Upload
others
View
23
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Tartalom
1. (Bevezetés) Klasszikus számítógépek 2. Qubitek 3. Kvantumos logikai kapuk 4. Algoritmusok 5. Kvantumszámítógépek egyéb típusai 6. D-wave 7. Összefoglalás
2
1.1 Információs egység: bit
– 0 vagy 1 értéket vehet fel
– Fizikai megvalósítás: feszültségszint, tipikusan tranzisztoron (kapuelektródán) CMOS SRAM cella [1]
4
1.2 Műveletek • logikai kapuk, pl. AND
• További műveletek: NOT, AND, OR, XOR, NAND, FANOUT, SWAP
• Bemenet: 1 bit/2 bit; Kimenet: 1 bit →nem invertálható
Q1 Q2 Q1*Q2
0 0 0
0 1 0
1 0 0
1 1 1
5
2.1 Információs egység: qubit
– 2 állapot szuperpozíciója: |Ψ⟩ = 𝛼|0⟩ + 𝛽|1⟩
= cos𝜃 𝑒𝑖𝑖|0⟩ + sin𝜃 |1⟩ – Klasszikus bitekhez képest
kevert állapotokkal is tudunk dolgozni, ami párhuzamos számítást tesz lehetővé, pl.:
|Ψ⟩ = 12
|0⟩ + |1⟩ 1 qbit szemléltetése az ún. Bloch-gömbön [2]
7
• n bit esetén egy klasszikus sz.gép egyszerre csak 1 n bites állapottal tud számolni, míg egy kvantumos sz. gép a szuperpozíció miatt egyszerre 2𝑛 állapottal!
• Probléma: hogy olvassuk ki az eredményt? – Méréskor a hullámfüggvény beugrik egy adott 𝜙𝑖
sajátállapotba, 𝑐𝑖 2 valószínűséggel (hullámfv. „összeomlása”)
– Megoldás: • több mérést végzünk (többször végezzük el a számolást),
ami csökkenti az időnyereséget a klasszikus sz. géphez képest (de legtöbbször még így is nyerünk időt)
• Speciális algoritmusokat dolgozunk ki, melyek kvantumosak, de eredményük egy jól meghatározott sajátállapot (l. Deutsch algoritmus)
8
2.2 Több qubit egyszerre
• Koherencia-dekoherencia: – a kvantumos hullámfv. nem csak amplitúdó, de
fázisinformációval is rendelkezik: Ψ = Ψ 𝑒𝑖𝑖 (ez a klasszikustól eltérő jelenségek -pl. interferencia- alapja)
– A dekoherencia ennek a fázisinformációnak az elvesztése külső behatásokra (pl. elektron spinek esetén spin-rács kh., magok spinjével való kh.)
– A dekoherencia miatt elveszik a qubitben tárolt információ, ezért a számítási időnek kisebbnek kell lennie, mint a dekoherencia karakterisztikus ideje
9
2.2 Több qubit egyszerre
• Összefonódott állapotok: – Bizonyos több részecske állapotok nem
bonthatóak fel független 1 részecske-állapotokra (nem írhatóak fel 1 részecske állapotok szorzatára), ezeket összefonódott állapotoknak nevezzük, pl.
– |Ψ1� = 12
|00⟩ + |01⟩ + |10⟩ + |11⟩ =12
|0⟩ + |1⟩ 1 ∗12
|0⟩ + |1⟩ 2 nem összef.
– |Ψ2� = 12
|00⟩ + |11⟩ összefonódott
10
2.2 Több qubit egyszerre • Összefonódott állapotok:
– Nélkülözhetetlenek bizonyos 2 qubites kapuk működéséhez (pl. controlled gates) és a kvantumteleportációhoz
Sikeres kvantum-teleportációs kísérlet a Kanári-szigeteken (2012) [3] 11
– Szupravezető qubitek (SQUID)
– Csapdázott ionok – NMR technikák – Optikai rácsok – Kvantum dotok – Topologikus
vezetők – …
2.3 Qubitek fizikai megvalósítása
2 kvantumdot GaAs hordozón elektronsugaras litográfiával létrehozott fém elektródák között. A „pöttyök” átmérője 180 nm és 20-40 elektront
tartalmaznak. [4] 12
– Példa: NMR technika (oldat fázisú) • Több atomos molekulák mágneses térbe helyezve • Az energiaszinteket a magspin Zeeman-felhasadásával
kapott 2 nívó jelenti (1 NMR aktív mag → 1 qubit) • A kémiai eltolódás miatt a molekulában található NMR
aktív magok Zeeman-szintjei energiában eltérnek, így az egyes qubitek külön-külön kezelhetőek
• 1 bites kapuk: gerjesztés külső térrel • 2 bites kapuk: magspin-magspin kölcsönhatás • Több molekula → nagyobb jel • Termikus „szennyezés”: az alapállapot betöltöttsége
magasabb (𝑛0 > 𝑛1), a különbséggel végezzük a számításokat (𝑛0 − 𝑛1), a többi inkoherens háttér
• IBM, 2001: működő, NMR alapú 7 qubites kvantumsz.gép!
• Probléma: nehezen skálázható több bitre (nagyobb molekula, kül. környezetű magokkal)
13
3.1 Általános jellemzők
• Egy kvantumos logikai kapu egy állapotot egy másik állapotba visz át:
|Ψ⟩→ 𝑈𝑓|Ψ⟩ • Ennek megfelelően minden kvantumos kapu
egy lineáris, unitér (normálás miatt) operátorral jellemezhető
• A klasszikus kapukkal ellentétben egy n bemenetes kapunak csak n kimenete lehet, és a kapuk invertálhatóak
15
3.1 Általános jellemzők
• A klasszikus 2 bites kapuk (pl. AND) azonban megfeleltethetőek egy kvantumos kapunak bizonyos kiegészítéssel:
• Legyen a klasszikus kapu: 𝑥→ 𝑓 𝑥 = 𝑦
ahol x n db, y pedig m db bitből áll. • A megfelelő kvantumos kapu
|x⟩|y⟩→|x⟩|y⨁𝑓(𝑥)⟩ ahol ⨁ a mod2𝑚 szerinti összeadást jelenti
16
Legyen pl. 𝑓 𝑥 = 1
konstans függvény, és
|x⟩|y⟩ = |x⟩ 12
(|0⟩ − |1⟩),
Ekkor:
𝑈𝑓|x⟩|y⟩ = |x⟩12
|0⟩⨁|1⟩ − |1⟩⨁|1⟩
= |x⟩12
|1⟩ − |0⟩ = (−1)∗ |x⟩12
(|0⟩ − |1⟩)
17
3.2 Hadamard-kapu (1 bites)
|0⟩→ 12
(|0⟩ + |1⟩)
|1⟩→ 12
(|0⟩ − |1⟩)
• Vagy másképp a |0⟩|1⟩ bázison felírva:
𝑈𝐻 =12
1 11 −1
18
3.3 CNOT-kapu (2 bites)
• Ha a kontroll bit |0⟩, az adat bit változatlan, ha a kontroll bit |1⟩, akkor az adatbit átmegy a másik állapotba, pl.: – Kontroll bit: 1
2(|0⟩ + |1⟩)
– Adat bit: |1⟩
– Kimenet: 12
(|01⟩ + |10⟩) (az első a kontroll bit, a második a kimenő adatbit) összefonódott állapot!
• (A kontroll kapuk mindig korrelációt eredményeznek a 2 bit között!)
19
3.4. Technikai nehézségek
1. Dekoherencia megoldása 2. Skálázhatóság (több qubit megvalósítása) 3. Qubitek beállítása tetszőleges állapotba (ált.ban
|00 … 0⟩ alapállapotból indulunk ki, és megfelelő kapuk segítségével érjük el a kívánt állapotot)
4. Univerzalitás (elegendő kapu, hogy tetszőleges logikai műveletet el tudjunk végezni)
5. Qubitek állapotának megmérése
20
4.1 Célszámítógépek? • Ahhoz, hogy ki tudjuk használni a
kvantumsz.gépben rejlő potenciált, általában speciális algoritmusokra van szükség (úgy kell megfogalmazni matematikailag a problémát, hogy be tudjuk építeni a kevert állapotokkal való műveleteket)
→Ez legtöbbször nem triviális feladat! • Ha csak klasszikus kapukat implementálunk, nincs
időnyereség, tehát hétköznapi feladatokra valószínűleg nem fogunk egyhamar kvantumszámítógépeket használni!
22
4.2 Példa: Deutsch-algoritmus
Feladat: • van egy n bitről 1 bitre képező 𝑓(𝑥)
függvényünk, mely vagy konstans (minden n bites állapotot 0 vagy 1-re képez le), vagy kiegyensúlyozott (az n bites állapotok felét 0-ra, felét 1-re képezi le). Döntsük el, hogy melyik típusba tartozik a függvény! (A függvényt, mint egy „fekete dobozt”, megkapjuk)
23
4.2 Példa: Deutsch-algoritmus Klasszikus módszer:
• összesen 2𝑛 féle n bites állapotunk van. Elkezdjük betáplálni az állapotokat.
• Ha konstans, akkor 2𝑛
2+ 1 állapot után derül ki biztosan.
• Ha kiegyensúlyozott, akkor a véletlenszerűen betáplált állapotokra 50-50% valószínűséggel kapunk 0-t vagy 1-t, emiatt véges a lépés után lesz egy különböző adatunk (vagyis nem konstans a fv.)
• Feltéve, hogy ugyanakkora valószínűségel konstans vagy kiegy. a fv., a szükséges lépések átlagos száma:
𝑂𝑎 + 2𝑛−1 + 1
2≈ 𝑂 2𝑛−2
24
4.2 Példa: Deutsch-algoritmus Kvantumos módszer:
• Kiinduló állapot: |0⟩|0⟩ (az első „regiszter” az n bites alapállapot, azaz |00 … 00⟩)
• Az eljárás vázlata:
|0⟩|0⟩ → 𝑁𝑂𝑇𝐼𝐼 → |0⟩|1⟩ → ℋ𝐼𝐻𝐼𝐼 →→12
|0⟩ + |1⟩𝑛 1
2|0⟩ − |1⟩ =
=12
𝑛
� |𝑥⟩2𝑛−1
𝑥=0
12
|0⟩ − |1⟩ → 𝑈𝑓 →
→12
𝑛
� −1 𝑓 𝑥 |𝑥�2𝑛−1
𝑥=0
12
|0⟩ − |1⟩ → ℋ𝐼 →
→ |𝑎⟩12
|0⟩ − |1⟩
25
4.2 Példa: Deutsch-algoritmus Kvantumos módszer:
• Belátható, hogy ha |𝑎⟩ = ±|0⟩, akkor f(x) konstans, ha pedig kiegyensúlyozott, akkor |𝑎⟩ ortogonális az n-bites alapállapotra, vagyis legalább az egyik bit 1
• A kapukhoz szükséges műveletek száma 𝑂 𝑛 , |𝑎⟩ vizsgálatához szükséges lépések száma szintén 𝑂 𝑛 , vagyis a teljes számításigény is 𝑂 𝑛
• A klasszikus esethez képest ez exponenciális gyorsulás! (𝑂 𝑛 vs 𝑂 2𝑛−2 )
26
4.3 Egyéb kvantumos algoritmusok
• Függvény periódusának megkeresése (Kvantumos Fourier-transzformáció)
• Grover-féle keresési algoritmus • Shor-féle faktorizációs algoritmus:
– 𝑁 = 𝑝𝑝, ahol p és q prímek. N ismeretében adjuk meg p és q-t!
– Klasszikus vs kvantumos: exponenciális gyorsulás – RSA titkosítás alapja, hogy ha N nagy, nem lehet
véges időn belül faktorizálni, kvantumsz.géppel ez már nem működik!
27
• Az eddigiek során olyan kvantumszámítógép működési elvével ismerkedtünk meg, mely a klasszikus számítógép analógiájára logikai kapukból épült fel, vannak azonban más koncepciók is:
1. „Egyirányú” kvantumszámítógép: – Sok qubitből álló összefonódott „klaszter” állapotból
indulunk ki – A műveleteket mérések segítségével hajtjuk végre
(mérés=nemlineáris folyamat) – A logikai kapukból álló kvantumsz.géppel
megfeleltethető (ugyanazok a műveletek mindkét rendszerben definiálhatóak)
29
2. Topologikus kvantumszámítógép:
– Szintén hasonlít a kapus architektúrára, de az információt valódi vagy kvázirészecskék („anyon”) topologikus tulajdonsága hordozza (pl. véges 2D grafén szeleten az élen haladó állapotok haladási iránya)
– A műveleteket a részecskék egymás körüli spirálozása („braid”) jelenti
– Előnye a kapus architektúrával szemben, hogy a topologikus tulajdonságok sokkal kevésbé érzékenyek a külső hatásokra (dekoherencia)
30
3. Adiabatikus kvantumszámítógép:
– A működés elve a kvantumos globális minimum-keresés (quantum annealing):
• Egy sok lokális minimummal rendelkező potenciáltérben azonos valószínűséggel keverünk össze állapotokat, melyek a saját energiájuknak megfelelően fejlődnek időben
• Bekapcsolunk egy transzverz teret, mely elősegíti az állapotok átalagutazását a potenciálgátakon (időfüggő perturbációszámítás)
• Ha a transzverz tér megfelelően kicsi, az eredeti Hamiltoni alapállapotának közelében maradunk
• Megfelelő idő múlva kikapcsoljuk a transzverz teret, és a rendszer az eredeti Hamilton alapállapotában (globális minimum) lesz
– Speciális problémák megoldására alkalmazható, pl. spinüvegek alapállapotának megkeresése
31
3. Adiabatikus kvantumszámítógép:
– Hasonló módszer: „simulated annealing”, itt a hőmérséklet paraméterrel játszunk. Megfelelő körülmények között a kvantumos változat gyorsabb
A kvantumos és szimulált „hűtés” sematikus rajza [5]
32
3. Adiabatikus kvantumszámítógép:
– Mindkét módszer szimulálható klasszikus sz.géppel, de kvantumsz.gépben a rendszer fizikailag járja be a lehetséges megoldásokat. Ez elvileg számítási előnyt jelent, de a jelenlegi kvantumrendszerekben a számítási idők legtöbbször összemérhetőek (l. D-wave).
33
6.1 Egy kis történelem…
• 1999: megalapítják a D-Wave Systems nevű céget, mely kezdetben a kanadai UBC (University of British Columbia) egyetemmel együttműködésben dolgozott
• 2007: elkészül az első prototípus, a 16 qubites Orion rendszer
• 2011: megjelenik az első kereskedelmi forgalomban kapható kvantumszámítógép, a 128 bites D-Wave One (ára kb. 10M USD)
35
6.1 Egy kis történelem…
• 2011: a Lockheed Martin nevű hadiipari óriáscég vásárol a D-Wave One-ból
• 2012: bejelentik a második modellt, az 512 qubites D-Wave Two-t, melyet 2013-ban kezdenek gyártani
• 2013: a NASA, Google és az USRA együttműködésben vásárol egy D-Wave Two-t
• 2015: elindul az 1152 qubites D-Wave 2X
36
6.2. D-Wave One
• Hardver: – Si hordozón
Nióbium vezetékekből kialakított szupravezető hurkok (SQUID)
– A biteket az elektronok kétféle haladási iránya jelenti (fluxuskvantálás)
A szupravezető qubit szemléltetése [6]
37
8 szupravezető qubit hálózata. A kék pöttyök szintén szupravezető hurkok, a
qubitek (nyilak) kölcsönhatását biztosítják[6]
38
6.2. D-Wave One • Hardver:
– Működési hőmérséklet: 0,015 K – Nyomás: 10-4 Pa – Felvett teljesítmény: 25kW
• Működési elv: adiabatikus kvantumszámítógép • Fogadtatás:
– Kezdetben kételkedtek abban is, hogy egyáltalán kvantumos elven működik-e a gép
– A kvantumosságot mára igazolták, de az, hogy rendelkezik-e számítási nyereséggel a klasszikus szuperszámítógépekhez képest, még ma is vita tárgyát képezi (az eredmények egyelőre egymásnak ellentmondóak)
40
7. Összefoglalás • Qubit > bit a szuperpozíció miatt → párhuzamosság • Sokféle fizikai megvalósítás, különböző működési elvek • Problémák:
– Dekoherencia – Eredmény kiolvasása – Skálázás (több qubit) – Speciális algoritmusok kellenek
• Első kereskedelmi forgalomban kapható kv.sz.gép: D-Wave One (2011),
• Számos egyéb próbálkozás (kevesebb qubit, de kapus architektúra → univerzális működés)
41
Források, ajánlott irodalom
1. Q. Ho-Kim, N. Kumar, C. S. Lam: Invitation to Contemporary Physics (2nd edition), World Scientific Publishing, 2008
2. https://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_computing 3. http://www.dwavesys.com/tutorials/background-
reading-series/introduction-d-wave-quantum-hardware
4. Index.hu: A kvantumszámítógép a legélesebb szike a világon (2014)
5. Pályi András: Kvantumbitek szilárdtestekben előadás
42
Képek forrása 1. https://en.wikipedia.org/wiki/Static_random-
access_memory 2. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb
/6/6b/Bloch_sphere.svg/963px-Bloch_sphere.svg.png 3. http://www.extremetech.com/extreme/135561-new-
quantum-teleportation-record-paves-the-way-towards-a-worldwide-quantum-network
4. http://www.purdue.edu/uns/images/chang.quantum.jpeg 5. https://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_annealing 6. http://www.dwavesys.com/tutorials/background-reading-
series/introduction-d-wave-quantum-hardware
43