„Játék a szavakkal, játék a beszéddel”

kétnyelvű nevelési program

Nyugat magyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda

Sopron 2009

Készítette: Sosztrarich Tamásné, Veresné Rosenstingl Eszter, Őriné Strassner Henriett, Pál Réka

„Játék a szavakkal, játék a beszéddel” kétnyelvű nevelési

program

A NymE Lewinszky Anna Gyakorló Óvodájában két csoportban

alkalmazzuk a „Játék a szavakkal, játék a beszéddel” kétnyelvű, magyar – német

nevelési program alapelveit.

A Napraforgó csoportban /Sonnenblumegruppe/ és a Pillangó

csoportban /Schmetterlingsgruppe/ dolgozunk ezzel a Talabér Ferencné által

kidolgozott programmal, ami egy speciális feladat. Az óvodai élet

mindennapjaiban a magyar és a német nyelv együttes használata érvényesül.

Csoportjainkba olyan kisgyermekek járnak, akiknek szülei szeretnék, hogy

gyermekük megismerkedjen a német nyelvvel ill. akik kétnyelvű családból

származnak.

A kétnyelvű nevelésben a gyermeki személyiség fejlesztése mellett a

nyelvi fejlesztés a kiemelt feladatunk.

A nyelvi fejlesztés az óvodában a

1. a kiejtéstanulást,

2. a szókincsbővítést,

3. a válaszadó szerep gyakorlását

4. a kisebbségi nyelvhez tartozó kultúra közvetítését jelenti.

1. A mintaszerű beszéd és a kisebbségi nyelv jó kiejtésű, biztonságos

alkalmazása feltétel a kétnyelvű óvónők részéről. Jó artikulációval, kicsit lassabban,

a gyerekek tempójában kell beszélnie, hogy meg tudják figyelni a kiejtést a

gyermekek.

Összeállítottunk egy olyan mondat-modell rendszert, amit a gyermekeket

érdeklő témákban és a napirend során a különböző tevékenységek irányításánál is

tudunk használni. Ezek között van, ami ritmussal, dallammal kísérve az egyes

feladatok megértését segítik. Például a teremrendezéshez, mosdóba induláshoz vagy

különféle tevékenységbe hívó dallammotívumok.

Ezek, -a feladatok gyors megértése mellett -biztonságot nyújtanak, állandó,

naponkénti ismétlésükkel. Pl.: „ Liebe, liebe Leute, aufgeräumt wird Heute”, vagy

„1,2,3, kommt Alle schnell herbei!”stb.

Ezeket a mondatmodelleket is természetesen következetesen, magyar

nyelvre fordítás nélkül alkalmazzuk.

2. A gyermekek aktív és passzív szókincsének alapozására és bővítésére

céltudatosan készülünk fel. A szavak, kifejezések, a magyar nyelvű előkészítés,

tapasztalatszerzés után több érzékszervre hatóan jelenik meg a gyermekek játékában,

tevékenységeiben.

Mindezek egy heti téma bemutatásán keresztül jól érthetőek:

Heti téma : Az őszi gyümölcsök

A témát előkészítve, a szülőktől kérünk különböző gyümölcsöket, amiket

megnézünk, megnevezünk, megkóstolunk.

Elmegyünk a piacra, megnézzük, megfigyeljük a gyümölcsöket. Ezzel

előkészítjük már a szerepjátékokat, ismereteiket bővítjük.

A nyelvelsajátítás során fontos a több érzékszervre hatás, ezért miután

megnézzük, megtapintjuk a gyümölcsöket elmondjuk pl. ,hogy sima, érdes, kicsi

nagy, kemény, puha, piros, sárga, zöld.

Következik az ízlelés, vagyis a gyümölcsök megkóstolása, gyümölcssaláta

készítés.

Mindezek közben beszélgetünk. Néhány példa a mondatmodellekre:

„Wie heisst dieses Obst?”

„Ja, das ist der Apfel.”

„Welche Farbe hat der Apfel?”

„Ja, es ist rot.”

„Ist es süß, oder sauer?”

„ Es ist süß, schmeckt sehr gut.”

„Der Apfel ist hart und klein.”

Vizuális tevékenységek közben is gyakoroljuk a nemzetiségi nyelvet,

kérdezünk, mondunk a gyümölcsökről ismert vagy új német nyelvű kifejezéseket.

Készítünk gyurmából gyümölcsöket, amiket felhasználunk a piacos játékban. Itt

mondhatjuk: „ Was kostet die Traube? 10 Forint. Ich möchte 1 Kilo Apfel.”

Mozgásos játékainkat is a heti témához igazítjuk. Erre példa, amikor

különböző gyümölcsöket mutatunk és mindegyikhez tartozik egy mozgásforma:

„Wenn ich den Apfel zeige, dann hüpft ihr. Wenn ich die Traube zeige, sollt ihr auf

einem Bein stehen. Hier ist die Birne, ihr sollt in die Hocke gehen. „

Szókincsbővítés a játékainkban: kártyán gyümölcsök, ezt használjuk

memória játékra, csoportosításra. Mondóka és dal is kíséri ezt. Mesét is mondunk a

gyerekeknek, német nyelven, amit a hét végére már ők is tudnak dramatizálni.

Például: „Die kleine Raupe Nimmersatt” Ez a mese rövid, nagyon kedves és a

gyerekekkel képeskönyv segítségével eljátszunk, elmeséljük.

Mindennap van a programunkban egy kötött, egy nyelven vezetett

foglalkozás, az un. „Stuhlkreis”. Tízórai után székekre vagy párnákra körbe ülünk,

majd német nyelvű köszönéssel üdvözöljük egymást: „ Guten Tag Kinder!” „Guten

Tag!” Ezután egy kisgyermek megszámolja a gyerekeket: „1,2,3...” „ Heute sind 15

Kinder da.” „Wer fehlt heute?”- felsoroljuk ki hiányzik. Ez a naponként ismételt -

köszönés, számlálás, hiányzó gyerekek felsorolása- fontos momentum, a gyerekek

érzelmi biztonságát növeli. Ezután énekelünk, mondókázunk. Az énekes, mondókás

anyagot természetesen a heti témához igazítjuk. Pl: „ Das ist der Daumen, der

schüttelt die Pflaume…” „ In meinen kleinem Apfel...”

Majd játszunk kártyákkal, vagy mesét mondunk, énekelünk. Ezután következik a

mindennapos testnevelés, amiben szintén ott van a heti témának, a gyümölcsöknek

megfelelő szókincstár.

3. Tehát a német nyelvet a szabad játékban, vizuális tevékenységek alatt,

mozgásos játékokban, tevékenységekbe ágyazott nyelvi helyzetekben, valamint a

kötött foglalkozások alkalmával használjuk . A gyermekek így természetes módon

kerülnek kapcsolatba a nemzetiségi nyelvvel.

Játékosan a legkisebbeket is be tudjuk vonni a német nyelvű

kommunikációba. A kisebbek szívesen utánozzák az óvó nénit vagy a nagyobb

óvodástársaikat.

A kétnyelvű nevelés alapelveit Talabér Ferencné: Nyelvi nevelés-nyelvi

fejlesztés a nemzetiségi óvodákban című kiadványában így írja:

„ A 3-7 éves gyermekek együttnevelése pozitív hatású a gyermeki

személyiség optimális fejlődése, ill. a nyelvi fejlesztésre.”

A nyelvi csoportok a mi óvodánkban is vegyes korosztályú gyermekekkel

működnek.

A kétnyelvű óvónő legfőbb célja a kétnyelvűség megalapozása és a

nyelv megszerettetése. A két nyelv használata, annak aránya függ a csoport

összetételétől és a kétnyelvű családból származó gyerekek számától. A mi

gyakorlatunkban a kisebbség nyelve tanév elején 20-30 % - ban, tanév végére 50-60

%-ban jelenik meg. Természetesen tiszteletben tartjuk, hogy a gyerekek többségének

anyanyelve magyar, ezért a nevelési helyzetek megoldásánál és a konfliktushelyzetek

feloldásában anyanyelvükön szólunk hozzájuk.

4. A nemzetiségi hagyományok, népi szokások ápolása is a feladatunk. A

német nyelvű dal- mondóka- és játékválasztásánál a népi kultúra kincseiből is

válogatunk. A népi gyermekjátékokat, dalokat és mondókákat fontosnak tartjuk, mert

ezzel igazi értékeket közvetítünk, és ezzel fennmaradásukat segítjük.

Erre a napi munkánkon kívül a nemzetiségi hét megszervezése ad kiváló

lehetőséget.

Nemzetiségi nap a Napraforgó és Pillangó csoportban

Óvodánk névadójára emlékezve február 3. hetében rendezzük meg a

Lewinszky Anna emlék napokat. Ez a hét jó lehetőséget nyújt arra, hogy a

gyermekek közelebbről is megismerhessék a kisebbség szokásait, hagyományait.

Ezek például: népviselet, nemzetiségi táncok, -dalok, -ételek, régi mesterségek,

játékok:

„kenyérsütés” : búza őrlése kis kézi malommal, majd víz, kovász és liszt

összegyúrása után a tésztát, dagasztjuk, megsütjük és jó ízűen el is fogyasztjuk

Sopron környéki mesegyűjteményből a „Macskamalom” c. mese mesélése

nemzetiségi táncok tanulása; népi hangszerek bemutatása, pl.: klarinét, harmonika

a kisebbség nyelvjárásának megismertetése mondókával, dallal pl.: „Musi'denn,

musi'denn... ; Auf der grüne Wiese...; Da' Hans'l treibb Ochs'n...;

régi népi játékok játszása : ugróiskola (babbal), malom (babbal) autó kötélre

feltekerése

helyi népi ételek megismerése : babsterc, babrétes, babos pogácsa ( fő ételük a

helyieknek a bab volt, innen a sok babbal készített étel).

Sokat beszélgetünk a gyerekekkel a régmúlt időkről, régi fényképeket

nézegetve, hogy is zajlott abban az időben az élet. Miket játszottak annak idején a

gyerekek, miben jártak, hogyan és miket főztek az anyukák és mit dolgoztak az

apukák.

A játékeszközeinket erre a hétre kibővítjük a nagyszüleink, dédszüleink által

használt konyhai eszközökkel (fa kézi kávédaráló, kézi malom) és egyéb háztartási

tárgyakkal (régi telefon, vasaló stb.), melyeket természetesen óvatosan

kipróbálhatnak a gyerekek.

A hét utolsó napját a nemzetiségi hagyományok felelevenítésével töltjük.

Ezt a napot úgy kezdjük, hogy mi óvónők nemzetiségi ruhában fogadjuk a

gyerekeket és szüleiket, nagyszüleiket.

Játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek szüleikkel együtt barkácsolhatnak:

gyöngyfűzés

lóalakzat papírból, rafia belefűzve sörénynek

só-liszt gyurmából plakett készítés, amit magvakkal díszítünk

bőrből kis kincstartó

maci alak, aminek keze-lába mozgatható

papírtáska hajtogatás

agyagedény készítés

nyomdatechnikával terítő készítés (festékkel)

papírból pénztárca hajtogatása

Mindig arra törekszünk, hogy régi, hagyományokhoz kötődő játékokat,

díszeket, eszközöket készítsünk.

Közben lehetőség van arra, hogy valamilyen általunk elkészített régi korra

emlékeztető játékkal játszanak a gyerekek, azok , akik éppen már nem barkácsolnak.

Például: ugróiskola, fonalfeltekerés, célba dobás.

Aki pedig megszomjazik , az betérhet egy alkalmi „Ponzichter borozóba”,

ahol az üveglopóval a gyerek maga szívhatja fel és eresztheti a szőlőlevet a poharába.

Miközben mi barkácsolunk, játszunk az óvoda konyhájában már a Sopron

környéki német nemzetiségi faluból Fertőrákosról érkezett Mici néni szorgoskodik,

aki évről-évre a babstercet készíti nekünk. A babsterc egy Sopron környéki étel

specialitás, a babos pogácsa, babrétes és egyéb babos főtt ételek mellett.

A tízórait közösen fogyasztják a gyerekek szüleikkel a szépen megterített

asztaloknál. Ki savanyúsággal, ki lekvárral eszi a várva várt babstercet.

A tízórai után szőnyegre kucorodnak a gyerekek és szép, Sopron környéki

meséket hallgatnak, amiket rendszerint a nap folyamán aktívan résztvevő hallgató

óvó nénik mesélnek.

Szívesen hívunk vendéget is. Az idei évben a Napraforgó csoportba járó egyik

kislány nagypapája jött el hozzánk, aki magyar származású, de az ausztriai Ruston él.

Kisgyermekként ő is ebbe az óvodába járt, ahová most nagy örömére az unokája is.

A barkácsolás, játék, mese, evés-ivás után nincs más hátra, mint a mozgás, a

mulatság. A soproni német nemzetiségi Testvériség Néptáncegyüttes zenekara húz

nekünk talpalávalót. A táncegyüttes tagjai részletesen bemutatják a gyerekeknek a

népi viseleteket és egy kis bemutatót is tartanak nekünk, természetesen polkát,

hétlépést és keringőt táncolnak. A harmonikaszó minket is táncba hívogat, egyszerű

lépéseket, táncokat, körjátékokat tanulunk tőlük.

Jó hangulatban, mulatozással zárul programunk, ahol gyerek, szülő, óvónő

egyaránt jól érezte magát. A Nemzetiségi Napot minden évben megtartjuk,

hagyománnyá érett ünnep számunkra.

A 2008/2009-es tanév Nemzetiségi Nap tervezete

kiállítás megtekintése a csoportszobákban és a folyosón

barkácsolás:

tésztanyaklánc fűzése

papírtálca hímzése színes fonalakkal

só-liszt gyurmából plakett készítése magvak díszítésével

paprikajancsi mintára maci készítése papírból

bőrből készült kis erszény, kincstartó készítése

játékok: - fonal feltekerő verseny

- ugróiskola

- lopó kipróbálása

mese

meghívott vendég előadása

táncház élő harmonikaszóra

ételkóstolás

A két német nemzetiségi csoportban dolgozó óvónők: Sosztarich Tamásné, Edina és

Veresné Rosenstingl Eszter a Napraforgó csoportban, Őriné Strassner Henriett és Pál

Réka a Pillangó csoportban.