MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS VEZETÉKHÁLÓZATÁNAK MADÁRVÉDELMI SZEMPONTÚ

ÉRTÉKELÉSE

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

2008, Budapest

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával

2008. november 14. 2

A jelentés elkészítését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság KIOP TA / SLA pénzügyi forrásból finanszírozta. Szerződés iktatási száma: FI-1267/6/2008 A tanulmány jelenlegi rövidített verziója nem tartalmazza a „Javaslattétel a szabadvezetékek madárbarát átalakítását célzó pályázatok kiírásának szakmai elemeire” című fejezetet, amely a szerződés értelmében kizárólag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság számára elérhető. Szerzők: Horváth Márton, Nagy Károly, Papp Ferenc, Kovács András, Demeter Iván, Szügyi Kálmán és Halmos Gergő Közreműködők: Antal Miklós, Bagyura János, Balázs István, Csernák Szabolcs, Lucia Deutschová, Fatér Imre, Firmánszky Gábor, Dieter Haas, Rick Harness, David Horal, Horváth Zoltán, Kalocsa Béla, Kovács Eszter, Kozma László, Laboda Zoltán, Lendvai Csaba, Branko Micevski, Nagy Zsolt, Őze Péter, Palatitz Péter, Petrovics Zoltán, Prommer Mátyás, Rausz Rita, Schmidt András, Siklósi Máté, Jon Smallie, Solt Szabolcs, Stoycho Stoychev, Elchin Sultanov, Tamás Enikő Anna, Tóth Péter, Váczi Miklós, Verseczky Nikoletta és Nick P. Williams, valamint adatszolgáltatóként a nemzeti park igazgatóságok számos munkatársa és az MME felmérői Címlapfotó: Áramütött vörös vércse (Fotó: Horváth Márton, MME) Ajánlott hivatkozás: Horváth Márton, Nagy Károly, Papp Ferenc, Kovács András, Demeter Iván, Szügyi Kálmán és Halmos Gergő (2008): Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 123 pp.



Tartalomjegyzék Összefoglaló ............................................................................................................................... 5 Rövidítések jegyzéke.................................................................................................................. 7 Bevezetés.................................................................................................................................... 9

Madarak és légvezetékek a világban...................................................................................... 9 Amerikai Egyesült Államok............................................................................................... 9 Dél-Afrikai Köztársaság................................................................................................... 10 Spanyolország .................................................................................................................. 10

Madarak és légvezetékek Magyarországon.......................................................................... 11 Akadálymentes Égbolt Megállapodás.................................................................................. 13

1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképe .............................. 16

Bevezetés.............................................................................................................................. 17 1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása............................................................................. 18

1.1.1 Áramütés ................................................................................................................. 18 1.1.2 Ütközés.................................................................................................................... 18

1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása......................................... 20 1.2.1 Általános módszerek ............................................................................................... 20 1.2.2 Fehér gólya (Ciconia ciconia)................................................................................. 21 1.2.3 Fekete gólya (Ciconia nigra) .................................................................................. 24 1.2.4 Rétisas (Haliaeetus albicilla) .................................................................................. 26 1.2.5 Egerészölyv (Buteo buteo) ...................................................................................... 28 1.2.6 Szirti sas (Aquila chrysaetos) .................................................................................. 29 1.2.7 Parlagi sas (Aquila heliaca)..................................................................................... 31 1.2.8 Vörös vércse (Falco tinnunculus) ........................................................................... 35 1.2.9 Kék vércse (Falco vespertinus)............................................................................... 36 1.2.10 Kerecsensólyom (Falco cherrug).......................................................................... 39 1.2.11 Vándorsólyom (Falco peregrinus)........................................................................ 41 1.2.12 Uhu (Bubo bubo) ................................................................................................... 42 1.2.13 Szalakóta (Coracias garrulus) .............................................................................. 44 1.2.14 Vízimadarak .......................................................................................................... 46 1.2.15 Daru (Grus grus) ................................................................................................... 49 1.2.16 Túzok (Otis tarda)................................................................................................. 50 1.2.17 Eredmények........................................................................................................... 52

1.3 Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása ......................................................... 60 1.3.1 Áramütéssel érintett fajok relatív súlyozása............................................................ 60 1.3.1 Vezetéknek ütközéssel érintett fajok relatív súlyozása ........................................... 61

1.4 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése............................................................................................ 62

1.4.1 Áramütéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe........... 62 1.4.2 Ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe ............. 67 1.4.3 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok prioritástérképeinek összevetése ....................................................................................................................... 70

1.5 Országos vezetékhálózati térkép összeállítása ............................................................... 71 1.6 Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása............ 73



2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány...................................................................................................................... 81

2.1 Oszlopfej- és vezetéktípusok különböző veszélyességi helyzetben kivitelezendő átalakításának legjobb megoldásai műszaki, természetvédelmi és költséghatékonysági szempontok szerint ............................................................................................................... 82

2.1.1 A műszaki megoldási javaslatok és költségbecslések során alkalmazott elnevezések és rövidítéseik................................................................................................................... 83 2.1.2 Javaslatok az áramszolgáltatók által használt műszaki megoldásokhoz................. 86 2.1.3 Az egyes megoldások részletezése és a költségbecslés során alkalmazott számítások ........................................................................................................................ 87 2.1.4 Újszerű műszaki megoldások lehetőségei és költségbecslésük .............................. 92

2.2 Madárbarát átalakítások költségbecslése mintaterületeken végzett felmérések alapján 94 2.2.1 A költségbecslés alapjául szolgáló mintaszakaszok kiválasztása ........................... 94 2.2.2 Mintaszakaszok felmérése....................................................................................... 94 2.2.3 Költségkalkulációk összefoglalása.......................................................................... 95

3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére .................................... 96

3.1 Külterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése ..................................................................................................................... 97 3.2 Belterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése ..................................................................................................................... 98 3.3 Külterületi vezetékszakaszok ütközés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése ..................................................................................................................... 99 3.4 Ajánlások a középfeszültségű hálózaton javasolt madárvédelmi beavatkozások ütemezésére ........................................................................................................................ 101

Irodalomjegyzék..................................................................................................................... 102 Melléklet – Részletes költségkalkuláció mintaszakaszonként ............................................... 105



Összefoglaló 1. Jelen tanulmány célja, hogy madárvédelmi szakmai szempontok alapján megalapozza

azokat a jövőbeli tevékenységeket, amelyek csökkenthetik a középfeszültségű szabadvezeték hálózaton történő madárpusztulás mértékét Magyarországon.

2. A védett madárfajok középfeszültségű szabadvezeték hálózata mentén történő áramütése, illetve vezetékeknek ütközése bizonyítottan hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte, azonban az egyre kiterjedtebb felmérések ellenére is, a probléma súlyosságát csak nagyságrendileg tudjuk megbecsülni. A meglévő felmérésék eredményei és a hazai vezetékhálózat kiterjedése alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan 30 000 madár (köztük számos világszerte veszélyeztetet faj, mint a kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse), eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke meghaladja az egy milliárd forintot. A vezetéknek ütközött madarak számát nagyságrendileg sem vagyunk képesek megbecsülni, de az ismertté vált adatokból kitűnik, hogy a világszerte veszélyeztetett túzok-, illetve a átvonuló hatalmas daruállományokat, valamint a vízimadarakat is jelentős veszteségek érik ily módon.

3. Az áramszolgáltató vállalatok által átadott térképi adatállományok alapján Magyarország középfeszültségű szabadvezeték hálózata mintegy 58 000 km hosszúságú, amelyből a külterületi hálózat mintegy 46 000 km (mintegy 600 000 db oszloppal), a belterületi pedig mintegy 12 000 km (mintegy 100 000 db oszloppal). A külterületi hálózat számos védett fajt veszélyeztetet, míg a belterületi leginkább a fehér gólyát. A hazai középfeszültségű hálózatból 2744 km (5,54%) esik országosan védett természeti területre, illetve 4342 km (8,77%) a Natura 2000 hálózat részét képező Különleges Madárvédelmi Területekre (Special Protection Area - SPA).

4. Az elmúlt két évtizedben az állami (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, KvVM) és civil (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MME) természetvédelmi szervezetek, valamint az áramszolgáltató vállalatok (DÉMÁSZ, ELMŰ-ÉMÁSZ, E.On) erőfeszítéseinek, illetve újabban európai uniós forrásoknak (LIFE-Nature) köszönhetően, becsléseink szerint mintegy 50 000 oszlop madárvédelmi szigetelése történt meg. Azonban ez még mindig kevesebb mint 10%-a a teljes hálózat oszlopainak, és ha a szigetelési munkák a korábbi ütemben és módszertannal folytatódnak (azaz az áramszolgáltatók önkéntes részvételén múlik a madárbarát szerkezetek alkalmazása), akkor a közeljövőben nem lehetséges a károk megnyugtató mérséklése.

5. A mai magyar jogrendben nincs olyan rendelkezés vagy előírás, amely közvetlenül kötelezné az áramszolgáltatókat madárbarát struktúrák alkalmazására a középfeszültségű szabadvezetékek létesítésekor. Szabályozás hiányában olyan új oszlopfej-szerkezetek jelentek meg, amelyek a madarak számára az áramütés kockázatát tekintve veszélyesebbek, mint a korábban használt típusok. Ezek biztonságossá tétele jelentős újabb befektetéseket igényel. Hosszú távon is véglegesnek tekinthető megoldást csak az eleve madárbarát oszlopfej-szerkezetek kötelező érvényű bevezetése jelenthet.

6. A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a KvVM, valamint az MME 2008. február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakításának legvégső határidejét 2020. január 31-ében állapítja meg a dokumentum. Jelen tanulmány többek között ezen Megállapodás végrehajtásához kíván szakmailag megalapozott részletes háttér információt szolgálni.



7. A tanulmány első fejezetében a hazai középfeszültségű vezetékhálózat és a veszélyeztetett madárfajok konfliktustérképeit készítettük el. Ehhez első lépésként meghatároztuk az áramütéssel, vagy vezetéknek történő ütközéssel leginkább veszélyeztetett védett és fokozottan védett madárfajok körét. Az áramütés szempontjából 12 madárfajt emeltünk ki (fehér gólya, fekete gólya, rétisas, egerészölyv, szirti sas, parlagi sas, vörös vércse, kék vércse, kerecsensólyom, vándorsólyom, uhu és szalakóta), míg az ütközés szempontjából két fajt (túzok és daru) és egy fajcsoportot (vízimadarak). Ezen fajokra egyenként elkészítettünk védelmi prioritástérképeket az elérhető legteljesebb költési és megfigyelési adatbázisok alapján. A térképek fajonként öt prioritáskategóriába (5: legmagasabb, 1: legalacsonyabb) sorolják hazánk egész területét a 2,5 * 2,5 km-es UTM háló szerinti felbontásban. Ezt követően az egyes fajokat a globális, európai és hazai természetvédelmi helyzetük, valamint az áramütéssel, illetve ütközéssel való fenyegetettségük alapján súlyoztuk, és ez alapján összesített prioritástérképet készítettünk, amely már valamennyi kiválasztott faj alapján tükrözi az ország egyes területeinek madárvédelmi jelentőségét. Végső lépésként a prioritástérképeket összevetettük az áramszolgáltató vállalatok által átadott vezeték-adatbázisokkal, így az ország összes vezetékszakaszára megállapíthattunk pontos prioritásértékeket és kiszámolhattuk az egyes prioritáskategóriába eső vezetékszakaszok hosszát. Az összesített adatok alapján megrajzolhattuk a madárfajok és a középfeszültségű vezetékek konfliktustérképeit, amelyek a kül- és belterületi áramütések, illetve a külterületi ütközések szempontjából mutatják be az országot az egyes madárvédelmi prioritáskategóriák és a vezetéksűrűség alapján.

8. A tanulmány második fejezetében összegeztük a madárvédelmi szempontból javasolt átalakítások legjobb műszaki megoldásait, valamint az egyes átalakításokhoz költségbecslést végeztünk. A legösszetettebb megoldásokat az áramütések elkerülése jelenti, így ezen beavatkozások költségbecsléséhez szakértő bevonásával áramszolgáltatónként 10 mintaterületen összesen 600 oszlop átalakítására részletes költségkalkuláció készítettünk. Ezek alapján a tanulmányban oszloponként átlagosan 50 ezer Ft-os (azaz km-enként átlagosan 600 ezer Ft-os) átalakítási költséggel számoltunk az áramütések elkerülése érdekében. Az ütközésekkel szemben végső megoldásnak számító földkábelezésnél 12 millió Ft/km-es, míg az ütközések előfordulási gyakoriságát csökkentő láthatóság növelésnél 600 ezer Ft/km-es költségbecslést használtunk.

9. A tanulmány harmadik fejezetében a konfliktustérképek és a költségkalkulációk alapján meghatároztuk az egyes prioritásszintekbe eső vezetékszakaszok átalakításának becsült költségét. Ezek alapján a teljes magyarországi középfeszültségű vezetékhálózat madárbarát átalakítása mintegy 30 milliárd Ft-ba kerülne az áramütés, és az alkalmazott megoldástól függően 30-550 milliárd Ft-ba az ütközés okozta madárpusztulás megszűntetése céljából. Az egyes prioritásszintek, és a megoldások költségigényének figyelembevételével az ország középfeszültségű vezetékhálózatának madárbarát átalakítására készítettünk egy költségbecslésén alapuló minimális javaslatot 2013-ig, illetve 2020-ig. A rendelkezésre álló források, illetve áramszolgáltatói vállalások figyelembe vételével 2013-ig a 4-es és 5-ös, míg 2020-ig a 3-as prioritású területek madárbarát átalakítását (mind az áramütés, mind az ütközés szempontjából) lehetségesnek és minimálisan szükségesnek tartjuk. A fenti átalakítások becsült költsége nagyságrendileg 15 milliárd forint, amely összeget jelentősen csökkentenek a már korábban – becsléseink szerint minimálisan mintegy 2,5 milliárd Ft értékben – elvégzett átalakítások.

10. A tanulmány CD melléklete térinformatikai adatállományok formájában tartalmazza az ország összes középfeszültségű vezetéksorához, valamint a térképek elkészítéséhez használt 2,5 * 2,5 km-es UTM négyzethálóhoz rendelt madárvédelmi prioritásértékeket.



Rövidítések jegyzéke Az anyagban előforduló rövidítéseket összegeztük ebben a fejezetben, kivéve az egyes oszlop-fejszerkezeti, illetve átalakítási műszaki megoldásokat, amelyek a 2.1.1 fejezetben kerültek részletezésre. CORINE Coordination of Information on the Environment (CORINE) Land Cover

felszínborítás adatbázis KEOP Környezet és Energia Operatív Program: a 2007-2013 közötti Európai Uniós

költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív programja.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program: fő célja az egészséges környezet és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével 2004-2006 között. A KIOP három prioritás mentén fogalmazza meg a fejlesztési feladatokat: Környezetvédelem, Közlekedés, Technikai Segítségnyújtás. A KIOP-ot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (75%) és az állam (25%) finanszírozza.

KFO Az MME országos Középfeszültségű Oszlop Felmérési programja (2004-2008) KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület OTAB Országos Térinformatikai Alapadatbázis (OTAB©, GraphIT Kft. 2003) SPA Az Európai Unió Natura2000 hálózatának Különleges Madárvédelmi Területei

(Special Protection Area) UTM Universal Transverse Mercator: egy hálórendszer, mely a Föld felszínét a déli

szélesség 80° és az északi szélesség 84° foka között zónákra osztja fel. Jelen tanulmányban a Magyarországot felosztó 2,5*2,5 km-es és 10*10 km-es UTM hálót használtuk, követve a más hasonló biotikai térképezések módszertanát.

Áramszolgáltató vállalatok (ÁSZ): DÉDÁSZ E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) DÉMÁSZ Délmagyarországi Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (francia tulajdonú EDF csoport tagja) ÉDÁSZ E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) ELMŰ Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, német tulajdonú RWE csoport tagja) ÉMÁSZ Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, német tulajdonú RWE csoport tagja) TITÁSZ E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja)



Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI): ANPI Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság BFNPI Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság BNPI Bükki Nemzeti Park Igazgatóság DDNPI Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság DINPI Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság HNPI Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság KNPI Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság KMNPI Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság ŐNPI Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság



Bevezetés

Madarak és légvezetékek a világban Amióta léteznek elektromos szabadvezetékek, azóta ismert az is, hogy az elektromos vezetékek mentén madarak pusztulnak el (Hallinan 1922). A probléma súlyosságára, és a tömeges madárpusztulásokra azonban csak az 1970-es években figyeltek fel világszerte, és ezt követően jelentek meg az első átfogó tanulmányok a témában (Markus 1972, Haas 1980, Ollendorf et al. 1981, Ledger & Annegarn 1981). Az elmúlt évtizedekben számos országban jelentős erőfeszítések folynak a vezetékek okozta madárpusztulások csökkentésére, valamint egyre átfogóbb tanulmányok és javaslatok is születnek (pl. APLIC 1996, Ferrer & Jans 1999, Demeter et al. 2005, APLIC 2006, Haas & Schürenberg 2008), azonban a probléma teljes körű megoldásától még szinte valamennyi országban messze vagyunk.

Az elektromos vezetékek kétféle módon okozhatják madarak halálát: az állatok nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy elektromos áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az áramütés elsősorban a középfeszültségű (20 kv-os) hálózatok tartóoszlopain fordul elő, úgy, hogy az oszlopra ülő, vagy onnan elszálló madár egyszerre érinti meg a vezetéket, illetve egy földelt oszlopelemet (fázis-föld zárlat). Nagyobb testű madaraknál előfordulhat két vezeték együttes érintése is, amely szintén letális áramütést okoz (fázis-fázis zárlat).

A vezetéknek repülés esetében a problémát a kiterjedt középfeszültségű vezetékhálózat okozza, ugyanakkor jelentős számban fordulnak elő a nagyfeszültségű és vasúti felsővezetékek mentén is ütközéses balesetek. Az áramütés és vezetéknek-repülés problémája világszerte komoly gondot jelent, és minden valószínűség szerint egyre komolyabb problémát fog jelenteni a fejlődő országokban, ahol az elektromos vezetékhálózat kiépítése gyorsuló ütemben folyik (Bevanger 1994).

Az áramütés problémájával a gazdaságilag fejlettebb országokban foglalkoznak a legrégebben és a legalaposabban a természetvédelemben dolgozó szakemberek. A legtöbb kutatás, illetve erőfeszítés e téren az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Németországban, Spanyolországban, Izraelben és Norvégiában történt. A probléma megoldása felé tett lépések ezen országokban különbözőek, mint ahogy eltérőek a természetvédelem jogi lehetőségei is.

Amerikai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 25 éves az áramszolgáltatók és a természetvédők közötti együttműködés a probléma megoldása érdekében (Lehman 2001). Az Államok területén mintegy 116 millió középfeszültségű oszlop található. Az oszlopok túlnyomó többsége faoszlop, fa kereszttartóval. Ennek következtében sokkal gyakoribbak a rövidzárlatok (fázis-fázis típusú), mint a földzárlatok, és a nagyobb testű ragadozómadarak esnek gyakrabban áldozatul, míg Európában a kis és közepes méretű fajok pusztulása a gyakoribb a fém kereszttartók alkalmazása miatt. Ferrer és Janss (1999) több európai és amerikai, illetve dél-afrikai tanulmány eredményeit összehasonlítva azt tapasztalták, hogy míg Európában a nagy testű ragadozók az áramütéses áldozatok 6,4-10,7%-át tették ki, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában a nagy termetű ragadozók aránya 76% és 97,7% között változott, az eltérő oszloptípusok miatt.

Az 1970-es, 80-as években általánosan nagy volt az optimizmus az Egyesült Államokban: minden érintett bizonyos volt benne, hogy a problémát rövid időn belül, az


2008. november 14. 10

oszlopok egy kis hányadának módosításával sikerül megoldani. Sajnos, azonban ma is nagy számban pusztulnak a ragadozómadarak az ország elektromos vezetékein. Számos áramszolgáltató pedig úgy érzi, a madárvédelemben végzett munkájáért nem kapott kellő elismerést a természetvédelem oldaláról (a kutatások nagy részét ők finanszírozták, szimpóziumokat tartottak madárvédelem témában). Először 1975-ben jelent meg az a kiadvány, amely az áramütéses madárpusztulás elleni lehetséges és javasolt technikai megoldásokat foglalta össze az elektromos ipar és a természetvédelem számára. A kiadvány címe „A ragadozómadár-védelem javasolt gyakorlati megoldásai elektromos vezetékeken”. Ennek a széles körben elterjedt szakmai anyagnak, azóta három kiadása jelent meg az Egyesült Államokban, 1981-ben, 1996-ban (APLIC 1996) és a legfrissebb 2006-ban (APLIC, 2006).

1999-ben, egy addig példa nélküli perben a bíróság elítélte a Moonlake Electric Association nevű, Nyugat-Coloradoban és Kelet-Utahban működő áramszolgáltatót, két szövetségi törvény megsértéséért. A szolgáltató 100 000 dolláros bírságot volt köteles fizetni, és kötelezték oszlopai szigetelésére. A per kezdete előtt több mint 170 áramütött ragadozómadár tetemét találták meg a szolgáltató hálózatai alatt, ennek háromnegyede szirti sas (Aquila chrysaetos) volt. A perben 17 madár pusztulásáért vonták felelősségre az áramszolgáltatót.

Egy Idaho államban végzett felmérés alapján kutatók korábban azt feltételezték, hogy az oszlopok mindössze 2%-ának módosításával (szigetelésével) az elektromos áramütések 95%-a megelőzhető (Nelson & Nelson 1976). Ma már túlzónak tartják ezt az arányt, és nyilvánvaló, hogy jóval több oszlop biztonságossá tétele szükséges (Lehman 2001).

Dél-Afrikai Köztársaság Dél-Afrikában egyetlen áramszolgáltató cég működik, az ESKOM. 1978 óta folyamatos az áramszolgáltató és a természetvédelem közti együttműködés az elektromos áramütés és a vezetéknek ütközés problémájának feltárásában. Szisztematikus adatgyűjtés és közös munka azonban csak 1996 óta folyik, ekkor indult az ESKOM és a Veszélyeztetett Vadvilág Tröszt („Endangered Wildlife Trust – EWT”) Stratégiai Együttműködése program (ESKOM/EWT Strategic Partnership). A program célja egy integrált irányítási rendszer kialakítása, melynek főbb részei egy információs program, egy bejelentő rendszer, az önkéntes terepi adatgyűjtők hálózata és védelmi megoldások gyakorlati alkalmazása (Van Rooyen és Ledger 1999, Van Rooyen 2000). 1996 óta működik az EWT központjában egy olyan telefonszám, amelyen a madárpusztulásokat bárki ingyen bejelentheti. 1996 és 1999 között 1092 esetet jelentettek a zöld számon, 423 helyről, és ma is ezen a telefonvonalon történik a legtöbb bejelentés (az ország hatalmas területén 255 745 km szabadvezeték húzódik). Az említett időszakban a globálisan veszélyeztetett fokföldi fakókeselyű (Gyps coprotheres) 51 egyede pusztult el áramütés, 10 egyede vezetékkel ütközés következtében.

Spanyolország Spanyol kutatók hívták fel a figyelmet arra a veszélyes jelenségre, hogy olyan ragadozómadár fajoknál, ahol testméretbeli különbség mutatkozik tojó és hím egyedek között, jóval magasabb lehet a nagyobb testű tojók pusztulásának az aránya a hímekhez képest. A kutatásaik során megtalált ibériai parlagi sasok (Aquila adalberti) 78%-a tojó egyed volt (Negro és Ferrer 1992, 1995, Ferrer és Hiraldo 1992). Ez a jelenség egy kicsi és lassan megújuló populációban nagyon gyors állománycsökkenéshez vezethet. Ferrer és Janss (1999)


2008. november 14. 11

hangsúlyozzák, hogy az áramütés madárpopulációkra gyakorolt hatását csak úgy lehet pontosan megvizsgálni, ha a vizsgált területre elvégezzük a faj előfordulási gyakoriságának és az áramütés következtében elpusztult egyedek számának kvantitatív összehasonlítását. A Doñana Nemzeti Park közelében egy az ibériai parlagi sasok által kedvelt terület egyetlen elektromos vezetékét ártalmatlanították. Ennek az akciónak az eredményeképpen a fiatal sasok kirepülés utáni első hat hónapra vonatkozó túlélési aránya 17,6%-ról 80%-ra nőtt (Ferrer és Janss 1999)! Ez az eredmény is jól példázza, mennyire fontos ismerni egy veszélyeztetett faj egyedei által frekventált területeket és kiszűrni azokat a vezetékszakaszokat, amelyek a legtöbb problémát okozzák.

Madarak és légvezetékek Magyarországon Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv (Buteo buteo), 1 gatyásölyv (Buteo lagopus), 4 vörös vércse (Falco tinnunculus) és több tucat vetési varjú (Corvus frugilegus) tetemét találták meg (Dudás 1999). Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amely évtől kezdődően minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk, így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is, amely során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya (Ciconia ciconia) pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében.

A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepel, amelyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 93 millió Ft-ot. Természetesen a probléma valós nagysága még ennél is lényegesen nagyobb, hiszen az eddigi felmérések csak az ország vezetékeinek kisebb részét érintették (1. ábra), és e felmérések során sohasem került figyelembe vételre a „dögevők” tevékenységének hatása. Az áramütés okozta madárpusztulások felmérésénél elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ezalatt a „dögevők” megehetik, vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981). Korábban hazánkban még becsléssel sem rendelkeztünk arra vonatkozóan, hogy az áramütött madarak tetemeit milyen mértékben tüntetik el a „dögevők”, vagyis a megtalált tetemek számához képest milyen mértékű lehet a tényleges madárpusztulás (Demeter et al., 2004).

Egy áttekintő munka szerint a tetemek eltűnésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati és földrajzi viszonyokat (DeVault et al., 2003). Ferrer és munkatársai (1991) Spanyolországban úgy találták, hogy az áramütéstől elpusztult madarak tetemeinek csak 37 %-a volt megtalálható – azaz 63 %-a tűnt el – az áramütést követő egy hónapon belül. Az első hazai ilyen irányú felmérés 2007 januárjában a Hevesi Füves Puszták TK területén húzódó vezetékszakaszok mentén történt. Ennek során a felmérést végző szakember 45 db fácán, gyöngytyúk és fiatal pulyka tetemét helyezte ki. A kihelyezést követő második napon már csak 29 db (64,4 %), a hetedik napon 7 db (15,5 %), a tizennegyedik napon 3 db (6,6 %), míg végül a harmincadik napon már csak 2 db (4,4 %) tetemet talált meg az oszlopok alatt (2. ábra). A felfalás/elhurcolás harminc nap alatt megfigyelt 95,6 %-os valószínűsége jóval magasabb, mint amit más kutatók tapasztaltak (Tóth, 2007). Természetesen az ország különböző területein a dögevők általi elhurcolás intenzitása lényegesen különbözhet, azonban nagy valószínűséggel mindenhol jóval nagyobb mint korában gondoltuk.


2008. november 14. 12

Ha egy minimális elhurcolási arányt veszünk figyelembe az eddigi felmérések alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan mintegy 30’000 madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja!

1. ábra

Kihelyezés

100 %

2. nap

64,4 %

7. nap

15,5 % 14. nap

6,6 %

30. nap

4,4 %

y = 123,25x-1,0091

R2 = 0,9542

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 6 11 16 21 26 31

Kihelyezéstől eltelt napok száma

Kih

elye

zett

tete

mek

meg

lété

nek

arán

ya.

2. ábra: A kihelyezett tetemek meglétének/eltűnésének aránya 30 napos időszak alatt (n = 45).


2008. november 14. 13

A vezetéknek repülő madarakról és ezen probléma természetvédelmi súlyosságáról sokkal kevesebb rendszerezett adattal rendelkezünk, hiszen Magyarországon ezidáig nem történt ilyen irányú célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok (Otis tarda), legfontosabb mortalitási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek, és természetesen a valós esetek száma itt is lényegesen nagyobb lehet. A túzok mellett a daru (Grus grus) a másik ütközések által leginkább érintett faj, amelynek több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek (pl. a KMNPI területén a közelmúltban 2 eset során 8 példány pusztult el, de a HNPI területéről is ismert három korábbi eset, Szelényi & Végvári, szóbeli közl.). Az ütközések által szinte valamennyi madárfaj érintett lehet, azonban az esetek gyakoriságát tekintve a fenti két fajon kívül még a vízimadarak (lúd- és gólyalakúak) esetében lehet jelentős természetvédelmi problémáról beszélni.

A madarak és vezetékek konfliktusai nem csak a természetvédőket aggasztják, mivel az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és anyagi kárt okoznak a madarak által okozott zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, egy-egy madár által okozott áramkimaradás súlyos anyagi veszteségeket okozhat például egy ipari üzemben.

A probléma megoldásában az elmúlt két évtizedben fokozatosan javuló együttműködés figyelhető meg az áramszolgáltatók, az állami és a civil természetvédelmi szervezetek között, ami elsősorban középfeszültségű oszlopok szigetelésével kapcsolatos.

A hosszú távú, végleges megoldások irányában azonban még a közelmúltig nem történt megnyugtató előrelépés. Aggasztó például, hogy az elmúlt években megjelentek olyan új oszloptípusok, amelyek szigetelés nélkül a vezetőelrendezés miatt a madarakra még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi fejszerkezetek. Ráadásul az utóbbi évek áramütéssel összefüggő középfeszültségű oszlopfelmérései bizonyítják, hogy számos esetben szigetelt oszlopokon szenvednek madarak áramütést (http://www.mme-monitoring.hu/prog.php?datid=124).

Egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. Remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is kialakul a szükséges jogi szabályozás a probléma megoldásához. Ez annál is inkább aktuális, mert a Bonni Egyezmény (Egyezmény a Vadon Élő Vándorló Állatfajok Védelméről) aláíró országai – köztük Magyarország is - 2002 szeptemberében elfogadtak egy új határozatot, melynek értelmében a Részes Felek lépéseket tesznek a madarak szabadvezetékek mentén történő áramütésének megszüntetése érdekében (Részes Felek 7. Konferenciája, COP7, Bonn, 2002. szeptember 18-24).

Akadálymentes Égbolt Megállapodás A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008. február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A megállapodás alapján 2008. március 31-ig a természetvédelmi szervezeteknek el kellett készíteni a középfeszültségű vezetékszakaszok madárvédelmi szempontú besorolását. Az előzetes tervek szerint az I. prioritás a különösen veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek madárbarát átalakításának ütemtervét már 2008.


2008. november 14. 14

május 31-ig el kellett volna végezni. A II. prioritás az egyéb veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek első 50%-ának ütemtervét 2009. március 31-ig, míg a második 50%-ának az ütemtervét 2011. március 31-ig kell elkészíteni. Az I.-II. prioritásszakaszok átalakításának legvégső határidejét 2020. január 31-ében állapítja meg a szerződés. A KvVM felkérésére a nemzeti park igazgatóságok 2008. március 28-ára elkészítették a vezetékszakaszok besorolását három prioritás kategóriába, majd ezt elküldték az áramszolgáltató vállalatok és az MME részére (3. ábra).

2008. április 28-án került megrendezésre a Megállapodás 1. Koordinációs Bizottsági Ülése. Az ülésen az MME képviselői elmondták aggályukat a KvVM kijelölésével kapcsolatban, miszerint az ugyan regionálisan jól tükrözi a prioritásokat, azonban az egységes kijelölési koncepció hiánya miatt országosan nem használható megfelelő módon. A KvVM prioritás adatbázis jelentős eltéréseket mutat nemzeti park igazgatóságonként, amelyet okozhatnak eltérő természetvédelmi prioritások, azonban nagyobb részt az eltérő módszertannal magyarázhatók. Emellett az adatbázis nem tartalmazza valamennyi hazai vezetékszakaszt, és helyenként eltéréseket mutat az áramszolgáltatók nyilvántartásával összehasonlítva. Ezen okokból a felek abban állapodtak meg, hogy a Megállapodásban szereplő I. prioritásként három jelenleg futó európai uniós finanszírozású madárvédelmi LIFE-Nature projekt (kerecsensólyom-, kékvércse- és túzok-védelmi) tervezett szigeteléseit és földkábelezését határozza meg. Ezt követően a II. prioritásba tartozó vezetékszakaszok országosan egységes besorolására a KvVM árajánlatokat kér be a releváns szervezetektől, amelyek alapján a nyertes pályázót egy KIOP projekt keretében bízza meg a „Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése” című tanulmány elkészítésével.

3. ábra


2008. november 14. 15

A KvVM Fejlesztési Igazgatóság és az MME a fenti célból 2008. augusztus 1-én írt alá egy megbízási szerződést, melyben az MME vállalta a következő három fejezetben részletezett feladatok végrehajtását: 1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképének elkészítése; 2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány elkészítése; 3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére és a pályázatok kiírásának szakmai elemeire. Jelen tanulmányban a fenti szempontok alapján a hazai áramszolgáltató vállalatok által kezelt középfeszültségű (10-20-35kV) szabadvezeték hálózat madárvédelmi szempontú elemzésével foglalkoztunk. Az áramszolgáltatók (120kV) és a MAVIR Zrt. (220-400-750kV) által kezelt nagyfeszültségű szabadvezetékek, valamint a MÁV és GYSEV (20 kV) által kezelt vasúti felsővezetékek is helyenként komoly természetvédelmi problémát okoznak (a nagyfeszültségű vezetékek elsősorban ütközés, míg a vasúti felsővezetékek mind ütközés, mind áramütés esetében). Ezen elektromos szabadvezeték hálózatok kiterjedése ugyan jelentősen kisebb a középfeszültségű hálózatnál, azonban ezek madárvédelmi szempontú értékelése is szükségszerű a jövőben. A tanulmány elkészítésekor ezen vezeték-adatbázisok nem álltak a rendelkezésünkre, azonban az elkészített prioritástérképek használhatóak ezen vezetékszakaszok értékelésére is a jövőben.


2008. november 14. 16

1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképe


2008. november 14. 17

Bevezetés A madarakat érő áramütések és a vezetéknek történő ütközések számának csökkentése érdekében alapjaiban eltérő technikai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek költségeiket tekintve is lényegesen eltérnek egymástól. Emellett a veszélyeztető tényezők által érintett madárfajok köre is különbözik, így a két problémára két különböző konfliktustérkép elkészítése mellett döntöttünk. A térképeket és a hozzá tartozó térinformatikai adatbázisokat a következő lépések során készítettük el, amelyeket a következő fejezetekben részletezünk: 1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása 1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása 1.3 Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása 1.4 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített

prioritástérképeinek elkészítése 1.5 Országos vezetékhálózati térkép összeállítása 1.6 Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása Az egyes lépések során mindig igyekeztünk öt prioritás kategóriát használni, az általános kockázatbecslési szinteknek megfelelően (5: nagyon magas – 4: magas – 3: közepes – 2: alacsony – 1: nagyon alacsony).


2008. november 14. 18

1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása

1.1.1 Áramütés Az MME Középfeszültségű Oszlopfelmérés (KFO) adatbázisának nyilvántartása szerint az országos vezetékfelmérések során 2003 és 2008 februárja között 59 faj 2183 elpusztult példánya került meg. Az érintett fajok gyakorisága és természetvédelmi relevanciája alapján az alábbi 12 fajt választottuk ki az áramütéses konfliktustérkép elkészítéséhez:

1. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2. Fekete gólya (Ciconia nigra) 3. Rétisas (Haliaeetus albicilla) 4. Egerészölyv (Buteo buteo) 5. Szirti sas (Aquila chrysaetos) 6. Parlagi sas (Aquila heliaca) 7. Vörös vércse (Falco tinnunculus) 8. Kék vércse (Falco vespertinus) 9. Kerecsensólyom (Falco cherrug) 10. Vándorsólyom (Falco peregrinus) 11. Uhu (Bubo bubo) 12. Szalakóta (Coracias garrulus)

1.1.2 Ütközés Madarak vezetéknek történő ütközéséről nem rendelkezünk országos adatbázissal, azonban az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján leginkább a következő három faj, illetve fajcsoport érintett, így a vezetéknek történő ütközéses konfliktustérkép elkészítéséhez ezek elterjedési adatait használtuk:

1. Túzok (Otis tarda) 2. Daru (Grus grus) 3. Vízimadarak: Lúd- (Anseriformes) és Gólyaalakúak (Ciconiiformes)

A érintett fajok hazai és európai uniós természetvédelmi helyzetét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vízimadarak kifejezés alatt egy fajcsoportot értünk, melyben együtt kezeljük a Magyarországon vonulási időszakban előforduló, Lúdalakúak (Anseriformes) és Gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozó fajokat (ld. 1.2.14 fejezet).


2008. november 14. 19


2008. november 14. 20

1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása A következőkben az egyes fajok prioritástérképeinek elkészítésekor használt általános (1.2.1) és fajspecifikus (1.2.2-1.2.16) módszereket részletezzük, míg az elkészült prioritástérképeket fajonként az 1.2.17 fejezetben mutatjuk be.

1.2.1 Általános módszerek A kijelölések során mindvégig a 2,5 km x 2,5 km UTM négyzetrácsot használtuk, amelyet a legalkalmasabbnak találtunk az adatok összegzéséhez, mert: - Magyarország teljes területét lefedi; - kellően részletes felbontást ad (15 442 db négyzet fedi le az országot); - az érintett fajok mozgáskörzete jól értékelhető ebben a térléptékben; - a legtöbb faj esetében rendelkezünk ilyen felbontású elterjedési adatokkal; - nemzetközileg is ismert és alkalmazott madár monitoring vizsgálatokban. Az egyes fajok elterjedési adatainak összegyűjtéséhez, valamint az egyes prioritáskategóriák meghatározásához az MME országos fajvédelmi koordinátorait kértük fel, úgy, hogy lehetőleg az elérhető legjobb minőségű költő és megfigyelési adatokat összegezzék a következő prioritáskategóriák szerint:

Prioritás-kategória Magyarázat

5. kulcsfontosságú magterületek 4. Jelentős élőhelyek (költés, megtelepedés) 3. rendszeres előfordulás 2. alkalmi előfordulás 1. nem jelentős területek

Az elemzéseket az MME koordinátorok által összegyűjtött különböző fajspecifikus adatbázisok 2008. szeptember 30-i állapota alapján végeztük el, amelyek így a hazánkban jelenleg elérhető legpontosabb elterjedési adatokat tartalmazzák. Néhány esetben előfordulhat, hogy nem sikerült az összes hazai szakembernél rendelkezésre álló adatot összegyűjtenünk, azonban ezen lehetséges hiányosságok nem befolyásolják lényegesen az elkészült térképeket, és még kevésbé a térképek szintéziseként elkészült összesített prioritástérképet (ld. 1.4 fejezet).


2008. november 14. 21

1.2.2 Fehér gólya (Ciconia ciconia) Ennél a fajnál nem ismertek jelentősebb időszakos megtelepedési területek, így az MME fehérgólya-adatbázisában szereplő költőhelyeket vettük figyelembe, amelyek döntő többsége lakott területekre esik. A) Költőterületek prioritástérképe ALAPADATOK:

Definíció: Az ismert és adataink szerint létező fészkek alapadatai (2008. szeptemberi állapot szerint) alapján, a belterületekre számított állománysűrűség adatok.

Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: GPS koordináta vagy település és pontos hely (többségében utca, házszám) Az MME fehérgólya-adatbázisában jelenleg mindössze a fészkek 34%-a rendelkezik GPS koordinátával, azonban külterület azonosítóval mindegyik, így ezek alapján az adatok összeköthetőek a tanulmányban használt térinformatikai adatbázisokkal. A fészkek túlnyomó többsége (90-95%) lakott területekre esik, így az egyes településhatárokra eső fészkek sűrűségét úgy számoltuk ki, hogy a településhatáron belüli fészkelésre alkalmas lakott területek nagyságát (km2) elosztottuk a fészkek számával. Ehhez a Corine felszínborítás adatbázis (1:50 000) „1.1.2.2. Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés” élőhely kategóriáját használtuk, amely az adatbázis alapján jó egyezést mutatott a fészkek elhelyezkedésével.

A kapott fészkelési sűrűség alapján a településeket öt csoportra osztottuk úgy, hogy minden kategória egyforma számú települést tartalmazzon:

Kategória Sűrűségérték (fészek / km2) Min. – Max.

Kiemelkedően magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések 4,7 – 94,4 Magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések 2,2 – 4,6 Közepes gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések 1,1 – 2,2 Alacsony gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések 0,1 – 1,1 Gólyafészket nem tartalmazó települések 0

A1) Kiemelkedően magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5

Kiemelkedően magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterülettel érintkező UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

5

432

1


2008. november 14. 22

4 Belterületek 2,5 km-es körzete (táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok rendszeresen használják.

3

Belterületek 5 km-es körzete (potenciális táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok a közeli táplálkozó területek állapotától függő gyakorisággal használják.

2

Belterületek 7,5 km-es körzete (potenciális táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok a közeli táplálkozó területek állapotától függő gyakorisággal használják.

1 Nincs ismert gólyafészek 7,5 km-es körzeten belül.

A2) Magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4

Magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterülettel érintkező UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

3 Belterületek 2,5 km-es körzete (táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok rendszeresen használják.

2



A3) Közepes gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3

Közepes gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterülettel érintkező UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

2



4

3

2

1

3

2

1


2008. november 14. 23

A4) Alacsony gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

2

Alacsony gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterület és a fészkek 7,5 km-es körzete. Szülők és kirepült fiatalok a közeli táplálkozó területek állapotától függően használják.


A5) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzetek az összes költőterület besorolás (A1-A4) alapján kapott legnagyobb értékkel szerepelnek. (Amennyiben két település, illetve belterületi egység 15 km-es távolságnál közelebb volt egymáshoz, és emiatt a 7,5 km-es körzetekben átfedésben lévő UTM négyzetek mindkét belterületi egység állománysűrűsége alapján jellemezhetők, valamely 1-nél nagyobb prioritás értékkel, abban az esetben a nagyobb érték lett figyelembe véve.)

2

2

1


2008. november 14. 24

1.2.3 Fekete gólya (Ciconia nigra) A Feketególya-védelmi Munkacsoport országos nyilvántartása községhatár szintű, így az ország nagy részén az egyes UTM négyzethez az érintett községhatárok adatai alapján rendeltünk értéket. Győr-Moson-Sopron, illetve Nógrád megyében 2,5 x 2,5 km-es UTM szintű adatokkal dolgoztunk. A) Költőterületek prioritástérképe A1) Községhatár szintű területi térkép ALAPADATOK: Definíció: 2007-es aktív fészkelőhelyek Adatközlő: MME Feketególya-védelmi Munkacsoport (Tamás Enikő Anna, Kalocsa Béla) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Kiemelkedően magas aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó külterületre eső UTM-ek (6-10 pár).

4 Magas aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó külterületre eső UTM-ek (4-5 pár).

3 Közepes aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó külterületre eső UTM-ek (2-3 pár).

2 Alacsony aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó külterületre eső UTM-ek (1 pár).

1 Nincs ismert aktív fészek. A2) UTM szintű területi térkép ALAPADATOK: Definíció: 2000 és 2008 között aktív fészkelőhelyek Adatközlő: FHNPI (Váczi Miklós), MME Nógrádi Helyi Csoport (Papp Ferenc) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3

Az aktív fészket tartalmazó UTM négyzet (községhatár szinten mindkét érintett terület alacsony vagy közepes gólyasűrűségűnek számít). Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

2 Az aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Legfontosabb táplálkozóterületek.

1 Nincs ismert aktív fészek 2,5 km-es körzeten belül.

32

1

11

2 4

1 5 1

3

1 1


2008. november 14. 25

B) Gyülekező területek prioritástérképe ALAPADATOK:

Definíció: A gyülekező területek a színes gyűrűs adatbázis és az egyéni felmérők adatai alapján lettek meghatározva.

Adatközlő: MME Feketególya-védelmi Munkacsoport (Tamás Enikő Anna, Kalocsa Béla)

Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Rendszeresen nagyobb gólyacsapatok és színes gyűrűs madarak megfigyelése.

4 Nagyobb gólyacsapatok és színes gyűrűs madarak megfigyelése.

3 Rendszeresen kisebb gólyacsapatok és alkalomszerűen színes gyűrűs madarak megfigyelése.

2 Alkalomszerűen kisebb gólyacsapatok megfigyelése. 1 Nincs ismert csapatos előfordulási adat.

C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és gyülekező területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 A és B prioritásértékek összege 9-10 (135 db négyzet) 4 A és B prioritásértékek összege 7-8 (595 db négyzet) 3 A és B prioritásértékek összege 5-6 (3057 db négyzet) 2 A és B prioritásértékek összege 3-4 (5563 db négyzet) 1 A és B prioritásértékek összege 2 (6092 db négyzet)


2008. november 14. 26

1.2.4 Rétisas (Haliaeetus albicilla) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív fészkelőhelyek ALAPADATOK: Definíció: 2008 évi aktív fészkelőhelyek Adatközlő: MME Rétisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Zoltán) Pontosság: GPS koordináta vagy 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Aktív fészkek 7,5 km-es körzete (fészkek közötti átlagos legközelebbi szomszéd távolság). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3 Aktív fészkek 15 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül. B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) A birding.hu online adatbázisban szereplő megfigyelések alapján ALAPADATOK: Definíció: 2005-2008. szeptember 30. közötti megfigyelési adatok alapján. Adatközlő: Birding.hu (Selmeczi Kovács Ádám) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

2

Azon UTM négyzetek, amelyek olyan községhatárba tartoztak, ahonnan volt megfigyelési adat. Az adatbázisban szereplő 699 megfigyelési adat eloszlása erősen torzít a megfigyelők ráfordítása miatt, ezért nem különböztettünk meg súlyokat a megfigyelések száma (1-153 / községhatár) alapján.

1 Nincs előfordulási adat.

5

4

3

1


2008. november 14. 27

B2) Téli sas-szinkron megfigyelési adatai alapján ALAPADATOK:

Definíció: 2007-2008-as országos sas-szinkronon, a 10*10 km-es UTM négyzetben megfigyelt példányok maximuma

Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: 10*10 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4 A 10*10 UTM négyzetben 11-32 megfigyelt max. példány valamelyik évben. 3 A 10*10 UTM négyzetben 3-10 megfigyelt max. példány valamelyik évben. 2 A 10*10 UTM négyzetben 1-3 megfigyelt max. példány valamelyik évben.

1 A 10*10 UTM négyzetben 0 megfigyelési adat van, illetve nincs információnk róla.

B3) Összesített megtelepedési terület prioritástérkép A két adatbázis (B1-2) alapján kapott nagyobb érték. C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A-B) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). Mivel a megtelepedési területekről származó megfigyelések elsősorban az adatközlők aktivitásától függtek, ezért ha összegzést használtunk volna (mint pl. a parlagi sasnál vagy a kerecsensólyomnál, ahol ráfordítástól független adatbázisokkal is rendelkeztünk), akkor a gyakrabban felmért területek túl lettek volna reprezentálva a költő területekhez képest.


2008. november 14. 28

1.2.5 Egerészölyv (Buteo buteo) Az MME középfeszültségű vezetékszakaszok oszlop-felmérési programjának adatbázisa szerint (MME - KFO adatbázis) a legnagyobb számban az egerészölyv áramütött példányai kerültek elő. Az összes megtalált tetem 20%-a volt egerészölyv, a 2004-2008. között végzett standard felmérések alapján (378 példány). A) Prioritástérkép a költési időszakban ALAPADATOK:

Definíció:

A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) költési időszakban végzett (április 15. – június 10.) felmérési adatbázisának (1999-2007) felhasználásával készített denzitás térképek (co-kriging GIS statisztikai módszerrel, ld. Brotons et al. 2005). A felület-illesztéssel elkészített térképek alapján minden egyes UTM négyzet a 25 lehetséges MMM megfigyelési pontra meghatározott denzitás értékek átlagát kapta. (Kivétel a töredék négyzetek, melyek 25 véletlen alapján generált pont denzitás értékeinek átlagát kapták.)

Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legmagasabb denzitás értékkel rendelkező 20%.

4 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel rendelkező második 20%.

3 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel rendelkező harmadik 20%.

2 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel rendelkező negyedik 20%.

1 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legalacsonyabb denzitás értékkel rendelkező 20%.


2008. november 14. 29

1.2.6 Szirti sas (Aquila chrysaetos) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek ALAPADATOK: Definíció: 2004 és 2008 között aktív költőhelyek Adatközlő: MME Zempléni Helyi Csoport (Firmánszky Gábor) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Az aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Az aktív fészkek 6 km-es körzete (fészkek közötti átlagos legközelebbi szomszéd távolság). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3 Az aktív fészkek 15 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül. A2) Archív költőhelyek ALAPADATOK:

Definíció: 2002-ben aktív fészkelőhely (az összes többi ismert hazánkban valaha ismert fészkelőhely a jelenleg is aktív fészkelőhelyek néhány km-es körzetében vannak)

Adatközlő: MME Békés Megyei Helyi Csoport (Tóth Imre) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3 Az archív fészek 2,5 km-es körzete. Párok újbóli megtelepedése várható.

2 Az archív fészkek 15 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Költő párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható.

1 Nincs archív fészek 15 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

3

2

1


2008. november 14. 30

A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az aktív (A1) és archív (A2) költőterület besorolás során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) A birding.hu online adatbázisban szereplő megfigyelések alapján

ALAPADATOK: Definíció: 2005-2008. szeptember 30. közötti megfigyelési adatok alapján. Adatközlő: Birding.hu (Selmeczi Kovács Ádám) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

2

Azon UTM négyzetek, amelyek olyan községhatárba tartoztak, ahonnan volt megfigyelési adat. Mivel relatív kevés (78 db) adat szerepelt az adatbázisban, és azok eloszlása jelentősen torzít a megfigyelők ráfordítása miatt, ezért nem különböztettünk meg súlyokat a megfigyelések száma (1-8 / községhatár) alapján.

1 Nincs előfordulási adat. C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A-B) költőterület besorolás során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). Mivel a megtelepedési területekről származó megfigyelések elsősorban az adatközlők aktivitásától függtek, ezért ha összegzést használtunk volna (mint pl. a parlagi sasnál vagy a kerecsensólyomnál, ahol ráfordítástól független adatbázisokkal is rendelkeztünk), akkor a gyakrabban felmért területek túl lettek volna reprezentálva a költő területekhez képest.


2008. november 14. 31

1.2.7 Parlagi sas (Aquila heliaca)

A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek

ALAPADATOK: Definíció: 2004 és 2008 között aktív költőhelyek Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton) Pontosság: GPS koordináta

MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Az aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Az aktív fészkek 7,5 km-es körzete (fészkek közötti átlagos legközelebbi szomszéd távolság). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3 Az aktív fészkek 15 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészkek 15 km-es körzeten belül. A2) Archív költőhelyek ALAPADATOK: Definíció: 1984 és 2003 között aktív fészkelőhelyek Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3 Az archív fészkek 2,5 km-es körzete. Párok újbóli megtelepedése várható.

2 Az archív fészkek 15 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Költő párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható.

1 Nincs archív fészek 15 km-es körzeten belül. A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az aktív (A1) és archív (A2) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

5

4

3

1

3

2

1


2008. november 14. 32

B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) Műholdas nyomkövetés ALAPADATOK:

Definíció: 2003-2005 között műholdas nyomkövetővel megjelölt fiatal példányok függetlenedés utáni (szülői territóriumon kívüli) előfordulási adatai (7 példány, 1140 előfordulás)

Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Kovács András) Pontosság: Műholdas koordináta (Argos: általában 100-1000 m, GPS: általában <20 m) MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 11-112 előfordulási adat van (125 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 5-10 előfordulási adat van (275 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 2-4 előfordulási adat van (820 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1 előfordulási adat van (1357 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (12 628 db négyzet)

B2) Rádiós nyomkövetés ALAPADATOK:

Definíció: 2003-2005 között rádiós nyomkövetővel megjelölt fiatal példányok függetlenedés utáni (szülői territóriumon kívüli) előfordulási adatai (12 példány, 180 előfordulás)

Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Demeter Iván) Pontosság: Rádiós bemérés koordinátája (általában 10-1000 m) MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 11-54 előfordulási adat van (23 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 4-10 előfordulási adat van (54 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 2-3 előfordulási adat van (100 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1 előfordulási adat van (295 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (14 744 db négyzet)

B3) Kézre kerülések ALAPADATOK:

Definíció: 1996-2006 között kézre került fiatal és átszíneződő példányok megkerülési helye (45 példány)

Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton)

Pontosság: Községhatár és dűlőnév alapján leolvasott, vagy GPS koordináta (általában 10-1000 m)


2008. november 14. 33


5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 5 előfordulási adat van (4 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 4 előfordulási adat van (4 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 2 előfordulási adat van (34 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1 előfordulási adat van (259 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (14 915 db négyzet)

B4) Megfigyelések ALAPADATOK:

Definíció: 1996-2006 között megfigyelt fiatal és átszíneződő példányok előfordulási adatai (1042 adat)

Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton)

Pontosság: Községhatár és dűlőnév alapján leolvasott, vagy GPS koordináta (általában 10-1000 m)


5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 17-50 előfordulási adat van (81 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 9-16 előfordulási adat van (165 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 4-8 előfordulási adat van (385 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1-3 előfordulási adat van (1083 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (13 502 db négyzet)

B5) Összesített megtelepedési terület prioritástérkép A négy adatbázis (B1-4) alapján kapott értékeket összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 11-17 (155 db négyzet) 4 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 8-10 (456 db négyzet) 3 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 6-7 (1257 db négyzet) 2 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 5 (1761 db négyzet) 1 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 4 (11 587 db négyzet)


2008. november 14. 34

C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és megtelepedési területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5

A és B prioritásértékek összege 9-10 (288 db négyzet): A faj hazai állományának túlését alapvetően meghatározó területek, mert jelentős költőállománnyal rendelkeznek, és az ivarértelen madarak legnagyobb része hosszabb-rövidebb ideig megtelepszik itt.

4 A és B prioritásértékek összege 7-8 (819 db négyzet): A faj hazai állománya szempontjából kulcsfontosságú területek, mert egyaránt aktív költő- és megtelepedési területek.

3 A és B prioritásértékek összege 5-6 (1961 db négyzet): A faj rendszeres élőhelyének tekinthető területek (aktív költőterritóriumok és/vagy ivaréretlen madarak megtelepedési területei).

2 A és B prioritásértékek összege 3-4 (2770 db négyzet): A faj alkalmi előfordulása bizonyított.

1 A és B prioritásértékek összege 2 (9604 db négyzet): Nem rendelkezünk előfordulási adattal a területről (bár alkalmi előfordulással ezeken a területeken is számolni kell).


2008. november 14. 35

1.2.8 Vörös vércse (Falco tinnunculus) Az MME középfeszültségű vezetékszakaszok oszlop-felmérési programjának adatbázisa szerint (MME - KFO adatbázis) a védett fajok közül a második legnagyobb számban a vörös vércse egyedei kerültek elő. Az összes megtalált tetem 14%-a volt vörös vércse, a 2004-2008. között végzett standard felmérések alapján (261 példány). A) Prioritástérkép a költési időszakban ALAPADATOK:

Definíció:

A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) költési időszakban végzett (április 15. – június 10.) felmérési adatbázisának (1999-2007) felhasználásával készített denzitás térképek (co-kriging GIS statisztikai módszerrel, ld. Brotons et al. 2005). A felület-illesztéssel elkészített térképek alapján minden egyes UTM négyzet a 25 lehetséges MMM megfigyelési pontra meghatározott denzitás értékek átlagát kapta. (Kivétel a töredék négyzetek, melyek 25 véletlen alapján generált pont denzitás értékeinek átlagát kapták.)

Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legmagasabb denzitás értékkel rendelkező 20%.

4 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel rendelkező második 20%.

3 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel rendelkező harmadik 20%.

2 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel rendelkező negyedik 20%.

1 Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legalacsonyabb denzitás értékkel rendelkező 20%.


2008. november 14. 36

1.2.9 Kék vércse (Falco vespertinus) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív telepes költőhelyek ALAPADATOK: Definíció: 2004 és 2008 között aktív telepes költőhelyek. Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs és Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Aktív telep 5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Fészektelepek 10 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3 Fészektelepek 15 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül. A2) Szoliter (egyedi) költőhelyek ALAPADATOK:

Definíció: Szoliter költőhelynek a 2004-2008 időszakban legalább egy évben egyes párok által fészkelőhelyként használt UTM négyzeteket tekintjük.

Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs, Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4 2004 és 2008 között aktív szoliter fészek UTM négyzete.

3 Fész(k)ek 2,5 km-es közvetlen környezete. A költő párok és kirepülő fiatalok otthonterülete.

2 Fészkek 5 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). A szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használhatják.

1 Nincs aktív fészek 5 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

432

1


2008. november 14. 37

A3) Potenciális telepes költőhelyek ALAPADATOK:

Definíció:

Potenciális fészkelőhelyeknek a 2004-2008 időszakban kék vércsék számára rendelkezésre álló, de még nem foglalt műfészek-telepeket, illetve a vércsék által nem lakott, de arra alkalmas vetésivarjú-telepeket tekintjük. A vetési varjúra (Corvus frugilegus) nem készítettünk külön prioritástérképet, így ennek a fajnak az áramütés általi veszélyeztetettségét itt vettük figyelembe, hiszen a faj egyik legfőbb természetvédelmi jelentősége az, hogy fészektelepei védett madárfajok, mint például a kék vércsék számára biztosítanak fészkelőhelyet.

Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs, Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4 Fészektelepek 5 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Rendelkezésre álló műfészek-telep, illetve jelenleg ismert vetési varjú telep

3

Fészektelepek 10 km-es körzete. Átlagos vetési varjú költőterritórium (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

2

Fészektelepek 15 km-es körzete. Potenciális vetési varjú táplálkozó-területek, a vércsék alkalmanként, főleg a gyülekező időszakot megelőzően használhatják.

1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül. A4) Összesített költőterület prioritástérkép A több lakott kékvércse- vagy vetésivarjú-telep, illetve tartósan lakott szoliter költőhely (A1-A3) is volt az adott UTM négyzet körzetében, úgy a pontszámát a legnagyobb érték alapján határoztuk meg (tehát nem összegződtek a pontszámok). B) Megtelepedési területek (őszi gyülekezőhelyek) prioritástérképe ALAPADATOK:

Definíció: 2006-2008 között az őszi kékvércse-gyülekezőhely szinkron számlálások során gyűjtött megfigyelési adatok.

Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs, Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet

4

3

2

1


2008. november 14. 38


5

Kiemelten fontos gyülekezőhely és vonzáskörzete 7,5 km. Rendszeresen tömegesen éjszakázó kék vércsék és a napközben szétszóródó madarak nagy része használja.

4

Fontos gyülekezőhely12,5 km-es körzete. Rendszeresen nagyobb számban használják az őszi gyülekezéskor kék vércsék. Borult, hűvös időjárás esetén különösen gyakran a 20kV-os vezetéksorokat kiülőhelyként használják.

3 Gyülekezőhely 17,5 km-es körzete. Rendszeres előfordulási területek.

1 Nincs rendszeres kék vércse előfordulás. C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és megtelepedési területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5

A és B prioritásértékek összege 10 (541 db négyzet): a faj(ok) hazai állományának túlélését alapvetően meghatározó területek, mert jelentős költőállománnyal rendelkeznek, és országos jelentőségű kék vércse gyülekezőhely is található itt.

4 A és B prioritásértékek összege 8-9 (1102 db négyzet): a faj(ok) hazai állománya szempontjából kulcsfontosságú területek, mert egyaránt aktív költő- és gyülekező területek.

3 A és B prioritásértékek összege 5-7 (2496 db négyzet): a faj(ok) rendszeres élőhelyének tekinthető területek (aktív költő-territóriumok és/vagy gyülekező területek).

2 A és B prioritásértékek összege 4 (2210 db négyzet): a faj(ok) alkalmi előfordulása bizonyított.

1 A és B prioritásértékek összege 2-3 (8957 db négyzet): nem rendelkezünk előfordulási adattal a területről (bár alkalmi előfordulással ezeken a területeken is számolni kell).

5

4

3

1


2008. november 14. 39

1.2.10 Kerecsensólyom (Falco cherrug)

A) Költőterületek prioritástérképe A1) Több pár aktív költőhelyét tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzetek

ALAPADATOK: Definíció: 2008-ban aktív költőhelyek

Adatközlő: MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport (Bagyura János és Prommer Mátyás)

Pontosság: 10*10 km-es UTM négyzet


5 Fészkeket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Fészkeket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 5 km-es körzete. Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3

Fészkeket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül. A2) Egy pár aktív költőhelyét tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzetek

ALAPADATOK: Definíció: 2008-ban aktív költőhelyek Adatközlő:

MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport (Bagyura János és Prommer Mátyás)

Pontosság: 10*10 km-es UTM négyzet


4 Fészket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

3 Fészket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 5 km-es körzete. Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

2

Fészket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

4

3

2

1


2008. november 14. 40

A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az (A1) és (A2) költőterület besorolás során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) Műholdas nyomkövetés ALAPADATOK:

Definíció: 2007-2008 között műholdas nyomkövetővel megjelölt fiatal példányok függetlenedés utáni (szülői territóriumon kívüli) előfordulási adatai.

Adatközlő: MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport (Bagyura János és Prommer Mátyás)

Pontosság: Műholdas koordináta (Argos: általában 100-1000 m, GPS: általában <20 m) MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 83-295 előfordulási adat van (115 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 22-82 előfordulási adat van (230 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 3-21 előfordulási adat van (695 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1-2 előfordulási adat van (1240 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (12936 db négyzet)

C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és megtelepedési területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: Prioritás-értékek: Definíció:

5

A és B prioritásértékek összege 9-10 (134 db négyzet): a faj hazai állományának túlélését alapvetően meghatározó területek, mert jelentős költőállománnyal rendelkeznek, és országos jelentőségű gyülekezőhely is található itt.

4 A és B prioritásértékek összege 7-8 (656 db négyzet): a faj hazai állománya szempontjából kulcsfontosságú területek, mert egyaránt aktív költő- és időszakos megtelepedési területek.

3 A és B prioritásértékek összege 5-6 (2337 db négyzet): a faj rendszeres élőhelyének tekinthető területek (aktív költő-territóriumok és/vagy időszakos megtelepedési területek).

2 A és B prioritásértékek összege 4 (3863 db négyzet): a faj alkalmi előfordulása bizonyított.

1 A és B prioritásértékek összege 2 (8226 db négyzet): nem rendelkezünk előfordulási adattal a területről (bár alkalmi előfordulással ezeken a területeken is számolni kell).


2008. november 14. 41

1.2.11 Vándorsólyom (Falco peregrinus)

A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek

ALAPADATOK: Definíció: 2008-ban aktív költőhelyek Adatközlő: MME Vándorsólyom-védelmi Munkacsoport (Prommer Mátyás) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet, vagy GPS koordináta


5 Fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Fészkek 5 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3

Fészkek 7,5 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium), illetve pontosan ismert táplálkozó-területek. Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 7,5 km-es körzeten belül.

B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) A birding.hu online adatbázis szereplő megfigyelések alapján

ALAPADATOK: Definíció: 2005-2008. szeptember 30. közötti megfigyelési adatok alapján. Adatközlő: Birding.hu (Selmeczi Kovács Ádám) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3 Amelyik községhatárból 10 példánytól több adat volt. 2 Amelyik községhatárból 1-9 példány közötti adat volt. 1 Nincs előfordulási adat.

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet a költő- (A) és megtelepedési területek (B) besorolása során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

5

43

1


2008. november 14. 42

1.2.12 Uhu (Bubo bubo) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek ALAPADATOK: Definíció: 2004 és 2008 között aktív költőhelyek Adatközlő: MME Ragadozóvédelmi szakosztály (Petrovics Zoltán) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Fészkek 5 km-es körzete. Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

3 Fészkek 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják.

1 Nincs aktív fészek 10 km-es körzeten belül. A2) Archív költőhelyek ALAPADATOK: Definíció: 1995 és 2003 között aktív költőhelyek Adatközlő: MME Ragadozóvédelmi szakosztály (Petrovics Zoltán) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4 Fészkek 2,5 km-es körzete. Párok újbóli megtelepedése várható.

3 Fészkek 5 km-es körzete (potenciális költőterritórium). Párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható.

2 Fészkek 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium). Költő párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható.

1 Nincs archív fészek 10 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

4

3

2

1


2008. november 14. 43

A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az aktív (A1) és archív (A2) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). B) Előfordulási területek prioritástérképe B1) Potenciális költőhelyeken történt megfigyelési adatok ALAPADATOK: Definíció: Potenciális költőhelyeken történt megfigyelési adatok 2000-2008 között Adatközlő: MME Ragadozóvédelmi szakosztály (Petrovics Zoltán) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet, vagy GPS koordináta MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3 Potenciális költőhely ahol a faj megfigyelése történt. 2 A megfigyelés 2,5 km-es körzete. 1 Nincs előfordulási adat.

B2) Egyéb megfigyelési adatok ALAPADATOK: Definíció: Egyéb megfigyelési adatok 2000-2008 között Adatközlő: FHNPI (Váczi Miklós) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

2 Az UTM négyzet, ahol a megfigyelés történt. 1 Nincs előfordulási adat.

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A-B) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

32

1

2

1


2008. november 14. 44

1.2.13 Szalakóta (Coracias garrulus) Ennél a fajnál alapvetően GPS koordinátával meghatározott fészekadataink vannak országosan, kivétel a Kiskunság (GPS-el bemért megfigyelési adatok), illetve Nagykunság (UTM szintű fészkelési adatok). A végső prioritás érték megállapításánál az UTM négyzetre vetített párok számával, illetőleg megfigyelések számával dolgoztunk. A) Költési adatok ALAPADATOK: Definíció: 2006-2007 között aktív fészkelőhelyek. Adatközlő: MME (Rausz Rita, Kovács András) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet, vagy GPS koordináta A1) Aktív költőhelyek 2-nél több költő párral MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5

Magas költősűrűséget tartalmazó UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

4 Fészkek 2,5 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

1 Nincs aktív fészek 2,5 km-es körzeten belül. A2) Aktív költőhelyek 1-2 költő párral MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4

Alacsony költősűrűséget tartalmazó UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

3 Fészkek 2,5 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

1 Nincs aktív fészek 2,5 km-es körzeten belül.

43

1

54

1


2008. november 14. 45

B) Megfigyelési adatok ALAPADATOK: Definíció: 2006-2007 közötti megfigyelések (Kiskunság). Adatközlő: KNPI Pontosság: GPS koordináta B1) Feltehetően kettőnél több párra vonatkozó megfigyelések MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

4

Magas megfigyelési-sűrűséget tartalmazó UTM négyzetek (potenciális költőterület). Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

3 A megfigyelés 2,5 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

1 Nincs előfordulási adat. B2) Feltehetően 1-2 párra vonatkozó megfigyelések MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

3

Közepes megfigyelési-sűrűséget tartalmazó UTM négyzetek (potenciális költőterület). Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

2 A megfigyelés 2,5 km-es körzete (átlagos költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják.

1 Nincs előfordulási adat. C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes költő- és megfigyelési adat alapján kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

43

1

32

1


2008. november 14. 46

1.2.14 Vízimadarak A vízimadarak közül a nagyobb termetű fajokat, így a gólya- (Ciconiiformes) és lúdalakúakat (Anseriformes) veszélyezteti leginkább a vezetéknek repülés. A két rendet három funkcionális csoportba soroltuk: gólyaalakúak, ludak, és récék (ld. alább). A gólyaalakúak csoportjába tartozó fajok: Bölömbika (Botaurus stellaris), Törpegém (Ixobrychus minutus) Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Üstökösgém (Ardeola ralloides), Pásztorgém (Bubulcus ibis), Kis kócsag (Egretta garzetta) Nagy kócsag (Egretta alba), Szürke gém (Ardea cinerea), Vörös gém (Ardea purpurea), Fekete gólya (Ciconia nigra), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Batla (Plegadis falcinellus), Kanalasgém (Platalea leucorodia). A ludak csoportjába tartozó fajok: Bütykös hattyú (Cygnus olor), Kis hattyú (Cygnus columbianus), Énekes hattyú (Cygnus cygnus), Vetési lúd (Anser fabalis), Nagy lilik (Anser albifrons), Kis lilik (Anser erythropus), Nyári lúd (Anser anser), Apácalúd (Branta leucopsis), Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea), Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna). A récék csoportjába tartozó fajok: Fütyülő réce (Anas penelope), Kendermagos réce (Anas strepera), Csörgő réce (Anas crecca), Tőkés réce (Anas platyrchynchos) Nyílfarkú réce (Anas acuta), Böjti réce (Anas querquedula), Kanalas réce (Anas clypeata) Üstökösréce (Netta rufina), Barátréce (Aythya ferina), Cigányréce (Aythya nyroca), Kontyos réce (Aythya fuligula) Hegyi réce (Aythya marila) Pehelyréce (Somateria mollissima) Jegesréce (Clangula hyemalis), Fekete réce (Melanitta nigra), Füstös réce (Melanitta fusca), Kerceréce (Bucephala clangula), Kis bukó (Mergus albellus), Örvös bukó (Mergus serrator) Nagy bukó (Mergus merganser). A) Vízimadár monitoring adatok ALAPADATOK:

Definíció: 2000-2008 évi vízimadár monitoring időszak alatt gyűjtött adatok maximumai alapján.

Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly, Nagy Zsolt)

Pontosság: 1:100 000 topográfiai térképek alapján lehatárolt területek 2,5*2,5 km-es UTM négyzetei.

A1) Gólyaalakúak MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Megfigyelve 1 001-2 503 pld. 4 Megfigyelve 501-1 000 pld. 3 Megfigyelve 201-500 pld. 2 Megfigyelve 51-200 pld. 1 50 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.


2008. november 14. 47

A2) Ludak MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Megfigyelve 10 001-79 385 pld. 4 Megfigyelve 5 001-10 000 pld. 3 Megfigyelve 1 001-5 000 pld. 2 Megfigyelve 501-1 000 pld. 1 500 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.

A3) Récék MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:


B) Publikált vízimadár gyülekezési adatok alapján ALAPADATOK: Definíció: Publikált vízimadár gyülekezési adatok (Faragó 2002-2003, Lovászi 2002). Adatközlő: Irodalmi adatgyűjtés alapján (Lendvai Csaba)

Pontosság: 1:100 000 topográfiai térképek alapján lehatárolt területek 2,5*2,5 km-es UTM négyzetei.

B1) Gólyaalakúak MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Megfigyelve 1 001-2 503 pld. 4 Megfigyelve 501-1 000 pld. 3 Megfigyelve 201-500 pld. 2 Megfigyelve 51-200 pld. 1 50 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.


2008. november 14. 48

B2) Ludak MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:


B3) Récék MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:


C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A1-B3) besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).


2008. november 14. 49

1.2.15 Daru (Grus grus) A) Daru gyülekezőterületek monitoringja ALAPADATOK: Definíció: 1999-2007. évi daru monitoring időszak alatt gyűjtött adatok. Adatközlő: Nemzetközi Daru Munkacsoport (Végvári Zsolt, Kotymán László) Pontosság: GPS koordináta, mozgási irányok megfigyelése MÓDSZEREK: Prioritás-értékek: Definíció:

5 Megfigyelve 20 000-55 000 pld. 4 Megfigyelve 10 000-19 999 pld. 3 Megfigyelve 1 000-9 999 pld. 2 Megfigyelve 1-999 pld. 1 Nincs előfordulási adat.

1999-2007. évi daru monitoring időszak alatt gyűjtött adatok elemzése alapján készült a prioritástérkép. Az adatok az ország két legfontosabb (állandó) gyülekezőhelyről származnak, ahol a gyülekező madarak száma rendszeresen meghaladja a 20 000 példányt (Hortobágy és környéke, Kardoskút és környéke). A területek kijelölésekor a következő élőhely-típusokra állapítottuk meg a maximálisan megfigyelt példányszámokat: - Éjszakázó-helyek: pontos elhelyezkedésük ismert (2,5*2,5 km-es UTM szinten). - Táplálkozó-területek: a pontosan ismert területek poligon lehatárolásával állapítottuk meg. - Mozgási útvonalak: az éjszakázó-helyek és táplálkozó területek között jelöltük ki a

területi szakemberek megfigyelései alapján.


2008. november 14. 50

1.2.16 Túzok (Otis tarda) ALAPADATOK: Definíció: 2005-2008 évi túzok monitoring időszak alatt gyűjtött adatok. Adatközlő: KNPI – Országos Túzok LIFE-Nature projekt (Fatér Imre) Pontosság: GPS koordináta 2005-2008 évi Túzok LIFE monitoring időszak alatt a projekt területeken gyűjtött adatok elemzése alapján készült a prioritástérkép, kiegészítve a Csanádi-puszták adataival. Közel 10000 koordinátákhoz kötött megfigyelési adat állt rendelkezésre, amely összesen mintegy 100 000 megfigyelt egyedet jelentett. A) Szubpopulációk magterületei Mivel természetvédelmi szempontból a vezetéknek ütközés által a túzok a legveszélyeztetettebb faj, valamint az ütközéses konfliktustérkép elkészítésekor csak két fajt és egy fajcsoportot vettünk figyelembe, így célszerűnek láttuk, hogy ennél az egy fajnál eltérjünk az általánosan használt 1-től 5-ig terjedő prioritáskategóriáktól. Az alkalmazott 0-25-ig tartó skálázás (ld. alább) lehetővé tette, hogy a többi fajhoz képest finomabban elkülönítsük a különböző fontosságú területeket. Ehhez első körben az egyes szubpopulációk egymáshoz viszonyított súlyát állapítottuk meg a LIFE projekt időszaka alatti tavaszi szinkronszámlálásokon megfigyelt átlagos példányszámok szerint (2. táblázat).

2. táblázat Erre azért volt szükség, mert az egyes szubpopulációk között nem feltétlenül a tényleges egyedszám, hanem a területi kollégák adatgyűjtési aktivitása szerint oszlottak meg a megfigyelési adatok, így a megfigyelési adatok egyszerű sűrűség alapján történő feldolgozása torzított volna.

Szubpopuláció

Átlag megfigyelt példányszám /

2005-2008 tavaszi szinkron számlálás

Megfigyelt példányszám aránya

az országos állományhoz

Szubpopulációk közötti súly

Dévaványa 385 29,57% 5Kiskunság 380 29,19% 5Moson 140 10,75% 4Hortobágy 116 8,91% 4Bihar 109 8,37% 4Solti-sík 70 5,38% 3Kis-Sárrét 30 2,30% 2Csanádi-puszták 30 2,30% 2Hevesi-sík 21 1,61% 1Borsodi Mezőség 21 1,61% 1Összesen 1302 100,00%


2008. november 14. 51

Az egyes szubpopulációkon belül a megfigyelési adatok eloszlása szerint kaptak az UTM négyzetek egy szubpopuláción belüli súlyt, szintén 1-5 kategóriában. Az egyes négyzetek végleges értékét a szubpopulációk közötti és a szubpopuláción belüli súlyok összeszorzásával kaptuk meg, így a négyzetek 0 és 25 közötti prioritásértéket kaptak. A faj kiemelkedő területhűsége miatt itt alkalmaztuk a 0-s súlyt is a szubpopulációkon kívüli négyzetekre, hiszen itt a faj előfordulási esélye rendkívül csekély (kivéve a szubpopulációk közötti időszaki rövid átmozdulásokat – ld. alább). B) Szubpopulációk közötti átmozgások A szubpopulációk közötti átmozgások a területi szakemberek projekten kívüli megfigyelései alapján lettek meghatározva, kiegészítve olyan útvonalakkal, amelyeket nagy valószínűséggel szintén használnak a madarak, de erre vonatkozóan nem állt rendelkezésre konkrét megfigyelési adat. Minden ilyen útvonalra eső UTM négyzet 2-es prioritást kapott. C) Összesített térkép Az A) és B) besorolás során kapták meg az UTM négyzetek a prioritásértékeket (nem volt átfedés, hiszen az A) módszer a szubpopuláción belüli, míg a B) módszer az azok közötti területeket érintette). Az ütközéses konfliktustérképhez az eredeti 0-25 közötti prioritásértékeket használtuk fel, míg a következő Eredmények fejezetben közölt térképen a többi térképpel való egyezés miatt 1-5 prioritáskategóriákat használtunk az alábbiak szerint:

PrioritásTérképen

megjelenített prioritás

UTM négyzet

(db) 25 5 15 20 5 27 16 4 17 15 4 14 12 3 18 10 3 30 9 3 9 8 3 44 6 2 23 5 2 101 4 2 179 3 2 37 2 2 226 1 2 52 0 1 14 650


2008. november 14. 52

1.2.17 Eredmények

A) Áramütéssel veszélyeztetett 12 védett madárfaj prioritásterületei

4. ábra

5. ábra


2008. november 14. 53

6. ábra

7. ábra


2008. november 14. 54

8. ábra

9. ábra


2008. november 14. 55

10. ábra

11. ábra


2008. november 14. 56

12. ábra

13. ábra


2008. november 14. 57

14. ábra

15. ábra


2008. november 14. 58

B) Vezetéknek történő ütközéssel veszélyeztetett három védett madárfaj és fajcsoport prioritásterületei

16. ábra

17. ábra


2008. november 14. 59

18. ábra

19. ábra A túzok esetében ábrázoltuk a többi faj térképeivel összevethető 1-5 prioritáskategóriák, valamint az összesített ütközés prioritástérképhez felhasznált 0-25 kategóriák szerinti térképet is.


2008. november 14. 60

1.3 Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása

1.3.1 Áramütéssel érintett fajok relatív súlyozása A 12 faj egymáshoz viszonyított súlyozását a következőképpen állapítottuk meg (3. táblázat): a) meghatároztuk a fajok országosan becsült állományát (MME Monitoring Központ, 2008,

minimum-maximum becslés középértékei); b) meghatároztuk az egyes fajok állományának arányát a 12 faj összesített állományához

képest; c) megnéztük, hogy az egyes fajok hány áramütött példánya szerepel az MME KFO

adatbázisában (a kiemelt fajok áramütés általi veszélyeztetettségének bizonyítására); d) leválogattuk, hogy a fenti példányok közül hány példány került meg standard módon

végzett KFO felmérés során (mivel a ritka fajok példányai sok esetben csak eseti bejelentést követően kerültek az adatbázisba, így azok a többi fajhoz képest túlreprezentáltak lettek volna, amely a fajok közötti relatív összehasonlítást torzítaná);

e) meghatároztuk a standard KFO felmérések során talált tetemek fajok közötti arányát; f) a standard KFO felmérések során talált tetemek fajon belüli arányát (e) elosztottuk a faj

országos állományának arányával (b), amely megadta az adott faj áramütés általi veszélyeztetettségét (1 feletti érték esetében a 12 faj átlagánál jobban veszélyeztetett, míg 1 alatt kevésbé);

g) az áramütés általi veszélyeztetettségi indexet (f) beosztottuk 5 prioritáskategóriába (1: 0-0,5; 2: 0,5-1; 3: 1-1,5; 4: 1,5-2; 5: >2);

h) meghatároztuk az egyes fajok természetvédelmi prioritását (5 kategóriában) az MME által jelenleg készülő új Vörös Lista alapján, amely a madárfajok természetvédelmi státusa (globális veszélyeztetettség, hazai és európai uniós természetvédelmi helyzet) és állománynagysága alapján sorolja be a fajokat;

i) összeszoroztuk az áramütés általi veszélyeztetettségi kategóriát (g) a természetvédelmi prioritással (h), hogy a két független tényezőt együtt tudjuk figyelembe venni;

j) a szorzat (i) alapján megállapítottuk az egyes fajok súlyozását, amelyet az összesített áramütés térkép elkészítésekor figyelembe vettünk (3. táblázat).

3. táblázat

Faj(a)

Országos állomány

(b)Állomány arány (%)

(c)Áramütött

példányok a KFO

adatbázisban

(d)Ebből

standard KFO

felmérésen talált tetem

(e)Standard

KFO felmérésen

talált tetemek

aránya (%)

(f)Veszélyez-

tetettségi index (állomány aránya / tetemek aránya)

(g)Veszélyez-tetettségi kategória

(VK)

(h)Természet-

védelmi prioritás

(TV)

(i)VK x TV

(j)Faj relatív súlyozása

Falco cherrug 165 0,62% 16 9 1,08% 1,742 4 5 20 5Aquila chrysaetos 6 0,02% 2 1 0,12% 5,323 5 3 15 4Coracias garrulus 800 2,99% 42 40 4,78% 1,597 4 3 12 4Falco tinnunculus 4 250 15,90% 315 261 31,18% 1,961 4 3 12 4Aquila heliaca 80 0,30% 20 2 0,24% 0,798 2 5 10 4Bubo bubo 45 0,17% 2 1 0,12% 0,710 2 3 6 3Ciconia ciconia 5 200 19,45% 369 122 14,58% 0,749 2 3 6 3Ciconia nigra 275 1,03% 10 7 0,84% 0,813 2 3 6 3Falco vespertinus 750 2,81% 16 16 1,91% 0,681 2 3 6 3Haliaeetus albicilla 150 0,56% 1 0 0,00% 0,000 1 3 3 2Buteo buteo 15 000 56,11% 473 378 45,16% 0,805 2 1 2 1Falco peregrinus 10 0,04% 7 0 0,00% 0,000 1 2 2 1Összesen 26 731 100,00% 1 273 837 100,00%


2008. november 14. 61

4. táblázat

1.3.1 Vezetéknek ütközéssel érintett fajok relatív súlyozása Mivel nincs országos adatbázis az ütközéses esetekről, így nem volt lehetőségünk bonyolultabb eljárásra, így itt csak a fajok természetvédelmi prioritása és az érintett populációnagyságok alapján határoztuk meg az érintett fajok, fajcsoportok körét (túzok, daru, vízimadarak: lúd-és gólya alakúak) és azok relatív súlyozását:

Faj Minimum pontszám

Maximum pontszám

Faj súlyozása

Túzok 0 25 5 Daru 1 5 3 Vízimadár 1 5 2 5. táblázat Látható, hogy a túzok esetében dupla súlyozást használtunk (0-tól 25-ig tartó alapérték és 5-ös súlyozás), hiszen ennél a fajnál messze a legnagyobb a természetvédelmi jelentősége a vezetékkel történő ütközéseknek. Így a legnagyobb (4-es és 5-ös) prioritású területek csak a legjelentősebb túzok-élőhelyeken kerülhettek kijelölésre, míg az alacsonyabb prioritású (2-es és 3-as) területek a jelentős daru és vízimadár-gyülekezőhelyeket, valamint a kevésbé jelentős túzokállománnyal rendelkező élőhelyeket tartalmazzák.

5 4 3 2 15 25 20 15 10 54 20 16 12 8 43 15 12 9 6 32 10 8 6 4 21 5 4 3 2 1

Természetvédelmi prioritásÁramütés általi veszélyeztetettségi

kategória


2008. november 14. 62

1.4 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése

1.4.1 Áramütéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe Az egyes UTM négyzetre kiszámoltuk az egyes fajok négyzetre vonatkozó prioritásértékének (1-5) és a faj súlyának (1-5) szorzatát (1-25), majd ezeket összeadtuk az összes 12 érintett fajra. 12

UTM négyzet pontértéke = ∑ [ prioritás (FAJ i) * súly (FAJ i) ] i=1 Így egy négyzet minimálisan 37, maximálisan 185 pontot kaphatott. A pontértékek alapján beosztottuk 5 prioritáskategóriába a négyzeteket. A legalsó két prioritásba került Magyarország területének egy-egy harmada. A legfontosabb egy harmadot pedig felosztottuk három egyre fontosabb kategóriába a következők szerint: Prioritás-kategória Pontsáv Négyzetek

száma Magyarország

területének %-a5 106-144 807 5,23% 4 88-105 1 796 11,63% 3 75-87 2 516 16,29% 2 61-74 5 229 33,86% 1 37-60 5 094 32,99%

6. táblázat Az UTM négyzetek eloszlása a pontértékek és az egyes prioritáskategóriák alapján:

20. ábra

140

22 2994

5786

101

172

178

145

206

320

256

383

421

377

440

417

456 47

042

0 448

517

432

413

497

378

370

373

323 334

281 30

328

327

723

321

327

623

019

620

318

415

0 184

185

152 16

414

613

112

596

123

101

101

102

107

98 109

102

101

96 104

77 77 8660 7257

8558 59

35 37 5031 22

44 3615 19 25 23 15 12 12 14 11 6 5 8 7 12 4 4 6 3 3 4 3 3 1 1 2 1 220

100

200

300

400

500

600

38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

144


2008. november 14. 63

21. ábra


2008. november 14. 64

Az alábbi táblázatban az egyes prioritáskategóriák eloszlását láthatjuk fajonként, és az egyes fajok relatív részesedését a végleges térkép pontszámainak kialakításában:

7. táblázat Ezek a százalékok azonban nem tükrözik az egyes fajok valós hatását a végső térkép kialakításában, ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes fajok prioritásértékei UTM négyzetenként hogyan korrelálnak a végső térkép prioritáskategóriáival, amely jól mutatja a magasabb súlyozású fajok megfelelő reprezentáltságát (a függőleges tengelyen a végső térkép, míg a vízszintes tengelyen az adott faj prioritásértékei láthatók): 1-es súlyozású fajok: 22. ábra 23. ábra

30453067303830353257N =

Egerészölyv prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,01812621068283711094N =

Vándorsólyom prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

Faj Faj relatív súlyozása

Minimum pontszám

Maximum pontszám

1. prioritású négyzet





Országosan összesített pontérték

Faj relatív részesedése országosan

Falco cherrug 5 5 25 8 387 3 904 2 360 657 134 132 865 12,19%Aquila chrysaetos 4 4 20 13 943 1 259 150 50 40 69 244 6,35%Aquila heliaca 4 4 20 9 604 2 770 1 961 819 288 102 972 9,45%Coracias garrulus 4 4 20 12 717 1 029 1 074 543 79 82 256 7,55%Falco tinnunculus 4 4 20 3 279 3 060 3 021 3 043 3 039 183 316 16,82%Bubo bubo 3 3 15 13 970 108 739 341 284 57 561 5,28%Ciconia ciconia 3 3 15 785 5 346 3 160 4 737 1 414 140 925 12,93%Ciconia nigra 3 3 15 6 092 5 563 3 057 595 135 88 332 8,10%Falco vespertinus 3 3 15 9 183 2 210 2 496 1 102 451 83 262 7,64%Haliaeetus albicilla 2 2 10 5 216 1 593 3 654 3 538 1 441 81 442 7,47%Buteo buteo 1 1 5 3 257 3 035 3 038 3 067 3 045 45 934 4,21%Falco peregrinus 1 1 5 11 094 2 837 1 068 262 181 21 925 2,01%Összesen 37 185 97 527 32 714 25 778 18 754 10 531 1 090 034 100,00%


2008. november 14. 65

1414473731605346785N =

Fehér gólya prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

2-es súlyozású fajok: 24. ábra 3-as súlyozású fajok: 25. ábra 26. ábra 27. ábra 28.ábra

14413538365415935216N =

Rétisas prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

135595305755636092N =

Fekete gólya prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

4511102249622109183N =

Kék vércse prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,028434173910813970N =

Uhu prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0


2008. november 14. 66

4-es súlyozású fajok: 29. ábra 30. ábra 31. ábra 32. ábra

5-ös súlyozású fajok: 33. ábra

4050150125913943N =

Szirti sas prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0288819196127709604N =

Parlagi sas prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

30393043302130603279N =

Vörös vércse prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0795431074102912717N =

Szalakóta prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

134657236039048387N =

Kerecsensólyom prioritás

54321

Áram

ütés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5

4

3

2

1


2008. november 14. 67

1.4.2 Ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe Az ütközéses térképnél is az áramütéses térképnél leírtaknak megfelelően adtuk össze a három faj és fajcsoport prioritásértékeinek és súlyozásának szorzatát. 3

UTM négyzet pontértéke = ∑ [ prioritás (FAJ i) * súly (FAJ i) ] i=1 Így egy négyzet minimálisan 5, maximálisan 150 pontot kaphatott. A pontértékek alapján beosztottuk 5 prioritáskategóriába a négyzeteket a következők szerint: Prioritás-kategória Pontsáv Négyzetek

száma Magyarország

területének %-aPrioritás-

területek %-a 5 54-138 122 0,79% 5,50%

4 30-54 218 1,41% 9,83%

3 13-29 631 4,09% 28,45%

2 7-12 1 247 8,08% 56,22%

1 5 13 224 85,64% -

8. táblázat Az UTM négyzetek eloszlása a pontértékek és az egyes prioritáskategóriák alapján:

34. ábra

203

9941

141

1917

114

188

7 17 4 13 298 6 18 5

134

4 12 195

12 6 3 11 6 4 6 4 13 239

2 3 2 8 1 127

1 3 17 1 13 13 3 225

1 1 14 1

744

0

100

200

300

400

500

600

700

800

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 28 29 30 31 32 33 34 35 36 38 39 42 44 45 46 48 49 50 51 54 55 58 63 65 68 80 85 88 91 105

111

113

130

138


2008. november 14. 68

35. ábra


2008. november 14. 69

15271714183094423101179372265214650N =

Túzok prioritás

252016151210986543210

Ütk

özés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

6

5

4

3

2

1

Az alábbi táblázatban az egyes prioritáskategóriák eloszlását láthatjuk fajonként, és az egyes fajok relatív részesedését a végleges térkép pontszámainak kialakításában:

0 1 2 3 4 5 6 8 9 10 12 15 16 20 25

Túzok 5 0 125 14 650 52 226 37 179 101 23 44 9 30 18 14 17 27 15 4 320 11,33%Daru 3 3 15 14 963 283 146 29 21 16 188 42,47%Vízimadár 2 2 10 14 243 756 152 58 233 17 608 46,20%Összesen 5 150 14 650 29 258 1 265 335 266 355 23 44 9 30 18 14 17 27 15 38 116 100,00%

Országosan összesített pontérték

Faj relatív részesedése országosan

PrioritásFaj Faj relatív

súlyozása

Min. pont-szám

Max. pont-szám

9. táblázat Ezek a százalékok azonban nem tükrözik az egyes fajok valós hatását a végső térkép kialakításában, ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes fajok prioritásértékei UTM négyzetenként hogyan korrelálnak a végső térkép prioritáskategóriáival, amely jól mutatja a magasabb súlyozású fajok megfelelő reprezentáltságát (a függőleges tengelyen a végső térkép, míg a vízszintes tengelyen az adott faj prioritásértékei láthatók):

2-es súlyozású fajok: 3-as súlyozású fajok: 36. ábra 37. ábra

5-ös súlyozású fajok: 38. ábra

2335815275614243N =

Vízimadár prioritás

54321

Ütk

özés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0212914628314963N =

Daru prioritás

54321

Ütk

özés

prio

ritás

(átla

g +/

- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0


2008. november 14. 70

1.4.3 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok prioritástérképeinek összevetése Megnéztük, hogy a kétféle módszerrel milyen összefüggések vannak az egyes négyzetek besorolásában: Darab / UTM ÜTKÖZÉS ÁRAMÜTÉS 5 4 3 2 1 Összesen

5 33 69 164 124 417 807 4 52 87 230 235 1 192 1 796 3 35 54 150 261 2 016 2 516 2 2 8 72 321 4 826 5 229 1 0 0 15 306 4 773 5 094

Összesen 122 218 631 1 247 13 224 15 442 10. táblázat Jól látható, hogy az áramütés miatt magasabb prioritási kategóriába sorolt négyzetek számához képest jelentősen alacsonyabb az ütközés miatt magas prioritásba eső négyzetek aránya kategóriánként. Az ütközéses probléma végleges megoldására a legmagasabb prioritási kategóriá(k)ban javasolt igen költséges földkábelezések, így nem csökkentenék jelentősen a szigetelendő szakaszok hosszát, ezért a következő számolások során nem foglalkoztunk a kétféle átalakítás során fellépő esetleges átfedésekkel.


2008. november 14. 71

1.5 Országos vezetékhálózati térkép összeállítása A három magyarországi áramszolgáltató (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ és DÉMÁSZ) a hat korábbi áramszolgáltatói egység alapján (ld. alább) átadta a középfeszültségű vezetékhálózati állományokat dwg (AutoCad) file-formátumban. Az adatállományok vonalas fedvényeit átkonvertáltuk ArcGIS shp formátumba. A konvertálást követően a feltehetően nem vezetékszakaszt jelölő vonalszakaszokat kivettük az állományból, így az összes 10 m-nél kisebb szakaszt, illetve az egyéb vonalként tárolt térképi elemeket (pl. körrel és X-el jelölt töréspontok stb.). A következő táblázatban összesített állományt kaptuk:

ÁSZ Szakasz (db) Összesített hossz (m)

Átlag szakasz hossz (m)

DÉMÁSZ 29 180 11 786 415 404ELMŰ 45 339 3 601 967 79ÉMÁSZ 65 535 5 862 182 89E.ON-DÉDÁSZ 32 234 10 322 635 320E.ON-ÉDÁSZ 39 312 12 730 756 324E.ON-TITÁSZ 25 242 11 043 730 438Összesen 236 842 55 347 684 23411. táblázat Látható, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ területén gyakorlatilag minden szakasz egy-egy szomszédos oszlopok közötti vezetékszakaszt jelöl (átlagosan 79-89 m-es szakasz hosszal), míg a többi szolgáltatónál a vezeték töréspontjai képezik a szakaszok határát (átlagosan 320-438 m-es szakasz hosszal).

39. ábra


2008. november 14. 72

Lemértük az egyes UTM négyzetekbe eső vezetékszakaszok hosszát, amely alapján megrajzolhattuk a vezetékhálózat sűrűségtérképét:

40. ábra


2008. november 14. 73

1.6 Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása A végleges madár-vezeték konfliktustérképek abban különböznek a prioritástérképektől (2.4-es fejezet), hogy míg utóbbiak csak a kiválasztott madárfajok prioritástérképeinek súlyozásával készültek, a konfliktustérképek már a prioritásterületeken található vezetékek mennyiségét is figyelembe veszik. A prioritástérképeknek megfelelően el kellett különítenünk az áramütéses és ütközéses konfliktustérképeket is, valamint az áramütéses térképeken belül megkülönböztettük a külterületi és a belterületi konfliktusterületeket is, hiszen az előzőek 12 veszélyeztetett faj védelmi szempontjait tükrözik, míg az utóbbiak csak a fehér gólya szempontjából jelentősek. A kül- és belterületek elkülönítését az alkalmazandó áramütést elhárító technikák eltérése is indokolja. Az egyes vezetékszakaszokhoz a következő lépésekben során hozzárendeltük a prioritástérképek pontértékeit (áramütés esetén 37-144 között, ütközés esetén 5 és 138 között) és prioritásértékeit (1-5 között): - ha a vezetékszakasz több UTM négyzetet érintett, úgy a legnagyobb értékét kapta meg; - ha egy vezetékszakasz teljes egészében erdős területen (1:50 000-es Corine felszínborítás

adatbázis alapján) húzódott, úgy a pontértékét megfeleztük (mivel erdős területen lényegesen kisebb az áramütés és ütközés esélye), és ennek megfelelően soroltuk vissza a megfelelő prioritáskategóriába (ld. 2.4.1 és 2.4.2 fejezetek).

A jelenleg elkészült térképek, térinformatikai adatbázisok és költségkalkulációk nem tartalmazzák a már leszigetelt, földkábelbe helyezett vagy láthatóság növelő eszközzel felszerelt szakaszokat. Ezen szakaszok felmérésére a projekt három hónapos időtartama alatt nem volt lehetőség, azonban a kalkulációk pontosításához és a munkák ütemezéséhez erre feltétlenül szükség van a közeljövőben! A konfliktustérképeket a jelentéshez csatolt két térinformatikai adatállomány alkotja ArcGIS 9.0 shp formátumban, amely tartalmazza a projekthez megkapott és a projekt során elkészült adatállományokat: 1. 2,5 km x 2,5 km-es UTM poligon shp, amely tartalmazza négyzetenként:

- a 15 érintett madárfaj, illetve fajcsoport élőhelyeinek prioritáskategóriáit (1-5) és súlyozását (1-5);

- az összesített áramütés veszélyeztetettségi prioritást (37-185 közötti pontszámok és 1-5 prioritáskategóriák);

- az összesített vezetéknek ütközés veszélyeztetettségi prioritást (5-138 közötti pontszámok és 1-5 prioritáskategóriák);

- az egyes áramszolgáltatók középfeszültségű vezetékeinek hosszát az adott négyzetben;

- az összes középfeszültségű vezeték hosszát az adott négyzetben. 2. Vezetékszakaszok vonalas shp-jei, amely tartalmazza áramszolgáltatónként és

vezetékszakaszonként: - a szakasz hosszát; - a szakasz végpontjainak koordinátáját;


2008. november 14. 74

- bel- vagy külterületen fut-e, az OTAB (Országos Térinformatikai Alapadatbázis) alapján (0: külterületen, 1: belterület-külterület határán, 2: belterületen)

- erdőben vagy nyílt élőhelyen fut-e a CORINE alapján (0: nyílt élőhelyen, 1: erdő-nyílt élőhely határán, 2: erdőben);

- országosan védett területen fut-e (0: nem védett, 1: védett); - külterületi áramütés veszélyeztetettségi prioritást (37-185 közötti pontszámok és 1-

5 prioritáskategóriák); - külterületi vezetéknek ütközés veszélyeztetettségi prioritást (5-138 közötti

pontszámok és 1-5 prioritáskategóriák); - belterületi áramütés veszélyeztetettségi prioritást (1-5, a fehér gólya

prioritásterületei alapján).


2008. november 14. 75

41. ábra


2008. november 14. 76

42. ábra


2008. november 14. 77

43. ábra


2008. november 14. 78

44. ábra


2008. november 14. 79

45. ábra


2008. november 14. 80

46. ábra


2008. november 14. 81

2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó

tanulmány


2008. november 14. 82

2.1 Oszlopfej- és vezetéktípusok különböző veszélyességi helyzetben kivitelezendő átalakításának legjobb megoldásai műszaki, természetvédelmi és költséghatékonysági szempontok szerint Az egyes oszlop-fejszerkezetek madárvédelmi átalakításának részletes megoldásait Magyarországon első ízben a parlagisas-védelmi LIFE-Nature projekt keretében összegezte Takács Géza (ÉMÁSZ) és Demeter Iván (MME) az ÉMÁSZ működési területén használt oszloptípusokra (Takács & Demeter 2004). Ezt követően a többi áramszolgáltató vállalat is összegezte madárvédelmi megoldásait, amelyeket az idei évben az ETV-ERŐTERV Zrt. megbízásából elkészített munkaanyag rendkívül jól összefoglal: Laboda Z. (szerk.) (2008): Környezetbarát 20 kV-os hálózati elrendezések, fejszerkezetek és hálózati elemek kifejlesztése madárvédelmi szempontok alapján - Kutatási anyagok, adatszolgáltatások összegzése (tervindító tárgyalási anyag). ETV-Erőterv Zrt., Budapest. 96 pp. A fenti részletes munkaanyagot csatoljuk a tanulmány anyagához. Ebben a fejezetben ehhez az anyaghoz kapcsolódó pontosításokat, újabb megoldási javaslatokat fogalmazunk meg, valamint elkészítettük az egyes javasolt megoldások független szakértő (Szügyi Kálmán, VILL-ENERGO Kft.) általi költségbecslését.


2008. november 14. 83

2.1.1 A műszaki megoldási javaslatok és költségbecslések során alkalmazott elnevezések és rövidítéseik Oszlop fejszerkezetek:

jele Jelentése alakja

TBH (TBBH) tartó betonoszlop háromszög elrendezés (vagy saroktartó bakoszloppal)

TBE (TBBE) tartó betonoszlop egysíkú elrendezés 2,7 m

TBSZE tartó betonoszlop szűkített egysíkú elrendezés 1,5 m

TFH (TFFH) tartó faoszlop háromszög elrendezés acél karral (vagy saroktartó bakoszloppal)

TFE tartó faoszlop egysíkú elrendezés acél karral 2,7 m

TVH tartó vasoszlop háromszög elrendezéssel

FBE feszítő betonoszlop egysíkú elrendezés

FBH feszítő betonoszlop háromszög elrendezés

FBBH feszítő beton bakoszlop háromszög elrendezéssel

FBPE feszítő betonoszlop portál egysíkú elrendezéssel

FVH feszítő vasoszlop háromszög elrendezéssel

FVE feszítő vasoszlop egysíkú elrendezéssel


2008. november 14. 84

Szigetelők:

jele jelentése T20 tartó porcelán fém talppal omega kötéssel

T20/F T20 szigetelő fejszerelvénnyel TS-24 tartó műgyanta omega kötéssel

TS-24/F tartó műgyanta fejszerelvénnyel ER20 tartó porcelán fém csapon omega kötéssel 20kV-ra ER20p porcelán fém csapon omega pótszálas kötéssel 20kV-ra

ER35 tartó porcelán fém csapon omega pótszálas kötéssel 35kV-ra

RP5 tartó üvegszigetelő omega kötéssel R feszítő rúdszigetelő

ES,KS feszítő sapkás szigetelő LG szigetelő mellett csupasz leesésgátló

Szigetelő jele előtti 2-es szám jelzi a dupla felfüggesztést, azaz 2db szigetelőt fázisonként. Feszítőszigetelőknél a / jel az oszlop jobb, illetve a bal oldalán lévő szigetelő mennyiséget jelenti, ha ezek nem azonos mennyiségűek. További jelölések:

jele jelentése OK Oszlopkapcsoló L leágazás

Otr oszloptrafó állomás Példák a jelölések alkalmazására:

jele jelentése alakja TBH.T20.LG Tartó betonoszlop háromszög oszlop,

fázisonként 1db porcelán fémtalpas szigetelővel. Csupasz leesésgátlóval.

TBSZE.2T20 Tartó betonoszlop oszlop szűkített

egysíkú kereszttartóval, fázisonként 2db fémtalpas szigetelővel. (Dupla felfüggesztés, a fázisok közti távolság: 500mm).

FBBH.2R/R Feszítő beton bak(A)oszlop háromszög vezetékelrendezéssel. Egyik oldalán dupla rúdszigetelők vannak a másikon szimpla

FBE.2R.OK Feszítő beton oszlop egysíkú

vezetékelrendezéssel. Mindkét oldalán dupla rúdszigetelő van fázisonként. A csúcson oszlopkapcsoló.


2008. november 14. 85

TBBE.2T20.OK.L. Tartóbak(A) betonoszlop egysíkú tartóval. Fázisonként 2db. fémtalpas porcelánszigetelő. Alatta van egy leágazás, amelyben oszlopkapcsoló van.

FBPE.(2+2)T20. OK.L

Feszítő beton portál,egysíkú tartóval, amelyen sorba is kettő és párhuzamosan is kettő T20-as szigetelő van. Európában egyedülálló, nincs rá burkolat. A leágazás alul oszlopkapcsolóval helyezkedik el.

Javasolt műszaki megoldások:

jele jelentése alakja

szfb szigetelőfej és vezeték burkolat

szák szigetelt áramkötés, mindkét végén csavaros szorítóval.

BSZV Burkolt szigetelt vezeték

BSZVszig Burkolt vezetéket rögzítő szigetelő

FAMszig. Feszültség alatti munkavégzést biztosító szigetelő

terelőlemez

rúdszigetelőre helyezett műanyag lemez, amely a madár szárnyát megvédi a csupasz vezeték kötőelemtől.

Távtartó

A VÁTH-2 villás közdarabja, amely a szigetelőt és ezáltal a feszültség alatti végkötő szerelvényt 30cm-el távolabb helyezi a feszítőkartól


2008. november 14. 86

2.1.2 Javaslatok az áramszolgáltatók által használt műszaki megoldásokhoz A költségbecslés során alkalmazott műszaki megoldások alapjául az áramszolgáltató vállalatok által összeállított és az ERŐTERV „Környezetbarát 20kV-os hálózati elrendezések, fejszerkezetek és hálózati elemek kifejlesztése madárvédelmi szempontok alapján” című tanulmányában összefoglalt javaslatok szolgálnak. Mindhárom szolgáltató eltérő, saját technológiájának megfelelő megoldásokat alkalmaz, amelyek a jelen anyag összeállításakor figyelembe lettek véve. Az alábbiakban a fenti anyaghoz fűzünk néhány javaslatot. A nagy szárnyfesztávú madarak, de főleg a gólyák esetében javasoljuk a feszítő oszlopoknál a rúdszigetelőt távtartó beiktatásával 30cm-el kitolni, így a madár szárnya nem érhet hozzá a vezetékhez. A madarakat távoltartó megoldások (amelyek a madarak beülési lehetőségeit csökkentik, pl. tüskék alkalmazásával) madárvédelmi szempontból nem javasoltak, hiszen ezek nem akadályozzák meg a madarak áramütését, viszont a kényelmetlen beülési lehetőség miatt még növelhetik is az áramütés esélyét (pl. többet csapkod a madár). Ez az oszlopkapcsolóknál nem szükséges, mert ott a BSZV vezeték tereli a szárnyat, hiszen a rúdszigetelő felett van. A csúcson lévő kapcsolókhoz kiülő felhelyezése javasolt. 1. A csúcstól alsóbb szinten elhelyezett oszlopkapcsolókat nem kell a nagy szárnyfesztávú

madaraktól védeni, mert azok számára az oszlop felsőbb szintjein védett hely van kiképezve.

2. A csúcstól alsóbb szintű térben az áramkötéseket azonban szigeteltre kell cserélni az olyan kisebb termetű madarak védelmében, amelyek itt szeretnek tartózkodni.

3. A feszítő rúdszigetelők terelőlemezzel való védelme szintén csak a felső szinten szükséges. Ha ES vagy KS szigetelő van, akkor ez a lemez is felesleges, mert a szigetelő tányér átmérője 280mm, amely önmagában szárnyterelő funkciót lát el, míg a rúdszigetelőnek nincs ilyen funkciója.

4. A keresztkarok papucsozása csak abban az esetben megoldás, ha nem lehet burkolattal ellátni a szigetelőfejet és a vezetéket. Ez nem tökéletes megoldás mert a fémtalpas (T20), vagy csapos (ER20) szigetelők alsó része burkolatlan marad. Tipikusan ilyen elrendezések a törésponti tartó oszlopok (TBBE. (1+1 vagy 2+2) T20 megjelöléssel), amelyekre jelenleg nem kapható burkolat.

5. A háromszög elrendezésű fejszerkezetre meggondolandó, hogy csak a két szélső fázisra kell burkolatot felhelyezni, mivel a csúcsra ülő madár kisebb eséllyel tud földpotenciállal érintkezni. Ezért az ERŐTERV ajánlás 32. oldalán lévő megoldás, ahol a csúcsot is burkolja, nem feltétlenül minden esetben szükséges. Azoknál az oszlopoknál, ahol a csúcson kettős felfüggesztésre alkalmas tartószerkezet van, de csak egy szigetelőt szereltek fel, vagy a madár a szigetelő mellé egyéb okból be tud ülni, szükséges a csúcs burkolása. Ugyan ez a megoldás, ha a csúcson csupasz leesésgátló van, amikor a vezetékre ülő madár van veszélyben.

6. A burkolatok alkalmazásánál lényeges a csupaszon maradt fázisok közti távolság. Ha figyelembe vesszük az 1500mm-es áramütést előidézhető szárnyfesztávolságot, akkor a legszűkebb kereszttartó elrendezésnél is (TBSZE) 700mm-es burkolat elegendő a szigetelő mindkét oldalán, mindhárom fázisban. A jelenleg beszerezhető ENSTO által forgalmazott burkolat (amely egyébként villamos és tűzállósági tulajdonságai miatt erősen kifogásolható) toldóval képes ekkora távolság burkolására, de külföldi forgalmazóktól beszerezhető lenne tetszőleges hosszú burkolat is. Ilyen hosszabbított burkolás esetén nem kell az E.On előírásait betartva még a keresztkart is papucsozni, amely ennél a vasnál nehezen megoldható és nem tökéletes megoldás.


2008. november 14. 87

2.1.3 Az egyes megoldások részletezése és a költségbecslés során alkalmazott számítások Anyag árak (bruttó érték): BSZV vezeték: 800 Ft/m Csavaros FAM szorító: 4800 Ft/db Csavaros szorító vagy saru: 560 Ft/db BSZV szigetelő: 7000 Ft/db FAM szigetelő: 7800 Ft/db Terelőlemez: 5100 Ft/db Távtartó: 1000 Ft/db OK kiülő: 60000 Ft/pár Munkadíj: 3200 Ft/óra Ennek megállapítása az alapján történik, hogy a dolgozó munkaideje a telephelyen kezdődik és ott ér véget. Nem hasonlítható össze egy gyárban végzett tevékenység normáival. Tehát a napi munkaidő: a hivatalos munkaidő kezdéstől, anyagvételezés rakodás indulás, helyszíni munkavégzés után, a telephelyre való visszaérkezésig tart. Ez van szétosztva azokra a munkákra, amit végeztek azon a napon. Az itt szereplő óradíj nem fedi le a teljes hálózatszerelés rezsi óradíját. Betanított munkaként és a piaci verseny figyelembevételével lett kalkulálva. Gépköltség: Kosaras gépidő: 7500 Ft/ó Egyéb költségek: Helyszínre anyag és munkaerő szállítási költségei: 25000 Ft/nap Anyagigazgatás, raktározás, tervezés: 3000 Ft/ munka Kikapcsolás-feszültségmentesítés: 30500 Ft/ munka A) Feszítő oszlopokon végzett átalakítások SZÁK anyagára: 3m vezeték+2db csav. FAM szorító (12000,-Ft/db, 3db) 36000,-Ft Szigetelő anyagára (1 db): 7000,-Ft Terelőlemez anyagára (5100,-Ft/db, 6db) 30600,-Ft Anyagár összesen: 73000,-Ft Normaidő: 4ó munkadíj. 12800,-Ft Egyéb költség: 28000,-Ft Feszültségmentesítés: 30500,-Ft Egy feszítőoszlop átalakítása: 144300,-Ft A fenti összegekből külön-külön is megállapítható az egyes megoldások költsége, amelyeket az egyes költségbecsléseknél figyelembe vettünk: szák: 24050,-Ft


2008. november 14. 88

BSZV szig 11500,-Ft terelőlemez. 10100,-Ft B) Távtartó felhelyezése Anyagára (1000,-Ft/db, 6db) 6000,-Ft Normaidő: 9ó munkadíj 28800,-Ft Kosaras jármű gépidő: 4ó 30000,-Ft Összesen: 64000,-Ft Visszaszámolva az egy távtartóra eső költség nagyjából: 10500,-Ft Egyéb költségek nem lettek figyelembe véve, mert azok az előbbi munkáknál merültek fel, amit mindenképpen el kell végezni. Megjegyzés: a normaidőből látszik, hogy ez nem egy teljes napi munkaidő kitöltése. Tehát ha egy nap például két oszlopot, vagy egy teljes szakaszt alakítanak át, akkor fajlagosan csökkennek a költségek, mert a feszültségmentesítés és a kiszállítás egy napra vonatkozik és nem oszlopokra. Ezek azonban néhány százalékot jelentenek. Tulajdonképpen a munka szervezésével, a hatékonyság növelésével ez már a vállalkozó nyereségét befolyásoló tényező és a megbízó csak ártárgyalással, pályáztatással tudja befolyásolni. C) Oszlopkapcsoló (OK) kiülő Anyagár 60000,-Ft Normaidő 10ó munkadíj: 32000,-Ft Kosaras jármű gépidő: 4ó 30000,-Ft Egyéb költség: 28000,-Ft Feszültségmentesítés 30500,-Ft Összesen: 180500,-Ft Összesen kerekítve: 180000,-Ft Megjegyzés: Kiülőt csak a csúcson lévő kapcsolóhoz kell rakni. A régi bakoszlopokon lévő kapcsolóknál nincs külön keret, ezért a felerősítést át kell alakítani. Ez viszont munkaigényes. Ennek figyelembevételével lett megállapítva a normaidő. Ahol AKK típus van, ott pedig az alapkeretet is fel kell szerelni. Ez már duplázza a költséget, így 340 000 Ft lett figyelembe véve. Az AKK olyan régi szerkezet, hogy gyakorlatilag nem is alkalmas a funkcióra, tehát a szolgáltató biztos lecseréli. Azonban ennek költsége nincs figyelembe véve, mert ez nem a madárvédelmet szolgálja, hanem a szolgáltatónak ad többletértéket.


2008. november 14. 89

D) Oszloptranszformátor (OTR) átalakítás a) Gép a vezeték alatt. (OTR,VOTR.FOTR) Anyag: BSZV Vezeték (800,-Ft/m, 15 m) 12000,-Ft Csav.FAM szorító. (4800,-Ft/db, 3db.) 14400,-Ft Saru (560,-Ft/db, 9db.) 5130,-Ft Terelőlemez (5100,-Ft/db, 3db) 15300,-Ft Anyagár összesen 46830,-Ft Normaidő 12ó munkadíj: 38400,-Ft Egyéb: 28000,-Ft Feszültségmentesítés 30500,-Ft Összesen: 143730,-Ft Összesen kerekítve: 143700,-Ft b) Gép a hálózattal ellentétes oldalon 3db BSZV szigetelővel bővül az előző tétel (amelyben a munkadíj és rezsi költség már benne van). a) tételek összesen 143700,-Ft BSZV szig. (7000,-Ft/db, 3db) 21000,-Ft Összesen 164700,-Ft E) Szigetelőfej és vezeték burkolat Anyagár: Egy oszlop TBE (3000,-Ft /db, kétszigetelős: 6db) 18000,-Ft 1km (10oszlop) 180000,-Ft Munkadíj: norma 24ó 76800,-Ft Gépköltség (kosár) 8ó 60000,-Ft Egyéb: 28000,-Ft Feszültségmentesítés: 30500,-Ft Összesen: 374500,-Ft /km Egy darab: 6241,-Ft Egy darab kerekítve: 6200,-Ft Megjegyzés: A magyar rendszer lényegesen eltér azoktól a rendszerektől (Nyugat-Európa) ahol kifejlesztették a jelenleg piacon kapható burkolatokat. A meglévő hálózatainkon kb. 15 fajta szigetelő található, amelyek négyféle elrendezési megoldásban léteznek. A leburkolás lényegesen befolyásolhatja a szigetelő villamos és egyéb paramétereit (kúszóáramút, öntisztulás, gyúlékonyság), amely később üzemzavarokat és károkat okozhat (például leég


2008. november 14. 90

egy gabona tábla vagy egy erdő). Ezért ezeket szakszerűen kell kiválasztani illesztve a meglévő rendszerhez. Gyakorlatilag a jelenleg használatos ENSTO burkolat sem tökéletes, de egyelőre elfogadható árkategóriában nincs más. Az európai piacon lévő burkolatokat és a magyar szigetelőket felhasználás szempontjából három részre lehet osztani: 1) Felszerelhetőek és megfelelőek (ezek általában drágák); 2) Felszerelhetők, de nem tökéletesek sem madárvédelem, sem tartós üzem vonatkozásában; 3) Nem alkalmazhatóak. Ez a csoport tulajdonképpen szigetelőket jelent, amelyek olyan méretekkel vagy elrendezési megoldásokkal rendelkeznek, melyekre alkalmatlanok a piacon lévő termékek (ilyenek pl. az ER35, a fejszerelvényes szigetelők, a törésponti 1+1 vagy 2+2 saroktartó elrendezések). A dupla szigetelő elrendezés méretei is változóak lehetnek területenként, ezért ilyen helyeken papucsozással vagy speciális burkolattal számoltunk. Ez utóbbi jelenleg még nem elérhető a hazai piacon, ezért költsége becsült.

Egy további problémásan átalakítható típusra példa az E-ON ÉDÁSZ 09 mintaterületén található beton karos oszlopok, amelyeken duplafelfüggesztéssel ER35 szigetelők vannak. A betonkart nem lehet papucsozni a mérete miatt, viszont a földpotenciál alatt van, így áramütést okozhat. F) Földkábelezés A középfeszültségű szabadvezetékek belterületi földkábelezésénél az áramszolgáltató vállalatok által átlagosan 15 millió Ft / km költségbecslés került megállapításra. Mivel ezen átalakítások madárvédelmi szempontból elsősorban külterületeken indokoltak, ezért figyelembe kell venni, hogy jelentős költségmegtakarítás érhető el, miszerint így a legtöbb esetben nincs szükség közművek kikerülésére, illetve az ezzel járó egyéb járulékos költségekre (víz és gáz vezetékrendszer bevédése, járda aszfaltozás, útátfúrás, átsajtolás stb.). Ezen szempontok figyelembe vételével jelen anyagban 12 millió Ft / km költségbecsléssel számoltunk, azonban ez a szám nem tekinthető általánosan alkalmazhatónak, hiszen a területek adottságaitól függően jelentős eltérések lehetnek mind negatív, mind pozitív irányban. Mivel a madárvédelmi szempontból javasolt megoldások közül fajlagosan a földkábelezés messze a legköltségesebb, ezért minden egyes természetvédelmi forrásból finanszírozott ilyen átalakításnál, javasoljuk a konkrét szakasz földkábelbe helyezésére készült költségkalkuláció független szakértő általi felülvizsgálatát. G) Vezeték láthatóságának növelése A költségbecsléseknél a hazánkban jelenleg legelterjedtebb Firefly láthatóság növelő eszköz kihelyezési díjaival számoltunk. Oszlopközönként két-három Firefly felhelyezése indokolt, így kilométerenként átlagosan mintegy 30 db-bal kalkuláltunk. A Firefly anyagára 10 000 Ft/db, amelyhez ha hozzávesszük a munkadíjat, illetve a kikapcsolási vagy FAM díjat, akkor hozzávetőlegesen 600 000 Ft/km díjat kapunk. Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi piacon elérhetőek más típusú eszközök is, amelyek megjelenése növelhetné a gyártók versenyhelyzetét, és így lényegesen csökkenthető lenne az ilyen típusú eszközök beszerzési ára. 47. ábra


2008. november 14. 91

Költségkalkulációk összegzése:

Megnevezés Egység Ár (Ft) Megjegyzés

szfb, szigetelőfej és vezeték burkolat db. 6 200

szák, szigetelt áramkötés, mindkét végén csavaros kötőelemmel db. 24 050

BSZVszig, burkolt vezetéket rögzítő szigetelő db. 11 500

FAMszig, feszültség alatti munkavégzést biztosító szigetelő db. 12 300

OK kiülő, oszlopkapcsolóhoz pár 180 000 AKK esetén 340 000 Ft (cserélni kell az alapkeretet).

papucs, keresztkar lefedése kar 18 200

terelőlemez, rúdszigetelőre db. 10 100

Távtartó db. 10 500

Otr átalakítás (gép a vezeték alatt) db. 130 000

Otr átalakítás db. 151 000


2008. november 14. 92

2.1.4 Újszerű műszaki megoldások lehetőségei és költségbecslésük Az ebben a fejezetben bemutatott két újszerű műszaki megoldás a hosszú távú madárvédelmi szempontok alapján jobb megoldást jelent, mint a jelenleg alkalmazott veszélyes oszlopszerkezetek madárbarát átalakítása. A technikai és pénzügyi nehézségek ellenére támogatjuk az ilyen irányú fejlesztések és külföldi példák hazai alkalmazási lehetőségeinek megvizsgálását, akár fejlesztési pályázati keretek között is. A) Műanyag keresztkarral felszerelt oszlopok A keresztkar anyaga üvegszál erősítésű cikloalifás epoxy gyanta, amely ellenállóságát tekintve hasonló az acélhoz, azonban szigetelő tulajdonságú és jelentősen hajlékonyabb (ld. más felhasználásait, pl. ugrórúd, horgászbot). Az üzembe helyezési költsége jelentős (beszerzési ár, felszerelés), azonban az áramszolgáltatóknak a karbantartási költségek megtakarításával kedvező lehetőséget ad. Sokkal kevesebb üzemzavart okoz (állati eredetű, farádőlés, villámcsapás, rezgésekből adódó vezeték száltörés és szakadás), valamint szükségtelen a földelés karbantartása.

A DÉMÁSZ üzemviteli adatokból készített tanulmányából kitűnik, hogy külterületen és a belterület egy részén, ahol nincs a kisfeszültséggel közös oszlopon a középfeszültség, gazdaságosabb, mint a hagyományos hálózat, ezért várhatóan el fog terjedni a jövőben. Az országban már mindegyik áramszolgáltató üzemeltet ilyen próba hálózatot, jelenleg mintegy 200 db oszlop van felszerelve ilyen műanyag karokkal. A már tesztelt oszlopfej típustervi oszlopokra szerelhető ezért nem kell hozzá külön VÁTH szerű típusterv.

Madárvédelemre teljes mértékben megfelel, mivel nincs földpotenciál és a háromszög elrendezés megakadályozza, hogy a madár szárnyaival fázis-fázis körbe kerüljön. Ezt a szinteltolás és a középső függőleges kar szárnyterelő funkciója biztosítja. Az üzembe helyezés költségbecslése:

A kar (mindhárom) ára 98-100 eFt. felszerelve 101.500,-Ft Oszlop ára: felállítva 80.000,-Ft 181.500,-Ft/ oszlop

B) Függőszigetelős hálózat Magyarországon nincs rá típusterv, a vonatkozó VÁTH tervek ezt nem tartalmazzák és az elmúlt 50 év hálózatépítéséből törölve lett. Ezért a vezeték elemeket (vasszerkezet, szigetelő, oszlop) gyártók nincsenek felkészülve ezek gyártására, de még csak tervrajzok gyártási dokumentációk sem állnak rendelkezésre. Ebből következik, hogy ennek bevezetését típusterv, gyártási tervek, kivitelezési technológia létrehozásával kellene kezdeni. Évekig tartó jelentős fejlesztési keretet igénylő munka. Külföldről is lehet behozni megoldást, így pl. a franciáknak már működő rendszerük van, azonban nyilvánvalóan ennek is jelentős költségei lennének.

Madárvédelmi szempontból viszont nagyon kedvező lenne a megoldás, bár az áramszolgáltatóknak nehézséget okozna. Míg álló szigetelő esetén egyaránt védjük a madarat és a hálózatot zárlat ellen, addig a függő szigetelőnél csak a hálózatot kell védeni a madárürülék okozta zárlat ellen. A nagyfeszültségű hálózatokon (120, 220, 400kV) ezen okokból a szigetelők fölé tüskéket helyeznek ki, hogy a madár ne tudjon beülni. Ürüléke főleg a hajnali nedves órákban zárlatot okoz, azonban a madárnak semmi baja nem lesz. Az is


2008. november 14. 93

előfordul, hogy a zárlat nem akkor következik be, amikor az ürülék rákerült a szigetelőre, hanem egy esős, nyirkos időjárás esetén. Ez mindenféleképp alkalmazását háttérbe helyezi.

Másik hátrány, hogy a biztonsági övezete, amit a 122/2004 GKM ír elő, nagyobb, mint a jelenlegi állószigetelős hálózatnak. A műanyag kar biztonsági övezete a nyomvonalon egy 6,6 m-es sávot vesz igénybe. Ebben a sávban korlátozva és tiltva vannak egyes tevékenységek. Tehát a földtulajdonos vagy nem járul hozzá a létesítéshez, vagy megfizetteti az értékcsökkenést, ami a létesítési költségeket növeli. Magyarországon csak így lehet hálózatot létesíteni és ez jelenleg alku tárgya. A függőszigetelős hálózat biztonsági övezete nagyobb. A lentebb tárgyalt 1. típus esetén 9 m. A másik két esetben ugyan csak 30-40 cm-el nagyobb, de magasabb és jóval erősebb oszlopra van szükség. Ugyancsak nagyobb erdőnyiladékot kell létesíteni és fenntartani. A szélső vezetőktől 7-7m-es sávot. Árbecslés: Ennek megítéléséhez három jellemző oszlopkép megoldást választunk: 1. Egy síktartó két oszloppal ≥ 50 mm2 keresztmetszetre; 2. Egy oszlop három különböző síkban lévő vízszintes karral ≥ 50 mm2 keresztmetszetre; 3. Egy oszlop harang alakú karral (francia) ≤ 50 mm2 keresztmetszetig. Mivel a betonoszlop kivételével Magyarországon ezeket a szerkezeteket még nem gyártották, az árbecslésben nagyobb eltérések lehetnek.

1. 2db oszlop felállítva 160.000,-Ft 1db síktartó felszerelve 35.000,-Ft 3db függőszigetelő (fokozott biztonság) 24.000,-Ft Biztonsági övezet nyiladék költsége (többlet) 13.000,-Ft

231.000,-Ft

2. 1db oszlop felállítva (pörgetett) karokkal 200.000,-Ft 3db függőszigetelő (fokozott biztonság) 24.000,-Ft Biztonsági övezet nyiladék költsége (többlet) 3.000,-Ft

227.000,-Ft 3. 1db oszlop felállítva 80.000,-Ft Francia kar 35.000,-Ft

3db függőszigetelő (fokozott biztonság) 24.000,-Ft Biztonsági övezet nyiladék költsége (többlet) 3.000,-Ft 142.000,-Ft

A 3. tétel kedvező, a problémája csak az, hogy nem lehet nagyobb keresztmetszetekre alkalmazni. Összefoglalás: A függőszigetelős hálózat hátrányi miatt nehezen terjeszthető el.

• Nincs rá típusterv • Madárürülék zárlatot okoz • Nagyobb a biztonsági övezete • Költséges a létesítése

Van azonban egy egyszerű kiskeresztmetszetű megoldás, ami az alakja miatt korlátozza a madár beülését, ezért lehetőség van az elterjedésére. Költségeit tekintve hasonló a műanyag kar használatához.


2008. november 14. 94

2.2 Madárbarát átalakítások költségbecslése mintaterületeken végzett felmérések alapján

2.2.1 A költségbecslés alapjául szolgáló mintaszakaszok kiválasztása Áramszolgáltatónként (ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, E.On ÉDÁSZ, E.On DÉDÁSZ, E.On TITÁSZ) 10-10 mintaterületet sorsoltunk ki. A mintaterületek kiválasztásánál is a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzethálót használtuk, úgy hogy azokat a felmérők által megadott körzetekben levő átlagos mennyiségű vezetékszakaszt (2-4 km-t) tartalmazó négyzetek közül választottuk ki.

48. ábra

2.2.2 Mintaszakaszok felmérése A kijelölt négyzetekben terepi felmérés során 10-10 oszlopot mértek fel. A felmérők minden oszlopnál kitöltötték az MME KFO adatlapját, amelyben rögzítésre került az oszlop típusa, koordinátái, illetve az esetlegesen elpusztulva talált madarak száma és faja, valamint digitális fényképfelvételt készítettek az oszlop fejszerkezetéről. Így összesen 600 (6x10x10) oszlop felmérése történt meg.

A felmérés során kitöltött adatlapokat és fényképeket átadtuk Szügyi Kálmán (VILL-ENERGO Kft.) részére, aki elkészítette a költségbecsléseket.


2008. november 14. 95

2.2.3 Költségkalkulációk összefoglalása Az egyes mintaszakaszok részletes költségkalkulációját a Mellékletben közöljük. Összesítve az egyes áramszolgáltatókra elkészített költségbecslést a következőt kapjuk:

Áramszolgáltató Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

DÉDÁSZ (100 oszlop) 5 268 400 6 075 700DÉMÁSZ (100 oszlop) 4 269 250 4 615 750ELMŰ (100 oszlop) 2 957 650 3 308 150ÉMÁSZ (100 oszlop) 4 609 050 5 145 300ÉDÁSZ (100 oszlop) 4 692 700 5 104 247TITÁSZ (100 oszlop) 4 312 503 4 980 353átlag (100 oszlop) 4 351 592 4 871 583átlag (1 oszlop) 43 516 48 71612. táblázat Ezek alapján a további költségkalkulációkkor az áramütés elkerülése érdekében végzett átalakítások költségeit átlagosan 50 000 Ft / oszloppal (600 000 Ft / km-rel) számoltuk.


2008. november 14. 96

3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére


2008. november 14. 97

3.1 Külterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Az egyes UTM négyzetekre eső vezetékszakaszok alapján összegeztük az egyes áramszolgáltató vállalatok területére eső vezetékszakaszokat az 5 prioritáskategóriának megfelelően:

Áramütés prioritás (km) 5 4 3 2 1 ÖsszesenELMŰ 0,0 51,2 201,4 728,4 1 308,4 2 289,5ÉMÁSZ 669,0 1 070,6 1 552,1 1 846,5 1 613,7 6 751,9ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 669,0 1 121,8 1 753,5 2 574,9 2 922,2 9 041,4DÉMÁSZ 304,7 1 765,1 2 827,8 3 961,4 480,8 9 339,8E.On ÉDÁSZ 0,0 167,0 1 763,3 4 146,0 4 076,6 10 152,9E.On DÉDÁSZ 0,0 2,5 160,7 3 594,3 4 566,5 8 324,0E.On TITÁSZ 852,0 2 492,9 1 891,7 2 119,2 1 679,7 9 035,5E.On összesen 852,0 2 662,4 3 815,7 9 859,5 10 322,8 27 512,4Összesen 1 825,7 5 549,3 8 396,9 16 395,8 13 725,8 45 893,5

13. táblázat Kiszámoltuk, hogy ezen szakaszok megfelelő madárbarát átalakítása milyen nagyságrendű összegekbe kerülhet. Az egyes szakaszok költségbecslésénél átlagosan 80 m-es oszloptávval és 50 000 Ft / oszlop átlagos átalakítási költséggel számoltunk (ld. 2.1.3 fejezet):

Áramütés prioritás (millió Ft) 5 4 3 2 1 Összesen

ELMŰ 0,0 32,0 125,9 455,3 817,8 1 430,9ÉMÁSZ 418,1 669,1 970,1 1 154,0 1 008,6 4 219,9ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 418,1 701,1 1 095,9 1 609,3 1 826,4 5 650,8DÉMÁSZ 190,4 1 103,2 1 767,4 2 475,9 300,5 5 837,4E.On ÉDÁSZ 0,0 104,4 1 102,1 2 591,3 2 547,9 6 345,6E.On DÉDÁSZ 0,0 1,6 100,4 2 246,4 2 854,0 5 202,5E.On TITÁSZ 532,5 1 558,1 1 182,3 1 324,5 1 049,8 5 647,2E.On összesen 532,5 1 664,0 2 384,8 6 162,2 6 451,8 17 195,2Összesen 1 141,1 3 468,3 5 248,1 10 247,4 8 578,6 28 683,4

14. táblázat A fenti számadatok természetesen nagyságrendileg értelmezhetőek csak, és nincsenek benne a már leszigetelt, illetve földkábelbe helyezett szakaszok (becsléseink szerint mintegy 50 000 oszlop, nagyságrendileg 2,5 milliárd Ft értékben).

A számokból nagyságrendileg kiderül, hogy a mintegy 575 000 külterületi oszlop madárbarát átalakítása közel 30 milliárd Ft-os nagyságrendű. Az egyes áramszolgáltatók között a teljes költségek megoszlása nagyságrendileg a területi lefedettséggel arányos, azonban a prioritáskategóriáknak megfeleltetve jelentős eltéréseket tapasztalhatunk.

A legfontosabb három prioritáskategóriába (3-5) eső szakaszok, amelyek az ország vezetékeinek a legveszélyesebb egyharmadát jelentik, átalakítási költsége nagyságrendileg 10 milliárd Ft. Ebből mintegy 2,2 milliárd az ELMŰ-ÉMÁSZ, 3,1 milliárd a DÉMÁSZ, és 4,6 milliárd az E.On működési területére esik.


2008. november 14. 98

3.2 Belterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Az egyes UTM négyzetekre eső vezetékszakaszok alapján összegeztük az egyes áramszolgáltató vállalatok területére eső vezetékszakaszokat a fehér gólya 5 prioritáskategóriának megfelelően:

Áramütés prioritás (km) 5 4 3 2 1 ÖsszesenELMŰ 2,5 17,9 102,5 792,9 396,7 1 312,5ÉMÁSZ 183,9 373,9 389,6 706,8 8,9 1 663,1ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 186,4 391,9 492,1 1 499,7 405,6 2 975,6DÉMÁSZ 120,3 293,3 520,5 1 503,5 9,0 2 446,5E.On ÉDÁSZ 147,6 771,3 610,4 1 033,9 16,5 2 579,7E.On DÉDÁSZ 185,4 798,8 657,3 349,5 8,7 1 999,7E.On TITÁSZ 451,4 526,1 506,0 524,1 0,0 2 007,6E.On összesen 784,3 2 096,2 1 773,7 1 907,6 25,2 6 587,0Összesen 1 091,0 2 781,4 2 786,3 4 910,7 439,7 12 009,1

15. táblázat Kiszámoltuk, hogy ezen szakaszok megfelelő madárbarát átalakítása milyen nagyságrendű összegekbe kerülhet. Az egyes szakaszok költségbecslésénél átlagosan 80 m-es oszloptávval és 50 000 Ft / oszlop átlagos átalakítási költséggel számoltunk (ld. 2.1.3 fejezet):

Áramütés prioritás (millió Ft) 5 4 3 2 1 Összesen

ELMŰ 1,6 11,2 64,1 495,6 247,9 820,3ÉMÁSZ 114,9 233,7 243,5 441,7 5,6 1 039,4ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 116,5 244,9 307,5 937,3 253,5 1 859,8DÉMÁSZ 75,2 183,3 325,3 939,7 5,6 1 529,1E.On ÉDÁSZ 92,2 482,1 381,5 646,2 10,3 1 612,3E.On DÉDÁSZ 115,9 499,2 410,8 218,5 5,4 1 249,8E.On TITÁSZ 282,1 328,8 316,2 327,6 0,0 1 254,7E.On összesen 490,2 1 310,1 1 108,6 1 192,2 15,7 4 116,9Összesen 681,9 1 738,4 1 741,4 3 069,2 274,8 7 505,7

16. táblázat A fenti számadatok természetesen nagyságrendileg értelmezhetőek csak, és nincsenek benne a már leszigetelt, illetve földkábelbe helyezett szakaszok.

A számokból nagyságrendileg kiderül, hogy a mintegy 150 000 belterületi oszlop madárbarát átalakítása mintegy 7,5 milliárd Ft-os nagyságrendű.


2008. november 14. 99

3.3 Külterületi vezetékszakaszok ütközés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Az egyes UTM négyzetekre eső vezetékszakaszok alapján összegeztük az egyes áramszolgáltató vállalatok területére eső vezetékszakaszokat az 5 prioritáskategóriának megfelelően: Ütközés prioritás (km) 5 4 3 2 1 ÖsszesenELMŰ 19,6 74,6 6,1 323,7 1 865,4 2 289,5ÉMÁSZ 0,0 0,0 129,0 259,8 6 363,1 6 751,9ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 19,6 74,6 135,1 583,5 8 228,5 9 041,4DÉMÁSZ 47,6 162,6 349,8 873,5 7 906,2 9 339,8E.On ÉDÁSZ 18,8 15,4 169,6 329,8 9 619,2 10 152,9E.On DÉDÁSZ 0,0 0,0 89,8 460,5 7 773,7 8 324,0E.On TITÁSZ 90,7 195,9 658,5 835,0 7 255,2 9 035,5E.On összesen 109,5 211,4 917,9 1 625,4 24 648,1 27 512,4Összesen 176,7 448,6 1 402,9 3 082,4 40 782,9 45 893,5

17. táblázat Kiszámoltuk, hogy ezen szakaszok megfelelő madárbarát átalakítása milyen nagyságrendű összegekbe kerülhet. Az egyes szakaszok költségbecslésénél a földkábelbe helyezésnél átlagosan 12 millió Ft / km-es kalkulációt, míg a láthatóság növelésnél (pl. firefly felszerelés) átlagosan 600 ezer Ft / km-es kalkulációt használtunk (ld. 2.1.3 fejezet): Ütközés prioritás (földkábel millió Ft) 5 4 3 2 1 Összesen

ELMŰ 234,9 895,6 73,6 3 884,8 22 384,7 27 473,6ÉMÁSZ 0,0 0,0 1 547,6 3 117,4 76 357,6 81 022,6ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 234,9 895,6 1 621,2 7 002,2 98 742,3 108 496,2DÉMÁSZ 571,1 1 950,9 4 197,9 10 482,5 94 874,8 112 077,3E.On ÉDÁSZ 226,0 185,1 2 035,5 3 957,5 115 430,8 121 834,9E.On DÉDÁSZ 0,0 0,0 1 077,3 5 526,4 93 284,1 99 887,8E.On TITÁSZ 1 088,6 2 351,4 7 902,6 10 020,4 87 062,7 108 425,6E.On összesen 1 314,5 2 536,5 11 015,4 19 504,3 295 777,6 330 148,3Összesen 2 120,6 5 383,1 16 834,5 36 989,0 489 394,6 550 721,8

18. táblázat Ütközés prioritás (láthatóság növelés millió Ft) 5 4 3 2 1 Összesen

ELMŰ 11,7 44,8 3,7 194,2 1 119,2 1 373,7ÉMÁSZ 0,0 0,0 77,4 155,9 3 817,9 4 051,1ELMŰ-ÉMÁSZ összesen 11,7 44,8 81,1 350,1 4 937,1 5 424,8DÉMÁSZ 28,6 97,5 209,9 524,1 4 743,7 5 603,9E.On ÉDÁSZ 11,3 9,3 101,8 197,9 5 771,5 6 091,7E.On DÉDÁSZ 0,0 0,0 53,9 276,3 4 664,2 4 994,4E.On TITÁSZ 54,4 117,6 395,1 501,0 4 353,1 5 421,3E.On összesen 65,7 126,8 550,8 975,2 14 788,9 16 507,4Összesen 106,0 269,2 841,7 1 849,4 24 469,7 27 536,1

19. táblázat


2008. november 14. 100

A fenti számadatok természetesen nagyságrendileg értelmezhetőek csak, és nincsenek benne a már földkábelezett vagy láthatóság növelő eszközökkel felszerelt szakaszok.

A táblázatokból látható, hogy a földkábelezés költségigénye a többi megoldáshoz képest rendkívül jelentős, így ezt a megoldást költséghatékonysági szempontból csak a legszükségesebb esetekben javasoljuk. Így például madárvédelmi szempontból a legfontosabb (5-ös) ütközéses prioritású területeken (azaz a túzok legfontosabb hazai populációnak magterületein) lehet indokolt, amely átalakítások költsége mintegy 2,1 milliárd Ft-ba kerül (természetesen ezen területeken már jelentős földkábelezések történtek, így ezeket le kell vonni a kalkulációból).

A szabadvezetékek földkábelbe helyezését a madárvédelmi szempontok mellett más természet- és környezetvédelmi szempontok (pl. tájrekonstrukció) is szükségessé teheti, így az ilyen projektek tervezésekor ezt is figyelembe kel venni.


2008. november 14. 101

3.4 Ajánlások a középfeszültségű hálózaton javasolt madárvédelmi beavatkozások ütemezésére Első, és legfontosabb feladat annak elérése (akár jogi úton, akár együttműködési megállapodás keretében), hogy az újonnan kialakításra kerülő, illetve lecserélendő tartóoszlopok eleve madárbarát módon kerüljenek kialakításra, így ezek utólagos és költséges átalakítására ne is legyen szükség. Figyelembe véve a KvVM részéről 2013-ig rendelkezésre álló KEOP forrásokat (mintegy 3,5 milliárd Ft), az Akadálymentes Égbolt Megállapodást aláíró áramszolgáltató vállalatok vállalásait, valamint hogy a prioritásszakaszok egy része már leszigetelésre, illetve átalakításra került az elmúlt 15 évben (minimálisan mintegy 2,5 milliárd Ft értékben) a következő szakaszok madárbarát átalakítását tartjuk minimálisan elérendő célkitűzésnek a 2013-ig (jelenlegi KEOP költségvetési időszak), illetve 2020-ig (Akadálymentes Égbolt Megállapodás teljesítésének határideje) terjedő időszakokban:

Időszak Madárvédelmi probléma

Prioritás kategória Átalakítás módja

Átalakítások költségbecslése

(millió Ft)

5 Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra 1 142

4 Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra 3 468

Áramütés belterületen 5 Szigetelés vagy csere

madárbarát oszloptípusra 682

5 Földkábelbe helyezés 2 121

4 Láthatóság növelés 269

Összesen 7 682

Áramütés külterületen 3 Szigetelés vagy csere

madárbarát oszloptípusra 5 248

Áramütés belterületen 4 Szigetelés vagy csere

madárbarát oszloptípusra 1 738

Ütközés 3 Láthatóság növelés 842

Összesen 7 828

Mindösszesen 15 510

2014-2020

Áramütés külterületen

Ütközés

2009-2013

20. táblázat A fenti minimálisan elérendő célkitűzések mellett természetesen az alsóbb prioritású szakaszok folyamatos madárbarát módon történő átalakításainak is folyni kell, hogy az Akadálymente Égbolt Megállapodás alapvető célkitűzését elérhessük. A jelentésben szereplő prioritáskategóriák felülvizsgálata legkésőbb 2012-ben szükséges.


2008. november 14. 102

Irodalomjegyzék Ebben a záró fejezetben a tanulmány elkészítése során felhasznált, illetve egyéb általunk fontosnak tartott releváns szakmai publikációkat soroltuk fel. Avian Power Line Interaction Committee (APLIC) 1996. Suggested Practices for Raptor

Protection on Power Lines – The State of the Art in 1996. Edison Electric Institute and Raptor Research Foundation. Washington, D.C.

Avian Powerline Interaction Commitee (APLIC) (2006): Suggested Practices for Avian Protection on Power Lines – The State of the Art in 2006. Edison Electric Institute, APLIC and the Califonia Energy Commission. Washington, D.C. & Sacramento, CA. 227 pp."

Bagyura, J., Szitta, T., Sándor, I., Viszló, L., Firmánszky, G., Forgách, B., Boldogh, S. & Demeter, I. (2003): A review of measures taken against bird electrocution in Hungary. In: Abstracts - 6th World Conference on Birds of Prey and Owls; Budapest, Hungary, 18-23 May 2003. World Working Group on Birds of Prey and Owls, Germany.

Bevanger, K. 1999. Estimating bird mortality caused by collision and electrocution with power lines: a review of methodology. Pages 29-56 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain.

BirdLife International (2004): Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12. Cambridge, UK. 374 pp.

Brotons, L., Sierdsema, H. and Newson, S., (2005) Report on the workshop “Spatial modelling of large scale bird monitoring data: towards pan-European quantitative distribution maps”. Bird Census News 18: 30-38.

Demeter, I., Bagyura, J., Lovászi, P., Nagy K., Kovács, A. & Horváth, M. (2004): Középfeszültségű szabadvezetékek és madárpusztulás Magyarországon - Tapasztalatok, természetvédelmi követelmények és javaslatok. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest. 30 pp.

Devault, T. L., Rhodes, Jr. O. E., Shivik, J. A. (2003): Scavenging by vertebrates: behavioral, ecological and evolutionary perspectives on an important energy transfer pathway in terrestrial ecosystems. Oikos 102: 225-234.

Dudás, M. 1999. Távvezetékek és madárpusztulás. Élet és tudomány 23: 720-721. Faragó, S (szerk.) (2002-2003): Magyar Vízivad Közlemények. No. 8-11. Nyugat-

Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet, Magyar Vízivad Kutató Csoport. Sopron.

Ferrer, M., Delariva, M., Castroviejo, J. (1991): Electrocution of raptors on power lines in southwestern Spain. Journal of Field Ornithology 62: 181-190.

Ferrer, M., and F. Hiraldo. 1992. Man-induced sex-biased mortality in Spanish imperial eagles. Biological Cons. 60:57–60.

Ferrer, M. & Janss, G.F.E. (eds.) (1999): Birds and power lines: Collision, electrocution and breeding. Quercus, Madrid. 238 pp.

Ferrer, M., Negro, J. 1992. Tendidos electricos y conservación de aves en España; Ardeola 39 (2), 23-27.

Haas, D. 1980. Gefährdung unserer Grossvögel durch Stromschlag: eine Dokumentation. Ökologie der Vögel 2: 59-109.

Haas, D. & Schürenberg, B. (eds.) (2008): Stromtod von Vögeln. Grundlagen und Standards zum Vogelschutz an Freileitungen. NABU, Germany. 304 pp.


2008. november 14. 103

Hadarics, T. & Zalai, T. (eds.) (2008): Nomenclator Avium Hungariae - Magyarország Madarainak Névjegyzéke - An annoted list of the birds of Hungary. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 278 pp.

Hallinan, T. 1922. Bird interference on high tension electric transmission lines. Auk 39:573. Hannum, G., W. Anderson, and M. Nelson. 1974. Power lines and birds of prey. Paper

presented at Northwest Electric Light and Power Assoc. Wilson Bull. 85(4):478. Janss, G.F.E., and M. Ferrer. 1999. Mitigation of raptor electrocution on steel power poles.

Widl. Soc. Bull. 27:263–267. Janss, G.F.E., and M. Ferrer 2001. Avian electrocution mortality in relation to pole design and

adjacent habitat in Spain. Bird Conservation International 11: 3-12. Laboda Z. (szerk.) (2008): Környezetbarát 20 kV-os hálózati elrendezések, fejszerkezetek és

hálózati elemek kifejlesztése madárvédelmi szempontok alapján - Kutatási anyagok, adatszolgáltatások összegzése (tervindító tárgyalási anyag). ETV-Erőterv Zrt., Budapest 96 pp.

Ledger, J.A. & Annegarn H.J. 1981. Electrocution Hazards to the Cape Vulture (Gyps coprotheres) in South Africa. Biological Conservation 20:15-24.

Lehman, R. N., Ansell, A.R., Garrett, M. G., Miller, D. A., Ollendorff, R. R. 1999. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: The American Story, Pages 125-144 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain.

Lehman, R. N. 2001. Raptor electrocutions on power lines: current issues and outlook. Wildl. Soc. Bulletin 29 (5): 804–813.

Lovászi, P. (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Budapest.

Markus, M.B. 1972. Mortality of Vultures Caused by Electrocution. Nature, London 238:228. MME, 4. sz. Gömör-Tornai H.Cs. 2000. Középfeszültségű oszlopsorok madárvédelmi

felmérése az Aggteleki Nemzeti Park illetékességi területén; Kézirat. Nelson, M.W. and P. Nelson. 1976. Powerlines and Birds of Prey. Idaho Wildlife Review

28(5):3-7 Olendorff, R. R., Miller, A. D., Lehman, R. N. (1981): Suggested Practices for Raptor

Protection on Power Lines: the State of the Art in 1981. Raptor Research Foundation, St. Paul, Minnesota. 111 p.

Sándor, I. 1993. Anonymus: Középfeszültségű távvezetékek okozta madárpusztulások a Hortobágyi Nemzeti Parkban; kézirat

Takács, G. & Demeter I. (2004): Középfeszültségű oszlop-fejszerkezetek madárvédelmi megoldásai. Észak Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat és Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 23 pp.

Terhes, A. 2000. Áramütés okozta madárpusztulások középfeszültségű légvezetékeken. Szakdolgozat; Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Állatélettani és Egészségtani Tanszék, Hódmezővásárhely

Tóth, P. 2007. Középfeszültségű elektromos szabadvezetékek okozta madárpusztulás a Hevesi Füves Pusztákon. Szakdolgozat; Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen. (http://www.greenfo.hu/adatbazisok/szakdolgozatok_item.php?szd=31)

Van Rooyen, C. and Ledger, John A. 1999. Birds and Utility Structures: Developments in Southern Africa. Pages 205-229 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain.

Van Rooyen, C. 2000. An Overview of the Eskom-Ewt Strategic Partnership in South Africa. Kézirat.


2008. november 14. 104

Vincze, L. 2000. Madárvédelem a DÉDÁSZ Rt. Hálózatain. Madártávlat 6: 21.


2008. november 14. 105

Melléklet – Részletes költségkalkuláció mintaszakaszonként A II. költségoszlop a Műszaki megoldásnál a / jel után leírt plusz megoldások költségét is tartalmazza. Oszlopazonosító

(vagy fényképnév)

Oszlop-fejszerkezet Műszaki megoldás Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

DÉMÁSZ DÉMÁSZ mintaterület: 01 D 01-01 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D 01-02 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D 01-03 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D 01-04 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800

D 01-05 FBBH.2R/R 4szák. 1db.FAMszig-6db.terelőlemez 169 100 169 100

D 01-06 TBBH.T20.OKL 2db szfb.3db.szák.1db.BSZVszig 96 050 96 050

D 01-07 TBH.ER20 2db.szfb 12 400 12 400D 01-08 TBBH. ER20 2db.szfb 12 400 12 400D 01-09 TBH.ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 900D 01-10 TBH.ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 900összesen 404 550 404 550DÉMÁSZ mintaterület: 02 D02-01 FVE.2R/R.OK. 6db.szák.+ 1 pár OK kiülő. 324 300 324 300D02-02 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D02-03 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D02-04 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D02-05 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D02-06 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D02-07 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D02-08 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D02-09 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D02-10 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400összesen 460 700 460 700DÉMÁSZ mintaterület: 03 D03.01 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D03.02 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D03.03 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D03.04 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400

D03.05 FVH.2R/R.OKL 9db.szák.4db.BSZVszig.6db.terelőlemez / ha gólya van 3db.távtartó

323 050 386 050

D03.06 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200

D03.07 Otr.állomás,(gép a vez.alatt)

átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 143 700 175 200

D03.08 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400


2008. november 14. 106

Oszlopazonosító (vagy

fényképnév) Oszlop-fejszerkezet Műszaki megoldás Költség Ft

(I.) Költség Ft

(II.)

D03.09 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D03.10 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400összesen 603 150 697 650DÉMÁSZ mintaterület: 04 D04-01 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D04-02 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D04-03 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D04-04 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D04-05 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D04-06 FVE. 2ES.L 6db.szák 3db.BSZVszig. 178 800 178 800

D04-07 FVE.2R 4db.szák.1db.FAMszig 6db.terelőlemez/ha gólya van 6db. Távtartó

169 100 232 100

D04-08 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D04-09 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D04-10 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400összesen 496 700 559 700DÉMÁSZ mintaterület: 05

D05-01 FBPE.2R 3db.szák 6db.terelőlemez /ha gólya van 6db.távtartó 132 750 195 750

D05-02 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-03 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-04 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-05 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-06 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-07 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-08 TBBE.2T20 OKL 6db.szfb.3db szák 109 350 109 350D05-09 TBE.T20 szikraköz 3db szfb.szikraköz bontás 73 650 73 650

D05-10 Otr.állomás.2R (gép nem a vezeték alatt)


összesen 554 850 649 350DÉMÁSZ mintaterület: 06

D06-01 FVE.2R.OKL. Kábel 6db szák 3db terelőlemez / ha góla van 3db.távtartó 174 600 206 100

D06-02 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-03 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-04 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-05 TBBH.2T20 4db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-06 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-07 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-08 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-09 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400D06-10 TBH.T20F+LG. 2db.szfb.leesésgátló bontás 12 400 12 400Összesen 286 200 317 700DÉMÁSZ mintaterület: 07 D07-01 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D07-02 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D07-03 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D07-04 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D07-05 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400


2008. november 14. 107



(I.) Költség Ft

(II.)

D07-06 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400D07-07 TBH.T20F 2db.szfb 12 400 12 400

D07-08 TBH.T20F 3db.szfb.a csúcsot is burkolni kell 18 600 18 600



összesen 155 000 155 000DÉMÁSZ mintaterület: 08 D08-01 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400

D08-02 FBPE.ES,fázisforgatás 3db.szák. 4db.BSZVszig 118 150 118 150

D08-03 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-04 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-05 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-06 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-07 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-08 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-09 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D08-10 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800összesen 242 150 242 150DÉMÁSZ mintaterület: 09 D09-01 FVE.2ES/ES. OK. 6db.szák. 1pár OK kiülő. 324 300 324 300

D09-02 FVH.ES nem ismerhető fel. Fázisforgatás

6db.szák.3db.FAMszig.1db. BSZVszig. 192 700 192 700

D09-03 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800

D09-04 TBBH.2T20.OKL 4db.szfb.6db.szák.1db.BSZVszig 180 600 180 600

D09-05 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D09-06 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D09-07 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D09-08 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D09-09 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D09-10 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400összesen 796 800 796 800DÉMÁSZ mintaterület: 10 D10-01 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D10-02 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800D10-03 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D10-04 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D10-05 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D10-06 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D10-07 TBE.T20 3db.szfb 12 400 12 400

D10-08 FBPE.R 3db.szák.6db.terelőlemez/ ha gólya van 6db.távtartó 132 750 195 750

D10-09 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D10-10 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400Összesen 269 150 332 150DÉMÁSZ mintaterület 1-10 összesen 4 269 250 4 615 750


2008. november 14. 108



(I.) Költség Ft

(II.)

ELMŰ ELMŰ mintaterület: 01 ELMÜ01-01 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ01-02 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ01-03 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ01-04 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ01-05 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ01-06 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400

ELMÜ01-07 FVE.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6 db. terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ELMÜ01-08 FVH.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6 db. terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ELMÜ01-09 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800ELMÜ01-10 TBH.2T21 4db.szfb 24 800 24 800Összesen: 412 500 538 500ELMŰ mintaterület: 02

ELMÜ02-01 FVE.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6 db. terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ELMÜ02-02 TBH.T20.LG. 3db.szfb./kettő is elég,ha a csúcsról a leesésgátlót leszerelik

18 600 13 100

ELMÜ02-03 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ02-04 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400


18 600 13 100


18 600 13 100

ELMÜ02-07 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400


18 600 13 100


18 600 13 100

ELMÜ02-10 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400Összesen: 286 850 322 350ELMŰ mintaterület: 03 ELMŰ03-01 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-02 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-03 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-04 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-05 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-06 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-07 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-08 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400


2008. november 14. 109



(I.) Költség Ft

(II.)

ELMŰ03-09 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMŰ03-10 Értékelhetetlen kép 2szfb. (becslés) 12 400 12 400Összesen: 124 000 124 000ELMŰ mintaterület: 04 ELMÜ04-01 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ04-02 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ04-03 TBH.T20. 3db.szfb csúcsra is kell 18 600 18 600ELMÜ04-04 FVH.2KS 3db.szák.1dbBSZVszig 83 650 83 650ELMÜ04-05 FVH.2KS 3db.szák.1dbBSZVszig 83 650 83 650ELMÜ04-06 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ04-07 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ04-08 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ04-09 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ04-10 TVH.T20 3db.szfb csúcsra is kell 18 600 18 600Összesen: 278 900 278 900ELMŰ mintaterület: 05 ELMŰ05-01 TBSZE.2T20 le van burkolva 0 0

ELMŰ05-02 FBE2R 3db.szák.1db.BSZVszig.6db.terelőlemez / ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ELMŰ05-03 TBSZE.2T20 le van burkolva 0 0ELMŰ05-04 TBSZE.2T21 le van burkolva 0 0ELMŰ05-05 TBSZE.2T22 le van burkolva 0 0ELMŰ05-06 TBSZE.2T23 le van burkolva 0 0ELMŰ05-07 TBSZE.2T24 le van burkolva 0 0ELMŰ05-08 TBSZE.2T25 le van burkolva 0 0

ELMŰ05-09 FBE2R 3db.szák.1db.BSZVszig.6db.terelőlemez / ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ELMŰ05-10 TBSZE.T20 3db.szfb. 18 600 18 600Összesen: 307 100 433 100ELMŰ mintaterület: 06 ELMÜ06-01 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-02 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-03 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-04 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-05 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-06 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-07 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-08 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-09 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400ELMÜ06-10 TBH.T20. 2db.szfb. 12 400 12 400Összesen: 124 000 124 000ELMŰ mintaterület: 07 Ócsa ELMŰ-07-01 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-02 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-03 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-04 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-05 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-06 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-07 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800


2008. november 14. 110



(I.) Költség Ft

(II.)

ELMŰ-07-08 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-09 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMŰ-07-10 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800Összesen: 248 000 248 000ELMŰ mintaterület: 08 ELMÜ08-01 FBPE.2KS. 3db.szák.1db.BSZVszig 83 650 83 650ELMÜ08-02 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMÜ08-03 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMÜ08-04 TBBH.2T20 4db.szfb. 24 800 24 800ELMÜ08-05 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMÜ08-06 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMÜ08-07 FVH.2KS. L. 6db.szák.2db.BSZVszig 167 300 167 300ELMÜ08-08 FVH.2KS 3db.szák.1db.BSZVszig 83 650 83 650ELMÜ08-09 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800ELMÜ08-10 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800Összesen: 508 200 508 200ELMŰ mintaterület: 09 ELMÜ09-01 TBE.RP5. 3db.szfb 18 600 18 600ELMÜ09-02 TBE.RP5. 3db.szfb 18 600 18 600ELMÜ09-03 FBE.2R 3db.szfb.1db.BSZVszig. 30 100 30 100

ELMÜ09-04 TVH.ER20.L. 2db.szfb.3db.szák. 1db.BSZVszig. 96 050 96 050

ELMÜ09-05 TBH.RP5.LG. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ09-06 TBH.RP5.LG. 2db.szfb 12 400 12 400ELMÜ09-07 TVE.T20 le van burkolva 0 0ELMÜ09-08 TBSZE.2T20.OK.L. le van burkolva,átalakítva 0 0ELMÜ09-09 TBSZE.2T20 le van burkolva 0 0ELMÜ09-10 TBH.RP5.LG. 2db.szfb 12 400 12 400Összesen: 200 550 200 550ELMŰ mintaterület: 10

ELMÜ10-01 FVE.2R (TMOK) 6db.terelőlemez / ha gólya van 6db.távtartó 60 600 123 600

ELMÜ10-02 TBE.2T20.OK.L. 6db.szfb.3db.szák. 109 350 109 350ELMÜ10-03 TBE.2T20 . 6db.szfb. 37 200 37 200ELMÜ10-04 TBE.2T20 . 6db.szfb. 37 200 37 200ELMÜ10-05 TBSZE.2T20. 6db.szfb 37 200 37 200ELMÜ10-06 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200ELMÜ10-07 TBE.2T21 6db.szfb 37 200 37 200ELMÜ10-08 TBE.2T22 6db.szfb 37 200 37 200ELMÜ10-09 TBE.2T23 6db.szfb 37 200 37 200ELMÜ10-10 TBE.2T24 6db.szfb 37 200 37 200Összesen: 467 550 530 550 ELMÜ mintaterület 1-10 2 957 650 3 308 150

ÉMÁSZ ÉMÁSZ mintaterület: 01 363 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200365 TBBE.(2+2)T20 papucs /egyedi burkolat 36 400 85 000366 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200


2008. november 14. 111



(I.) Költség Ft

(II.)

367 TBE.T20.szikraköz 3db.szfb.szikraköz bontás 21 600 21 600

368 FVH.2R/R. OK.L. 6db.szák.2db.BSZVszig.6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

369 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200370 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200

371 FBE.2R 3db.szák.1db.BSZVszig.6db. Terelőlemez/ ha gólya van 3db.távtartó

144 250 207 250

372 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400373 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400összesen 520 100 694 700ÉMÁSZ mintaterület: 02 G-1 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200G-2 TBH.2T20.szikraköz 4db.szfb.szikraközbontás 27 800 27 800G-2262 FVE.2R/R.OK 6db.szák 1 pár madár kiülő. 324 300 324 300G-387 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400G-388 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400G-389 TBBE.T20. L. 3db.szák.3db.szfb. 90 750 90 750G-390 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400G-391 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400G-392 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400

G-trafó Otr (FOTR)2R átalakítás /ha gólya van 3db.távtartó 143 700 174 500

összesen 685 750 716 550ÉMÁSZ mintaterület: 03 N-1 FBPE.2R/R. OK. 6db.szák 1 pár madár kiülő. 324 300 324 300N-2 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400N-3 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400

N-4 TBH.T20 3db.szfb csúcsot is burkolni kell 18 600 18 600





N-9 TBH.2T20 4db. Szfb. 24 800 24 800N-10 TBH.2T20 4db. Szfb. 24 800 24 800összesen 491 700 491 700ÉMÁSZ mintaterület: 04

L-1 TBH.T20 3db.szfb csúcsot is burkolni kell 18 600 18 600

L-2 TBBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800L-437 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400L-438 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400

L-439 FBPE.2R/R. fázisforgatás

3db.szák. 3db.BSZVszig.6db.terelőlemez/ ha gólya van6db.távtartó

167 500 230 250


2008. november 14. 112



(I.) Költség Ft

(II.)

L-440 TBE.T20 3db.szfb 18 600 18 600L-441 TBE.T20 3db.szfb 18 600 18 600L-442 FBPE.R. 3db.szák 18 600 18 600L-443 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400L-444-4133 FBPE.T20. OK.L. 6db.szfb.6db. Szák 181 500 181 500összesen 485 400 548 150ÉMÁSZ mintaterület: 05 M-1 FBPE.2R/R 3db.szák 72 150 72 150M-2 TBE.T20. 3db.szfb 18 600 18 600M-3 TBE.T20. 3db.szfb 18 600 18 600M-4 TBE.T20. 3db.szfb 18 600 18 600M-5 TBE.T20. 3db.szfb 18 600 18 600M-6 TBE.T20. 3db.szfb 18 600 18 600

M-312 TBBE.üvegszig.OK.L. 6db.szfb.6db.szák. 181 500 181 500

M-313 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400M-314 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400M-315 TBH.2T20+üveg 4db.szfb 24 800 24 800összesen 396 250 396 250ÉMÁSZ mintaterület: 06 Et. 06-01 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800Et. 06-02 TBSZE.2T20.L. 6db.szfb.3db.szák 109 350 109 350Et. 06-03 TBH.2ER20 4dbszfb 24 800 24 800

Et. 06-04 FVH.2R/R 3szák.1db BSZVszig.6db.terelőlemez/ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

Et. 06-05 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400Et. 06-06 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400Et. 06-07 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400Et. 06-08 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400Et. 06-09 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400Et. 06-10 TBH.ER20. 2db.szfb 12 400 12 400összesen 377 600 440 600ÉMÁSZ mintaterület: 07 Fall.07-01 Ffgúla.R T20terelő 3db.szák.3db BSZVszig 106 500 106 500

Fall.07-02 TFH.T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Fall.07-03 FBE.2R.OK(TMOKléges)

9db.szák.mozgósor csupasz marad.1 pár madárkiülő 396 450 396 450

Fall.07-04 TFH.2T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Fall.07-05 TFH.2T20. szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Fall.07-06 Ffgúla.R T20terelő szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Fall.07-07 TFH.2T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0



Fall.07-10 TFH.2T20 szükségtelen,nincs 0 0


2008. november 14. 113



(I.) Költség Ft

(II.)

földpotenciál Összesen 502 950 502 950ÉMÁSZ mintaterület: 08

Szil.08-01 Otr(VOTR)gép a vez.alatt

átalakítás /ha gólya van 3db.távtartó 143 700 174 200

Szil.08-02 TFH.2T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Szil.08-03 FFFE.2R.OK. 6db.szák.OK kiülő 324 600 324 600

Szil.08-04 TFH.(2+2)T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Szil.08-05 TFH.T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Szil.08-06 TFH.T20. szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

Szil.08-07 Értékelhetetlen 0 0Szil.08-08 Értékelhetetlen 0 0



Összesen 468 300 498 800ÉMÁSZ mintaterület: 09 N.ujf.09-01 Otr, le van védve 0 0N.ujf.09-02 TBH.T20 2db.szfb 12 800 12 800N.ujf.09-03 TBH.T20. 2db.szfb 12 800 12 800N.ujf.09-04 TBH.T20. 2db.szfb 12 800 12 800N.ujf.09-05 TBBE.T20 OK.L. 3db.szfb.6db.szák. 162 900 162 900

N.ujf.09-06 FFFE.R. 3db.szák.1dbBSZVszig.6db terelőlemez/ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

N.ujf.09-07 TBH.ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 900N.ujf.09-08 TBH.ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 900N.ujf.09-09 TBH.ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 900N.ujf.09-10 TBH.ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 900összesen 401 150 464 150ÉMÁSZ mintaterület: 10

Brna10-01 TBBH.(1+1)T20 papucsozás mindkét kart/ vagy különleges burkolat 36 400 85 000

Brna10-02 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400Brna10-03 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400Brna10-04 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400

Brna10-05 FBH.R 3db.szák.1db.BSZVszig.6db.terelőlemez/ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

Brna10-06 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400Brna10-07 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400Brna10-08 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400Brna10-09 TBBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400Brna10-10 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 400összesen 279 850 391 450ÉMÁSZ mintaterület 1-10 4 609 050 5 145 300


2008. november 14. 114



(I.) Költség Ft

(II.)

E.On DÉDÁSZ DÉDÁSZ mintaterület: 01

D01-01 FVE.2R 3db.szák. 1db.BSZVszig. 3db.terelőlemez,/ha gólya van 3db.távtartó

144 250 207 250

D01-02 Otr.állomás.2R. (gép a vezeték alatt)

átalakítás .korlátozót áthelyezni / ha gólya van 3db.távtartó

182 500 214 000

D01-03 TBBE.2T20.OKL 6db.szák. 6db.szfb 181 500 181 500

D01-04 TBE.2T20 6db.szfb. 37 200 37 200

D01-05 TVH.(2+2)T20 papucsozás / vagy különleges burkolat 36 400 85 000

D01-06 TBH.2T20 4db.szfb. 24 800 24 800D01-07 TBH.2T20 4db.szfb. 24 800 24 800D01-08 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400

D01-09 FBPE.2R 3db.szák.6db. Terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 132 750 195 750

D01-10 TBH.2T20 4db.szfb. 24 800 24 800összesen 801 400 1 007 500DÉDÁSZ mintaterület: 02 D02-01 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-02 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-03 TBSZE.T20.OKL 3db.szfb. 3db.szák. 75 900 75 900D02-04 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-05 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-06 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-07 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-08 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600D02-09 TFH.T20 2db.szfb. 11 600 11 600

D02-10 FVH.2R/R.OKL 9db.szák.4db.BSZVszig.6db. Terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

248 500 248 500

összesen 417 200 417 200DÉDÁSZ mintaterület: 03 D03-01 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D03-02 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D03-03 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D03-04 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400

D03-05 TBBH.2T20 (nem dupla)

papucsozás / vagy különleges burkolat 36 400 85 000

D03-06 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400

D03-07 TBBH.2T20 (nem dupla)

papucsozás / vagy különleges burkolat 36 400 85 000

D03-08 FBPE.2R 3db.szák.6db,terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 132 750 195 750

D03-09 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D03-10 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400összesen 292 350 452 550


2008. november 14. 115



(I.) Költség Ft

(II.)

DÉDÁSZ mintaterület: 04 D04-01 TBH.2ER20 4db.szfb 24 800 24 800

D04-02 TVH.ER20.OKL 6db.szák 2db.szfb.szikraközbontás 159 700 159 700

D04-03 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400D04-04 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400D04-05 TBBH.E20.L 2db.szfb. 3db.szák. 72 150 72 150D04-06 FBE.2R.OK 6db.szák.+Ok kiülő 324 300 324 300D04-07 TBE.2T20 6db.szfb. 37 200 37 200D04-08 FBE.2R. 3db.szák. 1db.BSZVszig 83 650 83 650

D04-09 Otr.állomás.2R. (gép nem a vezeték alatt)

átalakítás / ha gólya van 3db.távtartó 143 700 175 200

D04-10 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400összesen 882 700 914 200DÉDÁSZ mintaterület: 05 D05-01 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D05-02 TBH nem értékelhető 2db.szfb 12 400 12 400

D05-03 FVH.2R 3db.szák.1db.BSZVszig.3db.terelőlemez./ ha gólya van 3db.távtartó

144 250 207 250

D05-04 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600D05-05 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600D05-06 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600D05-07 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600D05-08 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600D05-09 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600D05-10 TBSZE.T20 3db. szfb. 18 600 18 600összesen 299 250 362 250DÉDÁSZ mintaterület: 06 D06-01 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-02 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600

D06-03 FBE.2R 3db.szák.1db.BSZVszig.3db.terelőlemez/ha gólya van3db.távtartó

144 250 207 250

D06-04 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-05 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-06 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-07 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-08 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-09 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600D06-10 TBSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600összesen 311 650 374 650DÉDÁSZ mintaterület: 07 D07-01 TBH.2T20 4db.szfb 24 800 24 800

D07-02 FVH.2R 3db.szák. 1db.BSZVszig. 3db.terelőlemez / ha gólya van 3db.távtartó

144 250 207 250

D07-03 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400D07-04 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400


2008. november 14. 116



(I.) Költség Ft

(II.)

D07-05 FVH.2R 3db.szák. 3db BSZVszig.6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó.

144 250 207 250

D07-06 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400D07-07 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400

D07-08 FVH.2R 3db.szák. 3db BSZVszig.6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó.

144 250 207 250

D07-09 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400D07-10 TBH.T20 2db. szfb. 12 400 12 400összesen 531 950 720 950DÉDÁSZ mintaterület: 08

D08-01 FBPE. 2T20.OKL 12db.szfb.6db szák.2db.BSZVszig 241 700 241 700

D08-02 FBPE.(2+2)T20.OKL dupla papucs.6db.szfb.6db.szák. 217 900 217 900

D08-03 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800D08-04 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800D08-05 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800D08-06 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800D08-07 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800D08-08 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800D08-09 TBH.2T20. 4db.szfb. 24 800 24 800

D08-10 FBPE. 2T20.OKL 12db.szfb.6db szák.2db.BSZVszig 241 700 241 700

összesen 874 900 874 900DÉDÁSZ mintaterület: 09


136 950 168 450


144 250 207 250

D09-03 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400D09-04 FBPE.T20.OKL 6db.szfb 6db.szák. 181 500 181 500D09-05 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D09-06 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D09-07 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D09-08 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D09-09 TBH.2T20 4db.szfb. 24 800 24 800D09-10 TBH.2T20 4db.szfb. 24 800 24 800összesen 574 300 668 800DÉDÁSZ mintaterület: 10 D10-01 TVH.T20.OKL 3db.szfb. 6db.szák. 162 900 162 900D10-02 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400D10-03 TBH.ER20 2db.szfb. 11 600 11 600D10-04 TBH.ER20 2db.szfb. Szikraköz bontás 15 400 15 400D10-05 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400D10-06 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400D10-07 TBH.ER20 2db.szfb. Szikraköz bontás 15 400 15 400D10-08 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400


2008. november 14. 117



(I.) Költség Ft

(II.)

D10-09 TBH.ER20 2db.szfb. 12 400 12 400D10-10 TBH.ER20 2db.szfb. Szikraköz bontás 15 400 15 400összesen 282 700 282 700DÉDÁSZ 1-10 mintaterület összesen 5 268 400 6 075 700 E.On ÉDÁSZ ÉDÁSZ mintaterület. 01 ÉD01-01 TFSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600ÉD01-02 TFFSZE.T20 3db.szfb 18 600 18 600

ÉD01-03 FVE.2R. L. 6db.szák.1db.BSZVszig.6db.terelőlemez/ha gólya van 6db.távtartó

216 400 279 400

ÉD01-04 FVE.2R. OK. 6db.szák. 1 pár OK kiülő 324 300 324 300

ÉD01-05 TFFH.T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

ÉD01-06 TFFH. 2T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

ÉD01-07 TFH.T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0



ÉD01-10 TFFH.T20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

összesen 577 900 640 900ÉDÁSZ mintaterület. 02 ÉD02-01 TBSZE.T20 OK.L. 3db.szfb.6db.szák 162 900 162 900ÉD02-02 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-03 TBH.T21 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-04 TBH.T22 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-05 TBH.T23 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-06 TBBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-07 TBBH.T21 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-08 TBBH.T22 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-09 TBBH.T23 2db.szfb 12 400 12 400ÉD02-10 FBBH.R 3db.szák.1db. BSZVszig. 83 650 83 650összesen 345 750 345 750ÉDÁSZ mintaterület. 03

ÉD03-01 Otr. (gép nem a vezeték alatt)


ÉD03-02 TBE.T20.szikraköz 3db.szfb.szkraköz bontás 21 600 21 600ÉD03-03 FBBE.R.OK. 6db.szák.1 pár OK kiülő 324 300 324 300

ÉD03-04 TVE.2T20.L. 6db.szfb.3db.szák. 1db.BSZVszig. 120 850 120 850

ÉD03-05 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD03-06 TBH.T21 2db.szfb 12 400 12 400ÉD03-07 TBH.T22 2db.szfb 12 400 12 400

ÉD03-08 FVH.2R 3db.szák 1db.BSZVszig.6db.terelőlemez. / ha gólya van

144 250 207 250


2008. november 14. 118



(I.) Költség Ft

(II.)

6db.távtartó

ÉD03-09 FVH.2R/R

3db.szák 1db.BSZVszig.6db.terelőlemez. / ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ÉD03-10 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400összesen 969 550 1 127 050ÉDÁSZ mintaterület. 04 ÉD04-01 TBH.2T20 6db.szfb 37 200 37 200ÉD04-02 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400

ÉD04-03 FVH.2R/R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ÉD04-04 FVH.2R/R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

ÉD04-05 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD04-06 TBH.T21 2db.szfb 12 400 12 400ÉD04-07 TBH.T22 2db.szfb 12 400 12 400ÉD04-08 TBBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD04-09 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD04-10 TBH.T21 2db.szfb 18 600 18 600összesen 418 700 544 700ÉDÁSZ mintaterület. 05 ÉD05-01 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD05-02 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200ÉD05-03 TBE.2T20.OK.L. 6db.szfb.6db.szák. 181 500 181 500ÉD05-04 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200ÉD05-05 TBE.2T21 6db.szfb 37 200 37 200

ÉD05-06 Otr.2R (gép vezeték alatt)


ÉD05-07 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200ÉD05-08 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 400ÉD05-09 TBE.T20 3db.szfb 18 600 18 600ÉD05-10 TBE.T20 3db.szfb 18 600 18 600összesen 535 300 566 800ÉDÁSZ mintaterület. 06

D06-01 FVE.2R.OK. + L. 9db.szák.2db.BSZVszig.1 pár OK kiülő 419 450 419 450

D06-02 TBH.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D06-03 TBH.T20 2db.szfb. 12 400 12 400D06-04 TBH.T21 2db.szfb. 12 400 12 400D06-05 TBH.T22 2db.szfb. 12 400 12 400D06-06 TBH.T23 2db.szfb. 12 400 12 400D06-07 TBH.T24 2db.szfb. 12 400 12 400D06-08 TBH.T25 2db.szfb. 12 400 12 400D06-09 TBH.2T20 6db.szfb 37 400 37 400


2008. november 14. 119



(I.) Költség Ft

(II.)

D06-10 FVH.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

összesen 712 700 775 700ÉDÁSZ mintaterület. 07 D07-01 TVE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-02 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200

D07-03 FBE.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 3dbtávtartó

144 250 207 250

D07-04 TVE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-05 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-06 TVE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-07 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-08 TVE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-09 TBE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200D07-10 TVE.2T20 6db.szfb 37 200 37 200összesen 479 050 542 050ÉDÁSZ mintaterület. 08

D08-01 TBH.T20F(pótszerelvény)+T20

2db.bszf.A pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni 12 400 12 400





D08-04 FVH.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

D08-05 FVH.2R 3db.szák.1db.BSZVszig.6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

D08-06 TBH.T20F (pótszerelvény)

papucs,a pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni 18 200 18 200









összesen 416 700 517 900ÉDÁSZ mintaterület. 09 D09-01 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-02 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-03 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-04 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-05 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-06 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-07 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-08 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000


2008. november 14. 120



(I.) Költség Ft

(II.)

D09-09 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000D09-10 TBH.betonkar.2ER35 4db.szfb speciális 40 000 40 000összesen 400 000 400 000ÉDÁSZ mintaterület. 10 D10-01 TBE.T20p 3db.szfb.pótszál bontás 18 600 18 600D10-02 TBE.T20p 3db.szfb.pótszál bontás 18 600 18 600D10-03 TBE.T20p 3db.szfb.pótszál bontás 18 600 18 600D10-04 TBE.T20p 3db.szfb.pótszál bontás 18 600 18 600D10-05 TBH.T20p 2db.szfb.pótszál bontás 12 400 12 400D10-06 TBH.T20p 2db.szfb.pótszál bontás 12 400 12 400D10-07 TBH.T20p 2db.szfb.pótszál bontás 12 400 12 400D10-08 TBE.T20p 3db.szfb.pótszál bontás 18 600 18 600D10-09 TBE.T20p 3db.szfb.pótszál bontás 18 600 18 600D10-10 TBH.T20p 2db.szfb.pótszál bontás 12 400 12 400összesen 161 200 161 200ÉDÁSZ mintaterület 1-10 4 692 700 5 104 247

E.On TITÁSZ TITÁSZ mintaterület: 01 9611 TBH.TS-24. 2db.szfb. 12 400 12 400

9612 FVE.R/KS. L. 6db.szák.2db.BSZVszig.4db.terelőlemez/ ha gólya van 4db.távtartó

207 700 249 700

9614 TBH.TS-24. 2db.szfb. 12 400 12 4009615 TBH.TS-24. 2db.szfb. 12 400 12 4009616 TBH.TS-24. 2db.szfb. 12 400 12 4009617 TBH.TS-24. 2db.szfb. 12 400 12 4009618 TBBH.TS-24.L. 2db.szfb.3db.szák 84 550 84 5509619 TBE.ER20 3db.szfb 18 600 18 6009620 TBH.TS-24. 2db.szfh 12 400 12 400

9625 TBH.T20+ER20.szikraköz 4db.szfb.szkraköz bontás 27 800 27 800

összesen 413 050 455 050TITÁSZ mintaterület: 02 9602 TBE.TS24 2dbszfb 12 400 12 4009603 TBE.TS25 2dbszfb 12 400 12 400

9604 FBPE.R 3db.szák.6db.terelőlemez/ha gólya van 6db.távtartó 132 750 195 750

9605 FBBH."R/R 3db.szák.1db.BSZVszig 83 650 83 6509606 Otr.átmenő átalakítás 143 700 143 7009607 TBE.T20 2db.szfb 12 400 12 4009608 TBE.T21 2db.szfb 12 400 12 4009609 TBE.T22 2db.szfb 12 400 12 4009610 TBE.T23 2db.szfb 12 400 12 4009610 TBE.T24 2db.szfb 12 400 12 400összesen 446 900 509 900TITÁSZ mintaterület: 03

9682 Otr.(VOTR) átalakítás, korlátozókat áthelyezni.3db.terelőlemez/ ha gólya van 3db.távtartó

180 000 211 150


2008. november 14. 121



(I.) Költség Ft

(II.)

9683 FVE.2R/R.OK 6db.szák.OK kiülő 324 300 324 3009684 TBH.2TS 4db.szfb 24 800 24 8009685 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 4009686 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 4009687 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 4009688 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 4009689 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 4009690 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 4009691 TBH.TS 2db.szfb 12 400 12 400összesen 615 900 647 050TITÁSZ mintaterület: 04 9576 TBH.ER20 2dbszfb. 12 400 12 400

9577 FVH.2R.távtartó 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db terelőlemez 144 250 144 250

9578 TBH ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 9009579 TBH ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 9009580 TBH ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 9009581 TBH ER20p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 9009582 TBH.TS24 2db.szfb. 12 400 12 4009583 TBH.TS25 2db.szfb. 12 400 12 4009587 TBH.TS26 2db.szfb. 12 400 12 4009588 TBH.TS27 2db.szfb. 12 400 12 400

9590 Otr.(FOTR) átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 143 700 175 200

összesen 405 550 437 050TITÁSZ mintaterület: 05

9591 FBPE.2R 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

9593 TBE.TS24 3db.szfb 18 600 18 6009594 TBE.TS25 3db.szfb 18 600 18 600

9695 FBPE.T20.OK.L. 6db.szfb.6db.szák.1db.BSZVszig 193 000 193 000

9596 FFFE.R. 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

144 250 207 250

9597 TFH.ER20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0

9599 TFFH.2ER20 szükségtelen,nincs földpotenciál 0 0



összesen 518 700 644 700TITÁSZ mintaterület: 06

9692 TBH.ER35 Papucs,/ vagy speciális burkolat 18 200 25 000

9693 FVH. Vegyes 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez 144 250 144 250

9694 TBH.ER35. Papucs,/ vagy speciális burkolat 18 200 25 000


2008. november 14. 122



(I.) Költség Ft

(II.)








összesen 308 050 369 250TITÁSZ mintaterület: 07 9706 FVH.KS 6db.szák.5db.BSZVszig 201 800 201 800

9707 Otr.(gép nem a vezeték alatt)


9708 TBBE.2TS24 6db.szfb 37 200 37 2009709 TBE.TS24 3db.szfb. 18 600 18 6009710 FBPE.TS24.L. 6db.szfb.3db.szák. 109 350 109 3509711 TBH.TS24 2db.szfb. 12 400 12 4009712 TBH.TS25 2db.szfb. 12 400 12 4009713 TBH.TS26 2db.szfb. 12 400 12 4009714 FVH.KS 3db.szák.1db.BSZVszig. 83 650 83 6509715 TBH.TS24 2db.szfb. 12 400 12 400összesen 664 900 696 400TITÁSZ mintaterület: 08

9626 TBH.(1+1)T20. OK.L. 3db.szák.papucs/egyedi burkolat 108 550 193 550

9627 (mérés)egyedi. 1dbszfb.6db.szák. 150 500 150 500

9628 FVE.KS.OK. (TMOK)fázisforg. 6db.szák.3db.BSZVszig. 178 800 178 800

9629 TBE.T20 3db.szfb. 18 600 18 6009629 TBE.T21 3db.szfb. 18 600 18 600

6930 Otr.(átmenő) TBH.T20

2db.szfb.3db.szák.BSZV vezetékelés 110 000 110 000

9631 TBE.(1+1)T20 3db.egyedi burkolat./ vagy keresztartócsere.3db fszb 85 000 250 000

9632 TBE.T20 3db.fszb. 18 600 18 6009633 TBH.T20 2db.fszb. 12 400 12 4009633 TBH.T20 3db.fszb. 18 600 18 600összesen 719 650 969 650TITÁSZ mintaterület: 09 9634 TBE.2T20. 6db.fszb. 37 200 37 2009634 TBE.2T20. 6db.fszb. 37 200 37 2009635 TBE.2T20. 6db.fszb. 37 200 37 2009636 TBH.T20 2db.szfb 12 400 12 4009637 TBH.T20. 2db.szfb 12 400 12 4009638 TBH.T20. 2db.szfb


2008. november 14. 123



(I.) Költség Ft

(II.)

9639 FVE.2R/KS.OK. Kábel

1db.BSZVszig.6db.terelőlemez 72 100 72 100

9640 TBH.TS24 2db.szfb 12 400 12 400

9641 FVH.R/KS.L. +kábel (BSZV) 6db.szák. 37 200 37 200

9642 TBH.TS24 2db.szfb 12 400 12 400összesen 134 100 134 100TITÁSZ mintaterület: 10

9646 Otr.R(gép a vezeték alatt)


9647 TBH.TS24 2db.szfb 12 400 12 4009648 FBB.R.OK. Át van alakítva 0 09649 TBH.TS24 2db.szfb 12 400 12 4009650 TBE.TS24 3db.szfb 18 600 18 6009658 FBPE.TS24.L. 6db.szfb.3db.szák 109 350 109 3509662 TBH.ER20.p 2db.szfb.pótszál bontás 13 900 13 9009667 TBH.ER20. 2db.szfb. 12 400 12 4009668 TBH.ER20. 2db.szfb. 12 401 12 4019680 TBH.ER20. 2db.szfb. 12 402 12 402összesen 347 553 379 053TITÁSZ mintaterület 1-10 4 312 503 4 980 353

Documents

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS