Click here to load reader

Miért dobog a szívünk?

  • View
    25

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Miért dobog a szívünk?. Sejthártya alapvető szerkezeti egységei:. Kettős foszfolipidréteg Többféle fehérjemolekula közéjük tartoznak : az ioncsatornák és az ionpumpák. különféle kationok és anionok eloszlása a sejthártya két oldalán nyugalmi állapotban. - PowerPoint PPT Presentation

Text of Miért dobog a szívünk?

  • Mirt dobog a szvnk?

  • Sejthrtya alapvet szerkezeti egysgei:Ketts foszfolipidrtegTbbfle fehrjemolekula kzjk tartoznak: az ioncsatornks az ionpumpk

  • klnfle kationok s anionok eloszlsa a sejthrtya kt oldaln nyugalmi llapotban

  • A membrnpotencil-vltozs idbeli alakulsa a sejthrtya egy pontjn vzizom s idegsejt, valamint egy szvizomsejt esetben

  • Mi a klnbsg alapja?A membrnpotencil-vltozsokat a szvizomsejtekbl (ki s az oda) beraml Na+, K+ s Ca2+-ionok rama okozza a szvizomsejtek funkcija, egy-egy szvdobbans sorn

  • Mi minden trtnik a szvizomsejtek membrnjban egyetlen sszehzds alatt?Nyugalomban fesz. Szablyozott Na+, K+ csatornk zrvautastsra Na+-csatornk kinylnak Na+ beramlsMembrnpotencil rtke lecskken(depolarizci)Ennek hatsra az tmeneti K+ csatornk kinylnak K+-ion kiramls

  • Mi minden trtnik a szvizomsejtek membrnjban egyetlen sszehzds alatt?A membrnpotencil rtke n, gyors tmeneti repolarizciEzt platfzis kvetiLassan n a membr. potencil rtke Ca2+ be- a fesz. Szab. Ca2+-csatornkon keresztl mg K+ kiramls a ksleltetett K+ csatornkon t

  • Mi minden trtnik a szvizomsejtek membrnjban egyetlen sszehzds alatt?Az ionramok kztt egyensly => membr. pot. rtke csak kis mrtkben vltozikCa2+ csatornk zrnak platfzis vgeTovbbi K+-ionok tvoznakFolyamatos repolarizciHiperpolarizciNa+/Ca2+-,Na+/K+-pumpk

  • A szvdobbansSzvizomnak sajt ingerkpz s vezet rendszer: kzpont a szinusz csom itt spec. szvizomsejtekPacemaker-aktivits, biztostja a szv dobogst

  • Az akcis potencil terjedse:Szinusz csomPitvarok Pitvar-kamrai csom Hisz-ktegTawara-szrakPurkinje-rostokKamrk izomzata

  • A szv ingerletkpz s -vezet rendszere. A nyilak az ingerlet terjedsi irnyt jelzik. Az bra jobb oldala azt mutatja, hogy milyen az akcis potencil lefutsa a szv klnbz rgiiban

  • Elektrokardiogram: a szv elektromos aktivitsnak idbeli lefutsa, amint azt a jobb csukln s a bal bokn elhelyezett elektrdokkal rgzthetjk. A P hullm a pitvar, a Q, az R s az S cscsok, valamint a T hullm a kamra izomzatnak aktivitst jellemzik. A QT tvolsg a szvizom ioncsatorninak llapott jellemz mrszm

  • A hossz QT szindrmaA QT tvolsg megnylsa, mely cskkent K+ ioncsatorna mkdst jelentLehet genetikai eredet, mutci a K+-ioncsatornkat kdol gneknlEnnek kvetkeztben kevesebb K+ ramlik ki, e miatt a repolarizci tbb idt ignyel

  • A hossz QT szindrmaLehet szerzett: hosszan tart gygyszeres kezels vagy anyagcserezavarok kvetkeztbenGygyszerek hatanyagai kzl veszlyesek melyek gtoljk a K+- csatornk mkdst.Tbbnyire betegsget nem okoz, tneteket viszont nveli a szvritmuszavarok kockzatt, a hirtelen szvhall eslyt

  • Akcis potencil lefutsaA szinusz- s pitvarkamrai csom sejtjei akcis potencilt generlnakPacemaker ioncsatornk: nem depolarizci alatt nylnak, K+ szelektivitsuk gyenge, ezrt Na+ is tjut (4:1)A szinusz csom sejtjeinl nincsenek lland K+ csatornk, ezrt a nyugalmi potencil alacsonyabb

  • Akcis potencil lefutsaK+ ionok hagyjk el a sejtet, a ksleltetett K+- csatornkon keresztl membrnpotencil rtke nvekszikHiperpolarizci, kinylnak a ritmuskpz csatornk K+- s Na+- ionok ramlanak a sejt belseje felA sejt belseje negatvabb, kationok igyekeznek fel a sejthrtya fokozatosan depolarizldikA pacemakersejtekben a folyamat ismtldik, ez biztostja a szv ritmikus funkcijt

  • Klnbsgek a szv klnfle rszei kzttAkcis potencil klnbz, minden rginak ms-ms feladatA pitvarban rvid lefuts repolarizl K+ ramok erteljesek membr.pot. rtke nyugalmi szintre rvid id alatt ll helyre

  • Klnbsgek a szv klnfle rszei kzttHatkony repolarizci az ultragyors K+ csatornknak ksznhetenA kamrk falban kisebb eltrs legrvidebb id alatt a legkls rtegben, a kzpsben a leghosszabbAz tmeneti K+ ram a kls rtegben a legerteljesebb

  • Klnbsgek a szv klnfle rszei kzttA platfzis meredeksge a beraml Ca2+- s K+- ionok mennyisgtl fgg

  • A klnfle tpus ioncsatornk eloszlsa a sejthrtya, a t-csvecskk, valamint a szarkoplazmatikus retikulum (SR) membrnjban. A citoplazmba kiraml Ca2+- ionokat a Ca2+-ionpumpk (nyilazott "krgyrk") szlltjk vissza a szarkoplazmatikus retikulumba

  • Akcis potencil s az izomsszehzds kapcsolata vzizmokban

  • Akcis potencil s kontrakci szvizomban

  • Hogyan alkalmazkodik a szv testnk pillanatnyi szksgleteihez?Feladata: oxign s tpanyagellts biztostsaSzablyozs a szinusz csom s a pitvar-kamrai csom mkdsnek vegetatv mdostsn keresztlSzimpatikus hatst kzv. Idegvgzdsekben noradrenalin

  • Hogyan alkalmazkodik a szv testnk pillanatnyi szksgleteihez?Noradrenalin hatsra a ritmuskpz csatornk hamarabb nylnak, a depolarizci hamarabb trtnikSzvritmus gyorsulParaszimpatikus hats ezt a bolygideg kzvettiAcetilkolin szabadul fel

  • Hogyan alkalmazkodik a szv testnk pillanatnyi szksgleteihez?Az acetilkolin aktivlja az anyag ktdstl fgg K+-csatornkat(ligandfgg ioncsatornk)Ezen ioncsatornk nvelik a membrnpotenciltA pacemaker csatornk ksbb nylnak=>lassul a szvritmus

  • Hogyan alkalmazkodik a szv testnk pillanatnyi szksgleteihez?Ligandfgg K+ csatornk spec. vltozata az n. nevezett biztostk csatornk1mM Atp (citoplazmban) alatt ezek zrva vannakFokozott terhels nyomn Atp koncentrci 1 mM al sllyed=> nyitnakHiperpolarizljk a sejthrtyt=> cskken a Ca2+ beramls, rvidl az akcis pot.

  • sszessgben:Cskken a szvizomsejtek terhelseCskken az ATP felhasznlsJavul a szvizomsejtek tllsi eslyeEgy rvid ideig tart oxignhinyos llapot utn vdett vlik a szvizom egy jabb oxignhinyos terhelssel szemben=>cskken a ritmuszavarok kialakulsnak kockzata

  • Felhasznlt irodalomTermszet Vilga 2006/03 rdg Balzs-Szabad Jnos

Search related