyzetben szereplő ismeretanyagokat, javasolt gyakorlatokat segítségadás céljából gyűjtöttem egy-be.

Több mint 25 éves néptáncos, sportoló, valamint mozgás és táncpedagógus múltam tapasztalataiból merítve nyújtok támpontot azon pedagógus kollégáknak, akik fáradságos munkával, de töretlen lendülettel karolják fel a mozgás, a tánc oktatásában rejlő lehetőségeket testnevelő munkájuk mindennapos tevékenységeiben.


9

I. FEJEZET

1.1. A tánc mozgás- és személyiségfejlesztő szerepe

Napjaink felgyorsult életvitelének köszönhetően, rohanó világunk tükrében egyre rendszeresebbé válik - a gyerekközösségekben is megjelenő - elszigeteltség. Mindez párosulva a mozgásszegény életmóddal, a hely-telen táplálkozással, az egyre gyorsuló szocializációs folyamatokkal törvényszerűen felgyorsítja az urbanizációs ártal-mak (stressz, gyakori fejfájások, bizalmatlanság, lehangoltság, fáradtság) tüneteit már kisiskolás korban is.Sorozatos felmérések, sőt konkrét esetek is igazolják, hogy megjelentek az érzelmek elfojtásából származó, a testi- lelki kontaktot kerülő viselkedésmódok. Az együttmozgás öröme, a tánc élménye, olyan érzéseket, energiákat szabadíthat fel, amelyek természetes mozgató-rugóivá válhatnak a későbbiekben állandóan ismétlődő mozgástanulási folyamatoknak. A társas együttlét, az egymáshoz történő alkalmazkodás nem csak empátiát igényel, hanem türelemre, toleranciára is sarkal. A párban, kis csoportokban végzendő feladatok nemcsak a partnerekre történő állandó � gyelmet igényli, hanem előre tervezett irányítást is feltételez. A kognitív képességek fejlesztése pedig sokat segít a � nommotoros mozgások megalapozásában.

1.2. A zenés–táncos mozgásformák jelentősége és szerepe a testnevelés tantárgy pedagógiájában.

Nekünk nevelőknek, személyes feladatunknak kell tekintenünk, hogy a korábban gyakoribb közösségi összejövete-lek, az élmények megjelenítésére is alkalmas táncos- mozgásos események ne csökkenjenek!Tudatos anyagkiválasztással, megfelelő szakmai előkészületekkel és változatos módszertani oktatás eredményeként elérhető, hogy a tradicionális néptáncokat alkalmazó hagyományőrzés, és a modernizációs hatásokat követő � tness mozgások egyaránt örömet okozzanak a tanulóknak, és szívesen alkalmazzák a legalapvetőbb mozgásformákat (lépés, járás, ugrás, futás, forgás… stb).


10

A mindennapos testnevelés megnövekedett óraszáma nagymértékben elősegíti munkánkat, melyben közelíthetjük egymáshoz a sportmozgásokat és a táncos mozdulatokat.Lényegesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem „késztermékeket, csomagokat” – koreográ� ákat kell elsajátíttatnunk a gyerekekkel, hanem élményközpontú, technikailag és ritmikailag pontos mozgásformákkal kell megismertetnünk növendékeinket! Minden esetben � gyelembe kell vennünk az adott korosztály előképzettségét, érdeklődését is az oktató- nevelő munka sikeressége érdekében. A tapasztalat azt mutatja, hogy alsó tagozatban (1-4. osztály) inkább a népi játékokra, sportjátékokra épülő néptánc mozgásanyaga javasolt, míg a felső tagozatban (5-8. osztály) inkább a modern irányzatokhoz közelebbi zenés – tán-cos aerobic mozgásanyag.


11

II. FEJEZET

2. A zenés – táncos mozgásformák jelentősége a mozgásfejlesztésben

2.1. Előkészítő gyakorlatok – zenére történő végrehajtással

Olyan általánosan fejlesztő gyakorlatok, amelyek a test egészére hatnak. Alkalmazásuk eredményeképpen fokoza-tosan fejlődnek a szervezet ideg- izom pályái. A velünk született adottságok mellett, elősegítik az egyes jártasságok, képességek megszerzését. A harmonikus mozgás, a testi fejlődés, az egészséges testtudat kialakításának meghatá-rozó elemei.

2.1.1. Játékos gyakorlatok zenére, énekhangra

(„szobros játék”, szédikézés-körbeforgás, re� exjátékok zenére-eszközök alkalmazásával is)

2.1.2. Utánzó mozgások zenére

Ábrázoló és csoportjátékok alkalmazása különböző karakterű zenékre (pl.: állatok, foglalkozások, mesealakok mozgásának megjelenítése, „tükörkép gyakorlatok”)

2.1.3. Bizalom gyakorlatok

Összehangoló jelleggel bír, és elősegíti az érzékszervek által kapott ingerek feldolgozását („vakvezetés”, társ veze-tése becsukott szemmel)


12

2.1.4. Népi játékok, drámajátékok Téri – tájékozottságot fejlesztő, egyensúlygyakorlatokat is alkalmazó, változatos alakzatokat, térformákat megjelenítő játékos feladatok (térkitöltő játékok–„bomba” játék, reakció gyorsaságot igénylő játékok)

2.1.5. Testtudat feltérképezés, spontán érzelemkifejezések

Célja a � zikai kontaktus megteremtése, a társas együttlét szabályainak megismerése, a mozgásérzékelés, kineszté-zia megalapozása (kontaktgyakorlatok: testrészek összeérintése megadott szempontok alapján, társas mozgások: vezetés-követés, testrészek analizálása, izolációja: „a fejem-a vállam-a térdem-a bokám…”)

2.2. Célgyakorlatok – zenére történő végrehajtássalOlyan speciális elemeket, táncos mozdulatokat tartalmazó mozdulatok, amelyek általánosan és sokoldalúan készítik elő a szervezetet a későbbi táncos tevékenységre.

2.2.1. Bemelegítés non-stop formában zenére, aerobic elemek alkalmazásával.

A sikeres táncos tevékenységek, az eredményes végrehajtás legfontosabb feltétele. Célja a szív és vérkeringési rendszer, a légzőrendszer, valamint az aktív és passzív mozgatórendszer előkészítése az intenzív munkavégzésre, és a � zikai terhelésre. A bemelegítésre jellemző a fokozatosság elve, minimális időtartama 10-15 perc.Hatása a szervezetre - � zikálisan: (a testhőmérséklet növekedése által) - nő a keringési és a légzőrendszer működési szintje, - az izmok és ízületi szalagok hajlékonysága megnövekszik, elkerülhető az esetleges sérülés - anyagcsere folyamatok intenzitásának emelkedése - növekszik az izmok vér- és oxigénellátottsága


13

Hatása a szervezetre - pszichésen: - pszichés, idegrendszeri ráhangolódás növeli a � gyelemösszpontosítás szintjét - nő a koordinációs képességek hatékonysága - kellemes „atmoszféra” megteremtése - motivációs lehetőség a résztvevők számára

A zenés bemelegítés összetevői, folyamata: A zenei ráhangolódást egybekötjük a légző gyakorlatokkal; - Folyamatos, non-stop mozgással aktivizáljuk a nagy izomcsoportokat, növeljük a szívfrekvenciát, majd a később előforduló gyakorlatokhoz és kombinációkhoz bevezető gyakorlatokat végeztetünk; - Megtörténik az egyes izomcsoportok izolációja. - Megtörténik az izmok és inak nyújtása dinamikus nyújtó technikával.

2.2.2. Technikai képzés - zenére történő végrehajtással

A bemelegítést követően, speciális mozdulatokat tartalmaz, táncos-technikai elemeket alkalmaz, tréning jelleggel.

Molnár- technika (néptánc)A magyar néptáncok sajátos mozgásformáit alkalmazza, és fokozatokat használ.

- I. fok: a néptánc elemek egyszerű formában egyesítik a forgás, az egyensúlyozás és az ugrás különböző fajtáit. - II. fok: elsősorban a forgásokat alapozza meg, de növeli a gyorsaságot. - III. fok: előkészíti az ugrást, de tovább növeli a gyorsaságot és a forgóképességet - IV. fok: elsősorban egyensúlyfejlesztő elemekből áll, de megjelennek benne az egyszerűbb kombinációk. - V. fok: a forgást, ugrást, és az egyensúlyozást használja igen magas szinten, főként összetett mozgáskom binációkból áll.


14

Preventív � tness (aerobic), gyerek aerobicAerobic alaplépéseket használ, de célja nem a versenygyakorlatok összeállítása, hanem az aerob állóképesség létre-hozása, fenntartása. Alkalmazásával elkerülhetőek lesznek az esetleges gerincproblémák, illetve a túlsúly. - elősegíti a kondíció megszerzését, ill. fenntartását az edzéselméleti, és módszertani tudományok � gyelembe vételével - az egészséges testtartás, a harmonikus mozgáskultúra kialakítását eredményező tartó és mozgatóizmok tónusfokozását eredményezi - igen nagymértékben hozzájárul a test mozgáskoordináció fejlesztéséhez - maximálisan szem előtt tartja az ízületek védelmét, a helyes testtartást, a gerincoszlop tehermentesítését - könnyed, játékos, táncos formában alkalmazza az alapelemeket

2.2.3. Mozgásmemória fejlesztése

A tudatos neuro-muszkuláris folyamat eredménye mozgásban: a tánc.A tökéletesen végrehajtott, pontosan kivitelezett mozgás nem csupán a speciálisan fejlesztett izomzaton, és ízület-rendszeren múlik, hanem az agyműködés és az ingerületvezetés függvénye is egyben. Bármilyen mozgással foglalkozó oktató, edző kiemelt feladata a neuronok „edzésben tartása”. Ez történhet egy-egy jól felépített ritmusgyakorlattal, fokozódó dinamikai sorokkal, sokszor elismételt és változatos térbeli előadással variált etűdsorokkal. Valójában nem más, mint egyidejű és sokoldalú készség- és képességfejlesztés! A hangsúly a komplexitáson van!Fontos, hogy állandó kihívást jelentsen, sohase legyen monoton, unalmas, előre kiszámítható!


15

2.3. Rávezető gyakorlatok:

A zenés – táncos mozgásformák alapvető mozdulatait tartalmazzák egyszerűbb, könnyebben végrehajtható kivitel-ben. Esetenként előfordulhat, hogy alkalmazzák a végleges mozgást is, de könnyített feltételek mellett végrehajtva. pl: ugrós táncok motívumainak oktatása az ugrásgyakorlatok párhuzamba állításával - ugróiskolák változatos támasztékszerkezetekkel, ritmusokkal - ugrókötél gyakorlatok: egyedül, párban, társakkal („pányvázás”, „Piri-Feri-Sári …”) - „gumiugró iskolák” - minitrampRész- egész mozdulatsorok alkalmazása, a tanult mozgássorok időszakos visszaismétlése, kiegészítése, bővítése. Valójában nem más, mint a rész-egész tanulásmódszer. Abban az esetben, ha az elsajátítani kívánt mozdulat túl sok új mozdulatot tartalmaz, célszerű a mozgást részeire bontani, mozdulatait elemezni, azokat összekapcsolni, majd gyakori ismétlések után újra beilleszteni a tanulandó folyamatokba.Ha táncmotívumot, vagy aerobic alaplépést tanítunk, minden esetben a globális módszert kell alkalmaznunk! Ettől eltérő esetben ugyanis a tanuló nem kap hiteles képet a mozgásformáról.Ha viszont a már ismert mozdulatot csak kiegészíteni, díszíteni akarjuk egy-egy csapással, tapssal (néptánc), vagy karmunkával, tapssal (aerobic), abban az esetben a résztanulásos módszert használjuk!

2.3.1. Stílusgyakorlatok

A műfaji jeleket leginkább hordozó előadásmód megköveteli a stílusgyakorlatokat.Napjainkban a néptánc szerepe kettős. Mozgásanyaga előfordul a Nemzeti Alaptantervben (NAT), de egyre nagyobb súlyponttal rendelkeznek a professzionális táncműhelyek, táncos képzőintézmények is!A néptánc hagyományőrző, eredeti szerepét megtartva törekednünk kell azokra az apró mozdulatnyi sajátosságok-ra, amelyektől valóban hitelesek lesznek az egyes táncdialektusok tánclépései, motívumai! Az aerobic esetében sem mindegy, hogy „hobby” szinten alkalmazzuk a lépéssorokat, vagy versenyekre készül a „táncos”.


16

A már jól beidegződött gyakori mozgást, dinamikus sztereotípiát, törjük meg egy-egy mozdulat újraalkotásával. Ebben az esetben a � gyelem fókuszálható.A stílusgyakorlatokat mindig előzze meg a képzési cél ismertetése, így elkerülhető a kellő motiváció hiányában fellépő sablonos, unalmas végrehajtási mód!

2.3.2. Etűdök – etűdszerkesztés

A didaktikai folyamatban a gyakorlással, bevéséssel egyenértéket képviselő, célirányú tevékenységgel végeztetett „minikoreográ� ák”. Bár tudatosan szerkesztett elemkapcsolatok, motívumkötések, mégsem nevezhetőek még tánc-folyamatnak. Alapgyakorlatok, amelyek összpontosítják a � gyelmet a kívánt mozgásfolyamatokra.Az etűdszerkesztés szempontjánál � gyelembe kell venni, a könnyen egymáshoz illeszthetőséget, gördülékeny � gu-raváltásokat, valamint a szimmetrikus végrehajtási módozatot egyaránt!Több etűd összeállítása (szvit) változatosságot eredményezhet. Az etűdök pontos végrehajtása, számtalan variációs formája, esztétikailag tökéletes kivitelezése a technikai feladat-kör mellet, pedagógiai szerepkörrel is rendelkezik. Az előadói képességek folyamatos fejlesztésével az egyszerű technikai gyakorlat nem ritkán művészi hatást érhet el.

2.3.3. Improvizációs gyakorlatok

Az etűdök kötöttségével ellentétben e módszer lényege a rögtönzés! Elnevezése is erre utal: latinul „improviso” = előre nem látott. Mivel a „táncosok” a megszerzett mozgásélményeikből hozzák létre, lényeges, hogy a megismerési és bevésési fázis után alkalmazható sikeresen.Jelentősége a megismételhetetlenség, az adott pillanathoz, helyhez, előadóhoz kötődés.Célja a didaktikai folyamatban a kreativitás fejlesztése: alkotói, előadói készségfejlesztés.Pedagógiai szerepe az ellenőrzésen túl, a gyakorlás és bevésés, alkalmazás mellett a táncos élményszerzés, az attitűdszerzés.


17

III. FEJEZET

3. Mozgásműveltség és motoros képességfejlesztés táncos mozgásformák alkal-mazásával

Mozgásműveltségen a tanulók előzetesen elsajátított ismereteit, korábbi mozgásformákban szerzett jártasságait és egyénileg is eltérő képesség, készségeit együttesen értjük. A tánc tanult készség, ahol a táncos mozgásformákat tudatos, szándékos és koordinált cselekvésnek tekintjük. A zenés – táncos mozdulatok összességét minden esetben mozgásszerkezeti tényezők határozzák meg.Az oktatási folyamatban arra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hogy ezen tényezők paraméterei minél változatosab-bak, élményszerűbbek legyenek. A mozgástanulás folyamatában a mozgáskészségekkel együttesen a motoros képességek is fejlődnek

Mozgásszerkezeti összetevők:

Plasztika - Tér: a mozgásszerkezet térbeli összetevője (irány, kiterjedés, útvonal…)Ritmika - Idő: a mozgásszerkezet időbeni tényezője (tempó, ütem, ritmus…)Dinamika - Erő: a mozgásszerkezet erő tényezője (statikus, dinamikus…)


18

MOZGÁS SZERKEZETI ÖSSZETEVŐK


19

3.2. Motoros képességfejlesztés lehetőségei a táncos mozgásformákban

KONDICIONÁLIS KÉPEESÉGEK - gyorsaság - erő - állóképesség

KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK - egyensúly - térérzék - kinesztézia - tempó - és ritmusérzék - iram és időérzék

ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÉG - lazaság - hajlékonyság - � exibilitás - ruganyosság - robbanékonyság


20

MOTOROS KÉPESSÉGEK


21

IV. FEJEZET

4. Zenés táncos mozgásformák mozdulatai (alapelemei, lépései, motívumai)

4.1. Mozgásanyaga: (aerobic, néptánc)Célja a zenei és mozgásritmus szinkronizálása, jellegzetes mozgásformák elsajátítása. Az egyes tematikai egységek alaplépéseinek és alapelemeinek felhasználása során lehetőség nyílik a sokoldalú koordinációs és kondicionális ké-pességfejlesztésre, a táncos önkifejezésre, az előadói készségek és a gyermeki kreativitás gazdagítására.

4.1.1. Speciális, a tematikai egységekhez (aerobic, néptánc) rendelt mozdulatok

- LÉPÉS-JÁRÁS- UGRÁS- FORGÁS- GESZTUS- TESTSÚLYÁTHELYEZÉS-SÚLYHELYZETEK


22


23


24

4.1. 2. Alapelemek, motívumok4.1.2.1.Aerobic elemek

Az elemek végrehajtása alapján különbségek vannak alacsony és magas intenzitású talajfogások, valamint kicsi- kö-zepes- erős intenzitású végrehajtási módok között.

A két tényező nem kizárólagos!

Amennyiben a talajra érkezés lépésnek, gördülésnek felel meg, abban az esetben „low impact” elemekről beszélhe-tünk. (low impact = alacsony becsapódás) Ha a talajfogás inkább höcögő, vagy ugró mozdulat, abban az esetben „high impact” elemekről van szó. (high impact = magas becsapódás)

A gyakorlatelemek előadása, végrehajtása azonban különböző intenzitással (alacsony – közepes – magas) történhet. Ebben az esetben a kiegészítő karmunkának, illetve az izomerő igénybevételének szerepe a meghatározó. Az alapelemek nagy részének létezik low impact és high impact változata is.


25

Low impact elemek High impact elemek

helyben járás (mars) térdemelés (knee lift) jogging séta lépés (walk) hintaló (rocking horse) futás lépés – zárás (step touch) alacsony rúgás (low kick) magas rúgás (high kick) lábfejérintés (toe tap) mambó cha – cha – cha sarokérintés (heel dig) lépés fordulattal (pivot turn) sasszé (chasse) kettős lépés ( double step) rock step inga (pendulum) keresztlépés (grapevine) támadó állás (lounge) szökkenés (hopping) nyitás – zárás (out – in) csípő és boka tekerés (twist) terpesz – zár ugrás (Jumping Jack) „V” lépés („V” step) inga lépés (pendulum) kán - kán szökdelés „A” lépés („A” step) póny plyometrikus ugrások hintalépés (side to side) squat sarokemelés (leg curl)

4.1.2. 2. Néptáncos motívumok: régi és új stílusú motívumok

A néptánc, mint mozgássor legkisebb, önálló egysége a motívum. A korábban vizsgált mozdulatfajták (lépés, ugrás … stb) széles választékát felsorakoztató, változatos plasztika - ritmika és dinamikai megjelenési formák alkotják.

A néptáncok típusaira, az egyes táncfajtákra alapvetően jellemzőek.

alkotják.


alkotják.



26

„Tánctípus, táncfajta: meghatározott tartalmi, formai és zenei keretben mozgó táncváltozatok összessége. Kialakulásuk rendszerint egy szűkebb területhez, etnikumhoz, történeti korszakhoz fűződik, fejlődésük, virágzásuk pedig meghatározott történeti – társadalmi körülményektől függ.” (Néptánc kislexikon)Martin György a magyar tánctípusokat és táncdialektusokat a következőképpen rendszerezte:Földrajzi elhelyezkedés alapján: - nyugati, vagy dunai dialektus,- középső, vagy tiszai dialektus- keleti, vagy erdélyi dialektus.Történeti stílusréteg alapján:- régi stílusú táncok: (körtáncok, fegyvertánc-botoló-pásztortánc, ugrós-legényes és régi párostáncok.)- új stílusú táncok: (verbunk és csárdás)

Régi stílusú, (ugrós) motívumok Új stílusú, (csárdás) motívumok egylépéses csárdás, lábgesztusokkal egyes csárdás höcögők kettes csárdás lengetők félfordulók cifrák átvetők csapások páros forgások

4.2.Társas viszonyok A zenés-táncos mozgásformák megjelenítése attól függően, hogy hányan vesznek részt a mozgásban többféle lehe-tőséggel bír. - szóló forma (néptánc), vagy egyéni (aerobic) ebben az esetben a „táncos” egyedül végzi a mozgást.- páros forma (néptánc), vagy duó (aerobic): a mozgást ketten végzik, egymással összekapaszkodva, vagy akár külön-külön is.


27

- hármas forma (néptánc), vagy trió (aerobic): néptánc esetében a fér� két nővel táncol, aerobic esetén tetszőleges a nemek aránya. - kis csoportok, kamara forma (néptánc), vagy csapat (aerobic): több résztvevő, általában 5-10 fő mozog egyszerre. - nagy csoport, együttesi forma (néptánc, aerobic): minden résztvevő egyszerre vesz részt a mozgásban.

4.3. Összekapaszkodási formák Az alaplépések, motívumok előadása függetlenül a mozgást végrehajtók létszámától további variációs lehetőségeket nyújtanak. Míg a néptáncban számos megjelenési formáját tapasztaljuk, ezzel szemben a � tnesz aerobicra nem jellemző. Verseny aerobicban kötött formában, a koreográ� a részeként jelenik meg.- kézfogások: történhetnek lent, középen, fönt, keresztben, elől keresztezve, hátul keresztezve, azonos kézzel, ellentétes kézzel…- vállfogások: ebben az esetben a táncosok egymás vállára támaszkodnak, kapaszkodnak össze - derék fogások: a kezek a társ derekán támaszkodnak - karolások: ritkán, de előfordulhat, elsősorban a néptáncban használatos forma.- váll-derék fogás: a páros táncok legjellemzőbb összekapaszkodási módozata.

4.4. Kartartások A néptáncos mozdulatok esetében is vonhatunk párhuzamot a gimnasztikai kartartásokkal, de a műfaji sajátosságból adódóan sokkal lazább, képlékenyebb a megjelenítés. Az aerobic, mint zenés-táncos mozgásforma a klasszikus gimnasztikai kartartásokat alkalmazza.


28

4.5. Térformák, alakzatok

A mozgásban résztvevők száma (szóló, kiscsoport, csapat…) és a didaktikai folyamat célja (ismeretnyújtás, rögzítés, gyakorlás…) határozza meg, hogy mikor melyik fajtáját használjuk.

szórt alakzat kör félkör

párok csillag sorok diagonál

csoportos, kiscsoportos alakzatok, szólamok


29

V. FEJEZET

5. Mozgások – mozdulatok módszertani ajánlása, oktatásmódszertana.

A zenés-táncos mozgástanítás meglehetősen magas szakmai felkészültséget igényel. Nem csupán a térbeli elmozdu-lásokból adódó balesetveszélyes helyzetek elkerülése, hanem a „tantárgy” komplexitása miatt is. Minden foglalkozás alkalmával az egyes testgyakorlatokat pedagógiai céllal kell elsajátíttatnunk. Az így létrejött di-namikus sztereotípiák elősegítik a tanulók testi – lelki fejlődését, fejlesztik készség-képességeiket, kellő motivációt biztosítanak a további mozgásműveltség fejlesztéséhez, mialatt meghatározó személyiségfejlesztő szereppel bírnak.A táncos mozgásformák sikeres alkalmazásának további elengedhetetlen feltétele a megfelelő felszerelés, ruházat, szaktanterem, melynek hiányában elmarad a várva várt pozitív attitűd.

Felszerelések: - Ruházat: légáteresztő, könnyed, elasztikus viselet, amelyben jól látható a testtartás. Néptánc esetén a lányok szá-mára ajánlott a „próbaszoknya” viselete, melynek mozgása visszaigazolást adhat egy – egy motívum eltáncolásakor.- Cipő: aerobic mozgásokhoz puha talpú, esetlegesen speciálisan erre a célra kifejlesztett sportcipő, míg a táncos mozgásokat a keményebb talpú, ritmusok kopogását, forgásokat is segítő, bőrtalpú cipő, az úgynevezett „karakterci-pő” ajánlatos.- Hajviselet: minden esetben összefogott, feltűzött haj, amely nem akadályozza a látóteret.- Szaktanterem: meghatározó szerepkörrel rendelkezik! Mivel a zenés-táncos mozgásoktatás elsősorban a vizuális ha-tásokra épít, így hiányában megkérdőjelezhető a hiteles és eredményes képzés! Központi segédeszköze - a baleset-védelmek is megfelelő – nagy felületű tükörfal. Szintén elengedhetetlen feltétel a jó minőségű audio, hi-� berende-zések megléte, amely a zenére történő mozgás szinkronitását segíti elő. Az emberi test optimális élettani működése érdekében pedig alapvető higiéniás feltételek szükségesek: jó szellőzés, természetes fény, vagy megfelelő megvilágí-tás, kellemes hőmérséklet, és lehetőség szerint a résztvevők számával arányos méretű sportpadlózat.A fokozott balesetvédelem miatt tilos mindennemű ékszer, karóra, kitűző használata!


30

A mozgásanyag feldolgozásának fázisai: - érdeklődés felkeltése, motiváció, táncos attitűd kialakítása - ismeretnyújtás - végrehajtás

5.1. MotivációCélja az érdeklődés felkeltése, amely a későbbiekben a tanulók aktív, tevékeny részvételét eredményezi. A gördülé-keny óravezetés érdekében ajánlatos nem csupán felkelteni, de folyamatosan szinten is tartani az érdeklődést, mert ez elősegíti a folyamatos koncentrációt, biztosítva a hatékony mozgástanulást.A személyes példamutatás determinálja a táncos attitűd létrejöttét.

5.2. IsmeretnyújtásAz ismeretnyújtás célja, hogy a tanulók valós, érthető képet kapjanak az elsajátítandó mozgásanyagról. Míg egyes oktatók a szóbeli irányítást részesítik előnyben, a többség mégis a vizuális információközlést tartja hatékonyabbnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sorrendiség nem befolyásoló tényező, de a vizuális ingereket alkalmazó mozgásoktatás eredményesebbnek bizonyul.

5.2.1. Verbális ismeretnyújtás: beszélgetés, leírás, hasonlat, magyarázat

- Beszélgetés: interaktív folyamat, kötetlen formában történik, a már korábban használt ismeretanyagra épít.Leírás: régebbi gyakorlatok felelevenítése, tartalmát tekintve lehet de� níció, elmélet, elv, szabály. A mozgások minő-ségi jegyeire, konkrét érzékszerekkel felfogható tulajdonságaira irányul. - Hasonlat: szintén korábban szerzett mozgásos tapasztalatokra épít, és mozgás - képalkotást feltételez. (pl.: ugró-sok esetében az egyes dialektusok cifra motívumainak lehetséges végrehajtási módozatai)- Magyarázat: a tánc és a mozgásos cselekvéstanulási módszerek legalapvetőbb, leggyakoribb eszköze. Legfőbb tulajdonsága, hogy nem csak konkrét technikai végrehajtást eredményez, hanem tények, általánosítások, végrehaj-


31

tási módozatok, szabályok ismertetése révén elősegíti az egyes tantárgyi koncentrációt is. (ének-zene, testnevelés, � zika, művészetek… stb.) Segítségével bemutatható a zenés-táncos mozgásformák struktúrája, az egyes táncanya-gok rendszere, lényeges mozgásjegyei. Alkalmazását nagymértékben befolyásolja a befogadó közönség, a tanulók előképzettsége, életkora, értelmi fejlettségi szintje, előzetesen szerzett mozgásélménye. A magyarázatnak minden esetben gyorsnak, rövidnek, lényegre törőnek kell lennie! Szigorúan kövesse az ok-okozati összefüggéseket, és logikusan épüljön egymásra a közölt információ. A gyakorlat-centrikusságot szem előtt tartva pedig mindig párosuljon konkrét cselekvéssel, és ösztönző erejű legyen!

5.2.2. Vizuális ismeretnyújtás: bemutatás, bemutattatás, szemléltetés

Mozgásos tevékenységek oktatása esetén a vizuális ismeretnyújtás élvez elsőbbséget. Leggyakrabban használt formái a bemutatás és a bemutattatás, illetve a szemléltetés.Alkalmazásuk a következő feltételekhez szabott: a) minden esetben legyen pontos, élethű; b) kerülje a karikírozott és imitált előadásmódokat; c) nyújtson teljes képet a mozgásszerkezeti tényezőkről: eredeti tempóban, megfelelő erőfokkal, plasztikailag tökéletes stílusban történjen; d) megfelelő távolságban zajlódjon, hogy mindenki jól láthassa; e) többször elismételve, változatos nézőpontokból történjen; f) ne csak a mozgás domináljon, segítse a verbális ismeretadás; g) indokolt esetekben használjunk „tükörképet”;

Fajtái:- közvetlen módon: bemutatás, bemutattatás.- közvetett módon: felvételek, ábrák segítségével


32

Bemutatás: a zenés-táncos mozgásformák oktatásában a legnagyobb jelentőséggel bír. Új ismeret megszerzésekor meghatározó a tökéletes, pontos, valós mozgás megtekintése, melyet életkori sajátosságuknak megfelelően a gyer-mekek szívesen leutánoznak. Bemutattatás: motivációs céllal alkalmazható, ha a vizuális ismeretet közlő egyén (lehet tanuló is) már rendelkezik az elsajátítandó mozgásformával. Abban az esetben is alkalmazható, ha az oktatót bármilyen tényező gátolja a moz-dulat tökéletes kivitelezésében. Szemléltetés: a mozgásoktatáshoz használt technikai információk közlésére a legalkalmasabb módszer. Lényeges, hogy aránya nem haladhatja meg a közvetlen módozatok arányát. Nagy segítséget jelenthet az egyes táncstílusok analizációs folyamataiban, az egyes technikai kivitelezések meg� gyelésére (fogásmódok, páros viszonyok… stb), il-letve alkalmat teremthet bizonyos mozdulatok összehasonlítására. Eszközei lehetnek: eredeti anyagok, � lmfelvételek, fotók, ábrák… stb.

5.3. Végrehajtás5.3.1. Alkalmazás, gyakorlás, feldolgozás, bevésés: A didaktikai folyamatban meghatározott helye van. Az ismeretszerzés és feladatközlés után alkalmazható, a már megismert, elsajátított mozgásanyag megszilárdítására. A tevékenység során fejlődnek a táncos mozgáskészségek, a � nom - motorikus és motoros képességek, egészen a mozdulatok beidegződéséig, vagyis a készség szintű mozgásig, előadásig. Az alkalmazás, gyakorlás során mód nyílik di� erenciálásra is, amely a gyakoroltatás és végrehajtás nehézségi foká-ban jut kifejezésre. Lehetőség szerint alkalmazzuk az improvizálást is, amely ez esetben a kombinatív gyakorlásnak felel meg.Általános szempont azonban, hogy minden esetben az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé, a könnyűtől a nehezebb felé haladjunk!Saját tapasztalataimból merítve, magam is úgy gondolom, hogy az élményközpontú, gyakorlat - centrikus oktatás bizonyul a legeredményesebbnek a mozgásos cselekvéstanulásban.


33

5.3.2. Segítségadás: közvetlen, közvetett, kényszerítő helyzetek

Elsődleges feladata az esetlegesen előforduló balesetek megakadályozása, a sérülések elkerülése. A segítségadás-nak köszönhetően létrejött helyes, pontos mozdulat végrehajtása elősegíti a tanulók mozgás –és testérzékelését. Fontos szempont ez esetben is a megfelelő egyensúly megtartása a segítségadás és a kinetikus élményszerzés láncolatában.

A túlbiztosított segítségadás nem produkálja a várt eredményt!Fajtái: - közvetlen módon: kézfogással, érintéssel, tolással … stb.- közvetett módon: kényszerítő helyzetek, eszközök alkalmazásával (bot, karika, keszkenő…stb.) hangjelzéssel (taps, szó, dobbantás…stb)

5.3.3. Ellenőrzés, értékelés

A mozgásos cselekvéstanulás folyamatában kiemelkedő szerep hárul a folyamatos ellenőrzésre, mert a berögzült, rossz mozdulatokat, dinamikus sztereotípiákat nehezebb kijavítani, felülírni, mint a tökéletes mozgást elsajátítani.Az ellenőrzés ténye pedagógiai jelentősége mellett, folyamatos munkára készteti a tanulókat. Az állandó és időszakos kontroll motivációs jelleggel bír, szinten tartja a mozgásfejlesztés hatékonyságát. Az eredményesség érdekében célszerű az ellenőrzést értékeléssel egybekötni, így tudatosabbá válik a gyakorlás.Pedagógiailag indokolt minden esetben röviden, lényegre törően, lehetőség szerint személyekre szabottan értékelni. Az értékelés módszereiben a pozitív megerősítés domináljon!


34

5.3.4. Hibajavítás

A gyakorlati végrehajtások során valós képet kapunk a mozgástanulás – elsajátítás aktuális fázisáról. Megfelelő ismétlésszám és a mozdulatsorok folyamatos alkalmazása során visszajelzést kapunk az esetlegesen előforduló hibákról. A hibák okainak feltárása után rögzíteni kell a technikailag helyes mozdulatokat.Az esetlegesen előforduló hibák okai lehetnek: a) hiányos, meg nem értett ismeretanyag; b) korábbi, rossz beidegződés; c) életkornak nem megfelelően választott tananyag; d) módszertanilag helytelen oktatási folyamat; e) fáradság, � gyelmetlenség; f) érzelmi gátlások: érdektelenség, szorongás, félelem; g) sérülés

A hibák korrigálásainak szempontjában állítsunk fontossági sorrendet. Egyszerre csak egy, a lényeges hibát javítsuk, kerüljük a rossz mozdulat bemutatását, inkább a helyes mozgást súlypontozzuk!A javítás periódusában, mint az összes oktatási fázisban szükség van a pedagógus empatikus képességeire! (tolerancia, türelem, megértés…stb.)


35

VI. FEJEZET

6. A zenés – táncos (aerobic, néptánc) órán használt zenék kiválasztásának szem-pontjai

6.1. A zeneválasztás általános szempontjai

Az eredményes és hatékony oktatás alapvető feltétele a kiváló minőségű, és az oktatott tananyaghoz igazodó hang-zóanyag. Fontos, hogy az alkalmazott zene elegendő terjedelmű legyen, és változatos dallamvilággal rendelkezzen. Előzetes szakmai felkészültséget igényel az elsajátítandó tananyaghoz hozzárendelni a megfelelő zenekíséretet. Fi-gyelembe kell venni az adott táncdialektust, az adott tánctípust, a zenei tempókat, és nem mellesleg minden esetben motivációs hatással kell rendelkeznie! A zenei tempók megjelölése az egy perc alatt alkalmazott ütésszámmal történik (bpm = bit per minit)Időről – időre szükséges változtatni, frissíteni a hangzóanyagot, mert a sokszor ismételt, szinte unalomig használt zene nem váltja ki a várva várt hatást. Gyakori jelenség az is, hogy egy-egy táncos óra állandóan ismételt dallamai a tanulókban olyan asszociációt keltenek, amelyek hatására csak az ott hallott dallamokkal tudják összekötni a mozdu-lataikat. Ez a negatív transzfer a későbbiekben rendkívüli módon gátolja a tanulók szabad alkotókészségét, improvi-zációs képességeiket.Nem hagyható � gyelmen kívül a jól megválasztott hangerő sem. A túl halk zene nem meglelő, mert a � gyelmet nem a mozgásra, hanem a zenei tempó követésére irányítja. A túl hangos zene pedig zavarhatja a tanítási környezetet, és nehezíti a módszertani utasításokat, a verbális közlést. Lényeges, hogy megtaláljuk a kettő közötti egyensúlyt. Ez egyben azt is feltételezi, hogy nincs állandó hangerő, hiszen egy-egy információ közlésekor halkabbra vehető, míg a folyamatos bevésés, gyakorlás közben hangosabbra vehető a zene.


36

6.1.1. A tanítási órákon használt aerobic zene tulajdonságai

A zene nemcsak a mozdulatok tempóját adja meg, hanem meghatározza a tanítási óra légkörét is. A kiváló zene motivációs jelleggel bír, nagyobb teljesítményre ösztönzi a résztvevőket anélkül, hogy ennek tudatában lennének.

Szempontok:- kellemes hangulatot teremtő, dallamos, mozgásra ösztönző slágerek, ismert dallamok összeválogatása;- zenei ívekre való világos tagolódás (ütem, taktus, frázis, ív);- speciális hang „e� ectek” előfordulása;- non-stop mix, szünet nélkül, ugyanolyan ütemben mennek át az egyes zeneszámok;- 4/4 –es metrum;- azonos tempójú, vagy folyamatosan lassuló, vagy gyorsuló zene;- az egyes óratípusoknak megfelelő tempók

- bemelegítés: 125-135 bpm - aerob fázis, low impact: 125-145 bpm - aerob fázis, high- impact: 140-160 bpm - levezető fázis: 100 bpm-ig


37

6.1.2. A tanítási órákon használt népzene tulajdonságai

Legfontosabb kritériuma, hogy tradicionális, az eredeti népzenei anyagot követő feldolgozás legyen! Kerüljük az elektromos zenei hátteret alkalmazó („lakodalmas” zenék), vagy csak énekes, adatközlők által előadott hangzást. Ajánlatos olyan kíséretet választani, ahol többször is elismételt, énekes dallamok szerepelnek. Néptánc oktatásakor különösen fontos, hogy az adott tánctípus, az annak megfelelő népzenével szerepeljen együtt. (pl.: ugrós táncok – ugrós zene) Amennyiben lehetőség nyílik rá, igyekezzünk alkalmat teremteni arra, hogy népzenei zenekar élőben is megszólaljon az egyes tánc alkalmakon. Ez nemcsak megtöri a korábbi monotonitást, élményszerűbbé válik a táncoktatás, és komplexebb szaktárgyi ismereteket is eredményez (népzene, néptánc, ének-zene).

Szempontok:- megfelelő időtartamú, minimum 10–15 perces hosszúságú non-stop zene- dialektusnak megfelelő hangzóanyag legyen- kerüljük a „lakodalmas” zenéket- énekelhető, többször is ismételt dallamok szerepeljenek- a tánctípusokhoz igazodó, az oktatás segítő tempók jellemezzék.- alkalom adtán népzenei zenekar bevonása – táncház jelleggel.


38

VII. FEJEZET

7. Játékgyűjtemény, példatár

7.1. „Szobros játék” (gyorsaságfejlesztő, mozgáskoncentrációs helyzetgyakorlat)

a) Kiválasztunk egy tanulót, aki háttal áll a többieknek, ő lesz a „hunyó”. Hangosan elkiáltja magát: - 1-2-3! Ki a legszebb szobor a világon? Ezután visszafordul a többiek felé. A gyerekeknek tetszőleges szobrot kell képezniük, de mire megfordul a hunyó, már nem szabad sem beszélniük, sem mozogniuk, sem kuncogniuk. Aki eltéveszti, az zálogot ad, vagy kiesik a játékból. A legötletesebb, legszebb szobor kiválasztása után a hunyó helyet cserél vele. b) Zenére mozognak a gyerekek a tér bármely irányában. Amikor a játékvezető megállítja a zenét, szoborrá kell vál-tozniuk. Nehezítésként a játékmester megszabhatja, hogy milyen módon mozogjanak a zenére (pl: ugráljanak, lassan járjanak, hátrafelé járjanak…stb)

7.2. „Szédikézés, szédibabázás”„Húz – húz Katica ….” (egyensúlyérzék fejlesztő játék)

a) A gyerekek énekelve forognak saját tengelyük körül, majd leguggolnak.- „Szédi-szédi szédike! Ha elesik semmi se! Csüccs!”b) A gyerekek párokban, egymással szemben állva kézfogással összekapaszkodnak.Énekelve, galoppszökdeléssel egymás körül forognak, miközben nem engedhetik el egymás kezét…- ’Húz – húz Katica! Én is húzlak tégedet, te is húzhatsz engemet….!


39

7.3. Tükörkép gyakorlatok - „Tánc - lánc”… (téri - tájékozódást fejlesztő gyakorlat)

a) A párok egymással szemben helyezkednek el, és a zene hangulatának megfelelően végeznek változatos, de lassú mozdulatokat. A párok egyik tagja „diktál”, a másik pedig követi őt, de éppen ellentétesen, mintha a tükörben látná azt. Szerepcserével is végeztessük a gyakorlatot!b) A gyerekek egy körben helyezkednek el. Az első mutat egy mozdulatot. A második megismétli azt, majd hozzátesz egy általa kitalált újabb mozdulatot. A harmadik tanuló megismétli az első két mozdulatot és folytatja a sajátjával. Amikor a kör végére érnek minden tanuló közösen „lemozogja” a mozgássort. A résztvevők létszámával lehet könnyí-teni, ill. nehezíteni a játékot. (4-8 fő javasolt)

7.4. Bizalom gyakorlatok: „vakvezetés, mágnes” gyakorlatok zenérea) A párok egymás mögött helyezkednek el, az elől lévő behunyja, eltakarja a szemét, a társa pedig megfogja két ke-zével a vállát. A társ irányít, az elöl lévő pedig csak a társa által küldött megindító, megállító, megforgató testjelzéseket kell hogy kövesse. Fontos, hogy a „vezetó” nem beszélhet, mert így a „követő” jobban tud � gyelni a mozgásérzetére és a képzeletére. Szerepcserével is végeztessük a gyakorlatot!b) Bármilyen zenére játszható, sőt valójában a zene hangulata szabja meg a mozgás gyorsaságát, milyenségét. A tanu-lók szétszórtan helyezkednek el a teremben. Amíg a zene szól folyamatosan haladni, „táncolni” kell úgy hogy egymást ne közelítsék meg”- taszítsák. Amikor a zene megszűnik, gyorsan egymáshoz kell „tapadni” kis csoportokat alkotva.

7.5. Drámajátékok: „bomba” játék (térkitöltő, térérzékelő játék)Ebben az esetben is szétszórtan helyezkednek el a résztvevők, zenére mozogni, haladni kezdenek. Ha elhallgat a zene, meg kell állniuk mozdulatlanul ott, ahol éppen vannak. Az egymáshoz legközelebb álló gyerekek „felrobban-nak”, vagyis kiesnek a játékból. Aki nem tud időben megállni, vagy tovább mozog a szünetben is, az szintén kiesik a játékból. A játékosok kiesésével párhuzamban a játékteret is csökkentjük!


40

7.6. Test-tudatfejlesztő, kinetikus gyakorlat: „testrészérintő” (koordinációs, kontakt gyakorlat)Ebben az esetben is szétszórtan helyezkednek el a résztvevők, zenére mozogni, haladni, „táncolni” kezdenek. Ha el-hallgat a zene a hozzájuk legközelebb álló tanulóval, vagy tanulókkal kell kapcsolatot teremteni, megérinteni az adott testrészeket, testfelületeket. Minél változatosabb érintkezési módokat szorgalmazzunk serkentve ezzel a gyerekek kreativitását is. A játékot nehezíteni lehet egyszerre több felület megadásával is. (pl.: tenyér – talp, homlok – mutató-ujj, fül – könyök – boka, hát – tenyér – talp... stb.)

7.7. Ugróiskolák„Klasszikus” ugróiskola: : egy négyzetbe egy lábbal, a dupla mezőkbe páros lábbal ugrás.(variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján)


41

„Hatosztályos iccka”: a számozásnak megfelelően haladva „icckakövet” dobunk a mezőbe és mögé kell ugrani.(variáció: „icckakő” nélkül, folyamatosan kell ugrani, támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján de mindig érinteni kell az első négyzetet. 1, 1-2, 1-3, 1-4, 1-5, 1-6.

„Levél – ugróiskola”: 8 ugrással a számozásnak megfelelő, helyes sorrendben oda – vissza kell haladni.(variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján)


42

„Csiga ugróiskola”: 1-21-ig kell elugrálni, de a 13-mas mezőt nem lehet érinteni!(variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján)

Ugrókötél áthajtások egyedül: egy lábon, páros lábon, váltogatva, keresztezve, hátrafelé hajtva, kettős ugrás, fu-tással

Ugrókötél áthajtások párban: a párok egymás mellett, vagy egymás mögött helyezkednek el, az egyikük a bal, a másik a jobb kezében tartja az ugrókötelet.

Ugrókötél áthajtások társsal: szemből, oldalról pányvázás: körben állnak a gyerekek, egy kötélhajtó középen kör-be lendíti a kötelet, ezt kell a többieknek átugraniuk. Akinél megakad a kötél, kiesik a játékból. Változat: váltogatott tempóval körzés, változatos támaszték-szerkezettel átugorva.„Piri, Feri, Sári…”: minden résztvevő kap egy nevet, folyamatos kötéláthajtás mellett kell átugrani. Akinek a nevénél megakad az ugrás, az lesz a következő ugró.


43

Ugrókötél áthajtások párban Ugrókötél áthajtások társsal


44

„Gumiugró iskolák”: a játékot 6-7m hosszú összevarrt gumipertlivel játsszák. A „tartó játékosok” egymással szemben, egymástól kb.1,5-2 m –re helyezkednek el. Terpeszállásban állnak, nehézségi foktól függően a gumiszalag a boka, lábszárközép, vagy térd magasságában van kifeszítve. A játékosnak különböző � gurákat kell teljesítenie az egyes szintek során. Ha „megbukik”, a másik társ folytatja az ugrást.Figurák: alap, csavart, keresztezős – átfűzés.Variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján

„alap”


45

„csavart”

„keresztezős - átfűzős”


46

7.8. Aerobic alaplépések: LOW IMPACT elemekHelyben járás (mars)

Ritmusa:

Mozdulat típusa: testsúlyáthelyezés

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: testsúlyáthelyezéssel jobb lábra, bal térdlendítés;- 2.ü.: ellenkezőleg.


47

Sétalépés (walk)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: testsúlyáthelyezéssel jobb lábbal kilépés előre;- 2.ü.: ellenkezőleg.

Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, járás


48

Kilépés - zárás (step touch)

Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés jobbra;- 2.ü.: bal lábzárással érkezés hajlított állásba.

Kilépés - zárás (step touch)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:


49

Lábfejérintés (toe tap)

Ritmusa:


Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás :- 1.ü.: testsúlyáthelyezéssel bal lábra, jobb lábfej érintés elől a talajon;- 2.ü.: érkezés vissza kh-be.

Lábfejérintés (toe tap)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás :


50

Sarokérintés (heel - dig)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: bal térdhajlítással, jobb sarok érintés elől a talajon;- 2.ü.: érkezés vissza kh-be.

Ritmusa:


Sarokérintés (heel - dig)

Szaknyelv:


51

Kettős lépés (double step)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: bal láb kilépés oldalt;- 2.ü.: jobb láb zárása;- 3.ü.: bal láb kilépés oldalt;- 4.ü.: jobb láb zárása.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés

Kettős lépés (double step)



52

Keresztlépés (grapevine)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: bal láb kilépés balra hajlított terpeszállásba;- 2.ü.: jobb lábkeresztezéssel hátul lépés hajlított terpeszállásba;- 3.ü.: mint az első ütem;- 4.ü.: jobb láb zárása.

Ritmusa:


Keresztlépés (grapevine)

Szaknyelv:


53

Nyitás -zárás (out - in)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés jobbra;- 2.ü.: bal láb kilépés balra hajlított terpeszállásba;- 3.ü.: jobb láb lépés balra, kis hajlított terpeszállásba;- 4.ü.: bal láb zárással lépés vissza, hajlított állásba.

Ritmusa:



54

„ V” lépés („ V” step)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés jobb rézsút támadóállásba;- 2.ü.: bal láb kilépés bal rézsút előre, hajlított terpeszál-lásba;- 3.ü.: jobb láb lépés hátra, bal védőállásba;- 4.ü.: bal láblépéssel hátra, lábzárás.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés

„ V” lépés („ V” step)


55

„A” lépés („A” step)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés hátra, jobb rézsút védőállásba;- 2.ü.: bal láb kilépés hátra, hajlított terpeszállásba;- 3.ü.: jobb láblépés előre, jobb támadóállásba;- 4.ü.: bal láblépéssel előre, lábzárás.

Ritmusa:


„A” lépés („A” step)

Szaknyelv:Ritmusa:


56

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:- 1.ü.: térdhajlítás;- 2.ü:térdnyújtás,testsúlyáthelyezéssel jobbra,bal érintő állás.

Ritmusa:


Hintalépés (side to side)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:- 1.ü.: térdhajlítás;Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés

Hintalépés (side to side)


57

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:- 1.ü.: térdhajlítás;- 2.ü.: bal saroklendítés hátra.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: gesztus, testsúlyáthelyezés

Sarokemelés (leg curl)Sarokemelés (leg curl)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:

Ritmusa:


58

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:- 1.ü.: térdhajlítás;- 2.ü.: bal térdemelés.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: gesztus, testsúlyáthelyezés

Térdemelés (knee lift) Térdemelés (knee lift)

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:


59

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés előre;- 2.ü.: jobb térdhajlítással bal saroklendítés hátra;- 3.ü.: bal láb lépés helyben;- 4.ü.: bal térdhajlítással jobb térdlendítés előre.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés, gesztus

Hintaló (rocking horse)


Ritmusa:

Hintaló (rocking horse)


60

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépéssel, bal lábemelés;- 2.ü.: bal láb lendítés előre.

Ritmusa:


Alacsony rúgás (low kick) Alacsony rúgás (low kick)



61

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés előre jobb lépő állásba;- 2.ü.: testsúlyáthelyezéssel hátra, bal lépő állásba.

Ritmusa:


Mambó


62

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés előre jobb lépő állásba;- 2.ü.: testsúlyáthelyezéssel jobb lábra 180º fordulat balra.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés, forgás

Kilépés forgással (pivot turn)

Szaknyelv:Kh.: hajlított állás:

Kilépés forgással (pivot turn)


63

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés előre;- 2.ü.: bal láb lépéssel jobbra, elől lábkeresztezés;- 3.ü.: jobb láb lépés hátra;- 4.ü.: bal lábzárás.

Ritmusa:


Kilépés elöl keresztezett lépéssel (rock step)

Szaknyelv:

Kilépés elöl keresztezett lépéssel (rock step)


64

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb lépés helyben;- 2.ü.:térdhajlítás, bal lábnyújtással hátra, jobb támadóállás.

Ritmusa:


Támadó állás (lunge)


Támadó állás (lunge)


65

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: csípő és sarokfordítás jobbra;- 2.ü.. érkezés vissza hajlított állásba.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: gesztus

Csípő, saroktekerés (twist)

Szaknyelv:


66

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: térdhajlítás;- 2.ü.: testsúlyáthelyezéssel jobbra, bal láblendítés oldalt.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés, gesztus

Inga- láblendítés oldalt (pendulum) Inga- láblendítés oldalt (pendulum)



67

Szaknyelv:- Kh.: hajlított terpeszállás:- 1-2.ü.: térdhajlítás;- 3-4.ü.: érkezés vissza hajlított terpeszállásba.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: gesztus

Squat helyben

Szaknyelv:


68

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: bal sarokemelés, szökkenés helyben, jobb lábra;- 2.ü.: ellenkezőleg.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: ugrás, testsúlyáthelyezés

7.9. Aerobic alaplépések: HIGH IMPACT elemekJogging

Szaknyelv:


69

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb lábbal szökkenés előre, bal lábszárlendítéssel hátra;- 2.ü.: az 1.ütem ellenkezőleg.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: futás, ugrás

Futás (running)



70

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: ugrás jobb lábra bal térdlendítéssel előre vízszintes helyzetbe;- 2.ü.: ugrás helyben jobb lábon, bal láb lendítéssel előre.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: ugrás, gesztus

Magas rúgás szökkenéssel (high kick)

Szaknyelv:

Magas rúgás szökkenéssel (high kick)


71

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1 ü.: ugrás előre jobb lábra, bal saroklendítéssel hátra, törzshajlítás előre;- 2.ü.: ugrás hátra bal lábra, jobb térdlendítéssel előre, törzshajlítás hátra.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: futás, ugrás

Hintaló szökkenéssel (Rocking horse)


Hintaló szökkenéssel (Rocking horse)


72

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: bal lábemeléssel, ugrás helyben jobb lábon;- 2.ü.: az 1.ütem ellenkezőleg;- 3.ü. : bal lábemeléssel, ugrás helyben jobb lábon.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: ugrás, testsúlyáthelyezés

Cha-cha-cha

Szaknyelv:


73

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés előre;- 2.ü.. szökkenés bal lábbal előre, jobb láblendítéssel előre;- 3.ü.: jobb láb kilépés előre;- 4. ü.: bal lábzárással érkezés vissza hajlított állásba.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés, ugrás, gesztus

Sasszé (chasse)

Szaknyelv:Ritmusa:

Sasszé (chasse)


74

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás csípőre tartás:- 1.ü.: ugrás jobb lábra, bal láblendítéssel oldalt vízszintes helyzetbe;- 2.ü.: ellenkezőleg.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: ugrás

Inga szökkenéssel (pendulum)


75

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: szökkenés előre / hátra, jobbra / balra;- 2.ü.: ugrás vissza hajlított állásba.

Ritmusa:


Szökdelések szökkenés (Hops, hooping)


76

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás, csípőre tartás:- 1.ü.: ugrás hajlított terpeszállásba;- 2.ü.: ugrás vissza hajlított állásba.

Ritmusa:


Terpesz-zár ugrás (Jumping Jack) Terpesz-zár ugrás (Jumping Jack)


77

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: ugrás jobb lábra bal térdlendítéssel előre vízszintes helyzetbe;- 2.ü.lábzárással ugrás vissza hajlított állásba;- 3.ü.ugrás jobb lábra bal láblendítéssel előre vízszintes fölé;- 4.ü.: lábzárással ugrás vissza hajlított állásba.

Ritmusa:


Kán-kán szökdelés (chorus line kick) Kán-kán szökdelés (chorus line kick)


78

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: helyben térdhajlítás, törzshajlítás előre;- 2.ü.: felugrás páros saroklendítéssel hátra, törzshajlítás hátra;- 3.ü.: érkezés vissza hajlított állásba.

Ritmusa:


Plyometrikus ugrások változatos lábtartásokkalPlyometrikus ugrások változatos lábtartásokkal


79

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás, csípőre tartás:- 1.ü.: emelkedés lábujjra;- 2.ü.: szökkenés helyben;- 3.ü.: érkezés vissza hajlított állásba.

Ritmusa: és variációi: Z


7.10 UGRÓS motívumokHöcögők

Szaknyelv:és variációi: Z

7.10 UGRÓS motívumok


80

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: ugrás jobb lábra, bal láblendítéssel hátra;- 2.ü.: bal láblendítés előre.

Ritmusa: és variációi:


Lengetők


81

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: ugrás bal lábbal balra;- 2.ü.: ugrás helyben, jobb lábon, lábtartás cserével;- 3.ü.: ugrás helyben, bal lábon.

Ritmusa:


Cifrák


82

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.:ugrás jobb lábra, bal láblendítéssel hátra, tapsolás;- 2.ü.: bal láblendítéssel előre, bal kézzel ütés elől a lábszáron.

Ritmusa: Z Z


Csapások


83

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb / bal láb kilépés jobbra / balra;- 2.ü.: bal / jobb lábzárással érkezés hajlított állásba.

Ritmusa:


7.11. CSÁRDÁS motívumokEgy lépéses csárdás (egyes csárdás) 7.11. CSÁRDÁS motívumokEgy lépéses csárdás (egyes csárdás)


84

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb / bal láb jobbra / balra;- 2.ü.: bal / jobb láb zárása;- 3.ü.: jobb / bal láb kilépés oldalt;- 4.ü.: bal / jobb láb zárása.

Ritmusa:


Két lépéses csárdás (ketes csárdás)


85

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: jobb láb kilépés jobbra hajlított terpeszállásba;- 2.ü.: bal lábkeresztezéssel elől lépés jobbra;- 3.ü.: jobb láb kilépés jobbra hajlított terpeszállásba;- 4.ü.: bal lábzárással, érkezés vissza hajlított állásba

Ritmusa: és variációi Z

Mozdulat típusa: lépés, ugrás

Félfordulók


86

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: ugrás előre jobb lábbal, bal lábszárlendítéssel hátra;- 2.ü.: az 1.ütem ellenkezőleg;- 3.ü.: ugrás előre jobb lábbal, bal lábszárlendítéssel hátra;- 4.ü.: szökkenés helyben jobb lábbal, 180º fordulattal balra, lábzárás.

Ritmusa: és variációi Z

Mozdulat típusa: lépés, ugrás, forgás

Átvetők


87

Szaknyelv:- Kh.: hajlított állás:- 1.ü.: emelkedés jobb lábujjra;- 2.ü.: bal láb kilépés előre térdhajlítással;- 3.ü.: térdnyújtással emelkedés jobb lábujjra;- 4.ü.: bal láb kilépés előre térdhajlítással.

Ritmusa:

Mozdulat típusa: lépés és ugrás

Forgó lépés


88

VIII. FEJEZET

8. Szakirodalom

ANGELUS IVÁN (1998): Táncoskönyv. Magánkiadás Budapest 235.

ANTAL LÁSZLÓ (1996): A néptánc tanítása. Szombathely 195.

BÁTHORI BÉLA (1991): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Bp.

BÓDIS IMRÉNÉ szerk. ( ): Testnevelés tanítás és módszertan, szöveggyűjtemény,Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 160.

FALVAY KÁROLY (1990): Ritmikus mozgás – Énekes játék. OPI 228.

MARTIN GYÖRGY (1995): Magyar tánctípusok és táncdialektusok. Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft, Budapest. 298. (2. átdolgozott kiadás)

PÁLFY GYULA (1997): Néptánc kislexikon. Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft, Budapest. 229.

TIHANYINÉ Dr. HŐS ÁGNES – FAJCSÁK ZSUZSANNA – Dr. PETREKANITS MÁTÉ (1999): Az aerobik elmélete és gyakorlata. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest. 118.

WOLFGANG MIESSNER (2005): Aerobik. Cser Kiadó, Budapest 127.

GLEN VECCHIONE (1998): Ugrókötél. SAXUM, Szekszárd 96.

ESZTERGÁLYOS JENŐ: (1997): Ezer játék Szerzői kiadás, Zalaegerszeg 327.

CZIBULA F. – FÁBIÁNNÉ OROSZ V. – PERE M. – RAJNA B. – SZILÁGYI ZS. : (1997) Nyíregyházi Tantervcsalád (Művé-szetek ), Sz Sz-B. Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza 157.

BELINSZKI J. – RAJNA BEATRIX – SZILÁGYI ZS.: (2001) Nyíregyházi Tantervcsalád ( Tánc és Dráma), MPKITK SZ-SZ-B. megye, Nyíregyháza 29.



4


Documents

Módszertani kézikönyv a zenés-táncos mozgásformák oktatásához