katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2005. XII. évfolyam 4. szám

4

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2007. XIV. évfolyam 6. szám

6

VÉDELEM 2006. 4. SZÁM ■ TARTALOM 5

2007. 14. évf. 6. szám

Szerkesztõbizottság:

Dr. Cziva Oszkár

Kristóf István

Heizler György

Soltész Tamás

Tarnaváry Zoltán

Fõszerkesztõ:

Heizler György

Szerkesztõség:

Kaposvár, Somssich Pál u. 7.

7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18

Telefon: 82/413-339, 429-938

Telefax.: (82) 424-983

Tervezõszerkesztõ:

Várnai Károly

Kiadja és terjeszti:

Duna Palota Kultúrális Kht.

1051 Budapest Mérleg u. 3.

Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611

Fax: 1/469-2969, BM: 10-568

Ügyintézõ:

Szabó Kálmánné

MNB 10023002-01709805-00000000

Felelõs kiadó:

Dr. Tatár Attila

országos katasztrófavédelmi

fõigazgató

Nyomtatta:

Profilmax Kft. Kaposvár

Felelõs vezetõ:

Nagy László

Megjelenik kéthavonta

ISSN: 1218-2958

Elõfizetési díj:

egy évre 3000 Ft (áfával)

t a r t a l o m

FÓKUSZBANVegetáció- és erdõtüzek: Az oltáshoz speciálisfelszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges! .................................................. 6A közvetlen taktika korlátainak fizikai/égéselméleti háttere ...................................... 7Magyarországi tûzoltóságok felszerelése vegetációtûz-oltási szempontból .............. 9A nagykiterjedésû vegetációtüzeknél alkalmazható taktika és vezetési rendszerkövetelményei ............................................................................................................. 14

INFORMATIKATûzvizsgálat számítástechnikai támogatással ............................................................ 19

TECHNIKACsuklós létratag a Metz L32A gépezetes tolólétra újdonsága .................................. 23Éghajlatváltozás és technikai fejlesztés ..................................................................... 26MSA Evolution a hõkamerák evolúciója ................................................................... 27

KUTATÁSA hegesztés, lángvágás, mint tûzkeletkezési ok ........................................................ 30

FÓRUMSzakképzési hozzájárulás tûzvédelmi szakvizsgához ............................................... 34Regisztráció és az oktatás minõsége .......................................................................... 34HFC oltógázok szivárgás ellenõrzése ........................................................................ 35Fej-, légzés- és gázvédelem ........................................................................................ 36Hirdrofóbizált perlit felhasználása a kárelhárításban ................................................ 37Új fejlesztésû fényárbóc a Rosenbauernél ................................................................. 37

MEGELÕZÉSSzikraoltó rendszerek ................................................................................................. 39Korszakváltás a szendvicspanelek történetében?! ..................................................... 42

SZERVEZETÜtemezett mûszaki fejlesztés – 15 milliárdból .......................................................... 43Milyen nagy értékû felszerelésekre pályáztak a tûzoltóságok? ................................ 45

TANULMÁNYFagyveszélyes létesítmények védelme beépített tûzoltó berendezéssel I. ................ 46A lángérzékelõk helye a tûzérzékelésben .................................................................. 49

MÓDSZERLégi támogatás nélkül nehéz lett volna. ..................................................................... 51

Címlapon:

6 FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

f ó k u s z b a n

DR. NAGY DÁNIEL

Vegetáció- és erdõtüzek:Az oltáshoz speciálisfelszerelés, taktika és irányításirendszer szükséges!

Itt az idõ, elfogadni, hogy a vegetációtüzek és erdõtüzek ol-tásához speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszerszükséges!

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI

Arról még vitatkoznak a szakemberek, hogy a klímaváltozásmilyen mértékû és vajon az Európai átlagnál jobban melegszik-ea Kárpát-medence az elkövetkezõ években. Egy bizonyos, a kö-zéptávú tendencia nem az egyenletesebb eloszlású, nagyobb mennyi-ségû csapadék és alacsonyabb átlaghõmérsékletek felé mutat.

Ennek a változásnak az erdõ és vegetációtüzekre kettõs ha-tása van. Mivel a hazai tüzek 99 százaléka emberi okból kelet-kezik a tüzek száma csak közvetetten nõ, azaz megnõ a tûzve-szélyes napok száma, és egy adott napon belül is azon idõsza-kok hossza, amikor a biomassza nedvességtartalma az un. kial-vási nedvességtartalom alatt van, s így képes meggyulladni.

A napi átlaghõmérséklet 5 Celsius fokos emelkedése a relatívpáratartalom csökkenését is jelenti, amely jelentõsen csökkenti atûzterjedési sebességet elsõdlegesen befolyásoló könnyû biomasszanedvességtartalmát, de a tûzintenzitást nagymértékben befolyá-soló közepes és nagyméretû biomassza nedvességtartalmát is. Egyerdeifenyõ állományban a biomassza-nedvességtartalom 5 szá-zalékos csökkenése, a lánghossz 1,5-szeres, a tûzterjedési sebes-ség 2-szeres, a tûzvonal-intenzitás 2,5-szeres növekedését ered-ményezi. A megnövekedtet tûzintenzitás következtében a felszí-ni tûz hamarabb képes koronatûzzé fejlõdni.

KÖZVETLEN TAKTIKA – TÛZOLTÁS MINDENÁRON

Az is ténykérdés, hogy egy fenyves állományban tombolókoronatüzet egyáltalán nem, vagy csak jelentõs késedelemmel– kedvezõbbre forduló idõjárási viszonyok mellett - lehet köz-vetlen taktika (tûzfront közvetlen oltása vízzel vagy egyéb ol-

tóanyaggal földrõl vagy levegõbõl) alkalmazásával eloltani. Márkisebb szélnél is ez szinte lehetetlen feladat.

Gyakran hallottam itthon és más Európai országokban is er-dész és tûzoltó kollégáktól, hogy „a tûz ellen a tüzet (ellentûz,kiégetés) Európában/Magyarországon nem lehet alkalmazni, amita televízióban a mediterrán országokból vagy a tengerentúlrólismerünk, az csak ott mûködik. A magyar-erdõtüzet nem lehetellentûzzel megfékezni, nekünk nincs is olyan felszerelésünk.”

TAKTIKA ÉS FELSZERELÉS

Természetesen a választott és alkalmazott taktika szorosanösszefügg a felszerelés kérdésével is, a kettõ kölcsönösen felté-telezi egymást. Amíg nem sikerül kilépnünk a közvetlen takti-ka bûvkörébõl, addig a minél több víz helyszínre-szállításáraterepi körülmények között is képes szertípusokat preferáljuk,szerencsés esetben tûzoltóvonattal megoldva a vízutánpótlást.De a vízutánpótlás mindig nehézkes lesz, hiszen a vegetációtûzellentétben az objektumtüzekkel mozog.

Milyen más alternatívákban gondolkodhatunk? Melyek aközvetlen taktika korlátai? Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni?Milyen technikai eszközök és milyen irányítási módszerek al-kalmasak más megközelítésben? Ezekre a kérdésekre keressüka válaszokat a következõ oldalakon.

Dr. Nagy DánielNYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global FireMonitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org

A közvetlen taktika korlátozottan alkalmas

Hatalmas területeket veszélyeztet

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓKUSZBAN 7

DR. NAGY DÁNIEL

A közvetlen taktika korlátainakfizikai/égéselméleti háttere

A tûzoltásban jelenleg alkalmazott közvetlen taktika hatékony-sága korlátozott. Vizsgáljuk a közvetlen taktika alkalmazha-tóságának hátterét egy erdeifenyõ állományon.

FENYVES ERDÕ TÛZESETE

Feltételezzünk egy pontszerû tûzforrást „ideális” esetben példáulegy villámcsapást, a magyar realitások között egy vagy többszál gyufát.

A tûz szint azonnal képes átterjedni a koronaszintbe, hiszena keletkezõ felszíni tûz lánghossza 2,1 m terjedési sebessége1

0,13 m/s. A keletkezõ koronatûz terjedési sebessége2 0,31 m/s.Az egységnyi területen felszabaduló hõt az erdei biomassza

mennyiségének és a biomassza égéshõjének szorzatából kapjuk.A koronatûznél az aktív tûzfront áthaladása során, csak az 1 cm-nél kisebb átmérõjû biomassza részek égnek el teljesen, az ennélvastagabbak csak részben illetve a tûzfront után. Ezért a modell-ben csak ezzel a „finom” biomassza résszel számoltam.

HPA=Wf*

H= (Wk

+Wa)H= (0,92+1,5) 18500=44770 KJ/m2

Biomassza égéshõje: 18500 KJ/kgWf: tûzfront által elégetett biomassza mennyisége(elérhetõ biomassza)HPA Egységnyi területen felszabaduló hõ

Azt, hogy a koronatûznél mennyi hõ keletkezik egységnyiidõ alatt, a tûzfront egy méter széles (egységnyi) szakaszán, atûzintenzitás mutatja meg. A tûzintenzitás az a változó, melylegjobban kapcsolható az alkalmazandó taktikához.

I= HPA * Rk

= 44770* 0,31= 13878 KW/m= KJ/s mI: Tûzvonal (Byron) Intenzitás, egy méter széles tûzfronton 1 salatt felszabaduló energiaRk aktív korona tûz terjedési sebessége Rothelmel korona tûzmodell szerint.

Vegetációtûz vízzel történõ oltásánál elsõsorban a hûtõha-tással, ezen belül a párolgási alhatással, és nagyon korlátozottmértékben – a terepviszonyok és az idõjárási tényezõk függvé-nyében – a fojtóhatás kiszorító alhatásával számolhatunk. A vízütõhatása egy kiterjedt vegetációtûznél nem tud érvényesülni.A biomassza égésénél a biomassza hõ hatására bekövetkezõ bom-lása során keletkezõ gázok égnek elsõsorban.

A hûtõhatásnál tehát annyi vizet kell a tûzhöz jutatnunk, amifõleg párolgáshõje, kisebb részben fajhõje által képes a tüzetlehûteni.

Ideálisan hideg, 6 C°-os hõmérsékletû oltóvíz mellett egy li-ter oltóvíz elpárolgásával dE=c m dT+m p= m (c dT+ m p) =94 C*4,187KJ+2684 KJ = 3077 KJ/l energiát képes környe-zetébõl kivonni.c: Víz fajhõje: 4,187 KJ/kgCp :Víz párolgáshõje: 2684 KJ/kgdT: hõmérséklet változás

Azaz ha körülbelül ki akarjuk számítani a szükséges oltóvízmennyiséget a felszabaduló energiából vissza tudjuk számolni.

Ekoronatûz

47700 KJ/m2

m = = ≈ 14 l/ m2 víz dE

víz 3077 KJ/l

Ez így elsõre nem is olyan sok, csakhogy ahhoz hogy meg-fékezzük a tûzfrontot legalább a lánghossznak (nem egyenlõlángmagasság!) megfelelõ szélességû sávot kell eloltani, hiszenakkor nem képes visszagyújtani a tûz az állományt.

Lk

= (I/300)1/2 = 6,8 mL

k: lánghossz

Tehát egy méter széles tûzfront szakasz esetén6,8*14l = 95,2 l oltóvízre van szükségünk.

Természetesen ideális esetben, amikor nem számolunk az-zal, hogy a vizet csak jelentõs veszteséggel tudjuk az „égéstér-be” jutatni, a nagy fajlagos felülettel rendelkezõ koronán át.

Szabad égési idõ az erdõtûznélAmi még mindig nem tûnik soknak, de a tûz keletkezése után

fél órával ebben az állománytípusban a fenti meteorológiai pa-raméterek mellett már egy 1 hektáros (1. ábra) 500 méter kerü-letû (2. ábra) tûzzel találkozunk.

Statikus paraméterek Dinamikus paraméterek

Állomány magasság H m 11 1 órás biomassza nedvességtartalom 3%

Korona alap magassága Hka m 1,8 10 órás biomassza nedvességtartalom 4%

Korona térfogat Vk m3 4,59 100 órás biomassza nedvességtartalom 5%

Korona sûrûség CBD kg/m3 0,18 Lágyszárú élõ biomassza nedvességtartalom 70%

Korona biomassza mennyisége egységnyi területen Wk kg/m2 0,92 Fás szárú élõ biomassza nedvességtartalom 70%

Elérhetõ felszíni biomassza Wa kg/m2 1,5 Középszél sebesség 25 km/h(1 cm átmérõnél kisebb ágak és tûlevélréteg)

8 FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Ennek természetesen csak egy töredéke kb. egy tizede a széllelégõ, megadott terjedési sebességgel és intenzitással rendelkezõtûzfej, ami 50 méteres tûzfej-frontot jelent.

Ennek vízszükséglete már 95,2 l*50= 4760 l.Természetesen veszteségek nélkül számolva és figyelmen kívül

hagyva azt a tényezõt, hogy nem tudjuk ezt a vízmennységetegy idõpillanatban kijutatni, így a tûz további területre terjed áta kijutatáshoz szükséges idõ alatt.

A 4760 l csak a tûzfej oltóvíz szükséglete, nem számoltunk atûz szárnyak és a tûzhát oltóvíz szükségletével. Ezek a szaka-szok hosszabbak, de itt a tûz terjedési sebessége, ezért a tûz in-tenzitása, így a lánghossz és ennek következtében az oltóvízszükséglet is kisebb.

MILYEN TAKTIKÁT ALKALMAZZUNK?

A fenti rövid és leegyszerûsített számításból több taktikai szabályis levezethetõ, illetve alátámasztható elméleti oldalról:

•A meteorológiai tényezõk alapvetõen meghatározzák a tûz-terjedést és a tûz dinamikus paramétereit, így a lokális idõjárásiadatok rögzítése és várható változásuk ismerete alapvetõ a vá-lasztandó taktika és az oltásban résztvevõk biztonsága szem-pontjából.

•A vegetációtûz oltását közvetlen taktika alkalmazásánál isérdemesebb a tûz hátnál kezdeni, és innen haladni a tûz kerüle-tén egy, de ideális esetben két irányban. Ezzel a taktikával csök-kenthetõ leggyorsabban a tûz kerületének növekedése, és a tûzfej is „oldalról” támadható, jelentõsen csökkentve az oltóvízveszteséget és a beavatkozó állomány füst és hõ terhelését.

• A légi tûzoltás elõnye, hogy egy idõpillanatban nagyobbterületre képes kijutatni az oltóvizet ezzel megállítva a tûzfrontnövekedését.

• Közvetlen taktika alkalmazása egy fenyves koronatûznél atûz keletkezése után fél órával is igen nagy mennyiségû oltóvi-zet igényel, melyet ritkán sikerül ilyen gyorsan a terepi körül-mények között a helyszínre jutatni. Az idõ múlásával a szüksé-ges oltóvíz mennyiség exponenciálisan nõ.

• A biomassza mennyiségének csökkentése, felszíni biomasszaeltávolítása vagy kiégetése a keletkezõ hõt és ezért a szükségesoltóvíz mennyiséget is jelentõsen csökkenti.

• Koronatûznél kedvezõtlen idõjárási körülmények esetén, akialakuló tûzterjedési viszonyok következtében nem alkalmaz-ható közvetlen taktika3, csak párhuzamos4 vagy közvetett5 taktika.

Dr. Nagy DánielNYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - GlobalFire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org

Jegyzetek:

1 (Rothelmel (1972) – Albini (1976) terjedési modell2 Rothelmel koronatûz modell (1991)

Van Wagner (1977) aktív koronatûz feltételrendszerrel3 Tûzfront közvetlen oltása kézi eszközökkel, vízzel vagy

más oltóanyaggal4 Tûzszárnyakkal párhuzamos védekezés a tûzfej

kiszélesedésének megakadályozásával5 Megfelelõ szélességû biomassza mentes pászta

kialakítása mechanikusan vagy kiégetésselés/vagy ellentûz alkalmazása

1. ábra

2. ábra

V É D E L E M O n l i n e – v i r t u á l i s s z a k k ö n y v t á rM i n õ s é g i t a r t a l o m – a s z a k m a i i n f o r m á c i ó f o r r á s a

www.vedelem.hu

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓKUSZBAN 9

DR. NAGY DÁNIEL

Magyarországi tûzoltóságokfelszerelése vegetációtûz-oltásiszempontból

A vegetációtüzek elleni hatékony védekezéshez a megfelelõtaktika megválasztása mellett, elengedhetelen a megfelelõ fel-szerelés is. Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Milyen leheta célszerû fejlesztések iránya?

ERDÕTÜZES- SZEREK MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a 6/2006. (XI. 20.) ÖTM rendelet alapján24 erdõtûzoltó-szer hely van a tûzoltóságokon. (1. ábra) Az, hogya tûzoltósági nyilvántartás is elkülönít erdõtüzes szert, azt mutat-ja, hogy a hazai tûzoltó szakemberek is világosan látják, tapasz-talják, hogy a vegetációtüzek speciális eszközöket igényelnek.

Az erdõtüzes szerek száma elsõ ránézésre is nagyon alacsony(2. ábra), tovább árnyalja a képet, hogy sok parancsnokág a régi,kiöregedett, hagyományos szerét vagy egyéb gépjármûvét tart-ja rendszerben erdõtüzes szerként. (van köztük dobozos UAZ,Lada Niva, Gazella, platós IFA, stb.) (Magyarországon erdõtü-zes szerként állományban tartott szerek típusát és felszereltsé-gét mutatja a melléklet 1. táblázata).

Pedig a szabadterületi (vegetáció) tüzek száma Budapest ki-vételével, minden megyében meghaladja a lakástüzek számát,a megyék majdnem felében, pedig az összes esetszám 2/3-a ve-getációtûz1.

A vegetációtüzekhez az esetek kb. 90 százalékában „hagyo-mányos” közúti-városi használatra tervezett szer vonul elõször.Példának nézzük a csúcstechnikát képviselõ Mercedes-Rosenbauer4000-es tûzoltó gépjármûvet.

Ez a szer öszkerékhajtású, de a túlnyomóan közúti használatmiatt ritkán rendelkezik igazi terepgumikkal. A 4000 liter vízmiatt, a 16 tonnás teherautó súlypontja magasan van, terepjáróképessége, még a nagyon ügyes sofõrrel is minimális. Kapasz-kodóképessége kicsi, már közepes keresztdõlésû utak is leküzd-hetetlen akadályt jelentenek számára, homokos terepen hamarelássa magát.

A szer kisebb átmérõjû, de fajlagosan nehéz, gyorsbeavatko-zó tömlõn kívül csak C sugár (52 mm) szerelésére alkalmas töm-lõkkel rendelkezik. Gyorsbeavatkozó tömlõbõl 25-30 méter vanegy dobon, tehát összekapcsolva maximum 60 méter hosszú Dsugár építhetõ ki. C tömlõbõl lehet sugarat építeni, de a C töm-lõ mozgatása terepen nagyon nehéz. Egy 30 méter hosszú Ctömlõszakasz tömege nyomás alatt kb. 250 kg!

Összességében a Mercedes-Rosenbauer 4000-es (de állhat-na itt a többi hagyományos tûzoltó gépjármû is) nem alkalmasa vegetációtüzek elleni hatékony küzdelemre, nem is ilyen fel-adatra tervezték:

– gumiköpenye, málházata, súlypontja miatt rossz terepjá-ró-képességgel rendelkezik,

– nem tudja a tûzoltókat, eszközöket a tûz közelébe szállítani,– ha tud is, csak lassan képes a terepen mozogni, ez idõvesz-

teséget okoz, nem képes biztosítani a gyors vízutánpótlást,

– málházata nem alkalmas hosszabb, könnyen áthelyezhe-tõ sugarak szerelésére,

– tetején elhelyezett, drága felépítményei könnyen sérülnekaz erdei utakon.

A MEGVÁSÁROLT ERDÕTÛZOLTÓSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA ÉSKÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA

Új erdõtüzes szerek beszerzésének szükségességét az illeté-kesek is felismerték. A kérdés az, hogy az erdõtüzes szerek be-szerzésére szánt, korlátozott források mennyire hatékonyan, át-gondoltan kerülnek felhasználásra, és az egy-két év alatt beszerzettszerek képesek-e már rövid távon is orvosolni, a vegetációtûz-oltás területén fennálló eszköz és felszerelés hiányt.

Sok más erdõtûz szempontból fejlõdõ országhoz hasonlóan,a közvetlen taktika kizárólagos alkalmazhatóságának bûvkör-ében, mi is beszereztünk több csúcsminõségû, de költséghaté-konyság szempontjából megkérdõjelezhetõ eszközt.

A 2006-ben megvásárolt Mercedes Unimog U-500-as gép-jármûfecskendõk kb. 350.000 Euroba kerültek. Jó terepjáró ké-pességgel rendelkeznek, de nem alkalmasak csak egy fél raj (3fõ)szállítására, pedig a tûzoltásban részvevõk helyszínre juttatása

1. ábra. Erdõtüzes szerek száma Magyarországon

2. ábra. Erdõtüzes szerek megoszlása kategóriánként

10 FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

különösen fontos feladat lenne. Ráadásul az Unimognak van olyantípusa (kétségtelenül drágábban), amely egy egész raj (5+1) számáramegfelelõ helyet biztosít, így ezeket alkalmazni lehetne külö-nösen nagy vegetációtûz esetszám arányú területeken (BAZ, Bács-Kiskun) 2-es de kisebb parancsnokságokon akár egyes szerkéntis. Az már csak a hab a tortán, ha egy erdõtüzes gépjármûrõllemaradt a bukócsõ, galytörõrács vagy a TLT kihajtás. A 3.-askép egy valóban erdõtûz oltáshoz málházott unimogot mutat,természetesen a szárzúzó csak opcionálisan felhelyezett segéd-eszköz, ami azonban számos vegetációtûznél könnyítheti mega tûzoltók munkáját. (Az unimog kétségtelenül hatalmas elõnyehogy elöl és hátul is rendelkezik TLT kihajtással, amely speciá-lis eszközökkel gyors gépi-tûzpászta kialakítást tesz lehetõvé)

A középkategóriás vegetációtüzes gépjármûvek hatékonyfelszerelése a távirányítható monitorfej (4. kép), mely elsõsor-ban kis, de legnagyobb terjedési sebességû gyeptüzeknél segítia tûzfront gyors és hatékony oltását. Sajnos a beszerzett Unimogokezzel sem rendelkeznek.

Egy UNIMOG U-500-as erdõtüzes gépjármûfecskendõ be-szerzései költsége kb. 350.000 Euro, ami 88,22 millió forint. Akövetkezõkben azt vizsgálom, hogy a vegetáció tûzoltás szak-mai szempontjai és a nemzetközi tapasztalatokat alapján, a költ-séghatékonyság szem elõtt tartásával milyen eszközök beszer-zése lenne megoldható azonos nagyságú forrásból.

KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZEREKALKALMAZÁSÁNAK ÖKONÓMIAI INDOKOLTSÁGA

Vegetációtüzeknél világszerte alkalmazzák a kiskategóriás (500-1000 l vízkapacitású) erdõtüzes szereket, melyek gyorsak, moz-gékonyak, jó terepjáró-képességgel rendelkeznek, kiválóan al-kalmasak a közvetlen és közvetett taktika megvalósítására, atûzoltásban résztvevõk gyors mozgatására.

GÉPJÁRMÛ KIVÁLASZTÁSA

Áttekintve 8 platós terepjáró mûszaki adatait, két típus jöhetszóba. A Land-Rover Defender (1350 kg-val a legnagyobb te-herbírású és legjobb terepjáró képességû) és a Ford Ranger (ka-tegóriájában legolcsóbb és a legnagyobb teherbírású.) A Mitsu-bishi, Toyota és Mazda platós terepjárók hasznos tömege csak800 kg, ami kevés a feladat teljesítéséhez. A Land-Rover be-szerzési ára viszont 7,3 millió forint, ami jóval meghaladja aFord Ranger 4,7 milliós árát

Mobil tûzoltó egységA tûzoltóságnál a terepjárókat esetleg fix beépítésû vízzeloltóegységgel is érdemes lehet felszerelni, de a terepjárók univer-zális alkalmazhatósága miatt (mûszaki mentés, árvíz) egy ro-bosztusabb, de leszerelhetõ változatokkal számoltam. Mindkétegység habkeverõ fejjel van szerelve, és két tömlõdobbal.

1. kép. A beszerzett U-500 Unimog

2. kép. 6 személyes erdõtüzes Unimog

A megvásárolt három darab UNIMOG országon belüli elhe-lyezése elsõ látásra nincs összhangban az erdõtûz-veszélyezte-tettségi adatokkal, bár tudom, hogy egy szer beszerzése önrészés egyéb tényezõk függvénye is. Minden szer a Dunántúlra So-mogy, Zala és Fejér megyébe került. A Keleti régió, ahol a leg-veszélyeztetettebb megyék is vannak (Borsod, Nógrád, Bács-Kiskun) – egyenlõre - nem kapott ilyen speciális szert.

3. kép. Erdõtüzes Unimog, elején szárzúzóval

4. kép. Távvezérlésû monitorfejerdõtüzes Unimogon

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY 11

Személyi védõfelszerelésA hazai tûzoltóságokon általában a Bristol vagy Vektor védõru-ha és Drager védõsisak van rendszeresítve. Ezek a maga kategó-riájuk legjobbjai, csakhogy nem vegetációtûz-oltásra tervezték õket.A védõruha nehéz, rosszul szellõzik, akadályozza a szabad moz-gást, sötét színe miatt nehezen észrevehetõ terepen. (Az erdõtûz-oltásnál a védõruházat legalább felsõ része a terepi körülményekközötti könnyû felismerhetõséget szolgálja.)

Mivel a védõruha, kényelmetlen, meleg, és ergonómiailag nemegész napos viselésre tervezték, az állomány gyakran leveszi akabát részét ezzel teljesen védtelenné válik nemcsak az égésisérülésekkel, hanem az erdei növényzet mechanikai behatásai-val szemben is. A kényelmes és biztonságos munkavégzés mi-att, szükséges minden vegetációtûz-oltásban résztvevõ tûzoltótkönnyû nomex vagy kevlár védõöltözettel ellátni.NavigációA vegetációtüzeknél különösen ismeretlen terepen nagy segít-séget jelent, ha legalább a szer rendelkezik GPS készülékkel.Ez ma már a többi felszereléshez képest nem jelent jelentõs többletkiadást, de nagyban könnyíti a tájékozódást és a védekezés össze-hangolását. Emellett a vegetációtûz adatlap kitöltésénél és a tûzhelyzetének késõbbi azonosításánál is hasznos.

JAVASOLT FELSZERELÉS

Bruttó kiskereskedelmi árakon számítva, a rendelési tételbõlszármazó esetleges kedvezményeket figyelmen kívül hagyva:

5. kép. Tûzoltók gyorsbeavatkozóval, Bristol védõruhában(Fotó: Kis-Guczi Péter (www.langlovagok.hu)

6. kép. A „könnyített” védõruha(Fotó: Kis-Guczi Péter (www.langlovagok.hu)

KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZER

A változat B változat

Gépjármû Ford ranger nyújtott kabin Land rover, szimpla kabinHasznos teher 1225Plató méret (mm) 1753*1456 2010*1670Szállítható személyek száma 4 3Beszerzései ár eFt 4745 7100Málházat WFC 600 mobil egység WFC 750 mobile egységJellemzõk 600l polietilén tartály, foampro habkeverõ rendszer, szimpla 750l polietilén tartály, foampro habkeverõrendszer,

kétoldalra forgatható tömlõdob motoros visszacsévéléssel dubla tömlõdob motoros visszacsévélésselSzivattyú teljesítmény 1517 kPa, 330 l/perc 2310kPa, 380 l/percBeszerzési ár 2900 3600Kiegészítõ felszerelésDrip torch 1 db (eft) 45 45Speciális lapát 2db 20 20Hordozható víztározó (1100 l) 350 350Puttonyfecskendõ 1 db 35 35Motorfûrész 1 db 120 120Hûtõláda 1 db 30 30Egység beszerzési ára 7245 10690(személyes védõfelszerelés nélkül)Védõfelszerelés (sisak, ruházat) 240 320Mindösszesen 7422 10867

KÉZI FELSZERELÉS ÉS VÉDÕFELSZERELÉS EGY RAJRA (6 FÕ)

db eFt/db Összesen

Nomex védõruházat (nadrág+ felsõ) sárga színben, fényvisszaverõkkel 6 39 234Drip torch 1 45 45Hátizsák 6 15 90Kulacs (1l) 12 1,5 18Könnyített sisak arc és tarkóvédõvel 6 20 120Puttonyfecskendõ 3 35 105Speciális lapát 2 12 24Speciális gereblye 2 14 28Motorfûrész 1 80 80Mobil tömlõ (D 30 m) 6 30 180Kismotorfecskendõ 1 300 300Összesen 1224

12 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

ÉRTÉKELÉS

• Egy Mercedes UNIMOG beszerzési költségébõl 10 db Aváltozat szerinti vagy 7 db B változat szerinti vízzeloltó egy-ség a személyzet védõfelszerelésével együtt, és 10 raj felszere-léséhez elegendõ védõfelszerelés és kézi eszközök szerezhetõbe. Szükség esetén a szeren rendszeresített hordozható víztáro-zó és a „kézi” raj kismotorfecskendõjének segítségével továbbisugarak szerelhetõk. Tekintettel arra, hogy a vegetációtûz-ve-szélyes idõszakok jól körülhatárolhatók, málházat cserével a szerakár országúti gyorsbeavatkozóként, vagy parancsnoki gépjár-mûként is alkalmazható, ez tovább növeli a kiskategóriás erdõ-tûzoltó szer költséghatékonyságát.

• Az UNIMOG 2500 l vizet képes a helyszínre szállítani, mígaz A változat 10 egysége összesen 6000 litert, míg B változat 7egysége 5250 litert. Fontos körülmény, hogy az UNIMOG a leg-zordabb terepviszonyok között is képes a nagyobb mennyiségûvizet terepen szállítani, de olyan mély nyomvályúkat képes hát-rahagyni, melyen késõbb az erdészet hagyományos terepjáróisem képesek átjutni.

• Egy nagyobb erdõtûz esetén nyilvánvaló a 10+10 vagy 7+10jól felszerelt egység elõnye a csúcstechnikát képviselõ egy da-rab UNIMOG-val szemben. Kisebb vegetációtüzeknél kétség-telen, hogy egy UNIMOG vs. 1 mobil egység összehasonlítás-ban az UNIMOG kerül elõnyösebb helyzetbe, de 2 mobil egy-

MELLÉKLET 1. TÁBLÁZAT

ERDÕTÜZES SZER ÁLLOMÁS-HELYEK A 6/2006. (XI. 20.) ÖTM RENDELET ALAPJÁNÉS A MEGLÉVÕ SZEREK TÍPUSA ÉS MÁLHÁJA (2007. AUGUSZTUSI ÁLLAPOT)

IV-V. szervezési kategória

Tûzoltó parancsnokság Megye Szer típusa Málha

Veszprém Veszprém nincsVác Pest UAZ (doboz) üzemképtelen Kéziszerszám és személy szállításSalgótarján Nógrád Toyota hilux 500 l Honda szivattyúEger Heves UAZ (doboz) üzemképtelen Kéziszerszám és személy szállításNagykanizsa Zala NincsKaposvár Somogy Ford ranger 100 liter Brix szivattyú, nagynyomásúGyöngyös Heves Platós IFA 4*4 600l+1000l, szivattyú, habkeverõ,Tatabánya Komárom-Esztergom nincsPécs Baranya GAZ 69 1000l Honda,Miskolc BAZ nincsZalaegerszeg Zala Unimog Rosenbauer 2500Székesfehérvár Fejér Unimog Rosenbauer 2500Kecskemét Bacs-Kiskun L-400 4*4 400l , HONDA,

II-III. szervezési kategória

Tûzoltó parancsnokság Megye Szer típusa Málha

Marcali Somogy UNIMOG Rosenbauer 2500Szentendre Pest LADA NivaSopron Gyõr-Moson Opel campo, 4*4 -Sátoraljaújhely BAZ Nincs (IFA üzemképtelen)Pétfürdõ Veszprém, nincsÓzd BAZ L-200 Rosenbauer, alu, 200l, habLenti Zala IFA 4*4, W50platós Kéziszerszám és személy szállításKörmend Vas Steyr BrontoKomló Baranya NincsEsztergom Komárom-Esztergom NincsBalassagyarmat Nógrád L-200 200 l HONDA,

I. szervezési kategória

Nagyatád Somogy GAZELLA 600 l HONDA

ség már egy kisebb tûznél is sokkal hatékonyabb taktikákat tudalkalmazni.

A vegetációtûz oltásban vitán felül szükség van a közép ka-tegóriás (1000-2500 l vízkapacitású) nagy terepjáró-képességûgépjármûvekre, melyek jól kiegészítik a kiskategóriás (500-1000l) szerek alkalmazhatóságát. De abban az esetben, amikor azösszes parancsnokság közül körülbelül 8-10 rendelkezik vege-tációtûz oltásra alkalmas szerrel, a többiek a városi használatratervezett nagy értékû szereiket kénytelenek vegetációtûz-oltás-ra (el)használni, véleményem szerint ökonómiai és stratégiaiszempontból is érdemesebb lenne a kisebb kategóriás erdõtü-zes szerek beszerzésével kezdeni a fejlesztést.

Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és ErdõvédelmiIntézet - Global Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.orgKöszönöm Kis-Guczi Péternek, hogy fényképei közléséhez hoz-zájárult.

Jegyzetek:

1 Adatokat lásd Heizler Gy. 2006. A tûzesetek száma és a biz-tonság alakulása. Területi Statisztika, 46. évf. (4): p. 411-427

2 252 HUF/EUR árfolyamon

Tanfolyamszervezés,oktatás

• A tûz- és munkavédelem területén kötelezõenelõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzésvégzése, rendezvényszervezése.

• Egyéb képesítést adó tanfolyamok:– könnyûgépkezelõi,– nehézgépkezelõi,– ADR,– alapfokú közegészségügyi,– fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok.

• A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz,vizsgáztatásokhoz szükségesformanyomtatványok, szakjegyzetekforgalmazása.

• Egyedi szakanyagok elkészítése.

Tûzvédelem• Tûzvédelmi dokumentációk készítése

engedélyezési eljáráshoz.• Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek,

tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése.• Kockázat elbírálás, - elemzés végzése.• Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység.• Elektromos – és villámvédelmi

rendszerek felülvizsgálata.• Tûzoltó készülékek, berendezések,

tûzoltó vízforrások ellenõrzése,javítása, karbantartása.

• Tûzvédelmi eszközök forgalmazása.• Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének,

karbantartásának megszervezése.• Folyamatos tûzvédelmi

szaktevékenység végzése.

Munkavédelem• Munkavédelmi szabályzatok,

dokumentációk készítése, ezekelkészítésében való közremûködés.

• Idõszakos biztonságtechnikaifelülvizsgálatok végzése.

• Munkabiztonsági szaktevékenység végzése– veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése,– súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek

kivizsgálása– egyéni védõeszközök, védõfelszerelések

megállapítása.• Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek,

berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése.• Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások.• Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése.• Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67.Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929

E-mail: konifo@axelero.hu www.konifo.hu

14 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

NAGY DÁNIEL

A nagykiterjedésûvegetációtüzeknél alkalmazhatótaktika és vezetési rendszerkövetelményei

Milyen hiányosságok fedezhetõk fel a hazai vegetációtûz ol-tási taktikában és a beavatkozás irányításában? Milyen vá-laszokat adott ezekre a problémákra a világ?

TAKTIKAI IRÁNYÍTÁSI PROBLÉMÁK

A vegetációtûz-oltásnál alkalmazott eszközök hiányosságaimellett nem kerülhetjük meg, hogy taktikai-irányítási problé-mák is vannak a tüzek oltásánál. Ez már a kisebb tüzek oltásá-nál is megfigyelhetõ, de a nagyobb tüzeknél (50ha felett) bon-takozik ki a taktika hiányából (és a vezetési struktúra rugalmat-lanságából) következõ probléma a maga teljességében.

Ennek okaként említhetjük, hogy korábban a tûzoltó-, és azerdészeti szakemberek képzésében igen kis hangsúlyt fektettek avegetációtüzek oltásával kapcsolatos ismeretanyagra. Pedig a tûz-oltási szabályzat erdõtüzek oltásánál lehetséges módszerként nemcsakaz ellentüzet, hanem még a robbantásos tûzoltást is javasolja, mégisúgy hiszem kevesen vannak az országban, akik ilyen mûveletekvégzésére kaptak kiképzést. Sajnos sokszor a térképolvasás/tájé-kozódás sem volt tananyag, s így igen nehéz helyzetbe kerülhet-nek a bevetett egységek egy nagyobb erdõtömbön belül.

Ha valaki nincs kiképezve adott típusú és méretû erdõtûzol-tási feladat irányítására, általában pszichésen is nehezebben vi-seli a helyzetet, mint egy sokkal komplikáltabb de jól begyako-rolt lakástüzet vagy mûszaki mentést.

OLTÓVIZET A TÛZFRONTRA!

Alkalmazott taktikáról csak korlátozottan beszélhetünk, ál-talánosan jellemzõ, hogy mindig a tûzfront közvetlen támadá-sát próbáljuk meg a lehetõ legtöbb sugárral.

Alkalmazott taktika: Tûztípustól és környezeti feltételek-tõl függetlenül közvetlen taktika.

Taktikai problémák, hiányosságok– Horgonypont (kezdõpont) kiválasztásának hiánya: az ol-

tást több szakaszon, sokszor a szárnyakon kezdjük meg,ami nemcsak a beavatkozó egységekre veszélyes bizton-sági szempontból de nem is hatékony.

– Tûz szárnyak alulbiztosítottsága: ha a tûz fejet oltjuk, nemgátoljuk meg a tûzfront szélesedését.

– Koronatûz esetén is kizárólag vízzel oltás.– Biztonságági zónák kijelölésének és kialakításának hiá-

nya: új biztonsági zónák szinte sohasem kerülnek kialí-tásra, de az újonnan érkezõ beavatkozó egységek is csaka legritkább esetben kapnak felvilágosítást a biztonságizónák (rét, vegetációmentes terület, stb.) elhelyezkedé-sérõl.

– Menekülõ utak kijelölésének hiánya (esetleges kitisztítá-sa): ez szinte mindig elmarad, változó tûzterjedés eseténaz egységek ad-hoc módon keresik a kiutat.

– Idõjárási elõrejelzések alkalmazásának hiánya: az idõjá-rási frontok mozgása, idõjárási paraméterek változása je-lentõsen megváltoztatja a tûzterjedési viszonyokat. Saj-nos sokszor még olyankor sem mérjük a helyi idõjárásiparamétereket, amikor a helyszínen van erre alkalmasberendezés.

– Utómunkálatok hiányos elvégzése.Korábban is említettem, hogy a taktika és felszerelés kölcsö-

nösen feltételezi egymást, de a növekvõ intenzitású vegetáció-tüzek mellett mindkettõ felülvizsgálatára szükség van. A takti-ka fejlesztése, gyakorlása talán a legolcsóbban megvalósíthatólehetõség, mégis mind biztonsági mind hatékonysági szempontbóla legfontosabb.

VEZETÉSI RENDSZER

A nagyobb kiterjedésû (50 hektár feletti) vegetációtüzek számosszervezet együttmûködését igénylik. A taktikához hasonlóan aszervezetei struktúra hatékonysága is kiemelten fontos ténye-

Csoport irányítás. Forrás: BM rendelet

Vezetési törzzsel történõ irányítás. Forrás BM rendelet

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER 15

zõ, az oltás eredményességének és az oltásban résztvevõ erõkbiztonságának szempontjából.

A tûzoltás szervezetét a Tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentésitevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet1. számú melléklete „A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentésitevékenységének szabályairól” (továbbiakban TSZ) határozzameg.

A TSZ elsõsorban nem erdõtüzekre, hanem objektumtüzek-re és egyéb nem nagy kiterjedésû káreseményekre készült. Anagyobb vegetációtüzeknél a csoportirányítás és a vezetési törzzseltörténõ irányítás jöhet szóba.

Mindkét irányítási struktúra a tûzoltó egységek vezetésérevonatkozik. A tûzoltásnál jelentkezõ feladatokat funkcionálisanviszonylag jól felosztja, bár furcsa módon még a vezetési törzs-nél is lehetnek közvetlenül a TV alatt operatív feladatokat vég-zõ erõk, igaz SZ közbeiktatásával.

Egy erdõtûznél más természeti katasztrófákhoz hasonlóanszámos más szervezet erõi is részt vesznek az oltási mûvele-tekben, de a jelenlegi TSZ szerinti struktúra nem alkalmas ezenszervezetek integrálására az irányítási rendszerbe. Habár a TSZszerint „A tûzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétõl füg-gõen - más szervezetek és személyek is bevonhatók”, azok-nak a TSZ 31.4 pontja szerint, a TV jogosult vezetõik útjánutasítást adni.

Ez a szabály merevvé és hierarchikussá teszi az oltási szer-vezetet. Sokszor több irányítási struktúra mûködik párhuza-mosan, úgy, hogy csak a legfelsõbb szinten van irányítási kap-csolódási pont (kedvezõ esetben információs kapcsolódás többszinten is létrejön, de sajnos ez nem mindig igaz). Mindamel-lett a részvevõ erõk legtöbbször nem ismerik a másik szerve-zeti-vezetési rendszerét, így kisebb probléma megoldása semlehetséges a rendszerben horizontálisan, hanem a vertikális in-formációáramlást és vezetõi kapacitásokat feleslegesen terhelve,csak a legfelsõbb szintre telepített irányítási kapcsolaton ke-resztül.

A több szervezetre kiterjedõ oltási szervezet kialakítása esetrõlesetre változik, ad-hoc módon történik. A különbözõ szerveze-tek munkavégzése már nem funkcionálisan tagozódik, az csakTV szinten kapcsolódik a rendszerhez.

A jelenlegi erdõtûzoltási irányítási rendszerben a következõproblémák vannak:

• Nem hatékony a vezetési rendszer.• Egymással párhuzamos vezetési/szervezési struktúrák ala-

kulnak ki.• A problémák horizontális kezelése nehézkes, sokszor egy-

általán nem megoldott.• Nem kompatibilis a kommunikációs rendszer, a szerve-

zetek közötti kommunikáció legtöbbször csak bilaterálisés csak TV szinten kapcsolódik.

• Hiányos az információáramlás, a tûzesetre vonatkozó in-formációk jelentõs késéssel, áttételesen jutnak az oltás-ban résztvevõkhöz.

• Nincs közös tervezési egység, a tûzoltási manõverek azidõjárási elõrejelzések és állományviszonyok részletes elem-zése nélkül ad-hoc módon kerülnek meghatározásra.

• Nincs egységes terminológia, az egyes szervezetek struk-túrája, terminológiája a többiek számára nehezen érthetõ.

• Az egyes pozíciókat betöltõ személyek más szervezetektagjai számára nem ismerhetõk meg azonnal, nem visel-nek beosztásukra utaló könnyen felismerhetõ jelzést (mel-lényt, stb.).

Incident Commander, Aspen fire Arizona 2003

ESET PARANCSNOKI RENDSZER (ICS)

A vezetési struktúrával kapcsolatos problémák más országokban(szövetségi államszervezetnél fokozottan) is jelentkeztek, elõ-ször pont a nagykiterjedésû erdõtüzek oltásánál. Innen indult kia nemzetközileg is egyre szélesebb körben használt IncidentCommand System (ICS).

Az ICS a 1970-es években Kaliforniában került kialakítás-ra, ahol az erdõ- és vegetációtüzek sokszor érintettek lakottterületeket (wildland –urban interface), és az ilyen típusú tü-zek megfékezése a városi-, erdészeti- és nemzeti parki tûzoltóegységek és számos más szervezetnek az együttmûködését igé-nyelte.

Az ICS legfontosabb jellemzõje, hogy un. többszerveze-tes (multy-agency), többfunkciós (multy functional) rendszer,amely valamennyi szervezet, káresetnek megfelelõ felépítettségûmégis egységes funkciók szerint csoportosított vezetését teszilehetõvé.

Az ICS képzés minden szervezetnél egységes, elkülönül aszakmai speciális tananyagoktól. Az ICS egyes vezetõ pozí-cióit bármely szervezet adott képesítéssel rendelkezõ munka-társa betöltheti.

Az ICS rendszer a káreset függvényében tetszõlegesen bõ-víthetõ, az incident commander döntése szerint tölthetõk be azegyes funkciók. Most csak áttekintésszerûen próbálom bemu-tatni a rendszert, a részletes ismertetés csak egy külön cikk ke-retében lehetséges.

Az ICS fõ elemei a következõk:Káreset parancsnok (Incident commander)és az irányító törzs (Command Staff)1. A tervezési szekció2. Operációs szekció3. Logisztikai szekció4. Adminisztráció/finanszírozási szekció

5. ábra. Az ICS fõ elemei

15 éve a tiszta környezetért dolgozunk

Univerzális, többször használható rugalmas

gát szennyezõdések körülhatárolására,

víznyelõk és folyókák védelmére

BÁRCZY Kft. Környezetvédelem1143 Budapest, Gizella u. 37.Telefon/fax: (1) 251-2451, 273-1414E-mail: iroda@barczy.huwww.barczy.hu

TÛZKERÉK KFT.S Z O L G Á LTAT Á S A I N K :

✖ Új (MSZ EN3 szerinti) tûzoltó készülékek értékesítése✖ Kézi, hordozható tûzoltó készülékek javítása, ellenõrzése✖ Tûzcsapok és tartozékaik forgalmazása, felülvizsgálata és javítása✖ Vízhozam és víznyomás mérés✖ TKF típusú készülékekhez alkatrészek értékesítése✖ T.L.-P.P. ’92 ® oltópor eladás, egyedüli forgalmazói joggal✖ Száraz felszálló vezetékek felülvizsgálata és nyomáspróbája✖ Beépített tûzoltó berendezések felülvizsgálata és karbantartása.✖ Füstelvezetõ, tûzi víztározók ellenõrzése, karbantartása.✖ Tûzvédelmi-, munkavédelmi szabályzat készítése.✖ Tûz- és munkavédelmi megbízotti teendõk ellátása.✖ Munkavédelmi kockázatértékelés.✖ Oktatás, szakmai tanácsadás és segítségnyújtás.✖ Elektromos biztonságtechnikai felülvizsgálat✖ Robbanás gátló vegyszertároló szekrények felülvizsgálata, nyomáspróbája.

IRODÁK: 1084. Budapest, Vásár u. 4.POSTACÍM: 1431. Budapest, Pf.: 181.E-MAIL: tuzi@axelero.hu ❖ http://www.tuzkerek.huTELEFON: 313-7401, 313-8819, TEL./FAX: 334-4569MINTABOLT: tel./fax: 334-4393,ELLENÕRZÉS: tel./fax: 334-2126RAKTÁR, MÛHELY: 1084 Budapest, Bérkocsis u. 18.TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:9024 Gyõr, Eörsi P.u. 42. Tel.: (96) 423-8107627 Pécs, Engel J.u.1. Tel.: (72) 311-892Szeged, Tel.: (30) 942-7839

ISO 9001-2000 szabványminõsítésû cég

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER 17

Vezetõi törzs (command staff)Vezetõje a magyar TV-nek megfelelõ IC, tagjai

• az egyes szekciók vezetõi,• az információs vagy média tiszt,• az összekötõ tisztek,• az oltásban részvevõ szervezetek képviselõi.

1) Tervezési szekció (planning section)a) Erõforrás egység (resource unit):

• Folyamatosan nyilvántartja az oltásban résztvevõ erõ-ket (nemcsak a tûzoltóságét!), az új egységeknek itt kellbejelentkezni a távozóknak kijelentkezni,• nyilvántartja az adott idõpontban bevehetõ erõk és apihenõ idõt töltõ egységek számát típusát,• tervezi az egységek bevethetõségét, a szükséges pihe-nõ és karbantartási idõk figyelembevételével.

b) (mûvelet) tervezési egység (situation unit)• Elkészíti az oltásban részvevõknek szükséges térképe-ket,• elemzi az idõjárási elõrejelzések adatait,• modellezi a tûz várható terjedését,• kijelöli a fõ biztonsági zónák ideális helyét,• felderítést végez, összegyûjti a tûz terjedési adatait ésaz erre vonatkozó információkat a beavatkozó egységek-tõl,• javaslatot tesz az egységek optimális felhasználásáraés az alkalmazandó taktikára.

A tervezési speciális képzettséggel rendelkezõ tagjai:• meteorológus• térinformatikus• tûzterjedési/tûzmodellezési szakértõ (egyéb káresetnélaz adott terület modellezési szakemberei)

2) Operációs/beavatkozási szekció (operations section)Általában rögtön két részre oszlik a légi és földi tûzoltásra.a) Földi tûz oltás

• A földi oltásnál tûzszakaszonként tagozódik,• egyes szakaszokon belül kézi-eszközös csoportok, tûzoltószerek és földmunkagépes alakulatok különülnek el,• speciális egységek: robbantó és kiégetést / ellentûz gyúj-tást végzõ csoportok.

b) Légi oltás• merev szárnyas egységek, tûzszakaszonként,• forgószárnyas egységek,• földi kiszolgálás,• lokális káreseti légi irányítás.

3) Logisztikai szekció (logistics section)a) kommunikációért felelõs egységb) utánpótlás egységc) egészségügyi egységd) pihenõhelyek-irányítási pontok kialakításáért felelõs egység

4) Adminisztráció/finanszírozás szekció(finance/administration)

Elsõsorban angolszász országokban a bérszámfejtés/fizetésrészben káresetenként történik, minden káresemény költségeiszemélyre/beavatkozó egységre lebontva kerülnek nyilvántar-tásra.

Ennek a szekciónak az alkalmazása opcionális, valójában nemtartozik szorosan az operatív irányításhoz.

NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK

Az ICS-t ma már nemcsak az Egyesült Államokban használ-ják széleskörûen katasztrófák elleni védekezésnél, hanem alkal-mazzák Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon de használjákDél Amerika több országában és Dél-Afrikában is. Több nem-zetközi erdõtûzoltási akciónál is alkalmazásra került, és az ittszerzett tapasztalatok alapján javasolta a 2003-as Sydney-i III.Nemzetközi Erdõtûzoltási konferencia az ICS nemzetközi stan-dardként történõ bevezetését.

Az ICS önmagában nem újdonság, számos ország tûzoltásivagy katonai vezetési rendszerében sokszor ugyanilyen struk-túrát találunk, hasonló elemekkel kis eltéréssel. De az ördög mindigaz apró részletekben bújik meg. Egy nemzetközi mûveletnélfelbecsülhetetlen könnyebbség, ha mindenki egy ábra alapjánazonnal átlátja a vezetési-irányítási rendszert, mert ismeri an-nak felépítését, az egyes feladatok-felelõségek tagozódását. Adottprobléma esetén tudja kit kell keresnie.

Ehhez nagyon hasonló eset, amikor egy hazai tûznél többszervezet erõforrásait kell alkalmazni. Az ICS szerintem leg-fontosabb újítása, hogy mindenki ismeri a vezetési struktúra elemeit,szervezeti hovatartozástól függetlenül, és ugyanaz az irányításirendszer kiterjed mindenkire, nincsenek párhuzamos struktúrák,nincs információhiány.

SPECIÁLIS TÖBBSZERVEZETES VEZETÉSICSOPORTOK (INTERAGENCY COMMAND TEAMS)

A nagykiterjedésû erdõtüzek a több szervezetre kiterjedõ in-tegrált vezetési rendszer mellett, olyan speciális vezetõi és szakmaiismereteket (mint például légi-tûzoltás irányítása, tûzmodelle-zés, tûz-meteorológia, térképészet, ellentûz és kiégetési mûve-letek tervezése, speciális taktikák alkalmazása, stb.), összeszo-kott, folyamatosan gyakorlatozó vezetõi-csoportot igénylenek,melyet érdemes központilag szervezni. Meg kell határozni azo-kat a mutatókat (erdõtûz típusa, kiterjedése, alkalmazandó erõkjellege, száma) melyekkel meghatározhatók azok az esetek, amikora speciális csoport bevetése indokolt.

A vezetési csoport általában az érintett szervezetek egymástismerõ, összeszokott szakembereibõl áll.

Erdõtüzek vonatkozásában Magyarországon különösen indokoltegy ilyen egység létrehozása, hiszen sok helyen – szerencsére -csak ritkán fordulnak elõ nagykiterjedésû vegetációtüzek, de ezazt is jelenti, hogy az ottani szakemberek lehet, hogy elõször ésutoljára találkoznak ilyen típusú és kiterjedésû tûzzel, ennekmegfelelõen a legnagyobb szakmai hozzáértés és jó szándék mellettsincs tapasztalatuk. A sok hektár erdõt és több tízmillió forintotjelentõ tanulópénzt, pedig jó lenne minél kevesebbszer megfi-zetni a természetnek.

Dr. Nagy DánielNYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global FireMonitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org

Köszönöm Restás Ágostonnak és Heizler Györgynek a cikkelkapcsolatos észrevételeiket.

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ INFORMATIKA 19

1. Bejárati ajtó2. Ablak3. Ablak4. Elõtér5. Szoba6. Sparhelt7. Asztal8. Tv állvány9. Ágy

10. Szekrény11. Gáztûzhely12. Konyha szekrény13. Konyha szekrény

i n f o r m a t i k a

SZILÁGYI CSABA

Tûzvizsgálat számítástechnikaitámogatással

A matematikai tûzmodellek egyik felhasználási lehetõsége atûzesetek elemzése. A hagyományos eljárásokban az áram-lások, a különbözõ gázok koncentrációjának vizsgálata, a ki-alakult hõmérséklet meghatározása okozhat nehézségeket. Amodell lehetõséget ad hogy az eddig meg nem vizsgált szem-pontokat is figyelembe vegyük.

1. kép. A konténer bejárati oldalán látható égésnyomok.A kép jobb oldalán a sparhelt füstcsõ nyílása látható.

2. kép. A két függõleges irányú fa szerkezet a szoba és azelõtér helyiségek között húzódó válaszfal tartó szerkeze-te. A baloldalon a bejárati ajtó felé látható a nagyobb fokúszenesedés.

1. ábra. Alaprajz

2. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 240s-ban asparhelt elõtt az ajtónyílás középvonalában

5. ábra. A tûz képe a 250s-ban a sparhelt elõtt az ajtónyí-lás középvonalában

FIRE DYNAMICS SIMULATOR

Szeretném leszögezni, hogy a számítógép csak a bevitt ada-tokkal képes dolgozni, így az eredmény a felhasználó felelõs-sége.

Az elemzéshez a NIST által kifejlesztett Fire DynamicsSimulator (FDS) szoftvert használtam. Ebben az esetben igenegyszerû, -modellezési szempontból- azonban tanulságos tûz-esetet vizsgáltam meg. Nyílván a tûzmodell nélkül is megálla-pítható lett volna a tûz keletkezési oka, és helye, de a példa jólszemlélteti a mûködést.

20 INFORMATIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A TÛZESET LEÍRÁSA

A tûzeset egy lakó konténerben keletkezett. A konténer kül-sõ borítása acéllemez, míg a belsõ burkolata fából készült. Azalaprajzot, valamint a belsõ elrendezést az 1.ábra szemlélteti. Ameghallgatások alapján tényként volt kezelhetõ, hogy a lakó asparhelt begyújtása után a konténert elhagyta. Amikor késõbbkb. ¾ óra múlva visszaérkezett már láng és füst csapott ki a kon-téner nyílásain. A konténer berendezési tárgyai nem egyenlete-sen égtek el. A legmélyebb szenesedés a sparhelt melletti sa-rokban lévõ fa szerkezeteken volt tapasztalható. Így a belsõ faszerkezeten és a konténer oldalán látható égésnyomok alapján[1.;2. kép] a tûz keletkezési helyét könnyû volt a sparhelt kör-nyezetére szûkíteni. A további vizsgálatnak már csak arra kel-lett választ adnia, hogy a tûz ezen a területen belül hol és ho-gyan keletkezhetett.

A MODELL1. A MODELL ALAPJAI

A tûzmodell melyet felhasználtam egy CFD (ComputationalFluid Dynamics) elvû tûz modell, a NIST Fire Dynamics Simulator(FDS) szoftvere és az ehhez a programhoz készült szintén a NISTSmokieview megjelenítõ szoftver. A modell matematikai ered-ményei alapján a Smokieview egy háromdimenziós ábrát hozlétre, mely az elõre meghatározott idõlépcsõnek megfelelõen képkockákon szemlélteti a különbözõ megjeleníteni kívánt esemé-nyeket, értékeket. Ilyenek lehetnek többek között, a tûz, a füstterjedése, a hõmérsékletek, a különbözõ gázok koncentrációja,az áramlási sebességek, irányok és az égési sebesség. Az ábrákalján szerepel az idõpont másodpercben, a jobb oldalán az ér-ték, és annak skálája, amelyet megjelenít az ábra. A vizsgálat-ban szereplõ ábrák ezen megjelenítõ program által készültek. Aszereplõ ábrákon természetesen csak a lényegesebb idõponto-kat, fordulópontokat jelenítettem meg.

A CFD modell lényege, hogy a modellezett tér, épület de-rékszögû kis méretû számítási egységekre, cellákra bontható legyen.A számítások során a modell az egyes cellák fizikai jellemzõitkülön-külön számítja ki, a cellák geometriai középpontjára. Azáramlásokat a cellák falán keresztül vizsgálja, úgy hogy figye-lembe veszi a cella belsejében jelen levõ forrást, vagy nyelõt.Az ismételt számításokat akár több tízezerszer végzi el, mire avégeredmény megszületik. A rendkívül sok számítás, igen je-lentõs számítástechnikai erõforrásokat igényel. A számítógépegy-egy modellel akár heteket is dolgozhat, függõen annak pa-ramétereitõl. A modell a sûrûséggel, a sebességgel, a hõmér-séklettel, a nyomással és a különbözõ anyagok koncentrációjá-val számol. A fõbb matematikai egyenletek a tömeg áram egyenlet,Newton második törvénye és a termodinamika elsõ fõtétele.

A modell mûködését tekintve három részre bontható a hid-rodinamikai, az égési, és a hõsugárzási modellre. A hidrodina-mikai modell a Navier-Stokes egyenletre alapul. Az anyagokégésének kevert, illetve direkt égési szimulációjához szükségvan az anyagok hõfelszabadulási sebességére, vagy párolgás-hõjére, a gyulladási hõmérsékletükre, sûrûségükre, és az égés-hõjükre. A hõsugárzási modellben a teljes hullámhossz tarto-mány 6 sávban kerül számításra, majd a sávok eredményeit össze-gezve kapjuk meg a beesõ sugárzás mennyiségét. A cellába ér-kezõ teljes hõmennyiséget pedig, a hõvezetéssel és hõsugárzás-sal szállított hõmennyiség összege adja.

2. A MODELL KIINDULÁSI ADATAI

Az FDS számításaihoz szükség van a számítási tér, a búto-rok, berendezések geometriájára, a falak, a berendezések, búto-rok termodinamikai tulajdonságaira, illetve a szellõzés paramé-tereire a nyílászárók nyitásának, csukódásának idejére.

2.1. FelbontásA tûzeset szimulációjához egy 6,6mX3,6mX3,2m-es teret

használtam, amelyet 10X10X10 cm-es egységekre bontottam.Ezek az egységek képezik a számítási cellákat, amelyeknekközéppontjaira a számítógép elvégzi a szükséges számításo-kat.

2.2. SzellõzésA szellõzés rendkívül fontos tényezõ a tûz lefolyása során.

Az ajtók, ablakok bezáródásának, nyitásának, az üveg törésé-nek idõpontja, sarkalatos kérdés. Éppen ezért a tûz modellezés-nél is e tényezõk kiemelt figyelmet kapnak. A meghallgatások,valamint a konténer ajtaján látható égésnyomok [1.kép] alapjánmegállapítható volt, hogy a konténer ajtaja valamint az ablakoka tûz fejlõdési szakaszában zárva voltak. Az ablakok nyílván atûz hatására kitörtek, de ehhez már megfelelõ hõmérséklet emel-kedés és hõsugárzás volt szükséges. Az feltételezhetõ, hogy alegsúlyosabb károsodást szenvedett szerkezeteknek már a tûzelsõ perceiben meg kellett gyulladniuk, ezért a vizsgálat soráncsak a tûz korai szakaszát elemeztem. Korai szakasznak tekin-tettem a még zárt, sértetlen nyílászárók melletti tûzfejlõdést. Azablaküvegek törésének idõpontjára, így csak a késõbbi szakaszelemzése során lett volna szükség.

2.3. AnyagokA modellben szereplõ anyagok tulajdonságai:Fenyõ[3]:

• Gyulladási hõmérséklet 320.0 (C)• Párolgás hõ 500. (kJ/kg)• Sûrûség 450. (kg/m3 )

Acél [3]:• C_DELTA_RHO: 20. (kJ/m2 /K)

A padlón lévõ szõnyeg [3]:• Gyulladási hõmérséklet: 290.0 (C)• Párolgás hõ 2000. (kJ/kg)• Sûrûség 750. (kg/m3 )

Kárpitozott bútor: [3]:• Gyulladási hõmérséklet: 280.0 (C)• Párolgás hõ 1500. (kJ/kg)• Sûrûség 40. (kg/m3 )

A berendezések méretei (1. számú táblázat):

VIZSGÁLATAZ ELSÕ ESET

A tûz a legsúlyosabb károkat a sparhelt melletti sarokban,valamint a válaszfalban okozta. A sparheltet éppen a távozás

Megnevezés Anyag Méret

Gáztûzhely Acél 1m hosszú 60 cm mély 110 cm magasKonyhaszekrény ajtóval szemben Fenyõ 2m széles 60 cm mély 110 cm magasKonyhaszekrény válaszfal mentén Fenyõ 1 m széles 30 cm mély 0 cm magasSparhelt Acél 110 cm széles 60 cm mély 110 cm magasAsztal Fenyõ 120 cm széles 1 m mély 110 cm magasTV állvány Fenyõ 50 széles 26 cm mély 40 cm magasÁgy Kárpitozott bútor 180 cm széles 120 cm mély 30 m magasSzekrény Fenyõ 120 cm széles 40 cm mély 260 cm magas

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ INFORMATIKA 21

elõtt gyújtották be, így a legkézenfekvõbb keletkezési ok a nyí-lással ellátott, vagy nyitva hagyott hamutér ajtón keresztül ki-pattanó parázs volt. A parázs az éghetõ anyagú padlóburkolatrahullva meggyújthatta azt, majd a tûz a szõnyegen tovább ter-jedhetett a sparhelt felé és a sparhelt melletti falakra.

7. ábra. Égési sebesség a szõnyeg felületén a 250s-ban asparhelt elõtt.

8. ábra. A sparhelt melletti sarokban mért falhõmérséklet.

10. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 72s-ban a spar-helt tetejének környezetében a válaszfalra merõleges síkban.

12. ábra. A tûz képe az 72s-ban a sparhelt tetején.

14. ábra. A sarokban a falfelületre beesõ hõsugárzás nagy-sága az 72s-ban

15. ábra. A sparhelt melletti sarokban mért falhõmérséklet

A vizsgálat kérdése: A szõnyegen a sparhelt elõtt keletkezetttûz vajon okozhatta-e a terjedési nyomokat?

1. GyújtóforrásAz FDS-ben gyújtóforrásként több féle megoldás használha-

tó. Lehet egy adott hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng,

22 INFORMATIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

és lehet egy adott hõmérsékletû felület, ami hõvezetéssel, hõ-áramlással, hõsugárzással gyulladást eredményez a környeze-tében. A tûz az elsõ esetben a sparhelt elõtt a szõnyegen a ki-pattanó parázstól keletkezett. A gyújtóforrás egy 30cm X 30cm-es 1000KW/m2 –es hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng,a szõnyegen a sparhelt elõtt. Ez nyílván nem a kezdeti állapo-tot, de a kialakult tûznek egy viszonylag kis területû korai sza-kaszát tükrözi.

2. A tûz terjedéseA vizsgálat során megfigyelhetõ, hogy a tûzre ható légáram-

latok eltérõ sebességûek [2.;3. ábrák]. Az elõtér és a szoba kö-zötti ajtónyílás felõl a 30s-ban 0.5 m/s, a 240s-ban 0.75 m/s, aszoba közepe felõl jóval kisebb a 30s-ban 0.1 m/s, a 240s-ban0.15 m/s sebességgel áramlik a levegõ a tûz irányába. A közegmozgásának sebesség vektorai 120s-ig nem mutatnak jelentõsváltozást, azonban a 240s-ban az irányváltoztatás mértéke márszámottevõ. A láng dõlése a 135s-ban és a 250s-ban is azonos[4.;5. ábrák]. A légáramlatok hatására a 135s-tól a tûz, a szobabelsõ részei felé kezd terjedni. Az égés során, a szõnyeg felüle-tén az égés sebessége a szoba közepe felé kétszer gyorsabbannövekszik, mint az ajtó irányába. A kezdeti tûz állapothoz ké-pest az ajtó irányába a 135s-ban 10cm-es a 250s-ban 20cm-estávolságban, a szoba közepe felé a 135s-ban 20cm-es a 250s-ban 40cm-es távolságban az égési sebesség 1.40x10-7 kg/m2s[6.;7.ábrák]. A sparhelt melletti sarokban a 250s-ban a fal hõmérsék-lete, az eltelt idõhöz képest még csak 80 C fok [8. ábra].

Figyelembe véve a terjedési irányt, valamint a rögzített nyo-mokat megállapítható, hogy ha a tûz a sparhelt elõtt a szõnye-gen keletkezik, akkor a legnagyobb károsodásokat valószínû-leg nem a sparhelt melletti sarokban okozza.

A tûznek más irányba kellene terjednie????!!!!

A MÁSODIK ESET

A vizsgálat során rögzítésre került, hogy a konténer elõtt akimentett sparhelt tetején egy edény volt. A meghallgatás nemtámasztotta alá, hogy az edény a sparhelten lehetett a tûz ide-jén, de nem volt kizárható sem. Így a következõ vizsgálat tár-gya a sparhelt tetején az edényben keletkezõ tûzeset volt.

A vizsgálat kérdése: A sparhelt tetején keletkezett tûz vajonokozhatta-e a terjedési nyomokat?

1. GyújtóforrásA gyújtóforrás az elõzõ esethez hasonló módon, de most a

sparhelt tetején volt. Egy 30cm X 30cm-es a 1000KW/m2 –eshõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng.

2. A tûz terjedéseA tûz környezetébõl a tûz felé a 60s-ban 0.5 m/s, a 72s-ban

0.8 m/s sebességgel áramlik a sarok irányába a levegõ [9.;10. ábrák].A 11. 12. ábrákon jól látható, hogy a tûz az 50s-ban a sarok, illet-ve a válaszfal felé terjed. A 72s-ban, pedig az a terület ég, ahol alegnagyobb károsodások keletkeztek. A sarokban találkozó fal-felületeket érõ hõsugárzás mértéke egyenletes növekedést mutat.A válaszfal felületére érkezõ hõsugárzás az 50s-ban 42KW/m2, a60s-ban 48KW/m2, a 72s-ban 60KW/m2 [13.;14. ábrák]. Megfi-gyelhetõ, hogy a sarokban a falaknak egymásra gyakorolt hatásamiatt nagyobb a beesõ hõsugárzás értéke. Ezen a területen a falhõmérséklete már a 70s-ban 300 C fokra emelkedik [15. ábra].

A második esetben már röviddel a tûz kialakulása után az aterület ég, ahol a tûz a valóságban a legnagyobb károsodásokatokozta.

ÖSSZEFOGLALVA

A vizsgálat eredményeképpen megfigyelhetõ, hogy a kiala-kuló légáramlatoknak jelentõs szerepe lehet a tûz lefolyásában.Az elsõ esetben a légáramlás a tüzet a szoba közepe felé terelte.A terjedés iránya ezáltal csökkentette annak a valószínûségét,hogy a tûz a kihulló parázstól keletkezhetett volna. Az elsõ esetezért indokolttá tette egy második keletkezési ok vizsgálatát. Amásodik esetben a tûz a sparhelt tetején felejtett edény környe-zetében keletkezett. Ebben az esetben a tûz terjedését az áram-lások számottevõen nem befolyásolták. A sarokban találkozófalak egymásra gyakorolt hõsugárzása viszont meggyorsítottaa felületek felmelegedését. A faszerkezet ennek hatására gyor-sabban érte el a gyulladási hõmérsékletét, ezért a tûz határozot-tan a falak találkozásának irányába terjedt tovább.

A két modellt összehasonlítva a terjedési jellemzõk valaminta legnagyobb károsodások helye alapján megállapítható hogy atûz nagy valószínûséggel, a második esetnek megfelelõen a spar-helten felejtett edény, illetve az edényben lévõ étel túlmelege-désének következménye volt.

Ennek a tûzesetnek a vizsgálata nem használta ki az FDS-ben rejlõ lehetõségeket, de az egyszerûsége révén jól áttekint-hetõ a felhasználás néhány módja. Nyílván nem a hasonló sú-lyú tûzesetek vizsgálati eljárásában kell e programokat hasz-nálni, de elképzelhetõ hogy egy-egy nagyobb tûzesetnél meg-lepõ eredményekkel szolgálhatnak. A jelenlegi eljárási formá-ban a tûzvizsgáló pontos adatokat gyûjthet be az anyagokról,tárgyakról, épületekrõl. A döntését azok elhelyezkedése, tulaj-donsága, állapota, valamint a terjedési nyomok alapján hozzameg. Az áramlásokat, az oxigén, illetve a CO koncentrációjátviszont nehéz elemezni, pedig ezek is fontos tényezõk lehet-nek. A szoftver nem oldja meg a feladatot, de segít hogy a vizs-gáló olyan tényezõket is elemezhessen, amelyeket egyébkéntigen nehezen és költségesen vizsgálhatna meg.

Irodalom jegyzék:[1]: Kevin McGrattan, Editor. Fire Dynamics Simulator

(Version 4) Technical Reference Guide.Nist Technology Administration U.S.Department Of Commerce 2006.

[2]: Kevin McGrattan, Glenn Forney Editor.Fire Dynamics Simulator (Version 4) User Guide.Nist Technology Administration U.S.Department Of Commerce 2006.

[3]: Database4.data file of NIST Fire DynamicsSimulator. U.S. Department Of Commerce 2006.

[4]: Dr. Beda László. Tûzmodellezés, TûzkockázatElemzés. Szent István EgyetemYbl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar. Budapest 1999.

[5]: Dr. Beda László. Égés- És Oltás- Elmélet I.Szent István Egyetem Ybl MiklósMûszaki Fõiskolai Kar. Budapest 2001.

A cikk minden ábrával a Védelem Online (www.vedelem.hu)tanulmanyok rovatában olvasható.

Szilágyi Csaba tûzvédelmi mérnökSzolnok MVJÖ Hivatásos Tûzoltóság

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TECHNIKA 23

t e c h n i k a

Csuklós létratag a Metz L32Agépezetes tolólétra újdonsága

Október 22-én Karlsruheban mutatták be a Rosenbauer kon-szernhez tartozó Metz Aerials új gépezetes tolólétráját a MetzL32A típust, amelynek újdonsága az 5. létratag csuklós ki-alakítása.

MEGNÖVELT TELJESÍTMÉNY

A 165 éves Metz Aerials cég központjában mutatták be a leg-újabb fejlesztést, amely már 1998 óta a Rosenbauer konszern-hez tartozik így, ennek szakmai iránymutatásai alapján készült.

A 2006-ban gyártott új létratípus a Metz L32 típus (Lásd:Védelem 2007/5 37-39. oldal) már megmutatta azokat a csúcs-technológiai és dizájn megoldásokat, amelyek egy jövõbeni újlétra program alapjai. Ez a létra a magasból mentésben a csúcs-technológiát eredeti technikai megoldásokkal és jövõbemutatóformai kialakítással társította. Egy nagyteljesítményû hidrauli-kus rendszerrel a létra mozgássebességét sikerült 25 %-al nö-velni miközben a felszerelési idõt az EU norma felére csökken-tették. Mindez társult az üzemelést segítõ CAN Bus technoló-giával és egy a mûködést támogató Online szervizportállal, aservice4fire-val.

TOVÁBBFEJLESZTETT MENTÕKOSÁR

A fejlesztést most egy csuklós létratagú, billenthetõ kosarasváltozat kibocsátása jelenti. Ez a megoldás további mentési al-kalmazásokat tesz lehetõvé. Ennek érdekében a mentõkosaratis továbbfejlesztették, a helytakarékosság és a sokoldalúság kö-vetelményeit szem elõtt tartva. (Pl.: hordágy, vízágyú, túlnyo-másos szellõztetõ elhelyezése)

A Metz 20 és 53 méter közötti tartományban gyártja magas-ból mentõ jármûveit. Az új típus 30 méteres mentési magasság-ban és 32 méteres munkamagasságig képes hatékonyan mûködni.

A teljesen automatikus, hidraulikus létra az új nagyteljesít-ményû hidraulikus rendszernek tulajdoníthatóan megnövelt moz-gássebességgel képes mûködni. Az új generációs CAN Bus ve-zérlés mellett a világító kezelõ pontokkal ellátott nagyfelbontá-sú színes LCD képernyõ segíti a kezelõ munkáját a létra fõ-kezelõhelyén és a kosárban. A vezetõfülkében egy további displaysegíti a teljes létra felügyeletét.

A biztonságos mûködtetést egy integrált vezérlés és folya-matos kitámasztás mérés biztosítja, amihez a fokozatmentes lét-rakitámasztást 2,50 – 4,85 méter között lehet megválasztani.

Fokozatmentes kitalpalás

Sokoldalú mentõkosár

Takart, szûk helyeken elõnyös

Az 5 részes létratag utolsó tagja 75o-ban billenthetõ, ami abonyolult épületszerkezeteknél jelenthet elõnyt a mentésben.

Maga a 270 kg terhelésû mentõkosár is sok új megoldást tar-talmaz, elõröl 3, hátúról 1 belépési lehetõséget biztosít, az ele-jén egy kihajtható létrával segítve a magasban történõ biztonsá-gos beszállást.

A létra szerkezetben ill. a kosárban számos egyedi megoldáskialakítására nyílik lehetõség, így az egyedi igények alapján azalapjármû sokféle kialakítással szállítható.Pl.:• Vízágyú és szállító vezeték kialakítás (1550 l/perc)• 14 kVA-os szállítható agregátor• elektrohidraulikus szükségmeghajtás• 2 db. 230V/1000W-os menekülési utat megvilágító fényszóró• 2 db. 24V-os xenon fényszóró a létra alatti terület megvilágí-

tásához• automatikus távdiagnózis (Service4fire)

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat,

✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat(feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat,

✘ A TUBEX angol habgenerátorokat,

✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport,

✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket.

✘ Ziegler tûzoltójármûvekés felszerelések teljes skálája

1071 BudapestHernád u. 40.Telefon: (1) 461-0109Rádiótelefon: (30)952-9352E-mail:ter-exim@axelero.hu

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft.● tûzvédelmi szolgáltatást,

● tûzvédõ anyagokat,

● bevonatokat,

● tûzoltó készülékeket,

● tûzvédelmi eszközöket,

● felszereléseket,

● tûzoló készülékek, felszerelések

ellenõrzését, javítását,

● faanyagvédõ szereket,

● tûzgátló ajtókat

PIRO-VÉD Kft.1102 Budapest,

Szent László tér 20.Tel./fax: 260-9163

Telefon: 433-2475

E-mail: piroved@freestart.huWeb oldal: www.piro-ved.hu

eg

y h

ely

rõl

PIRO-VÉD A TÛZTÕL VÉD!

ISO 901:2000Nyilvántartási szám:

503/0804

FÕBB VÁLLALKOZÁSITERÜLETEINK:

◆ Sprinkler és nyitott szórófejes

oltórendszerek

◆ Gázzal oltó rendszerek

◆ Habelárasztó rendszerek

◆ Vízköddel oltó berendezések

◆ Tûzivíz szivattyútelepek

◆ Tûzveszélyes tartályok

tûzvédelme

TÛZOLTÓ

BERENDEZÉSEK

IFEX Tûzõr Tervezõ és Fõvállalkozó Kft.

1131 Budapest, Szent László út 109.

Tel./Fax: (06-1) 320-9888, (06-1) 350-2328

E-mail: ifex@chello.hu, www.ifextuz.hu

26 TECHNIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Éghajlatváltozásés technikai fejlesztés

Az éghajlat megváltozása olyan kockázat, amely az élet szin-te minden területét érintheti. A VAHAVA projekt keretébenszámos tanulmány vázolta fel a lehetséges hatásokat, ezekremár ma el kell kezdeni a felkészülést.

MELEGEDÉS VÁRHATÓ

Minden évszakra egyértelmû melegedés várható, amelynekmértéke az elmúlt évtized átlagához képest nyáron a legnagyobb:4-5°C, tavasszal a legkisebb: 3-3,5°C. Nyáron a csapadék csök-kenése, míg télen a csapadék növekedése várható. (Nyáron 8%-os csökkenés, télen 9%-os emelkedés). Ez akár a 30-35%-ot vál-tozás is lehet, szélsõséges csapadékmennyiségekkel. A kutatókazzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken be-lül nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. Atalajvízszint a völgyekben és az alacsonyabb területeken süllyednifog. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nõ ahirtelen árhullámok kockázata. Nagy bizonyossággal növekszika hõhullámok és az aszályos idõszakok száma. Az intenzív, özön-vízszerû esõk következtében hazánkban fokozódik az árvízve-szély, a mélyen fekvõ területeken, pedig fokozott belvízveszélyrelehet számítani.

Az intenzívebb (özönvízszerû) csapadékok következtébena vízelvezetés szerepe települési léptékben és az épület körülegyaránt felértékelõdik. Nõ a földcsuszamlás veszélye, amelyaz épületek telepítése; a jégesõk intenzitása, amely a tetõfe-dés, tetõablak, napkollektor kialakításában igényel további meg-gondolásokat.

ÁRVÍZ ÉS ASZÁLY

Szimulációs vizsgálatok az árvízi kártételek 20 százalékosnövekedését prognosztizálják, s nem zárható ki új árvízi szélsõ-ségek jelentkezése a nagy és közepes folyókon. A hegy- és domb-vidéki kisvízfolyásainkon a felhõszakadások hatására a gyorslevonulású heves árhullámok kialakulásának valószínûsége nõnifog. A Dunát és a Drávát a közepes vízhozamok mérsékelt csök-kenése mellett az évszakos megoszlás változása, eltolódása fogjajellemezni. Az állóvizek, és vizenyõs területek természetes víz-ellátása hosszabb idõszakokra csökkenhet, a Balaton, a Fertõ-tó és a Velencei-tó vízforgalma lelassul, a hosszú vízhiányosidõszakok esetleg gyakrabban fordulhatnak elõ. Az Alföld ésezen belül a Duna-Tisza közének egyes kisebb tavai, az elszi-getelt holtágak, sõt a folyókkal összeköttetésben lévõ vízfelüle-tek is csökkenhetnek, de akár teljesen meg is szûnhetnek. Fel-szín alatti vizeink közül az Alföld térsége és – kisebb mérték-ben – a Dunántúli középhegység karsztvíz-készlete minõsül leg-inkább veszélyeztetettnek.

A növekvõ párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csök-kenését is okozhatja. A hosszan tartó aszályos idõszakok ellátá-si nehézségeket, a hirtelen lezúduló esõzések a szennyvíz- éscsatornarendszer túlterhelését, esetleg szennyezések kialakulá-sát okozhatják.

VESZÉLYHELYZETEK KEZELÉSE

A változó feladatok, az új kihívások a hagyományos feladato-kon túl az új típusú veszélyhelyzetekhez igazodó mûszaki és szer-vezeti fejlesztéseket igényelnek. A Nemzeti KatasztrófavédelmiStratégia kiterjed az összes katasztrófatípus következményeinekkezelésére, de ezen belül a természeti okok miatt bekövetkezettesemények kiemelkedõ szerepet kaptak. A stratégia számol az-zal, hogy a szélsõséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válnak.

Kiemelt feladat:– a széleskörû tájékoztatás hatékonyságának javítása;– a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülés;– a kritikus infrastruktúra védelme;– az ipari katasztrófák megelõzése.Lehetséges megoldások:– az elhárításhoz és lokalizáláshoz szükséges mûszaki fel-

tételek, felszerelések, informatikai és logisztikai rendszermegteremtése és mûködõképességének biztosítása;

– anyagtartalékok készletezése;– gyors elõrejelzõ rendszer kiépítése és mûködtetése;– erdõ és bozóttüzek megelõzése, illetve felkészülés a ha-

tékony védekezésre;– szennyvíztisztítás és fertõtlenítés;– védekezés az árvízi kártételek ellen, a bekövetkezett víz-

károk felszámolása;– árvízvédelmi alegységek anyagi, technikai eszközökkel

történõ ellátása;– lakosság felkészítése.

MILYEN ESZKÖZÖKET CÉLSZERÛ BESZEREZNI?

– víztisztító és vízszállító eszköz,– mobil világító eszközök, kézi lámpák,– mobil gátak,– aggregátorok és kompresszorok,– vízszivattyú (tömlõvel) és zagyszivattyú (tömlõvel),– motoros gumi, illetve alumínium csónak,– üzemanyag-szállító, illetve tároló eszköz,– sátrak és sátorfûtõ berendezés,– fektetõ anyagok,– kézi szerszámok (ásólapát, csákány, fejsze, kézi fûrész,

bontó, vágó eszközök)– motoros (elektromos) láncfûrész,– fenyõfûrész árú,– homokzsáktöltõ berendezés és homokzsák,– fáklya és takarófólia,– személyi védõfelszerelések (mûanyag védõcsizma,

csizmás védõnadrág, esõkabát, védõkesztyû, védõsisak,védõruha, láthatósági mellény)

– étkezéshez szükséges anyagok– csomagoló és kötõzõ anyagok,– fertõtlenítõ anyagok és eszközök,– terepjáró teher- és személygépjármûvek,– híradó- és informatikai eszközök.

A felkészülés hosszú távú folyamat, amelyben a lehetségeshatásokra való reagáláshoz szükséges felszerelések megvá-lasztása a jövõbeni sikeres védekezés feltétele. Ennek alap-ja, pedig a tudósok prognózisainak figyelemmel kísérése.

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TECHNIKA 27

MSA Evolutiona hõkamerák evolúciója

Az MSA cég az EVOLUTION hõkamerák folyamatos fejlesz-tésével, a legújabb mûszaki megoldások alkalmazásával, atûzoltók számára a bevetések során egyedi felderítési lehe-tõségeket teremt.

ALKALMAZÁSI TERÜLETEK

Az EVOLUTION 5000 sorozat három kamerája:• EVOLUTION 5200 – a sokoldalú• EVOLUTION 5200 HD – az egyedülálló• EVOLUTION 5600 – a gazdaságosA praktikus moduláris rendszer sajátossága, hogy mindhá-

rom típus kiegészíthetõ képátviteli és képrögzítõ rendszerrel. Aképátviteli rendszer a háttérben dolgozó tûzoltók számára teszilehetõvé, hogy valósidejû felvételen kövessék az eseményeket.Ezen kívül, dokumentációs céllal mindhárom kamerához könnyencsatlakoztatható egy egyedi képrögzítõ rendszer is.

• Tûzoltás Bármelyik EVOLUTION 5000 hõkamera-típuskiválóan alkalmas a tûzfészkek fellelésére, valamint a rejtetttüzek felderítésére és elszigetelésére.

• Bevetésirányítás, Veszélyes anyagok figyelése, SzellõzésA nagyfelbontású EVOLUTION 5200 HD és a sokoldalúEVOLUTION 5200 a valósidejû képátvitel segítségével le-hetõvé teszi a tûzesetek helyszínének megfigyelését. Lehe-tõvé válik a szennyezõanyagok forrásának és mozgásánakszisztematikus azonosítása és nyomon követése, valamint aforró zónák és a lehetséges szellõzési pontok felderítése.

• Helyzetelemzés - Kutatás és mentés – Erdõtüzek oltá-sa Az EVOLUTION 5600 ill. az EVOLUTION 5200 alegjobb választás, ha a helyzet gyors áttekintésére, pl. el-tûnt vagy sérült személyek helyének meghatározására vagygócpontok gyors feltérképezésére van szükség.

• Tûzfigyelés Az EVOLUTION 5600 célszerû választás,ha pl. az oltás után azt kell megvizsgálni, hogy az adottterületen nem maradtak-e hátra rejtett tüzek vagy parázs-ló anyagok.

• Személyek keresése Kutatási és mentési feladatoknál,valamint helyszíni vizsgálatoknál/kutatásnál kiválóan al-kalmazhatók az EVOLUTION 5200 HD éles, nagyfelbon-tású képei. A technológia olyan mûveleteket is lehetõvétesz, mint a komplikált, rossz látási viszonyok között tör-ténõ keresést, nehezen látható vagy rejtõzködõ személyekképének megjelenítését.

Az EVOLUTION 5200 és 5200 HD típusok kiemelkedõenfontos jellemzõje, hogy velük a tûz mellett közvetlenül fekvõembert is észlelni lehet.

MÉRET, SÚLY ÉS EGYÉB FONTOS JELLEMZÕK

Az alábbi adatok valamennyi EVOLUTION 5000 típusúkamerára érvényesek• Súly [akkumulátorral] 1,2 kg• Méretek [MagxSzélxMélység] 275 x 205 x 112 mm

• Áramellátás Újratölthetõ Lítium ion akkumulátor• Ütésállóság: 2 m-es ejtési teszt 3-szor – nincs sérülés• Lángállóság: 950°C 10 sec-ig• Hõállóság: 260°C 8 percig

ÉRZÉKELÕK ÉS KÉPMINÕSÉG

Az EVOLUTION 5000 hõkamerák olyan hûtés nélküli va-nádium-oxid mikrobolométer szenzorral mûködnek, amely kismérete és tömege ellenére kitûnõ képminõséget biztosít.

A hõkamerák képminõségét az ISDR [lnstantaneous SceneDynamic Range – Pillanatnyi Kép Dinamikus Tartománya] ér-ték jellemzi a legjobban. Az ISDR értéket a magas- és az ala-csony érzékenységû tartományokban mutatott érzékenység fi-gyelembevételével az alábbi képlettel lehet meghatározni:

160

560Nagy Érzékenység ——— + Alacsony Érzékenység —— = 4795 ISDR

0,065 0,24

Az MSA Evolution 5200 és 5200 HD hõkamerák rendkívüliképminõségét a kiemelkedõen magas - 4795-ös - ISDR értékmutatja. Minél nagyobb ugyanis az ISDR értéke, annál ponto-sabb a mérés, és annál nagyobb a mérési tartomány az adottüzemmódban. Az érzékenység növelése a mérési tartomány ki-szélesítésével és a kamera dinamikájának növelésével érhetõ el.

Így az EVOLUTION 5200 és 5200 HD típusok a Nagy Ér-zékenységû üzemmódban, a 160 °C-ig terjedõ mérési tartománybanelérik a 0,065 °C-os érzékenységet. Az Alacsony Érzékenysé-gû üzemmódban a hõmérsékleti tartomány egészen 560 °C-igterjed, és az érzékenység még mindig 0,24 °C.

Minden Evolution 5000 hõkamera két hõmérséklet-érzé-kenységi üzemmóddal rendelkezik.

Nagy Érzékenységû (High Sense) üzemmód a 160 °C-ig ter-jedõ tartomány. A nagyobb érzékenység finomabb részletek meg-jelenítését teszi lehetõvé egy kisebb dinamikus tartományban.

Alacsony Érzékenységû (Low Sense) üzemmód az 560°C-igterjedõ tartomány.

A megnövekedett érzékenységének köszönhetõ magasabbdinamikus tartomány, az EVOLUTION hõkamerák AlacsonyÉrzékenységû üzemmódja lehetõvé teszi a tárgyak részletesmegjelenítését magas környezeti hõmérséklet esetén - még a tûzfészke mögött is. Ebben a tartományban ezek a kamerák egye-dülállóan jó minõséget adnak.

Ha a Nagy Érzékenységû üzemmódban a hõkép több mint15%-a telített (azaz átlépte a 160 °C-ot), akkor az EVOLUTION5000 hõkamerák automatikusan átváltanak az Alacsony Érzé-kenységû üzemmódra. Az átváltás ideje kevesebb, mint egymásodperc, így megelõzhetõ, hogy a felhasználó figyelmét fontosrészletek elkerüljék.

FELHASZNÁLÓBARÁT KIALAKÍTÁS ÉS KEZELHETÕSÉGMindhárom az EVOLUTION 5000 sorozathoz tartozó kamera ergonomikuskialakítású és egyetlen gombbal kesztyûben is jól kezelhetõ. Az IP67(1 méteres vízmélységben 30 perc) védettségû kamerák valamennyikülsõ behatásnak - por, víz, hõhatás, lángok, ütések, esés és rezgé-sek - ellenállnak. Mindemellett képesek fennmaradni a víz felszínén,ami rendkívüli helyzetekben igen hasznos lehet.

28 TECHNIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

FORRADALMIAN ÚJ MEGOLDÁSOK

• A fényzárjelzõ arról tájékoztatja a felhasználót, hogy fo-lyamatban van az automatikus újrakalibrálás. Ezt egy zöld négyzetjelzi a kijelzõ bal felsõ sarkában, az egész folyamat alatt, amiaz MSA AUER hõkamerák egyedülálló sajátossága.

• Heat Seeker PLUS – Hõkeresõ technológia a sárgától asötétpiros színû képpontokig terjedõ színskálán jeleníti meg amegfigyelt szerkezeti elemek hõmérsékletének változását. Ezalapvetõ fontosságú a tûz intenzitásának és irányának meghatá-rozásakor, ugyanakkor a hõképek olyan minõségû megjelení-tését teszi lehetõvé, ami korábban elképzelhetetlen volt.

• A kezelõgomb egyszeri megnyomásával az Evolution 5000kamerák készenléti üzemmódba kapcsolnak. Ilyenkor annakérdekében, hogy az akkumulátor kapacitása ne csökkenjen, akijelzõ kikapcsolja önmagát.

HÕMÉRSÉKLETMÉRÉS

Ha egy hõkamerát hõmérsékletmérésre használunk, akkor amérés pontossága az érzékelõ képméretarányától függ. 20:1 kép-méretarány esetén minél messzebb van a kamera a forró tárgy-tól, annál pontatlanabb a mérés, mivel ebben az esetben a hely-színen található összes tárgy az átlaghõmérséklettel jelenik meg.

Az EVOLUTION 5000-es modellek szenzációs, 85:1 távol-ságaránya kiemelkedõ pontosságot eredményez. A megjelenítettterület, amelynek hõmérsékletét a készülék méri, a célterületneka kamerától mért távolságától függ. Az arány nagyjából 85:1, azaz85 m távolságból a mért terület átmérõje kisebb mint 1 m.

A „Quick-Temp” üzemmód a hõmérsékletet kétféle módon tüntetifel: egyfelõl hõmérsékleti analóg oszlopdiagramként, másfelõl di-gitálisan (számértékkel) is megjeleníti. A Nagy Érzékenységû üzem-módot zöld hõmérsékletszimbólumok, míg az Alacsony Érzékenységûüzemmódot kék hõmérsékletszimbólumok jelenítik meg.

KIJELZÕ ÉS DIGITÁLIS ZOOM

A hõkamerák 8,9 cm-es kijelzõvel rendelkeznek, s azEVOLUTION 5200 HD kamera választhatóan, egy magasan fejlett,2x-es digitalis zoom funkcióval is rendelkezik, amely különö-sen a tûzoltósági alkalmazásoknál elõnyös.

KÉPÁTVITEL ÉS KÉPRÖGZÍTÉS

A Video Capture képrögzítõ moduljával a bevetési terüle-tekrõl készített felvételek rögzíthetõk.

• A kisméretû és különálló Video Capture modul könnyen,másodpercek alatt illeszthetõ a kamerához.

• A beépített memóriakártya 2 órányi, MPEG-1 formatumúfelvétel készítését teszi lehetõvé.

Az EVOLUTION képátviteli rendszerével, amely egy adó-és egy vevõké-szülékbõl áll, megvalósítható a valós idejû ké-pek közvetítése a bevetési helyszínrõl az irányító központ felé.

A Videójel átviteli távolsága• Nyílt terepen : > 5000 méter• Erdõben: 200 - 1000 méter [az erdõ sûrûségétõl függõen]• Metróalagútban: kb. 750 méter• Beton szervizalagútban: kb. 60 méter

Feicht Ferenc igazgatóMSA-AUER Hungaria Biztonságtechnika Kft., BudapestEmail: info@msa-auer.hu

KÉ

PM

IN

ÕS

ÉG

AZ MSA EVOLUTION 5000 HÕKAMERÁK KÉPMINÕSÉGI JELLEMZÕI

EVOLUTION EVOLUTION

5200 5200 HD 5600

Érzékelõ Hûtés nélküli vanádium oxid mikrobolométer

Felbontás [pixelben] 160 x 120 320 x 240 120 x 120

Dinamikus tartomány [ISDR] 4795 4795 3482

Magas érzékenységû Üzemmód [mK] 65 65 85

Alacsony érzékenységû Üzemmód [mK] 240 240 350

Látószög [vízszintes / függõleges] 55 ° / 41° 36 ° / 41° 41 ° / 41°

A tûz intenzitását és irányát is segíti meghatározni

Az eltérõ hõmérsékletek jólérzékelhetõk

Hõmérsékletmérés: 85 méterrõl 1 méter átmérõjû területhõmérsékletét képes mérni

Kesztyûben is jól kezelhetõ

SZKD FOREIGN TRADE1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20.

Tel/fax:315-0896; 315-1037; 438-0527; 438-0528; 438-0529

e-mail: koszkd@t-online.hu ■■■■■ Honlap: www.globalbusiness.hu/szkd-kidde-deugra

30 KUTATÁS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A hegesztés, lángvágás,mint tûzkeletkezési ok

Ezeknél a munkáknál az üzemszerûen jelenlévõ szikrák okozzáka tûzesetek többségét, kisebb része a hõvezetésre vezethetõvissza. Mivel az izzó anyagrészecskék okozzák a legnagyobbveszélyt, a veszélyességi övezet és gyújtás lehetõségét vizs-gáljuk a külföldi szakirodalmi adatok alapján.

SZABÁLYSZEGÉSEK

A hegesztés, lángvágás (darabolás), forrasztás, a tetõtéri munkák,a nyílt lánggal járó olvasztásos munkák (szigetelések), a gyors-darabolóval végzett munkák a leginkább tûzveszélyes tevékeny-ségek. A tûzkeletkezési statisztikák ezt a megállapítást bõsége-sen alátámasztják. Gyakori, hogy a hegesztésnél az alapvetõbiztonsági elõírásokat is megsértik. A biztosító társaságok sta-tisztikái szerint a hegesztéssel járó munkavégzéseknél a tüzek50 %-a szétrepülõ izzó anyagrészecskék miatt keletkezik. A je-lentõs tûzkárokért a hegesztõk figyelmetlensége és a munkahe-lyi tûzvédelmi szervezetek ellenõrzõ, engedélyezõ tevékenysé-gének hibái mellett, döntõ mértékben az izzó részecskék gyúj-tóhatásának figyelmen kívül hagyása, illetve téves megítéléseokolható. Szakértõi vizsgálatok során mérték az izzó anyagré-szecskék kirepülési távolságát és felületi hõmérsékletét. Láng-vágásnál például az izzó részecskék még 4 méter repülési tá-volság után is 1600 - 1700 0C hõmérsékletûek voltak. Ez lé-nyegesen melegebb, mint amit eddig feltételeztek. A mérésieredmények alapján pedig meg lehet becsülni a különféle mé-retû izzó részek „gyújtási potenciálját”.

A TECHNOLÓGIÁTÓL FÜGGÕTÛZKELETKEZÉSI OKOK

A hegesztési technológiánál az izzó anyagrészek a különbö-zõ röppályából eredõen lehetnek gyújtóforrások. Ilyenek:

• A sugárzó hõforrás, beleértve a munkahely közvetlenközelében felmelegített gáztömeget.

• A hõvezetés által felmelegedett munkadarab felületi hõ-mérséklete, ha éghetõ anyag érintkezik a munkadarabbal.

• A nagy mozgási energiával rendelkezõ repülõ izzó részecs-kék, lecsöppenõ izzó anyagok a röppályájuk függvényé-ben.

k u t a t á s

1. ábra. Az izzó részecskék maximális vízszintesgyújtási távolsága

2. ábra. Az eddigi ábrázolások szerint a szétrepülés ahegesztési nyomástól függött

A leírtakon túl a technológiai zavarok, meghibásodások isokozhatnak tüzet, sõt robbanást pld. lánghegesztésnél/vágásnála visszaégés, nyomásszabályozók meghibásodása, acetilén, vagyoxigén bejutása üreges helyekbe, esetleg kóboráram az ívhe-gesztésnél.

Acélok hegesztéssel történõ kötéseinél majdnem mindig ke-letkeznek izzó anyagrészecskék.

1. A lángok okozta nyomásnövekedés az anyag felületén lévõoxidréteg kis részecskéinek lepattogzódásához vezet (azátmérõje mikrométer). A lángokban ezek a részecskék fémrészecskévé redukálódnak és az égõ gázzal a környezõlevegõbe szállítódnak. Itt – a csekély energiával rendel-kezõ – részecske egy karakterisztikus fénycsík formájá-ban elizzik.

2. A megolvadt munkadarabból, vagy a hegesztésnél a he-gesztõanyag átalakulása során a hegesztési illesztésnél azolvadék leválasztódik és az égõ gáz mozgási energiájátólszétfreccsen.

3. Ívhegesztésnél a részecskék szétszóródásáért, kirepüléséértaz elektromechanikai erõk felelõsek. A megolvadt elekt-róda anyaga is szétfreccsenhet.

4. Az olvadt fém lecsöpög a hegesztõpálcáról, vagy az izzómunkadarabról. Az ilyen olvadék cseppek a nem szak-szerû melegítésnél, olvasztásnál (lángvágás helyett) is ke-letkeznek. A fémolvadék szökõkútszerûen szétfreccsen-het, ha a hegesztõpisztolyt tévedésbõl az izzó anyagbamerítik. Itt az égõfejben lévõ gázkeverék a fúvókából ki-lépve robbanásszerûen meggyullad és a megolvadt anyagbólizzó anyagcseppeket szakit le, amelyeknek áltagon felülimozgási energiát és röppályát kölcsönöz.

5. Lángvágásnál acélok és más anyagok esetében is a mun-kadarab felülete hamar eléri a gyulladási hõmérsékletét.

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ KUTATÁS 31

Az acél vonatkozásában a fúvókából hangsebességgel kilépõtiszta oxigén salakká ég el (reve) ez a vasoxidok keveré-ke FeO és a Fe3O4 és a nem oxidált vas részecskékbõláll. A megolvadt oxidok magas hõmérséklettel (nagyobb,mint 1600 0C) és alacsony viszkozitással rendelkeznek,így a hegesztési illesztésekbõl, fugákból a pisztolyból ki-lépõ oxigénsugár könnyen kifújhatja ezeket az oxidokat.Az izzó salak szétömlik a munkadarab hátoldalán és szét-szóródik a környéken.

6. A plazmahegesztésnél és vágásnál, illetve a védõgázashegesztésnél hasonló hatások lépnek fel. Itt a szétre-pülõ részecskék túlnyomórészt nem oxidált fémrészecs-kék.

A gyújtóképes részecskék mennyisége függ a hegesztés, for-rasztás és a vágás technológiai sajátosságaitól. Miközben a he-gesztésnél az ember arra törekszik, hogy minél kevesebb anyag-veszteség legyen, ezáltal az olvadékképzõdés is kisebb lesz, atermikus hegesztésnél az illesztési rést hozaganyaggal telítik,ezáltal nagy mennyiségû izzó részek keletkeznek és repülnekszét.

MILYEN TÜZEKET OKOZTAK A HEGESZTÉSEK?

Több mint 400 tûzeset tanulmányozása alapján értékeltéka hegesztés technológiáját, a tûzkeletkezés helyét, a munka hely-színét és a munkahelyi szervezetet. Megállapításuk szerint azállandó, helyhez kötött hegesztõ munkahelyeknél, lángvágó ésforrasztó gépeknél szinte soha nem keletkezett tûzeset. A tüzekszinte kizárólag építési, bontási, javítási munkáknál keletkez-tek, ahol a gyakran változó munkahelyekre a néha kaotikusmunkahelyi feltételek a jellemzõk.

A tüzek keletkezése szempontjából vezetõ helyen van a láng-hegesztés, villamos ívhegesztés, ezt követi a lángvágás, for-rasztás, majd csökkenõ számban vannak jelen más hõtechnikaimunkafolyamatok pld. tetõszigetelés, betonvágás, olvasztásoklánggal és más hõtermelõ berendezésekkel, illetve újabban avédõgázos hegesztés. A gyújtóforrás szerinti csoportosításnálfigyelemre méltó, hogy a tüzek 50 %-áért a munka helyszínénszétrepülõ, vagy lehulló izzó anyagrészecskék voltak a felelõ-sek. A „repülõ szikrákat”, mint gyújtóforrást csak akkor zár-ták ki, ha a tûz keletkezési helye a munka helyszínétõl nagyobbtávolságra volt. A munka helyszínének oldalsó, alsó és felsõterületei meg lettek adva, mint gyújtási helyek. A tûzvizsgála-ti/kárszakértõi jegyzõkönyvekben ezek a távolságok 15 m-iglettek megnevezve. Jellemzõ, hogy a tényleges bekövetkezettgyulladáshoz képest a tûz keletkezését csak tetemes késede-lemmel veszik észre.

A gyakorlatból is tudjuk s ezt a vizsgálatok is igazolták,hogy a tûz keletkezés veszélyére a falak mögött, mennyeze-ten, padlón, állmennyezet felett, a nehezen ellenõrizhetõ te-rekben, sõt a szomszéd helyiségekben különösen figyelni kell.A gyújtási veszély megelõzéséhez szükséges tûzvédelmi in-tézkedések be nem tartása az egyik legfontosabb oka a tûz ke-letkezésének. A vizsgálat megállapításai szerint, azoknál a tü-zeknél, ahol a hegesztési munkálatokat megbízás alapján egykülsõ cég végezte a keletkezett károk nagyobbak voltak, minthaezt saját szervezeten belül oldották volna meg. Nyilvánvaló,hogy egy belsõ ember a helyi lehetõségeket ismerve a kelet-kezõ tüzet hatékonyabban tudja oltani, mint egy külsõ vállal-kozó.

IZZÓ RÉSZECSKÉK – KIREPÜLÉSI TÁVOLSÁGOK

Mint említettük a szétrepülõ izzó részecskék jelentik a leg-nagyobb veszélyt. A kérdés, hogy milyen távolságokra repül-nek és mekkora ez a veszély.

A részecskék általában az elektródától ballisztikus törvénysze-rûségek szerint repülnek szét a munka helyszínén, majd a pad-lón, vagy egyéb akadályba ütközve a tulajdonságai (viszkozitás,hõmérséklet, nagyság), vagy a padló minõsége alapján összegyûlnek,vagy további részecskékre esnek szét. A kirepülést befolyásoljaa hegesztési munka magassága, a munkadarab alakja (hornyok,oszlopok), továbbá a hegesztõ munkamódszere.

3. ábra. A különbözõ méretû részecskék eloszlása a mun-kahelytõl való távolság függvényében. (10 mm-es lemez,3 m-es munkamagasság, 3,5 bar nyomás)

4. ábra. Az egyes olvadékrészecskék gyújtási potenciáljaés a lemezvastagság közötti összefüggés vágásnál. (10 és20 mm-es lemezvastagság)

32 KUTATÁS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Két fajta repülési irányt kell megkülönböztetnünk:1. vízszinteset a munka irányába és2. függõlegeset lefelé.Összesen az izzó részecskék maximális vízszintes gyújtótá-

volsága (zn,m) az a vízszintes hatótávolság, amelynél a gyújtásmég létre jöhet, ez a távolság a maximális repülési távolság (fn.m)és a „szétfreccsenési” távolság (sn,m) összegébõl jön létre, ezt a„szétfreccsenési” távolságot alternatívaként a részecskék csú-szási, gördülési távolságának is nevezhetjük (lásd 1. kép). Amaximális függõleges gyújtótávolság (zv,m) az a függõlegestávolság a hegesztés helyétõl a szilárd padlóig, ameddig a gyúj-tóképes szikra leeshet. A zv,m megfelel az esési, vagy függõle-ges repülési távolságnak f v,m. Ezenkívül figyelembe kell ven-ni, hogy a részecskék akadályoknál oldalirányban, illetve nemszakszerû hegesztésnél a hegesztés irányával ellenkezõ irány-ban freccsenhetnek szét.

A részecskék kirepülésével a hegesztéseknél, vágásoknál, il-letve nem szakszerû olvasztásoknál több külföldi szakirodalomfoglalkozik. Az idézett kísérletet kemény padlón végezték, aminéla legnagyobbak repülési távolságok. Az ilyen padlón az olvadtfémrészecskék szétrobbantak és a lerepedt részecskék továbbgördültek. A részecskék repülési mozgását röppályaszámításokkalis ellenõrizték. Ez igazolta, hogy a repülési távolságok alig függneka vágásnál használt oxigén nyomásától. Az 1. kép sémája hite-lesen ábrázolja lángvágásnál a részecskék szétrepülését, el-lentétben az eddig ismert ábrázolásokkal szemben (2. kép).

Néhány kísérletnél a részecskéket méretük alapján osztályozták,itt arra jutottak, hogy a legnagyobb részecskék rendelkeztek alegkisebb vízszintes gyújtótávolsággal, azonban a hõkapacitásukmiatt ezeknek volt a legnagyobb a függõleges gyújtótávolsága.A legnagyobb vízszintes gyújtótávolságot a 0,6-1 mm átmérõközötti részecskék érték el. A 3. képen egy empirikus határgör-be van ábrázolva, amelynek segítségével kiszámolható, hogy arészecske elõfordulási valószínûsége a munka helyszínétõl mért10 m távolság után kevesebb, mint 5x10-7m-2, ami elhanyagol-hatóan kicsi értéket jelent.

HÕMÉRSÉKLET ÉS HÕKAPACITÁS

A részecskék gyulladási képessége mindenekelõtt a hõmér-sékletüktõl és hõkapacitásuktól függ. (Vizsgálatoknál mérik azizzó részecskék felületi hõmérsékletét, méretét és sebességét.)Egy vizsgálatnál a 10 mm és 20 mm vastag acéllemezek vágá-sánál a vágási helytõl 4 méterig a keletkezõ részecskék maxi-mális és minimális hõmérsékletét, a részecske halmaz számtaniés súlyozott átlagértékét mérték. A hõmérsékleti középérték 1600-1750 oC között helyezkedett el, tehát lényegesen magasabban,mint amit ez idáig gondoltak. Néhány részecske még ennél ismagasabb hõmérsékletû volt. Itt felismerhetõ, hogy a sugárzásáltali energiaveszteség ellenére a részecske hõmérséklet közép-értéke a nagyobb repülési távolságok után sem csökken számot-tevõen, sõt vastagabb (20 mm-es) lemezek vágásánál hõmér-sékletnövekedés volt megfigyelhetõ. Ez a melegedés és a ma-gasabb felületi hõmérséklet az utólagos oxidációval magyaráz-ható, ugyanis repülés közben a levegõ oxigén tartalma a részecs-kében lévõ vasat oxidálja.

A vágási salak fajlagos negatív entalpiájának tömegére hatá-rozták meg a gyújtási potenciált. A tömeg fajlagos gyújtási po-tenciálból lett a különbözõ nagyságú részecskék (Hz,p) gyújtásipotenciálja meghatározva. 4. képen Extrapolációval megbecsül-

hetõ, hogy egy 5 mm átmérõjû anyagrészecske maximálisan 250J gyújtási potenciállal rendelkezik. Ennél azonban figyelembekell venni, hogy a vágás során keletkezõ anyagrészecskék gáz-részecskékkel körülvett szerkezetûek, így az átmérõjük lénye-gesen kisebb, mint a tömör anyagoké.

Ugyancsak mérték a felületi hõmérsékletét a lánggal megol-vasztott és felületi oxidréteggel rendelkezõ acél olvadékcsep-peknek, amelyeknek a hõmérséklete 1500 -1750 oC közé esett,ez középértékben valamivel alacsonyabb, mint a vágásnál ke-letkezett részecskék hõmérséklete. Ennek ellenére az 5 mm át-mérõjû olvadási cseppek gyújtási potenciálja a nagy tömeg mi-att 1,1 kJ. Az ilyen olvadék cseppek hatékony gyújtóforrások.

ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK

Az izzó részecskék nem viselkedtek olyan rugalmasan, hogya padlón tovább pattanjanak, mint egy teniszlabda. A repülésitávolság és a vágási oxigén nyomása közötti szoros függõség– több szakirodalomban közöltekkel ellentétben - téves meg-ítélés.

A maximális vízszintes repülési, illetve gyújtótávolságot arégi ábrázolásokban 10 méterrel jellemezték, ezt a kísérletekalátámasztották. A vízszintesen legmesszebb repült részecskeviszonylag kis energiával rendelkezik. Ezzel szemben teljesenelhanyagolható, hogy a nagy energia tartalommal ezáltal nagygyújtási potenciállal rendelkezõ részecskék jelentõs szakaszttesznek meg szabad esésben. 20 méteres függõleges távolság iselõfordulhat a hegesztés helye és a tûz keletkezés helye között.

Irodalom:

Schönherr, W: Brandgefahren beim Arbeitenmit Schweißbrennern, Der Praktiker 7/1981

Hölemann-Wolperberg: Brandursache Schweißen,Brennschneiden und Löten – Reichweite undZündpotential glühenden Partikel, vfdb 2/92

Hölemann–Wolperberg: Brandursache Schweißen,Brennschneiden und Löten – Zündmechanismenglühenden Partikel, vfdb 2/94

Összeállította: Bajna Balázs tû. õrgy.Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kaposvár

TÛZVÉDELMI KFT.1116 Budapest, Hunyadi János út 162.

Tel.: 204-8669 Fax: 206-7233 E-mail: tuzvedelem@ifex.hu Web: www.ifex.hu

TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK,GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK

Állandóan bõvülõ minõségi választékkal várjuk kedves vásárlóinkat!

IFEX porral oltó Tohatsu kismotor szivattyú Úszó szivattyú Túlnyomásos ventilátor SORBEX vegyi semlegesíõ

PARATECHkézi mûszaki

mentõ

LEADER nagyteljesítményû sugárcsövek Professzionális kézi szerszámok mentési feladatokra THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk Fali tûzcsapszekrények

34 FÓRUM ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

f ó r u m

Szakképzési hozzájárulástûzvédelmi szakvizsgához

Egy vezetõ cég ajánlatot kért dolgozóinak tûzvédelmi szak-vizsgáztatására. Érkeztek is az ajánlatok szép számmal, deaz ajánlatot adók egyikével sem kötött szerzõdést a cégveze-tés. A tender tanulságait a tûzvédelmi vezetõk és tûzoltóságiszakemberek figyelmébe ajánljuk.

FELNÕTTKÉPZÉSI AKREDITÁCIÓ KELL!

A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról,munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet értelmében a tûzvédelmi szakvizs-gáztatásra kötelezett foglalkozási ágakhoz, munkakörökhöz avizsga elõtt tanfolyamot is kell tartani. Az oktatásszervezõk nagyszámban regisztráltaták magukat az OKF-nél, s ezzel letudott-nak vélik kötelezettségeiket.

Napjainkig országosan 2237 oktatásszervezõz regisztráltak.Rendelkeznek a felkészítéshez szükséges oktatási segédanyaggalés a regisztrációs szervezet által jóváhagyott oktatási tematikával.

A kérdés, hogy milyen követelményeknek felelnek meg ez-zel a szakmai regisztrációval?

Ezzel az oktatási szervezet ugyanis még nem felel meg a 2001.évi CI. törvényben, és a 48/2001. (XII.29.) OM rendeletben le-írtaknak, amely szerint „A felnõttképzést folytató intézmény afelnõttképzési tevékenység megkezdésére kizárólag akkor jogo-sul” ha az OM rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel. Ez anyilvántartásba történõ bejegyzés 4 évig érvényes.

LEÍRHATÓ KÉPZÉSI KÖLTSÉGEK

Az említett cég – ismerve a jogszabályokat – szerette volna atûzvédelmi szakvizsgára fordított költségeit a saját szakképzésihozzájárulásából leírni. Nos a pályázó szakvizsgaszervezõk en-nek a feltételnek nem feleltek meg. (Néhányan olyan alacsonyárajánlatot adtak, hogy az már a cég számára is gyanússá tette aleendõ oktatás minõségét. De ez egy másik történet.)

A saját munkavállalói részére szervezett képzést végzõ cég a13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szerint ugyanis jogosult aszakképzési hozzájárulását csökkenteni a saját dolgozóinakképzésére fordított összeg mikro- és kisvállalkozások esetébenlegfeljebb 60 százalékával, egyéb hozzájárulásra kötelezettekesetében legfeljebb 33 százalékával, a mi esetünkben ha:

• a saját munkavállalói részére, a felnõttképzésrõl szóló 2001.évi CI. törvény (Fktv.) szerint akkreditált felnõttképzési

intézmény közremûködésével valósít meg;• a képzés minimális idõtartama 20 óra;• a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb

30 százaléka általános képzés

Külsõ képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képzõintézmény közötti szolgáltatási szerzõdés és az annak alap-ján kiállított számla képezi az elszámolás alapját. Ezután ahozzájárulásra kötelezettnek a jogszabály 5. §-ban megha-tározott adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Nikicser Ildikó ügyvezetõKONIFO Kft., BudapestEmail: konifo@t-online.hu

Regisztráció és az oktatás minõsége

A címben szereplõ két kérdést is felvetnek a szakképzési hoz-zájárulásról írottak.

FELNÕTTKÉPZÉSI ELLENÕRZÉS

A tûzvédelmi szakvizsgáztatás felnõttképzésnek minõsül. Ezértaz oktatásszervezõnek az illetékes munkaügyi központban nyil-vántartásba kell magát vetetnie. Ezt követõen regisztráltathatjamagát a regisztrációs szervezetnél. Az oktatásszervezõ felnõtt-képzési tevékenységre való jogosultságának ellenõrzését az il-letékes munkaügyi központ végzi.

OKTATÁS – TÁVOKTATÁS – SZAKVIZSGA MEGÚJÍTÁS

Az oktatási tematika jelzi a szakmai tartalmat. Az oktatás-szervezõ regisztrációs kérelméhez mellékelt anyag minimumkövetelménye, hogy tartalmazza az elõadások címét, óraszá-mát, rövid tartalmát, továbbá az OKF által közétett törzsanyaghozkapcsolódó oktatási segédanyagokra való hivatkozásokat. Azalap az oktatási tematikában leírtak szerinti képzés színvonalasvégrehajtása.

A tûzvédelmi szakvizsgára felkészítés távoktatás formájábanis történhet, azonban az oktatásszervezõknek ennek megfelelõoktatási tematikát kell beadnia. A jelenlegi gyakorlatban a törzs-anyag ajánlott óraszámokat határoz meg a felkészítés tanfolya-mi keretek közötti minimális óraszámáról. Távoktatási formá-ban is indokolt a törzsanyagban meghatározott óraszámok mi-nimum 25 %-át tanfolyami keretek között megtartani. A fenn-maradó óraszámban a tûzvédelmi szakvizsgára jelentkezõk fel-készülhetnek az oktatásszervezõ által elõzetesen rendelkezésükrebocsátott oktatási segédanyagból.

Ismételt vizsga (oklevél megújítás, pótvizsga) esetén nem kö-telezõ újabb felkészítõ oktatás szervezése. Erre a törzsanyagbanjavasolt óraszámok nem vonatkoznak. A rendelet 5. § (3) bekez-dése szerint sikertelen vizsga, valamint az oklevél érvényességé-nek lejárta esetén ismételt szakvizsga tehetõ, a felkészítõ tanfo-lyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül. Más kérdés, hogya munkáltató jól felfogott érdeke az ismeretek felújítása.

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓRUM 35

HFC oltógázokszivárgás ellenõrzése

Lassan, de biztosan beszivárognak azok a környezetvédelmielõírások, amelyek a tûzoltó gázokat sem kímélik. A tûzvé-delmi hatóságokat egy kormányrendelet e témában környe-zetvédelmi bírság kiszabására is felhatalmazta.

MI AZ ÜZEMELTETÕ KÖTELESSÉGE?

A Rendelet értelmében az üvegházhatású gázokat tartalma-zó tûzvédelmi rendszerek üzemeltetõi kötelesek minden olyanintézkedést meghozni, amely mûszakilag kivitelezhetõ és nemjár aránytalanul magas költséggel, hogy megakadályozzák a gázokszivárgását; illetve minden észlelt szivárgást a lehetõ leghama-rabb megszüntessenek.

MIKOR, MIT KELL ELLENÕRIZNI?

Az üzemeltetõk kötelesek biztosítani, hogy a tûzvédelmi rend-szereknél a szivárgást olyan képesítéssel rendelkezõ személy-zet ellenõrizze, aki megfelelõ képzettséggel rendelkezik. (Je-lenleg a beépített tûzoltó berendezés karbantartói tûzvédelmiszakvizsga megfelelõ képzettséget jelent a szivárgás ellenõrzé-séhez, azonban a közeljövõben egységes európai képzés és vizs-garendszer bevezetése várható.)

Az ellenõrzés ütemezése:1. Tizenkét havonta kell ellenõrizni szivárgási szempont-

ból a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázttartalmazó alkalmazásokat; kivéve a hermetikusan zárt rendsze-rekkel rendelkezõ berendezésekre, amelyek erre utaló szövegûcímkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üveg-házhatású gázt tartalmaznak;

2. hathavonta kell szivárgási szempontból ellenõrizni a 30kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalma-zó alkalmazásokat;

3. háromhavonta kell ellenõrizni a 300 kg vagy annál többfluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat.

MILYEN NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI?

A 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartal-mazó alkalmazások üzemeltetõinek nyilvántartást kell vezetniük

• a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisé-gérõl és típusáról,

• minden hozzáadott, visszanyert mennyiségrõl,• a szervizelést vagy karbantartást végzõ vállalat vagy sze-

mély adatairól;• az ellenõrzések idõpontjáról és eredményeirõl.

MILYEN SZANKCIÓK VÁRHATÓKSZABÁLYSÉRTÉS ESETÉN?

A tagállamoknak meg kellett állapítaniuk a Rendelet meg-

sértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályo-kat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az egyesfluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységrevonatkozó bírságról szóló 107/2007. (V.9.) Korm. Rendeletet ekérdéseket szabályozza. Ebben a tûzoltóságok ellenõrzési jog-körrel rendelkeznek a tûzoltó berendezések üzemeltetõi kötele-zettségekkel összefüggésben. Az oltóberendezéseknél tapasz-talható szivárgás ellenõrzés egyben tûzvédelmi kötelezettség is.A szivárgás ellenõrzés elvégeztetése, és egyéb a tûzoltó beren-dezések üzemeltetéséhez kapcsolódó szabálytalanságok eseténa kormányrendelet környezetvédelmi bírság kiszabására a tûz-védelmi hatóságot jogosítja fel. A tûzvédelmi és a környezetvé-delmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás nagyonhasonló. Ha a fluortartalmú oltógázt tartalmazó beépített tûzol-tó oltóberendezés karbantartásáról az üzemeltetõ nem gondos-kodik a jogszabályoknak megfelelõen a tûzvédelmi hatóság tûz-védelmi és környezetvédelmi bírságot is kiszabhat.

HOVA MEGY A BESZEDETT PÉNZ?

A tûzvédelmi és a környezetvédelmi bírság kiszabásának alap-jául szolgáló tényállás nagyon hasonló, de az összeg nagyságá-ban és a bevételek felhasználásában nagy különbség van.

A környezetvédelmi bírság összegének megállapítását a Kor-mányrendelet részletesen szabályozza, bírság bevételének fel-használásáról a környezet védelmének általános szabályairól 1995.évi LIII. Törvény 58. § (2) ad útmutatást.

• A hivatásos önkormányzati tûzoltóság által, a Kormány-rendelet alapján kiszabott jogerõs környezetvédelmi bírság össze-gének 70 %-a a saját bevétele, és 30 %-át továbbítania kell azilletékes település önkormányzata számára. Célszerûen a jog-erõs környezetvédelmi bírságról szóló határozatról az összegharminc százalékra jogosult önkormányzatot is értesíteni kell.

• A fluortartalmú tûzoltógázok forgalomba hozatalával össze-függõ szabálytalanságok esetében – a tûzvédelmi bírsághoz ha-sonlóan – az OKF jogosult eljárni.

Még idõben célszerû megtenni azokat az intézkedéseket,amelyek a szabályok betartását segítik elõ.

MELY OLTÓGÁZOK TARTALMAZNAK FLUORT?

Az Európai Unió intézkedéseket hozott egyes fluortartalmú üveg-házhatású gázok felhasználásáról, valamint a fluortartalmú üveg-házhatású gázokat tartalmazó termékek és készülékek forgalombahozatalára és címkézésére vonatkozó követelmények összehango-lásáról. Ennek a környezetvédelmi célnak a tûzvédelemre is hatásavan, mert az aktív tûzoltó gázok jelentõs része fluortartalmú gáz.

Az engedélyezett fluortartalmú oltógázok kereskedelmi nevei:

Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendeleté-nek (2006. május 17.) elsõdleges célja a fluortartalmú üveg-házhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a kör-nyezet védelme.

• HALOTRON II.;• FS-400;• FS-49;• FM 200;• FE 227;• Pyrostop H7;

• Pyrostop 5;• NAF S-227 ea/i;• NAF S-125;• HFC-227;• HFC-23 (FE-13).

36 FÓRUM ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Fej-, légzés- és gázvédelemA düsseldorfi A+A védõfelszerelés szakkiállítás számos új-donsága közül a Dräger cég standjának több újdonságát tar-tottuk tûzoltói szempontból figyelemre méltónak. A fej-, lég-zés- és gázvédelem új megoldásait mutatjuk be.

FEJ – HPS 6200 TÛZOLTÓSISAK

Kompromisszum mentes védelem a fejnek – hirdették a kiál-lításon. Valóban nagyon magasra tették a mércét a tervezõk. Alegújabb szabványkövetelményeknek (prEN 443) megfelelõ si-sak-álarc kombináció jó komfortja kiemelkedõ biztonsági pa-raméterekkel társul. A sisakhéj magas hõmérsékletnek ellenál-ló duroplastból, a felnyitható sisakálarc pedig karcmentes bo-rostyánkõszínû hõálló Polysulfonból készült.

A tájékoztatóból az is kitûnt, hogy tartozékok széles köre vá-lasztható hozzá, s a több kivitele közül lehet választani.

LÉGZÉS – PSS 7000 LÉGZÕKÉSZÜLÉK

A háton mutatja meg igazán, hogy mit tud! Akkor érezhetõ,hogy mennyit jelent az ergonómiai kialakítás és az állítható széleshevederek nyújtotta mozgásbiztonság. Talán nem véletlen, hogya bemutatón ezt a típust nevezték a Drägernél a tûzoltói fejlesz-tések jövõbeni személyi védelmi alapjának és szívének. Való-ban innovatív és flexibilis megoldások sorát fedezhetjük fel akészüléken, de a lényeg, hogy jó a súlyeloszlása, jól és szilár-dan fekszik a háton, miközben nem gátolja a mozgást. Azt, hogyaz anyaga extrém módon hõálló, nem próbáltuk ki, de az égés-minták alapján készséggel elhittük.

LÉGZÉS – FPS 7000 TELJES ÁLARC

Az ergonómiai kialakítású és nagy látómezõjû teljes álarc 3méretben (S, M, L) és sok egyedi megoldással szolgálja a tûz-oltók védelmét. Felpróbálva a jó fekvés, a tömör zárás (ami,

HPS 6200 tûzoltósisak

Dräger X-am 5000gázmérõkészülék

PSS 7000légzésvédõ

Dräger FPS 7000 teljes álarc

mint kiderült a dupla tömítésnek tulajdonítható) és a torzítás-mentes látás tûnt fel elsõsorban. A hevederek segítségével egyedilegjól beállítható.

GÁZ – DRÄGER X-AM 5000 GÁZMÉRÕKÉSZÜLÉK

A könnyû és mégis robusztus kis készülék öt gáz mérésérealkalmas multifunkcionális eszköz. Az éghetõ gázok, gõzök, ésaz oxigén mellett a toxikus gázok széles palettájának mérésérealkalmas. (H2S, CO, CO2, CL2, HCN, NH3, NO2, PH3, SO2)Az Ex szenzor 0 – 100 térfogat % közötti mérésre alkalmas.

A kis készüléket kifejezetten a bevetéseknél személyi véde-lemre tervezték, ennek megfelelõen IP 67-es víz elleni védett-séget kapott. A legújabb XXS szenzortechnológiának köszön-hetõen a maximális biztonságot sikerült alacsony üzemelési költ-ségekkel társítani.

Információ:Drägerwww.draeger.huinfo.hungary@draeger.hu

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓRUM 37

GÖCSEJÁN ANTAL, KLEMAN DÓRA

Hirdrofóbizált perlitfelhasználása a kárelhárításban

A vízi és közúti szállítás során elõforduló mûszaki mentésekegyik fõ problémája a baleset során kijutó veszélyes anya-gok károsító hatása. A környezeti károk és a további veszé-lyek elhárításának egyik hatékony módja a hidrofóbizált perlitfelhasználása lehet.

PERLIT ÉS PERLIT – MI A KÜLÖNBSÉG?

Elöljáróban néhány szót a perlitrõl: a perlit olyan mélymag-más vulkanikus (üveg) kõzet, amely a felszínre kerülve közvet-lenül érintkezett vízzel (pl.: tengerbe ömlõ láva).

Ezt a kibányászott kõzetet õrlik, szárítják, osztályozzák, majdegy speciális kemencében 900-1100 oC-ra hevítik. A kõzetbena kötött víz a hõ hatására gõzzé válik és a felszabaduló gõztõl10-15-szeresére duzzad. Az így átalakult anyagból egy nyitottpólusszerkezetû nagy felülettel rendelkezõ, a vízen úszó könnyûfajsúlyú termék keletkezik, amelynek térfogatsúlya 40-120 g/l.A perlit ilyen állapotában az olajszármazékokat és a vizet is magábaszívja. A perlitet ezért egy úgynevezett vizes szilikon szusz-penzióval kezeljük, majd szárítjuk. A szilikonos kezelés után amár hidrofóbizált perlitnek nevezett termék a vizet nem, de akõolajat és annak származékait a felületén megköti. Felszívóképességét jelzi, hogy egy kg perlit 3 – 5 liter olajszármazékotképes megkötni.

VÍZEN ÉS SZÁRAZFÖLDÖN

A kõolajszármazékokat felszívó tulajdonságát kihasználva tudjuka hidrofóbizált perlitet a vízen úszó olajszennyezõdések össze-gyûjtésére felhasználni. A technológia ezek után már egyszerû.A szennyezett szakasz elõtt egy úszógátat alakítunk ki felfújt vagyhidrofób perlittel töltött tömlõ segítségével, amellyel a part félétereljük a már víz felszínére szórt hidrofóbizált és olajat össze-gyûjtõ perlitet, amelyet szûrõlapát segítségével a víz felszínérõlösszegyûjthetünk. A Pannon-Perlit Kft. fejlesztése alatt vannakmég olyan termékek, mint hidrofóbizált perlittel töltött úszógát,perlites olajfelszívó paplanok és párnák. Az autópálya mûtárgya-iban alkalmazható olajfelszívó hurkák és párnák. Ezek mind acsapadékvíz olajmentesítésében játszanak szerepet.

TECHNIKAI ADATOKSzemszerkezet (mm) 0,0-2,0Laza halmazsûrûség (kg/m3) 80-120Vízfelvétel (súly %-ban) 5-10Olajfelvétel (ml/g) 5-6Szemcseszilárdság (N/mm2) 0,05-0,3

100 L-es PE hegesztett zsákokban valamint perlit tömlõkbenforgalmazzuk.

Tervezzük olyan speciális kovaföld gyártását és forgalmazá-sát, amely por és granulátum formában a közutakra kiömlõ olaj-

szennyezõdések felitatására és összegyûjtésére használhatunk.Fõ tulajdonságai - a nagy adszorbció, alacsony térfogatsúly, magasolvadáspont, regenerálhatóság – miatt alkalmazása különösenelõnyös, de közlekedésbiztonsági szempontból fõ elõnye eze-ken túl, hogy nedvesen is csúszásmentes felület biztosít. A 20kg-os PE zsákokban szállított kovaföld a kiömlött anyag sûrû-ségétõl függõen 0,5-1,5 olaj/kg felitatására képes.

A perlit és a kovaföld kármentesítõ anyag nagy elõnye, hogyhulladék megsemmisítõ kemencében az olajszármazék kiéget-hetõ. Így a megmaradt salakanyag a hagyományos hulladék-temetõkben elhelyezhetõ. Mindezen termékek alapanyaga ésgyártása magyar termék.

Göcseján Antal, Kleman DóraPannon-Perlit Kft., 1141 Budapest, Öv u. 64/bTel.: +36-1-46-000-64, Fax: +36-1-252-69-19www.pperlit.hu

Új fejlesztésû fényárbóca Rosenbauernél

A Rosenbauer új fejlesztésû fényárbóca a FLEXILIGHT moz-gatható és a xenon fényforrásoknak köszönhetõen eddig el-képzelhetetlen teljesítményû megvilágítást biztosít.

20-SZOR FÉNYESEBBEN

A fejlesztés eredményeként a fényárbóc 360 fokban körbe-forgatható és 90 fokban dönthetõ. A hét xenon fényvetõ pedigpontszerûen fókuszálható, így a sugár pontosan a kívánt objek-tumra irányítható.

Ennek köszönhetõen a fénysugár a jármû környezetében ha-tékony munka-megvilágítást tud biztosítani. Ez a xenon fény-forrásoknak köszönhetõen akár 300 méterig terjedhet.

Mindez távirányítással kb. 100 méter távolságig mûködtet-hetõ. (CMD - CAN Multi Device)

A FLEXILIGHT xenon fényvetõi spotállásban 10 méterestávolságban 560 lux fényerõsséget képesek leadni. Ezzel az ed-digi fényárbócok megvilágítás teljesítményének 17-szeresére képes.

Forrás: www.rosenbauer.com

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MEGELÕZÉS 39

m e g e l õ z é s

PERLINGER FERENC

Szikraoltó rendszerekCikkünkben összefoglaljuk a porrobbanásveszélyt jelentõsenlecsökkentõ szikraoltó rendszerekkel kapcsolatos igények, kö-vetelmények sorát, valamint a jelenlegi szabványi hátteret ésa tanúsítási tapasztalatokat.

NÕ A PORMENNYISÉG – NÕ A ROBBANÁSVESZÉLY

A napjainkban is zajló technikai fejlõdés a porrobbanásveszélyestechnológiáknál is megnövelte a veszélyeket. A faiparban ismegnõtek a gyártási igények, megnõttek a megmunkálási fo-lyamatokban keletkezõ – porrobbanásveszélyes – pormennyi-ségek. A termelékenység növekedésével arányosan megnõtt azelszívó- és leválasztórendszerek mérete, teljesítménye – ezzelegyütt nõtt a porrobbanásveszélye is.

A szikraoltó rendszerek eredetileg a faipar számára lettek ki-fejlesztve, azonban ma már találkozunk más olyan technológi-ákban is, ahol létjogosultsága van.

A szikraoltó rendszerekre ott van szükség, ahol egy elszí-vórendszerben égõ, izzó anyag vagy nagyobb energiájú szikra/

Észlelés, indítás, oltás

Egy szikraoltó rendszer elvi vázlata, amely teljesíti a szik-raoltó rendszerrel szembeni követelményeket (észlelés,hatástalanítás, ellenõrzés, akadályozás)

Infra érzékelõ

Oltófúvóka

Gyorsmûködésû csappantyú

szikracsoport haladhat egy porszûrõ vagy porleválasztó felé,amelyben az ott üzemszerûen lebegõ állapotban elõforduló port

40 MEGELÕZÉS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

begyújtva porrobbanást idézhet elõ.Ilyen gyújtóforrások lehetnek (a teljesség igénye nélkül

felsorolva):• fémdarab vágásakor, csiszolásakor keletkezõ szikrák, szik-

racsoportok (pl. tûzõkapocs, szög, stb.)• ventilátorlapáttal ütközõ fém vagy kõ szikrája• csiszoló- vagy kontaktcsiszológép csiszolószalagja alatt

„megszoruló” csomó vagy faréteg izzó csomója (ún.„glimmelõ” anyag)

• sorozatvágógép fûrészlapjai között megszoruló csomófelizzó darabja („glimmelõ” anyag)

• habosított hõszigetelõ panel darabolásakor keletkezõ izzófémforgács (nem faipari alkalmazás)

A SZIKRAOLTÓ RENDSZERRELSZEMBENI ELVÁRÁSOK

• az elszívócsõben haladó szikrát/szikracsoportot/izzó csomótészlelje

• még az elszívócsõben hatástalanítsa azt• ellenõrizze a hatástalanítás sikerességét• szükség esetén – ha nem volt sikeres a hatástalanítás –

akadályozza meg a gyújtóforrás bejutását a védendõ be-rendezésbe (porszûrõ, porleválasztó, siló, stb.)

LÉTESÍTÉSI SZEMPONTOK

A rendszer felépítésekor a következõ létesítési szemponto-kat kell figyelembe venni:

• a telepítési távolságok a csõben levõ légsebesség függvé-nyében számítandók:

– L1 (m) = 0,3 (s) . légsebesség (m/s)(0,3 s az elektronikus elemek idõállandója)

– L2 (m) = pl. 2 m (általában a gyártó adja meg) – L3 (m) = Z (s) . légsebesség (m/s) (Z (s) a csappantyú zárási idõállandója, amely általában 0,3 s ∅ 400 mm csõátmérõig 0,4 s ∅ 700 mm csõátmérõig

• az infraérzékelõk és az oltófúvókák elhelyezését és szá-mát a csõátmérõ függvényében szükséges meghatározni:

– D = ∅ 500 mm-ig 2 db érzékelõ és 2 db oltófúvóka180°-os szögben elhelyezve

– D = ∅ 500 mm felett ∅ 1.000 mm-ig 3 db érzékelõ és3 db oltófúvóka 120°-os szögben elhelyezve

– D = ∅ 1.000 mm felett egyedileg kell mérlegelni azérzékelõk és oltófúvókák számának növelését, illetveaz esetleges szögben és távolságban változtatott duplá-zásának lehetõségét.

A szikraoltó rendszerek faipari alkalmazása esetén az oltó-anyag a víz – más éghetõ porok elszívórendszereiben való al-kalmazáskor mindig külön vizsgálandó, hogy a víz, mint oltó-anyag alkalmazható-e!

A vízzel oltó rendszereknél az oltáshoz szükséges víznyomás7-9 bar, amely nyomást ún. víztápegységgel állítanak elõ, és ez anyomás áll rendelkezésre „szünetmentesen”, azaz rövid hálózat-kimaradás vagy a vezetékes oltóvíz rövid kiesése esetén is.

Szabadtéren szerelt vizes oltórendszernél a fagyveszély mi-att az állandó víznyomás alatti csõszakaszokat fûtõkábellel kellszerelni, miután az oltófúvókák gyors mûködését biztosítandó

a vezérlésüket adó mágnesszelepek közvetlenül a fúvókák(fúvókapárok) elõtt vannak, ezért a mágnesszelepekig az állan-dó víznyomást tartani kell.

A szikraoltó rendszerek biztonságát egy állandó öntesztelõ rend-szer is növeli. Ez azt jelenti, hogy az infraérzékelõk mûködõké-pességét egy beépített tesztadó a vezérlõközpontban beállított idõ-közönként folyamatosan és automatikusan ellenõrzi – hiba ese-tén jelzést ad, naplóz és meg is állítja a védendõ technológiát.

MÉRETEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az ismertetett szikraoltó rendszer azonban csak a követke-zõket figyelembe véve adhat teljes biztonságot:

• az elszívócsõ hossza legalább annyi legyen, mint az L1+L2+ L3 távolság,

• ha az elszívócsõ hossza kisebb, mint az L1+ L2+ L3 távol-ság, de legalább az L1 távolsággal egyenlõ, akkor az elsõ érzé-kelõ az oltófúvókákkal együtt vezérelje a csappantyút is,

• ha az elszívócsõ hossza kisebb, mint az L1+ L2+ L3 távol-ság, akkor nincs értelme beépíteni a szikraoltó rendszert – másmódot, vagy gépelrendezést kell választani.

Még egy fontos dolgot kell említenem a szikraoltókkal kap-csolatosan: az ATEX direktíva szerinti 20-as és 21-es zónákbankerül alkalmazásra – e szerint legalább az infraérzékelõnek ExII 1D vagy Ex II 2D alkalmazási jellel kell rendelkeznie!

SZIKRAOLTÓK SZABÁLYOZÁSA

A szabványi és rendeleti háttérrõl a következõket lehet matudni:

1. Eddig a ZH 1/730:1997 német ágazati elõírás tartalma-zott minden szükséges információt a szikraoltók alkalma-zásához.

2. Az MSZ EN 12779:2005 honosított harmonizált úniós szab-vány csak ajánlást tartalmaz a szikraoltók alkalmazására –illetve a porelszívó rendszer használatbavételéhez szüksé-ges vizsgálatot végzõ szakértõ feladatának szabja a szikra-oltó alkalmazásának elõírását.

3. Az MSZ EN 1127-1:2000 honosított harmonizált szab-vány azt mondja:

• A technológiák biztonságos mûködéséhez elõször a meg-elõzés módszereit kell alkalmazni (esetünkben ez pl. aszikraoltó rendszer).

• Ha a megelõzés nem ad 100%-os biztonságot, akkor avédelem módszereit is alkalmazni kell. (ezek a porel-szívó rendszereknél a nyomásleeresztés (hasadó-nyílófelületek), a robbanástechnikai elválasztás (csappantyúk,cellás adagolók, stb.))

Ebbõl az következik, hogy nem kötelezõ a szikraoltó rend-szer beépítése, azonban ekkor számolni kell egy esetleges por-robbanás következményeivel és persze költségeivel is! Ehhezadódnak még a helyreállítás költségei!

TANUSÍTÁS

A tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítás gyakorlatában éppenmost történik elõrelépés: A GÉPMI KFT (aki a porrobba-násveszélyes technológiai berendezések tanúsítására van kije-

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MEGELÕZÉS 41

lölve) megkérte a kijelölést „szikraoltó rendszerek” tanúsítá-sára is.

Lépésünket az indololta, hogy rendeleteinkben konkrétannem szerepel a „szikraoltó” elnevezés – a 2/2002 BM rende-let II/1 fejezete sprinkler berendezésekre tartalmaz elõíráso-kat. Az azonban már a meghatározásokból kiderül, hogy a szik-raoltó egyetlen pontban sem felel meg ezen meghatározások-nak – tehát ezt a joghézagot az egyértelmû használat miatt szük-séges volt áthidalni.

A szikraoltó rendszerek kizárólag porrobbanásveszélyes tech-nológiák és berendezések védelmére alkalmazhatók és csak a

Szikraoltó vízellátása Más megoldás: hõelemes csappantyú

rendszerek belsõ tereibe építve, vizsgálatuk is csak ezen rend-szerek vizsgálatával együtt végezhetõ el, ezért tartottuk kézen-fekvõnek, hogy a szikraoltók – mint védelmi berendezések –tanúsítását is a GÉPMI Kft végezze a továbbiakban is, azonbanmost már egyértelmû kijelölés alapján és birtokában.

Perlinger Ferenc ipari szakértõGÉPMI Kft., Budapest

Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, békés, boldog új évet kívánunk olvasóinknak

A VÉDELEM és a VÉDELEM Online szerkesztősége nevében

Heizler György tű. ezds.

VÉDELEM Online – a virtuális szakkönyvtárwww.vedelem.hu

42 MEGELÕZÉS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Korszakváltás aszendvicspanelek történetében?!

Újhartyánban - 2007. október 11-én - tûzvédelmi szakmainapon mutatták be a szakembereknek a KINGSPAN Kft. ma-gyarországi üzemében elõállított hõszigetelt szendvicspaneltermékeket, ezen belül is elsõsorban Kingspan FIREsafe fantázianevû termék kedvezõ tûzvédelmi tulajdonságait.

PUR ÉS PIR HAB

Az elmúlt idõszak PUR hab szendvicspanel szerkezetû csar-nok épületeinek tûzoltási és tûzvizsgálati tapasztalatai számosnegatív tapasztalatot hoztak, ezért felfokozott várakozás elõzimeg a tûzvédelmi szempontból kedvezõbb tulajdonságú termé-kekrõl szóló híreket.

Az elõadásokat követõ égetési kísérletek nagyon meggyõzõeredményeire utalva az OKF részérõl Csuba Bendegúz tûzoltóalezredes elõadásában kifejtette, hogy a jelenleg alkalmazottéghetõségi és tûzállósági határérték vizsgálati módszerek éskategóriák nem alkalmasak az elterjedt PUR (poliuretan) habostûzvédelmileg kedvezõtlen tulajdonságú panelek és a PIR(poliizocianurat) habos tûzvédelmi szempontból kedvezõbb tu-lajdonságú panelek közötti különbség markáns kimutatására. Aszendvics panelekre a jövõben elõírásokat tartalmazó – kiadáselõtt álló - Országos Tûzvédelmi Szabályzatban szereplõ vizs-gálati módszerek és jelölések már lehetõséget adnak a két ter-mékfajta közötti tûzvédelmi különbségek kimutatására és a tûz-védelmi szempontból kedvezõbb termékek elterjedésére.

Következõ elõadóként Trabach János a Kingspan KFT. ke-reskedelmi vezetõje bemutatta a nagyméretû tesztek és tûzese-tek tapasztalatait. Ezekben a tüzekben a FIREsafe kemény hõ-szigetelõ szendvicspanel magban a tûz nem terjedt, a paneleknem segítették a tûzterjedést és a láng elvételével az égés meg-szûnt. Az önkioltóként viselkedõ anyag másik nagy elõnye, hogynem olvad, így a keresztmetszet integritása még kiterjedt tûznélis megmaradt. Ezzel párhuzamosan kedvezõek a hõszigetelésiés káros anyag kibocsátási tulajdonságai is. Ismertette a termékszéleskörû felhasználási lehetõségeit (ipari csarnok, raktár, hû-tõház, egészségügyi- ,oktatási-, sportlétesítmény, stb.), hisz atûzállósági tesztek alapján a termék rendelkezik az FM és LPCBjóváhagyásokkal, amit a nagy biztosító társaságok elismernek.

VIZSGÁLATOK ÉS MINÕSÍTÉSEK

A termék ÉMI engedélyéhez szükséges égetési vizsgálatok-ban résztvevõ Geier Péter elõadásában ismertette, hogy eddig aKingspan terméke az egyetlen Magyarországon bevizsgált PIRhabos termék. A kevés tapasztalat ellenére a vizsgálattal kap-csolatos több, a jövõre nézve bíztató jelrõl is beszámolt. Figye-lemre méltó volt az égetési vizsgálat során a termék PUR ha-bokhoz képest csekélyebb tömegvesztesége, kedvezõbb füstfej-lesztõ képessége, a kisebb mértékû fegyverzetek közötti égésés a nagyobb tûzállósági határérték.

A találkozón résztvevõ tûzvédelmi szakemberek a követke-zõ elõadásban Richard Zammitt úr jóvoltából megismerkedhet-

tek az FM Global Biztosítótársaság tudományos eredményekreés nagymodell kísérletekre alapozott minõsítési rendszerével.Az elõadó megpróbált rávilágítani az „FM Diamond” és a „CE”jelölés megszerzése mögött húzódó alapvetõ biztonság filozó-fiai különbségekre.

„KÉZZEL FOGHATÓ VOLT”

Az elõadás sorozat a Kingspan RIREsafe termékének égeté-si kísérletével zárult. A kísérlet során saját érzékszerveikkelgyõzõdhettek meg a szakemberek, hogy a több mint 1órán áttöbb ezer Celsius fok hõmérsékletû gázlángnak kitett védelem(fegyverzet) nélküli habanyag csak minimális károsodást szen-vedett. A 10 cm-nél vékonyabb szerkezet ezen idõ alatt nemégett át és a tûz átellenes oldalán kézzel a kísérlet befejezéséigtapintható maradt. Meglepõ volt, hogy a gázláng eloltása után anéhány másodperccel azelõtt még izzó anyag nem okozott égé-si sérülést az emberi kézen.

Klem Róbert tû. alez.

Tûzoltói érdeklõdés

Egy óráig égették

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ SZERVEZET 43

s z e r v e z e t

KRISTÓF ISTVÁN

Ütemezett mûszaki fejlesztés– 15 milliárdból

A gazdaságban és az idõjárásban bekövetkezett változáso-kat is tükrözi az elmúlt és a következõ év mûszaki fejlesztése.A 2006-2009 közötti idõszakban várható közel 15 milliárdosfejlesztés újabb minõségi változást jelenthet.

2006-2007. ÉVI FEJLESZTÉSEK

A biztosítói hozzájárulás 1 %-ról 1,5 %-ra bõvülése a fej-lesztési célok bõvülését is jelentette. Ez 2006-ban a hivatásostûzoltóságok számára 57 új gépjármû beszerzését jelentette, 4,761millió Ft értékben. Az önkéntes tûzoltóságok 30 gépjármûfecs-kendõhöz jutottak, míg a mûszaki mentõbázisok 16 új jármûvelgyarapodtak. 2007-ben ez a fejlesztés folytatódott. 19 használtgépjármûfecskendõ teljeskörû felújítására került sor. Ezen túl 3db. konténerszállító gépjármû, 3 db. életmentést szolgáló daru-kosár és egy darab tûzszimulációs konténer javítja a beavatko-zások, illetve a képzés hatékonyságát. 18 darab új híradópult ajelzésfogadást szolgálta. A tûzoltóság eddigi legnagyobb létszám-fejlesztését jelentõ 500 fõ teljes védõruházatának (sisak, beve-tési ruha, kesztyû, légzõkészülék, csizma) biztosítása is nagykihívást jelentett. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett nagyértékûfelszerelésekre 800 millió forint értékû pályázat érkezett, de azidei pályázati felhívások (amelyek beadási határideje október30. volt) már a 2010-ig szóló fejlesztéseket is meghatározzák.

ÚJ PRIORITÁSOK

Több olyan tényezõ van, amelyre a technikai fejlesztés szintjénis reagálni kell. Ezek közül az egyik a közlekedési baleseti be-avatkozások számának növekedése, amelynél figyelembe kellvennünk az ország útfejlesztési koncepcióját. Erre reagálva azországúti gyorsbeavatkozó gépjármûvek irányába tervezzük afejlesztéseket. A klímaváltozás hatásai az egymással ellentétes,szélsõséges idõjárási tényezõk jelenlétében mutatkoznak meg.A száraz idõszakok, a hõségnapok számának növekedése az erdõ-és vegetáció tüzek gyakoriságát és méretét növeli. Ezért az ol-tás feltételeinek javítása érdekében az erdõtüzes gépjármûvek,a nagyteljesítményû vízszállítók, erdõtûzoltási konténerek, a légitûzoltóeszközöz és a hosszantartó esetekre légzõbázis beszer-zését irányoztuk elõ. A viharos erejû széllökések számának nö-vekedése már nem csupán prognózis, ebbõl következõen a kom-

binált magasból mentõ gépjármûvek, a daruval felszerelt mû-szaki mentõk, a motoros fûrészek lehetnek a lehetséges vála-szaink erre a kihívásra. Az ország helyzetébõl adódóan az ár-és belvizekre való felkészülés elengedhetetlen eszközei a spe-ciális konténerek, mentõcsónakok, nagyteljesítményû szivattyúk,homokzsáktöltõ berendezések és az infokommunikációs eszközök.

MI VÁRHATÓ 2008-BAN?

Már a közeljövõben – várhatóan januárban – átadható lesz21 db. Renault-Brontó típusú gépjármûfecskendõ, amelyet Zieglergyártmányú tûzoltószivattyúval szereltek fel. Ezen túl 3 db. Ivecogyártmányú középkategóriájú gépjármûfecskendõ nyert tendert,amelyeket elõkészítés után ugyancsak megkapnak a nyertes pá-lyázók. Szintén januárban tervezzük átadni azt a 6 db. 42 m-esBronto Skylift típusú magasból mentõt, amelyek a régi elavultjármûvek lecserélésével a mentési biztonságot és a kapacitásthivatottak növelni. A 2008-as év a magasból mentés fejleszté-sének éveként fog bekerülni a fejlesztések történetébe, ugyanismájus-június hónapban 3 db. 30 m-es METZ L32 típusú gépe-zetes tolólétrát (lásd: Védelem 2007/5-37. oldal), augusztusbanpedig 10 db. 37 méter munkamagasságú Iveco Magirus típusúgépezetes tolólétrát vehetnek át a pályázó tûzoltóságok képvi-selõi. Az igények feldolgozása, valamint a tenderkiírások idõigénye miatt a beszerzések, mûszaki átadások bonyolítása mel-lett az új kiírások elõkészítése is folyamatos.

Ilyen elõkészítés alatt álló projektek:– mûszaki mentõ gépjármûvek: 10 + 5 db. könnyû és 1 + 1

db. középkategóriájú– vízszállító gépjármûvek: 4 + 2 db. 8000 liter és 8 + 4 db.

6800 liter szállítási kapacitású– kombinált (magasból mentõvel) jármû: 4 db.– 18-24 m-es magasból mentõ gépjármû: 4 db.2007. az egyéni védõeszközök fejlesztésének éveként említ-

hetõ! 2008—ban a 83 rendszeresített magasból mentõ közül 19darab vonulhat nyugállományba! Erre szükség is van, hisz sok– ha nem is öreg, de technikailag korszerûtlen – létra lát el „ké-szenléti szolgálatot”. A mintegy 75-80 db üzemben lévõ esz-köz átlagéletkora 18 év. A legidõsebb létrák 33 évesek, míg 12db magasból mentõ eszköz 5 évnél fiatalabb. Ez az összes esz-köz mintegy 15 %-a. Eddig összességében 9 db magasból men-tõ átadására került sor 2002-ben, 2002 és 2006 évek között to-vábbi 14 db.

Kristóf István tû. ezds., fõosztályvezetõKatasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Budapest

A tûzoltóságok rendszeresített gépjármû fajtái

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ SZERVEZET 45

Milyen nagy értékûfelszerelésekre pályáztaka tûzoltóságok?

A gépjármûfecskendõkön, különleges szereken túl folytató-dott a tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelések és azegyéni védõeszközök pályázati úton történõ beszerzése és át-adása.

SZABAD GYÁRTMÁNYVÁLASZTÁS.

Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy nagy az igény anagy értékû tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelések pá-lyázati úton történõ beszerzésére. A 2005. évi pályázati felhí-vásra például 800 millió Ft-os pályázati igény érkezett. E pá-lyázati forma népszerûségét döntõen a nagyfokú igénybevétel-nek és a kedvezõ önrészû beszerzési lehetõségnek tulajdonít-hatjuk. Ugyanakkor bizonyos félreértések is tapasztalhatók, amikor10-15 ezer forint egyedi értékû nyomótömlõk, vagy hidrauli-kus szerszámok alkatrészeire is adtak be pályázatot. Az ilyentípusú eszközfejlesztéseknél változatlanul alapelvként kezeltüka szabad gyártmányválasztást, valamint a gazdaságosság jegyébenlehetõség van az egymás közötti cserére is. E lehetõséggel elsõ-sorban a légzõkészülékek, a feszítõ-vágó berendezések és a vé-dõsisakok vonatkozásában éltek az egyes tûzoltóságok.

ESZKÖZCSOPORTOK ÉS FÕ TÍPUSOK

A nagy értékû felszerelések közül az egyéni védõeszközökalkották a legfontosabb csoportot, különösen azzal az 500 fõvelkiegészítve, akik elsõ felszerelésként jutottak vadonatúj védõ-eszközökhöz.

A legtöbbet választott/beszerzett típus:• csizma: Haix Florian Pro• bevetési védõruha: Vektor 07• tûzoltó védõsisak: MSA AUER F1S, F1SA, Rosenbauer

Heros, Schubert• tûzoltó kesztyû: SeizA légzésvédelemben a légzõkészülékek, mentõálarcok,

kompozit palackok és a kiegészítõ biztonsági berendezések kö-zül a Dräger PSS 7000, PSS 90, az AUER BD 96 és az Interspirotípusok volt a legtöbbet választott típusok sorrendje. A mûszakimentések hatékonyságát nagyban elõsegítõ feszítõ-vágó beren-dezések pályázott sorrendje szoros eredményben:

• Lucas

• Holmatró• Weber típusok.A pályázott eszközök széles skáláját mutatja, hogy az esz-

közöket 38 tételcsoportba soroltuk a beszerzések elõkészítésesorán, amit az egyedi igények és a típusváltozatok megsokszo-roztak. Más oldalról jól látható az önkéntes tûzoltóságok fokozottfejlesztési szükséglete, hisz az eszközfejlesztések 22 %-a az ön-kéntesek bevetési képességeinek javítását szolgálta. (Ennél az össze-hasonlításnál az 500 fõ 318 146 ezer forintértékû egyéni védõfel-szerelés fejlesztési igényét nem vettük figyelembe. Ezt figyelembevéve az önkéntesekre az összes fejlesztés 14 %-a jutott.)

NAGYÉRTÉKÛ FELSZERELÉSEK KATEGÓRIÁI:

Összeg / Ár mindösszesenKATEGÓRIA ÖSSZESENalpintechnika 2 903 832 Ftáramfejlesztõ 738 511 Ftbúvár felszerelés 17 989 200 Ftbúvárszivattyú 3 215 928 Fttûzoltó védõcsizma 54 637 583 Ftcsizma egyéb 92 736 Ftmotoros mentõcsónak 8 878 800 Ftcsörlõ 4 395 480 Ftemelõpárna 6 161 026 Ftfeszítõ-vágó berendezés 99 593 490 Ftmotoros fûrész 2 887 092 Ftfûrész-védõeszköz 2 309 040 Ftkámzsa 249 600 Ftkesztyû 17 978 400 Ftkismotorfecskendõ 11 243 880 Ftlámpa 10 332 448 Ftlégzõ készülék 24 337 152 Ftlégzõpalack 37 813 562 Ftlétra 2 257 416 Ftmászóöv 16 035 600 Ftmélyszívó 1 461 120 Ftmûszer 3 316 296 Ftnagynyomású oltó 14 555 640 Ftoltó 3 733 260 Ftpalacktöltõ berendezés 12 136 680 Ftrádió 6 497 880 Ftbevetési védõruha 179 205 055 Ftsisak 77 951 095 Ftsisakmikrofon 4 874 400 Ftsugárcsõ 4 028 610 Ftszerszám 7 747 381 Ftszivattyú 15 764 034 Fttávhõmérõ 754 320 Fttömlõ 7 204 110 Fttömlõ nyomáspróbázó 1 225 440 Ftúszószivattyú 1 164 708 Ftvegyi 1 404 300 Ftvegyi védõruha 10 051 752 Ftventilátor 6 523 943 Ft

Végösszeg 683 650 799 Ft

2005. évi tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelés pályázat

(bruttó Ft) Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok Önkéntes Köztestületi Tûzoltóságok Összesen:Egyéni védõfelszerelés 366 630 000 Ft 43 887 000 Ft 410 517 000 FtTûzoltási és mûszakimentési eszközök

176 095 000 Ft 97 039 000 Ft 273 134 000 Ft

Összesen: 542 725 000 Ft 140 926 000 Ft 683 651 000 Ft

KI MIRE PÁLYÁZOTT

46 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

t a n u l m á n y

KOCZKA SÁNDOR, CSÍZI BÉLA

Fagyveszélyeslétesítmények védelme beépítetttûzoltó berendezéssel I.

Milyen veszélyt rejt magában a különbözõ oltó-berendezéstípusokra nézve a fagy? Milyen speciális gondokat vet fel a„téliesítés” elmulasztása? Hogyan mûködik a száraz sprinklerés mire kell vigyázni a megvalósításánál? Ezekre a kérdé-sekre válaszol a cikk.

FAGYVESZÉLYES ÜZEM

Majd ha fagy és hó lesz nagy, akkor gyûlik meg a baja abeépített oltóberendezések üzemeltetõinek és karbantartóinak atûzoltó-berendezésükkel, amennyiben elmulasztották a folyamatoskarbantartás „téliesítési” programját. A tavaly elõtti mínusz 15-20 C fokos hidegben a helytelenül megvalósított, illetve rosszulüzemeltett beépített oltóberendezések teljesen szétfagytak, ésezáltal mûködésképtelenné váltak.

A kockázatok elkerülése céljából a tél beállta elõtt mindenbeépített oltóberendezést ellenõriztetni kell, mivel 80-90%-ukvízzel olt, a többi oltóberendezés típusban pedig a habbal oltókaránya is jelentõs, és a haboldatok (nem összetévesztendõ a hab-koncentrátummal, vagy más néven habképzõanyaggal, mely lehetfagyálló) fagyáspontja is 0 oC körüli.

Fagyveszélyes helyen a sprinklerek ún. ”száraz” kivitelbenalkalmazhatóak. Ez a rendszer úgy mûködik, hogy az oltóvíztartályból az oltóvíz szivattyú csõvezeték-rendszeren keresztüla „száraz” riasztószelepig vízzel felöltött állapotú, a riasztósze-lep másik oldalán a sprinkler háló csõvezetékrendszere légkomp-resszor segítségével préslevegõvel van feltöltve. A száraz riasz-tószelep csak a sprinkler-berendezés beindulásakor nyitja rá alevegõvel töltött részre az oltóvizet, és a nagynyomású oltóvízkitolva maga elõl a levegõt a sprinkler-fejeken keresztül per-metezni kezd.

Ellenõrzés nélkül a fagy a „száraz sprinkler” rendszereket,és a magas harmatpontú közeggel mûködõ beépített -gázzal, -vízköddel -porral oltó berendezéseket sem kíméli.

Hogy is van ez? A légnemû, szilárd és folyékony oltóanyagis elfagyhat? Igen! Az üzemeltetõk megdöbbenése a legnagyobb,amikor az elsõ fagy alkalmával szembesülnek a mûködésképte-

len, szétfagyott, esetenként „totálkáros” oltóberendezésükkel.Az üzemeltetõk, a karbantartást végzõk, sõt a beépített oltó-

berendezések tervezõinek, kivitelezõinek rossz munkája miattaz oltóberendezések bármikor elfagyhatnak! Az oltóberende-zés elfagyási veszélye már a tervezõ kezében benne van, és eztfokozza minden, a folyamatban résztvevõ kivitelezõ, üzembehelyezõ, üzemeltetõ, idõszakos ellenõrzést végzõ, hatósági fe-lülvizsgáló szakszerûtlen munkája. A hiba (vagyis az „ördög”)itt is, mint mindig, a részletekben rejlik.

SZÁRAZ SPRINKLER FÛTÕSZÁLLAL

A száraz sprinkler csõvezeték-rendszere vízzel van feltöltvea riasztószelepig, tehát az oltóvíz-szivattyútól a riasztószelepig

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

Száraz sprinkler fõszelep (IFEX-Tûzõr Kft.)

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY 47

a csõvezetéknek temperált területen kell haladnia. A vízzel teltcsövek fagyvédelmére elektromos kísérõ-fûtõ szálat alkalmaz-nak a fagyveszélynek kitett helyeken, azonban ezek a legtöbbesetben nem megfelelõ gondossággal készülnek.

Cégünk a fûtõszál mechanikai és egyéb védelmérõl is gon-doskodik, a karbantartási tervben pedig a szeptemberi „téliesítési”mûveletben a fûtõszál épségének ellenõrzése is szerepel. A fû-tõszál áramfelvételét folyamatosan ellenõrizzük és ennek hiá-nyát érzékelve a tûzjelzõ felé üzemzavar-jelet küldünk. Ezzel abekövetkezõ üzemzavar idõben elhárítható. A vezeték szétfa-gyásakor ugyanis az oltórendszer javítási költségei szinte a tel-jes kivitelezési költséggel azonosak, a másodlagos vízkárok határapedig a csillagos ég.

ROSSZ TÖMÍTÉS – IDÕZÍTETT BOMBA

A másik gond a karbantartás. Tapasztalataink szerint a szá-raz sprinklerek többségének kivitelezését végzõ cégek, nemgyakorlottak ebben a feladatban. A menetes csatlakozásoknál amegfelelõ menet-tömítõ anyag, és az alkalmazott rossz tömí-téstechnika okoz gondot. Ráadásul ez a probléma „idõzített bom-ba”-ként mûködik, mert a mûszaki átadás elõtti víznyomás-pró-bákon a csõvezetékek a vízben bedagadt tömítéseikkel jelesrevizsgáznak, csak több hónap múlva indul be naponta egy-kétalkalommal a száraz rendszer, miután a tömítések kiszáradtak.A tömítetlenségeken keresztül elszivárog a préslevegõ, a nyo-más leesik, a riasztószelep kinyit, és a száraz csõvezeték-rend-szerbe betódul a víz. Általában percek kérdése az elfagyás, és1-2 óra a totális szétfagyás.

SZÁRÍTOTT LEVEGÕ KELL

Minél kisebb a tömítetlenség, annál késõbb veszik észre ahibát, és annál nagyobb bajt okoz. A kis tömítetlenség levegõ-veszteségét ugyanis a kompresszor pótolni tudja és nagy mennyi-ségû friss, környezeti levegõt komprimál a csõvezeték-rendszerbe,mely azonban mindig tartalmaz vízgõzt (párát) is, ha ez nem islátszik, és ez újabb fagyveszély forrása. Ennek mértéke, lekon-denzálása, a relatív páratartalom fogalma a Moliere-féle i-x dia-grammon követhetõ nyomon.

Kevés az olyan száraz rendszer, ahol a sprinkler csõvezeték-rendszerbe benyomott levegõt szárítják. Pedig a levegõszárítóhiánya szintén meghibásodáshoz vezet.

A kompresszor a környezeti pl. 40%-os relatív nedvesség-tartalmú, és mínusz 2 oC hõmérsékletû, 1 bar nyomású levegõt8 bar-ra komprimálja. A komprimálástól felmelegedett levegõa száraz sprinkler csõvezeték-rendszerében lehûl a környezetihõmérsékletre, tehát cca. -2oC hõmérsékletre, de elõbb a „har-matpontjánál” lecsapódik a csõ falán (mint a hideg jénai-üveg-fedõn a forró víz gõze, vagy a gépkocsi ablakának belsõ felén apára). Itt azonban a víz azonnal meg is fagy. A berendezés elõ-ször üzemképtelen lesz a jégdugók miatt, majd szétfagy. A tö-mítetlen száraz sprinklert legjobb azonnal teljesen újraszerelni,mert az elsõ szétfagyásnál további hibák is keletkeznek.

TERVEK ÉS TERVTELENSÉG

Sajnos a hibalehetõségek listája ezzel még nem ért véget. A

sprinkler berendezés száraz részének csõvezeték-rendszerétmonoton lejtéssel kell szerelni a száraz riasztószelep irányában,abban egyetlen kanyar, könyök, fitting, (csõvezeték-) kerülésnem lehet, amely megsértené a folyamatos lejtés szabályát.

A tervezõnek és a kivitelezõnek itt kell igazán a helyzet ma-gaslatán állnia, és ráadásul „ellenszélben” kell dolgozniuk. Asprinkler berendezés ugyanis a leginkább „mostohagyermek”(a beruházók, fõvállalkozók, üzemeltetõk sokszor „mûtyúkszem-nek”, hatóságilag elõírt csapásnak, felesleges költségnek tekin-tik a beépített oltóberendezést), ezért minden más, „hasznos”szakág mögé sorolják idõben is és fontosságát tekintve is.

Tehát a világítás elektromos kábelei és lámpatestei, a szellõ-zés, fûtés, klíma, és a többi épületgépészeti szerelvény és nyom-vonali berendezés mind megelõzi a sprinklert, de úgy, hogy alegtöbb „fontos” épületgépészeti szerelés a technológiai gépészethezés az építészethez alkalmazkodik, és az alá van rendelve.

10-20 évvel ezelõtt minden szakág részletes diszpozíciós éscsõtervvel volt megtervezve, az utolsó alkatrészig, fittingig le-rajzolva, kiírva, ahol a szakmák berendezés-elemei és nyomvo-nali elemei egyeztetve voltak egymáshoz. A generálterv részle-tes organizációs fejezetet tartalmazott a szakmák együtt-, és egymásután dolgozására, és az összes szakma kivitelezési ütemtervétrészletesen összefésülték. Ezzel szemben az elmúlt tizenöt év-ben (2004-ben) egyetlen részletesen és korrektül megtervezettlétesítmény együttes volt: a tiszaújvárosi MOL-TVK Olefin2

Amikor a gyorslégtelenítõk sem „bírják” a telet

Az üríthetõség csõdje

48 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A HATÓSÁG DOLGA

A száraz sprinkler-berendezés hatósági engedélyezési mun-káit említve el kell ismerni, hogy a beépített oltóberendezésthasználatba vevõ hivatásos tûzoltóságnak rendkívül nehéz a dolgaaz engedélyezésénél. A vázlatos jellegû engedélyezési tervbõlnem lehet „megjósolni”, hogy a beépített oltóberendezés meg-bízhatóan mûködik-e majd, de az I. fokú hatóságnak mégis ha-tározatot kell kiadni az engedélyezési kérelemrõl. Az I. fokútûzoltóság tekintélyének nem használt a hatósági jogkör önkor-mányzatnak adása, majd visszavétele. További problémát jelenta beépített oltóberendezésekre vonatkozó elõírások szabályo-zatlansága, és a meglévõ szabályok korszerûtlensége, a nem-zetközi szabványok alkalmazhatóságának egyedi jellege.

Az elkészült rendszer megítélése szintén rendkívül nehéz. Atüzivíz ellátás berendezéseit (tartály, szivattyúk, gépházi csõ-vezetékrendszer) ugyan meg lehet érdemben vizsgálni, de asprinkler csõhálózat vizsgálata az esetenként 12-17 m magaslétesítményben kimerül abban, hogy a mennyezeten lévõ aprósprinkler-alkatrészeket szemrevételezik (esetleg távcsõvel), ésezen kívül a riasztószelep-teszt(ek)et szokták elvégezni azüzembehelyezési procedúrán – tehát semmi lényeges, ami a szárazsprinkler rendszer megbízhatóságára némi garanciát adna. Utoljára9 éve volt sprinkler berendezésen (ráadásul habsprinkleren) élespróba végrehajtva tudomásom szerint, a MOL-TVK BOPP II.üzemben, ahol a legkedvezõtlenebb védõfelület sprinklereit ki-csavarva 5 percig oltottuk a nem égõ tüzet. Ma már ilyenre gondolnisem lehet (talán szerencsére). Mindenesetre a hatóság képvise-lõit nem szabadna olyan helyzetbe hozni, hogy zsákbamacská-ra adják a felelõs döntésüket.

A fentiekben ismertetett problémák ellenére a száraz sprinklera legelterjedtebb oltástechnika, akár a beépített oltórend-szerrel védett alapterületet, akár a létesítmények légköbmé-terét vesszük alapul. Egy tökéletesen megszerelt és kivitele-zett száraz sprinkler rendszer tökéletes biztonságot nyújt, ál-talában a legalacsonyabb áron, a referenciák már évtizedekóta kifogástalanul mûködnek.És mit hoz a holnap a száraz sprinklerek területén? Továbbifejlõdést! Már dörömböl az új sprinkler-technika egyik csil-laga, a „Quell system” ante portas(!), azaz a vadonatúj, je-len pillanatban a legnagyobb oltási kapacitású rendszer be-vezetés elõtt áll! Fagyveszélyes magasraktárak védelmé-ben bizonyára széles körben elterjed.

(Folytatjuk – szerk.)

Kocka Sándor, Csízi Béla ügyvezetõ igazgatókIFEX-Tûzõr Kft., Budapest

Az utóbbi 15 év legnagyobb beruházása (IFEX-Tûzõr Kft.)

Irodaházi mélygarázs (IFEX-Tûzõr Kft.)

és Polietilén4 létesítmények több mint százmilliárd forintos be-ruházási értékkel.

A projekt minõségét deklarálja az is, hogy Bánsági Tamásprojekt-igazgató annak idején állami kitüntetést kapott érte.

Ma már errõl szó sincs, minden terv, köztük a sprinkler iscsak olyan mélységû, hogy azzal szerzõdni lehessen a munká-ra, és létesítési engedélyre be lehessen nyújtani a tûzoltóság-nak. A többi szakág még elnagyoltabb tervekbõl dolgozik, éssajnálatos módon mindenki egymás ellen. Aki elõbb odajut, azjobb pozícióban van a berendezés-elemeinek elhelyezéséhez -aki kapja, marja elven. Ebben a dzsungelben kell tehát a szárazsprinkler - esetenként több kilométer hosszú - csõvezeték-rend-szerét hibamentesen összeszerelni.

V É D E L E M O n l i n e – v i r t u á l i s s z a k k ö n y v t á rM i n õ s é g i t a r t a l o m – a s z a k m a i i n f o r m á c i ó f o r r á s a

www.vedelem.hu

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY 49

SZÛTS JENÕ

A lángérzékelõk helyea tûzérzékelésben

Az éghetõ anyagokat elõállító, feldolgozó, tároló és szállítóiparágakban a tüzek általában lángoló fázissal indulnak. Itta védelem nagyon megbízható és nagyon korai lángérzéke-lést igényel. Ezeken a területeken az optikai lángérzékelõk atûz észlelésére legalkalmasabb eszközök, hiszen a kis mére-tû, még kialakulóban levõ tüzeket is nagy távolságból képe-sek észlelni.

EXTRÉM KÖRÜLMÉNYEK

Ezekben az iparágakban a védendõ területek eleve magastûzkockázatúak. Mind az ipari területekre jellemzõ extrém kör-nyezeti hatások (hõmérséklet, víz, gõzök, jég, dér stb.), melyeka tûz vagy láng érzékelését nehezítik, mind az ilyen területekenmegtalálható zavaró sugárforrások, melyek könnyen téves jel-zéseket válthatnak ki, csak nagyon megbízható és az adott kö-rülményekhez alkalmazkodni vagy azokat elviselni képes láng-érzékelõket igényelnek.

Optikai lángérzékelõket a legnagyobb számban az alábbi te-rületeken alkalmazzák:

– Olaj- és gázipari létesítmények: kitermelés, finomítás,elõállítás, tárolás

– Vegyipar: gyártás, tárolás és szállítás– Energia termelés: generátor helyiségek, turbinák, em-

beri felügyelet nélküli állomások, gáz- vagy széntüzelé-sû reaktorok

– Gyógyszeripar: automatizált folyamatok, szárítók– Nyomdaipar: oldószer kezelés, nyomtatási és szárítási

eljárások– Repülõgép hangárok: szárny-alatti és -feletti védelem– Gépkocsi gyártás: festõ mûhelyek, gyártósorok, nedves

technológiák– Robbanó anyagok, lõfegyverek: gyártása és tárolása– Tartályok: fix és úszó tetejû tartályok– Hulladékkezelõ és feldolgozó telepek– Veszélyes anyagok: égetés, feldolgozás és tárolás– Raktárak: éghetõ anyagok tárolására szolgáló tároló és

rakodó terek,

A LÁNG ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSA

Az összes folyékony és gáznemû, valamint a legtöbb szilárdéghetõ anyag lángképzõdés közben ég el. A láng tehát olyananyagok égésére jellemzõ, amelyek tûz vagy más gyújtóforrásokozta hõ hatására párologva, vagy gáznemû anyagok fejlõdé-sével éghetõ elemekre képesek bomlani. A láng az a tér, ahol agõzök és gázok égése végbemegy.

Az éghetõ anyagokból felszabaduló gõzök, gázok nem tar-talmaznak oxigént, ezért az égéshez szükséges levegõ oxigénjeaz égéssel egy idõben hatol be (diffundál) az égési térbe.

Lángoláskor az energia döntõ része elektromágneses sugár-

zás formájában közvetítõdik a környezet felé, melynek nagy részehõenergia, azaz az infravörös (IR: InfraRed) tartományba esõsugárzás, de az ultraibolya (UV: Ultra Violet) és a látható tarto-mányba esõ sugárzás is számottevõ. Sugárzáskor az energiaközvetítõ közeg nélkül jut el az egyik testrõl egy távolabb levõmásikra. A sugárforrástól távolodva az észlelhetõ energia a tá-volság négyzetével csökken, sõt a sugárzás útjában levõ tárgyaka sugárzást visszaverhetik vagy el is nyelhetik. A láng által ki-bocsátott sugárzási energia a tûz (láng) hõmérsékletével roha-mosan növekszik.

A HÕMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

Földünkön minden 0 oK-nál magasabb hõmérsékletû test elekt-romágneses sugárzást bocsát ki magából. A sugárzás intenzitá-sa alapvetõen csak a test anyagától, hõmérsékletétõl és felületé-tõl függ az ún. Stefan-Boltzmann törvény szerint. A testekhõállapotával kapcsolatos és a teljes elektromágneses spektrumrakiterjedõ sugárzást, hõmérsékleti sugárzásnak nevezzük.

STEFAN-BOLTZMANN TÖRVÉNY:

P=A e ρ T4, ahol

P: a kisugárzott teljesítmény (W),A: a sugárzó test felülete (m2),e: a test emisszióképessége (anyagfüggõ: 0 és 1 között)ρ (rho): a Stefan-Boltzmann állandó (5,6699x10-8 Wm-2K-4),T: a test abszolút hõmérséklete (oK)

A képletbõl azonnal két következtetés adódik:1. A kisugárzott energia (teljesítmény) a test felületével egye-

nesen arányos, vagyis egy nagyobb méretû tûz, nagyobbenergiát bocsát ki. (Ezt a tételt a lángérzékelõk észlelése szem-pontjából a késõbbiekben módosítjuk, mivel nem a tûz felü-lete, hanem a lángfront mérete lesz a meghatározó tényezõ.)

2. A hõmérséklet növekedésével a kisugárzott energia ro-hamosan növekszik. Például egy 1200 oK-os (927 oC) test,mely hõmérséklet megfelel egy tipikus szénhidrogén lánghõmérsékletének, 100-szor akkora energiát bocsát ki, mintegy azonos anyagú és méretû 380 oK-os (107 oC).

A törvénynek megfelelõ, különbözõ hõmérsékletekhez tar-tozó sugárzási görbéket a hullámhossz függvényében az ún. fe-kete test görbékkel vagy Planck görbékkel szokták bemutatni(ld. 1. ábra). A görbék alapján jól látható, hogy a test által ki-bocsátott energia (a görbék alatti területek) a hõmérséklet nö-vekedésével milyen mértékben növekszik.

A görbéket megnézve egy újabb következtetést is levonha-tunk: egy test hõmérsékletét növelve a kibocsátott sugárzásspektrális eloszlása is változik. Minél magasabb egy test hõ-mérséklete, annál kisebb hullámhosszak felé tolódik el a görbe.A görbe csúcspontját, azaz azt a hullámhosszt, amelyen a leg-nagyobb intenzitású a test sugárzása egy adott hõmérsékleten, aWien törvény adja meg:

WIEN TÖRVÉNY

λm

=2,9 10-3 [moK] / T , aholλ

m (lambda)= a maximális energia kibocsátás hullámhossza (m)

T = a sugárzó test hõmérséklete (oK)

A hõmérséklet növekedésével a görbe a látható fény és azUV tartomány felé tolódik: pl. egy 800-1200 oK közötti szén-

50 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

hidrogén láng hõmérsékleteken az energia számottevõ része aközepes IR (1-10 μm) sávban keletkezik, de bizonyos intenzi-tás tapasztalható a látható fény és az UV sávban is.

A spektrális eloszlás változásának jó példája az acél hevítése,mely elõször vörös színben világít, majd a további hõmérsékletemelkedés hatására, 700 oK felett már fehéren izzik, azaz a gör-be egyre inkább a látható fény és az UV tartomány felé tolódik.

Egy hétköznapi szénhidrogén (benzin) égésekor a láng általkibocsátott energia spektruma mégis jelentõsen eltér az 1. ábraPlanck görbéitõl. A hullámhossz függvényében ábrázolt spektráliseloszlás itt is a Planck görbéken alapul (azaz minél magasabb aláng hõmérséklete, annál nagyobb lesz a kisugárzott összenergia,és annál kisebb hullámhosszakon is lehet összetevõket találni),de annál jóval összetettebb: néhol erõs csúcsokat, máshol hul-lámvölgyeket mutat (ld. 2. ábra).

A KÉMIAI VAGY KVANTUMSZERÛ SUGÁRZÁS

De miért különbözik ennyire a két görbe? Égéskor a lángbankülönbözõ kémiai folyamatok játszódnak le, különbözõ köztes-és végtermékek keletkeznek az égõ anyagból és az oxidáló szerbõl.

Ezen átalakulások során felszabaduló illetve elnyelõdõ energiahatására jönnek létre a látható csúcsok, völgyek a görbén.

Az égés folyamán az éghetõ anyag molekuláinak oxidációjasorán keletkezõ köztes molekulák energiavesztéssel jutnak újrastabil molekuláris állapotba. Ez az energiavesztés adott hullám-hosszúságú foton kibocsátásával jön létre.

Az égés során az alábbi hullámhossz tartományokban kelet-kezik jelentõs elektromágneses sugárzás:• az UV tartományban a 0,1–0,35 μm-es sávban,• a látható fény tartományában (a 0,35–0,75 μm-es sávban), és• az IR tartományban a 0,75–220 μm-es sávban.

Hullámhossz Kölcsönhatás

λ < 50 μm Molekuláris átalakulások

50 μm > λ > 1,0 μm Molekuláris vibráció és forgás

1,0 μm > λ > 0,05 μm Vegyérték elektronkötések vibrációja

0,3 μm > λ > 0,05 μm Elektronvesztés és rekombináció

1. táblázat. Hullámhossz függõ anyag-foton kölcsönhatások

Emberi szemmel e hullámhosszak többsége nem érzékelhe-tõ. Szabad szemmel leginkább csak a sárga-vörös színû lángo-kat érzékeljük, mely színeket a lángban található szénatomokokozzák. A láthatatlan infravörös (IR) sugárzást hõként érzé-keljük. A szenet nem tartalmazó anyagok, pl. a hidrogén égése-kor a láng színe világoskék vagy teljesen láthatatlan, és nyilvána CO2 keletkezésre jellemzõ 4,4 μm-es kibocsátás csúcs is hi-ányzik. Ezek a lángok általában az UV tartományú összetevõikrévén detektálhatók.

Egy adott anyag égése során keletkezõ hullámhosszak alap-vetõen megfeleltethetõk az anyag és az energia közt létrejövõkvantum-mechanikai kölcsönhatásoknak. Az anyagi részecskékés a foton kölcsönhatásai az 1. táblázat szerinti hullámhossz tar-tományokkal jellemezhetõk.

Általában azoknak az anyagoknak a lángjában, melyek többéghetõ gázból állnak és égésük gáznemû oxidáló hatására jönlétre, a kvantumszerû sugárzás dominál. Ilyenek az éghetõ gá-zok, folyadékok és a lánggal égõ szilárd anyagok.

A szilárd halmazállapotban oxidálódó éghetõ anyagok vagycsupán a hõmérsékletük hatására sugárzó testek (pl. szikrák, parázs)ellenben a Planck görbék szerint sugároznak. Ebbe a körbe tar-toznak a szén-alapú éghetõ anyagok (szén, faszén, fa, cellulózszálak) és a hõhatásra (mechanikai hatás vagy súrlódás) felme-legedett fémek.

Általában mindenfajta égés során keletkezik Planck-féle su-gárzás, mely az égõ anyag hõmérsékletébõl adódik. A szik-raérzékelõk, melyeket pont az ilyen jellegû sugárzás észlelé-sére fejlesztettek ki, általában nem éghetõ anyag-specifiku-sak. A lángérzékelõk azonban mindig a molekulaszerkezet meg-változásából illetve a gázfázis energiaváltozásából adódó kvan-tumváltozásokat hivatottak figyelni. Az ezekbõl adódó ener-gia kibocsátások egy-egy adott anyagra jellemzõek. A láng-érzékelõk fejlesztõi igyekeznek olyan hullámhossz tartomá-nyokat kiválasztani és figyelni, melyek minél több anyag láng-jában megjelennek, és lehetõleg más, nem tûztõl származósugárforrások spektrumából hiányoznak.(Folytatjuk)

Szûts Jenõ mûszaki vezetõ, Promatt Elektronika, Budapest

2. ábra. A szénhidrogének égésekor keletkezõ láng spekt-ruma és a keletkezett köztes és végtermékek emissziós hul-lámhosszai

1. ábra. Az ideális fekete testek energia kibocsátási gör-béi különbözõ hõmérsékleteken

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER 51

m ó d s z e r

JAMBRIK RUDOLF

Légi támogatás nélkülnehéz lett volna.

2007. júliusában a szokásosnál több erdõ-, bozót- és tarló-tûzhöz riasztották a tûzoltókat. Az hatalmas erdõtüzek ala-kultak ki Kecskemét és Nyárlõrinc között.

ÖSSZEFOGÁS ERDÕTÛZBEN

A Kéleshalom és Kunfehértó közötti erdõ, amely zömébenfenyves és õsborókás igen nehéz és összetett feladat elé állítottaa tûzvédelemben dolgozó szakembereket.

Az oltásához a földi egységeken kívül a tûzoltóvonatot éshelikoptereket is be kellett vetni.

A kunfehértói tûzeset minden képzeletet felülmúlt. A megyeszinte teljes állománya és azon túl más városok tûzoltó erõi issegédkezetek a tûz megfékezésében: több hivatásos, önkéntes,egyesületi tûzoltóság, a civil lakosság több mint száz fõvel, aMÁV tûzoltóvonata, a Magyar Honvédség két MI-8–as harcihelikoptere, az erdõgazdaság emberei és nehézgépei, a buda-pesti Polgárvédelmi Igazgatóság, Fõvárosi Központi Rendelte-tésû Mentõszervezetének szakemberei és nem utolsó sorban aMagyarországi Mentõcsoportok Szövetségével együttmûködõForgószárny Kft. MI-2 helikoptere.

Tapasztalatból leírhatnám milyen érzés Bristol védõruhában,nyáron 38 Co –os melegben a tûztõl pár méterre hadakozni, deezt a lap olvasói is tudják.

Azt viszont már kevesebben hallották, hogy a tavalyi eszten-dõtõl kínálkozik a tûzoltók megsegítésére egy hazai fejlesztésûtûzoltó és mentõ helikopter is.

TÛZOLTÁS A KISKUNSÁGBAN

Kunfehértói tartózkodásunk ideje alatt négy napon keresztültámogattuk az egységek munkáját. Ez idõ alatt a gépünk 316felszállást, egyben bevetést hajtott végre, átlag 8-900 liter oltó-anyaggal, ez majdnem 300 000 liter víz célra juttatását jelenti.A helyszínen folyamatosan mértük a bevetési idõket, ez rendkí-vül sok tapasztalatot adott a további védekezésekhez. Bármennyireis hihetetlen a kicsi, ámde fürge helikopter 2 perc 10 másodper-cenként érkezett a felszállási pontra oltóanyagot tankolni. Ezt

csupán azért érdemes megjegyezni, mert a nagyobbik testvére– akinek a munkája ugyancsak nélkülözhetetlen volt – méretei-nél és repüléstechnikai paraméterei miatt ugyanezt a tankolást

Tankolás 3 percenként

Úton a bevetéshez

Összehangolt légi és földi oltás

52 MÓDSZER ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

csak 11,5 perc leforgása alatt volt képes megoldani. A közepeskategóriájú gép, igaz csak a fele töltettel volt képes felszállni,de azt sokkal sûrûbben és nem utolsó sorban tized annyi költ-séggel tette. Arról már nem is beszélve, hogy a nagyobb gépeka talajszint felett 80-100 méter magasságban voltak képesek avíztömeg kibocsátására, míg a kisebb, fürge gép ugyanezt amûveletet 20-40 méteren már biztonsággal volt képes megol-dani. Nyílván ezért is volt többszörösen hatékony a bevetése éspersze a gazdaságosságához sem fér kétség.

LÉGI ELÕZMÉNYEK

A hosszú bevezetõ után röviden felvázolnám ezt a kicsi ha-zai bravúrt, amivel sikerült a sikeres oltáshoz hozzájárulnunk.

Immáron közel húsz esztendeje a balatonedericsi tõzegtûz-nél - annak veszélyessége és szinte leküzdhetetlensége miatt -helikoptereket vetett be a tûzoltóság. A légi tûzoltás természe-tesen nem volt új már akkor sem, azonban az is tény, hogy aMagyar tûzoltóság soha nem rendelkezett légi jármûvekkel. Ilyenesetekben a Honvédség és egyéb légi jármûveket üzembentar-tókkal, a megkötött együttmûködési megállapodások kereteinbelül sikerült eredményeket elérni. Nos az említett tõzegtûznélfurcsa dolgok derültek ki, mesélte Imreh Lajos. A 2 m3 -es BambiBuckettel üzemelõ MI-8 helikopterek ugyan erõsek, de lassúakis, üzemidejük akkor sem volt olcsó. Ma 1 millió Ft körül mo-zog az egy órára vetített költsége. A MI-2 típus ugyan jóvalkevesebb, csak a 800 literes Bambi Buckettel tudott beavatkoz-ni, de sokkal 2,5-szer hatékonyabban és az órabérét tekintve ti-zed annyi ráfordítással dolgozott.

Ez azonban nem volt kielégítõ a MI-2 személyzete számára,ezért az eddigi tapasztalatokat is felhasználva mára egy új tech-nológiát dolgoztak ki, amely a kunfehértói erdõtûz oltásánálvizsgázott.

VIZSGÁZOTT AZ ÚJ TECHNOLÓGIA

A függesztett teherrel repülés bonyolult, az oltóanyag ki-bocsátás pontossága esetenként a legnagyobb odafigyelésselis a pontatlan minõsítéssel jellemezhetõ, akkor hol van a meg-oldás?!

A megoldás a kérdés mögött van. A törzs alá függesztettterhet máshová kell beépíteni és a gazdaságosságát is növelniszükséges. Megszületett a terv, a tartályt be kell építeni az utas-térbe és egy jól irányzott dobással a tûz fészkét el kell találni.Ez eddig egyszerû, a kivitelezés és kísérletezés már kevésbévolt az. A belsõ tartály kialakítása az utastérben megoldható,csupán az üléseket kell eltávolítani és a megfelelõ formát kellalkalmazni.

A kiömlõnyílás kivágása már nem volt ennyire egyszerû. Elõszörkicsivel volt nagyobb, mint a Bambi Bucketté. Aztán sok-sokpróbálkozás után kiderült, hogy annak a duplája a legideálisabb,vagyis egy 600 mm átmérõjû nyílás már megfelelõ lehet a ki-áramlási idõ lehetõ legalacsonyabb elérésére. Ez ma 1,5 mp ésekkor a tartályban lévõ 1000 – 1200 liter oltóanyag a kijelölthelyre szinte egy tömegben dobható. Itt említeném meg az ol-tóhatás növekedését, a kinetikai erõ kihasználását. A víz ütõha-tása és az a tény, hogy nem porlad el, nem szóródik szét, hanemegyszersmind részt vesz az oltásban, mintegy jótékonyan befo-lyásolják az oltás gazdaságosságát is.

A BELSÕ TARTÁLY ELÕNYEI

Elõnye, hogy a tankolás gyorsan és sokrétûen megoldható,míg a függesztmény esetén természetes tó, folyó, vagy mester-séges vízfelület kialakítása szükséges, addig a belsõ tartályosmegoldásnál egy tûzoltó gépjármû, vagy tartálykocsi, de mégegy tûzcsap is elegendõ, tehát amennyiben nincs a tûz közelé-ben vízfelület addig is használható.

A gép törzse alá akasztott tartályos megoldás következtébena szûkre szabott 800 l, is tovább csökkenhet, hiszen a teljes merítésszinte soha nem valósul meg. A rugalmas falú tartály pulzálásaközben értékes literek vesznek kárba. Így az a merítést követõ-en már csupán a 700 l körül mozog, a repülés, a fordulók továb-bi vesztességeket okozhatnak, így mire egy Bambi Buckett odaéra bevetés helyére jó, ha 600-650 liter víz van a tartályában. En-nek a hatékonyságát tovább rontja a kis átmérõn történõ leürí-tés, a víz porladása és szóródása.

A belsõ tartályos szerkezet tehát képes volt önmagát felül-múlni és a sok hibát kiküszöbölve egy sokkal gazdaságosabbrendszert a tûz elleni védekezés szolgálatába állítani.

A rendszerrel, a súlypont ideális megválasztása miatt könnyebba tankolás, a repülés és a manõverezés során sincs vesztesség.Pontosabb a dobás és szinte minden csepp odaér, ahová azt szántuk,terítési hatékonysága 60 – 80 liter/m2. Továbbá van egy eddigel sem képzelhetõ elõnye is: a felszerelt forgószárnyas légi jár-mû egyszersmind alkalmas mentésre is. A fülkében marad annyihely, hogy egy légimentõ és a mentéshez elengedhetetlenül szük-séges eszközök is elférjenek, így ez a MI-2 helikopter alkal-massá válik arra a feladatra is, amit a modernebb változatoksem képesek produkálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy abeavatkozásban résztvevõ állomány a szél irányának hirtelenváltozása miatt a lángoló erdõ mélyén veszélybe kerül, úgy agép egy töltet vízzel odarepül és az oltóanyag megfelelõ helyretörténõ kidobásával késleltetve a tûz terjedését azonnal - ismé-telt rárepülés nélkül - a biztonságos kimenekítést megkezdhe-ti. Egyszerre akár 3 fõ evakuálását is képes megoldani, de a szokásosegyenkénti kiemelés is járható út, amennyiben megfelelõ idõáll a rendelkezésre.

E témában is számtalan megoldás létezik a világon. Akad,ahol a gép törzse alá építik az oltóanyag tartályt, de ha csak aBambi Bucket befogadóképességét nézzük: létezik 270 litertõl9840 liter befogadóképességig sok, összesen 18 méret. A fantá-ziának azonban határt szab a szállítóeszköz, a helikopter teher-bíró képessége, a manõverezõ képessége és hát valljuk be, ha-zánkban a rendszerben lévõ helikopter típusa a mérvadó, mertellentétben más országokkal egy ilyen kritikus idõszakban semáll módunkban más országoktól helikoptereteket és repülõketbérelni.

Jelen esetben, azt hiszem a sokat említett határok kitolása, aleleményesség és a kombinatív elgondolás találkozott a gaz-daságosság oly sokszor egymást elkerülõ fogalmával, és et-tõl lett olyan nagyszerû a találmány, amire méltán lehetünkbüszkék.

Jambrik Rudolf tûzoltó alezredesTûzoltási osztályvezetõFõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest

A cikk teljes szövege a www.vedelem.hu weboldalon olvasható.