MARCAL FOLYÓ MIKROBIÁLIS ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA A VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA …hadmernok.hu/183_22_takacs.pdf · 2018. 10. 13. · Kulcsszavak: ipari balesetek, vörösiszap

Hadmérnök (XIII) II1 (2018) 290

XIII. Évfolyam 3. szám – 2018. szeptember

MARCAL FOLYÓ MIKROBIÁLIS ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA A VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA TÜKRÉBEN

TESTING THE RIVER MARCAL MICROBIOLOGICAL STATUS IN THE MIRROR OF THE RED SLUDGE CATASTROPHE

TAKÁCS Krisztina

(ORCID: 0000-0002-9481-814X)

[email protected]

Absztrakt

Az emberiség és a technológia fejlődésével az ipari katasztrófák száma is megnövekedett a világon. Ezekről általánosságban elmondható, hogy az okozott kár kiemelkedően jelentős mértékű, illetve tömeges emberi sérülés vagy haláleset következik be. Magyarország eddigi legnagyobb ipari szerencsétlensége a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap katasztrófa volt, mely azon kívül, hogy emberéleteket követelt, a környezetet is jelentősen károsította. A cikk elkészítésével célom volt, hogy bemutassam a hazánkban bekövetkezett vörösiszap katasztrófát, és annak környezetre gyakorolt pusztító hatásait. Írásomban, a Marcal folyóra összpontosítva célom volt kideríteni, hogy a vörösiszap súlyosan károsító hatása hogyan hatott az ökoszisztémára, különösen a mikróba-közösségekre. Saját mintavételezésből származó adatokat feldolgozva egy átfogó képet szeretnék kialakítani a folyó jelenlegi állapotáról. „A cikk az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3-I-NKE-7 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült” Kulcsszavak: ipari balesetek, vörösiszap katasztrófa, Marcal folyó

Abstract

With the development of humanity and technology, the number of industrial disasters has also increased in the world. Generally speaking, the damage caused is extremely significant, or massive human injury or death occurs. The biggest industrial disaster in Hungary so far has been the red sludge catastrophe on October 4, 2010, which, in addition to demanding human lives, has also seriously damaged the environment. With this article, I was aiming to introduce the red sludge catastrophe and its destructive effects on the environment. In my writing, focusing on the river Marcal, I was determined to find out how the severely damaging effects of red mud affected the ecosystem, especially for the microbial communities. By processing data from my own sampling, I would like to build a comprehensive picture of the current state of the river. "This article was prepared by the Ministry of Human Resources with the support of New National Excellence Program ÚNKP-17-3-I-NKE-7" Keywords: industrial accidents, red sludge catastrophe, river Marcal, microbial community

A kézirat benyújtásának dátuma (Date of the submission): 2018.04.11. A kézirat elfogadásának dátuma (Date of the acceptance): 2018.06.01.

TAKÁCS: Marcal folyó mikrobiális állapotának vizsgálata a vörösiszap katasztrófa tükrében


BEVEZETÉS

Az ipar folyamatos fejlődésének következményeként a civilizációs katasztrófák általi

veszélyeztetettség is növekedett, amelybe beletartoznak az ipari, kémiai balesetek is. [1]

Hazánk eddigi legsúlyosabb ipari szerencsétlensége 2010. október 4-én következett be Ajka

térségében. A vörösiszap katasztrófa emberéleteket követelt, emellett pedig a környezetet is

jelentősen károsította. Ezért is kell kiemelt hangsúly fordítani a kémiai biztonság, illetve az

iparbiztonság tevékenységének körére, hiszen a 2012. január 1-én hatályba lépett iparbiztonsági

jogi szabályozásban már kiemelt hangsúlyt kapnak az iparbiztonsági feladatok, mint például a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, valamint a veszélyes áru

szállítmányok, a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme is. [2]

Írásomban szót ejtek a kémiai biztonságról, illetve az iparbiztonság jelentőségéről, bemutatom

az ehhez kapcsolódó jogszabályokat. Ismertetem a vörösiszap összetételét, a katasztrófa

lefolyását, illetve a környezetre gyakorolt súlyos hatásait, mely többek között a Marcal folyót,

és annak élővilágát is érintette.

A cikk elkészítésével célom volt, hogy felmérjem a Marcal mikrobiológiai állapotát a

bekövetkezett szerencsétlenség után 7 évvel. Ezeket az eredményeket párhuzamba állítottam a

Lajta folyóból vett vízminták eredményeivel, melyeket grafikonon szemléltetek. 1 éven

keresztül, több mintavételi időpontban vizsgáltam a 2 folyó főbb bakteriológiai jellemzőit. Jelen

tanulmány terjedelme nem tette lehetővé, hogy minden egyes paramétert megvizsgáljak, így

csak a főbb indikátor mikroorganizmusokat néztem meg, amik a Coliform, E.coli és

Pseudomonas aeruginosa. Ezen mikrobáknak a vízminőség ellenőrzésekor nagy szerepük van,

jelenlétükből számos további, hasznos információt tudhatunk meg a folyók állapotáról. Ezen

kívül megmértem még a folyók vizének pH-értékét is, a mintavétel idején a víz és a levegő

hőmérsékletét is. Mindezek mellett feltüntettem még a két folyó vízállását a mintavételi

időpontokban, hiszen ez is hatással lehet a mikroorganizmusok összetételére.

Mindezen vizsgálatokat azért is tartom fontosnak, hogy bemutassam milyen

következményei voltak a vörösiszapnak, illetve milyen mértékben sikerült rekonstruálni a

katasztrófa előtti állapotot a Marcal folyón.

KÉMIAI BIZTONSÁG, IPARBIZTONSÁG JELENTŐSÉGE

A veszélyes anyagok és készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása,

megelőzése, csökkentése, elhárítása céljából megalkották a 2000. évi XXV. törvényt a kémiai

biztonságról, mely a következőképpen definiálja a kémiai biztonság szókapcsolatot: „a

kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét

károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények,

tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés

fenntarthatóságának szükségességét.” [3]

Ez alapján elmondható, hogy a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel

kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők

és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését

ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg, ugyanis egy esetlegesen bekövetkező

veszélyes anyag baleset következményeinek felszámolása nehéz, összetett és költséges feladat.

[4] A kárfelszámolást nehezíti, hogy a környezetbe jutott veszélyes anyag által szennyezett

eszközöket, tereptárgyakat mentesíteni kell. [5]

A vörösiszap katasztrófa világított rá Magyarországon az iparbiztonsági jogszabályok

felülvizsgálatának szükségességére, ugyanis a MAL Magyar Alumínium Termelő és

Kereskedelmi Zrt. nem tartozott a vörösiszap katasztrófa bekövetkezésekor érvényes Seveso II.

irányelv előírásait magába foglaló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet hatálya alá, mivel a

vörösiszap a jogszabály 1. mellékletében foglaltak szerint nem minősült veszélyes anyagnak,



ugyanis nehézfém tartalma a határérték alatt van. Azonban a vörösiszap veszélyességét és

potenciális szennyező hatását elsősorban az erősen lúgos kémhatása képzi. A Magyar

Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai telephelyén bekövetkezett katasztrófa a

jogszabály szigorítását indokolta, melynek eredményeként született meg a jelenleg érvényes a

katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXXVIII. Törvény, valamint végrehajtási rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. [3] A veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzem definícióját a 2011. évi CXXVIII. törvény tartalmazza, miszerint:

”egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes

anyagokkal foglalkozó létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is -

veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jog-szabályban meghatározott

küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.”

[6] A 2011. évi CXXVIII. törvény, valamint a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a korábbi ipar-

biztonság szabályozását gyökereiben változtatja meg. Az új jogszabály újraértékeli a veszélyes

ipari üzemek felügyeleti rendszerét, mely szerint a hatósági jogkört a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv gyakorolja. A katasztrófavédelem szervezetén belül megalakult az

iparbiztonsági szakterület. [3]

Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott országos iparbiztonsági főfelügyelőség

tevékenysége négy fő szakterületre terjed ki. Ezek a veszélyes üzemek felügyelete, a veszélyes

áruk szállításának ellenőrzése, a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint a

nukleárisbalesetelhárítás szakterülete. [7]

VÖRÖSISZAP TULAJDONSÁGAI

A vörösiszap az alumíniumgyártás során, a bauxit magas hőmérsékleten és nyomáson történő

lúgos – általában nátrium-hidroxidos – feltárása után visszamaradó melléktermék. Összetételét

a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és

visszamaradó anyagok határozzák meg. [8] [9] Nehézfém tartalma jelentős, ezt láthatjuk az 1.

táblázatban is. Veszélyes hulladék, a bőrt az égési sérülésekhez hasonlóan kimarja. A lúgos

hulladék a természetbe kerülve pusztítóan hat az élővilágra, de ennek a pusztításnak a

következményei elsősorban rövid távon jelentkeznek. Az átlagos hazai talajokhoz képest 7-

szeres a vörösiszap nehézfémtartalma, a radioaktív elemek aránya pedig a talajokénak 10-20-

szorosa. Azonban a nehézfémek a vörösiszapban szerencsére nehezen mobilizálható formában

vannak jelen, így azokat az élő szervezetek csak nehezen tudják felvenni. A nevét az iszapszerű

állagáról és a színéről kapta, amit a bauxitban jelenlevő vas-oxid okoz. Egy tonna timföld

előállításakor 1,5-2 tonna vörösiszap keletkezik. Jellemzően 5-8 % nátronlúgot tartalmaz, pH-

ja 12-13 körüli, azaz erősen maró tulajdonságú. [10]

A vörösiszap fő alkotóinak mennyiségét az 1. táblázatban láthatjuk. [8] [9]

Fő komponensek Tömeg %) Fő komponensek Tömeg (%)

Vas(III)-oxid (Fe2O3) 33-40 Alumínium-oxid

(Al2O3)

15-19

Szilícium-oxid(SiO2) 10-15 Nátrium-oxid (Na2O) 7-11

Titán-dioxid (TiO2) 4-6 Kálcium-oxid (CaO) 3-9

Vanádium(V)-oxid

(V2O5)

0,2-0,4 Foszfor-pentoxid (P2O5) 0,5-1,0

Szén-dioxid (CO2) 2-3 Kén-trioxid (SO3) 0,8-1,5

Magnézium-oxid (MgO) 0,3-1,0 Fluor (F) 0,1-0,15

Szén (C) 0,15-0,20 Egyéb (ritkaföld) fémek 1>

1. táblázat A vörösiszap kémiai összetétele, Forrás:[10]



A vörösiszap toxikus fémeket és radioaktív elemeket is tartalmaz, amelyek a technológiai

műveletek során ebben a melléktermékben dúsúlnak fel. A radioaktív elemek koncentrációja a

tipikus hazai talajokra jellemző értékekhez képest 10-20-szoros dúsulást mutat. [10]

KATASZTRÓFA BEMUTATÁSA, HATÁSA A MARCAL FOLYÓRA

A vörösiszapot tároló zagyterek leírása

Az ajkai timföldgyár zagytározó kazettáiban 50 millió köbméter szürke és 30 millió köbméter

vörösiszapot tároltak a környezeti katasztrófa előtt. Az I-V. jelű kazettákban erőművi salakot,

illetve pernyét tárolnak. A feltöltés vastagsága több mint 10 méter. Fúrásokkal a talajvizet

közvetlenül a feltöltés alatt érték el. A VI-IX.-jelű kazetták alatt 1–2 m vastag a néhol

meglehetősen laza ártéri üledék kőtörmelékes homok, kavicsos-kőtörmelékes agyag, alatta 5–

7 m vastag, durvaszemű homok, kavicsos homok települ. A durvább szemcséjű anyagok

egykori mederüledékek. Az egyes üledékek vízzáró képessége erősen változó. A homokrétegek

vízáteresztő képessége kisebb, mint a kavicsé. Az allúvium feküjének (ez a kazetták alatti,

kőzetlisztes agyag) vízzárósága a homok-, illetve mészerek miatt változó, de szivárgási

tényezője általában kisebb, mint 10−6 m/s. Ez alatt több 10 m vastag, gyakorlatilag vízzárónak

tekinthető agyag települ. A talajvíz a vizsgált területen 1–4 m mélyen található, és a Torna patak

völgye felé áramlik, fő áramlási iránya a Ny-i, valamint a dombokról déli irányú.

Magyarország eddigi legnagyobb következményekkel járó, 10 ember életét követelő, több,

mint 800 ha területet érintett ipari katasztrófája 2010. október 04-én történt, amikor a MAL Zrt.

tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es

vörösiszap tároló X. kazetta észak-nyugati sarkánál, nem pillanatszerű, hanem kb. 10-15 percig

tartó folyamatos gátszakadás következett be. [11]

A vörösiszap katasztrófa bemutatása

A gátszakadás következtében a több mint egymillió köbméternyi zagy a Torna patak medrén

keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit

és mintegy 800 hektár területet árasztott el. Rövid idő alatt elmosta a környező falvakat, a

hömpölygő iszap lakóházakat károsított, elöntötte az épületeket, autókat sodort el. Az erősen

lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét,

felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. Az esemény

következtében tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150 fő. [12] Az áradat súlyos

sérüléseket okozott a lakosság és a mentő erők körében egyaránt. A beömlési ponttól lefelé az

erősen lúgossá váló víz a Tornán és a Marcalon gyakorlatilag letarolta az egész élővilágot,

egyetlen baktérium, sőt, a vízinövények sem maradtak életben. [13]

A Marcal folyó vízminőségének védelme érdekében a vízügyi szakemberek irányításával a

katasztrófát követő nap megkezdődött a kálcium-nitrát és magnézium-nitrát bejuttatása a

folyóba. A Marcal védelmén túl a munkálatok a Duna szennyeződésének megakadályozása

érdekében is kiemelkedően fontosak voltak. A védekezés fő célja az volt, hogy a Marcalba

jutott nehézfém szennyezés a folyó medrében maradjon, és onnan a későbbiekben eltávolítható

legyen. Ennek érdekében a Marcalon, több helyen fenékküszöb épült, hogy a duzzasztott térben

a lelassult vízből a veszélyes iszap kiülepedjen. A pH további csökkentése érdekében

bioecetsavas semlegesítést is alkalmaztak, az ecetsav adagolása két ponton történt, a

duzzasztónál és a Koroncói hídnál. Továbbá a beavatkozási pontokon tovább folytatták a

gipsszel való kármentesítést, amit a duzzasztással párhuzamosan kezdtek el. A gipsz

bejuttatásának másik előnye az volt, hogy segítette a kiülepedést, a veszélyes anyag

továbbjutásának akadályozását.



Ezt követően a víz tovább hígult a Rába, majd a Mosoni-Duna vizével és csak ezt követően

került a Dunába 9.1-es pH-val. A szennyezés hullám levonulása után a pH érték fokozatosan

visszaállt a természetes 8,5 körüli értékre, mivel a szennyezés utánpótlása megszűnt. [14]

A gyors és szakszerű beavatkozási munkálatoknak köszönhetően sikerült megakadályozni a

Rába és a Duna súlyos lúgos kémhatású és nehézfém szennyeződését. [8]

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) a vörösiszap

katasztrófa másnapján a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) segítségét kérte

az iszaptól elárasztott terület vizsgálatára, a károk meghatározására. Az MTA által felkért

vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló

szakértői csoport 2010. október 5.-én utazott le először a katasztrófa helyszínére. A helyszínen

majd laboratóriumi mérések útján megvizsgálták a katasztrófa által okozott károkat majd

elkészítették gyorsjelentésüket és javaslataikat a legszükségesebb teendőkről.

Az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet (továbbiakban: MTA

KK AKI), a Magyar Állami Földtani Intézet (továbbiakban: MÁFI) és egy független szervezet

– a Bálint Analitika Kft.- munkatársai 2010.10.12-ig összesen 16 db., Kolontár és Devecser

térségében összegyűjtött vörösiszap minta elemzését végezték el. A különböző helyekről vett

minták elemzése alapján a tározóból kifolyt zagy pH-ja 11-14 között változott, ezért a

vörösiszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő.

A vörösiszap kiömlése óta eltelt időszakban nagyszámú mintavétel és elemzés történt. A

szakértők a vörösiszap okozta környezeti károk részletes felméréséhez, a szennyezés

terjedésének megállapításához további mintákat vettek, vizsgálatokat végeztek el. A vörösiszap

lúgos tulajdonsága már ismert volt, de a nehézfém tartalma is komoly riadalmat keltett a

nehézfémek bizonyított humán egészségügyi/toxikológiai és környezeti/ökológiai hatásai

miatt. A minták nehézfém tartalma a 3. számú táblázatban látható. Elemanalitikai módszerekkel

elvégzett laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy a vörösiszap a

szennyvíziszapokra megengedett határértékeknél kisebb, esetenként jóval kisebb

koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, krómot, higanyt, nikkelt, ólmot és cinket. Az

arzéntartalom az MTA KK AKI Kolontár külterületén vett mintájánál és a Bálint Analitika Kft.

által vizsgált mintáknál ugyancsak kisebb a szennyvíziszap határértékénél, az MTA KK AKI a

gátszakadás közelében vett mintánál és a MÁFI által gyűjtött mintáknál az adott elemre

vonatkozó határértéknél magasabb arzéntartalmakat mért.



Minták

Vörösiszap fémtartalma (mg/kg) szárazanyag

As Cd Cr Hg Ni Pb Zn

MTA KK AKI 2010.10.05.

(gátszakadástól 100 méterre) 135-144 n.d. 632-677 1,64-8,59 192-219 189-195 47,9-56,7

MTA KK AKI 2010.10.05.

(Kolontártól 1km-re

nyugatra)

33,4-

35,7 n.d. 83,4-85,8 n.d. 64,3-73,1 43,2-53,9 36,8-43,6

Bálint Analitika 2010.10.05.

gátszakadástól 30m-re vett

iszap

43,6-

44,5 2,30-2,42 689-721 0,54-0,67 281-289 80,9-83,2 142-155

Bálint Analitika 2010.10.05.

gátszakadástól 50m-re vett

iszap

27,9-

32,3 0,24-0,34 57,6-74,5 0,18-0,28 26,3-36,4 7,52-11,8 64,2-77,9

MÁFI 2010.10.06.

Kolontár/Devecser

térségében vett 10 iszapminta

adatai (határértékek)

81,6-

131 0,82-1,44 360-694 0,61-2,83 143-322 96,2-177 108-172

MH HAVÁRIA 2010.10.05-i

kolontári és devecseri minta

átlaga

69-176 - - - 112-259 51-125 35-96

Határértékek

szennyvíziszapra 75 10 1000 10 200 750 2500

Megjegyzés: n.d.: nem mérhető; -: nem mért elem

2. táblázat A vörösiszap fémtartalma[10]

Korábbi irodalmi adatok és kutatások alapján ismert, hogy a hulladék (minta) nehézfém

tartalma akkor jelent valós környezeti veszélyt, ha a fémek kioldódnak a vörösiszapból és

ezáltal lehetővé válik, hogy az élő szervezetek könnyebben fel tudják azokat venni. A fémek

kioldódását szabványos módszerek szerint szárított iszap mintákon, desztillált vizes, illetve

ammónium-acetátos pufferben (pH=4,5) határozták meg. Vizsgálták a mintákban lévő arzén,

kadmium, króm, higany, nikkel ólom és cink mennyiségét, illetve kioldódását. A mérési adatok

alapján azonban megállapították, hogy az adott feltételek mellett a vizsgált fémek nem

oldódnak ki a vörösiszapból. [11]

A katasztrófát követően, 2010 októbere után még csak feltételezésképpen állították azt a

szakemberek, hogy a szennyezés hullám levonulása után a pH érték minden bizonnyal

fokozatosan visszaáll a természetes 8,5 körüli értékre az érintett folyókban, és amennyiben a

szennyezés utánpótlása megszűnik az élővilág lassan és fokozatosan regenerálódik a felsőbb

szakaszról és a mellékvízfolyásokból kiindulva. A mérgezés a közönséges és széles körben

elterjedt fajok mellett a ritka és védett fajokat is érintett, így növelte a károsodás mértékét.

A vízi élővilágra a kiömlő vörösiszap nátronlúg (nátrium-hidroxid) tartalma volt közvetlen,

igen súlyosan károsító hatással, hiszen ahogy már említettem, a beömlési ponttól lefelé az

erősen lúgossá vált patak vizében bizonyosan minden élet elpusztult. A katasztrófa színhelyén

mért magas pH érték nagyságrenddel meghaladja a tolerálható szintet, vagyis körülbelül

ezerszer lúgosabb volt a víz, mint amit a vízi szervezetek egyáltalán elviselnek.

Különös módon a katasztrófa sokkal szembeötlőbb jele, a vizeket ijesztően vörösre festő

iszap károsító hatása kisebb a nátronlúgénál. Az iszap szárazanyagának jelentős részét vízben

oldhatatlan fém-oxidok teszik ki, melyek közül is legnagyobb arányban a vörös színért felelős

vas(III)-oxid van jelen. Ez nem tekinthető mérgezőnek, bár a tömény iszappal terhelt vizek

nyilvánvalóan felborítják a biológiai egyensúlyt, hiszen a sötét vízben leállnak a fotoszintézis



folyamatai. Az igen apró részecskékből álló iszap az állatvilágra is veszélyes, mert

életfontosságú szerveket tömhet el. Amikor a szennyezés teljes mértékben levonul a folyókon,

és a vörösiszap utánpótlása is megszűnik, a folyók regenerációja lassan megkezdődhet. [8]

MIKRÓBÁK JELENTŐSÉGE AZ ÉLŐVIZEKBEN

A felszíni vizek nem tartalmaznak kórokozó baktériumokat, azonban a háztartási

szennyvizekkel kórokozó, patogén baktériumok is kerülhetnek a vizekbe. Ha ezek a kutakba

vagy vezetékes vízellátásba kerülnek, közegészségügyi ártalmakhoz, járványokhoz vezetnek.

A kórokozó mikrobák meghatározása alkalmasan megválasztott (steril) táptalajon történő

tenyésztéssel valósítható meg. Ez azonban nagyon időigényes, illetve a kis baktériumszám

esetén a kitenyésztés valószínűsége csak a feldolgozásra kerülő víz mennyiségével (esetleg 5-

10 liter) növelhető. [1]

A baktériumok igazi indikátorok: jól jelzik a vízminőség változását. Szerves és szervetlen

anyagokból építik fel sejtanyagaikat, vannak aerob fajok és anaerob fajok is. Az élővizekben

jelenlevő baktériumok a rendszer tisztulási képességét is jellemzik. A baktériumok és a

rendszerben jelen lévő többi mikroorganizmus nagyon szoros kölcsönhatásban vannak

egymással. A rendkívül szoros és összetett hatás felelős a vízi környezetben bekövetkező

változásokért. [14]

Jelen kutatásban azért is esett a választásom a Coliform, E.coli, illetve Pseudomonas

aeruginosa vizsgálatára, hiszen a vízben való előfordulásukból számos további információt

megkaphatunk.

A vizek fertőzöttségére a fekális szennyezést jelző és biztonságosan kimutatható kóli

baktériumok (pl. Escherichia coli) meghatározása nyújt általános tájékoztatást. Ezek a

baktériumok ugyanis megtalálhatók az ember és állatok bélcsatornájában, ahol az aerob,

fakultatív anaerob normál baktériumflóra részét képezik, s nélkülözhetetlenek az emésztéshez.

A szervezetbe a születéskor és az azt követő napokban, hetekben, szájon át jutnak be, s

telepszenek meg elsősorban a vastagbelekben. Az E.coli törzsek nagy része ártalmatlan, de

néhány törzs patogén és hasmenéses megbetegedést okoz. Ezeket a törzseket speciális

csoportokba sorolják virulencia tulajdonságaik, patogenitásuk mechanizmusa, az okozott

klinikai tünetek és O:H szerocsoportjaik alapján. A bélcsatorna megbetegedésein kívül két

jellegzetes kórképet okozhatnak még a patogén E.coli törzsek. Újszülöttekben, csecsemőkben

súlyos, gyakran halálos agyhártyagyulladás tényezői bizonyos tokos (K-antigént hordozó)

törzsek. Felnőttekben viszont az E. coli okozta húgyúti fertőzések száma tízszeresen is nagyobb

lehet, mint az enterális megbetegedéseké. [15]

A betegség egyéb, jellemző tünetei a hasi görcsök, hirtelen fellépő vizes hasmenés, amely

esetenként véres is lehet, valamint néha felléphet hányinger, hányás és láz is. A legtöbb beteg

egy-két héten belül meggyógyul, de a fertőzés okozhat vérzéses vastagbélgyulladást

(hemorrágiás kólitisz), vérzékenységgel és vérrögképződéssel járó ún. trombotikus

trombocytopéniás purpurát (TTP), vagy vesekárosodást, úgynevezett hemolitikus urémiás

szindrómát (HUS) is, mely során a vérerek károsodása következik be. Ez a szövődmény a

korábbi járványokban a fertőzöttek kb. 10 %-ában alakult ki, és elsősorban a gyermekeket

veszélyeztette. [15]

Bár az Escherichia coli önmagában is lehet kórokozó, azonban általában nem maga a

baktérium jelent egészség kockázatot, hanem megjelenése a vízben azt jelenti, hogy a kérdéses

víz a közelmúltban valamilyen módon fekáliával szennyeződött. Ilyenkor megkísérlik az egyes

betegségeket (hastífusz, kolera, dizentéria) okozó baktériumokat is kitenyészteni. A vizet a kóli-

liter vagy a kóliszám alapján minősítik. A kóli- liter az a legkisebb vízmennyiség ml-ben,

amelyből a kóli baktérium kitenyészthető. Ha 1 kólibaktérium található 100 ml vízben, akkor a

víz tiszta, ha 10 ml-ben, akkor elég tiszta, ha 1 ml-ben, akkor gyanús, ha 0,1 ml-ben, akkor

szennyezett, használatra alkalmatlan. A kóliszám a 100 ml vízből kitenyészthető



baktériumtelepek száma. Emellett szokásos még az 1 ml vízmintából 20 és 37°C-on tenyésztett

baktériumszám meghatározása is. [15]

A kóliform baktériumoknak nevezzük az Enterobakteriaceae családnak a laktózt 30 oC

hőmérsékleten bontó nemzetségeit (Klebsiella, Enterobacter, Citrobacter, Escherichia) melyek

az állatok és az ember normál bélflórájának tagjai, ahol lényeges a vitamintermelésük és a

kórokozó mikrobák antagonizálása, ezért élelmiszerekben való előfordulásuk esetén bélsár

kontamináció lehetősége vetődik fel. [16]

A Coliform baktériumok megtalálhatóak a vizes élőhelyeken, a talajban és a növényzeten;

és általában nagy számban vannak jelen a melegvérű állatok székletében. Míg ezek a

baktériumok önmagukban általában nem okoznak súlyos betegséget, könnyen kitenyészthetők

és a jelenlétük azt jelzi, hogy más, ürülékből származó kórokozók is jelen lehetnek. A coliform

baktériumok az emberi szervezetbe kerülve hasmenést, hányást okoznak. Az E.coli ezek mellett

okozhat még húgyúti fertőzést, epeúti fertőzést, illetve igen ritkán hashártya-gyulladást,

tüdőgyulladást és csecsemőknél meningitiszt is. A Coliform baktérium elsősorban az általános

bakteriális szennyezettség fokmérője. [17] [18]

A P. aeruginosa megtalálható a természetes vizekben, szennyvizekben, emberek, állatok

bőrén is. Emberben bőrsérülésekhez, égéshez társuló fertőzéseket, kötőhártya-gyulladást

(szennyezett úszómedencék, természetes vizek), közép- és belsőfül-gyulladást, csecsemőkben

bélgyulladást, vérmérgezést okoz.

Jóllehet tipikus opportunista kórokozó1, nagyszámú virulenciafaktora lehetővé teszi, hogy

gyakorlatilag bármilyen szervet megfertőzzön kihasználva a védekező rendszerben lévő

legkisebb lokális vagy szisztémás zavart is. A fertőzések forrása általában a környezet, tárgyak,

de lehet a beteg saját flórája is. A fertőzés behatolási kapuja gyermekekben leginkább a bőr és

az emésztőrendszer, idősekben a húgyutak. Sérülésekkel, elsősorban égések során jelentős

fertőzés keletkezhet. Ritkábbak, de súlyos lefolyásúak lehetnek a szemfertőzések,

fülfertőzések, szívbelhártya-gyulladás, agyhártyagyulladás. Pseudomonas aeruginosa-

fertőzésre hajlamosító tényezők közül a következők a fontosabbak: előzetes, illetve ismételt

antibiotikum-kezelés; párás, meleg, nedves környezet; csökkent immunitású állapotok. [19]

MINTAVÉTEL, ALKALMAZOTT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A vörösiszap katasztrófának súlyos környezetkárosító hatásai voltak, melyek többek között a

Marcal folyónál is jelentkeztek. Mint ahogy már korábban is említettem, az erősen lúgos

vörösiszap szinte a teljes élővilágot kipusztította a folyóból. A magas pH hatására nem csak az

állatvilág, hanem a mikroorganizmusok is elpusztultak.

A fent említett feltételezéseket alapul véve, miszerint a folyók öntisztulása a katasztrófát

követően megvalósul, mintákat vettem a vörösiszap szennyezéssel érintett Marcal folyóból. A

mintavételezéssel az volt a célom, hogy felmérjem a folyó állapotát a katasztrófa után 7 évvel.

A 2017-os évben 4 mintavétel történt, februárban, májusban, júliusban és októberben. A

mintákat a Győrtől nem messze fekvő Koroncó településnél vettem le, ugyanis ennek határában

húzódik a Marcal folyó. A vízmintákat, ahogy az 1. ábrán is látható, még a Marcal és a Sokorói-

Bakony-ér torkolata előtt vettem a Marcalból.

1 Az egészséges immunrendszerrel rendelkező szervezetben gyakran természetesen előfordul, de csak igen

ritkán, illetve enyhe lefolyású betegségeket okoz, immunhiányos állapotban súlyos, gyakran végzetes

kórfolyamot indíthat el. Ezt nevezzük opportunista fertőzésnek.



1.ábra Mintavétel helye a Marcal folyónál (forrás: Google Maps, a szerző kiegészítésével)

Összehasonlításként a Mosonmagyaróvár térségében található Lajta folyóból is vettem

mintákat ugyanazokban az időpontokban, mint a Marcal esetében. A választásom azért a Lajta

folyóra esett, mert hasonló vízhozamú és paraméterű folyó, mint a Marcal. A Lajtából való

mintavétel helye a 2. ábrán látható.

2.ábra Mintavétel helye a Lajta folyónál (forrás: Google Maps a szerző kiegészítésével)

A mintavétel idején megmértem a víz és a levegő hőmérsékletét is. A vízminták steril üvegbe

kerültek, melyeket a lehető leggyorsabban eljuttattam a vizsgáló laboratóriumba. A

mikrobiológiai vizsgálatokat a Pannon-Víz Zrt. akkreditált Minőségvizsgáló Laboratóriumában

végeztem el a labor munkatársainak közreműködésével. Minden egyes mintavételi időpontban

3 párhuzamossal és 2 ismétléssel dolgoztunk a hiteles eredmények elérése érdekében. Az egyes



mintáknál Coliform, E.coli, illetve Pseudomonas aeruginosa tartalmat vizsgáltunk, ezen kívül

megmértük a pH-t is.

Az alkalmazandó módszerek kiválasztásánál talán az idő játssza a legnagyobb szerepet. Nem

mindegy ugyanis, hogy például egy hirtelen bekövetkezett katasztrófahelyzetben, egy esetleges

vízszennyezés során milyen hamar tudjuk kimutatni a szennyező anyagokat a vízből. A kémiai

szennyezők kimutatásánál valamivel egyszerűbb a helyzet, ugyanis számos gyorstesztet

fejlesztettek ki, amivel percek alatt megkaphatjuk az eredményt. Ilyenek például a nitrit, nitrát,

foszfát, kálium, klór, vas, réz kimutatására szolgáló tesztek, ahol leggyakrabban egy tesztcsíkot

kell a vízbe belemeríteni és a kialakuló színt összehasonlítva a színskála valamelyik színével

megkapjuk az eredményt. Ezek persze csak tájékoztató jellegű adatok, később szükséges lehet

más laboratóriumi módszerekkel megerősíteni az eredményt. Azonban a gyorstesztek

tökéletesen alkalmasak arra, hogy nevükből adódóan is gyorsan, rövid idő alatt eredményt

szolgáltassanak, és mihamarabb megkezdődhessen a szennyező anyagok inaktiválása.

A mikrobiológiai módszereknél már nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis a mikrobák

szaporodásához, kifejlődéséhez idő kell. Valamilyen szinten fel lehet gyorsítani a

kimutatásukat megfelelő, dúsított tápközeggel, de ezzel sem tudunk elérni azonnali eredményt.

Jelen vizsgálatok elvégzésénél nem a hagyományos tenyésztéses eljárásokat alkalmaztuk,

hiszen azok mind a Coliform, E.coli, illetve Pseudomonas esetében minimum 72 órás

inkubálási időt igényeltek volna, s csak ezután tudtuk volna telepszámlálásos módszerrel

megadni az eredményt.

A levett mintáknál egy újabb vizsgálati módszert alkalmaztunk. A Coliform és az E.coli

kimutatása Colilert 18 módszerrel történt, amikor is a vízmintából meghatározott mennyiséget

pipettáztunk egy üvegbe majd adtunk hozzá steril vizet, illetve Colilert reagenst, mely

különböző sókat, vitaminokat, cukrokat tartalmaz. Mindezt beletöltöttük egy tasakba, amit

lezárás után 36°C-on 20 órán át inkubáltunk. A Coliform pozitivitást, ahogy az 1. képen is

látszik, a sárga cellák jelzik.

A Coliform kimutatásánál a Colilert 18 módszer az orto-nitrofenil-β-D-galaktopiranosid

(ONPG) ß-galaktozidázzal történő enzimatikus bontásán alapszik. Az emzimaktivitás

eredményeként a minta színtelenről sárgára változik. Az eljárás UV megvilágítást nem igényel.

[20]

1.kép Coliform mimutatása Colilert módszerrel (Forrás: saját készítés)

Az E.coli esetében azonban a 4-metil-umbelliferil-β-D-glükuronid (MUG) ß-

glükuronidázzal történő enzimatikus bontásán alapszik. Az emzimaktivitás eredményeként a

minta coliform pozitív, sárga buborékjai közül az E. coli pozitívok UV megvilágítás alatt kéken

fluoreszkálnak. [20] A színes cellák száma alapján MPN módszer segítségével, egy statisztikai

táblázatból kiolvasható az eredmény. A vízminta mennyiségétől függően az eredményeket

1,10,50 vagy 100 ml-re adtam meg.



2.kép E.coli mimutatása Colilert módszerrel (Forrás: saját készítés)

A Pseudomonas aeruginosa kimutatása Pseudalert módszerrel történt, mely hasonló elven

működik, mint a fent említett Colilert. 38°C-on 24 órán keresztül inkubáltuk a tasakokat, majd

utána megszámoltuk az UV fény hatására kék színnel fluoreszkáló pozitív buborékokat. Az

eredményt pedig szintén MPN módszerrel adtam meg. [20]

A Colilert és Pseudalert módszerek hazánkban még nem elterjedtek, ugyanis meglehetősen

drágák, viszont nagy előnyük a hagyományos tenyésztéses módszerekkel szemben, hogy

lényegesen rövidebb idő alatt kapunk eredményt. Ezekkel az eljárásokkal 1 napon belül

kiértékelhetjük az eredményeket, míg a széles körben használt tenyésztéses módszereknél az

inkubálási idő ennél jóval több időt vesz igénybe.

A pH méréseket a WTW Multi 3430 gyártmányú Sen Tix 940-3 típusú hitelesített mérővel

végeztem.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Jelen tanulmányban a 2017-es évben általam levett vízminták vizsgálati eredményeit mutatom

be. 8 darab mintavétel történt a Marcal, illetve a Lajta folyóból. Megmértem a minták pH

értékeit, illetve az egyes mintavételek idején a levegő és a víz hőmérsékletét is. Az

átlagértékeket az 1. táblázatban láthatjuk.

Vizsgálat

ideje

Marcal

pH levegő

hőmérséklete °C

víz

hőmérséklete °C

vízállás (cm)

2017.01.09. 8,01 3 2,4 80

2017.02.13. 7,94 5 3,1 86

2017.03.22. 8,05 12 8,2 112

2017.05.16. 8,06 15 11,2 90

2017.07.17. 8,08 31 22,3 91

2017.09.04. 8,12 22 18,1 89

2017.10.31. 8,26 19 15,2 106

2017.12.11. 8,15 4 3,2 134

3. táblázat Marcal folyó vizsgálati értékei

(Összeállítva a saját vizsgálatok eredményei alapján)



Vizsgálat

ideje

Lajta

pH levegő

hőmérséklete °C

víz

hőmérséklete

°C

vízállás

(cm)

2017.01.09. 7,98 2 2,1 96

2017.02.13. 8,05 5 3,2 105

2017.03.22. 8,01 10 7,6 162

2017.05.16. 8,06 15 10,5 86

2017.07.17. 8,08 31 21,5 61

2017.09.04. 8,16 23 16,3 70

2017.10.31. 8,26 19 14,6 92

2017.12.11. 8,07 3 2,8 108

4. táblázat Lajta folyó vizsgálati értékei


Az elemzések alapján kijelenthető, hogy mind a két folyó pH értéke közel azonos a

mintavételi időpontokban. A vörösiszap katasztrófa idején 13-nál magasabb értékeket is mértek

a Marcalból, azonban ennek nyoma már nem észlelhető a folyónál.

A mintavételi időpontokhoz hozzárendeltem a folyók vízállását is, melyhez a

Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság, Vízügyi Honlapján megtalálható naprakész

adatbázisa nyújtott segítséget. A csapadékosabb hónapokban, illetve hóolvadás idején

értelemszerűen a folyók vízszintje is megemelkedik, a Lajta folyó esetében pedig 2017. március

20-22-ig I. fokú árvízvédelmi készültségi fokozatot rendeltek el a magas vízállás miatt. Ilyen

esetekben az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet 13. §

alapján az I. fokú készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani, és a

vízállásokat naponta meghatározott időközönként le kell olvasni, illetve jelenteni kell. [8]

A hóolvadás, illetve a hirtelen lezúduló csapadék a mikroorganizmusok számában is

változást eredményezhet, hiszen ilyen esetekben a vízfolyás környezetéből, a talajból számos

baktérium mosódhat bele a folyó vizébe. Mindezen tényezőkkel normál vízállás idején kell

számolni, aszálykor nem.

A mintákból mikrobiológiai paraméterek is vizsgáltam, melyek eredményei a következő

ábrákon láthatóak.



Mintavételi időpontok:

1. 2017. január 9.

2. 2017. február 13.

3. 2017. március 22.

4. 2017. május 16.

5. 2017. július 17.

6. 2017. szeptember 04.

7. 2017. október 31.

8. 2017. december 11.

3. ábra Marcal és Lajta folyó Coliform tartalma


4 ábra Marcal és Lajta folyó E.coli tartalma




5.ábra Marcal és Lajta folyó Pseudomonas aeruginosa tartalma


Összességében elmondható mind a Coliform, E.coli és Pseudomonas vonatkozásában, hogy

a két folyó esetén hasonló tendenciát kaptam a mikrobák számát illetően. A melegebb

hónapokban, illetve amikor már a folyók vize is felmelegedett, a mikroorganizmusok száma is

megnövekedett. A téli, hidegebb időszakban a mikroorganizmusok számának csökkenése volt

tapasztalható.

Mindenképp meg kell említeni, hogy ezek a vizsgálatok nem voltak teljes körűek, csak

néhány paramétert emeltem ki a sok közül, amit vizsgáltam, viszont ezek megfelelő kiindulási

alapot képeztek az összefüggések megállapításához.

A vizsgált paraméterek alapján az mindenképp kijelenthető, hogy a várakozásainknak

megfelelően a Marcal folyó már nem mutatja a katasztrófa következtében kialakult negatív

tulajdonságokat. A pH értékek és a mikrobiológiai jellemzők alapján egy teljesen „hétköznapi”

folyóról beszélhetünk, amelynek sikerült kihevernie a vörösiszap katasztrófa súlyos

környezetkárosító hatásait.

KÖVETKEZTETÉSEK

Hazánk eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófája rávilágított arra, hogy mennyire sebezhető a

környezet. A vörösiszap katasztrófa amellett, hogy emberéleteket is követelt, a környezetet is

súlyosan károsította. A Marcal folyó élővilága szinte teljesen kipusztult.

A vizsgált paraméterek alapján azt elmondhatjuk, hogy a Marcal folyó esetében teljesen

átlagos adatokat kaptam. Mindehhez persze hozzájárult az is, hogy a katasztrófa óta már eltelt

7 év, így a folyónak volt ideje a regenerálódásra. A vörösiszap katasztrófa jelentős ökológiai

károkat okozott, de a gyors és példaértékű összefogás, a hatékony mentesítési beavatkozások a

regeneráló folyamatokat felgyorsították, melynek következtében a folyó élővilága is újjáéledt.

ÖSSZEGZÉS

Írásomban bemutattam a kémiai biztonság fogalmát az erre vonatkozó jogszabállyal együtt.

Ehhez kapcsolódóan megemlítettem az iparbiztonság jelentőségét is, melynek egyik fő feladata

a veszélyes üzemek felügyelete.

Ezen kívül bemutattam a vörösiszap összetételét, röviden ismertettem a katasztrófa súlyos

környezetkárosító hatásait, ami többek között a Marcal folyót is érintette. Kíváncsi voltam a

Marcal jelenlegi állapotára is, ezért vizsgálatokat végeztem el, melyek eredményeit a Lajta

folyó eredményivel vetettem össze. Térképen ábrázolva bemutattam a mintavételi helyeket, a

mintavétel gyakoriságát, illetve az elvégzett vizsgálatok módszereit is.



Egy éven keresztül, több mintavételi időpontban vizsgáltam a két folyó egyes bakteriológiai

jellemzőit, illetve a pH-t. Mindezek mellett feltüntettem a folyók vízállását, melyek hatással

voltak a mikrobiológiai állapotra is.

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] FÖLDI L., HALÁSZ L.: Környezetbiztonság, ISSN 2060-8047. Complex Kiadó Kft.

Budapest, 2009

[2] KÁTAI-URBÁN L.: Súlyos Ipari balesetek megelőzését és a felkészülést célzó

jogintézmények egységes rendszerbe foglalása. Hadmérnök, IX 4 (2014), 94-105.

[3] 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

[4] KUTI R.: Vegyimentesítőhely kialakításának követelményei, az eljárás személyi és

technikai feltételei, Védelem- Katasztrófa- Tűz- És Polgári Védelmi Szemle XVIII.1.

(2011) 27-30. p.

[5] KUTI R., NAGY Zs.: Veszélyes anyag baleseteket követő vegyimentesítés eszközeinek

optimalizálása, Műszaki Katonai Közlöny XXVII. 4. (2017) 80-89. p.

http://hhk.archiv.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-

nke.hu/PDF_2017_4sz/2017_4sz.pdf (Letöltés ideje: 2017. 11. 20.)

[6] 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes

törvények módosításáról

[7] KÁTAI-URBÁN L. (szerk.): Iparbiztonságtan I.: Kézikönyv az iparbiztonsági

üzemeltetői és hatósági feladatok ellátásához. Nemzeti Közszolgálati és

Tankönyvkiadó, 2013.

[8] BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

FŐIGAZGATÓSÁG honlapja:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_vorosiszap

(Letöltés ideje: 2016.10.08.)

[9] ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT Országos

Tisztiorvosi Hivatal Kommunikációs Főosztály Közlemény, 2010.

http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/antsz_vorosiszap_info.pdf (Letöltés

ideje: 2016.09.15.)

[10] SCHWITZER F.: Katasztrófák tanulságai, stratégiai jellegű természetföldrajzi

kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, 2011.

[11] VÁGFÖLDI Z.: A vörösiszap katasztrófa környezeti hatásai, kárelhárítási folyamata,

alkalmazott módszerei. Hadmérnök VI. 1. (2011) 261-275.

[12] Ajkai Vörösiszap-katasztrófa:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajkai_v%C3%B6r%C3%B6siszap-katasztr%C3%B3fa

(Letöltés ideje: 2017.09.27.)

[13] BÍRÓ R. és mtsi.: A Torna-patak bevonatalkotó kovaalgáinak kolonizációja a vörösiszap

katasztrófa után. Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése. (2011) 1-

9.o.

http://apps.arcanum.hu/app/hidrologia/view/HidrologiaiVandorgyules_2012_30/?pg=11

17&layout=s (Letöltés ideje: 2017.11.05.)

http://hhk.archiv.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2017_4sz/2017_4sz.pdf

http://hhk.archiv.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2017_4sz/2017_4sz.pdf

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_vorosiszap

http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/antsz_vorosiszap_info.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajkai_v%C3%B6r%C3%B6siszap-katasztr%C3%B3fa

http://apps.arcanum.hu/app/hidrologia/view/HidrologiaiVandorgyules_2012_30/?pg=1117&layout=s

http://apps.arcanum.hu/app/hidrologia/view/HidrologiaiVandorgyules_2012_30/?pg=1117&layout=s



[14] BALLAGÓ Gy.: Katasztrófák- életünk részei, Vörösiszap katasztrófa. Védelem

Tudomány. (2014) 0-40.o. http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/485-katasztrofak-

eletunk-reszei-vorosiszap-katasztrofa.pdf (Letöltés ideje: 2017.02.15.)

[15] DEÁK T.: Élelmiszer- Mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó. 2006. 382.o.

[16] BÍRÓ G.: Élelmiszer-higiénia. Agroinform Kiadó. 2014. 668.o.

[17] ÁLLAMI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT:

Magyarország ivóvízminőségi rendszere, 2011.

http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/ivoviz-minoseg-2011.pdf (letöltve:

2017.04.12.)

[18] ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT: Ivóvíz kiskáté, lakossági tájékoztató

a gyakran ismételt kérdésekről, 2016. http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/kiskate-

2016-03.pdf (letöltés ideje: 2017.04.05.)

[19] PÁL T.: Orvosi mikrobiológia tankönyve. Medicinia Könyvkiadó Zrt. 2012. 544. o.

[20] RESKÓNÉ DR. NAGY M., DÖMÖTÖR Sz.: Gyors vizsgálati módszerek a víz

mikrobiológiai ellenőrzésében. Hungalimentaria- Budapest, 2015.

http://www.hungalimentaria.hu/Portals/0/doksik/2015%20El%C5%91ad%C3%A1sok/

mikrobi/mikrob_Gyors_vizsgalati_modszerek_a_viz_mikrobiologiai_ellenorzeseben_R

eskone_Dr._Nagy_Maria_WESSLING.pdf (Letöltés ideje: 2016.02.16.)

[21] BELÜGYMINISZTÉRIUM VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG, Vízügyi Honlap:

http://edukovizig.hu/map/layout.html (Letöltés ideje: 2017.12.28.)

http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/485-katasztrofak-eletunk-reszei-vorosiszap-katasztrofa.pdf

http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/485-katasztrofak-eletunk-reszei-vorosiszap-katasztrofa.pdf

http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/ivoviz-minoseg-2011.pdf

http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/kiskate-2016-03.pdf

http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/kiskate-2016-03.pdf

http://www.hungalimentaria.hu/Portals/0/doksik/2015%20El%C5%91ad%C3%A1sok/mikrobi/mikrob_Gyors_vizsgalati_modszerek_a_viz_mikrobiologiai_ellenorzeseben_Reskone_Dr._Nagy_Maria_WESSLING.pdf



http://edukovizig.hu/map/layout.html

Documents

MARCAL FOLYÓ MIKROBIÁLIS ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA A VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA …hadmernok.hu/183_22_takacs.pdf · 2018. 10. 13. · Kulcsszavak: ipari balesetek, vörösiszap