Milyen információkat tartanak fontosnak a 4. stádiumú krónikus vesebetegek a

predialízis edukációban?

Hohmann Krisztina

Debrecen 2011.06.04.

Idült vesebetegség stádiumai

I Stádium

Vesebetegség normál v magas

GFR

GFR>90ml/perc

Tünetek: alapbetegség,

vizelet eltérések

Teendők:

Diagnózis

Kezelés

II. Stádium Vesebetegség csökkent GFR-el

60-89 ml/pec

Hypertonia, fokozott

cardivascularis rizikó

Progresszió és rizikó

csökkentése

III. Stádium Mérsékelt veseelégtelenség

30-59 ml/perc Hypertonia, anaemia, súlyos

CV rizikó

Progresszió, rizikó

csökkentése, szövődmények

kezelése

IV. Stádium Súlyos veseelégtelenség

15-29 ml/perc Hypertonia, hyperkalaemia,

anaemia, oedema,

osteodystrop

Felkészülés vesepótló kezelésre,

transzplant.

V. Stádium

Végstádiumú veseelégtelenség > 15 ml/perc

Uraemia. malnutrició

Dialízis, TX

Nephrológiai gondozó

- Az egészségügyi ellátás hatékonyságának alapja a team munka.

- Az ellátást végző munkacsoport jellemzői: közös célokkal, jó interperszonális kapcsolatokkal - kommunikáció, jól meghatározott kompetencia határokkal, diagnosztikus és terápiás protokollokkal, empátiás szemlélettel rendelkezzen.

- A team feladata 4. stádiumú vesebetegnél a beteg oktatás. Meg kell tanítani a beteget és környezetét a krónikus betegséggel együtt élni.

- A nephrológus szakápoló feladata:

A krónikus vesebetegek gondozásában - oktatás

A dializált beteg ellátásában - TX-ra felkészítés - HD/PD - AVE/KVE

- diéta

Predialízis edukáció

GFR: 30-15 ml/perc, 4 stádium,

Követés 1-3 havonta

- Anaemia kezelése

- Ércsatlakozás elkészítése

- Vesepótló kezelés választása, edukáció + transzplantációs alkalmassági vizsgálatok elvégzése

NKF/DOQI: National Kidney Foundation Dialysis Outcomes Quality Initative

Mit oktassunk ? Milyen információra van szüksége a betegeknek – amit mi gondolunk fontosnak

-Vese: miért jó ha van?!

Pszichológiai vezetés

Célvérnyomás, CH-háztartás,

Anémia kezelése

Diéta,életmód

Gyógyszerszedés

Pótlás lehetőségei

Hatása más szervekre

Anatómia, működés

Beteg

Mit oktassunk ? Milyen információra van szüksége a betegeknek – mit tartanak ők fontosnak ?

Módszertan: kérdőív (4 kérdéskörben: első felében a tudásszintet mérték fel, második részben a tudásvágyukat célozták meg)

A vizsgálat résztvevői : 30 fő, 30-95 év közötti beteg a krónikus VB 4. szakaszában.

Minden megkérdezett beteg legalább középiskolai végzettséggel rendelkezett, tudásszintjük minden kérdéskörben 50% alatti volt.

Milyen tudásra van még szükségük: 96% szeretett volna több információt vesebetegségéről, 93% a kezelési modalitásokról, 86% a gyógyszerelésről, 93% a kezeléshez kapcsolódó műtétekről.

Elszórtan az anaemiáról, labor eredményekről, a fizikai terhelhetőségről, szállításról szerettek volna többet tudni.

Perceived Informational Needs,Problems, or Concerns among Patients With Stage 4 Chronic Kidney Disease Andrea L. Lewis, Kellee A. Stabler, Janet L. Wel

Betegek információ-igénye a Lewis-vizsgálatban

Betegek dialízis információ-igényeA vizsgálat célja: megismerni azt, hogy a 4. stádiumú KVE betegeknek milyen

irányú tájékoztatásra van szükségük. (szociális, emocionális, etikai kérdések)

Beteg beválasztás kritériumai: dializált vagy predialízis stádiumban lévő betegek, akik képesek kitölteni a kérdőívet.

Helyszín: 5 kórház Finnországból.

Elemszám: 62 fő, (47 fő válasz) 76% Idő: 3 hónap

Legnagyobb részben HD 68%,

Átlagéletkor: 62 év, (20-85év), 57% nő. Az összbetegszám 83% nyugdíjas.

Adatgyűjtés: struktúrált kérdőívvel (EKDP), mely kiegészítésre került, a kérdések többsége a felvilágosítás formáját és az információk eredetét célozta meg, néhány kérdés pedig háttérváltozókat vizsgálta.

Knowledge Expectations of Patients On Dialysis Treatment

M. Rantanen, T. Kallio, K. Johansson, S.Salantera, H.Virtanen, H. Leino-Kilpi

Betegek dialízis információ-igénye (Rantanen és mts.)

Minden, a dialízissel közvetlenül kapcsolatos információ egyformán fontos volt

Betegek dialízis információ-igénye (Rantanen és mts.)

A „nem érdekel”, vagy „alig érdekel” együttesen 30-40%, olyan fontos kérdésekben, mint a szociális segély vagy a betegség és

társadalmi élet, munka, hobbi kapcsolata

A beteget mint betegségbe ágyazott lényt is „önmagára kell ébreszteni”

Dialízis megkezdésekor: 60%-ban szabadidő eltöltésének lehetőségeiről,

60%-ban a kezelés modalitásáról

56% vesebetegségükkel kapcsolatban szerettek volna több információval rendelkezni.

Hogy kitől szeretnének több információt hallani: 83%-ban a nővért, 50%-ban az orvost, 16%-ban dietetikust/ szociális munkást/internetet nevezték meg.

Következetés: további tanulmányokra van szükség, az edukáció módjának kidolgozására és hatékonyabbá tételére. A betegek érdeklődése széles körű, nagyobb egyéni eltérések mutatkoztak, a tájékoztatást célzottan, egyénileg kellene végezni.

A betegek minél több információval rendelkeznek annál jobb a közreműködésük.

A következő amerikai vizsgálat célja felmérje, hogy a betegek milyen információ alapján választottak a vesepótló kezelések közül. ( HD, PD, Tx)

Két dialízis centrumból választottak 12 HD-s beteget.

Módszer: leíró típusú, fenomenologikus, interjú.

Beválasztási kritériumok: KVE , 18 év feletti, megfelelő szókinccsel rendelkezzen, legalább 1 hete HD kezelésben részesüljön.

Kizárási kritérium: komorbid pszichiátriai állapot.

Eredmények: A választáshoz a betegek csak limitált információt kaptak, bizonyos esetekben ezek tévinformációk voltak, sok esetben orvosilag sem voltak megfelelőek a hallottak vagy túl későn kapták meg a tájékoztatást a döntéshez.

Nagy többségben a választás lehetőségét nem kapták meg, vagy nem a megfelelő forrásból kapták meg az információt.

Perceptions of Adult Patients on Hemodialysis Concerning Choice Among renal Replacement Therapires

Kandace J. Landreneau, Peggy Ward-Smith

Nephrology Nursing Journal, Setember-October 2007, Vol. 34, No. 5

Vélemények: az egyik kezelt páciens megkérdezte orvosát a transzplantációról, aki azt mondta, hogy „ olyan súlyosan károsodtak a veséi, hogy nincs értelme a Tx-nak.”

Ellenpélda: orvosa javaslatára Tx listára került.

A kapott információk nagy része nővérektől származott, sokszor fals tartalommal, Pl: „életveszélyes a Tx- műtét,” „legjobb kezelés a HD,” „PD-hez steril otthon kell.”

„Az egyetlen dolog amit tehetek az a dialízis, nem akarok Tx, és azt a peritoneális dolgot sem.”

„A HD választom mert azt hiszem ez a legjobb, a legsterilebb.”

Következtetések: erre a betegcsoportra kellene összpontosítani. Több, részletesebb tudásra van szükségük a betegeknek, hogy lehetőségük legyen a választásra.

Saját adatok

2010 évben a váci központban dialízis programban indított beteg: 70 fő

- Gondozásból 22%, ebből 37,5% PD

- Nem gondozásból 78%

Nephrológia ambulancia 2005 óta működik, heti pár órában.

A „team”: 1 orvos + 1 nővér.

A betegek nagy része sokszor már csak a 4. stádiumban kerül gondozásba.

Rendkívül nehéz leszűrni, a kapott információ halmazból a beteg mennyit ért meg, a rendelkezésre álló rendelési idő kevés.

Nem csak a beteget, hanem a hozzátartozót is tájékoztatni kell.

Lehetőség szerint biztosítsunk a betegeknek megfelelő oktatási anyagokat, hagyjunk időt a döntéshez, ismertessük meg betegtársaival, próbáljunk pozitív jövőképet mutatni számukra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!