1. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében

Közigazgatás három eleme:- tevékenység => ügyintézés- szervezet(rendszer)- személyzet/szakemberállomány

Közigazgatás:- államigazgatás => 1990-től nem szinonimája a közigazgatásnak- (helyi) önkormányzati igazgatás

o saját ügyek (önkormányzati igazgatás)o átvállalt államigazgatási feladatok (államigazgatási igazgatás)

Államigazgatási szervek:- Kormány- minisztériumok- központi hivatalok- központi szervek területi szervei (dekoncentrált szervek)

Állami szervek csoportosítása:- hatalmi jogosítványokkal rendelkező- közérdekű szolgáltatásokat végző => közszükséglet (pl. oktatás) a közigazgatás a hatalmi szervek rendszerében helyezkedik el, de szoros kapcsolatban áll a

közintézményekkelo a két szervtípus között hidat képez

Hatalmi szervek csoportosítása:- törvényhozó => parlament- végrehajtó => közigazgatási szervek- bírói => bíróságok negyedik hatalmi ág szokott lenni

o médiao Alkotmánybíróságo államfőo helyi önkormányzatok

Közigazgatási szervezet sajátosságai:- kiépítettség mértéke

o vertikális (szintenkénti)o horizontális (területi) hierarchia elve működik (kivéve: önkormányzati szervezet, bíróságok): helyi szervet

a középszintű, középszintűt a felsőfokú szerv irányítja.- egyénekkel való kapcsolat: már magzatkorban,mindenkivel- feladatok tömegessége

o jogszabályalkotás-rendeleteko jogalkalmazás

- feladatok sokszínűsége, heterogenitásao másik két hatalmi szerv működésének biztosítása

- személyi állomány mennyiségeo igényli a magas alkalmazotti létszámot

1

o középiskolai végzettséggel is lehet érdemi döntést hozni

Összegezve:- alkotmányosan egyenlő súlyú a másik két hatalmi szervvel- szerepe nélkülözhetetlen

o súlyábano tömegébeno állami ügyek folyamatos intézésébeno lakossági kapcsolatokbano közszükségletek kielégítésében

2

2. A közigazgatás kialakulása és fejlődése

Közigazgatás az ókori társadalmakban:- a közösségi igazgatás első rendszerei az öntözéses vízgazdálkodásra épülő társadalmakban

alakultak ki => Kína, Egyiptom, Tigris és Eufrátesz völgyének államai- pontosan megszervezett, egész társadalmat átfogó közösségi munka tette lehetővé az egyre

növekedő népesség alapvető szükségleteinek kielégítését- közigazgatás rendszerének kialakulásához elsődleges követelmény a közös ügyek

o közügyek és magánügyek közötti különbségek ismeréseo közös ügyek magasabb rendűnek való minősítése

- hierarchikus igazgatási struktúra kialakítása, horizontálisan és vertikálisan egyaránto vertikális hierarchia a hatalomgyakorlás egységes rendjét biztosítottao horizontális hierarchia a munkamegosztás alapjait teremtette meg

- centralizált közigazgatás => döntési és irányítási jogosítványok a hierarchia csúcsán helyezkedőknél összpontosulnak

- despotikus kormányzási mód => hatalom egy kézben

Az európai államok középkori igazgatása:- európai feudalizmus a 18. sz.-ig bezáróan teljesen új helyzetet teremt a közösségi ügyek

igazgatásának történetébeno felszámolja a közigazgatásto közösségi ügyek minimálisra csökkeneko közösségek állandó konfliktusban állnak egymással az anyagi források

megszerzéséért- az abszolút monarchiák megteremtik az újkori közigazgatás kialakulásának alapját

o centralizáltságo megnövekedett aktivitáso jelszó: „minden a közért, ha szükséges, a köz ellenében is”

- merkantilizmus (gazdaságpolitika) hatásai:o növelte az állami bevételeketo javította az alattvalók életkörülményeito út- és csatornaépítéseko hivatalok felállításao szabályok megfogalmazásao hivatalnokok foglalkoztatása

- felvilágosult abszolutizmus tisztviselője egyetemet végzett, kameralisztikát- korai jóléti, szolgáltató állam- központi feladattá teszi az alapoktatás megszervezését, szegényügy megoldását, stb.

Közigazgatás a polgári átalakulás után: (+TK)- radikális ideológiaváltás jellemzi- a közigazgatásnak szerkezete nem változik- ország nem a király tulajdona, hanem a nemzeté- jogszerűség követelménye a közigazgatás működésével szemben

Közigazgatás a két világháború között:

3

- az első világháború, azt követő helyreállítási programok, a gazdasági világváltás, majd a második világháborúra való készülődés nyilvánvalóvá tette a végrehajtó hatalom, a kormányzati munka, a közigazgatás erősítésének szükségességét

4

Közigazgatás a második világháború után:- világszerte nőtt a közhatalom szerepe a társadalom irányításában- erősödik a specializáció- igazgatási védnökségek alá kerülnek az addig adminisztratívmentes területek

o tudomány, műszaki fejlesztés, sport, környezetvédelem- közigazgatási tisztviselők száma megnőtt- funkciók szélesedése és kibővülése

o 19. sz. közepe: rendészeti jellegű tevékenységeko 19. sz. vége: befolyásolás és beavatkozáso 20. sz.: gondoskodás => jóléti állam feladatai

- nemzetközi, nemzeteken felüli bürokrácia kialakulása

A gazdaság időszakos válság jelenségei, demográfiai gondok egyre nyilvánvalóbbá tették a további fejlesztések korlátozott lehetőségét, a gondoskodás tartalma felülvizsgálatának, a társadalmi juttatások racionalizálásának szükségességét.

5

3. A közigazgatással foglalkozó tudományok: a jogtudomány és a politikatudomány

Jogtudomány:- közigazgatási jogtudomány megjelenésének alapvető feltétele a közigazgatási jog

kialakulása- a közigazgatási jog először Franciaországban alakult ki- a közigazgatási jog tudományát legmagasabb színvonalra Németországban fejlesztették =>

Otto Mayer- közigazgatási jogtudomány sajátossága, hogy a közigazgatást a rá vonatkozó

jogszabályokon keresztül vizsgálja- tárgya tehát a közigazgatási jog- vizsgálati területei:

o közigazgatási jogalkotás demokratizmusa, alkotmányosságao közigazgatási jogviszonyo közigazgatás és az állampolgárok közti viszony jogi szabályozottságao közigazgatás jogalkalmazó tevékenysége

- Mayer, Magyary Zoltán, Szamel Lajos, Tomcsányi Móric, Madarász Tibor

Politikatudomány:- gyakorlati kérdések megvalósításához igyekszik elméleti segítséget nyújtani- feltárja azokat a hibákat, melynek felszámolásával a közösségi feladatok ellátása

alkalmasabbá válhat- alapkérdései:

o melyek a politika és az igazgatási rendszer közötti kapcsolatok formái és mi ezeknek a tartalma

o miként lehet a közérdek fogalmát meghatároznio hogyan kell a közigazgatás szervezetét úgy felépíteni, hogy az a köz érdekét

szolgáljao hogyan kapcsolhatók össze a hatékonyság és a demokráciao miként befolyásolja a közigazgatás a politikai döntéseketo milyen ellenőrzési forma és módszer a legalkalmasabb a közigazgatás korlátok

közötti tartására- érdeklődésének középpontjában a hatalmi struktúra, a közigazgatás politikai szerepének

alakulása állo átláthatóságo részvételo decentralizáció

- Woodrow Wilson, Concha Győző

6

4. A közigazgatással foglalkozó tudományok: a közigazgatás-tudomány, fejlődési szakaszai

A közigazgatás-tudomány a közigazgatás struktúrájának, funkcióinak, környezetének közvetlen vizsgálatát látja el.

Fejlődési szakaszai:- 18. sz. vége, 19. sz. eleje: kameralisztika és rendészettudomány- 1865-től a századfordulóig: közigazgatástan- 1910-1930: francia igazgatástudomány- 1920-1990: amerikai közigazgatási elmélet- 1990-2008: új közmenedzsment

Kameralisztika:- a gazdálkodástudomány, a gazdaságtan, az igazgatástudomány és a pénzügyi tudományok

egységesített ismeretrendszere- gazdaságpolitika végrehajtásához szükséges intézkedések, eszközök listáját gyűjtötték össze

a külügy, pénzügy, igazságügy és a hadügy területén- igazgatás ebben az időben az államnak az általános jólét, a közérdek, a boldogság

előmozdítását szolgáló tevékenységét értették- művelői: J. H. Justi, J. Sonnenfels, Kautz Gusztáv

Közigazgatástan:- Németországban alakult ki- az államigazgatás feladata a gazdasági fejlődés előmozdítása és a tényleges jogegyenlőség

megteremtése- művelői: Lorenz von Stein, Vivien, Jèze, Concha Győző

Igazgatástudomány:- Henri Fayol az igazgatás elméletének kidolgozója- a közigazgatás olyan, mint egy óriási részvénytársaság- nem hatékonyan funkcionál, annak a szervezetben alkalmazott igazgatási elvek figyelmen

kívül hagyása az oka- vállalatok igazgatása a modell- igazgatási munka racionalizálásában volt/van szerepe az igazgatási elméletnek

Amerikai közigazgatás-elmélet:- művelője: Taylor - egyes munkafolyamatok elemzésére, mérhetőségére, összehasonlítására alapozva dolgozta

ki a tudományos munkaszervezés (scientific management) alapelveit.- a szervezet és a vezetés mozgatórugója a hatékonyság- kérdései:

o minimális erőforrás maximális teljesítményto információhálózatot kiépítéseo személyzetet kiválasztásao teljesítményt gátló veszteségforrások csökkentéseo igazgatási tevékenység elemeire bontása, megosztott munka hatékony koordinálásao igazgatás hatékonyságának növelésének fizikai feltételei

- szakaszai: (TK!)

7

o indulás és megalapozás: szervezetelmélet K 1900-1940o emberi kapcsolatok, magatartás K 1940-1950o előző két korszak megállapításainak integrálása K 1950-1990o új közigazgatás (New Public Management) K 1990-2008

5. A közigazgatás szervezete jogi, igazgatási megközelítésben

A közigazgatási jog és a politikatudomány a közigazgatás szervezetét a másik két hatalmi ág szerveinek (törvényhozási és igazságszolgáltatási szervek) összehasonlításával jellemzi.

- legdifferenciáltabban kiépült organizáció- törvényhozó szervek ellenőrzése alatt áll- fő feladatai:

o közigazgatás társadalmi ellenőrzöttségének biztosításao igazgatott állampolgárok, szervezetek jogainak védelmeo e védelem politikai, jogi eszközeinek feltárása

A politikatudományi-jogtudományi elméletek összegzése:- demokratikus államban a hatalom birtokosa a lakosság

o kisebb részt közvetlenül, nagyobb részt közvetve, képviselők útján gyakoroljáko társadalmi élet legfontosabb döntéseit e képviselőkből álló testület hozza mego a feladatok ellátásáról a közigazgatás szervezete gondoskodik

- közigazgatás állandóan működő szervezeto biztosítja az állami ügyek folyamatos intézéséto kényszerítő eszközöket (bírság, letartóztatás, stb.) vehet igénybeo nélkülözhetetlen állami szervezeto képviseleti szervek döntéseinek végrehajtójao jogi és fizikai erőszak birtokosao biztosítani kell a közigazgatási szervek alárendeltségét a képviseleti szervekneko védelmet kell biztosítani az állampolgároknak a közigazgatás jogszerűtlen akcióival

szemben- képviseleti szerveknek való alárendelés jogi biztosítékai:

o képviseleti szervek hozzák létre a közigazgatás szerveito a közigazgatási szervek magas beosztású vezetőit képviseleti szervek választják,

bízzák meg, nevezik kio közigazgatás szerveinek feladatkörét, hatáskörét elsődlegesen a képviseleti szervek

állapítják mego közigazgatási szerveket és vezetőit beszámoltatják, tevékenységüket folyamatosan

ellenőrzik- közigazgatási szervek és az állampolgárok kapcsolatának rendezése

o közigazgatás döntéseivel szembeni védekezés, jog szabályozása

Az igazgatástudomány az igazgatási szervek belső kapcsolati rendjét, a rendszerben érvényesülő törvényszerűségek feltárását vizsgálja.

- milyen igények szerint épül ki a szervezet?- milyen kapcsolat alakul ki közöttük?- milyen elvek szerint alakul viselkedésük?

8

6. A közigazgatás szervezete szociológiai megközelítésben; a bürokratikus szervezet előnyei és hátrányai (Max Weber, Crozier)

A szociológia a közigazgatást bürokratikus szervezetnek tartja.- emberi tevékenység irányításának ésszerűbb, hatékonyabb lehetőségét teremti meg- társadalmi elnyomás legkifinomultabb gyakorlásának veszélyét is magában rejti

A bürokratikus szervezet jellemzői:- rögzített szabályokkal, rendezett hatósági hatáskörök alapján működik- hivatali hierarchia, szolgálati út elve, alá-fölérendeltség- ügyvitele eredetiben/másolatban őrzött iratokon, alárendelt hivatalnokok/írnokok testületén

alapul- hivatalnok funkciójától függ a fizetése, nyugdíjrsz.bevezetése

Weber szerint a bürokratikus szervezet kialakulásának okai:- a pénzgazdálkodás kifejlődése

o közigazgatás működésének feltétele az állandó bevételek biztosítása- igazgatási eszközök koncentrációja- technikai fölényben van minden más formával szemben

Weber elmélete:- tudatosan meg van szervezve- érvényesül a hierarchia és a szolgálati út elve- fogaskerék módjára illeszkedik egymáshoz => a közigazgatás jól üzemel

Crozier elmélete:- a bürokratikus szervezet ördögi kört alkot- csak súlyos válságokon keresztül vezet kiút- egyén ésszerű magatartási módja => szervezetben kényszerítik- hatalmuk megőrzése érdekében állnak ellent a változásnak

A bürokratikus szervezet előnyei:- munkamegosztás- az ügyek kiszámítható szabályok szerinti elintézése- rendezett hatáskör alapján működik- szolgálati út elve érvényesül- szakképzett emberek dolgoznak

A bürokratikus szervezet hátrányai:- a bürokratikus szervezet merev

o változás mindenre kiterjedően, a hierarchia csúcsáról kiindulva képzelhető elo súlyos diszfunkció (működési zavar) esetén indítják el felülről az átszervezést

- változásokat krízis nélkül alkalmazza- döntési hatalom azok kezében van akik nem ismerik közvetlenül a problémákat- szintek között rossz a kommunikáció- személytelen jellegű szabályok

9

7. A közigazgatási szervek osztályozása(+TK)

Működési terület szerint:- országos (=központi)

o szabályozás jogao ellenőrzési jogkör

- helyi

Kapcsolat szerint:- alá-fölérendeltségi viszony (hierarchikus)- mellérendeltségi: tömegesebben fordul elő; részben szokásos részben jogszabályok által

meghat.

Vezetés szerint:- egyszemélyi vezetés alatt működő: lineáris- staff vezetési elvhez igazodik- testületi elv szerint működő: csak kivételesen és kisegítőileg fordul elő.

Hierarchiához való kapcsolat szerint:- tipikus => általános hierarchikus elrendezésbe tagozódik- atipikus => igazgatási hierarchián kívülálló szervek

Terület szerint:- civil: közszükségletek kielégítését szervezik - rendészeti: társ-i béke, megőrzése, az állam külső- belső védelmének biztosítása; tagjainak

egyenruha kötelező, fegyverviselési jogosultság

10

8. A politika és a közigazgatás kapcsolata

Politikai rendszer legfőbb elemei:- pártok- állam- politikai ideológia

Politikai pártok:- közvetlen célja a hatalom

o állami hatalom meghódításao hatalom gyakorlásában való részvétel

- társadalom egészét érintő programot dolgoznak ki

Pártharcok és közigazgatás:- egypártrendszer

o legerősebb a párt és a közigazgatás kapcsolatao az egyedüli párt minden államigazgatási szervben alapszerveket épít ki

pártszempontok alapján ellenőrizték az állam szerveit- kétpártrendszer

o párt kizárólagos hatalmat gyakorol (mintha egypártrendszer lenne)o törvényhozó hatalom a parlamenté, végrehajtás a kabineté

mindkettő az uralkodó párt szerveo kormányzati posztokat pártvezetők töltik beo pártbeli tisztség a meghatározó

- többpártrendszero hatalom megosztásának klasszikus alkotmányok elveio parlament és a kormány közti kapcsolat vizsgálata értelmet nyer

parlament nagyobb mozgásszabadságot élvez a kormánnyal szemben törvényhozás és végrehajtás elválasztása gazdasági, szociális ideológiai, külügyi, stb. feladatok elválasztása hagyományos horizontális tagozódás mellett vertikális is

A személyi állomány és a pártok viszonya:- milyen mértékben befolyásolhatják a pártok a közigazgatás személyi állományát?

o közigazgatási apparátus teljes politizálása (USA) közigazgatási posztok a hatalomra jutott párt híveivel van betöltve zsákmányrendszer

o közigazgatási apparátus semlegesítése (Anglia) mindennemű pártbefolyás alóli kivonás mindenkori állami hatalommal szembeni lojalitás elve

o moderált, semleges viszonyulás jelenlegi angol neutralizmushoz hasonló szolgálatban a közszolgálati dolgozó szigorúan semleges, magánéletben

szabad politikai vélemény valójában teljesíthtetlen

11

9. A gazdaság és a közigazgatás viszonya

A gazdasági tényezők és a közigazgatási szervezet összefüggései:- termelés koncentrációja maga után vonta az állami közigazgatás kialakulását- feladatok ellátásához szakértők tömegét alkalmazzák- új típusú szervek alakultak, amelyek a gazdaság igazgatásával foglalkoznak

o lényegesen különböznek a hagyományos típusú közigazgatási szervezettől

Gazdasági élet és a közigazgatás funkcióinak változásai:- a gazdasági élet változásai a közigazgatás funkcióit is változtatják

o globalizáció közigazgatás feladatainak hasonulása

- új funkciók:o országos méretű tervezéso prognosztizáláso természeti- és munkaerőforrások számbavétele és ésszerű felhasználásao modern technika elterjedésének ösztönzéseo tudományos kutatások finanszírozása és irányításao termelés ütemének és minőségének különböző eszközökkel való befolyásolásao termelés kulcsfontosságú területeinek kiemelt állami támogatásao nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés stratégiájának

kidolgozásao termelés és fogyasztás harmóniájának biztosítása

Gazdaság hatása a személyi állományban:- létszámbeli növekedés az első világháború után hirtelen meggyorsult- minőségi változás

o személyi összetétel közhivatalnokok nagy többsége az alsó-középosztály legalább középiskolai

képesítést szerzett egyedeiből állto felkészültség

100 éve még a középiskolai végzettség volt az általános ma már egyetemi, főiskolai végzettség központi és helyi szerveiben is.

12

10. A közigazgatás demokratizmusa

A közigazgatás demokratizmusa a közigazgatás korlátok közé szorítását, ellenőrzöttségét jelenti. A demokratizmus a hatalom gyakorlásának elve a közigazgatással szemben.

Demokratizmus tartalmi elemei:- érvényesülésének eszközei, formái- demokratizmus megvalósításának közvetlen biztosítása- közvetettebb módon járul hozzá a közigazgatás társadalmi ellenőrzöttségéhez

o közvetlen formák: részvétel nyitottság (alkalmazás)

o közvetett formák: közérdekűség törvénynek való alárendeltség átláthatóság

Részvétel:- közigazgatási döntések meghozatalában való személyes részvétel

o bizottságok, melynek tagjai állampolgárok is lehetneko a közigazgatási szerv a bizottságok javaslata alapján dönt

- közigazgatási feladatok ellátásában való személyes részvételo érdemi feladatok ellátásában való közreműködés önkéntesek által

pl. szociális gondozás- közigazgatás tevékenységének ellenőrzésében való részvétel

o közmeghallgatások, falugyűlések, közigazgatás vezetőinek beszámolói decentralizációval növekszik az állampolgárok részvételi lehetősége, de a szakértelem

szerepének növekedése az állampolgárok részvételi lehetőségét csökkenti => civil szervezetek

Nyitottság (alkalmazás):- oktatás nyitottsága- alkalmazási feltételek nyitottsága

Közérdekűség:- közérdek relatív fogalom, nem egyenlő az egyöntetű nemzeti helyesléssel- közérdek többségi érdek; többségi és kissebségi érdekek harmonizálásából áll össze- számban, időben és térben eltérő érdekek szintézise (=közérdek), állandó revízióra szorul- nem lehet csoport- vagy részérdekek képviselete- közérdeket csak közérdekű szerv képviselhet- közérdek megfogalmazására a Kormány jogosult- közérdek képviseletére minden közigazgatási szerv köteles

o megfogalmazásában való közreműködés

Törvénynek való alárendeltség:- közigazgatás szervezetét és működését nyilvános jogszabályok állapítják meg- az állampolgár védve van a közigazgatás önkényes döntéseivel szemben- közigazgatás által alkotott jogszabályok betartásának kötelezettsége

13

Átláthatóság:- igazgatási dokumentumokhoz való hozzájutás (átláthatóság)- közigazgatási döntésekben való részvétel lehetősége- 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről…(titkosított adatok 20 év elteltével

válnak nyilvánossá, hacsak máshogy nem rendelik)- közvélemény pontos és gyors tájékoztatása- közérdekű adat megismerhetősége bárki számára

11. Hatékonyság a közigazgatásban, a hatékonyság mérésének lehetőségei

A hatékonyság az adott célkitűzés elérésére fordított erőfeszítést és az elért eredmény egybevetéséből adódó, a teljesítmény értékelésére vonatkozó viszonyszám. Az a teljesítmény hatékony, mely a legkisebb erőfeszítéssel vagy ráfordítással éri el a kitűzött célt.

Belső hatékonyság:- külső feladatainak sikerének érdekében jelentős mértékű belső szervezőmunkát végez

o szervezeti struktúra felépítéseo alapegységek közötti viszony meghatározásao ügyiratkezelés szabályainak meghatározásao szervek tevékenységének összehangolásao hivatali munka belső rendjének megállapítása

- jól mérhető a hatékonyságo összehasonlításo pénzügyek

- racionalizálási, ésszerűsítési vagy korszerűsítési programoko pénzügyek irányításao ügyintézési folyamat egyszerűsítéseo hivatali munkaszervezés tökéletesítéseo nyilvántartások rendjének ésszerűsítése

Külső hatékonyság:- külső, üzleti szférában tevékenykedő szervekkel, vállalatokkal működik együtt- hatékonyság mérését nehezíti a politikának való szoros alárendeltség

o gazdasági hatékonyságo társadalmi hatékonyság

megelégedettség

14

12. Monolitikus és duális végrehajtó hatalom; a kormányzati struktúra változásai Magyarországon 1867-től napjainkig

Monolitikus végrehajtó hatalom:- államfői és kormányfői hatalom nincs elkülönülve- prezidenciális kormányforma (pl. USA)- az egész végrehajtás egy személyre (az elnökre) hárul- nem működik európai értelemben vett kormány

o „miniszterek” az elnök beosztottjai

Duális végrehajtó hatalom:- államfői és kormányfői hatalom megoszlik- félprezidenciális és parlamentáris kormányformánál van félprezidenciális kormányforma

o államfő az erősebb parlamentáris kormányforma

o kormányfő az erősebbo végrehajtás tényleges hatalma a kormány(fő) kezében vano államfő hatalma szimbolikus, reprezentatív

államfői jogkörök kinevezések diplomácia vétójog választások kiírása hadsereg főparancsnoka => nincs vezényleti joga!

miniszter(elnök)i ellenjegyzés: magára veszi a felelőssége => államfő politikailag felelőtlen

kormányfői jogkörök államigazgatás egészének közvetlen vagy közvetett irányítása gazdaság, kultúra, egészségügy és pénzügyek irányítása bel- és külpolitika alapjainak kidolgozása, annak végrehajtásának

megszervezése közbiztonság védelméről való gondoskodás honvédelem megszervezése

Kormányzati struktúra változásai Magyarországon:- Osztrák-Magyar Monarchia => közös uralkodó képviselte az államfői hatalmat- Trianon után az államfő kormányzó volt- 1946-49 között és 1989. október óta köztársasági elnök az államfői jogok gyakorlója

Miniszterelnökök a rendszerváltást követően:- Antall József (1990-1993)- Boross Péter (1993-1994)- Horn Gyula (1994-1998)- Orbán Viktor (1998-2002)- Medgyessy Péter (2002-2004)- Gyurcsány Ferenc (2004-2009)- Bajnai Gordon (2009-2010) => fél évig- Orbán Viktor (2010-)

15

-13. A közigazgatási szervezet felépítésének általános elvei (+füzet)

Szervezési elvek:- külső szervezési elvek => közigazgatás egészére hat- belső szervezési elvek => adott közigazgatási szervre vonatkozik

Külső szervezési elvek:- hierarchia

o alá-fölérendeltségi viszonyo minden alárendeltnek csak egyetlen irányítója lehet

- koordinációo összehangoláso mellérendeltségi viszonyban álló szervek tevékenységének összehangolása

- általános hatásköro minden ágazatban vannak feladataio pl. Kormány, önkormányzatok, kormányhivatalok

- különös hatásköro speciális ágazato hatásköre egy igazgatási területre terjed ki

oktatás, egészségügy, környezetvédelem, stb.o pl. minisztériumok

- ellenőrzési hatásköro összehangolják a területi államigazgatási szervek ellenőrzési terveito ellenőrzik az intézkedések törvényességét, valamint Ket. hatályosulását

- informatikai hatásköro kezdeményezik az ügyviteli tevékenység összehangolásáto előmozdítják a nyilvántartások működéséto választásokkal, népszavazásokkal kapcsolatos informatikai feladatok ellátása

- képzési feladatoko szervezik a köztisztviselők képzéséto gondoskodnak a közigazgatási alapvizsgák és szakvizsgák megszervezéséről

16

14. Belső szervezési elvek a közigazgatásban (+füzet)

Belső szervezési elvek nem az egész közigazgatásra, hanem egy konkrét közigazgatási szervre vonatkozik.

Lineáris szervezet:- egyszerű, jól áttekinthető, egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok- minden beosztottnak egy főnöke van- az utasítás és a jelentés ugyanazon a vonalon, a szolgálati úton történik- a szervezet horizontális és vertikális tagozódása változtatható a feladatok mennyiségének

változása esetén- nagyszámú ember irányítható egyszerű és homogén feladatok esetén- előnye:

o jól alkalmazható kisméretű szervezetek esetében- hátránya:

o rugalmatlan, nehézkes, időben elhúzódó az új feladatok megoldásao a kommunikáció csak szolgálati úton megengedetto információ-torzuláso bizonytalanságo lassúság

Törzskari szervezet:- a vezető törzskart nevez ki- a stáb döntési javaslatokat tesz- célja a vezető tehermentesítése- lineáris szervezet kiegészül egy törzzsel, és különféle szakmák szakértőivel

o szakértőknek utasítási joguk nincso szakértők feladata a tanácsadás a vezetőnek, és a jelentkező problémák szakmai

kezeléseo bárkivel kommunikálhato információt szerezhet ezáltal megnövekszik a szakmai színvonal.

- hátránya:o az információ gyűjtésből eredo gyengül a vezető pozíciójao utasítás csak a szolgálati út betartásával lehetséges

Funkcionális szervezet:- kettős irányítás- Taylor dolgozta ki- a munka termelékenységének növelése- több vezető is adhat utasítást- statikus szervezet típusoknak is nevezik őket, mert stabil a struktúra

Divizionális szervezet:- önálló szervezetként is képes funkcionálni- egy szervezet helyett több önálló szervezeti egység- az önálló egységeknek saját működési rendjük van- hátránya a túlzott önállóság => egész szervezetet veszélyezteti

17

18

Mátrix szervezet:- vertikális munkamegosztás- horizontálisan működik a kommunikáció és az irányítás

o szolgálati utat lerövidítio együttműködés könnyebb

- nemcsak a saját munkájához ért- rugalmasabb szervezet- tehermentesíti a vezetőt- hátránya:

o állandó konfliktusoko nem döntenek időben

krízishelyzetben különösen veszélyes

Párhuzamos hierarchia: - van stabil szervezeti felépítés- plusz vannak szabadon rendelkezésre álló alkalmazottak

Dinamikus (team) szervezet:- belsőleg tagolatlan- pozíciók nincsenek elosztva- csak a célt jelölik meg- végrehajtás módját sem adják meg- rugalmas- saját belátása szerint végezheti munkáját

19

15. A központi igazgatás szintjei (+füzet)

Központi közigazgatás szintjei:- adminisztráció szintje- koordináció I. szintje- koordináció II. szintje- egységesség: országos hatáskörű szervek; általa képviselt ágazat csúcsán áll; egyszemélyi

vezetés alatt működik

Adminisztráció szintje:- legalacsonyabb szint, =szakigazgatás- minisztériumok, főhivatalok (rendvédelmi szervek országos parancsnokságai) látják el- képzett emberek legnagyobb tömege, szakértelemmel rendelkezők- különös hatáskör; végrehajtásban, fejlesztésük politikájában kulcsszerepet játszanak- működésük folyamatos- törvényjavaslatok kidolgozása

Koordináció I. szintje:- középső szint- minisztériumok testületei, kormánybizottságok (tagjai csak miniszterek+szakértőket

hívhatnak), interminiszteriális bizottságok, kormánykabinetek, egyéb javaslattevő-tanácsadó testületek látják el

- összhang, ügyek intézésének egységének biztosítása, részleges egybehangolás- időszakos működés => havonta, negyedévente, vagy akár félévente- döntés-előkészítés => Kormány tehermentesítése

Koordináció II. szintje:- legmagasabb szint- államigazgatási feladat: koordináció koordinációja, döntés (felelősségvállalást von maga

után, döntési kényszer)- kormányzati feladat: részt vesz az ország politikájának megfogalmazásában (jövő

formálása)- Kormány látja el- általános hatáskör, ügyek komplex szemlélete- időszakos működés => hetente ülésezik- döntés

20

-16. A kormány fogalma és feladatai, kormánytípusok

A Kormány az államigazgatás általános hatáskörű központi szerve. Hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe.

A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. Az Országgyűlés szavaz a miniszterelnökről és a kormányprogramról. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket. A miniszterek kinevezésével alakul meg a Kormány.

Kormány kettős funkciója:- politikaformálás csúcsszerve- államigazgatás csúcsszerve

Kormány feladatai:- alkotmányos rend védelme- törvények végrehajtásának biztosítása- alárendelt államigazgatási szervek irányítása- helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének biztosítása- a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működésének irányítása- külpolitika meghatározása- Magyarország képviselete az EU-ban- rendeletet bocsát ki és határozatot hoz, amelyek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek

Kormánytípusok:- konszociális

o minisztertanácsi típusú kormányo kormányfő szerepe gyenge a kormányában, alig emelkedik ki a miniszterek közülo kollektív, testületi formában működő kormányo tagjai egyenjogú félként, közösen döntenek o „első az egyenlők közül”o 1949-89 közötti Magyarország

- (német) kancellário kormányfő szerepe közepes a kormányábano a kormányfő kiemelkedik a miniszterek körülo mintaállama Németországo a magyar kormányt ide lehet sorolnio konstruktív bizalmatlansági indítvány

meg kell nevezni az új kormányfőt ez erősíti a kormányfőt az ellenzék nem biztos, hogy meg tud állapodni egy új kormányfőben

- brit kabinettípusúo a kormányfő szerepe itt a legerősebb, rendeletalkotási jogo olyan jogkörrel bír, amellyel más kormányfő nem, leszavazni sem leheto kezdeményezheti az uralkodónál a parlament feloszlatásáto változó összetételű, tagjai nem egyenjogúak

- (prezidenciális közt.: nem beszélhetünk kormányról, az elnök egy személyben közt-i és min.elnök is. kormány maga az elnök. Minisztériumok vezetői a beosztottjai.)

21

17. A kormány működésének formái

A kormányülés:- kormány működésének általános formája- kormányzati döntéshozatal legfelső fóruma (koordináció II. szintje)- rendszeresen ülésezik - általában hetente (szerdán)- résztvevők:

o miniszterelnök - szavazati jogo miniszterek - szavazati jogo állandó meghívottak - tanácskozási jog

kormányszóvivő KIM közigazgatási államtitkára miniszterelnök szóvivője Miniszterelnökség vezető államtitkára

o eseti meghívottak - tanácskozási jog- ülések napirendi javaslatát a KIM készíti elő, a Kormány véglegesíti- rövid ülések => fontos a jó előkészítettség- döntéshozatal szavazás révén folyik, szótöbbséggel- dokumentálás:

o hangfelvétel (nem nyilvános)o összefoglaló (nem nyilvános) => jegyzőkönyv-féle, ülés résztvevői kapják mego sajtóközlemény

A Kormány döntéseinek előkészítése:- az előterjesztéseket időben a KIM-hez kell benyújtani, melyeket előzőleg minden

minisztérium véleményezett- minden miniszter valamilyen kormánykabinet tagja (jelenleg nincs kormánykabinet)- a Kormány általános hatáskörű, döntés-előkészítő testülete a közigazgatási államtitkári

értekezlet => szakmai elem

A Kormány működésének egyéb formái:- kormánykabinet (jelenleg nincs)

o kiemelt fontosságú társadalmi, gazdasági vagy nemzetbiztonsági ügyekre hozható létre

o döntés-előkészítés => állásfoglalás a kormányülést megelőzően- kormánybizottság

o jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozható létre (a Kormány hozhatja létre)

o tagjai minisztereko javaslatot tehet a Kormánynako Kormány nevében hozhat döntésto állandó témája van (pl. Olimpia)o pl. Népesedési Kormánybizottság

- egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeko javaslatot tesznek a Kormány részéreo általában havonta üléseznek

- kormánybiztos

22

o egy minisztérium, ill. kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására nevezhető ki

pl. katasztrófavédelmi kormánybiztos

18. A minisztériumi struktúrák, a minisztériumok vezetése, belső tagozódása

Minisztériumi struktúrák:- klasszikus minisztériumi modell- svéd modell

Klasszikus minisztériumi modell:- élén gyakran cserélődő, politikai funkciót betöltő személy áll- hivatalnokok igazgatási szakértők, helyzetük viszonylag stabil- minisztérium kettőssége („miniszterek jönnek-mennek, minisztérium marad”)

o politikai szervo ügyek szakértelemmel történő intézésének legmagasabb fokú szervezete

- kétféle variáns:o francia koncepció

minisztérium az adminisztráció csúcsa miniszternek szerepelnie kell a kormányban minisztériumi adminisztráció vezetője

o angol koncepció miniszternek nem feltétlenül kell az adminisztráció főnökének lennie angol miniszter nem feltétlenül tagja a kormánynak tevékenységében jóval nagyobb szabadságot élvez nem tartozik felelősséggel a miniszterelnöknek biztosítja, hogy minisztériuma kielégítően dolgozik

Svéd minisztériumi modell:- a klasszikus minisztérium kettős jellegét (politika, adminisztráció) megszünteti, csak

politikaformáló szerepét tartja meg- az adminisztráció (a tulajdonképpeni végrehajtás) autonóm hatóságok feladata- hatóság autonómiája: a minisztérium konkrét ügyekben nem utasíthatja őket- nem egy szervezetben egyesítik a politika kidolgozásának és végrehajtásának feladatát- politikaformáló funkciót fiatal életkorú, dinamikus személyzet (minisztérium), a végrehajtó

funkciót idősebb, igazgatásban tapasztaltabb személyzet (autonóm hatóság) látja el

A minisztériumok vezetése, belső tagozódása:

A minisztériumok egyszemélyi vezetés alatt működő szervek, vezetőjük a miniszter. A miniszter felelős a minisztérium egész tevékenységéért. A minisztériumok fő funkciója a politikaformálás, a politika végrehajtása. A minisztériumok belső felépítése igazodik e kettős jelleghez.

Minisztériumok belső tagozódása:- politikai réteg

o minisztero miniszteri kabineto miniszteri biztoso államtitkárok

parlamenti államtitkár

23

„x-ért” felelős államtitkár- szakmai réteg

o közigazgatási államtitkáro helyettes államtitkár (nem államtitkár!)o főosztályvezető

Miniszter:- miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki- minisztérium egyszemélyi vezetője- Kormány tagja, képviseli minisztériumát

Miniszterek feladatai:- előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit- miniszteri rendeleteket ad ki- intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol

Miniszter rendelkezési jogának korlátai:- nem számolhatja fel minisztériumát, nem rendelheti el működésének szüneteltetését- nem vonhat újabb feladatokat hatáskörébe, nem törölheti a meglévő feladatok egyikét sem- helyetteseit nem ő nevezi ki

Miniszteri kabinet:- miniszteri „titkárság”- miniszter közvetlen munkatársai- élén a miniszteri kabinetfőnök áll

o a kabinet működésének egészéért felelo kiadmányozási joggal rendelkezik

- létszáma 20-40 fő- minisztérium kulcsszerve

o kidolgozza miniszter politikai, szakmai beszédeit, o ellenőrzi a minisztériumi hivatalok politikai tevékenységét, o irányítja a többi minisztériummal való együttműködést

Miniszteri biztos:- miniszter ideiglenes és rendkívüli helyettesének tekinthető- kiemelt fontosságú feladat ellátására nevezhető ki- a megbízatás határozott időre szól (max. 6 hónapra)- nem mindig van

Az államtitkároknak két fajtájuk van: közigazgatási államtitkár és az államtitkár. A helyettes államtitkár nem államtitkár.

Közigazgatási államtitkár:- miniszter véleményének kikérése után a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök

nevezi ki- szakmai elem

o van iskolai végzettségi előírás (jogi, közgazdász, közigazgatási menedzsment, vagy más szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni)

- megbízatása határozatlan időre szólo kormányváltás esetében is marad a helyén

- minisztérium hivatali szervezetének vezetője

24

- felelős a megfelelő szakmai szervezetért- minisztériumi köztisztviselők felett gyakorolja munkáltatói jogkörét

Államtitkárok:- miniszter véleményének kikérése után a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök

nevezi ki- politikai elem

o nincs iskolai végzettségi előírás- „x-ért” felelős államtitkár => ágazati felelősség- parlamenti államtitkár

o helyettesítheti a minisztert Országgyűlésen, kormánygyűlésen

Helyettes államtitkár:- miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki- szakmai elem

o van iskolai végzettségi előírás- megbízatása határozatlan időre szól- ágazatokért felelős- főosztályokat irányít

Főosztály: (osztály, csoport)- szakmai szint, végrehajtás szerve a minisztériumban- osztályokra tagozódhatnak- szervezik a tárca értekezleteinek nagy részét- irányítják a minisztérium intézeteit- hatósági jellegűek: engedélyt adnak, tiltanak, fellebbezést elbírálnak- minden minisztériumban sajátos- köztisztviselők- főosztályvezető vezeti, helyettes államtitkár irányítja

25

19. A minisztériumi és főhivatali szervezet azonossága és különbözősége

Azonosságok:- adminisztráció (legmagasabb) szintje- országos illetékesség- különös hatáskör- meghatározott igazgatási ágazat csúcsszervei

Különbözőségek:- politikai/szociológiai- jogi/alkotmányjogi

Politikai/szociológiai:- a minisztériumi jogállás az adott igazgatási ágazat kiemelkedő jelentőségét szimbolizálja- kezdetben nem az ügyek társadalmi jelentősége tette a minisztériumot kiemelkedővé, hanem

a szervezetet irányító miniszter politikai súlya- szervek közötti hierarchia a szervek vezetői közötti hierarchiára vezethető vissza- főhivatalok szervezete, működése hasonló a minisztériumokéhoz, nagyságuk esetleg

felülmúlja némely minisztériumét (Statisztikai Hivatal), mégis a minisztériumok magasabb szinten helyezkednek el, mint a főhivatalok

- sok főhivatal van miniszteri felügyelet alatt

Jogi/alkotmányjogi:- a különbség részben a szervezethez, nagyobb részben a minisztérium, illetve főhivatal élén

álló vezető személyi jogosítványaihoz tapad

Minisztérium:- törvény hozza létre- Kormány felügyeli- vezetője a miniszter (tagja a Kormánynak)- jogszabályokat alkot (miniszteri rendelet), melyek az állampolgárokra nézve kötelező

érvényűek

Kormányhivatal:- törvény hozza létre- Kormány irányítja- miniszter felügyeli- vezetőjét a felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki (nem tagja a

Kormánynak)- vezetője normatív utasítást bocsáthat ki, melyek az alárendelt szervekre kötelezőek- jelenleg 6db

Központi hivatalok:- kormányrendelet hozza létre- miniszter felügyeli, irányítja- vezetőjét az irányító miniszter nevezi ki (nem tagja a Kormánynak)- vezetője normatív utasítást bocsáthat ki, melyek az alárendelt szervekre kötelezőek- országos hatáskörű államigazgatási szerv- számuk változó, jelenleg 20-on túli

26

20. A minisztériumok és főhivatalok típusai

Minisztériumok és főhivatalok típusai:- szervezetük szerint:

o stabil minisztériumok, főhivataloko változó minisztériumok, főhivatalok

- tevékenységi jellegük szerint:o kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minisztériumok, főhivataloko végrehajtás minisztériumai, főhivatalai

Stabil minisztériumok és főhivatalok:- története a felvilágosult abszolutizmus idejébe vezethető vissza- a legfontosabbnak tartott ügyeket intézték (külügy, hadügy vagy honvédelem, belügy,

pénzügy, igazságügy)- a politikai hatalomgyakorlás vezető szervei- szervezeti önállóságuk az idők folyamán erősödött, feladatkörük lényegében változatlan

maradt- 2006 nyarán az Országgyűlés megszüntette a Belügyminisztériumot, s a rendészeti ügyeket

az Igazságügyi Minisztériumhoz csatolta => Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium- 2010-es átszervezések során még jelentősebb változások mentek végbe

o visszakerült a Belügyminisztériumo az igazságügyek a közigazgatási ügyekkel párosították => Közigazgatási és

Igazságügyi Minisztériumo megszűnt a Pénzügyminisztériumo pénzügyek intézése a gazdasági ügyekkel párosult => Nemzetgazdasági

Minisztériumo jelenleg 3 klasszikus minisztérium van (5-ből) => Külügy-, Belügy- és Honvédelmi

Minisztérium

Változó minisztériumok és főhivatalok:- gazdaság és a különböző lakossági szolgáltatások ügyei (egészségügy, oktatás, sport,

kultúra, stb.)- a gazdaság és szolgáltatás igazgatásában tevékenykednek- a XIX. század végén jönnek létre az állam fokozódó aktivitásának eredményeként az

oktatási, egészségügyi, szociális minisztériumok és a gazdasági szféra irányítása- struktúrájukra jellemzőek a gyakori változások- 2010-es változások:

o Nemzetgazdasági Minisztérium gazdasági- és pénzügyek

o Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai, területfejlesztési, közlekedési, bányászati ügyek

o Nemzeti Erőforrás Minisztérium feladatköre rendkívül terjedelmes egészségügy, munkaügy, oktatás, kultúra, sport, szociális ügyek, stb.,

melyeket korábban 3 minisztérium és 2 központi főhivatal látott el

27

Kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minisztériumok és főhivatalok:- közvetlenül a kormányok segédszervei voltak, kormányokat készítették fel arra, hogy a

minisztériumok előterjesztéseit szakszerűen elbírálhassák- információt szolgáltattak az ország, a gazdaság, a társadalom különböző területeiről- fő feladatuk a kormány kiszolgálása, fejlesztési tervek előkészítése, stratégiai koncepciók

kidolgozása- jelenleg a kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minisztérium a KIM

Végrehajtás minisztériumai és főhivatalai:- az operatív, naponta jelentkező gyors intézkedést igénylő kérdések intézésének szervei- gondoskodnak a legfontosabb társadalmi szükségletek (ellátás, közbiztonság, szolgáltatások)

kielégítésének közvetlen megszervezéséről- felügyeletük alatt működnek olyan közüzemek és közintézetek, amelyek a legfontosabb

társadalmi szükségleteket kielégítik (pl. termelnek, kereskednek, oktatnak, gyógyítanak, stb.)

28

21. A Kormány működését közvetlenül segítő minisztérium feladatköre a központi közigazgatásban

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű, központi államigazgatási szerv.

A miniszter alapvetően összkormányzati feladatokat lát el:- összehangolja a kormányzati tevékenységet, a minisztériumok munkáját és a Kormány

kommunikációját- felel a kormányzati minőségpolitikáért, a központi közigazgatás fejlesztéséért és az e-

közigazgatásért- szervezi és ellenőrzi a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram

megvalósítását

Szakpolitikai feladatok ellátásáért is felelős:- igazságügyi szakpolitikáért- helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért- közigazgatás-szervezésért- területi közigazgatás fejlesztéséért - köziratok kezelésének szakmai irányításáért- választójogi és népszavazási szabályozásért- választások és népszavazások lebonyolításáért- egyenlő bánásmód biztosításáért- romák társadalmi integrációjáért- társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért- egyházakkal és a nemzetiségekkel történő kapcsolattartásért- minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért

 Döntés-előkészítő tevékenységei:

- segíti a Kormány és a miniszterelnök munkáját- elkészíti a Kormány munkatervét és törvényalkotási programját, ellenőrzi azok végrehajtását- összkormányzati szempontok érvényesítésével részt vesz a kormányzati döntések

előkészítésében- szervezi a Kormány üléseit

A miniszter számára a jogszabályok számos további feladatot határoznak meg, amelyek ellátására a miniszter - államtitkárok közreműködésével - több központi államigazgatási szervezetet irányít, valamint széles körű jogalkotási tevékenységet folytat.

29

22. A helyi igazgatás szerveinek osztályozása

A helyi igazgatás az ország egy részére terjed ki.

Dekoncentráció:- centralizáció egyik érvényesülési formája- helyi szerveknek nincs önállóságuk, függetlenségük- döntési jogkörrel ruházhatók fel, melyet a központi szervek bármikor visszavonhatnak- vezetőiket a központi közigazgatási szervek nevezik ki

Decentralizáció:- helyi autonómia- jogaikat törvények biztosítják- vezetőiket maguk választják- központi szervek ellenőrzési joga csak a törvényes működés vizsgálatára terjed ki- lehetővé teszi az igazgatottak részvételét, bekapcsolódását

Területi (horizontális) tagozódás:- települési szint => község, város- megyei szint => 19 megye, főváros

Szintenkénti (vertikális) tagozódás:- egyszintű helyi igazgatás

o Luxemburgo közpinti kormányzat közvetlenül irányítja a 118 települést (3000 fős)

- kétszintű helyi igazgatáso települések és a központi igazgatás közé különböző névvel ellátott, második szint

ékelődik beo pl. Dániában 227 települési igazgatási egységet 14 grófság fogja össze

- háromszintű helyi igazgatáso Európa országaira a legjellemzőbb (pl. Németország, Spanyolország, Franciaország,

stb.)o teleülések és a központ közé két igazgatási szint helyezkedik elo pl. Franciaországban 36.527 település 96 départementbe (megyébe) sorolódik, a

megyék felett 26 régió van

30

23. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok

Települési önkormányzatok feladatai:- közszolgáltatási jellegű

o kötelezően ellátandó feladatoko szabadon vállalt feladatok

- hatósági-igazgatásio államigazgatási ügyek => jegyzőo önkormányzati hatósági ügyek => képviselő-testület

Kötelezően ellátandó feladatok:- egészséges ivóvízellátás- óvodai nevelés- általános iskolai oktatás és nevelés- egészségügyi és a szociális alapellátás- közvilágítás- helyi közutak és a köztemető fenntartása- parkolás biztosítása- nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének biztosítása

Szabadon vállalt feladatok (különösen):- településfejlesztés, településrendezés- épített és természeti környezet védelme- lakásgazdálkodás- csatornázás- helyi tömegközlekedés- köztisztaság és településtisztaság biztosítása- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában- gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás- közösségi tér biztosítása- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása- egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

Államigazgatási ügyek:- csak a jegyző feladatköre- építési engedély- telepengedély- gyámügyek- környezetvédelem

Önkormányzati hatósági ügyek:- képviselő-testület feladatköre => átruházható- segélyügyek

Megyei önkormányzatok feladatai:- középiskola, szakiskola és kollégium fenntartása- alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztosítása - e feladatok ellátására a települési önkormányzatok nem kötelezhetőek

31

24. Centralizáció, decentralizáció, koncentráció, dekoncentráció

Centralizáció:- mindig valami központosítást jelent- az igazgatási hatalom az egész ország területén egységes- mértéke országonként és ágazatonként is eltérő lehet- kiemelt jelentőséggel jelentkezik a honvédelmi- és külügyi igazgatásban- Franciaországon a legnagyobb a centralizáció Európában- Magyarország is inkább centralizált- Szovjetunió

Centralizáció fajtái:- teljes centralizáció

o mindenben központi szinten dönteneko egész államra kihato miniállamoknál valósul meg

- koncentrációo központ által létrehozott területi szervek jellemzio nem rendelkeznek önállósággalo központi akaratot teljesíteneko központ dönt, területi szervek végrehajtanak

- dekoncentrációo központ létrehoz területi szerveket, melyeknek már van önállósága bizonyos

ügyekbeno önállóan járnak el, és önálló döntéseket hoznak, viszont továbbra is a központi akarat

érvényre juttatása a céljuko központ ellenőrzi és irányítja őketo vezetőjét felülről nevezik ki

Decentralizáció:- együtt jár bizonyos fokú autonómiával- igazgatottak bekapcsolódhatnak az igazgatásba- helyi önkormányzatok valósítják meg- senki nem irányítja- saját költségvetése van- önállóan gazdálkodik- vezetőjét választópolgárok választják

Decentralizáció három csoportja:- francia

o nemzeti egység biztosítása- angol

o igazgatási feladatokat a helyi szervekkel láttatja el- volt szocialista

o centralizmus elve, decentralizáció képében (demokratikus centralizmus)

32

25. A dekoncentráció szervei, típusai

Dekoncentrált szervek:- rendészeti szervek- nyilvántartásokat végző szervek- adóigazgatás terén működő szervek- felügyeletet, ellenőrzést ellátó szervek

Feladatkörük:- valamilyen központi államigazgatási, illetve központi költségvetési szerv helyi szerveként

működnek- hatósági jellegű tevékenységet látnak el

o ellenőrzést végezneko nyilvántartást vezetneko minősítést végezneko engedélyezneko tilthatnako bírságolhatnak

- szakmai jellegű munkát is végezhetnek => pl. földhivatalok földmérést

Gazdálkodásuk:- működésüket kiemelkedő mértékben az állami költségvetés biztosítja- vannak olyan szervek, melyeknek a költségvetési forrásain kívül lényegében nincs, vagy

alig van egyéb bevételeo katonai igazgatás megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnokságaio megyei rendőr-főkapitányságoko rendészeti igazgatás

- szakmai feladatot ellátó dekoncentrált szervek jelentősebb bevételhez jutnak, mely kiegészíti a költségvetési támogatást

Működési területük:- nagy részük csak regionális szinten tevékenykedik

o nyugdíjbiztosítási igazgatóságoko munkaügyi felügyeletek

- néhány regionális dekoncentrált szerv megyei kirendeltségekkel is rendelkeziko közlekedési felügyeletek

- egyes dekoncentrált szerv megyei szint alatt is, tehát városokban is kiépítette egységeito rendőrparancsnokságok, őrsöko körzeti földhivataloko munkaügyi központok

- ügyek előfordulásához való igazodás (domborzati szinten)o bányakapitányságo környezetvédelmi felügyelőség

Személyi állományuk:- állami alkalmazottak 6-8%-uk a dekoncentrált szervek alkalmazottjai- szakmai megoszlásuk vegyes => ellátandó tevékenységhez igazodó- köztisztviselői jogállás (vannak kivételek)

33

26. Az önkormányzat fogalma, fajtái; a helyi önkormányzatok

A magyar állam településeiben, megyéiben a dekoncentrált szerveken kívül egy másik típusú szerv is ellát igazgatási feladatokat. E szerveket alkotmányunk, törvényeink helyi önkormányzati szerveknek nevezik.

Önkormányzatok fajtái:- helyi önkormányzat- funkcionális önkormányzatok

o szakmai önkormányzatok (kamarák)o kisebbségi önkormányzato érdekképviseleti önkormányzat (szakszervezet)o egyesületek önkormányzataio vallási közösségek önkormányzatai (egyházak)o intézmények önkormányzataio tevékenységek ellátásra szerveződő önkormányzatok

Önkormányzati jogosultság, vagyis bizonyos ügyeknek önálló, felsőbb instrukciók nélküli intézése, nemcsak a helyi önkormányzatokat illeti meg, hanem más állami szerveket (bírói szervezet, alkotmánybíróság) és nem állami jellegű szerveket (szakmai önkormányzatok) is.

Bírói szervezet:- nagyfokú autonómiával rendelkezik- semmilyen más állami szerv nem utasíthatja- különböző szintű bíróságok között nincs hierarchikus viszony - bírósági igazgatás, a személyi ügyek intézése az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

kompetenciájába tartozik- önkormányzati jelleg számos tekintetben kimutatható a bírósági szervezetben

Alkotmánybíróság:- maga állapítja meg költségvetését- maga választja elnökét- minden külső hatást elháríthat

Szakmai önkormányzat:- szakma érdekeinek védelme

o méltatlan, felkészületlen személyek szakmai tevékenységének gyakorlását megakadályozzák

o szakma tekintélyét ne csorbítjáko helyi vagy közpinti hatóságok adónövelési kezdeményezéseinek elhárítása

- többféle elnevezéssel, szegényesebb-gazdagabb jogkörrel ma is működnek- kamarák

o Magyar Ügyvédi Kamarao Magyar Orvosi Kamara

- a szakmai tevékenyég gyakorlásához való jog engedélyezésével rendelkezik- csak a kamara tagsági kötelékébe tartozó személy gyakorolhatja az adott tevékenységet- a hivatás gyakorlásához kötelező a kamarai tagság (kényszertagság) => MTA

34

Helyi önkormányzatok:- decentralizáció elve alapján működnek- törvényben meghatározott keretek között önállóan szabályozhatják, intézhetik a helyi

közügyeket- feladat- és hatáskörükben szabadon dönthetnek - döntéseiket kizárólag jogszabálysértés esetén lehet felülvizsgálni- rendeleteit az Alkotmánybíróság, a határozatait bíróság vizsgálhatja felül- önállóak, függetlenek, autonóm szervek- nem irányítják, nincs fölérendelt szervük- egymáshoz képest mellérendeltek- vezetőit helyi választópolgárok által közvetlenül választják

A szakmai és a helyi önkormányzat között a hasonlóság:- nagyfokú önállóság- vezetők szabad kiválasztásának joga- korlátozott állami ellenőrzés- állami ügyek bizonyos részének átadása

Eltérés az önkormányzat két típusa között:- a szakmai a szakmai, a helyi a lakóhelyi, földrajzi tagozódás elvét követi- adott szakmai önkormányzatba való tartozás nem érinti a lakóhely megváltoztatása, az adott

helyi önkormányzathoz való kötődés a lakóhely változtatásával megszűnik- az önkormányzat és az egyén kapcsolata

o szakmai önkormányzat és az odatartozó egyén között tagsági kapcsolat van, ami intézményesített viszonyt jelent

o helyi önkormányzat és a lakosság kapcsolata annyiban tagsági jellegű, hogy a felnőtt korú, szavazati joggal rendelkező lakosok választják az önkormányzat vezetőit, a lakosok jogosultak arra, hogy ők is szerepelhessenek a választásra kerülők listáján, ennyiben az önkormányzat részének tekinthetők; más tekintetben azonban a lakosok külsőként viszonyulnak önkormányzatukhoz, mint akiket hatósági jogkörében az önkormányzat kötelezhet, tevékenységétől eltilthat, jogainak gyakorlásában korlátozhat

Helyi önkormányzatok szervei:- képviselő-testület (közgyűlés a fővárosi, megyei és megyei jogú városban)- települési képviselő- képviselő-testület bizottságai- polgármester- alpolgármester- jegyző- képviselő-testület hivatala => polgármesteri hivatal- körjegyzőség

Képviselő-testület:- döntési jog => csak törvényességi okból lehet felülvizsgálni- önállóan igazgat önkormányzati ügyekben- SZMSZ kialakítása- tulajdonosi jogokat gyakorol az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonok felett- dönt a helyi adók fajtájáról, mértékéről- rendeletalkotás

35

- elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését- évente legalább 6x üléseznek => gyakorlatban általában havonta- ülések nyilvánosak- zárt ülés lehet:

o választás, kinevezés, felmentéso fegyelmi eljárás megindításao fegyelmi büntetés kiszabásao önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyo vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor

- döntéseit nyílt szavazással hozza (zárt ülés esetében titkos a szavazás)- akkor határozatképes a testület, ha a képviselők több, mint fele jelen van- ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni (zárt ülésről külön jegyzőkönyv)- évenkénti képviselő-testületi közmeghallgatás tartása- fővárosi, megyei és megyei jogú városi önkormányzat esetében közgyűlés

Települési képviselő:- képviseli a választóinak az érdekeit- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és

ellenőrzésében- tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet- köteles részt venni a képviselő-testület munkájában

Képviselő-testület bizottságai:- tagjai:

o képviselők => elnök, tagok feleo polgárok => tagok másik fele

- képviselő-testület szabadon hozhatja létre- 2000 fő feletti településen kötelező Pénzügyi Bizottság létrehozása- kisebbségi tag => Kisebbségi Bizottság- ifjúsági és sport-, oktatási-, egészségügyi-, gazdasági-, ügyrendi bizottságokat is

működhetnek- döntés-előkészítés- döntéshozatal (átruházott jogkör)- képviselő-testületi döntés végrehajtásának ellenőrzése

Polgármester:- képviselő-testület üléseinek előkészítése, összehívása, vezetése- képviseli a települést- képviselő-testület gyakorolja felette a munkáltatói jogokat- megválasztásakor, majd évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni

Alpolgármester:- polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg saját tagjaiból- polgármester feladatait veheti át

Jegyző:- speciális dekoncentrált szerv- általános hatáskörű- önkormányzat törvényes és szakszerű működéséért felel

36

- vezeti a képviselő-testület hivatalát- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét- munkáltatói jogokat gyakorol a polgármesteri hivatal köztisztviselői felett- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át- tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben- köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a

döntésüknél jogszabálysértést észlel

Polgármesteri Hivatal:- képviselő-testület egységes hivatala- államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos

feladatok ellátása- nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátása

Körjegyzőség:- ezernél kevesebb lakosú községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget

alakítanak és tartanak fenn- a körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki => minősített többséggel- igazgatási feladatok ellátása- polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítése és végrehajtása- köteles a képviselő-testület ülésén részt venni- évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról- hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani

37

28. A fővárosi és megyei kormányhivatalok helye a helyi igazgatásban

A Kormány dekoncentrált szerveinek változása:- köztársasági megbízottak- megyei közigazgatási hivatalok (1996-2006)- regionális közigazgatási hivatalok (2007-2009)- regionális államigazgatási hivatalok (2009-2010)- megyei közigazgatási hivatalok (2010)- megyei kormányhivatalok (2011. január 1-jétől)

Megyei kormányhivatalok:- a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve- több dekoncentrált szervet ömleszt magába (pl. fogyasztóvédelem, munkaügyi felügyelőség)

o kimarad ebből: APEH és VPOP => Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendvédelmi szervek

- 29 kormányablak => kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáio minden megyében legalább 1, Budapesten 4 van

- kettős vezetéso kormánymegbízotto főigazgató

Kormánymegbízott:- politikai elem- KIM miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki- megbízatása a Kormány megbízásáig él- Kormány politikáját képviseli területi szinten

Főigazgató:- szakmai elem- kormánymegbízott javaslatára a KIM miniszter nevezi ki- felsőfokú végzettség- legalább 5 éves vezetői gyakorlat- határozatlan időre szól a megbízatása- kormánytisztviselő

Igazgató:- főigazgatót helyettesítheti- főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki- munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja (kivétel: kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás)- igazgatásszervezői, jogász, közigazgatási végzettség- legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlat- határozatlan időre szól a megbízatása- kormánytisztviselő

Kormányhivatal feladat- és hatásköre:- összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását- véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek:

o kinevezését és felmentését

38

o létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést

o foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat

- döntések bekérése, tájékoztatás kérése szerv intézkedéséről, iratbetekintés

Feladatai:- döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik- szakigazgatási szerveket érintő funkcionális feladatokat lát el- ellenőrzési feladatokat lát el- gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének

összehangoltságáról- közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el- ügyfélszolgálatot működtethet- ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait

Fővárosi és megyei államigazgatási kollégium:- kormányhivatalok koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma- vezetője a kormánymegbízott- tagjai:

o a kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetőio a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi

államigazgatási szervek vezetőio a kormánymegbízott által meghívottak

39

29. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól

A funkció és a feladat nem szinonim fogalmak.

Funkció:- általánosabb jellegű, szélesebb fogalom, mint a feladat- a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg- változatlan, kevés

Feladat:- konkrétabb teendőket jelöl, a funkciók ellátásához szükséges teendőket- a közigazgatás feladata számtalan- folyamatosan változnak, bővülnek- sajátosságai:

o társadalmi szolgáltatás megszervezéseo heterogén, sokszínű

Jogtudományi és politikatudományi megközelítés:- a közigazgatás funkciója a végrehajtás- végrehajtói funkció három feladatra bontható

o jogalkotói feladat végrehajtási rendeletek megalkotása belső szabályrendelet-alkotási lehetősége széleskörű

normatív utasítások körlevelek jogi iránymutatások

közigazgatás nélkül jogszabály nem születik (jogszabály-előkészítés)o jogalkalmazói feladat

normatív jogszabályok egyedi esetekben való alkalmazása aktív jogalkalmazó => saját kezdeményezéssel teljesít jogalkalmazást köztisztviselők 60%-a középiskolai végzettségű, 10%-uk rendelkezik

felsőoktatásban szerzett jogalkalmazói ismeretekkel jogalkalmazói tevékenység a hierarchia legalsóbb fokán álló szerveknél a

legtöbb, magasabb szinteknél folyamatosan csökken különbséget tesz közigazgatási és hatósági jogalkalmazás között

o szervezési feladat közigazgatás legsajátosabb feladata számtalan résztevékenységet lát el e feladatkörében:

szervezi saját munkáját üzemek létrehozása közbiztonság vizek elosztása közoktatás ünnepek megszervezése évfordulók megünneplése

társadalom anyagi, kulturális, szociális és egészségügyi szükségleteinek kielégítése

40

Igazgatástudomány a közigazgatás funkcióiról:- érdeklődésének fókuszában a szervezés áll- közigazgatás céltudatos szervező tevékenység, funkciói a szervezési teendőkből

következnek- Fayol szerint a közigazgatás funkciói a tervezés, parancsolás, koordináció és az ellenőrzés- Gulick szerint a POSDCORB

o P lanning - tervezés célkitűzés kidolgozása módszerek meghatározása (célok eléréséhez)

o O rganizing - szervezés szervezeti struktúrák és tagozódásának meghatározása

o S taffing - személyzeti ügyek képzés, kiválasztás kedvező munkafeltételek megteremtése

o D irecting - irányítás döntések meghozatalának folyamata

o C oordinating - egybehangolás különböző egységek és munkafolyamatok közötti összhang és kapcsolat

megteremtéseo R eporting - jelentés

szükséges információk megszerzése, továbbításao B udgeting - költségvetés

pénzügyi tervek elkészítése számvitel és pénzügyek ellenőrzése

41

30. A döntések fogalma és csoportjai a közigazgatásban

A döntés, a döntéshozatal a közigazgatás leggyakoribb tevékenysége. A döntések tény és értékelemek kombinációjából áll össze.

A közigazgatási döntések sajátossága, hogy többségük erősen formalizált. Szabályozva van, hogy ki dönthet, miben dönthet, milyen eljárás keretében dönthet, hogyan dönthet, van-e mérlegelési joga, stb. Magyarországon a döntések meghozatalának feltételeit, formáit az eljárási törvények tartalmazzák.

Ezen kívül a közigazgatási döntések rendszerint kötelező jellegűek, mégpedig két viszonylatban is. Egyrészt maga a közigazgatási szerv köteles eldönteni, ha hozzáfordulnak és a feladat az ő hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ugyanakkor a közigazgatási szerv döntése kötelező a jogviszony alanyaira is, azaz magára a szervre és az ügyfélre is.

Döntések csoportosítása:- döntéshozó szerv működési területe alapján

o országoso helyi

- tartalmuk alapjáno szociáliso oktatásio közlekedésio kereskedelmio honvédelmi

- tartalmuk másik lehetséges módja alapjáno jogot biztosítóo kötelezettség teljesítését elváró

- Herbert A. Simon szerinto programozott

rutin jellemzi nem kell minden alkalommal újból leírni az ugyanolyan jellegű ügyek

eljárását tömegesíthetők meghozataluk módját illetően

o programozatlan rutin szempontja nem érvényesíthető döntés alapjául szolgáló ügy egyszer fordul elő sokszor előforduló ügycsoport konkrét fajtájában új elemek találhatók

- idejét tekintveo rövid távú => határidőo hosszú távú => költségvetéso határozott idejű => gimnáziumi igazgató kinevezéseo határozatlan idejű => rendszeres szociális segély

Döntések sajátosságai:- kollegialitás: szervezet vállal felelősséget a döntésekért- koherencia: múlt, jelen, jövő egybehangolása- autoritás: közigazgatási döntés kötelező jellege, minden alkalmazottnak el kell fogadni- formalizmus: döntéseket csak az előírt módon/tartalommal hozhatják

42

31. A döntéshozatal módjai a döntéselméletben

Döntéshozatali módok:- racionális- kielégítő- irracionális

Racionális döntés:- döntést hozó személy egyedi alkotó, magatartása intelligens és ésszerű- összes lehetséges alternatíva közül választ- legjobb meggyőződéssel, előnyök maximumra való fokozásával dönt- különválasztja a biztosan megállapítható helyzetet a kockázatostól és a bizonytalantól

o biztos => összes lehetséges szituáció és következményeinek ismereteo kockázatos => következmény bekövetkezése nem biztos, csak valószínűo bizonytalan => nyilvánvaló körülmények ismertek, de bekövetkezési valószínűségük

nem- főként a külpolitikai stratégiai- és gazdasági tervek kidolgozásában használják

Korlátai:- döntést hozó személy ténylegesen sosem egyedül hozza meg a döntést (a döntés együttes

munka eredménye)- lehetetlen az összes alternatívát és következményeit ismerni- döntéshozó ésszerű magatartása is kétséges- a valóságban nemcsak a racionalitás uralkodik, minden eleme megkérdőjelezhető

Kielégítő döntés:- döntés nem egyéni, hanem közös/kollektív- döntés feltételei az elsődleges- nem az optimális megoldást keresi, hanem megáll az első kielégítő megoldásnál- kielégítő kritériuma: a döntéshozó szakmai felkészültségétől és a valóság ismeretének

mértékétől függ- Lindblom- Neustadt végső következtetése: a „tapogatódzó” döntéshozatal magasabb rendű

az ésszerű választáson alapuló, koordinált döntéshozatalnál, mivel ez veszi leginkább figyelembe azt a kontextust, amelyben a döntést alkalmazzák.

Irracionális döntés:- váratlan, kiszámíthatatlan- nem gondol át semmit- nem latolgatja a lehetőségeket- fejest ugrik, lesz ami lesz- a bizonytalanság feltétele az utólagos fejlődésnek és újításnak- inkább a tudományra és a közgazdaságtanra jellemző, nem a közigazgatásra

43

32. Az ellenőrzés, mint közigazgatási funkció

Ellenőrzés: A folyamatok eredményének a kitűzött célokkal való egybevetését ellenőrzésnek nevezzük.

- ellenőrzött => politikatudományio kik és hogyan ellenőrzik a közigazgatásto közigazgatás tárgya

- ellenőrző => igazgatástudományio maga a közigazgatás ellenőriz (belső- értékét csökkenti a közigazgatási szervek közti

hierarchia, külső- állampolgárok és szerveik irányába gyakorolt)

Ellenőrzött közigazgatás:- törvényhozás által

o Parlament meg tudja buktatni a Kormányt- bíróságok által

o közigazgatás által hozott határozatokat felülvizsgálhatja törvényességi szempontból- ügyészség által

o közigazgatási eljárásban részt veszo közreműködik a törvényeket helyes alkalmazásábano törvényességi felügyelete van a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási

szervek által kibocsátott jogszabályok felett- Ombudsman által

o intézkedések személyességi alkotmányellenességét vizsgáljao helyi szerve nincsen

- Alkotmánybíróság általo jogszabályok felülvizsgálatao alkotmányellenesség – megfelel-e az Alkotmánynak?

- Állami Számvevőszék általo a közigazgatás gazdálkodását ellenőrzi

- minisztériumok: mindegyikében működik ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti részleg

Ellenőrző közigazgatás:- belső ellenőrzés- külső (hatósági) ellenőrzés

Belső ellenőrzés:- közigazgatás önkontrollja- szabályokhoz való kötöttség vizsgálata- célszerűség vizsgálata

o horizontális => szervezeten belüli ellenőrzés, mely jogot a szerv vezetője birtokolja és köteles élni vele

o vertikális => fölöttes szerv ellenőrzi az alacsonyabb szervet (hierarchia)- ellenőrzés legmagasabb szintű szerve a Kormány

Külső ellenőrzés:- az előírások, jogszabályok követésének, megtartásának vizsgálata- minden kérelem átvételekor, bírálata előtt ellenőrizni kell a kérelem indokoltságát, adatok

helyességét, valódiságát- engedélyek kibocsátása után az előírt feltételek betartásának ellenőrzése

44

- közigazgatási szerve szinte mindegyike végzi

- vannak közigazgatási szervek, melyeknek fő feladata az ellenőrzés (felügyelőségek)o Szerencsejáték Felügyeleto Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF)o Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)o APEH (+VPOP) => Nemzeti Adó- és Vámhivatal

- tv-ben rögzített 8 paragrafus: hatósági ellenőrzés szabályai (időpont, helyszíni ellenőrzés jogosultságai, jogszabálysértés esetén eljárás menete)

Az ellenőrzés technikái:- előzetes ellenőrzés

o döntéstervezetek vizsgálatakor kerül soro célja: az ellentmondások, logikai következetlenségek és más súlyos hibák kiszűréseo hosszasabbá teszi a döntés meghozatalát, fékezheti a közigazgatás cselekvéséto leggyakrabban a horizontális( belső) ellenőrzésnél

- utólagos ellenőrzés (posteriori )o a döntés végrehajtása után történiko megengedi az ellenőrzött cselekvési szabadság érvényesülését, felelősségvállalásáto hibákat tudja regisztrálni, a bajok megelőzésére nem képeso külső ellenőrzésnél

- pénzügyi ellenőrzéso a közigazgatás szerveinek pénzgazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzio a belső pénzügyi ellenőrzés gazdája a pénzügyminiszter és a különböző pénzügyi

ellenőrző szerveio jelenleg nálunk a nemzetgazdasági miniszter

- állandó ellenőrzéso rendszeresen, kiszámíthatóan ismétlődiko a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése évről-évre ismétlődik

- alkalmi ellenőrzéso bejelentés, fellebbezés váltja kio mindig a felettes közigazgatási szerv végzi

Az ellenőrzések egy része dokumentumok tanulmányozásán alapszik, más része helyszíni vizsgálatokon. A helyszíni ellenőrzések hatékonyabbak.

45

33. A paraadminisztráció fogalma – a közszolgáltatások teljesítésének három fő formája, paraadminisztratív szervek

Paraadminisztráció:- közigazgatás szervezetét és funkcióit érinti- segíti a közigazgatás közfeladatainak teljesítését- kapcsot képeznek a közigazgatás és a lakosság között

Közszolgáltatások teljesítésének három fő formája:- közigazgatás maga végzi

o alapnyilvántartások vezetéseo hivatalos igazoláso engedélyezéso szankciók kiszabása, végrehajtása

- feladat-ellátás közintézmények felhasználásával- megbízás

Közös vonások:- lakosság egészét vagy nagy részét érinti => tömeges méretű- alapvető- és alapszükségleteket elégítenek ki

o időben és térben egyaránt változó- autonómiával, jogi önállósággal rendelkeznek

o nem közigazgatási szerveko közigazgatástól elkülönülneko közigazgatás ellenőrzi, kisebb mértékben befolyásolja tevékenységüketo állami költségvetésből jutnak anyagi forráshoz

Különbségek:- közintézményeket a közigazgatás hozza létre (kormány, miniszterek, országos hatáskörű

szervek vezetői, önkormányzatok) o közintézetek

köztulajdonban vannak működési költségeit az állam fedezi (nagy részben vagy egészben)

o közüzemek köztulajdon aránya %-os (vegyes tulajdoni forma) az állam mindenféleképpen tulajdonos tulajdonosi jogokat gyakorol 1988-ig állami vállalatként működtek

- megbízásos viszonynál a közigazgatás, mint megrendelő jár el

Paraadminisztratív szervek:- közüzemek- közintézetek- köztestület- közalapítvány

46

34. A közfeladatok ellátása közintézet és közüzem útján

Közintézet:- köztulajdonban vannak- működési költségeit az állam fedezi- oktatási, kulturális, egészségügyi, művészeti és szociális szolgáltatásokat nyújtanak- állam (önkormányzat) létesíti és tartja fent- szolgáltatásaik ingyenesek vagy kedvezményesek- alkalmazottaik közszolgálati jogviszonyban állnak

Közintézetek csoportosítása:- szociális közintézet

o idősek otthona, gyermekotthono pszichiátriai betegek otthonao szenvedélybetegek-, fogyatékos személyek- és hajléktalanok otthonao kórházak, klinikák, pszichiátriai intézetek, rendelőko Országos Vérellátó Szolgálato Országos Mentőszolgálat

- kulturális közintézeto oktatási intézményeko múzeumok, levéltárak, színházak, művelődési intézmények, könyvtárako kutatási, fejlesztési intézeteko köztévé és - rádió

Állam által gyakorolt jogok:- létesítés, átszervezés, megszűntetés- költségvetés megállapítása- vezetőkkel szemben munkáltatói jogok gyakorlása- SZMSZ jóváhagyása- működés folyamatos ellenőrzése

Közüzemek:- alapvető ipari-, kereskedelmi szükséglet kiegészítését végzik- jogi személyiséggel rendelkeznek- pénzügyi önállóságuk van- személyzetük munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza- működésüket a polgári jog szabályozza- létrejöttük módozatai:

o állam közüzemet hoz létreo magántulajdonban lévő üzemek államosítása

47

35. A közfeladatok ellátása köztestületek, alapítványok, non-profit gazdasági társaságok által

Köztestület:- főként közhatalmi, igazgatásszolgáltatói feladatokat látnak el, közigazgatási feladatok

ellátásában működnek közre- önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet- létrehozását törvény rendeli el, közfeladat ellátása céljából, melyet köteles ellátni- félállami jelleg- közigazgatási jogosítványokkal kell felruházni (nyilvántartási, ellenőrzési,

engedélyezési feladatok)- nem közigazgatási szerv, önkormányzati jelleg érványesül

Köztestületként működik:- Magyar Tudományos Akadémia- gazdasági kamarák (pl. ipari, kereskedelmi, agrár)- szakmai kamarák (pl. orvosi, ügyvédi, gyógyszerészi)- Magyar Szabványügyi Testület- Nemzeti Akkreditáló Testület- hegyközségek

o szőlő- és borvidékeken jönnek létreo meg van határozva, mikor lehet szüretelni

Közalapítvány:- OGY, Kormány, helyi- vagy kisebbségi önkormányzat alapíthat- 2006-tól nem hozható létre, mert pénznyelők voltak- valamely közfeladat folyamatos ellátására hozták létre- (alapítvány működését az ügyészség), gazdálkodásának törvényszerűségét és célszerűségét

az Állami Számvevőszék ellenőrzi- közhatalmi feladatot nem láthat el

Közalapítványként működik:- Magyar Rádió- Magyar Televízió- Magyar Mozgókép- Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Koncessziós szerződés: állami/önkormányzati tulajdon hatékony működtetésének, valamint a kizárólagosan az állam/önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának átengedésére szolgál. => pl. közutak, műemlékek, vasutak, csatornák, repülőterek épüléseLejártakor a vagyontárgyakat vissza kell szolgáltatni

Közszolgálati szerződés: közérdekű feladatot az állam magánszervekkel láttat el.

48

36. A kontinentális európai típusú közigazgatási rendszerek

Németország

Szövetségi szint:- államforma: köztársaság (1949 óta)- kormányforma: parlamentáris- államszerkezet: szövetségi (föderáció)

o 13+3 tartomány saját alkotmány saját parlament saját kormány

- végrehajtó hatalom: duális => államfő + szövetségi kormány (kancellária)o államfő:

szövetségi elnök Európában a leggyengébb államfő (köztársaságokban) közvetett módon választják => szövetségi közgyűlés

- törvényhozás: kétkamarás parlamento Szövetségi Tanács (Bundesrat)

tartományok érdekeit védi 69 tartományi képviselő => tartományi kormányok delegálják őket

o Szövetségi Gyűlés (Bundestag) népképviseleti jelleg 656 tag => állampolgárok választják

kétkamarás parlament:o szimmetrikus => erőviszonyok nagyjából hasonlóako aszimmetrikus => felsőház „dísz” (pl. Anglia)

Tagállami szint:- végrehajtás: tartományi kormány- törvényhozás: egykamarás parlament- önállóan végzi:

o oktatási rendszero kultúrao szociális ügyeko igazgatási rendszer kiépítése

- igazgatásuk nem egységes- beosztás: járások – települések- önkormányzati reform az 1970-es években

o nem minden település rendelkezik önkormányzattal

Pártrendszer:- Zöldpárt (G)- Szociáldemokrata Párt (SPD)- Szabad Demokraták (FDP)- Keresztény Demokraták (CDU/CSU)

49

Franciaország:- államforma: köztársaság => V. köztársaság (1958 óta)- kormányforma: félprezidenciális- végrehajtó hatalom: duális => államfő + kormány

o államfő: államfő az erősebb állampolgárok közvetlenül választják meg mandátuma 5 éves kormányalakításban nagy szerepe van (érdemi mód) népszavazást kezdeményezhet államfői döntések végrehajtását tervezi a kormány

- kormánytípus: minisztertanácsio miniszterelnök gyenge a kormányábano első az egyenlők között

- törvényhozás: kétkamarás parlament => duplikálto Szenátus

törvényhozásban halasztó hatású vétójoga van állampolgárok választják 9 évente*

o Nemzetgyűlés állampolgárok választják 5 évente*

*időpontja nem esik egybe- közigazgatás jellemzői:

o centralizáció nagy hagyománnyal bíro beosztás: 26 régió, 100 megye, 342 kerület

26 régió => 22+4 => 4 tengerentúli régió (gyarmat) Francia Guyana Guadeloupe Martinique Réunion

o fragmentált településszerkezet (kb. 37.000 település)o erős prefektusi rendszer

központi kormányzatot képviseli

50

37. Az angolszász típusú közigazgatási rendszerek

Amerikai Egyesült Államok (USA):- államforma: elnöki szövetségi köztársaság => 1787-es alkotmány- kormányforma: prezidenciális (elnöki)- végrehajtó hatalom: monolitikus => államfői és kormányfői hatalom nincs elkülönülve

o egész végrehajtás egy személyre (az elnökre) hárulo nem működik európai értelemben vett kormányo a „miniszterek” az elnök beosztottjai

- hatalmi ágak precíz szétválasztása jellemzi (személyi szinten is)o aki részt vesz a végrehajtásban, más hatalmi feladatot (pl. törvényhozás) nem láthat

el- elnök közvetlen választása => népnek felelős- az elnök és a kongresszus egyensúlya

o az elnök nem oszlathatja fel a kongresszusto a kongresszus nem buktathatja meg az elnököt

Egyesült Királyság (UK):

- államforma: parlamentáris monarchia (jelenleg II. Erzsébet a királynő) - történelmi alkotmányuk van- király uralkodik, de nem kormányoz- kormánytípus: kabinet- törvényhozás: kétkamarás parlament

o Lordok Házao Alsóház

állampolgárok választják 5 évente- a kormány felelős a parlamentnek- kormány feje a miniszterelnök, akit az uralkodó nevezi ki- minisztereket a miniszterelnök javaslatára az uralkodó nevezi ki

o nem feltétlen tagja a kormánynak

o nem tartozik felelősséggel a miniszterelnöknek

o elég arról biztosítania, hogy a minisztériuma kielégítően dolgozik

- miniszterelnök javasolhatja az uralkodónak a parlament berekesztését

51

37. A személyzeti politika története, változásai Magyarországon

Kiegyezéstől a második világháborúig:- a modern személyzeti politika egyes elemei a kiegyezést követő években alakultak ki- 1868:XLIV. tc. rögzíti a demokratizmus elemét

o hivatalok betöltése kérdésében egyedül a személyes képesség az irányadó- 1883:I tc. a szakszerűség követelményét írja elő

o minden közigazgatási állás elnyeréséhez legalább államtudományi államvizsga letétele szükséges

- 1893-ban az állami tisztviselők illetményeit, 1912-ben a nyugdíj ügyét rendezik- első világháború kitöréséig kiépül a személyzeti politika zárt rendszere- közszolgálati pragmatika kidolgozásának szükségessége

o közszolgálatban dolgozók munkaviszonyának és nyugdíjazásának részletes szabályozása

- közszolgálati statútum, a pályázati rendszer hiánya

A második világháború utáni évektől napjainkig:- 1945-49 között a zsákmányrendszer egy visszafogott formája alakult ki

o zárt rendszert kezdi felváltani a nyitotto képesítési követelmények szintjének csökkenéseo követelmények eltörléseo teljesítés alól széles körű felmentési lehetőség adományozása

- 1949-től a zsákmányrendszer válik uralkodóváo nyitott rendszer legszélsőségesebb formájao közigazgatási pálya társadalmi presztízse elvesztésének kezdeteo korszerű személyzeti politikától való elszakadáso képzettségi mutatók visszaeséseo két káros hatás:

fluktuáció: államigazgatási tisztesség feladása a társadalmi folyamatokat kényszer eszközeivel, adminisztratív módszerek

alkalmazásával való irányítása- 1957-től az érdemeknek nagyobb szerep jut

o 1021/1960. (IX. 4.) sz. Korm. hat. => képesítési követelmények bevezetéseo a tendencia a zárt rendszer kiépítéseo munkaviszonyok külön jogszabályokban való rendezéseo egységes alapelveken nyugvó közalkalmazotti bérrendszer bevezetése (1973)o saját oktatási rendszer kiépítéseo tanácsakadémia hálózatának kiépítése (Bp., Veszprém, Szombathely)

- 1992-ben döntő lépés a zárt rendszer feléo 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásárólo a törvényben a zárt rendszerre jellemző jegyek mind megtalálható

köztisztviselők szolgálati viszonyának szabályozása kiválasztás, képzés, továbbképzés, képesítés illetményrendszer felelősségi rendszer jogok és kötelezettségek

- 2010-es változásoko kormánytisztviselők szolgálati viszonya indoklás nélkül megszüntethető

52

az Alkotmánybíróság 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette alkotmányellenesnek minősítette

38. A személyzeti politika fogalma, rendszerei: nyitott és zárt rendszer

A személyzeti politika a személyi állomány kiválasztására, teljesítményének értékelésére (minősítésére), pályafutására, illetményrendszerére, jogaira és kötelezettségeire, képzésre és továbbképzésére, valamint felelősségére vonatkozó elvek összessége.

Nyitott rendszer:- közigazgatás nem különbözik az ipartól- összekapcsolódik a zsákmányrendszerrel

o zsákmányrendszer: új kormánynál a személyi állomány is cserélődik- közigazgatás dolgozóit határozott időre választják

o annyi időre alkalmazzák, amennyi alatt a feladat elláthatóo választási ciklus idejéreo nem határozatlan időre, nem életre szólóan

- munkaviszonya nem különbözik a magánszférában dolgozókétól (pl. gyári munkás)o mindkettő szerződéssel jön létreo alku két egyenrangú fél megállapodása a viszonyrólo magánjogi szabályozás

- kiválasztás során nincsenek alkalmassági követelmények (iskolai végzettség)- nincs kidolgozott előmeneteli (karrier), továbbképzési rendszer- jogviszony megszűnése nem kidolgozott

o köztisztviselő semmilyen speciális védelemben nem részesülo bizonytalan pálya

- előnyei:o rugalmaso olcsóo nem kell létrehozni személyállománnyal foglalkozó szervet

- hátrányai:o nem tud kialakulni egy professzionális közigazgatáso kiszolgáltatottá válhat (politikának)

Zárt rendszer:- katonai modell (svéd, porosz)- összekapcsolódhat a depolitizált rendszerrel

o depolitizált rendszer: politikát és a személyi állományt elkülöníti egymástól- közérdeket szolgál- a közigazgatás egy hivatás- eltérő szabályozást igényel- jogviszony kinevezéssel jön létre- kiválasztási szempontokat jogszabály rögzíti

o jónak kell lennie => „nyakamon marad”o sok feltételnek kell megfelelnieo végzettség, állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, stb.

- pontosan kidolgozott előmeneteli rendszer (karrier)o vonzó legyen a pálya

- szinte elmozdíthatatlan (klasszikus rendszerben)

53

o meghalt, alkalmatlanná válik- előnyei:

o stabil, szakértő személyállomány jöhet létreo egyéni biztonság

54

- hátrányai:o drágao rugalmatlan => adott személyi állománnyal kell dolgoznom, nehéz változtatnio elkényelmesedhet

felértékelődik a köztisztviselő egyéb teljesítménye nagyfokú pályabiztonság csökken

55

39. A közigazgatás személyi állományának létszáma és összetétele

A személyi állomány létszáma:A közigazgatás személyi állományába azok tartoznak, akik a központi államigazgatási szervek, az általuk irányított dekoncentrált szervek, az önkormányzatok alkalmazottai, továbbá néhány központi állami szerv (országgyűlés, bíróságok, köztestületi szerv igazgatási munkát végző hivatalnokai. A létszámot meghatározni ezért szinte lehetetlen.

Létszámot meghatározó tényezők:- lakosság száma- állam területi nagysága- állam szerepéről kialakított filozófia => számok ezt nem igazolják- gazdasági jólét

Létszám nagyságából adódó közös vonások:- ugyannak a létszámnak eltérő értékelése a kormányzathoz vagy a közigazgatáshoz való

tartozás függvényében- létszámcsökkenés kormányzati programmá való minősítése

Összetétel:- felkészültség

o iskolai végzettség => diplomás a közigazgatás összlétszámának közel feleo hivatali munkában eltöltött idő => rutin, tapasztalat

- képzettségo kormánytisztviselő => felsőfokú diplomával és nyelvvizsgával rendelkezőo önkormányzati köztisztviselők => vezetőknek felsőfokú végzettség

- koro legkevesebb a 19-20, ill. 69-70 évesek száma és arányao legmagasabb az 56 évesek aránya => összlétszám 40%-át teszik ki

kellő élettapasztalat rutin elavult ismeretek megfáradt munkavégzés

tömeges nyugdíjazásra való felkészülés- nem

o az az ideális, ha nők és férfiak egyenlő arányban lennéneko Magyarországon a közigazgatás elnőiesedett

sok munkakör tipikus női munkaerőt igényel- munkahely szerint megoszlás

o államigazgatási szervnél 60%o önkormányzat szervei 40%

- beosztottak és vezetők arányao akkor ideális, ha egy vezetőre 5-6 beosztott juto alacsony arány nehezíti a köztisztviselő karrierjéto magas arány értékteleníti a vezetői tisztséget, sok irányítási szint kialakulhat

56

40. A közigazgatás személyi állományának kiválasztása

Kiválasztás fajtái:- antidemokratikus kiválasztás- demokratikus kiválasztás

Antidemokratikus kiválasztás:- kirekesztés elvén nyugszik- módszerei:

o tisztségek örökölhetőek tisztség, mint családi jogcím

o tisztségeket meg lehet vásárolni francia feudalizmus időszakában

o pártfogói támogatás rendszere patronázs rendszer (favoritizmus, nepotizmus) támogatás fajtái:

politikai támogatás családi támogatás szakmai támogatás

Demokratikus kiválasztás:- egyenlő állampolgári esély- diszkrimináció tilalma => hátrányos megkülönböztetés

o nemio fajio politikaio vallási

- morál és tehetség összekapcsolása- fajtái:

o kötött pályázati rendszer versenyvizsga rendszer

o kötetlen jogszabály nem írja elő, kit kell felvenni a közigazgatásba munkáltató dönthet

57

41. A képesítési rendszer a közigazgatásban: képzés és továbbképzés

Közigazgatási szakemberképzés:- két alapkérdése:

o mikor legyen a képzés? munkába állás előtt munka közben

o milyen területet szükséges ismerni? generalista

minden területen otthonosan mozgó képzése hosszú (3-5 év) és költséges nyugdíjazásig alkalmazható ismeretük széles körűek, de nem mélyek

specialista egyetlen területen alkalmazható képzése rövid (1-3 hónap) és kevésbé költséges tartós alkalmazása nem garantálható adott területen bővebb ismeret

Köztisztviselők továbbképzése:- továbbképzés folyamatosságának okai:

o ismeretek gyors elavulása változó jogszabályokhoz való alkalmazkodás

o igazgatástechnika átalakulása internet térhódítása a közigazgatásban

o globalizáció világ megismerésének szükségessége

o növekvő állampolgári igényesség társadalom nem tűri el a hiányos ismeretekkel rendelkező ügyintézőt

- képzés típusai (formái):o szolgálati jellegű

részvétel kötelező => távolmaradás szankciót von maga után munkaidőben történik részvétel ingyenes (illetmény magába foglalja a továbbképzést)

o karrierjellegű önkéntes közigazgatási szervnek köteles támogatni

részlegesen vagy teljesen átvállalja munkaidő-kedvezményt biztosít

- képzés módjai:o iskolarendszerűo iskolarendszeren kívüli továbbképzés

közigazgatás szervezi pénzügyi feltételeit a központi költségvetésben kell biztosítani pl. gyakornoki, alap- és szakvizsgára való felkészítés

- képzés fajtái:o átképzéso vezetőképzéso továbbképzés

58

42. Minősítési és előmeneteli rendszerek a közigazgatásban

Minősítés:- teljesítmény mérése- módszerei:

o osztályozáso kérdőívo képességek, feszültség és a teljesítőképesség egymáshoz való viszonyítása

- általános kérdései:o mit kell mérni, értékelni? - hivatali munkáto ki végezze a minősítést?

közigazgatási szerv vezetője kollégák egymást minősítik önértékelés

o nyilvános az értékelés? csak a vezető számára elérhető a minősített is megismerheti a vezetőn kívül minősítés eredménye nyilvános (pl. Franciaországban)

- eredménye:o kiválóan alkalmas

„jutalom” => címeket lehet kapni gyorsabban előrejuthat a pályán

o alkalmas normál várakozási idő elteltével a dolgozó előre sorolható

o kevésbé alkalmas „téged már ki kéne rúgni” várakozási idő 1 évvel meghosszabbítható

o alkalmatlan szakmai alkalmatlanság fel kell menteni a dolgozót

várakozási idő: két besorolási fokozat között eltelt idő

Előmeneteli rendszerek:- térbeli mobilizáció => áthelyezés

o fiatal pályakezdők esetében alkalmazható- időbeli mobilizáció => karrier

o idő múlásához társulnia kell a legalább átlagos, kielégítő munkavégzésneko mélyebb ismeretek, rutino hűség

- horizontális (illetményben, címekben) és vertikális (beosztásban) előmenetelo illetményben való előmenetel

előrelépés minimuma meghatározott idő elteltével illetmény növekedni fog magasabb besorolás, magasabb illetmény

o címben való előmenetel rangokban történő előrelépés együtt jár illetménynövekedéssel magyar címlista:

59

I. osztály => felsőfokú végzettséggel rendelkezőko gyakornoko fogalmazóo tanácsoso vezetőtanácsoso főtanácsoso vezető-főtanácsos

II. osztály => középfokú végzettséggel rendelkezőko gyakornoko előadóo főelőadóo főmunkatárs

III. osztályo ügykezelő

o beosztásban való előmenetel nem automatikus, nem garantált, csupán lehetőség nem jár alanyi jogon jóval magasabb illetmény túlmunkát nem fizetik meg nagyobb felelősség speciális szabályok megbízás visszavonását nem kell indokolni

60

43. Illetményrendszerek a közigazgatásban

Illetmény részei:- alapilletmény

o illetményalap (jelenleg 38.650 Ft)o ennél az összegnél kevesebbet nem lehet adnio az alapot szorzószámmal kell szorozni

besorolási, fizetési fokozattól függ eltöltött évek határozzák meg

- illetménykiegészítéso illetményalap meghatározott százalékao nagy eltérések lehetnek (15-80%)

- illetménypótléko vezetői

legmagasabb illetménypótlék 10-65% között lehet

o éjszakai este 10 és reggel 6 óra között illetményalap 0,14%-a óránként

o gépjárművezetőio veszélyességio nyelvpótléko képzettségi

61

44. A közigazgatási dolgozók jogai és kötelezettségei

A köztisztviselők kötelezettségei:- a szolgálat közigazgatási szervben végzésének kötelezettsége

o rábízott munka elvégzéseo munkáját csak a közigazgatásban végezheti, csak a közigazgatásért

más munkavégzés tilalma! nem vállalhat újabb közfunkciót nem vállalhat munkát versenyszférában

korrupció megakadályozása végett írnak elő foglalkoztatási tilalmato magyar törvény korlátozottan, de megengedi a többes foglalkoztatást

Ktv. => összeférhetetlenségeko köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást,

amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyásolástól mentes tevékenységét veszélyeztetné

- az utasításnak való engedelmesség kötelezettségeo főszabály: köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtanio kötelezettség nem abszolút érvényű => megtagadhatja

utasítás abszurditása => lehetetlen az utasítást végrehajtani abszolút utasításmegtagadási tilalom => bűncselekményt, szabálysértést

valósítana meg az utasítás végrehajtásávalo mérlegelheti a köztisztviselő az utasítás végrehajtását

teljesítése saját életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy jogszabályba ütközne

dönthet úgy, h ennek ellenére végrehajtja, de úgy is, hogy nem engedelmeskedik az utasításnak

gond: vezető meg van győződve az utasítás jogszerűségéről és veszélytelenségéről, a köztisztviselő ennek ellenkezőjéről

megoldás: utasítás írásba foglalása fegyveres testületek hivatásos tisztjei életüket is kötelesek kockáztatni

- az információk, titkok megőrzésének kötelezettségeo köteles megőrizni az állami- és szolgálati titkoto köteles a személyes adatok védelméről gondoskodni

- példamutató viselkedéso hivatalában és magánéletében egyaránt méltóságteljes, példamutató viselkedéso ellenségei:

káros szenvedély rendezetlen családi körülmények

- jogszerű és tisztességes munkavégzéso jogszerű munkavégzés: betartja a jogszabályok előírását

anyagi jogok alaki szabályok ügyviteli előírások

o tisztesség: közérdekűség pártatlanság

egyenlő elbánás elve pozitív diszkrimináció

igazságosság62

a vesztegetés bűncselekmény- lojalitás

o hazához, a nemzethez való hűségo alkotmányos rendszerhez való hűségo kormányhoz való hűség

A köztisztviselők jogai:- alkalmazáshoz kapcsolódó jogok

o díjazáshoz való jog havi illetményre jogosult

o szabadsághoz való jog évente 25 munkanap fizetett alapszabadság besorolástól függően 3-15 munkanap pótszabadság illeti meg munkaidő heti 40 óra munkaidőn kívül munkavégzés évente max. 160 óra lehet napi munkaidő 6 órát meghaladja => 30 perc munkaközi szünet

o juttatásokhoz való jog pénzbeli

jubileumi jutalom => 25, 30, 35, 40 évi jogviszony után ruhapénz => évente étkezési utalvány => havonta jutalom => elnyerhető pénzbeli juttatás

természetbeni tárgyjutalom, jutalomüdülés, díj, oklevél, emléklap, kitűntetés

- zárt rendszerből eredő jogoko előmenetelhez való jogo alkalmazás biztonságához való jog felmentési okok:

nyugdíjazás => korengedményes nyugdíjazás alkalmatlanság létszámcsökkentés megszűnt tevékenység átszervezés tartalékállományba helyezés

- köztisztviselő politikai jogaio gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságao nyilvános vélemény-nyilvánítás

korlátozva vano szakszervezeti jog

köztisztviselő szakszervezetet alapíthato sztrájkjog

63

45. Fegyelmi felelősség a közigazgatásban

A köztisztviselők jogait törvényben rögzített garanciák védik, a kötelezettségeik teljesítéséért pedig felelősséggel tartoznak.

Felelősség formái:- fegyelmi => közigazgatási szerv jár el- kártérítési => közigazgatási szerv jár el- büntetőjogi => bíróság jár el

Fegyelmi felelősség:- mi minősül fegyelmi vétségnek?

o közszolgálati jogviszonyból származó kötelességek vétkes megszegése- vétség szankciója

o megrovás (legenyhébb)o hivatalvesztés (legsúlyosabb)

- felelősségre vonás módjao fegyelmi eljárás szabályai határozzák meg

nyomozati szakasz => vizsgálóbiztos tárgyalási szakasz => háromtagú bizottság

- igénybe vehető jogorvoslati eszközök eredményfelelősség

o jogszabálysértés nem történiko vezetővel szemben alkalmazhatóo egyetlen szankciója van, a leváltáso fegyelmi eljárás nélkül alkalmazhatóo politikai felelősségnek is nevezik

2010-ben felmerült az indoklás nélküli felmentés lehetősége a kormánytisztviselőkkel, köztisztviselőkkel szemben. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényjavaslatot: alkotmányellenesnek vélte, és nemzetközi jogba is ütközött. => tönkreteszi az érdemeken alapuló rendszert

64

46. A közigazgatási dolgozók felelősségi rendszere: a közigazgatási dolgozók büntetőjogi felelőssége és a politikai felelősség

A köztisztviselők jogait törvényben rögzített garanciák védik, a kötelezettségeik teljesítéséért pedig felelősséggel tartoznak.

Felelősség formái:- fegyelmi => közigazgatási szerv jár el- kártérítési => közigazgatási szerv jár el- büntetőjogi => bíróság jár el

Politikai felelősség:- fegyelmi felelősség körébe tartozó eredményfelelősség- jogszabálysértés nem történik- vezető éjjel-nappal dolgozik, minden előírást betart, de az ügyek nem csökkennek, hanem

egyre nőnek- eredménytelenség miatt leválthatják- csak vezetőkkel szemben alkalmazható- egyetlen szankciója van, a leváltás- fegyelmi eljárás nélkül alkalmazható- vezető leváltása olykor politikai egyezkedés, pártok közötti viszály megerősödése, koalíciós

együttműködés megszűnése, kedvezőtlen médiaszereplés esetén is sor kerülheto innen jön a politikai felelősség elnevezés

- azért a fegyelmi felelősség körébe soroljuk, mert a közszolgálati kötelesség teljesítésének elmaradása eredményezi alkalmazását

Büntetőjogi felelősség:- hivatali bűncselekmény

o elkövetője csak hivatalos személy leheto fajtái:

hivatali visszaélés jogtalan hátrányt okoz jogtalan előnyt szerez hivatali kötelességét megszegi hatáskörét túllépi hivatali helyzetével visszaél

bántalmazás hivatalos eljárásban kényszervallatás jogosulatlan titkos információgyűjtés jogellenes fogva tartás egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése

- hivatalos személy elleni erőszak- köztisztviselő által elkövetett egyéb bűncselekmények

o súlyosabban büntetendőo pl. közokirat-hamisítás

65

47. A közigazgatási dolgozó anyagi felelőssége és a harmadik személynek okozott kárért való felelőssége

Kártérítési (anyagi) felelősség törvényi rendelkezései:- Ktv.- Ptk.- Mtv.

Köztisztviselő által okozott károk:- munkáltatónak okozott kár- harmadik személynek okozott kár

Munkáltatónak okozott kár:- alapállás: ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő bármelyik

kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okoz, a kárt köteles megtérítenio közigazgatási szervnek okozott káro szándékos vagy gondatlan magatartással következik be (vétkes károkozás)

károkozás tényének megállapításánál közömbös kártérítés mértékének megállapításánál döntő fontosságú

szándékos kárt okozó teljes kártérítéssel tartozik gondatlan elkövető havi illetményének maximum felével

o köztisztviselői kötelességek megsértése során keletkezik

Harmadik személynek okozott kár:- külső természetes vagy jogi személynek okoz kárt- kérdés: kinek kell a kárt megtéríteni?

o 1960-as évekig: aki a kárt okozta (köztisztviselő)o az előrelépés három iránya:

közigazgatási szerv a felelős kárt szenvedett választhat: kárt okozó köztisztviselőtől vagy munkáltatójától

kéri a kártérítést (pl. USA) francia megoldás:

személyi jellegű hiba => köztisztviselő szervezeti jellegű hiba => közigazgatási szerv

- magyar szabályokat a Ptk. tartalmazza- ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz,

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős- kárt a köztisztviselő jogellenesen okozza- kárt okozó köztisztviselő felelőssége a kárt átvállaló közigazgatási szervvel szemben

o fegyelmi eljárást indítanak a köztisztviselő ellen, de a kártérítésre nem kötelezi (pl. USA)

o közigazgatási bírósághoz fordul a közigazgatási szerv, ahol megállapítják a kártérítés mértékét (pl. Franciaország)

o fegyelmi eljárásban döntik el a köztisztviselő visszafizetési kötelezettségének mértékét (pl. Németország, Belgium)

fegyelmi eljárásban a vétkesség foka (szándék, gondatlanság) alapján határozzák meg a kártérítés mértékét az általa okozott, munkáltatója által átvállalt és kifizetett kárért

a magyar jogrendszer is ezt a megoldást választotta

66

48. A közigazgatási jog kialakulása és fejlődése

A közigazgatás és a jog egymásra találása:- 18. század végéig a közigazgatás nem volt nyilvános, mindenki által megismerhető

(jog)szabályokból megismerhető- zárt szervezetnek volt minősíthető- két alapkritérium hiányzott: nyitottság és a törvényeknek való alárendeltség- ez állampolgárok kiszolgáltatottságát eredményezte

o a közigazgatás indokolatlanul lép fel velük szemben?o jogszerű az alkalmazott eljárás és az esetleges szankció?

- polgári forradalmak követelései:o zártság megszüntetéseo működésének kiszámíthatóvá tételeo jogszerű intézkedéseivel szemben jogorvoslati lehetőség biztosítása bíróságoknál

két modell a megoldásra: angol és francia

Angol megoldás:- magánjogi eredetű egységes jog hatályának kiterjesztésével a közigazgatás nyitottsága és

törvény alá rendeltsége biztosított- nem jön létre a közigazgatási jog- felesleges a jogágak tagolása- rendes bíróságok kompetenciáját kiterjesztik a közigazgatás és az állampolgárok közti vitás

ügyek elbírálására is, így nem kell külön közigazgatási bíróság létrehozni- jogszabályok megismerhetősége feltételeinek megteremtése

o hivatalos lapok jelennek meg, mely tartalmazza a törvényeket, rendeleteket, jelentősebb bírói döntéseket

o római jog elve: senki nem hivatkozhat a törvény ismeretének hiányára

Francia megoldás:- érték-rangsort alakítottak ki, melynek csúcsán a közérdek állt- magánjogi szabályozás alkalmazhatatlan a közjogi viszonyokhoz

o jogok és kötelezettségek aránytalanul oszlanak mego közigazgatás szervei bírságolhatnak, elővezethetnek, idézhetneko aszimmetrikus megoszlás szükséges

- közigazgatási jogszabályok megalkotása- jogszabályok alkalmazásának gyakorlata kialakította a közigazgatási jogot, mint önálló

jogágazatot

A közigazgatási jog a francia hatásra alakult ki, magával vonva a jogi dualizmus megerősödését, tehát a közjog és a magánjog éles elkülönülését.

A közigazgatási jog fejlődése:- XIX. század

o kormányzati struktúra szinte változatlan maradto erős testületi jelleg, egyszemélyi vezetéso minisztériumok szektorális és általános igazgatási megoszlásao főhatóságok belső tagozódása főosztályokra, osztályokra, csoportokrao helyi igazgatási struktúra kialakulása

67

o területi tagozódás: megye a központ és a település közti közvetítő kapcsok

68

- XX. százado lényegesen átalakította a XIX. sz.-i közigazgatást és jogáto pénzügyek, gazdaság és a technika centralizációjao közszektor kiszélesedése, megnövekedése

az állam fokozatosan magára vállalata a gazdaság kézben tartását állam tulajdonába kerültek a termelő, szolgáltató üzemek század végén privatizáció indult meg

közszektor megőrizte vezető szerepét az oktatásban, egészségügyben, közlekedésben, tudományos kutatásban, stb.

gazdasági szférában sem szűnt meg jelentős szerepe nőtt a szerepe a környezetvédelemben, területszervezésben,

urbanizációbano közigazgatási jog belső álalakulása

közigazgatás által alkotott rendeletek határozza meg eljárását közigazgatásra vonatkozó jogszabályok száma a XX. században 90-95%-át

tette ki a jogszabályokból szolgáltató, majd jóléti állam kiteljesedése idején éri el csúcspontját közigazgatás határozza meg általános szabályokban, rendeletekben,

előírásokban: szolgáltatások igénybevételének módozatait termék-előállítás minőségi kritériumait egészségügy kritériumait

jogtudomány segítsége nélkül nem tudnánk eligazodni a közigazgatási jogszabályokban

o polgári jogi szabályok arányának növekedéseo privatizációo liberalizáció növekedése a privatizáció hatásárao közigazgatási jog europaizálódása

Európai Unió jogához való közelítéso jog szerepének visszaszorítására irányuló követelések felerősödése

közigazgatási jog szerepének visszaszorítása

69

49. A közigazgatási jog fogalma és jellemzői

A jogágakat tárgyuk és tartalmuk alapján szokásos meghatározni. A közigazgatási jog tárgya a közigazgatás; tartalma és szerkezete sajátos.

A közigazgatási jog tárgya:- közszolgáltatás => közigazgatási jog tárgya- hatalommal való rendelkezés => jogi eszközei (kényszer, tiltás, engedélyezés)

- állami szuverenitáshoz kapcsolódó feladatcsoporto nemzetvédelem

honvédelem rendőrség külügy

o belső rendfenntartáso diplomácia

- társadalmi élet szervezésének feladatcsoportjao szabályozza a társadalmi életeto felhatalmazást, engedélyt ad vagy tilto ellenőrizo várospolitikát alakít

- közösségi szolgáltatások biztosításao közutak építése, karbantartásao ivóvízellátáso oktatási, egészségügyi szolgáltatások szervezése

a társadalom számára szükségesek, nélkülözhetetlenek nem rentábilisek (=jövedelmező) szüksége és nem rentábilis tevékenységeket nevezzük közérdekűnek- közérdek érvényesítésének háromféle igazgatási területe:

o állam monopolhelyzetben van => kizárólagos jogköre van pl. hadsereg, rendőrség

o állam a magánszervekkel együtt párhuzamosan lát el feladatokat pl. iskoláztatás, gyógyítási intézmények

o kiegészítésképpen, szükség esetén avatkozik közbe => magánszféra pl. kenyérellátás, kereskedelem

közérdekű szolgáltatások kielégítését szabályozó jogágazat, amely magában foglalja e cél eléréséhez szükséges prerogatívákat, azaz a közhatalom gyakorlásának jogosítványait is

A közigazgatás jog tartalma:- jog kettőssége

o személyzetre vonatkozó sajátos szabályoko állami javakra vonatkozó szabályoko szerződések kötöttebbek, az előírt feltételek megtartásától nem lehet eltérnio felelősségi szabályok

- igazságszolgáltatás dualizmusa

70

o jelenleg nincs különálló közigazgatási bíróság, de rendes bíróságok keretében önálló tanácsok vannak

71

Közigazgatási jog jellemzői:- nem kodifikált

o nincs külön törvény a közigazgatásról- fiatal jogág

o nem tekint vissza nagy múltrao XVIII.-XIX. sz.-ban vált külön

- nemzeti jellegűo legnagyobb különbségek ebben a jogágban vannak (az országok között)

72

50. A jogrendszer tagozódásainak alapjai: a közigazgatási jog elhatárolása más jogágaktól

Jogrendszer tagolása (Ulpianus):- közjog => állam mindig jelen van

o közigazgatási jog közigazgatási eljárásjog rendészeti jog környezetvédelmi jog szociális jog egészségügyi jog építési jog fogyasztóvédelmi jog

o alkotmányjogo pénzügyi jog (adójog)

- magánjog => magánérdek az elsődlegesállam nincs jelenmagánszemélyek egymáshoz való viszonya

o polgári jog tulajdonjog kötelmi jog öröklési jog

o családjogo társasági jog (kereskedelmi jog)

- büntetőjog => külön jogágnak minősül- munkajog => külön jogágnak minősül

Polgári jog és a közigazgatási jog közötti különbség:- felek egymáshoz való viszonya

o polgári jogi ügynél a felek mellérendelt viszonyban vannak amelyik félnek joga, a másik félnek kötelezettsége

o közigazgatási jogi eljárásban a felek alá-fölérendeltségi viszonyban van a közigazgatási szerv dönt

- normatípuso közigazgatási jogra a kógens jogi normák jellemzőek

kötelezőek nem lehet tőlük eltérni

o polgári jogra a diszpozitív jogi normák jellemzőek felek egyező akarattal eltérhetnek a munkajogban félig kógens jogi normák is vannak

o el lehet térni, de csak a munkavállaló javára

Közigazgatási jog jellemzői:- nem kodifikált

o nincs külön törvény a közigazgatásról- fiatal jogág

o nem tekint vissza nagy múltrao XVIII.-XIX. sz.-ban vált külön

73

- nemzeti jellegűo legnagyobb különbségek ebben a jogágban vannak (az országok között)

51. A közigazgatási jogforrások

Jogforrási rendszer:- jogszabályok- közjogi szervezetszabályzó eszközök (állami irányítás egyéb jogi eszközei)- EU-s jogforrások- Alkotmánybíróság határozatai- bíró „alkotta” jog

Jogszabályok:1. Alkotmány2. törvény3. kormányrendelet4. MNB elnökének rendelete5. miniszterelnöki rendelet6. miniszteri rendelet7. PSZÁF elnökének rendelete8. NMHH elnökének rendelete9. önkormányzati rendelet+ Honvédelmi Tanács rendelete+ köztársasági elnök rendelete

Alkotmány:- 1949. évi XX. törvény (2012. január 1-től új Alkotmány: Magyarország Alaptörvénye)- tartalmilag 1989/90-ben annyira módosították, h mondhatni új az Alkotmány- részei:

o államszervezeti blokko alapvető jogok és kötelezettségek

- legmagasabb szintű jogszabály- nincs külön alkotmányozó hatalom => OGY alkotmányoz- rugalmas => könnyen módosítható (2/3)

Törvény:- OGY hozza létre- típusai:

o feles törvény => jelenlévők fele +1 (többség)o minősített törvény => 2/3-os

korlátozva van a módosítás mindenkori kormánynak együtt kell működnie az ellenzékkel hátránya, hogy némileg bénítja a kormányt, mert a szükséges módosításokat

nem tudják megtenni Jat., Ötv. alapjogi törvények => sajtó, egyesülés, gyülekezés bíróság, ügyészség törvénye

Törvényerejű rendelet:- 1949-89 között adtak ki (okt. 23-ig)- Népköztársasági Elnöki Tanács hozta létre

74

o ellátta az államfő feladatokat, tisztségeketo helyettesítette a Parlamentet

- vannak ma is hatályos törvényerejű rendeletekKormányrendelet:

- Kormány alkotja meg- két rendeletalkotási módja van

o eredeti => felhatalmazás nélkül, alkotmányosságon belülo származékos => törvényben felhatalmazza és annak végrehajtására (=> végrehajtási

rendelet)

Miniszteri, miniszterelnöki rendelet:- csak felhatalmazásban alkotható (származékos rendeletalkotás)

o törvénybeno kormányrendeletben

MNB elnökének rendelete:- 2004 óta működik (Uniós elvárás)- szabályozza rendeletében:

o jegybanki alapkamato emlékérmék kibocsájtás

PSZÁF és NMHH elnökének rendelete:- 2011 januárjától van rendeletalkotási joguk

Helyi önkormányzati rendelet:- képviselő-testület jogköre, mely nem átruházható- rendeletalkotási módok:

o eredeti => törvény által nem szabályozott, helyi társadalmi viszony eseténo származékos => törvényben kapott felhatalmazás által, annak végrehajtására kap

jogosultságot helyi adók (pl. kommunális, gépjárműadó) költségvetés helyi építési szabályzat

Közjogi szervezetszabályzó eszközök (állami irányítás egyéb jogi eszközei):- „kifelé”* nincs normatív hatályuk (*állampolgárok irányába)- kizárólag csak a közigazgatás szervezetrendszerén hatnak- fajtái:

o normatív utasításo normatív határozat (pl. Kormány ügyrendjéről)

normatív (általános) egyedi esetre

EU-s jogforrások:- rendelet (regulation)

o minden EU tagállam minden állampolgárára vonatkoziko közvetlenül alkalmazhatják pl. bíróságon

- irányelv (direction)o keretjellegű szabályozást ado minden tagállamnak alkotni kell egy jogszabályto átveszik az irányelvben foglaltakat

75

- határozat/döntés (decision)o kötelező egy adott ügybeno konkrét címzettje van

76

- ajánlás (recommendion)o nem kötelező jellegűo nem erős az integráció

- vélemény (opinion)

Alkotmánybíróság határozata:- „negatív jogalkotó”

o nem alkothat új jogszabályto nem módosíthatja a jogszabályto megsemmisítheti a jogszabályt

ingatlanadó (most) halálbüntetés (1990-ben)

- az indokolás köti a mindenkori jogalkotót

Bíró „alkotta” jog:- bíróság nem alkot jogszabályt, hanem alkalmazza azt- jogegységi határozat

o Legfelsőbb Bíróság jogosulto összes alárendelt bíróságra, bírókra vonatkoziko bírósági szervezetrendszerre hat

77

52. A közigazgatási jogforrások sajátosságai, a közigazgatási jog megismerésének eszközei

Közigazgatási jogforrások sajátosságai:- jogforrások túlnyomó része rendelet- helyi rendeletek is a közigazgatási jognak forrásai- közigazgatási jog „anyagába” a közjogi szervezetszabályozó eszközök (régi megnevezése:

állami irányítás egyéb jogi eszközei) is beletartoznak

Közigazgatási jog megismerésének eszközei:- a jogszabályokat a Magyar Köztársaságok hivatalos lapján, a Magyar Közlönyben kell

megjelentetni (önkormányzati rendelet kivételével) => kihirdetéso kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként

(www.magyarkozlony.hu)o önkormányzati rendeletet a „helyben szokásos” módon

Polgármesteri Hivatalban kifüggesztve önkormányzati honlap, -újság, helyi TV

- minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivatalos lapjaio elsősorban utasítások, jogi iránymutatásoko egyéb jogszabályokat is közöl, mely a minisztérium vagy az általa irányított vagy

felügyelt szerv munkája szempontjából fontoso egyéb információk, pl. tanulmányi versenyek győztesei, szakmai könyvek

- Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményeo a ’60-as években egy kötetnyi, mostanság már 5-7 kötetből áll o hatályos jogszabályanyag nyomtatott variációja => új jogszabály anyagát elküldik a

megrendelőknek- tematikus gyűjtemények => témakör szerinti gyűjtés- másod-, harmad közlések => újságok- CD/DVD jogtár

o összes jogszabályt tartalmazza (kivéve az önkormányzati rendeleteket)o iratminták, jogi szakirodalmako 2006-tól a www.magyarorszag.hu-n is elérhető, ingyenesen

- jog magyarázatát nyújtó dokumentumoko felsőoktatási intézmények tankönyvei, segédanyagaio jogszabály kommentároko elméleti munkák => hosszabb kutatási program végtermékeio Közigazgatási döntvénytár => bírósági jogalkalmazás gyakorlata

78

53. A közigazgatás törvényessége: ellenőrzésének formái

Közigazgatás belső ellenőrzési formái:- cselekvés korlátozása- eljárás során érvényesülő törvényességi garanciák- törvényesség alkalmazásának módjai rendkívüli esetekben

Cselekvés korlátozása:- belső törvényesség- közigazgatás cselekvése, mozgása kötött => mérlegelési lehetősége is van

o kötöttség mértéke szerint: teljesen kötött => elő van írva, mit és hogyan tehet részlegesen kötött => a jogszabályok választást engednek

mérlegelés méltányosság (bizonyos esetekben)

o kötöttség tartalma szerint: mennyiségi => pl. adó mértéke, köztisztviselő illetménye, nyugdíj minőségi => pl. felmondási okok előírt feladatok elvégzésének kötelezettsége => mulasztás

Eljárás során érvényesülő törvényességi garanciák:- külső törvényesség- három meghatározó eleme van:

o hatáskör hatásköri megosztás: közigazgatási szervek a feladatok tömegéből mit

végeznek, látnak el időbeli vonzat => hatáskör gyakorlásának időbeli korlátai térbeli vonzat => illetékesség szintbeli vonzat => hierarchia

o döntéshozatal módja első kérdéskör: milyen ügyek minősülnek közigazgatásnak?

ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg adatot, tényt vagy jogosultságot igazol hatósági nyilvántartást vezet hatósági ellenőrzést végez

milyen közigazgatási szervek dönthetnek? államigazgatási szerv önkormányzat képviselő-testülete, annak szervei (fő)jegyző igazgatási társulás, köztestület

második kérdéskör: eljárás megindítása, megszüntetése, felfüggesztése ügyek elintézésének határideje tényállás tisztázása, igénybe vehető bizonyítási eszközök döntési formák típusainak kérdése (határozat, végzés) harmadik kérdéskör: hibás döntések kijavításának módjai

lényeginek minősíthető hibák => semmisség kisebb hibák (elírás) => javítható

79

o döntés közlése és végrehajtása döntéshozatal célja valamilyen változás előidézése vagy meglévő állapotok

stabilizálása állampolgárok önként eleget tesznek (=> önkéntes jogkövetés) esetek 40%-ában közigazgatási intézkedések meghozatala szükséges

Törvényesség alkalmazásának módjai rendkívüli esetekben:- rendkívüli esetekben az általános szabályok nem érvényesülnek a megszokott módon- hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén az

Országgyűlés rendkívüli állapotot hirdet ki, létrehozza a Honvédelmi Tanácsot- ha az OGY a döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a

hadi állapot, rendkívüli állapot, szükségállapot kihirdetésére (és a Honvédelmi Tanács létrehozására)

- a Honvédelmi Tanács rendeleteket alkothato törvényt módosíthat veleo törvénytől eltérheto Alkotmányt nem függesztheti felo 30 napig van hatályban (ha az OGY másképp nem dönt)

- közigazgatásnak köteles igazodnia a kényszerű változásokhoz

Közigazgatás külső politikai ellenőrzése:- Országgyűlés

o törvényalkotási jog feladatokat szab meg a közigazgatás számára korlátozza mozgásterét

o költségvetés és zárszámadás elfogadása költségvetés határozza meg a Kormány és a közigazgatás mozgásának anyai

határait az Országgyűlés által elfogadott költségvetéshez a Kormány kötve van Állami Számvevőszék

o dönt a Kormány programjáról, miniszterelnök megválasztásáról bizalmatlanság esetén leválthatja

- bírói ellenőrzéso ellenőrzést végző:

független csak a törvénynek van alárendelve jogi egyetemi végzettséggel és bírói szakvizsgával rendelkezi

o tevékenységét a polgári eljárási törvény előírtak szerint végzi kérelemre indul alperes: jogerős döntést hozó közigazgatási szerv felperes: a döntést jogszerűtlennek ítélő

o a bíró a döntésnek csak a törvényességét vizsgálhatjao bírói kontroll

teljes körű feljogosítás => közig. minden cselekvése ellenőrizhető részleges felhatalmazás => tv.-ben meghatározott ügyekben járhat el

o szervezeti megoldások rendes bíróságok látják el (=> angolszász országok) rendes bíróságokon belül hoznak létre közigazgatási ügyek elbírálására

szakosodott részleget, tanácsot (=> Magyarország)

80

közigazgatási bíróság, mint specializált bíróság (=> Németország) kormány felügyelete alatt álló szerv látja el, mely elkülönül a rendes

bíróságoktól (=> Franciaország)o Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet vizsgálja

- állampolgári jogok országgyűlési biztosaio más néven Ombudsmano minden hatóság ellenőrzésére jogosultak (kivéve: OGY, köztársasági elnök, AB,

bíróság, Állami Számvevőszék)o alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok ellenőrzik

- ügyészségo törvényességi felügyelete van a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási

szervek által kibocsátott jogszabályok feletto óvást emelhet az Alkotmánnyal, ill. magasabb szintű jogszabállyal ellentétes

jogszabály elleno felszólalással élhet törvénysértés megszüntetése végetto figyelmeztetést nyújthat be a törvénysértés megelőzése érdekében

81

54. A közjogi, közigazgatási jogi jogalanyiság

Az állam jogalanyisága:- adott terület és népesség feletti szuverén főhatalom

o szuverén (itt): „mástól nem függő”, autonómo hatalom: kapcsolat egyik alanya akaratát ellenszegülés ellenére is érvényesíti a

kapcsolat másik alanyával szemben (Weber)- uralmát a jogrend révén gyakorolja- jogosultságok és kötelezettségek meghatározására döntéshozatali jog illeti meg- állam a fogalma alapján jogalany => jogosultsággal rendelkezik- államtól különböző jogalanyok jogalanyisága az államtól függ, az államé pedig saját

magától- jogalanyiság általános fogalma az államra helytelen, nem alkalmazható

Az állam és az állam szervei jogalanyiságának megkülönböztetése:- külső, államok közötti viszonyok

o az állam konkrét, megszemélyesített jogalanyo képviselője a nemzetközi jogközösségben önállóan érvényesíti jogosítványait és

kötelezettségeito önálló akarattal jár elo az önállóság itt jogi értelemben vett önállóságot jelent

- államon belüli viszonylatoko ha a belső szuverenitás hiányzik, a külsőt keresni sem kello belső szuverenitás: állam fenntartásához és műkötetéséhez kapcsolódó jogosultságok

és kötelezettségeko funkciók és feladatok ellátáshoz szükséges jogosultságokat és kötelezettségeket az

egyes szervek hatásköri felhatalmazása határozza meg, elkülönített jogalanyiságkénto hatásköri jogosultság ex lege jogosultság és kötelezettség

A hatásköri jogosultság közjogi jellege:- hatásköri jogosultságok adják a közjogi személy fogalmát

o tisztségviselő, vagy szervezet, amelynek az állami feladatok ellátása érdekében jogszabály más jogalanyok jogait, kötelezettségeit, jogi helyzetét érintő, megállapító, döntéshozatali és döntést érvényesítő jogosultságot és kötelezettséget állapít meg

o e jogosultságot és kötelezettséget röviden hatáskörnek, a hatáskört meghatározó jogszabályt pedig a hatásköri jogszabálynak nevezzük

o ha a hatáskör címzettje valamilyen szervezet, a szervezetet közjogi személy- sajátosságok

o hatásköri jogszabály lehet alkotmány iso a közjogi jogosultság magában foglalhatja a jogszabályalkotást és a jogszolgáltatásto közjogi személyek közjogi jogosultsága kötelezettség iso a hatáskör nem szorul további jogszolgáltatás érvényesítéséreo szervezet vezetője a közjogi jogosultság gyakorlója, a szervezet a vezető

munkaszervezeteo magánszervezeteknek vagy természetes személynek is megállapíthatnak hatáskörto hatásköri felhatalmazás jogszabályban történik

- személyeio köztisztségviselők (személyi hatályosság)

82

o közjogi jogi személyek (szervi hatály)- hatásköri rendszer megfelel a jogállás általános fogalmának

A hatásköri rendszer:- lényege: az állam feladatainak ellátásához szükséges jogosultságokat osztja el az egyes

közjogi személyek és típusai közötto általános hatáskör

Kormány önkormányzat jogszabály-alkotási jogosultsága

o ágazati (szakigazgatási) hatáskör => különös hatáskör csúcsán a minisztériumok állnak autonóm jogállású államigazgatási szervek

o illetékesség hatáskörök területi alapon történő megosztása

vertikális: egyes ágazatokon belüli területi hatáskörmegosztás horizontális: adott ügyet eldöntő döntési jogosultság megoszlik

- azonos jogállásúak azok a közjogi személyek, amelyeknek azonos a hatásköre illetékességet nem vesszük figyelembe a jogállás szempontjából

Közjogi jogutódlás:- tágabb értelemben: a jogszabály rendelkezése alapján a hatáskör az egyik közigazgatási

szervtől átkerül egy másikra- szűkebb értelemben: a hatáskört gyakorló tisztség megszűnik, de a hatásköri jogosultság és

kötelezettség nem szűnik meg => jogszabályban rendelkezni kell a hatáskör átszállásáról

Közjogi személyek nem közjogi jogosultságai:- az állami feladatok ellátását és a közjogi jogosultságok és kötelezettségek gyakorlását segíti

o magánjogo munkajog, közszolgálati jog

Közjogi jogi személyiség intézményesülése: a jog általános szabályokat határoz meg a közjogi jogi személy alapítására, szervezeti rendjére, a hatásköri jogosultságok és kötelezettségek gyakorlásának általános módjára, irányításuk, felügyeletük rendjére, döntéseik felülvizsgálatának rendszerére.

83

55. A területszervezés joga

Általános területi beosztás:- települési kategóriák:

o község (nagyközség)o városo megyei jogú városo főváros (és a 23 fővárosi kerület)

- közigazgatási területegységek:o település => legalsó szinto kistérség

nem kötelező nem önálló települési önkormányzatok kötelező feladatainak ellátására hozzák létre

o megyeo régió => megyéket átfogó területegység

elsődleges feladata a területfejlesztés => Európai Unióo kormányzat szintje

Speciális területegységek:- területfejlesztési és területrendezési célokra megalkotott területszervezési egységek- nincs speciális közigazgatási szervezete- Budapesti Agglomeráció- Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Területszervezéssel összefüggő döntési jogosultságok:- területi egységek rendszerének megváltoztatásához az Alkotmányt kell módosítani

Országgyűlés feladatköre- az OGY dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, megyei jogú várossá

nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról, illetve a megyék közötti területek átadásáról

- a köztársasági elnök dönt a települések közötti területek átcsatolásáról, községek területének egyesítéséről, új község alakításáról, községek szétválasztásáról, község várossá nyilvánításáról, település elnevezéséről

- döntések előkészítése a Kormány hatásköre tartoznak

84

56. Az államigazgatás irányítására, felügyeletére vonatkozó jog

Államigazgatási szerv irányítására vonatkozó jog:- államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (egyesítés, szétválasztás és alapító okiratának

módosítása), megszüntetése- vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása- államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és

pénzügyi ellenőrzése- szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása- államigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására

való utasítás- jogszabályban meghatározott esetekben a döntések előzetes/utólagos jóváhagyása- egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására- jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés- államigazgatási szerv adatainak kezelése ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási

szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg

Államigazgatási szerv vezetője tevékenységének irányítására vonatkozó jog:- egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására- vezető tevékenységének ellenőrzése- jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés

Államigazgatási szerv felügyeletére vonatkozó jog:- államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (egyesítés, szétválasztás és alapító okiratának

módosítása), megszüntetése- vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása- államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és

pénzügyi ellenőrzése- szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása- államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására

való utasítás- ezekkel összefüggésben jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés- jogszabálysértő szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának vagy kiadásának

megtagadása- jogszabálysértő döntés megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való

utasítás

85

57. Az államigazgatási szervek szervezeti joga

Központi államigazgatási szervek:- Kormány- kormánybizottságok- Miniszterelnökség- minisztériumok- autonóm államigazgatási szervek

o Közbeszerzési Tanácso Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (ORTT és NHH)o Gazdasági Versenyhivatal

- kormányhivataloko Központi Statisztikai Hivatalo Magyar Energia Hivatalo Országos Atomenergia Hivatalo Nemzeti Adó- és Vámhivatal (APEH és VPOP)o Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (volt Magyar Szabadalmi Hivatal)

- központi hivatalok- rendvédelmi szervek országos parancsnokságai

o Országos Rendőrfőkapitányságo Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságao Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságo Alkotmányvédelmi Hivatal

A központi szervek jellege, hatásköri jogosultságok gyakorlása:- egyszemélyi vezetés alatt állnak- hatásköri jogosultságait részleteiben az ágazati jogszabályok állapítják meg- miniszterek feladat és hatáskörének általános meghatározása kormányrendeletben történik- gyakori a feladatok és az azzal foglalkozó szervezeti egységek átcsoportosítása- napról napra új problémák, megoldandó ügyek kerülnek előtérbe

Az állami vezetők szolgálati viszonyai:- illetmény- összeférhetetlenség- társadalombiztosítási jogosultság- kártérítési felelősség- szolgálati viszony megszűnése következményeire vonatkozó jog

86

58. Az önkormányzati közigazgatási szervek szervezeti joga

Önkormányzatok jogállása:- önkormányzatok polgári jogi jogi személyisége, vagyoni jogosultságai

o települési és megyei önkormányzat jogi személyo jogi személyként „saját” vagyonuk van

törzsvagyon: közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja

forgalomképteleno hegyi közutak és műtárgyaik, terek, parkoko törvényben nevesített ingatlan és ingó dolgok

korlátozottan forgalomképeso közművek, intézmények és középületeko önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók

vagyonkezelési jog: önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthető

o képviselő-testületek nem jogi személyek, a polgármesteri és önkormányzati hivatalok viszont jogi személyek

o perképesség: polgári eljárásjog szerinti jogképesség- önkormányzatok közjogi, közigazgatási jogosultságai

o elsődleges címzettjei a képviselő-testületek és a közgyűléseko általános közigazgatási feladatokat és hatásköröket gyakorolnako hatósági hatáskörük kettős

önkormányzati hatáskör államigazgatási hatáskör

o önkormányzati alapjogok: önállóan szabályoz és igazgatás, döntése csak törvényességi okból

vizsgálható felül tulajdonosi jogokat gyakorol, önállóan gazdálkodik helyi adók fajtáinak és mértékeinek megállapítása SZMSZ kialakítása jelképeket alkothat, kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat helyi közösséget érintő közügyeken kezdeményezéssel fordulhat a döntésre

jogosult szervhez szabadon társulhat feladatkörében rendeletet alkothat, mely nem lehet ellentétes magasabb

szintű jogszabállyal alkotmányos alapjogai alkotmányossági védelemben részesülnek

o hatáskörük egy részét átruházhatják saját szerveikre (képviselő-testület bizottságaira, polgármesterre) => Ötv. meghatározza azokat a jogköröket, melyeket nem lehet átruházni

Települési önkormányzatok társulásai:- hatósági igazgatási társulás

o hatósági ügyek közös hivatali ügyintézése, határozathozatala, végrehajtásao megállapodással hozható létre, melynek tartalmaznia kell:

társulás résztvevőinek nevét, székhelyét társulásban intézendő ügyek megjelölését társulás vezetőjét, alkalmazottainak kinevezési módját

87

munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét költségek viselésének arányát társulásba való belépés és az abból kiválás szabályait társulás működési területén a helyszíni ügyintézés rendjét

- intézményi társuláso önkormányzati szolgáltatási feladatok közös szervezeteo megállapodásban meg kell határozni:

közös intézmény tevékenységi és ellátási körét egyet képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket és azok

gyakorlásának módját megállapodás felmondásának feltételeit

- társult képviselő-testületo célja az adminisztráció költségtakarékossága és hatékonyságao részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüketo közös hivatalt tartanak fenno intézményeiket közösen működtetiko körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését vállalhatja

- fővárosi önkormányzatok önkormányzati ügyekben való társulásaio fővárosi önkormányzat kerületi vagy más helyi önkormányzattal társulhat

(agglomerációs társulások) főváros környéki tervek elkészítése tömegközlekedés összehangolása vízgazdálkodás, szenny- és csapadék-vízelvezetés, szennyvíztisztítás katasztrófa-elhárítás épített és természeti környezet értékeinek megóvása energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködés közcélú és kommunális célú beruházások összehangolása főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális

ellátás megszervezéseo társulás létrehozását, működésére, és a költségek viselésére vonatkozó

rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni- települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása

o a társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a településfejlesztés összehangolásában

o vállalhatja a kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását

o többcélú kistérségi társulás jogi személyo döntéshozó szerve a társulási tanács

Önkormányzatok irányítása, felügyelete:- az Országgyűlés:

o törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait

o törvényben szabályozza a képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, valamint jogai és kötelezettségeit

o a Kormány javaslatára dönt a képviselő-testület feloszlatásáról, ha működése Alkotmányellenes

88

o dönt az állam területi tagozódásáról, megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról

89

- a köztársasági elnök:o dönt a városi cím adományozásáról, község alakításáról, egyesítéséről vagy annak

megszüntetéséről, város/község elnevezésérőlo biztost nevez ki meghatározott feladatok ellátására (ha az OGY feloszlatja a

képviselő-testületet)- a Kormány:

o rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési előírásaito biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséto javaslatot terjeszt a képviselő-testület feloszlatásárao irányítja az államigazgatási feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk

feltételeirőlo dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező vitákban

- a helyi önkormányzatokért felelős miniszter:o előkészíti a területszervezési döntéseketo kezdeményezi a képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési

előterjesztés benyújtásáto közreműködik a jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésébeno összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés,

megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait

- a (szakágazati) miniszter:o rendeletben határozza meg a (fő)polgármester, megyei közgyűlés elnöke, (fő)jegyző,

közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését

o rendeletben szabályozza az önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését

o ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az önkormányzatoto tájékoztatja az önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, szabályozási

eszközökrőlo adatokat és tájékoztatást kérhet az önkormányzattól (=> köteles teljesítenie)o pénzügyi támogatást nyújthat az állami költségvetésről szóló törvényben

meghatározott címen

Kisebbségi önkormányzatok:- községben, városban, főváros kerületeiben települési-, megyében és a fővárosban területi-,

valamint országos kisebbségi önkormányzatot lehet létrehozni- ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési-, megyében és a fővárosban csak egy

területi-, és csak egy országos kisebbségi önkormányzatot hozhat létre- több kisebbség közös, társult országos kisebbségi önkormányzatot alakíthat- országos kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma 15-53 fő lehet- települési kisebbségi önkormányzat bizottságot hozhat létre

o tagjainak legalább fele az önkormányzat képviselőjeo testületi döntés előkészítéseo döntési joga lehet (átruházott hatáskör)

Nem helyi-területi (hivatásrendi) önkormányzatok:- kamarák, köztestületek

90

- többségük nem lát el valódi közigazgatási feladatot, de van kivétel:o tevékenységük szorosan kapcsolódik közigazgatási tevékenységhez

pl. Magyar Tudományos Akadémia (MTA)o közigazgatási ágazathoz sorolható tevékenységi körrel rendelkeznek

pl. hegyközségek => szőlő- és bortermelési feladatokkal foglalkoziko hatósági jogkörrel rendelkeznek (szakmai tevékenység engedélyezése, megtiltása)

pl. Ügyvédi Kamara- egyes kamarák, köztestületek helyi, területi, illetve országos szervezeti szintekkel is

rendelkeznek (pl. hegyközségek)

91

59. A jogi felelősség fogalma, tartalmi elemei

A jogi felelősség fogalmát két értelemben használjuk:1. jogsértés miatti felelősség (valakit hibáztatni a cselekvéséért)2. másokért való felelősség

A jogi felelősség tartalmi elemei: olyan jogi tények, melyek bekövetkezésének esetében megállapítható a felelősség- objektív elem => maga a cselekmény, magatartás, mely során beáll a felelősség- szubjektív elem => az elkövető motivációja

o szándékos egyenes: magatartásának következményét kívánja eshetőleges: magatartásának következményébe belenyugszik

o gondatlan tudatos/súlyos gondatlanság (luxuria): magatartásának következményeit előre

látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában hanyagság (negligencia): azért nem látja magatartásának következményeit,

mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztja

Szubjektív elemek fogalmai:- vétkesség- felróhatóság- bűnösség

Beszámítási képesség hiánya: A szubjektív oldal a cselekedetet, a viselkedést irányító tudatot jelenti, ezért minden olyan esetben, amikor a tudat nem lehet olyan helyzetben, hogy az a cselekedetet irányítsa, nem beszélhetünk sem szándékosságról, sem gondatlanságról, hanem ezt a jog beszámítási képesség hiányának nevezi.Oka lehet:

- betegség- tudatzavar- tévedés (=> nem a gondatlanság eredményeként)- kényszerítés

Felelősséget kizáró okok:- gyermekkor (cselekvőképtelen)

o 14. életévét be nem töltött kiskorú személyo cselekvőképtelenséget kizáró gondnokság alá helyezett nagykorú korlátozottan cselekvőképes személy esetében vizsgálandó a szubjektív oldal

- kóros elmeállapot => nem vonható felelősségre az, aki kóros elmeállapotban van- ittas, bódult állapot => aki önhibáján kívül kerül ittas, bódult állapotba, az nem vonható

felelősségre- jogos védelem => önvédelem- végszükség => katasztrófa helyzetben okozott kár nem büntetendő- tévedés => nem büntethető azért valaki, amit az nem ismert

92

60. A közigazgatás érvényessége és hatályossága

Az érvényesség és a hatályosság nem szinonim fogalmak.- ha a jogszabály hatályos, akkor érvényes is- minden jogszabály érvényes, de nem minden jogszabály hatályos

Érvényesség:- megalkotott jogszabálynak illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába- jogszabály-alkotási jogosultsággal rendelkező szervek bocsájthatják ki- jogalkotás jogilag megfelelően menjen végbe

o magának az eljárásnak is jogszerűnek kell lennie- jogszabály kihirdetése

o Magyar Közlöny => központi jogszabályok eseténo helyi önkormányzati rendeleteket a „helyben szokásos” módon

Polgármesteri Hivatalban kifüggesztve önkormányzati honlap, hely újság, TV

Hatályosság:- akkor hatályos egy jogszabály, ha ténylegesen alkalmazható s az életviszonyok tényleges

alakíthatója lehet- időbeli hatály

o milyen időben, intervallumban alkalmazható a jogszabályo legyen idő a felkészülésre

jogalkalmazónak is fel kell rá készülnieo infrastrukturális fejlesztések végrehajtásao kihirdetés egybeeshet a hatálybalépésselo hatályon kívül helyezés

hatályon kívül helyezés (=> új jogszabály) AB megsemmisíti

o visszaható hatály tilalma visszamenőleg nem lehet szankcionálni jogállamiság „garanciája”

- területi (földrajzi) hatályo mely földrajzi területen lehet alkalmazni

központi hatály: egész országra kiterjed hely hatály: helyi terület

- személyi hatályo jogalanyok köre, akiknek a jogszabály jogot, kötelezettséget állapít meg

magyar állampolgárok ország területén tartózkodók jog személyiséggel rendelkezők

- tárgyi hatályo milyen típusú ügyekben kell alkalmazni

Ket. => közigazgatási ügy- szervi hatály

o mely szervek alkalmazzák a jogszabályt Ket. => közigazgatási szervek

93

Ahhoz, hogy egy jogszabályt alkalmazni tudjunk egy ügy esetén, az összes hatálytípusnak meg kell felelnie.

94

61. A közigazgatási jogalkotás elvei és szabályai, szakmai követelményei

A közigazgatás jogalkotó tevékenységét a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozza.

A jogalkotás alapvető követelményei:- címzettek számára egyértelműen értelmezhető tartalommal kell rendelkezni- jogszabály hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget- hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre

a jogszabály alkalmazására való felkészülésre- tartalmi és formai követelményeknek való megfelelés (Alkotmány)- illeszkednie kell a jogrendszer egységébe- meg kell felelnie a nemzetközi- és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek- előzetes hatásvizsgálat

o társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásoko környezeti és egyészségi következményeko adminisztratív terheket befolyásoló hatásoko szükségességo személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

- jogszabálytervezetek véleményezése társadalmi egyeztetés révéno általános egyeztetés => honlapon, bárki által való véleményezéso közvetlen egyeztetés => felelős miniszter által bevont szervezetek által

- jogalkotás szakmai követelményeinek való megfeleléso minden jogszabálynak általánosnak, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak,

ellentmondásmentesnek, reálisnak és stabilnak kell lennieo szerkezeti elemeknek való megfeleléso jogszabály-szerkesztési követelmények (szövegezéstechnikai követelmények)o nyelvhelyesség, közérthetőség

Jogszabály szerkezeti elemei:- jogszabály száma

o törvény esetén: pl. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásrólo rendeletnél: pl. 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről

- preambulum => ünnepélyes bevezető rendelkezés- bevezető rész => értelmező rendelkezések

o jogszabályalkotásra való felhatalmazáso elvek, fogalmak, személyi tárgyi hatály

- rendelkező rész => részletes rendelkezések (jogszabály érdemi része)- záró rendelkezések

o hatálybalépéso felhatalmazó rendelkezéseko átmeneti rendelkezések

Jogszabály-szerkesztési követelmények:- magatartási és technikai normák markáns elválasztása- rövidítésének bevezetése az első használatnál (a továbbiakban: …)- kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű meghatározása- jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű meghatározása

95

- mellékletek lehetőség szerinti kerülése- jogszabályi rendelkezés lábjegyzetbe nem helyezhető- jogszabály részei:

o könyvo rész => Btk.-nál van Általános ill. Különös részo fejezeto címo szakasz (=paragrafus)o bekezdéso ponto alpont

96

o62. A jogi norma fogalma, jellemzői, csoportosítási lehetőségei

A jogi norma magatartásszabály. Közvetlen célja az, hogy meghatározott magatartások létrejöjjenek, vagy éppen ellenkezőleg, ne jöjjenek létre

Jellemzői:- normatív aktus eredménye => címzettje bárki lehet- általános jellegű => ismétlődésre tart igényt- elvont, absztrakt => egyszerűségre törekszik

Csoportosítása:- irányultság szerint

o jogi szabályozás nélkül is tanúsított magatartások társadalmi együttélés következménye

o önként nem tanúsított magatartások jogi norma kényszerítő ereje kerül előtérbe kötelezettségekről szólnak

- érvényesülés szerinto önkéntes jogkövetéssel

jogi normák címzettjei önmaguktól eleget tesznek a jogi normák előírásainak mi magunk is egyetértünk vele, úgy tartjuk helyesnek (pl. gyerek iskolába

járattatása) tartunk a szankciótól, ezért teszünk eleget (pl. adófizetés)

o közigazgatási eljárással (egyedi közigazgatási aktus) bizonyos normák jogi hatásának érvényesüléséhez (jogszerzés és

kötelezettségvállalás) szükséges a közigazgatási szerv közreműködése- funkció szerint

o anyagi => mit? társadalmi viszonyok rendezésére, az állami célok megvalósítására irányuló

állami akarato alaki => hogyan?

anyagi jogi normák érvényesülési módjainak, formáinak szabályozásao jogtechnikai

technikai rendelkezéseket tartalmaz hatályba léptető rendelkezések

97

63. A közigazgatási anyagi jogi normák jellemzői, fajtái

Az anyagi jogi normák szolgálják a társadalmi viszonyok rendezését, szabályozzák a jogalanyok életviszonyait, feladatait, jogai, kötelezettségeit, magatartását.

Fajtái:- jogot és kötelezettséget megállapító normák

o jogosító többségük cselekvést, magatartást engedélyez cselekvéstől tartózkodásra jogosít fel mentesítő

o kötelező cselekvés, magatartás megtételére kötelez (pl. adófizetés) cselekvések tűrésére kötelez (pl. kisajátítás) magatartás abbahagyását előíró (pl. birtokháborítás)

o tiltó pl. nem jön autó, még sem mehetünk át a piros lámpán

o korlátozó jogosítás, tiltás, megengedett magatartás korlátok, határok, feltételek közé

szorítása pl. saját ingatlanomon házat építhetek, de jogszabály korlátozza az

épület magasságát, alapterületét- feladatmegszabó normák

o közigazgatási szervek tevékenységét jelölik kio megállapítják a közigazgatási szervek jogalkotó, jogérvényesítő, szervezési-

igazgatási feladataito jó példa rá az Ötv., mely felsorolja az önkormányzatok által kötelezően ellátandó

feladatait- hatáskört és illetékességet megállapító normák

o jogosítványokat, eszközöket biztosítanak a közigazgatási szerveknek feladatai ellátásához

o a hatáskör munkamegosztást is jelent adott ügyben milyen típusú (önkormányzati, államigazgatási) és milyen

szintű (települési, megyei, fővárosi) szervnek kell eljárniao illetékességet megállapító normák is a munkamegosztás elvén alapul

területi tagozódást tartják szem előtt azonos feladat- és hatáskörrel bíró szervek közül melyik járjon el

területközi szervek: ellátandó feladathoz igazodnak (pl. Felső Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség)

- szankcionáló közigazgatási normáko joghátrányt jelento közvetlenül fenyegető => jogalany önként nem követi a jogi norma kötelezését,

tiltását vagy korlátozását, ezért a szankció azonnal, közvetlenül alkalmazásra kerül (pl. tilosban parkolás, engedély nélküli építkezés)

o közvetve fenyegető => egyedi jogi aktus megsértésének következménye

98

64. A közigazgatási alaki jogi normák jellemzői, fajtái

Az alaki jogi normák azt szabályozzák, hogy az anyagi jogi normák milyen eljárási rendben érvényesülhetnek. Az alaki jogi normák nagy részét a közigazgatási szervek eljárását rendező normák teszik ki.

Fajtái:- hatósági/külső eljárási jogi normák

o legjelentősebb alaki jogi normao az ügyfél és a közigazgatási hatóság eljárási jogait és kötelezettségeit rendezik

ügyfél tisztában legyen lehetőségeikkel, ne legyenek kiszolgáltatva a kényszerítő erőnek

közigazgatási szervek rendelkezzenek azokkal a jogi eszközökkel, melyekkel az anyagi jogi normában foglaltak érvényesíthetők

o közigazgatási hatóság és ügyfél közötti eljárási kapcsolatokat szabályozzáko példák a Ket.-ből:

hogyan lehet az eljárást megindítani milyen bizonyítási eszközök vehetők igénybe a tényállás tisztázása során milyen jogorvoslati lehetőségek nyílnak hogyan kell végrehajtani a jogerős közigazgatási határozatokat

- belső eljárási jogi normáko közigazgatási szervezetrendszeren, -szerven belüli működés szabályozásao címzettje csak közigazgatási szerv leheto dekoncentrált szervezetrendszeren belüli kapcsolatokat szabályozzák

milyen módon készítik elő a területi szintű szervek a döntéseket a magasabb szintű szervek számára

miként működnek együtt bizonyos feladatok ellátása során- ügyviteli jogi normák

o ügykezelési, adminisztratív rendelkezések hogyan kell iktatni, szignálni, irattárba helyezni hogyan kell az elkészült határozatot kiadmányozni hogyan lehet az iratokat selejtezni

- ügyrendi jogi normáko testületek működésének szabályait rendeziko testület hatékony működését szolgáljáko szabályozzák a testület összehívását, határozatképességét, vezetését, döntéseinek

előkészítését, végrehajtását, jegyzőkönyvet, összefoglalóto a Kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározat jó példa erre

- szervezeti normáko közigazgatási szerv belső felépítését meghatározó szabályozás

szintek, vezetők, szervezeti egységek, stb.o tipikus ilyen normák az SZMSZ-ek (szervezeti és működési szabályzat)

99

65. A közigazgatási jogi norma szerkezete: a hipotézis és a diszpozíció tartalma, belső szerkezete

Normaszerkezetek:- klasszikus normaszerkezet

o három elemből áll hipotézis (feltétel) diszpozíció (rendelkezés) szankció (joghátrány)

o nem jellemző, hogy a három elem egyetlen jogi normában jelen lenne közigazgatási norma egyik sajátossága

- kategorikus normao egyetlen szerkezeti elemet, a diszpozíciót tartalmazza csak

- hipotetikus normao hipotézist tartalmazo gyakran szankciót is

A közigazgatási jogi normára nem jellemző a klasszikus normaszerkezet, mivel szinte sosem található meg egy normában mindhárom elem.

Hipotézis:- feltétel- általános tényállási elemek, melyek bekövetkezte esetén rendelkezést (diszpozíciót), végső

soron magát a jogi normát alkalmazni kell- hipotézisben a „ha” szócska kifejezetten vagy beleérthetően mindig jelent van

Diszpozíció:- rendelkezés- jogi norma lényege- jogosít vagy kötelez- tilt vagy korlátoz- feladatot vagy hatáskört biztosít- „akkor”- közigazgatás diszpozíciói kógensek

o parancsoló, kötelező jellegűo abban foglaltaktól nem lehet eltérni

Hipotézis és diszpozíció belső szerkezete:- egyszerű

o egyetlen feltétel található benne (egyszerű hipotézis)o egyetlen rendelkezést tartalmaz (egyszerű diszpozíció)

- összetett => több feltétel és rendelkezést tartalmazo konjunktív (összekapcsolódás)

összes feltételnek egy időben be kell következnie (konjunktív hipotézis) hipotézisben foglalt feltétel bekövetkeztekor a diszpozíció valamennyi

magatartását, rendelkezését teljesíteni kell (konjunktív diszpozíció) jellemző szavai: és, meg, továbbá, valamint (a vessző is jel)

o diszjunktív (szétválasztás)

100

több feltétel és több rendelkezés esetén elegendő csak egynek a bekövetkezése/tanúsítása

jellemző szavai: vagy, illetveSzankció:

- joghátrányt jelent- megállapítja, hogy a diszpozícióban foglaltaknak eleget nem tevő jogalanynak mivel kell

számolnia

101

66. A jogérvényesítés és módjai

A jogérvényesítés az a folyamat, melynek célja a jogi normák előírásainak gyakorlatban történő megvalósítása. Akkor érvényesül a jog, amikor a norma címzettje ténylegesen azt a magatartást tanúsítja, amit a norma előír.

Módjai:- nincs szükség az állami beavatkozásra

o önkéntes jogkövetéso végrehajtás útján történő jogérvényesítés

- szükséges az állami beavatkozáso jogalkalmazáso jogilag kötetlen aktusok révén

Önkéntes jogkövetés:- jogi normák címzettjei önmaguktól eleget tesznek a jogi normák előírásainak

o jogi norma diszpozíciójának önkéntes teljesítése- motiváció

o mi magunk is egyetértünk vele, úgy tartjuk helyesnek (pl. gyerek iskolába járattatása)

o tartunk a szankciótól, ezért teszünk eleget (pl. adófizetés)

Végrehajtás útján történő jogérvényesítés:- alanyai a közigazgatási szervek- feladatmegszabó jogi normák teljesítése

Jogilag kötetlen egyedi aktussal történő jogérvényesítés:- közigazgatás szervezetrendszerén belül történik- egymással alá-fölérendeltségi viszonyban lévő szervek egymást utasíthatják

Jogalkalmazás:- funkciók egyike- általános, absztrakt jogi normáknak az egyedi, konkrét esetekre történő alkalmazása- szükségessége:

o jogi norma megsértéseo jogkövető magatartás önmagában nem elegendő célzott jogkiváltás hatására

- arra feljogosított állami szervek tevékenysége- mindig jogszabályok alapján történik

o maga az eljárás is jogilag szabályozva van (eljárási jogszabályok)o eljáráson megszületett döntés jogszabályokon alapul

102

67. A jogalkalmazás fogalma, a közigazgatási jogalkalmazás jellemzői

A jogalkalmazás az általános, személytelen, mindenkire nézve kötelező alkotott jog szabályainak az egyénekre, az egyedi esetekre történő alkalmazása. A jogalkalmazás állami tevékenység, amelyet állami szervek vagy állami felhatalmazás alapján más szervek végeznek. A jogalkalmazás, mint állami tevékenység elsősorban a bíróságok sajátja. Ugyanakkor jogalkalmazó tevékenységet a közigazgatási szervek, ügyészségek is végezhetnek.

Jellemzői:- célja a közfeladatok megvalósítása (funkció)- eljárás kérelemre vagy hivatalból indul- főként közigazgatási jogi jogszabályokat alkalmaz- alkalmazott eljárási jogszabálya a Ket.- döntése általában a jövőre nézve állapít meg jogot, kötelezettséget- közigazgatási eljárás jellege nemperes- felek eljárásjogi helyzete alá-fölérendeltségi

bírói közigazgatásifunkció (célja) jogvita eldöntése közfeladatok megvalósításaeljárás alapja kérelemre (kereset) kérelemre/hivatalbólalkalmazott anyagi jogszabályok

polgári jog, családjog, büntetőjog, munkajog, stb. + közigazgatási jog

főként közigazgatási jogi

alkalmazott eljárási jogszabályok

Pp., Be. Ket.

jogviszonyok sorrendje 1. alanyi2. eljárási

1. eljárási2. anyagi

döntés általában a múltat bírálja el általában a jövőre nézveeljárás jellege főszabályként peres nemperesfelek eljárásjogi helyzete mellérendeltség alá-fölérendeltség

103

68. A közigazgatási jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás

Közigazgatási jogalkalmazás:A jog érvényesítését célzó tevékenység, melynek során a jogszabályban felhatalmazott közigazgatási szerv a címzettek, mint konkrét jogalanyok számára a jogszabályok általános rendelkezései alapján konkrét egyedi jogalkalmazói aktusban jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, vagy szüntet meg, illetve tényt, adatot igazol, vagy jogvitát dönt el.

Jogalkalmazás feltételei:- közigazgatási szerv => aktus kiadására jogosult (!!!)- címzettek köre => jogalany- jogalkalmazói aktus kibocsátása => jogalkalmazói döntés

Jogi norma meghatározza:- jogalkalmazói aktus elnevezését- címzettek körét- aktus kibocsátásának feltételeit (tényállást)- aktus tartalmát

Hatósági jogalkalmazás:- közigazgatási jogalkalmazás egy speciális területe- a hatóság a jogi normák előírásait a közigazgatási hierarchián kívül álló jogalanyokkal

szemben, közhatalom birtokában érvényesíti- jogszabályi felhatalmazás alapján, jogszabályban meghatározott jogalanyok számára

kötelezettséget, tiltást, korlátozást írhat elő, jogosultságot állapíthat meg- a Ket. részletesen rögzíti a hatósági jogalkalmazás feltételeit

104

69. A jogalkalmazás menete

A jogalkalmazás jogi művelet, egyben összetett tevékenység.

Menete:- 1. tényállás megállapítása

o konkrét ügy körülményeinek megvizsgálásao információk összegyűjtése, mely az üggyel kapcsolatoso szükséges információk szelektálása, mely az ügy eldöntése szempontjából

lényegesek => jogilag releváns tényeko jogilag releváns tények alkotják a történeti tényállást

- 2. bizonyítás (=> esetenként elmaradhat)o tények, adatok, információk valódiságáról való meggyőződés

- 3. történeti és törvényi tényállás közelítése egymáshozo történeti tényállás ismeretében meg kell találni azt a jogi normát, amelyet az ügy

eldöntésére alkalmazni leheto alkalmazni vélt törvényi tényállásról meg kell győződni, hogy valóban azt kell

alkalmazni az adott ügyben- 4. jogszabály-értelmezés (=> esetenként elmaradhat)

o jogszabály valódi értelmének feltárásao kiválasztott jogi norma valóban arra a konkrét esetre alkalmazandó-e

- 5. döntéshozatal (minősítés)o akkor lehet alkalmazni, ha a történeti tényállás a törvényi tényállás alá vonhatóo eset minősítéseo ítéleti tényállás

- 6. döntés ismertetéseo érintettetek értesítése

- 7. végrehajtás, végrehajtás ellenőrzése (=> esetenként elmaradhat)o önkéntes végrehajtás esetén a közigazgatás ellenőrizo önkéntes végrehajtás elmaradása esetén a közigazgatás hajtja végre

végső esetben szankció alkalmazásával

105

70. A jogszabály-értelmezés fogalma, fajai

A jogszabály-értelmezés célja a jogi norma valódi és teljes tartalmának, terjedelmének feltárása. A jogi normák absztraktsága miatt van rá szükség.

Fajtái (ki végzi?):- jogalkotói (jogszabályi)

o törvényi/legális => törvényhozó általo mindenre, minden esetben kötelezőo jogszabály saját maga értelmezi, pl.:

Btk. 134. § 4. b) alpont => felfegyverkezve Éptv. 2. § 1. pont => akadálymentes Ftv. 147. § 26. pont => kredit

- jogalkalmazói (eseti)o uzuáliso csak az adott ügyben kötelező

egy bottal elkövetett támadást hogyan minősíti a bíró?o kötelező ereje szűkebb

- jogirodalmi (tudományos)o doktrináliso nincs kötelező erejeo jogalkalmazói döntést nem lehet jogirodalmi jogszabály-értelmezésre alapoznio alanya bárki lehet, a gyakorlatban azonban elsősorban a joggal foglalkozó

szakemberek végzik

106

71. A jogszabály-értelmezés módszerei és eredménye

Módszerei (hogyan végzik?):- nyelvtani

o csak magát a jogszabályt veszi vizsgálat aláo szótani elemzést, szövegszerkezet mondattani elemzését jelentio elolvasva értelmezni tudjuko szavaknak átlagos, köznapi értelmet kell tulajdonítanio jogi műszavak => jelentését maga a jog határozza meg

- logikaio csak magát a jogszabályt veszi vizsgálat aláo értelmezzük, de nem kapunk rá konkrét választ

Ktv. 21. § (6) bek.:„A köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet.” => lehet párttag

- rendszertanio jogszabály környezetét, a jogrendszert vizsgáljao több jogszabályt kell egyszerre értelmezni, hogy választ kapjunk a kérdésre

- történetio jogszabály környezetét, a jogrendszert vizsgáljao mi volt a jogalkotó feltételezhető akarata?

- célszerintio értékelő (teleologikus)o ötödig jogszabály-értelmezési módszero létjogosultsága nem egyértelműen elfogadott

Eredménye: alsó fok => nyelvtani-logikai módszer felsőfok => rendszertani-történeti módszer

Logikai értelmezés lehet:- kiterjesztő

o tartalma és terjedelme tágabb, mint azt megállapítottuk az értelmezés első fokáno esetek és viszonyok szélesebb körére terjed ki, mint a nyelvtani és logikai

értelmezési módszer szerint- megszorító

o terjedelme és tartalma szűkebb a nyelvtani és logikai elemzés megállapításánál- helybenhagyó

o értelmezés alsó fokán megállapított eredmény azonos a felsőfokon megállapítottal a jogértelmezési probléma elkerülhető a jogi norma precízebb megfogalmazásával

107

72. A közigazgatási jogi szankció fogalma, szerepe; a közigazgatási jogi szankció definíciójának elemei

A szankció a jogérvényesítés eszköze, hátrányos jogkövetkezmény, amelyet a jogalkotó és a szankciót alkalmazni jogosult szerv a jogi norma megsértőivel szemben helyez kilátásba és alkalmaz.

A szankció:- jogellenes magatartásra reagál- hátrányt okoz- kikényszeríthető közhatalommal- közigazgatási szervek alkalmazzák- megfelelő (szabályozott) eljárásban kerül alkalmazásra

A szankció fogalma meghatározható a jogi norma szerkezetéből kiindulva is: a közigazgatási jogi norma harmadik szerkezeti eleme a hipotézis és a diszpozíció mellett.

Szankció tartalmi elemei:- hátrányokozás

o vagyoni hátrány (közigazgatási) bírság megélhetést biztosító tevékenységtől való eltiltás üzlet bezárása engedély nélkül épített épület lebontása

o személyi hátrány => címzettje csak természetes személy lehet előállítás szurkoló sporteseménytől való eltiltása („futballhuligán”) kötelező védőoltást elmulasztó => kötelezi az oltásra

o jogi hátrány => címzett elveszi valamilyen jogát jogsi bevonása szabálytalan közlekedés (KRESZ megsértése) miatt

- jogellenes magatartáso címzett jogi normába vagy jogi norma alkalmazásával kibocsátott aktusba foglalt

kötelezettségének elmulasztása => önként nem tesz eleget- kényszer

o elvont formában is jelen lehet kényszer lehetőségének felmutatása alkalmazásának kilátásba helyezése

o mindig törvényesnek kell lennieo állami kényszer gyökere a fizikai kényszer (legdrasztikusabb forma)

A közigazgatási jogban a bírságot nevezhetjük a legjelentősebb és egyben tipikus - de nem kizárólagos - szankciónak.

108

73. A közigazgatási jogi szankciók fajtái

Szankciók fajtái:- hatása szerint:

o elvont (tételezett) szankció => általános, nincs konkrét címzettjeo konkrét (realizált) szankció => egyedi esetre

- címzettje szerint:o természetes személyo jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezetto mindkettő

- okozott hátrány alapján:o vagyonio személyio jogi

- jogi felelősség szerint:o szubjektív alapú szankció => vétkességo objektív alapú szankció

- jogi norma megsértése alapján:o alanyi jogi szankció

szabálysértés speciális anyagi jogi szankció

bírság=> ágazati bírság=> felügyeleti bírság

igazgatási korlátozásoko eljárásjogi szankció => alaki jogi norma megsértésénél

- funkció szerint:o kikényszerítő

célja a magatartásszabály tanúsítására bírni a címzettet végrehajtási szankciók elővezettetés

o eltiltó megvalósult a jogellenes magatartás nem lehet meg nem történtté tenni jogellenes magatartás folytatását megakadályozni nem lehet

fogyasztóvédelmi jogszabályokat megsértő étterem bezárásao korrekciós

jogellenes magatartást megkezdődött és folyamatos, de lehet változtatni rajta nincs szükség eltiltó szankcióra, ha lehet korrigálni

hiányosságra való felhíváso reparatív

célja a helyreállítás („eredeti állapotot helyre kell állítani”) jogellenes magatartásnak eredménye van eredményt kell meg nem történtté tenni

engedély nélkül épített építmény lebontásao eredményt korrigáló

engedély nélkül épített építmény átalakításao represszív => bírság

109

célja a büntetés akkor indokolt, ha sem a jogellenes magatartáson, se annak eredményén már

nem lehet változtatni büntetés alkalmazásának célja a megelőzés

speciális prevenció => jogsértő a jövőben se kövessen el ismét jogsértést

generális prevenció => mások se kövessék el a jogellenes magatartást

110

74. A közigazgatás cselekvései, a cselekvések két fajtája. A nem jogi hatású cselekvések

A közigazgatás cselekvései:- aktusok- aktusnak nem minősülő cselekmények

o nem közigazgatási jog alapján végzett (aktus jellegű) cselekvések más jog alapján végzik

dolgozók alkalmazása => munkajog közigazgatási szervek finanszírozása => pénzügyi jog technikai eszközök vásárlása => polgári jog (kötelmi jog)

o igazgatási cselekvések szervezeten belüli cselekvések

tárgyalások értekezletek döntés-előkészítés

o regisztratív cselekvések nyilvántartások kezelése

o reálcselekvések döntés-előkészítő ellenőrzési instruálási (ösztönző) szervezési tájékoztató

o materiális cselekmények technikai feltételek megteremtése és fenntartása

informatikai hálózat kiépítése belső szociális jóléti szolgáltatások gépjárművek rendelkezésre állásának biztosítása

111

75. A közigazgatási jogi aktusok76. A közigazgatási jogi aktusok fajtái

A közigazgatás azon cselekvései, melyeket kifejezetten azzal a szándékkal végez, hogy jogosultságokat, kötelezettségeket állapítson meg, aktusoknak nevezzük.

Aktusok:- címzettek köre alapján:

o normatív => általános hatályúo konkrét => egy meghatározott címzettje van

- kibocsátó szerv hierarchikus helyzete szerint:o első fokon meghozott aktuso másodfokon meghozott aktus

- kibocsátó feladatköre, jogköre szerint:o szabályozó => normaalkotóo szolgálati => alsóbb szervek felé kiadott irányítóio hatósági => ügyfél jogait, kötelezettségeit egyedi döntésben megállapító

- közigazgatási szerv jellege alapján:o egyedi => egy személy hozzao testületi

- aktus érvényességét megalapozó jogalap szerint:o közhatalmi => hatósági, irányítási jellegű döntéseko mellérendeltségi

munkajogi jellegű aktusok közigazgatás által kötött szerződések együttműködési megállapodások

- jogi kötöttség alapján:o kötötto kötetlen

- jogi hatás szerint:o konstitutív => jogkeletkeztető, jogosultság

engedélyeko deklaratív => igazol valamit

házassági anyakönyvi kivonat- címzettek érdekei szerint:

o kedvező => favorábilis aktusoko terhes => onerózus aktusok

- szóbeli írásbeli aktusok- kifelé ható befelé ható aktusok

112

77. A jogilag kötött és a kötetlen közigazgatási aktusok. Mérlegelés, méltányosság és diszkréció a közigazgatási jogban

Jogi kötöttség:- jogilag teljesen kötött aktusok

o jogszabály pontosan meghatározza, mit tehet a döntéshozó az adott ügybeno egyetlen jogszerű döntés vano főszabályo pl. „kell”

- mérlegeléso több jogszerű döntésre van jogosultságo mozgástere van a döntéshozónako nincs főszabályo ismertetőjele a határozatlan jogfogalom

indokolt esetben kivételes esetben köz érdekében különös méltánylást érdemlő esetben közértekbe ütközik alábbi intézkedéseket teheti

o egyéb ismertetőjegyek: mértékrendelkezés => tól-ig határ megengedő => -hat, -het keretrendelkezés => minden szükséges intézkedést megtehet

- méltányosságo mérlegelés egy speciális eseteo van főszabály, de el lehet térni tőleo ha jogszabály nem teszi lehetővé, akkor nincs lehetőség a méltányosságrao félúton helyezkedik el a jogilag teljesen kötött aktusok és a mérlegelés között

teljes jogi kötöttség szabad belátások alapuló közigazgatás

113

78. A közigazgatási aktusokkal szemben támasztott követelmények

Általános érvényességi kellékek:- jogi felhatalmazottság

o a közigazgatási szervnek legyen joghatósága, hatásköre és illetékessége- anyagi jogi jogszerűség

o jogi normán alapulo megfelel a jog előírásainako egyedi aktus tartalma nem állhat ellentétben a jogi előírásokkal

- eljárási rend betartása- akarat valódisága

o az akarat elhatározásának birtokában kell lennieo nem származhat cselekvőképtelen, elmebeteg vagy tudatzavarban szenvedő

személytőlo döntéshozó nem állhat kényszer, fenyegetés hatása alatto megtévesztés esetén is érvénytelen az aktus

- tárgyilag és jogilag lehetséges eredmény

Speciális jogi követelmények:Olyan követelmények előírása, amelyek az adott aktus meghozatalakor kötik a döntést hozó szerveket. Általánosságban nem, csak példálózóan lehet megemlíteni őket:

- az aktus feleljen meg a jogpolitikai céloknak- kellően szolgálja azt az érdeket, amelyet a jogszabály alapján szolgálnia kell- ha mérlegelési jog van, azt a jogszabályban védett érdeknek megfelelően kell gyakorolni- érvényesíthetőnek, teljesíthetőnek kell lennie- megfelelően szerkesztett, érthető nyelvezetű, egyszerű stílusú, helyes magyarságú- technikai feltételek, érthető nyelvezett, hitelességi kellékek, bélyegző, aláírások

114

79. A hibás közigazgatási aktusok és orvoslásuk formái

Orvosolható hibában szenvedő aktusok:- technikai hibák

o jog tartalmazza a hibák orvoslásának előírását javítás csere

o elírási hiba (név, szám, egyéb)- érdemi/érvényességi hibák

o érvényességet érintő hibáko aktusok megváltoztatása, kiegészítése

címzett kérelmére hivatalból => kibocsátó hatóság maga észleli

o tartalma részben megmarad, részben megváltoziko van olyan eset, mikor a teljes tartalma megváltozik

elutasított kérelem helyett a kérelemnek helyt adó határozat születik

Érvénytelen aktusok:- nem létező aktus

o kibocsátására a közigazgatási szervnek nem volt hatásköre, illetékességeo tartalma vagy végrehajtása bűncselekmény következményeo kibocsátója elmebetegségben vagy tudatzavarban szenvedett

- megsemmisítendő/semmis aktuso magyar hatóságnak nincs joghatósága, hatásköre vagy illetékességeo a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül, vagy annak állásfoglalásának

figyelmen kívül hagyásával hozták mego tartalmát bűncselekmény befolyásoltao döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a szükséges

szavazati arányo bíróság már határozott az ügy érdemében (tényállás)o bíróság ítéletének rendelkező részében, ill. indokolásában foglaltaktól eltér a döntés

tartalma

115

80. A közigazgatási szerződések fajtái

Közigazgatási szerződések fajtái:- koncessziós szerződés- közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések

o célja, hogy megakadályozza, hogy az állami megrendelések egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtsenek a potenciális szállítók között

- közszolgáltatások átruházását célzó szerződéseko főleg az oktatásügy területén alkalmazzáko közoktatási megállapodás => állami feladatokat vállal át

- az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) által kötött finanszírozási szerződéseko háziorvosokkal, szakrendelőkkel, kórházakkal

- önkormányzati társulások szerződések alapján- kutatási szerződések

o kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény szabályozza

- települési önkormányzatok és a rendőrkapitányságok koordinációja a közbiztonsági feladatok ellátása terén

- a PPP, mint több variációs közigazgatási szerződés- hatósági szerződés, mint atipikus közigazgatási szerződés

o a hatóság határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet

Koncessziós szerződés:A koncesszió olyan sajátos engedélyezés, melyben az állam vagy az önkormányzat a törvényben meghatározott tevékenységének gyakorlásának jogát visszterhes szerződésben (ellenszolgáltatás fejében) időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít.

- kötésére nyilvános pályázatot kell kiírni- szerződés csak határozott időtartamra, visszterhesen köthető- koncessziós szerződéssel való tevékenységek:

o országos/önkormányzati közutak, vasúti pályák, csatornák működtetéseo bányászati kutatás és kitermeléso csővezetékes termékszállítás és tároláso szerencsejátékok szervezéseo közforgalmú vasúti személyszállítás

PPP (Public Privat Partnership):- a közszféra és a magánszféra együttműködésén alapuló projektmegvalósítási konstrukció- magánbefektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházások

elvégzését => tervezés, finanszírozás- az állam a befektetőknek szolgáltatási díjat fizet

o elvégzett szolgáltatások ellenértékeo beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségek és törlesztő részleteko befektetett tőkére számított elvárt hozam

- a PPP elterjedésének eredménye:o beruházások gyorsabb megvalósítása és a működés gyorsabb megkezdéseo magánszektor szakértelmének kihasználásao kockázatok jelentős mértékben történő áthárítása a magánszférárao rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása

116