28
II. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi Ferenc Danka Bianka Danka Bianka 6.a 6.a Magyar várak 2007. március 27.

II. Rákóczi Ferenc

  • Upload
    cian

  • View
    67

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Magyar várak. II. Rákóczi Ferenc. Danka Bianka 6.a. 2007. március 27. A várakról A Rákóczi-szabadságharc térképe Siklósi vár Sümegi vár Regéci vár Gácsi vár Simontornyai vár Trencséri vár. Kölesdi vár Romhányi vár Kőszegi vár Sárospataki vár Munkácsi vár Huszti vár - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi FerencII. Rákóczi Ferenc

Danka BiankaDanka Bianka

6.a6.a

Magyar várak

2007. március 27.

Page 2: II. Rákóczi Ferenc

TartalomTartalom A várakrólA várakról A Rákóczi-szabadsághaA Rákóczi-szabadságha

rc térképerc térképe Siklósi várSiklósi vár Sümegi várSümegi vár Regéci várRegéci vár GácsiGácsi vár vár SimontornyaiSimontornyai vár vár TrencsériTrencséri vár vár

KölesdiKölesdi vár vár RomhányiRomhányi vár vár Kőszegi várKőszegi vár Sárospataki várSárospataki vár Munkácsi várMunkácsi vár HusztiHuszti vár vár NagyecsediNagyecsedi vár vár BoldogkőváraljaiBoldogkőváraljai vár vár Szerencsi várSzerencsi vár

Page 3: II. Rákóczi Ferenc

A várakrólA várakról A várak jelentőségeA várak jelentősége

A szabadságharcokban a várak is fontos szerepet játszottak. Rákóczi korában többek között A szabadságharcokban a várak is fontos szerepet játszottak. Rákóczi korában többek között Simontornya, Siklós, Sümeg vára volt a kuruc hadmozdulatok fontos támaszpontja.Simontornya, Siklós, Sümeg vára volt a kuruc hadmozdulatok fontos támaszpontja.

Várépítésünk korszakaiVárépítésünk korszakai A honfoglalás után a királyi székhelyeken épültek első kőváraink, majd a nyugati A honfoglalás után a királyi székhelyeken épültek első kőváraink, majd a nyugati

határszélen a német császárság támadásai ellen. Ekkor még csak a király építtetett várakat, a határszélen a német császárság támadásai ellen. Ekkor még csak a király építtetett várakat, a főuraknak nem engedélyezte. A király központi hatalmát a várak is erősítették. A magyar várépítés főuraknak nem engedélyezte. A király központi hatalmát a várak is erősítették. A magyar várépítés Európa várépítésének fejlődését követi (lakótorony - belsőtornyos vár – külsőtornyos elrendezés – Európa várépítésének fejlődését követi (lakótorony - belsőtornyos vár – külsőtornyos elrendezés – kaputorony – felvonóhíd – farkasverem…).kaputorony – felvonóhíd – farkasverem…).

Az ágyú megjelenésével alacsonyabb, vastagabb, földfeltöltésekkel erősített várfalakat emeltek.Az ágyú megjelenésével alacsonyabb, vastagabb, földfeltöltésekkel erősített várfalakat emeltek. A török kiűzése után nem volt többé szükség a várakra. Fölöslegessé és korszerűtlenné váltak. A török kiűzése után nem volt többé szükség a várakra. Fölöslegessé és korszerűtlenné váltak.

Fenntartásuk óriási összegeket emésztett volna fel. Lebontásuk 1700 és 1703 között meg is történt.Fenntartásuk óriási összegeket emésztett volna fel. Lebontásuk 1700 és 1703 között meg is történt. A Rákóczi-szabadságharc eseményei lassították a rombolást. 1705 és 1709 között több vár volt a A Rákóczi-szabadságharc eseményei lassították a rombolást. 1705 és 1709 között több vár volt a

kuruc hadmozdulatok kiindulópontja. A szatmári békét követő években azonban azokat is kuruc hadmozdulatok kiindulópontja. A szatmári békét követő években azonban azokat is hasznáhatatlanná tette a császári hadvezetés. Csak néhány nagyobb vár maradt fenn támaszpontul az hasznáhatatlanná tette a császári hadvezetés. Csak néhány nagyobb vár maradt fenn támaszpontul az osztrák hadseregnek az esetleges magyar rebellió ellen. osztrák hadseregnek az esetleges magyar rebellió ellen.

Page 4: II. Rákóczi Ferenc

A Rákóczi-szabadságharc térképeA Rákóczi-szabadságharc térképe

Page 5: II. Rákóczi Ferenc

Siklósi várSiklósi vár I. Lipót 1698. december 1-én a siklósi várat és uradalmát az olasz I. Lipót 1698. december 1-én a siklósi várat és uradalmát az olasz

származású Caprara Aeneas császári tábornoknak adományozta, aki a származású Caprara Aeneas császári tábornoknak adományozta, aki a romos részeket lebontatta, és megkezdte a ma is látható várkastély romos részeket lebontatta, és megkezdte a ma is látható várkastély felépítését. Õ boltoztatta alá állandó kapuvá és híddá a barbakán felépítését. Õ boltoztatta alá állandó kapuvá és híddá a barbakán felvonóhídját is. A munkálatokat 1701-ben bekövetkezett halála után az felvonóhídját is. A munkálatokat 1701-ben bekövetkezett halála után az új birtokosok, Batthyány Ádám gróf és fia Lajos herceg fejezték be.új birtokosok, Batthyány Ádám gróf és fia Lajos herceg fejezték be.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705-ben Bottyán generális II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705-ben Bottyán generális foglalta el a várat és tartotta egy évig kezében.foglalta el a várat és tartotta egy évig kezében.

További képek

Page 6: II. Rákóczi Ferenc

Sümegi várSümegi vár II. Rákóczi Ferenc szabadságharca során Vak Bottyán vezéreinek, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca során Vak Bottyán vezéreinek,

Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg a vár õrsége, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg a vár õrsége, amely a dunántúli kurucok fontos utánpótlási helye lett. Heister amely a dunántúli kurucok fontos utánpótlási helye lett. Heister tábornok foglalta vissza 1709-ben császári csapatokkal. A várat 1713-tábornok foglalta vissza 1709-ben császári csapatokkal. A várat 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és használhatatlanná tették. ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és használhatatlanná tették. Ettõl kezdve a tetõ nélküli falak pusztulásnak indultak.Ettõl kezdve a tetõ nélküli falak pusztulásnak indultak.

További képek

Page 7: II. Rákóczi Ferenc

Regéci várRegéci vár

Regéc várának hadi jelentősége a Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharcRákóczi-szabadságharc idején már nem idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.sokat törődött.

Magyar várak

Page 8: II. Rákóczi Ferenc

Gácsi várGácsi vár Ez időben azonban még nem állott vár a gácsi hegy ormán: a hegyről Ez időben azonban még nem állott vár a gácsi hegy ormán: a hegyről

elnevezett Gácsfalu a Tugár-folyó tulsó partján terült el. Itt építtetett elnevezett Gácsfalu a Tugár-folyó tulsó partján terült el. Itt építtetett 1350-ben díszes, erős kőtemplomot a földesúr, Lossonczy Tamás mester.1350-ben díszes, erős kőtemplomot a földesúr, Lossonczy Tamás mester.

Amikor a XV. század közepén a csecsemő fiával özvegyen maradt Amikor a XV. század közepén a csecsemő fiával özvegyen maradt Erzsébet királyné a lázongó főurak ellen zsoldjába fogadta Giskra Erzsébet királyné a lázongó főurak ellen zsoldjába fogadta Giskra Jánost, Felső-Magyarországot elözönlötték a csehek. Rablásból élő, Jánost, Felső-Magyarországot elözönlötték a csehek. Rablásból élő, mindenki által gyűlölt hordáik csak erős falak mögött érezték magukat és mindenki által gyűlölt hordáik csak erős falak mögött érezték magukat és zsákmányukat biztonságban. Ahol nem sikerült valamely várat elfoglalni, zsákmányukat biztonságban. Ahol nem sikerült valamely várat elfoglalni, ott átalakították a templomot erőddé vagy végső esetben az igába hajtott ott átalakították a templomot erőddé vagy végső esetben az igába hajtott jobbágysággal rakattak fészket maguknak. Így történt a Tugár völgyében jobbágysággal rakattak fészket maguknak. Így történt a Tugár völgyében is, ahol a környező várakat nem tudták megkaparintani. Ezért a Gács-is, ahol a környező várakat nem tudták megkaparintani. Ezért a Gács-hegy tetején kőerődöt építettek az 1440-1450 közötti években. Benne hegy tetején kőerődöt építettek az 1440-1450 közötti években. Benne Giskra egyik csapata talált menedéket.Giskra egyik csapata talált menedéket.

Magyar várak

Page 9: II. Rákóczi Ferenc

Simontornyai várSimontornyai vár A 13. századi lakótorony a Sió ingoványaira épült. Első tulajdonosa a A 13. századi lakótorony a Sió ingoványaira épült. Első tulajdonosa a

döröcskei nemzetségbeli Salamonfia Simon alországbíró volt; később döröcskei nemzetségbeli Salamonfia Simon alországbíró volt; később róla nevezték el a várost Simontornyának.róla nevezték el a várost Simontornyának.

A közel 150 éves török uralom alatt csak kisebb átalakításokat végeztek a A közel 150 éves török uralom alatt csak kisebb átalakításokat végeztek a váron, a hódoltság után (1702-1704) azonban nagyszabású átépítéssel váron, a hódoltság után (1702-1704) azonban nagyszabású átépítéssel kiforgatták eredeti szépségéből, és a palotából a haditechnika kiforgatták eredeti szépségéből, és a palotából a haditechnika szolgálatába állított erődítmény lett. Az így átépített vár a Rákóczi-szolgálatába állított erődítmény lett. Az így átépített vár a Rákóczi-szabadságharc idején a Dél-Dunántúl legnagyobb kuruc erőssége volt. szabadságharc idején a Dél-Dunántúl legnagyobb kuruc erőssége volt. Vak Bottyán János tábornok dunántúli hadműveleteinek erős Vak Bottyán János tábornok dunántúli hadműveleteinek erős támaszpontja . Négy évig tartották a kurucok Bottyán generális támaszpontja . Négy évig tartották a kurucok Bottyán generális legkedvesebb várát. 1709-ben foglalták el az osztrákok és 1717-ig legkedvesebb várát. 1709-ben foglalták el az osztrákok és 1717-ig tartották megszállva.tartották megszállva.

Magyar várak

Page 10: II. Rákóczi Ferenc

Trencséni várTrencséni vár

1704 febr. 13 – Trencsén városát megszállták II. Rákóczi Ferenc felkelö 1704 febr. 13 – Trencsén városát megszállták II. Rákóczi Ferenc felkelö kurucai, mivel a városbeli polgárok – a föispán tudta nélkül – kurucai, mivel a városbeli polgárok – a föispán tudta nélkül – beengedték a kuruc harcosokat a kapukon. A következö napokban a beengedték a kuruc harcosokat a kapukon. A következö napokban a várból ágyútüz alá vették a várost, és a külvárost, ahonnan a kuruc várból ágyútüz alá vették a várost, és a külvárost, ahonnan a kuruc harcosok széthordták a várba felmenekült nemesség értékeit. Ezután az harcosok széthordták a várba felmenekült nemesség értékeit. Ezután az ostromlók vezére, Ottlyk György többször is felszólította a védöket az ostromlók vezére, Ottlyk György többször is felszólította a védöket az erödítmény feladására. A válasz ágyútüz volt a megszálló kurucokra. erödítmény feladására. A válasz ágyútüz volt a megszálló kurucokra. Végül hosszas tárgyalások után fegyverszünetet kötöttek a szembenálló Végül hosszas tárgyalások után fegyverszünetet kötöttek a szembenálló felek. felek.

Magyar várak

Page 11: II. Rákóczi Ferenc

Kölesdi várKölesdi vár A Rákóczi szabadságharc idején az első kuruc csapatok Sándor László A Rákóczi szabadságharc idején az első kuruc csapatok Sándor László

és Zana György vezetésével 1704 elején jártak a megyében. Hosszabb és Zana György vezetésével 1704 elején jártak a megyében. Hosszabb időt töltöttek Siklósnál, Pécs alatt, Szigetvárnál, majd a Dráván túl a időt töltöttek Siklósnál, Pécs alatt, Szigetvárnál, majd a Dráván túl a labancoktól vereséget szenvedtek, akik ezután elfoglalták Siklóst és labancoktól vereséget szenvedtek, akik ezután elfoglalták Siklóst és Pécset is. A következő esztendőben Béri Balogh Ádám csapataival Pécset is. A következő esztendőben Béri Balogh Ádám csapataival visszafoglalta a két települést. A megyében harcra ezután csak 1708-ban visszafoglalta a két települést. A megyében harcra ezután csak 1708-ban került sor, amikor Béri Balogh Ádám kölesdi győzelme után egészen került sor, amikor Béri Balogh Ádám kölesdi győzelme után egészen Pécsig jutott. Pécsig jutott.

Magyar várak

Page 12: II. Rákóczi Ferenc

Romhányi vár A kuruc oldalról bántó, labanc felől nézve viszont csatát eldöntő A kuruc oldalról bántó, labanc felől nézve viszont csatát eldöntő

romhányi dobolás emléke, amikor egy Kajtár nevű, bodonyi illetőségű romhányi dobolás emléke, amikor egy Kajtár nevű, bodonyi illetőségű (tehát magyar) labanc tizenkét dobossal egy csalitos mögött meghúzódott, (tehát magyar) labanc tizenkét dobossal egy csalitos mögött meghúzódott, és ott éketlenül verve a szamárbőrt olyan ricsajt csapott, amelytől Rákóczi és ott éketlenül verve a szamárbőrt olyan ricsajt csapott, amelytől Rákóczi hada szó szerint megfutamodott. Ezzel 1710. január 22-én el is dőlt az hada szó szerint megfutamodott. Ezzel 1710. január 22-én el is dőlt az utolsó kardhúzás mezején, Romhánynál az eladdig döntetlenre álló utolsó kardhúzás mezején, Romhánynál az eladdig döntetlenre álló legvégső összecsapás. Mert azután már sorra elestek a nagyobb helyek, legvégső összecsapás. Mert azután már sorra elestek a nagyobb helyek, Lőcsét egy ugyancsak nógrádi asszony, bizonyos Korponayné Géczy Lőcsét egy ugyancsak nógrádi asszony, bizonyos Korponayné Géczy Mária árulta el, juttatta osztrák kézre. Mária árulta el, juttatta osztrák kézre.

Romhány

Magyar várak

Page 13: II. Rákóczi Ferenc

Kőszegi várKőszegi vár

Az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán serege augusztus 10-én vette Az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán serege augusztus 10-én vette ostrom alá Kőszeget, melyet Jurisich Miklós várkapitány mintegy ezer fővel védelmezett. A ostrom alá Kőszeget, melyet Jurisich Miklós várkapitány mintegy ezer fővel védelmezett. A huszonöt napos viadal során az oszmán hadak minden lehetséges eszközt bevetettek, majdhuszonöt napos viadal során az oszmán hadak minden lehetséges eszközt bevetettek, majd

megkezdték a visszavonulást. I. Ferdinánd király hősiességéért Jurisich Miklóst bárói megkezdték a visszavonulást. I. Ferdinánd király hősiességéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. A sikeres védelem emlékére mai napig rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. A sikeres védelem emlékére mai napig tartó hagyományként tizenegy órakor megkondulnak a város harangjai.tartó hagyományként tizenegy órakor megkondulnak a város harangjai.

A szorgalmas polgárok miatt gazdag zsákmányt jelentő városkát még sokszor ostromolták A szorgalmas polgárok miatt gazdag zsákmányt jelentő városkát még sokszor ostromolták

és foglalták el különböző hadak, csak a és foglalták el különböző hadak, csak a Rákóczi-szabadságharc Rákóczi-szabadságharc után indulhatott meg végre után indulhatott meg végre a békés fejlődés. Ennek azonban már gátat jelentettek a szűk városfalak, ezért nagy a békés fejlődés. Ennek azonban már gátat jelentettek a szűk városfalak, ezért nagy részüket lebontották. Maga a vár azonban épségben maradt. A szépen restaurált épületben részüket lebontották. Maga a vár azonban épségben maradt. A szépen restaurált épületben Vármúzeum és Várszínház fogadja a messzi földről érkezőket.Vármúzeum és Várszínház fogadja a messzi földről érkezőket.

Magyar várakTovábbi képek

Page 14: II. Rákóczi Ferenc

Sárospataki várSárospataki vár Az együttes a XV. század végétől 1660-ig fokozatosan épült ki. Magját, a Az együttes a XV. század végétől 1660-ig fokozatosan épült ki. Magját, a

későközépkori tornyot, későbbi nevén Vörös-tornyot 1500 táján a későközépkori tornyot, későbbi nevén Vörös-tornyot 1500 táján a Pálócziak építették. 1526-ban Perényi Péter birtokába került. 1534-től ő Pálócziak építették. 1526-ban Perényi Péter birtokába került. 1534-től ő építteti a toronyhoz a rombusz alaprajzú, sarokbástyás belső vár körítő-építteti a toronyhoz a rombusz alaprajzú, sarokbástyás belső vár körítő-falait és a városmagot övező külső várfalakat. A Vörös-tornyot - öt szintjén falait és a városmagot övező külső várfalakat. A Vörös-tornyot - öt szintjén fiókos dongaboltozatos termekkel - lakótoronnyá építteti át, és kívül-belül fiókos dongaboltozatos termekkel - lakótoronnyá építteti át, és kívül-belül reneszánsz faragványokkal díszítteti. A vár-udvar keleti oldalán reneszánsz faragványokkal díszítteti. A vár-udvar keleti oldalán palotaszárnyat emeltet, amit 1563-ban Gábor fia fejez be. E szárny palotaszárnyat emeltet, amit 1563-ban Gábor fia fejez be. E szárny emeletét, majd az udvart övező többi szárnyat pompás késő-reneszánsz emeletét, majd az udvart övező többi szárnyat pompás késő-reneszánsz termek sorával 1616 és 1660 között I. Rákóczi György és felesége termek sorával 1616 és 1660 között I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsanna építteti ki. Az 1703-ban és 1737-ben leégett Lorántffy Zsuzsanna építteti ki. Az 1703-ban és 1737-ben leégett várkastélyt igénytelen barokk helyreállítások után a XIX. században várkastélyt igénytelen barokk helyreállítások után a XIX. században romantikus ízlésben erősen átépítették.romantikus ízlésben erősen átépítették.

Magyar várak További kép

Page 15: II. Rákóczi Ferenc

Munkácsi várMunkácsi vár II. Rákóczi György halála után felesége, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi II. Rákóczi György halála után felesége, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi

Ferenc költöztek be a várba. I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ferenc költöztek be a várba. I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc, Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja.a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja.

Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc halála után két gyermekével, Ferenccel és Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc halála után két gyermekével, Ferenccel és Juliannával, özvegyen maradt. A vár minden gondja a hős asszony Juliannával, özvegyen maradt. A vár minden gondja a hős asszony vállaira nehezedett.vállaira nehezedett.

Magyar várakTovábbi képek

Page 16: II. Rákóczi Ferenc

Huszti várHuszti vár A vár első említése 1353-ból való. Többnyire királyi birtok volt a A vár első említése 1353-ból való. Többnyire királyi birtok volt a

középkor során. Mátyás ide záratta nagybátyját, Szilágyi Mihályt. középkor során. Mátyás ide záratta nagybátyját, Szilágyi Mihályt. Története során mindössze egyetlen egyszer sikerült a várat valakinek Története során mindössze egyetlen egyszer sikerült a várat valakinek bevennie. Ez Ferdinánd volt, aki 1546-ban vívta meg sikeresen. Ezt bevennie. Ez Ferdinánd volt, aki 1546-ban vívta meg sikeresen. Ezt követően viszont jelentősen megerősítették és valóban sikeresen ellenállt követően viszont jelentősen megerősítették és valóban sikeresen ellenállt a török és tatár betöréseknek is. II. Rákóczi Ferenc is többször a török és tatár betöréseknek is. II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult itt, sőt rendi gyűlést is tartott a várban. Pusztulása 1766-ban megfordult itt, sőt rendi gyűlést is tartott a várban. Pusztulása 1766-ban kezdődött, amikor egy villámcsapás következtében leégett, majd 1798-ban kezdődött, amikor egy villámcsapás következtében leégett, majd 1798-ban vihar rongálta meg, és végleg sorsára hagyták. Ma a nagy területen vihar rongálta meg, és végleg sorsára hagyták. Ma a nagy területen elhelyezkedő romjait a növényzet sűrűn benőtte. elhelyezkedő romjait a növényzet sűrűn benőtte.

További képek

Page 17: II. Rákóczi Ferenc

Nagyecsedi várNagyecsedi vár 1701-ben, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdetén a németek 1701-ben, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdetén a németek

lerombolták a várat. 1705-ben a kurucok ismét megerősítették, de a lerombolták a várat. 1705-ben a kurucok ismét megerősítették, de a szabadságharc bukása után a németek 1718-ban végleg elpusztították; szép, szabadságharc bukása után a németek 1718-ban végleg elpusztították; szép, faragott köveit elhordták a szomszédos településekre építőanyagnak. A faragott köveit elhordták a szomszédos településekre építőanyagnak. A szatmári béke után Károlyi Sándoré lett az egész ecsedi uradalom: 1746-ban szatmári béke után Károlyi Sándoré lett az egész ecsedi uradalom: 1746-ban nagyon olcsón vásárolta meg a Rákóczi família leányágát illető felét gróf nagyon olcsón vásárolta meg a Rákóczi família leányágát illető felét gróf Aspermont Károlytól és nővérétől, a fiágot illető felét pedig 1748-ban a Aspermont Károlytól és nővérétől, a fiágot illető felét pedig 1748-ban a kincstártól. Ám a vár elpusztulása után már csak jobbágyoknak tekintett kincstártól. Ám a vár elpusztulása után már csak jobbágyoknak tekintett ecsediek nem nyugodtak bele mezővárosi jogaik elvesztésébe és 1741-ben ecsediek nem nyugodtak bele mezővárosi jogaik elvesztésébe és 1741-ben egyenesen Mária Teréziához fordultak, hogy a régi kiváltságaikat erősítse meg, egyenesen Mária Teréziához fordultak, hogy a régi kiváltságaikat erősítse meg, ne jussanak újra jobbágysorba. 1776-ban a Helytartótanács a vár pusztulására ne jussanak újra jobbágysorba. 1776-ban a Helytartótanács a vár pusztulására hivatkozva nem ismerte el a régi uraiktól kapott privilégiumaikat. Ezt az hivatkozva nem ismerte el a régi uraiktól kapott privilégiumaikat. Ezt az ecsediek megfellebbezték és ekkor kezdődött meg az “eredeti úrbéri per“, amely ecsediek megfellebbezték és ekkor kezdődött meg az “eredeti úrbéri per“, amely csak 1877-ben fejeződött be, és a 100 éves per néven lett híres. Az ecsediek csak 1877-ben fejeződött be, és a 100 éves per néven lett híres. Az ecsediek megnyerték a pert, de elveszítették a mezővárosi rangjukat. megnyerték a pert, de elveszítették a mezővárosi rangjukat.

Nagyecsed

Page 18: II. Rákóczi Ferenc

Boldogkőváraljai várBoldogkőváraljai vár I. Lipót király parancsára 1701-1702 között e várat is robbantották és I. Lipót király parancsára 1701-1702 között e várat is robbantották és

lakhatatlanná tették a császáriak. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben lakhatatlanná tették a császáriak. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a faluban egy kúriában.faluban egy kúriában.A megrongálódott várban helyreállítási munkákat végeztek. A kiszakadt A megrongálódott várban helyreállítási munkákat végeztek. A kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. Sajnos így a neogótikus ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. Sajnos így a neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg az eredeti középkori ajtó - és ablaknyílások helye.az eredeti középkori ajtó - és ablaknyílások helye.A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig. tulajdonuk volt 1945-ig.

Page 19: II. Rákóczi Ferenc

Szerencsi várSzerencsi vár Rákóczi-vár eredetileg XIII. századi bencés apátság volt, mai reneszánsz Rákóczi-vár eredetileg XIII. századi bencés apátság volt, mai reneszánsz

formáját 1559-ben nyerte, 1603-ban vált a Rákóczi-család örökös formáját 1559-ben nyerte, 1603-ban vált a Rákóczi-család örökös tulajdonává. A református templom gótikus stílusú, 1321-ben épült. Itt tulajdonává. A református templom gótikus stílusú, 1321-ben épült. Itt található Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és felesége késő reneszánsz található Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és felesége késő reneszánsz síremléke. A római katolikus templom (1764) barokk, a görög katolikus síremléke. A római katolikus templom (1764) barokk, a görög katolikus templom (1799) késő barokk stílusban épült. templom (1799) késő barokk stílusban épült.

Page 20: II. Rákóczi Ferenc

vissza az elejére

Magyar várak

VÉGE

Page 21: II. Rákóczi Ferenc

Rákóczi-szabadságharc:Rákóczi-szabadságharc:

A magyarok fellázadtak a habsburg elnyomás A magyarok fellázadtak a habsburg elnyomás ellen. Vezetőjük II. Rákóczi Ferenc volt. A ellen. Vezetőjük II. Rákóczi Ferenc volt. A harc 1703-1711-ig tartott. A magyarok harc 1703-1711-ig tartott. A magyarok Világosnál letették a fegyvert.Világosnál letették a fegyvert.

Vissza az előzőhöz

SZÖVEGMAGYARÁZAT

Page 22: II. Rákóczi Ferenc

További képek Munkács várárólTovábbi képek Munkács várárólMagyar várak

Page 24: II. Rákóczi Ferenc

További képek a Sárospataki várrólTovábbi képek a Sárospataki várról

Page 25: II. Rákóczi Ferenc

További képek a Kőszegi várrólTovábbi képek a Kőszegi várról

Page 28: II. Rákóczi Ferenc