HOLOCAUST ÎN ROMÂNIA

Holokauszt

Romániában

Teritoriul României după primul război mondial RomRománia területe az első világháború után.ánia területe az első világháború után.

http://itravel.md/images/maps/Romania_mare.png http://itravel.md/images/maps/Romania_mare.png

Pierderi teritoriale în al doilea război mondial - 1940

Románia területi veszteségei 1940-ben: – la 26-28 iunie – Basarabia şi Bucovina de nord către URSS.

- június 26-28 – Besszarábia és É. Bukovinát a Szovjetunióhoz csatolták.

- 28-30 august – NV Transilvaniei a fost anexat de Ungaria, pe baza dictatului de la Viena.

- Augusztus 28-30 - a második bécsi döntés értelmében ÉNy Erdély Magyarországhoz került.

- Septembrie – Bulgaria prelua S Dobrogei, respectiv zona Cadrilaterului.

- Szeptemberben Dobrudzsa déli része, a Kvadriláter Bulgáriához került.

Evreii înainte de Antonescu

• Între cele două războaie mondiale antisemitismul creştea în România.– Garda de Fier, Liga Apărării Naţionale Creştine.

• 1937 – guvernul Goga – Cuza → primul guvern, care a transformat antisemitismul în politică de stat.– Ianuarie 1938 – Legea revizuirii cetăţeniei → din cei

800000 de evrei, numai 391191 au rămas din punct de vedere legal cetăţeni români.

A zsidók sorsa Antonescu előtt

• A két világháború között Romániában az antiszemitizmus erősödött: – Garda de Fier (Vasgárda), Liga Apărării Naţionale

Creştine.

• 1937 – a Goga – Cuza kormány → az első olyan kormány, amely az antiszemtizmust állam-politikává tette. – 1938 január – Az állampolgárságot felülvizsgáló

törvény → a 800000 zsidóból, csak 391191 maradt törvényesen román állampolgár.

Despre evreii din România

Povestea lui Julia Scheider • http://centropastudent.org/?typ=sprache&fLang=

RO&movID=9&nID=45&q=m

Povestea lui Laszlo Nussbaum • http://centropastudent.org/?typ=sprache&fLang=

RO&movID=7&nID=45&q=m

Expoziţia Martori evrei ai unui secol românesc• http://www.jewishwitness.ro/poze_expozitii.html

A romániai zsidókról

Júlia Scheider története• http://centropastudent.org/?typ=sprache&fLang=

RO&movID=9&nID=45&q=m

László Nussbaum története• http://centropastudent.org/?typ=sprache&fLang=

RO&movID=7&nID=45&q=m

“Martori evrei ai unui secol românesc” kiállítás:• http://www.jewishwitness.ro/poze_expozitii.html

Evenimente antievreieşti în 1940 Zsidóellenes megnyilvánulások 1940-ben

• În urma pierderilor teritoriale către URSS – a Basarabiei, Bucovinei de nord şi a ţinutului Herţa, au găsit în evrei ţap ispăşitor. Au răspândit vestea că evreii au chemat pe ruşi în ţară → în diverse locuri evreii au fost bătuţi, omorâţi şi în unele cazuri aruncaţi din tren.

– Besszarábia és É Bukovina elveszítése után a zsidókat vádolták sokan, akik bűnbakkot kerestek, hogy ők hívták be az oroszokat → ennek következtében sok zsidót megvertek, megöltek és egyes helyeken (főként Moldvában) kidobták a vonatból.

Pogromul antievreiesc de la Dorohoi - 1 iul. 1940 A Dorohoi-i pogrom - 1940. július 1.

• La slujba de înmormântare a soldatului evreu Iancu Solomon (căzut la datorie în armata română), subunităţi ai armatei române, care se retrăgeau din regiunea Herţa au pătruns în cimitir şi au deshis focul, fără somaţie, împotriva participanţilor. A rămas un singur supravieţuitor. Au fost ucişi în totalitate 50 evrei (11 femei + 34 bărbaţi + 5 copii).

– Iancu Solomon zsidó katona – az orosz-román harcok hősi halottjának a temetésén, a Herţa körzetből visszavonuló román alegységek tűzet nyitottak (figyelmeztetés nélkül) a temetésen résztvevőkre. Egyetlen túlélő maradt! Összesen 50 zsidót öltek meg (11 nőt + 34 férfit + 5 gyermeket).

1940. septembrie – guvernul lui Antonescu

• 4. septembrie – generalul Ion Antonescu a preluat puterea → la 14. septembrie România a devenit stat naţional-legionar.

• Au extins legislaţia antievreiască: ex.– Evreii au fost scoşi din serviciul militar.

– Mulţi au fost trimişi în detaşamente de muncă forţată.– Evreii au fost daţi afară din şcoli, licee, universităţi.– Artiştii evrei au fost îndepărtaţi din teatrele româneşti.– Evreii au fost scoşi din sistemul sanitar, le-au interzis

şi practicarea avocaturii, etc.

Antonescu kormány

• Szeptember 4 – Ion Antonescu átvette a hatalmat → szeptember 14 - Románia nemzeti - legionárius állam lett.

• Kiterjesztették a zsidóellenes törvénykezést: pl.– A zsidókat kizárták a hadseregből.– Sokakat munkaszolgálatra küldték – kényszermunka

táborokba. – A zsidókat kizárták az iskolákból.– A zsidó művészeket kizárták a színházakból.– A zsidókat kizárták az egészségűgyből.– A zsidóknak kitiltották az ügyvédi pályáról.– Stb.

Rebeliunea legionară – 21-23 ianuarie 1941.

• În Bucureşti – mai ales în cartierele evreieşti Dudeşti şi Văcăreşti – adevărate pogromuri.

• Bandele de legionari au strâns numeroase evrei în mai multe centre de trotură – unii au fost torturaţi şi masacraţi la abator.

• Bilanţ: – 130 evrei asasinaţi, – 25 temple şi sinagogi pângărite şi incendiate,

– 616 magazine şi 547 locuinţe evreieşti jefuite, devastate sau incendiate.

http://www.bbc.co.uk/romanian/specials/1437_rebeliune/page4.shtml

http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Templul_evreilor_spanioli_din_Bucure

%C5%9Fti.jpg

A legionáriusok lázadása – 1941. január 21-23.

• Bukarestben – főként a Dudeşti şi Văcăreşti zsidó negyedekben – pogromok.

• A legionárius bandák összegyűjtötték a zsidókat központokba, ahol kínzásoknak vetették alá – sokakat a mészárszéken ölték meg.

• Egyenleg: – 130 halott zsidó,– 25 templom és zsinagógát megszentségtelenítettek

és felgyújtottak, – 616 zsidó üzletet és 547 házat raboltak ki, dúltak fel,

gyújtottak fel.

Pogromul de la Iaşi – 29 iun. - 1 iul. 1941.

• Au răspândit zvonul că evreii au tras în militari români şi germani + au trimis semnale luminoase avioanelor sovietice.

• 27-28 iun. – au început izolat jafuri şi crime împotriva evreilor.

• 29. iunie – dimineaţa autorităţile locale chemau prin megafoane pe

evrei la chestură pentru eliberarea unor adeverinţe. – Ajunşi acolo, au fost jefuiţi, bătuţi → apoi au început să

tragă în mulţime. – Cei care au reuşit să fugă, au fost prinşi, aduşi înapoi şi

bătuţi. Măcelul a durat ore în şir.– Asemenea acţiuni au avut loc în mai multe locuri prin

Iaşi.

http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:%D7%A4%D7%95%D7%92%D7%A8%D7%95%D7%9D_

%D7%99%D7%90%D7%A9%D7%99_1.JPG

http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:%D7%A4%D7%95%D7%92%D7%A8%D7%95%D7%9D_

%D7%99%D7%90%D7%A9%D7%99_3.jpg

A Iaşi-i pogrom – 1941. jún. 29. – júl.1.

• Elterjesztették azt a hírt, hogy román és német katonákra lőttek a zsidók + fényjelzéseket adtak az oroszoknak.

• Június 27-28. – helyenként elkezdődtek a rablások és zsidók elleni

bűncselekmények.• Június 29.

– Reggel hangosbemodókkal hívták a zsidókat a rendőrkapitányságra, egy igazolvány kibocsátásáért.

– Odaérve kirabolták őket, megverték → majd a tömegbe lőttek

– Akiknek sikerült elmenekülniük, azokat elfogták, visszahúrcolták és megverték. Ez a szörnyű mészárlás órákon keresztül tartott.Több hasonló akció volt Iaşi területén.

Trenurile morţii de la Iaşi

• Evreii care au supravieţuit au fost înghesuiţi în două trenuri “a morţii”:– Au fost înghesuiţi câte 100-150 oameni într-un vagon de marfă.

Cca. 5000 evrei au fost purtaţi pe aceste trenuri, cu direcţia Podu Iloaiei şi Călăraşi.

– Îmbarcarea evreilor în vagoane ermetic închise, cu geamurile zăbrelite, cu scânduri bătute pe dinafară şi uciderea lor prin asfixiere şi deshidratare a fost folosit doar în România.

– Un supravieţuitor: Iancu Ţucherman a povestit că au urcat în vagonul lui 137 persoane, şi au supravieţuit drumului numai 8 persoane.

• Trenul spre Călăraşi s-a plimbat mai multe zile.• Numărul total al victimelor pogromului de la Iaşi şi a

trenurilor morţii a fost de aproape 8000 de oameni.

• http://www.survivors-romania.org/media/adobe_flash/D1.swf (minutul 34 - 41) - supravieţuitori despre “trenurile morţii”

http://www.bbc.co.uk/romanian/specials/143http://www.bbc.co.uk/romanian/specials/1437_rebeliune/page8.shtml 7_rebeliune/page8.shtml

A Iaşi-i halálvonatok

• A Iaşi-i pogromot túlélő zsidókat két „halálvonatra” ültették: – 100-150 embert gyömöszöltek be egy-egy tehervagonba. Kb. 5000

zsidót hordoztak ezekben a vonatokban, két cél fele: Podu Iloaiei és Călăraşi.

– Ez, a zsidók ermetikusan zárt, rácsozott, kintről bedeszkázott ablakú vagonokba való bezsúfolását, és a fulladás és kiszáradás általi kivégzését csak Romániában alkalmazták a zsidók kivégzésére.

– A Podu Iloaiei fele induló vonat egyik túlélője, Iancu Ţucherman elmesélte, hogy az ő vagonjában a 137 személyből csak 8 élte túl az utat.

• A Călăraşi fele elindult vonat több napig “sétált” – 4-5- nap.• A Iaşi-i pogrom és a halálvonatok áldozatainak a száma

összesen csaknem 8000 fő.

• http://www.survivors-romania.org/media/adobe_flash/D1.swf (34 - 40 perc) – a “halálvonatok” túlélőinek a vallomásai.

Deportarea în Transnistria

“... Eu sunt pentru migraţiunea forţată a întregului element evreiesc din Basarabia şi Bucovina, care trebuie zvârlit peste graniţă.... Nu ştiu peste câte veacuri neamul românesc se va mai întâlni cu libertatea de acţiune totală, cu posibilitatea de purificare etnică şi revizuirea naţională...”

A declarat Mihai Antonescu la şedinţa Consiliului de Miniştrii din 8 iulie 1941.

• Deportarea în masă avut loc în perioada septembrie – noiembrie 1941.

http://www.bbc.co.uk/romanian/specials/1437_rebeliune/page7.shtml

http://www.bbc.co.uk/romanian/specials/1437_rebeliune/page3.shtml

A Transznyisztriába való deportálás

“... A besszarábiai és bukovinai zsidó elemek erőszakos kivándorlása mellett vagyok, akiket a határon túlra kell száműzni.... Nem tudom hány évszázad múlva lesz még ilyen teljes cselekvési szabadságunk, lehetőségünk az etnikai tisztogatásra és nemzeti revízióra”

Mihai Antonescu nyilatkozata - 1941 július 8. – minisztertanácsi gyűlés.

• A tömeges deportálások 1941. szeptember – november között voltak.

1. Deportarea evreilor din Basarabia, Bucovina de Nord şi ţinutul Herţa

• Deplasarea evreilor în această zonă s-a făcut pe jos, în condiţii de ploaie, frig şi uneori zăpadă. Mulţi erau îmbrăcaţi în haine de vară. Drum de 6-8 zile.

• Pe drum evreii au fost jefuiţi, bătuţi, mânaţi ca vitele şi cei care nu se puteau ţine în coloană erau împuşcaţi.

• Din 10 în 10 km au săpat o groapă pentru 100 de persoane, unde au fost adunaţi şi împuşcaţi cei rămaşi în urma coloanei.

• Mărturia supravieţiutorului Dr. Ing. Liviu Beris – In: Marcu Rozen: Holocaust sub guvernarea lui Antonescu, p.41.

1. A besszarábiai, észak bucovinai és a Herţa tartománybeli zsidók deportálása

• A deportálás ezen a területen gyalog történt. Hideg volt, esős idő és néha hó. Sokan nyári / vékony ruhákat viseltek. Mindez egy 6-8 napos úton keresztül.

• Az úton a zsidókat kirabolták, verték, és úgy terelték, mint az állatokat. Akik lemaradtak, azokat megölték.

• 10 -10 kilóméterenként gödröt ástak 100 személy részére. Ide gyűjtötték össze és lőtték le a menetoszlopból lemaradtakat.

• Dr. Ing. Liviu Beris túlélő vallomása – in: Marcu Rozen: Holokauszt Antonescu kormányzása idején, 42 o.

2. Deportarea evreilor Bucovina de Sud(= fostele judeţe Suceava, Câmpulung şi Rădăuţi)

• Dispoziţia primăriei de la Suceava:– Populaţia evreiască “se va găsi la rampa militară a

gării Burdujeni în ziua de 9 octombrie 1941, orele 16. Fiecare locuitor evreu poate lua cu el haine groase, îmbrăcăminte şi încălţăminte precum şi hrană pe cât mai multe zile, în total nu mai mult decât fiecare poate duce cu sine”.

– Fiecare cap de familie a trebuit să întocmescă un inventar al bunurilor. Inventarul cu cheia trebuie lăsat la gară - la o comisie.

– De aici evreii au fost deportaţi în trenuri – vagoane de vită.

2. A dél bukovinai zsidók deportálása (= a régi Suceava-, Câmpulung- és Rădăuţi megyék)

• A suceavai városi rendelkezés: – A zsidó lakosság “ 1941. október 9-én 16 órakor

Burdujen állomásának kirakodóhelyéhez rendeltetik. Minden zsidó lakos magával vihet meleg ruhát, lábbelit, valamint több napra való élelmet, nem többet, mint amit egymaga elbírhat.”

– Minden családfő készítsen egy leltár a javairól, amelyet a lakáskulcsokkal együtt egy bizottságra kell bízzon majd az állomáson.

– Innen a zsidókat marhavagonokban szállitották el. Javaikat több helyen is elvették tőlük.

TRANSNISTRIA= teritoriul dintre Nistru şi Bug. Acest teritoriu a fost transformat

într-un lagăr uriaş.

- Cele mai mari gettouri:- În judeţul Moghilev: Moghilev, Lucineţi, Copaigorod, Murafa,

Şargorod, Djurin,- În judeţul Balta: Obodovka és Berşad- În judeţul Tulcsin: Nesterovka.

- Deportaţii au fost înghesuiţi lângă evreii locali. Nu aveau loc. Întro încăpere mică trăiau 8-10 evrei. Alţii au fost “cazaţi” în sinagogi, diverse magazii, barşci, cocine pentru porci, şi alte locuri improvizate.

- Frigul, foameta şi bolile au făcut multe victime. Morţii erau strânşi şi aruncaţi în gropi comune. În totalitate au murit 80000 oameni.

TRANSZNYISZTRIA= a Dnyeszter és Bug közötti terület.

- Ezt a területet egy hatalmas lágerré alakították.- A legnagyobb gettók:

- Moghilev megyében:- Moghilev, Lucineţi, Copaigorod, Murafa, Şargorod, Djurin,

- Balta megyében: - Obodovka és Berşad

- Tulcsin megyében- Nesterovka.

- A deportáltakat a helyi zsidók mellé zsúfolták be – nem volt elég hely mindenkinek. Egy kis helyiségben 8-10 zsidó is lakott. Mások üzlethelyiségekben, disznóólakban és más rögtönzött helyiségekben laktak.

- A hideg, éhség, járványok (pl. kiütéses tífusz) tizedelték őket. A holttesteket összegyűjtötték és közös sírba dobták. 80000 halálos áldozat.

RomRomânia după al ânia după al doilea război mondialdoilea război mondial