Upload
nguyendien
View
227
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
El®adás látogatása nem kötelez®, de gyakorlaté igen!
Prezentációs anyagok & vizsgatételek:
http://elmfiz.elte.hu/~bantay/eldin.html
Vizsga: szóbeli kollokvium!
Konzultációs lehet®ség: hétf® 12:00-12:30, 2.56-os iroda.
Irodalom:
1. Nagy Károly, Elektrodinamika (Tankönyvkiadó).
2. Abonyi�Nagy, Elméleti Fizika (ELTE jegyzet).
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
1. Bevezetés
El®adássorozat célja: bevezetés a klasszikus elektrodinamikába, az
elektromágneses jelenségek Maxwell-féle elméletébe.
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
Elektromágnesesség jelent®sége
1. Mint végfelhasználói energiaforrás, mivel az elektromágneses ener-
gia el®állítása és szállítása � de nem a tárolása! � olcsó és hatékony.
2. A méréstechnikában, mivel az elektromágneses hatások nagyon
pontos méréseket tesznek lehet®vé.
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
3. Az informatikában és a számítástechnikában, mivel az elektromos
jelfeldolgozás lehet®vé teszi ezen feladatok automatizálását.
4. A természettudományokban, mivel majdnem minden meg�gyelhe-
t® természeti jelenség � kivéve a gravitációt, a radioaktivitást és a
mager®ket � alapját az elektromágneses kölcsönhatások képzik.
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
Elektromágneses kölcsönhatás kitüntetett volta?
Gravitációs kölcsönhatás (tömegvonzás): végtelen hatótávolságú, kizá-
rólag vonzó (nincs antigravitáció), anyag/energia csomósodásához
vezet (csillagok, galaxisok, stb.), nagyon gyenge (kozmikus mére-
tekben jelent®s, relaxációs id® >1010 év, fekete anyag?).
Gyenge kölcsönhatás (radioaktív bomlások): rövid hatótávolságú (ato-
mi méretek), viszonylag gyenge; valójában az elektromágneses köl-
csönhatás közeli rokona, az ún. elektro-gyenge kölcsönhatás véges
hatótávolságú része (a végtelen hatótávolságú rész az elektromág-
nesesség).
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
Er®s kölcsönhatás (mager®k): nagyon rövid hatótávolságú (<10−15 m)
és nagyon er®s, az atommagok stabilitásáért felel®s, kompenzálja a
magok töltött részei (protonok) közötti elektromágneses taszítást
(a maghasadás, így a nukleáris energia is, végs® soron ez utóbbi
következménye).
Elektromágneses kölcsönhatás:
• viszonylag er®s elnyomja a gravitációs vonzást;
• végtelen hatótávolságú makroszkopikus méretekben meghatározó;
• vonzó-taszító jelleg¶ törekvés a töltéskiegyenlít®désre (árnyékolás).
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
Maxwell�elmélet f®bb jellemz®i
Makroszkopikus: az atomi méreteknél sokkal nagyobb skálákon ér-
vényes, ahol a Heisenberg�féle határozatlansági elvb®l következ®
kvantum�e�ektusok elhanyagolhatók, és a �zikai mennyiségek mik-
roszkopikus �uktuációi kiátlagolhatók (a kvantum�e�ektusok elké-
peszt® pontosságú leírását szolgáltatja a kvantum-elektrodinamika).
Fenomenologikus (jelenségközpontú): a meg�gyelhet® makroszkopi-
kus jelenségek minél pontosabb leírása a célja, és nem azok mik-
roszkopikus eredetének magyarázata (az anyag atomos szerkezetét
a Lorentz�féle elektronelmélet veszi tekintetbe).
1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS
Klasszikus térelmélet: jellemz® mennyiségei � melyek a mikroszkopi-
kus jellemz®k makroszkopikus távolság- és id®skálákra történ® átla-
golásával adódnak � folytonos függvényei a helynek és az id®nek
matematikai apparátusa a vektoranalízis (di�erenciálgeometria).
Relativisztikus (Lorentz, Poincaré, Einstein): még a c ≈ 3 · 1010 m/s
határsebességet (fénysebesség) megközelít® sebességeknél is érvényes.
2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
2. Történeti áttekintés
Milétoszi Thalész (i.e. 600 körül):
a) gyapjúval dörzsölt borostyánk® (görögül 'ηλεκτρoν') apró, könny¶
testeket magához vonz, majd eltaszít;
b) bizonyos ásványok (magnetit, az ókori 'Mαγνησια' városáról Anató-
liában) vonzzák a vasdarabokat.
Shen Kuo (1088): apró vasdarabok igyekeznek az északi irányba fordulni.
2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
W. Gilbert: 'elektromosság' megnevezés + Föld mágneses mezeje (1600).
S. Gray: vezet®k és szigetel®k megkülönböztetése (1729).
C. F. du Fay: kétféle elektromos töltés (1733).
B. Franklin: villámlás elektromos jellege (1753).
2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
J. C. Wilcke: elektrosztatikus indukció (1763).
C. A. Coulomb: pontszer¶ töltések között ható elektromos er® (1785).
L. Galvani: bioelektromosság felfedezése (1791).
H. C. Oersted: mágnest¶k elfordulnak elektromos áramok hatására (1820).
2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
A. M. Ampère: molekuláris áramok a mágnesesség okai (1822).
M. Faraday:
• id®ben változó mágneses mez® elektromos áramot indukál (1831);
• elektrolízis törvényei (1832);
• csak egyfajta elektromos töltés, két ellentétes polaritással (1839).
2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
J. C. Maxwell: elektromágnesesség egyenletei (1861, 1873), elektromág-
neses fényelmélet (1864).
H. Hertz: elektromágneses hullámok kísérleti kimutatása (1887).
H. A. Lorentz (1878-1896): elektronelmélet + Lorentz�transzformáció.
3 TEMATIKA 3 TEMATIKA
3. Tematika
Alapvet® fogalmak és jelenségek: elektromos töltések és kölcsönha-
tásaik; elektromos megosztás; vezet®k és szigetel®k; mágnesesség;
mértékrendszerek.
Matematikai apparátus: skalárok, vektorok és tenzorok; görbevonalú
koordináták; vonal-, felületi és térfogati integrálok; di�erenciál-
invariánsok; integráltételek.
Elektrosztatika: Coulomb és Gauss törvényei; elektrosztatikus poten-
ciál; Poisson�egyenlet; peremfeltételek; multipól�sorfejtés; folyto-
nos dipóleloszlások; dielektromos polarizáció.
3 TEMATIKA 3 TEMATIKA
(Kvázi-)stacionárius áramok: kontinuitási egyenlet; lineáris áramok;
Ohm- és Kirchho�-törvények; elektromos áramkörök; Ampère és
Biot�Savart törvényei; vektorpotenciál; lokalizált áramok mágneses
tere; anyagok mágneses tulajdonságai; elektromágneses indukció.
Földtani alkalmazások: légköri elektromosság és Földmágnesesség.
Általános megfontolások: Maxwell�egyenletek és töltésmegmaradás;
anyagi összefüggések; illesztési feltételek; elektromágneses potenci-
álok és mértékinvariancia; megmaradási törvények.
Elektromágneses hullámok: hullámterjedés; diszperzió; polarizáció;
törés és visszaver®dés; di�rakció; elektromágneses hullámok kisu-
gárzása.