ISMERTETÉSEK A RÉGI SZATMÁRRÓL - szabarchiv.hu · II. Pressburg, 1780. 155—167. 1. Latin nevén Comitatu: s Szatmariensis németül, Satmare: r Gespanschaft. Meglehetősen nag

K Á V Á S S Y S Á N D O R :

ISMERTETÉSEK A RÉGI SZATMÁRRÓL II. köz lemény*

3.

S Z A T M Á R V Á R M E G Y E

K a r i Got í l i eb von Wind i sch : Geographie des Kön ig re i schs Ungarn II. Pressburg, 1780. 155—167. 1.

L a t i n n e v é n : Comitatus Szatmariensis, n é m e t ü l : Satmarer Gespanschaft. Meglehe tősen nagy k i te r jedésű , hosszúsága a 15—16, szélessége pedig n é h á n y helyen a 12 mér fö lde t is e lér i . Nevé t S z a t m á r szabad k i r á l y i városról kapta, északon Bereg és Ugocsa, keleten a K ő v á r i k e r ü l e t ( é r t sd : K ő v á r v i d é k e — K . S.) és Közép-Szolnok , dé len Kraszna megye és Bihar , nyugaton Szabolcs v á r m e g y e h a t á r o l j a . m

Legnagyobb része sík, földje azonban a sok homokos t e r ü l e t miat t éppen nem a l e g t e r m é k e n y e b b . Mégis a g a b o n a n e m ű e k , kü lönösen pedig a tengeri, vagy tö rökbúza szerfelett jól teremnek. Nincs h i á n y a f án é rő és kerti gyümölcsösökben sem, á m a s z a r v a s m a r h a t a r t á s t nem a legnagyobb a r á nyokban űzik. A n n á l nagyobb gondot fordí t a lakosság egy része a szőlőt e rme lé s r e , amely k i t ű n ő e n vá l ik be és módfe le t t olcsó. A hegyeken és dombokon a leg több helyen szőlő díszlik, nagy k i t e r j edésű e rdők vannak, amelyekben sokféle vad tenyész ik . A hegyek közt a legfontosabbak a B i k k o l d a l és a Fekete-hegy, és a l eg több hegyen gazdag é rc le lőhe lyek vannak. A r a nyat é p p ú g y b á n y á s z n a k itt, mint ezüs tö t , és sok egyéb mellett rezet, c inó-bert, a n t i m ó n i u m o t , illetve k é n t . A m e g y é t ön töző fo lyókban meg lehe tő s bőséggel t a lá ln i halat, kü lönösen a Szamosból fognak k i sok heringet, ami nek — mive l h i á n y z i k a tengeri só — nem a legjobb az íze. 1 2 1 / a

* A z I. k ö z l e m é n y t l d . S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y e i h e l y t ö r t é n e t í r á s I I I — I V . S z e r k . ; G y a r m a t h y Z s i g m o n d . : N y í r e g y h á z a , 1982. 9—92. 1.

M e z e ő Cyr i l é s Zanathy A n t a l : S z a t h m á r v á r m e g y e (Comitatus S z a t h m a r í e n s i s ) G ö r ö g Demeter Magyar á t l á s á b a n

A m e g y é t legnagyobb rész t magyarok lakják , de sz lovákok (böhmische Slawen), n é m e t e k , r o m á n o k és oroszok (é r t sd : ruszinok — K . S.) is é lnek köz tük . A h a d i a d ó 48 218 forint és 20 k ra j cá r , a népesség 60 200 l é l e k , 1 2 2

akik közül 1200 zsidó. A főispáni m é l t ó s á g a gróf K á r o l y i - h á z b a n öröklődik és azt jelenleg a

Császár i és K i r á l y i Titkos T a n á c s hozzá já ru lá sa fo ly tán N a g y k á r o l y i K á roly A n t a l gróf főétekfogó és v e z é r ő r n a g y tö l t i be . 1 2 3 A megye c ímere hosszában és keresztben h á r o m rész re osztott pajzs, melynek középső mező jében a h á r m a s h a l m o n álló h é j á t ábrázoló gróf Ká ro ly -c ímer , a megye n é g y legnagyobb folyójának, t i . a Tiszának , Szamosnak, K r a s z n á n a k és T ú r n a k j e lképe és egy b ú z a k é v e l á tha tó . A felső mező b en rák , egy v á r és egy tok (ti. ha l — K . S.), a lul pedig szőlőfürt , szarvas és egy tö lgyág van.

A m e g y é b e n n é g y j á r á s van, melyeknek neve valamely városró l , vagy folyóról szá rmaz ik . Ezekben egy szabad k i r á ly i vá ros , k é t k i r á ly i bánya város, 1 2 ' ' 1 16 m e z ő v á r o s és 236 falu t a lá lha tó , 16 katolikus, 131 r e f o r m á t u s és 130 görög (ér t sd : görög katolikus — K . S.) p l ébán i áva l , illetve pa róch iáva i .

I. A krasznai járásban (Processus Krasznaköz) , melynek földjét ké t folyó, a Kraszna és a Szamos mossa, 5 mezővá ros és 72 fa lu van.

A mezővárosok az a l á b b i a k : 1. Beitek, m ó d o s he lység katolikus p l ébán i áva l és t öbbségében n é m e t l a

kosokkal . 2. Csenger, csinos he lység kas té l lya l , S z a t m á r t ó l k é t mér fö ld re , lakói

magyarok és r e f o r m á t u s pa róch i á juk van. 3. Daróc, vagy Királydaróc, magyarok és r o m á n o k lakják, és mind a ma

gyaroknak, mind a r o m á n o k n a k kü lön e g y h á z k ö z s é g ü k van. 4. Erdőd egy b ü k k - k e l nagyon benő t t hegy l á b á n á l t e r ü l el. K ö r n y é k é n

számos ü v e g h u t a van, amelyek jó m i n ő s é g ű á r u t g y á r t a n a k . Legnagyobb rész t n é m e t e k lakják, akiknek katolikus p l é b á n o s u k van. A z itt lévő v á r — ahogy a romokbó l m é g jól l á tha tó — hajdan elég j e len tős volt. Aze lő t t a Drágf i család bir toka volt , ma azonban K á r o l y i grófé, ak i itt szép n y á r i kasté ly t ép í t t e t e t t . A v á r a t hosszú ostrommal J á n o s Zs igmond idején fogla l ták el és r o m b o l t á k le.

5. Erdőszáda lakosai t ö b b s é g ü k b e n r o m á n o k , görög p lébán ia és egy N a g y b á n y á h o z t a r tozó h a r m i n c a d f i ó k t a l á lha tó .

Ka to l ikus p l é b á n i á k az a lább i h e l y s é g e k b e n vannak :

1. S á n d o r f a l u 1. Amac 2. Szakasz 2. Aranyos

Görögök (görög katol ikusok — K . S.) azonban a k ö v e t k e z ő k b e n :

A z e r d ő d i v á r Szirmay Antal S z a t h m á r v á r m e g y e f e k v é s e , t ö r t é n e t e i é s p o l g á r i esm é r e t e (Buda, 1809—1810.) c. m o n o g r á f i á j á b a n

3. Dobrácsapá t i 4. Balotafalu

( r o m á n u l : Acsuva) 5. Bar la fa lu

( r o m á n u l : Bariesti) 6. Bagos,

ahol pos t aá l lomás van; 7. Szaká losb ikó

( r o m á n u l : Bikogye imp.) 8. P a p b i k ó

( r o m á n u l : Bikogye padure) 9. Borh íd

10. Fe l sőbo ldak (Felsőboldád) 11. Alsóboldak (Alsóboldád) 12. Cikó 13. Dob 14. Fa rkasa szó

15. G y ö n g y 16. G y ű r ű s 17. Oláhhodos 18. Alsóhomoród, n a g y k á r o l y i fő -

hivatalhoz t a r tozó harmincadf iókkal

19. Fe l sőhomoród 20. Középhomoród. 21. Ivácskó 22. Kegye 23. Nagykolcs 24. Kórod; 25. Kras só 26. Lophágy 27. L ippó 28. M a d a r á s z 29. Medes

30. M o g y o r ó s R e f o r m á t u s o k ezekben: 31. N á n t ű 32. Oroszfalu 1. A m a c 33. Páca fa lu 2. Angyalos 34. P i s k á r o s 3. D o b r á c s a p á t i 35. Porcsalma 4. Bagos 36. R e m e t e m e z ő 5. Dob 37. Rész te lek 6. Dobra 38. Sz ínfa lu 7. Ökör i tó 39. Nagyszokond 8. G é r e s 40. Kisszokond 9. G y ö r t e l e k 41. Szo ldobágy 10. H i r i p 42. Felsőszopor , 11. Ilosva 13. Alsószopor , N a g y k á r o l y h o z 12. N a g y h ó d o s

t a r tozó h a r m i n c a d f i ó k k a l 13. K i shódos 1. R á k o s t e r e b e s 14. Kórod

\5. T ő k e t e r e b e s 15. K r a s s ó :6. T o m á n y 16. Ombod

47. Olah tó t fa lu 17. Óvár i 48. Csengerú j fa lu 18. P e t t y é n 49. O láhú j f a lu 19. Porcsalma 50. Vá l a szú t 20. Sá ly i 51. Veresmart 21. Tunyog 52. Ve t é s 22. T y ú k o d 53. Z s a d á n y 23. Csengerú j fa lu

24. Ve tés

II. Nagybányai járás (Processus Nagybanyiensis), n e v é t az ott fekvő k i r á ly i b á n y n z y a v á r o s r ó l kapta, magyarok, r o m á n o k és kisebb rész t oroszok (ér t sd : r u t é n e k — K . S.) lakják , ké t k i r á l y i b á n y a v á r o s t , h á r o m mezővá ros t és 81 falut számlál .

B á n y a v á r o s o k : 1. Nagybánya, vagy Újváros (Neostadium, Neustadt) h e g y e k t ő l k ö r ü l

vett v ö l g y b e n t e rü l el, r ég i n é m e t t e l epü lés , amelyet egysze rű faluból emeltek szabad k i r á ly i vá rossá . Hajdan, b á n y á i v a l e g y ü t t , a magyar k i r á l y n ő k n e k volt h a g y o m á n y o s ná sza j ándéka és ezér t , va lamint az észak felé futó patak miatt, amely az idáig n y ú l ó K á r p á t o k i r á n y á b a folyik, nevezték P a t a k o c s k á n a k (Rivul inum), vagy Ű r n ő k p a t a k á n a k (Rivulus D o m i -narum). Lakói , akik 2120-an vannak és 2755 forint 20 k r a j c á r had i adó t f i zetnek, magyarok és n é m e t e k , akik kézművességge l , szőlőműveléssel , de l e g i n k á b b b á n y á s z a t t a l foglalkoznak. A z i t teni b á n y á k hajdan oly gazdagok voltak, hogy a m u n k á s o k kö te lesek vol tak r u h á j u k r ó l l e r ázn i az arany-

port, mie lő t t fe l jö t tek a b á n y á b ó l . A hozam, melybő l az egyetlen N (ti. N a g y b á n y a felirat — K . S.) k ivé t e l éve l a kö rmöc ive l mindenben azonos ismert d u k á t o k készü lnek , ma is j e l en tős . A b á n y á k a t , ahogy az a v á r o s I Lajos k i r á ly tó l kapott k ivá l t ság leve lébő l k i tűn ik , m á r 1347-ben m ű v e l t é k . M ű k ö d i k itt Bányafőfe lügye lőség , amely a fe lügyelőből , öt ü lnökbő l és h i v a ta lsegédből áll, n e m k ü l ö n b e n p é n z v e r d e , b á n y a h a t ó s á g és b á n y a b í r ó s á g . A fe lsőbányai , a k a p h i k b á n y a i és k i c b á n y a i b á n y a h a t ó s á g sz in t én az e m l í tett fe lügyelőség alá tartozik. V a n m é g a v á r o s b a n k i r á ly i f ő h a r m i n e a d - h i -vatal, sóh iva ta l és egy postai vá l tóá l lomás . A hegyek köz t g e s z t e n y e e r d ő k d ísz lenek és fo r rások buzognak, melyek közü l az egyik a l e g k i t ű n ő b b bor-vízet k íná l ja , m í g a más ik i n k á b b növel i , mint oltja a szomjúságo t .

1560-ban I. F e r d i n á n d császá r a he lysége t a hozzá pá r to ló Balassa M e n y h á r t n a k adta, 1564-ben az e rdé ly iek , majd a köve tkező é v b e n Schwendi császár i gene rá l i s foglalta e l . 1567-ben a tö rökök veszik be és ha lá lá ig J á nos Zsigmond birtokolja. 1633-ban Rákócz i e rdé ly i fejedelem kapja meg. 1661-ben ú j ra t ö rökök fogla l ják el, azonban hamarosan el is ke l l , hogy hagy ják . 1673-ban a lázadók fogla l ják el és foszt ják k i teljesen.

2. Felsőbánya, egy m é r f ö l d r e a fent i től , a Zazar folyócska á l ta l ön tözö t t kies v i d é k e n t e rü l el. A r é g e b b i b á n y a v á r o s o k közé tartozik, ahol 1689-ben m á r évszázadok óta űz ték a b á n y á s z a t o t . A köve tkező é v b e n 25 420 for in t é r t L ipót császár vásá ro l t a meg a b á n y á t és ok levé lben b iz tos í to t t a l akosoknak m e n t e s s é g e t minden teher és szolgá l ta tás alól ; e t tő l kezdve a b á n y a egyre nagyobb m é r t é k b e n v i r ágzo t t fel. Jelenleg a B á n k u t i - és Nagyakna a l eg jövede lmezőbb . A lakosok, akik t ö b b s é g ü k b e n b á n y á s z a t t a l foglalkoznak, sz lovákok, n é m e t e k és r o m á n o k , 3075-en vannak és 6199 forint 30 k ra jcá r had i adó t fizetnek.

A h á r o m m e z ő v á r o s : 1. Nagypeleske,1^ közepes he lység , orosz (ér t sd : r u t é n — K . S.) lakosok

ka l és egy görög p l ébán iáva l . 2. Újváros, görög és r e f o r m á t u s e g y h á z a van. 3. Szenyérváralja, gö rög és r e f o r m á t u s paróchiá ja van, magyarok és ro

m á n o k lakják. A vár , me ly itt állott , nincs többé . Ka to l ikus p l ébán ia csak egyetlen helyen, G i r ó t t ó t f a l u b a n t a l á lha tó . A

görög (azaz: görög katol ikus — K . S.) hi ten l é v ő k n e k ellenben az a l ább i falvakban v a n e g y h á z u k :

1. A p a 4. Berence 2. Bajfalu, ahol postai vá l t óá l l o - 5. Bikszád

m á s van 6. B u j á n h á z a 3. Láposbánya , az itt termelt 7. B u s á k

aranyat és ezüstöt a n a g y b á nya i p é n z v e r d é b e szá l l í t ják

8. Dobravica 9. Feketefalu

10. Fe l sőfa lu 11. Alsóferneze ly 12. Fe l sőfe rneze ly 13. G ö r b e d 14. G y ö r k é falu 15. Iloba, postai vá l tóá l lomása

van, ugyanott tiszta rezet fejtenek

16. Józsefházaj 17. K á n y a h á z a 18. M a g y a r k é k e s 19. O l á h k é k e s 20. K o m o r z á n y 21. Lacfa lu 22. Lekence 23. L é n á r d f a l u 24. Aranyosmeggyes, ahol azelőt t

e rős v á r á l lot t 25. Nyigrefalu. 26. Monostor 27. Oroszfalu 28. Rózsapa l l ag 29. Pete 30. Pusztatelek 31. R á k s a 32. S á r 33. S á n d o r f a l v a 34. Nagys iká l ló 35. Kiss iká l ló 36. Szürgyefa lu , ahol N a g y b á n y á

hoz t a r tozó ha rmincad f iók van

37. Szamostelek 38. Tartolc 39. Terep 40. T ő k é s 41. T ú r v é k o n y a 42. Alsóú j fa lu 43. Fe l sőú j fa lu

44. A v a s ú j l a k 45. S á r k ö z ú j l a k 46. V á m f a l u 47. Vasvá r i

R e f o r m á t u s pa róch iák a k ö v e t k e zőkben :

1. A d o r j á n 2. A p a 3. A t y a 4. Batiz; 5. Szamosbecs 6. Berend 7. Tisztabereg (!) 8. Szá razbe reg (!) 9. Csegöld

10. Császló 11. P u s z t a d a r ó c 12. Gacsály 13. Garbolc 14. G é o 15. Homok 16. Nogyhodos 17. Kishódos 13. Lázár i 19. Szentmártorn 20. Aranyosmeggyes 21. Méh te l ek 22. M i k o l a 23. MisztótfalU 24. P a t ó h á z a 25. Kispeleske 26. K ő s z e g r e m e t e 27. Rozsály 28. Sárköz 29. S ima 30. Ta tá r fa lu 31. Komlód tó t f a lu 32. Sá rközú j l ak 33. V ámfa lu 34. E g r i

III. A szamosközi járást (Processus Szamosköz) a Szamos folyó öntözi , magyarok és kisebb rész t r o m á n o k lakják, t e r ü l e t é n egy szabad k i rá ly i v á ros, négy m e z ő v á r o s és 37 falu van .

Szatmár, vagy Szatmárnémeti szabad k i r á l y i vá ros a Szamos ál ta l a lkotott szigeten t e r ü l el, és mind je l legénél , m i n d n a g y s á g á n á l fogva t e k i n t é lyes e r ő d í t m é n y volt, amely a század e le jén k i t ö r t belső zavarok ide jén a leghős iesebb e l lenál lás t t anús í to t t a , de a fe lke lők teljesen t ö n k r e t e t t é k . A v á r o s t u l a j d o n k é p p e n ké t r észbő l áll, S z a t m á r b ó l és Német ibő l , amelyet azelőt t a Szamos vá lasz to t t el . 1715-ben azonban egyesü l t ek és szabad k i r á l y i vá ros i jogál lás t kapott. A v á r o s t magyarok, n é m e t e k és kisebb ré szben ro m á n o k lakják, akik ke reskedésse l , föld- és sző lőművelésse l foglalkoznak. A lakosság l é l ekszáma 5090 és 5510 forint 40 k r a j c á r h a d i a d ó t fizetnek. A F e rences rendi ba rá tok , akiket I. Lajos anyja, E rzsébe t hozott ide, 1370 ó ta é lnek a v á r o s b a n , és a j e z s u i t á k n a k sz in tén van egy k o l l é g i u m u k és templomuk. V a n t o v á b b á egy N a g y k á r o l y h o z t a r tozó ha rmincadf iók , sóh iva ta l és egy postai vá l tóá l lomás .

1534-ben a he lysége t a császár i k a t o n a s á g fosztotta k i és gyú j to t t a fel, 1562-ben azonban ugyancsak ezek parancsnoka, Zay Ferenc hősiesen v é d t e a török ellen. 1565-ben Szapolyai J á n o s ( é r t sd : J á n o s Zsigmond — K . S.) k i ü r í t t e t t e és fe lgyúj t t a t t a , Schwendi Lázá r foglalta el és á l l í t t a t t a helyre. 1560-ban, min t családja b i r toká t , B á t h o r i I s tván lengyel k i r á ly k ö v e t e l t e vissza, de ehelyett N a g y b á n y á t kapta. 1605-ben Bocskai I s t v á n veszi ostrom alá és ke r í t i k i éhez te t é s r é v é n h a t a l m á b a . 1660-ban i smét császár i kéz r e ke r ü l és j e l en tő sen megerős í t ik . Et től kezdve a császár h ű s é g é n maradt és 1681-ben S e r é n y i p a r a n c s n o k s á g a alatt hős ies e l lenál lás t t a n ú s í t a t ö r ö k ö k kel szemben, akik egy h ó n a p i g os t romol ják . A század e le jén azonban az e r ő d í t m é n y t a felkelők teljesen t ö n k r e t e t t é k . A v á r o s k ü l ö n b e n az 1711-ben kö tö t t s a Rákóczi- fe lkelés t lezáró b é k é r ő l nevezetes.

Mezővárosok : 1. Fehérgyarmat, k icsiny, de j ómódú he lység a Szamos mellett, r e f o r m á

tus pa róch iáva l . 2. Jánk, csinos mezővá ros görög és r e f o r m á t u s egyházza l . 3. Matolcs, a Szamos mellett fekszik, j ó m ó d ú és ugyancsak r e f o r m á t u s

paróchia ja van. 4. Tarpa, r e f o r m á t u s e g y h á z a van. E j á r á s falvainak egyházközsége i k izá ró lag a r e fo rmá tusokhoz tartoznak,

és i lyenek az a l á b b i a k b a n vannak:

1. K i s a r 4. Csaholc 2. Nagyar 5. Csecse 3. Tiszabecs 6. Cégény

C . Szathmariensis ( S z a t m á r v á r m e g y e ) Korabinszky J á n o s M á t y á s (1740—1811) Atlas Regni H u n g á r i á é portabilis (A Magyar K i r á l y s á g r é s z l e t e s atlasza) — (Wien, 1804.)

c. m u n k á j á b a n

11. G é b e r j é n y 12. G y ü g y e 13. H e r m á n s z e g 14. I s t v á n d i 15. T i szakóród 16. Kölese 17. K ö m ö r ő 18. Majt is 19. M á n d 20. M i l o t a

9. Fü le sd 10. Fü lpös

7. D á n y á d 8. F ü l p ö s d a r ó c

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

N á b r á d N a m é n y Oroszi Bo tpa l ád Kispalád* N a g y p a l á d Penyige Reese SonkácJ Kisszekeres"! Nagyszekeres S z a m o s ú j l a k Uszka Z s a r o l y á n

IV. Nyíri járás (Frocessus Nyér) , magyarok, n é m e t e k , oroszok (ér tsd : r u t ének — K . S.) és r o m á n o k lakják, n é g y mezővá ros t és 46 falut számlá l .

Mezővá rosok : 1. Ecsed, módos he lység görög és r e f o r m á t u s egyházközséggel . A z itt

t a lá lha tó v á r a t 1442-ben kimondhatatlan köl tséggel B á t h o r i A n d r á s ép í t tette és szerelte fel t ek in té lyes védőbe rendezés se l . A Kraszna á l t a l k é p zett m o c s á r veszi körü l , és az sohasem fagy be. K é s ő b b Rákóczi fejedelemm é lett, 1670-ben azonban császári kéz r e k e r ü l t és 1701-ben r o m b o l t á k le.

2. Károly, m á s k é n t Nagykároly, k e d v e z ő fekvésű, t ágas és n é p e s m e z ő város t e r m é k e n y és szép s íkságon. A gróf Ká ro ly i csa lád birtoka, ak ik annak n e v é t c í m ü k b e n is visel ik, és a v á r o s b a n szép k a s t é l y u k van. Magyarok, szlovákok, n é m e t e k és oroszok (ér t sd : r u t é n e k — K . S.) lakják, ak iknek k a tolikus gö rög és ká lv in i s t a e g y h á z u k van . A piarista a t y á k n a k is v a n i t t templomuk, egy k o l l é g i u m u k és a g i m n á z i u m b a n is t a n í t a n a k . A v á r o s t széles és m é l y á rok veszi körül , a h á z a k és a n é p e s s é g száma n a p o n k é n t gyarapszik. A kas té ly , amelyet majdnem négyszög a l a k ú r a ép í t e t t ek , m é g jó á l l a p o t b a n van. M ű k ö d i k végü l a v á r o s b a n k i r á l y i f ő h a r m i n c a d - h i v a t a l , sóh iva ta l és egy postai vá l tóá l lomás .

3. Nagymajtény, r ég i mezőváros a Kraszna mellett, egy mér fö ld r e N a g y káro ly tó l , katolikus p l ébán iáva l és d ö n t ő többségében n é m e t l akosságga l . A he lység a József császár ál tal 1711-ben Rákóczi h í v e i n e k itt f e lk íná l t b é ke r é v é n ismeretes, amelyet több min t t i z e n k é t e z r e n fogadtak el .

4. Szálka, módos h e l y s é g r e f o r m á t u s pa róch i áva l és magyar lakosokkal .

Ka to l ikus p l é b á n i á k a köve tkező h e l y s é g e k b e n vannak : 1. Csaná los 3. K a p l o n y 2. F é n y 4. M e z ő p e t r i

5. Vál la j 6. V i t k a

Görög (é r t sd : görög katol ikus — K . S.) p a r ó c h i á k :

1. Császár^ 2. Csomaköq 3. Dengelek (!) 4. Ders 5. Domahida 6. Encsencs 7. Esz t ró 8. F á b i á n h á z a 9. Gencs

10. Hodász 11. K a p l o n y 12. K ö r t v é l y e s , pos taá l lomássa l 13. L ú g o s

14. K i s m a j t é n y 15. S z e n t m i k l ó s 16. Parasznya 17. P e n é s z l e k 18. Portelek, ahol a n a g y k á r o l y i

hivatalhoz t a r tozó harmincadfiók v a n

19. Részege 20. Szan i sz ló 21. Terem 22. V a s v á r i 23. Vezend

R e f o r m á t u s p a r ó c h i á k a köve tkező h e l y s é g e k b e n t a l á l h a t ó k :

1. A p á t i 2. Bere 3. Börve ly 4. Csomaköz 5. Dengelek (!) 6. Domahida 7. F á b i á n h á z a 8. Gebe/ 9. Gencs,

10. G y ü r e 11. Hodászj 12. Jánosi ' 13. J á r m i Í4 . Ilk 15. I r iny 16. K a p l o n y 17. Kocsord 18. K ö r t v é l y e s 19. K i s m a j t é n y 20. Meggyes, postai v á l t ó á l l o m á s

sal 21. Szen tmik ló s 22. M i r k 23. Parasznya 24. Mezőpe t r i 25. Rohod 26. Szaniszló 27. Terem 28. V i t k a

N é m e t b ő l fo rd í to t t a : Kávássy Sándor

S Z A T M Á R V Á R M E G Y E

Ludovicus Nagy: Noti t iae politico-geographico-satisticae inc ly t i Regn i H u n g á r i á é part iumque eidem adnexarum I. Budae, 1828. 360—371. 1.

Magya ru l S z a t m á r v á r m e g y é n e k , n é m e t ü l Satmarer Gespanschaft-nak. sz lovákul S z a t m á r s z k a Sztolica-nak h ív j ák . N e v é t S z a t m á r szabad k i r á l y i vá ros ró l kapta. Ke le t rő l M á r a m a r o s és Ugocsa, nyugat felől Szabolcs h a t á rolja. Dé l rő l E rdé ly h a t á r á t ér int i , é szak ró l Bereg és Ugocsa v á r m e g y e szomszédos vele. M a g y a r o r s z á g leghosszabb v á r m e g y é i közö t t tarthatjuk számon, amennyiben teljes hosszában a 15, sőt ného l a 16 mér fö lde t is e l éri , szélessége pedig 7—8 mérfö ld . A halban bőve lkedő Szamoson k í v ü l , amely észak felől dé l re haladva majdnem a megye k ö z e p é n fo ly ik végig , t ö b b kisebb folyó is öntözi . Nem h i á n y o z n a k , sőt s ű r ű n fordulnak elő az e rdők és a hegyek. A z u t ó b b i a k közt a legfőbb a Bükk-o lda l , mely dé l rő l övezi, a Szamoson tú l pedig a Fekete-hegy. A s íkon m e g t e l e p ü l t lakosok legnagyobb rész t magyarok, akikhez szlávok, valamint m e n t e s í t é s e k k e l m e g a d o m á n y o z o t t n é m e t e k is csatlakoztak. T e r m é k e n y s é g szempon t j ábó l nagy k ü l ö n b s é g e k vannak ezen a tá jon, ného l u i . homokos a szántóföld , m á s u t t m ű v e l e t l e n , így nem nagyon alkalmas a nemesebb t e r m e i v é n y e k számára . Ezé r t l eg inkább a t ö rökbúza terem nagy m e n n y i s é g b e n ezeken a helyeken. A borban sz in t én nagy a bőség, s e t é r e n nagy az olcsóság, m i ve l a megye szélén majdnem minden hegy szőlővel van b e ü l t e t v e . A z e g y é b gyümölcsökbő l hasonló a jövede lem. Á l l a t t e n y é s z t é s a legelők m e n n y i s é g é nek és m é r t é k é n e k megfe le lően , kü lönböző m é r t é k b e n fo ly ik . A v á r m e g y e n é g y j á r á sbó l áll, melyek r é sz in t egy vá ros ró l , r é sz in t egy tájról , vagy v a lamelyik közel i folyóról k a p t á k a n e v ü k e t . Ezek: a n a g y b á n y a i , a kraszna-közi, a szamosköz i és a n y í r i j á rások .

Városok

Nagybánya, m á s néven Rivu lus Dominarum, Asszonypataka F rauen-bach, M e l k a b á n y a , 1142-ben II. Géza k i r á l y ide jében szász telepesekkel benépes í te t t , majd I. Lajos k o r á b a n , 1347-ben sok k ivá l t ságga l és szabadalomm a l mega jándékozo t t , v é g ü l sok keserves h á b o r ú v i szon tagsága i u t á n a szabad k i r á ly i v á r o s o k közé sorolt város . A Rivu lus Dominarum nevet azé r t kapta, mert nemcsak maga a város , hanem az it teni b á n y á k is, a k i r á l y n é k örökös b i r tokai voltak. Hogy a c sá szá roknak és k i r á l y o k n a k mi lyen k i t ű n ő

b á n y á i l é t ez tek itt, b izonyí t j a a gazdag jövede lem és az, hogy a b á n y á s z o k nak, mie lő t t a b b a h a g y t á k a m u n k á t , m é g a c ipő jük t a l p á r a ragadt port is le kellett t ö r ü l n i ü k , nehogy a b é r ü k n é l is t ö b b aranyat vigyenek haza. A munka, b á r k o r á n t s e m a régi e r e d m é n n y e l , ma is folyik A föld gyomrából k i b á n y á s z o t t aranyat p é n z v e r é s r e haszná l j ák . A z itt vert s N . B . ( = N a g y b á n y a ) röv id í tésse l jelzett aranyak az idők f o l y a m á n egész E u r ó p á b a n jól ismertek voltak. A v á r o s a k i r á l y i b á n y a f e l ü g y e l ő s é g e n és a k e r ü l e t i b á n y a t ö r v é n y s z é k e n k í v ü l a k o n v e n t u á l i s minor i ta a t y á k r e n d j é n e k is székhelye. Fa la i közt k i r á l y i katolikus g i m n á z i u m , fő e lemi iskola, só - és postahivatal m ű k ö d i k . B ü s z k e lehet a S z e n t h á r o m s á g t i sz t e l e t é re szentelt p l é b á n i a t e m p l o m á r a , t o v á b b á egy-egy jeles evangé l i kus és r e f o r m á t u s i m a h á z r a .

A v á r o s belső t a n á c s a a főbírón, a p o l g á r m e s t e r e n és a k a p i t á n y o n k ívü l 7 t anácsnokbó l áll . A v á r o s b a n 371 ház , 2836 r ó m a i és görög katolikus, 2092 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , összesen 4928 lakos t a l á l h a t ó .

Szatmárnémeti ( S z a t m á r n é m e t , S z a t m á r ) szabad k i r á l y i város , S z a t m á r és N é m e t i egyesü lésébő l 1715-ben jö t t l é t re . Először n é m e t e k t e l e p ü l t e k itt le, akiket Gize l l a k i r á l y n é hívott, és vezetett ide, s akiket ezér t A n d r á s ésV. I s tván k i r á ly oklevelei hospeseknek is neveznek. V . I s tván , később Szapo-lya i J ános , II. M á t y á s , II. F e r d i n á n d és I. Lipót k i r á l y o k idején sok k i v á l t s ágban részesü l t a vá ros , majd a szabad k i r á ly i v á r o s o k közé sorol ták. E g y kor erős b á s t y á k k a l vol t kö rü lvéve , de a sok h á b o r ú és harc k ö v e t k e z t é b e n elpusztult. M a azonban rég i f ényében tündök l ik . P ü s p ö k i székhely , a v á rosban az u ra lkodó , I. Ferenc által 1304-ben a lapí to t t , 6 t ény leges kanonokból álló r ó m a i katolikus székeskáp ta lan , papi s z e m i n á r i u m és püspök i l í c e u m működ ik . (L. Nagy feljegyezte: A S z a t m á r i E g y h á z m e g y e é lén n a g y m é l t ó s á gú és fő t i sz te lendő H á m J á n o s , a Boldogságos Szent Szűz M á r i a Szent I s t v á n magyar k i r á l y Szent J o b b j á r ó l elnevezett apát ja , vagyis szentjbbi a p á t stb. áll.) V a n ezen k ívü l k i r á l y i katolikus g i m n á z i u m , fő e lemi iskolája, gö rög katolikus eleme iskolája és r e f o r m á t u s g i m n á z i u m a . B ü s z k e lehet az Ű r m e n n y b e m e n e t e l é r ő l nevezett p l é b á n i a t e m p l o m á r a , va lamint a görög ka tolikusok Szent M i h á l y főangya l és egy más ik , Szent Miklós t i sz te le té re emelt, nem é p p e n d í sz te len t e m p l o m á r a . K é t e v a n g é l i k u s 1 2 0 i m a h á z á r ó l postá járól , sóh iva ta lá ró l , a l a p í t v á n y i p é n z t á r i h iva t a l á ró l sz in tén nevezetes.

A vá ros i belső t anács a főbíróból, po lgá rmes te rbő l , k a p i t á n y b ó l és 10 tanácsosból áll . A v á r o s b a n 2211 ház, 3423 r ó m a i és görög katolikus, 10 856 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , összesen 14 279 lakos t a l á lha tó .

Mezővárosok

1. Aranyosmeggyes, m e z ő v á r o s postahivatallal és v á s á r t a r t á s i joggal. G ö rög katolikus temploma és lelkésze, r e f o r m á t u s temploma és lelkésze, v a -

lamint izraelita imaháza van. 261 ház, 1612 r ó m a i és görög katolikus, 154 evangé l i kus és r e fo rmá tus , 196 izraeli ta lakos. A lakosság össz lé lekszáma: 1962.

2. Avasújváros, mezőváros , r e f o r m á t u s temploma és le lkésze van. 112 ház , 18 r ó m a i és görög katolikus, 670 e v a n g é l i k u s és r e f o r m á t u s , 45 izrael i ta, összesen 608 lakos.

3. Beitek, vásá r jogga l f e l r u h á z o t t mezőváros , r óma i katol ikus temploma és p lébánosa van. 172 ház, 1259 r ó m a i és görög katolikus, 22 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 8 izraelita, összesen .1289 lakos.

4. Csenger, v á s á r j o g n a k ö r v e n d ő mezővá ros . R ó m a i katol ikus templom és p lébánia , r e f o r m á t u s templom és lelkész, valamint izrael i ta imaház , 266 ház , 336 r ó m a i és görög katol ikus, 1339 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 451 i z raelita, összesen 2161 lakos.

5. Erdőd, a hason ló n e v ű v á r mellett e l t e rü lő mezővá ros . Hí res v á s á r a i ró l . R ó m a i katolikus temploma és p l ébánosa van. 206 ház , 1452 r ó m a i és görög katolikus, 3 e v a n g é l i k u s és r e f o r m á t u s , 8 izraelita, összesen 1463 lakos.

6. Erdőszáda, vásá r jogga l r ende lkező mezőváros . Görög katolikus temploma és p l ébánosa van. 131 ház , 938 r ó m a i és görög katolikus, 27 e v a n g é likus és r e f o r m á t u s , 2 izraelita, összesen 967 lakos.

7. Fehérgyarmat, m e z ő v a r o s a Szamos pa r t j án , vásá r joga van. R ó m a i katolikus templom és p l ébános , r e f o r m á t u s templom és le lkész. 217 ház, 272 r ó m a i és görög katolikus, 1494 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 56 izraelita, ö sz -szesen 1822 lakos.

8. Felsőbánya, aranyat és ezüs tö t t e rme lő , k ivá l t ságos b á n y a v á r o s , me ly nek po lgára i va lamennyien b á n y á s z k i v á l t s á g n a k ö r v e n d e n e k , a d é z s m a és ka tonaá l l í t á s alól fel vannak mentve. R ó m a i katolikus temploma és p l é b á nosa, görög katolikus temploma és papja valamint r e f o r m á t u s temploma és lelkésze van . 841 ház, 2751 r ó m a i és görög katolikus, 1512 evangé l ikus és r e fo rmá tus , összesen 4263 lakos.

9. Jánk, mezőváros . R ó m a i katolikus temploma és p lébánosa , görög katolikus temploma és papja van. 105 ház , 587 r ó m a i és görög katolikus, 161 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 20 izraelita, összesen 759 lakos.

T ó t h f a l u s y S á m u e l : Rajzolat, mely K ö l e s e h e l y s é g b e l s ő telkeit, avagy intravillanu-m á t mutatja (1822.). Eredetije 72X63 cm n a g y s á g b a n S z a b o l c s - S z a t m á r Megye Le

v é l t á r á b a n

10. Józsefháza, m e z ő v á r o s . 1 2 7 R ó m a i katolikus temploma és p lébánosa , görög katolikus temploma és papja, r e f o r m á t u s temploma és le lkésze van. 126 ház , 775 r ó m a i és görög katolikus, 135 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 16 i z raelita, összesen 926 lakos.

11. Kapnik, kamarai b á n y a v á r o s . Fele a megye jogha tóságához , m á s i k fele K ő v á r v idék, E r d é l y j ogha tósága alá tartozik. R ó m a i katol ikus temploma és le lkésze van . 75 ház, 378 r ó m a i és görög katolikus, 217 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , összesen 595 lakos.

12. Király daróc, vá sá r joggal f e l ruházo t t mezővá ros . R ó m a i katolikus temploma és p lébánosa , görög katol ikus temploma és papja, r e f o r m á t u s temploma és lelkésze, izraelita i m a h á z a van. 301 ház , 1732 r ó m a i és görög katolikus, 382 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 98 izraelita, összesen 2212 lakos.

13. Nagyecsed, l áppa l k ö r ü l v e t t mezőváros , a B á t h o r y A n d r á s idejéből va ló , X V I . században emelt ősi v á r t ö v é b e n fekszik. H í r e s e k a v á s á r a i . R e f o r m á t u s temploma és le lkésze van. 164 ház, 18 r ó m a i és görög katolikus. 1236 r e fo rmá tus , 21 izraelita, összesen 1275 lakos.

14. Nagykároly, s ík t e r ü l e t e n fekvő mezőváros , e rős fa lakkal r ende lkező v á r alatt, a nemes K á r o l y i - n e m z e t s é g bir toka. A v á r o s b a n a m e g y e h á z á n k í v ü l a piarista a t y á k k i r á l y i g i m n á z i u m a , valamint r ó m a i katolikus fő elem i iskola t a lá lha tó . Büszke lehet a Ka lazanc i Szent József t i sz te le té re emelt p l é b á n i a t e m p l o m r a , a gróf K á r o l y i S á n d o r kö l t ségén he ly reá l l í t o t t piarista templomra és r e n d h á z r a , a ké t , r o m á n o k és r u t é n e k s z á m á r a ép í t e t t görög katolikus templomra. M é g k é t díszes i m a h á z a van, az egyik az evangé l i kusoké , a más ik a r e f o r m á t u s o k é , t o v á b b á izraelita zs inagógája van . Nevezetes megyegyű lése i rő l , p o s t a h i v a t a l á r ó l és vásá ra i ró l . 1247 ház , 6441 r ó m a i és görög katolikus, 2818 evangé l i kus és r e f o r m á t u s , 1796 izraelita, összesen 11 055 lakos.

15. Nagymajtény, m e z ő v á r o s a Kraszna pa r t j án , v á s á r t a r t á s i joggal. R ó mai katolikus temploma és p l ébánosa van. 256 ház , 1919 r ó m a i és görög katolikus, 8 evangé l ikus és r e fo rmá tus , 5 izraelita, összesen 1932 lakos.

16. Mátészalka, m e z ő v á r o s , r e f o r m á t u s temploma és le lkésze, izraelita i m a h á z a van. 299 ház , 141 r ó m a i és görög katolikus, 2202 evangé l ikus és r e fo rmá tus , 237 izraelita, összesen 2580 lakos.

17. Matolcs, m e z ő v á r o s a Szamos pa r t j án . V á s á r a i l á toga to t t ak . Reform á t u s temploma és le lkésze van. 94 ház, 5 r ó m a i és görög katolikus, 620 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 22 izraelita, összesen 649 lakos.

18. Misztótjalu, mezővá ros . R ó m a i katolikus temploma és p lébánosa , g ö rög katolikus temploma és papja, r e f o r m á t u s temploma és lelkésze, izraelita imaháza van. 86 ház , 396 r ó m a i és görög katolikus, 203 evangé l ikus és r e fo rmá tus , 9 izraelita, összesen 608 lakos.

19. Színérváralja (Seini), m e z ő v á r o s v á s á r t a r t á s i joggal. R ó m a i katolikus temploma és p lébánosa , görög katolikus temploma és papja, r e f o r m á t u s temploma és le lkésze, izraeli ta i m a h á z a van. 361 ház , 2105 r ó m a i és görög katolikus, 562 e v a n g é l i k u s és r e fo rmá tus , 169 izraelita, összesen 2836 lakos.

20. Tarpa, m e z ő v á r o s . R e f o r m á t u s temploma és le lkésze van . 296 ház, 15 r ó m a i és görög katolikus, 2160 evangé l ikus és r e f o r m á t u s , 22 izraelita, ösz-szesen 2197 lakos.

Falvak

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . k a i . E v . H á z é s

g ö r . ka t . é s

ref. Iz r . Ö s s z .

1. A d o r j á n 52 51 320 4 375

Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

2. A l s ó b o l d á d ( U n t e r b o l d á d ) 41 296 — - 296

G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p

3. A l s ó f e r n e z e l y 89 640 13 — 653


4. A l s ó n o m o r ó d 74 517 — — 517

R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s

5. A l s ó s z o p o r 148 1026 4 fi 1036

G ö r k . ka t . t e m p l o m és pap

6. A l s ó ú j f a l u 57 185 — — 185

(Sa tunov , Dnyeszusz ) G ö r k . ka t . t e m p l o m é s pap

7. A m a c 89 312 319 7 638

G ö r k . ka t . t e m p l o m é s pap

8. A n g y a l o s 66 (54 348 6 418 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

9. A p a 288 1492 577 109 2178 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

10. A r a n y o s ( M e z ő a r a n y o s ) 70 318 214 — 532 G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

11. A t y a 63 95 358 3 456

12. A v a s f e l s ő f a l u (Negrest i) 289 1864 6 142 2012 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

13. A v a s ú j f a l u (Cer t ic ) 118 785 1 14 800 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

14. B a g o s 106 497 2G6 17 780

P o s t a h i v a t a l , g ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p ref. t e m p l o m é s pap

15. B a j f a l u ( B o n t e i , Banyes t i ) 25 166 — — 166

G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z

16. B a l o t a f a l u ( A c s u v a ) 32 257 — 4 261

G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . ka t . E v . H á z és

g ö r . k a t . és

ref. Iz r . Ö s s z .

17. B a r l a f a l u (Par ies t i ) 79 559 5 564 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

18. B a t i z 144 718 290 40 1048 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

19. B a t i z v a s v á r i (Osvar i ) 106 594 46 84 724 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

20. B e r e 107 139 569 27 735 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

21. B e r e n c e (Babosest i ) 107 703 7 11 717 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

22. B e r e n d 54 145 220 14 379 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

23. B i k s z á d 156 1105 — 42 1147 S a v a n y ú v í z f o r r á s G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

24. B o r h í d 89 612 - - 5 617 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

25. B o r z o v a 31 13 194 6 213 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

26. B o t p a l á d 76 9 494 23 526 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

27. B ö r v e l y 207 15 1554 — 1569

28. B u j á n h á z a (Bunest) 129 928 — 8 936 G ö r . k a t . t e m p l o m é s p a p

29. B u s á k 60 365 3 — 368 G ö r . k a t . t e m p l o m é s p a p

30. C é g é n y 20 27 127 — 154 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

31. C i k ó 140 919 4 9 932 G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p

32. C s a h o l c 147 16 863 19 998 Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z

33. C s a n á l o s 140 895 24 <— 919 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

34. C s á s z á r i (Osari) 41 319 — 319 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

35. C s á s z l ó 89 103 541 27 671

1. 2. 3. 4. 5.


g ö r . k a t . é s

ref. I z r . ö s s z .

36. Csecse 55 323 323 Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

37. C s e g ö l d 66 432 7 — 439 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

38. C s e k e 149 249 799 — 1048 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

39. C s e n g e r ú j f a l u 90 342 297 — 639 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

40. C s o m a k ö z 152 875 219 25 1119 R ó m . ka t . t e m p l o m é s pap Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

41. D á n y á d 92 73 564 12 649 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

42. D a r a 46 178 9« 18 294 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s R e f . t e m p l o m és l e l k é s z

43. D a r n ó 38 17 240 7 264 R e f . t e m p l o m és l e l k é s z

44. D e n g e l e g (Ging i l ag ) 188 921 364 43 1328 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

45. D e r z s 66 445 4 17 466 G ö r . k a t . t e m p l o m é s pap

46. D o b 145 464 538 — 1002 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

47. D o b r a 156 17 1078 11 1106 Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

48. D o b r á c s a p á t i 83 142 468 — 610 G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

49. D o b r o v i c a 83 554 — — 554 G ö r . k a t . t e m p l o m és p a p

50. D o m a h i d a 59 294 112 — 406 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

51. E g r i G8 69 417 — 486

R ó m . ka t . E v . H á z é s és Ossz .

g ö r . k a t . ref.

52. Encsencs 66 160 249 26 435 G ö r . kat . l e á n y e g y h á z Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z

53. E n d r é d ( E n d e r é d ) 217 622 889 49 1530 G ö r . kat . t e m p l o m é s pap Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

54. E s z t r ó ( I s z t r ó ) 46 320 — — 320 G ö r . kat . t e m p l o m é s pap

55. F á b i á n h á z a 156 576 539 15 1130 G ö r . kat . t e m p l o m és pap Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

56. F a r k a s a s z ó 86 609 5 6 620 G ö r . kat . t e m p l o m és pap

57. F e k e t e f a l u (Oko l i s t ) 49 369 — — 369 G ö r . kat . t e m p l o m és pap

58. F e l s ő b o l d á d ( O b e r b o l d á d ) 49 352 — — 352 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

59. F e l s ő f e r n e z e l y ( C i r i z a n ) 119 864 — — 864 R ó m . k a t t e m p l o m é s p l é b á n o s

G ö r . kat . t e m p l o m és p a p

60. F e l s ő h o m o r ó d 26 203 — — 203

G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z 61. F e l s ő s z o p o r 149 1041 6 4 1051

G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

62. F e l s ő ú j f a l u (Sa tunov , D n y e s z u s z ) 54 374 — — 374 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

63. F é n y 138 965 12 — 977 R ó m . ka t . t e m p l o m és pap

64. F ü l e s d 39 3 264 14 231 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

65. F ü l p ö s 20 33 124 — 157

Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

66. F ü l p ö s d a r ó c • -Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

67. G a c s á i y - 96 94 546 50 690


68. Gai'Dolc 32 9 197 20 226

R#* t e m p l o m é s l e l k é s z

75 39 469 20 528

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . ka t . E v . H á z é s

g ö r . k a t . é s ref.

Iz r . ö s s z .

69. G e b e 259 833 878 162 1813

G ö r . k a t t e m p l o m é s p a p R e f . t e m p l o m és l e l k é s z I z r . i m a h á z

70. G é b e r j é n 49 22 320 9 351

R e f . t e m p l o m é s l e l k é s z

71. G e n c s 148 348 684 — 1032

G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z

72. G é r e s ( G y é r e s ) 76 26 493 16 535

Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

73. G é c 44 69 266 — 335

R e f . t e m p l o m és l e l k é s z

74. G i l v á c s 30 252 1 1 254

R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z

75. G i r ó t t ó t f a l u í>8 379 — — 379

R ó m . k a t . t e m p l o m és p l é b á n o s G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z

76. G ö r b e d 49 236 112 7 355

77. G y ö n g y 84 588 — 6 594


78. G y ö r k e f a l u (Cetecele) 49 265 — — 265


79. G y ő r t e l e k 51 29 306 6 341


80. G y ü g y e 120 27 816 12 855 Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

81. G y ű r ű s 76 522 35 8 565 G ö r . k a t . t e m p l o m é s pap - •

82. H e r m á n s z e g 29 25 201 — 226 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

83. H i d e g k ú t ( M o c i r a ) 79 563 — — 568 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

84. H i r i p 111 281 509 — 790 . Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

85. H o d á s z 216 631 725 201 1557 G ö r . k a t . t e m p l o m é s l e l k é s z Izr . i m a h á z

86. H o m o k 61 98 307 — 405

1. 2. 3. 4. 5.


gör 1. ka t . é s ref.

Ö ssz .

87. I k l ó d 40 68 156 64 238 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

88. I l k 74 87 415 20 522 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

89. I l o b a 52 352 2 6 360 P o s t a h i v a t a l G ö r . ka t . t e m p l o m és l e l k é s z

90. I l o s v a 25 17 164 181

91. I r i n y ( I r im) 06 268 399 15 682 R o m . ka t . l e á n y e g y h á z Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

92. I s t v á n d i 47 15 312 12 339 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

93. I v á c s k ó ( N i k o p o g ) 31 221 — — 221 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

94. J á r m i 91 89 505 64 658 R e f . t e m p l o m é s l e l k é s z

95. K a k 24 140 29 169 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

96. K á l m á n d 105 732 14 746 R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s

97. K á n y a h á z a (Ka l ines t ) 149 1058 — 3 1066 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

98. K á n t o r j á n o s i 239 282 1341 109 1732 G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z Iz r . i m a h á z

99. K a p l o n y 146 698 344 — 1049 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s G ö r . k a t t e m p l o m é s p a p Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

100. K e g y e 94 612 17 10 639


101. K é r 41 21 316 9 346 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

102. K é r s e m j é n 60 20 389 19 428 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

103. K i s a r 56 14 415 12 441

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . k a t . E v . H á z é s

g ö r . ka t . ós

ref.

I z r . ö s s z .

104. K i s b á n y a ( K i c b á n y a ) 47 369 369


105. K i s h ó d o s 32 10 220 — 230


106. K i s k o l c s ( K i s k u l c s ) 97 151 546 — 697

Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z

107. K i s m a j t é n y 121 572 275 — 847

G ö r . ka t . t e m p l o m és pap Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

108. K i s n a m é n y 182 189 1068 54 1311

R e f . t e m p l o m é s l e l k é s z

109. K i s p a l á d 106 29 632 70 731


110. K i s p e l e s k e 38 20 241 — 261

R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z

278 111. K i s s i k á r l ó (Borgeu) 39 278 — — 278


112. K i s s z e k e r e s 62 4 443 12 459


113. K i s s z o k o n d 36 254 • - - 6 260

G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

114. K o c s o r d 187 11 1284 47 1342

Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z Iz r . i m a h á z

115. K o m l ó d t ó t f a l u 65 98 348 6 452


116. K o m o r z á n 236 1658 — — 1658

GÖr . ka t . t e m p l o m és p a p

117. K ö l e s e 68 186 276 20 482


118. K ö m ö r ő 58 19 412 — 431


119. K ö r t v é l y e s 220 378 1274 19 1671

G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

120. K ő s z e g r e m e t e 14 8 287 — 295 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

121. K ö z é p h o m o r ó d 49 398 — — 398 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . ka t . E v . H á z é s

g ö r . k a t . é s ref.

I z r . Ossz .

122. K r a s s ó ( K a r á s s ó ) 188 462 774 102 1338 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap Ref . t e m p l o m és l e l k é s z Iz r . i m a h á z

123. L a c f a l u (Sisesti) 96 656 — — 656 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

124. L á p o s b á n y a ( B o n i c e , Bag ice ) 117 846 — — 846 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s 1


125. L á z á r i 102 402 311 11 724 R e f . t e m p l o m é s l e l k é s z

126. L e k e n c e 52 351 — — 351 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

127. L é n á r d f a l u (Rece) 6(5 472 — — 472 G ö r , ka t . t e m p l o m é s pap

128. L i p p ó 119 837 — 15 852 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

129. L o p h á g y ( K a c a ) 33 236 — — 236

130. M a d a r á s z 186 1290 5 15 1310 R ó m . ka t . l e á n y e g y h a z G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

131. M a g o s l i g e t 26 45 184 12 241 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

132. M a g y a r k é k e s (Ungures t ) 40 294 — — 294 G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z

133. M a j t i s 28 16 167 14 197 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

134. M á n d 143 12 975 14 1001 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

135. M e d e s 50 372 — 5 377 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

136. M é h t e l e k 52 74 284 9 367 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

137. M é r k 146 661 341 — 1005 R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

138. M e z ő t e r e m ( T i r a m ) 169 1205 — 25 1230 R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

139. M e z ő p e t r i 152 932 20 5 1007

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . k a t E v . H á z é s


ref. I z r . ö s s z .

140. M i k o l a 156 108 894 1112


1 4 L M i l o t a 82 23 438 22 483


142. M i s z t b á n y a 1G 132 1 — 133


143. M i s z t m o g y o r ó s 56 242 102 49 393

G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z Iz r . i m a h á z

144. M o g y o r ó s 57 374 — 9 383


145. M o n o s t o r 27 . 159 14 17 190


146. M ó z e s f a l u ( M o s é n y ) 42 302 — 302

147. N á b r á d (Naprad) 59 9 395 9 413


148. N a g y a r 02 37 362 16 415


149. N a g y h ó d o s 49 09 224 19 342

150. N a g y k o l c s {Nagykulcs ) 114 274 512 21 807

G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

151. N a g y p a l á d 113 32 728 25 785 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

152. N a g y p e l e s k e 96 612 30 15 657 R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

153. N a g y s i k á r l ó (Tseker leu) 98 620 16 52 688 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

154. N a g y s z e k e r e s 80 57 468 10 535


155. N a g y s z o k o n d (Szokoncsel ) 65 436 3 H 447

R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z

156. N á n t ü (Hurec ) 107 730 5 8 743


157. N y e g r e f a l u (Nyigres t ) 17 121 — — 121


158. N y í r c s a h o l y 108 679 96 17 762

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . ka t E v . H á z é s


ref . I z r . ö s s z .

159. N y í r m e g g y e s 296 249 1649 164 2062

Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z Iz r . i m a h á z

160. N y í r v a s v á r i 159 984 36 104 1124

R ó m . k a t l e á n y e g y h á z G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p

161. O i á h h o d o s 52 365 — 9 374


162. O l á h k é k e s 64 455 — — 455


163. O l á h t ó t f a l u (Szirp) 66 488 — — 488


164. O l á h ú j f a l u (Bucepstye) 36 261 — — 261


165. Ó h u t a (Egerestye) 32 258 — — 258


166. O l c s v a ( Ó c s v a ) 78 24 507 6 537


167. O l c s v a a p á t i 78 11 521 10 542


168. O m b o d (Ombold ) 85 36 556 — 592


169. Ó p á l y i 149 762 280 42 1034


170. O r o s z f a l u I. (Russ) 64 392 — 392 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

171. O r o s z f a l u I I . (Russ) 60 384 8 — 392


172. Ó v á r i 113 262 458 12 732 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

173. ö k ö r i t ó 112 61 639 19 719 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

174. P á c a f a l u ( A p á c a f a l u ) 46 309 — — 309 G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p

175. P á l f a l v a 84 46 539 — 585 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

176. P a n y o l a 70 3 465 22 490

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . k a t E v . H á z és

g ö r . kat . é s

ref . Iz r . ö s s z .

177. P a p b i k ó ( B i k o g y e P a d u r a ) 32 246 — — 246


178. P a p o s 65 249 186 28 463

R ó m . k a t t e m p l o m é s p l é b á n o s Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

179. P a r a s z n y a 89 328 261 45 634

G ö r ö g k e l e t i t e m p l o m és pap Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

180. P a t ó h á z a (Poten) 104 468 232 32 732


181. P á t y o d 78 505 2 15 523


182. P e n é s z l e k 148 984 17 43 1044


183. P e n y i g e 64 39 399 30 468


184. P e t e 26 174 -- — 174


185. P e t t y é n 66 24 456 — 480

Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

186. P i s k á r k o s 109 748 15 — 763


187. P o r c s a l m a 113 227 559 12 798

G ö r . ka t . t e m p l o m és pap Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

188. P o r t e l e k ( P o l t i l a k ) 65 386 9 44 439


189. P u s z t a d a r ó c 48 125 198 7 330 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

190. P u s z t a t e l e k ( B o n t e j é n ) 26 165 — — 165 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

191. R á k o s t e r e b e s (Rakova) 92 654 3 14 671 G ö r . k a t . t e m p l o m és p a p

192. R á k s a 166 1252 — — 1252 G ö r . k a t . t e m p l o m é s p a p

193. R á p o l t 64 15 406 17 438 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

194. R e m e t e m e z ö (Pom) 156 1138 17 20 1184 G ö r . k a t . t e m p l o m és p a p

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . ka t E v . H á z és


ref. I z r . Ö s s z .

195. R é s z e g e 66 465 9 8 482 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

196. R é z t e l e k (Teteresty) 117 807 — — 807 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

197. R i c s e 36 117 508 — 625 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

198. R o z s á l y 7,5 218 213 27 458 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

199. R ó z s a p a l l a g ( R ó z s a p a r l a g , P r i l o g ) 146 514 362 443 1024 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

200. S á l y i ( S á l y ) 107 85 611 26 722 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

201. S á n d o r (Sandres ty) 49 342 — 7 349 G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z

202. S á n d o r f a l u 86 602 1 5 608 R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s

203. S á r 26 165 17 — 182 G ö r . ka t . l e á n y e g y h á z

204. S á r k ö z 186 1032 312 4 1343 R ó m . ka t . t e m p l o m Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

205. S á r k ö z ú j l a k 169 1017 247 — 1264 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

206. Sebespa tak 44 245 — 10 255

207. S i m a 57 16 378 4 398 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

208. S o n k á d 74 95 413 — 503 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

209. S ü r g y e f a l u (SurgesU) 97 626 — — 620 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

210. Szakasz (Retyez) 94 652 14 — 666 R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s

211. S z a k á l a s b i k ó ( B i k o g e K i m p ) 41 316 — — 316 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

212. Szamosbecs 44 22 281 5 308 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

213. S z a m o s k ó r ó d 47 — 336 — 336

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . k a t E v . H á z és

g ö r . k a t . és

ref. I z r . Ossz .

214. Szamosszeg 180 40 1205 24 1269


215. S z a m o s t e l e k 63 407 34 15 456


216. S z a m o s ú j l a k 46 9 306 5 320


217. S z a n i s z l ó 289 1874 265 20 2169

R ó m . ka t . t e m p l o m é s p l é b á n o s G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

218. S z á r a z b e r e k 68 217 236 32 485


219. S z e n t m á r t o n ( M a r t i n , S v a t i m a r t i n ) 49 169 194 — 363

R e f . t e m p l o m és l e l k é s z

220. S z e n t m i k l ó s 110 537 243 — 780

G ö r . k a t . t e m p l o m é s pap

221. S z í n f a l u 70 489 6 495


222. S z o l d o b á g y 54 374 — — 374


223. T a r t o k 142 998 — 16 1014

G ö r . ka t , t e m p l o m é s p a p

224. T a t á r f a l v a 63 27 436 7 470


225. T e r e p (Tr ipa ) 78 522 — 23 555


226. T i s z a b e c s 109 56 743 — 799 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

227. T i s z a k ó r ó d 02 14 612 18 644 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

228. T i s z t a b e r e k 46 101 218 — 319 Re f . t e m p l o m és l e l k é s z

229. T o m á n y ( T a m á n y ) 74 523 — — 523 G ö r . ka t . t e m p l o m és p a p

230. T ő k é s ( P r o s c h , G r o s c h i ) 66 482 — — 482 G ö r . ka t . t e m p l o m é s p a p

231. T ő k e t e r e b e s 149 1042 1 — 1043 R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

1. 2. 3. 4. 5.

R ó m . k a t E v . H á z ós

g ö r . ka t . és

ref. I z r . Ossz .

232. T u n y o g 90 28 598 26 652

Re f . t e m p l o m ós l e l k é s z

233. T u r v é k o n y a (Turu ) 69 492 — — 492

G ö r . kat . t e m p l o m é s pap

234. T y ú k o d 134 33 595 12 940 Ref . t e m p l o m é s l e l k é s z

235. U d v a r i 163 795 285 39 1169 G ö r . kat . t e m p l o m é s pap Re f . t e m p l o m é s l e l k é s z

236. U s z k a 49 61 271 — 332 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

237. V á l a s z ú t 29 213 — — 213 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

238. V á l l a j 126 859 13 2 874 R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s

239. V á m f a l u ( V á r n a ) 125 421 364 29 814 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap Ref . t e m p l o m é s l e i k é s z

240. V á m o s o r o s z i 117 20 816 2 838 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

241. V e r e s m a r t 71 496 — — 496 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

242. V e t é s 145 653 348 5 1004 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

243. V e z e n d 116 819 8 — 827 G ö r . ka t . t e m p l o m és pap

244. V i t k a 172 399 788 42 1227 R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

245. Z a j t a 59 409 2 — 411 R ó m . ka t . t e m p l o m és p l é b á n o s

246. Ze les tye ( Ü j h u t a ) 40 309 2 3 314

247. Z s a d á n y 86 599 4 — 603 G ö r . ka t . t e m p l o m é s pap

248. Z s a r o l y á n (Zarogan) 110 13 753 — 771 Ref . t e m p l o m és l e l k é s z

Puszták és szállások (tanyák)

H á z L a k o s o k

s z á m a

1. A r a n y g o n d o l á t

2. B á n h á z a

R ó m . ka t . l e á n y e g y h á z a v a n

3. B e s e n y ő

4. B o d

5. B o r p a t a k

6. C s a h o l y p u s z t a

7. C s á r d a

8. G s e n g e r j á n o s i

9. C i f r a

10. E l i g á l l ó

11. E r d ő d

12. F e k e t e s z á l l á s

13. F o r r á s

14. G e i s z

15. G i d e

16. G o m b á s

17. G ö r b e s z e g

13. G u d r i

19. G y e r t y á n o s

20. G y ü l e v é s z

21. J á n o s

22. I v á n k a

23. J ó z s e f h á z a

24. K a s o d

25. K e r e s z t ú t

26. K i d e

27. K i s e c s e d

28. K i s g é c

29. K o s o d

30. K ö z p a t a k

31. L ó f o g ó

32. M é r g e s

33. M ó r a b o r s i

34. N a g y f e n é k

35. O m b o l y

1 15

2

1

1)

3

4

1

6

3

1

1

5

2

1

17

1

1

4

137

24

6

13

4

4

18

4

6

16

4

5

33

38

8

65

32

4

16

45

22

3

138

8

5

36. P a p r á d 1 16

37. P o l y v á s 1 7

38. P o r h á z a 1

39. P u s z t a t e r e m 2 17

40. S á n d o r — — 41. S á r h í d 1 5

42. S ó s 1 14

43. S z a b a d k a 1 6

44. S z e n t m á r t o n — — 45. Szennyes 10 83

46. S z i n y é r p a t a k 6 55

47. S z i n y é r z ú g ó p a t a k 2 13

48. T ö v i s e d — — 49. Ú j v á r o s 3 27

50. U r a 24 322

51. V a d a 1 8

Szőlőhegyeken és e r d ő k b e n 3800 ember él. A m e g y é b e n 2 szabad k i r á ly i város , 20 mezőváros , 248 falu és 51 puszta

és szállás (tanya) ta lá lha tó , a lakosság l é l ekszáma 225 808. A megye t iszt ikara 1 első a l ispánból , 1 másod a l i spánból , 1 főjegyzőből,

2 al jegyzőből , 1 levé l tá rosból , 2 főpénztárosból , 4 a lpénz tá rosbóí , 1 s z á m vevőből, 1 főügyészből , 1 a lügyészből , 4 főszolgabíróból , 8 a lszolgabí ró-ból, 14 esküd tbő l , 11 biztosból , 2 fö ldmérőből , 1 t i sz t iorvosból , 7 seborvosból, 1 v á r n a g y b ó l áll. A fő ispán Vécsei és Ha jnácskő i Vécsey Miklós b á r ó k i rá ly i k a m a r á s , titkos tanácsos , a Hé t szemé lyes Tábla b í rá ja stb.

La t inbó l fo rd í to t t a : Iványi Sándor

JEGYZETEK

121. A szomszédos megyék Windisch által nyújtott felsorolása nem egészen pontos. Északról Szatmárt Bereg, Ugocsa és Máramaros, keletről, részint délről Kőváír vidéke, innen nyugat felé haladva Közép-Szolnok és Bihar, nyugaton pedig Szabolcs megye határolta. Kraszna megyével — Közép-Szolnok közbeékelődése következtében — nem volt határos.

121/a. A hering név különféle kisebb (besózott) tengeri halak elnevezéseként a XVI. század óta használatos a magyar nyelvben. Garda előtaggal vagy balatoni jelzővel neveztek egy nálunk honos halfajtát is heringnek. (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. Bp. 1970. 97. 1.) Pariz Pápai Ferenc szótára szerint a hering latin neve nálunk: halec, alec, a heringecs-kéé pedig: halecula. (Pariz Pápai: Dictionarium Hungarico-Latinum Leutschoviae, 1708. 86. 1.) A Fekete-tengerben élő dunai nagy hering (Alosa pontica) az Al-Dunába is behatolt. (Űj magyai lexikon III. Bp. 1962. 256. 1.) — Mindez — sajnos — nem ad magyarázatot arra, hogy az édes vizekben csak ritkán előforduló halfajta hogyan kerülhetett a Szamosba és azt sem sikerült megállapítanunk, vajon milyen halféleségre gondolhatott a szerző, amikor annak a Szamosban nagy mennyiségben való előfordulására utalt.

122. Szatmár megye tényleges népessége a két szabad királyi város, ti. Nagybánya és Szatmárnémeti, valamint a királyi bányavárosi jogállást élvező Felsőbánya lakosságával együtt * II. József-kori, 11784 és 1787 között végrehajtott népszámlálás szerint 153 022 lélek volt. (Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787. Szerk.: Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp., 1960. 1<70., 368 1.)

123. Károlyi Antal gróf Károiyi Ferenc és Csáky Krisztina grófnő szülőktől 1732. október 25-én Nagykárolyban született. 1759-ben Szatmár megye örökös főispánja, 1760-ban a hétszemélyes tábla tagja. 1766-ban altábornagy és titkos tanácsos, 1787-től táborszernagy és a magyar k i rályi nemesi testőrség kapitánya lett. Katonai és iskolai célokra nagy alapítványokat tett. 1791 augusztus 24-én Penzingben, Ausztriában halt meg. (Magyar életrajzi lexikon I. Bp., 1967. 867. 1.)

124. Szatmárban a XVIII. században két szabad királyi város (Szatmárnémeti és Nagybánya) és egy királyi bányaváros (Felsőbánya) volt.

125. Jóllehet Nagypeleskét az 1773-ban készült hivatalos helységösszeírás is mezővárosnak mondja (Lexicon locorum Regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiosa comfectum. Buda-pesüni, 1920. 234. 1.), a megyét közvetlenül is jól ismerő Szirmay egyszierűen csa/k mint „derék helység"-ről beszél róla. (Szirmay Antal i . m. II. Buda, 1810. 201. 1.)

126. Lévén Szatmár református centrum, itt nyilvánvaló elírásról, vagy tévedésről van szó. 127. Szirmay Antal i . m. II. Buda, 181-0. 309. lapján falunak mondja.

Documents

ISMERTETÉSEK A RÉGI SZATMÁRRÓL - szabarchiv.hu · II. Pressburg, 1780. 155—167. 1. Latin nevén Comitatu: s Szatmariensis németül, Satmare: r Gespanschaft. Meglehetősen nag