I. Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba

Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba

Cél:

Alapfogalmak rendszerezett tisztázása.

Struktúra:

A rendszerállítás „fája”

A rendszerállítás gyökerei: pszichoterápia, hipnózis, TA, NLP, pszichodráma,

primerterápia, csoportdinamika, családterápia

A rendszerállítás „törzse”: klasszikus, lélekmozgásos állítások, a szellem mozgásai

A rendszerálltás ”gyümölcsei”

A családfelállítás mint alternatív családterápia:

Lelki örökség

A szeretet rendjei

A „mező”, a „nagyobb”

A lélek új felfogása

Rendek

Rendek a családban

Rendek a szervezetekben

Szakirodalom és vizsgakérdések

Rendszerállítás: gyakorlati

rendszerszemléletű megfigyelés

A rendszerállítás fája

KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

HIPNÓZIS

PSZICHOANALÍZISNLP TA CSALÁD TERÁPIA

PSZICHODRÁMA

Klasszikus Lélekmozgásos

Hellinger sciencia –a szellem mozgásai

Szervezetállítás

Integrált állítások

Rendszer állítás

Családállítás

Archetípusokkal végzett állítások

Trauma munkák

Személyiség integrációs munkák

Sámán munkák

Spirituális állítások

CSOPORTDINAMIKA

PRIMERTERÁPIA

„Hellinger-féle szisztemikus-fenomenológikus

rendszerszemléletű családterápia”Szisztemikus: rendszerszerű, rendszeres, állandóan ismétlődő.

Fenomenológia: közvetlenül észlelhető dolgok leírása.

A fenomenológia két fő képviselője, Maurice Merleau-Ponty és Edmund Husserl. Ismert

fenomenológus Martin Heidegger is.

A fenomenológia kifejezés phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a

megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből

származik. Husserl Kanttól kölcsönözte a kifejezést.

Kant megállapítása: a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog.

Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja.

Az egyén szubjektív élményeit és egyedi észleléseit tanulmányozza, az ő személyes

nézőpontjából értelmezi az eseményeket (a viselkedés vizsgálatával szemben!). A

közvetlenül észlelhető sajátságokra, ill. ezek összefüggéseire irányuló leíró jellegű

kutatás, amely azonban tartózkodik a mélyebb okok, a jelenségek mögött levő

törvényszerűségek feltárásától.

Rendszerszemlélet: komplex megközelítési módszer, amelynek alapelve, hogy egy

rendszer nem egyszerűen az alkotóelemek halmaza, hanem azoknak együttesként

viselkedő egysége.

A családfelállítás nem helyettesíti a pszichoterápiát, kiegészíti azt!

„Hellinger-féle fenomenológikus

pszichoterápia”

„A tudományos pszichoterápia lineáris. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos ok hat, és

ezért alakul ki egy bizonyos okozat.

A fenomenológiai pszichoterápia ezzel szemben azt jelenti, hogy én mint terapeuta,

átadom magam egy összefüggésnek, minden szándék és félelem nélkül. Még az a

szándék sem él bennem, hogy segítsek. Tehát annak a terapeutának a számára , aki

fenomenológiai módon akar érzékelni, olyan lehet a világ, amilyen…A páciens

betegségét elfogadja olyannak, amilyen.…Mindenekelőtt azokra a személyekre

koncentrálok, akiket kizártak, akik meg sem jelennek, de akiket, mivel visszafogom

magam, mégis érzékelek és észreveszek. Nálam azonnal megkapják azt a helyet,

amelyet ott megtagadtak tőlük. És amint visszakapták a helyüket, mélyebb összhangban

vagyok a rendszerrel, mint maga a páciens, mert én viseltetek nagyobb

együttérzéssel ezzel a rendszerrel szemben.”

„…csak akkor leszek képes megtalálni, hogy hol van a megoldás, ha benne vagyok

ebben az összhangban. Akkor egyszer csak megvilágosodik. Ez a fenomenológiai

érzékelés.”

Bert Hellinger

A rendszerállítás gyökerei I.Pszichoanalízis

A rendszerállítás eredetfája-gyökerek

KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

HIPNÓZIS

NLP TA

CSALÁD TERÁPIA

PSZICHODRÁMA

PSZICHOANALÍZIS

PRIMERTERÁPIA

CSOPORTDINAMIKA

Szondi és FreudSzondi Lipót (1893-1986) magyar származású pszichiáter. A soranalízis és

a Szondi teszt (kísérleti ösztöndiagnosztika) megalkotója.

Szondi a múlt század elején, a Sorsanalízis című művében utal az ősök

kényszerítő erejére, a családi tudattalanra (ő alkotta meg ezt a fogalmat).

Definíciója szerint a sors nem más, mint a bennünk meglévő, ősöktől,

vérrokonoktól származó választási kényszer – szerelemben,

barátságban, foglalkozásban, betegségben és halálban. A választásainkban

rejtett, öröklött biológiai tényezőket sejtett.

Freud és a pszichoanalízis

Sigmund Freud és a XIX - XX. század fordulóján élt. Bécsi orvos.

Hisztériás női betegeit eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta

kezelni. Majd tapasztalatai alapján kidolgozta pszichoanalitikus elméletét.

Szerinte a tudat, az észlelés és az emlékezés is mind a biológiailag

megalapozott ösztönökön alapul, az ösztönök irányítják tudat alatt az

embereket.

Freud szerint az emberi személyiség viszonylag merev: velünk született hajtóerők és

életünk első öt évében bekövetkezett események határozzák meg személyiségünket.

Mi is az a pszichoanalízis?

A pszichoanalízisnek mint eljárásnak célja, hogy a (főként gyermekkori)

konfliktusokat, elfojtott érzelmeket a tudatba emelje, hogy azok racionálisan

kezelhetővé váljanak.

PszichoanalízisFreud és a pszichoanalízis

A pszichoanalízis fő technikája a szabad asszociáció és az

álomfejtés. A szabad asszociáció során, a páciens mindent

elmesél a pszichológusnak, ami csak az eszébe jut. Amikor

a kliens hirtelen témát vált vagy nem tud visszaemlékezni

részletekre, Freud szerint blokkolás, ellenállás következett

be, ami a tudattalan kontroll következménye, így pont

ezekre a területekre kell odafigyelni.

Az álomanalízis az álomban látottak értelmezése, mivel

álmodáskor a tudatalatti „üzen”. Freud különbséget tett a

manifeszt (nyílt, tudatos) és a látens (rejtett, tudattalan)

álomtartalmak közt.

A pszichoanalitikus kezelés fontos része az indulatátvitel is

– a kliens olyan attitűdöket fejez ki analitikusával szemben,

amelyeket más, számára fontos személyek irányába érez.

Így az analitikus tanulmányozhatja, majd ezáltal megértetheti a beteggel a mások

irányába mutató érzelmeit. Az interpretáció egy hipotézis, mely magyarázatot kínál a

beteg viselkedésére. Fontos az időzítés: azon a ponton kell bevetni, amikor a tudatalatti

tartalom már közel van a felszínhez, és a beteg is felkészült már a belátásra. A túl hamar

felkínált interpretáció viszont szorongást és védekezést válthat ki. A következő, s egyben

az utolsó lépés az átdolgozás. A beteg megtanul szembenézni a valósággal a

tagadás helyett. Ezen a folyamaton végigmenni hosszú idő, intenzív terápiát és

motiváltságot igényel a pácienstől.

Topografikus modellA lélek topografikus

modellje

Freud első modellje, a

topografikus modell

szerint az emberi lélek

olyan, mint egy

jéghegy – a vízből

kiálló része a tudatos

és tudat-előttes

(vagyis az az

információ, amely

bármikor tudatossá

tehető), a „víz alatti”

része a léleknek, a

tudattalan jóval

nagyobb. Itt találhatók

a késztetések, a

vágyak, és a hozzá

nem férhető emlékek,

amelyek számunkra

rejtetten befolyásolják

cselekedeteinket.

Tudatos szint

Tudatelőttes

Tudattalan

Emlékek

Tudás

Félelmek Elfogadhatatlan

szexuális vágyakErőszakos

késztetések Irracionális

kívánságokErkölcstelen

ösztönök

Önző szükségletek

Szégyenletes tapasztalatok

Gondolatok

Felfogások

Strukturális modellA személyiség strukturális modellje

Később kidolgozta a személyiség

strukturális modelljét is Freud. Ez nagyban

hasonlít az előzőre, de itt három részre

osztotta a lelket: az idre, az egora és a

szuperegora. Az id a személyiség

legprimitívebb része, az ösztönkésztetések

alkotják, és ezek azonnali kielégítésére

törekszik. Az ego ezzel szemben már a

valóság követelményeihez igazodik – addig

vár az id ösztöimpulzusainak kielégítésével,

amíg a megfelelő környezeti feltételek nem

adottak. Még ha a feltételek meg is vannak, a

szuperego még mindig megakadályozhatja a

cselekvést. A szuperego a társadalom

értékeinek és erkölcsi normáinak belső

képviselője, az egyén lelkiismerete. A korábbi

topografikus modellbe a három rendszer úgy

illeszthető be, hogy az id egésze, valamint

az ego és a szuperego nagyobb része is a

tudatalattiba merül, és csak kis részük

tudatos/tudatelőttes.

Elhárító mechanizmusokElfojtás: Az id, az ego és a szuperego szembenállása szorongást vált ki az emberből,

ha valamilyen tiltott cselekvés megtételére érez késztetést. E szorongás

kiküszöbölésére vagy csökkentésére a szervezet különböző elhárító

mechanizmusokat vet be. Ezek közös jellemzője, hogy nem oldják meg a

stresszhelyzetet, csak annak érzékelését változtatják meg, tehát önbecsapásról van

szó. Freud szerint a legalapvetőbb és legfontosabb elhárító mechanizmus az

elfojtás. Lényege, hogy a személy a számára fájdalmas, félelmetes, vagy bűntudatot

kiváltó emlékeket kiszorítja a tudatából a tudatalattiba. Sigmund Freud legtöbb figyelmet

ennek a mechanizmusnak tulajdonított, de megemlíthetünk egyéb mechanizmusokat is:

a racionalizációt, a reakcióképzést, a projekciót, az intellektualizációt, a tagadást és az

áttolást.Az elhárító mechanizmusok

A pszichológia szakirodalmában az elhárító

mechanizmusok tudattalan lelki működések.

Funkciójuk megakadályozni, az olyan „én”-t érintő mozzanatok

felismerését, amelyek fenyegetik az önértékelést

vagy szorongáshoz, stresszhez vezetnek.

Anna Freud az elhárító mechanizmusok kifejezést azokra a

tudattalan stratégiákra alkalmazta, melyek segítségével az

emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek.

Elhárító mechanizmusok csoportosítása

Érett elhárítások

humor, elnyomás, aszketizmus, önzetlenség, anticipáció, szublimáció

Magasabb szintű neurotikus elhárítások

introjekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása,

racionalizáció, szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés,

helyettesítés, meg nem történtté tétel

Primitív elhárító mechanizmusok

hasítás, projektív identifikáció, projekció, tagadás, disszociáció, idealizáció, acting

out, szomatizáció, regresszió, fantáziatevékenység

Érett elhárítások humor, elnyomás, aszketizmus, önzetlenség, anticipáció, szublimáció

Humor: Kellemetlen vagy éles helyzetek "tompítása" derűs hangulat keltéssel.

Elnyomás: tudatosan kontrollált érzések, hogy csökkenjen a feszültség.

Aszketizmus: lemondás valamilyen dolog kellemes aspektusairól valamilyen cél

érdekében.

Önzetlenség: mások szükségleteinek kielégítése nagy fontosságú az egyén belső

mércéje szempontjából, melyet akár saját szükségletei elé is helyez.

Anticipáció: az azonnali kielégülés késleltetése a kellemes dolgok esetében. Illetve

nagyobb várható veszteségekre megelőlegezett felkészülés a kisebb fájdalmon

keresztül pl. gyász esetében.

Szublimáció: Egy olyan – nem tudatos – lelki folyamat, amelyben egy szexuális

impulzus "energiája" olyan módon változtatja meg irányultságát, mely egy szociálisan

elfogadott, nem szexuális jellegű tevékenységet eredményez. Tipikus esete az alkotás.

Magasabb szintű neurotikus elhárításokintrojekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása, racionalizáció,

szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés, helyettesítés, meg nem

történtté tétel

Introjekció vagy bevetítés:Külső tulajdonságok, erények magunkra vonatkoztatása. Az

egyén azonosul egy pozitív figurával, vagy annak tulajdonságaival. Bevetítés az is, ha

az egyén saját tulajdonában lévő olyan dologgal, vagy dolgokkal azonosul, melyre

büszke.

Azonosulás: egy másik személy tulajdonságainak belsővé tétele, hogy olyanná váljunk

mint ő. A lezárult normál gyászreakcióban mindenki megtapasztalja, amikor az elhunytat

belső élő minőséggé teszi magába.

Áthelyezés: egy frusztrált belső késztetést át is helyezhetjük egy olyan semleges,

megengedett területre, amelyek már nem ellentétesek belső értékeinkkel vagy

érdekeinkkel. Ha valaki dühös a főnökére, de a várható negatív következmények miatt

fél összeütközésbe kerülni vele, akkor a frusztráció miatt keletkező agresszióját a bolti

eladó, vagy valamelyik családtagja felé fordíthatja. Ilyenkor a támadást olyan

lényegtelen dolog is kiválthatja, amire máskor fel sem figyel az illető. Az áthelyezés

mechanizmusa mögött rendszerint az érzelmek ambivalenciája (kétirányúsága) húzódik

meg.

Intellektualizáció: Célja: érzelmi eltávolodás a kellemetlen érzés, gondolat

okozta stresszhelyzettől az elvonatkoztatás segítségével.

Izoláció: Általában szigorú önellenőrzésből fakadó érzelmi távolságtartás, érzelmi

elkülönülés, érzelemmentesség.

Magasabb szintű neurotikus elhárításokintrojekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása, racionalizáció,

szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés, helyettesítés, meg nem

történtté tétel

Racionalizáció: A személy olyan helyzetbe kerül, amelyben objektív szempontból

negatív következtetéseket is fontos lenne levonni önmagára nézve, ennek ellenére a

valóságot eltorzítja. Nem arra törekszik, hogy önmagáról való vélekedéseit összhangba

hozza a valósággal, hanem megfelelő szemüveget keres ahhoz, hogy a valóság

tűnhessen fel oly módon, mint ami az eset előtti, azóta megingott énképével,

elképzeléseivel összhangban van.

Szexualizáció: negatív élmény izgalmassá és elviselhetővé tétele azon keresztül, hogy

szexuális jelentőséggel ruházzuk fel.

Reakcióképzés: A reakcióképzés vagy kompenzáció az önmeggyőzés illetve

„önbecsapás” egyik módja. Az egyén önmaga elől úgy rejti el valamely késztetését, hogy

ellenkező irányú motivációt fejez ki.

Elfojtás:Az elfojtás lényege a személy számára félelmet vagy fájdalmat keltő

memóriatartalmak kiutasítása a tudatból.

Tagadás: A tagadás a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése és aktív

kiutasítása a tudatból. Jelölőérzelme gyakran a düh.

Leértékelés:Az egyén nagyobbnak és fontosabbnak tekinti (és éli meg) magát a

többieknél. A gyenge önértékelése miatt feltételezi hatalmasságát, mindenhatóságát és

értékeli le a többieket. A külső megfigyelő számára ez a viselkedés

sokszor nagyképűségként, kiválasztottsági érzésként fogalmazódik meg.

Magasabb szintű neurotikus elhárításokintrojekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása, racionalizáció,

szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés, helyettesítés, meg nem

történtté tétel

Helyettesítés:Egy érzés vagy érzelem másikra váltása, kicserélése (mással

helyettesítése).

Meg nem történtté tétel: korábbi elfogadhatatlan cselekedtünk, megjegyzésünk,

viselkedésünk tagadására tett kísérlet, melynek célja, hogy a kellemetlen tartalomtól

megvédjük magunkat.

Primitív elhárító mechanizmusokhasítás, projektív identifikáció, projekció, tagadás, disszociáció, idealizáció, acting out,

szomatizáció, regresszió, fantáziatevékenység

Hasítás: A személy környezete személyeit két egymással ellentétes csoportra – pl:

„jók”-ra és „rosszak”-ra – osztja. Ezután a pozitív csoportba tartózó személyekben

általában megbízik, és ez a biztonság érzetét nyújtja számára, a negatív csoport felé

tanúsított bizalmatlanság és óvatos magatartás pedig szintén a biztonság érzetet, így a

komfortérzést szolgálja.

Projektív identifikáció: az alany a számára kínos, elviselhetetlen tulajdonságaitól (pl

agresszió) úgy szabadul meg, hogy egy másik emberbe képzeli (vetíti, projiciálja) azt,

mégpedig úgy, hogy a másik valóban úgy is kezd viselkedni (pl: agresszívvá válik). Így

az alany megszabadul a kínos én-résztől, lám-lám, nem én vagyok agresszív, hát ő az

agresszív.

Projekció: Az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve

azokat másokban véli meglátni.

Tagadás: A tagadás a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése és aktív

kiutasítása a tudatból. Ezután csak annyi nyoma marad, ha netán ezek létét valaki

szóba hozza, azt igazságtalan vádként éli meg az egyén, és ez dühöt vált ki benne. A

tagadás távolságot tart az egyén és élményei között, de nem old meg problémákat.

Disszociáció: A kellemetlen, kínos érzések, gondolatok kellemesekkel

(elviselhetőekkel) való helyettesítése.

Primitív elhárító mechanizmusokhasítás, projektív identifikáció, projekció, tagadás, disszociáció, idealizáció, acting out,

szomatizáció, regresszió, fantáziatevékenység

Idealizáció: Valamit jobb színben tüntet fel, mint amilyen valójában. Felértékel annak

érdekében, hogy a reális kapcsolatból adódó negatív érzések, indulatok elkerülhetők

legyenek. Célja szorongás vagy más kellemetlen érzések elkerülése.

Acting out vagy kiélés:Valamilyen nem tudatos szándék vagy konfliktus cselekvési

kifejeződése, pl: hirtelen indulatkitörések, helyzethez nem illő düh, a düh feletti kontroll

hiányával, erőszakos cselekedetek, családtagok ellen elkövetett bűncselekmények.

Testi szomatizáció: Az érzelmi aggodalmak testi tünetekben történő megnyilvánulása.

Regresszió:Időleges visszatérés korábbi vagy primitívebb lelki működésekhez.

Fantáziatevékenység: Olyan élethelyzetek,szituációk alkalmazása, melyek kellemes

érzéseken keresztül legtöbbször a megelégedettséget hoznak.

Carl Gustav Jung I.C.G.Jung a tudattalan fogalmát kiszélesítette. Jung

tudattalanfogalmának aktív eleme az árnyék, az archetípus és a

kollektív tudattalan.

Jungnak föltűnt, hogy páciensei tudatalattijában nem csak elfojtott

ösztönökre, megtagadott személyiségrészekre és komplexusokra

bukkan, hanem olyan mitikus mese- és mondaalakokra, régi

ezoterikus szimbólumokra vagy képzetekre is, amilyenek például az

alkímiában szerepet játszottak. Lenyűgözte őt, hogy tanulatlan emberek

is felszínre hoztak ilyen motívumokat, pedig korábban feltehetően

sohasem hallottak róluk. Mivel magyarázható, hogy a lélek olyan

képzeteket produkál, amiket a tudat soha el nem sajátíthatott,

következésképpen el sem fojthatott?

A választ Jung a „kollektív tudattalan" és az „archetípusok" azóta

híressé vált elméletével adta meg.

C.G.Jung II.„Ezekhez a tartalmakhoz társul még minden többé-kevésbé szándékosan elfojtott kínos

elképzelés és benyomás. Mindezen tartalmak summázatát nevezem személyes

tudattalannak. Csakhogy ezeken túl a tudattalanban ott találjuk a nem individuálisan

szerzett, hanem örökletes tulajdonságokat, tehát az ösztönöket, mint olyan

tevékenységek hajtóerejét, amelyek tudatos motiváció nélkül, kényszerből következnek

be. Az ösztönök és az archetípusok alkotják a kollektív tudattalant. Azért nevezem

ezt a tudattalant kollektívnak, mert a fentebb meghatározott tudattalannal ellentétben

nem individuális, vagyis nem többé vagy kevésbé egyszeri tartalmakat hordoz, hanem

általánosakat és egyöntetűen elterjedteket….Az előbbi csoport olyan tartalmakra

vonatkozik, amelyek az individuális személyiség integráló alkotóelemeit fejezik ki, és

ezért ugyanúgy lehetnének akár tudatosak is, az utóbbi a psziché általában létező,

önmagával folytonosan azonos feltételeinek vagy alapjának felel meg.”

„Az árnyék alak megszemélyesít mindent, amit az alany nem ismer el, és ami mégis újra

meg újra közvetlenül vagy közvetve feltolakszik benne, így például alacsonyabb rendű

jellemvonások és más összeférhetetlen tendenciák.„ „Az árnyék [....] az a leplezett,

elfojtott, vétkes és többnyire kisebbrendű személyiség, amelynek végső

hullámverése egészen az állati ősök birodalmáig nyúlik vissza, és ily módon

átfogja a tudattalan teljes történelmi aspektusát. Az árnyék nemcsak morálisan

elvetendő tendenciákból áll, hanem meglehetősen sok jó tulajdonság is kimutatható róla,

többek között például: normális ösztönök, célszerű reakciók, valósághű észlelések,

alkotó impulzusok."

Új pszichológiai áramlatok I.

A XX. század második felétől egyre inkább az integrált vagy integráció irányába

mutató pszichológiai megközelítések nyernek tere. A modern fizika megközelítése

(kvantumok, mezőelméletek, nullponti energiatér, stb.), a spirituális tapasztalatok és a

lelki élet egyre inkább összefonódik és integrálódik.

Jelentősebb új áramlatok:

Pozitív pszichológia: A pozitív pszichológia annak tudományos tanulmányozása,

hogy mi az, ami sikerült, nem pedig arra kíváncsi, ami kudarcot vallott mind az

egyének, mind a közösségek szintjén. Fő alakjai, kutatói: Martin Seligman,

Csíkszentmihályi Mihály.

Szomato pszichológia, szomato pszichoterápia: A test és elme, test és érzelmek

kapcsolatát vizsgáló pszichológiai ág. Az elfojtás, a hárítás fiziológiai síkon nap mint

nap megtörténik a testünkben a korai gyerekkortól kezdődően egészen felnőtt korig

(W. Reich- karakterpáncél), ami jelentősen lecsökkenti a test működési potenciálját.

Ugyanígy az életünk története, a traumák és félelmek a düh, a harag, a fájdalom, a

csalódások története is ráíródtak a testünkre.

Energia pszichológia: a testet mint energetikai rendszert kezeli és a meridiánok,

csakrák, bizonyos testpontok stimulálásával ér el pszichológiai és testi változásokat

pl. EFT, AFT, TAT, kineziológia.

Új pszichológiai áramlatok II.Transz-perszonális pszichológia: célja olyan eddig elhanyagolt területek tudományos,

pszichológiai vizsgálata és alkalmazása a pszichoterápiában, mint például a spiritualitás,

transzcendencia, miszticizmus, módosult tudatállapotok. A transz-perszonális fogalmat

C.G. Jung vezette be énünk legmélyebb rétegére, magvára utalva. A legkiemelkedőbb

tanítói: C. G. Jung, Roberto Assagioli, Abraham Maslow, Erich Fromm, Viktor Frankl,

Stanislav Grof és Ken Wilber.

Integrál pszichológia: Az integrál kifejezés a Ken Wilber által megalkotott integrált

elméleti rendszer jelölése, mely az első teljes körű

törekvés az emberismerettel foglalkozó ismeretrendszerek szintézisére.

Az emberismereti rendszer alatt itt minden fő - az emberiség által eddig alkotott -

az emberi létről szóló területet értjük: a nyugati

pszichológiai, pszichoterápiás és filozófiai irányzatokat, más (pl. keleti) kultúrák

spirituális (meditatív, misztikus, ezoterikus, vallási) rendszereit,

a természettudományokat (biológia, fizika, orvostudomány, pszichiátria

stb.),társadalomtudományokat (szociológia, kultúr-antropológia stb.),

továbbá rendszerelméletet,gazdaságtant, ökológiát stb. Ezek eddig külön vizsgált és

tárgyalt témák voltak, melyek mind az emberi lét egy-egy fontos aspektusát tárgyalják.

Az Integrál Elmélettel (Integral Theory) egy rendszerbe állíthatók.

A rendszerállítás gyökerei II.Hipnózis, NLP, TA, pszichodráma, csoportdinamika, primerterápia

A rendszerállítás eredetfája-gyökerek

KONTEXTUÁLIS TERÁPIA

CSALÁD TERÁPIAPSZICHOANALÍZIS

HIPNÓZIS

NLPTA PSZICHODRÁMA

CSOPORTDINAMIKA

PRIMERTERÁPIA

A gyökerek I. - HipnózisA hipnózis a görög eredetű hypnos (alvás) szóból származik. A hipnózis egy

sajátos módosult tudatállapot, mely külső vagy belső hatásra egyaránt

létrejöhet. A hipnózis technikáiban közös, hogy az öntudatot kevés figyelmet

igénylő feladatokkal foglalják le, és fokozatosan kikapcsolják. Így az öntudat

elveszti vezető szerepét, a kritizálás képessége is korlátozódik, és a tudattalan

közvetlenül megszólíthatóvá válik. A bal agyfélteke lassan elhalkul és a jobb

veszi át az irányítást.

A megváltozott tudatállapot, mely a hipnózis sajátsága több módon is megjelenik az

állításban vagy kapcsolódik az állításhoz:

Képviseleti érzékelés: a képviselet egy speciális érzékelési fajta, melyet néhány

szakember idegen érzésnek hív, Mathias Varga von Kibéd pedig reprezentáló

érzékelésnek (a képviselőket reprezentánsnak nevezi). Wilfried Nelles ezt az érzékelést

a tudati fejlődés egyfajta előfutárának tekinti, mely felé egyre inkább tart az emberiség.

(William Braud kutatásai megállapítása: az elkülönültség megszokott határát átlépve az

agy egyre kevésbé lesz ráhangolva saját egyedi információira, és egyre fogékonyabb

lesz mások információira. Lényegében tehát úgy fogja fel a nullponti mezőből egy másik

személy információit, mintha azok a sajátjai lennének.)

Családi tudatmező okozta érzékelés módosulás: minden családban vannak észlelési

és érzékelési megengedések és tilalmak. Ezek irányítják a figyelmet és tapasztalást.

Ezek mind-mind családi történésekből fakadnak. Ezek a megengedések és tilalmak a

családi mező hiedelmeiben kristályosodnak ki, a mezőben ezek érzésekként,

érzetekként, mozgató erőkként jelennek meg.

Milton

Erickson

A gyökerek II. - NLPA Neuro Lingvisztikus Programozás módszertani alapjainak

lefektetése Richard Bandler és John Grinder nevéhez fűződik.

Az NLP a modellezés tudománya. Gyakorlatban alkalmazható szerkezeti mintákat ad a

kiválóság elsajátításhoz, a változás elősegítéséhez.

Az állítás során az alábbi NLP által tanulmányozott és leírt jelenségeknek,

működéseknek, módszertannak vehetjük hasznát:

Szemmozgások ismerete. Ezek jelzésértékűsége arról, hogy milyen módon tárolódnak

a történetek a rendszer egy tagjában. A traumák kapcsán részletesen foglalkozunk vele.

A rapport kialakításának lehetőségei. Ennek az interjú során vehetjük hasznát.

Hiedelmek és azok megváltoztatási lehetőségei. Erről egy konkrét eszközön keresztül

a szervezetállítás kapcsán tanulunk.

Hipnotikus nyelvi minták. Ezeknek bizonyos állapotok maradandó rögzítésekor

vesszük hasznát. Valamint magának a rögzítésnek a módszerét. Ennek a módszernek

az egyéni ülésvezetésben vehetjük hasznát.

Idővonal, életfonal: ennek az egyéni ülésvezetésben, valamint a szervezetállítás,

rendszerállítás során vehetjük hasznát, fogunk róla tanulni. A személyiség integrációját

elősegítő álltásoknál, ahol én-részekkel dolgozunk szintén hasznát vesszük az

idővonalnak. Az idővonalaknak a traumamunkákban is nagy szerepe van.

A gyökerek III. - TAA Tranzakció Analízis Eric Berne által kidolgozott személyiség- és pszichoterápiás

elmélet. Személyiség elméletként egy három részből álló én-állapot (szülő-felnőtt-

gyermek) modellt alkalmaz. Tranzakciónak nevezzük a kommunikáció egységét. Egy

tranzakció két személy kommunikációjában egy (verbális vagy nem verbális)

ingerből, valamint egy erre adott válaszból áll.

A TA fogalmai, módszerei közül mivel találkozhatunk az állítások alatt?

Sztrók (simogatás): embertársaktól kapott visszajelzés. A viselkedés vagy a létezés

elismerése vagy kritikája. Mind a családállítós, mind a szervezetálltós csoportfolyamatokban

megjelenhet, ha tudatosan alkalmazzuk a csoportfolyamatok részeként.

Életpozíció: az életpozíció egy gyermekkorban kialakult alapvető meggyőződés

önmagunkról, illetve a minket körülvevő világról. A meggyőződés mindkét irányban

alapvetően kétféle lehet: „OK” vagy „nem OK”. Ennek megfelelően négy életpozíció

lehetséges. Többnyire az állítást megelőző interjú során körvonalazódik.

A sorskönyv (script): a sorskönyv egy gyermekkorban kialakított, szülők által

megerősített, a későbbi események által igazolt és az egyén választásaiban

megjelenő, nem tudatos életterv. Bizonyos körülmények között (elsősorban

stresszhelyzetben, illetve a gyerekkort idéző helyzetekben) automatikusan lefut,

megerősítve önmagát. Kiléphetünk belőle! Az állítás során ezekkel a kilépésekkel foglalkozunk.

Játszmák: „a játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely

pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad.”

H + GyP –> V + Á + Sz + Ny

H:horog, GYP: gyenge pont, V: válasz, Á: átváltás (mozgás a drámaháromszögben:

megmentő-üldözött-áldozat,) SZ: szembesülés, Ny: nyereség Leggyakrabban a párkapcsolatok leképezésekor illetve az eredetcsalád szülői, nagyszülői rendszereinek

leképezésekor bukkanhatunk rá. A traumamunkákban szintén gyakran felbukkanó dinamika.

http://www.birtalan.hu/balazs/terapia/ta.htm

A gyökerek IV. - PszichodrámaA pszichodráma atyja Jacob Levy Moreno. A pszichodráma olyan terápiás,

személyiségfejlesztő- és önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen,

a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, és

a belátáson alapul.

A módszer a megértés és az érzelmek szintjén tudatosítja a testi (fizikai) szintű

átélést. Segít abban, hogy a társas szintünkben történő tranzakciók, a felvett

szerepek, az elnyomott vagy fel nem ismert érzések és érzetek tudatosodjanak. „A

pszichodráma olyan csoportpszichoterápiás módszer, amely az egyénen belüli

feszültségeket, konfliktusokat, intrapszichés folyamatokat dramaturgia és specifikus

pszichodráma technikák (elsősorban a szerepcsere, tükrözés és duplázás)

segítségével, a csoportszobán belül, egy körülhatárolt és kijelölt térben (színpad)

megjeleníti, azaz externalizálja. Az akció, az érzelmi átélés és a belátás teszi lehetővé a

terápiás változást. Oki, tüneti és rehabilitációs terápiaként egyaránt alkalmazzuk.”

A pszichodráma alkalmazása rendkívül szerteágazó, hiszen nemcsak eszköz arra, hogy

megfelelő terápiás indikációval gyógyítsunk, hanem hatékonyan alkalmazható az

önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, jól

használható az oktatásban, képzésekben is.http://www.pszichodrama.hu/a-pszichodramarol/mi-a-pszichodrama

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichodr%C3%A1ma

A gyökerek V. – Primer terápiaArthur Janov alkotta meg a primerterápiát.

"Az első számú gyilkos a mai világban nem a rák vagy a

szívbetegség, az elnyomás."

A terápia célja az elnyomott és ki nem fejezett gyermekkori érzések

felszínre hozása és kifejezése.A kontinuum elv az evolúció alatt kialakult emberi

szükségleteket jelenti. Azokat az eredeti szükségleteket jelenti,

amelyeket a csecsemő magával hozott: a társaság és a figyelem

utáni igény, az érintés utáni igény, az éhség csillapításának

igénye, az elfogadottság érzése, biztonság igénye. Mi történik

azonban, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha

az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki?

Akkor keletkezik elfojtás, elnyomás ha ezek a természetes igények nem elégülnek ki a

gyermeknél. A ki nem elégült igények fájdalmat okoznak a csecsemőnek, a csecsemő

egy ideig kifejezi ezt a fájdalmat, majd elkezdi elnyomni, vagy helyettesítő érzésekkel

pótolni az igényeit. Végül érzéseit leszakítja önmagáról és elnyomja a szükségletet.

Neurózis egy szimbolikus védekező viselkedés a túlzott pszicho-biológiai

fájdalom ellen.http://www.primaltherapy.com/what-is-primal-therapy.php

A civilizált ember elfelejtett vagy nem mer az érzéseire, ösztöneire hallgatni. Kétségbe

vonja, hogy vannak ösztönei, és hogy érzései megbízhatóbbak, mint az intellektusa.

A gyökerek VII. – CsoportdinamikaKurt Lewin alkotta meg a csoportdinamika kifejezést 1939-ben.

„A csoport lényege nem a tagok különbözősége vagy hasonlósága, hanem

kölcsönhatása, egymástól való függése (interdependenciája). Egy csoportot

dinamikus egészként jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely részének

az állapotváltozása, valamennyi többi részlet állapotát is megváltoztathatja.”

A csoportdinamika a csoportban létrejövő racionális (verbálizálható) érzelmi (csak

részben verbalizálható) és ennek a kettőnek az egymásra hatásából létrejövő

elégedettségi/elégedetlenségi jelenségek összessége.

A csoporttörténéseket (csoportdinamikát) - szerinte - akkor lehet elemezni, ha azt

„társas mező”-nek fogjuk fel, meghatározzuk azoknak az elemeknek a kölcsönhatását,

amelyek az adott (egyensúlyi vagy konfliktus) helyzethez vezettek.

A csoportdinamika elemei: az egyén cselekvése (viselkedése), csoport egésze,

vagy egy része, negatív jelenségek (tilalmak, korlátok, veszélyek) pozitív jelenségek

(csábítások, lehetséges előnyök), a kommunikációs csatorna, interperszonális

hálózatok (csoportdinamikai jelenségeknél tartósabb mintázatot mutató szimpátia,

barátság, kommunikációs, hatalmi hálózatok, amelyek a szociometria módszerével

hozhatók a felszínre).

A csoportdinamika törvényszerűségek mentén zajlik. A törvényszerűségek okai:a

csoporttagok előzetes mintázatai, a külső körülmények és történések, interperszonális

térben létrejövő jelenségek, törvényszerűségek. A csoportdinamika jellemzően meta-

szinten zajlik a csoportban, tehát nem ezek a szálak, történések, jelenségek, amik

a csoporttagok megfigyelésének fókuszában vannak. http://www.inspi-racio.hu – Vágvölgyi Gusztáv – Inspi-Ráció

Egyesület

A rendszerállítás gyökerei III.Családterápia

A rendszerállítás eredetfája-gyökerek

KONTEXTUÁLISTERÁPIA

HIPNÓZIS

NLP TA

CSALÁD TERÁPIA

PSZICHODRÁMA

PSZICHOANALÍZISCSOPORTDINAMIKA

PRIMERTERÁPIA

Családterápiának nevezzük azokat a kezelési eljárásokat, amelyek elsődleges

célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása. A megfogalmazás nagyon

sok kezelési formát takar, változatos eszköztárral.

Pszichodinamikus gyökerűek:

Analitikus kezdetek (Ackerman, Stierlin)

Transzgenerációs, családi rendszerek elmélete vagy szisztémás irányzat (Bowen)

Kontextuális (Böszörményi-Nagy)

Tárgykapcsolat-elméleti (Siegel, Scharff és Scharff, Székely)

Kommunikációelméleti gyökerűek:

Stratégiás (Jackson, Weakland, Haley, Watzlawik)

Milánói (Selvini-Palazzoli, Boscolo, Cecchin, Prata)

Narratív (White, Epston, Byng-Hall)

Reflektív (Andersen)

Szerepelméletből fakadóak:

Strukturális (Minuchin)

Élményközpontú vagy tapasztalati (Satir, Whitaker)

Feminista kritika

Fókuszáltak:

Viselkedésterápiás (Lieberman, Masters és Johnson)

Megoldásközpontú (de Shazer, Berg)

A családterápia irányzatai

Kontextuális terápia

Böszörményi-Nagy Iván hozzájárulása a családterápiás térhez, az első igazán

integratív családterápiás módszer kifejlesztése. 1978-tól a modellt Kontextuális

terápiának nevezte. Fogalmai keretei, melyek Hellinger munkájára is hatottak:

Kontextus: A kapcsolat résztvevői számára rendelkezésre álló lehetséges erőforrások

összessége. Magába foglalja minden tag előnyös pozíciójának etikáját, a köztük lévő

dialógust, tranzakciós mintáik és a transzgenerációs következmények rendszerét.

Jogosultság és elkötelezettség az emberi kapcsolatokban ösztönös, tudattalan és

részben tudatos törekvés van a generációkon átívelő igazságosságra, kölcsönösségre,

az adás-kapás egyensúlyára. A jogosultság három fő forrása: Szülő-gyermek kapcsolat,

Családi örökség, Spontán érdemszerzés.

Lojalitás: érdemmel felruházott kapcsolati kontextus. Az érdem vérrokonság által jár,

vagy a méltányos törődés révén szerezhető.

A szülők és gyermekek közötti aszimmetrikus, irreverzibilis kapcsolatok, a lojalitás

vertikális kötelékei, az egymást követő generációk közé ágyazódnak.

A horizontális lojalitások azokban a kapcsolatokban alakulnak ki, amelyekben a

partnerek egyenlő pozíciót töltenek be, illetve kölcsönös jogok és kötelezettségek

vonatkoznak rájuk.

Virginia Satir: Satir-modell a családterápiában

„A világegyetemnek megvan a maga rendje.

...Számomra nagyon fontos ennek a rendnek a

fellelése. Tudom, hogy itt van valahol. Számomra

ennek a rendnek az alapja az Életerő.

Az emberek saját magukban hordozzák a

családjukról alkotott elképzeléseiket.

Ezekkel az elképzelésekkel foglalkoznak, nem

pedig a hús-vér apjukkal vagy anyjukkal. A

tapasztalásról alkotott értelmezésüket kell

megváltoztatni.

Azt találtam, hogy nem a problémával van gond,

hanem a megküzdéssel vagy a megküzdés

hiányával. Mindig azt kerestem, hogyan lehet

ezeket az elképzeléseket bentről kívülre helyezni,

a külvilágban megjeleníteni.

A belső folyamat külső megjelenítése vezetett el

a szerepjátszáshoz. Amikor a kontextust

hozzáadtam a folyamathoz, elkezdtem az anya,

az apa, a testvérek és a többi jelentős személy

szerepeit eljátszatni a család három

nemzedékében.

Azt találtam, hogy ez a folyamat sokszintű,

spirituális és nagyon erőteljes. Mostanra már jól

kialakult ez a megközelítés, s a család

rekonstrukciójaként ismeretes.”

Virginia Satir

Megoldásközpontú megközelítés: Steve de

Shazer és Insoo Kim BergA megoldásközpontú irányzat megközelítésében a kivételeknek,

a jól sikerülő megoldásoknak, a tünetmentes időszakoknak jut

kiemelt szerep. A szakemberek azt vizsgálják, mi és hogyan

történt a megszokottól eltérően, amikor nem jelentkezett a tünet,

mert szemléletükben ez jelenti a megoldás kulcsát. Fókuszban a

kivételek, a megoldások, amikor nincs probléma.

Szerintük a baj eredete a probléma középpontba kerülése, ami a

korábbi sikeres megoldásokat törli. A terápia célja a változás, ami

a már változott, javult részek kiemelésével, a korábbi megoldások

és kivételek keresésével, a változás konkrét jeleinek keresésével

szolgálható.

Az üléseken a kliens számára kedvező eredményt hozó akciók,

a kívánt viselkedés előidéző tényezők gyűjtésével foglalkoznak.

Speciális technikáik közé tartoznak a skálák,

csodakérdések, megoldási minták és a belső erőforrásokat

feltáró kérdések. Főként olyan feladatokat adnak, amelyek a

kliens figyelmét saját erőforrásaira irányítják.

A terapeuta csak facilitál, a kliens a megoldás kulcsa.

Ezzel a megközelítéssel a szervezetállítás kapcsán többet

fogunk foglalkozni!

Családterápia fogalmi kereteiA rendszerszemléletű megközelítést alkalmazó

családterápia alaptételei1.)Az egyén pszichés élete nem teljesen belső folyamat, minden ember egy kapcsolati

térben, kontextusban él. 2.)A családszerkezetben végbemenő változások hozzájárulnak a rendszer tagjainak

viselkedésbeli és pszichés változásához. 3.)A terapeuta csatlakozik a rendszerhez és önmagát használja annak átalakításához.

kommunikáció – nincs, diszfunkcionális, jó

szerepek (szereptévesztések,

játszmák, parentifikáció)

szabályokcsaládi forgatókönyvek

pszichológiai határokhomeosztázis

első és másodrendű (új alternatívák) változások

hierarchia: vertikális és horizontális, alrendszerek és határátlépések

A rendszerállítás fejlődése

A rendszerállítás eredetfája- a törzs(módszertani megközelítések)

Klasszikus

LélekmozgásosHellinger sciencia –a szellem mozgásai

A rendszerállítás – irányzatok összevetéseKLASSZIKUS LÉLEKMOZGÁSOS SZELLEMI

Az ügyfél célja Gyógyulás Gyógyulás Gyógyulás

Az állító magatartása

Irányít, közvetít, megoldásra törekszik, oldó mondatokat alkalmaz

Közvetít, teret tart, megoldást keres, befogad, oldó mondatokat alkalmaz

Teret tart, befogad, éber és passzív

Az állítás menete Verbális kapcsolat a klienssel és a képviselőkkel

Verbálisan aktív és instrukciómentes szakaszok váltakozása

A tér teljesen valami nagyobbé,nincsverbalitás

A képviselők magatartása

Instruáltak az álltó által –visszajelzéseket adnak

Instruálás,visszajelzés és lélekmozgások váltakoznak

Nincs verbalitás, csak a saját érzékelés külső mozgásos megjelenése látható

Mit kap az ügyfél?

A sors összefonódások térbeli átalakulását és verbális oldását kapja.

A sors összefonódások verbális és térbeli megoldását kapja értelmezés nélküli mintákkal egyetemben

Energetikai oldó mintát kap értelmezés nélkül

A rendszerállítás fája - gyümölcsök

Szervezetállítás

Integrált állítások

Rendszer állítás

Családállítás

Archetípusokkal végzett állítások

Trauma munkák

Személyiség integrációs munkák

Sámán munkák

Spirituális állítások

A családállítás, mint alternatív családterápia

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

Annak a felismerése, mennyire kötve vagyunk elődeink történetéhez, s mennyire meghatároznak ezek a történetek

minket – lelki örökség.

Annak az újrafelfedezése, hogy a tudatalattinkban törvényszerűségek hatnak, melyek alól nem vonhatjuk ki

magunkat – a szeretet rendjei.

A megoldás Helliger által választott útja – a mező.

Az állítási munka struktúrájában van egy olyan elem, amellyel más eljárások nem rendelkeznek: a rendszerszerűen és

strukturálisan beépített viszonyulás valami nagyobbhoz.

A lélek új felfogása.

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

Annak a felismerése, mennyire kötve vagyunk elődeink történetéhez, s mennyire meghatároznak ezek a

történetek minket – lelki örökség.

LELKI ÖRÖKSÉG

A lelki örökség I.”Létezik egyfajta lelki örökség. A legelképesztőbb azonban az volt …hogy ez a lelki

örökség teljesen titokban adódik tovább, függetlenül attól, hogy mit mesélnek a

családban, hogy az utódok ismerik-e a történetet, vagy egyáltalán tudnak-e annak a

személynek a létezéséről, akivel lelkileg összekapcsolódnak. Itt újra a tudásmezővel

találkozunk, amely átviszi a dolgokat, és a tudatalattiban, a lélekben és a testben

„tudatosítja” mindazt, amiről soha nem esett szó. …Ez azt jelenti, hogy radikálisan ki

kell terjesztenünk elképzeléseinket abban a tekintetben, hogy mi vésődik belénk,

mi befolyásolja viselkedésünket és egészségünket.

Minden megoldatlan dolog energiával rendelkezik, hiszen a megoldatlanságban

feszültség van, amely feloldásra törekszik. Ez a feszültség, ez az energia mindaddig

megmarad, amíg feloldást nem talál, amíg fel nem szabadul. Egy eseményhez

kötődő energia mindaddig nem képes felszabadulni, amíg az esemény rejtve

marad, és nem néznek rá. Amint ez megtörténik, az energia szabaddá válik, és

feloldódhat a teljességben…. A mező energiamátrixa, amelybe beleszületett,

gondoskodik arról, hogy a gyermek hozzájárulhasson a feszültségoldáshoz…. A

mátrix azonban nemcsak egy, hanem sok megoldatlan témával rendelkezik. Némelyek

kiegészítik és felerősítik egymást, mások egymás ellenében hatnak.”

Wilfried Nelles

A lelki örökség II. - epigenetikaA környezeti hatások erőteljesen hatnak az örökölt jellegek megmutatkozására

vagy elcsendesedésére ( változatlan DNS kód mellet aktív vagy inaktív a gén a

környezeti hatásokra válaszul).

A örökítő-anyagra hatást gyakorló környezeti faktorok:

táplálkozás (mennyiség és minőség – a test kémiai folyamatain keresztül fejti ki

hatását),

vegyi anyagok (nemi hormonok, hormonhatású anyagok, egyéb más vegyi

anyagok),

mozgás (az oxigenizációs folyamatokon és a hormonszinten keresztül hat),

pszicho-szociális környezet (a stressz-válasz reakciókon keresztül hat már a

magzatkortól kezdődően),

generációs érzelmi stressz (olyan élethelyzet mellyel valamelyik előző generáció

küzdött és nem sikerült kezelni, tehát megoldatlan problémaként ma is

továbbadódik).

A lelki örökség III. - epigenetika” A gének és a környezet túlélési egységet alkot. A túlélés

szempontjából emberi kapcsolataink a legdöntőbb jelentőségűek,

melyeket érzelmeinken keresztül élünk meg. Az aktív génkifejeződések

stabil mintázatot vesznek fel életünk első éveiben a környezetünk

hatására, ám ezek a mintázatok megváltoztathatók, elsősorban a

tudatosság és az érzelmi környezet megváltoztatása révén. (Ezért is

kiemelkedően fontos mintaképzés a terapeutával való szeretetteljes

kapcsolat a segítő folyamatban.)

Joachim Bauer nyomán

környezeti hatás

lelki feldolgozó képesség

fiziológiás hatás

genetikai folyamatok

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

Annak az újrafelfedezése, hogy a tudatalattinkban törvényszerűségek hatnak, melyek alól nem vonhatjuk ki magunkat – a

szeretet rendjei.

A SZERETET

RENDJEI

A szeretet rendjei1. Odatartozás törvénye

Minden családtagnak egyenlő joga van az odatartozásra (büntetlenül senkit nem lehet

kitagadni, elfelejteni). Ez a jog nem elvitatható és nem veszíthető el, mindenkit

megillet.

A lelkiismeret őrködik az odatartozáson. A lelkiismeret szabályozza az adás,

elfogadás egyensúlyát is. A lelkiismeret nyomást gyakorol azért, hogy mindenki

elfoglalhassa az őt megillető helyet.

Ha a rendszer egy tagja úgy tesz mintha több jog illetné meg (valakiről megfeledkezik,

valakit kizár, valakinek elfoglalja a helyét), akkor zavar keletkezi. Ez a zavar

(kirekesztés) személyes szinten bűntudatként jelenik meg, a személyes életben pedig

kudarcként. („… a kollektív lelkiismeret könyörtelen. Kudarccal bukással bünteti a

jogtalan igényeket.” – Hellinger).

„Ha tehát a személyes lelkiismeret hatására, amely a világra hozta a jó és a rossz

közötti megkülönböztetést, valakit kiközösítenek a családból, vagy kizárnak

elfelejtenek, akkor ennek a kollektív lelkiismeretnek a hatására egy másik

családtag fogja helyettesíteni a kirekesztettet, úgyszólván jóvátételként.” Hellinger

A klán szintjén működő lelkiismeret nem kelt érzéseket, egyetlen célja van a klán

minden tagja megkapja az őt megillető helyet!

Személyes lelkiismeret: a felszín

Kollektív lelkiismeret: a mély

A szeretet rendjei

A klán lelkiismeret a jó és rossz határain kívül helyezkedik el. Mindenki

odatartozására ügyel függetlenül attól mit tett személyes szinten a klán-tag.

Ártatlanság és bűn

„…a kollektív lelkiismeretnek a hatására egy másik családtag fogja helyettesíteni a

kirekesztettet, úgyszólván jóvátételként…A gyermek szeretetből teszi mindezt és a

személyes lelkiismeret szintjén ártatlan, ám a kollektív lelkiismeret szempontjából ez

súlyos vétek, és ennek megfelelő lesz a büntetés is…Minden tragédia és családi dráma

oka e kétféle lelkiismeret közötti ellentmondásban keresendő….Ezért nem csak a

személyes lelkiismerettől kell tudni elszakadni, hanem a kollektív lelkiismerettől is,

miközben egyrészt tiszteletben tartjuk, másrészt eltávolodunk tőle.”

„Az életnek és a boldogságnak az elfogadását mindenekelőtt a lelkiismeret

akadályozza meg, mert gyakran az ártatlanság érzésével tölt el bennünket, amikor

valaki másért akarunk szenvedni, anélkül, hogy ez a másiknak könnyebbséget

jelentene, vagy bármilyen szempontból segítene. Fordított esetben sokszor vétkesnek

érezzük magunkat, ha elfogadjuk az életet, és boldogok vagyunk. A teljes és boldog

élet ezért a léleknek egy komoly teljesítménye.” Bert Hellinger

Azonosulás=sorsismétlés

A klán lelkiismerete azt akarja, hogy mindenki odatartozzon. Ha az odatartozási jog

megsérül, akkor a kiközösített családtag jogsérelmének jóvátétele érdekében a klán

1. Odatartozás törvénye – a lelkiismeret eszközei I.

A szeretet rendjei

lelkiismeret kiválaszt egy ártatlan családtagot a később születettek sorából és arra

kényszeríti őt, hogy azonosuljon a kitaszítottal, élje meg ugyan azt a sorsot. Az

azonosulás az ismétlésen keresztül gondoskodik a rendszer a teljességről!

„Az azonosulás megakadályozza, hogy lássam azt a személyt, akivel azonosulok. Nem

tekinthetem rajtam kívül állónak, mert az azonosulás révén egy vagyok vele.” Hellinger

A „kettős eltolódás”

Az a jóvátételnek egy „enyhébb” eszköze, mint az azonosulás. Ilyenkor az utód nem

ismétli meg az ős sorsát, hanem az ős kifejezésre nem jutott érzéseit veszi át és

emeli be a saját életébe.

Mitől kettős az eltolódás?

Alanyi szinten: az ős ki nem fejezett érzését az utód érzi.

Tárgyi szinten: az ős érzése vonatkozik valakire pl. a nagymama dühe a nagypapára

vonatkozik. Az utód a saját életében megkeresi a tárgyat pl. ő is a férjét, és rajta

keresztül éli meg a nagymama korábban ki nem fejezett érzését (dühét).

Ami nagyon gyakori: nem indokolható semmivel az utód életében az adott érzés, ez

egy jó nyomravezető ennél a jóvátételi eszköznél.

Minden családállítási munka kulcskérdése: Ki az aki hiányzik? Ki az, aki nem kapta meg az őt megillető helyet?

„…azt, akivel igazságtalanság történt, ismét meg kell jeleníteni a családi

erőtérben, és észre kell venni! Ez minden!” Peter Orban

1. Odatartozás törvénye – a lelkiismeret eszközei II.

A szeretet rendjei

2. Adás és elfogadás törvényeA kapcsolatok energiaegyensúlya felett is a lelkiismeret őrködik.

Aki ad, azt tisztelni kell!

Ha kaptam valakitől akkor ő energetikailag „fölém” került, ez arra ösztönöz engem, hogy

kiegyenlítésképpen én is adjak, s mivel szeretem, mindig egy kicsivel többet adok, mint

amit kaptam, így most én kerültem „erőfölénybe”. Ez egy szeretet működtette libikóka

vagy inkább spirál, mert minden egyes adási aktussal a kapcsolatba egyre több

szeretet áramlik be, s ettől egyre erősebb lesz.

Természetesen negatív irányba is hathat a fenti folyamat. Az emberi lélek alapvető

reakciója, hogy a bántásra bántással válaszol. Ilyenkor csak arra kell ügyelni, hogy kicsit

kevesebbet adjunk vissza, mint amit kaptunk, mert csak így tudunk megint elindulni egy

felfelé táguló szeretetspirálon, ellenkező esetben szétromboljuk a kapcsolat lelki-

energetikai mintázatát.

Az adok-kapok törvény a szülő-gyermek kapcsolatban érvénytelen. Itt mindig a

szülő ad – a gyermek kap.

A szeretet rendjei

3. A hely törvénye: rangsor

Mindenki csak a saját helyén és szerepében tud jó életet élni.

Elsőbbségi rend: A klán tagjainak helyzete időrendben van rangsorolva. Aki előbb

érkezett, nagyobbnak számít a később érkezőhöz viszonyítva. Aki előbb érkezett az

elsőbbséget élvez!

Rendszerek közötti rend: az alapított család elsőbbséget élvez a származási

családdal szemben, az új párkapcsolat pedig a régivel szemben!

A hely törvénye (rangsor) mind a generációs sorba, mind az egyenrangú sorban

kijelöli kinek hol a helye, ki számít KICSINEK ÉS NAGYNAK, kihez viszonyítva, ki

élvez elsőbbséget.

Az életet adó a NAGY az életet kapó a KICSI: a szülő ad, a gyermek elfogad.

A Férfi vezeti és szolgálja a nőt. A Nő követi a férfit.

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

A megoldás Helliger által választott útja – a mező.

Az állítási munka struktúrájában van egy olyan elem, amellyel más eljárások nem

rendelkeznek: a rendszerszerűen és strukturálisan beépített viszonyulás valami

nagyobbhoz.

A MEZŐ :

A „NAGYOBB”

A Mező: a Nagyobb, ami vezet„Óh, mélyen elrejtve, de minden jelen van! Nem tudom, honnan ered.” Tao te King

”A jelenlegi tudásunk szerint mindannak, amit egy családállítás során megélünk,

nem szabadna megtörténnie. Nem tudjuk megmagyarázni. Nemcsak a saját, de a

kollektív tudásunk, és a tudatunk horizontján is túlmutat. Hogyan lehetséges az, hogy

egy autonóm személy, egy másik autonóm személlyel - akit nem ismer, és semmilyen

információval nem rendelkezik róla – olyan módon kapcsolódjon össze, hogy felvegye

annak identitását, úgy érezzen, gondolkodjon, sőt akár úgy is beszéljen, mint ő? És,

hogy ez olyan emberek esetében is működik, akik már évszázadok óta halottak?...

mindaz, amit egy családállítás során megélünk, ellentmond a modern,

„felvilágosult” tudatunknak.”

Wilfried Nelles

„Ha mind kapcsolatban állunk a Mezőn keresztül, akkor

talán van mód ezen óriási energiainformációs készlet

megcsapolására és a benne levő információk

kinyerésére. Egy ilyen hatalmas, hasznosítható

energiakészlettel gyakorlatilag bármi lehetséges lenne,

feltéve persze, ha az ember rendelkezik valamiféle

kvantumstruktúrával, amely lehetővé teszi számára a

hozzáférést.”

Lynne McTaggart

A mező elméletek I.

Rupert Sheldrake morfogenikus (morfikus) mező

elmélete szerint az információk nem a génekben, a

testben vagy az agyban tárolódnak, hanem egy fizikai

téren és időn kívüli információs mátrixban.

Ez a mező (mátrix) hordozza a fajokra, csoportokra,

egyénekre jellemző viselkedési mintákat, fizikai

paramétereket, emlékeket.

„E mezőknek morfikus rezonanciája – egyfajta halmozódó

emlékezete – van a hasonló rendszerekről, azok létezésének

korától és kultúrájától függetlenül, így az állat- és növényfajok

nem csupán arra „emlékeznek”, hogyan kell kinézniük, hanem

arra is, hogyan kell viselkedniük…a megfelelő alakra és formára

vonatkozó inherens emlékeik nemzedékeken át

visszhangoznak.”

A nullponti mező egyetlen óriási emlékraktár.

A mezőelméletek II.„Egy ilyen hatalmas, hasznosítható energiakészlettel gyakorlatilag bármi

lehetséges lenne, feltéve persze, ha az ember rendelkezik valamiféle

kvantumstruktúrával, amely lehetővé teszi számára a hozzáférést.”

A kvantumkoherencia azt jelenti, hogy a szubatomi részecskék képesek az

együttműködésre. A hullámok és részecskén nem pusztán tudnak egymásról, hanem a

közös elektromágneses mező révén kapcsolatban vannak és kommunikálnak

egymással... Fritz-Albert Popp a lehetséges legmagasabb rendezettséget élő

rendszerben találta meg – az élő rendszerek beépítetten rendelkeznek azzal a

struktúrával, ami lehetővé teszi számukra a hozzáférést a mezőhöz.

De mi is az a mező?

A kvantummechanika bebizonyította, hogy nem létezik vákuum, nincs olyan, hogy

semmi. A semmi a nullponti mező, ahol hihetetlen aktivitás van. Ez a nullponti mező

tartalmazza az összes mezőt, lényegében a mezők mezője. László Ervin modelljében a

nullponti mezőnek – mint minden mező szülőanyjának – a legalsó szintje alkotja világ

minden időre – múltra, jelenre és jövőre vonatkozó holografikus tervrajzát. A mezővel

kölcsönhatásba kerülő szubatomi részecskék mozgása által keltett másodlagos mezőket

„skaláris” hullámoknak nevezik. A skaláris hullámok vizsgálata során a tudósok

észlelték, hogy a Jung-féle közös tudatalattinak (az egész emberi fajt tekintve)

megvannak a saját idő-szerű tulajdonságokat mutató működései és energia-viszonyai,

és a Föld valamennyi fajának közös tudatalattija �(Gaia) szintén létezik. Gaia

működésének jelei még mélyebben találhatók az EM mezők, hullámok és

potenciálok struktúrájában mint a Jung féle kollektív tudattalan.

A mező elméletek III.

A skaláris hullámok - részben bizonyított, illetve még további bizonyításra váró -

számos szokatlan tulajdonsággal rendelkeznek, például:

a fénynél gyorsabban terjednek, kivéve, ha az EM tér felé történik az

információátadás; hatásuk tértől és időtől független; hatásuk 3-5-ször erősebb, mint

az EM mezőé; sokkal ősibbek, egyetemesebbek, mint a mágnes mezők;

információt adnak át és nem energiát; olyan területet képviselnek, melyben az

anyag és a tudat képes interakcióba lépni, hatni egymásra; létrehozzák a

tudatos mezőt.

A szubatomi világ eseményei egyidejűleg az összes lehetséges állapotukban léteznek,

amíg a megfigyelés vagy mérés egy bizonyos állapotba nem fagyasztja őket. Ezt a

folyamatot a hullámfüggvény összeomlásának nevezik.

A véletlenszerűségnek úgy tűnik az emberi megfigyelő vet véget. Az élő megfigyelők

általi megfigyelés meghatározott formájú létezésbe rögzíti a dolgokat.

Karl Pribram – holografikus univerzum elmélete szerint ez a megfigyelés észlelés. A

dolgokat úgy kezdjük el észlelni, hogy együtt rezonálunk velük, szinkronba kerülünk

velük. Agyunk önmagával és a világgal a hullám-interferencia nyelvén társalog (fázisok,

amplitúdók, frekvenciák). Nem magukat a dolgokat látjuk, hanem a rájuk vonatkozó

kvantuminformációt, s ezekből alkotjuk meg saját képünket a világról.

Úgy tűnik a tudat,a tudatosság globális jelenség, egész testünkben lakik, sejtjeink

szintjén is működik, agyunk pedig a valódi információtárnak (mező) egyfajta

adatleolvasó mechanizmusa.

A mező elméletek IV.

William Braud kutatásaiban arra volt kíváncsi, képesek vagyunk e mi emberek hatni

egymásra és más élőlényekre, és ha igen mi befolyásolja ezt hatást. Az alábbiakat

találta.

A befolyásolás hatása:

annál erősebb, minél fontosabb ez a befolyásoló személy számára

minél erősebbek a befolyásoló személy érzelmei a befolyásolás tárgya iránt

minél nagyobb szüksége van a személynek a befolyásolásra

a másokra gyakorolt hatás egészen kevéssel gyengébb, mint a magunkra

gyakorolt hatás.

a mély személyes kapcsolat lényegesen erősíti a hatást. A legerősebb hatást a

részben közös identitású pároknál tapasztalták (testvérek, ikrek, partnerek). A

közelség koherenciát jelent.

vizsgálatokban a rendezettebb mintázatú tag erősebben befolyásolta a

rendezetlenebb mintázatút

Elősegíti a hatást: a relaxáció, a csökkentett fizikai tevékenység, álmodás, a jobb

agyfélteke funkcióira való hagyatkozás, a világkép, mely tartalmazza a másokkal

való kapcsolódás érzését. A hétköznapi észlelésben agyunk hozzáférése a nullponti

mező információihoz korlátozott, a módosult tudatállapotok azonban fellazítják ezt a

korlátot. Az elkülönültség megszokott határát átlépve az agy egyre kevésbé

lesz ráhangolva saját egyedi információira, és egyre fogékonyabb lesz mások

információira. Lényegében tehát úgy fogja fel a nullponti mezőből egy másik

személy információit, mintha azok a sajátjai lennének.

A mező elméletek V.

Az időben eltolt emberi szándék valami módon hatással van

valamilyen esemény valószínűségi állapotaira, hogy egy

bizonyosfajta eredmény felé billentse a mérleget, és ez a szándék

legjobban a „csírapillanatokra” hat. Ha tehát ezeket az elveket a testi

vagy a szellemi egészségre alkalmazzuk, az azt jelentheti, hogy a

Mező alkalmazásával befolyást gyakorolhatunk az időben

visszamenőlegesen, hogy megváltoztassunk bizonyos döntő

pillanatokat vagy kiindulási állapotokat, amelyek később

problémává vagy betegséggé fejlődnek.

Az emberi tudat, amint azt Fritz Popp tartotta, afféle

emlékeztetőként szolgálhat, hogy helyreállítsa egy másik

személy koherenciáját.

Elizabet Targ tudatkutatásai arra irányultak, hogy az imádság és a

távoli szándék képes e meggyógyítani a reménytelen állapotú,

gyógyíthatatlan betegeket. A kutatásokba bevont eredményes

gyógyítók mindegyikére igaznak találta a kutató az alábbiakat:

képesek voltak félreállni az útból. …a legtöbbjük csupán annyit

tett, hogy kifejezte a szándékát, majd hátralépett és átengedte a

terepet valamilyen egyéb gyógyító erőnek, mintha csak

kinyitottak volna egy ajtót, és hagyták volna, hogy valami náluk

nagyobb lépjen be azon keresztül.

William Braud

„Ha a saját testemre gondolok, tisztában vagyok vele, hogy megfigyelő szubjektumom

egyben alakítója is megfigyelésem tárgyának, vagyis közvetlenül, a figyelmem

minőségén keresztül gyakorlok befolyást erre a sajátos elektromágneses hullám-

részecske mintázatra, amit a hétköznapi tudatom saját testemként ismer fel.

Testemhez, mint anyagi jelenséghez egyfajta intelligens mező tartozik…E mező

középpontjában pulzáló szívem áll…amely minden szívdobbanásommal megüzeni a

„tennivalókat”…Az egész testem érez, gondolkodik, emlékezik. Izmaimban

elfelejtett emlékeim tárolódnak, érzelmeim keresztül-kasul átjárják szerveimet,

képes vagyok döntéseket hozni a zsigereimben, intuitív üzemmódban olyan

információkhoz férhetek hozzá, melyeket személyes múltam alapján nem ismerhetnék

meg. Érzelmi környezetem és tudatosságom nagy mértékben befolyásolja, hogy

génkönyvtáramból milyen mintázatok fejeződnek ki. E folyamatokat a korábban

elképzeltnél jóval nagyobb mértékben módosíthatom saját magam – bármely

életkorban.”

Dr. Buda László

A mező elméletek VI.

figyelem

hullámminta

mező

szív

testi érzékelés

intuícióérzelmi környezet

tudatosság

Elmozdulások a gyógyulásba – a rend új szintje

Összességében minden gyógyulási folyamat az alábbi irányok, elmozdulások mentén

valósul meg (dr. Buda László tanulmánya nyomán):

izoláció kapcsolatfigyelmetlenség figyelemöntudatlanság tudatosságelrejtettség megjelenítésközöny gyengédségellenségesség elfogadásneheztelés hálakellemetlenség örömtöredezettség egység

Minden gyógyulás alapja a kapcsolati minta gyógyulása (hisz ebben történt

sérülés), a rendezettebb lelki tér elérése. Ezért is olyan fontos, hogy a terapeuta

rendezettebb legyen, mint a kliense. A terapeuta-kliens kapcsolódási mintán

keresztül többek között ezt tanulja újra a kliens!

A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe

A lélek új felfogása.

LÉLEK…

A lélek hellingeri dimenziói I.

„A lélek egyesítő és irányító szerepet tölt be a testben, számunkra messzemenően

tudattalanul, de a lélek maga nagyon sokat tud, és messze túlnyúlik a test

határain…Van azonban ennek a léleknek egy része, amely szembe szegülhet a

lélek egészével. Szembeszegülhet a testtel, a családdal és még a nagy lélekkel is.

A léleknek ezt a részét nevezem „Én”-nek. De az „Én” engedelmeskedhet is…Ezt

az engedelmességet alázatként éljük meg…aki ilyen módon alázatos, azt a tenyerén

tartja a sors.”

„…ha az ember átadja magát a lélek mélyebb mozgásának, akkor ezek egy olyan

megoldás felé vezetnek, amely mindenkit összekapcsol, mégpedig a családi lelken

keresztül….a léleknek ezek a mozdulatai nagyon lassúak.”

„Nagyon különös elképzelésem van a lélekről: úgy látom, hogy valamennyien részei

vagyunk a léleknek….Ez a nagy lélek, bármilyen legyen is ez, meghatározó szerepet

tölt be , és valamilyen módon a szolgálatába kényszeríti az embert….Mindenki

megtalálja a dalt, amelyet énekelnie kell. Aki ezt a dalt énekli, a lelke legmélyén

elégedett, bármi legyen is a feladata…A mélyben ugyanis minden ember alapvetően

egyforma. Valamennyien szolgálatot teljesítenek, az egyik így, a másik úgy. …együtt

érezhetek mindenkivel….”

„…a rettenetes események azok, amelyek végül mindennek az alapját alkotják, és

hordoznak mindent. Csak az teljesen szabad, aki a rettenetest is elfogadja.”

Bert Hellinger

A boldogság

„Ha valaki jól végezte a munkáját, mert valami nagyszerűt sikerült alkotnia, és azzal,

amit tesz, megfelelő hatást ér el, akkor boldog. Ezt a boldogságot beteljesülés

érzésként éljük meg, ami független az úgynevezett boldogság érzéstől. Van benne

valami eleven, valami teljes. Boldoggá tesz, még akkor is, ha egyébként nehéz

helyzetben vagyunk, és egyáltalán nem érezzük boldognak magunkat.”

Nagy boldogság – kis boldogság: „A nagy boldogsághoz valóban bátorságra van

szükség. Az egyszerű és világos dolgokat megtartani és előrenézni, miközben az ember

maga mögött hagy minden addigit, ez valóban hatalma teljesítmény….Amikor

boldogság megjelenik, néhányan azt mondják: „Van még itt egy kis problémám, ezt

még nem tudtam megoldani.” Eltávolodnak a boldogságtól, amely már odalépne

hozzájuk, és ezzel vége a nagy boldogságnak. Összezsugorodik, és az ember visszatér

a megszokott boldogtalanságba – és ez legtöbbször még boldoggá is teszi.”

Bert Hellinger

A lélek hellingeri dimenziói II.

Bűn és ártatlanság

A bűn szociális szerepe: a bűn a kapcsolatok és a kötődések szolgálatában.

A legnagyobb bűn, olyan tettek végrehajtása, melyek veszélyeztetik az

eredetcsaládunkhoz való odatartozásunkat. A kizárástól való félelem késztet minket

arra, hogy a klánban uralkodó normáknak megfelelően viselkedjünk. Ha

megfelelünk ezeknek a normáknak, akkor ártatlannak érezzük magunkat.

„Bűn” az adás-kapás egyensúlyának szolgálatában: ha valakitől kapok valamit,

akkor az adósa lettem, ez az adósság nem hagy engem nyugodni. Egyfajta

kötelességként lüktet bennem, amíg meg nem fizetem az adósságomat. Ha megfizettem

ezt az adósságot ismét ártatlan leszek.

A felszíni ártatlanság és a mélyben elkövetett bűn: gyermek szeretetből teszi a

sorsátvételt, személyes lelkiismeret szintjén ártatlan (hisz követi a klán normáit), ám a

kollektív lelkiismeret szempontjából ez súlyos vétek, és ennek megfelelő lesz a büntetés

is….Ezért nem csak a személyes lelkiismerettől kell tudni elszakadni, hanem a kollektív

lelkiismerettől is, miközben egyrészt tiszteletben tartjuk, másrészt eltávolodunk tőle.

A személyes bűn: ha kapcsolatba kerülök azzal, akinek a rovására előnyhöz jutottam,

aki ellen vétkeztem, megtisztelhetem őt. Ekkor vétekből származó bűntudatot úgy

tudom helyrehozni, hogy valami jót teszek másokért. Így a helyettem fizetők

békésen tekintenek rám. A tettesek és az áldozatok összetartoznak, csak együtt

békélhetnek meg és csak ott, azon a szinten ahol a személyes bűn keletkezett. A

személyes bűnt az utódok soha nem tudják jóvátenni, csak tisztelni tudják az őst,

aki ezt elkövette.

A lélek hellingeri dimenziói II.

A lélek új felfogása: családi lélek„A rendszer egyik tagja sem lehet egyedül lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer

egésze lehet, akkor is, ha ez a betegség bizonyos családtagokat kiragad, és rajtuk

keresztül mutatkozik meg.

Senki sem tudja meggyógyítani az egyes családtagokat, kivéve, ha a munkája során az

egész rendszert tekintetbe veszi. A terapeuta munkája tehát minden esetben

családterápia, egy nagy egészen belül, amelynek a neve „lélek”.”

Peter Orban

Ki tartozok oda?

„Ezért csak bizonyos személyek tartoznak a családhoz, konkrétan a testvérek, a

szülők, a szülők testvérei, és azok, akik átadták a helyüket a család egyik

tagjának, például a szülők és a nagyszülők korábbi partnerei. A család lelke

azonban gyakran több generációra is visszanyúlik, különösen, ha nehéz sorsok voltak a

családban. Ilyenkor még a negyedik, ötödik vagy hatodik generáció is hatást gyakorol a

család lelkére. Épp ezért teljesen világos, hogy a családban az élők és a halottak

egységet alkotnak. Valamennyien összeköttetésben állnak egymással.”

Hellingertestvérek szülők a szülők

testvéreiaki átadta a helyét

tettesek és áldozatok

nagyszülők dédszülők a sors

A „lélek háza” metafora Peter Orban nyomán„…a családnak vagy nemzetségnek van egy közös lelke, tehát egy közös

centruma, amely az egész csoportot irányítja, nem csak az egyént. Az egyén

úgyszólván a lélekhez tartozik, a lélek része.”

Hellinger

1.Szint

Barátok és ismerősök. Mindazok, akikkel NEM volt szexuális kapcsolat. Fontos

állatok is idetartoznak.

2.Szint

A jelenlegi rendszer szintje. Itt élnek azok az emberek akikkel szexuális

kapcsolatot létesítettünk és ezen kapcsolatok megszületett, elvetélt vagy abortált

gyümölcsei (gyermekek) is ezen a szinten laknak.

3.Szint

A jelenlegi rendszer szintje. Itt élnek a testvéreink illetve féltestvéreink. A

megszületett, elvetélt és abortált (ők az anya szintjén is lehetnek) testvéreink

egyaránt itt vannak.

4.Szint

A származási rendszer szintje. Itt élnek a szüleim és a szüleim testvérei és

mindazok, akikkel a szüleimnek a megszületésem előtt kapcsolata volt. Itt élnek a

szüleim felmenői is. Az őseim.

5.Szint

Transzperszonális szint: haza, sors, halál, archetípusok. Stb.

Rendek (a szeretet rendjei a gyakorlatban)

A szeretet rendjeiből megfigyelhető törvények a családban I.

Szülők: semmit nem tehetek hozzá és semmit nem vehetek el abból ami van

A gyermek akkor kerülhet bele a rendbe, ha elfogadja a szüleit. Olyannak fogadja

el őket amilyenek. Ilyenkor mindkét szülője teljes erejével jelen van a lelkében.

Nem válogathatja meg mit fogad el és mit nem, ahogy a szülei sem válogatták ki mit

adnak neki és mit nem. Egyikőjük sem tehet hozzá vagy vehet el abból ami van. Így

vannak a gyermekek és a szülők is összhangban a Nagyobbal.

Az elfogadással bármit tettek is a szülők, az megáll az ő szintjükön és nem megy

tovább. A gyermek pedig kötődhet szüleihez és elfogadhatja az odatartozás érzését úgy,

ahogy az van.

„Köszönöm, ez elég, a többit megszerzem máshol!”

Az élet nagyobb, mint a szülők

Az életet nem a szülőktől kapjuk. Az élet a szülőkön keresztül érkezik, s valaki

nagyobbtól jön. Ha így nézünk a szüleinkre észlelhetjük, hogy a hatalmuk korlátozott

és érezhetünk hálát, hiszen önmaguk odaadásával szolgálják az életet.

Így lehet bátorságunk ahhoz is, hogy valami mást tegyünk, mint kövessük a rendszer

által kijelölt utat, így követhetjük az élet hívását.

„Nézz rám szeretettel, ha nekem sikerül!”

A halottak barátságosak és hozzánk tartoznak

Ha feladjuk az életből fakadó elbizakodottságunkat, akkor láthatjuk, hogy az élők és a

holtak egyenrangúak. Mindenki, aki volt, van és lesz ebben a családban, klánban az

egyenrangú az odatartozásban. A halottak jó szívvel viseltetnek irántunk, ha

elismerjük a létüket és meghagyjuk a sorsukat náluk. A halál nagyobb, mint az

élet. A halottak birodalma nagyobb terület és maradandóbb is. Az élet átmeneti, valami

ami felemelkedik és visszasüllyed.

„Tisztelem a sorsodat és meghagyom nálad! Én még élek egy

kicsit, aztán majd jövök!”

Csak a saját nemű szülő erőterében tudunk felnőtté válni

A férfias az apától, a nőies az anyától jön. Ahhoz, hogy a fiú férfivá váljon, le kell

mondani az anyáról. Ahhoz hogy a lány nővé váljon le kell mondani az apáról.

A egyenrangúság a tartós párkapcsolat alapja

Erős alapok ott lehetnek, ahol a nő a férfit akarja, a férfi a nőt. Ha mást akarnak

egymástól a felek, akkor homokvárat építenek. A párkapcsolat a foganatosítással

(szexuális aktus) nyeri el erejét és válik fontossá.

A párkapcsolat elsőbbséget élvez a szülői szereppel szemben

A gyermekek létének alapja, hogy szüleik férfiként és nőként közelednek egymáshoz

először. Gyermekeknek akkor jó, ha bennük is egymást szeretik tovább a szülők, és

nem a gyermekek válnak számunkra a legfontosabbá.

A szeretet rendjeiből megfigyelhető törvények a családban II.

Rend a szervezetekbenA rendszerhez tartozás elve

Mindenki, aki belépett vagy valamilyen formában beavatkozott a rendszerbe, a

rendszer részévé válik. A rendszer tagjaként mind jogai, mind kötelezettségei vannak.

Joga van az odatartozásra és kötelessége, hogy elvégezze azt a feladatot, melyet

egyrészt elvállalt az odatartozással, másrészt megbízták vele. A rendszer tagjainak

odatartozási joga egy idő után lejár, ilyen módon a szervezeti rendszerek nyitott

rendszerek, szemben az odatartozás szempontjából zárt családrendszerekkel.

A rendszer rendjei

Rangidősségből fakadó sorrend aki előbb lépett be a rendszerbe annak prioritása van

a később belépőkkel szemben. Ez a szervezetek elsőbbségi rendje.

A hierarchiából fakadó sorrend, ez egy feladatkörön és teljesítményen alapuló

rangsor, amely a szervezet fennmaradása szempontjából való értékességet jelenti.

Adok-kapok egyensúly

Ez az üzleti életben a korrekt bánásmódot jelenti. Cég és alkalmazottai viszonyában,

vagy cég és cég viszonyában a betett munka ellenértékének mindkét fél számára

megfelelő ellentételezését jelenti. Itt az egyensúly megtartása a munkaerő-megtartás

szempontjából különösen fontos.

Szakirodalom, vizsgakérdések

Családfelállítás

Wilfried Nelles: Az életben nincs visszaút

Bert Hellinger: A szeretet rendje

Peter Orban: A családfelállítás tankönyve

Bert Hellinger : A forrás nem kérdi merre visz az útja

Gunthard Weber: Kétféle boldogság

Bert Hellinger, Gabrielle ten Hövel: Felismerni ami van

Peter Orban: A családból fakadó erő

Peter Orban: A szeretetből fakadó erő

Gyökerek:

Muriel James & Dorothy Jongeward: Nyerni születtünk (TA és Gestalt)

Családterápia:

Virginia Satir: Satir modell

A.Brandl-Nebehay, B. Rauscher-Gföhler, J. Kleibel-Arbeithuber : A rendszerszemléletű

családterápia

George, Evan, Iverson, Chris, Ratner, Harvey: Megoldásközpontú terápia – a de Shazer

modell

Mező:

Lynne McTaggart: Az energiamező

Rupert Sheldrake: Hét kísérlet, amely megváltoztathatja a világot

Dawson Church: Génjeink csodája – Az epigentikai gyógyítás és szándékaink új

biológiája

Irodalom

Vizsgakérdések

1.)Milyen gyökerekből táplálkozik a családfelállítás?

2.)Milyen alapvető fejlődési irányzatai vannak a családfelállításnak? Röviden jellemezd

ezeket.

3.)Milyen új minőségeket hozott a családfelállítás a családterápia terébe?

4.)Melyek a szeretet rendjei? Röviden jellemezd őket.

5.)Milyen módon függ össze a lelkiismeret, a bűn, az ártatlanság és a boldogság a

rendekkel?

6.)Melyek a családrendszerek működési törvényszerűségei (legalább három példát fejts

ki)? Milyen rendek uralkodnak a szervezetekben? Mi a családrendszerekben és a

szervezeti rendszerekbe uralkodó rendek közötti alapvető különbség?

7.)Milyen lélektani modelleket ismersz? Miben más Hellinger lélek fogalma, mint a

hagyományos pszichoterápiás megközelítés?

8.)Mi a családállítás kulcskérdése? Ez a kulcskérdés milyen módon függ össze a

szeretet rendjeivel?