L©nrt Gitta: ‰l‘ italok k¶nyve

  • View
    254

  • Download
    15

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A smoothie nevet mind hallottuk már, kapni lehet minden nagyobb bevásárlóközpontban, ám kevesen tudják, hogy valójában mit is takar ez a név. A nyers vagy élő italokat hívjuk így, amik magát az életenergiát jelentik. Az élő italok – azaz smoothie-k - forradalmi változást hoznak életünkbe, olyan mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget juttatunk a szervezetünkbe, aminek megrágása igen sok időt és energiát venne igénybe. A turmixolás, facsarás hatására a sejtfalat feltörjük, így az italokból a tápanyagok nagyon gyorsan felszívódnak, szinte azonnal eljutnak sejtjeinkhez és természetes energiákkal táplálják azokat. A frissen készített zöldség- és gyümölcslevek rendszeres fogyasztásával megerősítjük immunrendszerünket, így segítjük a szervezet öngyógyító törekvéseit.

Text of L©nrt Gitta: ‰l‘ italok k¶nyve

  • 17

    Bio vagy nem bio ez itt a krds!

    A nitrogntartalm mtrgyk hasznlata kvet-keztben a nvnyek tbb-kevesebb nitrtot tar-talmaznak. A zld level nvnyek, mint pldul a spent, sska vagy srgarpa levele, klnsen hajlamosak a nitrt felhalmozsra. Ha a nitritt

    alakult nitrt bekerl a vrramba, az tnkreteszi az oxignt szllt hemoglobint, amely ezek utn kp-

    telenek lesz feladata elvgzsre. Slyos oxignhiny alakulhat ki, ami fleg csecsemknl veszlyes, st

    letveszlyes is lehet. (Az lelmiszerek cmkin olvas-hat a ntrium-nitrit [E250] s a ntrium-nitrt [E251],

    de a hipermarketek polcain gynyren virt salt-kon sajnos nem.)

    A fehrjk a nitritekkel reakciba lpve rkkelt nitrozaminokk alakulhatnak. Kutatsok megllaptot-

    tk, hogy a nitrozaminok biokmiai vltozsokat okoznak a sejtekben (DNS-krosodst). Itt meg kell emlteni, hogy

    a C-vitamin s az E-vitamin gtoljk a nitrozaminok kiala-kulst.

    A biotermeszts zldsgek s gymlcsk sokkal keve-sebb (majdnem nulla) nitrtot tartalmaznak, mint hagyo-mnyosan termelt trsaik. ppen ezrt rdemes odafigyelni arra, hogy lehetleg olyan helyrl szerezzk be ezeket az alapanyagokat, ahol nem hasznlnak nitrogntartalm mtrgyt a nvnytermeszts sorn. Ha pedig nagyobb mennyisg zld levelet fogyasztunk naponta zld turmi-xok formjban, akkor klnsen fontos, hogy a turmixba kerl zld levelek biotermesztsbl szrmazzanak.

    A hagyomnyos termeszts zldsgeken, gymlcs-kn megtallhat klnfle szennyezdsek, nvnyvd-,

  • 18

    rovarirt- s gombalszerek szervezetnkben felhalmozdva egszsgkrosodst okoz hatnak.A kereskedelmi forgalomban kaphatk termszetes eredet sszetevket tartalmaz gymlcsmosk, amelyek semlegesteni tudjk ezeket a vegyszerma-radvnyokat. Hasznlatukkal nem kell aggdnunk nyers teleink tisztasga miatt. Sajnos a felszvd (a nvnyek belsejben tallhat) vegyszereket nem tudjuk lemosni, prbljuk ezek mennyisgt a lehet legkisebbre cskkenteni.

    Mibl rdemes bit vsrolni? A haznkban rult zldsgek s gymlcsk mint-egy fele nem tartalmaz kimutathat mennyisgben vegyszermaradvnyt, gy sok esetben ezekkel is kzel bio minsg lelmiszert fogyasztunk. Egyes term-kek viszont szinte mindig szennyezettek, ezrt nem rt tudni, hogy melyikbl rdemes inkbb bit vennnk. A tudatosvasarlo.hu weboldalon tallhat elemzs sszefoglalja rviden:

    Aki szeretn elkerlni a vegyszermaradkokat, annak javasolhatjuk, hogy

    nem bibl inkbb hazait vsroljon (ugyanis az import zldsgekben nagyobb arnyban talltak vegyszermaradkot),

    kerlje el a primr rukat, illetve kerlje az import nem biogymlcsket, leszmtva a

    ritkn szennyezett kivit, bannt s a mangt.

    Bit rdemes venni hazai kajszibarackbl, almbl, krtbl, eperbl s meggybl, valamint fejes sal-tbl, paprikbl, paradicsombl s uborkbl. [A fejes salta ki van emelve, ugyanis abbl szinte TILOS nem bit venni!]

  • 19

    Ezzel szemben a kposzta, hagyma, karfiol s a brokkoli vsrlsa esetn nagy valsznsg-gel kzel ugyanilyen j minsg a nem bioter-mk is. [Ide most rajzolnk egy homlokt ppen letrl smileyt, huhh, de j!]Sajt hozzfznivalm: A lbjt alatt fogyasztott gygytek, zldsg- s gymlcslevek lehetleg ellenrztt bio mins-gek legyenek, hiszen a szervezet megtiszttsa a

    cl!

    Ajnlom zldsgmos koncentrtumok hasznla-tt, akr bio-, akr nem biozldsgeket vsrolunk. Ezek a termszetes sszetevj anyagok semlegestik

    a zldsgek, gymlcsk felletn tallhat nvny-vd-, rovarirt- s gombalszereket vagy ms vegy-szermaradvnyokat. A koncentrtumot a mosvzbe kell tenni, amelyben a gymlcsket, zldsgeket pr

    percig ztatjuk, majd tiszta vzzel lemossuk.

  • 20

    Bjt, lbjt, vzbjt

    Az egszsg s a nyers tkezs egyik alappil-lre a rendszeres bjt. Mostanban jra divatba jtt, egyre tbb knyv jelenik meg a bjt jtkony hatsairl, br a betegsgek megelzsre s keze-lsre szolgl bjtt a gygytsban mr az egyip-tomiak s Hippokratsz is ismertk s gyakran alkal-maztk.

    A bjt a szilrd, komolyabb emsztst ignyl tp-llkbevitel sajt elhatrozsbl trtn tmeneti felfggesztse.

    Ebben a definciban tbb fontosat is kiemelnk: az egyik a szabad akarat, hiszen ez a leglnyegesebb klnbsg a bjt s a koplals kztt. A komolyabb emsztst ignyl tpllk azt jelenti, hogy folyadkot, zldsgleveket, gygytekat, svnyvizeket lehet, st kell j sokat inni. A Szrt levek jelentsge cm feje-zetben tallhat receptek segtenek kivlasztani azokat az ivleveket, amelyeket akr bjt sorn is lehet fogyasztani. Az tmeneti felfggeszts a bjt idtartamra vonatkozik. A hrom napnl hosszabbra tervezett bjt eltt krjk ki orvos vlemnyt, vagy krjk szakrt bjtvezet segts-gt.

    Bjtls sorn szervezetnk hamar alkalmazkodik a meg-vltozott krlmnyekhez, s br tnetek vannak, hezni nem fogunk.

  • 21

    A bjt az albbi szakaszokbl ll:

    1. fzis: izgalmi szakasz (13. nap) A tpllkmegvons okozta stressz hatsra lelassul a vrkerings, a lgzs s az emszts. A knnyen elrhet sznhidrtkszletek (gliko-gn) a mjban, a veskben s az izmokban gl-kzz alakulnak t, s fedezik a szervezet ener-giaszksglett. A szervezet energiaelltsa a bjt

    els napjn 80%-ban sznhidrtokbl s 20%-ban zsrokbl szrmazik. A msodik s a harmadik napon

    a zsrmennyisg 40%-kal n. A zsrfogyasztsra val tlls oka, hogy az energit ad zsrraktrak sokkal

    nagyobbak a sznhidrttartalkoknl.

    2. fzis: nvekv zsrbonts (a 34. naptl a 79. napig) A 34. napon a szervezet takarkos mkdse meg-vltozik: a stresszhormontermels cskken, a szvvers

    lelassul, a vrcukorszint s a vrnyoms cskken, a kiv-laszt szervek mkdse fokozdik. A 3. naptl a szerve-zet elkezdi fellni zsrtartalkait. A zsr lebontsa azonban

    terhet r a mjra, fokozott mkdsre kszteti a vest. A msodik szakaszban a test alkli (lg-)tartalkai s ezzel

    a szveti pH-rtke cskken. Ez a szvetekben savtlten-gshez vezet. A felesleges savmennyisg egy rsze a brn t, valamint lgzssel a tdn keresztl tvozik. A msodik szakasz vgn a tlsavasods hatsra fejfjs, izom- vagy reumatikus panaszok, gyengesg jelentkezhet. A szervezet ilyenkor rtkes svnyi anyagokat vonhat el a csontokbl, fogakbl. Ezrt tartom nagyon fontosnak, hogy bjt sorn nagyon sok knnyen felszvd svnyi anyagot tartalmaz zldsglevet, zld levet fogyasszunk (szrt zld turmix, Hip-pokratsz itala, zld bzafl). Ezek a zld levek nemcsak mregtelentenek, de cskkentik a bjt sorn az elsavaso-ds mrtkt, s enyhtik a kellemetlen tneteket.

  • 22

    3. fzis: a zsrokbl cukor kpzdik (a 79. naptl) A szervezet lassanknt hozzidomul a bjt ltal megkvetelt felttelekhez. llapota stabilizldik, mihelyt a zsr lebontsval ltrejtt ketontestek bekapcsoldnak az energia-krforgsba. A mjat elhagyva a ketontestek a vrkerings tjn a test tbbi rszhez is eljutnak, s mint a glkz (sz-lcukor), rszeseiv vlnak az energiatermelsnek.

    Az els 1420 napon nincs jelents fehrjevesz-ts. Taln emiatt is alakult ki, hogy csak nagyon ritkn vgeznek 21 napnl hosszabb bjtt.

    A lept s felpt dita nagyon fontos, ezek sszelltsra legalbb annyi idt kell sznni, mint magra a bjtre. Egyhetes bjthz 3-4 nap elksz-let, s legalbb ennyi felpt id tartozik. A lept ditban egyre cskken adagokat fogyasztunk, a fel-ptben pedig pp fordtva, fokozatosan egyre nvekv adagokkal trnk vissza a htkznapi trendnkhz.

    A lept dita clja tbbek kztt, hogy rendszert vezessen be az trendbe, a napi tszri tkezs fontos-sgnak hangslyozsval. Ezltal a vrcukorszint egyen-letes marad s kevsb alakul ki hsgrzet. A lept trend fontos, mert felkszti a szervezetet a kvetkez napok szilrd teltl mentes mregtelent napjaira. Betartsval elkerlhetjk a bjt esetleges mellkhat-sait, a fejfjst, szdlst s nem utolssorban az hsget. A lept dita sorn fokozatosan kevesebb llati eredet, s egyre tbb nvnyi tpllkot visznk be. A sok gymlcs s salta rost-, vitamin- s klorofilltartalma megkezdi a test finom rhangolst a kvetkez napokra.

    A felpts idszakban fontos a folyadk s a szilrd tpllkok elklntse. Mindig evsek kztt igyl sokat, ne evs kzben! Tovbbra is jelents a bsges folya-dkfogyaszts: vzbl, gygytekbl s higtott levekbl. A felpt dita sok friss gymlcst, zldsget s

  • 23

    egyb nyers tpllkot tartalmaz, termszete-sen nvekv adagokban. A lbjt utn knnyebb ttrni a nyers tkezsre. Ilyenkor sokkal fogko-nyabb a szervezet a tiszta nvnyi trendre, fleg az enzimds l telekre. Ilyenkor sokan nem tr-nek vissza a bjt eltti trendjkre, sokkal kny-nyebb pldul elhagyni a kvt vagy a cigarettt, vagy felhagyni a hsfogyasztssal. Ezt az ignyt a szervezet fogalmazza meg, ha bjt utn ezeket

    nem kvnod, akkor hallgass a tested jelzseire, s csak megszoksbl ne trj vissza fogyasztsukra!

    Fontos! Aki beteg, gygyszert szed, vagy brmilyen panasza van, az egyedl sohase lljon neki bjtlni, mert nem tudja, hogy a szervezet krareakciival mit

    kezdjen! Ezrt ilyen esetben mindig orvos tmutatst s kontrolljt krje!

    Mirt j neknk a bjt: elsegti a gygyulsi folyamatokat,

    fokozza a mkdskptelen sejtek s szvetek lebont-st s eltvoltst,

    serkenti az anyagcsere- s oxidcis folyamatok vgter-mkeinek, valamint a kvlrl felvett kros anyagoknak, illetve mrgeknek a kivlasztst,

    felgyorstja a terhel hats, tbbletknt bevitt tpanya-gok (zsrok, fehrjk), vitaminok, svnyok s egyb alap-anyagok tvozst.

  • 24

    Mikor j bjtlni? Visszatr fertz betegsgeknl, gyullad-

    soknl,

    immunolgiai problmknl, szv- s rrendszeri betegsgeknl, az emsztrendszer megbetegedseinl, mj- s epebetegsgeknl, anyagcsere-problmk esetn mint a

    magas vrnyoms, relmeszeseds, magas vrzsrszint, cukorbetegsg, kszvny, zsr-mj,

    mozgsszervi betegsgeknl, egyes lgzszervi problmknl (allergia,

    asztma, krnikus hrghurut),

    brbetegsgeknl, cellulitkezels esetn, regenerlsknt elssorban kimerltsg, mem-

    riazavarok s teljestmnycskkens idejn

    s megelzsknt.

    Mikor nem ajnlott bjtkra? Tuberkulzisban, rosszindulat daganatoknl (fleg fogyssal jr

    krkpeknl!),

    mjzsugorban, veseelgtelensgnl, ers testi-szellemi s lelki kimerltsgben,

  • 25

    nagyon intenzv stressz idejn,

    pajzsmirigy-tlmkds