Iskolakerti kalauz kalauz.pdfIskolakerti kalauz Útmutató népfiskolák számára Szerkesztették: Dr. Halbritter András Albert Mátyás Izolda Beáta Pauliczky Nóra Iskolakertekért

Iskolakerti kalauzÚtmutató népfőiskolák számára

Szerkesztették:Dr. Halbritter András Albert

Mátyás Izolda BeátaPauliczky Nóra




Iskolakertekért AlapítványBudapest 2018

© Iskolakertekért Alapítvány




Írták: Barla Ferenc, Csüllögné Balogh Judit, Dudás Noémi,

Farkas Péter, Fodorné Magyar Ágnes, Dr. Halbritter András Albert,Józsa István, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Mátyás Izolda Beáta,

Molnár Zsolt, Németh György, Pauliczky Nóra, Rab Istvánné,Ráczné Németh Csilla, Sándor Zoltán Attila, Süveges Krisztina,

Szabó Krisztina, Dr. Szabó Péter, Szelesné Kása Ilona, Szögi Márta

Olvasószerkesztő: Papp László

Címlap és grafika: Kiss Hanga

Tördelés: Wagner Péter

Nyomda: Pannónia Nyomda

A kiadvány létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és azNMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. támogatta

ISBN: 978-615-00-2105-8

2018

Tartalomjegyzék

Előszó, bevezető gondolatok

I. Az iskolakert fogalma1.1. Az iskolaudvar nem azonos az iskolakert fogalmával1.2. A kertben végzett tevékenységek célja és szerepe

II. Nemzetközi és magyar helyzetkép2.1. Történeti visszatekintés2.2. A 2018. évi országos iskolakert felmérés eredményei2.3. Iskolakerteket támogató környezeti nevelési programok2.4 Nemzetközi körkép: iskolakert és közösség

III. Az Iskolakertekért Alapítvány és az Iskolakert-hálózat

IV. A fenntartható iskolakertek tervezése 4.1. Iskolakert lépésről lépésre4.2. Az iskolakertek fenntarthatóságának 10 pontja

V. Óvoda- és iskolakert-megvalósítási tapasztalatok az Iskolakert-hálózatban

5.1. Terület 5.2. Személyi feltételek 5.3. Képzettség – szakértelem5.4 Korosztály – időkeret5.5. Módszertan5.6. Pénzügyi feltételek előteremtése5.7. Tematikus vezérfonalak a kertben 5.8. Integrálás az intézmény életébe5.9. Integrálás a település életébe5.10.Megjelenő problémák

VI. Inspiráló jó gyakorlatok gyűjteményeKell egy kert (és pont)Nagyváros, kis terület, sok tevékenység

7

91012

1515192426

32

363639

4141414243434444454546

474852

Történelmen túl OvikertekÖkológiai Oktatóközpont DebrecenbenIskolakert stafétaOktatók és hallgatók, tanítók és kisdiákok az Apáczai-kertben„Szemiramisz függőkertje” KőbányánMagból kenyér Kézzel, szívvel, nagyanyáink szemévelÚjraKERTMozikertA Barázdabillegető gyerekkert „Mentés másként”„Emberé a munka, Istené az áldás”Színeskert

VII. Kapcsolódó tantervek, szakirodalom, segédanyagok 7.1 Tantervek7.2 Szakirodalom

Mellékletek, segédanyagok1. Melléklet Etnobotanika, népi növény- és kertkultúra

kérdések és jegyzőkönyv adatgyűjtők számára, értéktárak készítéséhez

2. Melléklet Hagyományos gyógynövény-ismeret: népgyógyászati etnobotanikai jegyzőkönyv adatgyűjtők számára, értéktárak készítéséhez

3. Melléklet Útmutató a környezeti nevelési célú komposztáláshoz

4. Melléklet Iskolakerti munkára felkészítő képzési/továbbképzési tematika a pedagógia, szociális és a kulturális képzési területek hallgatóinak, szakembereinek (választható tárgy a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karon)

5. Melléklet Iskolakert tervezési segédlet6. Melléklet Jeles napok az iskolakerthez kötődően

566065697380828488909497

101105

108108109

113

114

119

125

129134135

Előszó, bevezető gondolatok

"Iskolakertet minden gyereknek!" Álmunk, hogy minden gye-rekekkel foglalkozó (iskolai, óvodai, vagy iskolán kívül meg-valósuló) közösségnek elérhető és szabadon választható,természetes és támogatott lehetőséggé váljon egy iskolakert,óvodakert működtetése. A magyar polgárosodás és a Kertmagyarország-vízió az a tár-sadalmi-eszmei keret, melybe illeszkedve az iskolakert hazaiszerepét elképzeljük. Előbbi a reformkor óta folyamatosan ak-tuális, függetlenséget, felelősséget és kulturálódást célzóprogram, utóbbi, a Kert-Magyarország eredetileg Entz Ferenc(1805 – 1877, gyümölcsnemesítő, tudós kertész és a magyarkertészeti oktatás megalapítója) írásaiban felbukkanó kép,amit népi írók, elsősorban Somogyi Imre (Kertmagyarországfelé) és Németh László (A minőség forradalma, Égető Eszter)

tettek ismertté mint az élhető te-lepüléseket és megmaradást biz-tosító társadalmi fejlődés alapját.

Az iskolakerti mozgalom felsora-kozik e célok mögé és együttmű-ködik minden, e fejlődésbenérdekelt csoporttal, irányzattal.Mivel hazai hagyományokon ala-puló, iskolakultúránkba szerve-sen illeszkedő, tudományoskutatásokkal megalapozott, mód-szerekben és lehetőségekben gaz-dag, könnyen elérhető oktatásieszköz, ezért szeretnénk, ha áldá-sai, fejlesztő, oktató-nevelő le-hetőségei minden magyargyermek javára szolgálnának,és ez nemzetközi együttműködé-sekben minden más gyermekrekiterjedne.

Előszó

7

Németh László szobra a Lakitelki Népfőiskola szoborparkjában

Iskolakerti kalauz

8

A gyermekek nemcsak a közösségszervezés elhagyhatatlancélcsoportjai, hanem az egész közösség fontos erőforrásai,kreativitásukkal, játékosságukkal, szeretetükkel: kötőerőt éscélokat biztosítanak minden közösségnek. Az iskolakerti te-vékenységek kifejezetten kínálkoznak nemzedékek közöttiegyüttműködési programokhoz, települési közösségfejlesztés-hez. A művelődési intézmények is egyre több helyen kezdenekélni a kertészkedés közösségi lehetőségeivel: gyógynövényeketültetnek, tájfajtákat tartanak fenn, befőző programokat szer-veznek. Ahogy sok településen fizikai közelségbe helyezték elelődeink az iskolát és a művelődési intézményeket, úgy az is-kolakert témája kulturális szinten is közelebb hozhatja e kétintézménytípust, tevékenységet.

A szerkesztők

I. Az iskolakert fogalma

9

I. Az iskolakert fogalmaDr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta, Pauliczky Nóra

Az iskolakertet, iskolakerti nevelést sok félreértés övezi, a fo-galom használata sokszor átgondolatlan, ezért fontos a foga-lom tisztázása. Olyan meghatározást próbáltunk megfogal-mazni, mely a gyakorlatból indul ki, igyekszik szélesre tárnia definíció által meghatározott halmaz határait, hogy a jólműködő példák közül a nem tipikusak se maradjanak ki. A gyermekek aktív bevonása és a pedagógiai munka követel-ménye azonban szerintünk megkerülhetetlen. Nem titkoltszándék, hogy a definíció sugallja a fejlődés irányát is.

Az iskolakert bármilyen gyermekközösség (többségébenóvodai, iskolai) rendszeres és értelmező tevékenységévelgondozott, oktatás-nevelés és felüdülés céljával műveltkert.

A neveléstörténetben hagyományosan az iskolakertek főcélja a kertészetre és általában a munkára nevelés volt: Ma-gyarországon az ezt tükröző tankert, gyakorlókert, oktató-kert megnevezésekkel vált ismertté. Mára ezek mellettváltozatos, új tanulási és nevelési célok jelentek meg, vagyváltak hangsúlyossá. Ezek a teljesség igénye nélkül: környe-zeti és fenntarthatóságra nevelés; öngondoskodásra ésegyüttműködésre nevelés; egészségnevelés, élménypedagó-gia; a valóságra épülő, jelenségalapú, tapasztalati, cselekvés-orientált tanulás; mezőgazdasági pályaorientáció. Minthelyszín a kert-alapú tanulás "szabadtéri laboratóriumai”,„égig érő tantermei”1, céltudatosan kialakított gyakorlótere-pei, a kertészeti és pedagógiai tevékenységek mellett játék-,közösségi és rekreációs lehetőségekkel. Általában iskolák,óvodák udvarán, ritkábban külső helyszínen alakítanak ki1 Lehoczky János: Égig érő tanterem. IUCN Környezeti Nevelési és Kom-munikációs Programiroda Hírlevél, 2000. augusztus II. évfolyam 3. szám

iskolakertet, de tágabb értelemben iskolakerti tevékenység-nek, illetve „mini iskolakertnek” tekintik a virágládában, ab-lakpárkányon, balkonládában művelt kertet is, haiskolakerti célokkal, gyerekekkel művelik. Az iskolakert min-den korosztálynak lehetőséget nyújt megtanulni a kerttel,ezáltal természeti környezetünkkel bánni, azt helyesen hasz-nálni, de e lehetőség életszakaszokon átnyúló, hosszabb fo-lyamatban teljesedhet ki már kisgyermekkortól kezdődően.Így a bölcsődei és óvodai kertek is iskolakerteknek tekinthe-tők.

E nevelés- és tevékenység-központú iskolakert-fogalomból kö-vetkezik, hogy minimális méretet, mérethatárokat is csak ön-kényesen lehet megadni. Tipikus osztály- és csoportméretekmellett kb. 10 m² az a határ, ami alatt a rendszeresség nehe-zen biztosítható.

1.1. Az iskolaudvar nem azonos az iskolakert fogalmávalAhhoz, hogy egy udvarra tágabb értelemben kertként tekint-sünk, elsősorban egy olyan szemléletre és alaposan átgondolt(kertészeti és tevékenységbeli) tervezésre van szükség, ami

Iskolakerti kalauz

10

Iskolakert a győri orsolyitáknál

alapvetésnek tekinti, hogy a gyermeket ért hatások, oktatásiés nevelési lehetőségek a kapun belépve elkezdődnek. Vagyisaz oktatás színtere – a foglalkoztatók és tantermek mellett –az épület szűk szabadtéri (természeti és mesterséges) környe-zete is.

Az udvar egésze akkor válik kertté és akkor válik a környezetinevelés gyakorló terepévé, ha azt a gyerekekkel együtt egé-szében vesszük birtokba és velük együtt, jó gazda módjáragondoskodunk róla:

gondozásába korosztályoknak megfelelő szinten és rend-√szeresen bevonjuk az odajáró gyerekeket, akik megterve-zik a veteményest és folyamatosan művelik azt, meg-metszik és gondozzák a bokrokat, összesöprik a falevele-ket és komposztálják, betakarítják a terméseket és fel-használják azokat, virágokat gyűjtenek és azzal azóvodát/iskolát díszítik, stb.;ha változásait korosztályoknak megfelelő szinten folyama-√tosan figyelemmel kísérjük: melyik növény mikor virágzikés milyen a virága, hogyan változnak a növények az időjá-rás hatására, milyen rovarok, madarak jelennek meg ésmi a szerepük, stb.;ha felhasználjuk a terep lehetőségeit és ott tanórákat tar-√tunk, pl. kísérleteket végzünk és azt beépítjük a természet-tudományos tanulmányokba stb.

Az óvoda- és iskolakertnek fontos része a veteményes, gyü-mölcsös és virágoskert, általában ezt szoktuk szűkebb érte-lemben vett „kert”-ként emlegetni. Ez a kert a tervezés, abeavatkozás, a gondoskodás és felelősségvállalás napi szín-tere. Az itt végzett tevékenység sem egyezik már meg a múlt-ban használt „tankert/gyakorlókert/oktatókert” fogalmával,mint ahogy a mai gyerekek is egész más környezetben nevel-kednek, mint a korábbi generációk. A kiskerti tevékenységek,a kertészeti ismereteken túl, magukba foglalják környeze-tünk megóvásának és helyes használatnak mintáit, az együttmunkálkodás örömét, a felfedezést, a feltöltődést és a játékotis. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja,


11

amiben egyaránt szükség van a pedagógusok, a szülők, anagyszülők és a környezet civil szereplőinek együttműködé-sére (gondoljunk pl. a nyári fenntartás nehézségeire).

1.2. A kertben végzett tevékenységek célja ésszerepeAz iskolakert eredetileg a kertkultúra és az élelemtermelésalapjainak elsajátítását is szolgáló oktatási eszköz, a megfe-lelő minőségű egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre, azöngondoskodásra, természeti környezetünkkel való helyes bá-násmódra alakít ki a gyerekekben igényt, készségeket, képes-ségeket.Szinte mindenhol megjelenik a fenntarthatóságra nevelés: a kertnemcsak segít megismertetni a természetet, hanem a felelős,gondozói magatartás kialakítását is szolgálja. Az iskolai okta-tás-nevelés új módszereinek keresése is gyakran a kertbe vezetiaz új kihívásokra választ kereső pedagógust. A növénytermesz-tés alapvető emberi tevékenység, mely beavat a világ rendjébe,tevékenykedtet, problémamegoldásra és munkára nevel, fejlesztiaz együttműködést, a közösségeket. Napi tapasztalata a peda-gógusoknak, segítég a tanulásban, a személyiségfejlesztésben.Az iskolás korosztályon belül külön célcsoportként látjukmegjelenni a sajátos nevelési igényű gyerekeket, akik szá-mára az iskolakerti tevékenység terápiás jelleggel is bír.Iskolakertek sokféle céllal jöhetnek létre, melyeket hatékonyműködés esetén a létrehozó pedagógusok és diákok, szülők,civil támogatók közösen határoznak meg. Mindemellett mind-egyik kertben meg kell jelennie a következő alapelveknek, me-lyek a tevékenységekben köszönnek vissza és adnakélmények által szerzett tudást a gyerekeknek:

Megmutatni a kertet mint élményt, kikapcsolódást, felfe-√dezést, örömet nyújtó közeget gyerekek és szüleik számáraegyaránt. Ezáltal a gyermekeket nyitottabbá tenni a ter-mészetre, annak éves ritmusára, hatásainak befogadá-sára, működésének megértésére. Népszerűsíteni akertészkedést, mint a természetet és az emberi kultúrátszervesen összekapcsoló tevékenységet, az ökológiai gaz-dálkodás szemléletét és módszereit.

Iskolakerti kalauz

12

Ösztönözni a gyermekek kertben történő vagy kerthez kö-√tődő tevékenységközpontú tanítását oly módon, hogymunkájuk által megélhessék a jövőjükért érzett felelőssé-get; megtapasztalják természeti környezetünket, az együtt-működés szükségességét és hatékonyságát, érezzék agenerációkon átívelő tudás fontosságát, a munka becsü-letét.Bemutatni, hogy a kertben végzett tevékenység összetett-√ségénél fogva is kiváló lehetőség a személyiség harmonikusfejlesztésére: a tanultak gyakorlatban történő előhívására,a kísérletre, a kooperálásra, új esztétikai élmények és ér-zékelések megtapasztalására, a gyermekek kertészeti alap-oktatására, ökológiai folyamatok láttatásán keresztülalapvető környezet- és természetvédelmi szükségszerűsé-gek felismertetésére, az egészséges élelmiszer népszerűsí-tésére.Megtanítani az alapvető növénytermesztési fogásokat, fo-√lyamatokat, az ökológiai gazdálkodás alapjait annak érde-kében, hogy a háztáji növénytermesztés újra elterjedjen,akár saját fogyasztásra, akár nagyobb méretben, jövede-lemszerzési céllal. Munkabiztonsági és oktatási okokból azökológiai gazdálkodás módszereit preferáljuk. Az ökológiaigazdálkodás módszerei adják meg a biológiai, –környezet-tani, ökológiai ismeretek átadásának gyakorlati, szemlél-tetési lehetőségét is.

A fenti célok változatosan, egy-egy irányba hangsúlyosabbaneltolódva jelennek meg egy-egy adott kertben. Ismerünk né-hány olyan iskolakert programot is, mely határozottan a hát-rányos helyzet leküzdésének részeként értelmezi aziskolakertben tanított ismereteket. Olyan tudást ad át, amelyúj szemléletet kialakítva ráirányítja a figyelmet mezőgazdaságiszakmákra, alapvető élelmiszerek megtermelésén keresztülsegíti a majdani fiatal felnőttek egyéni boldogulását, hozzájá-rulva kiszolgáltatottságuk csökkenéséhez. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy városokban az iskolakert leginkább a tudatos táplálkozást és fogyasztást, környezeti ér-zékenyítést szolgáló nevelés eszközeként jelenik meg. A kerti


13

Iskolakerti kalauz

14

foglalkozásokba beépíthető szinte mindegyik tantárgy anyaga,kezdve a természetismerettől, a matematikán, rajzon, angoltanításon át egészen a technika és életvitel tantárgyakig.Mindezen túl a kertben megjelenő feladatok és lehetőségek jóalkalmat kínálnak a türelem, a kitartás edzésére is.

II. Nemzetközi és magyar helyzetképDr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta, Pauliczky Nóra

2.1. Történeti visszatekintésAz iskolakertek gondolatának első felvetését Comenius Didac-tica Magna című pedagógiai művében találhatjuk meg: „…kívülpedig tartozzék az iskolához nem csupán szaladgálásra és já-tékra szolgáló térség (…), hanem valamelyes kert, ahova időn-ként bebocsátjuk őket, hogy szemük legeljen a fák, virágok,füvek szemléletében. Ha így rendezzük el a dolgokat, nem je-lent kevesebb örömet iskolába járni, mint ahogy a vásárbaszokás, ahol mindig azt remélik, hogy valami újat fognak látniés hallani.” (Comenius, 1992.) Ez a kert-idea még csak a pi-henést, kikapcsolódást szolgálta.Pestalozzinál már tevékeny iskolakert-gondozást találunk,melynek fő célja a munkára nevelés volt, a kéz, a fej és a szívkiművelésének elv alapján. A neveléstörténetben filantrópok-nak nevezett Basedow, Trapp, Salzmann (elsősorban Rous-seau hatására) a kertben fontos oktatási helyszínt láttak. Magyarországon elsősorban a német nyelvterület hatására je-lentek meg iskolakertek. Első megvalósult példaként TessedikSámuel „gyakorlati gazdasági iskoláját” ismerjük. A kiegyezés után, amint nemzeti hatáskörbe került az oktatásirányítása, rögtön elindult egy olyan oktatásfejlesztő munka,aminek mérföldköve a népiskolai törvény2 megszületése volt.A törvény igyekezett az oktatást a gyakorlati élethez, így a gaz-dálkodáshoz is közelíteni, amit a tantárgyi szerkezet is tükröz,így előír kertészeti ismereteket is magukba foglaló tárgyakat,mint:

természetrajz illetve gyakorlati útmutatások a mezei gaz-√daság és kertészet köréből az elemi népiskolában,a felső elemiben természettan és természetrajz (különös te-√kintettel a kertészetre és női foglalkozásra) a lányoknak,mezei gazdaságtan alapvonalai a fiúknak.

2 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában,https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=86800038.TV

II. Nemzetközi és magyar helyzetkép

15

Tanítóképzőkben kötelező jelleggel írta elő gyakorlókertek lé-tesítését és a tanítójelöltek felkészítését:

„Tanitóképezdék: […] 83. § A tanintézethez legalább √2 holdnyi kertnek kell csatoltatni, hogy a növendékeka földmivelésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben,gyakorlati oktatást is nyerjenek. […];88. § Kötelezett tantárgyak: […] i) Természettudomá-√nyok és azoknak a földmivelésre és iparra való alkal-mazása; k) Gazdaságtan, gazdasági és kertészetigyakorlatokkal; […];Tanitónőképezdék: […] 111. § A tanitónőket képező in-√tézetek köteles tantárgyai: […] i) természettan és termé-szetrajz, (különös tekintettel a kertészetre és a nőifoglalkozásra, p. o. a főzésre); „

A rendelkezés támogatására Graszel János és Horváth Józsefszerkesztésében és kiadásában folyóirat indult Az iskolakert:A népiskolai tanügy reformját czélzó havi közlöny címmel1887-ben, de sajnos 1889-ben megszűnt. Rövid ideje alatt amezőgazdasági kultúra fejlesztését, az okszerű kertészet el-terjesztését szolgálta (Ackermanné Kelő, 2011.). A címadásegyértelműen utal arra, hogy a lapalapítók az iskolareformszimbólumának látták az iskolakertet.Az 1930-as években már sok iskolához tartozott iskolakert,és a helyzet (világszerte hasonló tendencia részeként) csak amezőgazdaság (nálunk az 1950-es években megindult) ún.zöld forradalma: a gépesítés, kemizálás következtében válto-zott. A mezőgazdasági élőmunkaigény csökkenésével csök-kent az iskolakertek száma is. Az 1980-as (Magyarországonaz 1990-es) évektől a fenntarthatóság, az egészséges élelmi-szer fontossága, az élelmiszertudatosság is olyan szempontoklettek, amelyek a pedagógustársadalommal újra felfedeztettékaz iskolakert nyújtotta lehetőségeket, és e nevelési célok hoz-ták el a mozgalom újjászületését. Az iskolakertek hőskorának hazai hagyományaira büszkék le-hetünk, tanítóink munkája kötelez annak ápolására, tovább-éltetésére. Mivel még élő hagyományról van szó, és még élnekhiteles közvetítő pedagógusok, vannak a hanyatlás éveit túl-

Iskolakerti kalauz

16


17

élt, folyamatosan működő iskolakertek, így lehet építeni afolytonosságra. A szerves fejlődés lehetőségével élve az isko-lakultúrába beágyazottan bontakozhat ki a magyar iskola-kertek új virágkora. Nem lehetne ugyanakkor fenntartható és fejlődő a mozgalom,ha nem venne tudomást az elmúlt évtized neveléstudományiés idegtudományi-oktatáspszichológiai kutatásainak eredmé-nyeiről, fejlesztési irányairól. Igazolt, bizonyítékokon alapulóeredmények támasztják alá az iskolakerti oktatás fontossá-gát, értékeit, világszerte új célok, módszerek, tananyagok je-lentek meg iskolakerti témában. Egészséges értékrendalapján szűrve, válogatva e fejlesztésekből, körültekintő hazaialkalmazással a magyar gyermekek, társadalom javára ishasznosulhat ez a kiterjedt kutatómunka. Nemzetközi kitekintés nélkül az oktatás nemzetközi verse-nyében lemaradás következhet be, annak fájó versenyképes-ségi és társadalmi következményeivel. Gondokat okozhat akülföldi módszerek kritikátlan átvétele is, de ha nem jelen-nek meg a nemzetközi oktatásfejlesztési eredmények a hazaimódszertani kínálatban, akkor nem tudja a hazai pedagó-gustársadalom az elérhető legjobb lehetőségeket a gyer-mekek számára biztosítani. Ez így van az iskolakerti munkaesetében is. Az iskolakertben folyó pedagógiai munka többmint kertészeti ismeretek átadása, több mint egyszerű pá-lyaorientáció. Az iskolakert nem csak tanulási lehetőségetnyújt, hanem élményt, kikapcsolódást, felfedezést is jelent-het a gyerekek számára. Tökéletesen alkalmas a tanultakgyakorlatban történő alkalmazására, a tapasztalás általi ta-nulásra, a kooperatív készségek fejlesztésére. A tevékeny-ségközpontú oktatás, a projektmódszerrel való tanításegyaránt megvalósulhat az iskolakertekben. Kiváló terepelehet a tantermi körülmények között rosszabbul teljesítő,vagy akár hátrányos helyzetű gyerekek készségeinek kibon-takoztatására is.A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenti témákmellett (környezet- és egészségtudatosság, környezetvédelem)az iskolai tantárgyak szinte mindegyike kapcsolható valami-lyen mértékben az iskolakerti tevékenységekhez: a környezet,

illetve a természetismereten túl a matematika, a rajz, az ide-gennyelv-tanítás, a technika és életvitel tárgyak egyes eleme-inek beépítésére is van már külföldi és hazai példa. Elgondolkodtató, hogy oktatási helyzetünk legfontosabb prob-lémáira jobbítási lehetőségeket kínál az iskolakert, nemcsakaz iskolai eredmények, Pisa-felmérési mutatók javításában,hanem életvezetési minták közvetítésében (pl. közép- és hosz-szútávra tervezés, öngondoskodás képességei, felelősségtudatfejlesztése halmozottan hátrányos helyzetű térségekben). Aziskolakerti tevékenység áttételesen a kétszáz éve kitűzött cél,a polgárosodás egyik támogatójaként szolgálhat olyan szem-léletet, melyben elérhető a kezdeményezőkészség, vállalkozóiképesség; megbecsült a munka mint a családi, közösségi ésegyéni felemelkedés és megmaradás hagyományos és legbiz-tosabb módja; értéknek számít a közösséghez és a szülőföld-höz kötődés.Az iskolakertek kiváló terepei lehetnek a hagyományőrzésnekis. Erre az Inspiráló jógyakorlatok fejezetben találhat jó pél-dákat az olvasó: a csabrendeki iskolakert helyi értéktárban is

Iskolakerti kalauz

18

A Győri Vásárcsarnok és a Győri Kertbarátok Egyesületének magbörzéjeGyőrött, iskolakerti termékekkel

helyet kapott. A kertközösségek szerepet kaphatnak értékfel-mérésekben is: népi kertkultúra, tájfajták, népi gyógyászatiismeretek felmérésében, dokumentálásában, megőrzésében.Ehhez az 1. és 2. mellékletben adunk meg kérdéssort és jegy-zőkönyv-mintát. A feltárt értékek megosztása újabb közösség-építő lehetőséggel jár, például magbörze, közösségi gyümölcs-faoltás, gyógynövénytúra.

2.2. A 2018. évi országos iskolakert felméréseredményeiRegionális előzetes kutatások után Magyarország Országgyű-lése és az Emberi Erőforrások Minisztériuma KöznevelésértFelelős Államtitkársága megbízásából, az Iskolakertekért Ala-pítvány előkészítésével és feldolgozásával két felmérés történtmeg:1. kötelező adatszolgáltatás a tankerületi iskolai intézmé-

nyeknél, a Klebelsberg Központ szervezésében;2. önkéntes adatszolgáltatás az Oktatási Hivatalnál jegyzett

összes, az előző adatszolgáltatásban nem érintett intéz-ménynél és tagintézménynél (feladatellátási helynél).

A beérkező, összesített adatok feldolgozása során kiszűrtük afélreértésekből adódó téves információkat (például a kérdőív-ben megadott tevékenységközpontú, de nem méretfüggő is-kolakert-fogalom ellenére gyermekek nélkül művelt kert,udvar szerepeltetése iskolakertként).A hazai 5896 közvetlenül neveléssel foglalkozó intézményből(nem számítva ide a pedagógiai szakszolgálatokat) 2190 tan-kerületi, 3706 pedig egyéb (önkormányzati, egyházi, alapítvá-nyi, minisztériumi, felsőoktatási intézményhez tartozó)fenntartású. A tankerületi fenntartásúak közül 528 rendel-kezik iskolakerttel, míg a többi közoktatási intézménynél eza szám 500, összesen 1028. Egy intézményen belül több tag-iskola, tagóvoda, így több iskolakert is működhet, ami továbbnöveli az iskolakertek számát. E szempont alapján külön vet-tük azokat az oktatási egységeket, melyek azonos, közös in-tézményi és feladatellátási hely alatt működő óvodát és


19

iskolát foglalnak magukba – hiszen ilyen esetben az óvoda ésiskola udvara is elkülönül egymástól. Az iskolakert-fogalomközösségi hangsúlya miatt nem számítottuk külön kertnekugyanakkor az egy iskola vagy óvoda többféle kerti egységét,például amikor az udvaron is művelnek iskolakertet, és külső(például önkormányzati) telken is. Ezen iskola-és óvodakertekszáma 1118 (melyből 561 tankerületi, 557 egyéb fenntar-tású). Hangsúlyozzuk, hogy ezek a számok alulról közelítik afeltételezett valós számot, mivel a nem tankerületi felmérésönkéntes volt: a visszaküldési arány miatt előfordulhatott,hogy egy iskolakert nem került be a mintába, ha nem töltötteki a kérdőívet.

Az 1118 kerttel rendelkező kitöltő közül az alapítás idejét1086 tudta megadni. Adataikból látszik, hogy többségük(637) 2010-2018 között alakult meg. Kimondhatjuk, hogy ahazai iskolakert-mozgalom fellendülő szakaszát éli. Az összes(5896) intézmény 18,9 %-a (1118) művel kertet, míg az összesfeladatellátási hely (óvodai, iskolai nevelést nem folytató szak-szolgálatok nélkül: 13878) 8%-a. Az iskolakert-művelés mamár nem tekinthető elszigetelt jelenségnek!

Iskolakerti kalauz

20

Az iskolakertek száma megyénként és fenntartónként a kö-vetkezőképpen alakul.


21

Az ábrákon láthatjuk, hogy Budapest és Pest megye kiemel-kedő arányai mellett minden régióban megtalálhatók az isko-lakertek.

A korosztályos elosztásban az óvodai kertek vezetnek, az ittzajló nevelési céloknak megfelelően. Az általános iskolában afelső tagozat nagyobb részvételi arányát a felső tagozatosemelt szintű technika tantárgy agrárváltozata magyarázhatja,melynek oktatása iskolakertet igényel. A középiskolák célori-

Iskolakerti kalauz

22

entált képzési szerkezete mellett iskolakerti munkára keve-sebb idő jut, ezért azok kevésbé elterjedtek.Iskolakerti elemek közül a virágoskert, veteményes, fűszer-ésgyógynövénykert, komposztáló a leggyakoribbak.

Legfontosabb cél a környezeti nevelés, fenntarthatóságra ne-velés Magyarországon is. Mindezek mellett megjelennek azoka célok is, melyeket a világ más területein is megjelöltek.


23

A kertek jellemzően az intézmény udvarán helyezkednek el el-kerítve, vagy elkerítetlenül, de van példa (az összes eset 15%-a) önkormányzati, magán vagy egyéb tulajdonú külső is-kolakerti helyszínekre is, köztük művelődési—közösségi épü-letek udvarán kialakított kertekre.

2.3. Iskolakerteket támogató környezetinevelési programok Két olyan országosan szerveződő óvodákat és iskolákat megszó-lító környezeti nevelési program van Magyarországon, amihezaz iskolakert téma szervesen kapcsolódhat, és kiemelt eszkö-zeként szolgálhat a programok gyakorlati megvalósításának.E két program: a Zöldóvoda program valamint az Ökoiskolaprogram.

2.3.1. Zöldóvodák A Zöldóvoda címet évente meghirdetettpályázaton nyerhetik el azok az óvodák,melyek nevelési céljai között és doku-mentumaiban egyaránt markánsanmegfogalmazásra kerülnek a fenntartha-tóságra, a környezet- és egészségtuda-

Iskolakerti kalauz

24

tosságra nevelés elvei és területei. A helyi természeti értékekvédelmének nevelése hangsúlyosan jelenik meg a helyi adott-ságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvé-delem, a lakóhely-megismerési tevékenységek, az épített és atermészeti környezet védelme, stb.). A pályázati kritériumok között szerepelnek az óvoda udva-rára vonatkozó kritériumok is:

mentesnek kell lennie a legtöbb allergiát, valamint az eset-√leges mérgezést és sérülést okozó növényektől;az óvodakertben a helyi lehetőségek figyelembevételével√valósulhat meg a zöldséges- és virágoskert, a gyógy- és fű-szernövény rész, a sziklakert, a kerti tó, stb., ahol a gyer-mekek aktívan részt vehetnek, a kertgondozáshoz kis-méretű kerti szerszámokat használva.

A Zöldóvoda-hálózat koordiációs feladatai az FöldművelésügyiMinisztérium Agrárszakképzésért Felelős Helyettes Államtit-kárságához tartoznak.

2.3.2. ÖkoiskolákAz Emberi Erőforrások Minisztériuma (atovábbiakban: EMMI) és a Földművelés-ügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM)– a hazai és a nemzetközi tapasztalatokalapján – nagy hangsúlyt fektet arra,

hogy az iskolás korosztály sajátos, korcsoportjának megfe-lelő élményekre és tapasztalatokra építő, azaz tevékenység-orientált környezeti-, és fenntarthatóságra nevelésbenrészesüljön.A fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának, valamint a kör-nyezettudatosságnak az iskolákban és kollégiumokban tör-ténő minél hatékonyabb megjelenése érdekében az oktatásértés a környezetvédelemért felelős tárcák 2004-ben közösen lét-rehozták az „Ökoiskola” címet (továbbiakban: Cím), melyet2005 óta minden évben pályázat útján nyerhetnek el a neve-lési-oktatási intézmények.A Cím azon nevelési-oktatási intézményeknek az elismerése,amelyek intézményi keretek között átgondoltan, rendszersze-


25

rűen és mindennapi gyakorlatukban foglalkoznak a környe-zettudatossággal, a fenntarthatóságra neveléssel, a környe-zeti- és egészségneveléssel.A Cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntartható-ságra oktatás 2005–2014” évtizedének programját követő ma-gyarországi vállaláshoz: ld. Globális FenntarthatóságraNevelési Akcióprogram (Global Action Programme on Educa-tion for Sustainable Development). A Cím pályázati rendsze-rének kimunkálása az ENSI (Iskolai KörnyezetiKezdeményezések) nemzetközi hálózat több évtizedes tapasz-talatai alapján történt.

2.4 Nemzetközi körkép: iskolakert és közösségA magyarországi iskolakert-mozgalom történetének és fejlő-dési lehetőségeinek megértése kitekintéssel, nemzetközi ösz-szehasonlítással mélyebben érthetővé válik. Jelenlegvilágszerte reneszánszát éli a mozgalomnak. A harmadik vi-lágban továbbra is az élelmezés-biztonság, élelmiszer-önren-delkezés és az öngondoskodás (beleértve egyszerű vállalkozóiismereteket is) mentén szerveződnek iskolakertek. Ennek főszakmai támogatója az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO(http://www.fao.org/schoolgarden). Az olasz Slow Food Egye-sület Tanzániában szervez iskolakerteket, helyi kultúrnövény-faj és -fajták népszerűsítésével küzd a helyi közösségekélelmiszer-önrendelkezéséért. Kubában a szovjet támogatás megszűnése után kibontakozóolajválság élelmezési válságot is okozott. Ezen részben városikertekkel segítettek, melyet iskolakert-programmal támogat-tak. A kubai példa egyik tanulsága, hogy nemzetbiztonságikockázatnak számít, ha egy ország népességének csak kisrésze tud növényeket termeszteni. Ez a válság felkeltette a jö-vőkutatók figyelmét is, akik az olajkészletek kimerülése utánivilág lehetőségeire kíváncsiak, – az erről szóló dokumentumfilmcíme: A közösség ereje. A kubaihoz hasonló államokban is so-kakat foglalkoztat fenntarthatatlan világunk jövője, egy-egyéletszínvonal-csökkenés, mint a 2008-as pénzügyi válság, so-kakat rávesz arra, hogy a „tuja+gyep összeállítású” kertekbenveteményt, gyümölcsöt termesszenek.

Iskolakerti kalauz

26

Újabb téma az egészséges táplálkozás: több jóléti országbanazért kongatják a vészharangot, mert a modern történelemelső nemzedéke nő fel, akik várható élettartama rövidebb,mint szüleiké. Nemcsak egészségtelenül táplálkoznak, de sú-lyosan tájékozatlanok élelmiszereik eredetével, előállításávalkapcsolatban. Ezzel összefüggésben a gazdatársadalom öreg-szik, hiányzik az utánpótlás: a korai agrár-pályaorientáció te-repeként ismét előkerülnek az iskolakertek lehetőségei. Elsősorban azonban a környezeti válság megoldásához elen-gedhetetlen környezeti nevelés és az annak helyét fokozatosanátvevő fenntarthatóságra nevelés fordítja a pedagógusok fi-gyelmét a kertre, mint a természet felé aktív, gondoskodó ma-gatartást kialakító lehetőség felé. „A természettel való helyesbánásmódot gyakorolni kell – ez az iskolakertek legfontosabbúj feladata” (Winkel, 1993).

Gyakori funkció a közösségfejlesztés – egy iskolakert kialakí-tásához, műveléséhez egyébként is szinte elengedhetetlen,hogy a tantestület tagjait, szülőket, adományozó helyi vállal-kozókat, önkénteseket bevonjunk. Fő- vagy mellékcélként meg-


27

Tetőkert közösségi épületen, Reding, Anglia

Iskolakerti kalauz

28

jelennek olyan fejlesztési célok, mint az öngondoskodásra, gya-korlati életre, együttműködésre nevelés, gondolkodási és társaskészségek fejlesztése, ami miatt a közösségszervezők számárais hasznos eszköz lehet az iskolakert. Sajátos cél az EurópaiUnió több országában a nem integrált bevándorló közösségekés a helyi lakosság közösségépítése kertészkedéssel közösségikertekben (Németországban ún. interkulturális kertekben), is-kolakertekben. Ez az interkulturális közösségépítő funkció Ma-gyarországon a kisebbségi integrációban jelenik meg.

Németországban egyenesen az iskolakertet látják az iskola-fejlesztés fő úttörőjének, húzóágának. Sajátos gyermekjogimegközelítéssel meghirdették a német iskolakerti mozgalomjelmondatát: „minden gyermeknek joga van iskolakerthez!”

Mendel öröklődési törvényeinek kerti oktatása, Essen, Németország

A kertek közösségépítő és művelődési funkciója egyaránt ér-vényes iskolakertekre és különböző közösségi kertekre. Sok-szor a munka melletti regenerálódást szolgálják, akárirodaházak szomszédságában. Külön területe a kerthez kötött közösségi művelődésnek azún. ökológiai műveltség.


29

Könyvespolc Essen botanikus kertjében, Németország

A Thyssenkrupp-székház kertje, Essen, Németország

Iskolakerti kalauz

30

Komposztálás szemléltetése Essen botanikus kertjében,Németország

Természetközeli kaszálórét rovarvédelmi eszközökkel iskolakertben, Berlin

Növénytani oktatótábla, Berlin

Vannak példák különböző közösségi terápiás kertekre is, pél-dául a családi tragédiák feldolgozását segítő Angel of Hope kö-zösségi kert Észak-Írországban.


31

Angel of Hope Garden, Coleraine, Észak-Írország

III. Az Iskolakertekért Alapítvány ésaz Iskolakert-hálózatDr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta, Pauliczky Nóra

Az Iskolakertekért Alapítvány 2015 márciusában került be-jegyzésre. A szervezet fő célja iskolakertek létrejöttének ins-pirálása, a létrejövő iskolakertek hálózattá szervezése,segítése. 2018 tavaszára országosan és külhonban – a Kár-pát-medence magyarlakta területein – több, mint 175 tagúrabővült az Iskolakert-hálózat.

Az Alapítvány széleskörű tudásmegosz-tással és ismeretátadással kapcsolatosfeladatot lát el a hálózatot alkotó isko-lák számára, kommunikációs felületetbiztosít honlapján, facebook-oldalán,illetve hírlevelén keresztül. Az Alapít-vány mindezen felül pályázati lehetősé-geket (pl. a Nemzeti Élelmiszer-lánc-biztonsági Hivatal közreműködé-sével talajminőség-vizsgálatra vonat-kozó pályázat, gazdasági szereplőktámogatásával, tudásmegosztásra vo-

Iskolakerti kalauz

32

Iskolakertekért díjemlékplakett

natkozó pályázatok,stb.) biztosít hálózatitagjai számára, vala-mint évente Iskola-kertekért-díjat is ki-osztanak a példaér-tékűen működő is-kolakerteknek. A hálózatban résztvevő iskolák az Ala-pítvány által éventemegszervezett orszá-gos találkozón ismegismerhetik egy-más tevékenységeit,eltanulhatják egy-mástól a jó gyakorla-tokat. Ezek a talál-kozók mindig erősmotivációval hatnaka jelenlévő mintegy100 résztvevőre.


33

Iskolakertekért díj 2015 nyertesei a Ménfőcsanaki Általános Iskola diákjai éssegítő tanáruk

2017-es Iskolakertekért díj nyertesei a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kertjei

Iskolakerti kalauz

34

I. Országos Iskolakert-hálózati Találkozó, Budapest

II. Országos Iskolakert-hálózati Találkozó, Győr

A hálózatszervező tevékenység mellett az Alapítvány szak-mai műhely jellegű tevékenységeket is végez (szakmai fó-rumokon képviselet, jó gyakorlatok felkutatása, fórumok,képzések szervezése, kapcsolódás felsőoktatási intézmé-nyekhez, illetékes döntéshozókhoz, szakmai szervezetek-hez).


35

III. Országos Iskolakert-hálózati Találkozó és I. Kárpát-medenceiIskolakertek Szakmai Fóruma, Lakitelek

IV. A fenntartható iskolakertektervezése Dr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta, Pauliczky Nóra

4.1. Iskolakert lépésről lépésre –helyzetfelmérés minden szintenHa iskolakertet hosszútávon szeretnénk működtetni, akkoraz alábbi kérdéseket részletesen végig kell gondolnunk, mi-előtt a kert fizikai kialakításába kezdenénk: 1. Legelőször azt kell megfogalmaznunk a magunk szá-

mára, hogy milyen céllal vagy célokkal szeretnénk létre-hozni az iskolakertünket, hiszen ez határozza majd mega kert struktúráját és használatát is.

2. Vegyük számba, mely felnőttekkel számolhatunk a kerthasználatánál és a gondozásban való segítésnél.

Iskolakerti kalauz

36

Kikre számíthatunk?

Civil csoportok? Pedagógusok?

Szomszédság? Szülők? Nagyszülők?

Mi a célunk?

Tanórán tanultakszemléltetése?

Terápiás helyszínlétrehozása?Kísérletezés?

Pihenés, kikapcsolódás?

A kiskerti termelés alapjainak megtanítása?

Ökológiai megfigyelések,tapasztalatszerzés?

IV. A fenntartható iskolakertek tervezése

37

3. Keressük meg azt a személyt, aki vállalja a kertgazda sze-repét, ő tartja majd kézben a munkálatokat, ő nála fut-nak össze a szálak.

4. Vegyük számba a kertbe járó gyerekeket.

5. A fentiek alapján készítsünk egy kertbeosztást (ki, mikorhasználja) a tanévre.

6. Gondoljuk végig lehetőségeinket, energiáinkat egy egészévre vonatkozóan.

7. Vegyük számba a rendelkezésre álló területeket és jelöl-jük ki az iskolakert helyét.

Mik a lehetőségeink?

Milyen anyagi forrásaink vannak?

Tudjuk-e majd működtetnia kertet a nyári szünetben is?

Lesz-e lehetőségünk kerthez kötődőtevékenységeket végeznünk télen az iskolában(barkácsolás, kézművesség, tervezés, stb.)?

Kik, milyen rendszerben használ-ják majd az iskolakertet?

Milyen korosztály? Milyennapszakban?

Osztályok?Szakkörök?

Hány csoport?Milyen gyakran?Csoportonként hány gyerek?

Mennyi időt tud egy-egy csoport a kertben tölteni?

8. Térképezzük fel kertünk adottságait, lehetőségeit.

9. Térképezzük fel szűkebb környezetünk adottságait.

Az összegyűjtött információk alapján tudjuk majd megtenniaz első közös lépéseket – az iskolakert leendő használóinakminél szélesebb körű bevonásával – a kert kialakítására.Ha mindezt végiggondoltuk, számba vettük, kezdődhet a ker-tészeti tervezés (területhasználati egységek meghatározása,vetési terv elkészítése), majd a megvalósítás.

Iskolakerti kalauz

38

Mik a kertünk adottságai?

Mik környezetünk adottságai?

Milyen vízvételi lehetőségeink vannak?(kút, csap, esővízgyűjtés)

Milyen növényei vannak már a kertnek?

Milyen támogatóink lehetnek?

Milyen a talaja?(Szükséges talajcsere? Talajjavítás?Tájolása?)

Milyen szerszámokkalrendelkezünk?

Milyen építményekkel rendelkezünk?(komposztáló, asztal, szerszámtároló, stb.)

Van-e gazdálkodó vagy palántanevelővel rendelkezőegyén a közelben?

Milyen növényeket szoktak nevelni akiskertekben (esetleg milyen fajtákat)?

4.2. Az iskolakertek fenntarthatóságának 10 pontja 1. Ha nincs „lelke” a kertnek, nem lesz „élete” sem.– 2-3 fős lelkes szervezői mag szükséges, ha csak egy emberáll a kert mögött, könnyen a magánügyévé válhat az iskola-kert, és a pedagógiai haszon nagyrésze elmarad, a kert fenn-maradása személyfüggő lesz.

2. Előbb képzeljük el, utána valósítsuk meg! – területi,személyi, pedagógiai, gazdasági tervezés.

3. Fokozatosan építkezzünk, mindig csak erőnkhöz mér-ten! – ütemezetten valósítsuk meg az iskolakerti terveinket,apránként lépjünk előre, vagy húzódjunk vissza a feltételekfüggvényében, hogy a kertben töltött idő öröm maradjon minda pedagógus, mind a gyerekek számára.

4. Ökológiai szemlélettel formáljuk a kertet! – vetésforgó,növénytársítás, szelíd növényvédelem, körfolyamatok szem-léltetése — ezáltal tudjuk a leginkább megvalósítani a kör-nyezeti nevelési céljainkat, a méregmentes kertben a gyerekekveszélyeztetettség nélkül bármit megkóstolhatnak.

5. Értelmező jelenlét! – tartsuk ébren a gyerekek kíváncsi-ságát, ne csak kertészkedjünk, hanem értelmezzük is a folya-matokat, nyomozzuk az okokat, kísérletezzünk, keressük akapcsolatot az iskolapadban tanultakkal.

6. Ne erőltessük, inkább színesítsük! – ha el szeretnénkérni, hogy a gyerekek jó kedvvel, örömmel használják az is-kolakertet, kínáljunk minél többféle, színes tevékenységet akerti foglalkozásra, hogy minden gyerek megtalálja azt, amineki testhezálló (kertészkedés, vízhordás, barkács feladatok,rendezkedés, ételkészítés, stb.).

7. Az egészséges élelmiszer alapja az egészséges talaj! –a termesztés biztonsága érdekében győződjünk meg róla, hogyaz iskolakert talaja nem szennyezett elhelyezkedése (pl. for-

IV. A fenntartható iskolakertek tervezése

39

Iskolakerti kalauz

40

galmas út közelsége) vagy korábbi használatából adódóan; atermesztéshez biztosítsuk a szükséges tápanyag-ellátottságot,a megfelelően gazdag talajélet feltételeit. Fontos, hogy mennéltöbben megismerjék munkánkat, hogy jó példával hatni tud-junk, hogy segítőkre találjunk.

8. Láttassuk a tevékenységünket! – egyaránt fontos az is-kolán belüli (iskolakerti faliújság, honlap) és az iskolán kívülikommunikáció (helyi újság, közönségnapok szervezése, meg-jelenés a helyi piacon). 9. Ne csak a kollégákra támaszkodjunk! – a település kö-zönsége széleskörűen megszólítható, bevonható – szülők, ön-kormányzat, civil szervezetek, nyugdíjas klub, helyi cégek –csapatépítés céljából.

10. Ne feledjük soha, hogy a kert a feltöltődés és örömforrása is! – legyen olyan felülete az iskolakertnek, ahol pi-henni és játszani is lehet, varázsoljuk széppé, hogy élménylegyen az ott töltött idő.

Bornemissza Péter Gimnázium, Általános Iskola és AMI

V. Óvoda- és iskolakert-megvalósításitapasztalatok az Iskolakert-hálózatbanDr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta, Pauliczky Nóra,Ráczné Németh Csilla

5.1. Terület A kertek nagy része az iskolaudvar/óvodaudvar egy elkülöní-tett részén található. Más esetekben az iskolához közel (leg-feljebb 10 percnyi sétára), az iskolától független területentalálnak helyet veteményes, gyümölcsös kialakítására, úgymint templomkertben, közintézmény kertjében, magánkert-ben, üres önkormányzati területen. Arra is van példa, hogyegy adott területet staféta rendszerben használnak különbözőiskolák csoportjai. A legideálisabb az, ha a terület, amin aziskolakert működik az iskola fenntartójának tulajdonábanvan, ez esetben lehet igazából hosszútávra tervezni: fákat ül-tetni, évelő növényeket telepíteni, palántanevelőt építeni, stb.Ez az együttállás ad lehetőséget arra is, hogy a technikai dol-gozók és a pedagógusok egyazon fenntartó alá tartozva egy-más munkáját kiegészítsék és erősítsék.A választott terület nagysága sokban függ a meghatározott cél-tól (érzékenyítés? hátránykompenzáció?), a használó gyereklét-számtól, a segítő felnőttek számától és a ráfordítható időkeretnagyságától. Néhány négyzetméternyi magaságyástól a 800–1000 négyzetméteres területig minden lehet megfelelő, ha az aszemélyi és tárgyi feltételekhez arányosan illeszkedik.(Jól használható veteményest lehet kialakítani dombágyással is.)

5.2. Személyi feltételek Az iskolakert elindításához leginkább egy elkötelezett személyszükséges (legyen az óvópedagógus, tanító, tanár vagy egy el-fogadott szülő), aki 2-4 fős felnőttekből álló csapatot magaköré szervezve eléri, hogy:

kitűzzék a pedagógiai célokat;√kijelöljék a területet, megszerezzék az alapvető eszközöket;√

V. Óvoda- és iskolakert megvalósítási tapasztalatok

41

legyen köztük saját kiskerti tapasztalattal rendelkező sze-√mély;kialakuljon a menedzsment (meghatározzák, hogy az adott√célt követve milyen korosztállyal, hány gyerek, hány fel-nőtt, mivel és milyen rendszerben fog dolgozni, miből fog-ják azt finanszírozni).

5.3. Képzettség – szakértelemAlapvető kertészeti ismeretekkel rendelkező személyt általá-ban nem nehéz találni a pedagógusok (vagy szülők, technikaidolgozók) között. Azonban nehézséget jelent megoldást találniarra, hogy a kiskerti művelés ismereteit hogyan egyesítsék aziskola oktatási-nevelési feladataival. Ráadásul az iskolakert-ben töltött idő nem csupán demonstrálja a padban tanulta-kat, hanem új eszközt is ad a pedagógusok kezébe egy sorfejlesztendő területen. Az iskolakert működtetésére jelenlegnincs tantervi ajánlás, nincs meghatározott tananyag, időke-ret, módszertan, finanszírozási rend. Ezekkel kapcsolatban apedagógusok jó részének nincs ismerete. Képzésre, továbbképzés formájában szükség van, a képzés-nek az alábbi elemeket szükséges tartalmaznia:

az iskolakert elindításának feltételei;√lehetséges célok;√fenntarthatósági elemek (humán kapacitás és szervezés,√finanszírozás, kapcsolatrendszer, ökológiai szemlélet, fo-lyamatosság, fokozatosság, láthatóság);szükséges felnőtt szereplők, gyerekszereplők: korosztály,√létszám, használat ideje, formája, gyakorisága;az iskolakert elemei;√kertészeti alapismeretek, az ökológiai kertművelés iskola-√kerti alapjai, a kert tervezése;egész évben kert (nyári megoldások, téli tevékenységek);√tantárgyi kapcsolatok - természettudomány és iskolakert;√új, pedagógiai fejlesztési területek az iskolakertben;√iskolakert integrálása az iskola életébe;√iskolakert integrálása a környezet életébe;√kertkapcsolatok.√

Iskolakerti kalauz

42

5.4 Korosztály - időkeretAz iskolakert-használat minden óvodai és iskolai korosztályszámára szükséges és ajánlott. Az óvodákban még kóstolgatják a kertet, az alsós osztályokaz alapokat sajátítják el: megismerik a kert szerkezetét, aszerszámok helyét, megtanulják az ösvényeket tiszteletbentartani, játszanak a fűszernövényekkel, virágcsokrot kötnek,felnőttek vezetésével veteményeznek, stb. A felsősök már megtanulják a vetési terv megalkotásánakszempontjait, a vetésforgót, a magfogást, palántáznak, egy-szerű kísérleteket és egyre komolyabb földmunkákat végez-nek, problémahelyzeteket oldanak meg, stb.A középiskolások mindezeken túl már termesztéstechnológiaiismereteket is szereznek, komplex ökológiai kísérleteket vé-gezhetnek.A legfontosabb az, hogy felmenő rendszerben és heti rendsze-rességgel szokjanak hozzá az iskolakerti tevékenységekhez,az iskolai élet szerves és természetes részeként.Az ideális kertben töltött idő 2 tanóra (1,5 óra), melyet fizikaimunkával, megfigyeléssel, játékkal keverten jól lehet variálni,ezt szakköri keretek között vagy tömbösített órabeosztássallehet elérni. Első és második osztály esetében természetesenelegendő lehet az 1 tanórányi idő is.Mindemellett a legfontosabb az, hogy hetente (kéthetente)rendszeresen legyen alkalom a kerti foglalkozásokra.

5.5. Módszertan Óvodákban a kertben végzett tevékenységek általában sza-badidőben történnek, spontán módon szervezve a gye-rekcsapatot. Néhány óvodában szervezett, irányítottfoglalkozás keretében, mikrocsoportban (5-6 gyerekkel) vé-geznek a kertben foglalkozásokat heti rendszerességgel. Is-merünk olyan óvodát, ahol egy óvónő tervezi meg hetirendszerességgel a kerti foglalkozások témáját és mindenóvónő affinitásának megfelelően választja ki magának abbólaz aktuális feladatot. Így kerül sor minden gyermekre ésminden óvónőre.


43

Iskolában elsődlegesen a technika óra ad lehetőséget kerti is-meretek oktatására. A technika emelt szintű (B) változatánakcélja pedig kifejezetten agrotechnikai ismeretek tanítása. Erreleginkább vidéki térségekben ismerünk példát.Az esetek legnagyobb részében szakkör keretében, illetve sza-badidős tevékenységi időkeretben, vagy napközi ideje alattművelik a kertet. Sok esetben hol innen, hol onnan vesznekel időt a pedagógusok a kertben töltött tevékenységekhez.

5.6. Pénzügyi feltételek előteremtéseAz iskolakert indításához sok esetben nincs is szükség anya-giakra, hisz általában van az iskolának néhány alap szer-száma, amivel elindítható a munka, de ha nincs, akkor egykb. 50-70 ezer Ft-os keretből meg lehet vásárolni az alapvetőszerszámokat.A fedezetet a technika B változatának esetében a fenntartóköteles fizetni, egyéb esetben általában az iskola alapítványa,vagy az önkormányzat segít a költségek előteremtésében vagyaz iskola valamilyen pályázat keretében próbálja beszerezniaz eszközöket.Azok a pedagógusok, akik jelenleg az egyes kerteknek vezetői,aránytalanul nagy terhet hordanak a vállukon pedagógiai éskertészeti vonatkozásban egyaránt. A kerti órákra való felké-szülés nem csupán a szakkör előtti időszakban történik,hanem egész évben, akkor is, ha éppen nyári szünet van, vagya sorozatos ünnepségek miatt a gyerekek nem tudnak kijutnia kertbe. Ez a többletmunka nincs számukra kompenzálva. Szükség van arra is, hogy az egyes pedagógusok mind isko-lakert fórumokon, mind továbbképzéseken való részvételét fe-dezni tudja az iskola fenntartója (utazási és ellátási költség).

5.7. Tematikus vezérfonalak a kertben Néhány iskola a kertjét úgy tervezte meg, hogy az abban zajlótevékenységek valamely speciális célt tudjanak szolgálni. Errepélda:

a lakitelki Színeskert, ahol festőnövényeket termesztenek,√abból növényi festékeket készítenek és télen azzal festeneka gyerekek;

Iskolakerti kalauz

44

az ongai vagy a drávafoki iskolakert, ahol a környék gyü-√mölcsfáinak fajtamentését vállalta fel az iskolakert csapata;a csongrádi Gróf Széchenyi István Iskola kertje, ahol a ha-√gyományőrzésre, a hagyományos gazdasági év tevékeny-ségeire, eseményeire épül az iskolakert programszervezéseis;a debreceni Rózsavölgyi Gyermekkert, ahol a gyakorlati√életre nevelésbe illeszkedik az iskolakerti tevékenység is.

5.8. Integrálás az intézmény életébeAnnak érdekében, hogy a kert és a kertben végzett tevékeny-ség ne maradjon a kertbe járó kertvezető tanár és gyerekcsa-patának privilégiuma, hanem valamilyen szinten a többipedagógus, gyerek és szülő is bevonódjon a kert életébe, kom-munikációs csatornákat szükséges nyitni:

a rendszeresen járó gyerekek mellett lehetőséget kell adni√időszakos látogató osztályoknak is;faliújságon, honlapon külön felületet érdemes nyitni a√kerti híreknek;szülői munkaközösséggel érdemes szoros kapcsolatot tar-√tani;nyílt napon érdemes beszélni az óvoda/iskolakertről.√

5.9. Integrálás a település életébeFontos, hogy a kialakuló kerti élet ne álljon meg az óvoda/is-kola falainál, hanem az épüljön be környezetébe, az ott folyómunkát ismerjék és támogassák a környék lakói is. Néhányintézmény határozottan megfogalmazza, hogy munkájávalegyfajta mintát is adni kíván a szűkebb és tágabb szomszéd-ság körében.Mindemellett praktikusan is szükség van a segítő kezekre, atámogató gondolatokra.Így alakulnak jó kapcsolatok a helyi nyugdíjas klubokkal, akertbarát klubokkal, a szomszéd nénikkel, a helyi gazdával,a szülőkkel, nagyszülőkkel.


45

5.10. Megjelenő problémákPályázatokVannak/voltak pályázatok, amelyek iskolakert létesítésére le-hetőséget adtak/adnak. Ezen keresztül az egyes iskolák esz-közöket, növényeket vásárolhatnak, illetve bérköltségetkaphatnak a projekt idejére a kertvezetők, a szakmai anyagotkidolgozók. Több esetben követelményként tartalmazzák az1-3 éves fenntartást is.Ezeket a projektfeladatokat meg tudja csinálni egy-egy peda-gógus, lesz eszközökkel felszerelt kert, lesz szakmai anyag,csupán az a csapat (közösség) hiányzik általában, akik majdműködtetni fogják a tanórát és tanórán kívüli tevékenységetegyaránt igénylő rendszert a projekt utáni időszakban is. Aműködtető csapat, az együttműködés, a szervezés, a továbbifinanszírozás kigondolása és megoldása nem tud egy csa-pásra kialakulni, annak meg kell érnie, ki kell alakulnia. Haezt az érési folyamatot megspóroljuk, nem tud hosszútávonműködni az anélkül kialakult rendszer. Ezért találkozunk fo-lyamatosan projektek után magukra maradt közösségekkel,akik nem tudják már életben tartani a projekt idejére össze-állt tevékenységrendszert.

A talaj minőségeVárosi iskolák kertjei jellemzően nagyobb fokban kitettek akörnyezeti szennyezéseknek, így felmerül, hogy ezeken a ta-lajokon lehet-e egészséges, ehető növényeket termeszteni. Ezügyben már elindultak vizsgálatok a NÉBIH és az Iskolaker-tekért Alapítvány közreműködésével, illetve évente korlátozottszámban van lehetőség a talaj ingyenes bevizsgálására az Is-kolakert-hálózat tagjai számára.

Kertvezető finanszírozásaEgy kert gondozásának feladatai nem kizárólag a diákokkaleltöltött idő alatt (óra, szakkör) történnek. Jócskán van szük-ség előkészítő és utómunkálatokra, szervezésre, beszerzésre,gondozásra (nyári szünetben is). Ezt az időt a pedagógusokjelenleg nem tudják elszámolni.

Iskolakerti kalauz

46

VI. Inspiráló jó gyakorlatokgyűjteménye3

Az iskola- és közösségi kertek fejlődését, terjedését nagybansegíti, ha nem kell minden kezdeményezésnek végigjárnia azújdonság ismeretlen, rögös útját. Ez csak úgy lehetséges, haa kertközösségek elszigeteltségét feloldjuk, közös térbe állítjukőket, ránézünk közösen a történetükre, tanulunk a hibáikból,épülünk erősségeikből. Az akadályok azonosítása és az anyagitámogatások mellett fontos a jó gyakorlatok feltérképezése (sa-játos értéktár-gyűjtésként), rendszerezése és megosztása, sze-mélyes találkozások (fórumok) alkalmával és másinformációközvetítő módon. Ez a szükséglet hívta életre az Is-kolakert-hálózatot is.Az itt közölt jó gyakorlatok útmutatást adhatnak arra, hogyanépítsünk csapatot egy iskolakert indításához, milyen típusúközösségeket érdemes megszólítani, hogyan tartsuk kézben aszerteágazó szálakat. Mintát kaphatunk hagyományaink (jeles napok megünnep-lése, mezőgazdasághoz fűződő népszokások, régi eszközök,technológiák) ápolására és új hagyományok teremtésére az is-kolakertekben. Az örökölt és általunk teremtett hagyományokfontosak, mert ezek lesznek többek között megtartó pillérei aziskolakerti tevékenységek hosszútávú fenntartásának.Mutatunk többféle kertészeti megoldást is annak érzékelteté-sére, hogy mindent meg lehet oldani, ha igazán szeretnénk; to-vábbá építhetünk a mások által már megtalált megoldásokra.A bemutatott jó gyakorlatok között vannak nagyvárosi és kistelepülésen lévők, vannak parányiak és jelentős területűek,vannak az óvodakerttől a felsőoktatáshoz kapcsolódó iskola-kertig változatos példák.Bízunk benne, hogy mindenki talál a maga számára hasznosinformációt, melynek segítségével saját személyiségéhez és le-hetőségeihez igazodva hozzá tud kezdeni egy új közösség is-kolakertjének kialakításába.Sok örömet kívánunk hozzá! 3 A fejezet jó gyakorlat leírásait egységesítettük és kiegészítésekkel lát-tuk el. A szerkesztők

VI. Inspiráló jó gyakorlatok gyűjteménye

47

Kell egy kert (és pont)

Csorváson él Majoros Pali bácsibiogazda, aki elhatározta, hogy abiokertészkedés világába bevezetia település gyerekeit. Kezdemé-nyezése termékeny talajra hullott.A csorvási Gulyás Mihály Általá-

nos Iskola emelt szintű technika óráin keretben agrárorien-tációjú tananyaggal dolgoztak, Hamar Csaba technikatanárés igazgató úr lelkesen és aktívan vetette bele magát a terve-zésbe, a munkálatokba.Tisztában voltak vele, hogy óriási lehetőséget kapnak, Palibácsi beavatja őket a sikeres vegyszermentes zöldségtermeléspraktikáiba, a gyerekek a gyakorlatban tanulhatják megegészséges élelmiszerrel való önellátásuk alapjait.

Kell egy kert!2011 őszén az önkormányzat-tól kapott területet diákokkalmegtisztították (3 pótkocsi ki-szedett tarack!) és művelésreelőkészítették. 2012-ben in-dultak a vetések, a kiadáso-kat Pali bácsi állta. A nagyobbmunkák után mindenkinekjól esett a sült szalonna, épültés erősödött a kertészcsapat.

Iskolakerti kalauz

48


49

Kell még egy kert!2012-ben a katolikus temp-lom kertjében adódott lehető-ség, terveztek hát egy odaillőfűszer- és gyógynövénykertet.Ismét fakitermelés, terepren-dezés, ásás, ültetés. Megérte,esztétikailag is gyönyörű volta látvány, sorra érkeztek a lá-togatók.

Kell még egy kert??A csapat lendületes és eredményes munkáját látva mégugyanebben az évben egy falubeli magánszemély is felaján-lotta kertjét, így szerette volna biztonságban és rendben tudnia területet. Elvállalták, beültették, gondozták.Indulásnál 10–14 diák vett részt a feladatokban, Major Palibácsi volt a szakmai segítő, Hamar Csaba igazgató úr pedigkét kolléganőjével a gyerekeket koordinálta. Akadt egy falubelikülső segítő is. Együtt csináltak mindent. Még ebben az évbenelkezdték feleslegeiket árulni, így a bevételeik már fedeznitudták kiadásaikat.

A harmadik évük (2013) szorgos munkával telt, sok volt amunka és gyűltek a tapasztalatok. Három kertjük termésétmegették, árusították, a maradékot befőzték. Lettek saját ter-mékeik.

2014-ben kertjeiket minősít-tették a Biokontroll Hungáriaáltal, így általuk a csorvási pi-acon megjelentek az első bio-zöldségek. A bevételekből akertész csapatot kirándulásravitte a tanár úr, jól megérde-melt jutalom volt ez.

2015-től a munka immár be-vett módon folyik, az eddigiekismeretében, nyitottan az újmegoldásokra. Igyekeznekújabb tapasztalatokat gyűjteni(látogatás Krisna-völgybe, Bio-Berta Kft-hez). Újabb és újabbterméket próbálnak ki, fűszer-olajat, fűszerecetet, szörpöketkészítenek. Egyesület lévén le-hetőségük adódótt saját nap-aszalót, befőzőautomatát vá-sárolni, nyárra közmunkást„alkalmazni”. 2016-ban ők kapták az Isko-lakertekért Alapítvány Isko-lakertekért díját.

Iskolakerti kalauz

50

2016 az erőgyűjtés éve volt. Pali bácsi visszavonult, 4 bioker-tész elballagott, a csoportbontás lehetősége megszűnt a tech-nika órákon, az igazgatói teendők mellett egyre kevesebb időjutott a szervezésre. Át kellett gondolni a dolgokat...

Hogyan tovább? Mit? Mikor? Hogyan? Kivel?Sulikert GPS -> újratervezés

Hamar Csaba tanár úr gondolatait így foglalta össze:Kell egy kert. (és pont)

Folytatni kell a munkát!Jó a gyerekekkel dolgozni!

Szerencsére egyre több az önkéntes segítő (szakemberek, akikátadják tudásukat.)

Jó, hogy olyan tudáshoz juthatnak, amit a régmúltban a szü-lőktől, nagyszülőktől vehettek át.

Változnak, erősödnek a biokertész palánták!Talán kevesebb lesz a bevetetlen, gazdátlan, gazos kert is a

kisvárosunkban, és talántöbben fordulnak a mezőgazdaság felé is.

Türelem, kitartás, hit.A Csorvási Gulyás Mihály Általános Iskola kertészei azóta isfenntartják kertjeiket, övék volt az egyik leggazdagabb standLakitelken a III. Országos Iskolakert-hálózati Találkozó Isko-lakerti termékek kiállításán.

Hamar Csaba


51

Nagyváros, kis terület, sok tevékenység

A Kispesti Ady Endre Református ÁltalánosIskola tipikus városi iskola, kicsi udvarral.Nemigen merült fel iskolakert lehetősége.2012 nyarán azonban, az Első Kis-Pesti Kö-zösségi Kert meglátogatása elindította Süve-ges Krisztina tanító fantáziáját.

Konzultált tájépítészekkel, helyi környezeti aktivistákkal, ta-nácsot kért, ötletet merített. Tervezés, szervezés és indulás:

termőföldet és komposztálót pályázat útján kaptak; √karbantartó bácsi kétkezi munkájából ágyásszegélyek szü-√lettek használt gerendákból;

szülők és gyerekek segítségé-√vel összeillesztették az ágyá-sokat, megtöltötték földdel; sziklakertet építettek, a bele-√való sziklákat és növényeketszülőktől kérték;telefonfülkét kaptak aján-√dékba a Telekom-tól, az lett akerti szerszám-, és játéktá-roló;

Iskolakerti kalauz

52

kábeldobot a Villa-√mos Művek Zrt-tőlkaptak, amit kupa-kokkal, illetve csem-pékkel mozaikoztakés asztalként hasz-nálnak;raklapok is érkez-√tek, kerti pad ké-szült belőle;egy kivágott, adomány meggyfa törzséből pad és virágtartó√készült;dísznövényeket vásároltak és kaptak ajándékba a Magyar√Gyula Kertészeti Szakközépiskolából;a vetőmagok egy részét a Vesd Bele Magad program keretein√belül kapták, a palántákat örökbe fogadták Wekerléről.

Indulhatott az ülte-tés. Eleinte 1 ágyás -1 évfolyam, vagyisminden osztálynakvolt félágyásnyi terü-lete, melyet az osztá-lyok maguk műveltek.Ma már szakköri ke-retekben hetente egyalkalommal gyűlnekössze, s csoportos for-mában végzik el a

munkálatokat. Így minden gyereknek jut feladat is és él-mény is a kiskertben.A szakkör tevékenysége azóta nagyon sokszínű lett, az idény-munkákon túl:

tavasszal veteményeznek az ágyásokban, nyárra mustárral√vetik be a felszabadult felületeket, amit aztán szeptember-ben zöldtrágyaként beforgatnak;szendvicsre mustárt és retket termelnek, a tormát lere-√szelve, a zöld paradicsomot savanyúságként rakják el;


53

Iskolakerti kalauz

54

magszalagot és „nö-√vénybombát” (gerilla-kertészet mintára) ké-szítenek a vetések meg-könnyítésére;gyógynövényes fürdő-√golyót készítenek aján-dékba;a felesleget adomány-√ként értékesítik;szárított fűszernövénye-√iket csomagolják és„árusítják” pl. adventivásáron;fogott magokat csoma-√golják magbörzére;gombaládákat gondoz-√nak, a terményt feldol-gozzák, elfogyasztják;növényjelölő kavicsokat√festenek;nagy táblaképeket fes-√tenek kertdekoráció-ként.

Kertjük gondozásáért elismerőoklevelet kaptak a Legszebbkonyhakertek mozgalom közös-ségi kategóriájában.

Süveges Krisztina


55

Történelmen túl — iskolakert a múlt századközepétől, a Csabrendeki Általános Iskolaiskolakertje

Csabrendeken található az egyik leghosszabb ideje működőmagyarországi iskolakert. Az 1958 óta, különböző formábanugyan, de folyamatosan működtetett iskolakert beépült az is-kola hagyományaiba, a település életébe. Példája azt mutatja,hogy az iskolakert és a hozzá fűződő tevékenységek hogyantudnak az iskolai élet hétköznapjainak természetes részeivéválni. A csabrendeki iskolában van matematikaóra, történe-lemóra, énekóra..., és iskolakert. Mindenki tudja és ismeri.Az iskola minden diákja részt vesz a gondozásában a magaéletkorában és tudja, hogy bátyja, nővére, de még a szülei isugyanezt csinálták a maguk idejében. Nagy érték és tegyükhozzá: nagy előny is ez akkor, amikor az újabb és újabb kihí-vások előtt álló nemzedékeket kell bevonni a feladatokba. Csabrendeken nem kérdés, hogyan oldják meg a nyári szünetaktuális munkálatait, gyerekek is, tanárok is bejárnak, be-osztás szerint. Bejárnak, mert mindig is bejártak, mert tud-ják, hogy dolog van, mert ez ott, náluk természetes.Csabrendek Nagyközség lakóinak száma 3050 fő, a településVeszprém megye dél-nyugati részén található. Tanulólétszám269 fő, a gyerekek körülbelül egyharmada a környező 5 kis-településről jár be. Két összevont csoportban oktatnak sajátosnevelési igényű tanulókat is.Az első 2000 m²-es kert kialakítása 1958-ban történt az is-

kola mai sportpályájának területén. Ezután több ízben kellettaz újra és újra kialakított iskolakertet költöztetni. Legnagyobbkiterjedése 5000 m²-es volt. Jelenleg az iskolától egy 5 percessétára található 2400 m²-es önkormányzati területen műkö-dik a megmaradt iskolakert, az utóbbi 12 évben NémethGyörgy technikatanár vezetésével.A kert, funkcióját tekintve oktatási és nevelési célokat szol-gáló, különleges rendeltetésű kert. Vegyes növényállományá-ban haszon és dísznövények is találhatók. Művelésbenintenzív terület-kihasználásra törekszenek. Az ökológiaiszemléletű termesztésnek megfelelően vegyszereket nem

Iskolakerti kalauz

56

használnak, mechanikus védekezést, megelőzést, növénytár-sításokat, vetésforgót, négyévente talajerő pótlást alkalmaz-nak a növények egészségének megőrzésére, optimálisfejlődésük biztosítására.

A 2012-es kerettanterv-ben 5–7 évfolyamon heti1 óra a Technika-életvi-tel és gyakorlat oktatá-sára szánt idő. A helyitanterv biztosítja a 8. év-folyamon is a heti 1 ta-nórát. Évfolyamonként3-4 órát fordíthatnak azőszi és a tavaszi időszak-ban a kert gondozásimunkáira. Ha az esedé-kes feladatok megkíván-ják, délutánonként azérdeklődő napközis ta-nulókat vonja be a kert-vezető a megkezdettmunkák befejezésébe.


57

Régi magyar és tájfajtákat is befogadó gyümölcsöskert rész

Tavaszi ápolási munkák a díszkertben

Az utóbbi években csökkent az egyes évfolyamok létszáma.Mindezek miatt, egyes művelési, munkaszervezési szokáso-kon változtatniuk kellett. Csökkentették a veteményes részt,helyére gyümölcsfákat, bokrokat telepítettek. Mennyiségi ter-melés helyett, a kert bemutató jellege lett a domináns. A termesztett gyümölcsök, zöldségek egy részét az ott szor-goskodó gyerekek elfogyaszthatják, ösztönzően hat rájuk, hatudják, óra végén ehetnek a maguk gondozta termésből.

Az elmúlt évek őszi-téli időszakában többször sütöttek a kert-ben termett tökből, készítettek már nyers ételízesítőt (házi ve-getát), sóval tartósított darált erőspaprikát. Befőttjeikből,raktározott gyümölcseikből gyümülcssalátát készítenek, szá-rított gyógynövényeikből (borsmenta, citromfű) meleg tea ké-szül. A termés megmaradó hányadát értékesítik, ebből fedezika következő évi vetőmagok, pótlandó eszközök, anyagok, te-lepítendő gyümölcsfák, bokrok árát. Számos növény telepítésetörténik saját szaporító anyagról, de kollégák, szülők, szom-szédok, vállalkozók, a szociális szövetkezet is támogatják pa-lántával, vetőmaggal a kertet.

Fontos feladat minden évben a fel-készülés a nyári szünet idősza-kára. A kert nyári művelésénekrendjét tanár úr június elejénmegtervezi, aztán közzé teszi az 5–7. osztályokban. A heti 2 órás gon-dozás alkalmain, egy-egy osztálytanulói végzik az esedékes felada-

Iskolakerti kalauz

58

Az iskolakert termése régen és most is lelkesíti a kis kertművelőket

tokat két nevelő felügyeleté-vel. Nyaranta minden kol-léga egyszer kerül sorra, akertvezető többnyire mindenhéten segíti a munkájukat. Akorai órákban (7.00-9.00-ig)még kellemes időben szíve-sen tevékenykednek a gyere-kek. Sok termés betaka-rítására is a nyár folyamán kerül sor. Ezek tisztításáról, tá-rolásáról, esetleg értékesítéséről is gondoskodnak.Télen is a kerthez igazítják a tananyag egy részét: madáretetőtés odut készítenek, szaporítanak, metszenek.

Munkájuk méltán lett része Csabrendek értéktárának.

Németh György


59

Ovikertek

Ajka Városi Óvodának 7 tagóvodája minősített referencia-intézményként és felsőoktatási gyakorlóhelyként a ZöldÓvoda – Élhetőbb jövő cím szerint minősített jó gyakorlattalrendelkezik. Pedagógiai programjukban kiemelt szerephezjut a környezet tevékeny megismerése, a környezettudatosmagatartásformák alapjainak lerakása, gyakorlóterepkéntmaximálisan kihasználják udvaraikat. A kisgyermekek ter-mészetesen korlátozottan tudnak részt venni a kert fenn-tartásában, így az óvodák felnőtt és diák csapatoksegítségét veszik igénybe. A rekonstrukciós tervek elkészí-tésében kertépítő mérnök szülők segítettek, a kialakításmunkálataiban és az időközben folyamatosan felmerülő fel-adatok megoldásában az óvoda minden dolgozója és sokszülő is aktívan részt vettek, illetve vesznek. Anyukák, apu-kák gondoskodnak a szükséges növényi vetőmagok, palán-ták beszerzéséről, faragják és festik az ültető- és jelölőfákat, a karbantartó munkatársak készítik, javítják a fa ke-rítéseket, magaságyás kereteket. A nyári gondozásba pedig

Iskolakerti kalauz

60

közfoglalkoztatottakat, közösségi szolgálatot teljesítő diá-kokat is bevonnak, hogy a folyamatosság biztosított legyen.A kertműveléshez szükséges eszközöket és gyerekszerszá-mokat pályázatokból, illetve az óvodákat segítő alapítvá-nyok támogatásával szerezték be.

2014-re óvodakertjeiket teljesen átalakították. Dombokat, fű-szerkertet, veteményeskertet, sziklakertet, aromakertet, virá-goskertet hoztak létre. A játszóudvarokban lombos fák adnakárnyékot nagy melegben, örökzöldek, sövények szűrik azutcai zajt, és nyújtanak védelmet az autók kipufogógázától.Több éves kerti tapasztalatuk azt bizonyítja, hogy az óvodás-korú gyermekek szívesen tevékenykednek, örömteli felfedezé-sek mentén sok ismeret birtokába jutnak. A 3–4 évesektöbbnyire megfigyelők, de a magról vetést, a kis növény fejlő-désének nyomkövetését már a legkisebbek is élvezik. A közép-sőcsoportosok már akár önállóan elvégeznek részfeladatokat,nagycsoportosaik önálló munkavégzése, problémahelyzetekfelismerése, egyéni és mikrocsoportos tevékenység szervezésejellemző a kertben is. Óvodakertjüket heti rendszerességgel látogatják csoportjaik.

Tevékenységeik:A kerti tevékenységek tervei megjelennek a csoportnaplók-√ban. Pedagógiai programjuk munka jellegű tevékenységekés külső világ tevékeny megismerése fejezete konkrétantartalmazza a kerti tevékenységeket.A különböző témákban készített projektjeiket az óvodape-√dagógusok egymás számára elérhetővé teszik az óvodai öt-lettárakban, a kertek szakszerűkialakítását, fenntartható gondo-zását környezeti nevelők koordi-nálják. Udvaraikon kedvező feltételeket√biztosítanak a madaraknak afészkelésre, nyáron itatókkal vár-ják, télen rendszeresen etetikőket.


61

A hagyományos pedagógiai módszerek mellett a vizsgáló-√dás, megfigyelés, vagyis a természettudományos ismeret-szerző módszerek is nagy hangsúlyt kapnak. Időt és teretbiztosítanak a szemlélődésre, felfedezésre. Az ehhez szük-séges eszközök körét folyamatosan bővítik, pótolják. (pl:nagyítós poharak, távcsövek, aszaló beszerzésével).Meteorológiai állomást helyeztek el, ahol tudják mérni a√szél irányát, erősségét, a lehullott csapadék mennyiségét.Egyszerű szélturbinát készítenek a gyermekekkel, az ener-giatudatossághoz szükséges kompetenciák megalapozásakapcsán.A gyermekekkel közösen ké-√szítik elő az ágyást, illetve vet-nek magot vagy palántáznak,ápolják növényeiket; figyelem-mel kísérik azok fejlődését. Acsaládok bevonásával utána-járnak a növények ökológiaiigényeinek (napfény igény,talaj adottságok, szélárnyék),megismerik várható szükség-leteit.A vetéstől a betakarításig az√óvodások aktív cselekvő ré-szesei a munkafolyamatok-nak.Munkájuk „gyümölcsét” télire√tartósítják, aszalnak, befőz-nek, vermelnek.A csoportszobában kamrapol-√cot alakítanak ki, ahol tárol-ják a tartósított finomságokat.A befőtteket innen az óvodaiétkezések során elfogyasztjákés a szárítmányokat folyama-tosan ellenőrzik, majd elfo-gyasztják étkezéseik során.

Iskolakerti kalauz

62

A kerti tevékenység részeként hangsúlyosan megjelenik a√komposztálás. Jeles napokon gyümölcsfákat ültetnek.√

Óvodakertjeikben élő fűszernövényeket ismerhetnek és√használhatnak a gyerekek: fokhagyma, metélőhagyma,kapor, tárkony, majoránna, oregánó, petrezselyem, rozma-ring, borsfű. Kedvelt gyógynövényeik a cickafark, köröm-virág, levendula, citromfű, zsálya, kövirózsa, kakukkfű,kamilla.A szárított vagy friss gyógy-√növényből teát készítenek.Használják légfrissítőkéntis, kis illatzsákokat készíte-nek, melyekkel szenzitív já-tékokat játszanak. A szülőkszámára kedves ajándék agyógynövénycsokor vagyszárított növénnyel töltöttzsákocska.


63

A gyógy- és fűszernövények által vonzott lepkék, méhek,√darazsak megfigyelése is folyamatos.A szülőkkel is megismertetik óvodakertjeiket, szülői érte-√kezlet, munkadélután keretében.

Tapasztalatuk szerint gyermekeik szívesen fogyasztanaknyers zöldséget, gyümölcsöt, bátrabban kóstolnak, ismerked-nek különleges ízekkel. Ismerik a vízfogyasztás fontosságát,szomjuk oltására vizet vagy közösen készített gyógynövényteát vagy házi szörpöt fogyasztanak. A kerti munka növeli ál-lóképességüket, kitartásukat, edzettségüket. A modern peda-gógiai módszerek hatására ismeretük, együttműködő képes-ségük, toleranciájuk, beszédkészségük fejlődik.

Ráczné Németh Csilla

Iskolakerti kalauz

64

Ökológiai Oktatóközpont Debrecenben

A Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola 2005-ben kaptameg az Ökoiskola címet, ekkor alakult ökológiai munkacso-portjuk, mely 2007 szeptemberétől ökológiai szakmai mun-kaközösségként működik. Az iskola környezeti nevelésiprogramjának megvalósítását, értékeinek hasznosítását szol-gálja az Ökológiai Oktató Központ, mely a Rózsavölgyi Gyer-mekkertben működik.

Az iskola alapításátólkezdve mindig volt me-zőgazdasági jellegűtantárgy. Bár a tarta-lom változó volt, a fel-növekvő generációmunkára nevelését, ahelyi gazdálkodást kie-melten kezelték. A kert

részei: konyhakert, gyógynövénykert, gyümölcsöskertre ésszántóföldi növényeket bemutató parcellára tagolódik. Palán-taneveléshez üvegház áll rendelkezésükre. Fajtamentő tün-dérkertjükben 16 db különböző fajtájú almafát ültettek,ezekre az értékes fajtákra építették fel „Almárium” projektjü-ket, melynek részeként gondozzák a gyümölcsöst, a terméstaszalják, illetve lekvárt készítenek belőle. Az ökológiai okta-tóközpontban a kerten kívül lovarda is működik. Foglalkozá-saikhoz jól felszerelt műhelyek (ökológia, fazekas,háztartástan), kerti konyha biztosítja az ideális helyszíneket. A kerthez kapcsolódó tevékenységekben a felső tagozatos di-ákok vesznek részt (197 fő), délutánonként a 7–8. évfolyamszámára munkaiskola programot biztosítanak.Az iskolában működő civil szervezet a Felsőjózsai 4H KlubEgyesület. A 4H program fő célkitűzése a 10–14 éves korosz-tály önálló gondolkodásra, gyakorlatiasságra, emberségre ésegészséges életmódra történő nevelése. Cél, hogy megtanítsáka gyerekeket a mindennapi élet gyakorlatára, az önállóságra,a vállalkozó képességre, a közösségi magatartásra, az egész-ség megőrzésére. A Gönczysek 1991-ben csatlakoztak a 4H-


65

mozgalomhoz, szabadidős programokat szervezve, gyerek-klubokat működtetve, tematikus napokat tartva szülőknek,családoknak. A gyermekvezetőkkel közösen készítik el az évesprogramtervet, ami a szüreti mulatsággal, darulessel kezdő-dően, az adventi koszorúkészítésen keresztül, a szakkörökigtart. Az Ökológiai Oktató Központban tevékenykedve a tanulókhasznos gyakorlati ismeretekre tesznek szert. Iskolakertjük-ben csoportonként alakítottak ki ágyásokat, így mindenkinekvan „saját” területe. Az alsó tagozatos tanulók megfigyeléseketvégeznek a kertben, jeles napokon szervezett programokonvesznek részt (szüret, metszés napja, stb.). Kézműves prog-ramjukkal hozzájárulnak az iskolakert fejlesztéséhez, szépí-téséhez, például a napórájuk új üvegmozaik burkolatát a 4. osztályos fazekas szakkörösök készítették el.Az iskolai pedagógusok gyakorlatias gondolkodása és feladat-centrikussága mentén sok tantárgyi feladatot társítanak akertben végezhető tevékenységekhez, így lesz a tanultak al-kalmazásának terepe is a kert.

Néhány példa természettudományos kísérleteikből:Biológiai növényvédelem – színcsapda készítés√

Iskolakerti kalauz

66

Bioenergia – komposztálás √

Forgatónyomaték – metszés√Nap járása – Napóra készítés√

Fajták – Fajtamentés, Almárium √Fotoszintézis, oxigén – levélgyűjtés√Cukor, alkohol, szén-dioxid – must készítése √

A növények ápolása, az állatok gondozása növeli a másokértérzett felelősségérzetüket. A természetes környezet mellettóvják és védik a régi korok magyar hagyományait, elsajátítják


67

Iskolakerti kalauz

68

a népi kismesterségek alapfogásait. Természetes anyagokkaldolgoznak, kifejezhetik magukat munkáikon keresztül, amiáltal fejlődik kreativitásuk, művészeti érzékük.

2007/2008-as tanévtől 2013-ig Ökológiai Oktató Központunkfogadta Debrecen város óvodáinak, iskoláinak csoportjait.2013-tól az egész napos iskola rendszerében szolgálja az is-kola közösségét.

Fodorné Magyar Ágnes

Iskolakert staféta

Sokan tartanak az iskolakert ki-alakításának felelősségétől, elsőretalán túl nagy feladatnak mutat-kozik egy önálló kert vezetése. Aziskola vezetősége bizonytalanabban, hogy a pedagógusok ho-

gyan viszonyulnak a szokatlan tevékenységhez és hogy meny-nyire vonhatók be a gyerekek. Ezért gondolták a programszervezői, a REGINA Alapítvány és a SZIE KTI, hogy adnak egylehetőséget a „kóstolásra” és 2013-ban elindították Gödöllőnaz Iskolakert stafétát. Mátyás Izoldának, a program kidolgozó-jának és szervezőjének célja az volt, hogy átadják a lelkesedést,a gyerekek és a pedagó-gusok örömmel legye-nek jelen, játékosan, detudatos, tevékeny jelen-léttel vonódjanak be akerti tevékenységekbe,kísérletekbe, megfigye-lésekbe. Fontos volt azökológiai szemlélet köz-vetítése is.

A 10 alkalmas tematikus programban heti rendszerességgelöt gödöllői és egy isaszegi iskola összesen 10 osztálya vettrészt. Lényege, hogy a közösen kialakított iskolakert művelé-


69

sét az egyes osztályok egymás után végezték staféta rendszer-ben. Induló iskolakerti közösségeknek ez egy jó ismerkedésilehetőség a kertműveléssel, miközben a kerttel járó felelősségmég nem terheli őket és megoszlik a munka is. Hátulütője,hogy a kerti folyamat nyomon követése nehezebben valósulígy meg, a kertnek csak egy-egy állapotába látnak bele a gye-rekek.A staféta alkalmain az aktuális kerti munkákhoz kapcsolódótematikus napokat hirdettek. A projekt 3 hónapja alatt hetirendszerességgel nyitva voltak a REGINA Kert kapujai, és azalábbi meghirdetett témákba bekapcsolódhattak az előre be-jelentkezett iskolás csoportok. A témák a aktuális munkákhozkapcsolódtak:Március 7. A talaj tulajdonságai, élet a talajban.Március 14. A komposztálás jelentősége és a komposzt

felhasználása.Március 21. A kert növényei, a veteményes kialakításá-

nak szempontjai.Április 4. Gyümölcsfák meséi — faismeret, teendők

a fák körül.Április 11. Tájfajták és jelentőségük — palántázás

elvitelre is.Április 18. Fűszer és gyógynövény séta — játékos

ismerkedéssel.Április 25. A növények ápolása és szelíd védelme.Május 2. Segítőtársaink a kertben: hasznos rovarok

és egyéb állati segítők.Május 9. Gyomismeret, avagy miről árulkodnak

a gyomok.Május 16. Gazdálkodás a kert erőforrásaival —

esővízgyűjtés, napenergia.Május 23. Közös betakarítási záróünnep játékos

kertismereti vetélkedőkkel.Az egyes napokon minden iskolai csoportnak bemutatták√a kertet és felvázolták, hogy hol tartanak az évkörön.Minden alkalomra beszerveztek egy szakembert.√Beszélgetés után kertészkedés (aktuális munkák) és saját√kerti zöldséggel díszített zsíros kenyér uzsonna következett.

Iskolakerti kalauz

70

Motiváció akadt bőven, mindig hagytak időt valami ér-√dekességre. Aszaló beüzemelése, mulcsozás, talajmú-zeum készítése, gilisztafarm vizsgálata, komposztfutásaz udvaron.

A munka megmutatására és propagálására jó alkalomnak bi-zonyult a termések felhasználásával készítetett szendvics-büfé az év végén, melyre vendégségbe hívták az egész iskoláta 11 órás szünetben. Az utolsó szakkörön készített bodzaször-pük is megérett az ünnepségig.


71

Iskolakerti kalauz

72

A Stafétát követő lehetséges lépésekA kedvcsinálás éve után következhet a folyamatos jelenlét biz-tosítása a gyerekeknek egy saját iskolakertben (akár az iskolaterületén,) vagy:

Iskolakert szakkör indítása – az iskolakert staféta alkal-√main fellelkesedett gyerekeknek.Órai keretbe vonás – a tanórák kapcsolása a kertben sze-√rezhető tapasztalatokhoz (technika, környezetismeret, bi-ológia, fizika, kémia, stb.).Iskola programjába való beemelés – így költségvetést is√tudnak mellé rendelni.

Mátyás Izolda

Oktatók és hallgatók, tanítók és kisdiákok azApáczai-kertben

Újra iskolakert szolgálja a tanítóképzést Győrött,a Széchenyi István Egyetem Apáczai CsereJános Karán

A győri tanítóképzésben régi hagyományokra, nagyszerű elő-dök munkájára építve sikerült feleleveníteni az iskolakertet,mint fontos oktatási-nevelési helyszínt, eszközt. 1778. július 1-jén nyílt meg a Ratio Educationis rendelkezé-sei alapján Győrött a történelmi Magyarország második ta-nítómesterképző tanfolyama. 1875-től Magyar Királyi ÁllamiTanítónőképző Intézetként működik. Trefort Ágoston kul-tuszminiszter rendelete alapján. 1884-ben elkészült az államiintézet új, jelenleg is használt központi épülete, melynek ud-varán intézeti kert létesült 5238 m² területtel, melyből 1995 m2 díszkert; a másik, nagyobbik részén a konyhaker-tészet, a fatenyésztés és a szőlőművelés szolgálta az oktatásicélokat.

A kertészet tantárgy tematikája a következő volt:„Szeptember: Bevezetés

A kertészet tanításának célja a tanítóképzőbenA talaj keletkezéseA talaj tulajdonságai. A talajnemek

Október: A növények táplálkozása, ebből kifolyólag a talaj ja-vítása

A talaj megműveléseA nevelés eszközei és módja

November: Tárgyázás. TrágyakezelésMelegágykészítés. A vetés előkészületei, módja és idejeA növények ápolása a vetés utánKerti növények ellenségeiről

December: Méhészet, a méhek fajai, nemeiSejtek. Méhek. Kasok. A méhek ápolása télen Méhek ápolása tavasztól – télig

Január: Selyemhernyótenyésztés. Selyemhernyó pete beszerzése


73

A pete boncztana. A pete kiköltése. A selyemhernyóboncztana és ezzel kapcsolatban annak ésszerű ápolása A begubózás körüli eljárás

Február: A gubók megfojtása. A gubók értékesítéseAz eperfának tenyésztési módja. Szőlőművelés

Március: Gyümölcsös. A fa nemesítéseA gyümölcsfa gondozása

Áprilistól: Ismétlés”

„A kertészeti anyag magyarázata a kertben történt, ahol a nö-vendékek a kertész utbaigazitása mellett szerdán és szomba-ton délután a rendes kerti munkálatokban is résztvettek. A főzésben való gyakorlás végett a IV. osztály két-két növen-déke, bejárók és benlakók egyaránt, vasárnaponként délelőtta konyhába járt, és az ebédkészítésnél segédkezett.” (PatakyIrma (szerk.): A Győri Állami Tanítónőképző értesítői, 1896–1900 között).

Az iskolakerti virágzásnak a II. világháború világégése vetettvégett. (Győrt 24 bombázás érte, köztük a legnagyobb 1944.április 13-án történt a közeli Vagongyár ellen. A bombázás ál-dozatainak száma: 564 halott és 1132 sebesült, az akkori pol-gármesteri jelentés szerint.) A diktatúra idején a Tanító-képzőben visszaszorult az iskolakerti munka, a város szélénfekvő tankert művelésével is felhagytak az 1980’-as évekre.Mindez nemcsak a parasztságot függő helyzetbe vonó törek-vések magyarázzák, hanem a mezőgazdaság intenzívvé vá-lása, gépesítése, majd az ún. „zöld forradalom” (műtrágyák,növényvédőszerek használatával elért hozamnövekedés) ki-bontakozása, az ennek következtében csökkenő igény a me-zőgazdasági és kerti emberi munkára.Az Apáczai Csere János Kar a környezeti nevelésen belül azerdei iskoláztatás, az erdőpedagógia fontos oktatási-módszer-tani központjává vált. 2012-es előkészületek után kísérleti jel-leggel 2013-ban indult újra az iskolakerti oktatás. Távlatitervek között már régóta szerepelt a háború előtti iskolakertújraindítása, de két felismerés felgyorsította az újraindításimunkálatokat.

Iskolakerti kalauz

74


75

A természetismereti tár-gyak oktatásáért felelőstanszék éppen „iskolazöl-dítési” ismereteket veze-tett be több tananyagba. A munka során kiderült:a fajismeret, környezetielemek, éghajlat, energiaés még sok más témakörélményszerű oktatásáhoztermészetesen kínálkozóterep lenne egy iskola-kert. A Karon működőBotanikai Kutatócsoportpedig Kubában végzettnövényökológiai kutatá-sokat, ahol tapasztal-hatta, hogy az országbanbekövetkezett élelmezésiválság leküzdésében mi-lyen jelentős szerepet ját-szottak a városi és vidékikiskertek, és mögöttükaz elemi kertészeti ismeretek oktatása. Kubában sikerült le-küzdeni az éhínséget, de keservesen megküzdöttek azért,hogy a veteményezést újratanulják, talajaikat feljavítsák, azökológiai módszereket kipróbálják. Olyan kisebb válságok is,mint a 2008-as pénzügyi válság, nálunk is érezhetően felér-tékelte a háztáji-kiskerti munkát, ami a kiskerti vetőmagfor-galom növekedésében is érezhető volt. A kubai, világszertekutatott eset egyik tanulsága, hogy egy ország lakosságánakkertészeti készségei nemzetbiztonsági jelentőségűek.

Hegyi-Füstös Istvánné Vaczkó Ilona felvétele

Az iskolakert újraszervezésénél a következő elveket és kérdé-seket tartották szem előtt:

Saját kertjük legyen a campuson, mert egy külső hely-√színre való oda-visszaút sok időt elvesz a tanórákból.A lehető legkevesebb pénzt költsenek rá, bizonyítandó,√hogy az iskolakerti munkának a források hiánya nem lehetakadálya.Ökológiai („biokertészeti”) módszereket alkalmazzanak az√ökológiai szemlélet és a munkabiztonság miatt.Hogyan lehet alkalmaz-√kodni ahhoz az adottság-hoz, hogy az iskolakertkialakítására alkalmasterület ki van téve a vá-rosi közlekedés okoztalégszennyezésnek?Annak vizsgálata, hogy√mekkora hallgatói érdek-lődés mutatkozik a témairányában elsősorban atanító, de más szakokhallgatói részéről?Milyenek hallgatóink hozott kertészeti ismeretei, milyen√témákra kell kiterjednie az oktatásnak?Az iskolakerti munkát milyen formában célszerű bevezetni√a tantervi hálóba?

Ezek alapján a 2013. évtavaszára meghirdettekegy egyszeri, szabadonválasztható iskolakertikurzust, egyéb szem-pontok miatt angolnyelven, a munkáhozpedig kijelöltük azegyetlen kellően napos,megfelelő méretű terü-letet. A talajt zöldtrá-

Iskolakerti kalauz

76

gyázással, komposztálással, mulcsozással sikerült jó termő-képességűvé javítani, és a növények mellett az iskolakert isgyökeret vert: beépült a tanítóképzés tantervébe, iskolakert-népszerűsítő programokat szervez a térségben. A győri Egye-sült Egészségügyi és Szociális Intézménnyel együttműködvekét győri nyugdíjasklubban alakítottak ki kis gyógynövény-kertet, iskolás, ill. óvodás csoport bevonásával. Az ilyen nem-zedékek közötti kapcsolatépítést is szolgáló tevékenységígéretesnek, mindegyik korosztály számára hasznosnak bizo-nyult: itt tapasztalták meg a kert közösségépítő lehetőségeit.Erre építve rekreáció és kulturális mediátor mesterszakokképzésében is megjelenik az iskolakert, közösségi kert téma.Első gyerekfoglalkozásaikat a győri Bisinger Óvoda Öko-manók tehetséggondozó csoportjának tartották, ma az Egye-tem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának szak-körösei látogatják, gondozzák. Az iskolakerti képzés ezzel el-sőként indult újra a hazai pedagógusképzésben. Úgy tapasz-taltuk: azok veszik fel ezt a tantárgyat, akik itt vagy ott, falunvagy városban, de már dolgoztak kertben. Így az összeállítotttematikában számíthattak meglévő kertészeti alapismere-tekre.

Megható volt észrevenni egy-egy visszafogott „kistanító” fel-szabaduló belelendülését azon felismerés nyomán, hogy ittnem lesajnálás, hanem épp elismerés jár a hazulról hozottkapával való ismeretségért.

Több tanítóképzési tantárgy anyagában próbáltak ki egy-egyiskolakerti foglalkozást, például a természetismereti terepgya-korlatot Csallóközcsütörtök településre szervezték, ahol hall-gatóikat nagy örömmel fogadó tanítók, diákok odaadóközreműködésével iskolakertet indítottak el a falu általánosiskolájának tágas udvarán. Külföldi vendéghallgatóik bevo-násával egy angol nyelvű iskolakerti kurzuson a vizuális ne-velés alkalmazási lehetőségeit próbálták ki: az eredmény egyfestett napóra mini meteorológiai állomással, egy egészségeséletmódot népszerűsítő golyóvezető játék, élőfalú komposztálókeret, illetve a növények neveit mutató táblák – természetes


77

hatású festett kövek formájá-ban. Szépen alakuló kertükbentöbb iskola számára nyújtottunkiskolakerti foglalkozást, a prog-ramról több hazai és külföldi pe-dagógus-konferencián, külföldiegyetemi előadáson számoltakbe. Több hallgató kezdett szak-dolgozati munkát iskolakerti té-mában. Kutatómunkájuk egyikfontos szelete, hogy a maguktólértetődően iskolakertben oktat-ható témákon (kerti növények,mezőgazdasági munkák) túl akerettantervekben milyen egyébtémákhoz adhat helyszínt ésszemléltetési-tevékenységi kere-

tet az iskolakert (például: időjárás-éghajlat, környezeti ele-mek, földrajzi kölcsönhatások). E témabővítéssel az iskolakertlehetőségei a kerettanterveken belül megtöbbszöröződhetnek.(Az iskolakert elterjedésének egyik akadályát abban az ellent-mondásban látják, hogy bár a kerti tevékenységekre szeret-nének az iskolák több tanórát szánni, ez a tetemestermészetismereti tananyag befejezését veszélyeztetné a feszí-tett tanévi tempó mellett. Ha viszont más témákat is ki tu-dunk vinni a kertbe, az iskolaudvarra, akkor a „kecske isjóllakik, a káposzta is megmarad” (ha a kerti téma okán elfo-gadható e hasonlat). E témakeresés kapcsán kezdtek el fej-leszteni egyszerűen,többnyire hulladékpalackokból készít-hető szemléltető esz-közöket is. Itt is azvolt az elvük, mint akert egészénél: mutas-suk meg, hogy kispénzből is el lehet kez-deni!

Iskolakerti kalauz

78

Munkájukat az Egyetem vezetése, valamint Mezőgazdasági ésÉlelmiszertudományi Kara, képzőművész és kulturális medi-átor kollégái mellett több partnerintézmény és szervezet segíti.

A helyi Pedagógiai Oktatási Központ fórumokat biztosít peda-gógusoknak szóló iskolakerti előadásokra, a Győri Kertbará-tok Egyesülete pedig szaktanácsadással segít, illetve havirendszerességű közös beszélgetős rádióműsorban népszerű-sítik a kertészkedést, rendszeresen szerepeltetve az iskola-kertek témáját. Fontosnak tartják a médianyilvánosságot,rendszeresen szerepelnek a helyi nyomtatott és elektronikussajtóban is.A kertben, de a kerti programokban, az iskolakerti didaktiká-ban is bőven van rendbeteendő, kigyomlálandó, kidolgozandórészlet, de minden megoldott részletre jut három új felisme-rés, ahhoz kilenc új ötlet, azokhoz meg huszonhét új megol-dandó részlet. Ezáltal is szolgálja az iskolakert az életrenevelést, tanítottnak és tanítónak egyaránt.

Dr. Halbritter András Albert


79

„Szemiramisz függőkertje” Kőbányán

A Kőbányai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű ÁltalánosIskola Budapest Újhegyi Lakótelepének része. Bár nagy azudvar, mégsem a terület kihasználása indított el kertészetiirányú gondolkodást az iskolában. A sportudvar mellé idősekotthona költözött, ezért zajfogó fal építését tervezgették. Sán-

dor Zoltán Attila igazgatóúr ötlete alapján a lehatá-rolási funkciót egy balkon-ládákat összefűző kerítésmegépítése jelentette. Akkor talán még nem isgondolták, hogy ez iskola-kertjük szerves rész lesz.De az lett.

Mivel minden évben folyamatosan fejlesztették a gyerekekkelaz iskola udvarát, virágosítottak, fákat ültettek, úgy gondol-ták, hogy egyesítik a célokat és iskolakert programjuk része-ként tekintenek ezekre a tevékenységekre. Az igazgató úr éléreállt a tervezésnek és szervezésnek. A megvalósításhoz továbbimotivációt kaptak, amikor meghirdették a „Virágos Magyar-országért” országos programot, a lakótelepeken pedig a leg-szebb balkon versenyt, és szerettek volna elindulni az„ÖKISKOLA” címért is. Technika- és biológiaórák keretében osztályonként kezdték ela balkonládás „Szemiramisz függőkertje” ötlet megvalósítását.Közel 77 db 1 m x 30 cm x 25 cm–es ládát ültettek be. A ládákba földet hordtak, palántákat vásároltak és azokat agyerekekkel közösen vették birtokba.

A növények számát ládánként arányo-san számolták ki és osztották el az osz-tályok között.Beültetett növények voltak: paprika, pa-radicsom, zeller, karalábé, vöröshagyma,lilahagyma, csicsóka, földieper, sárga-

Iskolakerti kalauz

80

répa, fehérrépa. A növények öntözését kezdetben kannákkaloldották meg, a gyerekek nagyon élvezték, a nyári időszakbanazonban nehezedett a helyzet, nemigen jártak be az iskolába.Ezért találták ki a gravitá-ciós elven alapuló locsolást.A ládák felett locsolócsöve-ket húztak ki és ezeket kö-tötték össze egy 1 m³-esvízgyűjtő gallonnal. Egye-lőre a tartályt még csapvíz-zel töltik fel, az esővíz-gyűjtés lesz a következő feladat.

Az iskola területén működő nyári hittantáboros diákokat isbevonták az élvezetes feladatba 8 héten át.

A tanévkezdésre visszaérkező gyere-kek láthatták, hogyan lehet egy-szerű körülmények között iszöldségeket termeszteni, példátkaptak arra, hogyan lehet a panel-házak között hasznosan (és mégkellemesen is) eltölteni az időt.

Sándor Zoltán Attila


81

MAGBÓL KENYÉR - Nap Kör AlapítványVándoriskola programja a Veszprém megyeiDörögdi medencében

A Nap Kör Alapítvány által működtetett Vándoriskola „Magbólkenyér” programjába miden évben három környékbeli iskola- Vigántpetend, Monostorapáti, Taliándörögd - 3. osztályostanulói kapcsolódnak be. A program során a gyerekek a földművelésének ősi módját élik végig, lóval szántanak vagymaguk készítik elő a búzamagot befogadó puha magágyat,csengőszóra, mondókázva vetnek („Mag-mag, búzamag,benne aluszik a Nap…”), nyomon követik a búza fokozatosnövekedését, állatokat (tyúkot, kacsát, kecskét) gondoznak,kemencét építenek, nyáron kézzel learatják a termést, csépel-nek, kézi malomban őrölnek, kenyeret sütnek a saját liszt-jükből a saját kemencéjükben, majd ünnepélyesen elfo-gyasztják a saját munka áldásos eredményét.

A program korábban heti45 perces foglalkozás ke-retében zajlott, de ez na-gyon szűkös időkeretnekbizonyult a kellő elmé-lyüléshez. Ezért mostmár 3 hetente találkoz-nak, alkalmanként 2–2

órára. A Nap Kör Alapítvány “Magból kenyér” programja arésztvevő iskolák egy részénél (ahol van alkalmas terület) aziskola közelében található kb. 100 m²-es területen zajlik azAlapítvány munkatársainak részvételével, ahol ez nem adott,ott az iskola az Alapít-vány területén kap errelehetőséget. Ugyancsakaz Alapítvány portájántalálkozhatnak a gyere-kek a háziállatokkal éskapcsolódhatnak be agondozásukba.

Iskolakerti kalauz

82

A foglalkozásokon résztvevő kisiskolások a mag kenyérré vá-lásának útján elérkeznek a tavaszi kemenceépítés fontos ál-lomásához is, aminek keretében megtapasztalhatják a ter-mészetben rejlő lehetőségeket: a rendelkezésre álló természetierőforrásokat (vessző, agyag, fa, kő, stb.) és azok felelősség-teljes felhasználatát saját boldogulásukra, továbbá a csapat-munka örömét is. Mindezek pedagógiai hozadéka amindennapi iskolai jelenlétben, a tanulásban, a szociális kap-csolatokban egyaránt tetten érhetők.

Télen sem áll le az élet, erdőjárás, nyomkövetés, a környéktermészeti és épített örökségének feltérképezése, a természetadta táplálék gyűjtése (csipkebogyó gyűjtés teának, makk sze-dés a kecskékek) mind-mind ilyenkor történik.A szabadban végezhető játékra is mindig marad idő és figye-lem, az örömteli jelenlét itt is fontos és természetes.

Józsa István


83

Kézzel, szívvel, nagyanyáink szemével

A Csongrád és Térsége Széchenyi István Általános Iskola,Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium a város nyugati ré-szén fekszik, az úgynevezett Külvárosban.2011 tavaszán a tantestület egységesen úgy érezte, hogy atúlnyomóan elméleti oktatást szükséges kiegészíteni gyakor-latiasabb, kétkezi munkát, türelmet és gondoskodást igénylőtevékenységekkel. Elképzeléseiknek alapjául az 1960-ban lé-tesült, de 1980 óta kihasználatlanul hagyott, folyamatosanpusztuló iskolakert szolgált. Egységes és egyértelmű döntésszületett: az iskolakertet újjá kell éleszteni!

Elképzeléseik megvalósítását a Magyarországon dinamikusanfejlődő ökológiai (bio-) gazdálkodás szemléletére alapozták. Aziskolakertek újra az oktatás – nevelés szolgálatába állíthatók,új tankerteket is létesítettek már az ország különböző régió-iban… Kutatómunka, valamint tanulmányutak során szüle-tett meg az elképzelés: bemutató tankert, osztályoknakkiajánlott parcellák művelése, madárbarát kert ösvényekkellesz a cél.Szögi Márta tanító vezetésével elkészült a 2011/12-es tanévrea munkaterv: tanmenetekbe épített foglalkozások a kertben,szakköri tevékenység (a betakarított növények terméseinekfeldolgozása, hasznosítása). Új elemként szerepelt az óvodá-soknak ajánlott program, valamint a nyitott hétvégék, ame-lyeken az évszaknak megfelelő „természetes tevékenységek”valósultak meg.

Számos terv körvonalazódott a jövőt illetően – pihenőhely, ke-mence építése, szabadtéri rendezvények kezdeményezése – dea legfőbb cél az volt, hogy nyugodt, boldog perceket töltsenekel a tanítványok és szüleik, valamint az idelátogató vendégeka SZÉCHENYI KERTBEN! Együtt talán sikerül megőrizni azelődök által létrehozott értéket, nemes gondolatokat, ha sike-rül hagyományainkat a XXI. század emberének gondolkodá-sával ötvözni.

Iskolakerti kalauz

84

A kert (újra)alakítása:Tantestületi értekez-√let keretében, melyrea szülők képviselőitis meghívták megter-vezték milyen lépé-sekben fogjanak hoz-zá a kert újrahaszno-sításához, meghatá-rozták a célokat.Szülők segítségével√rendezték a terepet,kitakarították a ker-tet, az ágyásokat fel-töltötték földdel, lerakták a járólapokat.Segítséget kaptak a Biogazda Egyesülettől, előadást hall-√gathattak a környék biogazdasági helyzetéről.Regisztráltak a Magyar Madártani és Természetvédelmi√Egyesület Madárbarát Kert Programjára.Pályázati pénzből dísznövényeket és olyan bokrokat, évelő√növényeket vásároltak, amelyek szerepelnek a környezet-ismeret tanmenetekben 1–6. osztályig. Az osztályoknaktervezett kis parcellákba pedig olyan kerti növényeket ter-veztek, amelyekről szintén tanulnak a gyerekek.Pályázati pénzből felállítottak egy madárbarát tanös-√vényt: oktató táblákat, madárodúkat helyeztek ki. A mun-kálatokba bevont szülőkkel együtt bográcsozással zártáka napot.Kidolgozták a következő tanévben bevezetésre kerülő Óvo-√dás kertprogramot, havi egy program tervezésével az év-szak lehetőségeire, kerti növényeire, valamint a hagyo-mányokra építve.Megkezdték a tanmeneteik átdolgozását figyelembe véve√a kert adta lehetőségeket, az itt található növények alap-ján. A környezet tanmenetbe és a technika tanmenetbe na-gyon jól be lehetett építeni az ismereteket.


85

Iskolakerti megbeszélés szülőkel,pedagóguskkal

A kerthez kapcsolódóan megújították a már évek óta jól√működő Nyitott hétvége programjukat is, szabadidőscsaládi programsorozatot terveztek nyárra, besegítve így akert nyári fenntartásába is.Bekapcsolódtak a Fiatal√Gazdák Szövetsége általszervezett Vesd BeleMagad! elnevezésű, orszá-gos programba. Nem csaka gyerekek kaptak vető-magokat az otthoni kiskertjükbe, hanem az isko-lakerti kis parcellákba is.Osztályonként elkezdőd-tek a veteményezések.Munkájuk részleteit, má-√sok számára hasznosít-ható módon írásba fog-lalták, megszületett a kétjógyakorlatot tartalmazókézikönyv, amelyben azelső címe: Én kis kertetkerteltem – iskolakert agyakorlatban

A jógyakorlat részei:Hogyan tervezzünk iskolakertet?•Kerttípusok•Telepítésre javasolt növényfajok•Madárbarát tanösvény•Tanmenetjavaslatok, óravázlatok, szakköri ötletek•

Az írás külön kitér a tanórai felhasználási lehetőségekreés a tanórán kívüli lehetőségekre is.A könyv teljes anyaga letölthető az Iskolakertekért Alapít-vány honlapjáról a Módszertár/Tematikák menüpont alatt.

Iskolakerti kalauz

86

Másik jó gyakorlatuk címe: Kézzel, szívvel, nagyanyáink sze-mével - a gazdasági esztendő hagyományos tevékenységeineka megismerése

A jógyakorlat részei:Családi foglalkozások•szeptember: gyapjúfestés növé-nyekkel, nemezelésoktóber: káposztasavanyításnovember: aszalásdecember: mézeskalács sütésjanuár: madarak karácsonyafebruár: kenyérsütésmárcius: csíramálé készítés, to-jásfestésáprilis: játékok a kertbenmájus: gyógynövények megisme-rése

Gyerekfoglalkozások•szeptember: „Érik a szőlő”- sző-lőpréselés október: „Ica-rica kukorica” – ku-koricamálé készítése, játékokkukoricacsutkákkalnovember: finom téli csemegék –sütögetés az elraktározott termé-nyekbőldecember: madárkarácsony - január: „Virágos kenderem”-február:”Ég a gyertya ég”március: „Bújj bújj zöld ág” –vesszőfonásáprilis: „Kertész leszek” – iskolakerti munkálatokmájus: madárbarát kertjúnius: „Fűben, fában orvosság” – gyógynövényismeret

Csüllögné Balogh Judit, Szögi Márta


87

ÚjraKERT

Az újpesti Homoktövis Általános Iskola is-kolakertje remek példája egy iskolakert ésegy közösségi kert szimbiózisának. Amikoraz iskolások vakáción vannak, a területeikfenntartását a közösségi kert parcelláinaktulajdonosai végzik, cserébe az éppen sze-zonális termékeket betakarítják onnan is.

Ősszel, amikor újra megérkeznek az iskolások, szépen ápolt,még mindig termő kert fogadja őket.Az újpesti Homoktövis Általános Is-kola közvetlen szomszédságában va-laha élő és szép volt a kert. Valaha.Ezért lett a neve reGARDEN-újra-KERT annak a 2013-ban indultprogramnak, aminek keretében a te-rületet közösségi kertként alakítot-ták ki. A támogatást pályázat útjánnyerték el a Telekom jóvoltából, amegvalósulásra a K.É.K - KözösségiKertek szakmai támogatásával nyíltlehetőség, illetve a kerületi önkor-mányzat is hozzájárult az átalakításmunkálataihoz, a terület legalább 3 évi hasznosításához.Ebben a kertben kezdte meg működését az iskola is, több ki-sebb terület bevállalásával. A munkálatokat Rab Istvánné ta-nárnő szervezte ésfogja össze jelenleg is.Bár a pályázati válla-lás 3 évi kertműveléstírt elő, a kert jelenlegis működik, 12 csa-lád és 13 gyerekcsa-pat gondozza parcel-láit a 260 m²-es terü-leten.

Iskolakerti kalauz

88

Hasznos ez a konst-rukció a gyerekek-nek, látják másokmunkáját, találkoz-nak más kertészekmegoldásaival, örö-kös az összehason-lítás, a méregetés.Szövődnek a kap-csolatok, épül a kö-

zösség. Az öreg diófa, az új fűzkunyhó és tűzrakó mártöbb rendezvénynek és találkozónak adott otthont. A gyerekek folyamatosan gazdagítják és színesítik valamivela kertet. Raklapból padot készítenek, rönkökből ülőkéket va-rázsolnak, vidám rajzzal díszítik az esővízgyűjtő hordókat. Ez egy oda-vissza jól működő kimondatlan szövetség.2018. év elejénaz iskola új gye-rekek bevoná-sára kertlicitetrendezett, aholvidám kerti fel-adatok teljesíté-sével lehetettzsetonokat gyűj-teni. Ezekkel a zsetonokkal álltak neki licitálni, vagyis el-nyerni egy választott terület gondozásának jogát 1 évre.Rendszeresen szerepelnek a médiában, több tévéműsor is ki-szállt már megcsodálni szépen kialakított, virágzó kertjüket,több fesztiválon részt vettek az reGARDEN-újraKERT stand-jukkal, hirdetve az iskolakert örömét, sokoldalú lehetőségeit,fenntarthatóságra nevelési hozadékait.

Rab Istvánné


89

Mozikert

2012 év elején határozta el PauliczkyNóra, hogy lakóhelyén iskolakertet ala-kít ki. Pedagógus és mezőgazdasági vé-náját szerette volna egyesíteni,kipróbálni, hogyan működik a valóság-ban, a gyakorlatban az, amit elgondolt.Megkereste a helyi önkormányzati kép-viselőt, területet keresett. Szerencsére

lelkes támogatóra talált, a Rákosligeti Polgári Kör befogadtaa kezdeményezést, az általuk működtetett Maros mozi belsőudvarát és támogató önkénteseinek kezdeti segítségét aján-lották fel. A rákosligeti Maros Mozi már régen nem tölti beeredeti funkcióját, de a helyi lakosok magukénak érezve azépületet, évek óta csinosítják, klubokat, kiállításokat szervez-nek, ritkán még filmvetítés is előfordul.

A felújítások, közös-ségi eseményekmentén kialakultegy állandó csapat,akik az iskolakertkezdeti nehézségeitis segíteni tudták.Óriási dolog volt ez.Rózsahegyi Péterképviselő saját kere-téből földcserét éstalajrendezést vé-geztetett, egy ker-tészmérnök hölgy elkészítette a kert beültetésének tervét,mások az öntözés nehézségein segítettek. Sokan, együtt ren-dezték a korábban sittes-szemetes területet. Közben Nóra „tár-gyalt” a közeli Gregor József Általános Iskolával, próbáltameggyőzni a pedagógusokat: nem kell semmivel sem törődniük,meglátják hogy tetszik, aztán majd együtt tervezik tovább.Csak menjenek!

Iskolakerti kalauz

90

Mentek is. Először csaklátogatóba, aztán egyregyakrabban, egyre töb-ben. Eleinte Nóra sajátszerszámaival dolgoz-tak, aztán a helyi mező-gazdasági boltból, ker-tészetből kapott eszkö-zökkel, majd pályázat-ból gyarapították kész-letüket. Sok és nehézmunka adódott az elsőidőkben, de sokan is kapcsolódtak be a munkálatokba. Be le-hetett vonni a szülőket, felásták és megtisztították a korábbisittből ottmarad altalajt, szélesítették a járdát. Gazdálkodók-tól hoztak érett marhatrágyát, a szomszéd néniktől kértek vi-rágtöveket, a kertész klub nyugdíjas tagjai látták el a csapatotpalántákkal. Be lehetet szervezni az ismerősöket, akadtak kö-zépiskolások, akik jöttek nyáron is gondozni, öntözni a kertet.Ezért volt az, hogy amikor szeptemberben újra beléptek a gye-rekek, rendben tartott, gazdag és virágzó kert tudta őket fogadni.Nem volt szükség sok pénzre, ellenben szükség volt sok-sokmunkára, amivel megtalálta és rábírta az egyes embereket atámogatásra, kialakította a kon-cepciót, a módszertant. Látva mun-kájukat, egyre több támogatóakadt. Év elején szülői értekezlete-ken mesélt arról, mit fognak csi-nálni a gyerekek az iskolakertben,így próbált szülői csapatot építenimaga köré. És lett is. Tavasszal is,ősszel is jöttek az anyukák, apukáka meghirdetett kertszépítő napra.Szükség van felnőtt erőre, hisz akertet leginkább 1–4. osztályos gye-rekek művelik.


91

Ma már heti rendszeres-séggel járnak a gyerekekés minden osztály bevál-lalja a nyári fenntartásegy-egy hetét. Péntekdélelőttönként egy fel-nőtt, pszichiátriai gon-dozottakból álló csoportjön a kertbe, terápia szá-mukra az itteni munka.

Mindamellett, hogy van egy stabil, mozgósítható csapat a szü-lők körében, mindig akad valami aprónak látszó megoldandófeladat a kert körül, amiben a Mozi körül kialakult közösségsegít. A rendezvényre érkező vendégeknek is jó, ha szép, mű-velt kertet látnak az udvaron. Ez egy egymást kiegészítő kap-csolat. A kert minta és motiváló jellege is nagyobb hatásfokkalműködik. Ha már valaki a moziba jön, szünetben kinéz akertbe és aztán jönnek a kérdések, rácsodálkozások. A Nem-zetközi Növénynap alkalmábólrendszeresen tartanak nyitottrendezvényeket, ilyenkor belá-togatnak a környékbeliek. Jóalkalom ez a tapasztalatcse-rére és jó alkalom arra is, hogynagyszülőket hívva sok-sokgyerekkel tudjunk „saját pa-lántát” indítani.

A kertben mára van már kom-posztáló, melegágy, gyümölcsös,fűszerkert, virágoskert, növény-menhely, gyógynövények és per-sze a veteményes. Palántáikatmaguk próbálják kinevelni, ősz-szel magot fognak, mulcsoznak,vetésforgót használnak. Helyilovardából beszerzett alombóltrágyaprizmát építenek.

Iskolakerti kalauz

92


93

Gondot fordítanak arrais, hogy a sok befekte-tett munkát és felaján-lást valamelyest meg istudják hálálni, akiktőlkorábban csak kaptak,azokkal ma már cserélika magokat, palántákat,virágtöveket. Fontosnaktartják, hogy ha bár tá-

mogatásra valószínűleg mindig lesz szükségük, munkájukáltal csekély jövedelemre is szert tegyenek, ezért kezdtek elnéhány éve dísztököket termeszteni (nem nagy gond, felfut akerítésre). Olyan év is volt, hogy kertészetekben kerestek „bér-anyákat”, akik kinevelték fűszernövény palántáikat. A dísz-tököket iskolai rendezvényen a szülők vásárolták meg, afűszerpalántákat a helyi emberek veszegetik a kertkapu elételepülő Kert-boltban. Bevételeikből fedezik a vízdíj egy részét,illetve új eszközöket vásárolnak.Fontos megmutatni,hogy a kertünk mi min-denre képes. Dolgo-zunk, élvezzük a tár-saságot, pletykálunk,fecserészünk munkaközben. Virágcsokrotkötünk, büfét csiná-lunk, eladjuk, amit arraszánunk, fejlesztjük agazdaságunkat. Közbenpedig megnézzük, miérttöbb itt a rovar, mint ott; miért fagyott el ez a tök és miértnem az, miért nőtt ki itt a rukkola és miért nem ott.

Pauliczky Nóra

A Barázdabillegető gyerekkert

A Barázdabillegető Gyerekkertegy újszerű kísérleti iskolakert-kezdeményezésként 2017 márci-usában indult, Veresegyházon.A kert részvevői a Zsálya utca la-kóközösségének gyermekei, azóvodás-kisiskolás korosztályban.Az utcában minden kisgyerme-kes család meghívást kapott, ésa lakótelkek végében elterülő,parlagon álló önkormányzati te-rületen 6–8 gyerek részvételévelelkezdődött a közös kiskert kiala-kítása kb. 20 négyzeméteren. Afelszerelést a kezdeti lépésekhezMátyás Izolda – az utca lakója ésa kert vezetője – szolgáltatta asaját eszköztárából. Minden gyereknek fél négyzetméteres mini ágyása volt, min-

denki elkészítette a saját név-tábláját, és a rendelkezésreálló magkészletből kiválasz-totta a számára kedves mago-kat. Első évben megtapasz-talták, hogy a terület végesbefogadóképességű, és a túlsűrűn ültetett növények aka-dályozták egymást a növeke-désben. Az ágyások közepénnevelt napraforgókat is a kertperemére költöztették a má-sodik évben, mert nagyon el-vonta a nedvességet a többinövénytől. A kert sarkábanközös gyógynövénysarok iskialakításra került.

Iskolakerti kalauz

94

Irányított foglalkozások heti rendszerességgel zajlottak, de akert mellé állított, feltöltött vizeshordó és a mellé kitett locso-lókannák bármikor a gyerekek rendelkezésére álltak, ha hét-közben is gondoskodni kívántak kertjükről. A lehetőséggelrendszeresen éltek is.

Eleinte a gyerekek jellemzőencsak a saját ágyásaikbangondolkodtak, de egy év lefor-gása alatt eljutottak odáig,hogy ha valaki locsolt a kert-jében, a többiek ágyásait ismegöntözte (szociális érzé-kenység).

Ha füvet nyírt valamelyik család, a gyerekek önállóan átta-licskázták a nyesedéket, és bemulcsozták vele az ágyásaikat.Ha a nagymama kiselejtezte a túlnőtt kaktuszát, a fölöslegeshajtásokat elhozták a foglalkozásra, hogy közösen elültessékőket. A kert a délutáni játék termé-szetes részévé vált, a gyere-kek büszkeségévé: ha vala-melyikükhöz vendégek érkez-tek, biztos, hogy kivezetteőket a Barázdabillegető kert-be, és bevonta annak ápolá-sába, díszítésébe.A kertészkedést természetes anyagokat felhasználó (talaj, ter-mések, kövek, préselt növények, gyapjú) kézműveskedés,kerti játékok, mesélés, gyűjtögető kirándulások (termések,

vesszők, virágok, erdei palán-taföld, stb.), állattartó szom-szédok látogatásai gazda-gították, amit mindig nagyonvártak a gyerekek. Sokszormaguk hoztak ötletet, ami alegtöbbször kivitelezhető isvolt.


95

A közös délutánokat lezáró uzsonnázás előkészítésére szülőisegítség érkezett az utcaközösségből, minden kerti napramás-más család vállalta fel a zsíros/vajas kenyerek szolgál-tatását, amihez a gyerekek a saját kertből gyűjtöttek és ké-szítettek elő éppen szezonális zöldséget, gyümölcsöt, ehetővadon termő növényt (pl. turbolyát). Az étkezési kultúra fej-lesztéséhez tartozott, hogy szépen megterítettek, egy száléppen nyíló virágot a nap legügyesebb gyereke hozhatott a vá-zába, majd egy asztali áldással közösen kezdték el a cseme-gézést. A nyári vakáció elején a kerti foglalkozások is véget értek egyidőre, amit szezonzáró közösségi kürtőskalács sütögetésselünnepeltek meg, gyerekek és szülők részvételével. A nyársorán a kertek locsolgatása, a termések egyéni begyűjtése tör-tént. Az őszi-téli időszakban alkalomszerű foglalkozásokattartottak: talajtrágyázás, ádventi koszorú készítése, Luca-búza ültetés témanapokon. A gyerekek kitartása példaértékű, egymást lelkesítik a kertészmunkában, többen már azt tervezgetik milyen farmjuk leszfelnőttkorukban. Reméljük, ez kitart még sokáig!

Mátyás Izolda Beáta

Iskolakerti kalauz

96

„Mentés másként”

„Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseikvannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsa-bimbói.” (Alphonse Karr)2015. őszén a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Irodájánakkezdeményezésére kezdtek iskolakert szakkört szervezni a ve-csési Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gim-náziumban, Dudás Noémi tanító vezetésével. Az idézet az őgondolatait tükrözi.A cél világos volt: a gyerekek az iskolakerti tevékenységen ke-resztül tapasztalják meg természeti környezetüket, érezzékmeg az együttműködés szükségességét és hatékonyságát,érezzék a generációkon keresztül megőrzött tudás fontossá-gát, a munka becsületét. Meg kell tapasztalniuk, hogy nemis ördöngösség a kertművelés.

No de hol? Az iskola udvarának nagy része aszfaltozott, mű-füves, illetve játszótér, sportpálya. Egyetlen kicsi szabad te-rület volt még birtokon belül, az udvarnak egy lehatároltszeglete, ahol a nagy szemetes konténereket tárolták. Gon-doltak egy merészet, nekifogtak itt a kert kialakításának azakkori 4. osztállyal és emellett bevállalták a települési ünnep-ségek színhelyéül is szolgáló szoborkert rendben tartását is.A segítség pedig jött: Karbantartó Gyuri bácsi magaságyásokatkészített hulladék faanyagból, a gimnazisták felásták a kertet,a szülők termőföldet, egy helyi gazda gombatrágyát hozott, azIskolakert-hálózat tagjaként egy besztercei szilvafát kaptak.Hamarosan az iskola is beállított egy tárolót számukra.


97

Kialakítás előtti állapot 2015-ben

A kerttervezés, szerszámismeret, kertészeti fogalmak megis-merése mellett a gyerekek megismerték a vetésforgó, a kom-posztálás, a növénytársítás fogalmát, megtanultak mulcsozni,palántáikat a kazánház védelmében nevelgették. A jól végzett munkának mindig megvolt a jutalma, azaprócska területen (20 m²) sokszínű, változatos és oktatásiszempontból is hasznos kis zöld szigetet varázsoltak az aszfaltközepén.

A következő évben kinyitottáka kertkaput, meghívtak másosztályokat is látogatásra,kertórára. Zöld büfét rendez-tek, majd kialakították azt a

rendszert, miszerint a min-denkori 5. osztály az első fél-évben még gondját viseli akertnek (munkájuk gyümöl-csét is learathatják így) ésegyben átadják a soron követ-kező 4. osztálynak. 2018. őszén kezdtek bele azIskolakertekért Alapítvány ésa Junior Achievement Ma-gyarország (JAM) által meg-

Iskolakerti kalauz

98

hirdetett „Iskolakert, mint Diákvállalkozás” programba. A program egy olyan, egész tanéven átívelő projekt, melybena diákok megtapasztalják, hogyan kell működtetni egy vállal-kozást az iskolakert vonatkozásában. Valós környezetbenmegismerik az üzleti élet alapvető szabályait, a vezető pozíciókbetöltésével járó felelősségeket, a pontos adminisztráció és ahatáridők betartásának fontosságát, a munkavállalók jogait,és kötelességeit. A program során a szervező, tervező, előadó,döntéshozó, információ-fel-dolgozó, elemző képességeikmellett szükségük lesz a kre-ativitásukra, kritikai gondol-kodásukra, nyitottságukrais. A diákok valós pénzforgal-mat bonyolíthatnak, nyugtátállíthatnak ki termékeikrőlés szolgáltatásaikról. Az immár hatodikos diákokkal „Hatalmasok” néven vállalko-zást alapítottak és cserepekben kis Tündérkerteket kezdtektervezni, majd készíteni.Az alkotásokat árusították iskolai farsangon, adventi vásár-ban, országos rendezvényen. A vásárlásokról szabályos, NAV

által hitelesített számlát állítot-tak ki, a bevételeket pedig azeredeti alapszabályukban meg-határozott módon használtákfel. Munkáikat bemutatták az or-szágos diákvállalkozásokat fel-sorakoztató találkozón is, aholelnyerték a Legjobb marketingés sales díjat.Amíg a diákok a siker alapjáulszolgáló ötlettől eljutottak az ér-tékesítésig, sokféle tevékenysé-get végeztek. Felhasználták akülönböző tantárgyak soránszerzett ismereteiket, újabbak-


99

Tündérkertek készítése az iskolakertben

kal gazdagodtak, döntéseik éscselekvéseik mentén tapasz-talatokat gyűjtöttek. Ez akomplex feladat integráló sze-repet töltött be a tantárgyakközött. Sikerük alapja a kert-vezető pedagógus lelkes, ki-

tartó munkája, a csoporton belüli és a csoportok közötti(gyerekek, szülök, pedagógusok) együttműködés, amelybenminden egyes gyereknek fontos szerepe volt.

Dudás Noémi

Iskolakerti kalauz

100

Árusítás az iskolai farsangon

Bevétel=gazdasági haszon

„Emberé a munka, Istené az áldás”(Zsoltárok Könyve, 127. fejezet)

A Váci Egyházmegye iskolakert programja

A magyar vidék és a mezőgazdaságolyan értéket képvisel, amely nélkülMagyarország jövője és az ott élő közös-ségek boldogulása elképzelhetetlen. AVáci Egyházmegye püspöke Dr. BeerMiklós ezen megfontolásból hívta életrea Váci Egyházmegyei VidékfejlesztésiIrodát 2013-ban (VEVI).

Az iroda megalakulásának célja a vidékszellemi, erkölcsi támogatása, életké-pességének segítése volt annak érdeké-ben, hogy a falvak ne néptelenedjenekel, az ott élők boldoguljanak, önmaguk-ról gondoskodni tudjanak. Határozott célként jelent meg, hogy a fi-atalokban erősítsék a föld szeretetét,hogy a felnövekvő nemzedék a vidékiéletet fenn tudja tartani, így 2015-ben

kiskerti programjaik továbbgondolásaként kezdtek bele isko-lakertek kialakításába.

A program folyamataElső lépésként meghirdették a prog-√ramot az egyházmegye fenntartásá-ban lévő minden iskolában. A fel-hívásra 16 iskola jelentkezett.Felmérték a jelentkezők szándékait,√lehetőségeit, a munkatársak végig lá-togatták a jelentkező intézményeketés segítettek megtalálni a megfelelőhelyszínt.


101

Összeállítottak egy szer-√szám alapcsomagot.A Szent István Egyetem√szakdolgozó diákjaivalegyüttműködve elkészítet-tek egy foglalkozási tervet,amit minden bekapcsolódóközösség megkapott.Az egyes iskolákkal együtt√megtervezték a kertet,meghatározták a kezdő lé-péseket.Kiosztották a tervhez il-√leszkedő vetőmagokat, fű-szer- és gyógynövénypa-lántákat.

Tisztában voltak vele, hogy a pedagógusok nincsenek köny-√nyű helyzetben, ki kell találniuk, hogy milyen korosztállyal,milyen időkeretben és milyen módszertannal alakítják ki aziskolakert művelésének rendszerét, ezért az IskolakertekértAlapítvány bevonásával szakmai műhelynapokat rendeztek.

Iskolakerti kalauz

102

„Iskolakert helyszín kiválasztása Kocséron, Tiszajenőn, Pásztón,Bátonyterenyén - 2015. tavasz”

3 év alatt 5 műhelynapon ta-lálkoztak a kollégák. Ezeken atalálkozókon képet kaptak aziskolakertekben rejlő lehető-ségekről, megismerték más,már jól működő iskolakertekmunkáit. Egy-egy műhely-napnak egy-egy iskola adottotthont, így a kollégák belelát-hattak egymás munkájába is.Az összejövetelek alkalmatadtak arra is, hogy megmu-tassák egymásnak hogyanhaladnak, megbeszéljék prob-lémáikat, közösen megoldáso-kat keressenek.

Jelenleg 15 intézmény működtet kertet, mindegyik a saját te-rületi és kapacitásbeli lehetőségei mentén. Vannak közöttükkisebbek (20 m²) és nagyobbak (400 m²), 3 iskolában szak-köri keretek között, 4 iskolában egy-egy osztály, 6 iskolábantechnika óra keretén belül művelik a kertet, kettőben pedigaz iskola egésze részt vesz a munkálatokban.


103

Nagy eredmény, hogy 2016-ban már 8 iskola be tudtavállalni a kert önálló nyárifenntartását is.Annyi biztosan látszik, hogy aVEVI kezdeményező szerepefontos volt és továbbra isszükség van arra, hogy aziroda összefogja és koordi-nálja a kertek munkáját, se-gítse a pedagógusokat mód-szertani és tárgyi eszközökkel.Fontos, hogy felületet biztosít-son a kertvezetők találkozá-sára, a tapasztalatok megosz-tására.

Az elmúlt évek ta-√pasztalatait kamatoz-tatva az egyházmegyeiiskolák támogatásántúl a VEVI 2018-banelkezdte kiterjesztenitámogatását az egy-házmegyéhez tartozóminden iskola ré-szére. Az egyházme-gye területét 4 részreosztva (Vác, Kelet-Pest, Nógrád, Dél-Jászság) IskolakertMűhelyeket szervez annak érdekében, hogy az iskolakert-vezetők megismerjék egymást, tapasztalatot cseréljenek,ezáltal megerősödjenek, fejlődjenek.

Beer Miklós püspök döntése nyomán a Vidékfejlesztési Irodamunkáját 2018 áprilisától a Váci Egyházmegyei Karitasz ré-szeként végzi tovább, így az iskolakert program is ezen anéven szerveződik tovább.

Pauliczky Nóra

Iskolakerti kalauz

104

Színeskert

200m² terület az iskolaudvarán, 10 felső tagoza-tos diák, 1 művésztanár,szakkör, támogatók, pá-lyázatok. Az eredmény alakiteleki általános iskolaSzíneskertje. Kialakításának célja aziskola hátrányos hely-zetű 11–16 éves korosz-

tályának felzárkóztatása, munkára való felkészítése,kompetenciáik fejlesztése, a résztvevő gyerekek társadalmi in-tegrációja. A kert és a hozzá kötődő tevékenységrendszer szo-rosan kapcsolódik akertvezető, Ilona szemé-lyéhez, érdeklődéséhez,tudásához, és messzetúlmutat egy kert gondo-zásán. Szelesné KásaIlona – a Színeskert-pro-jekt kitalálója és kivitele-zője – művésztanár, népiiparművész, a Népművé-szet Ifjú Mestere.2013-ban kezdték el birtokba venni az iskola udvarának egyszegletét. Kertrendezés, talajelőkészítés után a területet fes-tőnövényekkel ültették be, a növények egy részét magról ne-velték, másik részét a természetből gyűjtötték be, illetvearborétumokból kaptak ritkább példányokat. Ma már van né-hány alapvető zöldségnövény is; jó, ha van mit falatozni amegérdemelt munka után. A kertészeti feladatokat és a hozzákapcsolódó művészeti tevékenységeket egyaránt a szakkörösgyerekek végzik, néhányan nyáron is bejárnak gondozni.A festőnövényekből festékeket készítenek, mellyel játékokat,háztartási eszközöket, kézműves és képzőművészeti alkotá-sokat készítenek. A növényi alapú festékek készítésével, a ne-


105

mezeléssel, a tojás-festéssel kiveszőbenlévő mesterségekbekóstolnak bele, meg-ismernek olyan szak-embereket, akik ezzela tudással bírnak. Anövények begyűjtése-kor járják a telepü-lést, feladatuk a helyi

tudással rendelkező személyek felkutatása is. A Színes kertrésze a település értéktárának. Mindemellett megismerik akertművelés alapjait, öntöznek, gyomlálnak, kapálnak, kom-posztálnak, mulcsoznak, kertjük rovar- és madárbarát.Tavasszal a kert megújítása, nyáron a kert karbantartása ésa begyűjtés a fő feladat. Ekkor tudják konzerválni is a festő-növény-részeket, illetve magát az elkészített festékeket is. A tél az alkotás, a kibontakozás ideje, ilyenkor születnek a re-mekművek. Kertjük is, tevékenységük is SZÍNES.

Kézműves tevékenységeikA kertben termesztett növényekbőlfestőleveket készítenek, amivelgyapjút és hímestojást festenek.Saját készítésű papírsárkányuk ki-festéséhez növényi tintákat állíta-nak elő, nemezelnek, madárodúkatkészítenek. Kézműves mesterekműhelyeit látogatják.

Képzőművészeti tevékenységeik

Illusztráció és növényi névtáblakészítés; logó és címke tervezés;színes jégvár építés, kiállítás agyermekek munkáiból.

Iskolakerti kalauz

106


107

Háztartási tevékenységeikTermések, virágok, gyógy-teához, gyógykrémhez va-lók begyűjtése, feldolgo-zása, csomagolása. Zöld-italt, tökitalt, csipkebogyó-italt állítanak elő frissfogyasztásra. Levendula-szörpöt, dzsemeket készí-tenek tartósítással.

Marketing tevékenységeikSajátmárkás termékeket hoznak létrea csomagolástól az értékesítésig, ado-mányozásig. A termékeket ajándékbaadják családtagjaiknak, vendégeink-nek, adománygyűjtési akcióba iskola-társaik megsegítésére. Teszik mindeztfenntartható módon, szeretettel.Tevékenységeik ünnepköreinkhezigazodnak. Húsvétra hímestojás, ka-rácsonyra nemezelt tárgy, gyógytea-SzínesTea, Anyák napjára Színes-Csoki és SzínesKrém, gyermeknaprapapírsárkány készül.

Szelesné Kása Ilona

VII. Kapcsolódó tantervek,szakirodalom, segédanyagok Dr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta, Pauliczky Nóra,Ráczné Németh Csilla

7.1 TantervekAz óvoda- és iskolakert vonatkozásában központilag elfoga-dott és ajánlott tanterv, tanmenet, foglalkozási terv nem léte-zik. Az óvodai nevelés alapprogramja a munka jellegűtevékenységek között említi növények gondozását (V. Az óvo-dai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai):

„1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cse-lekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságotmutató munka és munka jellegű játékos tevékenység -az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és másfelnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, későbbönálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások tel-jesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környe-zet-, a növény- és állatgondozás.

2. A gyermek munka jellegű tevékenysége:örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;— a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerének,

a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képessé-gek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az ön-állóság, a felelősség, a céltudatosság alakításánakfontos lehetősége;

— a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakítá-sának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelésegyik formája.” (Kiemelés a szerzőktől)

Szerepel az iskolakert, gyakorlókert kifejezés, sok iskolakertiprogramban a felső tagozatos technika tantárgy „B” változa-tában, illetve kerti foglalkozások a Tanyapedagógia tanterv-ben, kisebb részben a környezetismeret és természetismerettantervekben. Ezek kifejezetten a kertészeti ismeretek okta-

Iskolakerti kalauz

108

tására koncentrálnak, az iskolakertekben meglévő egyéb fej-lesztési célok, lehetőségek kevéssé jelennek meg.

Ezek elérhetősége: 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet azÓvodai nevelés országos alapprogramjáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet - a kerettantervekkiadásának és jóváhagyásának rendjéről

1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára1.2 Kötelező tantárgyak

Környezetismeret: http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/1.2.5_kornyism_1-4_u.docx

2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára2.2 Kötelező tantárgyak:

Természetismeret:http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/2.2.07_termism_5-6.doc

2.3 Emelt óraszámú kerettantervek: Technika, életvitel és gyakorlat, B változat:http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/2.3.3.2_eletvitel_5-8_b.doc

7. melléklet: A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiaiszakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési fel-adat teljesítéséhez készített kerettantervek

7.28. –Tanyapedagógia – a háztáji gazdálkodás gyakorlatiismeretei 1–8. évfolyam számára: http://kerettan-terv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/k1_07_egyeb/index_tanyaped.html

VII. Kapcsolódó tantervek, szakirodalom, segédanyagok

109

7.2 SzakirodalomAz alábbiakban gyűjtöttük össze azokat a szakirodalmi téte-leket, melyek segítséget jelenthetnek óvoda-, ill. iskolakertetvezető közösségek számára, illetve amelyeket e kiadványhozforrásként felhasználtunk.

Ackermanné Kelő, Kamilla (2011) Egy lap az iskolakerte-•kért. Iskolakultúra, 11 (6–7). pp. 134–140.Ácsné Ravasz Éva: Iskolakert a gyakorlatban (kiadó: Ka-•polcs-Taliándörögd Közös Fenntartású Általános Iskola,1997)Comenius, J. A. (1992): Didactica magna. Seneca Kiadó,•PécsFehér Anna: Játszunk? Természetesen! A világ befogadá-•sának elérhetősége, suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pe-dagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006.Gerhardt Winkel: Iskolakert-tankert - Mezőgazda Kiadó,•1993.Holló László: Népi növény- és kertkultúra. Szentenderi•Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981.Jagaditsné Bajczi Erika: Óvodakertek a fenntarthatóságra•nevelés szolgálatában, Ajka Városi Óvoda 2013.Kecskésné Harmincz Jolán: Óvodakert kialakítása és a•kerti munka szerepe a szemléletváltásban (Zöldóvoda –Módszertani segédanyag és útmutató Zöld Óvoda címpá-lyázatra készülő óvodapedagógusoknak 44. oldal)Kovátsné Németh Mária: Iskolakertek a dualizmus hazai•pedagógiai gyakorlatában. Neveléstörténet, 2008. 3–4. Labancz Györgyi: óvodások környezeti nevelése (kiadó:•Magyar Környezeti Nevelési Egyesület)Németh György II. Országos Iskolakert-hálózati Találkozón•elhangzott előadása és képei, Győr, 2016. szeptember 30. Németh Zoltán Ferencné: Az újjáéledő óvodakertben rejlő•lehetőségek (Zöldóvoda – Módszertani segédanyag és út-mutató Zöld Óvoda címpályázatra készülő óvodapedagó-gusoknak 47. oldal)

Iskolakerti kalauz

110

VII. Kapcsolódó tantervek, szakirodalom, segédanyagok

111

Péntek János és Szabó T. Attila (1976): Egy háromszéki•falu népi növényismerete. Ethnographia, 87:203–225.Ráczné Németh Csilla: Kertjeink, Ajka Városi Óvoda 2016.•Román István agrárszakképzésért felelős helyettes állam-•titkár I. Országos Iskolakert-hálózati találkozón elhangzottelőadása, Budapest, 2015. szeptember 18.Szabó T. Attila és Péntek János: Etnobotanikai útmutató.•Kriterion, Bukarest, 1976.Valló László: A kiskertész - Agricola, Budapest, 1990.•

Világhálós források (valamennyi letöltési ideje: 2018. 04. 24.)Hogyan tervezzünk iskolakertet – a csongrádi Gr. Széche-•nyi István Általános Iskola ajánlása - http://www.iskola-kertekert.hu/iskolakert-lepesrol-lepesreÚtmutató iskolakert kialakításához – a Váci Egyházmegye•Vidékfejlesztési Iroda munkája - http://www.iskolakerte-kert.hu/kertmuveles-az-iskolakertben/havi-tevekenyse-gek Módszertan, ötlettár, kertművelés az iskolakertben –•www.iskolakertekert.huFehér Anna: A természet közelségével KOKOSZ 2009.,•http://csepel.info/?p=502831868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás•tárgyában, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=86800038.TV Kertépítés az oviban (http://www.kpszti.hu/ovi/kertepi-•tes_az_oviban.pdf)Iskolakert füzetek- Iskolakertekért Alapítvány kiadvá-•nyai (elektronikusan letölthetőek az Iskolakertekért Ala-pítvány honlapjáról, www.iskolakertekert.hu)

Kovács Károly Zoltán – Mátyás Izolda Beáta: Talajtan aziskolakertbenNémethné Rácz Csilla: Négy évszak azóvodakertbenTéli tevékenységek az iskolakertben (az Iskolakert-háló-zat munkája)

www.iskolakertekert.hu•

Iskolakerti kalauz

112

www.mkne.hu•http://ofi.hu/palyazat/palyazati-felhivas-okoiskola-es-•orokos-okoiskola-cim-2016-elnyereserehttp://www.zoldovoda.hu•http://www.fao.org/schoolgarden•

A fentiekben összegyűjtött szakirodalmon túl az Iskolakerte-kért Alapítvány az Iskolakert-hálózati tagságon keresztül le-hetőséget biztosít:

hírlevél olvasására (tájékoztatás, informálódás, pályázati•kiírások közzététele);ingyenes műhelyfoglalkozásokon való részvételre;•ingyenes országos találkozón és szakmai napon való rész-•vételre;óvoda- és iskolakert témájú pályázatokon való részvételre;•kedvezmények és ingyenes szolgáltatások igénybevételére.•

Mellékletek, segédanyagok

113

Mellékletek, segédanyagokAz 1. és 2. melléklet kérdéssorai azoknak a gyűjtőknek ké-szültek, akik helyi értéktárakhoz keresik a népi gyógyászat,népi gyógynövényismeret, illetve a népi kertkultúra még élőhagyományait. A kérdőíveket az ő számukra rögzítettük emlékeztetőül, il-letve előzetes felkészülésre, az adatok feldolgozásához,újabb interjú elkészítéséhez.Az adatközlővel türelmesen, tisztelettel vesszük fel az adato-kat, inkább csak irányítjuk a beszélgetést. Ne kérdezzük végiga kérdéssort pontról pontra haladva! A kérdéssor célja, hogya kérdező gondolatainak adjon támpontokat.

1. Melléklet Etnobotanika, népi növény- és kertkultúra kérdé-sek és jegyzőkönyv adatgyűjtők számára, érték-tárak készítéséhez

A GYŰJTÉS HELYÉNEK JELLEMZÉSETerület neve, közigazgatási beosztása:Földrajzi fekvése, határai:Domborzati viszonyok, talaj:Éghajlat: hőmérsékleti átlagok, csapadék, szelekTerületek megoszlása művelési ágak szerint (település,szántó, legelő, erdő, mocsár, terméketlen)Település nevének etimológiája:A növényzet általános jellemzése:A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása, vallási, etnikaimegoszlása:Jellemző gazdálkodási típus:

ADATKÖZLŐAdatközlő neve:Születési hely és idő:Vallása:Foglalkozása:Lakása:

Iskolakerti kalauz

114

Népi taxon-megnevezés Milyen helyen nő?


115

Mennyire becsüli az általa ismert (felismerni és megneveznitudott) növényfajok számát?A település környékén vannak-e növényekről elnevezett föld-rajzi objektumok?Miért az a nevük?Mit kezd az adatközlő olyan fajjal, amit nem ismer? (népi ta-xonómia, népi növényosztályozási algoritmus)Hogyan szaporodik pl. a moha vagy a haraszt?Előfordulnak-e önkéntelen narratívák?A nem ismert dolgoknál iterál-e (önismétléssel fokozatosanközelít a dolog felé) az adatközlő?Átadja az ismereteit? Tanítványnak, gyerekeknek stb.?Leírja az ismereteit?Vezet-e kertészeti, növénytermesztési naplót, ill. ír-e ilyen jel-legű, vagy az időjárással kapcsolatos bejegyzéseket?Milyen földműveléssel kapcsolatos időjárási megfigyeléseket,szabályszerűségeket, hiedelmeket ismer?Hogyan határozná meg a terület éghajlati, talajtani, stb.adottságait?Vezet-e gazdasági kimutatásokat (mikor, mennyit költött trá-gyára, szaporítóanyagra, növényvédelemre, mekkora bevéte-lekre tett szert)?

Népi társulásnév, élőhelynév Milyen növények élnek itt?

Cseréltek-e fajtákat, szaporítóanyagot?Jártak-e, járnak-e egymáshoz tanácsokért?Kit ismer, aki a témában jártas, kit tud adatközlőnek aján-lani? (Elérhetőséggel.)Volt-e, ill. tud-e arról, hogy van-e iskolakert a településen?Részt vett iskolakerti foglalkozásokon gyermekkorában? Élmég a tanító/tanár, aki ezt oktatta? (Elérhetőségei?)

ZÖLDSÉGESKERTVan-e, illetve volt-e a lakótelken zöldségeskert?Készítsünk erről helyszínrajzot! Jelöljük az ágyásokat és a fa-jokat! Fényképezzünk!Ma ültetik-e, régen (mikor?) ültették-e?Elegendő-e a termesztett mennyiség?Volt-e másutt zöldségeskert?Pótolták-e a termesztettet gyűjtögetéssel (pl. kora tavasszal)?Milyen fajtákat vásároltak?Hogyan és mikor készítették elő a talajt?Ezt a munkát ki végezte?Szaporítóanyagot honnan szerezték be?Ültetés, vetés, palántázás esetében mire kellett tekintettellenni? Ki végezte ezt a munkát?Kapálás, öntözés, szedés. Ki, mikor végezte?Milyen eszközökkel művelték a kertet?Honnét szerezték azt be?A termésből mit készítettek? Vitték-e piacra?Hogyan és hol tárolták a termést?Milyen szedett vetőmagból tudnak mintát adni?

GYÜMÖLCSÖSKészítsünk helyszínrajzot a vizsgált területről.Jelöljük a fajokat, adjuk meg a koronaátmérőt!Milyen fák voltak régebben?Fényképezzük, mérjük a gyümölcsöket!Hogyan lehet raktározni?Milyen fajták termettek?Elkerítik a gyümölcsöst?Lakótelken kívül volt-e gyümölcsöse?

Iskolakerti kalauz

116


117

Ott milyen fák voltak?Hol volt ez a kert?Gyűjtöttek-e gyümölcsfélét az erdőn?Melyeket és mire használták?Honnan vannak a jelenlegi fái?Milyen idősek?Helyszíni magonc, sarjról újult, oltották, bújtatták, ajándékbakapták, vették?Volt-e a közelben faiskola? Mikortól és mit vettek ott? Oltották-e a gyümölcsfákat? Ki?Hogyan történt az oltás? Mikor? Milyen szerszámmal? Fény-képezzük le, ha lehet.Hogyan ültették a fákat? Mikor? Hogyan készítették elő a ta-lajt? Gyökereket, koronát megmetszették-e? Gyökereket agya-gos pépbe mártották-e? Fiatal fát karózták-e?Mely fákat ültették általánosan?Melyeket nem ültettek?Melyeket ültettek csak a módosabbak?Hogyan ápolták a fákat? Mikor, mit? Milyen kártevők voltak és hogyan lehet ellene védekezni?Milyen eszközöket használtak?Hogyan szedték az egyes gyümölcsöket? Földről? Lerázták?Karóval? Kézi szedés? Hogyan használták a leszedett, adott fajtájú gyümölcsöt?Nyersen, főzve? Tartósítás nélkül? Aszalták, lekvárnak, kom-pótnak főzték? Pálinkát miből főztek?Hogyan cefréztek?Állatokat milyen gyümölccsel etették?Engedtek-e állatokat a gyümölcsösbe?Vásároltak-e gyümölcsöt? Mit? Mit adtak érte?Adtak-e el gyümölcsöt vagy gyümölcs-terméket (lekvár), pia-coltak-e?Volt-e a családban munkamegosztás?Kitől tanulták a kertészkedés tudományát? Melyek azok a fák, melyekről érdemes oltóvesszőt szedni?

Iskolakerti kalauz

118

VIRÁGOSKERTKészítsünk róla helyszínrajzot!Mikortól van?Milyen fajok virulnak itt évszakosan?Milyen volt régebben?Milyen talajelőkészítést végeznek ősszel/tavasszal?Ki végzi és mivel?Általánosan ültették az adott fajt, vagy csak néhol (módosak,szegények, ahol eladó lány volt)?Hogyan végezték a növényápolást, öntözést, gyomirtást? Kivégezte?Magvakat, töveket, gumókat honnan szerezték be?Melyek voltak a régi öregek kedvenc virágai?Vágott virágot tartottak-e a szobában? Milyen alkalomból ésmit?Cserepes növényt tartottak-e? Mit?Télen hol tartották ezeket? Miben?Nyáron hol tartották ezeket?Milyen edényben?Milyen virágot vittek tövestül és milyeneket vágva a temetőbe?Templomba, egyházi ünnepre milyen virágokat vittek? Ki, holgyűjtötte?Milyen eszközökkel végezték az ápolást, talajelőkészítést, ül-tetést?Volt-e virág, amely ültetésénél, szedésénél a régi öregek figye-lembe vették a Hold állását? A régi öregek kedvenc virágai közül melyeket használták gyó-gyításra is? Milyen betegség gyógyítására?Volt-e, van-e valamilyen szimbolikája az adott virágnak?Kinek illett adni és kinek nem?

Összeállította: Dr. Szabó Péter, Dr. Halbritter András Albert, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Szabó Krisztina, Molnár Zsolt,Farkas Péter, Barla Ferenc.

2. MellékletHagyományos gyógynövény-ismeret:népgyógyászati etnobotanikai jegyzőkönyvadatgyűjtők számára, értéktárak készítéséhez

A GYŰJTÉS HELYÉNEK JELLEMZÉSETerület neve, közigazgatási beosztása:Földrajzi fekvése, határai:Domborzati viszonyok, talaj:Éghajlat: hőmérsékleti átlagok, csapadék, szelekTerületek megoszlása művelési ágak szerint (település,szántó, legelő, erdő, mocsár, terméketlen)A település nevének etimológiája:A növényzet általános jellemzése:A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása, vallási, etnikaimegoszlása:A jellemző gazdálkodási típus:

ADATKÖZLŐAdatközlő neve:Születési hely:Idő:Vallása:Foglalkozása:Lakása:Gyűjtési területe:Mi érdekli elsősorban?Kik segítik a gyűjtésben?

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEKMi alapján dönt a kezelés módjáról?Foglalkozik-e a beteg kórelőzményeivel (felmenő rokonok, ge-netikai háttér)?Hogyan győződik meg a gyógyszer hatékonyságáról?Ismeri-e a legnagyobb dózis, napi dózis, letális dózis fogal-mát?Ugyanarra a betegségre más gyógyszert ad-e egyének, egyénialkatok szerint?


119

Hogyan állítja fel a diagnózist?Milyen kérdéseket tesz fel a betegnek?A beteg orvosi kezelésben is részesül, vagy csak az adatközlőkezeli?Kikérdezi a beteget arról, hogy mi az orvos véleménye, terápi-ája?Adatközlőnek van-e averziója az orvossal szemben?Adatközlő használ-e placebót, azaz általa hatástalannak is-mert szert, növényt?Adatközlő küldi-e a beteget orvoshoz is?Adatközlő felhasznál-e orvosi leleteket?Végez-e az adatközlő valamilyen vizsgálatot, mielőtt terápiátjavasol?Foglalkozik-e azzal, hogy egy adott szerv miért fáj, vagy csaka tünet érdekli?Alkalmaz-e modern orvosi terápiát (pl. vegyen be egy Xanaxot)?Adatközlő házipatikája tartalmaz modern orvosi szereket?Ha több betegségnek hasonlóak a tünetei, hogyan választ ke-zelést?Alkalmaz keveréket? A keverék összetétele változik? Mitől függez?Alkalmaz-e járulékos módszereket, szertartásokat, verbálisszuggesztiót, imát, ráolvasást?Követi-e a beteg sorsát? Milyen módon jelez vissza a beteg (jöj-jön vissza egy hét múlva, vagy akkor jöjjön, ha fáj stb.)? Titkolódzó-e az adatközlő?Ha igen, mi lehet ennek az oka?A gyógyító leírja-e gyógyítási technikáit, receptjeit?Vezet-e betegnaplót vagy tapasztalt esetekből leír-e?Honnét van az adatközlő tudása?Mekkora a repertoárja az adatközlőnek (akár fajszám szerint)?Súlyosan toxikus növény része-e a gyógyító repertoárjának?Cserél más gyógyítóval anyagot?Van fóruma annak, ahol egymással megosztják a tudásukat?Egyéb tevékenységhez is gyűjt? Például festőnövény, halmé-reg stb.Ugyanazon növénynek minden adatközlő ugyanazt a hatásttulajdonítja, vagy vannak eltérések?

Iskolakerti kalauz

120

Felfedezünk-e az adatközlőnél a szignatúra tanra utaló köz-lést? Alkalmaz-e analógiás mágiát?Melyik készítményének kiugró hatékonyságára különösenbüszke az adatközlő?Gondol-e arra, hogy a betegség lelki természetű?Honnét van a betegköre?Milyen szociális háttérből kerülnek ki?Milyen a családi érintettség a betegnél? (magányos, alkoho-lista, volt öngyilkos a családban, szenvedély vagy szenvedély-betegség)Ad-e antidepresszáns szereket?Gondol-e prevencióra?Ismer-e eltűnt fajokat?Miért baj, hogy eltűntek?Ismer-e mostanában feltűnt fajokat?Jó-e vagy rossz, hogy megjelentek?Ismer-e olyan gyakorlatot, receptet, amiről csak hallott?Miért nem próbálta ki?Végez-e kísérleteket? (akár magán)Változtat-e a recepteken, gyakorlatokon? Milyen okból?

Az eljárás leírása:Hely, ahol alkalmazták:A gyakorlat ideje:Ismert esetek bemutatása:Jártak-e, járnak-e egymáshoz tanácsokért?Cserélnek-e, adnak-e, kérnek-e gyógynövényeket?Mik a gyógyítás/tanácsadás/gyógynövények jellemző ellen-szolgáltatásai, kér-e ellenszolgáltatást, mik a jellegzetes for-dulatok, kifejezések, melyekkel az ellenszolgáltatástkéri/meghatározza/elutasítja?Kit ismer, aki a témában jártas, kit tud adatközlőnek aján-lani? (Elérhetőséggel).Abortív eljárások gyűjtése (csak hallomásból ismerteké is):Alkalmazott szer, eljárás:A terhesség mennyi idős koráig alkalmazták?Hozott-e nem kívánt eredményt?


121

RÉSZLETES RÉSZ

Iskolakerti kalauz

122

A növény hivatalos latin ésmagyar neve? Ismeri?

Helyi nép neve

Miért nevezik így?

Milyen fajtáit ismeri?

Hol gyűjti?

Gyakori vagy ritka a környé-ken?Mikor, hogyan és milyen ré-szét gyűjtik?Milyen betegségekre hasz-nálja?

Alkalmazza-e megelőzésre, ill.ún. élvezeti célra („csak úgy”)?

Ismeri a betegség tudomá-nyos nevét?

Alkalmazza-e keverékben?

Milyen adagban használja azalkalmazott gyógyszert?

Mennyire egzakt ez az adago-lás? (evőkanál, szemre tör-ténő adagolás stb.)

A gyógyszerelés adagja eléri aszükséges dózist vagy home-opátiás a hatás?

Alkalmaz-e szubdózist vagyextradózist?Változik az adagolás életkor,nem, alkat stb. szerint?

Hogyan nyeri ki a növényi ha-tóanyagot (forráz, alkoholosoldat stb.)?


123

Hogyan alkalmazza az anyagot(áztat, cseppek, nyelje le stb.)?Milyen gyorsan hat?

Mi a kezelés várható eredmé-nye?Vannak-e a kezelésnek mel-lékhatásai?

Tárolható-e a készítmény?

Kötődik-e a gyűjtés nevezetesidőponthoz?Kötődik-e a gyűjtés helyhez(kút mellett, ház mellett stb.)?Kötődik-e nevezetes számok-hoz (3 vagy 7 stb.)?

Használ-e adalékanyagot?

Milyen gyógyszerformát hasz-nál (forrázat, főzet, macerá-tum, kivonat, tapasz, por,kenőcs, szirup)?

Használja-e állatbetegségekesetén?Használja-e tápláléknak, állatieledelnek, festésre, mosásra,kozmetikumnak, díszítő motí-vumnak, díszvirágnak?Szerepel-e mondókákban,énekekben?Kötődik-e hozzá valamilyenbabona, hiedelem?Van valamely módszer, amivelaz adott betegség megelőzhető?Mikor használta utoljára?

Ismer-e nevezetes eseteket ahasználattal kapcsolatban?(Esetleírással)

Iskolakerti kalauz

124

Ahol csak lehet, gyűjtsünk be herbáriumi példányt, ellenőriz-tetve az adatközlővel, erre gondol-e? (A népi növényfajnevekhelytől függően más növényt jelenthetnek!)

Összeállította: Dr. Szabó Péter, Dr. Halbritter András Albert, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Szabó Krisztina, Molnár Zsolt,Farkas Péter, Barla Ferenc.

3. MellékletÚtmutató a környezeti nevelési célúkomposztáláshoz

A komposztálás bárki által elérhető környezetbarát technika.Fontosnak tartjuk, hogy minél több ember figyelmét felhívjáke lehetőségre, jó gyakorlatként intézményekben is megjelen-jen, környezeti nevelési céllal.

Jogszabályi háttérA komposztálást a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet (a bio-hulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelmé-nyeiről) szabályozza. Ebből néhány részlet:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: c) a házi komposz-tálásra.

2. § E rendelet alkalmazásábana) biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetűszerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton bioló-giailag lebomlik vagy lebontható;b) zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertek-ből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű,lomb, fűrészpor, faforgács stb.), a külön jogszabálybanmeghatározott úttisztításból származó hulladék kivéte-lével;f) komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött biohulla-dék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlété-ben történő autotermikus és termofil biológiailebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével;g) házi komposztálás: a saját tevékenységből szár-mazó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék)saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvo-dák kertjében) történő komposztálása, valamint akész komposzt saját célra történő felhasználása;h) közösségi komposztálás: a társasház tulajdonostársa-inak közössége/közösségei (a továbbiakban: közösség)saját tevékenységéből származó biohulladéknak a kelet-


125

Iskolakerti kalauz

126

kezés helyéhez közeli területen történő komposztálása,valamint a kész komposzt felhasználása a közösség(ek)saját céljára;i) telepi komposztálás: szervezett, elkülönített hulladék-gyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása bio-hulladék-kezelő telepen;

A biohulladék kezelésének általános szabályai: (4) Hul-ladékgyűjtő udvarban a biohulladékok közül csak zöld-hulladék gyűjthető.

Közösségi komposztálás: 4. § (1) A közösségi komposz-tálás nem engedélyköteles tevékenység. (2) A közösségikomposztálás létesítésére alkalmas terület a külön jog-szabályokban foglaltaknak megfelelően jelölhető ki. (3) Aközösségi komposztálással állati eredetű biohulladéknem kezelhető.

A fentiek alapján konyhai nyers növényi hulladék, ágnyese-dék, lomb, fűnyesedék oktatási intézményekben komposztál-ható. A tevékenység sem engedély-, sem bejelentésköteles. Haa nem kertes családi házban élő gyermekek otthon is meg sze-retnének próbálkozni a komposztálással, arra a közösségikomposztálás kategóriája ad (egyben közöségfejlesztésre is ki-váló) lehetőséget. Nem oktatási intézményeknek javasoljuk,hogy e jogilag nem szabályzott helyzetre kérjék a Kormányhi-vatal Környezetvédelmi Osztályának véleményét hivatalos le-vélben, kitérve a komposztálandó alapanyagokra is (melyekközött ne legyen állati vagy nem saját területen keletkezettszerves hulladék).

A komposztálás környezetvédelmi és nevelési jelentőségeA komposztálás kiemelkedő környezetvédelmi jelentőségeabban áll, hogy egyszerre előnyös a hulladék hasznosításá-ban, az éghajlatváltozás visszaszorításában4, a talajpusztulásmegfékezésében. Ez a „technológia” mindenki számára elér-

4 Ha hulladéklerakóban bomlik el ugyanaz a zöldhulladék, abból üveg-házhatású gázok - szén-dioxid és metán – keletkeznek.

hető, és szinte mindenki életmódjába beépíthető, segítségévela háztartások, intézmények környezetterhelése csökkenthető.Pedagógiai-szemléletformáló lehetőségei: a komposztálásmegismertet a hulladékainkért való felelősséggel. A gyer-mekek megtapasztalhatják a természet anyagkörforgásait, azéletnek azt az igyekezetét, hogy semmit nem hagy veszendőbemenni, ami „megélhetést” adhat egy-egy élőlénynek. A körfor-gás következő fázisát tanulmányozva megismerhetik a talajélő voltát és jelentőségét a növényi növekedés szempontjából.A komposztálás lehetőséget ad a lebomló és nem lebomló hul-ladékok megtanítására, apró talajállatok megfigyelésére (na-gyító!), a szabadban való irányított tevékenységre. Az egyetlenújrahasznosítási tevékenység, melyet egyszerűen, de gyakor-lati jelentőséggel végezhetünk magunk is, úgy, hogy egy évenbelül szemléltethetjük az egész körforgási folyamatot, az ele-jétől az elejére visszatérve! Nem mellesleg kevesebb pénzt kellköltenünk hulladék elszállítására, talajjavító anyagokra.Az komposztálás során a következőkre kell tekintettel lenni:A komposzthalom ne legyen se túl tömör (mert akkor nemjárja át kellő mennyiségű levegő), se túl laza (szétfújhatja aszél). Utóbbi probléma kivédésére alkalmasak a zárt kom-posztálóládák, de persze ezek nélkül is kiválóan lehet kom-posztálni.Az udvar gyerekektől félreesőbb, árnyékos helyére helyezzükel, és ha csak lehet, talajra. Ha rendszeresen öntözzük (vi-rágot is ültethetünk bele!), érése se lesz túl lassú. A még nemteljesen megérett komposztot (ún. mulcs) ne forgassuk a ta-lajba, inkább csak talajtakarásra használjuk.A házi komposztálás jellemzően kis anyagmennyiséggel, kisméretben dolgozik. Az ilyen méretű halmok túl sok termelő-dött hőt vesztenek el a felületükön, és hőmérsékletük a legin-tenzívebb érési fázisban sem éri el az 50-60 ºC-os hőmér-sékletet, ami a telepi komposztálásnál általános. Ezért a házikomposztálás viszonylagos lassúsága melletti hátránya az is,hogy nem alkalmas a gyomok, kórokozók elpusztítására. Ilyenanyagokat (felmagzott, ill. tarackos gyomok, ebédmaradék,emberi és állati anyagok) ne tegyünk az óvodai, iskolai kom-posztba. A gyermekektől a komposztálás során is követeljük


127

meg, hogy talajjal, hulladékkal való foglalkozás után mossa-nak kezet. Ha az óvoda, iskola területén rágcsálók is előfor-dulnak, a probléma megoldásáig ne telepítsünk újkomposzthalmot. A jól megépített, kellően levegőző komposzt-halom nem vonz ártalmas vagy zavaró rovarokat, és nincsszaghatása sem.

A komposztálás egyszerűsített folyamatábrája

A komposztálás folyamatának egyszerű képi ábrázolása

Összeállította: Dr. Halbritter András

Iskolakerti kalauz

128

4. MellékletIskolakerti munkára felkészítőképzési/továbbképzési tematika a pedagógia,szociális és a kulturális képzési területekhallgatóinak, szakembereinek (választható tárgya Széchenyi István Egyetem Apáczai CsereJános Karon)


129

Tematika

A tantárgyneve magyarul: Iskolakert

A tantárgyneve angolul: School garden

Kontaktórákszáma nappalitagozaton (ösz-szesen heti)

2

Levelező/távokta-tási tagozatos fé-léves óraszám -kredit*3

9

Ebből előadásóraszáma (heti) 0

Ebből gyakor-lat óraszáma(heti)

1

Ebből laboróraszáma (heti) 1

Nem heti óra-bontásbanmegadható la-borgyakorlatóraszáma, le-írása

14*45'iskolakerti munka, benne 1 iskola-kerti foglalkozás tervezése és levezetése

Önálló hallga-tói munkaóraheti bontásban

1

Beszámolásiforma Folyamatos számonkérés

Iskolakerti kalauz

130

Kötelező iroda-lom Interneten kiadott szakirodalom

Ajánlott iroda-lom

http://www.iskolakertekert.hu/szakiroda-lom Gerard Durrel és Lee Durrel: Az amatőr ter-mészetbúvár (Természetbúvár a ház körül,ill. Természetbúvár otthon c. fejezetei).1988. Gondolat, Budapest Lázár Ervin: Öregapó madarai. 1974. MóraFerenc Könyvkiadó, Budapest Schmidt Egon: Gyakorlati madárvédelem.1982. Natura, Budapest Surányi Dezső: A szenvedelmes kertész rá-csudálkozásai. 1982. Magvető, Budapest Hobbi- és biokertész könyvek Bozsik gazda a Kossuth Rádió Hajnal-táj c.műsorában Kerti Kalendárium c. havilap www.iskolakertekert.hu;www.facebook.com/iskolakertekert

A tantárgycélja (2-3 mon-datban).

Az egykor elterjedt iskolakerti oktatás újra-éledését tapasztalhatjuk szerte a világban.A tárgy bemutatja az iskolakertben rejlőoktató-nevelő-fejlesztő lehetőségeket, felké-szíti a hallgatókat iskolakertek létesítéséreés működtetésére, kitekintéssel a kültéritanulási formákra. A szeminárium/gyakor-lat jellegű oktatótermi-kerti foglalkozásmellett tömbösített gyakorlat és 2 tanóragyerekekkel végzett iskolakerti foglalkozásképezi a kurzust.

Tantárgy tematikája, rövid tartalmaAz iskolakertek (és óvodakertek) története, mai irányzatai,helyzete a világban és a Kárpát-medencében.Kerttervezés: a talaj, a komposztálás, a vízgazdálkodás; ágyá-sok kialakítása, oktatóeszközök a kertben.A kert élővilága: a talaj és a komposzt élőlényei; gyomok; ízelt-lábúak és madarak.


131

A kertészet alapjai, önképzési lehetőségek. Az ökológiai gaz-dálkodás. Növényvédelem. Gyümölcsfák oltása és metszése.Gyermekekkel a kertben - miben más, mint egy árutermelőkertészet?Tevékenységek, kerettanterv-tartalmak iskolakertben. Fejlesz-tési célok és területek (fenntarthatóságra, egészségtudatos-ságra nevelés, öngondoskodási, problémamegoldási,együttműködési, tervezési, tantárgyi kompetenciák fejlesztése,pályaorientáció stb.).

Oktatási eszközök (pl. növénytáblák) készítése.Az iskolakertek előtt álló akadályok, megoldási jó gyakorlatok.Hálózatosodás, finanszírozás, önkéntes munka szervezése, tá-mogatások, jó gyakorlatok.Zárthelyi dolgozat és a tapasztalatok megbeszélése.

Az ellenőrzésiés értékelésieljárások

A kurzus során 1-1 kiselőadást (5 perc) tartmindenki szakirodalmi forrásból felké-szülve, a gyakorlati alkalmakon elosztva,megbeszélés szerint. Az aláírás feltétele:

Aktív részvétel a TVSZ szerint.•A kurzus során 1 kiselőadás (5 perc) meg-•tartása.3-4 fős csoportokban 6 óra tömbösített kert-•gondozási és -fejlesztési munkán kell résztvenni a Kar vagy a Gyakorlóiskola udvarán,kültéri, kerti munkának megfelelő öltözet-ben. Időpontja megbeszélésnek és időjárás-nak megfelelően, zömmel pénteki napokon.Párosával egy kerti szakköri foglalkozás ve-•zetése alsós kisdiákokkal, a Kar vagy a Gya-korlóiskola épületében vagy udvarán, acsütörtök 15:30-17:00 közti szakköri alkal-mak egyikén, a kerti foglalkozási napló veze-tése (elektronikusan v. papíron), pedagógiaireflexiókkal.

Az érdemjegy alapja:50%-ban a zárthelyi dolgozat az elméleti•anyagból, a félév végén,50%-ban a kurzushoz hozzáadott érték (órai•munka + szakköri foglalkozás + napló + kis-előadás).

Iskolakerti kalauz

132

Képesség

Rendelkeznek a hallgatók:Iskolakert kialakításának és fenntartásá-•nak, az iskolakerti tevékenységek gyakorla-tias, tudatos és kreatív szervezésénekképességeivel. A hatékony technikai, anyagi és információs•források felhasználásának képességével. Az önismeretük folyamatos fejlesztésének le-•hetőségével, ehhez fel tudják használni akörnyezetük visszajelzéseit. Mások tevé-kenységének követési módjával, önreflexió-val.Képesek kültéri tanítási módszereket alkal-•mazni, szabadban oktatást szervezni.A tanulás sajátosságainak ismerete alapján•képesek az adott életkori sajátosságok figye-lembevételével a célok, tartalmak és tevé-kenységek, folyamatok, valamint egyénitanulási utak tervezésére, megvalósítására.Építenek a 6-14 éves gyerekek előzetes ta-pasztalataira, cselekvő részvételére, kreativi-tására, a közös munkát szakszerűenirányítják, elemzik és értékelik.Támogató tanulási környezetet biztosít.•A tanulás sajátosságainak ismerete alapjánképes az adott életkori sajátosságok figye-lembevételével a célok, tartalmak és tevé-kenységek, folyamatok, valamint egyénitanulási utak tervezésére, megvalósítására.

Tudás

Ismereteik alkalmazását tekintve a hallga-tók:

Ismerik az iskolakerti oktatás főbb céljait és•tevékenységeit.Rendelkeznek a kertészet alapjainak proce-•durális és deklaratív tudásával; tájékozottak az iskolakerti munka jellemző•kihívásairól, sajátságairól; ismernek ezekhezkötődő megoldásokat, jó gyakorlatokat. Tartalmi szinten ismerik a téma főbb szak-•irodalmi forrásait. Ismerik a tanulási, neve-lési környezet szerepét, tisztában van azinkluzív nevelés lehetőségeivel és módszerei-vel az első hat iskolaévben.


133

Attitűd

Tevékenységét a 6-14 éves gyerekek fejlődé-sének támogatása iránti elkötelezettség irá-nyítja. Nyitott a munkájával összefüggőhagyományos és új elméletek és módsze-rek, a technológiai lehetőségek, információsés kommunikációs technológiák megisme-résére és alkalmazására. Hitelesen képvise-lik a hallgatók:

Az iskolakerti hagyományok iránti tisztele-•tet. Az új ismeretekre, kültéri oktatási mód-szerekre, kreatív, dinamikus megvalósításilehetőségekre való nyitottságot.Az iskolakerti tevékenységgel járó fizikai•munka, többletmunka, oktatást előkészítőmunka elfogadását. Önállóan vagy egy-egy csoport részeként•közös programok, rendezvények szervezésé-nek, pedagógiai folyamatok tervezésének éslétrehozásának szakmaiságát.

Autonómia, fe-lelősség-válla-lás

A hatáskörébe tartozó területeken felelőssé-get vállal a rájuk bízott 6-12 éves gyerekekfejlődéséért, kulcskompetenciáik hatékonymegalapozásáért, kibontakoztatásáért. A pe-dagógiai tevékenységének közösségi és ter-mészeti hatásaiért, a jövő nemzedékhagyományokhoz, öngondoskodási készsé-gekhez, egészséges környezethez, természetikapcsolathoz való hozzáférési lehetőségeiért;az otthonos, élménygazdag iskolai környeze-tért. A hallgatók önálló végzik: Szakirodalmi feldolgozást, foglalkozás terve-zését és vezetését, a programok kiválasztá-sától a reflektív gondolkodási műveletekig.

5. MellékletIskolakert tervezési segédlet

Iskolakerti kalauz

134

Összeállította: Dr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta,Paulizky Nóra

6. MellékletJeles napok az iskolakerthez kötődően


135

IDŐPONT ESEMÉNY ISKOLAKERTI TEVÉKENYSÉG

Január 20.TavaszébresztésNapja

Vigyünk a szobába, tanterembe, cso-portszobába lemetszett gallyakat virá-goztatni

Március 8. Nemzetközi Nőnap Fiúk ültessenek 1-1 virághagymát alányoknak és adják át nekik nevelésre

Március 22. A Víz Világnapja Esővízgyűjtés megszervezése, lehetősé-gek keresése

Március 25.Gyümölcsoltó Bol-dogasszony Gyümölcsfa-oltás

Április 3.Csillagászati Vi-lágnap

Biodinamikus gazdálkodás jellemzői-nek bemutatása, holdnaptár működé-sének ismertetése, napóra készítése

Április 7.Egészség Világ-napja

Egészséges élelmiszer fontossága: jelenhelyzet és a pár évtizeddel korábbi ösz-szehasonlító adatok a zöldségek, gyü-mölcsök tápanyagtartalmára vonatko-zóan. Egészségtelen gyorsételek károshatásainak hangsúlyozása

Április 22. Föld NapjaFaültetés (kicsit késő, de rendszeresenöntözve, főleg a konténeres: megered-het!)

Április 24.Szent Györgynapja

Ilyenkor hajtották ki az állatokat a le-gelőre

Április 30. Méhek napja Mézelő virágok vetése

Május 10.Madarak és fáknapja

Madárbarát kert tervezése, karbantar-tása, vetélkedők az év fájáról, év ma-daráról

Május 9-15.Nemzetközi Nö-vénynap

Gyógyteák készítése, öntözőlé készí-tése, palántaosztás

Május 22.Biodiverzitásnapja

Biodiverzitás az iskolakertben: vegyükszámba a növényeink számát, a vetés-forgó jelentőségét

Június 5.KörnyezetvédelmiVilágnap

Újrahasznosított iskolakerti termékekkészítése, pl. meteorológiai állomás ké-szítése PET palackból

Összeállította: Dr. Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta,Pauliczky Nóra, Ráczné Németh Csilla

Iskolakerti kalauz

136

Június 17.A sivatagosodás ésaszály elleni küzde-lem világnapja

Fák jelentősége az erózió megelőzésében,ellátogatás egy mezőgazdasági. telepre,lehetőleg ahol biogazdálkodás folyik és atalajmegóvás eszközeit vesszük számba,a vízfelhasználást figyeljük meg. Nagy-üzemi mezőgazdasági látogatás eseténezek hiányát vesszük számba

Augusztus 30.Nemzetközi Kony-hakerti Nap

Kertbemutatók vezetéssel, immunerő-sítő levek készítése, palántaosztás, stb.

Szeptember 23. Takarítási Világnap "Nagytakarítás" az iskolakertben

Szeptember 28 -október 4. Teremtés hete Elcsendesedés, igeolvasással, szemlélődés-

sel, beszélgetések a teremtésvédelemről

Szeptember 29. Szent Mihály napja

Szent Mihány napi vásárt idézve mi isszervezhetünk vásárt, iskolakertben ésotthon termett zöldségek, gyümölcsökcsere-beréje

Október 4. Állatok Világnapja A talaj és a komposzt állatvilágánakfelderítése

Október 8.Madármegfigyelésivilágnap

Madáretető, madárodú, eleségkosárkészítése, megfigyelési napló szem-pontjainak kidolgozása

Október 10.Komposztálás ün-nepnapja

Komposztáló készítése, komposztvizs-gálatok, komposzt rostálása, komposztbeásása a talajba

Október 16.A kenyér világ-napja/Élelmezési Világnap

Gabonanövények bemutatása, "Ehetőiskolakert" tervezése, "Mindig legyenvalami ehető az iskolakertben" — ve-tési terv készítése

November 11. Márton nap

A régi időkben Szent Márton napja je-lentette a paraszti év végét, ilyenkorzárták le az éves gazdasági munkákatés ilyenkor vette kezdetét a téli pihenőidőszaka — betakarítás és a jövő évimunka előkészítése utáni kertzáró la-koma rendezése

December 13. Luca napja

A Luca-búza nevelése egy termésjóslóhagyomány volt nemcsak őseinknél,hanem még számos más népnél is.Luca napján búzaszemeket kezdtek csí-ráztatni a kemence közelében, amelyekkarácsony tájára zöldültek ki. A búzanövekedéséből következtettek a jövő évitermésre — cserépbe búza vetése

Documents

Iskolakerti kalauz kalauz.pdfIskolakerti kalauz Útmutató népfiskolák számára Szerkesztették: Dr. Halbritter András Albert Mátyás Izolda Beáta Pauliczky Nóra Iskolakertekért