37
1.A logopédia tárgya és feladatai. A logopédia empirikus formája már az ókorban létezett. Az ókori görögök különös figyelmet szenteltek a beszédkészség fejlesztésének, így érthető módon a beszédhibák javítása is fontos területet jelentett számukra. A „logopédia” kifejezést először Szókratész (436 – 338) használta, mint a beszédfejlesztést jelentő fogalmat. Plutarkhosz (384 – 322) műve volt a kor legátfogóbb írása a beszédhibákra vonatkozóan, beleértve Demosztenész dadogás tüneteinek és „terápiájának” bemutatását is. A tudományos logopédia megteremtője Hermann Gutzmann (1865 – 1922) volt, aki az orvosi egyetemen bevezette tantárgyként a beszédhibákra vonatkozó ismereteket. A későbbiekben a logopédia orvosi vagy pedagógiai jellegét illetően számtalan vita volt szakmai berkekben. E. Fröschels (1931) a foniátriával együtt az orvostudományok közé sorolta, míg Hvatcev (1954) a pedagógiai jellegét hangsúlyozta. A mai álláspont szerint a logopédia az az interdiszciplináris jellegű pszicho-pedagógiai tudományág, amely a beszédhibák megelőzésével és javításával kapcsolatos pszichológiai, szociológiai és orvosi vonatkozású sajátosságokat tanulmányozza. (M. Gutu, 1975). Olyan komplex tudományról van tehát szó, amely a beszédhibák kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával és korrekciójával foglalkozik és döntően gyakorlati jellegű. Feladatai : A beszéd fejlődésének és a beszédzavarok kialakulásának tanulmányozása az új tudományos kutatások eredményeit és a korszerű technikai eljárásokat igénybe véve ( CT, MRI, PET, stb.). A logopédiai diagnosztika fejlesztése (hitelesség, pontosság), hatékonyabb, megbízhatóbb vizsgálati eljárások kidolgozásával. A megelőzési (prevenciós) metodológiának a kor követelményeihez való igazítása (adaptálás) és hatékony felvilágosító munka megszervezése a szülők, pedagógusok és gyermekorvosok körében. A kialakult beszédhibák lehető legkorábbi kijavítása, és a személyiséget érintő másodlagos sérülések (dezadaptáció, tanulási nehézségek, krónikus szorongás, stb.) megelőzése a beszédhibás személy komplex nevelése által. 2. A logopédiai tevékenység szervezeti formái ( intézmények) Romániában logopédiai jellegű foglalkozások az egészségügyben, a tanügyi hálózatban és különböző alapítványi intézményekben léteznek. Egészségügyben a poliklinikák ambuláns logopédiai szolgáltatást biztosítanak speciális rendelőkben. 1

Logopédia tételek

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Logopédia tételek BBTE

Citation preview

1.A logopdia trgya s feladatai. A logopdia empirikus formja mr az korban ltezett. Az kori grgk klns figyelmet szenteltek a beszdkszsg fejlesztsnek, gy rthet mdon a beszdhibk javtsa is fontos terletet jelentett szmukra. A logopdia kifejezst elszr Szkratsz (436 338) hasznlta, mint a beszdfejlesztst jelent fogalmat. Plutarkhosz (384 322) mve volt a kor legtfogbb rsa a beszdhibkra vonatkozan, belertve Demosztensz dadogs tneteinek s terpijnak bemutatst is.

A tudomnyos logopdia megteremtje Hermann Gutzmann (1865 1922) volt, aki az orvosi egyetemen bevezette tantrgyknt a beszdhibkra vonatkoz ismereteket.

A ksbbiekben a logopdia orvosi vagy pedaggiai jellegt illeten szmtalan vita volt szakmai berkekben. E. Frschels (1931) a fonitrival egytt az orvostudomnyok kz sorolta, mg Hvatcev (1954) a pedaggiai jellegt hangslyozta.

A mai llspont szerint a logopdia az az interdiszciplinris jelleg pszicho-pedaggiai tudomnyg, amely a beszdhibk megelzsvel s javtsval kapcsolatos pszicholgiai, szociolgiai s orvosi vonatkozs sajtossgokat tanulmnyozza. (M. Gutu, 1975).

Olyan komplex tudomnyrl van teht sz, amely a beszdhibk kutatsval, megelzsvel, diagnosztikjval s korrekcijval foglalkozik s dnten gyakorlati jelleg.

Feladatai :

A beszd fejldsnek s a beszdzavarok kialakulsnak tanulmnyozsa az j tudomnyos kutatsok eredmnyeit s a korszer technikai eljrsokat ignybe vve ( CT, MRI, PET, stb.).

A logopdiai diagnosztika fejlesztse (hitelessg, pontossg), hatkonyabb, megbzhatbb vizsglati eljrsok kidolgozsval. A megelzsi (prevencis) metodolginak a kor kvetelmnyeihez val igaztsa (adaptls) s hatkony felvilgost munka megszervezse a szlk, pedaggusok s gyermekorvosok krben.

A kialakult beszdhibk lehet legkorbbi kijavtsa, s a szemlyisget rint msodlagos srlsek (dezadaptci, tanulsi nehzsgek, krnikus szorongs, stb.) megelzse a beszdhibs szemly komplex nevelse ltal.

2. A logopdiai tevkenysg szervezeti formi ( intzmnyek) Romniban logopdiai jelleg foglalkozsok az egszsggyben, a tangyi hlzatban s klnbz alaptvnyi intzmnyekben lteznek.

Egszsggyben a poliklinikk ambulns logopdiai szolgltatst biztostanak specilis rendelkben.

A leghatkonyabbaknak jelenleg az iskolakzi logopdiai rendelk bizonyulnak, amelyek kb. 1500 fs vods s kisiskols populcij krzeteket ltnak el logopdiai szempontbl. Ezekben a rendelkben szakkpzett szemlyzet ingyenes logopdiai vizsglatot, kezelst, utgondozst, felvilgost munkt s krnyezetterpit biztost. A terpia egynileg vagy csoportosan (max. 5-6 f) trtnik, heti 1-3 alkalommal. Ms orszgokban a logopdiai ambulancikon kvl lteznek specilis logopdiai intzetek is, pldul logopdiai vodk (slyos dadogk, megksett beszdfejldsek, vagy slyos ltalnos psze gyermekek szmra), logopdiai iskolk s integrlt logopdiai osztlyok (dadogk, slyos hadark, diszlexisok, diszgrfisok, diszkalkulisok szmra), valamint logopdiai intzetek (pl. Orszgos Beszdjavt Intzet Budapesten).3. A logopdus hatskre A logopdus (speech and language therapist) vizsglja, diagnosztizlja a beszdhibkat, kidolgozza az egynreszabott terpis terveket s megvalstja azokat, az illet szemlyek kommunikcis kpessgeit a lehet leghatkonyabb fejlesztve. A Royal College of Speech and Language Therapists honlapja szerint a logopdusi hatskr a kvetkez terletekre vonatkozik:

a) Csecsemk: 1. szopsi s nyelsi nehzsgek

b)Gyermekek: enyhe, kzepes s slyos tanulsi zavarok, fizikai alkalmatlansg, brmilyen okra (belertve az elhanyagoltsgot is) visszavezethet megksett beszdfejlds, sajtos beszdkpessg romls , hangkpzsi zavarok , hallsromls , szjpadhasadk dadogs/beszdfuencia zavarok ,autizmus/trsas interakci zavarai , diszlexia c) Felnttek: agyvrzs kvetkeztben bell nyelsi s/vagy kommunikcis zavarok

neurolgiai degeneratv betegsgek, mint pl. agyhrtya/vel gyullads, Parkinson kr, MS, dementia, stb. ,agytumor, ggerk (laryngectomit belertve) ,hangadsi zavarok ,tanulsi zavarok fizikai alkalmatlansg ,dadogs ,hallsgyengls (romls)

A logopdus hatkony tevkenysgnek szemlyi felttelei: hibtlan , tiszta kiejts ,j halls (abszolut s fonematikai) , artikulcis gyessg , j kommunikcis kszsg (verblis s non-verblis) ,normlis ritmusrzk ,pszicho-pedaggiai kszsgek ,fizikai s mentlis egszsg.

Ezeken kvl: nszablyozsi kpessg, motivltsg, szemlykzi hatkonysg, hatkony dntskpessg, emptia, kreativits, egyttmkdsi kpessg, stb.

4. A td s a lgzs .

Ahhoz, hogy kpesek legynk helyesen beszlni, beszdszerveink anatmiailag s mkdsbelileg (funkcionlisan) pek kell legyenek s egysges rendszerben, egymssal sszehangoltan kell ellssk specilis feladataikat.A td lettani feladatain kvl fontos szerepet jtszik a beszd megvalstsban, biztostva annak energiabzist. Az agyi lgzkzpont hatsra a lgzizmok (bordakzi izmok, rekeszizom, hasizmok) sszehzdnak vagy elernyednek s lehetv teszik a leveg be , illetve kiramlst a tdbe / bl. sszehasonltva az lettani lgzssel a beszdlgzsnek tbb sajtossgt krvonalazhatjuk :

Nem olyan egyenletes mint az lettani lgzs Energiaignyesebb, frasztbb, hiszen a mondand szveg fggvnyben hosszabb ideig kell a lgzizmokat mkdtetni

A belgzs s a kilgzs idtartama kztt eltrs jelentkezik, a kilgzs tlagban 5-8- szor hosszabb mint a belgzs.

A belgzs egyidben orron s szjon t trtnik, hogy gazdasgosabban, gyorsabban mehessen vgbe s a hangsly a kilgzsre tevdhessen.

A beszdlgzs tudatosan befolysolhat, irnythat

A beszdlgzs nem minden esetben trtnik zkkenmentesen, hanem elllhatnak bizonyos zavarok : kisgyerekeknl (7ves korig) gyakran inspircis (belgzses) beszdindtssal szembeslhetnk, a nylt orrhangzssg brmely formja esetn, a beszdszervek (lgzizmok, hangszalagok, stb.)bnulsos megbetegedsei kvetkeztben is srlhet a beszdlgzs, Nha a beszdlgzs zavart pszicholgiai tnyezk okozzk, pldul ers izgalom.

5. A gge szerepe

A gge feladata a beszd folyamatban, hogy rezgsbe hozza a tdbl kiraml levegt s ezt a rezgst a hangszalagok klnbz llsainak megfelelen mdostsa, vltoztatvn a hangsznt is. Anatmiailag 5 nagyobb, 4 kisebb porcbl, ggefedbl s hangszalagokbl tevdik ssze. A hangszalagok rugalmas izomnyalbok, amelyek kztt szles rs tallhat, a glottis. Ezen keresztl ramlik kifele a tdbl tvoz leveg. Hatfle helyzet lehet a hangszalagok s a kannaporcok helyzettl fggen: 1. Llegzllsban, 2. Fvlls 3. Zngellsban 4. Zrlls 5. H llsban 6. Suttoglls

A hangszalagok rendellenessgei (pl. kinvsek, csomk, bnulsok ) vagy tlerltetse diszfnit okozhatnak, ami a beszdhang erejnek, sznnek s minsgnek romlsban nyilvnulhat meg.

6. A nyelv szerepe

A nyelv a szjregben tallhat szervek kzl a legjelentsebb a hangkpzs szempontjbl. Nagyon mozgkony, s minden irnyban fut izmai rvn bonyolult mozgsokra kpes gy az egsz nyelvet, mint egyes rszeit tekintve. Vkony hrtyval, a nyelvfkkel kapcsoldik a szjfenkhez. Ha ez a hrtya le van nve, azaz rvidebb a kelletnl s a nyelv hegytl indul, megakadlyozza a nyelvemelst s a r, l, t, d, s, zs, cs hangok kpzst akadlyozhatja. Intenzv nyelvtorna vagy slyosabb esetben a nyelvfk felmetszse ajnlatos. A nyelv anatmiai rendellenessgei a szjtrhez viszonytott tl kicsi vagy tl nagy mret, illetve asszimetria, vagy cakkozott nyelvhegy. Legtbbszr azonban a nyelv nem megfelel mkdse s a helytelen nyelvmozgs beidegzdsek okoznak beszdhibkat. Nyelvtornval kezelhetek.

7.Az ajkak s a fogsor szerepeAz ajkak krkrs izmok, amelyek klnskppen a bilabilis (p, b, stb.) s a labio-dentlis (f, v) mssalhangzk, valamint bizonyos magnhangzk (o, , u, ) kpzsben jtszanak dnt szerepet, ezrt srls esetn fleg ezek a hangok torzulnak.

A fogak kzl a beszdben fleg a metszfogak s a szemfogak jtszanak szerepet, de bizonyos hangok kpzsben a zpfogak is kzremkdnek.

A fogak hinya vagy rendellenessgei (rendellenes fogsorlls, szablytalanul ntt fogak, nyitott haraps stb.) gyakran nmagukban is tipikus beszdhibkat okozhatnak. Ezek kzl a legjellemzbbek a fogkzi selypessg s az oldalhangzssg. Ha a nyelv s az ajkak mkdse megfelel, ellenslyozhatjk a fogak rendellenessgeibl add kpzsi nehzsgeket s p beszdet tehetnek lehetv.

8. A mssalhangzk sajtossgai s osztlyozsaA mssalhangzk gy jnnek ltre, hogy a ggbl kiraml zngs vagy zngtlen hangok akadlyokba (beszdszervek) tkznek a toldalkcs klnbz szintjein s a szjregben ezekhez a hangokhoz zrejek jrulnak. Ngyfle szempontrendszer szerint osztlyozhatak : a hangszalagok mkdse , a lgyszjpad llsa, a kpzs mdja s a kpzs helye szerint.

A hangszalagok mkdse alapjn lehetnek zngtlen (p, t, k, f, sz, s, c, cs, ty, h ) s zngs (b, d, g, v, z, zs, j, dz, dzs, gy, m, n, ny, r, l.) mssalhangzk.

A lgy szjpad llsa szerint nazlis, orrhangzs (m, n, ny) s orlis, szjhangok ( a felsorolt hrom mssalhangzt kivve az sszes tbbi) klnbztethetk meg.

A kpzs helye szerint a kvetkez csoportokat emlthetjk :

ajakhangok (bilabilisak) b, p, m,

ajakfogmederhangok (labiodentlisak) v, f.

Fogmederhangok (alveolrisak) d, t, z, sz, dz, c, r, l, n

Fogmeder mgtti hangok (prepalatlisak) zs, s, dzs, cs.

Fogmeder szjpadhangok ..gy, ty, ny

Szjpadhangok (palatlisok) g, k, j.

Torokhang ..h

A kpzs mdja szerint lehetnek : Zrhangok (explosivk) akkor keletkeznek, mikor a toldalkcsben teljes akadly miatt a kiraml leveg felgylik, majd a zr pattint hang ksretben felbomlik. Ide tartoznak : b, p, d, t, g, k, m, n, ny

Rshangok esetn a szjregben a szembenll beszdszervek kztt szk rs keletkezik, ezen tvozik folyamatosan a leveg. Rshangok : v, f, z, sz, zs, s, j, h

Zrrshangok kpzsekor elszr zr keletkezik, majd rss vltozik. Ide sorolhatak :c, dz, cs, dzs, gy, ty,

Perghang ejtsekor a nyelv els fele lazn a fels fogmederhez tmaszkodik, s a kiraml leveg megprgeti. Egy ilyen hangunk van, az r.

Ktrs (folykony) hang esetn a nyelvhegy tmaszt alkot a fels fognnyel, ktoldalt rs keletkezik a kiraml leveg szmra. Ilyen hang a l.

9. A beszdelsajtts folyamata szletstl 6 hnapos korigA beszd fejldse egsz letnkn keresztl vgbemen folyamat, de legintenzvebb, alapoz peridusa iskolskor kezdetig lezajlik. A knnyebb tlthatsg cljbl kronolgiai sorrendben mutatjuk be a beszdmagatarts szakaszonknti meghatroz sajtossgait :

1. jszlttkor (0 6 ht)

- Szndkossg nlkli hangjelzsek (legtbbszr srs) az llapotok jelzsre, kifejezsre.

- A hangjelzsek ltalban globlis reakci (rugdalzs, izomfeszls vltozsok) velejrjaknt jelentkeznek

- Artikulcis szempontbl leginkbb az a, , e, o hangok dominlnak

Ltezik egy preferencia az emberi beszdhangok s sajtosan az anya beszde (hangja, beszdtartalma) irnt, ami a mhen belli fejlds sorn elraktrozott akusztikus emlknyomokkal magyarzhat (P. G. Hepper, 1996)

2. 6 ht 3 hnap A srs s a hangads vltozatosabb mintzata, a klnbz llapotoknak megfelelen (a j kzrzetet lgyabb hangvtel fonci jellemzi )

3.3 hnap 6 hnap - Megjelenik a ggicsls, jtk a sajt hanggal (szenzoromotoros manipulci a hangads tekintetben). J kzrzet, oldott llapot jellemzi.

- A sajt hang s a hangkpz mozgsok kztti asszocici kezdetei. Ennek kvetkeztben elkezdi utnozni sajt hangjait.

Kb. 200 fle hangot produkl (cuppogs, gurgulzs, szrcsgs stb. formjban). Ezek az shangok (Kainz), amelyek az sszes emberi nyelvben elfordul hangok trt jelentik.

-Megjelenik a ksznt hang, mint rmt kifejez kommunikcis eszkz. Ekkor mg a ltterben felbukkan idegen szemlyeknek is produklja

A hangkpz szervek vizulis mozgsmintinak rgztse (tekintet sszpontostsa a felnttek szjmozgsaira) 10. A beszd fejldse 24 hnapos korig.

- 6 s 9 hnapos kor kztt megjelenik a gagyogs. Az shangok kzl a krnyezetbl megerstst nem nyert hangok kimaradnak, a megmaradtakat (az anyanyelv hangjai) duplzva, vagy kombincikban ismtelgeti, gyakorolja(pl. b-b-b, te-te-te ) - jelentkeznek az utnzs els formi, cirkulris reakci formjban, vagyis nmagt egy msik szemly kzvettsvel (felntt) utnozza.

- 9 s 12 hnapos kor kztt megvalsul az tmenet a gagyogsrl a beszdre

- kommunikcis jtk gyannt szndkosan utnoz az anyanyelv hangjaibl ll hangkomplexumokat (echollia)

- kpes utnozni egyms utn az ellenttes nyelvlls magnhangzkat (pl. ), - tisztbban ejti az ell kpzett mssalhangzkat (pl. p, b, t, d, m, stb.)

12 s 18 hnap kztt megkezddik az els szavak hasznlata, ltalban a kvetkez tipikus hibkkal : a kiejtett sz nem hasonlt az eredeti szra (pl. lgy=szasza), a sztveket, sztredkeket ejt, ltalban az els sztagot (pl. papucs=pa) , sztorztsok (pl. gomba=bumba)

- a peridus vgre a szkincs elrheti a 100 szt.

18s 24 hnapos kor kztt megjelennek a kt szbl ll mondatok, amelyekre a kvetkez sajtossgok jellemzek

-nyelvtanilag nem helyesek, de informciban gazdagabbak mint a holofrzisok

-legtbbszr alanybl s lltmnybl tevdnek ssze (pl. Baba el), ktszavak nincsenek.

- a szkincs 24 hnapos korban elrheti a 300 szt.

11. A beszd fejldse 2ves kortl 6ves korig 24 s 36 hnapos kor kztt fokozatosan megjelennek a hrom s tbb szbl ll mondatok, kezdetben a kvetkez sajtossgokkal : A mondatok ragozatlan szavakbl llnak

A szavak sorrendje rzelmileg meghatrozott A beszdben hasznlt szavak egykt sztagak

3 ves kortl megjelennek az alrendelt mondatok, ami a gondolkods fejldsben is jelents lloms. A mondatok nyelvtanilag helyesebbek, mint korbban. A gyermekek rreznek a nyelvtani szablyokra, de sokszor helytelenl ltalnostjk ezeket s analgit hasznlva j szavakat alkot (Pl. A nuszi ft eszik Ez a alma enm, az a alma tiem, ). nllsodsi trekvseik kvetkeztben (dackorszak) elkezdik hasznlni az n szt (eddig leginkbb harmadik szemlyben beszltek nmagukrl) Elkezddik a Mirt ? korszak, mint a tudsvgy s a kapcsolatteremtsi vgy kifejezdse. Szkincsk kb. 1000-1100 szbl ll.

Ngy s hat ves kor kztt egyre bvebb vlik a szkincs, elrvn a 3500 3700 szt. A nyelvtani szablyok hasznlata tkletesedik(de mg gyakoriak a hibk), a kiejts szempontjbl pedig hatves korra mr minden hangot kpesek helyesen artikullni. 12. A beszdhibk szervi okai

Tbbfle kategriba sorolhat szervi okok ismeretesek. Lehetnek kzpontiak (pl. agysrlsek, agytumorok) s perifrikusak (pl. szjpadhasadk, nyelvfkrvidls,stb.), de az rintett analiztornak megfelen verblis-hallsiak, (impresszv vagy szenzorilis) s verbo-motorosak (expresszv vagy motoros). Megklnbztethetnk velnk szletett s szerzett etiolgiai tnyezket is, aszerint, hogy a patogn tnyez mikor fejtette ki hatst.

A kzponti okok kztt vannak olyanok, amelyek a terhessg ideje alatt idzik el a ksbbi beszdhibt. Ide sorolhatjuk az anyt s magzatt rt mindenfajta erszakot(tsek, sikertelen abortusz, stb.), amelyek agysrlseket okozhatnak, a mrgezseket (mrgez anyagok, bizonyos gygyszerek, kbtszerek), a fertzseket (toxoplasmzis, rzsahiml, stb.), a radioaktv sugrzst, a szlk RH sszefrhetetlensgt. A perinatlis (szls kzbeni) kzponti okok kz tartoznak az elhzd, nehz szls kvetkeztben bell agyvrzs, hipoxia, valamint az orvosi eszkzk ltal okozott srlsek (forceps). Szlets utn az agyi keringsi zavarok (bevrzs, trombzis, emblia), klnbz fertz betegsgek (agyhrtya /agyvel gyullads), korai, magas lzzal s konvulzikkal trsul virzisok s balesetek (essek, mrgezsekstb) okozhatjk a beszdkzpont srlst.

A perifrikus okok is kialakulhatnak a mhen belli rendellenes fejlds eredmnyekppen (pl. vitaminhiny, szifilisz, mrgezsek, mechanikai srlsek), ami szjpadhasadkot, mikro/makroglosszit, florrggszeti rendellenessgeket idzhet el.

A szlets utn hat etiolgiai tnyezk kz sorolhatjuk a nyitott szjjal alvst (ajakizom fejletlensget, kzpflgyulladst, hallszavarokat okoz), ujjszopst, cumizst (fogazat s nyelv deformldst okozza), a higiniai elhanyagoltsgot (szjregi fertzsek, kzpflgyulladsok) s a baleseteket (ajak, nyelv, fogazat srlsei). 13. A beszdhibk funkcionlis okaiSok esetben a beszdhibk htterben nem fedezhet fel semmifle szervi elvltozs( legalbbis a mai technikai felszerelsekkel mg nem.). Ilyenkor felttelezhet, hogy a sekentsi/gtlsi folyamatok neurodinamikjban, az agykrgi neuronok anyagcserjben, vagy a neurotranszmitterek szintjn alakulnak ki rendellenessgek. A funkcionlis zavarok a beszdszervek hinyos vagy hibs motorikjban, sszrendezettsgi zavaraiban s a fonematikus halls nem megfelel mkdsben nyilvnulnak meg. Ezekben az esetekben a beszdhibs szemly beszdszervei gyetlenek vagy/s nehezen tudja egymstl megklnbztetni a beszdhangokat (fleg az egymshoz hasonlakat, mint pl. s-zs, j-l, gy-ty).

Tbb vizsglat bizonytja, hogy a beszdhibk bizonyos fajtinl rkltt hajlam fedezhet fel a csaldban s ez fleg funkcionlis tnyezkkel kapcsolatos. Ide tartoznak a ritmuszavarok (dadogs, hadars), valamint a megksett beszdfejlds s a diszlexia .

14. A beszdhibk pszicholgiai s pszichoszocilis okai Elfordul, hogy a beszdhibt az ltalnos rtelmi fejlds elmaradsra lehet visszavezetni. A kognitv kpessgek (verblis s vizulis memria, figyelem gondolkods), valamint a motorikus funkcik fejldsi lemaradsa legtbbszr a pszesg slyosabb formit vagy diszlexit okozhat. Ms tpus pszichogn oknak szmt az ers szorongs, negatv nkp, nbizalomhiny, ami nemegyszer okozja, fenntart tnyezje s msodlagos kvetkezmnye is a dadogsnak.

Pszichoszocilis okok Gyakori eset, hogy a logopdiai vizsglat nem mutat ki szervi vagy funkcionlis okot. Ilyenkor az anamnzis adatok vagy a szocilis krnyezet megfigyelse elvezethetnek a valdi, pszichoszocilis eredet okok feltrshoz. Ide tartoznak: Verblis elhanyagols (kevs a kzvetlen verblis kommunikci a gyermekkel)

A szlk helytelen beszdmodellje (hadar, selypt, pontatlanul fejezi ki magt, nyelvek keverkt hasznlja) A gyermek beszdhibjnak pozitv rtkelse (olyan aranyos)

Perfekcionizmus, tlzott szli elvrsok (dadogst, beszdflelmet, szelektv muthizmust okozhat) Pszichikai abzus (brutalits, megflemlts) Tbbnyelvsg (fleg zsenge letkorban) Balkezesek erszakos tszoktatsa (diszgrfit, dadogst okozhat) 15.Logopdiai prevenci: A logopdusok hatskrbe tartozik, hogy szlknek, nevelknek felvilgost eladsokat tartson, szrlapokat ksztsen s a mdia minden eszkzt felhasznlva npszerstse a beszdhibk megelzst szolgl nevelsi-higiniai eljrsokat. Egyszerbb, hatkonyabb s olcsbb megelzni a beszdhibk kialakulst, mint logopdiai terpival orvosolni a mr kialakult nyelvi zavart.

Az elsdleges megelzs lnyege a mikroszocilis krnyezet megfelel magatartsa, kezdve a terhessg alatti egszsges letmdtl, a csecsem megfelel higiniai s pszicholgiai elltstl az optimlis verblis ingermennyisg s minsg biztostsig, s a megfelel rzelmi, valamint kognitv nevelsi felttelek biztostsig. Hasselman M.(2001) nmet logopdus ezzel kapcsolatban. a kvetkezket tancsolja a szlknek:

beszljenek kzvetlenl gyermekkhz mr egszen kicsi kortl kezdve

nzzenek a gyermek szembe, amikor hozz beszlnek

beszljenek rtheten s lassan a gyermekhez

nevezzk meg a dolgokat

magyarzzanak a gyermek szmra rthet szavakkal

jtsszanak a nyelvvel s a beszddel (kiszmolsok, mondkk, nekek)

biztostsk a rgst gyermekeik szmra (pl. ne vgjk le a kenyr hjt, rgztassk)

ne terheljk a gyereket flsleges szradattal

legyen idejk meghallgatni gyermekket

teremtsenek lehetsget beszlgetsre

A logopdiai prevenci hatskrbe tartozik az a tevkenysg is, amelyet a logopdus a beszdhibk (vagy sajtosan az egyik beszdhiba) szemponjbl veszlyeztetett gyermekekkel vgez ltalban egyniestett clirnyos program szerint. A logopdiai vizsglatok kiszrik pl. a diszlexia, diszgrfia, diszkalkulia veszlyeztetett vods gyermekeket, akik az alkalmazott prevencis programok ltal felzrkztathatak trsaikhoz s legtbbszr kpesek lesznek kellkppen megfelelni az iskolai kvetelmnyeknek. 16. A beszdhibk osztlyozsaA szakirodalomban elfordul etiolgiai, lingvisztikai, morfolgiai s tnettani osztlyozsokat szintetizlva Gutu M.(1975) egy tfog, tbb szempontot (anatmiai-mkdsi szempont, a srlt lingvisztikai struktra, a beszdhiba megjelensnek idpontja, pszicholgiai szempont) figyelembe vev logopdiai osztlyozst dolgozott ki. Ez a kvetkez beszdhiba kategrikat klnti el :

I. Kiejtsi zavarok Pszesg (Diszllia) : motorikus s szenzorilis organikus (szervi) s funkcionlis (mkdsi)

Orrhangzssg (a perifrikus organikus pszesg egyik sajtos formja)

organikus s funkcionlis nylt s zrt Disarhtria (legtbbszr slyos beszdhiba, amely az idegplyk srlse kvetkeztben jn ltre). Tbbfle szempontrendszer szerinti tbbfle osztlyozsa ismeretes. II. Ritmuszavarok : Hadars Lass, vontatott beszd (bradillia) Dadogs elsdleges s msodlagos klnusos, klono-tnusos, tono-klnusos s tnusos Szelektv mutizmus

III. Hangkpzsi zavarok : Afnia diszfnia (kzponti vagy perifrikus, organikus vagy funkcionlis meghatrozottsg hangszalag-mkdsi rendellenessgek)

Fonasztnia (a hangszalagok tlerltetse, szakmai rtalom okozza

IV. Az rott beszd zavarai : Alexia diszlexia (olvassi nehzsgekben megnyilvnul rszkpessg zavar)

Agrfia diszgrfia (rsi, helyesrsi rendellenessgekben megnyilvnul rszkpessg zavar)

Akalkulia diszkalkulia (szmolsi nehzsgekben megnyilvnul rszkpessg zavar)

V. ltalnos, tbbszrs (polimorf) beszdzavarok : Megksett beszdfejlds Fejldsi diszfzia (idszakos, enyhbb vagy slyosabb beszdfejldsi elmarads)

Afzia (rszleges vagy teljes beszdkpessg veszts)

17. Lateralits s mozgsvizsglat a logopdiban Mozgskszsg vizsglata:

ltalnos mozgskoordinci (jrs, kabt levets, szkre ls stb.)

nagymozgsok vizsglata (szalads, lpcsjrs stb.)

finommozgsok vizsglata (kzgyessg, ceruzafogs, ollval vgs, apr trgyak manipullsa stb.)

vizuo-motoros koordinci vizsglata (Bender, Frostig, puzzle jtkok)

az Oseretzky teszt egyenslyra, kzmozgs gyorsasgra, kz-lb koordincira vonatkoz prbi

apraxia vizsglat (szndkos kifejez mozgsok, egyszer trgyak manipullsa)

Lateralits vizsglata

- laterlis dominanciavizsglat szemekre vonatkozan (paprhengeren tnzs, kaleidoszkpba nzs)

- laterlis dominanciavizsglat kezekre vonatkozlag (clbadobs, gyngyfzs, kalapls, ollval vgs, lees trgy elkapsa, Liebermann Lucy 8 prbja)

- laterlis dominanciavizsglat lbakra vonatkozlag (szkre lps, focizs, nadrgba lps, szappanbubork eltapossa).

- Harris teszt

18. A halls, a hallsi figyelem s a hallsi differencilkpessg vizsglata Halls psgnek vizsglata (hallscskkensre utal jelek megfigyelse, pl. a logopdus szjnak tlzott figyelse, flrehallsok, gyakori visszakrdezsek stb.)

Ha a 6 mterrl kiadott suttog hangot ismtelni tudja, nincs hallscskkens

Ha csak 4-6 m-rl kiadott hangokat tudja elismtelni, enyhn nagyothall

Ha csak az 1-4 m-rl kiadott suttog hangokat tudja megismtelni, kzpslyos hallscskkens felttelezhet

Ha csak az 1 m-en bell suttogott hangokat tudja megismtelni, slyos hallssrlsre gondolhatunk

A suttogott szavak tartalmazzanak zrhangokat, magnhangzkat, rshangokat (sz elejn, kzepn s vgn). Pl. kett, pipa, fekete, szoknya, salta, Vali, Zita, cip, meszel, mack, visz, magas, hz

Hallsi figyelem s hallsi differencils vizsglata: kicsiknl (3-4 vesek) a logopdus ltal klnbz eszkzkkel produklt hangok ismtlse vagy azonostsa -nagyobb gyermekeknl (5-6 vesek) a beszdhangokra is kiterjed ez a vizsglat (oppozcis szavakat brzol kpek segtsgvel trtnik s zngs-zngtlen, valamint fonematikailag klnbz s egymshoz hasonl hangokra vonatkozik, pl. p-b, f-v, u-, s-sz, sz-t, stb.) fonematikai analzis-szintzis vizsglata 5- 6 vesnl nagyobb gyermekeknl (milyen hangot hall a sz elejn, vgn, van-e egy bizonyos hang a szban, stb.) 19.A beszdmegrts s beszdhasznlat vizsglata Beszdmegrts (egyszer utastsok vgrehajtsa a rendelkezsre ll trgyakkal)

Szkincs vizsglat (trgykpek megnevezse)

Fogalomalkots vizsglata

Relcis viszonyok megrtsnek s hasznlatnak vizsglata

20. Az organikus pszesg meghatrozsa s osztlyozsaAz artikulcis hibk kzl s az ssz beszdhibk kzl a legelterjedtebb.(a gyermekeknl s a felntteknl is. ) Az ssz beszdhibk 74,5 %- t teszi ki. vodskorban mg gyakoribb, s ltalban tbb hangot rint. Beiskolzskor cskken az arnya, harmadik osztlyban stabilizldik a pszk szma.

Ms elnevezsek : Dyslalia (dis nehz, lalein beszd, grgl) ,psellizmus, selypessgMeghatrozsa: a beszd tisztasgnak olyan zavara, melyre jellemz az adott nyelvkzssg artikulcis normitl (tjnyelv, irodalmi nyelv) val kvetkezetes eltrs.

Osztlyozsa: Perifris: -labialis (ajak rendellenessgek srlsek, mtti hegek, bnulsok, fejldsi rendellenessgek - esetn). Fleg az ajakhangok, s a rshangok rintettek.

-dentalis (fogak rendellenessgei esetn). Leggyakrabban a fogllomnyi s fogsorzrdsi rendellenessgek jrulhatnak hozz a pszesg kialakulshoz(fogak kzti hzagok, fogak dlse, nylt haraps, mly haraps, l haraps, kereszt haraps, prognatizmus, prognia) A labiodentlis hangokat rintheti s a fogkzisget, valamint az oldalhangzssgot favorizlhatja

-lingualis (nyelv rendellenessgek mikroglossia, makroglossia, bnulsok, srlsek, lentt nyelvfk esetn). Fleg az R, L, T, D, hangokat s az S, SZ csoport hangjainak helytelen artikullst befolysolhatja.

-palatalis, nazopalatalis s nazlis pszesg esetn orrhangzssgrl van sz, amit specilis tnetei s terpis eljrsai miatt kln beszdhibaknt kezel a szakirodalom.

21. A funkcionlis pszesg meghatrozsa s etiolgija

Fleg fonematikai halls (rzkelsi) s mozgskoordincis (motorikus) nehzsgek esetn alakul ki. A pszesgek 60-80 % -a ebbe a kategriba sorolhat. Tnetei 4-6

Megksett beszdfejlds veleszletett beszdgyengesg kvetkeztben (Seeman, Luschinger), ami genetikai hajlamknt fleg frfigon rklhet.

Motoros koordinci zavarai (a pyramidlis s extrapyramidlis plyk mkdsi zavarai ) s az izomtnus, a mozgsritmus rendellenessgei

Lateralits zavarok (Gutzman), amelyek azonban nem egyrtelmek

Hallszavarok, amelyek nem annyira az abszolut, mint a beszdhallsra (fonematikai differencilkpessg), a hallsi memrira s a hallsi figyelemre vonatkoznak. G. Arnold adatai szerint a pszk kztt nagyobb az amuzikalits arnya.

A taktilis s a kinesztetikus rzkels zavarai, de a kutatsok nem igazoltk egyrtelmen

A lts zavarai s a pszesg kztti sszefggseket is csak bizonyos szerzk emltik

Anatmiai kismrtk eltrsek (mint a norml varinsai) klnbz kombincikban hozzjrulhatnak a pszesg kialakulshoz.

Ms szomatikus eltrsek, mint pl. slyos szomatikus megbetegedsek

Intelligencia szempontjbl az alacsony rtelmi kpessgek kztt sokkal nagyobb a pszk arnya. Nluk lassabb az artikulci fejldse, kisebb az akusztikus memria terjedelme s gyengbb a hallsi differencilkpessg.

22. A pszesg osztlyozsa kiterjeds s beszdhibs tudatossgi szintje szerintKiterjeds szerint:

teljes (univerzlis), ami kb. 10-12 hangot fog t. Ide tartoznak a hottentotizmus (amikor a legtbb mssalhangz helyett T, H, N vagy TY hangot ejt), agramatizmusok, akatafzia (szavak helytelen kapcsolsa, mondat helyett sz).

rszleges (parcilis), ami lehet monomorf (egyazon artikulcis csoporthoz tartoz hangok, pl.sz, z.), vagy polimorf (tbbfle artikulcis csoporthoz tartoz hangok, pl. s, r, v) hang pszesg csak egyes hangokra vonatkozik

sztag pszesg izolltan helyesen ejtett hangok kombinciban helytelen ejtse, sztag felcserls (pl. fekete helyett feteke)

A beszdhiba tudatossgi szintje szerint (Schilling felosztsa)

Szenzoros, amikor a beszdhibs gyermek nem rendelkezik a hang akusztikus kpvel, rossz a hallsi diferencils, nem ismeri fel a helytelen artikullst

Kondicionlt, amikor ms szemlynl szleli az artikulcis hibt, az akusztikus kp tudatos, de csak rszben mert sajt maga hibit nem veszi szre Motoros, amikor azonostja a helytelen artikulcit msnl is, magnl is, de motoros diszfunkcii miatt nem kpes a helyes ejtst produklni 23, 24, 25, 26. A fogkzi SZ,Z,C terpija, a pararotacizmus (R helyett j), a paraszigmatizmus( s helyett Sz, Cs helyett s) terpija A pszesg terpijnak ngy szakasza van:

1. Elkszt szakasz: - a. Mozgsfejleszts, ami ltalnos mozgskoordincit fejleszt gyakorlatokat, lgzsgyakorlatokat s a beszdszervek (nyelv, ajkak, lgyszjpad, hangszalagok) mozgsgyestst szolgl gyakorlatokat foglal magba.

- b. Hallsfejleszts, ami fleg a hallsdifferencilsra vonatkozik. Hangokhoz kapcsolhat kpek, valamint tkr segtsgvel, progresszven 2. A helyes artikulci kialaktsa - a. Indirekt mdszer fleg a kisebb gyermekeknl (4 4,5 veseknl) alkalmazand. Hangutnzkra, szitucis s szerepjtkokra, bbozsra tmaszkodik.

- b. A direkt mdszert nagyobb gyermekeknl alkalmazzk. A beszdszervek pontos belltst jelenti, ami kicsiknl tlzottan megerltet s fradsgot, valamint a beszdszervek izmainak tlgrcsssgt okozhatja.

Tkr eltt vgzend, akkor, amikor mr megfelel a beszdszervek mozgskoordincija s a hallsi differencil kpessg.

Elszr a jl lthat, zngtlen hangok javtst vgezzk, de esetenknt, az egyni sajtossgok figyelembevtelvel a hatkonyabb terpia rdekben ez a sorrend megvltoztathat (pl. ha a gyermek knnyebben artikullja a Z hangot, akkor ennek a kijavtsa megelzi a SZ hangt)

A leggyakrabban hasznlt szrmaztatsok:

- D, T, DZ, SZ, L, I-bl az R hang

- , D, N-bl a L hang

- T, F, N, H, C, -bl a SZ hang

- T, Sz, R, C-bl a S hang

- TS-bl CS hang - A zngs hangok zngtlen prjukbl szrmaztathatak (pl. SZ-bl Z, S-bl ZS, stb)

3. Az j hang rgztse Az j hang rgztse elszr sztagokban trtnik., fokozatosan, a knnyebben ejthet kombinciktl a nehezebbekig (pl. a SZ hangot elbb az I, , hangokhoz kapcsoljuk, az , -val trtn kapcsolsokat a vgre hagyva). ltalban elbb a direkt kapcsolsok ajnlatosak (ell az j hang, utna a magnhangz, pl. SZI), de vannak gyermekek akiknl az indirekt sztagok (pl. ISZ) knnyebben artikulldnak. A hangkapcsolsok els fzisban ajnlatos a magnhangz s az j hang kz sznetet kelni (pl. SZ.....sznet...., , ..stb.). A kzps pozcij sztagok (pl. I...sznet...SZI, majd ISZI) ejtse utn a rgzts szavakban folytatdik, az elbbiekben ismertetett alapelvek szerint (j hang sz elejn, vgn, kzepn, mssalhangzs kombincikban). A helyesen ejtett szavakat mondatokba foglaljuk.

4.Az j hang automatizlsa Az automatizls egyik ktelez alszakasza parallik esetben az j hang artikulcis (kiejtsbeli), motoros differencilsa a rgi helytelenl kpzett vagy felcserlt hangtl. Elbb sztagokban, majd szavakban (paronimk), s vgl mondatokban valstand meg ( pl. SZI-SI, SZR-SR, SndiSZn, stb.).

A megfelel automatizls felttele a kvetkezetessg, a fokozatossg s a vltozatossg.

27. A MEGKSETT BESZDFEJLDS A szakirodalomban sokfle elnevezsvel tallkozhatunk, pl. alalia prolongata, fejldses afzia, congenitlis afzia. Romn nyelven az alaliekifejezs hasznlatos

Meghatrozs: Megksett beszdfejlds akkor ll fenn, ha egy gyermek mg nem beszl amikor meghaladta a 3 ves kort, s nem rtelmi fogyatkos, kizrhat a nagyothalls, valamint a hallnmasg.

Szakirodalmi forrsok szerint a megksett beszdfejlds gyermekek kztt sok a j matematikai kpessg, a balkezes s a ksbben hadar-dadog.

Osztlyozs: Seeman a megksett beszdfejlds 10 klnbz formjt klntette el, de ezek kzl csupn 5 felel meg a fent ismertett meghatrozsnak.

1. Egyszer megksett beszdfejlds Akkor ll fenn, ha a gyermek 3 vesen mg nem beszl, vagy nagyon szegnyes a szkincse s ezt sem szomatikus, sem lelki okok nem indokoljk. 2.Beszdszervek rendellenessge miatti megksett beszdfejlds - Bizonyos beszdszervi rendellenessgek (pl. makroglosszia, nyelvbnuls, orrmandula, lentt nyelvfk) ksleltethetik a beszd fejldst, de inkbb kombinciikban, mintsem nmagukban okoznak megksett beszdfejldst.

3. Krnyezeti elhanyagoltsg miatti megksett beszdfejlds - Szmtalan ksrlet s szakmai tapasztalat bizonytja, hogy a gyermekek beszdfejldsben alapvet szerepe van a szocilis ingereknek. Ha a gyermek krnyezete nem biztostja a megfelel rzelmi biztonsgot s elegend verblis ingert, a beszd fejldse nagyon lelassulhat.

4. Slyos testi asztnia kvetkeztben ltrejtt megksett beszdfejlds - Seeman emltst tesz olyan gyermekekrl, akik kis sllyal szlettek, blmkdsi zavarokkal kszkdnek, motoros idegplyik megksve mielinizldtak s beszdfejldsk ezeknek a tnyezknek a hatsra jelents elmaradst mutat korukhoz viszonytva.

5. Alkatilag meghatrozott megksett beszdfejlds - A megksett beszdfejlds bizonyos esetekben rkletes hajlam s ms tnyezk kombinldsnak eredmnye. A hajlam genercikon t rkldhet, leginkbb frfigon. Szlsi srlsek, megksett mielinizci, enyhe nagyothalls s fertz betegsgek slyosbthatjk megnyilvnulst.

Tnetei: -csecsemkorban kevesebb a gagyogs s sivrabb, egyhangbb mint a tbbi gyermek

-nem reaglnak elg lnken a krnyezet hangjaira

-a beszd fejlds lass ritmus, a szkincs nem bvl megfelelen

-sokig szcsonkts , vagy hangutnzkban val beszd a jellemz

-makacs, tarts pszesg

-agrammatizmusok, diszgrammatizmusok jellemzik a mondatszerkesztst (szrend zavarai, ragok , kpzk helytelen hasznlata)

-amuzikalits

28. A megksett beszdfejlds beszdterpija

A pontos diagnzis s az egyni sajtossgok ismeretben kellen rugalmas egyni kezelsi tervet ajnlatos kidolgozni minden megksett beszdfejlds gyermek szmra.

A hatkony terpia megfelel arnyban kombinlja az egyni s csoportos foglalkozsokat s bevonja a csaldot is. A tlignyes, agresszv, vagy tlv anyk kevsb alkalmasak a terpia otthoni rsznek megvalstsra.

Fontos, hogy ne erltessk a beszdet, inkbb alaktsuk ki a beszdkedvet. A kiejtst nem szabad korriglni a terpia els szakaszban.

Shilling szerint elszr pontosan meg kell llaptani, hogy a gyermek a beszdfejlds melyik fokn ll s csak ennek figyelembe vtelvel lehet hatkony terpis kezelst megvalstani. A lehetsges fejldsi fokok: izollt hangok ejtse akusztikai figyelem nlkl, sztag lncok ejtse akusztikai figyelem nlkl, izollt hangok s sszefgg hangsorok ejtse akusztikus figyelemmel (nutnzs), hangok s hangsorok ejtse utnzssal (kls s bels akusztikai figyelem). Ha pl. az nutnzs fzisban van a gyermek, a logopdusnak nem szabad utnzst kvetelnie, hanem fel kell erstenie a gyermek hangkpzst ksr mozgsrmt. n- sztnzs szerepet jtszhat , ha a terpiban felerstjk, visszajelezzk, reprodukljuk a gyermek ltal kiadott hangokat. Ebben a fzisban fontos a lts, a szjrlolvass s a tbbi rzkszerv bevonsa is.

A terpia hrom irnyt kvet:

a beszdmegrts fejlesztse (passzv szkincs bvtse)

a beszd beindulshoz szksges ltalnos kpessgek kialaktsa (kommunikcira val trekvs, kontaktusfelvtel, hangdifferencils, ritmusrzk stb)

a beszdszervek mozgsnak megfigyelse s egyszer mozgsok jtkos gyakorlsa Ha a gyermek eljut az utnzs fzisba, a terpiban sikeresen alkalmazhatak a pszesg javtsra hasznlt mdszerek s eszkzk specilisan adaptlt formi.

29. Az nylt orrhangzssg formi s tnetei

Az orrhangzs beszd formi: 1.) A nylt orrhangzssg (hiperrinollia) akkor keletkezik, amikor az orrreg fel vezet t nem zrdik el megfelelen az orlis hangok ejtsekor.

ltalnos tnetei:

- kpzsi zavarok, melyek az orlis hangok elmosdottsgban , helyettestsben s kihagysban nyilvnulhatnak meg

- hangszn vltozsok jellemzek, rinophnis, magas tonalits hangkpzs

- a beszd ritmusa megvltozik, a tlzott levegfelhasznls miatti gyakoribb belgzsek miatt Etiolgiai szempontbl organikus s funkcionlis nylt orrhangzssgrl beszlnk. Az organikus formk veleszletett(szjpadhasadk, submucosus szjpadhasadk, lgyszjpad rvidls) vagy szerzett (srlsek, hegek, bnulsok) okokra vezethetk vissza.

1.A szjpadhasadk (Palatolalia) okozza a legtbb organikus nylt orrhangzssgot. Oka a terhessg 7 10 hetben keletkez fejldsi zavara a mesenchyma szintjn. Sok szerz vli gy, hogy a szjpadhasadk egy olyan rendszerbetegsg tnete, amelyben tbb rezonl reg(pl. a gge), a kls s bels fl, valamint a vesztibulris rendszer is srltek. A szjpadhasadk ltrejhet a kemny szjpad, a lgy szjpad , vagy

A beszd szintjn megnyilvnul tnetek:

-megksett beszdfejlds

-gazdasgtalan levegbeoszts miatti ritmuszavarok (fokozott temp)

-elmosdott, hatrozatlan hangtpusok

2.Submucosus szjpadhasadk esetn a kemny szjpad hts rszn k alak csonthiny van, ami fltt az orr s a szj nylkahrtyja egymsra borul. Kkes-szrks szn, ttetsz, behzdott, tapintsra felismerhet rsz .

Tnetei (Perello szerint):

- tkezsi nehzsgek

- fogrendellenessgek(fleg a metszfogak szintjn)

- ugyanolyan artikulcis zavarok, mint a szjpadhasadk esetben

3.A lgyszjpad rvidls lehet veleszletett, vagy szerzett (pl. mtti heg vagy srls kvetkeztben ltrejtt bnuls). A normlis 2/1 arny a kemny s lgyszjpad kztt 3/1 vagy 4/1 arnny vltozik A lgyszjpad mozgkonysga normlis, de a rvidls miatt nem zrdik megfelelen az

Funkcionlis nylt orrhangzssg is elfordul, br gyakorisgban elmarad az organikus formkhoz viszonytva. A lgyszjpad anatmiailag megfelel, de mkdse renyhe, ezrt artikulcis zavarok jnnek ltre.

30. Az orrhangzssg vizsglata s tneteiA pontos diagnzis meghatrozsa rdekben orvosi, pszicholgusi s logopdusi vizsglatra van szksg. Logopdiai szempontbl fontosak az anamnzis adatok, a mozgsvizsglat, a hallsvizsglat, a lgzs, a hangkpzs, az artikulci, a szkincs s a nyelvtani struktrk vizsglata.

A pontos diagnzis megllaptsa rdekben fleg a lgyszjpad mozgkonysgt, s a kiraml leveg irnyt kell meghatrozni.

A lgyszjpad mkdse megfelel, ha a gyermek kpes spot megszlaltatni, lenyelni egy nagy korty folyadkot, s helyesen ejteni a sz hangot.

Nylt orrhangzssgrl van sz a kvetkez esetekben:

-Ha a lgyszjpad anatmiailag p, a beszd orrhangzs, de htrahajtott fejjel a kiejts megfelel(a lgyszjpad passzvan zrja az utat az orrreg fel).

-Ha a gyermeknek csak a beszde orrhangzs, de a srsa nem, funkcionlis eredet orrhangzssgot jelez.

-Ha a nyelv tvt spatulval megnyomjuk s a lgyszjpad nem emelkedik fel reflexszeren, bnuls gyanja ll fenn.

-Ha a gyermek nem kpes az arct felfjni ajkak kztt tartott nyelvvel

-Ha az orrcsont berezeg orlis hangok ejtsekor

-Ha az orrnyls al helyezett tkr beprsodik, vagy az ugyanoda helyezett paprszeletkk elmozdulnak orlis hangok ejtsekor.

Zrt orrhangzssg a diagnzis a kvetkez esetekben:

-Ha a nazlis hangok ejtsekor nem rezeg az orrcsont-Ha a nazlis hangok ejtsekor az orrnyls el helyezett tkr nem prsodik be, vagy az ugyanoda helyezett paprcsk nem mozdul el

Terpia: A terpit alapveten meghatrozza a diagnzis s a rendellenessgeket elidz okok.

1)Ha organikus elvltozsok vannak a httrben, elszr orvosi beavatkozsra van szksg.

A terpia alapelvei: fokozatossg, rendszeressg, egyni bnsmd, rugalmas neveli magatarts, jtkossg, neveli tapintat, megfelel motivls a terpiban val aktv rszvtelre.

Mdszertani szempontbl a logopdiai terpia a pszesgnl alkalmazott ngy szakaszt foglalja magba, kiss mdostott, adaptlt formban. Az elkszt mozgsfejlesztsben nagyobb hangsly tevdik a lgyszjpadfejleszt, lgzs(vltakoz orr-szj ki-be lgzs) s fjgyakorlatokra. (sts, gargarizls, arcfelfjs, nyels, stb.).

A magnhangzgyakorlatok a helyes rezonanciakpzst segtik el. Ezeket a kvetkez sorrendben ajnlatos klnllan hangoztatni: o, u, e, i, , , a. Ezutn az sszekapcsolsok kvetkeznek, pl. ou, ue, i, stb., gy, hogy a nyelvhegy az als metszfogakon helyezkedik el.

Az automatizlsi szakaszban utnmonds, mondkk, versikk hasznlhatak, ugyangy mint a pszesg terpijban.

2.) A zrt orrhangzssg (hiporinollia) esetben a normlis lettani nazlis rezonancia cskkense ll fenn. Tnetei kzl a legszembetnbb, hogy a M, N, NY ejtsekor nincs nazlis hangzs, vagy helyettk B, D, GY, hangokat ejtenek.

Az organikus formk terpijban elsdleges az orvosi beavatkozs, mg a funkcionlis zrt orrhangzssgban a logopdiai eljrsok. Ezeknek a clja fleg a lgyszjpad feszessgnek oldsa.

3.) Kevert (vegyes) orrhangzs beszd a kt elzetesen bemutatott forma klnbz arny keveredsbl szrmazik.

31. A disarthria osztlyozsaA disarthria formi A szakirodalomban a disarthrit tbb szempont szerint osztlyozzk. A kvetkezkben Gutu M. (1975) osztlyozst mutatjuk be.

a)Etiolgiai szempont (srls eredete)szerint: Intrauterin (mhen belli) srlsek kvetkeztben keletkezett disarthrik:

- Perinatlis srlsek kvetkeztben keletkezett disarthrik

- Posztnatlis srlsek kvetkeztben keletkezett disarthrik

b)Neurolgiai tnetegyttes szerint: - Wilson betegsg kvetkeztben kialakult disarthria

- Westphal Strumpel szindrmt ksr disarthria

- Vogt betegsg kvetkeztben ltrejtt disarthria

- ltalnos paralzisek kvetkeztben kialakult disarthrik

- Hemiplgis disarthria

- Parkinson krt ksr disarthria

- Sklerosis multiplex kvetkeztben kialakult disarthria

c) Az elidz tnyez megjelensnek idpontja szerint (alpveten meghatrozza a tnetek slyossgt s a terpias beavatkozst) : o Preverblis peridusban keletkezett disarthrik (a legtbb disarthria ebbe a kategriba sorolhat) o Verblis peridusban keletkezett disarthrik (kisgyermekkor s serdlkor kztt) o Verblis peridusban kialakult disarthrik (felntt s idskori) d) Az idegrendszeri srls helye szerint: - 1. Kortiklis disarthria (kompenzlhat,gyorsabb reverzibilits, relatv j a prognzis)

Tnetei:

- beszdritmus zavarai (tl gyors, tl lass, hangok megnyjtsa, ismtlse

- elmosdott, helytelen, torztott artikulci

2.Extrapiramidlis disarthria (gyakoribb gyermekeknl)

Tnetei:

- izomtnus zavarok, hiperkinzia

- megksett beszdfejlds (4-5 vesen jelenik meg a beszd)

- sztag s szismtlsek, disarthris dadogs

- helytelen artikulci

3.Kisagyi disarthria

Tnetek:

-megszaktsokkal, megakadsokkal tarktott beszd (rszeg beszd)

- tlzottan halk vagy tlzottan les hang beszd

-elmosdott beszd, idnknti szvgi felkiltsokkal

4.Agytrzsi (bulbris) disarthria

Tnetei:

-nyelv, ajkak, lgyszjpad mozgskoordincis zavarai

5. Pszeudobulbris disarthria

Tnetei hasonltanak az agytrzsi disarthria tneteihez, de nyelsi zavarok ebben az esetben nem jelentkeznek s a perifris izmok sorvadsa sem kvetkezik be.

32. A disarthria meghatrozsa s a disarthris gyermek pszichs zavarai

Meghatrozs: kzponti eredet neuropatolgis pszesg - a kzponti idegrendszer srlsei kvetkeztben ltrejv beszdhibk sajtos keveredse (pl. artikulcis zavarok, diszfnis, rinophnis, aritmis, monoton, konfz beszd)

Pszichs zavarai:

Mozgszavarok: A kzponti idegrendszer s az efferens plyk srlsei a bordakzi izmok, a hasizmok, a rekeszizom, a hagkpz s artikulcis izmok megfelel mkdst akadlyozhatja klnbz mrtkben.

A fels vgtagok grcsssge a finommotorikt, gy az rst, a rajztevkenysget, a kzimunkt, a kzgyessget befolysolhatja negatv irnyban.

rzkelsi zavarok

A kzponti idegrendszer srlsei olyan terleteket is rinthetnek, amelyek klnbz rzkelsi formkrt felelnek (auditv, ltsi, tapintsi, kinesztetikus), hozzjrulva ekppen is a beszdhibk kialakulshoz. O. Bentzen szerint a kzponti eredet bnulsos gyermekek 25-30 %-a hallssrlt

rzelmi zavarok

Ha az agykreg alatti kzpontok srltek, kontrollatlan rzelmi reakcik kvetkezhetnek be, pl. gyakori heves, impulziv megnyilvnulsok, vratlan s heves srgrcsk, vagy nevetgrcsk.

rtelmi kpessgek zavarai A statisztikai adatok szerint a dizarthrisok 25-30 %-a rtelmi fogyatkos, 5 %-a klnleges rtelmi kpessg, 65-70 %-a pedig tlagos rtelmi kpessg

Pszicho-szocilis zavarok

Ha a dizarthria slyos mozgssrlssel trsul, nelltsi zavarok (s a higiniai kszsgek elsajttsnak zavarai) llhatnak el, s ezek, valamint a szlk sokszor tlv viselkedse miatt, elhzd infantilizmussal szmolhatunk. Ezekben az esetekben a beiskolzs legtbbszr specilis oktatsi egysgekbe trtnik, ahol a megfelel feltteleket biztostani lehet.

33. A disarthris gyermek vizsglata s terpijaA disarthria vizsglata A vizsglatban fontos szerepet jtszik az anamnzis , ami a lehetsges okokra vilgthat r, s a srls idpontjrl tjkoztathat.

Tnetorientlt specilis prbkat alkalmaznak, amelyek a kvetkezket vizsgljk:

ltalnos izomtnus, mozgskoordinci

reflexek

lgzs

beszdszervek mozgskoordincija

hangkpzs

artikulci (spontn s feladathelyzetben)

beszdritmus

halls, beszdhallsA disarthria terpija A terpia clja az egsz kommunikcis kpessg javtsa, fokozsa, nem csak a beszd.

A disarthria terpija akkor hatkony, ha interdiszciplinris jelleg. A logopdiai foglalkozsok pontos napi programm szerint trtnnek, rvid idtartamak (5 10 perc gyermekeknl s max. 30 perc felntteknl.A kezels idtartama hossz, vekig is eltarthat.

Specilis mdszerek s eljrsok: ltalnos mozgskszsg s a beszdszervek mozgskszsgnek fejlesztse.

A finommotorika fejlesztse jtkos formban trtnik, homokozs, gyurmzs, fests (vzfestkkel, nagy felleten), vgs, fzs, ptjtkok, puzzle segtsgvel.

Lgzsgyakorlatokat elszr fekve vgeztetnk, fej fltt nyjtott karokkal. Hasra helyezet trgyak, majd nem tl nehz homokzsk stimullhatjk a lgzmozgsok hatkonysgt. g).

Hangkpzsi gyakorlatok esetn a belgzst suttogs kveti, ami kilaztja a rsztvev izmokat. Ezek a gyakorlatok is els fzisban hatkonyabbnak bizonyultak hton fekve.

Fonematikai hallsgyakorlatokat ugyangy kell vgezni, mint a psze gyermekeknl.

Az artikulcis gyakorlatok is hasonlak a pszesgnl alkalmazottakhoz, de gyakran specilis mechanikai mdszerekhez kell folyamodni . 34. A hadars meghatrozsa, formi s etiolgija

Meghatrozs:Palots(1970) tneti meghatrozsa szerint a hadars olyan beszdzavar, amelyre a kvetkez megnyilvnulsok jellemzek: beszdgyorsasg, hangok s sztagok kihagysa, pontatlan kpzs, monotnia, szegnyes szkincs s az ssz-szemlyisg sajtos elvltozsa. Formi: - Liebmann kt formt klnbztet meg. A motoros hadars tnetei elssorban kinesztetikus s szomatomotoros jellegek, a receptv hadars pedig hallsi figyelemhinyban s a gondolatok szervezsi gyengesgben nyilvnul meg.

- Florensky tachylalirl s parafrzis tpus hadarsrl beszl. A tachylalia esetben a beszdtemp s a ritmusrzk zavart, mg a msodik tpus tnetei fleg a nyelvi megfogalmazs rendellenessgei (sztagok, szavak ismtlse, felcserlse, mondatok sztesse).

- Kln tpust kpvisel a hadar dadog beszd, amellyel kapcsolatban a legfontosabb feladat a dominns krforma maghatrozsa, a megfelel terpia kivlasztsa rdekben.

Etiolgia: Szinte minden jelents szakirodalmi forrs rkletesen, genetikailag meghatrozott organikus zavart jell meg a hadars okaknt. Arnold szerint kt genetikai vonal trkpezhet fel , egy specifikus (ami a csaldban sok tagnl elfordul hadar beszdben s amuzikalitsban nyilvnul meg) s egy nem specifikus (ami ltalnos nyelvi zavar tnetegytteseknt jelentkezik).

Patolgiai szempontbl az eddigi vizsglatok agyi retlensget, s az agyfltekk dominancijnak retlensgt hoztk felsznre. Ez utbbival kapcsolatos a Wada teszt eredmnye, ami a jobb flteke szerept bizonytotta be a beszd prozdiai elemeinek dekdolsban, az irnytott figyelem mkdsben, a dallamfelismersben s a beszdiram szablyozsban. 35. A hadars tneteiVannak minden hadarnl megjelen, valamint csak bizonyos esetekben megnyilvnul tnetek. Legjellemzbbek a figyelmetlensg s az n. sztklsi zavar.(hiperaktivitsban, fokozott beszdksztetsben s mozgstempban lt testet).

a.)Pszichs jellemzk: - Figyelemzavarok, elssorban dekoncentrltsg, szrt figyelem, tarts figyelem hinya, gyenge akusztikus figyelem

- A beszd megelzi a gondolkodst, a verblis megfogalmazst. Mondataik embrionris formban vannak, vagyis mg nincsenek megfogalmazva, amikor kimondsra kerlnek.(Schilling)

b.) A beszd sajtossgai: - A megksett beszdfejlds szindrmja, ennek velejr tneteivel, sok, de nem minden hadarnl jelentkezik. Szkincsszegnysg, diszgrammatizmus, hallsi percepcis zavarok, motoros koordincis zavarok , rel szakok irnti rdeklds ksri.

A lgzs kapkod, rendszertelen, ritmustalan, igazodva a gondolkods s a beszd kzti diszkrepancikhoz.

A hangadsban gyakori a zngtlents, ami a kapkod lgzs kvetkezmnye.

Artikulcijukra jellemz, hogy rendszertelenl, nem kvetkezetesen torztsok, hangcserk s kihagysok teszik nehezen rthetv beszdket A fogalmazs s a spontn beszd szempontjbl jellemz a csapongs. Szmukra nehz a tma vgiggondolsa, a lnyeg kiemelse, a megfelel kifejezsi forma kivlasztsa. Olvass s rs tekintetben formai s szemantikai sajtossgok a kihagysok, sszemossok, kuszasg, kezethinyok, idtartam jellsi hibk. is.

c.)Ms tnetek: - Mozgskoordincijukrl gy tnik, hogy a pubertskor eltt gyengbben mkdik, mg utna jelentsen megjavul. A motoros nyugtalansg viszont mindvgig jellemz rjuk (izegnek-mozognak, ruht igazgatnak, lmukban sokat mozognak). Sajtos a baloldali, a keresztezett, vagy a ki nem alakult dominancia. Muzikalitsuk, ritmusrzkk gyenge. 36. A hadars terpija: A hadarkat ritkn zavarja sajt beszdhibjuk, ezrt nehezen jutnak el a logopdushoz s nehezen lehet bevonni ket a terpis folyamatba. Fleg akkor jelentkeznek, ha szakmjukban akadlyt jelent beszdhibjuk.

A terpia clterletei

-A szemlyisg rendezse (nismeret fejleszts, letvitel stabilizls, nkontroll fejleszts, pl.RIT terpia)

-A figyelem fejlesztse klnsen fontos. Minden foglalkozs alatt tbbszr is haszlatosak az erre irnyul gyakorlatok.(vizulis, akusztikai, verblis figyelem fejleszts)

-A beszd terpijban a formai s a tartalmi oldalakat is fejlesztjk. A lgzsgyakorlatok(hasi lgzs, kilgzs hosszts,), az artikulcis gyakorlatok(tlartikulls, rtelmetlen sztagsorok, nyelvtrk,), a szkincsfejleszts, verblis memria fejleszts (szkgy), a beszdtemp szablyozsa (utnmonds, egyttmonds, mozgssal ksrt beszd),s az expresszivits fejlesztse(hangsly hanglejts, fejleszts, versek, dramatizlsok segtsgvel) minden hadarsterpia szerves alkotelemei.

Mivel a hadars ltalban pubertskorban rgzdik, rdemes a veszlyeztetett gyermekeket prevencis programokba bevonni.

37. A dadogs meghatrozsa, formi s tneteiA szakirodalomban tbb meghatrozs ismeretes. Egyes szerzk szerint a dadogs egy neurzis forma, mg msok a neurzis beszdben megnyilvnul tneteknt hatrozzk meg. Ltezik olyan meghatrozs is, amelyben a dadogs mint ltalnos kommunikcis zavar jelentkezik, magban foglalva percepcis, olvass s rszavarokat egyarnt.

Formi s tnetei: 1. lettani dadogs Hromves kor tjn alakul ki bizonyos gyermekeknl. Ilyenkor megn a beszdigny, de a beszdszervek koordincis gyessge mg korltozott. A szkeressek, s az artikulcis hibk gyakoriak s ha a szlk llandan korriglnak, az amgy is szorongbb gyermekekben gtls, beszdflelem alakulhat ki (leggyakoribb kialakulsi lnc).

2.Elsdleges dadogs (primr, klnusos) ltalban az lettani dadogsbl alakul ki. megllnak a mssalhangztorldsok eltt, monoton a hangslyuk, az intoncijuk, a hangszn s hangervltsuk. Lgzsk erltetett s mellkasi, gyors, ers belgzs.

3. Msodlagos dadogs (szekundr, tnusos) Kialakulsa ltalban tbb fzisban valsul meg. Ha mr a klnusos dadogs tudatosodik, elkezdi foglalkoztatni a gyermeket, titkolni prblja , szorongst okoz a beszdhelyzet, beszdflelem van kialakulban, a msodlagos dadogs klono-tnusos formjrl van sz. Tnetei az ismtlsek, bizonyos hangok (fleg a zrhangok) esetben trtn megakadsok (bizonyos hangoktl fl, beszdhibja okt ezekben ltja), s a kezdd beszdflelem. A mikrokrnyezet nem megfelel hozzlsa a szorongst felerstheti, s egyre gyakoribbak lesznek a megakadsos hibk. Ez mr a tono-klnusos fzis, amely tovbb slyosbodva tnusos dadogss alakulhat. 38.A dadogs terpija:tneti, kauzlis s tneti terpikSchilling (1965) ngy csoportba sorolta a terpis mdszereket. Kauzlis (pszichoterpira alapoz), tneti(jellegzetesen logopdiai), komplex (pszichoterpis orvosi s logopdiai) s gygyszeres(orvosi) kezelsekrl tesz emltst.

A terpit meghatroz tnyezk:

Etiolgia (organikus vagy pszichs tnyezk vannak-e tlslyban)

letkor

A dadogs formja

A slyossg foka

A krnyezettel val egyttmkdsi lehetsgek

Minden tpus terpiban fontos szerepet jtszanak a lgzgyakorlatok (hasi lgzs), a laztgyakorlatok (relaxci) s a mozgsos gyakorlatok(ritmusos mozgsok, izomtnust szablyoz mozgsok, pl.szs).

1.Tneti (logopdiai, direkt) terpik:

Organikus dadogs esetn hatkonyak. Egyttmonds, utnmonds s nll beszltets fokozatatit fogaljk magukba. Olyan beszdet knnyt eljrsokat alkalmaznak, mint sztagol beszd, elnyjtott beszd, ritmusos mozgshoz kapcsolt beszd.

Gutzmann fiziolgis mdszere lgzsi, hangoztatsi s artikulcis gyakorlatokat foglal magba, nma ejtssel, suttogva s hangos, mly tonalits hangon.

Kanizsai didaktikus mdszere lazt, lgzsi, hangringat, magnhangzs s mssalhangzs gyakorlatokat, hagsly s ritmusgyakorlatokat, olvassi s beszlgetsi gyakorlatokat tartalmaz. vodsoknl ettl kiss eltr a mdszer s a kvetkez lpsek kvetik egymst: egyttbeszd kpek alapjn, utnmonds kpek alapjn, krds-felelet kpek alapjn, kpek nll lersa, trtnetmonds elmonds alapjn, spontn beszd, emocionlis beszd.

Froeschels mdszere a beszd fiziolgijnak elmagyarzst, lgzsgyakorlatokat, olvass, rsgyakorlatokat s specilis artikulcis gyakorlatokat foglal magba.

2. Kauzlis(pszicholgiai) terpik:

Cljuk a neurotikus szemlyisgstruktra korrekcija, nem csak a tnetek enyhtse. Arra trekszik, hogy feltrja az okokat, a dadogs httert, oldja a szorongsokat, megknnytse a realitshoz val alkalmazkodst. Klnlegesen fontos a terpit vezet szakember kompetencija.

Jtkterpia, bb s rajzterpia (Zullinger, Palots, Klaniczai S., 1993)Hipnoterpia (magnhasznlattal kombinlva)

Rgs (kau) terpia (a rgs rmet okoz, old hatsra alapoz)

Regresszis terpia (Stein), ami a gagyogs peridusig prblja visszavinni a dadogt s jraindtani a beszd folyamatt.

Relaxcis terpik (autogn trning, imagincis eljrsok)

3.Komplex terpik:

Tbbdimenzisak, sokoldalak, ami hatkonysgot biztost, hiszen a dadogs maga is multikauzlis. A pszichoterpit, a logopdiai terpit s a gygyszeres kezelst integrljk.

Vkssy(1980) mdszere nyolc ves kortl ajnlott. Intenzv, egyni, majd pros tevkenysgeket foglal magba. Mozgs, logopdiai relaxci, beszdbiztonsgi gyakorlatok, nonverblis gyakorlatok s konfrontci kpezik a f kezelsi elemeket. Specifikuma a grcsanalzis (blokkanalzis, nanalzis).Fontos szerepet jtszanak a tkr, a magnetofon s a videofelvev. Fernau-Horn nyugalomterpija letkorokra adaptlt. Felvilgostst, meditatv elemeket s megerst, btort gyakorlatokat tartalmaz. vodsok szmra szkincs fejlesztst, ritmusgyakorlatokat, beszdrmt kelt tevkenysgeket, kprl meslst vezetett be.

A msknt dadogs mdszere(Van Riper) a dadogsi kplet megvltoztatsra trekszik, nbizalom fejlesztst, s azijeszt hangoktl, szavaktl val szorongs cskkentst clz gyakorlatokat foglalja magba.

. Vinczn B. E. intenzv terpija vods gyermekek szmra van kidolgozva. Heti ngy alkalommal trtnik s a kvetkez sszetevi vannak: beszd s rtelemfejleszts, mozgskoordincifejleszts (kis s nagy mozgsok), ritmusterpia(nek is), specilis beszdgyakorlatok, sszefgg szveges beszltets, pszichs s krnyezetbefolysols s gygyszeres kezels.

A dadogs komplex mvszeti terpija(Bals E. 1996) csoportosan trtnik s kiemelten tmaszkodik a zene s a fests gyermekekre gyakorolt jtkony hatsra.

A Ritulinnovativ(RIT)logopdira adaptlt formja (Lajos-Rudas 1988) csoportos terpia, rtusok s szoksok , verblis s nonverblis gyakorlatok vltakozsval dolgozik. Szablyosan ismtld s szabadon vltoz rszeket is tartalmaz. 41. A diszlexia meghatrozsa s tnetei: A diszlexia egy nyelvi vonatkozs sajtos tanulsi zavar, amely leginkbb olvassi-helyesrsi nehzsgekben nyilvnul meg. Ms meghatrozsok szerint az rott sz elsajttsnak zavara. Az Eurpai Diszlexia Egyeslet meghatrozsa szerint a diszlexia az olvass, rs s helyesrs elsajttsnak s hasznlatnak zavara, amely neurolgiai meghatrozottsg. Tnetei: Lass olvassi temp, sok jellegzetes, kvetkezetesen elfordul hibval (vizulisan hasonl betk tvesztse -, M-N, fonetikusan hasonl betk tvesztse, P-B, F-V, vizulisan s fonetikusan hasonl betk tvesztse, D-B, SZ-ZS) Sztagcsere s fordtott irny olvass (tl-lt) Bet, sztag kihagys vagy betolds (fleg a mssalhangz torldsok esetben) Szvegmegrtsi nehzsgek

Gyakori agrammatizmusok, diszgrammatizmusok

Hosszan elhzd pszesg (nha ltens forma)

Gyenge verblis memria (sztallsi nehzsgek, szegnyes szkincs)

Fradkonysg olvassi-rsi helyzetben

Akusztikus figyelem zavarai

Zavart tri s idbeli tjkozds

Testsma zavarok

Keresztezett lateralits

Gyenge finommotoros koordinci

Sokszor csnya , helytelen rs

A gyakran jelentkez viselkedszavarok ltalban msodlagosak, az elszenvedett kudarcok kvetkezmnyei (bohckods, agresszivits, depresszi, szomatikus zavarok)

A diszlexisoknl a felsoroltak kzl sok tnet kombinldik sajtos, egyni mdon. Az vodskor gyermekeknl sokszor felismerhetek a diszlexia veszlyeztettsg jelei, amelyek alapjn specilis prevencis foglalkozsok segtsgvel megelzhetek a ksbbi diszlexia slyos formi.

42. A diszlexia etiolgija: Az utbbi vek kutatsi eredmnyei (PET vizsglatok) azt bizonytjk, hogy leginkbb rkletes (de lehet szerzett is) nyelvi zavar, amely az agyi neurotranszmitterek mennyisgi s minsgi vltozsaiban , retlen agyfltekei dominanciban, a bal temporlis zna olvassi feladatokban mutatott cskkent aktivldsban nyilvnul meg.

A kzponti idegrendszer korai, intrauterin vagy perinatlis srlse (minimlis agyi diszfunkci) is elidzheti az emltett biolgiai rendellenessgeket.

A nem megfelel neveli krnyezet (csaldban elhanyagoltsg, iskolai tl gyors oktatsi ritmus, tlzsfolt tananyag) inkbb un. "pszeudodiszlexit eredmnyez. Ehhez jrulnak hozz a modern let civilizcis rtalmai, amelyek a gyermekek fejldst jelentsen rintik: a mozgsszegnysg, az egyoldalan vizulis ingerdmping, a felprgetett letritmus, stb.

A diszlexisokat sok esetben gyenge memria s trszlelsi zavarok jellemzik, ami a balrl jobbra trtn betkvetst s a betsszefzst (emlkezetben tartani az elz bett s folyamatosan az agyi feldolgoz kzpontba juttani a betinformcit) akadlyozza.

43.A diszlexis gyermek vizsglata: A szakemberek kln szempontokat dolgoztak ki a diszlexia veszlyeztettsg s az iskolskori diszlexia vizsglatra.

a.) A diszlexia veszlyeztettsg vizsglatnak szempontjai (Vinczn B. E. , 1990):

Biolgiai-orvosi, beszd s szociokulturlis-pszichs anamnzis

Diszlexia elrejelz gyorsteszt I. II. (New-York-i Columbia Egyetem ltal sszelltott)

A beszdhangok kiejtsnek vizsglata

A beszdmegrts s beszdhasznlat vizsglata

A hallsi differencilkpessg vizsglata Az akusztikus s verblis emlkezet, szerilis felfogs s kivitelezs vizsglata A vizulis emlkezet s percepci vizsglata A lateralits vizsglata A tri s idi ritmusrzk vizsglata A testsma ismerete s tri tjkozds vizsglata A rajzkszsg vizsglata Kiegszt vizsglatok (neurolgiai, pszicholgizai, szemszeti, audiolgiai vizsglatok) A magatarts megfigyelse vizsglati helyzetben b.) Az iskolskor diszlexis gyermek vizsglata a kvetkez, az elbbieket kiegszt szempontokat is tartalmazza:

Specilis szempontok diszlexia esetben (pl. mikor s mennyit tanul, milyen mdszerrel tanult olvasni, kezdettl fogva fennllt-e az olvassi nehzsg, foglalkoznak-e otthon az olvasssal, stb) Az olvass vizsglata(specilis olvaslapokkal minden osztlyra nzve) Az rs vizsglata (osztlyonknt adaptlva) A nyelvi-grammatikai helyesrsi kszsg vizsglata Ms, specilis diszlexia vizsglatra alkalmazott eszkzk:

Sindelar vizsgleszkz (vodsoknak s iskolsoknak) Kognitv Profil Teszt (Gyarmathy) GMP (Gsy) Inizan MSSST (veszlyeztetettsg) 44. A Meixner-fle diszlexia terpia alapelvei: A diszlexia terpijnak sikere az etiolgiai tnyezktl, a slyossgi foktl, az alkalmazott mdszerektl s az intervenci idpontjtl fgg. Leghatkonyabb a prevenci, amit vodskorban kell elkezdeni s heti 3-4-szer alkalmazni.

1. A Meixner mdszer: Sajtossgai: egyni haladsi temphoz igazodik

- apr lpsekben halad

- sok ismtlsre tmaszkodik(varicikban) - a kiejtsi hibk javtst is tartalmazza

- elkerli a vizulis s a fonematikai homogn gtlst

- a hrmas asszocici megteremtsre trekszik (hang akusztikus kpe bet vizulis kpe hang motoros emlkkpe)

- sok mozgathat, manipullhat eszkzt hasznl (kpek, krtyk)

Kszsgfejleszt gyakorlatok: Szkincs fejleszts (trgykpek)

Mondatgyakorlatok (mondatalkots, szvegalkots)

Beszdszervi mozgsok tudatostsa(ajak, hangszalagok, nyelv)

Irnygyakorlatok(mozgsirny megfigyels, sorvlts, tri relcik verbalizlsa)

Hangos beszd analzise (sztagols, hossz-rvid hangok megklnbztetse)

Ritmusgyakorlatok

Olvasstants: Lnyege a homogn gtlst elkerl betsorrend (a, i, , m, s, t, v, e, l, u, p, c, k, , f, h, z, , d, j, , , n, sz, g, r, , b, cs, gy, ny, ty, ly, zs)

Magnhangzk tantsnl fontos az ajakkp s betkp egyeztetse (elszr a hossz magnhangzknl).

Mssalhangzk esetben alapvetek a hangutnzk, a hvkpek, a zngs-zngtlen megklnbztetsek (ms-ms sznnel jellve) s a hanganalzis. (els, utols hang, stb.)

2.) A Gyarmathy . ltal javasolt diszlexia korrekciban alpvet szerepet kap az alapvet rszkpessgek fejlesztse mellett a sajtosan megszervezett tantsi mdszerek s eszkzk alkalmazsa is. A korrekcis gyakorlatok leginkbb a testsma, az egyensly, a tri orientci, a tri, idi s verblis sorozatok, a lts, halls, tapints s mozgs felesztsre irnyulnak.3.) A Sindelar programnak kt vltozata van: vodsok szmra a prevencis gyakorlatok, iskolsok szmra pedig korrekcis gyakorlatok rendszere hasznlatos. A gyakorlatok vizulis differencils, auditv differencils, alak-httr tagols (vizulis s auditv), vizulis emlkezet, intermodalits, szerialits s tri orientci fejlesztst clozzk meg.

4.) Alapoz terpia Magyar gygypedaggus s testnevel szakemberek dolgoztk ki Delacato rekapitulcis elmletre tmaszkodva.

Clja a humn mozgsfejldsi mintk elmaradottsgnak kikszblse. A fejldsben egymsra pl mozgsmintk mentn trtn fejlesztsi gyakorlatokat alkalmaz. Idtartama elhzdhat 6 hnaptl 2 vig s 5-15 ves gyermekek szmra van kidolgozva. Csupn intenzv alkalmazsa hatkony s stabil eredmnyek csak 6 hnap utn mutatkoznak. A kvetkez tpus gyakorlatok hasznlatosak: nagymozgs fejleszts, rugalmassg fejleszts, egyensly gyakorlatok, keresztez gyakorlatok, finommotorika gyakorlatok, lb s kzdominancia gyakorlatok, szemgyakorlatok (piros szemveggel rnykoljuk a nem dominns szemet), testsma gyakorlatok. Ezeket egsztik ki a specilis logopdiai gyakorlatok.

23