Képzési program-fejlesztés

ERCS_10_1

A MODUL CÍME

Konfliktusban élni jó?

A modul felhasználási területe: 7. évfolyam Ercsi Eötvös József Általános Iskola

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

· A tanulókkal megismertetni, hogy konfliktusos helyzetekben nemcsak erőszakos, durva módszerekhez nyúlhatnak, hanem megfelelő magatartási formákkal és jó érvekkel, elkerülhetik az agressziót.

· Felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy a konfliktus, jelentősen fejleszti és erősíti a személyiséget, illetve kompetenciákban is gazdagít.

Tartalmi fókusz: szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető

Fejlesztési fókuszok: verbális- nyelvi, térbeli-vizuális

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Énkép; Játszani jó

Évfolyam: 6. évfolyam; 5-8. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

tolerancia, konfliktuskezelő és konfliktustűrő képesség, szakhoz nem kötött

1. Részmodul címe: Ésszel érvelj!

2. Részmodul címe: Ismered önmagad?

3. Részmodul címe: Mi a szitu?

Célok

Az érvelés megtanulása.

Célok

Megismerni önmagunkat konfliktusos helyzetekben.

Célok

Testközelből átélni a modul során tanultakat.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· beszédkészség fejlesztése

· szóbeli szövegek megértése

· olvasás, írott szöveg megértése

· vizualitás

· érvelési készség

· vitakészség

· frusztrációtűrő képesség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· önismeret

· önreflexió

· másság elfogadása

· érvelési képesség

· vitakészség

· szövegértési képesség

· a pozitív énkép kialakítása és fenntartása

· másokkal történő pozitív és eredményes interakció

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· beszédkészség fejlesztése

· érvelési készség

· vitakészség

· másokkal történő pozitív és eredményes interakció

Tartalmi egységek bemutatása

1. Csoportalakítás

2. Melyik a kakukktojás?

3. Asztalterítő módszer

4. Alkossunk történetet egy képről!

5. Játsszuk el!

Tartalmi egységek bemutatása

1. Milyen vagyok valójában?

2. Mit gondolsz?

3. Konfliktuskezelési módok

Tartalmi egységek bemutatása

1. Éljünk békében?

2.Sérülésmentesen élve.

3. Éljük át testközelből!

Részmodul időkerete2*60 perc

Részmodul időkerete 2*60 perc

Részmodul időkerete 3*60 perc

A modul összóraszáma: 7 óra

21

MODULLEÍRÁS

1. részmodul: Ésszel érvelj! (120 perc)

A szükséges eszközök: projektor vagy minden csoportnak egy laptop; konfliktusról szóló képek + 1 db kép, ami nem a konfliktusról szól; annyi csomagolópapír, ahány csoport van; csoportonként 4 db különböző színű filctoll; blu tack vagy mágnesek, kétféle színű post script.

Fontos, hogy olyan termet, vagy helyiséget válasszunk a modul lebonyolításához, ahol jó nagy üres teret tudunk biztosítani a szerepjátékok elvégeztetésére. Az csoportok asztalait úgy helyezzük el, hogy a terem vagy helyiség középső részén nagyméretű üres rész maradjon.

1. lépés: A Szabó család módszerrel (http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/index.php), véletlenszerű csoportalakítással, 4 fős csoportokat alakítunk ki. Létszámtól függ, hogy hány csoportot tudunk kialakítani.

2. lépés: Megkérjük a csoportokat, hogy a kivetítőn, vagy a laptopjukon látható képeket[footnoteRef:1] alaposan figyeljék meg, mert van közöttük egy kakukktojás. Miután megfigyelték, beszéljék meg, hogy melyik, és miért pont az a kakukktojás? Csoportonként egy szóvivő összefoglalva elmondja az elhangzottakat. Ha a tanulók nem mondják ki a konfliktus szót, akkor a foglalkozásvezető hangsúlyozza ki, hogy az elkövetkezendőkben ezt a fogalmat fogjuk körüljárni, hiszen a mindennapjainkban kortól függetlenül jelen van. [1: lásd: 1. számú melléklet]

3. lépés: Mielőtt az asztalterítő módszerrel (http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/index.php) nekilátnának a következő feladatnak, minden csoportnak adunk egy csomagolópapírt, amire az alábbi ábrát kell lerajzolniuk (közösen készítik, mindenki a saját színével dolgozik). Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy nagyba készítsék el a rajzot a csomagolópapír közepére, mert ebbe írni fognak.

Miután elkészültek a rajzzal, megkérjük őket, hogy az előbb látott képek közül mindenki válasszon egyet fejenként, és az általa kiválasztott ablakrészbe felsorolásszerűen írja le, hogy milyen jegyek árulkodnak a konfliktusos helyzetről. A középső téglalapba még ne írjon senki! Ha mindenki elkészült a csoportból, akkor közösen beszéljék meg az összegyűjtött gondolatokat, és az azonosakat írják be a középső téglalapba. Minden csoport 1 képviselője kimegy a táblához, felrakja a csomagolópapírt, és elmondja a csoportban hallottakat, leírtakat.

4. lépés: Még mindig a képeknél maradunk. A csoportok kiválasztanak egy képet (a kakukktojást nem választhatják) és közösen alkotnak egy történetet, az alábbi szempontok alapján:

a) Milyen előzményei voltak a konfliktus kirobbanásának?

b) Mi lehet a konkrét ok?

c) Hogyan fog megoldódni? Mi lesz a következménye?

Ha elkészültek, akkor elmesélik egymásnak a csoportok a történeteiket és azok megoldását is. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy nyugodtan vitatkozzanak, amennyiben nem értenek egymással egyet.

5. lépés: Megkérjük a csoportokat, hogy álljanak a terem közepére. A következő állításokat hallva, mindenki döntse el magában, hogy melyikkel ért egyet. Akik azzal értenek egyet, hogy a konfliktus jó, azok álljanak jobbra, akik pedig a konfliktus rossz állítással értenek egyet, álljanak balra. Az így kialakult két csoport gyűjtse össze post scriptekre (mindkét csapatnak más színű legyen) írva az érveiket és ragasszák fel a táblára, ahova már felírtuk a két állítást jól elkülönítve egymástól. Amikor az utolsó post script is felkerült a táblára, megkérünk mindkét csoportból egy-egy képviselőt, hogy üljenek le egymással szemben és kezdjenek el vitázni, érvelni a saját, illetve a csoportjaik gondolatait felhasználva. A csoporttagoknak bármikor lehetőségük van helyet cserélniük társukkal, amennyiben ő megakad a vita folytatásában.

Értékelés:

Az alábbi két smiley-t felrakjuk a táblára és megkérjük a tanulókat, hogy menjenek oda egyesével a táblához és húzzanak egy függőleges vonalat azon smiley alá, ami tükrözi, hogy hogyan érezték magukat ebben a részmodulban.

2. részmodul: Ismered önmagad? (120 perc)

A szükséges eszközök: 1db teniszlabda; annyiszor 4 db A4-es lap (konfliktuskezelési módok), ahány csoport van;

1. lépés: Bemelegítésként a tanulók a terem közepére állnak. A foglalkozást vezető különböző belső tulajdonságokat fog mondani, de mindig az ellentétpárjával együtt. Pl: szépnek tartom magamat - csúnyának tartom magamat; kötekedő vagyok - nem szeretek kötekedni; elégedett vagyok magammal - nem vagyok elégedett magammal stb. Ahogy a vezető kimondja az adott tulajdonságot, a kezét abba az irányba nyújtja, amerre a tanulóknak állnia kell, ha magukra igaznak tartják azt az állítást, amit mond. Amennyiben félig igaznak, félig hamisnak tartja valaki a tulajdonságokat, akkor marad a terem közepén, nem kell elmozdulnia. Fontos, hogy gyors köröket futva, mindig kérdezzük meg a gyerekeket, miért éppen azt a tulajdonságot tartják magukra vonatkozólag igaznak, vagy éppenséggel nem igaznak.

2. lépés: Körbeülünk, és az alábbi József Attila idézetet elmondja a foglalkozás vezető: „…hiába fürösztöd önmagad, csak másban moshatod meg arcodat…” . Mit is jelent ez az idézet? A beszélgetés kezdetekor a labda a vezetőnél van, majd odadobja annak, aki kéri. Csak az mondhatja el a véleményét, akinél a labda van. Ez így folytatódik tovább, amíg vannak gondolatok.

3. lépés: A tanulók csoportokban ülnek vissza az asztalokhoz. Elmondjuk, hogy az esetek nagy százalékában nem jól oldódnak meg a konfliktusos helyzetek. Vajon miért van ez így? Milyen megoldási lehetőségek lehetnek egy konfliktusos helyzetben? Próbálják meg összegyűjteni ezeket. Ha ez megtörtént, akkor hangosan megosztják a többi csoporttal is a véleményüket. A foglalkozást vezető ezt követően kioszt minden csoportnak 4 db A4-es lapot, amelyen konfliktuskezelési módokat olvashatnak a tanulók. Megkérjük őket, hogy nagyon figyelmesen olvassák el, majd ezt követően válasszák ki a számukra legszimpatikusabb módot. Fejenként csak egyet választhatnak. A csapattagoknak indokolja is meg, hogy miért azt a módot választotta.

Konfliktuskezelési módok[footnoteRef:2] [2: Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése PHD-s Hallgatóknak című tréninghez. Összeállította: Dr. Mészáros Aranka. 2011. (24-25.o.)]

1. A versengés

Önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén saját szándékait érvényesíti a másik személy rovására. Ez hatalomorientált eljárás: a személy bármely befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik, hogy nyerő helyzetbe jusson.

2. Az alkalmazkodás

Együttműködő és nem önérvényesítő. A versengés ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek. Bizonyos önfeláldozás van ebben az eljárásban. Az alkalmazkodás öltheti az önzetlen nagyvonalúság, vagy jótékonyság formáját, lehet a másiknak való kényszerű engedelmeskedés, vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása.

3. Az elkerülés

Nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén nem követi közvetlenül sem saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Az elkerülés öltheti diplomatikus kitérés formáját, egy kérdés kedvezőbb időpontra való halasztását, vagy egyszerűen visszahúzódást egy fenyegető helyzetből.

4. A problémamegoldás

Egyszerre önérvényesítő és együttműködő – az elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy együtt dolgozva a másik személlyel találjunk valamilyen megoldást, mely teljesen megfelel mindkettőnk szándékainak. Azt jelenti, hogy beleássuk magunkat egy problémába azzal a céllal, hogy megtaláljuk a két fél alapvető érdekeltségét, s találjunk egy olyan alternatívát, mely mindkét érdekskálának megfelel.

5. A kompromisszumkeresés

Átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás találása, amely részlegesen mind a két felet kielégíti. A kompromisszum középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. a kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Közvetlenül ragadja meg a kérdést, mint az elkerülő, de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. A kompromisszumkeresés „félúton való találkozást”, kölcsönös engedményeket, vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti.

4. lépés: A csapattagok gondolják végig, hogy voltak-e már konfliktusos helyzetben. Nyílván, mindenkinek lesz mesélni valója. A csapattagok hallgassák meg a csoporton belül az történeteket, majd egyet válasszanak ki közülük. Ezt kell eljátszaniuk a többi csoport előtt, akiknek, ki kell találniuk a történetet. Fontos, hogy előzmény, a konkrét ok és a megoldás is benne legyen az előadásban.

Értékelés: Minden csapatot tapssal jutalmaz a többi csapat.

3. részmodul: Mi a szitu? (180 perc)

A szükséges eszközök: 1 db fatuskó (henger alakú), szegek (ahány fős a csoport), 1 db kalapács, 1 db harapófogó

1. lépés: Két idézettel indítjuk ezt a foglalkozást:

1. Több örömet rejt a konfliktus megoldására tett kísérlet, mint amikor sikerül még jobban elmélyíteni azt. Nem mondom, hogy könnyű, de végrehajtható. Nem azt mondom, hogy mindig, csak azt, hogy érdemes megpróbálni![footnoteRef:3] [3: http://www.citatum.hu/szo/konfliktus]

(Thomas D`Ansembourg)

2. A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.[footnoteRef:4] [4: http://www.citatum.hu/szo/konfliktus/2]

(Dan Millman)

Körben ülve, mindenki hozzáfűzi a gondolatát a fenti két idézethez. Hangsúlyozzuk ki, hogy a konfliktusos helyzeteket nem csak agresszióval lehet megoldani, hanem sokkal jobb, ha ezeket a helyzeteket békével, megértéssel, megnyugvással záródnának.

2. lépés: Szintén ülve maradunk, szorosan összezárva a kört. Minden tanuló kezébe egy szeget adunk. A tuskót a kör közepére helyezzük el, a kalapács a vezetőnél marad. Feltesszük a következő kérdést: Miért nem jó megbántani akár rossz szóval, akár fizikai tettlegességgel a másik embertársunkat? Miután elmondták a tanulók a gondolataikat, megkérjük őket, hogy most mindenki nézzen a tuskóra. Gondolják azt, hogy a tuskó egy osztálytársuk, akire azért haragudnak, mert észrevették az utóbbi időben, hogy az osztályfőnökük kivételezik vele. Jobban odafigyel rá, ha valamiben hibázik, elnézi neki. Kérjük meg a tanulókat, hogy egyenként menjenek oda és egy gonosz, bántó szóval illessék a tuskót, és a kezükben lévő szeget üssék bele a kalapáccsal, de ne teljesen (mindenki jegyezze meg hova üti). Amikor az utolsó szeg is belekerült a fába, a vezető elmondja az igazi okot, amiért az osztályfőnök kivételes helyzetbe helyezte az osztálytársukat, de szülői kérésre az okot nem oszthatta meg az osztállyal. Csak ma reggel engedélyezte a szülő, hogy megossza a gyerekekkel, mert látja, hogy egyre inkább haragszanak rá. Kiderül, hogy az osztálytársuk édesapja halálosan beteg, kórházban fekszik, és a család megpróbálja minden szabadidejét vele tölteni, amíg csak lehet. Ezért kivételez vele az utóbbi időben, hogy egy kicsit könnyítsen az iskolában rajta.

A tanulókat megkérjük, hogy most a történet megismerésének a tudatában mondják el érzéseiket. Nyílván meg fogják bánni a bántó szavakat. Most a kalapácsot kicseréljük harapófogóra, és megkérjük a gyerekeket, hogy egy elnéző szó kíséretben húzzák ki a szeget a tuskóból. Mindenki a saját szegét húzza ki. Ha ezzel végeztek, megvizsgáltatjuk velük a tuskót, aminek a tetején lyukak maradtak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gonosz, bántó szavak, ugyanilyen sebeket hagynak a szívünkben, amelyek megmaradnak. Ezért próbáljunk arra törekedni, hogy a konfliktusos helyzeteket, minden esetben a lehető legsérülésmentesebben oldjuk meg.

3. lépés: Az alábbi szituációs játékokat játszatjuk el a tanulókkal, amelyben közvetlenül átélhetik, megtapasztalhaták és hasznosíthatják a foglalkozáson halottakat.

Aprópénz

Fejlesztő hatás: A játék három fordulójából az első kettő az önérvényesítés és így a társas hatékonyság sikerét és kudarcát, a harmadik kör pedig a csoporton belüli rokonszenvi viszonyokat tükrözi. A tagok átélhetik a kudarc, a veszteség érzését és azt, hogy mennyire fontosak a többiek számára, hányszor lépnek velük kapcsolatba, így a csoporttagok egymás iránti érzései is feltárulnak.

Életkori ajánlás: Mindhárom korosztálynál nyugodtan használható.

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői gyakorlatot nem igényel

Idői keretek: 10-15 perc

Eszközigény: 30 db, 5 forintos aprópénz, egy nagy asztal, papír, ceruza

A játék leírása: A csoporttagok az asztal körül ülnek. Az asztal közepére kiborítjuk a pénzt. A csoporttagok jeladás után annyit vehetnek el a középen levő pénzből, amennyit csak tudnak, vagy akarnak. Ezután megszámoljuk, kinek hány darab jutott és ezt felírjuk. A következő körben sorban egymás után mindenki két társától elvehet annyi pénzt, amennyit akar. Ez után újra számoljuk a pénzt, és felírjuk, kinek mennyije maradt. A harmadik körben sorban egymás után mindenki két társának adhat aprópénzt, annyit, amennyit jónak lát. Ezután újraszámoljuk a pénzt, kinek mennyi lett a végére. A végén megbeszélhetjük, ki mit gondolt, mit érzett a játék közben.

Egyéb megjegyzések: Gyerekek számára a veszteség, az, hogy elvesznek pénzt tőlük nagyon frusztráló lehet, így velük ez a játék nagy óvatosságot igényel.

Gyümölcskosár

Fejlesztő hatás: Ebben a játékban a rivalizálás, versengés mellett, a frusztráció és akadályoztatás élménye jelenik meg konfliktushelyzetben. Annak aki sikeres a játéban, az a pozitív önérvényesítés élményét adja.

Életkori ajánlás: Mindhárom korosztálynál nyugodtan használható.

Csoportvezetői gyakorlat: nem igényel különösebb csoportvezetői gyakorlatot

Idői keretek: 15-20 perc

Eszközigény: eggyel kevesebb szék, mint ahányan a résztvevők vannak.

A játék leírása: A csoporttagok körben ülnek, egy valaki középen áll. Mindenki kap egy gyümölcsnevet. Amikor a középen álló elkiáltja magát: „A szilva (például) cseréljen helyett az almával( például)”. akkor a két megnevezett játékos feláll és minél gyorsabban megpróbál helyett cserélni. A középen álló igyekszik ezt azáltal megakadályozni, hogy ő ül le az egyik székre. Akinek nem jut szék az folytatja a játékot. Ha a középső ember azt mondja: „Kiborult a gyümölcskosár”, akkor, mindenkinek fel kell állnia és máshova leülnie, mint ahol eddig ült.

Egyéb megjegyzések: Általában nagyon vidám, nagy nevetésekkel kísért játék, gyerekek különösen élvezik. Vigyázzunk azonban, ne durvuljon el, nehogy megsérüljön valaki.

Sziget

Fejlesztő hatás: A csoportnak a feladat megoldásához közös megegyezésre kell jutnia, az egyes személyeknek „áldozatokat” kell hoznia a csoport közös érdekeiért, így a feladat a csoport együttműködését, és az összetartozás érzését is fejleszti.

Életkori ajánlás: serdülőknek és felnőtteknek ajánlott

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői gyakorlatot, és mélyebb pszichológiai ismereteket igényel.

Idői keretek: 45-60 perc

Eszközigény: papír ceruza.

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. A csoportvezetője arra kéri őket, hogy képzeljék el hajótörést szenvedtek és egy lakatlan szigetre kerültek. A szigeten van ivóvíz, növények, állatok – lehetségesnek tűnik hosszabb ideig is életben maradni rajta. Azt nem lehet tudni, hogy mennyi ideig marad itt a hajótörött, néhány hónapig, vagy akár néhány évig. A feladat, írjanak össze öt tárgyat, amit feltétlenül magukkal szeretnének vinni. Ha ez megtörtént a csoportot arra kérjük, hogy képzeljék el azt, hogy együtt szenvedték el a hajótörést és közösen kell öt tárgyban megegyezniük. A játéknak akkor van vége, ha sikerült teljes egyetértésre jutniuk. A játékot megbeszélés követi arról, hogy hogyan sikerült megegyezniük, hogy viselték, hogy a csoport kedvéért számukra fontos tárgyakról kellett lemondaniuk.

Egyéb megjegyzések: Nagy létszámú csoport esetén érdemes a csoportot kisebb csapatokra osztani.

Szívszakadva

Fejlesztő hatás: A csoporton belüli konfliktus, véleménykülönbség megtapasztalása. Mivel a cél egy közös döntés létrehozása, így a tagok saját társas hatékonyságukat is megtapasztalhatják. A felállított sorrend a csoport értékrendjének tisztázásában is segíthet.

Életkori ajánlás: serdülőknek és felnőtteknek.

Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői tapasztalatokat és mélyebb pszichológiai ismereteket igényel.

Idői keretek: 60-80 perc

Eszközigény: papír, íróeszköz, a résztvevők számának megfelelő mennyiségű feladatlap

A játék leírása: A csoportot felosztjuk 4-5 fős alcsoportokra. A csoportvezető elmondja, hogy minden kiscsoportnak nagyon nehéz döntést kell hoznia. Öt, mesterséges szívre váró beteg között kell rangsort felállítaniuk. Először minden csoporttagnak külön – külön, majd ezután megbeszélik saját sorrendjüket a többiekkel és megpróbálnak egyetértésre jutni. Az a szabály, hogy mindenkinek a saját véleménye kifejtése előtt értékelnie kell az előző csoporttársáét, akkor is, ha véleményeik különböznek. Ezután az egyes alcsoportok megkapják a feladatlapot és a betegek rövid bemutatását.

Feladatlap:

Egyike vagy a Városi Korház Igazságügyi Bizottsága tagjainak, és életbevágó döntést kell hoznod. Egyedül kell fontossági sorrendet meghatároznod az öt, mesterséges szívre váró beteg között. Az Igazságügyi Bizottságnak (a csoportnak) egyetértésre kell jutnia.

1. lépés: Egyéni besorolás: egyedül dolgozva kell besorolnod a mesterséges szívre váró betegeket (1. : első a sorban, 5.: utolsó a sorban).

2. lépés: Bizottsági ülés: miután te és minden bizottsági tag( csoporttársad) felállította a saját rangsorát, a bizottságülést tart. Együtt kell megállapodnotok a végső sorrendben. A szabály, hogy mielőtt kifejtenéd véleményedet, az előtted szóló érveit vagy érzéseit értékelned kell, még akkor is, ha azok nem egyeznek meg a tieiddel.

George Mutti

Kora: 61 év, foglalkozása: alvilági kapcsolatokkal gyanúsítható (maffia)

Leírása: házas, 7 gyereke van, nagyon gazdag, az operációt követően nagyobb összeget fog felajánlani a kórháznak.

Peter Santos

Kora: 23 év, foglalkozása: egyetemista.

Leírása: nőtlen, keményen tanul, segít eltartani nélkülöző családját, tanulmányai befejeztével rendőr szeretne lenni.

Ann Doyle

Kora: 45 év, foglalkozása: háztartásbeli

Leírása. Özvegy, három gyermeket tart el, kisjövedelmű, nincs megtakarítása.

Johnny Jaberg

Kora: 35 év, foglalkozása: ismert színész

Leírása: elvált, mindkét gyermekét a volt felesége neveli, hajléktalanszálló létrehozására tett adományt.

Howard Wilkinson

Kora: 55 év, foglalkozása: Kalifornia állam szenátora.

Leírása: nős, egy gyermeke van, nemrégiben

Értékelés: Iskolatáska- szemetesvödör módszerrel (http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/index.php

A tanulók által létrehozott személyes produktumok

A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok

· a csomagolópapírra rajzolt „asztalterítők” a konfliktus jellemzőiről,

· ötletbörze csomagolópapíron:

· miért jó a konfliktus?

· miért rossz a konfliktus

A modul várható eredménye

A modul elvégzése után a tanuló

· képes lesz tolerálni a mások eltérő véleményét,

· megtanulja „békésen”, kompromisszum-képesen megoldani a konfliktusokat,

· megérti, hogy a konfliktus sikeres megoldása erősíti jellemét,

· vitakészsége erősödik,

· megtanul érvelni.

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

____________

Tárgyi eszközök

· laptop/számítógép, projektor,

· csomagoló papír, moderációs kártyák (post-it), gyurmaragasztó (blue tack),

· vastag színes filcek,

· mellékletekben szereplő feladatlapok fénymásolva,

· papír és íróeszköz a jegyzetelésekhez,

A csoportok számától, a beszerzés helyétől függően kb:

5 000 – 10 000 Ft

Anyagigény

____________

Egyéb, speciális igény

· laptopok/táblagépek a tanulóknak,

____________

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

Felhasznált irodalom

· Kaposi László: Játékkönyv

· http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/index.php

· Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése PHD-s Hallgatóknak című tréninghez. Összeállította: Dr. Mészáros Aranka. 2011. (24-25.o.)

· http://www.citatum.hu/szo/konfliktus

· http://www.citatum.hu/szo/konfliktus/2

· Konfliktuskezelő készség fejlesztését segítő gyakorlatok