INFORMATIKA Elméleti alapok

5 – 8. évfolyam részére

Történeti áttekintés

Számrendszerek

Információ, adat, jel, kód

Kommunikáció

Az információ mértékegységei

Hardver és szoftver fogalma

A számítógép működése

A számítógép részei

Háttértárak

Operációs rendszer

Archiválás, tömörítés

Vírusok, kémprogramok és egyéb kártevők

Hálózatok

Az Internet működése

Szerzői jogok

Könyvtárhasználat

Felhasznált irodalom

A számítástechnika története

Az ember már a kezdetektől fogva használt a számláláshoz segédeszközöket. Kezdetben az ujjait, utóbb különböző

eszközöket: köveket, fadarabokat, pálcákba vésett rovásokat, zsinegre kötött csomókat. A kavics latinul calculus (ejtsd:

kalkulusz), innen ered a kalkulálni szavunk.

A számolólécek megkönnyítették a tíznél nagyobb számok összeadását és kivonását. A számolópad (számolódesz-

ka) sorokra és oszlopokra beosztott felületén "állította ki a számlát" az eladó a vevőnek. Útjaikra a kereskedők számolódesz-

ka helyett ugyanígy működő számolókendőt vittek magukkal.

A számolás, a négy alapművelet megkönnyítésére már az ókorban készítettek egyszerű számolóeszközt, az abakusz-t.

Az abakusz szó semita eredetű, táblácskát jelent.

Az abakusz legegyszerűbb változatában minden rúdon tíz golyó található. A golyóknak olyan elrendezése, amelyben

az egy rúdon lévő valamennyi golyó szorosan a jobb oldalon helyezkedik el, az illető rúd által jelentett helyi értéken 0 szám-

jegyet jelöl. Ha valamelyik rúdon n golyót bal oldali ütközésig elhúzunk, akkor ez az elrendezés a rúd által jelentett helyi

értéken n számjegyet jelöl.

Wilhelm Schickard (ejtsd: vilhelm sikárd) 1623-ban a négy alapművelet elvégzésére alkalmas mechanikus számoló-

gépet épített, amely az összeadást, kivonást teljesen, a szorzást és az osztást pedig részben automatikusan végezte.

A gépnek egyetlen példánya sem maradt fenn, de báró Bruno von Freytag-Löringhoff professzornak Erwin Epple mű-

szerészmester és mások segítségével sikerült a készüléket a levélbeli információk alapján rekonstruálni, és építettek néhány

működő modellt.

Blaise Pascal (1623-1662) (ejtsd: bléz pászkál)

20 éves korában tervezett és épített egy egyszerű és kicsi gépet, egy

hathelyiértékes fogaskerekes összeadó-kivonó gépet, amelyet 1647-ben szabadal-

maztatott.

Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716) (ejtsd: gotfríd vilhelm fon lejbniz)

Minden idők egyik legnagyobb polihisztorai közé tartozott. Szerkesztett egy eszközt, amelyet egyes gépekben még

ma is használnak, ez a Leibniz-kerék (bordás henger). Olyan gépet épített, amellyel automatikusan lehetett összeadni, ki-

vonni, szorozni és osztani. Elsőként sikerült két szám szorzását, illetve osztását közvetlenül, egyetlen körülforgatással meg-

oldania. Négy alapműveletes számológépe nyolcjegyű számokkal végzett műveletekhez készült. Saját gépét Pascaléval ösz-

szehasonlítva kijelentette: " Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a gép két részből áll. Az egyiket az összeadás (kivonás)

elvégzésére szerkesztették, a másikat a szorzás (osztás) elvégzésére, és a kettőnek össze kell kapcsolódnia. Az összeadó-

(kivonó-) gép teljes mértékben megegyezik Pascaléval."

Jacquard automata szövőgépe

A lyoni selyemszövőgépekben kb. 1725 óta lyukasztott papírcsíkok látták el a vezérlési fe-

ladatot. Joseph Marie Jacquard (ejtsd: jozef méri zsákárd) (1752-1834) francia feltaláló a vezér-

lést tovább tökéletesítette. 1810-ben (1804-ben?) olyan automatikus szövőszéket tervezett, amely-

nél fából készült vékony, megfelelően kilyuggatott lapok (“kártyák”) vezérelték a bonyolult min-

ták szövését. A lyukkártyákat láncra fűzte, ezzel lehetővé téve a minták (azaz a szövőszék vezér-

lésének) gyors és könnyű megváltoztatását. (Ez a “gyors és könnyű” állítólag mintegy 15 napos

munkát jelentett.) A képen a szövőszék tetején látható a lyukkártyás vezérlőszerkezet.

A XIX. században Charles Babbage (ejtsd: csárlz bebedzs) (1792-1871) brit matematikus és feltaláló kidolgozta a

modern digitális számítógép alapelveit. Több új típusú gépet is kigondolt. Ilyen volt a Difference Engine (differenciagép),

amit logaritmustáblázatok készítésére tervezett az 1820-as évek elején. A gép sikerén felbuzdulva megtervezte annak prog-

ramozható változatát is, az analitikai gépet, melyre asszisztense, Ada Byron (ejtsd: éda bájron) készítette az első programo-

kat. Az analitikai gép a mai számítógépek elődjének is tekinthető, mivel már tartalmazta azok elemeit: bemeneti-, vezérlő-,

feldolgozó-, tároló- és kimeneti egység. Sajnos a beleölt hatalmas összegek ellenére sem készült el, mert a Babbage által el-

várt pontosságot technikailag akkor még nem tudták megvalósítani.

A Babbage terveihez közel eső első mechanikus számítógépet, a Mark 1-et 1939 és 1944 között a Harvard Egyetemen

építették meg Howard Aiken (ejtsd: hauárd ájken) vezetésével.

A Boole-algebra

George Boole (1815-1864) (ejtsd: dzsordzs búl) és Augustus de Morgan 1847-től kezdve kidolgozta a formális logi-

kát (a Boole-algebrát). Ekkor már régóta használták a bináris kapcsolásokat órák, automaták vezérlésére. Mint ismeretes, a

Boole-algebra a mai számítógépekkel végzett műveletek alapja. A gép gyakorlatilag hibátlanul működött leszereléséig,

1959-ig.

Az első elektronikus számítógépek

Az első elektronikus számítógépeket a II. világháborúban készítették, többnyire hadi számítások elvégzésére.

Az első működő elektronikus számítógépet Z3 (ejtsd: cet 3) néven Konrad Zuse (ejtsd: konrád cuze) építette Néme-

tországban, 1941-ben. A gép egy műveletet kb. 3 mp alatt tudott végrehajtani.

COLOSSUS (ejtsd: kolosszusz)

A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja Angliában létrehozta az első teljesen elektronikus di-

gitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. 5 kHz-s órajellel

dolgozott, másodpercenként 25.000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült. Rejtjelezett német rá-

dióüzenetek megfejtésére használta sikeresen egy Alan Turing (ejtsd: elen tyuring) által vezetett csoport. A németek

ENIGMA nevű rejtjelét is ezzel fejtették meg.

ENIAC

Ismertté az első általános célú elektronikus digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And

Computer) vált. Az ENIAC tervezését a második világháború alatt kezdte el katonai célokra John Presper Mauchly (ejtsd:

mósli) és John William Eckert (ejtsd: ekert). A gépet a Pennsylvania egyetemen építették, a munkát 1946-ban fejezték be.

Az ENIAC 17.468 elektroncsövet tartalmazott, több mint 100 kW elektromos energiát fogyasztott és 450 m2 helyet

foglalt el (több mint 30 m hosszú termet építettek az elhelyezéséhez). A gép tömege 30 tonna volt, megépítése tízmillió dol-

lárba került.

Sokkal gyorsabb volt, mint a relés számítógépek: az összeadást 0,2 ms, a szorzást 3 ms alatt végezte el.

A programja azonban fixen be volt “drótozva” a processzorba és csak mintegy kétnapos kézi munkával, villamos csat-

lakozások átkötésével lehetett megváltoztatni.

A gép memóriája 20 db tízjegyű előjeles decimális számot tudott tárolni. Mindegyik számjegy tárolására 10 db elekt-

roncsövekből épített flip-flop szolgát. Mindegyik flip-flop megfelelt egy-egy számjegynek: egy számjegy tárolásához a neki

megfelelő flip-flopot 1-re állították, az összes többit 0-ra.

Az elektoncsövek megbízhatatlansága miatt a gép csak rövid ideig tudott folyamatosan

működni.

Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták. Egy feladatsor ki-

számítása a gépnek 15 másodpercig tartott, ugyanez egy szakképzett embernek asztali kalku-

látorral 10 órás munka volt! A gépet 1956-ban lebontották, mert elavult. Jelenleg egy olcsó

zsebszámológép is nagyobb teljesítményű, de az ENIAC technikatörténeti érdemei vitathatat-

lanok.

NEUMANN JÁNOS Budapesten született, és a fasori evangélikus gimnáziumban érettségizett. Csaknem egy idő-

ben szerezte meg matematikusi diplomáját Budapesten és a vegyészmérnökit Zürichben. 1933-ig a németországi Göttingen

híres egyetemén tanított, majd az Egyesült Államokba távozott, ahol a princetoni (ejtsd: prinsztoni) egyetemre került. Ha-

marosan bekapcsolódott a kibontakozó II. világháború miatt fontossá vált katonai kutatásokba, ennek kapcsán ismerkedett

meg az ENIAC-kal.

Neumann János leírta a tárolt programú digitális számítógép felépítésének és működésének főbb elveit.

A Neumann-elvek

1. A számítógép legyen elektronikus, külön vezérlő és külön végrehajtó egységgel. Legyen soros működésű.

2. A kettes számrendszert használja.

3. Az adatok és a programok ugyanabban a gyorsan elérhető, belső, címezhető memóriában legyenek.

4. A számítógép igen sokféle feladat megoldására legyen alkalmas.

5. Szükség van olyan be- és kimeneti egységre, amely biztosítja a kapcsolatot az ember és a számítógép között.

Ma lépten-nyomon számítógépekbe botlunk. Ezek nem feltétlenül előttünk „ketyegnek” az asztalon, hanem többnyire

speciális feladatokat látnak el. Ilyen egyszerű számítógép a mobiltelefon, vagy az asztali DVD-lejátszó, de még az autókban

is egy fedélzeti számítógép végzi a folyamatos ellenőrzést.

BILL GATES (ejtsd: géitsz), a Microsoft (ejtsd: májkroszoft) elnöke szerint, ha az autóipar is úgy fejlődött volna, mint a

számítástechnika, akkor ma 5000 Ft-os autókkal járnánk, és közel 400 km-t mehetnénk 1 liter üzemanyaggal.

A mai számítógépek csoportosítása méretük szerint

szuperszámítógépek: nagyon nagy teljesítményű, drága gépek, melyeket valamilyen nagy számolási igényű cél-

ra (pl.: tudományos kutatások, meteorológiai előrejelzések…) készítettek. Magyarországon például az Országos

Meteorológiai Szolgálatnál, a Tudományos Akadémián, a Központi Fizikai Kutatóintézetnél, és egyes egyete-

meken találkozhatunk velük.

mainframe (ejtsd: méjnfrém) számítógépek: főleg nagyvállalatok, pénzintézetek, kormányzati hivatalok hasz-

nálják. Nagy mennyiségű adat kezelésére és tárolására alkalmasak, valamint egyszerre akár több ezer felhaszná-

ló is kapcsolódhat hozzájuk.

miniszámítógépek: szintén több felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmasak, de főleg a kis- és közepes vál-

lalatoknál használják. Az asztali számítógépekből álló hálózatok sok helyről kiszorították őket.

asztali számítógépek (desktop, ejtsd: deszktop): többnyire egy felhasználó kiszolgálására alkalmasak, ilyeneket

használunk pl. informatikaórán is.

hordozható számítógépek (laptop, notebook): felépítésük és működésük megegyezik az asztali gépekével, ki-

sebb méretük és alacsonyabb áramfogyasztásuk miatt jobban tűrik a szállítást.

„marokszámítógépek”: okostelefon, PDA, navigációs eszközök…

célszámítógépek: adott feladat elvégzésére tervezték (pl. modern autók fedélzeti számítógépe, automata mosó-

gép…)

>>vissza a tartalomhoz

A digitális számítógépeink kettes (bináris) számrendszerbeli adatokat képesek tárolni, rendszerezni,

feldolgozni és megjeleníteni. Az adatok bevitelénél sokszor a 16-os (hexadecimális) számrendszer haszná-

lata lehet célravezető.

Egy tetszőleges mennyiség mérőszámát többféle számrendszerben is megadhatjuk. A következők-

ben 3 számrendszerrel, és közöttük történő átszámítások módszereivel ismerkedünk meg.

Humán (decimális) számrendszer

Napjainkban a 10-es (decimális) számrendszert használjuk. Elterjedésében közrejátszhatott 10 ujjunk, melyek mindig

kéznél voltak és segítséget nyújtottak alapvető matematikai műveletek elvégzésében, jóval a számítógép megjelenése előtt.

Mivel a 10-es számrendszer igen kényelmes az ember számára, ezért humán számrendszernek is nevezik.

Gépi (bináris) számrendszer

A digitális számítógépek áramkörei két stabil állapot megkülönböztetésére képesek. A két állapot leírható a kettes

számrendszer 2 számjegyével: 0 és 1.

Digitális számítógépeink kettes (bináris) számrendszerbeli adatokat képesek tárolni, rendszerezni, feldolgozni és megjelení-

teni.

A felhasználó által bevitt decimális adatok számítógépünk először mindig a számára értelmezhető bináris számokká alakítja.

A felhasználó által kért információkat számítógépünk rendszerint decimális formában jeleníti meg.

Hexadecimális számrendszer

- A 10-es (decimális) számrendszer nehézkessé teszi a munkát, mivel egy decimális számból nehéz megállapítani, hogy

bináris alakjának N. bitje 0 vagy egy.

- Az ember számára egy 8, 16, … bites bináris szám pedig nehezen megjegyezhető. (pl. próbáljuk megjegyezni a következő

bináris számot: 1010010110100101 !)

- A 16-os (hexadecimális) számrendszer használata lehet célravezető. A hexadecimális számok némi gyakorlás után könnyen

kezelhetők, megjegyezhetők. Egy-egy hexadecimális számból könnyen meghatározható, hogy bináris alakjának N. bitje 0

vagy egy. Hexadecimális számokkal találkozunk az informatika más területein is. (pl. grafikai szoftverek vagy weblap szer-

kesztés esetén a színek meghatározására használjuk őket.)

A decimális számrendszer

A decimális (10-es) számrendszer alapszáma a 10.

A decimális (10-es) számrendszerben tíz számjegyet használunk: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. A felsorolás egyben a számok

un. alaki értéke is.

A számjegy tényleges értéke és helyi értéke attól függ, hogy a szám melyik pozíciójában áll, mert az alaki érték még meg-

szorzódik a alapszám (10-es számrendszer esetén: 10) adott pozíciója szerint hatványával.

125 = 1*100 + 2*10 + 5*1

ugyanez hatvány alakban:

125 = 1*102 + 2*10

1 + 5*10

0

A helyiértékek elnevezése 10-es számrendszerben: egyesek, tízesek, százasok, ezresek, …

5 db

egyes

-

>

5

*1 = 5

2 db

tizes

-

>

2

*10 = 20

1 db

százas

-

>

1

*100 = 100

Ösz-

szesen: 125

/ Amit a hatványozásról tudni kell:

1. Bármely szám 0. hatványa = 1 (pl. 100 =1);

2. Bármely szám 1 hatványa = maga a szám; (pl. 101 =10);

3. Ezt követően az alapszámot szorozzuk önmagával: ( 102=10*10, 10

3=10*10*10, 10

4=10*10*10*10,...)

A bináris számrendszer

A bináris (2-es) számrendszer alapszáma a 2.

A bináris (2-es) számrendszerben két számjegyet használunk: 0 és 1.

A számjegy tényleges értéke helyi értéke attól függ, hogy a szám melyik pozíciójában áll, mert az alaki érték még meg-

szorzódik az alapszám (2-es számrendszer esetén: 2) adott pozíciója szerint hatványával.

1011 = 1*8 + 0*4 + 1*2 + 1*1

ugyanez hatvány alakban:

1011 = 1*23 + 0*2

2 + 1*2

1 + 1*2

0

Egy számjegyet 1bit-nek is hívnak. A helyi értékek kettő hatványaiként írhatók le.

A helyi értékek elnevezése 2-es számrendszerben: egyesek, kettesek, négyesek, nyolcasok, …

Egy kettes számrendszerbeli számot hatvány alakból egyszerűen átalakíthatunk 10-e számrendszerbe

1 db

egyes

-

>

1

*1 = 1

1 db

kettes

-

>

1

*2 = 2

0 db

négyes

-

>

0

*4 = 0

1 db

nyolcas

-

>

1

*8 = 8

Ösz-

szesen: 11

Bináris decimális átszámítás

Egy kettes számrendszerbeli számot hatvány alakból egyszerűen átalakíthatunk 10-es számrendszerbe

1 db

egyes

-

>

1

*1 = 1

1 db

kettes

-

>

1

*2 = 2

0 db

négyes

-

>

0

*4 = 0

1 db

nyolcas

-

>

1

*8 = 8

Ösz-

szesen: 11

>>vissza a tartalomhoz

A számítógép adatokkal dolgozik. A számítógépek feladata az adatok feldolgozása. Ha szeretnénk megérteni a számí-

tógépek működését, először értenünk kell az adat és az információ fogalmát.

Mi az információ?

Az információ olyan új ismeret, amely megszerzője számára szükséges, és korábbi tudása alapján értelmezhető. Az informá-

ció olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. (Úgy is fogal-

mazhatunk, hogy az információ valamely meglévő bizonytalanságot szüntet meg.) Azokat az információkat, amelyekből

valamilyen konkrét tényt tudunk meg adatnak is nevezzük. Az információ értelmezett adat.

Mi az adat?

Az adat elemi ismeret.

Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. Az információkat jelek

segítségével rögzítjük. Egy dátum, mint információ többféle adatként is megjelenhet: 2013-09-01, 2013. IX. 01., 2013.

szept. 01. stb.

Mi a jel?

A jelek nagyon sokfélék lehetnek. Vannak olyan egyszerű jelek, amiket majdnem mindenki megért

(pl.: integetés búcsúzáskor. Vannak olyan jelek is, amiket az embereknek csak egy csoportja ért. Ilyen

jelekből állnak a titkosírások, de sok más jelet is csak tanulás és gyakorlás után értünk meg (Morze,

jelzőtáblák, jelnyelv, stb.). A jelekkel rögzített információkat csak akkor értjük, csak akkor tudjuk

„venni”, ha ismerjük a jelek jelentését. A betűket például csak akkor értjük, ha tudunk olvasni.

Mi a kód?

A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, mellyel valamely információ egyértelműen megadható.

Mi a kódolás?

A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes jelekké.

Számítógépes információfeldolgozás

A szűkebb értelemben vett informatikán a számítógépes információfeldolgozást értjük. A számítógépek prog-

ramjai is kódokból állnak. A programozók kódokra fordítják le a számítógépnek adott parancsokat. A kódok segítségével

pedig a számítógépek végre tudják hajtani a feladatot. A számítógépek többféle kódnyelvet is ismernek. Pl.: BASIC, LOGO,

Java, Pascal …

A számítástechnikai eszközökkel rögzített, azokkal feldolgozható és megjeleníthető információt adatnak nevez-

zük.

>>vissza a tartalomhoz

Az információkat nemcsak rögzíteni tudunk, hanem küldeni, adni, venni és cserélni is.

Az információ továbbítását egy szóval kommunikációnak nevezzük.

Az információátadás az informatikai eszközök esetében leegyszerűsítve így épül fel:

1. A forrás előállítja az üzenetet (vagy üzenetek sorát), melyet továbbítani szeretne a vevőhöz. Az üzenet lehet hang, szö-

veg, kép, stb.

2. A forrás oldalán az üzenetet olyan jelekké kell alakítani, hogy a csatorna továbbítani tudja (kódolás).

3. Az üzenet továbbítása a csatornán keresztül történik.

4. A vevő oldalán pedig vissza kell alakítani jeleket (dekódolás).

A csatorna által továbbított jelsorozatot közleménynek nevezzük. A csatornában a közlemény legtöbbször sérül, úgy mond-

juk: az információhoz zaj adódik hozzá. (elszakadt papír, nehezen hallható mobiltelefon, vibráló képernyő, stb.)

Ha információtovábbításról beszélünk, felmerül annak szükségessége, hogy a továbbított információt valahogy mérnünk

kell.

>>vissza a tartalomhoz

BIT (JELE: b)

A legegyszerűbb esetekben a je-

lek kétfélék lehetnek:

esik az eső – nem esik az eső

férfi – nő

ég – nem ég, stb.

A számítógépek és a legtöbb in-

formatikai eszköz (pl.: DVD-

lejátszó, mobiltelefon, stb.) biná-

risan kezelik az adatokat.

A bináris digitális jelek csupán két értéket vehetnek fel. Matematikai leírásukhoz a kettes számrendszert hasz-

náljuk, a két állapotnak a 0 és az 1 felel meg.

A kettes számrendszer számjegyeit bit-nek (binary digit) nevezzük. Egy biten két lehetőség ábrá-

zolható.

Az információ legkisebb mértékegysége a bit.

Az összetartozó 8 bitet 1 byte-nak nevezzük.

Bájt (Byte) (Jele: B)

A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értel-

mezhető egysége a bájt (Byte). A bájt egy 8 bitből álló

bináris vektor, ami a memóriában egy 0 és 255 közötti

számértéket képvisel. Ez összesen 256 különböző érték.

Azért ennyi, mert a bájtot alkotó 8 bit éppen 256-féle variá-

cióban kapcsolható ki és be. Mivel a kettes számrendszert

használjuk, az információ mennyiségének váltószáma

nem 1000.

ADATÁTVITELI SEBESSÉG

Az információáramlás sebességét adatátviteli sebességnek nevezzük. Leggyakrabban használt mértékegysége: bps (bit

per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Többszörösei:

Kbps (ezer bit per second)

Mbps (millió bit per second)

Gbps (milliárd bit per second

A modemek például 14,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez

nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kbps sebességű modem egy 50 oldalas írást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gbps

adatátviteli sebességgel működő hálózat, egy lexikon teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbít.

Az adatok tárolása

Egy karakter leírásához nyolc bit szükséges. A karakter (betűhely) egy leütés: 1 betű, egy szám, egy írásjel, 1 szóköz

összefoglaló neve. Ezt tekintjük az információ egységének. (Vigyázz! Ne keverd össze az információmennyiség mértékegy-

ségével, a bittel!)

A számítógépekben az információ kódolására kódrendszert alkalmaznak. A kódolás során egy jelkészlet elemeit

megfeleltetik egy másik jelkészlet elemeinek. Karakterek esetében például minden karakternek megfeleltetnek egy

számot, a számítógép ezt a számot tárolja. A karakterek tárolásához sokféle kódrendszer alakítható ki. A két legelterjed-

tebb kódkészlet az ASCII és az UNICODE.

ASCII KÓDTÁBLA

American Standard Code for Information Interchange = ASCCII (kiejtve: eszki)

Szöveges adatokhoz használt, nemzetközileg egységes, szabványos 1 bájtos (8 bites) karekterkódolási séma. Eredetileg 7

bites volt és 128 karaktert (27) tartalmazott. Ez nem volt elegendő a nemzeti karakterek – pl.: a magyar ékezetes magán-

hangzók) ábrázolásához, ezért 8 bitesre bővítették, így ma 256 jelet tartalmaz. (0-255 között). A magyar ékezetes karak-

tereket a 852-es kódlap tartalmazza.

UNICODE KÓDTÁBLA

Nemzetközileg egységes 16 bites karakterkódolási szabvány. Valamennyi nép valamennyi jelét tartalmazza. (65536 lehetsé-

ges jel)

>>vissza a tartalomhoz

Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus eszközöket, amelyek adatok bevitelére, tárolására, feldolgozására és

az eredmények közlésére alkalmasak.

HARDVER (HARDWARE)

A számítástechnikában hardvernek nevezzük magát a számítógépet és minden kézzel megfogható tar-

tozékát, a számítógép elektromos és mechanikus alkatrészeit (melyekből összeszerelték a számítógé-

pet). A hardver eszközök fejlesztésével mérnökök foglalkoznak

SZOFTVER (SOFTWARE)

Szoftvernek nevezzük a számítógépre írt programokat (operációs rendszer, szövegszerkesztő, bön-

gésző, stb.) és az ezekhez mellékelt írásos dokumentációkat. A szoftvereket programozók készítik,

szellemi termékek, kézzel nem megfoghatóak (csupán a szoftvereket hordozó eszközöket – CD, DVD

tudjuk megfogni). A szoftver a számítógépen futó programok összefoglaló neve, a hardver egysé-

geket működtető-, és vezérlő programok összessége.

A PROGRAM

A program olyan egyszerű utasítások, műveletek logikus sorozata, amelyekkel a számítógépet irányítjuk. A program az

utasításokat is és az adatokat is kettes számrendszerben leírt számokkal ábrázolja. Meghatározza, hogy a számítógép mi-

lyen módon végezzen el egy adott feladatot. A programokat háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot

elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a programot a memóriába. A CPU számára átadja a program kezde-

tének címét, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, működni kezd.

A szoftvereket az általuk elvégzett feladatok alapján három fő csoportba sorolják:

operációs rendszerek (pl.: DOS, Windows, Linux…)

alkalmazói szoftverek (pl.: MS Word, Excel…)

rendszerközeli programok, melyek megkönnyítik az operációs rendszer használatát (pl.: Total Commander),

vagy új funkciókkal egészítik ki azt (pl.: vírusirtó programok).

A szoftverek csoportosítása jogi szempontból:

kereskedelmi szoftverek: a licencben rögzített példányszámban korlátozás nélkül használhatók, azonban nem

ingyenesen. Nem adhatók tovább, és csak egy biztonsági másolatot készíthetünk róluk.

freeware (ejtsd: fríver) programok: korlátozás nélkül használhatók, ingyenesek, szabadon terjeszthetők. (pl.:

Adobe Reader)

shareware (ejtsd: server) programok: ingyenesen, de korlátozásokkal használhatók. Ez lehet pl. 30 napos idő-

korlát, vagy a program bizonyos funkciói le vannak tiltva, vagy reklámok jelennek meg indításkor, ill. használat

közben. (pl.: Total Commander)

A fájl

A számítógépen adatainkat és

programjainkat úgynevezett fájlokban

(állományokban) tároljuk. Egy fájl tar-

talma a gép szempontjából vagy adat,

vagy program. A fájlban tárolt adat tet-

szőleges, lehet szöveg, grafikus kép,

hang stb. Az adatok formájára nézve

nincs előírás, a gyakorlatban nagyon

sokféle formátum létezik. A fájlt min-

den operációs rendszer használja,

konkrét megjelenése azonban már az

operációs rendszertől függ.

Minden dokumentumnak, kép-

nek, hangnak, mozgóképnek saját név-

vel kell rendelkeznie, melynek szabvá-

nyos formája van. A képen a fájlnév

általános felépítése látható (Windows

operációs rendszer).

Fájlkiterjesztés

A fájlkiterjesztés vagy röviden kiterjesztés olyan információ, amely segíti az operációs rendszert és a felhasználói

programokat abban, hogy azonosítsa az állomány (fájl) típusát. A fájlkiterjesztés az fájl nevének végén helyezkedik el, attól

ponttal elválasztva. Például a „feladat.doc” fájlnév egy feladat nevű Word állományt jelent. A DOS operációs rendszerben a

fájlok kiterjesztése maximum 3 karakter lehetett, az újabb rendszereken nincsen korlátozva.

>>vissza a tartalomhoz

Nagyon leegyszerűsítve az alábbi blokkvázlat szemlélteti a számítógép működését:

A továbbiakban minderről részletesen is tanulunk, de az alapelvek megértéséhez nézzük meg, mi történik a számító-

gép belsejében egy egyszerű szöveges dokumentum elkészítésekor: A számítógép bekapcsolásakor a háttértárolóról (winc-

hester) betöltődik az operációs rendszer a számítógép memóriájába és a monitoron megjelenik a grafikus kezelőfelület.

Az egér segítségével elindíthatjuk a szövegszerkesztő programot, amely szintén a memóriába töltődik be. A memórián te-

hát egyszerre több program is osztozhat. A szöveg elkészítéséhez a billentyűzetet használjuk. A begépelt szöveg is a memó-

riában helyezkedik el, mint adat. Ha áramszünet lenne, akkor a begépelt szövegünk elveszne, mivel az operatív memória

csak bekapcsolt számítógép esetén képes az adatok megőrzésére. Adatainkat ezért folyamatosan mentenünk kell. Ez azt je-

lenti, hogy egy olyan háttértárolóra helyezzük (mentjük), amely a gép kikapcsolt állapotában is megőrzi az adatokat

(winchester, floppy, CD, stb.)

A hardver eszközök csoportosítása

A hardver eszközöket két nagy csoportba soroljuk, ezek a központi egység és a perifériák.

KÖZPONTI EGYSÉG

a központi egység feladati:

• A számítások végzése

• A számítógép többi részének vezérlése

• Az adatok tárolása a számítógép bekapcsolt állapotában

Fizikailag a központi egység a számítógép házban, az úgynevezett alaplapon helyezkedik el. Az alaplapon vezetékek

sorozata köti össze a központi egység részeit, e vezetékek összessége a busz (sínrendszer). A gép többi eleme az alaplapon

lévő csatlakozókhoz egy-egy vezérlőkártyának nevezett áramkörrel csatlakozik. (A kártyák kivezetését a számítógép hátol-

dalán látjuk.)

A PERIFÉRIÁK

A perifériák feladatai:

• Az adatok bevitele (beviteli vagy input eszközök)

• Az adatok megjelenítése (kiviteli vagy output eszközök)

• Az adatok és a programok tárolása (háttértárolók)

• A számítógépek közötti kommunikáció biztosítása (kommunikációs eszközök)

A TÁPEGYSÉG

A tápegység a 230

voltos váltóáramból a szá-

mítógép számára szüksé-

ges 5 illetve 12 voltos

egyenáramot állít elő. Ál-

talában a számítógép házá-

ban található. Áramkima-

radás esetére a szerverek

legtöbbször úgynevezett

szünetmentes tápegységet

használnak.

>>vissza a tartalomhoz

A számítógép működéséhez elengedhetetlen a megfelelő hardver és a működtetéshez szükséges szoftve-

rek. A következő fejezetben a hardverről a számítógép megfogható részéről kapunk általános képet.

A digitális számítógép olyan elektronikusan működő berendezés, amely az adatok bevitelét, feldolgozását, táro-

lását és az adatok kivitelét tárolt program alapján automatikusan végzi.

A digitális számítógépek, a kettes számrendszerben tárolt adatokat és utasításokat képesek értelmezni. Ezért a beérke-

ző és a megjelenítendő adatokat mindig a megfelelő formába kell alakítani. Pl. Szövegből bináris számsorozattá (kódsoro-

zattá) vagy bináris számsorozatból szöveggé (karaktersorozattá).

A számítógép felépítése

A digitális számítógép alapegységei:

1. processzor,

2. memória,

3. a be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei.

A processzor (CPU= Central Processing Unit) a számítógép központi feldolgozó egysége (a számítógép „agya”).

A CPU feladatai:

1. Vezérli a számítógép működését, a memóriában tárolt program alapján.

2. Aritmetikai és logikai műveleteket végez.

Logikai műveletek: TAGADÁS, ÉS, VAGY, KIZÁRÓ-VAGY...

Aritmetikai műveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás....

A CPU tehát az agy. Tud számolni és irányítani.

Ugyanakkor csak azt csinálja, ami a programban le van írva. Azt viszont gyorsan és megbízhatóan.

A memória tárolja a programot és az adatokat.

A be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei (pl. videókártya) lehetővé teszik a perifériák (be- és kimeneti egységek)

csatlakoztatását. A perifériák a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközök, amelyek az adatok ki- vagy

bevitelét teszik lehetővé.

Mikroprocesszor

Régen a számítógép központi vezérlő egysége (CPU) igen sok áramköri elemből (elektroncső, tranzisztor vagy integ-

rált áramkör) állt. A sok áramkör sok helyet igényelt, és nagyon drága volt.

A 70-es években sikerült először az Intel cég szakembereinek egy CPU-t egyetlen áramkörön megvalósítani.

Az egy áramkörön (egy tokon) belül megvalósított központi feldolgozó egységet (CPU) nevezik mikroprocesszornak .

A mikroprocesszorral működő számítógépek a mikroszámítógépek.

A mikroszámítógépek megjelenése tette lehetővé a személyi számítógépek (PC-k) elterjedését. Személyi számítógépekkel

sok helyen találkozhatunk: iskolában, otthon, áruházakban, irodákban... Ennek ellenére a személyi számítógépek a mikro-

számítógépeknek csupán egy kis csoportját alkotják.

Mára már egy áramkörön teljes számítógépeket is készítenek. Ezek az egy tokos mikroszámítógépek. Megtalálhatók min-

denhol: autóban, mosógépben, videóban...

Memória

A memória tárolja a számítógép működéséhez szükséges programokat és adatokat. A memóriában az adatokat sor-

számozott rekeszekben tárolják. Egy adott rekesz sorszámát memóriacímnek nevezzük.

A memória legkisebb címezhető egysége a memóriarekesz.

A memóriarekeszek száma határozza meg a memória méretét (kapacitását). A memória kapacitásának mérőszáma a byte.

(KB, MB, GB)

A memóriacímek továbbítása a címbuszon történik.

Azt az időtartamot, amely az olvasási parancs kiadása és az információ megjelenése között eltelik, hozzáférési (elérési)

időnek nevezzük és nanosecundumban (ns) mérjük.

Memóriák funkciói

A személyi számítógépekben 3 alapvető memória típust különböztetünk meg:

1. Operatív tár

2. Cache

3. ROM-BIOS

További memóriák találhatók a perifériaillesztő (csatoló) kártyákon és a perifériákban.

Operatív tár

Nagy kapacitású, de viszonylag lassú írható-olvasható memória (RAM).

Tartalmazza a háttértárolókról és a beviteli perifériákról beolvasott programokat és adatokat.

A processzor az operatív memóriában található programutasításokat hajtja végre, és az itt található adatokkal végzi el a kije-

lölt műveleteket.

Pl. Szövegszerkesztésnél: A szövegszerkesztő program utasításait hatja végre a processzor. A memóriában tárolja a felhasz-

náló által begépelt szöveget.

Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek el és ezen a területen dol-

goznak az aktuálisan működő programok is. (A számítógép „munkaasztala”)

Cache

A gyorsítótár (cache memory) kis kapacitású, de gyors írható-olvasható memória (RAM).

A processzor sokkal gyorsabban képes dolgozni, mint az operatív memória. A gyorsítótár ugyan kis kapacitású, de képes

rövid elérési idő alatt a processzor számára biztosítani a szükséges adatokat.

A gyorsítótár a processzor és az operatív memória között helyezkedik el a gyakran használt utasításokat, adatokat tartal-

mazza.

ROM-BIOS

A bekapcsolás után lefutó tesztprogramot és az alapvető hardverkezelő rutinokat tartalmazó, alaplapon elhelyezett

csak olvasható memória (ROM).

Alaplap

Az alaplapon a számítógép működéséhez elengedhetetlen áramkörök találhatóak. Egy részük fixen beforrasztva,

míg mások (pl. a processzor, a memóriák) csatlakozókban helyezkednek el. Az alaplap biztosítja az áramkörök közötti

kommunikációt és a rajta található csatlakozók révén modulárisan bővíthetővé teszi a számítógépet.

Alaplapon találhatók:

Processzor foglalat - Ugyanabba a foglalatba többféle processzor is elhelyezhető.

Memóriahelyek - Az itt elhelyezett memória modulok száma és kapacitása határozza meg az operatív memória kapacitását.

A sínrendszerek (buszok) vezérlő áramkörei - Belső buszok, IDE, AGP, SATA, USB...

A bővítőkártyák csatlakozói - Ezekbe helyezhetjük el a videó kártyát, hangkártyát...

ROM BIOS - A bekapcsoláskor végrehajtandó programot tartalmazza.

CMOS RAM – A hardver működéséhez szükséges információkat tartalmazza. (pl. videó kártya , háttértárolók típusa, az

operációs rendszert tartalmazó háttértároló azonosítója, dátum, idő ...)

Akkumulátor - A gép kikapcsolt állapotában is működő órát és a CMOS RAM-ot látja el energiával.

Órajel generátor – Az általa előállított jel mint egy metronóm ütemezi a számítógép működését.

Alaplap külső csatlakozói

Az ATX szabványú számítógép-házaknál a legtöbb külső (azaz a gép házán kívülre mutató) csatlakozó egy meghatározott

méretű és helyzetű úgynevezett hátlapi csatlakozó felületen található.

- 2 db PS/2 csatlakozó (Lila a billentyűzet, zöld az egér számára )

- 2-4-6 (vagy több) USB 1.1/2.0 csatlakozó

- integrált hangkártya eseté 3 vagy több 3,5 mm-es jack speaker kimenet(ek), line-in és mic bemenet

- integrált VGA esetén D-SUB, és/vagy DVI

- integrált hálózati kártya esetén általában 1 db RJ-45 UTP csatlakozó

- régebben: 1 db párhuzamos nyomtatóport, 1 vagy 2 db soros port

Sínrendszer

A sínrendszer vagy más néven buszrendszer ( bus system) szabványos vezetékrendszer a számítógép egyes

részegységei között teremt kapcsolatot.

Az adatsín (adatbusz) biztosítja az adatátvitelben résztvevő eszközök között az adatkapcsolatot. Hol az egyik, hol a másik

eszköz küldi rajta az adatokat.

A címsín (címbusz) a címinformáció továbbítására szolgál. A cím alapján történik az adatátvitelben résztvevő eszköz kivá-

lasztása, és a belső memóriarekeszek vagy regiszterek megcímzése.

A vezérlősín (vezérlőbusz) vezetékei vezérlik az egyes eszközöket, időzítik az adatátvitelt. pl. jelzik ha a processzor éppen a

memóriából kíván olvasni, és azt is, hogy a memória elhelyezte már a kért adatot az adatbuszon.

Külön sínrendszer köti össze a processzort és memóriát.

Külön sínrendszer biztosítja a grafikus csatoló kártya illesztést. (pl. AGP)

Külön sínrendszer biztosítja az egyéb periféria csatoló kártyák illesztést. (pl. PCI)

Számítógép ház

A számítógép vázát a ház alkotja, amelyben speciális rögzítési lehetőségek vannak a részegységeknek.

Biztosítania kell:

1. A megfelelő merevséget, a biztonságos működéshez.

2. A működés közben keletkező hő elvezetését.

3. A működési zaj mérséklését.

Többféle típusú (méretű/felépítésű) házzal találkozhatunk.

Mini házak:

kisebb konfigurációkhoz készülnek. Néha speciális mikro, vagy mini alaplapokat igényelnek. Előnyük a kis méret.

Midi házak:

általános felhasználásra készülnek. Viszonylag jól bővíthetőek.

Nagy torony házak:

nagy teljesítményű összeállításokhoz használhatóak. Extrém mértékben bővíthetőek. Fő előnye a jó hűtés.

Fekvő házak:

a "hagyományos" számítógépház. A munkahely berendezése alapján a mini (esetleg a midi) torony házak fektetett vál-

tozata.

A számítógépháznak, a tápegységnek és az alaplap kialakításának össze kell illenie.

Tápegység

A tápegység (áramforrás), amely a számítógép alkotóelemeit látja el a szükséges árammal, pontosabban a szükséges értékű

és terhelhetőségű stabil feszültségekkel.

A stabil feszültségek előállításán kívül:

1. Figyeli az általa előállított feszültségeket.

2. A rendszer indításában is közrejátszik (Power-good jel).

3. Saját áramköreinek hőmérséklete alapján vezérelheti a hűtő ventilátorokat.

Billentyűzet

A ma használt billentyűzeteken a betűk elosztása hasonló az írógépekéhez. Írógépet már KEMPELEN FARKAS is készí-

tett MÁRIA TERÉZIA megrendelésére.

Az üzleti életben is használható írógép csak a XIX. században készült el. A sorozatgyártást az 1870-es években kezd-

ték meg.

Az írógépeken a szöveg javítása nehézkes volt, a szöveg átszerkesztése esetén pedig az egészet újra kellett gépelni.

Mivel ezeket a hibákat a számítógép megoldotta, a computerek elterjedésével az írógépek háttérbe szorultak.

A billentyűzet (keyboard ejtsd: kíbord) a számítógép talán legfontosabb szabványos beviteli eszköze. Beviteli (input)

periféria. Feladata, hogy adatokat, illetve utasításokat, parancsokat vigyünk be a számítógépbe… Egy mai eszköz kb. 101-

105 gombot tartalmaz, ezt gyakran kiegészítik további gombokkal, pl. a gép be- és kikapcsolásához.

Az egyes nyelvekhez különböző billentyűzeteket terveznek. A billentyűzet nyelvének beállítását azonban a felhaszná-

ló is módosíthatja, így az angol billentyűzettel beírhat magyar szöveget is.

Billentyűk csoportosítás

A billentyűzeten lévő billentyűket alapvetően 5 csoportba lehet osztani,

1. alfanumerikus billentyűkre,

2. numerikus billentyűkre,

3. funkcióbillentyűkre,

4. vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűkre,

5. jelentésmódosító billentyűkre.

Az alfanumerikus billentyűk középen találhatóak. Itt vannak a betűk, számok, szóköz és az írásjelek.

Az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn a vakon gépelők számára kis dudor is található, hogy könnyebben

azonosítsák(megtalálják).

A billentyűk itt, a régi írógépeknek megfelelően helyezkednek el.

Vezérlő billentyűk

Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyűt is, amelyeket parancsbillentyűknek szoktunk nevezni:

Enter / Return - (ejtsd: enter/ritörn=: kocsivissza ) Ha lenyomjuk, akkor kezdi a számítógép a beírt parancsot végrehajtja.

Szövegszerkesztő esetében, ha lenyomjuk, akkor új bekezdés keletkezik.

Backspace (ejtsd: bekszpész, balra mutató nyíl): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle balra álló karaktert.

Tab - (tabulátor): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor a beállítás szerint több karaktert ugrik.

További vezérlő billentyűk:

Del / Delete ( ejtsd: dilit) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle jobbra álló karaktert.

Ins / Insert –(ejtsd: inzert) Ez a billentyű a szövegbe való beszúrási vagy a szöveg felülírási mód között vált.

ESC - (Escape,ejtsd:iszkép)=menekülés, kilépés,) Ha lenyomjuk az ESC gombot, akkor általában az éppen futó programfo-

lyamat megáll.

PrintScrn – (printscreen, ejtsd: printszkrin) Ha lenyomjuk, akkor a képernyő tartalma a vágólapra kerül, így le tudjuk má-

solni.

Scroll Lock – (ejtsd: szkrollok) kapcsolóbillentyű, programfutást(programműködést) lehet vele megállítani.

Pause/Break – (ejtsd: paóz/brék) egy elindított programot lehet vele ideiglenesen vagy véglegesen megállítani.

Lapozó billentyűk:

Home – (ejtsd: hom) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység elejére ugrik.

End – (ejtsd: end) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység végére ugrik.

PgUp – (page up ejtsd: pédzs áp, oldal fel) segítségével felfele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben.

PgDn – (page down ejtsd: pédzs dan, oldal le) segítségével lefele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben.

Kurzorvezérlők:

Nyilak – ha lenyomjuk őket, akkor a kurzor a jelölt irányba mozdul.

Jelentésmódosító billentyűk

Jelentésmódosító billentyűk megnyomásával vagy folyamatos nyomva tartásával megváltoztathatjuk a többi billentyű

segítségével bevihető adatokat, utasításokat. pl a Shift és egy alfanumerikus billentyű együttes megnyomásakor elérhetjük az

ABC nagybetűit, vagy a billentyűn lévő felső karaktert.

Shift – (ejtsd: sift) Váltóbillentyű. Ha betű billentyűvel együtt nyomjuk le akkor nagybetű lesz, pl. a-ból A lesz. Ha szám

billentyűvel együtt nyomjuk le, akkor a billentyűn lévő felső jel jelenik meg, pl. 3-as esetén a + jel.

Ctrl - (Control) ejtsd: kontrol billentyű) Segéd billentyű. Ha vele egyszerre más billentyűket is lenyomunk, akkor más-más

parancsot végez el a számítógép. Pl. Ctrl x =a kijelölt objektumot kivágjuk és a vágólapra kerül.

Alt – (ejtsd: alt) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva tudjuk utasítani a számítógépet különböző parancsok

végrehajtására. Pl. Alt+ F= szövegszerkesztőben legördül a fájl menü.

Alt Gr (ejtsd: altgéer) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva megjelenik az adott billentyű jobb alsó sarkában

lévő jel.

Windows billentyű (ejtsd: vindovz) Ha lenyomjuk, akkor megjelenik a startmenü.

Caps Lock – (ejtsd: kepszlok) Ha lenyomjuk, akkor folyamatosan nagybetű jelenik meg. Újbóli megnyomással ismét kisbe-

tű jelenik meg.

Numerikus és funkció billentyűk

A numerikus billentyűket a billentyűzet jobb oldalán találhatjuk. Itt megtalálhatóak az összes számjegy, és matematikai

alapműveletek (összeadás, osztás, szorzás, kivonás) jelei is. A billentyűknek csak akkor ez a jelentésük, ha lenyomjuk egy-

szer a Num Lock billentyűt és világít az ennek megfelelő LED a billentyűzeten. Ellenkező esetben kurzorvezérlő billentyű-

ként működik.

Funkcióbillentyűk

A billentyűzeten a legfelső sorban van 12db F betűvel kezdődő billentyű. (F1, F2, ... F12) Ezeket nevezzük funkcióbillen-

tyűknek.

Mindig az éppen működő program határozza meg azt a funkciót(feladatot), ami teljesül, ha lenyomjuk a billentyűt.

Egér

Az egér több mint 40 éve, 1968. december 9-én mutatkozott be a nyilvánosság előtt. Az amerikai DOUGLAS

ENGELBART (ejtsd: dáglesz englbert) által tervezett eszköz még meglehetősen ormótlan volt. Házát fából faragták, csak egy

gombot tartalmazott, és az alján két egymásra merőleges fogaskerék érzékelte a mozgást. Az eszközt kezdetben bogárnak

hívták, de ezt hamarosan felváltotta a lényegesen jellemzőbb egér (angolul mouse, ejtsd: mauz) elnevezés.

Azóta a világ nagyot fejlődött, ma már megjelentek olyan egerek is, amelyeket akár a levegőben lóbálva is használha-

tunk. Természetesen ezt a funkciót inkább játékprogramoknál használhatjuk ki.

Az egér használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót

(kurzor) irányíthatunk a képernyőn, és segítségével különböző műveleteket végezhetünk az ott található objektumokon.

Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává.

Működésük alapján két típusát kölünböztetjük meg:

1. Optikai egér: Az egér az alatta lévő felületet világítja meg, és a visszavert fénysugárból határozza meg a mozgás irányát.

2. Golyós (mechanikai) egér: Egy gumival bevont fémgolyó mozgását követi két érzékelő korong az egyik a függőleges,

míg a másik a vízszintes elmozdulás állapotát figyeli.

Általában egy hagyományos egéren két billentyű van. Ha jobb kézre van beállítva az egér, akkor a bal gombbal parancsot

adunk („okézunk”), a jobb gombbal menüt jelenítünk meg. (Ha lenyomjuk a jobb gombot, akkor előugrik egy ablak, ami

menüt tartalmaz) Ha valaki bal kezes, akkor be lehet állítani, hogy a két billentyű feladata (funkciója) felcserélődjön.

Az egér általában USB csatlakozóval csatlakozik a számítógéphez, de korábban léteztek soros és PS/2 csatlakozós egerek is.

Laptopon golyó („hanyattegér”), vagy érintős egér (touchpad ,ejtsd:„tácsped”) tölti be az egér feladatát.

Monitor

CRT

Cathode Ray Tube

Katódsugárcsöves monitor

LCD

Liquid Crystal Display

Folyadékkristályos monitor

PDP

Plazma Display Panel

Gázplazmás monitor

A monitor a személyi számítógép legfontosabb kiviteli(output) perifériája. Feladata az információk, adatok megjelení-

tése. Biztosítja a számítógéppel való állandó kapcsolatot a felhasználó számára. A monitor elnevezés helyett gyakran alkal-

mazzák a képernyő, a kijelző, a megjelenítő vagy a display elnevezéseket.

Az első személyi számítógépek (PC-k) karakteres (szöveges) üzemmódban működtek alfanumerikus monitorok fel-

használásával. Az informatikai eszközök fejlődésével megjelentek a grafikus megjelenítők. A grafikus monitorok már bo-

nyolult ábrák, képek megjelenítésére is képesek. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak.

A grafikus megjelenítés két alapvető formája színes és szürkeárnyalatos.

A ma elterjedt operációs rendszerek általában grafikus üzemmódban működnek, de a számítógépek bekapcsolásakor -

az operációs rendszer indulása előtt - még az egyszerűbb, karakteres üzemmódban jelzik ki az üzeneteket.

A hagyományos katódsugárcsöves (CRT) monitorok mellett megjelentek a folyadékkristályos (LCD) és a gázplazmás

kijelzők (PDP) is..

Monitorok és a számítógép kapcsolata

Ma a VGA (Video Graphics Array).rendszerű monitorokat használjuk. Minden új monitor típust VGA videó kártyán

keresztül illesztenek a számítógéphez. Minden monitoron és vidókártyán van szabványos VGA csatlakozó.

Alaplap

rajta a

processzor

VGA kártya

rajta

VGA csatlakozó

VGA kábel

két végén

VGA csatlakozó

Monitor

hátlapján

VGA csatlakozó

Fontos!

A monitorokon megjelenített kép minősége függ:

- a monitor típusától

- a videókártya minőségétől

- a videó memória méretétől

Monitorok csoportosítása működési elvük szerint

CRT

Cathode Ray Tube

Katódsugárcsöves monitor

LCD

Liquid Crystal Display

Folyadékkristályos monitor

PDP

Plazma Display Panel

Gázplazmás monitor

A katódsugárcsöves monitor működési elve(CRT - Cathode Ray Tube):

A képernyő hátsó falán fénypor van. Az elektronsugár ide rajzolja a képet.

A folyadékkristályos monitor működési elve (LCD - Liquid Crystal Display):

Két üveglap között vékony folyadékkristály molekulák vannak. Ezek a molekulák az elektromos térerősség hatására

elfordulnakMinden képpontban változtatható az elektromos térerősség, és így szabályozható az átengedett fény mennyisége.

A gázplazmás monitor működési elve (PDP- Plazma Display Panel):

A gázt elektromos árammal plazmává alakítják, amely UV fényt bocsát ki. Az UV fény látható fényt gerjeszt a felületre felvitt

foszforrétegen.

Monokróm, szürkeárnyalatos és színes monitorok

Monokróm monitor

karakteres

Monokróm VGA monitor

szürkeárnyalatos grafikus

Színes VGA monitor

grafikus

Monokróm (monochrom)

A monokróm monitor összesen két színt jelenít meg (Fekete + egy más szín: pl. fehér, sárga, zöld ).

Szürkeárnyalatos

A fekete és a fehér közötti átmenetek megjelenítésére is alkalmas.

Színes

A színes monitorok a 3 alapszínből kikeverve állítják elő a színes képet.

A megjeleníthető színek száma függ:

- a monitor típusától,

- a videó kártya típusától,

- a videó memória méretétől.

Fontos! A valós életben a szürkeárnyalatos monitorokat is monokróm monitorok közé sorolják. A VGA monitorok elterje-

désekor a színes monitorok magas ára miatt közkedveltek voltak a monokróm VGA monitor típusok. Ma már (2010.) a sze-

mélyi számítógépeknél elvétve találkozunk monokróm VGA monitorokkal, ugyanakkor ipar és egészségügy több területén

is jelen vannak. Például a röntgen diagnosztikában, még mindig meghatározó szerepet játszanak. Fejlődésük töretlen, folya-

matosan jelennek meg új, immár LCD monokróm monitorok.

Képpontok

A képernyőn megjelenő kép képpontokból, pixelekből (Picture Element) áll.

Minden képpont színe és fényereje külön beállítható.

Színes képernyő estén minden képpont 3 alképpontból (subpixel) áll össze. Egy-egy apró piros, zöld és kék pontból.

Kis méretük miatt ezeket az apró pontokat az emberi szem nem képes külön érzékelni, és így a kevert színt érzékeli az agy.

A felbontás

A grafikus felbontóképességet a függőlegesen és vízszintesen megjeleníthető képpontok alapján egy számpár határoz-

za meg.

A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek száma (szorzatként) Egy képernyősorban található képpontok számának

(oszlopok) és a képernyősorok számának szorzata.

Pl 640x480, 800x600, 1024x768

A képet annál szebbnek látjuk, minél több képpontból áll egy képernyőkép.

Ma még jellemző az 1024x768-as felbontás, ekkor a képernyőkép 1024 oszlopot és 768 sort tartalmaz, így egy képernyőkép

786.432 pontból áll össze

Minél jobb (minél nagyobb) a felbontás, annál élesebb, részletgazdagabb a kép.

A felbontóképesség (a kép élessége) függ:

- a monitor típusától,

- a videókártya (grafikus kártya) típusától,

- a videókártyán lévő memória nagyságától.

Szabványos felbontások:

VGA : 640*480

SVGA : 800*600

XGA : 1024*768

SXGA : 1280*1024

UXGA : 1600*1200 ...

Jó tudni!

Egy-egy monitor rendszerint többféle felbontásban képes működni. A gyártók rendszerint a maximális (legnagyobb)

felbontást adják meg. A termék leírásában azonban az is szerepel, hogy adott típus az egyes felbontásokat milyen képfrissí-

tési frekvenciával képes megjeleníteni. Ha az általunk használni kívánt felbontáshoz csak 60 Hz –es vagy annál kisebb kép-

frissítési frekvencia tartozik, akkor válasszunk egy másik típust!

Képarány

A kijelző szélességének és magasságának aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed.

A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:9 arány.

Ha nincs megadva a képarány, akkor a sorok és oszlopok számából könnyen kiszámítható.

Pl. 800*600 -as felbontás esetén 800/600=4/3.

Képponttávolság

A képponttávolság (dot pitch) két szomszédos képpont közti távolság.

Minél kisebb a képponttávolság, annál élesebb a kép.

Ez a távolság ~ 0,21-0,31 mm , 14"-os monitoroknál általában 0,28 mm, 17"-os monitoroknál 0,26-0,28 mm.

Képfrissítési frekvencia

Minden monitor a működési elvétől és a technikai megvalósításától függő módon másodpercenként többször is meg-

jeleníti a képet. Ezt nevezzük képfrissítésnek.

A képfrissítési frekvencia megadja, hogy 1 másodperc alatt hányszor történik meg a képfrissítés.

Pl. 60 Hz esetén 60-szor, 85 Hz esetén 85-ször.

Minél nagyobb képfrissítési frekvencia értéke, annál jobb a monitor, annál kellemesebb a szemünknek.

50 kép/sec esetén már folyamatosnak látjuk a képet, de közelről nézve a monitort még lehet érzékelni a vibrálást és ez fejfá-

jáshoz vezethet.

Színkeverés

A különböző hullámhosszú fénysugarakat különböző színűnek látjuk.

A fekete a szín a fény teljes hiányát jelenti.

A fehér színnél a fénysugarak a spektrumon azonos intenzitásúak.

Több fény keverékéből, több különböző hullámhosszúságú fénysugár összességét érzékeljük. A szemünk ugyanúgy sárgának

érzékeli a sárga színnek megfelelő hullámhosszú fényt, mint a vörös és a zöld színeknek megfelelő hullámhosszú fények keve-

rékét stb.

A fény egy felületen való visszaverődéskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti, ezért

látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. A festők különböző színű festékek keverésével érik el a kívánt szín-

hatást.

Két fajta színkeverést különböztetünk meg egymástól az additív és a szubarktív színkeverést.

Additív (összeadó) színkeverés

Az additív modellben a három alapszín: piros (Red), zöld (Green), kék (Blue).

Az alapszínek egymásra vetítésével (összeadásával) tetszőleges szín előállítható. Az alapszínek (RGB) egyforma keveréke a

fehér színt eredményezi.

A színek hiánya tökéletesen fekete színt eredményez.

Az RGB képek három színt használnak, és maximálisan 16.7 millió színt tudnak visszaadni a képernyőn.

Az RGB képek háromcsatornás képek, tehát 24 (8 x 3) bitet tartalmaznak pixelenként.

Ilyen módszert alkalmaz pl.: a színes TV, a színes monitor, a projektor.

Szubsztraktív (kivonó) színkeverés

cián, bíborvörös, sárga

plusz fekete

A szubsztraktív modellben a s három alapszín: cián (Cyan), bíborvörös (Magenta), sárga (Yellow). Negyedik színként

pedig megjelenik a fekete (BlacK) is, így áll össze a CMYK modell.

A fekete a színek összességét, a fehér a színek hiányát jelenti.

A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző fóliákat helyeznénk egymásra.

A CMYK módszer példája a különböző festékek keverése. Ha például egy kék és egy sárga festéket összekeverünk, akkor

azok különbsége, vagyis zöld lesz az eredmény.

A CMYK képek négycsatornás képek, melyek pixelenként 32 (8 x 4) bitet tartalmaznak.

Ezt az elvet a nyomtatóknál használják.

Nyomtatók

A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n ...) megjelenítse. Gyakran használt kiviteli

(output) periféria.

Nyomtatók csoportosítása:

- Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy tű segítségével egy festékszalagon keresztül nyomnak a papírra egy karak-

tert vagy jelet. (mátrixnyomtató, gömbfejes nyomtató, margarétafejes nyomtató, sornyomtató)

- Nem ütő (non impact) nyomtatók A képet a papírra különböző leütés nélküli technológiák segítségével viszik fel.

(tintasugaras nyomtató, hőnyomtató, lézernyomtató, LED-nyomtató)

A nyomtatási sebesség:

Egy nyomtató sebességét rendszerint a percenként kinyomtatott lapok (lap/perc) vagy a másodpercenkén nyomtatott

karakterek számával szokták megadni (karakter/másodperc).

A nyomtatás sebessége függ a nyomtatási minőségtől. Minél jobb minőségű nyomtatási módot választunk, annál lassabban

készül el a dokumentumunk. Karakteres üzemmódban pedig lényegesen rövidebb idő kell egy dokumentum kinyomtatásá-

hoz, min grafikus üzemmód esetén.

A nyomtatási minőség:

A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak és minél kisebbek a rajzolatot felépítő pontok. Ezt jel-

lemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll).

Általában három üzemmódot lehet megkülönböztetni:

1. Piszkozati (Draft): A piszkozati minőség a tűk egyszeri leütésével készül, és nem túl szép képet ad.

2. Közel levél minőségű (NLQ, Near Letter Quality): Ez már egy szebb képet adó üzemmód, a tűk többszöri leütésével hozza

létre a képet.

3. Levélminőségű (LQ, Letter Quality) Legalább 18 tűsnek kell ahhoz lennie a nyomtatónak, hogy ilyen minőségben nyom-

tasson, és az így készített kép igen jó minőségű, de nagyon hosszú ideig tart a kinyomtatása.

Mátrix- vagy tűs nyomtató

Ütő (impact) nyomtató típus.

Működési elv: Egy a papír és a nyomtatófej között elhelyezkedő festéket tartalmazó szalagból kis tűk ütése hatására, festék

préselődik a papírra. A nyomtatófej általában 9 vagy 24 egymás fölött elhelyezett tűt tartalmaz. Minél nagyobb a tűk száma,

annál jobb minőségű a nyomtatás.

Hátrány: Rossz nyomtatási minőség, nagy zaj, igen kicsi nyomtatási sebesség.

Előny: Alacsony ár, kis üzemeltetési költség és több példány egyszerre történő nyomtatása.

Sebesség: néhány 100 karakter / másodperc

Tintasugaras nyomtató

Nem ütő (non impact) nyomtató típus.

Működési elv: Apró fúvókákból kilövellő tintacseppek segítségével állítják össze a képet a papíron. Egy nyomtatófej akár

több száz fúvókát is tartalmazhat.

Hátrány: Magas üzemltetési költség.

Előny: Alacsony ár, viszonylag jó minőségű nyomtatás. (A felbontás lehet akár 600 dpi.)

Normál papírt alkalmazva, mivel a papírt nedvesíti a tinta, a nyomtatási minőség gyengébb lesz. Tintasugaras nyomtatók-

nál célszerű speciális papírt alkalmazni, nem nedvesedik és szép nyomtatási képet ad.

Színes tintasugaras nyomtatók:

A négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete) megfelelően rendszerint négy festékpatront alkalmaznak.

Több nyomtatótípus esetén egy festékpatronban több szín található, így csökkentve a festékpatronok számat 2-re (színes és

fekete). Ebben az esetben bármelyik színű tinta kifogy, akkor az egész patront ki kell cserélni függetlenül attól, hogy a többi

színű festékből mennyi maradt még

.

Lézernyomtató

Nem ütő (non impact) nyomtató típus.

Működési elv: A nyomtató egy fényérzékeny hengert tartalmaz, amelyet kezdetben pozitív elektromos töltéssel töltenek fel.

A forgó hengerre a képet lézersugár rajzolja. Az érintett pontokban negatív töltés jön létre, amely magához vonzza a pozitív

töltésű festékport. A kép átkerül a henger alatt áthaladó, és előzőleg pozitívra töltött papírra. Végül egy fűtőhenger a papírra

égeti a festékszemcséket.

Hátrány: Magas ár.

Előny: Alacsony üzemeltetési költség, gyors és jó minőségű nyomtatás.

Színes lézernyomatók:

Az egyetlen fényérzékeny hengeren a lézersugár négyszer fut végig. A színek (cián, bíbor, sárga és fekete) egymás

után kerülnek fel hengerre, majd onnan a papírra.

Színes lézernyomatók fotóminőségű képek állíthatók elő.

A lézernyomtató a lapnyomtatók csoportjába tartozó eszköz. Nyomtatás előtt az egész oldalt előkészíti a memóriában.

>>vissza a tartalomhoz

A háttértár olyan számítógépes hardverelem, mely nagy mennyiségű adatot képes tárolni, és azokat a számítógép kikapcso-

lása után is megőrzi. Erre azért van szükség, mert a számítógép műveleti memóriájában csak ideiglenesen lehet adatot tárol-

ni, ennek tartalma a számítógép kikapcsolása után törlődik

Ha a dokumentumainkat, adatainkat, gyűjtőnéven állományainkat vagy más néven fájljainkat a gép kikapcsolása

után is szeretnénk megőrizni akkor a programjainkat célszerű háttértárakra írni.

Két alapvető csoportra szokás bontani az egyik a mágneses elvű tárolók, a másik az optikai elvűek.

Mágneses elven működő háttértárak

A hajlékonylemez

Néhány éve hajlékonylemezeket, vagy más néven floppy-kat használtak a gépek között adathordozóként. A 3,5

coll-os floppy meghajtó még ma is megtalálható, akinek 10 éves körüli gépe van, de mivel csak 1-2MB tárolására alkalmas

az adatokat lassan elérve, ezért gyakorlatilag teljesen visszaszorult.

A sérülékeny mágneses elven történő rögzítés technikáját használó floppy-nál és a kevésbé sé-

rülékeny, de szintén mágneses elven működő winchester/merevlemeznél, a (szalagos) magnókban

található fejhez hasonló író-olvasó fejekkel írják fel és olvassák le a jeleket. Különbség annyi, hogy a

floppy lemezben csak 1db 1 vagy 2 oldalas mágnesezhető hajlékony korong van (innen kapta a haj-

lékonylemez nevet). A winchesternél pedig merev mágneses fémkorongok egymás felett helyezked-

nek el. A korong koncentrikus gyűrűkben tartalmazza az adatokat, ezeket a gyűrűket nevezzük sá-

voknak angolul track-nek.

A merevlemez

A merevlemeznél az egymás felett elhelyezkedő korongok azonos sávjait nevezzük cilindereknek.

A merevlemeznél természetesen minden koronghoz külön író-olvasó fej tartozik.

A merevlemezes egységben több, egymás felett elhelyezkedő, mágneses réteggel bevont könnyűfém lemezt helyeznek el.

Az adatokat ebben az esetben író-olvasó fej segítségével lehet elérni, minden lemezhez tartozik egy-egy ilyen fej, amelyet

egy fejmozgató egységre szerelnek fel. Az állandó sebességgel, gyorsan forgó lemezektől a fej kis távolságban mozog. A

merevlemezek zárt külső borítása védi az adatokat tartalmazó lemezeket a külső mechanikai sérülésektől és szennyeződé-

sektől. A merevlemezes tárolóban elhelyezkedő lemezek fizikai felépítése, sávokra, a sávok pedig szektorokra vannak be-

osztva. A merevlemezek nem egy szektort, hanem egyszerre többet kezelnek. A több egységből álló szektort klaszternek

nevezzük. A merevlemezeket a számítógép házába építik be, a hordozható háttértárolók bármelyik számítógépben felhasz-

nálhatóak.

Az első merevlemezt az IBM angliai Winchester városa mellett található Hursley-parki laboratóriumában fejlesztették ki,

ezért kapta a winchester nevet. Ez az elnevezés lassan feledésbe merül.

Optikai elven működő háttértárak

A másik csoport a már említett optikai elvű tárak, ilyen a CD (Compact Disk) a DVD (Digital Video Disk) és a leg-

újabb elterjedőben lévő Blue-ray Disk amely a kék színű lézerre utal aminek a segítségével történik az adatolvasás. A há-

rom formátum működési elve gyakorlatilag azonos, csak az olvasásra használt lézer hullámhosszában van eltérés.

A CD

A CD egy 12 centiméter átmérőjű, tükröző alumínium réteggel bevont polikarbonát korong, amely 650 - 900 me-

gabyte információtárolására alkalmas

A CD (compact disc) hang, kép, adat tárolását teszi lehetővé digitalizált formában. Itt nem koncentrikus körök, hanem

spirális (csigavonalszerű) alakban tároljuk az adatokat. A lemezen spirális vonal mentén "gödrök" (pit-ek) és "dombok"

(land-ek) találhatók mikroszkópikus méretben. A land elválasztó funkciót lát el. Felvételnél a korongon leheletvékony

fémtellúr réteg van, ebbe a piteket lézersugár égeti be. Erről préseléssel állítják elő a sokszorosított példányokat. A lemezt a

mechanikai sérülések elleni védelem céljából átlátszó lakkréteggel vonják be. A CD általában egyoldalas lemez, kiolvasás az

átlátszó védőlakk felől lehetséges. Megkülönböztetünk 3 fajta optikai lemezt:

-préselt lemez (gyárban sokszorosított) ezt akár egy CD/DVD olvasóval is használhatjuk

-írható lemezt (ezt egy CD/DVD íróval mi magunk is megírhatjuk)

-újraírható lemezt (ez egy speciális többször írható lemezt jelent, amit CD/DVD író/újraíró berendezéssel mi ma-

gunk írhatunk akár több ezerszer.

A barázdákat nem tű, hanem lézersugár járja végig, átmérője 1 mm, a fénysugár hullámhossza az infravörös tarto-

mányba esik. A fényt optikai rendszer irányítja a lemezre, a visszavert fényt fotodióda alakítja át villamos jellé. A pitekben

tárolt kódolt mechanikus jel a továbbiakban villamos eszközökkel dolgozható fel.

Cd olvasó működése

A DVD

Az 1995-ben megjelent DVD lemezek olvasásánál 650 nanométer hullámhosszú vörös lézerfényt használnak. Ennek

megfelelően az információ tárolására szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolságot 0,74 µm-re csökkent-

hették. Így a DVD lemezek maximális kapacitása 4,7 GB. További újításként bevezették a kétrétegű írást, ennek meg-

felelően a szabvány méretű lemezek kapacitását 8,5 GB-ra növelték.

Magas minőségű mozgóképek, filmek tárolására a CD kis tárolókapacitása miatt alkalmatlan, ezért új eszközt fejlesz-

tettek ki, a DVD-t. A DVD lemezeken a filmeket tömörítve tárolják. Fizikai mérete megegyezik a CD lemez méretével, így

a DVD meghajtók alkalmasak CD lemezek kezelésére is. A DVD lemezek fizikai felépítése hasonló a CD lemezekéhez,

csak a bemélyedések egymástól való távolsága kisebb, mint a CD lemezeken. Ezáltal nagyobb az adatsűrűség, s nagyobb

tárolókapacitás érhető el. A DVD lemezeknek létezik egy- és kétoldalas változata is. A CD-hez hasonlóan itt is van egyszer

írható (DVD-R, DVD+) és újraírható (DVD-RW, DVD+RW).

Blu-ray

A hagyományos DVD lemezek továbbfejlesztett változata. Lényege, hogy amíg a szabványos DVD lemezek olvasásá-

ra 650 nanométer hullámhosszúságú vörös fényű lézert használnak, addig ezeket a lemezeket 405 nm hullámhosszú ibolya

színű lézer fénnyel lehet írni/olvasni. Így az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti tá-

volság 0,32 µm-re csökkent. Ez adattároláskor közelítőleg 10-szer nagyobb adatsűrűséget jelent.

Pendrive

A pendrive egy parányi nyomtatott áramkört tartalmaz, a ráerősí-

tett fémcsatlakozóval, általában egy műanyag tokba téve. A csatlakozó-

ja a személyi számítógépeken elterjedt USB csatlakozó. Önálló áram-

forrásuk csak akkor van, ha egyéb szolgáltatással is rendelkeznek, pél-

dául adatmenyiség-kijelzés vagy MP3-zenelejátszás, diktafon funkció.

>>vissza a tartalomhoz

Az operációs rendszerek biztosítják a kapcsolatot a felhasználó és számítógép között. Megismer-

kedünk általános felépítésükkel, jellemzőikkel, csoportosításukkal. Egy számítógép használatához elengedhetetlen a rajta

futó operációs rendszer (Windows, Linux vagy Mac OS X) ismerete.

Mit nevezünk operációs rendszernek?

Az operációs rendszer programok gyűjteménye, amelyek elősegítik a számítógép hardverének könnyű, sokol-

dalú és biztonságos használatát.

A programok és a felhasználó számára is egy egységes kezelőfelületet biztosít.

Az operációs rendszert gyakran rövidítjük az „OS” betűkkel az angol „operation system” szavakból.

Az operációs rendszerek feladatai

felhasználói felület biztosítása

memóriakezelés

folyamatok szervezése

perifériakezelés

állománykezelés

hibakezelés

védelem

naplózás

Felületet kell biztosítanunk a felhasználók számára és a futó programok, azaz folyamatok számára. A memóriakezelés

az operációs rendszerekben a leginkább kritikus rész, mivel egyszerre több programot szeretnénk a memóriába tölteni. Me-

móriakezelés nélkül a programok egymás memóriaterületeire írhatnak a rendszer összeomlását okozva. A futtatandó prog-

ramok általában a merevlemezen helyezkednek el. Ha elindítjuk, azaz a memóriába töltjük, akkor futó programról vagy fo-

lyamatról beszélünk. A számítógéphez csatlakozhat többféle be vagy kiviteli eszköz, amelyeket perifériák néven szokás em-

legetni. Az operációs rendszernek ki kell szolgálnia ezeket a hardvereket, adatokat kell átadni és átvenni azoktól. Az adato-

kat és a programokat valamilyen módon rendszerbe kell foglalni, elérhetővé kell tenni. Ez az állománykezelési feladat. A

hardver valamely szoftver szokatlan vagy nem kívánatos működése esetén az operációs rendszer feladata az adott helyzet

kezelése a rendszer leállása nélkül. Egy működő számítógépen meg kell védenünk az adatainkat, a programjainkat, folyama-

tainkat, eszközeinket más rosszindulatú vagy óvatlan felhasználóktól, amelyet szintén az operációs rendszer lát el. A hibake-

zelés kevés haszonnal jár, ha a rendszert kezelő gazda nem szerez róla tudomást. Belépések, folyamatok indítása, leállítása,

újraindítása egy számítógépen, egy hálózaton mind fontos információ lehet hibakövetés vagy betörésvédelem során. Az

ilyen eseményeket az operációs rendszer ezért feljegyzi, vagy másként mondva naplózza.

Az operációs rendszerek osztályozása

Több szempont szerint osztályozhatók az operációs rendszerek. Az operációs rendszerek kialakulása során a kezdeti

rendszerek egy felhasználósak, egy feladatosak voltak. Később megjelentek a többfeladatos, több felhasználós rendszerek.

Ma a hálózatok világában nagyon ritka az egyfeladatos, esetleg az egy felhasználós operációs rendszer. Az osztályozás leg-

aktuálisabb szempontja lehet a szoftver terjesztésének engedélye. Ez alapján az operációs rendszerek feloszthatók kereske-

delmi és szabad szoftverekre. A kereskedelmi szoftverek csak annak megvásárlása után használható. A szabad szoftverek

lehetnek ingyenesek, de adhatók pénzért is. A szabad nem feltétlenül ingyenes jelent, de ha egy ilyen szoftvert lemásolunk,

az sem számít jogilag szabálytalannak. Az operációs rendszer készítőinek egy része külön csomagolja a szerver számítógé-

pekbe szánt és az asztali gépekbe szánt rendszerét.

Konkrét operációs rendszerek

Legelterjedtebb operációs rendszerek asztali felhasználás terén Windows, Linux és Mac OS X. A Windows a Micro-

soft által gyártott kereskedelmi operációs rendszer. Jelenleg gyakran használt Windows verziók:

Windows XP

Windows 2000 Professional

Windows Vista

Windows 7

Windows 8

A Windows operációs rendszerek kereskedelmi szoftverek, csak úgy használhatók, ha licencdíjat fizetünk érte. Ha li-

cenc díj megfizetése nélkül használjuk bűncselekményt követünk el.

Linuxnak többféle terjesztése létezik. Vannak, amiket cégek gyártanak és vannak, amelyeket az Interneten alakult kö-

zösségek tartanak fenn. A legismertebb terjesztések:

Debian GNU/Linux

Ubuntu Linux

OpenSUSE

Madriva Linux

Fedora, RadHat Linux

Slackware Linux

Arch Linux

Gentoo

Az operációs rendszerek felületei

Az operációs rendszer felületet biztosít a programok és a felhasználók számára is. A programok (szövegszerkesztők,

táblázatkezelők, stb.) ezen a felületen keresztül érhetik el az állományokat, a perifériákat stb. A felhasználók a billentyűze-

ten, és egyéb be- és kiviteli eszközökön keresztül szintén beleszólnak a számítógép működésébe, ezért számukra is felületet

kell biztosítani. Az ilyen felületek lehetnek parancs-vezérelt, menü-vezérelt és ikon-vezérelt. Az asztali számítógép haszná-

lata során az átlagfelhasználó csak ikon-vezérelt (grafikus) felülettel találkozik. Rendszergazdák és adminisztrátorok számá-

ra azonban minden grafikus rendszer mögött találhatunk egy parancssoros felületet, amellyel a rendszer beállításait végezhe-

tik. A harmadik a menü-vezérelt felületek. Menüs rendszerek találhatók néhány hálózatokat irányító routerben, kézi telefo-

nokban, vagy más beágyazott eszközök rendszereiben.

parancs-vezérelt

menü-vezérelt

ikon-vezérelt

Fájl, könyvtár

Az adatokat és a programokat a számítógépeken állományokban, más néven fájlokban tároljuk. A fájlokat nevükkel

azonosítjuk. A fájl neve után szokás - ponttal elválasztva - egy ún. kiterjesztést is megadni. A kiterjesztés mindig utal az ál-

lomány tartalmára, formátumára. Ilyen kiterjesztések a .txt, .exe, .jpg, .pdf, stb. Adott például egy Petőfi vers amit petofi ne-

vű fájlban szeretnénk tárolni, szöveges formátumban, akkor a fájl neve kiterjesztéssel együtt így nézhet ki: petofi.txt Ha az

állomány Petőfiről egy képet tartalmaz, akkor az állomány neve és kiterjesztése így nézhet ki: petofi.jpg. A .jpg kiterjesztés-

ből tudjuk, hogy képről van szó, és azt is, hogy JPEG formátumban van tárolva. A személyi számítógépek terjedésének kez-

detén, az elterjedt egy felhasználós rendszerek jellemző maximális fájlnév hosszúsága 8 karakter, a kiterjesztések hossza

pedig 3 karakter volt. Ma hosszú fájlneveket használhatunk, de ezek sem lehetnek végtelenek. Maximális fájlméret általában

minden rendszeren 255 karakter. Ebbe beleértve a fájl kiterjesztését is. Ennek ellenére nem ajánlott a túl hosszú fájlnevek

használata, mert az elterjedt Windows operációs rendszerben egy fájl elérési útvonal hosszúsága maximálisan 260 karakter

lehet, és fájlok kezelhetetlenné válhatnak a fájlkezelőben.

Könyvtár

A könyvtár másik nevén mappa. Régebben nevezték tartalomjegyzéknek is. Olyan logikai egységek, amelyek állo-

mányokat és/vagy más könyvtárakat tartalmaznak. A legfelső szintű könyvtárat szokás gyökérkönyvtárnak vagy egyszerűen

csak gyökérnek nevezni. A gyökérből újabb könyvtárak nyílnak, azokból újabb alkönyvtárak. Minden alkönyvtárból újabb

alkönyvtárak nyílhatnak. A könyvtárak hierarchikus rendszere fa szerkezettel írható le. Windows operációs rendszerek ese-

tén a gyökér könyvtár egy meghajtó, amit egy betűjellel azonosítunk. Ezekben a rendszerekben több ilyen meghajtó is lehet,

mindegyik más-más betűjelet kap. Van egy elsődleges meghajtó, amin a rendszer helyet foglal, ez általában a C. Az A és a B

meghajtó ma már ritkán használt hajlékonylemezes egységek részére van fenntartva. A Unixos, Linuxos rendszerek esetén a

gyökérnek nincs betűjele, mert mindig csak egyetlen gyökér lehet. Ha egy másik meghajtót szeretnénk beilleszteni, akkor azt

valamelyik alkönyvtárba szokás megtenni. Ha floppyt, CD-ROM-ot vagy pendrive-ot használunk, azt a legtöbb Linuxban a

/media könyvtárban érhetjük el.

Elérési út

Az elérési út egy fájl vagy egy könyvtár helyét mutatja meg a hierarchikus fájlrendszerben. Az elérési út mindig a

gyökér könyvtár leírásával kezdődik. Ez Windowsok esetén az adott meghajtó betűjele, amit egy kettőspont (:) követ. Pl. C:\

Linuxok és Unix rendszerek esetén a csak egyetlen gyökér könyvtár van, ennek jele egy perjel (/). Pl.: / A továbbiakban

azoknak a könyvtáraknak és alkönyvtáraknak a felsorolása következik, amelyek tartalmazzák a keresett állományt vagy

könyvtárat. A Windowsos rendszerben ezeket a könyvtárakat egy vissza-perjel (\) választja el, Linux és Unix rendszerekben

pedig perjel (/).

Fájlok, könyvtárak kezelése

Windowsos könyvtárszerkezetek

Mint azt már tudjuk a Windowsokban mindig van egy meghajtó, amelyen a rendszer foglal helyet. Alaptelepítés ese-

tén a Windows a C:\Windows könyvtárba telepszik. Itt találhatók az operációs rendszer működéséhez szükséges programok,

adatállományok. A több felhasználós Windows verziók óta a felhasználók könyvtárai a C:\Documnets and Settings könyv-

tárba kerülnek. A Windowsos szabványt követő programok telepítés után a C:\Program Files könyvtár egy alkönyvtárába

telepszenek.

Ikon-vezérelt rendszerek

Az Ikon-vezérelt rendszereket szokás még grafikus felhasználói felületnek hívni, angolul Graphic User Interface, rö-

viden GUI. A képernyőn szöveges és grafikus elemek együtt jelennek meg. Általában valamilyen mutatóeszközzel, legtöbb-

ször egérrel, kattintással egy rajzra, ablakra egy részére utasításokat adunk a számítógépnek. A monitoron megjelenő grafi-

kus felületet asztalnak nevezzük. Tulajdonképpen az asztalon dolgozunk. Az asztal alján tálca, vagy más néven panel he-

lyezkedik el. A tálcán jelennek meg a felhasználó által indított programok hivatkozásai. A programok indítására is itt van

lehetőség, a tálca baloldalán elhelyezett „Start” gombra kattintva. A számítógép leállítása is „Start” gombra kattintva kez-

deményezhető. Az elindított programok a grafikus felületen egy körülhatárolt terülten jelennek meg. Ezt a körülhatárolt terü-

letet ablaknak nevezzük.

Egy ablak fel-

építése:

címsor

menüsor

eszköztár

munkaterület

státuszsor

vezérlőmenü

Az ilyen programablak egy hivatkozása mindig megjelenik a tálcán is. Lehetőségünk van arra, hogy a program abla-

kot a program bezárása nélkül ideiglenesen eltüntessük az asztalról. Ekkor a tálcán továbbra is látszik az ablak.

Az ablak jobb felső sarkában találjuk a címsoron a vezérlőgombokat. A

három gombbal magát az ablakot tudjuk vezérelni, úgymint bezárás, kismére-

tűre állítás és teljes méretűre állítás. A teljes méret esetén az ablak az egész

munkaasztalt betölti.

minimalizálás

teljesméret

bezárás

vezérlőmenü

Az ikon-vezérelt ablakok „építőelemei”

A futó programok időnként információt kérnek vagy közölnek egy újabb ablakot feldobva. Ezek az ablakok az eredeti

programablak ún. gyermekablakai. Az ilyen ablakokat párbeszéd ablaknak is hívjuk. A párbeszédablakokon program ablak

alapvető építőelemin kívül még a következő elemeket találjuk:

címke

szövegdoboz vagy beviteli mező

legördülő listadoboz

listadoboz

gomb

fülek

rádiógomb

jelölőnégyzet

leptetődoboz

cimke

A címke általában valamilyen másik elemhez

tartozó felirat.

szövegdoboz

vagy beviteli mező

A szövegdoboz abban különbözik a címkétől,

hogy tartalma változtatható vagy direkt beírással

vagy egy másik elem használatával.

legördülő lis-

tadoboz

A legördülő listadobozba a szövegek listájából

csak egy látszik. A többi legördítés után lesz elérhető.

listadoboz

A listadoboz több feliratot tartalmaz. Ha a fel-

iratok száma nem fér bele a listadobozba, akkor ol-

dalt egy gördítősáv segítségével érhető el a többi

szöveg.

gombok

A gombokat inkább nyomógomb néven emle-

getjük. A nyomógombra kattintással mindig valami-

lyen eseményt indíthatunk el.

fülek

A fülek segítségével egy ablak több részre

osztható. Ezeket a különálló részeket fülek segítségé-

vel érhetjük el.

radiogomb

Rádiógombbal kettő vagy több dologból vá-

laszthatunk. A válaszok közül viszont mindig csak

egyetlen egy maradhat megjelölve.

jelölőnégyzet

A jelölőnégyzet esetén szintén több választható

elemünk van, de egyszerre többet is megjelölhetünk.

Jelölőnégyzet előfordulhat önmagában egy is.

léptetődoboz

A léptető dobozok mindig tartalmaznak egy fel

és egy le „nyilat” amellyel egy adott értéket növelhe-

tünk vagy csökkenthetünk.

Programok indítása

Programok indítása Windows operációs rendszerekben a tálcán lent bal oldalon található un.„Start” gombra kattintva

kezdeményezhető. Ezen belül „Minden program” menüpontot választva kapjuk az indítható programok listáját. A „Aszta-

lon” szintén elhelyezhetők programindító ikonok, amelyek szintén alkalmazhatók programindításra.

Az „Intéző” program

Fájlok és könyvtárak kezelésére a Windows az Intéző nevű programot biztosítja számunkra. Az „Intéző” a hagyomá-

nyos lehetőségeken kívül gyorsabban is elindítható a többi programhoz képest. A „Start” menün a szokásos bal egérgomb

helyett jobb egérgombbal kattintva egy kisebb menüt kapunk. Ennek egyik menüpontja az „Intéző”.

Az Intéző alaphelyzetben két részre osztható, egy jobb és egy bal oldalira.

Baloldalon a könyvtárszerkezetet böngészhetjük. Vegyük észre, hogy mindig van egy aktuális könyvtár.

A két sáv felett egy szövegdobozban láthatjuk az aktuális könyvtárat, amelyet címsornak nevezünk.

Az Intézőben többfajta nézet is elérhető a „Rendezés” menüpontból kiindulva. Az egyik ilyen gyakran használt a beál-

lítás a következő menü útvonalán érhető el: „Rendezés” → „Elrendezés” → „Betekintő ablak ”.

Könyvtárkezelés

Egy könyvtár létrehozását az Intézőben a következő menüpontokon keresztül lehetséges:

Új mappa feliratra kattintva vagy jobb gomb - -új mappa.

A kattintás után a jobboldali sávon egy mappa jelenik meg és egy kis keretben az „Új mappa” felirata, amelyet tetsző-

legesen átírhatunk arra a könyvtárnévre, amit létre szeretnénk hozni.

Mappa törlése: a mappa felett legyen az egérmutató – jobb gomb – Törlés. Ez után még meg kell erősítenünk törlési

szándékunkat.

A mappa felett a jobb egérgomb lenyomásával megjelenő menüből számos parancsot adhatunk ki, például a könyvtár

átnevezését is.

Fájlok (állományok) kezelése

Az operációs rendszerek lehetővé teszik egyszerű szöveges fájlok létrehozását. Ebben a részben azt nézzük meg, ho-

gyan lehet ezt megtenni Intézőből. Új szöveges fájl hasonlóan a könyvtárakhoz a jobb egérgomb lenyomása után az Új” me-

nüpontjában kezdeményezhető, „Szöveges dokumentum”-ot választva.

A kattintás hatására az Intéző jobboldalán a szöveges dokumentum ikonja jelenik meg, egy kis keretben pedig az „Új

Szöveges dokumentum” felirat, ahol fájl nevét adhatjuk meg.

A fájlok törlése, átnevezése a könyvtárakhoz hasonlóan végezhető a jobb egérgomb lenyomása után. Egy fájlnak üre-

sen általában nem sok haszna van. A fájlokat tartalommal szeretnénk megtölteni. Egy dupla kattintással az elkészült állomá-

nyon meg tudjuk azt nyitni szerkesztésre. A fájl szerkesztésénél az Intéző egy másik programot indít el, amelynek a neve

Jegyzettömb. A Jegyzettömb egyszerű szöveges állományok készítésére és szerkesztésére használható program. Az szer-

kesztése után a Jegyzettömbben „Fájl” menü „Mentés” menüpontjával mentsük a lemezre annak tartalmát.

Vágólap

A vágólap minden grafikus operációs rendszer része. Szerkesztési műveletek megkönnyítésére találták ki, eredetileg

szövegszerkesztőkben. Ez valójában egy átmeneti tároló, amely lehet a memóriában vagy a háttértárolón. A vágólapot a

programokból általában a „Szerkesztés” menüből érhetjük el. A vágólapművelethez először mindig ki kell jelöli a másolni

kívánt objektumokat. A következő szokásos menüpontokat találjuk vágólapkezeléshez:

Kivágás

Másolás

Beillesztés

Kivágás esetén a kijelölt fájlok vagy könyvtárak törlődnek az eredeti helyről. Másolás menüpontot választva másolt

objektumok az eredeti helyükön is megmaradnak. A Kivágás és a Másolás menüpontra kattintva a kijelölt tartalmak a vágó-

lapra kerülnek, azaz az ideiglenes tárolóba. A Beillesztés menüpontra kattintva a vágólap tartalma az aktuális helyre máso-

lódik. Intéző esetén ez az aktuális könyvtár, Jegyzettömb esetén az aktuális kurzorpozíció.

Keresés

Előfordul, hogy egy rendszerben nem találunk egy állományt vagy egy könyvtárat. Jobb esetben ismerjük a fájlnév

egész részét. A könyvtár és fájlkezelő programokat fel szokták szerelni keresési lehetőséggel. A „START” gombra kattintva

alul láthatjuk a kereső ablakot, ahova beírhatjuk a keresett fájl vagy könyvtár nevét.

Rendszerbeállítások

Az operációs rendszer lehetővé teszi, hogy különböző beállításokat végezünk rajta. Ilyenek a pontos idő beállítása, az

asztal hátterének vagy színének beállítása, dátum formátum beállítása, stb. Ezt azonban a rendszergazda biztonsági okokból

letilthatja, és előfordulhat, hogy csak ő állíthatja egy adott rendszeren. A fenti beállítások nagy részét a „Vezérlőpult” nevű

programmal kell végrehajtanunk. A Vezérlőpultot a Start menüből érjük el. A Vezérlőpultnak három nézete van:

Kategória nézet

Nagy ikonok nézet

Kis ikonok nézet.

Területi és nyelvi beállítások

Az országunk sajátosságaihoz tartozó úgynevezett területi és nyelvi beállításokat a Vezérlőpultban a „Terület és

nyelv” ikonra kattintva indíthatjuk. Az előugró ablakban az aktuális beállításokat látjuk. Ebben az ablakban a beállítások a

nyelv kiválasztásával változtathatjuk meg. Ha összetettebb beállításokat szeretnénk elvégezni, akkor a „További beállítások”

gombra kell kattintanunk.

A „Számok” fülön beállítható, hogy az operációs rendszeren számok megjelenítése esetén milyen tizedes jel, hány ti-

zedes jegy, milyen ezredes elválasztó, milyen negatív előjel jelenjenek meg, a negatív számok formátumát, a vezető nullák

megjelenésének milyenségét, milyen listaelválasztók legyenek és a mértékrendszert. A számokra vonatkozó beállítások le-

gördülő listadobozból választhatók. A beállított formátumok az ablak tetején a minta részben láthatók mind pozitív mind ne-

gatív számok esetén.

A következő fülön („Pénznem”),, a pénz nemét tudjuk beállítani a rendszeren. Egy magyar nyelvű Windows operációs

rendszer esetén a választható pénznemek a Forint, a Dollár és az Euró. A pénznemek mellé külön tizedesjel,

tizedesjegyszám, ezredes elválasztó és csoportosítás adható meg. Ha a fenti három pénznemtől különböző pénznemre van

szükségünk akkor azt a legördülő listadobozba egyszerűen írjuk be. Ilyen lehet például: DM.

Az időfülön megadható az idő kijelzésének formátuma. Az általánosan elterjedt forma, amikor az órát, percet és má-

sodpercet is megjelenítjük és ezeket kettősponttal (:) tagoljuk. Például: 11:51:53. A legördülő lista mellett a formátumot

magunk is átírhatjuk. A formátumban a nagy „O” betű az órák számjegyeit képviseli. A kis „p” betű a percek, az kis „m”

betű pedig a másodperceket szimbolizálja. Ha a másodperceket nem szeretnénk megjeleníteni, akkor azt ilyen formában ad-

juk meg: OO:pp

A dátum formátum megadható rövidebb és hosszabb formátumban. A formátummegadásnál az egyes karakterek jelen-

tése a következő: Kis „é” betű az évek, nagy „H” betű a hónapok és kis „n” a napok számát jelképezi. Dátum elválasztó

szokásosan pont („.”). Ha szeretnék a dátum elválasztót kötőjelre változtatni, akkor azt a következő formátummal tehetjük

meg: éééé-HH-nn

Megjelenítés

A Vezérlőpult „Képernyő” része lehetővé teszi számunkra a grafikus felület más témák, ill. kinézetek alkalmazását, az

asztal hátterének és a képernyőkímélőnek a változtatását. A „Képernyő” ikonra kattintva a következő beállításokra van lehe-

tőség:

Felbontás beállítása

Fényerő beállítása

Szín kalibrálása

Megjelenítési beállítások módosítása

Kapcsolódás kivetítőhöz stb.

A személyre szabás menüre kattintva többek között módosíthatjuk az asztali hátteret, ill. képernyőkímélőt is beállítha-

tunk magunknak. (ugyanehhez az ablakhoz jutunk akkor is, ha az asztalon jobb egérgombra kattintva kiválasztjuk a legördü-

lő menüből a Személyre szabás lehetőséget).

Mappabeállítások

A könyvárakhoz, mappákhoz való hozzáférés módja megváltoztatható szabályozható. Az Intéző nevű program alapér-

telmezésben például nem mutatja meg az ismert fájltípusok kiterjesztését. Ilyenkor előfordulhat, hogy ha egy ilyen állomány

nevet adtunk: jaguar.txt.html, az állományunk html-ként viselkedik, azaz kattintásra böngészőben nyílik meg, de mi azt lát-

juk, hogy annak kiterjesztése .txt. Ennek elkerülése érdekében az ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtését érdemes kikap-

csolni. Ez a „Vezerlőpult” → „Mappa beállításai” → „Nézet” menüpont alatt tehető meg. Az „Ismert fájltípusok kiterjesz-

tésének elrejtése” szöveg előtti pipát kivéve.

A Windowsban az állományok kiterjesztéséhez nem programot rendelünk, hanem egy „Fájltípust”. A „Fájltípus”-hoz

rendeljük a programot. A .txt kiterjesztést például szimpla szöveges fájlokhoz szokás megadni. Az ehhez tartozó fájl típus a

Windowsban alapértelmezetten a „Szöveges dokumentum”. A „Szöveges dokumentum”-hoz hozzárendelt program pedig a

„Jegyzettömb”. A „Jegyzettömb” valójában szintén csak egy szimbolikus név, mert a program valódi neve „Notepad”.

Segédprogramok

Feladatkezelő

A feladatkezelő egy program, amely lehetővé teszi, hogy az elindított programokról, ill. folyamatokról információkat,

teljesítmény jellemzőket kapjunk. Figyelhetők a számítógép teljesítményét jellemző tulajdonságok. Azok a folyamatok,

amelyek nem válaszolnak leállíthatók, újabbak indíthatók. A processzor teljesítményéről, a memóriahasználatról grafikonon

kapunk információt. A programablak különös tulajdonsága, hogy alapértelmezett helyzetben mindig felül van. Vagyis ha

újabb programot indítok annak ablaka a feladatkezelő ablaka alatt jelenik meg. Ha egy tálcára tett programot aktiválok, an-

nak ablaka a feladatkezelő ablaka alatt lesz. A feladatkezelő indítása a Ctrl + Alt + Del billentyűkkel lehetséges. Az alkal-

mazások fülön az ablakkal rendelkező folyamatokat, azaz alkalmazásokat látjuk, míg a folyamat fülön azokat a folyamatokat

is látjuk, amelyeknek nincs is grafikus felületük. Az ablak alján a státuszsorban a folyamatok számát látjuk, utána a procesz-

szor teljesítményét, majd a memóriahasználatot.

Egy alkalmazás lefagyása esetén az „Alkalmazások” fülön az „Állapot” oszlopban a „Nem válaszol” felirat szokott

megjelenni. Ebben az esetben a folyamatot egy kattintással kijelöljük, majd a „Feladat befejezése” gombra kattintva az al-

kalmazás leállítható.

A „Teljesítmény” fülön a számítógép teljesítménye látható dinamikusan.

A „Hálózat” fülön a hálózatról a „Felhasználók” fülön a bejelentkezett felhasználókról látunk információt.

Számológép

Az operációs rendszer alapértelmezésben rendelkezésünkre bocsájt még néhány hasznos eszközt. Ilyen a „Start” menü

→ „Minden program” → „Kellékek” → Számológép menüpontból induló program. A számológépnek két üzemmódja van:

Normál és Tudományos. Általános üzemmódban a számológép képes olyan alapműveletekre, mint összeadás, kivonás, szor-

zás, osztás, gyökvonás, százalékszámítás és a fordított logaritmikus skála (1/x) számítását teszi lehetővé. Tudományos

üzemmódban számológépünk többet tud. Ilyen többlet tudás a trigonometriai függvények számításának lehetősége, a külön-

böző számrendszerek használatának lehetősége, a logikai műveletek használata vagy a zárójelhasználat

Váltás a két nézet között a „Nézet” menüből lehetséges. Egy szám szinusza például a szám beírását követően meg-

nyomott „sin” gombra kattintva lehetséges. Egy szám koszinusza a „cos” gombra kattintva, stb. Számok közötti átváltásnál

ügyeljünk arra, hogy a számológép a szám beírásánál a megfelelő számrendszerben legyen. Hogy éppen melyik számrend-

szerben vagyunk, azt a számbeviteli mező alatti rádiógombok mutatják. Tizenhatos számrendszert a jelzi a „Hex” felirat. A

tízes számrendszert a „Dec” felirat. A „Oct” felirata a nyolcas számrendszerre utal. A „Bin” pedig a kettesre. Ezek után egy

tízes számrendszerbeli 4-es érték más számrendszerre úgy számolható, hogy beírjuk a 4-et, „Dec” aktív rádiógomb mellett,

majd a rádiógombok segítségével másik számrendszert választunk. A „Backspace” gombbal törölhető az utoljára beírt ka-

rakter. Melette a „CE” gomb törli a beviteli dobozban a számot. A „CE” melletti „C” gomb törli a beviteli mezőben a szá-

mot és a részeredményeket is.

Rajzolás Paint programmal

A Windows egy rajzoló programot is rendelkezésünkre bocsájt, amely alapvető rajzolási lehetőségeken kívül, néhány

képátalakítási lehetőséget is tartalmaz. Indítása a „Start” → Minden program” → „Kellékek” → „Paint” menüpontot vá-

lasztva lehetséges.

>>vissza a tartalomhoz

Az adattömörítés szükségessége:

Lakásotokban bizonyára a tányérok és az evőeszközök nem az asztalon, hanem a konyhaszekrény egy bizonyos he-

lyén sorakoznak zárt rendben. Könyveid sem hevernek a szőnyegen szanaszéjjel, hanem a könyvespolcon rendszerezve so-

rakoznak.

Számítógéped merevlemezén is célszerű valamiféle kiismerhető rend tartása. Ráadásul nincs az a winchester, vagy

cserélhető lemez, ami előbb vagy utóbb be ne telne. Ezért a jól kialakított könyvtárrendszerünkben a ritkán használatos

programjainkat célszerű becsomagolva tárolni. A tömörítés főleg adatátvitelnél és tárolásnál ajánlatos.

Erre használjuk az adattömörítő programokat, melyekkel különféle módszerekkel akár 90 % körüli tömörítés is elér-

hető. Ilyen módszer lehet pl.:

a rövidebb kóddal való helyettesítés;

az ismétlődő részek egyszeri rögzítése.

Az adattömörítés fogalma:

Az adattömörítés az az eljárás, melynek során egy állományból egy program segítségével egy másik, az eredetinél ki-

sebb méretűt hozunk létre. A létrehozott állományt archiváltnak nevezzük. Léteznek olyan tömörítők is, amelyek az operá-

ciós rendszerbe beépítve minden információt tömörítve tárolnak. Ezek az úgynevezett valós idejű tömörítők.

Tömörítés után az adatok kisebb helyet foglalnak el a háttértáron, így olcsóbban tárolhatók és gyorsabban továbbítha-

tók. A tömörítési eljárásokat két csoportba soroljuk:

veszteséges tömörítés: az információ egy része véglegesen elveszik, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha az elve-

szett adatok nem fognak hiányozni (pl. képek tárolásakor, mivel az emberi szem jóval kevesebb színt tud érzé-

kelni, mint amennyi valójában van a képen). Gyakran használt veszteséges tömörítés pl. hangoknál az MP3, ké-

peknél a JPEG, vagy filmeknél az MPEG formátum. Egy zene, amit MP3 formátumba tömörítettek, az eredeti

fájlnak akár a tizedére is csökkenhet.

veszteségmentes tömörítés: Egy hivatalos levél, egy számokat tartalmazó táblázat, egy kotta vagy egy program

esetében veszteséges tömörítést nem alkalmazhatunk. Rövidítések bevezetésével azonban az ilyen adatokat tar-

talmazó fájlok méretét is csökkenthetjük. Természetesen ekkor a tömörített fájl elején szerepelnie kell a rövidí-

tések jegyzékének. Felhasználás előtt a fájlt „kicsomagolva” vissza kell állítanunk az eredeti állapotot. A vesz-

teségmentes tömörítést a Windows is támogatja, de használhatunk külön tömörítőprogramot is (pl. WinZip,

WinRar).

Az adattömörítő programok végzik az eredeti file kisebb méretűvé alakítását, valamint a kicsomagolást, az eredeti ál-

lomány visszaállítását.

A tömörítő szoftvert a program kiterjesztéséről ismerjük fel. Pl.: ZIP, ARJ, RAR…

A tömörítésre sokféle segédprogramot alkalmaznak. Az egyik legnépszerűbb a WinRAR program. A Start / Minden

program / WinRAR útvonalon érhető el.

A tömörítés lépései:

Jobb gombbal kattintsunk az állomány nevére

Helyi menü – Hozzáadás az archívumhoz

Kiválasztjuk az archívum formátumát (RAR vagy ZIP)

Ha szükséges elvégezzük az egyéb beállításokat

Létrejön a tömörített állomány ugyanabban az ablakban, amelyben a tömörítést végeztük.

A kicsomagolás lépései:

Kattintsunk jobb egérgombbal a tömörített állomány ikonjára.

Kattintsunk a Kibontás ide gombra.

A program visszaállítja az eredeti könyvtárat.

Az archiválás egy olyan eljárás, ahol könyvtárakat és fájlokat egyetlen állományba tesszük tárolás vagy továbbíts cél-

jából. Az archiválás azonban nem jelent feltétlenül tömörítést is. A tömörítési eljárás során az archív fájl méretét is megpró-

báljuk csökkenteni. Többféle tömörítési eljárást és tömörítő programot programot alkottak. A legismertebb tömörítő prog-

ramok a következők: zip, gzip, arj, lha, bzip2, rar, uha. Egyetlen olyan program ismert, amely csak archiválást végez tömö-

rítés nélkül. Ez a tar program. A Unixos, Linuxos rendszerek alapértelmezetten tartalmazzák, Windowsos rendszerekre a

népszerű Total Commander nevű fájlkezelő program alapból tartalmazza.

>>vissza a tartalomhoz

A rosszindulatú számítógépes programokat összefoglalóan kártevőknek (angolul malware, ejtsd: melver) nevezzük. A

számítástechnika fejlődésével sajnos nemcsak a kártevők száma növekszik, hanem egyre újabb és újabb fajtái jelennek meg:

a vírusok, a férgek, a kémprogramok, a kéretlen reklámprogramok, stb.

A kártevők elleni védekezés egyik módja a megelőzés: ha megismerjük az egyes kártevők fajtáit, könnyebben elke-

rülhetjük a veszélyeket. Célszerű továbbá az ismeretlen eredetű fájlok ellenőrzése és vírusirtó program használata.

Vírusok

A számítógépes vírusok mindig valamilyen futtatható programhoz csatlakoznak. Amikor az adott program elindul, ve-

le együtt a vírus kódja is lefut, ekkor másolatait újabb programokhoz fűzve szaporodik. A vírusok különböző adathordozó-

kon (CD, pendrive…) továbbított, vagy az internetről letöltött programokkal, adatfájlokkal terjednek. A fertőzést a letöltött

programok és fájlok ellenőrzésével, legális programok használatával és vírusirtó program alkalmazásával előzhetjük meg.

Mivel a vírustámadás a gépünkön lévő adatokat is tönkreteheti, fontos, hogy adatainkról gyakran készítsünk biztonsági má-

solatot.

Férgek

A férgek (worm, ejtsd: vörm) abban hasonlítanak a vírusokra, hogy szaporodnak, azonban ehhez nincs szükségük egy

„gazdaprogramra”. Főleg számítógépes hálózatokon, így például az interneten terjednek.

Kémprogramok, kéretlen reklámprogramok

A kémprogramok (spyware, ejtsd: szpájver) és reklámprogramok (adware, ejtsd: edver) főleg az interneten át kerülnek

gépünkre. A kémprogramok célja az azonosítók, jelszavak, banki adatok stb. megszerzése, a reklámprogramok pedig vala-

milyen terméket vagy céget reklámoznak. Megjelenésükre utalhat a felugró reklámablakok mellett, hogy megváltozik bön-

gészőnk kezdőlapja és nem lehet visszaállítani, a böngészőbe olyan kiegészítők jelennek meg, amelyeket nem mi telepítet-

tünk, vagy a gép lelassul.

Trójai programok, rootkitek, botnetek

A trójai programok hasznos programnak álcázzák magukat, ténylegesen azonban lehetővé teszik egy külső támadó

behatolását.

A rootkit (ejtsd: rútkit) célja, hogy hozzáférést biztosítson a megtámadott számítógéphez, anélkül, hogy a felhasználó erről

tudomást szerezne.

A botnetekről kéretlen reklámlevelek ezreit lehet indítani, adatokat lehet gyűjteni a felhasználókról, vagy meg lehet bénítani

egy webhelyet pusztán azzal, hogy a botnet minden tagja egyszerre kér tőle adatokat, és a terhelést az adott szerver nem tud-

ja kezelni.

A vírusirtó programok működése

A vírusirtó programok a kártevők felismerésére és eltávolítására szolgálnak. Egyfelől a már ismert vírusok jellegzetes

kódrészleteit keresik, másfelől olyan műveleteket figyelnek, amelyek a vírusokra jellemzőek.

Néhány gyakoribb vírusirtó: Virusbuster (ejtsd: vírusbászter), Norton Antivirus, ESET NOD32 Antivirus, AVG…

>>vissza a tartalomhoz

A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, melyek között adatforga-

lom van. A munkahelyeken, iskolákban a számítógépek legtöbbször hálózatot alkotnak. Az inter-

net pedig már az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Megismerkedünk a hálózatok felépí-

tésével, jellemzőivel.

A számítógépek elterjedésével egyre nagyobb lett az igény a számítógépek összekapcsolására. Kezdetben, a 70-es

években csak az egymáshoz közel lévő gépek együttműködését alakították ki, de a 80-as évekre az egymástól távol lévő

számítógépek összekapcsolását is megoldották.

Alkalmazásuk célja:

- erőforrások megosztása

- gyors és széleskörű kommunikáció

- takarékosság

- adatbiztonság

- párhuzamos hozzáférések

- nagy megbízhatóság.

Mi a hálózat?

A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép. Az egy-

mással összekötött számítógépek között adatforgalom van. A hálózat legtöbbször

egy központi számítógépből és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll. A köz-

ponti számítógépet szervernek nevezzük. A számítógépes hálózatra csatlakoztatott

minden számítógépet - a szerverek kivételével - munkaállomásnak vagy kliensnek

nevezünk. A munkaállomás lehet a hagyományos értelemben vett személyi számí-

tógép vagy az úgynevezett terminál.

1. Terminál - Önállóan nem tud dolgozni, csak ha kapcsolódik a szerverhez

(Nincsenek saját erőforrásai).

2. Személyi számítógép – Tud önállóan dolgozni. A szervert legtöbbször csak

adattárolásra használja.

Mi kell a hálózathoz?

A hálózathoz szükség van:

- operációs rendszerre,

- hálózati kártyára,

- átviteli közegre,

- kapcsoló elemekre.

Miért van szükség hálózatra?

A munkahelyeken, iskolákban a számítógépek legtöbbször hálózatot alkotnak. A számítógép-hálózat védelme érdeké-

ben belépéskor felhasználói névvel és jelszóval kell azonosítanunk magunkat. A felhasználók legtöbbször nem egyen-

rangúak. A felhasználói név alapján dől el, hogy mit tehetünk és mit nem. A hálózat biztonságos üzemeltetéséért a rend-

szergazda a felel.

Hálózatok méretei

A hálózatokat kiterjedésük (méreteik) alapján a következő csoportokba soroljuk:

SZEMÉLYI HÁLÓZAT - PAN

(Personal Area Network)

Személyi hálózatot hozunk létre, ha például összekapcsoljuk

mobiltelefonunkat a laptopunkkal.

A PAN eszközeit legtöbbször vezeték nélküli megol-

dásokkal kötjük össze. Pl.: rádióhullámokkal működő

bluetooth, vagy az infravörös sugarakat használó IrDA

HELYI HÁLÓZAT - LAN

(Local Area Network)

Helyi hálózatokat alakítanak ki, ha a számítógépeket egy

intézmény (iroda, iskola, stb.) falain belül, vagy esetleg

egymáshoz közeli épületeken belül kötik össze.

VÁROSI HÁLÓZATOK - MAN

(Metropolitan Area Network)

A városi hálózatok általában egy település határain belül

működnek. Városi hálózat jön létre akkor is, ha összekap-

csoljuk az egy városon belül működő iskolákat, de ilyen pél-

dául a kábeltévés hálózat is.

KITERJEDT HÁLÓZATOK - WAN

(Wide Area Network)

A kiterjedt hálózatok egy országra, egy kontinensre,

vagy akár az egész világra kiterjedhetnek.

Az egyik legismertebb ilyen hálózat az Internet.

Hálózati topológia

A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. LAN hálózatok kiépítésekor többféle

kábelezési mód közül választhatunk.

BRA ELNE-

VEZÉS TULAJDONSÁG

SÍN

TOPOLÓGIA

A rendszer a karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik, kábelszakadás-

kor az egész hálózat működésképtelenné válik.

GYŰ-

RŰ

TOPOLÓGIA

A csomópontok zárt láncot alkotnak. Az adatok csak egy irányba me-

hetnek.

CSIL-

LAG

TOPOLÓGIA

Biztosabb, de drágább megoldás. Kábelszakadásnál csak 1 gép áll le.

FA

TOPOLÓGIA

Minden számítógép csak egy útvonalon érhető el. A kábelszakadás egy

egész alhálózatot tönkretehet.

Összetett hálózatok esetén a különböző topológiák kombinálódhatnak.

Hálózati modellek

A helyi hálózatokat az erőforrások elérési módja szerint három fő csoportba soroljuk:

KLIENS-

SZERVER MO-

DELL

Ügyfél-Kiszolgáló

Nem egyenrangú hálózat.

A szerverek szolgáltatásokat nyújtanak a munkaál-

lomások (kliensek) részére.

A szerverre ún. Szerver operációs rendszert kell te-

lepíteni. Pl.: Windows Server 2003, Linux, Nowell

Netware

Pl. egy böngészőt tekinthetünk kliens

programnak, amely szolgáltatásokat kér egy

másik számítógépen futó webszervertől.

Az interneten kliens-szerver kapcsolatról beszé-

lünk.

HOST-

TERMINAL

MODELL

Elosztott hálózat

Nem egyenrangú hálózat.

A programok egy központi számítógépen (host) fut-

nak, a többi számítógép (terminálok) csupán beviszi

és megjeleníti az adatokat.

Ehhez nagy teljesítményű központi számítógépre

(mainframe) van szükség.

Pl. Érintőképernyős Internet terminál.

PEER TO

PEER MODELL

Egyenrangú hálózat.

Ilyen hálózatot alakíthatunk ki például a

Windows XP operációs rendszerrel telepített

Egyenrangú gépek

hálózata

A hálózatot egyforma gépek alkotják.

Mindenki szerver és munkaállomás egyszerre, az

egyes perifériák minden felhasználó számára hozzá-

férhetőek, az adatok több helyen tárolhatóak

számítógépekből.

>>vissza a tartalomhoz

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internetet kezdetben a katonai szervezetek, majd tudósok, diákok használták. Az internet megtervezésénél nagyon

fontos volt, hogy megbízhatóan működjön akár egy ellenséges atomcsapás után is. Ezért nincs központi számítógép. Ha

valamelyik számítógép kiesik, az adatok másik úton haladnak tovább.

A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a

feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes há-

lózati csomópontokhoz érkezve dől el.

Ahhoz, hogy a hálózat gépei együtt tudjanak működni, szabványosítani kellett a kommunikáció módját.

Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP protokoll.

A TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokollt 1983-ban vezették be, ma is a világháló alapproto-

kollja. Legfontosabb alkalmazás rétegei: a HTTP, az FTP, az SMTP, a DNS.

Számítógépek azonosítása

Ahhoz, hogy 2 számítógép között kapcsolat jöjjön létre, azonosítani kell őket. Ezért minden internetre kapcsolódó

számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük.

Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják.

A Domain név

A DNS név – Domain név (Domain Name System)

A felhasználó számára nehéz az IP címet megjegyezni ezért a DNS rendszerben könnyebben megnevezhető nevet

kötnek az IP címhez. Ennek is szabványa van. A domain név egyes részeit ponttal választjuk el egymástól. Ezeket az eleme-

ket jobbról balra haladva értelmezhetjük. Minden ország saját domain-nel rendelkezik, amely kétbetűs (hu, de, ro, nl, stb.)

Az intézmények, cégek ezen belül saját domain-nevet kérhetnek. Gyakori megoldás, hogy az internetre csatlakozó számító-

gép csak az internet használata idejére kap IP-címet a szolgáltató szerverétől. Ezt dinamikus IP-címnek nevezzük.

Miből áll az Intenet?

- Helyi hálózatokból (vállalati, iskolai hálózatok) és egyedileg csatlakoztatott otthoni számítógépekből.

- Átjárókból (gateway), amelyek kapcsolatot teremtenek az egyes alhálózatok között.

- Munkaállomásokból, amelyeken a felhasználók dolgoznak.

- Szerverekből, melyeken a felhasználók tárolják a közösen elérhető adataikat.

- Egyéb szolgáltatást nyújtó szerverekből, például webszerver, tűzfal, levelező szerver, proxy.

- A helyi hálózatokat összekötő kapcsoló elemekből, forgalomirányítókból (Switch, Router).

Az Internet működését protokollok (szab-

ványok) irányítják, amelyek folyamatosan fej-

lődnek, tökéletesednek. Az Internet tehát egy-

mással teljesen szabálytalanul összekapcsolt

számítógépekből illetve forgalomirányítókból áll,

melynek segítségével elérjük a kiszolgáló számí-

tógépeket és az ezeken elhelyezett adatokat, tar-

talmakat (weboldalakat). Otthoni számítógépünk

Internethez kapcsolásához telefonos vagy kábel-

modemes, esetleg ADSL kapcsolatra van szük-

ség. Egyre gyakrabban használunk vezeték nél-

küli kapcsolódási lehetőséget.

A web

Mi az a WWW?

Az Internet egyik leggyakrabban használt szolgáltatása a World Wide Web (www), a világméretű hálózat.

Röviden: web, vagy világháló.

Ma már bárki rendelkezhet saját WEB oldallal az interneten, így

a World Wide Web óriási mennyiségű információt tartalmaz minden té-

makörben. A legtöbb intézménynek, cégnek, vállalatnak saját webhelye

van, melynek segítségével olcsón és naprakészen tudják tájékoztatni ügy-

feleiket. Napjainkban a webhely címe a telefonszámmal egyenrangú helyet

kap a cégek elérhetőségében.

A webhely multimédiás, tehát egyaránt tartalmazhat szöveget, képet, hangot, mozgóképet (filmet), stb.

Például a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Röviden: SINOSZ) oldalait a http://www.sinosz.hu címen talál-

juk. Ezen a webhelyen a hallássérültekkel kapcsolatos legfrissebb hírekről, eseményekről olvashatunk.

A WWW oldalak „lapozgatását” böngészésnek vagy szörfözésnek is nevezzük.

A www működése

A webhelyet tartalmazó számítógépet a webhely internetcíme azonosítja. ( Például: www.sinosz.hu.)

A számítógépen belül az adatok mappaszerkezetben helyezkednek el. Ezt a

mappaszerkezetet a webszerver program kezeli, és teszi elérhetővé az interneten.

A webhely megtekintéséhez böngészőprogramra van szükségünk. Böngészés közben

a webhely tartalma weblapokban (weboldalakban) jelenik meg a számítógépünkön.

A weblapok közötti kapcsolatot a hivatkozások (link, hypertext) biztosítják. Ha rá-

kattintunk az egérrel egy linkre, akkor valamely másik weblapra (esetleg az adott lap

egy másik részére) jutunk. Ilyenkor az egérmutató megváltozik: egy mutató ujj lesz

belőle.

A böngészőprogramok és a webszerverek is sokfélék lehetnek. A tartalom egységes kezelésére szabályokat alkottak.

A weblapok leírását a HTML szabvány (HyperText Markup Langauge) rögzíti. Minden webszerver által kezelt web-

oldalhoz tartozik egy HTML-kódú állomány, amely leírja, hogy az adott lapon hogyan jelenjenek meg az adatok (szövegek,

képek, stb.).

Böngészők

A böngésző egy olyan program, amellyel a világhálón (Interneten) található

oldalakat (webhelyeket, webszervereket) megnézegethetjük vagy letölthetjük saját

számítógépünkre.

A böngésző programok képesek a különböző programozási nyelveken, vagy

a Html-kódban megírt oldalakat képekkel, linkekkel, animációkkal, hangokkal

együtt megjeleníteni.

Alkalmasak fájlok letöltésére (HTTP vagy FTP protokollal), teljes weboldalak, ké-

pek elmentésére. Kiegészítésekkel (plugin) képesek kezelni különböző grafikai fej-

lesztőeszközökkel készített programokat (Flash, Java, stb.)

Manapság sokféle böngésző áll rendelkezősünkre. Használatuk egyszerű. A böngészők többsége a HTML-oldalak megtekin-

tésén kívül több szolgáltatást is tartalmaz.(Kedvencek, Előzmények, Frissítés, Leállítás)

A legismertebb böngészőprogramok:

IKON NÉV KÉPERNYŐ KÉPE (PRINTSCREEN)

Microsoft Internet Explorer

Rövidítve IE vagy MSIE

Része a Windows operációs rendszernek

A legelterjedtebb böngészőprogram.

Netscape Navigator

Az Internet egyik vezető, most már ingyenes böngészőprog-

ramja.

A Netscape Communicator része

1998 tavaszától a program ingyenes, sőt forráskódját is nyil-

vánosságra hozták, azóta számos önkéntes programozó segít a

fejlesztését. Továbbfejlesztése ma elsősorban a Mozilla cso-

port munkájától várható.

Opera

- Ingyenes

- Kisméretű

- Zárt forráskódú

- Nagyon biztonságos

Az Operát az Opera Software (1995), egy norvég cég készíti.

Mozilla Firefox

- Ingyenes

- Kisméretű

- Nyílt forráskódú

- Biztonságos

A második legtöbbet használt böngésző az Internet Explorer

után. A Firefox többplatformos alkalmazás, a Microsoft Win-

dows több változatán, Mac OS X-en, Linuxon és számos más

Unix-alapú operációs rendszeren is fut.

Böngészők használata

Az egyes böngészők felépítése, működése nagyon hasonló. Weboldal megnyitásához a keresett webhely címét a cím-

sorba (címmezőbe) kell begépelni…

Weboldal megnyitása

Ha begépeljük a címsávba a megfelelő domain nevet (webhely címe), pl.: www.mozilla.com, a böngésző automatiku-

san kiegészíti a begépelt címet a http protokollal, és így URL lesz belőle: http://hu.www.mozilla.com/hu/

Az Enter lenyomása után a böngésző megnyitja az oldalt. Az oldal megjelenése után olvasgathatunk, illetve rákattint-

hatunk valamelyik linkre, s így újabb weboldal jelenik meg előttünk

Ha rámozgatjuk az egeret egy, hivatkozásra, akkor általában a képernyő alján, az állapotsorban megjelenik a cím,

ahová az ugrás történik.

Lapozás

Lapozni az felkeresett weboldalak között az Előre és a Vissza

gombokkal tudunk. Ha a gombok melletti nyílra kattintunk, akkor lenyí-

lik egy lista. Ebből kiválaszthatjuk, hogy melyik oldalra szeretnénk la-

pozni.

Frissítés, leállítás

Leállítás - Weboldal letöltésének megszakítása

Ha egy weboldal nagyon lassan töltődik le, a letöltést a Leállítás ikonra (vagy Esc) kattintva szakíthatjuk meg.

Ilyenkor az addig letöltött rész megjelenik.

Frissítés

Ha egy weboldalon nem jelennek meg azonnal a változások, vagy biztosan szeretnénk tudni, hogy az épp megje-

lenített lap a legfrissebb elérhető verzió, akkor használjuk a Frissítés ikont (vagy Ctrl + R). A lap letöltődése ilyenkor elölről

kezdődik.

Előzmények

A webcímek beírása lassú, ezért a böngészőprogram megkönnyí-

ti a dolgunkat.

Megjegyzi a nap folyamán, az elmúlt napokban, sőt hetekben meglá-

togatott weblapok címét. Ezek között válogathatunk, ha a menüsor

Előzmények gombjára kattintunk. (Hasonló célt szolgál a cím-ablak

kinyitható menüje.)

Kedvencek - Könyvjelzők

Minden böngészőnél megtalálhatjuk a Kedvencek

vagy Könyvjelzők eszközöket. Segítségükkel a böngésző abla-

kában éppen látható weboldalt menthetjük el a Kedvencek vagy

Könyvjelzők listába.

(Az Internet Explorer Kedvenceket, a Firefox és az Opera

Könyvjelzőket használ.) A weblap letöltése után válasszuk a Kedvencek vagy Könyvjelzők menü/Hozzáadás a kedven-

cekhez vagy Oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz parancsát. A Kedvencek/Könyvjelzők listában tárolt oldalakat a mappa-

szerkezethez hasonlóan, tetszés szerint rendezhetjük, később bármikor letölthetjük a címekre kattintva.

Védett weboldalak

Az Interneten vásárolhatunk, kezelhet-

jük a bankszámlánkat, az Ügyfélkapun in-

tézhetjük a hivatalos ügyeinket. Ehhez meg

kell adni személyes adatainkat, a bankkár-

tyánk adatait, a bankszámlánk hozzáférésé-

hez szükséges kódokat. (Hitelesítés) Az ilyen adatokat szeretnénk biztonságban tudni. Ezért amikor ilyen típusú oldalakon

járunk, a HTTPS protokollt használjuk. Az Internet Explorerben egy lakat jelenik meg az állapotsorban. A Firefox infor-

mációs ablakban tájékoztat arról, hogy védett weboldalakon járunk. A védett weboldal olyan oldal, amely titkosított

kapcsolatot használ, hogy az interneten lévő, rosszindulatú felhasználók ne láthassák az adatokat. Sokan, némelyik

böngészőt biztonságosabbnak tartják. Az internet sötét alakjai (rosszindulatú emberek) rendkívül találékonyak. Bármilyen

böngésző használata esetén, használjunk tűzfalat , vírusvédelmet, frissítsük rendszeresen!

A Mozilla Firefox

A Mozilla Firefox vagy röviden Firefox, egy ingyenes, több operációs rendszeren is használható

(Windows, Linux és Mac OS X) grafikus, nyílt forráskódú, több nyelven elérhető web-böngésző. Gyors

működésű, kisméretű program. Könnyen kezelhető, az utóbbi időben kezd egyre népszerűbbé válni.

Nagy biztonsággal használhatjuk az Interneten.A Mozilla Firefox 3.5.1-es verziója 2009. július 16-án je-

lent meg. A Firefox 3.5 az első böngésző, amely támogatja a nyílt videó- és audióformátumokat, így bő-

vítmények telepítése nélkül tekinthetjük meg a dinamikus weboldalak tartalmát.

Lapkezelés

A Lapok (Tabs) használata egy egyszerű megoldás arra, hogy egyszerre több oldalon is

lehessen böngészni. Minden új oldal egy ilyen új lapon jelenik meg — nem egy új ablakban —,

egyetlen kattintással elérhetjük őket.

A böngészőlapok használatával lehetővé válik, hogy egyetlen Firefox-ablakban több lapot is

megnyissunk, mindegyikben egy-egy weboldallal. Első ránézésre olyan, mintha csak kis fülek

lennének a weboldal felett.

Könnyedén és egyszerűen kezelhető: - Új lap megnyitása: Fájl me-

nü/Új lap parancs vagy Ctrl + T billentyűparancs - A lapokat az egérrel sor-

ba rendezhetjük (vonszolás) - Amikor bezárjuk a Firefox böngészőt elment-

hetjük a lapokat és ablakokat a következő indításig, így nem kell újra ki-

nyitnia a munkamenet indításakor az összes ablakot.

Kiegészítők

A Mozilla Firefox programhoz több ezer kiegészítő készült, amely-

lyel a szoftver tudása bővíthető. A kiegészítőket a felhasználók szabadon

kiválaszthatják és telepíthetik, vagyis saját igényeiknek megfelelően

testreszabhatják böngészőjüket. A kiegészítők segítségével, figyelemmel

kísérhetjük a híreket, az időjárást, zenét hallgathatunk a böngészőn keresz-

tül, vagy letölthetjük a youtube videókat.. Nem kell megnyitni új ablakot,

lapot vagy másik alkalmazást.

A DownloadHelper kiegészítő segítségével egyszerűen

tölthetünk le videókat a Youtube oldaláról.

Tippek és Trükkök

Nagyítás, kicsinyítés

A weboldalak betűméretét billentyűparancsok segítségével egyszerűen változtathatjuk.

Könyvjelző hozzáadása egy gombnyomással

Ha a címmezőben található csillag ikonra kattintunk a Firefox az oldal címét könyvjelzőként menti el. Egyetlen gomb

megnyomásával a könyvjelzők közé tehetjük az aktuális oldalt.

További Tippek és Trükkök és a Firefox hivatalos magyar nyelvű oldalán találhatók. (http://www.mozilla-

europe.org/hu/)

Keresés az interneten

Tematikus keresők

Képet, szöveget, zenét, stb. sokféle módon kereshetünk az Interneten. A legcélszerűbb, ha a keresésre kialakított

webhelyek (Keresők) segítségével keresünk. A keresők alapvetően kétféle módon működnek:

vannak tematikus keresők és kulcsszavas keresők.

A tematikus keresők:

Témakörökből választhatunk. A témaköröket egyre jobban szűkíthetjük. Ilyen kereső például a magyar nyelvű HuDir

(www.hudir.hu). A kiinduló oldalanként szolgáló ….lap.hu oldalak szintén témák szerint csoportosítják a weboldalakat.

www.hudir.hu

hallasserult.lap.hu

Kulcsszavas keresők

A kulcsszavas keresők segítségével adott szavak vagy kifejezések előfordulására kereshetünk.

Ilyen kereső például a Google (www.google.com).

Magyarországon automatikusan a magyar nyelvű változat indul el és a cím www.google.hu címre módosul.

A világháló méretei miatt egy-egy kifejezésre igen nagyszámú találat várható. (érdemes bekapcsolni, hogy csak a magyar

nyelvű oldalak között keressünk.)

A találatokra kattintva juthatunk el arra az oldalra, amely az általunk keresett témával foglalkozik.

Speciális keresés

A találatok listáját szűkíthetjük a speciális kere-

sési lehetőségek beállításával.

Megadhatjuk, hogy:

1. Mely szavak forduljanak elő biztosan a keresésben

(Logikai ÉS kapcsolat).

2. Mely kifejezések forduljanak elő biztosan a keresés-

ben (lehet szóköz!).

3. Melyek közül szerepeljen valamelyik (Logikai

VAGY kapcsolat).

4. Melyek azok, amelyek biztosan ne forduljanak elő a

keresésben (Logikai tagadás).

A keresés gyakran ország, fájlformátum, dátum, méret, stb. megadásával tovább finomítható. A keresési feltételek helyes

beállításánál azok az oldalak, szerepelnek a találati listán amelyek az általunk keresett témával foglalkoznak.

Képek keresése

A Google segítségével könnyen kereshetünk képeket is az Interneten.

A keresési feltételek helyes beállításánál azok az oldalak, szerepelnek a találati listán, amelyek az általunk keresett témával

foglalkoznak.

Weboldalak mentése

A weboldalakat a Fájl menü/Mentés másként (Internet Explorer) vagy a Fájl menü/Oldal mentése (Mozilla Firefox)

parancsával elmenthetjük számítógépünkre.

A megjelenő párbeszéd panel Fájl típusa legördülő listájában többféle formátum közül választhatunk:

1. A Teljes weblap formátum: az oldal megjelenítéséhez szükséges összes fájl mentésre kerül. (Képek és szöveg is.)

2. A Webarchívum formátum: egyetlen fájlba tömörítve menthető el a weboldal.

3. Weblap formátum: képek és egyéb összetevők nélkül menti a weboldalt (csak HTML).

4. Szövegfájl formátum: csak az oldalon szereplő szöveg kerül mentésre.

Elektronikus levelezés

Az e-mail

Az e-mail (elektronikus levél) számítógépes hálózatokon keresztül továbbított levél, üzenet. Tar-

talma lehet szöveg, kép, hang, mozgókép.

Az elektronikus levél megírásához papír és toll helyett szövegszerkesztő programot, továbbítá-

sához pedig az Internetet használjuk.

Előnye Hátránya

- A számítógép előtt ülve, megírása kényelmes - Nem olyan személyes, mint a kézzel

írt levél

- Gyors - Kéretlen reklámlevelek (SPAM)

- Olcsó

- Bármilyen elektronikus anyagot csatolhatunk hozzá (képet, mozgóké-

pet, zenét, dokumentumot, stb.)

- Egyszerre több címzetthez is eljuttathatjuk

SPAM

A kéretlen leveleket a legtöbb levelezőprogram megpróbálja kiszűrni és azokat a levélszemét mappába helyezi. Mie-

lőtt a levélszemét mappa tartalmát törölnénk, érdemes átnézni a leveleket, mivel gyakran ide kerülnek a több címzettnek to-

vábbított levelek is.

A Tűzfal (firewall)

Az Internethez kapcsolódó számítógépeket ma már kötelező tűzfallal védeni. A jól beállított tűzfal megakadályozza

a jogosulatlan személyek hozzáférését a hálózaton vagy az interneten keresztül. Otthoni számítógépünket személyes

tűzfallal védhetjük. A Windows rendszer beépített része a tűzfal. Automatikusan be van kapcsolva, hogy segítse a számító-

gép védelmét a vírusokkal és egyéb veszélyekkel szemben.

A tűzfalat a Start/Vezérlőpult/Windows Tűzfal párbeszédpaneljén tudjuk be- és kikapcsolni.

A tűzfal különbözik a víruskereső szoftvertől, de a kettő együttműködik a számítógép védelmének elősegítése érdeké-

ben. Sokféle ingyenesen használható tűzfal program létezik a Windows és a Linux operációs rendszerekhez egyaránt. Ha a

tűzfalat szerveren üzemeltetik, akkor az egész hálózatot védi.

Az e-mail cím felépítése

Az e-mail cím általános alakja:

• Név: felhasználó neve, a postafiók azonosítója

• @ (kukac): kötelező elválasztójel

• Kiszolgáló: levelezőszerver címe

Legtöbbször a cím utolsó két betűje az ország nevére (HUngary) utal.

Postafiók létrehozása

Könnyen létrehozhatunk elektronikus postafiókot. Nagyon sok ingyenes szolgáltató van. Pl.: Freemail, Gmail,

CitroMail, stb.

Ahhoz, hogy saját e-mail postafiókunk legyen, először regisztrálnunk kell magunkat a szolgáltatónál. A regisztráláshoz ki

kell töltenünk egy űrlapot, amelyen meg kell adnunk az alábbiakat:

Az AZONOSÍTÓnkat

ez lesz az e-mail címünk eleje, vagyis a felhasználónevünk. Az

azonosító később nem változtatható meg. Ez lesz a nevünk az

elektronikus levelezés világában. Erre a címre kapjuk levelein-

ket, ezért jó, ha az azonosító utal a nevünkre.

Ne feledd! Az e-mail cím (azonosító) nem tartalmazhat szóközt

és speciális karaktereket!

Egy levelezőszerveren nem lehet két azonos nevű felhasználó.

(Például: sun.balazs) Az azonosító egyediségét a regisztrációs

folyamatsorán ellenőrzi a program. Amennyiben egyezést talál

valamely már regisztrált felhasználóval, akkor hibaüzenetet

küld, illetve javaslatot tesz a megváltoztatásra.

A JELSZÓt

A jelszó titkos, ezért a betűk helyett, csak csillagokat látsz.

Fontos, hogy pontosan jegyezd meg a jelszavadat! (Ezért is kell

kétszer megadnunk.) Ha elfelejted, nem tudsz belépni a posta-

fiókodba!

A legtöbb szolgáltató figyelmeztet, ha a választott jelszavad

nem elég biztonságos.

Néhány személyes adatot

Pl.: név, életkor, érdeklődési kör, stb. (Van olyan szolgáltató,

amelyik kevés adatot kér, van, amelyik sokat.). A szükséges

adatokat néhol egy oldalon, néhol több lapon keresztül kell

megadni, de mindegyik esetben egyszerű a kitöltés. (A legtöbb-

ször példákat és magyarázatokat is találsz a cellák mellett. Ol-

vasd el figyelmesen őket!)

A szerverek üzemeltetői gyakran szabályozzák, hogy milyen

legyen a jelszó. Pl.: hány karakter, kisbetű, nagybetű, szám-

jegy, stb.)

A regisztrációs folyamat során, egy képen megadott ka-

raktersort kell begépelnünk. Ez a szolgáltatók védelmét szol-

gálja. (Ha nem tudod jól olvasni a képet, kérj másikat!)

A regisztráció végén elfogadjuk a felhasználói szerző-

désben leírtakat.

Ha sikeres a regisztráció, automatikusan belépünk, és már ol-

vashatjuk a szolgáltató üdvözlő levelét.

Fontos tudnunk, hogy ha postafiókunkat hosszabb ideig nem használjuk, akkor a szolgáltató megszünteti.

Az e-mail felépítése

Az internetes e-mail üzenetek két fő részből állnak:

1. Fejléc (header)

2. Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt:

Feladó (From) – a feladó e-mail címe

Címzett (To) – annak az e-mail címe, aki kapja a levelet

Tárgy (Subject) – a levél rövid leírása

Dátum (Date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték

Melléklet (Attachment) – A levélhez csatolt egy vagy több fájl nevet adhatjuk meg itt

A fejléc ezen kívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még:

Másolat (Cc) – angolul (Carbon copy) - annak az e-mai címe, aki másolatot kap a levélből

Rejtett (Titkos) másolat (Bcc) –- a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha levelet írunk A-nak és rejtett máso-

latot küldünk B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;

Új levél írása

Új levél írásakor kötelezően meg kell adni a

címzett e-mai címét és illik megadni a levél tár-

gyát is, mert ellenkező esetben a levelet könnyen

Spamnek nézik

Ha korábban kapott levélre válaszolunk, nincs

szükség címzett megadására, mert a program au-

tomatikusan bemásolja a megfelelő mezőbe. A

levél tárgyát levelezőnk kiegészíti a Re: szócská-

val, amiből a címzett tudni fogja, hogy korábbi

levelére válaszoltunk. (Több program biztosítja

annak lehetőségét, hogy a feladón kívül minden

címzettnek is egy gombnyomással küldhessünk

választ.

Továbbküldés esetén a tárgymező az Fw: előtaggal egészül ki.

Ilyenkor az eredeti levél és annak minden melléklete is továbbításra ke-

rül. Van lehetőségünk az eredeti levél kiegészítésre is.

Csatolás

Az elektronikus levélhez csatolhatunk fájlokat, küldhetünk a levelünkben mellékletként képet, dokumentumokat,

stb.

A fájl csatolása a legtöbb esetben egyszerű: a megfelelő menüponttal vagy a megfelelő nyomógombra való kattintással kell

kiválasztani számítógépünkről azt a fájlt, amelyet küldeni szeretnénk.

Csatoláskor figyelnünk kell arra, hogy túl nagy fájlt ne küldjünk levélben. A

szolgáltatók korlátozzák a küldhető-fogadható levelek méretét.

Aláírás, nyomkövetés

Automatikus aláírást is készíthetünk a legtöbb le-

velezőprogrammal. Ez azt jelenti, hogy új levél írásakor

vagy válaszadáskor automatikusan bekerül az általunk ösz-

szeállított tartalom a levél végére. (pl.: nevünk, címünk,

telefonszámunk)

Több olyan levelezőrendszer van, amelynek segítségével nyomon követhetjük leveleinket.

Beállíthatjuk pl.: Levelünk fontosságát (sürgős, nem sürgős, átlagos)

Visszajelzést kérhetünk arról, hogy megérkezett-e levelünk a címzett postafiókjába, ill. hogy elolvasta-e a levelünket.

Levél fogadása

A levelezőprogramokban legtöbbször találunk egy olyan

mappát, amiben a beérkező üzeneteink gyűlnek. A mappa

megnyitásakor információt kapunk a beérkezett levelekről.

Ebben a feladót, a levél tárgyát, méretét és beérkezésének ide-

jét olvashatjuk el.

Az ismeretlen feladótól érkező, gyanús tárgyú levele-

ket ne olvassuk el. A levél megnyitása nélkül töröljük!

Levelek rendszerezése

A levelezőprogramok legtöbbje szétválasztja a …

a beérkező leveleket;

az elküldött leveleket;

a piszkozatokat (megírtuk, de még nem küldtük el);

a törölt leveleket.

A felhasználók további kategóriákat hozhatnak létre

levelezésük áttekinthetőbbé tétele érdekében.

Hasznos szolgáltatás a levelek szűrése. A levélszemét a

legtöbb esetben automatikusan szűrt, Gmail esetében a

Spam mappába kerül.

Levél szűrésénél a felhasználó megadhatja például, hogy a

megadott e-mail címről érkezett levelek melyik mappába

kerüljenek.

Címtár

Ha valakinek többször szeretnénk elektronikus levelet küldeni, akkor célszerű felvenni a címtárba (címlistára, címjegyzék-

be).

Csevegés és azonnali üzenetküldés

Csevegés (Chat)

A csevegésben résztvevő számítógépek között folyamatos adatforgalom van,

amelyet egy szervergép vezérel. Az üzenetek valamennyi résztvevőhöz azonnal

eljutnak.

A csevegés ma webes felületen valósul meg. Több olyan webhely is van,

melynek szolgáltatása a felhasználók közötti csevegés biztosítása. Használatához re-

gisztrálni kell, felhasználónév és jelszó megadása után lehet elérni a csevegés szol-

gáltatását.

http://mesetv.hu/chat720/

Az azonnali üzenetküldés

Windows Live Messenger, régebbi nevén MSN egy olyan azonnali

üzenetküldő alkalmazás, melyet a Microsoft fejleszt Windows és Mac

OS operációs rendszerekre. (A programnak egy egyszerűbb változata

beépítésre került a Windows XP operációs rendszerbe.)

Windows Live Messenger legjellemzőbb szolgáltatásai:

- egyszerre több partnerrel beszélgethetünk,

- videó hívás (webkamera, mikrofon),

- fájlok küldése-fogadása-megosztása,

- hangulatjelek alkalmazása (ezzel vigyázni kell, nehogy értelmetlenné

(olvashatatlanná) váljon üzenetünk,

- saját profil testreszabása.

MSN Messenger Plus! telepítése és használata videó:

(http://videosmart.hu/video/msn-messenger-plus-telepitese-es-hasznalata)

További Internetes szolgáltatások

WAP (Wireless Application Protocol) – W@P

Modern hálózati kommunikációs rendszer. A WAP tulajdonképpen a WWW megvalósítása

mobiltelefonokon. Az átviteli sebesség is és a kijelző felület is kisebb, ezért a Wap-lapok keve-

sebb multimédiás anyagot tartalmaznak. A WAP segítségével mobiltelefonon olvashatjuk a

nap legfontosabb híreit (időjárás, politika, közlekedés, kereskedelem stb.), az utazással, me-

netrendekkel kapcsolatos információkat (MÁV, Volán, Malév), a szabadidő hasznos eltöltéséhez

szükséges ajánlatokat (mozi- és tévéműsor, koncertek és egyéb programok), stb.

A W@P segítségével e-mail küldése és fogadása is lehetséges, navigációs szolgáltatások vehetők igénybe, sőt rengeteg szó-

rakoztató tartalom is letölthető: pl. csengőhangok, háttérképek, képernyővédők, Java játékok; vagy akár videók, tévéadások

is megtekinthetők.

Internet és a háztartási gépek

A hűtőgép megjegyezi a benne tárolt élelmi-

szerek mennyiségét és fajtáját; tulajdonosa bárhon-

nan hozzáférhet, s a weben keresztül feladott rende-

léssel feltöltheti fogyóban levő készleteit.

Sütés-főzés esetén például elegendő berakni a csirkét

a sütőbe és az adatbázisból kiválasztani a megfelelő

receptet. A recept és a hús súlya alapján a sütő már

tudni fogja hány percig, hány fokon és milyen beállí-

tásokkal működjön. A mosógép programjai között

hasonlóan egyszerűen navigálhatunk, a távolból is

elindíthatunk egy mosást.

Netikett

Netikett alapok

Az internetezésnek az e-mail küldésének, azonnali üzenetküldésnek vannak írott és íratlan szabályai. Az interneten

használt illemszabályokat, szokásokat a hálózati etikett (netikett) tartalmazza.

Legfontosabbak:

- Ügyelj a személyes adataid védelmére!

- Ne alkalmazz bántó nyelvezetet. Ne használj csúnya, trágár kifejezéseket!

- Ne használj CSUPA NAGYBETŰT – ez olyan, mintha kiabálnál!

- Ügyelj a helyesírásra, használd a helyesírás ellenőrzést, ha van rá lehetőség!

Ha csevegsz

- Mielőtt elküldöd az üzeneted, olvasd el a csevegő szoba, a fórum vagy internetes közösség szabályait!

- Soha ne szerepelj a teljes neveden.

- Ne kérdezd meg mások teljes nevét!

- Ne térj el a tárgytól!

Ha e-mail-t írsz

- Ne írj semmi olyasmit egy e-mailbe, amit nem küldenél el egy nyílt levele-

zőlapon! Az elektronikus levél is hamisítható!

- Mindig töltsd ki a levél tárgya (subject) sort! A tárgy utaljon a levél tartal-

mára!

- Válasz küldésekor (reply) ellenőrizd a levél tárgyát! Lehet, hogy a különbö-

ző levelezőprogramok miatt már tele van "Re: Vá: Re: Re:" előtagokkal. Töröld

ezeket (egy kivételével)!

- Ha továbbküldünk egy üzenetet (forward), akkor ne változtassunk rajta! Ne

küldj, és ne továbbíts levélszemetet!

- Személyes üzenetet csak akkor továbbíts, ha a feladótól erre engedélyt kér-

tél.

- Ne küldj, és ne továbbíts megtévesztő internetes üzeneteket. A történetek va-

lódiságát ellenőrizd megbízható forrásból, pl. Snopes.com!

- Ne küldj kéretlenül nagyméretű csatolt dokumentumot, mert a címzett tárhe-

lye megtelhet, letöltési időbe kerül!

- Válasz esetén csak annyit idézz az eredeti szövegből, amennyi feltétlenül

szükséges!

- Ne küldj indulatos leveleket! A neked érkező indulatos levelekre ne válaszolj!

- Az érzelmek kifejezésére használj mosolygó arcokat, de ne ess túlzásba!

>>vissza a tartalomhoz

A szerzői jog fogalma

Szellemi tevékenységből származó egyéni, eredeti, tudományos, művészeti vagy irodalomi alkotás védelme. Ilyen vé-

dett kategóriák lehetnek: táncjáték, némajáték, színmű, zenés színmű, fotóművészeti alkotás, zenemű, filmalkotás, rádió- és

televíziójáték, jelmez és a szoftver. A szellemi terméket előállíthatja egy vagy több ember. Több ember esetén közös műről

beszélünk.

A szerzői jogok a megalkotás időpontjában életben lépnek, nem kell azokat bejelenti. A szerzői jogok a szerző egész életé-

ben érvényesek, és halálát követően még 70 évig.

A szerző saját művét a © karakter elhelyezésével jelzi. A karaktere előtt a „Copyright feliratot szerepeltetjük, utána pedig a

mű létrehozásának évszáma, és vesszővel elválasztva a tulajdonos neve következik. Ha például Nagy Péter 2009-ben készí-

tett valamit akkor a következő szöveget helyezi el

Jogtípusok

Licenc

A szoftver terjesztési engedélye, felhasználás feltételeit tartalmazó dokumentum a licenc. A licencben írjuk le, mit te-

hetnek az általunk írt szoftverrel vagy más alkotással. Milyen feltételek mellett terjeszthetők.

A szerzői jog nem tévesztendő össze a szabadalmi jogokkal. A szabadalmi jogokat ® karakterrel jelöljük és csak akkor ér-

vényesek, ha azt a szabványügyi hivatalban (Magyarországon: Magyar Szabványügyi Testület) bejelentjük. A szerzői jog

ezzel szemben akkor is érvényes, ha azt nem jelentjük be.

A szerzői jogi törvény megkülönbözteti a személyhez fűződő és a vagyonhoz fűződő jogot. A különbség a kettő között,

hogy a személyhez fűződő jogok nem örökölhetők. Ilyen például a mű, az alkotás védelme.

Személyhez fűződő jogok Vagyonhoz fűződő jogok

A mű nyilvánosságra hozatala

A név feltüntetése

A mű egységének védelme

A személyhez fűződő jogok

gyakorlása

A többszörözés joga

A terjesztés joga

A mű nyilvánossághoz való közvetítésé-

nek joga

Az átdolgozás joga

>>vissza a tartalomhoz

A könyvtár egy intézmény, amely szellemi termékek, dokumentumok rendszerezett gyűjteményét tárolja és köz-

readja.

A dokumentum több formája létezik:

- könyv

- folyóirat

- kézirat

- fotó

- térkép

- kis nyomtatvány

- elektronikus adathordozó

A könyvtár hatása a következő területeken érvényesül:

- szórakozás

- kutatás

- oktatás

- élethosszig tanulás

Hagyományosan a könyvtár könyvek, folyóiratok, papír alapú dokumentumok tárolását és közreadását végzi.

Az ipari forradalom előrehaladásával a tárolt dokumentum formátumok a következőkkel bővültek:

- film

- hanglemez

- magnószalag

- kazetta

- digitális adathordozó

A könyvtár feladatai közzé tartozik az ismeretek összegyűjtése, számbavétele, rendszerezése, feldolgozása, tárolása és

visszakeresése.

Gyűjtés, számbavétel, megőrzés

Számbavétel A számbavétel eszköze a bibliográfia készítés.

A bibliográfiák csoportosítása:

általános

szakmai

A bibliográfia dokumentum típusa alapján lehet:

könyv

sajtó

térkép

zenemű

repertórium (cikk)

filmográfia

A bibliográfia osztályozható gyűjtőkör szerint is:

regionális

egyetemes

teljes

válogatott

nemzeti (földrajzi szempont szerint)

kurrens

retrospektív (időszempont)

A feltárás mélysége szerint:

regisztratív

annotált

referáló

Az elrendezés módja szerint lehet:

tárgyi

betűrendi

kronológikus

topográfiai

Gyűjtés

A gyűjtés tulajdonképpen a dokumentumok fizikai beszerzése. A gyűjtést mindig egy gyűjtőköri szabályzat alapján

végezzük, amely az adott gyűjtőhellyel együtt működve, azzal összehangolva van meghatározva.

Gyűjtőköri szabályzat leírja:

Mit gyűjtünk?

Miként gyűjtjük?

Milyen formai szempontokat kell figyelembe venni.

Milyen tartalmai szempontokat kell figyelembe venni.

Egyéb megkötések

Megőrzés

A dokumentumok fizikai jellemzői más és más lehet. Például másként kell kezelni egy hanglemezt egy digitális adat-

hordozót és egy könyvet. Egyes adathordozók megőrzése összetett, egyeseké pedig elég speciális lehet. Az elektronikus do-

kumentumoknál például az adathordozóhoz tartozó megjelenítő eszköz esetleg már nem létezik, az újabbak pedig nem kom-

patibilisek a régi adathordozóval.

Könyvtárak csoportosítása

A törvény nem határozza meg ki az, aki alapíthat könyvtárat, és ki nem.

A könyvtárak csoportosíthatók a fenntartók szerint:

állami

önkormányzati

egyházi

más

Minősítés szerint lehet:

nemzeti (A nemzeti könyvtárak általában az összes könyvtár adatait igyekeznek nyilvántartani.)

Tudományos (Céljuk a tudományos területek kielégítése)

nyilvános ('97. CXL tv. Előírja mindenki számára használható könyvtárak fenntartását)

szakkönyvtár

közkönyvtár

Az első könyvtárak iskolákban jelentek meg. Ma már minden iskolának van valamilyen saját könyvtára. A felsőokta-

tásban a könyvtárak az oktató és tudományos munkát támogatják. Az iskolai oktatásban a segíti a tanulók tankönyvhöz, tan-

anyaghoz jutását, amely szükséges a tanulói munkához. A diákok itt tanulják a könyvtárak használatát is. Amely iskola nem

képes saját könyvtárat fenntartani, annak könyvtára általában egy közművelődési könyvtár.

A könyvtári szolgáltatásról

A könyvtár biztosítja a következő lehetőségeket:

helyben használat

kölcsönzés

másolás

információszolgáltatás

A könyvtári tájékoztatást csoportosíthatjuk funkciójuk szerint:

visszatekintő (retrospektív)

újdonságértesítő

kurrens

A tájékoztatás lehet orientációs szerint:

dokumentum orientált

tudomány orientált

felhasználó orientált

feladat orientált

Tartalom szerint beszélhetünk:

szakirodalmi és

faktorgrafikus tájékoztatásról

Feltárás, elemzés

A könyvtári elemző munka lehet formai és tartalmi.

Formai feltárás a bibliográfia elkészítését jelenti. A bibliográfiakészítésnél a formai jegyek feljegyzéséből és rendszerezésé-

ből áll. Ezek a formai jegyek a következők lehetnek:

szerző neve

dokumentum címe

alcímek

stb.

Tartalmi feltárás esetén a dokumentum tartalma és témája kerül elemzés alá. A tartalom alapján kétfajta katalógust szokás

készíteni:

>>vissza a tartalomhoz

Farkas Csaba: Informatikai ismeretek 5., 6., 7. és 8. évfolyam részére. Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest 2011.

http://informatika.gtportal.eu/

http://joskiado.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1tt%C3%A9rt%C3%A1r

http://www.kobakbt.hu/jegyzet/inftort/inftort.htm

http://ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tartalom.html

http://szttort.blog.hu/2010/04/25/5_az_elso_generacios_elektronikus_szamitogepek

>>vissza a tartalomhoz