hegesztés tananyag

5/11/2018 hegeszt s tananyag - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/hegesztes-tananyag 1/4191

Volfrámelektródás ívhegesztő

OKJ 31 521 11 0100 31 06

0245-06 Volfrámelektródás semlegesvédőgázas ívhegesztés szakmai ismeretekTanfolyami anyag

Készítette: Révész József



Bevezetés

A hegesztés a kötéstechnológiák közül a

szokásos felosztásban a nem oldható

kötőeljárások közé tartozik. A hegesztés

célja két vagy több elem összekötése a lehető legnagyobb kötésszilárdság

elérésének céljából . Manapság az acéloknál

mintegy 80%-ban alkalmazzák hegesztett szerkezetekhez, míg a ragasztás kevesebb

mint 5%.



A hegesztés és rokoneljárásai



A kötések fogalma, csoportosítása

Kötéseknek nevezzük a gépekben,gépszerkezetekben, a különböző alkatrészekegymáshoz viszonyított helyzeténekrögzítésére kialakított kötési módokat.

Oldható kötések: A kötés oldásakor , akötésben résztvevő egyik elem sem sérül(reverzibilis kötés)

Nem oldható kötés: A kötés oldásakor, akötésben résztvevő egy, vagy több elem issérül,roncsolással oldható kötés.(irreverzibiliskötés)



KÖTÉSI MÓDOK

Alakzáró kötések: A kötést az alkatrészekalakjuknál fogva hozzáklétre.(pl.:szegecskötés,csavarkötés)

Erőzáró kötések: A kötést az alkatrészekegymáshoz szorításával hozzák létre.(pl.:ékkötés, szilárd illesztésű kötés)

Anyagzáró kötések: Az alkatrészek közöttkialakuló kapcsolatot a saját, vagy más idegenanyag biztosítja.(pl.:hegesztés, forrasztás,ragasztás)



6

ANYAGZÁRÓ KÖTÉSEK

Hegesztés: Kohéziós kapcsolat , azaz azanyagokra jellemző belső erők, az atomokilletve ionok elrendeződésével, a köztük

létesülő vonzó erőhatások (kohézió) révénkialakuló kapcsolatot hoz létre.

Ragasztás: Adhéziós kapcsolat , mely a

kötőanyag a ragasztó és az alapanyag közötthat. A kötőanyag kikeményedése kémiaireakció révén valósul meg.



7

A FORRASZTÁS

A forrasztás a fémek diffúziós oldhatatlan kötésére használt termikus eljárás, amelynéla fémes kapcsolatot az összekötendő fém

alkatrészek anyagától eltérő és azolvadáspontjuknál lényegesen alacsonyabbolvadáspontú megömlesztett hozaganyag

(forraszanyag) létesíti anélkül, hogy azösszekötendő darabok akár csakrészlegesen is megolvadnának.(szilárd-

folyékony kötések)



8

Kötési módok áttekintése (1)



9

Kötési módok áttekintése (2)



10

A hegesztés legáltalánosabbdefiníciója

Az American Welding Society- szerint : Ahegesztés olyan oldhatatlan kötőeljárás,amelynek során a fémes vagy nemfémesanyagok elemi részeinek egyesítésemegfelelő hőmérsékletre való hevítésseltörténik, nyomás alkalmazásával, vagy

anélkül, vagy csak nyomás alkalmazásávalhevítés nélkül, hozaganyag felhasználásával,vagy anélkül.



11

Kulcsszavak

1. A hegesztés oldhatatlan kötést eredményez2. A hegesztés fémes vagy nemfémes

anyagoknál egyaránt létrehozható.

3. A hegesztés az anyagok elemi részei közöttteremt kapcsolatot. A kapcsolat megfelelannak az elemi részek közötti

kapcsolatnak, amely az alapanyag nemhegesztett részein belül létezik.



12

Anyag Elemi rész Kötés

Fém (ötvözet) Atom Fémes kötés

Polimer Molekula Atomos vagy

molekula kötés

Kerámia Vegyület Ionos vagykovalens kötés

Kompozit Előbbi három Mátrixnakmegfelelő kötés



13

4. A megfelelő hőmérséklet: a hegesztésifolyamat maximális hőmérséklete erősen eltérő

lehet az egyes anyagoknál, gyakorlatilag azabszolút nulla foktól az olvadáspontig(likviduszhőmérsékletig) terjed.

Esetek: a.) Tmax > Tolv (a maximális hőmérsékletnagyobb mint az alapanyag olvadási hőmérséklete)

b.) Tmax <Tolv

→Tmax > Tolv alapanyag

→Tmax = T0 (T0 a környezeti hőm.)→Tmax < T0



14

5. Nyomás alkalmazásaA nyomás az összehegesztendő elemek

alakításához szükséges, a felületiszennyeződések eltávolítása, valamint azelemi részek közelítése és a rácselemek

közötti megfelelő orientáció érdekében.→Fny > 0

→Fny = 0

Fny a nyomóerő N-ban.



15

6. Hozaganyag felhasználása

A hozaganyag az összehegesztendőanyagokhoz adott, célszerűen megválasztottharmadik anyagféleség, amely rendszerintaz alapanyagokkal azonos csoportbatartozik, de egyes esetekben attól eltérő islehet. A hozaganyag a hegesztésifolyamatban megolvad és az alapanyag

olvadékával keveredik. A hozaganyag nélkülihegesztést autogén hegesztésnek nevezik.



16

A hegesztő eljárások csoportosítása

Hegesztésifőcsoport Hegesztésialcsoport

Külsősajtolóerő Helyi hevítésmaximálishőmérséklete

Ömlesztő _ Nincs Olvadáspontotmeghaladja

Sajtoló

Szilárd fázisú

hegesztés

Van Olvadáspontot

nem éri elÖmlesztve sajtolóhegesztés

Van Olvadáspontotmeghaladja



17

1. Csoportosítás a hőmérséklet ésnyomóerő alapján

I. Olvasztó (ömlesztő) hegesztések,úgynevezett folyadékfázisú hegesztésekTmax > Tolv. alapanyag Fny = 0

II. Sajtoló hegesztések Fny > 0a. Ömlesztve sajtoló folyadékfázisú hegesztések

Tmax > Tolv. alapanyag

b. Szilárd fázisú hegesztések, ömlesztés nélkülisajtoló hegesztésekTmax < Tolv. alapanyag



18

A sajtolóerő és hőmérséklet diagramalapján történő felosztás



19

2. A hegesztés célja szerint

a. Kötőhegesztés

b. Felrakó hegesztésAlkatrész 1 Alkatrész 2

Varrat

Felrakott réteg

Alkatrész



20

3. Hőforrások szerint (kb. 130 félelétezik)

a. Kémiai reakció hőenergiája (exoterm kémiaireakció)

Pl: lánghegesztés C2H2+O2=2CO2+H2O+hő

b. Villamos ív, plazmaív hőenergiájac. Ellenálláson fejlődő hő: E=I2·R·ΔT

- szilárd anyag (ellenállás hegesztés)

- folyadék fázis (salakhegesztés)d. Mechanikai energia (súrlódás miatti hő)

- dörzshegesztés

- ultrahang hegesztés (mikrosúrlódás)



21

e. Sugárenergiák

- Elektronsugár (csak vákuumban)- Lézersugár

- Fénysugár

Megjegyzés: A hőáram keresztmetszetrevonatkoztatott fajlagos értéke ahőáramsűrűség [W/mm2].

107 [W/mm2]Vágás

Elgőzölés

Hegesztés

Forrasztás



22

A hőforrások csoportosítása



23

4. Csoportosítás a gépesítettség

szintje szerint Kézi hegesztés

Gépi (gépesített) hegesztés• Emberi felügyelettel• Mikroprocesszor felügyelettel (automatikus

hegesztés)



24

5. A hegfürdő és környezeténekvédelme szerint

Vákuum védelem

Gázvédelem

Salakvédelem Kombinált (pl. egyidejű gáz-és

salakvédelem)

Mechanikus védelem



25

Tehát: Mi a hegesztés?

Két fém között kohéziós kapcsolattalmegvalósuló kötéstechnológiai eljárás Rokon kötési műveletek:

- Forrasztás

- Ragasztás- Termikus szórás (fém, műanyag, kerámia)- Mechanikai kötések

Alkalmazás:

- Nagy méretű, több részből álló ipariszerkezetek gyártása

- Egyéb berendezések, eszközök kiegészítőkötései



26

Példa: bevontelektródás kézi

ívhegesztés (BKI-eljárás)

Alapfogalmak:

munkadarab, hozaganyag, hegfürdő, varrat védelem



27

Nemleolvadó (W) elektródos

ívhegesztő eljárásokA villamos íveknek két alapvető típusa

létezik: a nem olvadó (másképpen nem

fogyó) elektródos, és a leolvadó (fogyó)elektródás.

A nem leolvadó elektród leggyakrabban W

(volfrám), vagy W-bázisú kompozit.



28

A ma ismert legfontosabb W elektródosívhegesztések a következők:

Hidrogén védőgázas W elektródos hegesztés(HWI) Hélium védőgázas W elektródos hegesztés

(HeWI)

Argon védőgázas W elektródos hegesztés (AWI) Plazma ívhegesztés (PI)A nemesgázokat (Ar, He, Ar+He) használó

volfrámelektródos ívhegesztéseket

nemesgázvédelmű volfrámelektródosívhegesztés (NWI) gyűjtőnévvel foglaljuk össze.Hivatalos angol elnevezésük: Gas Tungsten ArcWelding (GTAW), alternatív elnevezés aTungsten Inert Gas (TIG), ill. a Wolfram Inert

Gas (WIG) is gyakori.



29

A volfrámelektródos, semlegesvédőgázas ívhegesztés működési elve

(MSZ EN ISO4063:2000) 141kódszámA Nemesgázvédelmű Volfrámelektródos Ívhegesztés (NWI)

olyan hegesztő eljárás, ahol az egyesítendő fémeket egynemleolvadó W vagy W bázisú kompozit elektród és az

alapanyagok között nemesgázban égő ívvel hevítjük. Ahegesztéshez pálca vagy huzal hozaganyagothasználnak, de a hegesztés végezhető hozaganyag nélkülis (autogénhegesztés) A W elektród és az alapanyagközött létesített ívet, a W elektród forró végét és a

hegfürdőt nemesgáz (vagy gázkeverék) védi a levegőkáros hatásaitól. Vékony lemezek peremvarrataihoz és Ivarrataihoz nem használnak hozaganyagot, de relatívevastagabb lemezekhez, leélezett varratokhoz pálca vagyhuzal hozaganyag szükséges, amit azonban nem kötnekbe az ívet tápláló áramkörbe.



30

A hozaganyagot az ív hője hevíti olvadáspontjuk fölé, ezértviszonylag nagyméretű folyadékcseppként kerülnek a

hegfürdőbe. A nemesgázban fenntartott W ív stabil, jólszabályozható, az eljárásnál alig van fröcskölés ésfüstképződés.



31

A hegesztés elve



32

Az eljárás előnyei, korlátai A W ideális, a ma ismert legjobb elektródanyag csekély

fogyással. A nemesgázok (Ar, He) ideális védőgázok, melyek az ív

meggyújtását, újragyújtását és stabil égését támogatják. A W ív rugalmas, széles tartományban szabályozható,

alkalmas DC, ill. AC áramra. Nincs salakképződés, alig van fröcskölés, kevés

utánmunkálást igényel. Nincs füstképződés, a hegesztő az ívet jól látja,

egészsége nem forog veszélyben.

A varrat minősége kifogástalan, esztétikus, mérhetőgeometriai és mechanikai jellemzői kiválóak. Az eljárás gyakorlatilag minden ipari fémötvözethez

alkalmazható. Minden térbeli helyzethez megfelelő.



33

Hátrányok

Kis áramsűrűség, a He mentes védőgázokbanalacsony ívfeszültség, kis hőáram, kis beolvadásimélység, kis hegesztési sebesség.

Időegység alatt kevés leolvasztott

hozaganyagtömeg.

Képzett hegesztőt igényel, kétkezes technika.

Berendezése, elektródanyaga, védőgáza drága,

a varrat hosszegységre vonatkoztatott fajlagosvarratköltsége magas.

Kiépített védőgázellátó infrastruktúrát igényel.



34

Az eljárás alkalmazási területei

1.Értékes, hogy leolvadó hozaganyagos eljárásokkalnehezen hegeszthető anyagok is hegeszthetők.

- Erősen ötvözött korrózióálló acélok- Al, Ti, Cu, Ni, Zr, és egyéb nemvasfémek hegesztése

2. Nehezen kivitelezhető helyzetek.- vékonylemezek hegesztése- gyökhegesztések- helyszíni csőhegesztés gyöksora

- ponthegesztések3. Igényes felületi bevonatok készítése

- keramikus, vagy kompozit pálcák ráolvasztása a fémalaptestre (hőállóság, kopásállóság, korrózióállóság

stb.)



35

A villamos ívvel (hegesztőívvel)kapcsolatos alapfogalmak

A villamos ív: gázközegben szilárd és(vagy folyékony elektródok) elektródák

között tartósan fenntartott ívkisülés.Elektróda: a hegesztés során leolvadó,fogyó anyagot (általában hozaganyag is)

jelent.

Elektród: a hegesztés során nem olvadó,lassan fogyó anyagot jelent.



36

Az ívkisülésA levegő mint gázközeg nem alkalmas a hegesztőív

gázaként, mert alkotói nemkívánatos kölcsönhatásbalépnek a hegfürdővel, ezért hegesztési célranemesgázokat (Ar, He,) és vagy aktív gázokat ill.gázkeverékeket használnak (CO2, O2, H2) még akkor is,ha a nemkívánatos aktivitásuk semlegesítésére különintézkedések szükségesek.

Az ívkisülés gázközegben lejátszódó villamos jelenség,amelynek során valamilyen belső vagy külső hatásra azelektródák közötti tér villamosan vezetővé válik, ezzel

létrejön a gázközegen keresztüli töltésáramlás feltétele. Atöltéshordozók az ionok, amelyek keletkezésüket ésmegszűnésüket illetően dinamikus egyensúlyban vannak,magát a folyamatot pedig ionizációnak nevezzük.



37

Alapfogalmak, az atom szerkezete

az atom felépítése:

atom

elektronok atommag

neutron proton

1. héj atommag

H atom

A hidrogén atomszerkezetének vázlata



38

pozitív ion (kation): elektron hiány

negatív ion (anion): elektron többlet

Semleges Cu atom egyszeres pozitív töltésű Cu ionkétszeres pozitív töltésű Cu ion

Az ionizáció



39

Hogyan lehet ionizálni?

Termikus ionizáció

Ütközési ionizáció

Sugárzás Segédív alkalmazása

nagyfrekvenciásívgyújtó és

ívstabilizáló (NFstabilizátor)



40

Az elektronemisszió

Csak fémeknél, a szabadelektronok lépnek ki(emittálódnak).

Eki = e·Uki [eV]

Eki a kilépési energia

Uki kiléptetési potenciálkülönbség

PL: Ar+→ Eki ≈ 15 eV

W 1e- → Eki ≈ 2,5 eV

nagyon kicsi, jó emitter!



41

Az ív hosszanti szerkezete



42

I. A katódesés övezeteUk≈ 8-12 V

lk≈ 0,1 μm (100 nm)Ok: pozitív tértöltés→ az elektronok kilépése gátolt

II. ÍvoszlopUo≈ 4-12 V

lk≈ 1-20 mm a gyakorlatban 5 mm alatt

Nincs tértöltés, a + és – töltések dinamikusegyensúlyban vannak

III. Anódesés övezeteUa≈ 6-8 V

la≈ 1 μm (1000 nm)

Ok: Negatív tértöltés, az elektronok belépése gátolt



43

Az ív feszültsége

Az ívfeszültség, az előzőhárom feszültségösszege: Uív = Uk+Uo+Ua

[V]

A képletben az Uk és Ua

állandónak vehető, ígyUív = Uc+Uo kapjuk afeszültségegyenesegyenletét, amelyből

kiderül, hogy az ívhosszfeszültsége arányos azívhosszal.

oo l

I

U U



44

Az ív statikus jelleggörbéje

104



45

Az ív statikus egyenlete



46

A hegesztőív befolyásolása

a), ívhossz változtatása

b), átmérő változtatása

c), polaritásd), gázösszetétel

Az elektród(a)

kihegyezése (AWI)növeli azívfeszültséget!

a)

b)

7.



47

c) d)

c), Áramnem: DC→ egyenáram DCEP→elektróda a (+) pólusonAC→váltakozó áram DCEN→elektróda a (–) póluson

(egyenes polaritás)

d),AW elektród nemesgázvédelme kötelező, mert: W+O2=WO2→Tolv≈1000 C

A He ára kb. ötszöröse az Ar -nak Európában, az USA-ban közel azonos. A Hearánya azonban növekszik (gázkeverékek), mert ezzel együtt a hegesztésiteljesítmény is növekszik.



48

Az AWI berendezés fő részei,feladatuk

A teljes körű gépi berendezés funkcionálisfelosztása :

Áramforrás az AC hegesztéshez szükséges

kiegészítőkkel Pisztoly az összekötő kábelköteggel

Védőgázellátó rendszer

Hűtőrendszer Vezérlő, szabályozó, programozó és kijelző

rendszer

Védőfelszerelés



49

A fő részei: Hálózati csatlakozó

Áramforrás és vezérlőberendezés, vízhűtő berendezés (200A alatt nem szükséges)

Védőgázpalack Palackszelep

Nyomáscsökkentő a gázmennyiség mérővel Hegesztőpisztoly Tömlőköteg

-vezérlőkábel

-védőgáztömlő-hűtővíztömlő-áramkábel

Testkábel a kábelszorítóval



50

A berendezés elrendezési vázlata

1. Hálózati csatlakozó, 2. Áramforrás, 3.Tömlőköteg, 4.Áramvisszavezető kábel5.Csatlakozó saru, 6. Védőgázpalack, 7. Védőgáz tömlő, 8. Pisztoly,

9. Hegesztőpálca/huzal, 10. Alapanyag, 11. Elektród, 12. Villamos ív



51

A berendezések fő feladatai

Áramforrás: a hegesztéshez (ívhez) szükséges áram ésfeszültség biztosítása (DC, AC áramnemre is).

Hegesztőpisztoly:Az ív létrehozásához, fenntartásához,szabályozásához és védelemhez szükséges alkatrészekbefoglalása, a villamos, gáz, és hűtővízáramlás biztosítása.

Védőgázellátó rendszer: A védőgáz ellátás biztosításaszabályozottan.

Hűtőrendszer : A hegesztőpisztoly túlmelegedésénekmegakadályozása.

Vezérlő, szabályozó, programozó és kijelző rendszer: Avédőgáz és hűtőfolyadék áramlásának programozottkapcsolása, ívgyújtás, segédív létrehozása, az ívszabályozása, impulzusív létrehozása, hegesztésiprogramok létrehozása (10..12 program)



52

A hegesztő áramforrások

Az ívhegesztő áramforrások olyan többfunkciós villamos gépek,amelyek a hegesztési feladattól függően egyenáramú,váltakozó áramú vagy lüktető ívet hoznak létre, és aztfolyamatosan fenntartják.

Legfontosabb követelmények:

Az ív fenntartásához szükséges rugalmasan alkalmazkodófeszültség (U) és áramerősség (I) biztosítása. Teremtsen kedvező feltételeket az ív újragyújtására. Fokozatmentesen és széles tartományban legyen állítható a

hegesztőáram.

Terheléskor jó hatásfokú legyen, üresjáráskor a lehetőlegkevésbé terhelje a hálózatot. A hegesztőáram időbeni változásának szabályozhatósága

(áram fel-és lefutás, folyamatos vagy lüktetőárambeállíthatóság).



53

Ne legyen zajos.

Egyszerű felépítés, könnyű kezelhetőség.

Kevés karbantartást igényeljen, hosszúélettartamú legyen.

Viszonylagosan olcsó legyen, kis méret és

tömeg jellemezze.Az ívhegesztő áramforrás jellemzői:

A gép jelleggörbéje (karakterisztikája)

A névleges terhelhetőség (munkaáram)

Rövidzárlati áramerősség, üresjárati feszültség

Bekapcsolási idő



54

Az áramforrások főbb feladatai:

A hálózati feszültséget nem veszélyesüresjárati és munkafeszültségrecsökkentse (letranszformálás).

A kis hálózati áramot nagyobb értékrenövelje.

Széles tartományúáramszabályozhatóság, lehetőlegfokozatmentesen.

Rövidzárlat elleni biztonság.



55

Az áramforrás jelleggörbéi(karakterisztikái)

Meredeken eső karakterisztika Laposan eső karakterisztika



56

Az AWI-hegesztő áramforrások karakterisztikájameredeken eső, mert kézi ívhegesztéskor az

ívhosszat nem lehet azonos értéken tartani. Hanövekszik az ívhossz (és ezzel az ívfenntartófeszültség) akkor csökken az áramerősség, ésadott esetben az ív ki is aludna. Fordított esetbenaz áramerősség növekedés az elektród

túlhevüléséhez (oxidációjához) vezetne. A laposkarakterisztikát főleg gépi hegesztésekhezhasználják, mert az ívhossz ott igen pontosan ésstabilan tartható, valamint a VFI-eljárásnál, mert akonstans huzalelőtolási sebesség is kismértékű

ívhosszváltozást eredményez. Eső jelleggörbérőlakkor beszélünk, ha az áram növelésével afeszültség nagyobb mértékben csökken, mint7 V/ 100 A.



57

A munkapont stabilitás



58

Tegyük fel, hogy L0 ívhosszúsággal hegesztünk. Ehhez U0

ívfeszültség és I0 munkaáram tartozik. Hegeszteni csakaz M0 munkapontban lehet, mert itt jön létre metszéspont

az áramforrás külső karakterisztikája az L0 ívhosszhoztartozó U0 ívfeszültséggel. Ha megnövekszik az ívhosszL2-re (ez kézi ívhegesztéskor gyakran előfordul, mert ahegesztő nem tudja pontosan tartani az ívhosszt), ehhez

U2 ívfeszültség és I2 munkaáram tartozik, mert amunkapont az M2-be tolódott el. A rendszer akkortekinthető kielégítőnek, ha a kismértékben megváltozottáramerősség az egyensúlyi állapota-az eredeti érték-feléközelít. A stabilitás feltétele tehát:

Növekvő ívhosszúságra az áramforrás válasza kisebbáramerősség legyen.

0

áf

áf

ív

ív

I

U

I

U



59

Névleges terhelhetőség:

A munkaáram az az áram, amelyet azáramforrás hegesztés közben ad. Anévleges terhelhetőség adott bekapcsolásiidő alatt azt jelenti, hogy ekkora

áramerősséggel terhelve, a berendezésezt az áramerősséget túlmelegedés,károsodás nélkül elviseli.



60

Rövidzárlati áramerősség (Iz)

Rövidzárlati áram akkor jön létre, ha az áramkör ívnélkül, közvetlenül fémesen záródik. Ez akkorfordul elő, amikor az elektród közvetlenülérintkezik az alapanyaggal, vagy a hegfürdővel,

ill. a hozaganyagról leváló fémcseppekképeznek fémes hidat az elektród és alapanyagközött. Az áramforrás áramszabályozhatóságitartományán belül van legkisebb és legnagyobb

rövidzárlati áram. A rövidzárlati áramot a jelleggörbe metszéspontja adja az áramerősségtengellyel, ilyenkor jellemzően amunkafeszültség zérus.



61

Üresjárási feszültség (U0)

Az áramforrás nyitott kapcsai között mérhető,amikor az áramkörben nem folyik áram. Ennekértéke egyenáramú áramforrásnál max 113 Vlehet (műhelykörülmények között), fokozott

áramütési veszély esetén (pl. kazánokhegesztése) max 48 V lehet. Váltakozó áramúforrás esetében max 113 V és effektív 80 V,fokozott áramütési veszély esetén max 68 V éseffektív 48 V („S” jelölés az adattáblán). Aszabályozhatósági tartományon belül vanlegnagyobb és legkisebb üresjárási feszültség.



62

Bekapcsolási idő (X, tbi)Az ívhegesztő áramforrások terhelhetőségének jellemzésére

vezették be a bekapcsolási idő fogalmát (jele: X, vagy tbi),amely a hegesztési idő és ciklusidő hányadosa %-bankifejezve. A ciklusidő a tényleges hegesztési idő, és ahegesztéssel szorosan összefüggő szünetidő (pl.elektródcsere, tisztítás stb.) összege, és amelyet a

szabvány 10 percben állapít meg. A bekapcsolási idő tehátazt az időtartamot mutatja meg, ameddig az áramforrás amegadott kimenetei teljesítménnyel terhelhető 10 percenbelül. A névleges hegesztési üzemmódnál az X=60%, ésminden névleges érték (U, I, P) a 60%-os bekapcsolásiidőre vonatkozik.

ahol tc= hegesztési idő+szünetidő=th+tsz

%100%10010 c

h

t

t

ciklusid ő perces

id ő Hegesztési X



63

A ciklusidők diagramja



64

Az áramforrások adattábláján a 35%, 60%és 100%-os bekapcsolási időhöz tartozóáramerősségek vannak feltüntetve. Ha pl.

az X=140 A van megadva, akkor ez azt jelenti, hogy 10 percen belül 6 percig lehet140 A-el hegeszteni folyamatosan anékül,

hogy az áramforrás túlmelegedne.

A ciklusidő értelmezése



65

A villamos adatok szemléltetése



66

Az áramforrások adattáblája, jelölésirendszerek

A szabvány szerint a hegesztőgépeketadattáblával kell ellátni, amelyen a

feliratoknak jól olvashatóaknak,egyértelműeknek és tartósaknak kell

lenniük. A jelölések számadatokkal ill.

egyezményes jelölésű piktogramokkal

történik. Egy adattáblán a következő jelöléseket kell ismerni:



67



68



69

á f á á á



70

Az áramforrás adattáblája



71

Hegesztőtranszformátorok,váltóáram



72

Hegesztőegyenirányító



73

Hegesztőinverter

A hegesztőpisztoly kialakítása főbb



74

A hegesztőpisztoly kialakítása, főbbparaméterek.

CsoportosításHűtés szerint: Gázhűtésűek I≤ 200 A Vízhűtésűek I> 200 A

Használat szerint: Kézi pisztolyok Gépi pisztolyokA kézi pisztolyok:

A kényelmes tartás és vezetés miatt valóban pisztolyalakúak, a W-elektród és a kábelcsatlakozás kb. 75º-osszöget zár be. Szűk helyekre rövid volfrámos kialakításúpisztolyt, kis áramerősségekhez ceruzaként foghatóúgynevezett lineáris típust is forgalmaznak.



75

Követelmények a pisztolyokkalszemben

Kényelmes és biztos tartás. Megfelelő áram és hőszigetelés. Ne melegedjen.

Kis tömeg. A hegfürdőhöz való jó hozzáférhetőség. Könnyű kezelhetőség. Az elektród gyors cseréje. Kis ellenállás az áramkörben. Nagyfokú termikus, és mechanikai ellenálló

képesség.

Főbb l i



76

Égőfej (pisztolyfej) W elektród gázfúvóka szorítóhüvely

védősapkaMarkolat

kapcsolók (krátertöltő, vezérlőkapcsoló) hűtővíz elvezető hűtővíz hozzávezető védőgáz csatlakozó árambevezetés

Főbb elemei



77

Pisztolykialakítások

Normál:

- gázhűtésű

- vízhűtésűEgyenes, vagy lineáris

gázhűtésű

Rövid kivitelű,gázhűtésű

Ví hűté NWI i t l



78

Vízhűtéses NWI pisztoly



79

A gázfúvókák

A pisztolyok fontos eleme a fúvóka, amely avédőgáz irányítását és lamináris áramlásáthivatott megvalósítani. A vízhűtésesfúvókák anyaga Cr-bevonatú réz, a

gázhűtésűké Al2O3 alapú kerámia.Szokásos kialakítású gázfúvókák láthatókaz ábrán, jellemzőjük, hogy az elektród

kinyúlása nem túl nagy, ezért nehezenhozzáférhető helyeknél a hegesztéskényelmetlen, nehezen kivitelezhető.



80

Gázfúvóka kialakítások

A á l lk l á



81

Ezt a hátrányt szünteti meg a gázlencsealkalmazása. A gázlencse egy sárgarézből,vagy bronzból gyártott többrétegűszitaszövet, amely a kiáramló gáz áramlását

párhuzamosítja, ezzel az elektród pisztolybólvaló kinyúlásának megengedett maximálisértékét a gázlencse nélküli 3…5 mm-ről kb.15…20 mm-re növeli meg. Nehézhozzáférésű helyeken pl. vastag falú csőgyökvarratának készítésekor amunkavégzést nagyon megkönnyíti.

A gázlencse alkalmazása

Gázlencsés fúvókák



82

Gázlencsés fúvókák

A tö lőköt



83

A tömlőköteg

Feladata a hegesztőpisztoly összekötése azáramforrással, közös egységbe foglalja akülönböző vezetékeket (gáz, hűtővíz, áram stb.)A tömlőköteg hossza kb. 3 méter .

Követelmények a kábelekkel szemben: Kellő mechanikai szilárdság.

Kellő flexibilitás.

Ne melegedjen. Nagy átütési szilárdság.

Egyszerű szerelhetőség, csatlakoztatás.

A védőgázellátó rendszer



84

A védőgázellátó rendszer A védőgáznak fontos szerepe van, mert a felhevült W-

elektród oxidációja aktív atmoszférában 1000Cºhőmérséklet felett annyira intenzívvé válik, hogy azelektród megolvad és gyorsan tönkre megy. Az AWIhegesztéshez a többi nemesgáz drágasága miatt azargont, esetleg argon és hélium keverékét használják.Az argon stabilabb ívet, könnyebb ívgyújtást, a héliumnagyobb ívfeszültséget és hőáramot biztosít.

A védőgáz mennyiségét befolyásolja: A pisztoly nagysága (fúvóka) A gáz sűrűsége A hegesztési helyzet Az alapanyag fajtája A munkadarab vastagsága

Átlagos pisztolyméretet feltételezve a gázfogyasztás 5 15



85

Átlagos pisztolyméretet feltételezve a gázfogyasztás 5-15l/min. A védőgázellátó rendszer gáztároló edényből, (tartályvagy palack), nyomáscsökkentőből, átfolyásmérőből és

műanyag tömlőből áll.A gázpalack olyan szabványos méretű és kialakítású

nyomástartó edény, amely biztosítja a gáz megfelelőnyomáson való tárolását és szállítását. A nagynyomásúgázpalackok nagyszilárdságú nemesített acélbólvarratnélküli folyatásos eljárással készülnek. Az alulrólmélydomború fenekű, felül nyakszerűen kialakított edényalsó részét elgurulás ellen talp védi. A gyártó cégnek akötelezően előírt maradó bélyegzéseket a palack vállánakegyik felén maradóan fel kell tüntetni. A palackokat a

bennük tárolt gázok alapján kötelezően színjelöléssel is megkell különböztetni. Az argon gázpalackok jelenleg használtszínjelölése a szürke, az új jelölés szerint a nyakrészsötétzöld, a palacktest szürke.

Gá llátá i d k



86

Gázellátási rendszerek



87

A helyhez kötött kivitelűnél a cseppfolyós

gázt kettős falú hőszigetelt tartálybantárolják. Az elpárologtatón keresztül kerül ahegesztőüzembe kiépítettvezetékrendszerbe. A kiépítése költséges,viszont nagymennyiségű gázelvételt teszlehetővé, a gázellátás folyamatos, nem kellmegszakítani a hegesztést a palack cseréje

miatt. A központi gázellátásra a palacktelepés palackköteg megoldásokra is hasonló

jellemzők mondhatók el.

A palackoknál mint egyedi gázelvételi lehetőség igen



88

A palackoknál, mint egyedi gázelvételi lehetőség, igennépszerű, jóllehet fajlagosan 2…3-szor nagyobb a gázköltséga központihoz képest. A palackok 40-50 literesek, a bennük

tárolt gáz nyomása 15-20 MPa (≈150-200 bar). A palackbantárolt gáz térfogata ezek szerint:

Ezek szerint a palackban lévő gázmennyiséget megkapjuk, ha a

palack térfogatát szorozzuk a mindenkori palacknyomással:Vgáz = Vpalack·ppalack ahol a V literben, a p bar-ban vanmegadva, az eredmény literben értendő. Fontos lehet még agázfogyasztás meghatározása (korlátozott pontossággal) akövetkezők szerint:, Vgáz = Vpalack· Δppalack azaz a palacktérfogata×nyomáskülönbség.

A védőgázrendszer fontos részei a mágneses gázszelepek(gázőrök), amelyek az ívgyújtást és fenntartást minden olyanesetben megakadályozzák, amikor nem áramlik a gáz, vagy ahatékony védelemhez nem elegendő.

A édő á t l jd á i



89

Az argon védőgáz tulajdonságaiAz argont a levegő szakaszos lepárlásával állítják

elő. Az argon nem éghető, nem mérgező,semleges kémiai hatású (jele: I=Inert) vegyjeleAr. Külső elektronhéján 8 elektron helyezkedikel, és ezzel a külső elektronpálya telített(nemesgáz-konfiguráció). Az argon a levegőnélnehezebb sűrűsége ρ = 1,26 kg/m3 , sűrűsége10°C-on és 1 bar nyomáson 1,69 kg/m3. Agázpalackba töltött gáz tisztasága 99,996%-os,másképp jelölve 4.6, azaz 4 db 9-es után 1 db 6-

os. A gázt 10, 27, 40 vagy 50 literesacélpalackokba 15 vagy 20 MPa (150 vagy 200bar) nyomáson töltenek. . Az argon palackszürke ill. szürke, zöld csíkkal. A palackszelepcsatlakozómenete W21,8×1/14”.

A gázelvétel módja a nyomáscsökkentő



90

A gázelvétel módja, a nyomáscsökkentőtípusai, a rotaméter működése

A palackban tárolt nagynyomású gázt a nyomáscsökkentőredukálja a hegesztéshez szükséges megfelelő értékre.A nyomáscsökkentő biztosítja:

A hegesztéshez szükséges gáznyomást,

gázmennyiséget A folyamatos gázelvételt A palackban tárolt gáznyomás és a kiáramló

gázmennyiség meghatározását

Alapvetően kétféle rendszer terjedt el a gázelvétel,pontosabban a kiáramló gázmennyiség meghatározásátilletően. Az első rendszernél két manométer található,az első a palackban lévő gáz nyomását mutatja. Amásodik manométer a kiáramló gázmennyiséget mutatjaliter/ ercben.



91



92

A manométeres, nyomáscsökkentő

1. Palacknyomás-mérő

2. Gázmennyiség(nyomásmérő)

3. Nyomásszabályozócsavar

4. Elzáró ill. kieresztő szelep

5. Kalibrált szűkítő

6. A gáztípus megadása7. A gáztípus színjelölése

é á ő



93

A rotaméteres nyomáscsökkentő

1. Palacknyomás-mérő

2. Rotaméter a mérőúszótesttel

3. Szabályozószelep

4. Gáztípus megadása

5. A gáztípus színjelölése

A védőgázpalackok kezelése



94

A védőgázpalackok kezeléseA gázpalackok kezelésének, tárolásának és szállításának

biztonságtechnikai előírásait a Gázpalack BiztonságiSzabályzat (GBSZ) tartalmazza.

tilos a megengedettnél nagyobb mennyiségű gáz elvétele tilos a gázt keverni, az egyik palackból a másikba áttölteni a palackot csak gáztömören elzárt és-szelepsapkás kivitelű

palack esetében-felcsavart szelepvédő sapkával szabad

tárolni és szállítani a palackot eldőlés elmozdulás ellen rögzíteni kell

a hegesztőmunkahelyen csak annyi gázpalack lehet,amennyi a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Aműszak befejezésekor a palackot a tárolóhelyen kell

elhelyezni (üres ill. teli elkülönítve) a gázpalackot nem érheti sugárzó hő, árnyékolással védeni

kell adott esetben, a palack külső hőmérséklete nemhaladhatja meg az 50°C-ot

meg kell akadályozni a palack lefagyását. Fagyás esetén

max. 40°C-os hőmérsékletű vízzel szabad kiolvasztani.

A Volfrámelektródák tulajdonságai



95

A Volfrámelektródák tulajdonságaiés jelölésük (MSZ EN ISO 6848:2005)

A volfrámot a legkedvezőbb elektródanyagnaktekintjük. Tolv>3000Cº, kis kilépési energia jellemzi, Eki≈6V. Wolframit nevű ércbőlporkohászati úton állítják elő, a W-port

kötőanyaggal keverik, majd alakra sajtolják ésszinterezik. A szinterrudakat melegenkovácsolják méretre húzzák és csúcsnélküliköszörüléssel finiselik. A tisztasága W ≈99,9%

Kompozit elektródok: A W-mátrixbanegyenletesen elkevert keramikus anyag,különböző fémoxidok. Eki≈6V-ról 2,6 V-racsökken.

Többféle oxidkerámia egyidejű jelenléte is lehetséges



96

Többféle oxidkerámia egyidejű jelenléte is lehetséges.Pl: 1,2%CeO2 +0,4%Y2O3+0,4%La2O3 A kompozit

W-elektródokat nagyobb áramterhelhetőség,hosszabb élettartam és jobb ívstabilizálás jellemzi.A „tiszta” W-elektródát váltakozó áram (alumínium)használják.

Névleges átmérő Ødn: 0,5; 1; 1,6; 2; 2,5; 3,2; 4; 5;6,3; 8 Ødn<2,5 0,05 mm; Ødn>2,5 0,1 mm

Hossz l: 50; 75; 150; 175 l 1mm

A W-ThO2 radioaktív, köszörülésnél belélegezvesúlyos egészségkárosodást okoz!

éÖsszetétel (m%)



97

JelölésÖsszetétel (m%)

SzínjelOxidadalék Volfrám

WP 99,8 ZöldWT 4 ThO2:0,35….0,5 a többi Kék

WT 10 0,8….1,2 a többi Sárga

WT 20 1,7….2,2 a többi PirosWT 30 2,8….3,2 a többi Lila

WT 40 3,8….4,2 a többi Narancs

WZ 3ZrO2:0,15….0,5

a többi BarnaWZ 8 0,7….0,9 a többi Fehér

WL 10 LaO2:0,9….1,2 a többi Fekete

WC 20CeO2:1,8….2,2

a többi Szürke

A kompozitelektródák színjelét egy másik



98

A kompozitelektródák színjelét egy másik,rózsaszín jellel kell kiegészíteni.

WT → általános felhasználási területWZ → atomerőművek, váltakozó áram

WL → plazmahegesztés

A jelölési rendszer

E MSZ EN ISO 6848 – 1,6 – 75 – WT10Elektród,

szállításiforma

DIN ill. magyar

szabványszám

Ødn [mm] l [mm] ThO2 0,8…1,2%

Kiválasztás szempontjai:



99

áramerősség, terhelhetőség anyagvastagság

elektródátmérő a hegesztendő anyag élkiképzésTiszta W-elektródElőnyök: kedvező ár váltakozó áramnál kisebb

egyenirányító hatás, jó ívstabilizálásHátrányok: rosszabb ívgyújtás, kisebb élettartam, kisebb

áramterhelhetőségTórium ötvözésű elektród

Előnyök: nagyobb élettartam nagyobb áramterhelhetőség, jobb ívgyújtási tulajdonságokHátrányok: drágább, egészségre veszélyes, AC-áramnál

gyengébb ívstabilitás, atomerőműveknél nemalkalmazható (helyette WZ)

Az elektródok méretei, és terhelhetőségeE á [A] Vált k ó á



100

Elektród

Ø [mm]

Egyenáram [A] Váltakozó áram[A]

DCEN DCEPÖtvözetlen

W

Ötvözött

WÖtvözetlen

WÖtvözött

W

Ötvözetlen, ill.

ötvözött

W1 10…75 10…75 - 15…55 15…70

1,6 40…130 60…150 10…20 45…90 60…125

2 75…180 100…200 15…25 65…125 85…125

2,4 132…230 170…250 17…30 80…140 120..210

3,2 160…310 225…330 20…35 150..190 150..250

4 275…450 350…480 35…50 180..260 240..350

Az elektródátmérő, és az



101

Az elektródátmérő, és azáramerősség

Az élkiképzés nagyban befolyásolja a bevitthőenergiát és ezzel a beállítandóáramerősséget. Általánosságban igaz, hogy akisebb áramerősség az „I”-varrathoz tartozik, azösszes többi (V, X, U, stb.) varrathoz nagyobb

áramerősséget kell beállítani.Tapasztalati képlet, ha a lemezvastagság <10 mm

(ez a leggyakoribb): I ≈ t·30 [A] PA-helyzetben.PE, és PF-helyzetben ez az áram 10-20%-al

kisebb. Az alábbi ábra a pálcaátmérő éslemezvastagság függvényében mutatja azáramerősség értékeket a vonalkázotttartományon belül.

Az elektród kiválasztása diagram



102

Az elektród kiválasztása diagramalapján

A vezérlő és szabályozó rendszer



103

A vezérlő és szabályozó rendszer A sokfunkciós hegesztő berendezést összetett elektronikus

rendszerszolgálja

ki. A rendszerhez tartoznak akapcsolók,

a távszabályozók, a választókapcsolók, a beállító gombok,a különféle kijelzők, a figyelemfelhívó eszközök, a gáz- ésvízfelügyelet.

A W elektród védelme miatt a hegesztés indításakor ésleállításakor a funkciók csak szigorú sorrendben

kapcsolhatók. Bekapcsoláskor a hűtőkör aktivizálása utánindulhat a gázáramlás. Ekkor 10…20 s késleltetési időbiztosítja, hogy a több méter hosszú gáztömlőből a levegőeltávozzon, és az ív nemesgázban meggyújtható legyen. Azöblítés után a NF és a főáram indítható. Kikapcsoláskor a

sorrend fordított: a főáram és a NF kikapcsolása után ismét10..20 s ideig áramlik a gáz, hogy az elektród lehűljön és neérintkezzen a levegővel. A be és kikapcsolási folyamatotautomatika biztosítja, a hegesztő a pisztolyon elhelyezettfőkapcsolóval (trigger) indítja. A vezérlés működtetése két-ill. négyütemű kapcsolással lehetséges.

Négyütemű vezérlés, folytonos áram



104

gy y

Négyütemű vezérlés:



105

a. pisztolykapcsolót benyomnib. pisztolykapcsolót elengednic. pisztolykapcsolót benyomnid. pisztolykapcsolót elengedni

Négyütemű vezérlés, lüktető áram



106

Négyütemű vezérlés, lüktető áram

Ívgyújtási módok



107

Ívgyújtási módok

Az ív létrejöttéhez elsődleges ionizáció szükséges,amely úgy jön létre, hogy a katódot melegítve(pl. rövidzárlat) az elektronok könnyebbenkilépnek, majd a semleges gáz atomjaivalütközve hozzák létre a töltéssel bíró ionokat

(ütközéses ionizáció). Az ív tehát létrehozható:1. Érintéses (koppantásos, rövidzárlatos)

ívgyújtás: hátránya, hogy a hegfürdőbe volfrám juthat, mivel a volfrám is elgőzölög, az elektródvége ötvöződik és az ív instabillá nyugtalannáválik. A régebbi gyártmányú olcsóbb gépeknéllehet találkozni velük.

2 Nagyfrekvenciás (NF) érintésmentes



108

2. Nagyfrekvenciás (NF) érintésmentesnagyfeszültségű impulzusos gyújtás.

Lényege, hogy 50 Hz, vagy ennél nagyobbfrekvenciájú több ezer voltos feszültségetállít elő az impulzusgenerátor . Az ívgyújtáselső fázisában a segédív jelenik megamely létrehozza a főív létrejöttéhezszükséges ionizációt. A szikrakisüléstáltalában folyamatosan fenntartják

ívstabilizáló szerepét felhasználva. AC-hegesztésnél az ívgyújtás utánautomatikusan átvált az AC üzemmódra.



109

Az NF „gyújtás”működése

3 Emelőíves (Lift Arc ill SOFT START)



110

3. Emelőíves (Lift-Arc, ill. SOFT START)ívgyújtás.

Igen kis áramsűrűségű érintéses gyújtás, aW elektród munkadarabhoz érintésekor aberendezés a zárlatot érzékelve csökkenti

az áramerősséget, így elkerülhető azelektród szennyeződése. Felemeléskor először gyenge ív ég, majd a vezérlés a

teljes áramerősséget bekapcsolja. Az AC-re való átváltás itt is automatikusantörténik.



111

A gázmennyiség meghatározása, a



112

gázmennyiséget meghatározó és

befolyásoló tényezők.A védőgázmennyiséget alapvetően meghatározó

tényezők:

A munkadarab vastagsága: vastagabbanyagokhoz nagyobb áramerősséget és nagyobbátmérőjű pálcát kell választani, ezzel együtt azátáramló gázmennyiséget is fokozni kell.

Az alapanyag minősége, ötvözöttsége: az egyesanyagoknak más a hővezető képessége, valaminteltérőek a felületi tulajdonságaik (oxidréteg) és azanyagok hegesztéstechnológiája.

Befolyásoló tényezők:



113

Befolyásoló tényezők:

Hegesztési helyzet

Légmozgás a hegesztés környezetében

Hegesztési sebesség

Pisztolymozgatás Élkiképzés

A védőgáz fajtája (He-ból pl. 15-20%-al

több kell)

A gázmennyiség meghatározása



114

A védőgázok



115

A védőgázokA védőgázok feladatai:

• az ömledék levegőtől való védelme• az ívtér ionizálása, az ív stabilizálása• a „W”-elektród védelme (W+O2→WO2 Tolv≈1000 Cº

A védőgázok ezenkívűl befolyásolják:• az ívhőmérsékletet• az anyagátmenetet• a varrat beolvadását• a varratban zajló metallurgiai folyamatokat

• a hegesztési paramétereket• a hegesztési költségeket

A védőgázok rendszerezése



116

Komponensek száma szerint

monogázok (egykomponensűek) kétkomponensű gázkeverékek háromkomponensűek

négykomponensűekA védőgáz (keverék) kémiai jellege szerint

redukáló (H2)

semleges, vagy inert (Ar; He) oxidáló, vagy aktív (CO2; O2)

Nem reagáló (N2)

Jelölésük az MSZ EN 439 alapján



117

pj

R (reducing) – redukáló I (inert) – nemesgázok

C (carbondioxid) – CO2 vagy O2

M1; M2; M3 (mixed) aktív gázkeverék, aszámok növekvő sorrendje az aktivitásrautal

F (forming) – gyökvédő gázok (H2; N2; ill.H2+N2)

Legnépszerűbb gázkeverékek:



118

80% Ar+20% CO2; vagy 82% Ar+18% CO2

95% Ar+5% O2 80% Ar+15% CO2+5% O2

Különleges gázkeverékek:

80% CO2+20% O2

60% Ar+30% He+10% CO2

65% Ar+26,5% He+8% CO2+0,5% O2

Ez utóbbi négykomponensű, kereskedelmimárkaneve, T.I.M.E.(Transferred Ionised MoltenEnergy) forgóíves cseppátmenetet eredményez.(kanadai hegesztő találmánya 1985)

AlkalmazásGá é Ti ik ő



119

Gáz v. keverék Tipikuskeverék

Elsődlegesfelhasználási terület

Ar Nemvasfémek

He Al; Mg; és Cu ötvözetek

CO2 Ötvözetlen és gyengén

ötvözött acélokAr+He 20..50%Ar+50

…80% HeAl; Mg; Cu és Ni

ötvözetek

Ar+O2

98..99%Ar+1..2% O2

95..97%Ar+3..5% O2

Korrózióálló acélok

Ötvözetlen és gyengénötvözött acélok

Alkalmazás



120

Ar+O2

50…80%Ar+20…50%C

O2

Ötvözetlen ésgyengén

ötvözött acélok

He+Ar+CO2

60…70%He+25…35%Ar+5% CO2

Ötvözetlen ésgyengén

ötvözött acélok

N2

Rézötvözetek,acélok

gyökvédelme

A hozaganyagok kiválasztása,



121

g y g jelölésük

A hegesztőpálcák egy szabványos átmérőcsaládhozaganyagai, az AWI-eljárásnál nem része azáramkörnek. Általában 1000 mm hosszúsággal szállítják ésbevonat nélküliek.

Az anyaguk igazodik az alapanyag összetételéhez.Alapszabály, hogy a hozaganyagnak mindig erősebben kellötvözöttebbnek lennie, mint az alapanyagnak az ötvözők

kiégése miatt. Az ötvözetlen ill. gyengén ötvözött acélokhegesztőpálcáinál a C-tartalom alacsony (C<0,1%) abeedződés veszélye miatt. Főképpen mangánt (Mn), ésszilíciumot (Si) tartalmaznak, de lehet bennük egyéb másötvöző is csekély százalékban (pl.: Mo, Ti).

A mangán javítja a hegeszthetőséget növeli



122

A mangán javítja a hegeszthetőséget, növelia szakítószilárdságot és a folyáshatárt,

csökkenti viszont a kritikus hűlésisebességet. A szilícium növeli afolyáshatárt, a rugalmasságot, csökkenti a

zárványképződési hajlamot hűlésnél,csökkenti viszont a hegeszthetőséget és ahidegalakíthatóságot, ezért a pálcában

általában Si<1%.

A hegesztőpálcák jelölése



123

g p j

Az MSZ ISO 636, vagy a DIN 8559 alapján a Wbetű a volfrámra utal (mint AWI hegesztésieljárás) a számozás az egyre erőteljesebbötvözést jelenti a mangán szempontjából.. Pl.:W2Si, W3Si1, W4Si2. Például a W4Si1 jelű pálcaközepes mangán tartalma 2%, mert a W utánálló szám a közepes Mn tartalom kétszerese, aSi tartalom pedig 1%.

W→ a hegesztési eljárásra utal

0, 1, 2, 3, 4→ a közepes Mn tartalom kétszerese Si 1, 2→ a közepes Si tartalom százalékban

A hozaganyagki ál tá á k



124

kiválasztásánakszempontjai:

A hegesztési technológiaszerint- kézi, gépi- kötő, felrakó- hegesztési helyzet- áramnem Alapanyag szerint- ötvözetlen, gyengén

ötvözött,

- erősen ötvözött acél- nemvasfém Igénybevétel szerint- statikus, dinamikus, fárasztó

A kiválasztáshoz a következőket kell ismerni:



125

A kiválasztáshoz a következőket kell ismerni:

- hivatalos jóváhagyások, minősítések

- vegyi összetétel

- mechanikai tulajdonságok

- jelölési rendszer

- egyéb kiegészítések (pl. szárítás, tárolás)A pálca vastagságát az alapanyag vastagságához

kell választani a következő tapasztalati képlet

alapján: d=(t/2)+1 mm, ahol t az alapanyagvastagsága mm-ben, d a pálca átmérője mm-ben.A pálcaátmérőt ezenkívül még befolyásolja ahegesztési helyzet és a varratalak.

A hegeszthetőség fogalma és



126

értelmezése. A hegeszthetőséget

befolyásoló tényezők.Az alapanyagoknak bizonyos fokú alkalmassága:- adott alkalmazásra

- meghatározott hegesztőeljárással,

- megfelelő hegesztőanyagokkal és- hegesztési munkarenddel

olyan szerkezet készítésére, amelyben a fémeskötések helyi tulajdonságai a hegesztett

szerkezetre kifejtett hatásukkal együtt elegettesznek a megkívánt követelményeknek.Komplex anyagi tulajdonság, mert azalkalmazandó hegesztéstechnológiával és avárható igénybevételekkel együtt értelmezhető.

Helyi tulajdonságok:



127

Helyi tulajdonságok: Szilárdság Szívósság Repedésérzékenység FolytonosságHegesztett szerkezetre gyakorolt hatás:

Ridegtörési biztonság Stabilitás Korrózióállóság Méretek változása

A kötéssel szemben támasztott követelmények



128

ötésse s e be tá as tott ö ete é yefüggenek:

A szerkezet típusától (nyomástartó edény,csővezeték, épületszerkezet) A szerkezeti kialakítástól A mértékadó anyagvastagságtól Az utólagos hőkezeléstőlFelhasználás körülményeitől: Mechanikai igénybevételek nagysága és időbeni

változása Az üzemeltetés hőmérséklete A környezeti közeg tulajdonságai

A hegeszthetőség tényezőiacéloknál



129

acéloknál

Az acélgyártás módja (csillapítás G1…G4) Ötvözöttség, ötvözési rendszer

(mikroötvözés)

Hő és mechanikai kezelési állapot- hengerelt

- normalizált

- nemesített

A polaritás hatásai a beolvadásiél é



130

mélységre

Az ívben keletkező hő eloszlása és az ionok, elektronokvándorlása egyenes (a) és fordított (b) polaritás esetén(• pozitív argon ion; elektron)Egyenes polaritásnál a beolvadási mélység nagyobb

Egyenes polaritás (DCEN):A kúpos végű elektródából kilépő elektronok az argon gázt



131

A kúpos végű elektródából kilépő elektronok az argon gáztionizálják, majd nagy sebességgel a munkadarab

felületének ütköznek. A mozgási energiájuk hővé alakulés a munkadarab megömlik. Az elektronoknak ugyankisebb a tömege, mint az argon ionoké, viszont azelektromos térerő hatására nagyobb sebességre istesznek szert (a mozgási energia a sebesség négyzetévelarányos). Az elektród kúposra köszörülésével növekszikaz emittáló képesség, és az ívtalppont helye is stabilabbáválik. Az elektród vége nem teljesen hegyes, hanemR=0,5 mm-es csúcssugárral kell kialakítani, a csúcsszög

30º…120º, leggyakrabban 60º. Az ív kb. 45º-os kúpszögűpalástot alkotva ég, stabil, jól vezethető. Az ívben fejlődőhő nem egyenletesen oszlik el: az elektródra jut a hőkb.1/3-a, a munkadarabra a kb. 2/3-a, mint az ábramutatja.

Fordított polaritás (DCEP):

E ő f l l id k éb (Al M é



132

Erősen felületoxidos anyagok esetében (Al, Mg ésötvözeteik) egyenes polaritással nem lehet hegeszteni.

Ilyenkor az elektródot az áramforrás pozitív pólusárakapcsolják (DCEP polaritás). Az elektronok amunkadarab felületéről indulnak ki és nagysebességgel a W elektródba csapódva azt olvadásig

hevíthetik. A lecseppenő volfrám a hegfürdőbe jutvafémes zárványt okozhat. A pozitív töltésű argon ionok anegatív pólusra kapcsolt munkadarab felületébeütköznek, míg a felületből kilépő elektronok azoxidhártyát felbontják. Ezt nevezik katódporlasztásnak.

Alapszabály, hogy fordított polaritás esetén azáramerősséget legalább 40-80%-al csökkenteni kellaz egyenes polaritáshoz képest, különben azelektród túlhevül!

A polaritások összehasonlítása



133

Váltakozó áramú hegesztés



134

Váltakozó áramú hegesztésnél az elektronemisszió apolaritás függvényévé válik. Az egyenáram pozitív,



135

p gg y gy pmajd negatív kapcsolási állapotnál a leírt hatásokmásodpercenként 50-szer követik egymást. Ígyminden félperiódusban végbemegy az oxidrétegfeltörése és az elektród sem hevül túl. Az ív azonbannyugtalanabbul ég, mert minden félperiódusban újrakell gyújtani. Az elektród és az alapanyag eltérőméretei, hőfizikai és villamos tulajdonágai miatt, a

váltakozó áramú hegesztéskor erőteljes egyenirányítóhatás lép fel. A váltakozó áram erőssége a kétfélperiódusban aszimmetrikussá torzul. Abban afélperiódusban, amikor az elektród negatív, azelektronok kilépése kedvezőbb, mint a pozitív

periódusban. Az eredetileg szabályos szinuszos árama negatív irányba tolódik el, mintha negatívegyenáramú összetevő hatna. Az eltolódás miattrövidebb ideig érvényesül az oxidréteg feltörésénekhatása.



136

Ezt a kedvezőtlen egyenirányító hatást az áramforrásbaépített nagy kapacitású szűrőkondenzátorral(10000…30000μF), nagyfrekvenciás árammal (vételizavarok) vagy elektronikus szabályozással lehetcsökkenteni, (aszimmetrikus négyszöghullámokalkalmazása) ill. megszüntetni. A váltakozó áramúhegesztésnél a beolvadás mélysége az egyenes és afordított polaritás közötti, az elektród ugyanúgylegömbölyödik, mint a DCEP kapcsolás esetén, agömbátmérő az elektródátmérő 1…1,5-szerese lehet. Azelektród áramterhelhetősége is a kettő közötti.

Hegesztett szerkezetek gyártásifolyamata



137

folyamata

Tervezés, méretezés

Lemezek darabolása

Leélezés (a hegesztendő felületekmegmunkálása)

Hegesztés

Utókezelések Vizsgálat, minőségellenőrzés

Az alapanyagok előkészítése,alapfogalmak



138

alapfogalmak

Hegesztett kötés: két vagy több mdb. közöttlétesített állandó oldhatatlan és folytonoskohéziós kapcsolat.

Alapanyag: az összekötendő munkadarabok

anyaga Varrat: az alapanyaghoz, és a meglévő

hőhatásövezethez sem tartozó, a kötés kohéziójátbiztosító része.

Hegesztőanyag: a hegesztés folyamán különadagolt, vagy előre elhelyezett a varrattömegének és tulajdonságainak biztosításáraszükséges anyagok.

Ömledék, vagy hegfürdő: azö l tőh té él ki l k ló f l dékfá i



139

ömlesztőhegesztésnél kialakuló folyadékfázis

tartománya. Megszilárdulásával keletkezik a varrat,ill. varratfém.

Beolvadás: az alapanyag eredeti felülete és amegszilárdult varratalapanyag határvonala közötti

legnagyobb távolság a varratkeresztmetszetenmérve.

Hőhatásövezet: az alapanyagnak az a meg nemolvadt része, ahol a hegesztési, forrasztási vagytermikus vágási hőfolyamat hatásáramikroszerkezeti átalakulások játszódnak le. Ahegesztett kötés kritikus, leggyengébb része!

Összeolvadási határ : az ömledékzóna és ahőhatásövezet közötti határ.



140

hőhatásövezet közötti határ . Varratsor, hegesztési sor (gyöksor, töltősor,

takarósor): a hőforrás egyszeri elmozgatásakor megolvasztott vagy lerakott, majd megszilárdultanyag, amely lehet egysoros vagy többsoros. Avarratsoroknak a varrat hossztengelyévelpárhuzamosan való elhelyezése a varratsorrend.

Gyök: a hézagot - leélezéssel előkészítettalapanyagoknál a gyökhézagot is – magába foglalótartomány, ahová az első hegesztési réteg kerül.

Gyökvarrat: a gyökhézagba elsőként kerülő

hegesztési réteg többrétegű varratok esetén. Takaróvarrat (koronaoldali és gyökoldali): a

koronaoldalt fedő utolsó réteg a takaróvarrat, ill. agyökoldalra hegesztett utolsó varratsor.

A varrattal kapcsolatos fontosabbelnevezések



141

elnevezések

Leélezett tompavarratos kötés:alapanyag – hőhatásövezet - varrat

Több rétegű varratok készítése



142

Hegesztett kötések



143

A hegesztett kötés leggyakrabban hozaganyagadagolásával jön létre a két fém alkatrész között

Hegesztett kötések fajtái (1)



144




145




146

Különböző varratkialakítások



147



148

A hegesztett kötések rajzi jelölése



149

A rajzon a varratot nyilas mutatóvonalmutatja, amelyhez folyamatosreferenciavonal és szaggatott azonosító

vonal csatlakozik. A varratot alapjelekkellehet ábrázolni. Az alapjel olyan rajzjel,amely hasonlít a készítendő varratalakjához. A kiegészítőjelek a varrat külső

alakját, felületét jelképező rajzjelek,amelyeket általában az alapjelre kellhelyezni, ill. azzal kombinálni.

A rajzi jelölések értelmezése



150




151




152



153

A kiegészítőjelek alkalmazása



154

A kiegészítőjelek alkalmazása



155

Lemezek darabolása, darabolásimódok



156

módok

Darabolás hidegen (nyíró vágás ollóval) Darabolás forgácsolással (fűrészelés)

Termikus vágások- Lángvágás (3…500 mm vastagságig)

- Plazmavágás (1…100 mm vastagságig)

- Lézervágás (1…30 mm vastagságig)

Lemez élek előkészítése: lehetséges avágással együtt, vagy külön



157

Lemez élek előkészítése



158

Termikus szétválasztási eljárásokMSZ EN ISO 4063:2000



159

MSZ EN ISO 4063:2000

Vágások: Lángvágás (81) Poradagolásos lángvágás Ívvágás (82)

- elektródával- szénpálcával- sűrített levegővel (821)

-oxigén ívvágás (822)

Plazmaíves vágás (83) Lézersugaras vágás (84) Elektronsugaras vágás

Gyalulások:

Lá l lá (86)



160

Lánggyalulás (86)

Ívgyalulás (87)- sűrített levegővel (871)

- oxigénnel (872)

Plazmagyalulás (88)A termikus vágás fogalma:

A termikus vágás olyan korszerű

anyagszétválasztó eljárás, amelynél avágandó anyagot adott hőmérsékletre hevítikés előírt felületi minőségben szétválasztják.

Csoportosítás a hőforrás és fizikai jelenségszerint:



161

szerint:

Oxigén+éghető gáz→égetővágás Villamos ív, plazmaív→ömlesztővágás

lézersugár→gőzölögtető vágás

A lángvágás olyan termikus anyagszétválasztóeljárás, ahol a vágandó anyagot éghetőgáz+oxigén elégetésével a gyulladási

hőmérsékletre hevítik, majd oxigénsugárbanelégetik. A keletkezett salakot azoxigénsugár kifújja.

A lángvágás folyamata



162

A munkadarab előmelegítése (edződésrehajlamos acélnál).

Felhevítés a gyulladási hőmérsékletre (acél

esetében kb. 1200 Cº). A vágási résben lévő fém elégetése

oxigénben, miközben hő szabadul fel.

Az elégetett fém (salak) a vágási résbőlvaló kifújása oxigénsugárral.

A lángvághatóság feltételei



163

Az anyag oxigénben elégethető legyen.

Az anyag gyulladási hőmérséklete kisebb legyena vágandó anyag olvadási hőmérsékleténél.

A keletkezett oxidok olvadási hőmérséklete

kisebb legyen a vágandó anyag olvadásihőmérsékleténél.

Az oxid (salak) hígfolyós legyen, hogy kilehessen fújni.

Az anyag hővezető-képessége lehetőleg kicsilegyen.



164

A lángvágás gázai



165

Acetilén: a leggyakrabban használt gáz, mertégési hője 3200 Cº körüli. Fontos, hogy agázelvétel a palackból ne haladja meg az 1000l/h-t.

Hidrogén: kis lánghőmérsékletű, nagy égésisebességű, főleg vastagabb anyagok vágásához.

Propán: kis lángteljesítményű, előmelegítés ill.

vékonyabb lemezekhez. Oxigén: az égést táplálja, fontos, hogy legalább

99,8% tisztaságú legyen.

A lángvágás eszközei



166

Palackok (oxigén, éghető gáz) a nyomáscsökkentőkkel Tömlők Biztonsági szerelvények Lángvágó pisztoly (speciális pisztoly, amely biztosítja a

gáz és oxigén keverését a melegítéshez, ill. a nagyobbnyomású oxigén külön hozzávezetését az oxigéncsapelfordítása után a tényleges vágáshoz. Legfontosabbeleme a vágófúvóka, amely biztosítja az előírt vágásirést, az oxigén hozzávezetését és a salak kifúvását.

Egyéb szerelvények, kiegészítők (vágófej vezető,fúvókatisztító, rögzítők stb.)

A lángvágás eszközei



167

A lángvágás gázainak jellemzői, alángvágás folyamata



168

g g y

A kézi lángvágás technológiája



169

Az alapanyag előkészítése (tisztítás,sorjázás). A vágópisztoly beállítása

-előmelegítő gázok nyomása- vágóoxigén nyomása

Megfelelő vágási technológia- vágási sebesség- vágási irány- vágási sorrend

A lángvágáskor előforduló hibákmegnevezése MSZ EN ISO 9013



170

megnevezése MSZ EN ISO 9013

A vágott felület minőségét szemrevételezéssel akövetkezők szerint lehet megítélni:

merőlegességtől való eltérés, profilhiba felületi egyenetlenség, mélység élleolvadás barázdaelhajlás kráter

A vágott felület minőségének meghatározásáhozmérik: a merőlegességtől való eltérést az érdességet és a profilhibás felületi mélységet

A vágási hibák elemzése



171

a). Megfelelően vágott felület, a felső és alsó élekhibátlanok, az aljára tapadt salak könnyen eltávolítható

b) A hevítőláng túl erős vagy a vágási sebesség túl kicsi



172

b). A hevítőláng túl erős, vagy a vágási sebesség túl kicsi.

Így nagyobb mennyiségű salak és megömlött fém gyűlikössze a vágási rés alján, amely a lemezéleket összefogja,a lemezek egybe maradnak, a vágási rés is szélesebb atöbblet leolvadás miatt.

c). A vágási sebesség túl nagy, vagy a vágóoxigén nyomása

túl kicsi. Bizonyos mélységben a vágási rés kiöblösödik,és az égéstermék felfelé távozik. Ez az eset áll elő akkoris, ha a vágóoxigén útjába nagyobb salakzárvány kerül.

d). Nagy az oxigén nyomása, vagy kicsi a fúvóka távolsága.A vágási rés alja kiszélesedik, mert az oxigén kiterjedésea vágandó lemez alján következik be.

e), f), g). A felület ívelt, amelynek oka a vágófúvókaszennyeződése, sérülése, helytelen kialakítása ill. avágópisztoly nem megfelelő tartása.

A plazmavágás

A l k i i ált di ik i



173

A plazma: az anyagok ionizált, termodinamikai

egyensúlynak megfelelő arányban disszociáltés ionizált gáz állapota. A plazma magashőmérsékleten állítható elő (T>15000 C )

igen nagy energiaszint jellemzi, mindhegesztésre, mind vágásra és egyébtermikus eljárásra használható.

A plazma előállítása



174

Lényegében az ív leszűkítése. A W elektród és a pisztoly belső

fúvókája között nagyfrekvenciás ívkisülés biztosítja azelsődleges töltéshordozókat. A plazma az elektród és mdb.között jön létre ez a külső nyílt ívű megoldás. A plazmasugár (láng) a W elektród és a pisztoly belső fúvókája között alakulki, az ív és a gáz fúvatja ki a plazmát, ez a belső (zárt) ívűmegoldás.



175

A plazmával gyakorlatilag minden fémes anyagvágható, mert a plazmasugár az összes energiáját

kívűlről kapja.

A plazmavágó elrendezése



176

1. Hálózati csatlakozó, 2. Plazmagázpalack, 3. Nyomáscsökkentő, 4.Plazmavágó áramforrás, 5. Vízhűtés, 6. Plazmaégő, 7. Munkadarab,8. Áramkábel

A plazmavágógép sematikus ábrája



177

Plazmaképző gázok



178

67…80% Ar+20…33% H2→ a hidrogénnöveli a vágósebességet, ha meghaladja a35…50%-ot, valamennyi színesfémvágható

60…80% Ar+20…40% N2→ mérgezőnitrogéndioxidok! (vízsugár alatti vágás)

30…90% N2+70…10% H2 A plazmagáz levegő

Víz alatti plazmavágás



179

A percenként 60 l mennyiségű víz amely az ívetkörülvevő koncentrikus fúvókából áramliksemlegesíti a mérgező gázokat.

Levegős plazmavágás



180

Előnyök:- Gyakorlatilag minden fém vágható

Szépen vágott felület



181

- Szépen vágott felület

- Keskeny hőhatásövezet- Nagy vágási sebesség- Víz alatt is végezhetőHátrányok:

- Drága eljárás, fajlagosan nagy energiafogyasztású- Egészségre ártalmas gázok, sugárveszélyAlkalmazás: nagy méretű lemezek, csövek, bugák

darabolása, hegesztés előtti élkiképzések, hajóipar, járműipar

Anyagok: főként erősen ötvözött Cr-Ni acélok, Al ésCu, valamint ötvözeteik.

A munkadarabok rögzítése, a fűzés



182

A fűzés célja az illesztett elemek rögzítésebeállított helyzetükben, az illesztési résállandó értéken tartása és az elemekzsugorodásának, vetemedésénekkézbentartása, minimalizálása. A

fűzővarratokat meghatározott sorrendben kelllerakni az elhúzódási veszély csökkentése és akedvező összeállítás érdekében. Ha a fűzővarrata hegesztett kötés része, akkor azt úgy kell

lerakni, hogy az elkészítendő varratbabeépíthető legyen. A fűzővarratokat minősítetthegesztőnek kell készítenie.

Követelmények

Repedésmentesség



183

Repedésmentesség.

Az alapanyag nem tartalmazhat ívgyújtásinyomokat.

Meghatározott hossz és távolság. Kültéri hegesztéseknél 5 Cº alatt a beedződés

veszélye miatt kerülni kell. Nem tartalmazhat alak és egyéb felületi

eltéréseket (krátereket).

A fűzést növelt áramerősséggel kell végezni. Minden olyan fűzővarratot, ami nem a varrat

része el kell távolítani.

A fűzővarratok hossza általában 10-20 mm,tapasztalati képlet alapján: l = 4t <100 mm,



184

p p pj

ahol l a fűzővarrat hossza mm-ben, t ahegesztendő lemez vastagsága mm-ben. Afűzővarrat hosszát befolyásolja még azanyag minősége is. A fűzésekosztástávolsága a lemez vagy csőfalvastagság 30-40 szerese lehet. Afűzővarratokat ott kell elhelyezni, ahol a

későbbi hegesztés során jól hozzáférhetők,átolvaszthatók legyenek.

A fűzésre vonatkozó paramétereket (hossz,távolság, áramerősség) a vonatkozó gyártóihegesztési utasításban (WPS→Welding



185

hegesztési utasításban (WPS→Welding

Procedure Specification), vagy más módon pl.technológiai szöveges leírásban kell rögzíteni. .A lemezeket általában középen fűzzük először össze és utána a szélek következnek, majd

középről kifelé haladva a közbenső szakaszok(111-es eljárás). A fűzött lemezek átlapolódásátszétnyitással, vagy távtartó lemezzel lehetkompenzálni. A fűzés másik módja, amikor a

lemezeket középen és a két szélén fűzik össze,majd felváltva készítik a fűzővarratokat (135-öseljárás).

Sík lemezek függőleges varratainak fűzése alulról felfelétörténik. Csövek fűzése esetén az Ø 150 mm-nélkisebbeket 120º ban elhel e ett három fű ő arrattal



186

kisebbeket 120º-ban elhelyezett három fűzővarrattal

elég rögzíteni. Az ennél nagyobb átmérőjűeket azegyik oldalon váltakozva, majd a másik oldalon isváltakozva kell fűzni, vagy folyamatosan körbejárvakell végezni. Ha kezdő és kifutólemezeket kell

használni, akkor azokat olyan anyagból kell készíteni,ami alkalmas a szerződés szerinti gyártáshoz. Alemez vastagsága és élkialakítása legyen hasonló akötés kialakításánál alkalmazott megoldáshoz! Alemezek hossza függ a munkadarab vastagságától és

a hegesztőeljárástól, a hegesztés kezdetekor ésbefejezésekor keletkező eltérések mindenféleképpenezeken a lemezeken képződjenek!

Lemezek fűzése



187

Csövek fűzése



188



189

Rögzítőeszközök



190

Összeállító készülék



191

Az alapanyag előmelegítéseAz előmelegítés célja:



192

Az előmelegítés célja:

A hegesztési maradó feszültségek csökkentése A kritikus hűlési sebesség csökkentése

A hidrogén diffúzióját, a fémből való távozás

elősegítése ( lassú hűtés 200 °C körülihőmérsékleten.

Ötvözetlen szerkezeti acélok esetében, ha aC>0,25%, fennáll a veszély, hogy a hűlési

sebesség elér egy kritikus értéket, akkor a hűléssorán ausztenitből nem perlit,hanem durvatűsbénit, ill. martenzit keletkezik.

Az ilyen szövetelemek keletkezésekor fennáll afokozott repedésveszély a kisebb szívósság,



193

és a nagyobb keménység miatt. Bizonyosesetekben, még az ennél kisebb széntartalommellett is fennállhat a beedződés veszélye ha:

vastag munkadarab fűzőhegesztést végezzük,

vastag munkadarab hegesztése húzottvarratsorokkal,

hideg, téli körülmények között hegesztünk(T<5°C)

Ötvözött acélok esetében figyelembe kellvenni az ötvözőelemek hatását, főleg



194

azokét, amelyek csökkentik a kritikuslehűlési sebességet (Mn, Cr, Mo). Ebbenaz esetben az úgynevezettszénegyenértéket (Ce) kell megállapítani.Ha Ce>045%, előmelegítést kellalkalmazni, ezáltal csökkenthető a hűlésisebesség. A CE-karbonegyenérték:

Az előmelegítés hőmérsékleteKarbonegyenérték Ce [%] Előmelegítés Te [Cº]



195

Ce ≤ 0,45 % Te < 100 Cº0,45 ≤ Ce ≤ 0,6 % 100 Cº ≤ Te ≤ 250 Cº

Ce ≥ 0,6 % 250 Cº ≤ Te ≤ 350 Cº

A keménység eloszlása ahőhatásövezetben:

a). nagy hőbevitel

b). kis hőbevitel

Hegesztő segédberendezések

A hegesztő segédberendezések olyan



196

g g y

hegesztőkészülékek,amelyek a hegesztéstsegítik, a hegesztési művelet során mozognak,és ez a mozgás lehet haladó vagy forgó,billenő. A segédberendezések mozgásakiterjedhet az egész segédberendezésre, ekkorhelyét változtató segédberendezésrőlbeszélünk, vagy a berendezés egyes részeire,

amelyeket helyhez kötöttsegédberendezéseknek nevezünk.

Hegesztőkészülékek



197

A hegesztőkészülék a hegesztendőmunkadarab és a hegesztőgép között



198

teremt kapcsolatot, ezért illeszkednie kella munkadarab szerkezeti kialakításához, ahegesztőgéphez, valamint mindazokhoz agyártási körülményekhez, amelyek között

dolgozni fog. Az alkalmazásnál döntő,hogy kisméretű, vagy nagyméretű, síkbelivagy térbeli szerkezetet hegesztünkössze. A célra megfelelő készülékkialakításához ismernünk kell a készülékfeladatait, a típusait, a készülékelemeket.

A hegesztőkészülékek alkalmazása: Megkönnyíti a hegesztés előtt a munkadarabok

tájolási és rögzítési műveleteit.



199

Meggyorsítja hegesztés közben a munkadarabmozgatását. Lehetővé teszi a mdb. beállítását a legkedvezőbb

helyzetbe. Csökkenti a deformációt, a nemkívánatos

vetemedéseket. Lehetővé teszi a korszerű hegesztési eljárások

és hegesztési munkarend előnyeinekkihasználását.

Lehetővé teszi a kevésbé szakképzett munkaerőalkalmazását. Megkönnyíti a hegesztés utáni ellenőrzést,

átvételt

A gyártási folyamathoz igazodóanmegkülönböztetünk:



200

összeállító és készrehegesztő készülékeket, munkadarabot mozgató, beállító

készülékeket,

hegesztőfejet mozgató készülékeket, méréshez, ill. ellenőrzéshez használt

készülékeket

A bonyolultság szerint:

egyszerű készülékek,

célberendezések

Hegesztő készülékek



201

a) Rögzítő,szorító

b) Forgató,billentő

c) Többszabad-ságfokúmanipulá-

tor vagyrobot

A varrat geometriáját ellenőrzőeszközök



202

Lemezek és csövek hegesztésihelyzetei

a) Vízszintes PA



203

a) Vízszintes PA

b) Haránt-vízszintes PB

c) Haránt PC

d) Haránt fejfeletti PD

e) Fej feletti PE

f) Függ. FelfeléPF

g) Függ. LefeléPG

Kiegészítés: a betűvel képzett alaphelyzetek jelölése kiegészíthető a dőlési és elfordulási



204

szög 3-3 számjegyes kódjával. Pl: PB 130-045, haránt vízszintes helyzet 130 -osdőlési és 45 -os elfordulási szöggel. Anemzetközi jelölésben a H (hegesztésfelfelé) ill. J (hegesztés lefelé) az „s”emelkedési szög és az R elfordulási szögháromszámjegyes kódjával értelmezhető.

Pl: H-L045 ferde tengelyű cső hegesztésefelfelé, a hajlásszög 45 .

A hegesztési paraméterekmegválasztása



205

Az AWI eljárással készített varrat minőségétigen sok hegesztési változó és egyébhegesztési körülmény befolyásolja, amelyek

a végeredményen kívül egymással isbonyolult kölcsönhatásban vannak. Ahegesztő eljárás valamennyi paraméterét,amelyek kihatással vannak a varratminőségére az eljárás műveleti utasítása(WPS) tartalmazza.

A hőbevitellel kapcsolatos adatok Kiindulási (környezeti vagy előmelegítési)

hőmérséklet



206

hőmérséklet. Áramnem (lásd előzőekben). Polaritás (DC esetén, lásd előzőekben). Áramtípus (folytonos vagy impulzusos).

Áramerősség (folytonos áram esetén lásdelőzőekben). Alapáram és csúcsáram (impulzus hegesztés esetén). Alapidő és csúcsidő (impulzus hegesztés esetén).

Hegesztési idő (ívpont hegesztés esetén). Üresjárási feszültség.

Ívhossz.

A fajlagos hőbevitel

Hegesztéskor a munkadarabokat legtöbbször az



207

Hegesztéskor a munkadarabokat legtöbbször az

olvadáspont fölé hevítik, megömlesztik éshozaganyaggal, vagy hozaganyag nélkülkohéziós kapcsolatot létesítenek.

A bevitt hő mennyisége, koncentrálsága függ: a hegesztési hőforrás jellegétől

a hőközlés módjától

a hőközlés idejétől a hegesztési eljárástól

A fajlagos hőbevitel alatt az időegység alatt bevitthőáram, és a hegesztési sebességből képezett



208

hányadost értjük, vagy másképpen a hegesztéskor az egységnyi varrathosszra bevitt „Q”hőmennyiséget jelenti. Nagy fajlagos hőbevitelűeljárás a gázhegesztés, a bevontelektródás

ívhegesztés, kisebb a védőgázas és aplazmaívhegesztés.

A fajlagos hőbevitel:ahol k≤1 a hegesztési eljárástól függő tényező, U a

hegesztő feszültség V-ban, I a hegesztésiáramerősség A-ban, v a hegesztési sebesség mm/s- ban.

Az impulzusíves hegesztés



209

Az impulzusos hegesztés esetén (lüktetőáramú hegesztés)egy meghatározott alapáram és lüktetőáram között ég az ívadott frekvenciával és ciklusidővel. A lüktetőívű hegesztés

javítja az anyagátmenetet a hegfürdőbe, valamint ahőbevitel is bizonyos mértékig szabályozható. Főleggépesített változatnál előnyös.

Az impulzushegesztés paraméterei



210

Az alapanyag minősége

Pontszerű hőforrást és egyenletes hegesztési



211

gy g

sebességet feltételezve az ív hője szétterjed azalapanyagban. A terjedés sebessége a fémhővezető képességétől függ. A hővezetésitényező anyagtól függő, jele a görög lambda: .

Ahővezetési tényező acélra

: 47-58 [W/mK],alumíniumra 220 [W/mK], rézre 400 [W/mK].Ebből látszik, hogy a réz hővezetése kb. tízszer akkora, mint az acélé (nagyobb a hőelvonás ahegesztés környezetében). Valamely távolságra

lévő pont hőmérséklete egyenesen arányos ahőforrás teljesítményével, és fordítottan ahővezetési tényezővel.

Az alapanyag vastagsága



212

A kötésfajtaA kötések közül a leggyakoribb a tompavarrat,



213

amelynél a megmunkálás előtt az illeszkedőfelületek egymással 0º-ot zárnak be. A jobb ésmélyebb beolvadás érdekében t > 3mmlemezvastagság felett a lemezek széleit le kell

munkálni, ennek megfelelően különféle illesztésihézagok ill. varratalakok keletkeznek. Azélkiképzés nagyban befolyásolja a bevitthőenergiát és ezzel a beállítandó

áramerősséget. Általánosságban igaz, hogy akisebb áramerősség az „I”-varrathoz tartozik, azösszes többi (V, X, U, stb.) varrathoz nagyobbáramerősséget kell beállítani.

A pálcaátmérő



214

A nagyobb leolvasztási teljesítmény miatt azanyagvastagságtól függően egyrenagyobb pálcaátmérőt kell használni. A

tapasztalati képlet szerint:

ha t <3mm, és ha t> 3mm.

Az elektródátmérő

Szintén a leolvasztási teljesítmény növelése,



215

Szintén a leolvasztási teljesítmény növelése,valamint az áramterhelhetőség a legfontosabbtényező. A nagyobb elektródátmérő egybennagyobb áramterhelhetőséget is jelent ( táblázat).Az elektród anyaga is befolyásoló tényező, a

kompozit elektródok nagyobb árammalterhelhetők. A leolvasztási teljesítményt akövetkezők szerint határozzuk meg:

ahol Ple a leolvasztási teljesítmény [kg/h], mle aleolvasztott hozaganyagtömeg [kg], és t ahegesztési főidő [h].

A hegesztés technológiája 1.



216




217




218

A hegesztési paraméterek



219

Az anyagátmenetek

Anyagátvitelnek nevezzük a megömlesztett



220

hozaganyagnak a hegfürdőbe jutását. Azanyagátmenet függ:

A védőgáz fajtájától

A hegesztő áram erősségétől(áramsűrűségtől)

A hegesztési feszültségtől

Az elektróda anyagától (leolvadó) Az elektróda átmérőjétől

Rövidzárlatos anyagátmenet: kis feszültségű ésáramú hegesztéskor alakul ki főleg a BKI ill.VFI eljárásoknál. Az elektróda vagy a leváló



221

csepp beleér a hegfürdőbe, rövidzárlatkeletkezik és az ív kialszik. Az ív kialvása ésújragyulladása másodpercenként 30-200között változik. Jellemzője az erős fröcskölés,és a mdb -ba bevitt csekély hőmennyiség.

Nagycseppes (átmeneti) anyagátvitel: közepesáramerősség és közepes feszültség eseténalakul ki. A leváló cseppek részbenrövidzárlatosan, részben rövidzárlat-mentesen

kerülnek a hegfürdőbe. Erős fröcskölés kíséri,főleg a CO2 védőgáz alkalmazásakor alakul ki.

Finomcseppes anyagátvitelek: közös jellemzője,hogy a hozaganyag apró cseppek (dcs < de), vagy igenapró cseppek formájában (dcs << de) kerül a hegfürdőbe



222

és a cseppfrekvencia jelentős nagyságú fcs = 100…1000Hz. Fajtái:

Permetszerű cseppátmenet (rain transfer)

Folyadékcsatornás cseppátmenet (streaming transfer)

Forgóíves cseppátmenet (rotating transfer)

Impulzusíves, vagy tervezett cseppátmenet (projectedtransfer)

A legkedvezőbb anyagátmenetet biztosítják, de ehhezszükséges egy kritikusnál nagyobb áramsűrűség (az elsőJc1 > 150 A/mm2, a második Jc2 > 300 A/mm2)

Az anyagátmenetek típusai



223

A vas-karbon, ill. vas-vaskarbiddiagram



224

ACÉLOK



225

Az acél túlnyomórészt vasat, általában 2 % -nál kevesebb karbont, valamint egyébelemeket tartalmazó anyag.

Az acél általában képlékenyen alakítható,míg az öntöttvasak nem.

AlapacélokCsoportosítás az MSZ EN 10020 szerint



226

(BS=Basic Steel) minden olyan ötvözetlenacél , amelyre nincs előírva olyan minőségikövetelmény , mely az acélgyártás során

külön gondosságot igényelne. Jellemző összetétele: C 0,1%,

S ill. P 0,045%, továbbá a Mn-on és Si-on

kívül nem tartalmaz egyéb ötvözőelemet. Mechanikai jellemzői: Rm 690 N/mm2,

ReH 360 N/mm2, A 26 %, TTKV 20 C

Ötvözetlen minőségi acélokCsoportosítás az MSZ EN 10020 szerint



227

(QS=quality steel) különleges gondossággalgyártott ötvözetlen acélok, melyeknél olyankövetelményeket támasztanak, mint pl. a

szemcseméret, a kén vagy foszfortartalom,hidegalakíthatóság, forgácsolhatóság stb.

A S, ill. P 0,035%.

Ötvözetlen nemesacélCsoportosítás az MSZ EN 10020 szerint



228

Az (SS=Special steel) nagyobb tisztaságifokozatú, mint a minőségi acél (pl. a S és aP 0,025%) a TTKV -50 C , és garantált a

felületi minőség, az elektromosvezetőképesség vagy egyéb speciálistulajdonság. Pl. P275NL2, P355NL2,

P460NL2, de az ötvözetlen szerszámacélokis nemesacélok.

Ötvözött minőségi acélokCsoportosítás az MSZ EN 10020 szerint



229

a ReH 380 N/mm2, továbbá legalább 27Jütőmunkát szavatolnak –50 C -on

A Mn 1,8%, a Cr, Ni, Cu 0,5 %.

Ilyenek a hegeszthető finomszemcsésacélok, a nyomástartó edények acéljai azelektronikai acélok, a sínacélok, a melegen

vagy hidegen hengerelt lapos termékek,amelyeket hidegalakításra használnak.

Ötvözött nemesacélokCsoportosítás az MSZ EN 10020 szerint



230

Az ötvözött nemesacélok mindazon acélok,amelyek nem tartoznak az ötvözött minőségiacélokhoz. Pl.

Gépszerkezeti acélok,Golyóscsapágy acélok

Korrózióálló-, saválló-, hőálló acélok

Szerszámacélok stb.

Acélok jelölése



231

Az acélok jelölése a vegyi összetételalapján (1)

36 Cr Ni Mo 4



232

X 15 Cr Ni Si 25 20

G X 10 Cr Ni 18 10

csak öntvény

X ha bármely elem legalább 5 % -ban megtalálható azötvözetben*

2 számjel a karbontartalom jele (a közepes értékszázszorosa)

3 összetétel jel **a jellemző ötvözők vegyjelénekmegadásával, illetve ezek mennyiségére utalószámmal. A számok az ötvözők sorrendjébenkövetkeznek. A számértékek a százalékos értékek




233

36 Cr Ni Mo 4X 15 Cr Ni Si 25 20

G X 10 Cr Ni 18 10

összetétel szorzók: 4 x (Cr;Co;Mn;Ni;Si;W)

10x (Al;Be;Cu;Mo;Nb;Pb;Ta;Ti;V;Zr)

100 x ( Ca;N;P;S)

1000 x B




234

X 15 Cr Ni Si 25 20 X betűvel kezdődik, akkor az összetételt

jelző számok szorzó nélkül adják az elem

közepes mennyiségét ** a gyorsacélok jele HS és utána az

ötvözőelemek jellemző értékének

mennyiségét pl. HS 18-1-2-5. Az ötvözőksorrendje: W - Mo - V - Co

Az anyagok megadása számjelekkel

Az EN 10027-2 az anyagokat számjelekkel adja



235

meg, amely a számítógépes nyilvántartás és akereskedelem miatt jelentős.

Pl. 1. 4841

anyagjel az egyes anyagféleségekre jellemzőszámok acéloknál 1-es, nehézfémeknél avasötvözeteket kivéve 2-es, a könnyűfémeknél 3-as

anyagcsoport

sorszám

Az acélok csoportosítása afelhasználás módja szerint



236

Szerkezeti acéloknak nevezzük általában a C<0,6 % Cmegfelelő szilárdság mellett kellő nyúlással ésszívóssággal ( KV 27 - 40 J) rendelkeznek.

Szerszámacélok: ebből készülnek az alakító és

forgácsoló szerszámok. Fő jellemzőjük, hogy azigénybevételeket maradó alakváltozás nélkül viselik el,kopásállók. Lehetnek ötvözetlenek vagy ötvözöttek, éstulajdonságaikat hőkezeléssel biztosítják.

Különleges acélok valamilyen speciális tulajdonsággalrendelkeznek pl. hőállóság, korrózióállóság,savállóság stb. Erősen ötvözöttek.

Az acélok csoportosítása azMSZ EN 10020 szerint



237

Az acélminőségek felosztása

Ötvözetlen acélok Ötvözött acélokAlapacélok Minőségi

acélokNemesacélok Minőségi acélok Nemesacélok

00 90 01-07 91-97 10-18 08-09 98-99 20-89Alkalmazási cél vagy vegyi összetétel Vegyi összetétel



238

A C

hatása

Szerkezeti acélok hegesztése

Ötvözetlen acélok



239

A hegeszthetőség megítéléséhezbevezethető a „karbon egyenérték” fogalma:

Kis karbontartalmú (CE%<0,2%), minimálisötvöző tartalmú ferrit-perlites szerkezetű

acélok általában feltétel nélkül hegeszthetők.


Általános rendeltetésű ötvözetlenszerkezeti acélok (MSZ EN 10025)



240

Szabványos jelölés: Fe 235; 275; 355; a szám afolyás-határ átlagos értéke (Fe 490; 590, 690esetén az Rm); karbontartalom 0,13…0,2%.

Kiegészítő betűjel: B, C, D (pl. Fe 235 B) azütőmunka minimális értékéhez (KV=27J) tartozóhőmérsékletet jelenti (20, 0, -20 Co).

A folyáshatár 235…355 között, a szakítószilárdság350…690 MPa között változik, a nyúlás 24…10%

között, az ütőmunka min. 27 J.Jól hegeszthetők, ezért átlagos rendeltetésű

szerkezetek, alkatrészek készíthetők belőlük.

Szerkezeti acélok hegesztéseHegeszthető finomszemcsés

szerkezeti acélok



241

Szabványos jelölés: S 275; 355; 420; 460; aszám a folyáshatár átlagos értékea karbontartalom 0,13…0,2% + mikroötvözők: Al;Nb; V; Ti; N; és a Zr .

Kiegészítő betűjel: M, ML, N, NL (pl. S 275 M) azütőmunka minimális értékéhez tartozóhőmérsékletet jelenti

A folyáshatár 275…460 között,

a szakítószilárdság 360…720 MPa között,a nyúlás 24…10% között változik,az ütőmunka min. 27 vagy 40 J.

Jól hegeszthetők, igényes szerkezetekhez valók


Gyengén ötvözött acélok



242

Ha a karbontartalom, ill. az egyenértékűkarbontartalom nagyobb (0,25…0,45%),akkor előmelegített állapotban kellhegeszteni

Előmelegítési hőmérséklet:- C%<0,35% 150…200 Co

- C%<0,45% 250…350 Co

Hegesztés után a munkadarabot lassanhagyják lehűlni

1. Nem teljesolvadási övezet

A hőhatásövezet részei



243

2. Durvaszemcsésövezet

3. Finomszemcsésövezet

4. Részben

átkristályosodottövezet5. Újrakristályosodott

övezet


Finomszemcsés acélok



244

A hegeszthetőség érdekében az acél karbon-tartalma C%<0,2% és az ötvöző tartalomminimális.

A nagy szilárdságot finomszemcsés szerkezettel

érik el: mikroötvözés (Al, V, Nb, Ti, Zr, B) +speciális hengerlési technológia.

A CE-hez rendelt előmelegítési hőmérséklet:

- C%<0,45% <100 Co

- C%<0,6% 100…250 Co


Egyéb befolyásoló tényezők



245

Az előmelegí-tési hőmér -séklet meg-határozása:

•Falvastagság

•Hegesztésitechnológia

•Egyenértékűkarbontartalompl: CE=0,5%


Melegszilárd acélokJellemző felhasználási területük a szobahőmérsékletnél

bb k



246

jóval nagyobb üzemi hőmérséklet és gyakran alégkörinél nagyobb nyomás. Jellemzőjük a nagykúszáshatár (550 C ) és a nagy időtartam szilárdság.Lehetnek ötvözetlen vagy ötvözöttek (Cr, Mo, V).

Ötvözetlen ferrit-perlites melegszilárd acélokhegesztéseJelölésük: pl. P295GH: P a nyomás, 295 a folyáshatár

MPa-ban, H magas (High)

A C< 0,22% emellett Mn-t vagy Mo-t tartalmaznak.Hegesztésükhöz az alapanyaghoz azonos összetételűhozaganyag szükséges. Általában feltétel nélkülhegeszthetők.

Ötvözött melegszilárd acélok hegesztéseBénit (martenzit)-ferrites, ill. ausztenites

l h k Pl 10C M 9 10



247

szerkezetűek lehetnek. Pl. 10CrMo9-10Hegesztéskor elő kell melegíteni 200-350 C -ra és a

hegesztés alatt is fenntartani. Hegesztés utánhőkezelni kell. Az alapanyaggal megegyező

összetételű, vagy Cr-Ni-Mn (pl. 18 8 Mn jelű) ill.nagy nyúlású 68-75% Ni tartalmú hozaganyag javasolt. Ez utóbbi estén beszélünk az ún. „fekete-fehér” kötésekről, mert a hozaganyag erősen eltér

az alapanyagtól. A Ni a nagy nyúlását biztosítja avarratnak. Célszerű hegesztés után megeresztéstis alkalmazni.

Szerkezeti acélok hegesztéseKorrózió-és hőálló acélok

hegesztése



248

Az agresszív közegek hatásaival szembentartósan ellenálló, Cr-mal, Cr-Ni-lel, ill. Cr-Ni-Mo-nel erősen ötvözött acélok.

Lehetnek:- ferrites (ill. félferrites)- martenzites (ill. lágymartenzites)

- ausztenites- ausztenit-ferrites szerkezetűekJelölésük: pl. X5CrNi18-10, X2CrNiMo18-15

Hegesztésük:

Figyelembe kell venni a rosszabb hővezető-képességet, valamint a jóval nagyobb

A C tj t



249

hőtágulást. A C rontja a hegeszthetőséget, merta Cr a C-nal króm-karbidokat alkot hő hatására,a kiváló karbidok szemcsehatár menti korróziótokoznak. A karbidokat 1000 C körüli izzítássalés gyors hűtéssel lehet megszüntetni. A másikmegoldás a Ti-nal ill. Nb-al való stabilizálás(X6CrNiTi18-10, X6CrNiNb18-10). A Ti erős oxid

és nitridképző, ezért elkerülhetetlen az oxidos ésnitrides zárványok jelenléte. Nb-al valóötvözéskor ez nem következik be.

Fontos szabályok:- Nem szabad ívet húzni a nem hegesztendő felületen- A felületet nem szabad karcolni, károsítani.- Nem szabad más összetételű fémekkel együtt tárolni

A k ll



250

- A felületet a fröcsköléstől óvni kell.- Lánggal nem vághatók, az élelőkészítést hidegen kell

végrehajtani.- A tiszta ausztenites hozaganyag melegrepedésre hajlamos.-

A nagyobb Cr és Ni tartalomnál szívósságot csökkentő σ-fázis válik ki, hegesztés után hőkezelni kell.- Nagyobb illesztési réseket kell beállítani.- Minél kisebb hőhatásövezet jöjjön létre.- Az áramerősség alsó tartományában célszerű hegeszteni.

- 3 mm fölött mindig le kell élezni, gyökhegesztést kellalkalmazni.

- A heterogén összetételűeket célszerű előmelegíteni, alehűtés lassú.

Az öntöttvasakÖntöttvasak általános tulajdonságai: Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek széntartalma



251

meghaladja a 2,06 %-ot. A gyakorlatban ez 3-4,3 %. Haszenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza azöntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit állapotú szürkeöntvénynek nevezzük.

A cementit kiválását elősegítő ötvözők: S, V, Cr, Sn, Mo,Mn.

A grafit kiválását elősegítő ötvözők: C, Si, Al, Ni, Cu, Co.

A leggyakrabban használt szürkevas összetétele: C = 3 -3,8 % Si = 1-2,4 % S = 0,7 %

Mn = 0,6-1,2 % P = 0,12 %

Öntöttvas alkatrészekkötőhegesztése

Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendő



252

tulajdonságai:rideg (az egyenlőtlen felmelegedés-lehűlés feszültségetokoz, ez töréshez, repedéshez vezet).

kisebb hőmérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid

(megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják avarrat szilárdságát).nagy hőmérsékleten huzamos ideig üzemeltöntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán nemhegeszthetők (a grafit magas hőmérsékletenoxidálódott)hirtelen válik hígfolyóssá (a szolidus és a likviduszközelsége miatt): lehetőleg vízszintes helyzetbenhegesszünk.

Öntöttvas hideghegesztése Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel

lehetséges.

A h é ikk l á ú ó (A



253

A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda (Azötvözetlen acél hegesztésére használt elektródákmegfelelőek).

Az acélnak nagyobb a hőtágulási együtthatója, ígygyorsabban zsugorodik, ezért repedések keletkezhetnek.

Ez elkerülhető, ha a varratot szakaszosan rövidhernyókkal rakjuk fel és tömörítjük.

A kötésszilárdság növelhető, ha a felületbe lágyacélcsapokat csavarunk.

Szilárdsági és tömítő igénybevétel esetén a gyököt és avarratkoronát Ni, Monel vagy ausztenites Cr-Ni

elektródával kell hegeszteni

Szürkeöntvényre, lágyacélelektródával készített varrat

keresztmetszete



254

•a) réteg: lágyacél•b) réteg: szénben dúsult•c) réteg: martenzites

•d) réteg: fehér öntöttvas•e) réteg: átalakult szürke•öntvény•f) réteg: eredeti alapfém

Nikkel alapú lágyacél varratszürkeöntvényben



255

Alapozás nikkelbázisú elektródával



256

Menetes lágyacél csapokkalmerevített varrat



257 Szürke öntvények hegesztése helyi

előmelegítéssel

A hid h té hát á it é b kikü öböli a



258

A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli afélmeleg, ill. helyi előmelegítéssel való hegesztés.

A munkadarabot lehetőleg 200-300 C-raelőmelegítjük, a hegesztési hely környezetében az

előmelegítés hőmérsékletét növeljük Végezhető villamosívvel és gázlánggal.. Az elektróda

nagy Si tartalmú (grafit kiválás segítésére).

Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a meleg

részek hőtágulását. Pl.: keretes szerkezetnél atöréssel szemközti oldalon is el kell végezni amelegítést

Keretes szerkezet helyi előmelegítése



259

Szürkeöntvények meleghegesztése Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés.

Az alapanyaggal azonos minőségű tömör, jól

kálh tó varrat ké íth tő



260

megmunkálható varrat készíthető.

Ívhegesztéshez C és Si tartalmú hozaganyagothasználnak.

Előkészítéskor a felületet V alakúra munkálják, majd

izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és 600-700

C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés miatt ahevítés sebessége kisebb, mint 150 C/h.

A fürdő dezoxidálására bóraxot használnak.

Hegesztés után a heganyagot faszénporral behintik,homokkal és hamuval betakarják, lassan hűtik (max.

150 C/h).

A temperöntvények

A temperöntvényeket fehér nyersvasból állítják

lő ú hogy nagy hő é ékl t i ítják (a



261

elő úgy, hogy nagy hőmérsékleten izzítják (acementit ferritre és karbonra bomlik).

Ha az izzítást semleges közegben végzik aszövetszerkezet ferritből és temperszénből áll,ekkor fekete temperöntvényről beszélünk.

Ha a fehéröntvényt oxidáló közegben izzítják aszövet perlitből, ferritből és kevés temperszénből

áll, ez a fehér temperöntvény.

A temper öntvények hegesztése

Fekete temperöntvények hegesztése az anyag

i h itá miatt nem mindig sikeres K é



262

inhomogenitása miatt nem mindig sikeres. Kemény,rideg gócok keletkezhetnek, és az anyagmegrepedhet. A fekete temperöntvényeketacetiléndús lánggal hegesztik, öntöttvas pálcával és

hegesztőporral. A fehér temperöntvény nehézség nélkül hegeszthető.

Gázhegesztésnél semleges lánggal, és azalapanyaggal azonos pálcával hegesztik.

Villamos ívhegesztésnél lágyacél vagy nikkel bázisúelektródát használnak.

Az alumínium és hegeszthetősége

Anyagtulajdonság és hegeszthetőség

Az alumínium ötvözetek többé kevésbé jólh th tők Külö l fi ik i ké i i é



263

Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jólhegeszthetők. Különleges fizikai, kémiai ésszilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyébfémektől eltérő technológiával hegeszthetők.

Az alumínium olvadáspontja 658 C, amely az

ötvözéssel általában csökken. Az alumínium fajhője az acél fajhőjének kétszerese,

hővezető képessége az acél hővezető képességénektöbb mint háromszorosa.

A megömlesztett alumínium (ömledék) felületénoxidhártya (Al2O3) keletkezik.

Dermedés alatti hőmérsékleten szilárdságuk ésnyúlásuk jelentősen csökken.

Az alumínium hegesztésekor előforduló problémák

Veszélyek:



264

- Megömlés kis hőmérsékleten

- Az olvadt alumínium erősen oldja a hidrogéntporozitás veszély

- A jó hővezetés miatt nagy hőbevitel szükséges- A felületen alumínium oxid hártya van

Megoldás: felületi tisztítás, folyósító szerek,

AWI és AFI hegesztés fordított polaritással,ill. AC árammal.

Az Al-ötvözetek rendszerezése



265

Nemesített Al ötvözetek



266

A szerkezeti változások miatt hegesztés után újrakell nemesíteni, mert a hőhatásövezetben aszilárdság csökken.

A varrat szilárdsága hőkezeléshatására



267

Alumíniumötvözetek hegeszthetőségeAlakítható Al-ötvözetek Öntészeti Al-ötvözetek

AlMn1 hegeszthető G-AlSi1 hegeszthető



268

AlMn1 hegeszthető G-AlSi1 hegeszthető

AlMg3 hegeszthető G-AlSiMg hegeszthető

AlMg4,5Mn hegeszthető G-AlMg5 hegeszthető

AlMgSi1 hegeszthető G-AlMg3 hegeszthető

Al99,5 hegeszthető G-AlCu1 hegeszthető

AlCuMg1 nemhegeszthető

G-AlCuTi nemhegeszthető

A réz tulajdonságai

Közepes sűrűség (ρ= 8 93 kg/dm

3

)



269

Közepes sűrűség (ρ= 8,93 kg/dm ) Olvadáspont (1083 Co)

Kiváló hő- és villamos vezetőképesség

Légköri korrózió állóság Kedvező alakíthatóság, önthetőség

Szilárdsága közepes (Rm=220 MPa),

ötvözéssel tovább javítható

A réz és ötvözetei

Alakítható réz ötvözetekL l kí á lk l á k



270

- Lemezalakításra alkalmas sárgarezek

- Éremverésre alkalmas bronzok

Öntészeti réz ötvözetek- Ónbronz és vörösötvözetek

- Ólombronzok

- Sárgarezek öntészeti célokra

Réz és ötvözeteinek hegesztéseVeszélyek:

- Kis szilárdság, nagy nyúlás, jó hővezető

képesség (nagy hőbevitel szükséges)



271

képesség (nagy hőbevitel szükséges)- Erős hajlam a hidrogén felvételre- Réz-rézoxid eutektikum keletkezhet, amely

csökkenti a szívósságot

Megoldás: gázhegesztés folyósító szerrel, AWI ésAFI hegesztés speciális hozaganyaggal, esetlegelőmelegítés

Javasolt hozaganyag CuSn1, CuAg1, 12 mm-ig egyrétegben előmelegítés nélkül, ez fölött többrétegben előmelegítéssel (500-700 C ) kellhegeszteni

A nikkel és ötvözeteinek hegesztése

Veszélyek:

- a gázokat elnyeli hegesztés közben



272

a gázokat elnyeli hegesztés közben- szilárdsági tulajdonságai romlanak 320 C felett

- hőtágulása nagyobb mint az acélé, ezért

nagyobb a deformációveszély- érzékeny a szennyeződésekre

Megoldás:

BKI, AWI, AFI hegesztési eljárások alkalmazása,ellenálláshegesztést csak 3mm-ig lehetalkalmazni. Saját anyagával hegeszthető.

A titán és ötvözetei A titán alapanyaga a: rutil (titándioxid – TiO2), amelyből

az előállítás során klór áramban hevítve titántetraklorid(TiCl

4) keletkezik. Ezt fém magnéziummal redukálják,

majd tisztítják és porkohászati úton nyerik a Ti-t



273

majd tisztítják és porkohászati úton nyerik a Ti t A titán ezüstfehér színű, 4,5 103 kg/m3 sűrűségű 1670

C olvadáspontú fém. Allotróp módosulatai vannak.Korrózióállósága kitűnő, tökéletesen ellenáll a

tengervíznek, nedves és szerves savas közegeknek.Az emberi szervezetben nem káros. Szilárdsága ötvözéssel és az allotróp átalakulást

kihasználó hőkezeléssel fokozható. Igen jó aszilárdság/sűrűség aránya.

Fő ötvözői az Sn, a Zr, a Cr a Mo a V és a Nb. Kitűnő hőállósága, korrózióállósága, kis sűrűsége miatt

fő felhasználója a repülőgépipar a rakéta-, űrhajózás-,az élelmiszeripar és a gyógyászat.

A titán hegesztése

Veszélyek:

- nagy az oxigénhez való affinitása



274

nagy az oxigénhez való affinitása(oxidáció)- nagy gázelnyelő képesség

- rossz hővezetőMegoldás:

NWI vagy PI-hegesztés, hűlés közben is kell

biztosítani a gázvédelmet. Csak sajátanyagával hegeszthető (Ti-2,5Cu, Ti-6Al-6V-2Sn).

A magnézium és ötvözetei Alapanyag: magnezit ásvány (MgCO3) vagy tengervízi

sók (MgCl2) kiválása. A fém magnézium a MgCl

2elektrolízisével állítható elő.

A Mg kis sűrűségű ( 1 784 103 kg/m3) 650 C



275

A Mg kis sűrűségű ( = 1,784 103 kg/m3) 650 Colvadáspontú hexagonális szerkezetű fém. Jó hő-éselektromos vezető.

A tiszta Mg-ot ötvözőfémként használják az

alumíniumötvözetek és a gömbgrafitos öntöttvasakgyártásánál, de elterjedt távvezetéki acélcsövek katódoskorrózióvédelmére is.

Az ötvözetlen Mg szilárdsága nagyon kicsi (öntöttállapotban kb. 110 N/mm2)

Erősen reakcióképes az oxigénnel, ezért szerkezetianyagként csak ötvözetei alkalmazhatók. Hexagonálisszerkezet miatt szobahőmérsékleten rosszul alakíthatóezért az ötvözeteit elsősorban öntéssel dolgozzák fel.

A magnézium és ötvözeteinekhegesztése

Csak váltakozóáramú NWI ill AWI



276

Csak váltakozóáramú NWI, ill. AWIhegesztéssel, és ez is inkább azötvözetekre vonatkozik.

Alakváltozások hegesztéskor

y



277

Problémák:1. Méretváltozás (zsugorodás)2. Alakváltozás (deformáció)Irányok:

Hosszirány (a varrat irány, a varrat hossztengelyébe eső x irány)Keresztirány (a varrat hossztengelyére merőleges y irány)

y

x

Hosszirányú méretváltozás1.Zsugorodás



278

A hosszzsugorodás 1mm varrathosszra viszonyítva0,1..0,3 mm.

Hosszirányú alakváltozás2. Deformáció (kardosodás)

Megoldás: a varrat



279

Megoldás a a atközépen legyen.

Ha a varrat nem tehetőközépre, egyszerre

kell hegeszteni a kétszélét

Egyengetni nem szabad erővel (termikusegyengetés alkalmazása)!

Keresztirányú méretváltozás1. Zsugorodás

Általában 1 4mm



280

Oka: a folyékony alapfém és hozaganyag térfogatanagyobb, hűlés közben zsugorodik, kisebb lesz atérfogata. A zsugorodás nem jelentős, csökkenteni akisebb illesztési réssel és a kis hőhatásövezetű nagyhőáramsűrűségű hegesztési eljárásokkal lehet.

Általában 1…4mmBefolyásolja:-A mdb. vastagsága-A varrat ill. kötés típusa

-A varrat keresztmetszete-A hegesztési eljárás

Keresztirányú alakváltozás2.Deformáció

Tompavarratoknál 0..13,sarokvarratoknál 0 8



281

A deformáció korlátozottan statikus erővel egyengethető,leginkább hidegen.

,sarokvarratoknál 0..8

Elhárítás:



282

Az alakváltozások csökkentéseA deformációk csökkentésének három módja van. egyengetés melegen, egyengetés hidegen, feszültségcsökkentő hőkezelés



283

feszültségcsökkentő hőkezelésEzenkívül további megelőző intézkedések: A hegesztett kötés a lehető legkisebb igénybevételű

helyen legyen.

Kerüljük a szükségesnél nagyobb és vastagabbvarratkeresztmetszeteket. A varratokat lehetőleg szimmetrikusan helyezzük el Kerüljük a varratok kereszteződését. Szakaszos varrat is tervezhető, ha nincs fárasztó

igénybevétel. A lemezek előfeszítésével, ill. elődöntésével csökkenthető

a szögzsugorodás. Használjunk készülékeket, szorítókat.

A termikus egyengetés Hevítés pont, sáv vagy

ék alakban kb. 600 C -ra

A hevítés során helyi



284

A hevítés során helyizömülés lép fel, majdhűlés után zsugorodás

A hevítési pontokat ottkell elhelyezni, ahol azalakváltozások ellenhatnak

Csak nagyméretűszerkezetek eseténalkalmazható

Alakváltozások megszüntetésehidegegyengetéssel



285

Hegesztési maradó feszültségek

Ha hegesztés közben az alakváltozás gátolt,nagy maradó feszültségek keletkezhetnek,akár a folyáshatárt is meghaladóak



286

akár a folyáshatárt is meghaladóak→ repedésveszély!

Elhárítás:

1. Feszültségcsökkentő hőkezelés. T≈500 C ,de minden esetben kisebb mint A1 (723 C )

2. Gyártás közbeni feszültségcsökkentő

módszerek alkalmazása (deformációengedése, szimmetrikus hőbevitel, kisvarratszélesség)

A hőkezelés

A hőkezelés egy tervszerűen

megválasztott hőmérsékletváltoztatási



287

megválasztott hőmérsékletváltoztatásifolyamat, mely felhevítésből,hőntartásból és lehűtésből áll, és célja

a munkadarab szövetszerkezeténekilletve feszültségállapotának tudatosmegváltoztatása, az előírt

tulajdonságok elérése céljából.

Hőmérséklet-idő diagram



288

Hőkezelés közben a szerkezeti anyag szilárd halmazállapotú, részlegesen sem olvad meg, tehát a

hőkezelést csak a szolidusznál kisebb hőmérsékleten

végezzük !

A hőkezelések csoportosítása



289

teljes keresztmetszetre kiterjedő és

felületi hőkezeléseket.

Teljes keresztmetszetre kiterjedőhőkezelések

A kezelések lehetnek:



290

kezelések e et elágyító és egyneműsítő

keménységet fokozó

szívósságot fokozóAz anyagokra vonatkozó

anyagszabványok a legfontosabb

hőkezelések adatait tartalmazzák.

Cél: Finomszemcsés, egyenletes szövet(normáláll t) lőállítá

A normalizáló hőkezelés



291

Cél Finomszemcsés, gy szövet(normálállapot) előállítása

Előny: Egyensúlyi, normál állapot kialakulása

Hátrány: Átalakulás nélküli acélok nemnormalizálhatók

A hidegen alakított vagy nemesített acélszilárdsága csökken

A normalizáló hőkezelés

Folyamat: hevítés Ac3+20…50oC (C≤0,76%)vagy

Acm+20…50oC (C>0,76%), ill.A +20 50 C (C>1 2%)/hőn tartás/ lassú hűtés



292

20…50oC (C 0,76%), ill.Ac1+20…50 C (C>1,2%)/hőn tartás/ lassú hűtés(levegő)

Alkalmazás: valamennyi acélöntvénynél hegesztés vagy vágás után hibásan végrehajtott hőkezelés után hidegen alakított acélokhoz

túlhevített acélokhoz

Cél: A megmunkálás során keletkezett (maradó)

feszültségek csökkentése,a mechanikai tulajdonságokj l tő ált t tá élkül

A feszültségcsökkentés



293

g , j g jelentős változtatása nélkül

Előny: Egyenletes feszültségi állapot elérése,arepedési veszély csökkentése

Hátrány: Teljes feszültségcsökkentés nem lehetségesFolyamat: hevítés Ac1 alatt (550…650 C ),hőntartás1…3 órán át, hűtés kemencében

Alkalmazás: öntés, meleg- és hidegalakítás,forgácsolás, egyengetés, hegesztés utánifeszültségek csökkentéséhez

A méretpontosság és a feszültségellentmondása

Deformációt engedni, és akkor a maradóf l é l d d f á ió



294

Deformációt g , és maradófeszültség alacsony, de a deformációnagy. Utólag lehet egyengetni erővel,hőbevitellel, vagy mindkettővel.

Pontos, kis deformációval való gyártás,ekkor nagy maradó feszültségekkel kellszámolni. Utólag feszültségcsökkentő

hőkezelés alkalmazása.

Hegesztett szerkezetek gyártása ésminőségbiztosítása

Hegesztés: olyan technológia, ahol a termék



295

Hegesztés y technológia, termékminősége utólagos ellenőrzéssel nem, vagynagyon nehezen biztosítható.

A gyártás feltétele Üzemalkalmasság: Euro szabvány szerinti

tanúsítvány a tervezésre, gyártásra és

forgalmazásra.

1.Tárgyi feltételek: üzemalkalmasság gyártásszempontjából→fedett fűtött csarnok, daru,hegesztőgépek, készülékek, gázellátó rendszer,vágógépek, kemencék, vizsgáló műszerek, egyéb

feltételek (megvilágítottság, elszívás stb.)2 Személyi feltételek: egy hegesztő felelős (koordinátor)



296

( g g g2. Személyi feltételek: egy hegesztő felelős (koordinátor)hegesztő szakmérnök (EWE vizsga), egy beosztottgépészmérnök hegesztőtechnológus (EWT vizsga),hegesztő művezető (EWM), minősített hegesztők (EW), eljárás szerinti hegesztők .

Vizsgáló személyzet: radiológus, ultrahangosvizsgáló, penetráló folyadékos, mágneses repedésvizsgáló,

Vizsgáló labor: roncsolásos vizsgálathoz→ szakító,hajlító, ütve hajlító, törőmikroszkóp, keménységmérő

3. Eljárások (Procedures): utasítások leírása ésdokumentálása hegesztésre (WPS WeldingProcedure Specification)

A WPS tartalma1 Azonosító (hivatkozni lehessen rá)



297

1. Azonosító (hivatkozni lehessen rá)2. Tulajdonos (a cég neve)

3. Hegesztő anyag anyagcsoportra (11 csoport

van) Pl: W01, W024. Falvastagság (szintén csoportok vannak) egy

csoporthoz egy WPS papír 5. Alak:

- lemezszerű (P) Platt

- csőszerű (T) Tube, áramláscső (Pipe)

6. Kötésfajta: egysíkú (tompa) párhuzamos, T-kötés,egyéb7. Varratfajta: V, Y, I, X, 1/2V, 1/2Y, K, U, 1/2U8. Hegesztő eljárás: kódszám szerint, ill. megnevezés

szerint9. Hegesztő hozaganyag (mindegyikhez külön WPS



298

9. Hegesztő hozaganyag (mindegyikhez külön WPSpapír):- kereskedelmi jele- gyártója- mérete

10. A hegesztő eljárás paraméterei:- ívfeszültség- áramerősség- hegesztési sebesség- áramnem- polaritás

11. Előírt vizsgálatok12. A hegesztő elvárt minősítése13. Előírt hőkezelés

14. EgyébA WPS-t független szervvel kell jóváhagyatni



299

gyA WPS t független szervvel kell jóváhagyatni.Általában próbadarabon kell a hegesztéstvégrehajtani és utána bevizsgáltatni (MSZ EN288)

Hegesztéskor előforduló hibák,eltérések

A fémek ömlesztőhegesztéssel készített



300

gkötéseiben különböző okok miattfolytonossági hibák, hiányok keletkezhetnek.

Ha nem haladnak meg egy adott méretet,gyakoriságot, valamennyi megengedett. Akötésben lévő eltéréseket szabvány szerint

besorolták és kódszámmal látták el.

1. RepedésA varratban és a hőhatásövezetben keletkező

folytonossági hiány.

- melegrepedés- zsugorodási repedés



301

g pzsugorodási repedés- edződési repedés- hidegrepedés

- fáradási repedésElkerülésük: az alapanyag előmelegítése, megfelelő

rögzítések, helyes fűzési sorrend, megfelelőélkialakítások, egyenletes hőbevitel (kétoldalivarratok), helyes pisztolyvezetés. A repedésveszélyes hiba, feltétlenül javítani kell!



302

Hosszirányú repedések: 1011, 1013, 1014Keresztirányú repedések: 1021, 1023, 1024

Csillag alakú repedések: 1033, 1034, 1061

Hegesztett varrat hidegrepedése



303



304

2. ÜregekTulajdonképpen gázzárványok (gázzáródmányok,

gázpórusok), a hegfürdőből el nem távozott gázokáltal okozott üregek. Alakjukat tekintve lehetnek

gömb, tömlő és hernyóalakúak, megjelenésük szerintegyenletes eloszlásúak, sorosak vagy halmazokatké k



305

képeznek.Az AWI hegesztésnél keletkező porozitások okai és

elkerülésük: Kevés, túl kicsi védőgázmennyiség: helytelenbeállítás, a hegfürdő nem kap elég gázvédelmet.

Elkerülés: helyes gázmennyiség beállítás. Túl nagy védőgázmennyiség: a gáz turbulens

áramlásúvá válik, és levegőt ragad magával a

hegfürdőbe.Elkerülés: helyes gázmennyiség beállítás

Oldalszél, odalhuzat: ha a levegőáramlás nagyobb mint 1m/s, a védőgázburok elhajlik és a gázvédelem elégtelen.Elkerülés: a hegesztés környezetének izolálása,árnyékolás.

Túl kicsi méretű gázfúvóka: a gáz nem „fedi” be avarratot.



306

Elkerülés: helyes fúvókaátmérő megválasztás. A helyesfúvókaátmérő: 1,5×hegfürdő szélesség, ill. diagramok.

Túl nagy pisztolytávolság: a gáz lecsökkent mozgási

energiája miatt nem, vagy csak részlegesen jut ahegfürdőhöz.Elkerülés: helyes pisztolytávolság (3-8 mm) ill. gázlencsealkalmazása.

Helytelen pisztolytartás: a szokásos 70º-75º-os dőlés

helyett a 20º alattinál az áramló gáz injektáló hatása miattoldalról levegőt „szív” be.Elkerülés: helyes pisztolytartás, megfelelőpisztolykiválasztás.

A vízhűtéses pisztolyból a hűtőfolyadék hegfürdőbekerülése: tömítetlenség a hűtővízkörben a pisztolynál.Veszélyes, mert H2 juthat a varratba!

Elkerülés: a tömítettség ellenőrzése, a tömítetlenség

megszüntetése. Szennyeződés: a felületen lévő zsír olaj rozsda festék



307

Szennyeződés: a felületen lévő zsír, olaj, rozsda, festékelégésekor keletkező gázok jutnak a hegfürdőbe.Elkerülés: megfelelő fémtiszta felület, helyes élkiképzés.

Sérült gázfúvóka: megváltozik az áramlási irány és jelleg(turbulensé válik), ez nem megfelelő takarást, ill.levegőbeszívást eredményez.

Elkerülés: a gázfúvóka ellenőrzése, cseréje.

A gázpórusosság valamennyire megengedett kevésbéveszélyes hiba, mivel legömbölyített, nem sarkos,nem hat bemetszésként. A kifáradásihatárfeszültséget csökkenti.



308

Üregek:gázpórus (2011), helyi porozitás (2013)soros gázporozitás (2014)megnyúlt gázzárványok (2015, 2016, 2017)

3. Szilárd zárványA szilárd zárványok (salakzáródmányok) a

hegesztési varratba bezáródott szilárdidegen anyagok. Ezek lehetnek nemfémes

k ( id k lfid k ilikát k k



309

anyagok (oxidok, szulfidok, szilikátok, ezekkristályok), folyasztószer - maradványok,

fémoxidok, oxidhártyák ill. fémes zárványok(pl. a W-elektródból a hegfürdőbe kerülővolfrámzárvány). A szilárd zárványokkeletkezése összefügg a

szennyeződésekkel, felületi oxidokkal, azömledékbe kerülő fémekkel.

Felületi oxidok: a gyakorlati fémek hegesztésekor az Al ésötvözeteinél fordul elő leggyakrabban. A felületen képződőAl2O3 magas olvadáspontú (2053 Cº). Eltávolításamechanikus tisztítással, vagy savas ill. lúgos pácolással

lehetséges a hegesztést megelőzően. Hegesztés közben asemleges gáz már elegendő védelmet nyújt az oxidáció



310

ellen. Váltakozó áramú AWI hegesztéskor a felületi oxidelporlad, elbomlik, azonban nem megfelelő áramerősséghasználatakor ez csak részleges és ekkor egy része a

varratba kerülhet.Elkerülés: tisztítás, helyes áramerősség beállítás.

Szennyezett varratvájat ill. hozaganyag: a felület nemmegfelelő tisztítása, reve ill. rozsda, valamint az élkialakítás

köszörülése utáni köszörűszemcsék. A hegesztőpálcaoxidálódhat, ha kihúzzuk a védőgázburok alól.

Elkerülés: tisztítás, fúvatás, helyes pálcavezetés.

Nem megfelelő élkialakítás, vagy kedvezőtlenélelőkészítés: a túl magas élgyökszalag kedvezőtlenülhat a gyök gázvédelmére, fennáll az oxidáció veszélye.

Elkerülés: alacsonyabb élgyökmagasság, kétoldali

hegesztés (főleg Al-nál), ötvözött acéloknál különgyökvédelem.



311

gy

A volfrámzárványok képződése és elkerülésük: Az elektród érintkezése a hegfürdővel:

figyelmetlenségből, túl nagy leolvadó anyagmennyiségesetén az elektród beleérhet a hegfürdőbe. A magashőmérsékleten az elektród ötvöződik (a W nem olvadmeg), az ötvözet olvadáspontja viszont alacsonyabb minta volfrámé, ez megolvadáshoz és a hegfürdőbe jutáshoz

vezet.Elkerülés: helyes pálcavezetés, pisztolytartás, megfelelőleolvasztási sebesség

Az elektród és pálca érintkezése: lényegében ugyanaz játszódik le mint az előző esetben.

Az elektród túlhevülése: helyesen beállított áramerősségesetén DCEN polaritásnál az ív hőjének 30%-a (kb. 1800

Cº) jut az elektródára, és 70% a munkadarabra. Ha túlzottáramot állítunk (vagy DCEP polaritást kapcsolunk) ez azegyensúly felborul és a kedvezőtlen hűtési viszonyokkal



312

egyensúly felborul és a kedvezőtlen hűtési viszonyokkalrendelkező elektród túlhevül és lecseppenve a hegfürdőbe

jut. Ez a jelenség felismerhető az elektród végénekletompulásából és az olvadási nyomokból.

Elkerülés: helyes áramerősség és polaritásmegválasztása.

A W és más fémes vagy nemfémes záródmányok haszögletesek bemetszésként hatnak, fokozódik arepedésveszély, csökken az ütőmunka és a kifáradási

határfeszültség. Kimutatása röntgenvizsgálattal lehet.Egy bizonyos mértékig (a hegesztett kötésfelhasználásától függően) megengedett.



313

Salakzárványok:

soros (3011),különálló (3012),halmazt alkotó (3014)

Összeolvadási hiba(hidegszálfolyás): a két

alapanyag nem olvadtmeg, csak a hozaganyag.

4. Kötéshibák



314

Veszélyes hiba,mindenféleképpen

javítani kell!

Részleges összeolvadásihiba. Veszélyes hiba,

javítani kell!



315

Gyökhiba: a gyökoldali részen nem történtátolvadás, ha éles javítani kell.



316

Összeolvadási hiba: 4011, 4012, 4013,

Átolvadási hiba, gyökhiba: 402, 4021, 5013Szegélykiolvadás: 5011Túlzott varratdudor: 502, 503Varratmegfolyás: 5061

5. Alakhibák

A kötések különböző alakeltérései:

- túlzott varratdudor magasság- túlzott gyökátfolyás



317

túlzott gyökátfolyás

- túlzott sarokvarrat domborúság

Kevésbé veszélyes hibák, egy részüket javítani kell.

6. Felületi egyenetlenségek: enyhe hiba,

szabad szemmel is észlelhetők,csökkentik a kifáradási határt.

A varrat formatényezői



318

Belső formatényező: meghatározza a kristályok

növekedési irányát a varrat dermedésekor

A kötések szemrevételezése: a kötés mindenlátható felülete mellett kiterjedhet a fűzővarrat, agyöksor és minden további réteg ellenőrzésére. A

vizsgálat szabad szemmel, vagy 5-10 szeres kézinagyítóval, száloptikával végezhető.



319

Kimutatható hibák:

repedések

porozitások, gázpórusok (a felületen) felületi szilárd zárványok kötési hibák egy része

szegélybeégés végkráter

túlzott varratdudor

felületi fröcskölések

ívgyújtási nyomok

elszíneződés, futtatási szín (Cr-Ni acéloknál)



320

Alapszabály! A hegesztés a gyártásban ésszerelésben kritikus művelet! A kötés

kifogástalan minősége alapvetően ahegesztő szaktudásától függ, ennekértelmében nagyfokú önellenőrzésre, szigorúátvételi ellenőrzésre, és mindenekelőtt nagy

tapasztalatra van szükség!

Az egyes hibák értelmezése



321



322

A hegesztett kötések minősítéseRoncsolásos vizsgálatok

A vizsgálatok célja:- A kötés mechanikai tulajdonságainak,



323

- Keménységeloszlásának,- Mikroszerkezetének meghatározása

- Alkalmasság vizsgálat (technológia, hegesztő) Vizsgálati módok:

- Szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat

- Keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat

Vizsgálati módszerek



324

A hegesztett kötések minősítéseRoncsolásos vizsgálat - példák



325

Szakító vizsgálat

Hajlító vizsgálat

A repedésérzékenység vizsgálata



326

A szakítódiagram



327

Az alakváltozás szakaszai



328

A hegesztett kötések minősítéseRoncsolásos vizsgálat - példák

Keménység-mérések helye



329

mérések helyetompa- éssarokvarratnál

Ütő-hajlító

próbatestkivételénekhelye

A Charpy-féle ütővizsgálat



330

Az átmeneti hőmérséklet értelmezése



331

Átmeneti hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelyen az

ütőmunka – a vizsgálati anyagtól függő – előírtKVTértékkel egyenlő. Jelölés: TTKV28 : V-bemetszésűpróbatest, KVT = 28 J



332

Ötvözetlen szerkezeti acélok átmenetihőmérsékletei



333

A hegesztett kötések minősítéseRoncsolásmentes vizsgálatok

Felületi hibák detektálása- Szemrevételezés



334

Szemrevételezés

- Folyadékbehatolásos vizsgálat

- Mágnesezhető poros vizsgálat Belső hibák feltárása

- Ultrahangos vizsgálat

- Röntgen vizsgálat

Roncsolásmentes vizsgálatokFolyadék behatolásos vagy penetrálófolyadékos vizsgálat

A felületre kinyúló folytonossági hiányok,repedések stb. kimutatására alkalmas igen



335

érzékeny vizsgálati módszer.

a. a felület előkészítése, b. a penetrálófolyadékfelvitele, c. a felesleges folyadék eltávolítása,d. előhívás, értékelés

A vizsgálat eszközei



336

A repedések kimutatása



337

Penetráló folyadékos vizsgálatAlkalmazási lehetőségek

Porózus anyagok kivételével minden anyagfelületi hibáinak kimutatására



338

Mágneses repedésvizsgálat

Ferromágneses fémek

felületén, vagyfelületének közelében



339

lévő szabad szemmelnem, vagy alig látható

folytonossági hiányok(repedések, zárványok,pórusosság stb.)kimutatására alkalmas

módszer .

Mágneses repedésvizsgáló gépek,alkalmazási példák

Négypólusos, esetlegkerekes vizsgáló



340

készülék, amellyela négy pólus által

bezárt terület 100%-ban vizsgálható.

Roncsolásmentes vizsgálatokUltrahangos vizsgálat

Tompavarratvizsgálata



341

vizsgálataszögfejekkel:

Repedések,összeolvadási hibák,folytonossági hiányokkimutatásáraalkalmas

Roncsolásmentes vizsgálatokRöntgenvizsgálat elve



342

Roncsolásmentes vizsgálatokRöntgenvizsgálat (film éssugárforrás elrendezése)



343

Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibákés elnevezések (MSZ 4310/5)



344

Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibákés elnevezések MSZ 4310/5)



345




346




347




348

Egyéb hegesztési eljárásokFogyóelektródás védőgázas ívhegesztés(VFI-eljárás)

1. Fogyóelektródás semleges védőgázasívhegesztés (Ksz:131)

Az elektróda dobról lecsévélt egyenletesen



349

Az elektróda dobról lecsévélt, egyenletesenelőtolt huzal, amely folyamatosan olvad le.

Egyenáramú áramforrással, fordított polaritássalhegesztenek leggyakrabban.

A varrat védelmét a huzal mellett kiáramló

semleges gáz (argon, hélium) látja el. Szokás AFI - argon védőgázos, fogyóelektródás

ívhegesztésnek - is nevezni.

A hegesztés elrendezése,berendezései



350

Hegesztőanyagok

Védőgáz:

- Argon (jó ívgyújtás, olcsó)- Hélium (nehezebb ívgyújtás, költséges, nagyobb

b é h tá éd l f j f l tti



351

sebesség, hatásos védelem fej felettihegesztésnél)

Hozaganyag:dobra csévélt, 0,6…3,2 mm-es huzal

Eszközök: áramforrás, pisztoly, huzalelőtoló, gázadagoló

Alkalmazások

Minden fém hegeszthető ezzel azeljárással, de ára miatt elsősorban



352

korrózióálló acélokat, nikkelt és ötvözeteit,

színes- és könnyűfémeket hegesztenek. Elsősorban nagy beolvadási mélységű

töltő és takaró rétegek készítésére

javasolt.

2. Fogyóelektródás, aktív védőgázosívhegesztés (Ksz:135)

Elrendezése hasonló a semlegesvédőgázos fogyóelektródás



353

ívhegesztéshez

Védőgázként széndioxidot használnak Elsősorban ötvözetlen acélok nagy

tömegű hegesztésére használják az

olcsósága miatt

A berendezés vázlata, elrendezése



354

A hegesztés kémiai folyamatai



355

A CO2 hő hatására CO-ra és O2-re bomlik az ívben

Hegesztőanyagok Védőgáz

- Széndioxid

- Gázkeverékek (argon, oxigén és széndioxid)

Huzalelektróda



356

Huzalelektróda

- Tömör vagy töltött kivitelű 0,8…2,4 mm

átmérőjű huzal,- az acél alapanyagú huzal Si és Mn ötvözőket

is tartalmaz, hogy az ötvöző kiégést pótolják

- felülete rézzel van bevonva.

A hegesztőhuzalok jelölése

Ötvözetlen és finomszemcsés acélokhoz



357

Alkalmazás és elnevezések (1)



358




359




360

A hegesztés körülményei

Gazdaságos,

egyszerűfeladatokrahasználják.



361

j

Erős fröcs-

kölés, nem túlstabil ív.

Kis áram-erősséggel

lehethegeszteni.

3. Sajátvédelmű porbeleshuzalosívhegesztés: SPI (Ksz:114)

Angol elnevezés: Self-shielded Flux Cored ArcWelding (FCAW)Tulajdonképpen a BKI és a VFI közötti átmenetnek



362

j pptekinthető. Egyesíti magában a salak ésgázvédelmet.

Előnyei:- gépesített hegesztésre ad lehetőséget- védőgáz nélkül szabadban is (önvédő

változatok)- A varrat anyaga egyszerűen ötvözhető

Hátrányai:- Költséges huzalelektróda, rézbevonat nélkül

korrózióra hajlamos

-

A varratot salakolni kell- A portöltet nedvszívó tulajdonságú (tárolás)



363

Különböző kialakítású porbeles huzalok

4.Gázhegesztés (Ksz:31 ill. 311)

A hegesztéshez szükséges hőt éghetőgáz és oxigén keverékének elégetésévelik



364

nyerik

Az éghető gáz leggyakrabban az acetilén(C2H2)

A láng hőmérséklete kb. 3200 Co, ettől

olvad meg a hozaganyag és amunkadarab

A hegesztés elrendezése



365

Hegesztőanyagok Hegesztőgáz

- Elsősorban acetilént használnak, palackbantárolva, acetonban oldva

- Ritkábban földgázt propánt butánt – ezek



366

Ritkábban földgázt, propánt, butánt ezekhőteljesítménye kisebb

Oxigén: szintén palackban tárolják Hegesztőpálca: a hegesztendő fém anyagának

megfelelő

Folyósítószer : öntöttvas, színes- éskönnyűfémek hegesztéséhez szükséges

A hegesztés eszközei Gázpalackok

Nyomáscsökkentő (a palack nyomást max. 1,15 MPa-ra

redukálja) Gázvezeték: vászonbetétes gumitömlő

Hegesztőpisztoly:



367

Hegesztőpisztoly:

A hegesztés végrehajtása



368Balra hegesztés Jobbra hegesztés


Balra hegesztés:

- A gyök nem jól látható hegesztés közben- Gáz zárványok, feszültségek keletkeznek



369

- Elsősorban vékony lemezekhez használják

Jobbra hegesztés:- Lassabban hűl a varrat, kevesebb a salak- és

gáz zárvány

- 4 mm-nél vastagabb acél lemezekhez ajánlott

5. Plazmaív hegesztés PIPlasma Arc Welding (PAW) (Ksz:15)

Volfrám elektróda és a munkadarab közöttégő plazmaív szolgáltatja a hőt



370

A plazmaív ionizált argon áram

A plazmaívet védőgáz burok veszi körül,amely argon és hélium keveréke

A plazmaív nagyobb energiasűrűségű és

koncentráltabb, mint a hagyományos AWIhegesztés íve

A plazmasugár létrehozása



371

A plazmaív hegesztés elrendezése



372

Plazmaképző és védőgázok



373

Az eljárás előnyei A pisztoly távolsága viszonylag nagy,

jobban megfigyelhető a hegfürdő.

A W elektród csúcsa védett.

A nagy hőáramsűrűség lehetővé teszi az



374

A nagy hőáramsűrűség lehetővé teszi azátmenőíves hegesztést (nem kell mindigleélezést alkalmazni).

Nagy hegesztési sebesség

Mély és keskeny beolvadás, kevesebbhozaganyag

Korlátok A berendezés drága. A pisztolykonstrukció sérülékeny. Szigorú koncentrikussági követelmények az

elektród és fúvókák beállításánál. A hegesztendő darabokra vonatkozó szigorú

felületminőségi és illesztési tűrések



375

felületminőségi és illesztési tűrésekAlkalmazás: bronzok, öntöttvasak, Mg ötvözetek,

Sn, Pb, Zn hegesztéseA falvastagság századmillimétertől az egy lépésben

meghegesztett 12 mm-es I varratig terjed.Jellegzetes alkalmazási területei a

repülőgépgyártás, sugárhajtóművek, űreszközök,csövek, precíziós alkatrészek.

6. Bevontelektródás kézi ívhegesztésBKIShielded Metal Arc Welding (SMAW) (Ksz:111)

Áramforrás:egyen- vagyváltófeszültségű



376

Polaritás: egyenes

(elektróda a negatívsarokhoz kötve)fordított (elektróda apozitív)

Ív keltés: elektróda ésa munkadarab között

A csepp átmenet folyamata



377

Anyagok

Elektróda:

- A hegesztendő anyagtól függően lehet acél,réz, alumínium- Huzal méretek: Ø 2…5 mm; L 250…450 mm



378

- Bevonat: ívstabilizáló, védőgáz- és

salakképző, ötvöző anyagokat tartalmaz Salak:

- A bevonatból és a huzalból keletkezik- Védi a varrat felületét

Eszközök

Hegesztő áramforrás

Hegesztőkábelek:- Áramforrás-elektróda között

Á f á k d b kö ött



379

- Áramforrás-munkadarab között

Elektróda fogó Rögzítő eszközök a hegesztendő lemezek

helyzetben tartására

Az áramforrás és tartozékai

burkolat

transzformátor



380

kábel

elektróda-fogó

mdb fogó


Ívhúzás Elektróda tartás

és vezetésH té i



381

Hegesztési

helyzetek:a, b) vízszintesc) fej felettid, e) függőlegesalulról felfelé

A bevonat szerepe

Ívstabilizálás, ívgyújtás

Védelem a szennyeződések ellen (inaktív gázok)

A beedződés csökkentése (hőszigetelősalakréteg)



382

A metallurgiai folyamatok „irányítása” ( a P-ból

és a S-ből a foszfidok és szulfidok kicsapódnak) Ötvözés, a kiégett ötvözők pótlása

(ferroötvözetek a bevonatban: FeMn, FeCr, FeTiFeMo)

Felületalakítás (a híg salak felületi feszültsége)

Az elektródák jelölése



383

Az áram jele



384

A hegesztési helyzet jele



385

7. Elektronsugaras hegesztés(Ksz:51)

Az elektronsugárban repülő elektronok

mozgási energiája a felületre becsapódvahővé alakul, ez olvasztja meg amunkadarabot



386

munkadarabot.

A munkadarabot vákuum kamrábanhelyezik el.

Illesztési hézag nélküli, mély varratokkészíthetők a munkadarab deformációjanélkül.

Az elektronsugaras hegesztéselrendezése



387

Elektronsugaras hegesztés: példák avarratok formáira



388

a) tompakötés; b) alátétlemezes kötés; c) eltérő vastagságúkötés; d) cső-karima kötés; e) csőkötés; f) csőkötésgyökgyűrűvel

8. Lézersugaras hegesztés (Ksz:52)

Az ömlesztéshez szükséges hőt a lézersugár

abszorpciója adja. Lézersugár keltésre általában nagy

teljesítményű szilárdtest (Neodimium-Yttrium)



389

j y ( )vagy CO2 lézereket használnak.

A lézersugarat fókuszálva juttatják a felületre,1..2 mm átmérőjű foltot képezve.

A sugarat speciális tükrökkel vetítve robotkarokon át is lehet vezetni.

Lézersugárral lehet hegeszteni vagy vágni is.

A lézersugaras hegesztés folyamata



390

Ellenállás-hegesztő eljárások9. Ellenállás-ponthegesztés (Ksz:21) Az ellenállás-hegesztés során a kohéziós

kötés hő- és erőhatás együttesalkalmazásával jön létre. A kötés létesítéséhez szükséges hőt a



391

A kötés létesítéséhez szükséges hőt amunkadarabon átvezetett áram, vagy

indukált áram ellenálláshője adja. A hő a két munkadarab érintkezési

felületén, a legnagyobb ellenállásúszakaszon fejlődik elsősorban.

Felmelegedés után a munkadarabokatkülső erővel összesajtolják.

A hegesztés elve



392

A hegesztés folyamata



393

Tes: elősajtolás; tö: ömlesztés; tus: utánsajtolás;th: hegesztés ideje; F: erő; I: áramerősség

A hegesztés eszközei, alkalmazások A ponthegesztő gépek helyhez kötöttek

vagy mozgathatók (pl. robot karraerősíthetők).

Az áramforrás többnyire váltakozó



394

Az áramforrás többnyire váltakozófeszültségű, az áramerősség 10…50 kA.

Acéllemezek, alumínium és réz 6 mmvastagságig hegeszthetők.

Könnyen automatizálható (karosszéria).

10. Ellenállás-vonalhegesztés(Ksz:22) A ponthegesztés folyamatossá tett

változata, a kötés egymás melléhegesztett pontok sorozatából jön létre

Az áramot F erővel összeszorított forgó



395

Az áramot F erővel összeszorított, forgó

görgők vezetik a lemezekre Egyedi pontvarratok és folyamatos

varratok egyaránt készíthetők ezzel az

eljárással; ponthegesztéssel is kombi-nálható (autó karosszéria gyártás)

A hegesztés elve



396

11. Ellenállás-tompahegesztés(Ksz:25)

Huzalok, csövek, rudak homlokfelületmenti hegesztésére használják

A munkadarabok érintkezési helyén



397

A munkadarabok érintkezési helyén

fellépő ellenálláshő hevíti fel a felületeket,majd összesajtolják a munkadarabokat

Két fő változata van:

- Zömítő ellenállás-tompahegesztés- Leolvasztó ellenállás-tompahegesztés

A hegesztés elve



398

Hegesztési változatok

Zömítő ellenállás-tompahegesztés

- A hegesztendő felületeket összenyomják, majdáram átbocsátással melegítik- A hegesztési hőmérséklet elérése után a két

f l t ö jt lják



399

felet összesajtolják

Leolvasztó ellenállás-tompahegesztés- A hegesztendő felületeket többször össze-

érintve és széthúzva megolvasztják a keletkezőszikrák és ívek, majd a feleket összesajtolják

12. Dörzshegesztés (Ksz:42)

A kötéshez szükséges hőt az összekötendő

felületek relatív elmozdulásakor keletkezősúrlódás létesíti.

Az érintkező felületek felmelegedése után a



400

Az érintkező felületek felmelegedése után a

relatív mozgás megszűnik, és amunkadarabokat nagy nyomássalösszesajtolják.

Hozaganyag nélküli kötés keletkezik.

A hegesztés elve



401

A kötés kialakulása



402

Folyamat:az egyik munkadarab forgatása az állómunkadarabhoz képest - összeszorított állapotbana forgatás leállítása - sajtolás

A hegesztés munka- éskörnyezetvédelmi előírásai

A hegesztés veszélyes művelet A hegesztő védelme füst, sugárzás, hő, zaj

ellen



403

A hegesztés környezetének védelme tűzés robbanás, valamint környezetszennyezés ellen

Védőeszközök:

- Személyi (ruha, pajzs, sisak, …stb.)- Munkahelyi (éghető anyagok takarása)

A hegesztés környezetszennyezőhatásai A szennyezők elégésekor, ill. az olvadt fémből

származó füst, fémgőzök környezetbe jutása. A villamos ív sugárzása (UV). Esetleges folyasztó és tisztítószerek környezetbe

jutása



404

jutása.

Zajhatás (az ívé, de főleg a hegesztő berendezéshűtési zaja). Az előkészítések vágási, darabolási hulladékai. Az NF működése által keltett rádiófrekvenciás

zavarok.

Gázpalackok használatakor a gázpalackoklogisztikájából adódó közúti környezetszennyezés.

A hegesztés baleseti forrása Hőhatás → vigyázni kell az ún. fekete meleg tárgyakkal,

ezek hőmérséklete 500 °C-alatti. A villamos ív ibolyántúli sugárzása → zárt öltözet,

védőpajzs, legalább 12-es szűrő Fémgőzök, füstgázok → elszívás alkalmazása Áramütés veszélye: főleg a primer (hálózati) oldalról. Tilos

bármilyen elektromos szerelés a hegesztő-berendezésen.



405

y gFokozott áramütés pl. tartályok belső hegesztése estén,

csak olyan hegesztőármforrás használható, ahol azüresjárási feszültség az „S” jelzés fel van tüntetve, azaz 48V feszültséget jelent. Az „S” jelölés azt jelenti, hogymeghibásodás esetén (pl. egyenirányítómeghibásodásakor), a berendezés 0,3 s-on belül lekapcsol,vagy a feszültséget 0,3-son belül 48 V-ra csökkenti.

Az előkészítésnél éles leváló forgácsok, élek sorják. A kisgépek használatának baleseti forrásai (köszörű, maró,

stb.)

Az egyéni védőfelszerelés

Egyénivédőfelszerelés:

1. Fejpajzs, kézi pajzs

2. Vállvédő



406

3. Bőrkötény

4. Bőr ujjvédő

5. Bőrkesztyű

6. Lábszárvédő

7. Bőrcipő, zárt bakancs

Kollektív védőfelszerelés1. Munkadarab tartó

készülék

2. Elszívóberendezés3. Hegesztőasztal

4. Térelválasztó fal



407

5. Szerszámok

6. Ülőke7. Pisztoly és vezetéktartó

8. Hegesztő-hozaganyagtartó

9. Védőfüggöny

A napi karbantartás teendői A gyártó kezelési-és karbantartási utasításainak

figyelembevétele. Az áramforrás sűrített levegővel való kifúvatása a

porlerakódások eltávolítása céljából. A vízhűtőberendezés működőképességének ellenőrzése. A ventilátor működőképességének, forgásirányának

ellenőrzése.



408

Hegesztés előtt minden csavaros szorítócsatlakozás

ellenőrzése, utánhúzása. A pisztoly, a tömlőköteg és a testkábel ellenőrzése, a sérültrészek cseréje.

A nyomáscsökkentő csatlakozásának ellenőrzése,tömítettségek ellenőrzése, a gáztömlő kifúvatása.

A védőgáztömlő szoros felerősítése és tömítettségénekellenőrzése.

A gázfúvóka tisztítása, cseréje, központosságának ellenőrzése A volfrámelektród szükség szerinti cseréje.

Hegesztés tűzveszélyes helyen Az olyan helyeken, terekben ahol könnyen gyulladó

anyagokat tárolnak a munkák megkezdése előtt a

tűzveszélyességet meg kell szüntetni. Amennyiben ez nem lehetséges, az üzemvezető, ill.

annak megbízottjának írásos engedélyével lehethegeszteni



409

hegeszteni.

A gyúlékony anyagokat takarással kell védeni aszikráktól leolvadó fémcseppektől. Zárt terekben (tartály, cső, tank) végzett

hegesztésnél biztosítani kell, hogy a veszélyes

gázok képződése, gyulladása, robbanása nekövetkezzen be, pl. állandó levegőbefúvással,légcserével.

Hegesztés tűzveszélyes helyen

Veszélyes anyagot tartalmazónak kell minősíteni,

ha a tartály, cső, vegyipari készülék korábbitartalmát nem lehet biztonsággal megállapítani. A hegesztést nagy körültekintéssel, odafigyeléssel

kell végezni.



410

kell végezni.

Zárt tartály hegesztésekor kinti figyelőszemélytkell felállítani. Éghető formáló gázokat (pl. hidrogén) a

gázkilépés helyén meg kell gyújtani, nem szabad,

hogy a levegővel durranógázt képezzen.

Zárt, szűk térben való hegesztés

Csak megfelelő szellőzés mellett szabaddolgozni.

Mentőövet kell viselni. Egyéni légzésvédő eszközt kell használni. Felügyelő-személyzet jelenléte szükséges



411

Felügyelő személyzet jelenléte szükséges.

Gondoskodni kell a vészjelzés lehetőségéről. Tilos bevinni az áramforrást. Megfelelően zárt öltözet. Az érintésvédelmi előírások szigorú betartása.

Az üzemvezető írásos engedélye kell.

Áramütés elleni védekezés

Megfelelő száraz védőöltözet, szigetelt

talpú bakancs, szigetelő alátét.. Az áramforrás üresjárási feszültsége

feleljen meg az alkalmazáskö ül é i k



412

körülményeinek.

Nem szabad a hegesztőgépet a hálózatikábel segítségével mozgatni.

Csak hiánytalan szigetelésű kábelek

használhatók. A munkadarabnak biztos földelése legyen.

Áramütés elleni védekezés

Szigetelt gyorscsatlakozók alkalmazása

javasolt. Az elektródcserét feszültségmentes

állapotban végezzük.



413

p g

A pisztolyt ne rakjuk a munkadarabra,használjunk pisztolytartót. Hegesztéskor használjunk kesztyűt. A hálózati és a hegesztő áramforrás

javítását szakemberre bízzuk.

A biztonságos munkahely kialakítása Megfelelő tér álljon rendelkezésre a megfelelő

munkavégzéshez, a berendezések kezeléséhez, az

alkatrészek tárolásához, a dokumentációk tárolásához(legalább 4,5 m2).

A munkahelyi körülmények tegyék lehetővé a zavartalanmunkát.



414

A megvilágítás min 300 lux legyen.

A zaj nem haladhatja meg a 60 dB értéket folyamatosüzemben.

Megfelelő szellőzés és hőmérséklet biztosítva legyen(műhelykörülmények között).

Feleljen meg a munka-és egészségvédelmielőírásoknak.

Feleljen meg az érintésvédelmi szabványoknak.

Magasban végzett hegesztés

A hegesztés csak állványon végezhető.

Biztosítókötelet kell alkalmazni. Mindig legyen felügyelő személy Meg kell állapodni az egységes



415

Meg kell állapodni az egységes

kommunikációs jelekben. A hegesztés környezetében tűzveszélyes

anyag nem lehet.

Nagy körültekintéssel és óvatossággal kellvégezni a munkát.

A lángvágás biztonságtechnikája Meg kell védeni a palackokat és szerelvényeket, a

sérülést okozó fizikai és kémiai hatásoktól. Meg kell akadályozni a töltet jellemzőinek

(nyomás, hőmérséklet) veszélyes megváltozását. Az acetiléngáz kivétel nem haladhatja meg az



416

g j góránkénti 1000 litert a palackból.

A palackokat csak ott és olyan módon szabadelhelyezni, használni, szállítani, tárolni, hogysemmiféle károsodás ne érje, az esetlegesrobbanás a legkisebb kárt okozza.

Az oxigén nagy nyomással áramlik ki.

A lángvágás biztonságtechnikája Csak fémtiszta palackot szabad átvenni. Az oxigénpalack és szerelvényei nem

érintkezhetnek szerves zsírral vagy olajjal. Az acetilén palackot óvni kell az ütődéstől,

rázástól, eldőléstől, leeséstől.



417

A palackot 45º-nál nagy kisebb szögben nemszabad megdönteni.

Rézből készült tömítések, csatlakozásokhasználata tilos.

Ügyelni kell a megolvadt fém, ill. salak kifúvására. Éghető anyag nem lehet a közelben.

A palackok kezelése, biztonságielőírásai Tilos a megengedettnél nagyobb mennyiségű gáz

elvétele. Tilos a gázt keverni, az egyik palackból a másikba

áttölteni. A palackot csak gáztömören elzárt és-szelepsapkás



418

A palackot csak gáztömören elzárt és szelepsapkáskivitelű palack esetében-felcsavart szelepvédő sapkávalszabad tárolni és szállítani.

A palackot eldőlés elmozdulás ellen rögzíteni kell.

A hegesztőmunkahelyen csak annyi gázpalack lehet,amennyi a folyamatos munkavégzéshez szükséges. A

műszak befejezésekor a palackot a tároló helyen kellelhelyezni (üres ill. teli elkülönítve).

A palackok kezelése, biztonságielőírásai

A gázpalackot nem érheti sugárzó hő,árnyékolással védeni kell adott esetben, apalack külső hőmérséklete nem haladhatja

50°C



419

meg az 50°C-ot

Meg kell akadályozni a palack lefagyását.Fagyás esetén max. 40°C-oshőmérsékletű vízzel szabad kiolvasztani.

Tilos a palackot teljesen kiüríteni.

A palackok kezelése, biztonságielőírásai

A gázpalackokon fel kell tüntetni jól láthatóan ésazonosíthatóan:

a gáz típusát a nyomását

Documents

hegesztés tananyag