Jerry Lee Hutchens: Teljes megtisztulás - A hatásos méregtelenítés titkai

Tartalom

Bevezetés 8Miért van szükség megtisztulásra? 10Az emésztőrendszer 12Lendítsük mozgásba a dolgokat! 26A táplálkozás alapjai 41A hétvégi megtisztulási program 49A hétvégi megtisztulás befejezése 60 A lendület megtartása 63

Receptek

Indító limonádé 66Friss nyugtató 68Bélműködést szabályozó almás savanyú káposzta 70C-vitaminban gazdag smoothie 72Szedres-áfonyás smoothie 74Gyomornyugtató gyömbéres sárgarépa 76Zöldségtonik 78Spárga-retek májerősítő tonik 80Zelleres vesetisztító 82

A könyvben található receptek nem tekinthetők terápiás célúnak. A jelenleg orvosi előírás-ra gyógyszert szedők részére azt javasoljuk, hogy a könyvben leírt növényi gyógymódok és táplálékkiegészítők alkalmazása előtt beszéljék meg az egészségügyi ellátásukat végző orvossal, hogy az alkalmazott gyógyszereknek milyen negatív hatásai lehetnek az említett növényi gyógymódokra és táplálékkiegészítőkre.

6 | TELJES MEGTISZTULÁS

Bevezetés | 7

Támogassuk szervezetünk természetes öntisztulási képességét, hogy biztonságosan és egyszerűen megszabaduljunk az emésztés és a sejtmegújulás során keletkezett salakanyagoktól!

Bevezetés

Mérgekkel és szennyező anyagokkal teli világban élünk. A szennyező anyagok bekerülnek szervezetünkbe és lerakódnak a test szöveteiben. A mérgező salakanyagok felhalmozódása miatt óriási terhelés neheze-dik azokra a rendszerekre, amelyeket szervezetünk a méregtelenítés és a mérgektől való megszabadulás céljából hozott létre. Szervezetünket az élelmiszereinkben található mesterséges színezékek, rovarirtó és

gyomirtó szerek maradványai, tar-tósítószerek és avas olajok terhelik. Képtelenek vagyunk elmenekülnia veszélyes, vegyszeralapú tisztítósze-rek és kozmetikai termékek, a gázo-kat kipárologtató bútorlapok, a káros gyógyszerek és egy sor más alattomos méreg elől. A nem megfelelő táplál-kozási szokások és a testedzés hiánya miatt szervezetünk még jobban te-lítődik, és nem tud érvényesülni az

a természetes képessége, hogy megtisztuljon és megszabaduljon az emésztés és a sejtek megújulása során termelődő salakanyagoktól.

Ha a környezetünkből felvett külső toxinokat és a szervezet által természetes módon termelt belső méreganyagokat a szervezet rend-szeresen és időben ki tudja üríteni, megőrizhetjük egészségünket. A salakanyagok és a toxinok sejtjeinkben, szöveteinkben és szerve-inkben való túlzott felhalmozódása azonban gátolja ezeknek a szö-veteknek a táplálását és oxigénellátását, ennek eredményeként pedig a szervezet legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre. A toxinoknak ez a krónikus túlsúlya károsan befolyásolja egészségünket és megfoszt vitalitásunktól, tiszta gondolkodásunktól, valamint az eleve bennünk rejlő nagy életerőtől. Éppen ezért fontos, hogy a környezeti mérgek

Bevezetés | 9

és a sejtek salakanyagai a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kiürüljenek a szervezetből.

Annak ellenére, hogy a szennyeződések hatásának elkerülhetetlenül ki vagyunk téve, nagyban hozzájárulhatunk egészségünk javításához és megőrzéséhez. A megtisztulás jelentős mértékben javítja egészsé-günket azáltal, hogy

megtisztítja emésztőrendszerünket,• kitakarítja a szövetekből a mérgező anyagokat,• fokozza a vérkeringést,• kiiktatja a toxinokat tartalmazó élelmiszereket,• egészséges életet alakít ki.•

Miért van szükség méregtelenítésre?

A méreganyagok okozta túlterhelés a szervezetben elképesztően sok és változatos tünetet képes kiváltani. A belek fokozott toxicitási állapotára a természetgyógyász orvosok több mint hetven betegséget vezettek vissza, közöttük olyan nehezen számszerűsíthető tüneteket, mint a

vakbélgyulladás (appendicitis),• rossz álmok,• magas vérnyomás,• alacsony vérnyomás,• felfúvódás,• székrekedés,• szédülés,• bokasüllyedés,• fáradtság,• szabálytalan szívverés (arrhythmia),• álmatlanság,• zavaros gondolatok,• tumorok, daganatok.•

Földünk lakossága hihetetlen mennyiségű ipari szennyező anyag, rovarirtó szer, gyomirtó szer és szintetikus vegyi anyag hatásának van kitéve. Napjainkban csaknem 900 különféle aktív összetevőt mutattak ki élelmiszereinkben, az ivóvízben, otthonainkban, az iskolákban és a munkahelyeken. Mindezek az anyagok részét képezik a több mint 60 000 iparilag előállított vegyi anyagból álló még nagyobb vegyszer-kotyvaléknak, amely minden évben mintegy 1000 újonnan megjelenő szintetikus vegyszerrel dúsul. Ezek mind felhalmozódnak a szervezet-ben, és kumulatív hatásaik között kimutatták

Miért van szükség megtisztulásra? | 11

a rákot,• az immunrendszeri depressziót,• a szennyezett anyatejet,• az idegrendszeri károsodásokat,• a spermiumok számának csökkenését, gyengébb minőségét és • termelődésük zavarait.

A mérgek támadásának kivédése terén kétféle stratégiát követhe-tünk:

Elkerüljük a környezeti szennyeződéseket, illetve az élelmisze-1. rekben és élelmiszereken található veszélyes vegyszerek fogyasz-tását.Megváltoztatjuk szervezetünk belső kémiáját annak érdekében, 2. hogy szervezetünk ki tudja küszöbölni a már benne lévő méreg-anyagokat.

Ezeknek a stratégiáknak a megvalósítása éppoly egyszerű, mint étrendünk megtisztítása azáltal, hogy kizárólag teljes értékű biogyü-mölcsöket és -zöldségeket, bab- és gabonaféléket fogyasztunk, valamint megtisztítjuk szervezetünket a hétvégi méregtelenítési programban szereplő böjtölési elvek segítségével. Mielőtt azonban megértenénk a szerves élelmiszerekből álló étrend és a rendszeres belső méregtelenítés fontosságát, tisztában kell lennünk szervezetünk működésével.

Az emésztőrendszer

Az élelem a szájon keresztül jut be a szervezetbe, ahol – tekervényes felületek rendszerét érintve – vég-bemegy az emésztés, a felszívódás és a kiválasztás folyamata. Összessé-gükben ezek a tekervényes felületek egy óriási elsődleges érintkezési fe-lületet képeznek az élet létfontossá-gú forrásával, vagyis az elfogyasztott táplálékkal. Miközben a táplálék végighalad a belek bonyolult cső-rendszerén, többféle emésztőenzim lép kapcsolatba vele. Mindegyik enzim gyorsítja azokat a reakciókat, amelyek a táplálékot felhasználható molekulákká bontják le.

Az emésztés feladata, hogy külön-féle anyagokat és energiát nyerjen ki a táplálék kicsiny molekulákká való lebontása, emésztése, majd az így kapott molekulák felszívása révén.

Az emésztést nagyrészt a vegetatív idegrendszer – a bél idegrendszere – szabályozza, amely az agytól függetlenül működik.

Az emésztéssel öt folyamat áll kapcsolatban:a táplálkozás,• a táplálék lebontása egyszerűbb vegyületekre,• a felszívódás,• az asszimiláció, feldolgozás,• a salakanyagok kiürítése.•

Az emésztőrendszer | 13

A táplálék kiválasztása jelentős szerepet játszik az emésztés minőségé-ben. Bár a folyamat elején a nyálnak és a rágásnak jut a legfontosabb szerep, a táplálék nagy része a gyomorban és a vékonybélben bomlik le. A felszívódás akkor történik, amikor a molekulák bekerülnek a véráramba. Az asszimiláció során megy végbe a lebontott táplálék molekuláinak beépítése a sejtekbe. A salakanyagok kiválasztása, ürítése a vastagbél, a nyirokrendszer, a tüdő, a vese és a bőr feladata.

Kezdjük legfelülA maximális emésztés érdekében a táplálékot alaposan meg kell rágni. Egyes makrobiotikus források azt javasolják, hogy minden falatot leg-alább ötvenszer rágjunk meg. Lehet, hogy ezt a szabályt nehéz betartani, de még az is előnyös lehet, ha időnként megszámoljuk, hányszor is rág-juk meg az ételt. Az enyhe emésztési zavarok és a felfúvódás általános oka lehet, ha túl sok ételt veszünk egyszerre a szánkba, majd lenyeljük, még mielőtt a fogak és a nyál hatékonyan el tudnák végezni feladatukat.

A nyálban bőségesen megtalálható az amiláz nevű enzim, amely megkezdi a keményítők emésztését. Ahhoz, hogy ezt érzékelni tudjuk, rágjunk meg alaposan egy falat kenyeret anélkül, hogy lenyelnénk, és érezzük a falat édességét, miközben a szénhidrátok cukrokká bom-lanak le. A nyelés a megrágott ételt keresztüljuttatja a nyelőcsövön, egy alsó nyelőcső-záróizomnak nevezett izomgyűrűn, majd tovább mozgatja lefelé, a gyomorba.

Gyomorégés és savas reflux betegségAmikor a nyelőcső folyamatosan érintkezik a gyomorsavval, krónikus gyomorégés alakulhat ki, amit gastrooesophagealis refluxbetegségnek (GERD/GORB) neveznek. A gyomorégést először gyakran a mellcsont mögötti égő érzésként érzékelik, amely kisugárzik felfelé a nyak irányá-ba. Ilyenkor a szájban savanyú vagy keserű ízt lehet érezni, amelyhez a kellemetlenséget okozó étel íze társul. A gyomorégés okozta kényel-metlen érzés még az alvást is zavarhatja.


A túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek felfúvó-dástól, székrekedéstől és gastrooesophagealis refluxbetegségtől, mint a soványak. A túlsúly növeli a hason belüli, illetve a hasra nehezedő nyomást, amely a gyomorsavat felfelé kényszeríti a nyelőcsőbe (savas reflux, vagyis a sav visszaáramlása), gyomorégést, illetve a nyelőcsövet belülről borító finom szövetek gyulladását okozva.

Ha megfigyeljük, mely ételek okoznak gyomorégést, és elkerüljük ezeket, a tünetek csökkenthetők, mint ahogyan hasonló hatást ér-hetünk el a dohányzás és az alkohol fogyasztásának elhagyásával is. A krónikus savasreflux-betegség számos olyan súlyosabb állapothoz vezethet, mint a Barett-oesophagus, az eróziós nyelőcsőgyulladás és a nyelőcsőrák.

Az Egyesült Államokban a gyomorégés járványszerű méreteket ölt, amelyre évi 13 milliárd dollár forgalmú antacidgyártó ipar épül. Az Amerikai Orvostársaság folyóiratában (Journal of the American Medical Association) 2004-ben publikált tanulmány azonban kétségbe vonja ezeknek a gyógyszereknek a biztonságosságát. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az antacidokat szedő betegek esetében négyszer nagyobb gyakorisággal alakult ki tüdőgyulladás, mint az ilyen szereket soha nem szedő személyeknél. Úgy tűnik, ennek oka az, hogy a gyomorsav védi a szervezetet a gyomor-bélrendszeri kóroko-zóktól, és a savlekötő szerek csökkentik a gyomorsav mennyiségét. Az viszont még nem világos, hogy a tüdőgyulladást okozó baktériumok és vírusok miként jutnak el a gyomorból a tüdőbe. Elsősorban az idősebb korosztály használja a savlekötő gyógyszereket, és számukra a tüdőgyulladás végzetes lehet.

A vékonybélA gyomor, a vékonybél, a hasnyálmirigy és az epehólyag faláról emésztőnedvek szivárognak, és felszabadítják azokat az enzimeket, epefolyadékot és baktériumokat, amelyek az élelmet lebontják. Az enzimek a zsírok, fehérjék, rostok, keményítők és cukrok (másképpen


szénhidrátok) összetett molekuláit kisebb, egyszerűbb atomláncokká darabolják. A belek mélyebb szakaszaiban a baktériumok megemésztik és felszabadítják az élelemben lévő tápanyagokat. Egy adott ponton a kisebb tápanyag-molekulák mérete, szerkezete és tartalma lehetővé teszi, hogy a tápanyagok bejussanak abba az 50-100 billió sejtbe, amely szerveink, idegeink és tudatosságunk élő csodáját alkotja.

A gyomor az ételt sűrű, leveses masszává, úgynevezett ételpéppé alakítja át. A gyomorból kikerülve és a vékonybélbe jutva az ételpép tápanyagainak legnagyobb része felszabadul. A vékonybél egy nyálkával fedett hártyafelület, ahol a nyálka védi a bélfalat az emésztőenzimektől, biztonságos menedéket nyújt a hasznos baktériumoknak és kenőanyag-gal látja el az emésztőrendszeren végighaladó élelmet, ételpépet és bél-sarat. A vékonybelet az immunrendszer sejtjei is őrzik, így védve meg minket a szájon keresztül a szervezetbe jutott méreganyagok hatásától.

A vékonybél felületén 4-5 millió ki-csiny, ujjszerű nyúlvány, úgynevezett bélboholy található. Ezek a bolyhok fel- szívják az emésztési termékeket (lásd a bélbolyhot a mellékelt rajzon). A táp -anyagok átjutnak, átdiffundálnak a boly-hok sejtjein és keresztülhaladnak a kapil-lárisfalakon, majd bejutnak a keringési és a nyirokrendszerbe.

A vékonybélnek három fő szakasza van: a nyombél (duodenum), az éh-bél (jejunum) és a csípőbél (ileum). A gyomorfenék nyílásánál egy záró-izom található, amely elernyedésével és összehúzódásával kis mennyiségekben ételpépet lövell be a vékonybél első 30-45 centiméteres szakaszába, amely a

Bélbolyhok


nyombélt képezi. Az ételpéppel itt a hasnyál mirigyből származó nedv (pancreasnedv) és enzimek érintkeznek, amelynek eredményeként számos tápanyag szabadul fel és kerül a vérbe.

A nyombél az a hely, ahol a fekélyek és az emésztőrendszeri feszült-ség, stressz más típusai megnyilvánulnak. A hirtelen fellépő stressz következtében a mellékvese olyan hormonokat választ ki, amelyek csökkentik az emésztőrendszer vérellátottságát és fokozzák az izmok vérellátását. A hosszú időn át fennálló kisfokú stressz kimerítheti a mellékvesét, tönkreteheti az emésztésünket és létrehozhatja azt a bizonyos „totálisan kimerült” állapotot. Szerencsére a stresszel kap-csolatos problémák általában helyrehozhatók.

A nyombél után következik egy 2,4-3 méter hosszúságú vastag falú bélszakasz, amelynek éhbél a neve. Mivel az étel lebontásának legnagyobb része még az éhbél előtti szakaszban megtörténik, az éhbél elsődleges feladata a felszívódás lebonyolítása. Az éhbél szövete redős szerkezetű, és a redők gazdagon el vannak látva vérerekkel, amelyek felszívják az ételpépből a fehérjéket, aminosavakat, a szukrózt, maltózt, laktózt, valamint a vízben oldódó vitaminokat.

Az éhbélből az ételpép bekerül a vékonybél leghosszabb szakaszába, a csípőbélbe. A csípőbél egy szűk, vékony falú cső, amelyben kevesebb redő és véredény található, mint az éhbélben. Ezen a bélszakaszon jut be a véráramba a koleszterin, a B12-vitamin és az epesók.

A segítő rendszerA táplálék feldolgozásában, valamint a salak- és méreganyagok kivá-lasztásában, kiürítésében a szervezet minden rendszere részt vesz. Az emésztőrendszer számára nélkülözhetetlen három további szerv a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy, de a nyirokrendszer és a baktériu-mok szintén nagyban hozzájárulnak az emésztőrendszer zavartalan működéséhez.

Máj: A máj nélkülözhetetlen szerepet tölt be a táplálék molekulái-nak lebontásában, a tápanyagok újbóli felépítésében, a vitaminok és


ásványi anyagok feldolgozásában és a méreganyagok semlegesítésében. A máj ugyanolyan fontos szerepet játszik a méregtelenítésben, mint a tüdő a légzésben.

A máj helyét tapintással meg lehet állapítani, ha bal kezünket ráhe-lyezzük a legalsó bordákra a test jobb elülső oldalán. A kezünk alatt, a májban koncentrálódik szervezetünk vérmennyiségének 20 szá-zaléka. Az immunrendszer fontos hatóanyagainak, a szervezetben lévő falósejteknek a fele a májban található. A máj csodálatra méltó módon képes regenerálódni – ehhez az is elegendő, ha eredeti mé-retének csupán 20 százaléka marad épségben valamilyen károsodás, sérülés után.

A gyomor-bélrendszerben felszívódott méreganyagok és tápanya-gok egyaránt a májba kerülnek. A toxikus vegyi anyagokat 13 000 enzim fogadja, amelyek több száz biokémiai reakciót indítanak ela méreganyagok semlegesítése céljából. A kutatások kimutatták, hogy a keresztes virágú zöldségek és a szójaételek bővelkednek azokban az enzimekben, amelyek a mérgek májon belüli hatástalanításának előse-gítéséhez szükségesek. Az ilyen élelmiszerek közé tartozik a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a kelkáposzta, a szójatej, a tofu és a tempeh.

A máj enzimjei a mérget va-lamilyen vivőmolekulához, leggyakrabban a glutation nevű tripeptidhez kapcsolják. A glutation legjobb forrásai a nyers zöldségek és gyü-mölcsök. A glutationban leggazdagabb élelmiszerek a spárga, az avokádó, a brok-koli, a fokhagyma, az okra és a spenót.

A máriatövis, ez a haté-kony antioxidáns képes meg- Máj


akadályozni a glutationkészletek kiürülését. A gyógynövény aktív vegyülete a szilimarin, egy természetes májméregtelenítő anyag, amely olyan mérgek ellen véd, mint az alkohol és a szén-tetraklorid. A máriatövis étrend-kiegészítőként a legtöbb bioboltban vagy egész-ségboltban kapható.

A máj – egyéb funkciói mellett – egy zöld színű folyadékot, epét is termel, amely a koleszterin, a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok molekuláit kicsiny gömböcskékké bontja le, hogy azokat a lipáz nevű enzim könnyebben fel tudja dolgozni. Az epe a májból a nyombélbe

folyik. A máj által kiválasztott további epe az epehólyagban gyűlik össze, és ké-sőbb a szükséges mennyiségben egy szűk csatornán áthaladva a nyombélbe jut, ahol az emésztési folyamat gyorsan fel-használja. (Lásd a májat szemléltető ábrát a 17. oldalon, illetve a hasnyálmirigy ábrá-ját a 20. oldalon.)

Miután a tápanyagok bekerülnek a vér-áram ba, megérkeznek a májba. Egyes táp-anyagokat a szervezet itt, a májban tárol, más tápanyagokat a máj összetettebb, bo-nyolultabb vegyületekbe épít be, ezek közül néhány a folyékony epét képezi. Egyéb tápanyagokat és komplex vegyületeket a máj szabadít fel, ezek eljutnak a szervezet minden részébe, utat találva a sejteket kö-rülvevő tápláló nedvekbe, ahonnan végül bekerülnek a sejtekbe.

Sajnos minden évben mintegy 40 000 amerikai hal meg májbeteg-ségek következtében. Az egyik legjobb módszer a máj egészségének megóvására az, ha nem tesszük ki túlzott terhelésnek. A szervezetünk-be bevitt mesterséges vegyi anyagok némelyike viszonylag ártalmat-

A máriatövis természetes vegyületei segítik a máj egészségének megőrzését.


lan, más vegyszerek viszont erősen mérgezőek lehetnek. Bár egyes vegyszereket a máj aránylag könnyen fel tud dolgozni, nehéz olyan tanulmányokat végezni, amelyek a feldolgozott élelmiszerekből és a nagyüzemi mezőgazdasági termelésből származó és a májunkba bekerülő vegyszerek hatásait vizsgálják. A biztonság érdekében ke-rülnünk kell az élelmiszerekben lévő szintetikus vegyszereket. A sült ételeket, mint például a sült krumplit és a rántott csirkét, tipikusan túlhevített hidrogénezett zsiradékokban sütik. Az ilyen ételek erősen megterhelik a májat, mivel avas zsírokat és transzzsírsavakat tartal-maznak. Az avas zsiradékok rontják az immunrendszer működését és károsítják a máj sejthártyáit. A transzzsírsavak gátolják a májvédő gyulladásgátló prosztaglandin termelődését.

Az alkohol erős terhelés a máj és az emésztőrendszer többi része számára. Az alkohol a gyomor nyálkahártyájának gyulladását idéz-heti elő, és ennek révén belső vérzést okozhat. Ellazítja a nyelőcső alsó záróizmát, lehetővé téve, hogy a gyomorsavak elérjék a nyelő-cső alsó részét és gyomorégést váltsanak ki. Ha valaki már hasmenéstől vagy hányingertől szenved, még mérsékelt mennyiségű alkohol is súlyos-bítani fogja a tüneteit. A hosszú ideig folytatott erős alkoholfogyasztás a máj és a hasnyálmirigy megbetegedéseinek fő oka. Az alkohol nö-veli az áteresztő bél szindróma kialakulásának esélyét; ez egy olyan állapot, amelyben a nyálkahártya már annyira károsodott, hogy a méreganyagok és az antigének bekerülnek a véráramba. Az alkohol-fogyasztás terén absztinencia vagy mértéktartás, akár erős mérték-tartás is javasolható, mivel a mérsékelt alkoholfogyasztást meghaladó minden mennyiség káros az egészségre. A Mayo Klinika a következő irányelvek betartását ajánlja: „Nők számára nem több napi egy ital-nál, vagy napi két ital férfiak számára. Az egy ital tizenkét uncia (kb. 3,5 dl) sört, öt uncia (kb. 1,5 dl) bort, vagy másfél uncia (kb. 3 cl) 80 alkoholfokos égetett szeszt jelent.”

Epehólyag: Az epehólyag kisméretű zsákszerű szerv közvetle-nül a máj alatt. Ebben a hólyagban koncentrálódik és gyűlik össze


a máj által termelt epe. Az epehólyag az epéta nyombélbe préseli.

Az epehólyagban lévő epe jóval tömé-nyebb és sűrűbb, mint a májból frissen kifolyó epe. Ez a koncentrált, tömény állapot alkal-mas epekövek képződé-sére, amelyek különösen

fájdalmas állapotot tudnak előidézni. Ezek a koleszterinből

vagy kalciumsókból álló kristályszerű szemcsék gyötrő fájdalmat és hányást okozhatnak, amikor elakadnak a nyombélbe torkolló epecsa-tornában. Bár a túlsúly kockázatot jelent az epekövek szempontjából, fogyáskor óvatosságra van szükség. A fokozatos fogyás, amely heti 0,5-1 kilogrammos testsúlycsökkenést jelent, kisebb valószínűséggel vált ki epekőproblémákat.

Hasnyálmirigy: A hasnyálmirigy 15 centiméter hosszúságú szerv, amely érett bogyókkal vastagon körbevett szárra emlékeztet. A has-nyálmirigyről leginkább az él a köztudatban, hogy itt termelődik az inzulin nevű hormon. Ez a szerv azonban enzimekkel teli emésztőned-veket is állít elő, amelyek a szénhidrátok, fehérjék és zsírok lebontását végzik. Ezek a hasnyálmirigyenzimek erősen lúgosak, és semlegesítik a gyomorban létrejövő savas ételpépet.

A hasnyálmirigyenzimek a hasnyálmirigy közepén végighúzódó hasnyálmirigy-csatornába kerülnek, és csatlakoznak a májból és az epehólyagból érkező epéhez. Ha a vércukorszint inzulinnal való szabályozása nem megy végbe tökéletesen, cukorbetegség alakul ki. A hasnyálmirigyenzimek kelleténél kisebb mennyiségben való kép-ződése, kiválasztása a B12-vitamin felszívódásának hiányához és más

A hasnyálmirigy


táplálkozási hiányállapotokhoz vezethet.

Vastagbél: A vékonybelet el-hagyva az ételpép a vastagbélbe jut.A vékonybélhez hasonlóan a 0,9–2,4 méter hosszú vastagbelet szintén szakaszonként vizsgáljuk. Ezek a szakaszok a felszálló vagy felfelé haladó vastagbél, amely a hasi terület jobb oldalán hú-zódik, a haránt irányú vastagbél, amely a jobb oldaltól bal olda-lig terjed közvetlenül a mellkas elülső alsó csúcsai alatt, valamint az ezt követő leszálló vagy lefelé haladó vastagbél. A lefelé haladó vastagbélszakasz alsó végénél egy

vízszintes csavarodás, az úgynevezett szigmabél vagy S alakú vastagbél található. A szigmabél a végbélhez csatlakozik, és innen távozik a szer-vezetből a széklet. A vastagbél szö-veteit erőteljes véráramok táplálják, amelyek a szív lüktetésével az aortába és onnan egy sor artériába jutnak. A vastagbélből kálium, víz, nátrium-klorid és a vastagbél-baktériumok termékei – K-vitamin, rövid láncú zsírsavak és illó zsírsavak – kerülnek a vérbe.

A béltraktus

A béltraktus alapos átmozgatása és kitisztítása után a májat meg kellene tisztítani. Ennek kíméletes módja a máj működését elősegítő „máj-barát” élelmiszerek fogyasztása. A máj számára hasznos és jótékony hatású élelmiszerek közé tartoznak a különféle teljes értékű gabonák, gyümölcsök és zöldségek, mint például a bab- és borsófélék, len-csék, magvak, barna rizs, diófélék, csokoládé, a hidegen sajtolt olajok, avokádó, fokhagyma, hagymafélék, amarant, kelkáposzta, keresztes virágú zöldségfélék, melasz, spárga, spenót, leveles zöldfélék, citrusfé-lék és a gyümölcslevek.


A béltraktust véredényekből, nyirokvezetékekből és idegekből álló nagy kiterjedésű és szövevényes hálózat fogja körbe. A belet egy kettős izomréteg burkolja. A külső izomréteg a bél hosszában húzódik, míg a belső réteg körkörösen körbefogja a bélvezeté-ket. Az emésztőnedvek és az étel összekeveréséből és az ételpép továbbításából álló feladatának végzése közben az izomréteg kialakítja a bél formáját. A körkörös izmokon belül négy szö-vetréteg található: a nyálkahártya alatti szövet, a nyálkahártya, a hám és a nyálka bevonata, amelynek neve üreg (lumen). A nyálka simává teszi az utat, hogy a táplálék és a bélsár folyamatosan halad-hasson előre a rendszeren keresztül, valamint támogatja a hasznos, jótékony bélbaktériumok megtelepedését.

Bélflóra: Bár nem képez szervet, de a beleinkben megtelepülő mikroflóra külön világot alkot a benne fellelhető milliárdnyi mikroor-ganizmussal. Egészségünk szempontjából ezek a mikroorganizmusok

annyira fontosak, mint a szervezet megtisztítása szempontjából a máj. A bélflóra teljes súlya mintegy 2 kilogramm, nagyjából éppen annyi, mint a májé. Mindennap néhány unciányi új mikroba képződik, mi-közben hasonló mennyiség távozik a széklettel. A hasznos baktériumo-

A túró- és joghurtfélék kiváló forrásai a hasznos baktériumoknak.


kat probiotikumoknak nevezzük; ezek védik a szervezetet a kórokozók ellen, szintetizálják a vitaminokat, élénkítik az immunrendszert és segítenek megemészteni a táplálékot. (A „probiotikum” kife je zést a hasznos baktériumokat tartalmazó táplálékkiegé szítők jellemzésénél is használják; ezeket a táplálékkiegészítőket egészségboltokban vagy bioboltokban lehet beszerezni.)

Az emberi bélrendszerben az egysejtű szervezetek több mint 400 különböző fajtája él. A bélrendszerben található baktériumsejtek száma 10:1 arányban felülmúlja a szervezetünkben lévő összes többi sejt számát. A baktériumok sűrűsége, koncentrációja annál jobban nö-vekszik, minél mélyebben fekvő bélszakaszt vizsgálunk. Egészségünk szempontjából nem lehet alábecsülni ennek a belső ökoszisztémának a fontosságát. A baktériumsejtek nem mindegyike nevezhető hasz-nosnak, jótékonynak vagy semlegesnek. Egyes baktériumok toxi-nokat termelnek, immunreakciókat váltanak ki, sőt még a ráksejtek növekedését is elősegíthetik. A káros baktériumok számát a jótékony baktériumok bősége korlátozza, kordában tartja. A hasznos bakté-riumok részt vesznek a táplálék megemésztésében is, és K-vitamint, valamint B-vitaminokat – folsavat, biotint, pantoténsavat és B12-vita-mint – termelnek. Tápláljuk a baktériumokat, a baktériumok pedig minket táplálnak. Az élet más részeitől elkülönülő „én” gondolatának abszurditását éppen a bélbaktériumoktól való függőségünk érzékel-teti, támasztja alá a legjobban. Ezeknek az egészséges kapcsolatoknak a hiányában az egyén meghal.

A bélrendszer mikroflórájának egészségét hátrányosan befolyásolhat-ják különféle betegségek, étrendi változtatások és gyógyszeres kezelések, különösen az antibiotikumok használata. Bizonyos esetekben, amikor az antibiotikumok elpusztítják a hasznos, egészséget elősegítő baktériu-mokat, egyes veszélyes baktériumok életveszélyes fertőzéseket okoznak. A jótékony baktériumok – mint például a Lactobacillus acidophilus – annyira zárt, tömör telepekben fejlődnek a bélfalon, hogy a kórokozó mikrobák, vírusok és gombák képtelenek mellettük megtelepedni.

Documents

Jerry Lee Hutchens: Teljes megtisztulás - A hatásos méregtelenítés titkai