Tartalom

Bevezető 5

Szakismeret Mit értsünk szárazépítésen?

Anyagismeret Különféle építőlapok

különböző alkalmazásokra Különleges gipszkarton lapok — Különleges technológiák (Knauf) Fa vagy fém tartóváz A megfelelő dűbel (tipli) _ _ _ _ Hang- és hőszigetelés Hátsó szellőztetés vagy

a szarufák közének kitöltése szigetelőanyaggal

Glettelés, házagolás A felület előkészítése Szárazesztrich

Szerszámismeret

Alapvető munkafogások Válaszfalak és előtéthéjak Tartóváz Közvetlen falburkolat Falburkolat gipszkartoncsíkokból

kialakított tartóvázzal

6 6

10

10 11 14 16 16 18

22 23 24 24

27

30 30 31 31

Párazáró réteg Hangszigetelés Dekoratív felületek Tömítés és felerősítés Nehéz fali terhek

Gyakorlati példák Szárazvakolat új falazaton Tartóvázas szerelés A felragasztásos módszer Kis konyha jó térkihasználással Boltíves falnyílás Rusztikus jellegű tér Válaszfal építése Szép fürdőt a vendégszoba mellé Külön fürdő a gyerekeknek Fürdőszoba építése a tetőtérben Szaniterszerelés Közvetlen, sík mennyezetburkolat Kazettás mennyezet Kedvező fényhatás Lépcsőzetes mennyezetkialakítás Egy régi hall megszépítése Fém tartószerkezetű függő mennyezet — Egy otthonos fészek Fiatalos lakás nyitott konyhával

34 36 37 39 39

41 42 44 46 48 51 53 55 57 61 63 66 68 70 71 75 77 80 82 87

Bevezető

A barkácsolás olyan hobbi, amellyel napjainkban az em-berek milliói töltik el haszno-san szabad idejüket. Egy jó szakmai útmutató segítségével és némi ügyességgel nem-csak kisebb javításokat vé-gezhetünk el magunk, hanem gyakran bámulatos ered­­ménnyel újíthatjuk fel, szépít-hetjük, építhetjük át vagy bő-víthetjük otthonunkat. A barkácsolás ugyanakkor megadja a jól végzett munka örömét, amelynek eredményét is napról napra láthatjuk és csodálhatjuk, ezenkívül pedig pénzt is megtakaríthatunk. A szaküzletekben, barkács-boltokban és -áruházakban az ezermester beszerezheti a szükséges szerszámokat és anyagokat. Ám nem elég a megfelelő szerszám és kellő lelkesedés. A munka alapos előkészítéséhez és hibátlan el-végzéséhez kellő szakmai is-meretekkel is rendelkeznünk kell. Azt is tudnunk kell, hogy közben mire ügyeljünk.

A Csináld Magad sorozatban megjelent Gipszkarton lapok beltéri felhasználása című kö-tet a gyakorlatban számtalan-szor kipróbált, hasznos ötle-teken és mesterfogásokon keresztül mutatja meg, mit hogyan csináljunk.

A könyv lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részek-kel ismerteti az egyes műve-leteket. A szemléletes jelölé-sekből egyértelműen megtud-hatjuk, hogy milyen nehézségi fokkal, erő- és időráfordítással kell az egyes munkamenetek-ben számolnunk, és hogy mi-lyen szerszámokra van szük-ségünk.

Munkánkat helyesen a kö-vetkezők szerint sorolhat-juk be:

1. nehézségi fok - Gyakorlat nélkül is elvégezhető munkák. Nem igényelnek különösebb kézügyességet.

2. nehézségi fok - Ezek a munkák már némi gyakorlatot kívánnak a szerszámok és az anyagok kezelésében. Elvég-zésükhöz átlagos kézügyes-ség szükséges.

3. nehézségi fok - Mester-ségbeli gyakorlatot igénylő munkák, a szakmai tudáson kívül átlagon felüli ügyesség is kell elvégzésükhöz.

1. fokú erőkifejtés - Könnyű munka, amelyet bárki kényel-mesen el tud végezni.

2. fokú erőkifejtés - Némi testi erőt igénylő munka.

3. fokú erőkifejtés - Olyan jó erőben levő ezermesterek-nek való munka, akik kemény fizikai munkától sem riadnak vissza.

Szakismeret

Mit értsünk a belső kialakításhoz. Az épü- anyag alkalmazható (pl. for-létbe ezért csak némi várako- gácslap, dekorlap, rétegelt le-

Szárazépitesen? zás után lehet beköltözni. Ta- mez, fagyapot lapok stb.). lálékony építészek rájöttek ar-

A házak falait már az ókorban ra, hogy időt takaríthatnak A gipszkarton lapok előnyei is többnyire bevakolták, akár meg, ha a belteret gipszkarton röviden összefoglalva a követ-terméskőből, faragott kváder- lapok felhasználásával alakít- kezők: kövekből, akár vályog- vagy ják ki. Mivel az így készült falak - szárazon, gyorsan, kedvező agyagtéglákból készültek. vékonyabbak, kevesebb helyet áron, akár házilag is beépít-Vakoláshoz mészből és ho- foglalnak el, így ezzel az építé- hető szerkezetek. Környe-mokból készült habarcsot si móddal egyúttal a rendelke- zetvédelmi szempontból is használtak. A vakolatréteg si- zésünkre álló beltér is jobban előnyösek, mivel az egész-mává teszi a falat, és a helyi- kihasználható. ségre nem károsak; ség klímájának szabályozása- Ezek után mi is a szárazépí- - repedésmentes felületet hoz is hozzájárul azáltal, hogy tés? Azoknak a belsőépítési adnak, mivel hőre, nedves-a helyiség nagy páratartalmú technológiáknak a gyűjtőneve, ségre minimális mértékben levegőjéből vízgőzt köt le, és amelyek felhasználása során tágulnak, ill. zsugorodnak azt a száraz levegőben ismét nem viszünk felesleges vizet (ellentétben pl. a lambériá-leadja. az építési rendszerbe. Ide tar- val és egyéb fa alapanyagú Az említett célok elérésére a toznak pl. a válaszfalrendsze- építőlemezekkel); falakat ma is mész-, cement- rek, falburkolatok, álmennye- - a könnyű szerkezetek csök-vagy gipszalapú habarccsal zetek, álpadlók, szárazaljzatok, kentik a tartószerkezetek vakolják be. A habarcsot passzív tűzvédelmi rendsze- terhelését; többnyire kőműveskanállal rek. A száraz szerelési tech- - a szerkezet és a burkolat hordják fel és simára lehúz- nológia, vagyis az épületszer- gyorsan elkészül, így a la-zák, de a felhordáshoz egyre kezetekhez előállított építő- kóteret hamarabb haszná-gyakrabban szórókészüléket anyagok és előre gyártott épí- latba vehetjük, mint más is használnak. A vakolatha- tési elemek száraz szerelése technológiák esetében; barcs a falazóhabarcshoz idő- és költségkímélő építési - ásvány- vagy kőzetgyapot, hasonlóan sok vizet tartalmaz, mód. Nedves eljárást szinte üveggyapot alkalmazásával A víz a vakolat kötésekor csak csak a fugák, hézagok kitölté- költségtakarékos hő- és lassan kötődik meg, ill. páro- sénél alkalmaz. hangszigetelést érhetünk log el. Könyvünk a szárazépítési el velük; Ha tehát egy épület külső fa- technológiák közül a gipsz- - az épületgépészeti vezeté-lait és válaszfalait a klasszikus karton lapok felhasználását kek (vízcső, gázcső, elekt-módon téglákból rakták és mutatja be. A szárazépítés tá- romos vezetékek stb.) egy-nedves habarccsal vakolták gabb értelemben többet jelent szerűen, a falszerkezet űre-be, többnyire néhány hétig a szerelt technológiáknál. geiben vezethetők; hagyni kell azokat száradni, A szárazépítéshez a gipsz- - a szerelt válaszfalak jóval csak utána lehet hozzáfogni karton lapok mellett számos kevesebb helyet foglalnak el

7

a lakás hasznos alapterüle-téből, mint a hagyományos tégla válaszfalak;

- szükség esetén minimális munkaráfordítással gyorsan és tisztán elbonthatok, át-építhetek (ellentétben pl. egy téglafal rengeteg pi-szokkal járó lebontásával);

- a gipszkarton lapok szabá-lyozzák a levegő páratarta-mát, klimatizáló hatásúak. Mivel a gipszmag gazdag mikropórusokban, időlege-sen magába szívja a ned-vesebb levegőt, ezt raktá-rozza, ha pedig a levegő szárazabb, visszapárolog-tatja a környezetébe;

- a speciálisan formázott, acélprofil vázas szerkezet igen stabil és terhelhető (akár 95 kg-os konyha-szekrény is felfüggeszthető rá méterenként);

- a gipszkarton lapok különö-sen alkalmasak megelőző tűzvédelemre. A gipsz mint-egy 20 % megkötött kris-tályvizet tartalmaz. Ez pl. 15 mm vastagságú lap esetén 3 L/m vízmennyi-ségnek felel meg. Tűz ese-tén ez a kristályvíz „beépített tűzoltóvízként" működik. Tűzgátló gipszkarton lapok-ból épített tetőtereknél pl. 30, ill. 60 perc tűzálló-ságú burkolatok építhetők (pl. Rigips RF 15 mm vastag egy-, ill. kétrétegű lapok). Hogy ezek relatív értékben mennyivel is kerülnek töb-be? A becsült relatív össz-költségek a 12,5 mm-es normál gipszkartonhoz vi-szonyítva az alábbiak: RB 12,5 mm normál/ RB 15 mm normál/ RF 15 mm tűzgátló/két-

rétegű RF 15 mm tűzgátló burkolatok = 1/1,09/1,11/ 1,56. E költségtöbblet éle-tet menthet, olyan biztonsá-got nyújt, amiből soha nem elég. A fenti 30, ill. 60 perc tűzvé-dő képességet az ÉMI által A-873/93 szám alatt kiállított Építőipari Alkalmassági Bi-zonyítvány is tanúsítja.

Nyersanyagok A gipszkarton lapok különféle vastagságú gipszmagból áll-nak, amelyet mindkét oldalán fedőkarton borít. Készítésükre régebben természetes gipszet használtak, ami káros a termé-szetre. Napjainkban többnyire füstgáz-gipszet, ún. rea-gipszet gyártanak. Ez az erő-művek füstgázainak kéntele-nítésekor keletkezik, és tisztítás után gipszkarton lapokká dol-gozható fel.

Alkalmazási lehetőségek Gipszkarton lapokkal nemcsak újonnan rakott vakolatlan vagy sérült régi falakat burkolhatunk rövid idő alatt, hanem a tető-terek ferde felületeit és térdfa-lait is. Fából vagy fémprofilok-ból készült tartóvázakkal vi-szonylag vékony válaszfalakat is építhetünk belőlük. A kor-szerű szigetelőanyagoknak köszönhetően az ilyen falak hő- és hangszigetelése cse-kély vastagságuk ellenére is jó, ezáltal nemcsak a rendelkezé-sünkre álló belterület használ-ható ki a lehető legjobban, de a lakás is komfortosabbá válik. Készülnek hátlapjukon polisz-tirol keményhabbal vagy kő-zetgyapot szigetelőréteggel ellátott gipszkarton lapok is, ezekkel a vakolást és a szige-

telést egy munkamenetben végezhetjük el.

Lakásbiológia Mivel a gipszmag gazdag makropórusokban, ezért a he-lyiség levegőjéből jelentős mennyiségű nedvességet ve-het fel, ha pedig a levegő szá-raz, ismét leadhatja azt. A gipsz-karton lapokkal kialakított he-lyiségek klímája ezért nagyon kellemes és kiegyenlített. Mivel a gipszkarton lapok hő-vezető képessége csekély, a helyiségek energiatakaréko-sán fűthetők.

így környezetbarát Ha a lemezek hátlapjára szigetelőréteget erősítünk, energiát takaríthatunk meg (pl. ISOVER üveggyapot, Therwolin üveggyapot, TOPLAN kőzetgyapot, NIKECELL polisztirol hab, STYRODUR extrudált po-lisztirol hab stb.).

Beépített tűzoltóvíz A gipsz a kénsav kalciumsó-ja. A kalciumszulfáthoz ún. kristályvízként két vízmolekula kötődik. Ha ezt az anyagot 120 °C-on elégetjük, a vegyület a kristályvíz legnagyobb részét elveszíti, és kristályos állapot-ból fehér porrá alakul át, va-gyis égetett gipsszé válik. Ha ezt a port vízzel keverjük, az elveszített kristályvizet megint felveszi, és szilárd, kőszerű anyaggá válik. Ebben az álla-potban a gipsz számtalan fi-nom kristálytűnek köszönheti

8

Jól sikerült példa egy lakás belterének száraz kialakítására

szilárdságát. A kristálytűk sza-bálytalanul fonódnak egymás-ba, ezáltal az anyagnak szilárd szerkezetet adnak. Ha az ilyen gipszet 300 °C fölé hevítjük, összes kristályvizét elveszíti. Ez tűz esetén nagyon előnyös, mivel a víz energiát von el a lángoktól, és ezáltal gátolja a lángok terjedését, szinte beépített tűzoltóvízként hat. Egy kb. 1 cm vastag

gipszkarton lap négyzetmétere kereken 2 L vizet köt le, ez pe-dig már jelentős mennyiség. Gipszkarton lapokból tehát égésgátló falakat, sőt tűzálló fal- és mennyezetszerkezete-ket alakíthatunk ki. A tűznek legalább 30 percig ellenálló el-választó elemek jele F30, A tűzálló F90 jelű szerkezetek a tűznek 90 percig állnak ellen. Megfelelő szerkezet kialakítá-

sával még az F180 kategóriá-ba sorolható tűzvédelmi lezá-rások is lehetővé válnak. Ezek a tűznek 3 óra hosszat is elle-nállnak. Magyarországon for-galmazott HF (GKFI), ill. Rigips RFI tűzgátló gipszkarton épí-tőlapokkal 30, ill. 60 perc tűz-állósági! burkolatok készíthe-tők. Megrendelésre kaphatók igen nagy tűzállóságú KNAUF Fireboard tűzvédelmi rendszer-elemek is. Természetesen többrétegű (két- és háromré-tegű) borítással többszörözött tűzállóság érhető el.

Szerelés A gipszkarton lapokat nyers falazatra, betonfalra ragasztó-gipsszel erősíthetjük fel. Egy másik megoldás szerint a falra vagy mennyezetre dűbelekkel falécekből vagy fémprofilokból tartóvázat erősítünk, és erre csavarozzuk rá a gipszkarton lapokat. Miután a csavarok helyét és az illesztési hézago-kat tömítettük és elsimítottuk, majd csiszoltuk és alapoztuk, teljesen sík falfelületet kapunk, amely közvetlenül tapétázható, gipsz- vagy műanyaghabarcs-csal vékonyan bevakolható, de csempével is borítható. Nedves helyiségek falainak burkolására különleges imp-regnált gipszkarton lapok is kaphatók (jelölése HA, régeb-ben GKBI, a látható oldalon a karton színe zöldes, hátol-dala szürke, az ismertetőjel rá-nyomtatott színe kék).

Mit várhatunk a beltér száraz kialakításától? Első pillantásra is szembetűnik az az előnye, hogy a száradási idő elmarad, és hogy az alap-terület a vékonyabb válaszfa-

lak által jobban kihasználható. A száraz kialakításnak ezenkí-vül még számos más előnyös tulajdonsága is van. Új épületekben például meg-tehetjük, hogy a villany- és víz-vezetékeket a falon kívül he-lyezzük el, majd egy elébük helyezett fal mögé rejtjük. Ez az ún. előfalas szerelés gazdaságosabb, mint ha a ve-zetékeket a falba helyeznénk. Ezen túlmenően a száraz technológiával a mennyezete-ket és falakat sokféleképpen alakíthatjuk, amint azt a ké-sőbb ismertetett példákon lát-ni fogjuk. Régi épületek felújításakor is költségeket takaríthatunk meg

az előfalas szereléssel anélkül, hogy rontanánk a hangszige-telést, hiszen a falakat nem károsítjuk vele. Gipszkarton lapokkal gyorsan és olcsón burkolhatunk sérült, egyenetlen felületű falakat, mennyezeteket és padlókat. Mivel az ilyen építésű válasz-falak viszonylag könnyűek, al-kalmazásukkor a megenge-dett födémterhelést sem lép­jük túl. A hang- és hőszigetelésen száraz technológiával könnyen és mégis hatásosan javítha­tunk. Egy szigetelt, előre he­lyezett falhéjjal vagy egy kettős héjú válaszfallal (amelynél a fal két oldala hangtechnikailag

teljesen elkülönül egymástól) bámulatosan jó hangszigete-lési értékek érhetők el. Eköz-ben természetesen döntő je-lentőségű az, hogy milyen a fal teljes vastagsága. A száraz építési mód azt is lehetővé te-szi, hogy - ha később szüksé-gessé válik - az ily módon végzett átépítéseket és kiala-kításokat felszámoljuk, még-pedig bontás és épületkárok nélkül. A belterek száraz kialakítása azért is vonzó, mert munkame-netei annyira egyszerűek, hogy azokat egy némileg ügyes ezer-mester könnyen elvégezheti, és a saját kedvére alakíthatja a meglévő teret.

10

Anyagismeret

Különféle építőlapok különböző alkalmazásokra A gipszkarton lapok fedőkar-tonnal borított gipszmagból állnak. Fajtáik és jelölésük az 1. táblázatban látható. Kiválóan tapétázhatok, festhetők vagy csempézhetők, de díszvako-latok is felhordhatok rájuk. A lap hátoldala arról ismerhető fel, hogy a gyártó bélyegzőjét viseli, ez egyúttal a mindenkori lapfajtát is jelöli.

A gipszmag szilárdítórosto-kat is tartalmazhat, amelyek például tűz esetén megbízható módon egyben tartják.

Az ilyen lemezek égésgátló szerkezetek kialakítására is

A gipszkarton lapok kezelése egyszerű

alkalmasak. Nedves helyisé-gek és vizesblokkok burkolá-sára impregnált lemezek ké-szülnek, ezek nedvszívó ké-pessége csekély, a felvett nedvességet pedig ismét gyorsan leadják.

Szabványos gipszkartonlap-méretek A gipszkarton lapok különféle vastagságban és formátum-

ban készülnek. A leginkább használatos lemezek vastag-sága 9,5 vagy 12,5 mm.

Mivel az utóbbiak mereveb-bek és stabilabban felerősít-hetők, a szakemberek és ezermesterek inkább ezeket részesítik előnyben.

Mind a normál, mind pedig a nedves helyiségek kialakítá-sára használható és tűzgátló impregnált lemezek különféle méretben kaphatók a 2. táblá-zat szerint.

Egyemberes lapok Az ezermesterek leginkább a csupán 60 cm széles, ún. egyemberes lapokat használ-ják. Ezekkel könnyebb dolgoz-ni, és könnyebben is szállít-hatók. Az egyemberes lapok hosszúsága gyártmánytól füg-gően 200... 300 cm.

1. táblázat. A gipszkarton építőlapok fajtái és jelölésük

Az építőlap fajtája Normál gipszkarton lap

Tűzgátló gipszkarton lap

Impregnált gipszkarton lap

Tűzgátló impregnált gipszkarton lap

Rövid jel A, ill. RB (GKB)

F, ill. RF (GKF)

HA, ill. RBI (GKBI)

HF, ill. RFl (GKFI)

Kartonszín

fehértől a sárgáig

fehértől a sárgáig

zöldes

zöldes

Bélyegzőszín

kék

piros

kék

piros

A rövid jelben az R betű Rigips-terméket jelenet

11

2. táblázat. A szabványos, hagyományos gipszkarton építőlapok méretei és tömege

Vastagság, s, mm

9,5 ± 0,5

12,5 ±0,5

15 ± 0,5

>18 ± 0,9

9,5 ± 0,5

Szokásos szélesség, m m _ 5

1200

1250

600

1200

1250

400

Szokásos hosszúság, mm_ 5

2000

2250

2500

2750

3000

3250

3500

3750

4000

2000

2250

2500

3000

3250

3500

1500

2000

1 m2-re vonatkoztatott tömeg, kg/m2

A (GKB)

<9,5

< 12,5

<15

<1,0s

-

HA (GKBI)

-

< 12,5

<15

-

-

F (GKFI)

8...10

10. .13

13...16

0,8 s... 1,0s

-

HF (GKFI)

-

10. .13

13. .16

-

-

A jelöléseket I. az 1. táblázatban

Vastag lapokhoz karcsúbb tartóváz is elég A 15 mm körüli szabványos vastagságú lapok mellett 18 és 20 mm vastag lap is kapható, amelyet egyszerűen „vastag-nak" vagy lakásépítő lemeznek is neveznek. Ezek az egyemberes lemezhez hasonlóan 60 cm szélesség-ben is kaphatók, ezért a vas-tagsággal járó nagyobb tömeg ellenére még könnyen moz-gathatók. A lap nagyobb vastagsága és az abból eredő nagyobb szi-

lárdság és merevség mind válaszfalak építésekor, mind pedig tetőterek ferde felüle-teinek burkolásakor takaréko-sabb tartóváz alkalmazását teszi lehetővé. Ha a szarufák közötti távolság nem haladja meg a 75 cm-t, a tetőtér ferde felületeinek kialakításakor nincs szükségünk tartóvázra, a lakásépítő lemezeket ugyan-is közvetlenül a szarufákra csavarozhatjuk rá. A lemezeket kis ékekkel állíthatjuk be úgy, hogy egyenletes sík burkolatot kapjunk.

Különleges gipszkarton lapok Tűzvédelmi lapok Különleges feladatokra speciá-lis gipszkarton lapok készül-nek, például olyanok, amelyek a megelőző tűzvédelemben alkalmazhatók égésgátló vagy tűzálló válaszfalak, ferde tető-síkok burkolatának készítésé-re. Közülük megemlítjük a 12,5 mm vastag tűzvédelmi la-pokat, amelyek hosszúsága 200.. .300 cm, szélessége

12

125 cm, ill. 120 cm, gyártótól függően. De vannak 10 mm vastag, 150 x 100 cm formá-tumú lapok is, amelyeket nem-csak tűzvédelmi szerkezetek-ben, hanem normál válaszfa-lakban és tetőterek kialakítá-sában is alkalmaznak. Mindkét típusnak rostokkal szilárdított gipszmagja van, ez biztosítja, hogy tűz esetén a lap ne es-sen szét, de normál körülmé-nyek között is növeli a lap me-revségét. Tűzvédelmi lezárá-sokhoz szokványos lapok is használhatók, ezeket rendsze-rint két rétegben, eltolt héza-gokkal (kötésben) helyezik el.

ívelt formák is könnyen kialakíthatók A gipszkarton lapokból ívelt formákat is kialakíthatunk úgy, hogy a hátoldalukon a görbü-leti sugártól függően 1.. .4 cm-es közökben befűrészeljük őket. Elegánsabb megoldást tesznek lehetővé a szárazon alakítható, üvegszállal erősített hajlékony Riflex-lapok. Ezek csak 6 mm vastagok, és 120 x 240 cm-es formátum-ban kaphatók. Magyarorszá-gon a RIGIPS-termékek között találkozhatunk velük.

Nedves helyiségbe való különleges lapok Nagy páratartalmú helyiségek-ben impregnált gipszkarton lapok alkalmazhatók. Ezek a levegőből kevesebb nedves-séget vesznek fel, és ezt gyor-sabban le is adják. Bár rövid ideig érheti őket víz, semmi-képpen sem vízállóak. Ezért, ahol tartósan fröccsenő víznek vagy vízsugárnak lehetnek ki-téve - például fürdőkád vagy zuhany közelében -, ott vízle-

Gipszkarton lap csempézése

pergető festékréteggel vagy vízzáró burkolattal (pl. kerá-miacsempe) kell ellátni őket. Használjunk ezenkívül külön-leges vízzáró ragasztót (pl. CIMSEC rugalmas, kenhető szigetelés, CIMSEC rugalmas csempe- és járólapragasztó stb.), és a hézagokat megfe-lelően tömítsük.

Szigetelés és vakolás egy munkamenetben Az ún. kötőlapok (szendvics-lapok) hátoldalát 20.. .50 mm vastag polisztirol keményhab vagy ásvány- vagy kőzetgya-pot lemez borítja. Ilyen lapok-kal egyetlen munkamenetben hozhatunk létre tapétázható, sima falfelületeket és javíthat-juk a hőszigetelést új épületek belső terének kialakításakor éppúgy, mint régi házak kor-szerűsítésekor. Még ha épület-fizikai szempontból a külső szigetelést kellene is előnyben részesítenünk, a belső szigete-lés gazdaságos megoldás a helyzet javítására. A falak belső oldalának szigetelésekor hát-rány, hogy veszendőbe megy a falak hőtároló képessége, amely normál körülmények között a hőingadozások egy részét ki-egyenlíti. Az viszont előny, hogy a belülről szigetelt helyiség gyor-

sabban melegszik fel. Ez külö­nösen akkor érvényesül, ha a lakók napközben nincsenek otthon.

Bármilyen szerkezetű belső szigetelést is szándékozunk kialakítani, néhány épületfizikai feltételt mindenképpen figye-lembe kell vennünk. A gipsz-karton lapok és a szigetelőré-teg között alufóliából hézag nélküli párazáró réteget kell ki-alakítanunk, hogy a nedvesség ne diffundálhasson a helyi-ségből a falazatba, és lehűlés után sem a szigetelőrétegben, sem a falban ne mehessen át gőzből folyékony halmazálla-potba. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy a fal átnedvesedik, a szigetelő ha-tás romlik, de még nagyobb épületkárok is keletkezhetnek. A kötőlapok 9,5 és 12,5 mm vastag gipszkarton fedőréteg-gel készülnek, ezért teljes vas-tagságuk 29,5.. .59,5 mm, il-letőleg 32,5.. .62,5 mm. 60 cm széles egyemberes lapok for-májában és 125 vagy 120 cm szélességgel kaphatók a ke-

így környezetbarát A belső szigetelés kifize-tődik, hiszen a fűtés nap-közben csökkenthető, vagy akár teljesen le is ál-lítható. Ilyenkor pl. egy hőmérséklet-érzékelős kapcsolóóra a lakók visz-szatérése előtt egy-két órával ismét bekapcsolja a fűtést, ha a hőmérséklet a beállított, vagyis a kívánt érték alatt van.

13

reskedelemben. Mivel hosszú-ságuk 250 cm, normál magas-ságú helyiségekben toldás nélkül alkalmazhatók. A kötőlapokat rendszerint ra-gasztóanyaggal erősítik a falra. Ezt a lap hátoldalára csomók-ban, a hosszanti élek mentén pedig csíkokban hordják fel. A habarcs kötéséhez levegő-cserét kell biztosítani. Ezért a lapokat a tényleges falmagas-ságnál kb. 3 cm-rel rövidebbre vágják, és kis ékekkel rögzítik. Ezáltal a padló fölött és a mennyezet alatt egy-egy kes-keny rés marad, az ezeken át-áramló levegő szárítja a ra-gasztóanyagot. A réseket azonban később feltétlenül tömíteni kell.

A gipszkarton építőlapok élkiképzése A kereskedelemben kapható gipszkarton lapok rövidebb, vagyis keresztéleit a gyártók derékszögben és éles sarkok-kal képezik ki, a hosszanti éle-ket a lapok közötti illesztési hézagok könnyebb elsimítása érdekében lekerekítik vagy le-törik. Az ún. varioél lekerekí-tett és egy kissé lapított. A Ma-gyarországon vásárolható, leg-elterjedtebb RIGIPS gipszkar-ton lapok új fejlesztésű PRO éllel kerülnek forgalomba. Az ilyen lapokkal kialakított bur-kolat nehezebben reped meg, és hézagolása is könnyebb. A rövidebb éleket, valamint a lapok elvágásakor keletkező éles hosszanti éleket éles kés-sel vagy gyaluval megfelelő ferdeségűre kell kialakítani, vagyis fózolni kell, hogy az il-lesztéseket könnyen és tisztán lehessen hézagolni. így a két lapot szorosan ütköztetve

Kötőlapok felerősítése ragasztóanyaggal

V alakú horony (mélyedés) jön létre. Ezt hézagológipsszel kell kitölteni, így nem reped majd meg a burkolat az illesztésnél.

Ön metsző gyorsépítőcsavarok Ha a gipszkarton lapokat fából vagy fémből készült tartóvázra kell erősíteni, erre jól használ-hatók az ún. önmetsző gyors-építő- (gipszkarton-) csavarok. Ezek egy beállítható nyomaté-kú vagy akkus csavarozóval előfúrás nélkül becsavarhatók, ugyanis szinte behúzzák ma-gukat. A csavaroknak korró-zióállónak kell lenniük, hogy ha tömítjük vagy festjük őket, ne keletkezzenek rozsdafoltok. Belső terek száraz kialakításá-hoz rendszerint felületkezelt gyorsépítőcsavarokat használ-nak. Ezeket fekete, kékes vagy sárgás bevonatukról ismerhet-jük fel. A csavarok hosszúsá-ga a lapok vastagságától füg-gően 25 mm, 35 mm, illetve a 20 mm vastag lakásépítő le-mezhez 55 mm.

Ragasztógipsz Nyers falazatra, betonra a gipszkarton lapokat éppúgy ragasztógipsszel erősíthetjük fel, mint a normál lemezeket.

Önmetsző gyorsépítőcsavarok

"tőid

A ragasztóanyag felvitele a gipszkarton lapra

A por alakban kapható ragasz-tóanyagot az előírt keverési arányban öntsük a vízbe. Hagy-juk, hogy a por a vizet magába szívja, majd az így keletkező masszát az előírt várakozási idő után alaposan dolgozzuk át. Ezt a ragasztógipszet csomókban és csíkokban vigyük fel a lap hát-oldalára, majd a lapot állítsuk a kívánt helyre, és szorítsuk a fal-hoz. A felragasztott lapot gumi-kalapáccsal kopogtatva igazít-suk ki az ütközéssel egymáshoz csatlakoztatott lapokat függőle-gesen és síkban. A padozatnál aláhelyezett lapékek segítségé-vel kb. 10 mm-es, a mennyezet-nél kb. 5 mm-es hézagot hagy-junk. Ez lehetővé teszi a kötés alatti szellőzést. A vakolat alá kerülő vezetékeket még a lapok felragasztása előtt helyezzük el.

Különleges technológiák Az épületek korszerű belső kialakítása ma már elképzelhetetlen szárazépítési technológiák alkal-mazása nélkül. A szárazépítés a szakipar minden területén megtalálható. A különböző porkeveré-kek kis és nagy mennyiségű felhasználása ugyanolyan hétköznapivá és mindennapossá vált a kivi-telezésben, mint amennyire a különböző gipsz alapanyagú lemezek falszerkezetben, padlószerke-zetben, mennyezetben való alkalmazása. A gipsz mint építőanyag régóta ismert, felhasználása mégsem volt ilyen széles körű, mint ma. A gipszkarton rendszerek igen elterjedtek, persze alkal-mazásukkor elsősorban azokra a látványosan és gyorsan készíthető falakra vagy álmennyezetekre gondolunk, amelyek felépítése után csak a tiszta „steril" azaz unalmas, nagy sima felületek emlé-keztetnek arra, hogy itt gipszkartont használtak. Ez a cikk azoknak szól, akik nem így gondolják, vagy épp egyetértenek ezzel a vélekedéssel. Az alapve-tő cél az, hogy mindenki - legyen tervező vagy építtető - megtalálhassa a saját ízlésének, igényének megfelelőt, azaz szabadon engedhesse a fantáziáját.

Különleges lemezmegmunkálások Álmennyezetnek, mennyezetborításnak nevezzük azon épületszerkezetet, amely az épület teherhordó szerkezetéről - általában a födémről - függesztve teljesíti a műszaki vagy esztétikai elvárásokat. Az építéstechnológia fejlődése, az építmények korszerűsödése folytán egyre általánosabbá vált az ál-mennyezetek alkalmazása. Felhasznált anyagát tekintve a legelterjedtebb a gipszkarton építőlemezből készült álmennyezet. Szer-kezetében különbséget teszünk nem látszóbordás és kazettás, ül. különleges kupola álmennyezeti rend-szerek között, amelyek a legkülönbözőbb funkciók teljesítésére alkalmasak, úgy mint: esztétikai, akusz-tikai, tűzvédelmi, hűtő-fűtő, világító vagy hőszigetelő. Fontos szempont a bonthatóság kérdése. Előszeretettel alkalmaznak homogén felületű rendszereket -jobbára esztétikai megfontolásokból - akkor is, ha az álmennyezeti tér tele van épületgépészeti és épü-letvillamossági rendszerrel, melyek hozzáférhetősége alapkövetelmény. Ez esetben rejtettbordás bont-ható álmennyezet építése vagy homogén (nem bontható monolit) álmennyezet esetén revíziós nyílások beépítése válik szükségessé. A függesztett álmennyezet tartószerkezetének fő alkotóeleme a tartóbordázat, amely fő- és mellékbor-dák, falcsatlakozó profilok, különleges esetekben (a megszokottnál nagyobb fesztávok vagy terhek ese-tében) speciális tartóbordák rendszeréből áll.

A tartóbordázatot különböző függesztők tartják a födémtől megfelelő távolságban, melyek rögzítőelemének kiválasztását leginkább a teher-hordó födém anyaga határozza meg (anyagát tekintve azonban tűzvé-delmi szempontok miatt kizárólag fém kötőelemek használhatók). A függesztések kialakítása az álmennyezeti rendszer funkciójától, szerke-zetétől, valamint a tömegétől függ. Az általános kialakításokat a szerkezetet alkotó anyagok fejlődése gazdagítja. Ilyen fejlesztés a gipszkarton lemezeknél alkalmazható redőzés, amely a karton V formájú bevágásával szabad formai lehe-tőséget ad sík, de többszörösen tördelt felületek, lamellák kialakítá-sára (1. kép). Az oldalról 90°-ban bemart lemezek egyben maradnak, de a bema-rás mentén hajthatók, és ha a hajtásba ragasztógipszet hordunk fel, akár merev „lépcsőelemek" is készíthetők. A kivitelezés a hajtogatás és a hajtás mentén történő összeragasz-tással lényegesen egyszerűbbé válik, gondoljunk csak az él kialakí-tására vagy akár az egyes felületekhez tartozó lapok méretre vágá-sára (2. kép).

A Knauf által előre bevágott kartonoknak csak a lap szélességi mérete szab határt. A bevágás ké-szülhet elő- vagy hátoldalon, 90 vagy 120°-os szögben egyaránt. Az előre bevágott lapok 9,5 mm

vagy 12,5 mm vastagok, de a Knauf vastagabb lapokra is elfogad megrendelést. A bevágás során egy oldalon mindig megmarad a kartonréteg. A borítást az álmennyezeti rendszerekhez hasonlóan fémváz tartja (3. kép). A tördelt felületek helyére a tervező bátran rajzolhat íves felületet is. A gyártóüzemben előre meghajlított íves gipsz-karton elemek egy-máshoz ragasztott gipszkarton lemezekből állnak. A hajlítás konvex vagy konkáv is lehet, azaz a gipszkarton lemez elő- és hátoldala felé is történhet a hajlítás. Természetesen „S" alakü hajlítás is elképzelhető. A meghajlított lemezek 180°-os szögig (félkörívesig) gyárthatók. Az elsősorban 6,5 mm vastag gipszkartonból készül két, három vagy négy rétegben is íves lemez, amelyeket így ívesen szállít le a gyártó Knauf Kft. (4. kép). A gipszkarton lemezeket a helyszínen is ívesre hajlíthatjuk. Ehhez hajlítósablonra van szükség, amelyen a táblák nedves eljárással a kí-vánt formára hajlíthatok. A gipszkarton építőlemezek gyártás utáni megmunkálása a felület legkülönbözőbb lyuggatása, azaz pontszerű vagy vonalszerű lyukasztása, melynek rajzolata, lyukmérete a teljes felülethez mért 25...28 %-os lyukarányig csak fantázia kérdése. Az ezekből a lemezekből készült álmennyezeteket akusztikus álmennye-zeteknek nevezzük.

3. kép

4. kép

Knauf akusztikus á lmennyezetek A nagyobb helyiségek, közösségi terek megfelelő akusztikai komfort-ját, mennyezetének sajátos esztétikai megjelenését éppúgy elérhejük a Knauf akusztikus álmennyezeti rendszer valamelyikével, mint aho-gyan a különböző módon - négyzetes vagy körlyukasztással - lyugga-tott gipszkarton építőlemezekből kialakított fal- vagy mennyezet borí-tással, amely a sima és perforált felületű lemezek szabad kombináció-jával készül. A rendszer lényegét maguk a négyzetes vagy körlyukakkal lyuggatott, igény szerint hosszabban, vonal-szerűén lyukasztott lemezek adják. A perforált lemezek sima gipszkarton lemezekkel való kombináció-ján túl a perforáció sokfélesége ad lehetőséget a sokrétű felhasználásra. A lyukátmérő 6...20 mm között változó, egy lemez csak egyféle mérettel vagy a lyukak szórt elhelyez-kedése mellett többféle mérettel lyukasztott. A Knauf a felmerülő igények minél szélesebb kielégítésére törekszik, emiatt a leggyakrabban igényelt lemezfajták raktárról elvihetők, de egyedi elképzelésű lyu-kasztással is rendelhetők építőlemezek. Az akusztikus álmennyezetek a szárazépítésnél megszokott álmennyezeti vázrendszerre szerelendők, és a vázrendszer síkjának emelésével, süllyesztésével - esetleg döntésével - a fantázia tovább szárnyalhat. Térben összefüggő, perforált felületű álmeny-nyezetet is készíthetünk, amely a falszegélynél gipszkarton rátéttel keretezhető. Ugyanez sík-ban elhelyezett gipszkartoncsíkkal is helyette-síthető. Az itt felsorolt néhány példa jól mutatja a fel-használás szinte korlát nélküli lehetőségeit, mégis tervezésnél, építésnél sok kérdés merül-het fel. A Knauf Kft. termékeiről, rendszereiről szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére szak-mai tanácsokkal. A Knauf Kft. munkatársai el-érhetők a Knauf irodán keresztül telefonon (319-7282) vagy az info@knauf.hu e-mail cí-men illetve a megújult www.knauf.hu honlapon.

Fa vagy fém tartóváz Fából készített tartóváz Falak és mennyezetek burko-lásához, válaszfalak építésé-hez és tetőterek száraz beépí-téséhez különféle tartóvázak közül választhatunk. Az ezer-mesterek többnyire a fa tartó-vázakat részesítik előnyben. Ezek leginkább gyalulatlan lé-cekből és hevederekből ké-szülnek. Válaszfalak építése-kor a függőleges oszlopok keresztmetszetének szokásos mérete 6 x 6 cm, a padlón, falon és mennyezeten elhelye-zett csatlakozó léceké pedig 6 x 4 cm. Falburkolatokhoz és tetőterek beépítéséhez az alaplécek 6 x 4 cm-esek, az azokra erősített tartólécek mérete 3 x 5 cm. Ez utóbbiakra csavarozzuk a gipszkarton lapokat.

Fém tartóváz Napjainkban egyre elterjed-tebbek a fém tartóvázak, ame-lyeket fémprofilokból szerelnek össze. Ezek nedves helyisé-gekben és a tűzvédelem, va-lamint a hangszigetelés terén

Fém tartóváz

egyaránt előnyösek. A profilo-kat a keresztmetszeti meg-munkáláson kívül a szerelvé-nyek elhelyezésének meg-könnyítése végett lyukasztják és stancolják. Ez utóbbi egy H nyomatot jelent a profilok felületén.

A válaszfalak fémváza U alakú vízszintes (UW) csatlakozó-profilokból és C alakú függő-leges (CW) állványprofilokból áll. Az előbbiek zárják le a vá-laszfalat a padló és a meny-nyezet felé, az utóbbiakat ál-talában lazán állítják be az U profilokba, bár szükség esetén vakszegecsekkel is rögzíthetők. A kétféle profil között akkor alakul ki szilárd kötés, amikor a burkolatot különleges ön-metsző gyorsépítőcsavarokkal csavarozzuk fel, és ezáltal erő-sen hozzákötjük őket az U és C profilokhoz.

Függő mennyezetek tartóvá-zának készítéséhez egy kü-lönleges kapcsolóprofil hasz-nálható, amellyel az azonos profilú hossz- és kereszttartók köthetők össze. Falak és mennyezetek közvet-len burkolására lapos kalap-profilok alkalmazhatók.

Összefoglalva a szárazépítés-ben felhasznált főbb acélpro-filok a következők:

C keresztmetszetű - álmennyezeti profil: UD - fal függőleges tartóprofil: CW

U keresztmetszetű - álmennyezeti profil: UD - falprofil: UW - merevítő profil: UA

Valamennyi profil fémfűrésszel vagy lemezvágó ollóval külö-nösebb nehézség nélkül mé-retre szabható.

A megfelelő dűbel (tipli) A megfelelő dűbel kiválasztása A fából vagy fémből készült tartóvázat biztonságosan kell a falhoz vagy a mennyezethez erősíteni. A korszerű technika minden szerelési feltételnek megfelelő rögzítési rendszere-ket kínál. Minden dűbeles szerelésre az a gyakorlati sza-bály érvényes, hogy minél ne-hezebben fúrható meg az alap, annál jobb és biztosabb a rögzítés. A könnyen fúrható építőanyagokhoz, mint pl. a porózus betonhoz vagy akár a lyukastéglához különleges, pl. feszítő- és terpesztődűbe-lek kellenek. A dűbelek tartó-ereje lényegében azáltal nö-velhető, hogy különösen hosz-szú vagy vastag dűbeleket használunk. Két gipszkarton lapot (kétrétegű borítás ese-tén) ugyancsak terpesztődű-bellel erősíthetünk össze.

Terpesztőd ű bel kétrétegű borítással

16

17

Falburkolatok felrakásakor az ezermester a dűbelek közül eléggé szabadon választhat. Minden gond nélkül használ-hatók műanyag dűbelek, de a beütő csavaros dűbelek is kiválóan megfelelnek. Ezeket a felszerelendő tárgyon keresztül a fúrt lyukba dugjuk, és a kúp­menetes csavarral együtt a fal szintjéig bekalapáljuk. Egy ke-reszthornyos csavarhúzóval vagy egy megfelelő bittel ellá-tott akkus csavarozóval a be­kalapált kúpmenetes csavarok szükség esetén ismét kiold-hatok. Ezáltal a lécezést ékek segítségével utólag is gond nélkül megigazíthatjuk. A tar-tólécezés tökéletes beállításá-hoz az igazítódűbelek nyújta-

nak ideális segítséget. Ezek a lécezés felszerelése után le-hetővé teszik, hogy a közöket a szerelőcsavar balra forgatá-sával fokozatok nélkül kiigazít-suk. Ezáltal az alap egyenet-lenségei tökéletesen kiegyen-líthetők. Falprofilok rögzítésé-hez használhatunk műanyag beütődűbelt is. Ezek azonban húzásra nem vehetők igénybe.

Ha korszerű fémdűbefeket használunk, például betonfö-démek esetében ún. beütőhor-gonyokat (más szóhasználattal acél beütődűbeleket), nem kell olyan mély lyukakat fúr-nunk, ezért kevésbé kell tarta-nunk attól, hogy betonacélba ütközünk.

Igy biztonságos Mennyezetburkolatok szerelésére az építészeti szabályok értelmében csak fémdűbeleket szabad használni (lásd 3. táblá-zat!). A műanyag dűbelek ugyanis tűz esetén meglá-gyulnak, és a mennyezet-burkolat leszakadhat. Bár ez az előírás elvileg csak közületi építményekre vo-natkozik, célszerű saját otthonunkban is ehhez igazodnunk.

Üregdűbelek (üregtiplik) ese-tében azok nem a fúrt lyukba feszülnek be, hanem a becsa-

3. táblázat. Fémdűbelek betonfödémhez

1) Furatátmérő, 2)

Beütőhorgony

Feszítődűbel

Beütődűbel

Szemes üreges dűbel

Rögzítőelem belsé

A furatba helyezett dűbel kiálló szárát beütik, amelyet a tárcsás dűbelszár kiszélesedő vége elhajlít, és ezáltal feszül be az elem a furatba.

A dűbelt a furatba helyezik, majd az anya-csavart (fix dűbel) behajtva meghúzzák a menetes szárat, amely szétnyitja (terpesz-tődűbel) a kúpos véget, ezáltal befeszül az etem.

A dűbelt a furatba helyezik, majd a belső szárat beütik, amely szétnyitja a kúpos véget, ezáltal feszül be az elem a furatba.

A dűbelt a furatba helyezik, majd a szemes belső szárat meghúzzák és egyidejűleg el-csavarják, ezáltal feszül be az elem.

menete,3) Rögzítőelem menete

81), M52), 81), M62), 10 , ,

l M82', 10 , ,

1 M82), 121), M102),151), M122)

6, 101), M63, M83, M103)

61), M6361), M83), 61), M83)

81)

Alakváltozás a becsavarás mértékének {a, bés ő) függvényében

b) c)

A billenődűbelt egyszerűen csak be kell dugni

várással az üregben a dűbel olyan alakot vesz fel, amellyel a borítás (pl. gipszkarton lap) hátoldalának feszül. Fém és műanyag üregdűbe-lek egyaránt kaphatók. Ez utóbbiak szétnyílnak, ill csomósodnak a gipszkarton lap hátoldalán. A teher rögzíté-se az álmennyezethez ún. bil-lenő- (rugós billenő-) dűbellel is megoldható.

Az itt nem ismertetett, de a gyakorlatban igen elterjedt dűbelek gyakorlati alkalma-

zástechnikája a Rögzítés-technika című könyvben (CSER Kiadó, 1999.) talál-ható meg.

Hang-és hőszigetelés A dűbelek elhelyezésében a zajvédelmet is fontos figye-lembe vennünk, mivel egy építmény egyébként kifogás-talan zajvédelmét a rezgőké-pes kötések tönkretehetik.

Ilyesmi például akkor fordulhat elő, ha padló szerelésekor a rögzítőcsavar az úszó esztri-chen és az alatta fekvő szige-telőrétegen áthatolva a nyers födémmel érintkezik. Az így létrejövő hanghídon át a lépészaj felerősödhet.

Ennek elkerülésére állványza-tok padlóba horgonyzásakor lengéscsillapító műanyag dűbeleket célszerű használni. Olyan mély lyukat fúrjunk, hogy a csavar hegye akkor se érjen a fúrás homlokfelüle-téig, ha előírásszerűen hatol át a dűbel végén.

Ne felejtsük el a csatlakozásokat tömíteni! Válaszfalak építésekor ne csak a zajvédelem miatt gondoljunk a tömítésre, de ott is tömít-sünk, ahol a fal padlóhoz, fal-hoz vagy mennyezethez csat-lakozik. Ehhez öntapadó ne-mezcsíkot használhatunk, amelyet az állványzat felsze-relése előtt úgy ragasztunk az aljzatra, hogy a csatlakozó fa-elemek vagy profilok teljes fe-lületükkel a tömítésen nyu-godjanak.

Szigetelés Lakások korszerűsítésekor nagyon gyakori kívánság az alaprajz módosítása Erre bér-lakásokban is egyre gyakrab-ban kerül sor. A beltér száraz kialakítási módja ehhez kedve-ző előfeltételeket teremt. Ha azt akarjuk, hogy a szárazon épített, viszonylag vékony és ezáltal helytakarékos falak ne csak optikailag válasszanak el, hanem megőrizzék a szoba melegét és kielégítő hangszi-getelést is nyújtsanak, ügyel-

18

19

A csatlakozás tömítése

nünk kell a megfelelő mértékű hő- és hangszigetelésre. Az alaprajz optimális kihasz-nálása érdekében a szakipar-ban arra törekednek, hogy a teljes falvastagság legfeljebb 80 mm legyen. Ez a vastagság úgy érhető el, hogy egy fém-profilokból készített, 40 mm vastag állványzatot mindkét oldalán 20 mm vastag lakás-építő lapokkal burkolunk. Ezermesterek időnként olyan válaszfalakat építenek, ame-lyek állványzata 60 x 60 és 60 x 40 mm-es fákból készül, ezt mindkét oldalán 12,5 mm vastag gipszkarton lapokkal burkolják. Ilyenkor a teljes fal-vastagság 85 mm. Kettős lap-borítással a fal vastagsága 100 mm.

Hang- és hőszigetelésre mind-két esetben 40 mm vastag kőzetgyapot lemezeket (pl. TOPU\N kőzetgyapot) használnak. Ezeket azután he-lyezik az állványzat belsejébe, hogy egyik oldalát lapokkal burkolták.

Ezzel az építési móddal igen jó hangszigetelés érhető el. Egy 12,5 mm-es gipszkarton la-pokkal kettősen burkolt és 40 mm vastag kőzetgyapot leme-zekkel hőszigetelt 10 cm vas-tag válaszfal teljes hangszige-telése egy 24 cm vastag tömör falénak felel meg.

Ezt az energiát elnyelő falhéjak és a kőzetgyapot szigetelés által érjük el. Mivel a szigetelő-anyagot a fedőrétegek lezár-ják, ismereteink jelenlegi állása szerint nem kell egészségi ár-talmaktól tartanunk.

így biztonságos Az ásványi rostból álló szi-getelőanyagok előnye, hogy nem gyúlékonyak. Ha ilyenekkel dolgozunk, legyünk elővigyázatosak és viseljünk porálarcot!

Ha a szárazon épített fal fűtött helyiségeket választ el fűtetle-nektől - például lakóteret lép-csőháztól -, a „meleg" olda-lon egy párazáró, illetőleg pá-rát fékező réteget kell elhe-lyeznünk.

A párazáró réteg egy vastag alumínium- vagy polietilén fóli-ából áll, amelyet a szigetelő-réteg fölé feszítünk ki oly mó-don, hogy a gipszkarton lap felrakása előtt tűzőgéppel az állványzatra erősítjük vagy ra-gasztjuk. A fóliák nélkülözhe-tetlen záróhatása csak akkor érvényesül, ha az illesztési he-

Vastag hő- és hangszigetelő lemezek

Párazáró fólia

Párazáró fólia felerősítése tűzőgéppel

lyeket bőven átfedjük velük és ragasztószalaggal lera-gasztjuk.

Ha csak hőszigetelésre van szükségünk, az állványzatot nehezen gyulladó polisztirol keményhab lemezekkel is ki-tölthetjük.

Nézzük, hogyan csinálják a profik! A lakott tetőtér mai modern formája egy hosszan tartó, szerves fejlődés eredménye. Itt most ne járjuk végig ezen fejlődés állomásait, inkább nézzük meg a jelenleg szokásos konstrukciókat.

Az alapkonstrukció a kétszeresen átszellőztetett tető (1. és 2. ábra) - mely páratechnikailag jól működhet. A fólia és a hőszi-

getelés közötti elengedhetetlen szellőzés jelentősen lerontja a külső oldali vízzárást. Tehát minél bonyolul-tabb a tetőszerkezet (vápák, ablakok, élgerincek stb.) annál kevésbé, vagy egyáltalán nem érhető el a szük-séges szárazság a külső oldalról;

- mivel a szarufák teljes magasságát nem tölthetjük ki hőszigetelő anyaggal, ezért a kellő hőszigetelés csak a belső szerkezet vastagításával érhető el, azaz csökken a hasznos terület;

- a hőszigetelés átszellőztetése tetemes energiaveszte-séggel jár, hiszen ezen szálas anyag a levegő által jól járható, télen hűti, nyáron fűti a fölötte áramló levegő.

Ezen problémák már a kezdetektől foglalkoztatták az eu-rópai fejlesztőket, de a fejlődésnek a hetvenes évek vé-gén bekövetkezett engergia-árrobbanás adott igazán nagy lökést. így jött létre az egyszeres átszellőztetésű tetőszerkezet (3. és 4. ábra), amely a hőszigetelés külső oldalán egy jó páraáteresztő képességű, vízzáró réteget feltételez: - nincs szükség a vízzárást lerontó nyílásokra a fólián; a

teljes tetőfelületen zártan fektetjük; - a teljes szarufamagasság kitölthető hőszigeteléssel -

javul a hőszigetelő képesség járulékos helyigény nélkül; - jelentősen csökken a hőszigeteléssel közvetlenül érint-

kező levegő mennyisége, így az ebből eredő téli ener-giaveszteség, illetve a nyári forró levegő belső térre ki-fejtett fűtő hatása.

A fejlesztés változatlanul az enegiatakarékosságot céloz-za, annál is inkább, mert az energiatakarékosság egyben a környezetet is védi a C02-kibocsátástól,

A szélzáró tető (5. ábra) a jelenleg ismert legenergiataka-rékosabb könnyűszerkezetes tetőkonstrukció:

- az egyszeres kiszellőztetésű tetőkhöz képest itt az alá-tétfólia (alátétfedés) nemcsak zártan, hanem az egész tetőfelületen tömítetten, szélzáróan fektethető le;

- az ellenléc mentén áramló hideg/meleg levegő sehol nem érintkezik a szálas hőszigeteléssel, így onnan/ oda nem képes meleget el/beszállítani (6. és 7. ábra);

- természetesen ehhez az átlapolások biztonságos le-ragasztását garantáló páraáteresztő fóliára, a csatla-kozásokhoz pedig megfelelő ragasztó-tömítőanyagok-ra van szükség (8. ábra).

Mit sem ér a legjobb külső védelem a nedvesség, csa-padék ellen, ha belülről nem óvjuk a hőszigetelést a téli időszakban a beltéri meleg levegőből kicsapódó párától. Ezt egy módon tehetjük meg: a hőszigetelés belső ol-dalára beépített lég- és párazáró fóliát teszünk. Ez elen-gedhetetlenül szükséges mind a három fent felsorolt, la-kott tetőkonstrukcióhoz.

A németországi Dörken cég immár több mint 40 éve fejleszt és gyárt tetőalátét-, valamint lég- és párazáró fó-liákat, és valamennyi konstrukcióhoz kínál megbízható rendszereket: - a Dragofol hálóerősítésű alátétfólia és Delta® Reflex

fólia szakszerű beépítése garantálja a hidegtető mű-ködőképességét;

- a Delta® Vént N és Delta® Reflex fóliák a melegtető nélkülözhetetlen tartozékai;

- a Delta® Maxx Plus és Delta® Reflex együttese a le-hető legnagyobb energiatakarékosságot és komfortot jelenti télen-nyáron;

- a Delta® Maxx Plus és a Delta® SD-Flexx a felújítások legésszerűbb párosítása.

Szaktanácsadás egyedi problémákra is!

Dörken Kft. 1087 Budapest, Asztalos S. u. 12. Tel.: 210-6350, Fax: 210-6356 E-mail: doerken@doerken.datanet.hu

22

Ferde tetősíkok szigetelése

Ha a tetőtér ferde síkjait nem szigeteljük eléggé, nemcsak a drága hőenergia távozhat ki-használatlanul, hanem laká-sunk komfortja is csökken.

Hideg napokon a tartós, nagy hőveszteséget állandó fűtéssel kell pótolni. A nem kielégítő szigetelés a lakáskomfortot nyáron is kedvezőtlenül befo-lyásolja, mivel a behatoló sok hő túlmelegíti és szaunává változtatja a padlásteret.

A ferde tetősíkok szigetelése tehát mind energiatakarékos-sági okokból, mind a környe-zetvédelem szempontjából, nem utolsósorban pedig egy kellemes, egészséges lakótéri klíma érdekében szükséges. E célra különféle anyagokat és módszereket alkalmazhatunk.

Kaphatók például lamellasze-rű, nehezen gyulladó kemény-hab elemek (pl. NIKECELL polisztirolhab), ezek a szaru-fák közé szoríthatók be, de méretre vágott lemezárut is használhatunk. További alter-natívát az üvegszálból (pl. ISOVER és Therwoolin üveg-gyapot) vagy kőzetgyapotból gyártott, ún. szegélyes teker-csek nyújtanak, egyik oldalu-kon alukasírozott papírborítás-sal, amely párazáró szerepet tölt be. Túlnyúló szegélycsík-juknál fogva a tekercseket tűzőgépkapcsokkal erősítik a szarufákhoz. A szerelést nagymértékben megkönnyítik a kőzetgyapot-ból készített szigetelők (pl. TOPLAN kőzetgyapot).

Ezek nem gyúlékonyak, na-gyon jól szigetelnek, víztaszí-tók és zaj ellen is hatásosan védenek. Könnyen és biztos eredménnyel szerelhetők oly módon, hogy okszerűen 1.. .2 cm-es ráhagyással szabjuk ki és a szarufák kö-zé szorítjuk őket.

Hátsó szellőztetés vagy a szarufák közének kitöltése szigetelőanyaggal

Napjainkban két különböző szigetelési módot alkalmaz-nak. A hagyományos, házilag is alkalmazható eljárás során a szigetelőréteg és a tető alá ki-feszített fólia között 2 cm vas-tag rést kell hagyni, és ezáltal hátsó szellőzést lehetővé tenni. A résen át a tetőszerkezetből és az épület belsejéből szár-mazó nedvesség egyaránt ki-felé távozhat. A szigetelőékek belső oldalára párafékként működő polietilén fóliát (PE fóliát) feszítenek ki. Egy adott szarufamélységtől kezdve

A szarufák közének szigetelése Kétoldalas ragasztószalag

23

a rés miatt a szigetelőréteg vastagságát csökkenteni kel-lene. Csakhogy a szigetelő-ékek hővezetési tényezőjét {X = 0,035 W/m • K) figyelem-be véve, legalább 10 cm vas-tag szigetelőrétegre van szük-ség. Megoldásként a szarufá-kat megkétszerezhetjük, hogy közéjük egy kellően vastag szigetelőréteg elférjen.

Glettelés, hézagolásA hátsó szellőzés alternatívája a szarufák közének teljes szi-getelése. Ezzel lemondunk a hátsó szellőzésről, és a sza-rufák teljes mélységét szige-telésre használjuk ki. Ennek az eljárásnak az az előfeltétele, hogy különleges anyagokat alkalmazunk és azokat nagyon gondosan dol-gozzuk be, ezért jobb, ha kivi-telezését szakemberre bízzuk. A páralecsapódás okozta problémák megelőzésére a tetőszerkezet alá kifeszített anyagnak diffúzióra nyitottnak, tehát páraáteresztőnek kell lennie.

Szigetelőanyagként különle-ges, erre az alkalmazásra op-timált „VS" típusú szigetelő-ékeket kell alkalmazni. A belső oldalon körös-körül nagyon szorosan záró pára-féket kell elhelyezni. A szigetelőékek csatlakozását a környező épületelemek felé butilkaucsukból készült kétol-dalas ragasztószalaggal, rá-csavarozott leszorítólécekkel, bevakolt húzott fémmel vagy rugalmas hézagtömítő szalag-gal szorosan el kell zárni.

Glettelő- és hézagoló-(fugázó-) anyagok Ha a fából vagy fémből készült tartóvázakat gipszkarton la-pokkal burkoljuk, a lekerekített vagy a Rigips termékek eseté-ben a PRO éleket, vagyis a hosszanti hézagokat épp-úgy, mint a bedolgozáskor le-tört élű (V alakú hornyú, fózolt), keresztirányú hézagokat és természetesen a csavarlyuka-kat is tömíteni, vagyis glettelni kell. A gipszkarton lapokat a fugáknál és a lemeztoldások-nál gletteléssel (spatulyázás-sal, magyarosan simítózással) dolgozzák össze. Glettelni kell a hosszanti fugákat, a felerő-sítési pontokat (csavarlyuka-kat), a külső és belső sarkokat. A glettelés feladata tehát az, hogy a hézagtöltést követően eltakarjuk a hézagerősítő csí-kokat és csavarfejeket, és a felületet előkészítsük a festés-re, ill. tapétázásra.

A lapok közötti hézagokhoz használt hézagolóanyagok Hézagolásra rendszerint por alakban kapható különleges hézagológipszet használnak, amelyet az előírt keverési arányban csapvízzel kell kike-verni. Rövid pihenési idő után a masszát vakolókanállal vagy keverővel átdolgozzuk, és má-ris felhasználásra kész. A masszát széles nyeles spak-lival (spatulya) a hézagokba tömjük és elsimítjuk. Rigips gipszkarton lapoknál mindig használjunk hézagerősítő csí-kot! Alapos száradás után a tömített részeket csiszoljuk, utángletteljük és újra csiszol-juk. Ezt az eljárást rendsze-rint még egyszer meg kell

A simítókanál használata

ismételni, mivel a massza szá-radáskor kissé összezsugoro-dik. Rigips lapokhoz Vario és Super hézagológipszet hasz-nálhatunk. Hézagolásra és glettelésre egyaránt alkalmas a Glett-mester Rigips termék. Lafarge gipszkarton lapok-hoz pl. „planfixfresh" héza-golóanyagot kell használni! Némely hézagtömítő (pl. a Rigips Vario hézagológipsz) arra is alkalmas, hogy gipsz-karton lapokat teljes felületük-kel felragasszunk, például pa-nellakások előre gyártott be-tonelemeire.

Csatlakozási hézagok Ahol száraz építési móddal ké-szített falak tömör falazatokkal érintkeznek, ott feszültségek keletkeznek, mint mindenütt, ahol eltérő anyagok találkoz-nak. A feszültségeket egy mereven kitöltött hézag nem képes kiegyenlíteni, és a fuga megrepedezik. Ennek elkerü-lésére különleges tömítőtech-nikákát és tömítőmasszákat alkalmazhatunk. Ilyenkor például célszerű a csatlakozási hézag tömítése előtt a tömör falra egy csík ru-galmas hézagolóanyagot ra-

24

Hézagtömítés sarkokban

gasztani. Ha a tömítés meg-száradt, a ragasztószalag ki-álló szélét éles tapétavágó késsel levágjuk. Ezzel a tech-nikával a különféle anyagokat elkülönítjük egymástól, meg-akadályozva, hogy a csatlako-zási hézagban később repe-dések keletkezzenek. A Rigips lapok vakolathoz vagy beton-felülethez való csatlakoztatá-sakor üvegszövetes hézagerő-sítő csíkot használnak. Azt is megtehetjük, hogy az ilyen csatlakozási hézagok tö-mítésére tartósan rugalmas szilikon- vagy akriltömítőket használunk. Ilyenkor elég szé-les hézagot kell hagynunk, amelyben a tömítőmassza ki-egyenlítheti a fellépő méret-változásokat. Ezért a sarkok-ban a falazathoz érő gipsz-karton lapot úgy csavarozzuk fel, hogy a csatlakozási hézag kb. 0,5... 1 cm széles legyen. Tömítéskor ügyeljünk arra, hogy a tömítőmassza ne ta-padjon a hézag fenekére, mert úgy nem fejthetné ki teljes ru-galmasságát. Ezért a gipsz-karton lap felcsavarozása előtt ragasszunk a tartóvázra egy szílikonos szivacscsíkot, erre a tömítő nem tapad rá, mivel szílikonos a felülete.

Mélyalapozás felhordása

A felület előkészítése Mélyalapozás Tömítés és csiszolás után a gipszkarton felületeket mély-alapozással elő kell készíteni. A mélyalapozással a lemezfe-lületek szívóképességét sza-bályozzuk.

így biztonságos A helyiséget mindig alapo-san szellőztessük ki, és ügyeljünk arra, nehogy az oldószer gőzei meggyul-ladjanak. Ne gyújtsunk rá a helyiségben, és távolít-sunk el minden olyan elektromos berendezést, amely szikrát okozhat.

Ha a gipszkarton lapokat ta-pétázni vagy festeni akarjuk,

környezetbarát, oldószer nélküli mélyalapozót hasz-nálhatunk. Ha a felületeket csempézzük, oldószertartal-mú mélyalapozót kell használ-nunk. Az oldószeres vagy oldószer-mentes mélyalapozókat egyaránt mennyezetecsettel (pl. korongecset) hordjuk fel, és enyhe nyomással dolgoz-zuk be.

Szárazesztrich Sérült fa- vagy esztrichpadló-kat könnyen és gyorsan javít-hatunk szárazesztrich leraká-sával. Ez különösen nagy nyomószilárdságú gipszkarton lap, amely egyszerűen és biz-tos eredménnyel rakható le. Előbb a padló legmagasabb és legmélyebb helyét határoz-zuk meg csöves szintezővel, majd az új padló szintjét a fa-lon körös-körül jelöljük meg.

25

Lépészaj-szigetelő lemezek gélyeken még le is csavaroz-zuk. Ha csak a padló hőszi-getelése vagy a lépészaj-

A falcsatlakozásokra szigete- munkamenetben lépésről lé- szigetelés javítása a célunk, lőszalagokat helyezünk a pésre ásványi vagy parafa- száraz feltöltés helyett lépés-megbízható lépészaj-szigete- granulátumból álló száraz fel- zaj-szigetelő lemezeket alkal-lés elérésére. A következő töltést helyezünk el. mázhatunk.

Építkezéshez, felújítási munkákhoz ajánljuk kiadónk szakkönyveit: Falazás, betonozás, vakolás (1698,- Ft)

Átépítés, átalakítás, hozzáépítés (1698,-Ft) Korszerű padlóburkolatok (1698,-Ft)

Tetőterek beépítése, belső terek kialakítása (1698,-Ft)

CSER Kiadó 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 3.

Tel.: 386-9019, 209-2982 • Fax: 385-6684 E-mail: cser@chello.hu • Honlap: www.cserkiado.hu

Ezt a kiegyenlítőréteget ezután két, egyenként 12,5 mm vas-tag szárazesztrich-lemezzel fedjük le. A lemezek második rétegét úgy rakjuk le, hogy il-lesztési hézagai ne essenek egybe az első réteg hézagai-val. Mindkét réteget teljes fe-lületén szárazesztrich-ragasz-tóval ragasztjuk le, és a sze-

Csavarozás

Alapvető munkafogások

Válaszfalak és előtéthéjak

Akár válaszfalat építünk, akár előtéthéjat, azaz tömör fal elé kis közzel elhelyezett vé-kony falat, tartóvázra van szükségünk. Ez egy 6 x 4 cm-es lécekből készített, körülfutó keretből áll, amelyet szorosan a padlóra, a határolófalakra és a meny-nyezetre erősítünk fel 100 mm hosszú keret- vagy szögdű-belekkel. A dűbelek közötti távolság ne haladja meg a 100 cm-t. A tervezett ajtó vagy nyitott át-járó helyén a padlólécet meg-szakítjuk, és kétoldali elhatáro-lásként egy-egy 6 x 6 cm-es, függőleges hevederfát helye-zünk el, amelybe az ajtótokot is behorgonyozhatjuk. A kere-tet kiegészítő 6 x 4 cm-es víz­szintes bordák közötti távolsá-got aszerint választjuk meg, hogy a falat miféle lemezzel kí-vánjuk burkolni. Ha a tartóvázat 20 mm vastag gipszkarton lapokkal burkoljuk (ezeket nevezik a szakzsar-gonban „a vastag"-nak), és a helyiség 260 cm magas, ak-kor elegendő a helyiség ma-gasságának felében egyetlen vízszintes kereszthevedert el-helyezni.

Válaszfal tartóváza

A lapokat ilyenkor függőlege-sen rendezzük el, és mind a külső keretre, mind a középső kereszthevederre rácsavaroz-zuk. A csavarok közötti távol-ság kb. 25 cm. Ha vékonyabb lapokkal dolgozunk, a tartóvá-zat további 6 x 4 cm-es, füg-gőleges hevederekkel is ki-merevítjük. A 12,5 mm vastag, 125 cm széles lapokhoz a hevederek középtávolsága 62,5 cm, a 60 cm széles egy-

emberes lapokhoz pontosan 60 cm. Szálerősített, 10 mm vastag, 100 cm széles lapok esetében a függőleges bordá-kat 50 cm-es tengelytávolság-gal kell beépíteni. Ezáltal a la-pok mindig egy heveder fölött illeszkednek, és az előfúrás nélkül becsavart gyorsépítő-csavarok szilárdan tartanak. A tartóváz tervezésekor ügyel-ni kell arra, hogy a mindenkori első mezőnél a következő füg-

30

31

gőleges profil közepéig szá-mított távolságot a faltól kell kimérni, mivel az első lap széle nem a falra erősített profil kö-zépvonalán helyezkedik el, hanem közvetlenül a határoló-falhoz csatlakozik.

Tartó váz

Ugyanezzel az eljárással két-héjú falak is emelhetők Ezt a szerkezeti módot vagy hang-szigetelési okokból választjuk, vagy azért, hogy a fal üreges részében víz- vagy lefolyóve-zetéket helyezhessünk el. A keret elemeit derékszögben ütköztetjük egymáshoz, vagyis nem rézseljük. A merevítő he-vedereket tompán illesztjük a keretfák közé és ferdén behú-zott, elegendő hosszúságú csavarokkal erősítjük azokhoz.

Fém tartóvázas válaszfalak és előtéthéjak Ha állványzatunk fémprofilok-ból készül, akkor a körbefutó 6 x 4 cm-es keretfák helyett először dűbelekkel U profilokat (UW profilok, I. 16. oldal) erő-sítünk a padlóhoz és a meny-nyezethez. A falcsatlakozások-hoz C profilokat (CW profilok) használunk, amelyeket egy-szerűen beállítunk az U profi-lokba. Mind az U, mind a C profilok ebben az esetben is az előzőleg felerősített, ön-tapadó csatlakozótömítésre fekszenek fel.

A körbefutó keret merevítése fémprofilokból készülő tartó-váz esetében is a választott burkolóanyag merevségétől függ. A tengelytávolságok meg-

Állványzat fémprofilokból

Tartóváz

egyeznek az előző fejezetben az egyes gipszkarton laptípu-sokra közölt értékekkel. A hangszigetelés javítására az üreges tér - hasonlóan a fa tartóvázas válaszfalhoz -40 mm vastag kőzetgyapot lemezzel tölthető ki. Ha az előtéthéjra nehezebb tárgyakat, pl. mosdókagylót készülünk szerelni, megfelelő alátámasztásról kell gondos-kodnunk.

Ehhez vagy ereszhevedereket építünk be, vagy az előtéthéj hátoldalát megfelelő vastag-ságú fabetéttel béleljük. A tömör falhoz dűbelezett fa-betét nemcsak a felszerelt tárgy alátámasztására, hanem hozzáerősítésére is lehetősé-get ad.

Közvetlen falburkolat

Gipszkarton lapok fa lécezésen Ha a fal felülete nem elég egyenletes vagy vakolata sé-rült, a falburkolatot fa lécezés-re kell helyeznünk. Ugyanezt kell tennünk favázas szerke-zetű fal esetében is. A lécezés a falra erősített 3 x 5 cm-es tetőlécekből áll. A dűbelek kö-zötti távolság ne haladja meg az 1 m-t. A léceket legfeljebb 62,5 cm-es középtávolsággal, vízszintesen erősítjük fel, és hátsó ékekkel egy síkba állít-juk. Az igazítodűbelek lehetővé teszik a tartólécezés szilárd felerősítését és ezzel egy idő-ben milliméter pontosságú be-állítását is. A burkolatot ezután 35 mm hosszú önmetsző gyorsépítőcsavarokkal függő-legesen a tartólécezéshez erő-sítjük. A csavarok közötti távol-ság mindig 25 mm.

Jó tanács A szárazvakolat felszere-lésével egy munkamenet-ben a hő- és hangszige-telésen is javíthatunk, ha az egyes tartórészek közötti üreges tereket kő-zetgyapot lemezekkel tölt-jük ki. Használhatunk ter-mészetesen ISOVER, Therwoolin hő- és hang-szigetelő üveggyapotot is, vagy Rigips expandált po-lisztirolhabot stb.

32

Egyéb lehetőség: fém kalapprofílok Tartólécek helyett fémből ké-szült lapos kalapprofilokat is erősíthetünk a falra, ezekre csavarozzuk azután a gipsz-karton lapokat. A tengelytávolságok ugyan-azok, mint a falécek esetében.

Ragasztásos szerelés gipsz alapú ragasztógipsszel Vakolatlan építmények belső kialakításakor praktikus, egy-szerű és gazdaságos mód-szer, ha akár a szokásos gipszkarton lapokat, akár a hátoldalukon szigetelőréteggel ellátott gipszkarton kötőlapokat (szendvicslapokat) közvet-lenül a falra erősítjük. Hasonlóan burkolhatjuk a régi épületek felújításakor szabad-dá tett falazatokat is. Amíg a belső falakon normál lemezek alkalmazhatók, a kül-ső falak belső oldalának bur-kolására mindig olyan gipsz-karton lapokat kell használni, amelyek hátoldalára párazáró rétegként alumínium-fóliát ka-síroztak.

A lapokat úgy kell kiszabni, hogy a padló fölött kb. 1,5 cm-es, a mennyezet alatt pedig kb. 0,5 cm-es rés maradjon. Ezt megfelelő méretűre kisza-bott ékekkel vagy lécdarab-kákkal alakíthatjuk ki. A résen át levegőáram jön létre a helyiség levegője és a lap mögötti levegőpárna között. A ragasztóanyag ezáltal köny-nyen köt, és a száradása köz-ben felszabaduló nedvesség eltávozhat.

A lapok odaragasztása előtt az alapot tulajdonságainak fi-gyelembevételével kezelni kell.

Sima, tömör felületeknél ezt tapadást elősegítő anyaggal végezzük. Ha a fal erősen nedvszívó építőanyagból, pél-dául porózus betonból áll, mélyalapozót használjunk, amely a szívóképességet a kí-vánt mértékre csökkenti. (Pl. Rl-kombi grund alapozó erősen nedvszívó felületek alapozásához, Rigips Rl-kombi kontakt alapozóréteg sima betonfelületre, Rl-speciál ala-pozó belső és külső haszná-latra stb.).

A ragasztóanyagot, amellyel a lapokat a falra erősítjük, csí-kokban és csomókban hordjuk fel. Ennek során úgy járunk el, hogy a vízzel hígított massza-szerű anyagot előbb fúrógép-be fogott keverővel jól átdol-gozzuk, majd a lapokra hosz-szanti éleiktől néhány centi-méter távolságra tenyérnyi szélességű, 4 cm vastag csí-kot hordunk fel belőle. A lap közepére az egyemberes la-pok esetében kb. 50 cm-re egymástól tenyérnyi nagyságú, ugyancsak 4 cm vastag ra­gasztóhabarcs-csomókat he-lyezünk el. Szélesebb lapokra a habarcscsomókat két sorban hordjuk fel.

Gipszkarton lapok

Az első lapot mindig az előző-leg kijelölt függőleges vonal mentén illesztjük a falra, és vízmértékkel pontosan beállít-juk. Ha egy hosszú beállítólé-cet vagy egy alumíniumból ké-szült fogantyús vakolólécet („kartecsnit") két irányban átló-san a lapra helyezünk, meglát-hatjuk, hogy mely részeken kell a lapot az egyenetlensé-gek elkerülése végett erőseb-ben megnyomnunk. Mivel a lap odaillesztésekor a ha-barcscsomók még plasztiku-sak, nemcsak a pontos síkba állítást teszik lehetővé, hanem az aljzat szabálytalanságait is kiegyenlítik.

Ha az első lap már tökélete-sen ül, és a padlótól is a kívánt távolságra van, felrakhatjuk a következő lapot. Tökéletes helyzetét a már is-mertetett módon ellenőrizzük. A beállítóléccel azt is ellenőriz-zük, hogy az elhelyezett lap az előbbivel egy síkban van-e, vagyis hogy teljesen sík falfe-lületet alkot-e vele. A lapot a padlón 1,5 cm vas-tag lécből kivágott darabokra helyezzük, ezzel biztosítjuk a habarcs száradása idejére a hátsó szellőzést.

Kalapprofilok

Pontos illesztés a sarkokban

A mennyezet alatt a lemezt kis ékekkel rögzítjük. A helyiség sarkaiban, erkélye-ken, de ajtó- és ablakmélye-désekben is ügyelni kell arra, hogy a gipszkarton lapok há-tulját keményhabbal hézag-mentesen kitöltsük. Ha erre nem ügyelünk, hőrések kelet-

keznek, amelyeken át nem-csak a drága energia tűnik el felhasználatlanul, hanem pára is lecsapódhat, és nedves-ségfoltok keletkezhetnek.

Minden sarokillesztést ezért úgy kell kialakítani, hogy a hát-oldali keményhabrétegek var-rat nélkül érjenek össze. Ehhez rendszerint a sarkok összeillesztésére használt la-pok egyikénél a keményhabot éles késsel pontosan az elem-vastagság (lemez + hab) szélességében le kell válasz-tani, így tiszta sarokilleszke-dést kapunk hornyos kötés alakjában.

Ezáltal mindkét lemezt a sarok térségében egy habréteggel teljes vastagságban hátulról kibéleljük, és így kiküszöböljük a hőhíd keletkezését.

Ha a falakat körös-körül bur-koltuk és a ragasztóanyag megkötött, az illesztési héza-gokat hézagolóanyaggal (Super vagy Extra hézagoló-gipsz) tömítjük. A külső sarkok védelmére a ragasztómasszába saroksíne-ket kell bedolgozni. Ezáltal nemcsak éles, derékszögű élkontúrokat kapunk, hanem a külső éleket a sérülések el-len is védjük.

Vékony vezetékeket és lapos kábeleket ezzel a szerelési móddal is a gipszkarton lapok mögé rejthetünk. Az elosztó- és kapcsolódobo-zoknak mindenesetre valami-vel több helyet kell hagynunk, mivel a lap vastagsága és az elhelyezésekor kissé laposra nyomott habarcscsomók adta

33

hely többnyire nem elegen-dő erre. Normál körülmények között az ilyen dobozokat úgy kell elhelyezni, hogy kb. 2 cm-re álljanak ki a vakolat-lan falból.

Falburkolat gipszkarton­csíkokból kialakított tartóvázzal

Ha a vakolat nem tartóképes vagy nagyon egyenetlen, vagy vezetékek fekszenek közvetle-nül a falon, a gipszkarton la-pokat gyakran nem lehet köz-vetlenül a falra helyezni. Ilyen-kor a fa vagy fém tartóváz he-lyett gipszkarton csíkokból is készíthetünk tartóvázat úgy, hogy a gipszkarton lapokat egyszerűen csíkokra szabdal-juk. Ennek költsége attól függ, hogy milyen gipszkarton lapot választunk. A legegyszerűbb esetben elegendő a 12,5 cm vastag csíkokból kialakított tartóváz. A csíkokat 62,5 cm középtávolságban ragasztó-gipsszel a falakra ragasztjuk, hogy az egyenetlenségeket kiegyenlítsük.

Jó tanács Beállítóléccel ismételten ellenőriznünk kell, hogy a csíkok mind egy vonalban vannak-e.

Saroksínek

Dobozok elhelyezése

Ha az aljzat nem teherbíró, a csíkokat 60 cm-enként dű-belekkel a falhoz is hozzá kell erősíteni.

Eközben ügyeljünk arra, hogy a csavarfejeket megfelelően mélyre süllyesszük be.

A vízmértékkel és beállítóléc-cel függőlegesen és vízszinte-sen beállított csíkokra erősítjük fel azután a 12,5 mm vastag gipszkarton lapokból álló fal-burkolatot.

A lapokat a tartóvázra ragasz-tógipsszel, vékonyágyas ra-gasztással rögzítjük.

Párazáró réteg

Ha az általunk létesített vá-laszfal vagy falburkolat a fű-tetlen szomszédos helyiséggel vagy külső falazattal határos, akkor a megfelelő és tartós hőszigeteléshez párazáró ré-teget kell alkalmaznunk. A párazárást oly módon érjük el, hogy hátoldalukon alufóliá-val kasírozott lemezeket alkal-mazunk, vagy a lécezésre tűzőgépkapcsokkal legalább 2 mm vastag polietilén vagy alumíniumfóliát erősítünk. A kapcsok beütésére szabá-lyozható ütőerejű elektromos tűzőgépet célszerű használ-nunk. Ezzel elkerülhetjük, hogy a kapcsok átüssék az alu-vagy PE fóliát. Mindkét fóliatípust a hosszanti éleknél átfedéssel kell elhe-lyezni, majd az átfedő illesz-tésnél ragasztószalaggal le kell ragasztani. Ezt nem szabad elmulaszta-nunk, különben a helyiség levegőjéből a lemezeken át-diffundáló vízgőz a szigetelő-anyagban lecsapódik.

Átjáró és áttekintőnyílás A szárazépítéssel készült vá-laszfalak ideális lehetőséget kínálnak nagyméretű helyisé-gek megosztására. A különválasztott tereket gyakran nyílt - például boltíve-sen kiképzett - átjáróval kötik össze. Néha függöny, redőny vagy spalettaajtó teszi lehetővé a jobb elkülönítést. Az ilyen megoldások azonban többnyire nem elegendőek, ha például kielégítő hangszigete-lésre van igény. De akkor is kell egy igazi ajtó, ha a válasz-

Átlapolások leragasztása

fal két lakásegységet határol el egymástól. A szárazépítésű falba különö-sebb probléma nélkül építhe-tünk be ajtót, ha néhány fontos alapfeltételt figyelembe ve-szünk. Ajtók és ajtótokok a kereske-delemben fából vagy acélból egyaránt nagy választékban kaphatók. A gipszkarton falak állványza-taiba beépíthető különleges ajtótokok is kaphatók. Ezeket úgy alakították ki, hogy sem az ajtópántok, sem a lakatszek-rény helyét nem kell a gipsz-karton lapon kivágni, ehelyett az egyenesre kiszabott lapokat kell egyszerűen az ajtótok tükre mögé betolni. Ezzel nemcsak sok időt takarítunk

34

35

i ''.,

Ajtó beépítése válaszfalba

meg, hanem az eredmény is tökéletes lesz. Az ajtóelemet és a tokot a még nyitott áll-ványzatba építjük be, annak beburkolása előtt. Vegyük fi-gyelembe azt is, hogy a kap-ható acél ajtótokok legtöbb-je azzal a rendeltetéssel ké-szül, hogy az esztrich elhelye-zése előtt szerelik be, már-

pedig a beltér száraz kiépítése esetében az esztrich már rend-szerint megvan. Az ilyen ajtó-tokokat egy padlóba mélyedő profillal gyártják, ezt kellene az esztrichbe beönteni. A mi esetünkben ezt el kell tá-volítani. Ezenkívül az ajtótok két szárát a gyártó által feltün-tetett OFF (= a kész padló fel-

ső szintje) jelig le kell kurtítani. Ha ezt nem tesszük meg, az ajtószárny alsó pereme a padló fölött néhány centimé-terre fog állni.

Elvileg nem függ a gyárt­mánytól, hogy az ajtót milyen technikával építjük be az áll-ványzatba. Mégis van egy-két termékre jellemző sajátosság. Ezért ajánlatos a választott gyártmány beépítési útmuta-tóját gondosan áttanulmá-nyozni, hogy az állványzatot szükség esetén megfelelően módosíthassuk. A szárazépítésben nagyon kedveltek az acél ajtótokok, mivel mérettartók, és ebből eredően szorosan zárnak. Hangszigetelő tulajdonságaik is jók. Rendszerint átfogó to-kokat - más nevükön U toko-kat - alkalmaznak. Nyílásszé-lességüket a kész fai vastag-ságának megfelelően kell megválasztani. Lehetőség van a saroktok és az ellentok kombinálására is, ezek olyan falakba is beépít-hetők, amelyek vastagsága eltér a szabványtól. Szereléskor az ajtótokot a 6 x 6 cm-es hevederfákból vagy egy fém állványzat C pro-filjaiból (CW profil) kialakított ajtónyílásba állítjuk be. A tokot előbb a pánt oldalán igazítjuk be vízmértékkel, majd a szerelési pozícióban betétekkel rögzítjük, és az aj-tótok kihajlítható szerelési rá-tétjeivel a szomszédos oszlo-pokhoz vagy C profilokhoz csavarozzuk. Némely ajtótokon kalapprofilok találhatók, ame-lyek nagyon alkalmasak arra, hogy a tokot C profilokhoz erősítsük.

36

1 Az ajtótok tükre és az áll-ványzat között pontosan annyi helyet kell hagyni, hogy a gipszkarton burkolatot a tükör mögé tolhassuk.

Ennek biztosítására egyszerű fogást alkalmazhatunk: a he-vederfák vagy C profilok által határolt állványzatnyílás sar-kaira a burkolásra szánt gipsz-karton lapok maradék darabjait csavarozzuk rá.

2 Miután az ajtótokot a pánt oldalán az állványzathoz csa-varoztuk, a zár oldalán is oda-erősíthetjük.

A még szabad tokszár helyes szerelési pozícióját azáltal ha-tározzuk meg, hogy az ajtó-szárnyat beakasztjuk és be-csukjuk.

Most az így meghatározott helyzetben a tokszárat szük-ség esetén hátulról betétfák-kal kiékeljük, majd a zár ol-dalán az állványzathoz csa-varozzuk.

3 Erre ismét a kihajlítható szerelési rátétek vagy az előbb említett kalapprofilok szolgálnak.

Az utóbbiakat anyacsavarok-kal csavarjuk az állványzathoz.

Ha el akarjuk kerülni, hogy a burkolat tömítőhézagai később az ajtó kissé erősebb becsu-kásakor kiszakadjanak, a gipszkarton lapokat L alakban oly módon szabjuk ki, hogy az illesztési hézagok ne az ajtótok szárainak folytatásába, hanem inkább központosán az ajtó fölött feküdjenek.

Jó tanács Az ajtótok igen terjedel-mes, szállítása nehézkes. Ezen úgy segíthetünk, hogy összeilleszthető aj-tótokot vásárolunk, és szá-rait az építkezés helyszí-nén illesztjük egymásba.

Hangszigeteléss

Ha különleges hangszigetelési igényeket kell kielégítenünk, az ajtó kiválasztásakor és sze-relésekor nagyon gondosan kell eljárnunk, hogy megköze-lítsük a vizsgálati laboratórium-ban tesztelt hangszigetelési értéket. A hangszigetelés mér-tékét dB(A)-ban adják meg, a skála logaritmikus beosztású. Ez azt jelenti, hogy egy-egy 10 dB(A)-es hangszigetelési fokozat a hangnyomás felezé-sének felel meg. Természete-sen nagy jelentősége van az ajtószárny szerkezetének. A jó hangszigetelésű ajtóknak -amelyek hangszigetelő értéke 45 dB(A) körüli - két szigetelő-síkjuk van, amelyek afféle labi-rintushatással megnehezítik a hang áthatolását. Már egy-szerű szigeteléssel is 35 dB(A) körüli laboratóriumi értékek érhetők el. Jó hangszigetelő ajtók hangszigetelő értéke 30.. .45 dB(A), ez persze a be-építési feltételek következtében még optimális beépítés eseté-ben sem érhető el teljesen. Szakszerűtlenül beépített ajtók körül hanghidak keletkeznek, szoros csukódás által pedig hangsarkok, amelyeket min-denképpen el kell kerülni. Csak a stabil függőleges és vízszintes beépítés biztosítja a szükséges feltételeket ah-hoz, hogy az ajtószárny szoro-san és ezáltal hangszigetelő módon csukódjon, és minde-nütt szorosan felfeküdjön a tö-mítésekre.

A falrész és az ajtótok közötti hézag kritikus hely, mivel adott körülmények között átengedi a hangot.

r

Az ajtótok és a fal közötti hézag tömítése

Ha ez a hézag nyitva marad, a hang a szükségesnél kisebb ellenállásba ütközik, és nem érjük el a kívánt hangszigete-lést. Ha ezt a kritikus hézagot, valamint az ajtótok és az áll­ványzat között esetleg előfor-duló - rezonáló térként ható -üreges tereket kőzetgyapottal tömjük ki, a hangnak ezt az egérútját elvágtuk. Kiegészíté­sül legalább annyit kell ten­nünk, hogy az ajtótokot a fal felől körös-körül tömítjük, eh­hez pl. szilikonkaucsukot használhatunk. További problémás terület az ajtó alsó lezárása. Ha ez nem elég szoros, akkor a hangszi­getelés nem lesz kielégítő. A lezáráshoz különféle tömítő-rendszerek kínálkoznak: így például egy küszöb, amilyet gyakran megtalálunk a hang­szigetelő ajtókon. Elegáns megoldást egy le-süllyesztett kivitelű ajtótok je­lenthet. Ez lehetővé teszi, hogy a padló küszöb nélkül fusson végig.

Ahogy az ajtótokot pontosan be kell igazítani, hogy a hang­szigetelő ajtót körülvevő tö-mítőrendszer működhessen, az ajtószárnyat is pontosan

kell beilleszteni és beszabá­lyozni. Ideálisak a három di­menzióban beigazítható pán­tok. Ezek lehetővé teszik a szi­getelőcsík pontos beigazítását és rögzítését, miáltal az ajtó­szárny körös-körül szorosan csukódik, jelentősen jobb hangszigetelési értékeket eredményezve. Megjegyezzük, hogy a tűzvé­delmi követelményeknek meg­felelő ajtólapok beépítése gyártói igazoláshoz és enge­délyhez van kötve. A feltételek teljesítéséhez szükséges az egyes elemek (ajtólap, keret, zárszerkezet, tömítés( kifogástalan együtt-működése, ezért ezek rend­szerként kerülnek forgalomba.

Dekoratív felületek

Ablakelemek beépítésével olyan válaszfalakat is kialakít­hatunk, amelyek lehetővé te­szik a fény áthatolását és az áttekintést is. Erre az alkalmazási célra ún. merev, nem nyitható szárnyú ablakok kaphatók.

Még ha a kettéválasztott helyi­ség ablakainak elhelyezkedése kedvezőtlen is, ablakelemek beépítésével megoldható, hogy a válaszfalon át nappali fény jusson a leválasztott részbe. A merev ablakokat hasonló­képpen építjük be, mint az aj­tótokokat.

Egy másik érdekes változat az olyan vakablak beépítése, amely nem teszi ugyan lehető­vé az áttekintést, de rejtve

Megvilágított vitrin

beépített fénycsövekkel a nap­pali fény illúzióját keltő világos­ságot ad. További lehetőséget kínálnak a falba beépített, kivilágítható vitrinek, amelyek - bár korláto­zott mélységben - dekoratív tárgyak elhelyezésére alkal­masak, és szintén hozzájá­rulnak a helyiség alapmegvi­lágításához.

Dekoratív felületek A gipszkarton burkolatú falak és mennyezetek felületének minőségét a szilárd tartóváz és a lapok egy síkba eső fel­szerelése mellett döntően be­folyásolja a tömítéssel, csi­szolással és mélyalapozással végzett gondos utólagos megmunkálás. A megfelelő technikák alkal­mazásával biztos tapadású aljzat hozható létre, amelyen a tapéta vagy a festés tökéle­tesen érvényesül.

Falfestés festékkel vagy lakkal A gondosan elsimított és csi­szolt felületek előzetes mély­alapozás után közvetlenül festhetők. Ennek során minden szokásos festék a diszperziós festékektől a latexfes-

38

tekékig és diszperziós lakkokig ecsettel vagy festékhengerrel felhordható. Nem használha­tók ásványi festékek, mint pl. a mész-, vízüveg- vagy szilikát­festékek. Ha a festéket vagy lakkot szórópisztollyal akarjuk felhordani, előbb oldószertar­talmú mélyalapozóval kell ala­poznunk.

Dekorvakolatok Előzetes mélyalapozás után a gipsz- vagy diszperziós ala­pú dekoratív beltéri vakolatok is minden gond nélkül felhord­hatok. Ezeket rendszerint alulról felfelé dolgozva simító-kanállal hordjuk fel, és simán lehúzzuk. A rusztikus jellegű dörzsvako-latok jellegzetes felületi textú­rája azáltal jön létre, hogy fel­hordáskor dörzsdeszkával megdörzsöljük. A kívánt relief kialakulása a durvább adalékanyagoknak köszönhető, de a dörzsölés technikájával is befolyásolható. A dörzsdeszka vízszintes ve­zetésével vízszintes vonalú struktúrák alakíthatók ki, füg­gőleges lehúzással pedig álló sorok, amelyek a helyiség ma­gasságát hangsúlyozzák.

Ha a dörzsdeszkát körözve mozgatjuk, jellegzetes, egye­netlen szerkezetű rusztikus va­kolat alakul ki. A gipsz- vagy diszperziós bá­zisú vakolatok sokféle kialakí­tásra adnak lehetőséget. A simítókanál ütéseivel is ala­kíthatunk ki struktúrákat, gu­mihengerek görgetésével pedig reliefmintákat hozha­tunk létre.

Tapétázás A gipszkarton felülete ideális alapot nyújt mindenféle keres­kedelmi forgalomban kapható tapétához, a normál papírta­pétától a durva rostú és nyo­másos tapétákon át a nehéz textiltapétákig. A felületet üvegszáltapétával is boríthat­juk, ez nagy igénybevételű fe­lületeken egyaránt dekoratív és időálló megoldás. A tapéta lakkozása a konyhában és a fürdőben jó felületvédelem­nek bizonyul. A nélkülözhetetlen mélyalapo­zás nemcsak az aljzat szívó­képességét teszi egyenletes­sé. Előnye az is, hogy a tapéta a lemezkarton sérülése nélkül cserélhető.

Jó tanács A tapétacserét megköny-nyítő alapozás előzetes felhordása lehetővé teszi, hogy a tapétát egy későb­bi felújítás során az aljzat sérülése nélkül szárazon húzhassuk le.

kapható valamennyi ragasztó felhasználható.

Csempézés A szárazépítéssel emelt faiak vékonyágyas eljárásban finom-és durvakerámiás csem­pékkel, valamint üvegmozaik­kal egyaránt csempézhetők. Ha a felületeket nem éri ned­vesség, a lemezek közötti hé­zagok, valamint a csavarhelyek tömítéséről lemondhatunk, elég azokat csemperagasztóval el­simítanunk.

Dörzsvakolat

A ragasztó kiválasztása a vá­lasztott tapéta fajtájától függ. Gipszkarton felületeken lénye­gében a kereskedelemben

1 A csempék ragasztására diszperziós alapú műanyag ragasztókat vagy hidraulikusan kötő porragasztókat használ­hatunk. A vékonyágyas eljá­rásban a csemperagasztót a teljes felületre hordjuk fel és fogazott lapátkával vízszinte­sen elfésüljük, majd a csem­péket a friss ragasztóágyba nyomjuk. Ezután a szokásos módon tömítünk.

Különleges óvintézkedések nedves helyiségben Ilyen helyeken természetesen csak impregnált (HA, ill. GKBI, ill. RBI jelölésű, zöld karton- és kék bélyegzőszínű) gipszkar-

-• 39

ton lapok alkalmazhatók. Ügyeljünk arra, hogy a lapok ne a padlón álljanak. A padló fölött ezért kb. 2 cm széles rést kell hagynunk. Ezt később tartósan rugalmas tömítővel tömítjük. Ezzel elkerülhetjük, hogy a padló esetleges el­árasztásakor a gipszkarton la­pokba alulról víz hatolhasson be. A kilépő csövekhez szük­séges kivágásokat 1 cm-es ráhagyással kell elkészíteni.

Tömítés és felerősítés

A csővezetékek és a gipsz­karton lap közötti gyűrű alakú rést szintén tömítjük, tartósan rugalmas anyagot fröccsentve bele (pl. szilikon tömítőanyag). Az olyan felületeken, amelye­ket vízsugár vagy fröccsenő víz érhet - például zuhanyfül­kékben - további tömítési munkák szükségesek, nehogy a hézagokon át nedvesség érje a gipszkarton lapot. Itt olyan különleges ragasztót célszerű használnunk, amely egyúttal tömít is (pl. PCI ra­gasztószalag).

Erre a célra régebben kétkom­ponensű epoxiragasztókat használtak. Ezek mellett ma olyan egykomponensű ra­gasztók is kaphatók, amelyek könnyebben alkalmazhatók, és egyúttal tömítenek is. Ezek víz­zel kikeverhető porok vagy használatra kész diszperziós ragasztók. Ezeknek a ragasztóknak az al­kalmazásakor a gipszkarton alap hézagait tömíteni kell, hogy kifogástalanul sűrű réte­

get kapjunk, és vízzáró disz­perziós ragasztók használata­kor a költségek is kedvezőb­ben alakuljanak.

1 A különösen kritikus sarkok védelmére a tömítőragasztó-kat előbb a sarkok két oldalán mintegy tenyérnyi szélesség­ben kenjük fel.

2 A friss ragasztóágyba ez­után tömítőcsíkot ágyazunk be, amelyre simítókanállal egy újabb vékony ragasztóréteget kenünk. Ha minden sarkot így előkészítettünk, a gipszkarton lap egész felületére ugyanab­ból a ragasztóból kb. 1 mm vastag tömítőréteget hordunk fel. Ezt nemesacél simítóval húzzuk fel és egy éjszakán át

keményedni hagyjuk, a tulaj­donképpeni ragasztóágyat csak azután, egy következő munkamenetben húzzuk fel fogazott lapátkával. Most már a csempéket a szo­kásos módon belenyomhatjuk a ragasztóágyba. A hézagokat a szokásos mó­don normál tömítővel zárjuk le. Olyan tömítőt válasszunk, amelynek színe illik a csem­pékhez.

Felerősítési problémák és megoldásuk Megfelelő dűbelekkel vagy előre megtervezett horgonyzá-sokkal szárazon épített meny-nyezetekre és falakra is gond nélkül erősíthetünk fel külön­féle terheket. Az alkalmazandó rögzítőeszköz kiválasztásakor természetesen figyelembe kell venni a szerelendő tárgyak fajtáját és tömegét, de az sem mindegy, hogy milyen a gipsz­karton burkolat fajtája és vas­tagsága. Könnyű, sík terhek - például 15 kg-nál nem nehezebb ké­pek - a kereskedelemben kapható képkampókra gond nélkül felakaszthatok.

Nehéz fali terhek Az egyetlen acélszeggel fel­erősített kampók 5 kg-ot bírnak el, két szeggel 10 kg-ig és 3 szeggel 15 kg-ig terhelhetők. Nehezebb fali terhek különle­ges felerősítést igényelnek. Tömör aljzatra erősített fal- és mennyezetburkolatok eseté­ben megfelelő hosszúságú keretdűbeleket mélyíthetünk

40

Különleges tartószerkezetekre nagy felületű terhek erősíthetők

a gipszkarton burkolat mögötti tömör építőanyagba. Üreges falszerkezetek eseté­ben doboz alakú terheket, mint például könnyű polcokat vagy faliszekrényeket utólag mű­anyag terpesztődűbelekkel

vagy akár fémből vagy mű­anyagból készült üregdűbe-lekkel rögzíthetünk. Ha a falra kerülő terhek helyét már az állványzat felépítésekor előre látjuk, a teher nagy felü­leten való eloszlatásához

ajánlatos hevedereket, tartósí­neket vagy töltőfákat beépíteni. A nehéz konzolterhek, mint például mosdókagylók, bidék és falhoz erősített WC-k olyan tartószerkezetet igényelnek, amelyek a terheléseket az áll­ványzaton és tartókon át a padlóra vezetik le. Szaniterberendezések alátá­masztására szerelésre kész tartók kaphatók. A mennyezetre a terhek szin­tén probléma nélkül erősíthe­tők fel, ha a dűbeleket helye­sen választjuk meg. Könnyű egyedi terhek, pl. függönyru-dak és világítótestek fáradság nélkül erősíthetők fel a gipsz­karton mennyezeti héjra. Eh­hez normál terpesztődűbele-ket, műanyagból vagy acélból készült üregdűbeleket, esetleg billenő- vagy rugós dűbeleket használhatunk. Ha a dűbelen-kénti függő teher tömege egy-egy mennyezeti mezőben nem haladja meg a 6 kg-ot, a terhek a gipszkarton héjra közvetlenül is felerősíthetők. Mennyezeti mezőnek tekintünk egy 1 m hosszú lemezfelületet, amelyet oldalt egy-egy tartóléc határol el.

41

Gyakorlati példák

42

Szárazvakolat új falazaton

Anyag 12,5 mm-es gipszkarton lapok, ill. kötőlapok, tapadóalapozó, ragasztó­anyag, hézagtömítő, mély­alapozó

Nehézségi fok

0 1 2 3

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1/2 óra/m2

A szárazvakolatot ragasztó­anyaggal közvetlenül a nyers falra erősíthetjük. A ragasztó­csomók között elegendő leve­gő marad ahhoz, hogy a gipszkarton lapok mögé kis keresztmetszetű ellátóvezeté­keket (pl. villanyvezeték) rejt­hessünk. Az elosztó- és kap­csolódobozokat úgy kell elhe­lyezni, hogy felső élük kb. 2 cm-re álljon ki a falfelületből. Alternatív megoldásként a szárazvakolat héjat a nyers­falra dűbelezett egyszerű tar­tólécezésre is csavarozhatjuk. A tartólécezés vastagsága le­hetővé teszi, hogy a falra sze­relt vezetékeket a szárazvako­lat héj alá rejtsük.

Szerelésre kész ragasztóanyag Az erősen szívó hatású aljzato­kat - pl. porózus betont - ala­pozással kell előkészítenünk, hogy a ragasztóanyag biztos kötését lehetővé tegyük. Az alapozót ecsettel telítésig hord­juk fel (pl. R-l kombi kontakt vagy R-l speciális alapozó). Téglafalazatot közvetlenül bur­kolhatunk. A betonaljzatokat az esetleg rájuk tapadó zsaluolaj-mara­dékoktól és viasztól meg kell tisztítani. A betonaljzatok, be­tonfalak készítésekor ugyanis a fa zsaluzósablont olajjal itat­ják át, hogy a cement megkö­tésekor a zsalu könnyen eltá­volítható legyen. A gázbeton falat pl. R-l kombi alapozóval kell előkezelni. Mi­vel a ragasztóanyagot a lap hátoldalára hordjuk fel és a la­pot a felhordott ragasztóval együtt helyezzük a falra, a ki­választott lapnak meghatáro­zott szilárdságúnak kell lennie.

Ebből az okból inkább 12,5 mm vastag lapokat hasz­náljunk a viszonylag hajlékony 9,5 mm-es lapok helyett. Mivel a lapok súlyosak, egyemberes lapokat célszerű alkalmazni. Ha a nyersfalban csővezeté­kek és vastagabb kábelek el­helyezésére szolgáló vájatok vannak, ezeket a burkolómun­kák megkezdése előtt be kell vakolni. Ehhez jól használha­tók a könnyen feldolgozható kész vakolatok (pl. Rimano 6-30 gipszes vakolat).

Jó tanács A ragasztóanyag kikeveré­sére használjunk tiszta ke-verőedényt és tiszta csap­vizet.

1 A por alakú ragasztót az elő­írt mennyiségű vízbe szórjuk. Ezt követően hagyjuk néhány percig „pihenni" (min. 3 perc). Ezután az anyagot keverőfával vagy fúrógépbe befogott ke­verővel alaposan átgyúrjuk, míg egynemű, masszaszerű, csomómentes anyagot nem kapunk. Lényeges, hogy mindig csak annyi ragasztót keverjünk ki, amennyit a bedolgozhatósági idő alatt elhasználunk (általá­ban 2,5 kg). Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kisebb meny-nyiségeket keverjünk ki egy­szerre. A külön-külön kisza­bott illesztési darabokhoz - amelyeket többnyire befeje­zésül helyezünk el - célsze­rű a kikevert mennyiségeket csökkenteni, mivel ezek il-

43

lesztése több időt vesz igény­be. Mielőtt a lemezeket fel­raknánk, készítsünk elő betét­fákat és kis ékeket, amelyekkel a lemezeket a padlón 2 cm-es, a mennyezet alatt 0,5 cm-es közzel helyezzük el, hogy a kötési folyamathoz szükséges levegőcserét bizto­sítsuk. A ragasztóanyagot a lap szür­ke hátoldalára simítólapáttal hordjuk fel, mégpedig a lap közepén kb. tenyér nagyságú, 3.. .4 cm vastag csomók for­májában, amelyeket kb. 30 cm-re helyezünk el egy­mástól. Az oldalsó szélek mentén a ragasztót egyenlő vastagságban csíkban hordjuk fel, miközben kb. 40 cm-es külön csíkokat kis közökkel sorolunk egymáshoz.

2 Az így előkészített lapot eny­he nyomással a falra helyez­zük, majd egy beállítóléccel, alumíniumból készült fogan-tyús vakolóléccel vagy acél­sínnel odakocogtatjuk. Ezek helyett egy egyenes, hosszú, gyalult lécet is használhatunk. Igen jó megoldás, ha a lapot gumikalapáccsal kopogtatva igazgatjuk a helyére.

Ezután egy hosszú vízmérték­kel ellenőrizzük, hogy a lap pontosan függőlegesen áll-e. A beállítóléc átlós irányú rá-fektetésével felderíthetjük a púpokat és mélyedéseket, amelyeket megfelelő nyomo-gatással, kopogtatással egyenlítünk ki. Záródó héza­gokkal így illesztjük egyik lapot a másikhoz, és minden lapot

vízmértékkel és igazítóléccel beigazítunk. Eközben azt is ellenőrizzük, hogy az újonnan elhelyezett lap pontosan egy síkban van-e az előzővel. Ha nincsen, megfelelően igazítani kell rajta.

Megjegyezzük, hogy ha szük­séges, a vakolat alá kerülő installációs vezetékeket a la­pok felragasztása előtt kell el­helyezni.

3 Ha a lapokat a falra helyez­tük és a ragasztóanyag meg­kötött, a lapok illesztési héza­gait, valamint a mennyezethez csatlakozó hézagot gletteljük.

A padlóhézag nyitva maradhat, mivel a később elhelyezendő szegélyléc eltakarja.

Lakásépítéshez, felújítási munkákhoz ajánljuk kiadónk szakkönyveit: Kerámiaburkolatok (1998,- Ft) Tapétázás és festés (1998,- Ft)

CSER Kiadó 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 3.

Tel.: 386-9019, 209-2982 • Fax: 385-6684 E-mail: cser@chello.hu • Honlap: www.cserkiado.hu

Tartóvázas szerelés

Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő (adott esetben kőzetgya­pot lemezek és szigetelő­héjak hidegvíz-vezetékek­nek), önmetsző gyorsépítő­csavarok, glettelő- és héza-gológipsz, mélyalapozó

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 3/4 óra/m2

A nyers falra tartólécek kerülnek, közéjük pedig szigetelőlemezeket helyezünk

Aki szívesebben dolgozik fá­val, mint habarccsal, a nyers falat tartólécezésre szerelt gipszkarton lapokkal is bur­kolhatja. A 3 x 5 cm-es gya­lulatlan tetőlécekből álló tartó­vázat kb. 42 cm-es középtávol­sággal, dűbelekkel vízszinte­sen a falra rögzítjük. Függőle­ges lécezést is kialakíthatunk 30 cm-es középtávolsággal. Mindkét esetben a léc vastag­sága elegendő teret ad ahhoz, hogy a burkolat mögé vezeté­keket rejtsünk el. Kondenzvíz keletkezésének megakadályo­zására a hidegvíz-vezetékeket mindig szigetelni kell. A tartólécezés szerelésekor a 80 mm-es műanyag beütodu­belek különösen praktikusak és időtakarékosak. Ezeket legfeljebb 100 cm-es közök­ben helyezzük el. Mielőtt a

burkolatot a tartóvázra erősíte­nénk, beállítóléccel és vízmér­tékkel egy síkba kell hoznunk. A túl mély helyeket, vagyis az egyenetlenségeket távtartó alátétekkel kell kiegyenlíte­nünk. Ehhez a műanyag beütődűbel csavarját egy ke-reszthornyos csavarhúzóval meglazítjuk, majd kis faéke-ket helyezünk a fal és a léce­zés közé annyira, hogy a lé­cezés pontosan egy síkba essen. Ezután a műanyag beütődűbel csavarját egy ka­lapácsütéssel ismét szintig beütjük. Ha aljzatunk nagyon egyenetlen, a már előbb emlí­tett beütodubelek jól használ­hatók, mivel a rögzítést és sík­ba igazítást egy menetben vé­gezhetjük.

A gipszkartonlap burkolatot a helyiség magasságának meg-

0 1 2 3

0 1 2 3

45

A felújítás könnyen elvégezhető Jól sikerült térmegosztás

felelően, levegőrés nélkül kell leszabni, és vízszintes lécezés esetében a lécek futására merőlegesen kell felcsavaroz­ni. Ennek során az önmetsző gyorsépítőcsavarokat 25 cm-es közökben csavarjuk be. A burkolatot akkor is függőle­gesen csavarozzuk fel, ha lé­cezésünk függőleges. Ilyenkor a lapok illeszkedése mindig egy-egy lécen fekszik, és a la­pokat szegélyük közelében csavarozzuk fel. Ha a lécek közötti távolság 30 cm (az egyemberes lap fél szélessé­ge), akkor egy további léc a lap közepe alatt fekszik, itt a lapot önmetsző gyorsépítő­csavarokkal 25 cm-es közök­ben erősítjük fel.

Hő- és hangszigetelt felület kialakítása Ha a gipszkartonlapos száraz­vakolat szerelésével a fal szi­getelésén is javítani akarunk, gipszkarton kötőlapokat (szendvicslapok) alkalmazunk, amelyek hátoldalát szigetelő­réteg takarja. Ha a szárazva­kolatot tartólécezésre szerel­jük, a hő- és hangszigetelést oly módon javíthatjuk, hogy a nyers fal és a tartólécezés kö­zé kőzetgyapotból hézagmen­tes szigetelőréteget helyezünk el. Ilyenkor ennek megfelelően hosszabb dűbeleket kell vá­lasztanunk. Ha a hő- és hang­szigetelő anyag 40 mm vas­tag, 120 mm hosszú dűbele­ket kell alkalmaznunk. Hő- és hangszigetelőként használha­tunk üveggyapotot is. Megjegyezzük, hogy külső fa­lak hőszigetelő burkolatának készítésekor a kondenzvíz-képződés megakadályozására párazáró réteget kell beépíteni.

Régi vakolatok felújítása Ugyanazok az eljárások, ame­lyeket nyers falak szárazvako­latának kialakítására alkalma­zunk, régi épületek falainak felújításakor is használhatók. Ha ragasztóanyaggal dolgo­zunk, arra kell ügyelni, hogy a vakolat száraz, szilárd, por­mentes és teherbíró legyen. Az esetleges tapétákat és régi festékbevonatokat természete­sen el kell távolítani. Ha a va­kolat felszínét tapadóalapo­zóval vagy oldószertartalmú mélyalapozóval alapozzuk, nemcsak szilárdítjuk azt, ha­nem a vakolat szívóképessé­gét is javítjuk. A régi falak tar­tóvázas burkolása lényegében azonos az új épületek falain alkalmazható eljárással.

így biztonságos Ha kétségeink támadná­nak a normál hosszúsá­gú dűbelek stabil rögzí­tőképességével szem­ben, vegyünk elő még mélyebbre hatoló, hosz-szabb dűbeleket.

Azt is megtehetjük, hogy a gipszkarton lapokat a már leírt módon gipszkartoncsíkokra szereljük (a gipszkarton lap csíkokra vágásával).

Helytakarékos szerelés sima, sík aljzaton Akár 3 x 5 cm-es tetőlécekből készített normál tartóvázra sze­relünk, akár ragasztóanyagot használunk, a térből néhány centiméter elvész. A hasznos terület csökkenése különösen kis helyiségekben hátrányos. Még az is előfordulhat, hogy az eddigi bútorzatot már nem tudjuk elhelyezni, mivel a szo­ba hossza és szélessége több, mint 8 cm-rel csökkent. Akinek bármely oknál fogva számolnia kell a centiméterekkel, külön­leges, helytakarékos szerelési módokkal érhet csak célt. A következőkben leírt szerke­zetek kiválóan alkalmasak régi házak korszerűsítésére, de különösen jól alkalmazhatók panellakásokban. A panella­kások falain ugyanis többnyire semmiféle vakolat nincsen, aminek következtében jelentős problémák keletkeznek a he­lyiségek nedvességszabályo­zásában és a tapéták tapadá­sában egyaránt.

46

A felragasztásos módszer

Anyag 12,5 mm-es gipszkarton lapok, hézagoló- és glet-telőgipsz, mélyalapozó, ragasztógipsz

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 20 perc/m2

Teherbíró, sík aljzatokon, ami­lyenek a panellakások beton­felületei, különösen helytaka­rékos kialakítási módszerként kínálkozik a gipszkarton lapok közvetlen felragasztása pl. ra­gasztógipsszel vagy ásványi anyagokból készült ragasztó­habarccsal. Ezáltal a felhasz­nált lapok vastagságától füg­gően csak mintegy 10 vagy 13 mm-rel nő meg a falvas­tagság. Ennél a szerelési módnál még a hiányos áramellátás problé­mája is nehézségek nélkül megoldható oly módon, hogy kábelcsatornákkal ellátott sze­gélyléceket dűbelezünk a kész gipszkarton burkolat elé. így később a felszálló vezetékek felszerelése után tetszőleges számú elektromos dugaszoló­aljzat helyezhető el anélkül, hogy falat kellene vésni. Az ilyen szegélylécek különbö­ző vezetékkamráiban egyéb (pl. antenna- és Hifi-) kábelek is elhelyezhetők, ezeket tehát szintén rejtve és tisztán fektet­hetjük le.

1 Mielőtt a falakat burkolnánk, az aljzatot meg kell tisztítani a tapétáktól és egyéb, a tapa­dást kedvezőtlenül befolyá­soló maradványoktól. Ezután tapadó alapozást hordunk fel R-l kombi kontakt alapozóval, amelynek meg kell száradnia, mielőtt a ragasztógipszet fel­húzzuk.

2 A ragasztógipszet a gyártó utasítása szerint vízzel keverjük ki és rövid érési idő után simí-tókanállal alaposan átdolgoz­zuk, míg csomómentes egyenletes, masszaszerű álla­got nem ér el.

3 A ragasztógipszet simítóla-páttal hordjuk fel. Egyenletes elosztása céljából 4 mm-es fo­gazású lapátkával átfésüljük.

4 Ennél a szerelési eljárásnál a ragasztóanyagot mindig a fal teljes magasságában, bő 60 cm széles sávon hordjuk fel, majd egyik lapot a másik után a friss ragasztóágyba helyezzük és odanyomjuk.

0 1 2 3

0 1 2 3

47

Tanácsok a tartóváz faanyagának megvásárlásához A faanyagot lehetőleg jóval a beépítés előtt vegyük meg, és lehetőleg a későbbi fel­használás körülményei kö­zött tároljuk. A fát mindig fektetve tároljuk. Az egyes deszkák közé 50 cm-es közökben helyezzünk egy­forma vastagságú lécda­rabokat. Fóliába csomagolt fát csak közvetlenül beépítés előtt csomagoljunk ki. Ha a fólia nem sérült, a fóliába cso­magolt fa nedvességtartal­ma többnyire nem haladja meg a 15 %-ot.

Falécekre szerelt gipszkarton lapok

5 Egy hosszú beállítóléccel ellenőrizzük, hogy a lapok a falon egy síkban fekszenek-e. A kissé kiálló részeket a felület megnyomásával szüntetjük meg. Ha a burkolat egy napon és egy éjjelen át kötött, glettel-hetjük, majd csiszolhatjuk a hézagokat, és pótolhatjuk az esetleges egyenetlenségi hiá­nyokat.

6 Ha a gipszkarton lapokat tartólécekre szereljük fel, a szokásos módon önmetsző gyorsépítőcsavarokat hasz­nálunk. Ezt követően a csava­rok helyét és az illesztési hé­zagokat a szokásos módon gletteljük és csiszoljuk. Aki sík aljzaton a csavaros szerelést részesíti előnyben, tartóvázként lyukasztott fém kalapprofilokat használhat. Ezek csak kb. 15 mm vasta­

gok, vagyis a tetőlécekhez vi­szonyítva a szerkezet egy-egy falon 1,5 cm-rel vékonyabb lesz. Ily módon a 3 cm vastag tetőlécekre történő normál szereléshez viszonyítva helyet takaríthatunk meg. A kalappro­filokat ugyanakkora tengelytá­volságban szereljük fel, mint a tetőléces vázat, vagyis víz­szintes elrendezésnél egy­mástól 42 cm-re, függőleges szerelésnél pedig 30 cm-re. A kalapprofilokat lesarkított élű széleiken át legfeljebb 100 cm-es közökben dűbellel a falra erősítjük, amihez mű­anyag beütődűbeleket vagy beütőhorgonyokat, illetőleg hagyományos terpesztődű-beleket használunk.

Kalapprofilok helyett 16 mm vastag léceket is használha­tunk. Ezeket műanyag beütő-dűbelekkel vagy normál ter-pesztődűbelekkel legfeljebb 100 cm-es közökben erősítjük fel az aljzatra. Ez az anyag 12,5 mm vastag gipszkarton lapok és 25 mm hosszú ön-metsző gyorsépítőcsavarok al­kalmazásakor éppen elegendő ahhoz, hogy a gipszkarton la­pokat felerősítsük és a csa­varfejeket elég mélyen besül­lyesszük.

Ennek a szerelési módnak alapfeltétele - éppúgy mint a ragasztógipsszel végzett teljes felületű felragasztás vagy a kalapprofilos tartóváz eseté­ben - a teljesen egyenes, sík aljzat, mivel az anyag csekély vastagsága és a lécezés ebből eredő hajlékonysága nem teszi lehetővé, hogy az egyenetlen­ségeket távtartó alátétek beik­tatásával szüntessük meg.

48

Kis konyha jó térkihasználással

Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, szálerősített, 10 mm-es gipszkarton lapok, csatla­kozótömítés, önmetsző gyorsépítőcsavarok, eset­leg kőzetgyapot lemezek, glettelő- és hézagológipsz, mélyalapozó

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 45 perc/m2

Ötletes megoldás: leválasztott minikonyha tálalóablakkal

A garzonlakás nemcsak egye­dülálló személyek, hanem fia­tal párok részére is lakáslehe­tőség. Persze hátrányai és kellemetlenségei is vannak. Ezek közül a legnagyobb rendszerint az, hogy nincsen külön konyhája. A főzés, sütés és mosogatás többnyire egy parányi fülkében folyik, vagy olyan szekrényben, amelynek ajtajai csak azután csukhatok be, hogy útjukból mindent el­raktunk. Ez a konyhanyomor többnyire még a legjobb hob­biszakács kedvét is elveszi attól, hogy barátokat lásson vendégül otthonában. A főzés gőze ugyanis feltartóztathatat­lanul elárasztja az egész gar­

zonlakást, mivel a konyha a lakótér felé teljesen nyitott. Ez a kellemetlen helyzet né­hány jó ötlettel és némi kéz­ügyességgel megszüntethető, ha a helyiségek mérete és a garzonlakás alaprajza ezt megengedi. A kérdést úgy oldhatjuk meg, hogy a kony­hateret olyan, könnyűszerke­zetű fallal választjuk le, amely­nek ablakszerű nyílásán egy házilag készített asztal tolható át. így a konyha felől az asztalt kényelmesen megteríthetjük, de szükség esetén kiegészítő munkafelületként is használ­hatjuk, étkezéshez pedig a nyíláson át egyszerűen a lakó­helyiségbe toljuk. Az étkezés

0 1 2 3

0 1 2 3

befejeztével az asztalt a teljes étkészlettel együtt visszatol­hatjuk a minikonyhába, mente­sülve így az ételek és az ét­készlet ide-oda hordásától.

1 A tűzhely feletti, ferde csíko­zással jelzett kürtő ebben a fi­atalos, ötletes minikonyhában a páraelszívót foglalja magá­ban, amelyen át az ételszagok eltávoznak. Lehetőleg olyan elszívót válasszunk, amely a gőzt a szabadba vezeti. Az élénk színek és a sárga átlós csíkok a kis konyhát optikailag megnövelik. A leválasztott mi­nikonyhát előbb mindenesetre gondosan meg kell tervezni. Mielőtt a tervet megvalósíta­nánk, érdemes egyszer a tér felosztását a papírról a valós körülmények közé átvinni oly módon, hogy az elválasztó vo­nalakat a padlóra ragasztott papírcsíkokkal jelöljük.

2 Először a 6 x 6 cm-es pad­lófákat hosszú dűbelekkel a padlóra erősítjük. Szerelésük előtt az öntapadó csatlakozó­tömítést a padlóra ragasztjuk. A falra kerülő 6 x 6 cm-es fák pontos függőleges helyzetét vízmértékkel gondosan ellen­őrizzük.

3 Egy előre kifúrt léc segítsé­gével könnyebb a dűbellyuka-kat egyenletes távolságban és mélységben kifúrni. A lécre 80... 100 mm-es közökben fúrjunk lyukakat, a lécet függő­legesen helyezzük a falra, és a fúrót az előre kifúrt lyukakba illesztve fúrjuk ki a dűbelek he­lyét. A mélységi ütközés a fu­ratok helyes mélységét sza­vatolja. A szerelés úgy történik, hogy a dűbeleket a keretfán át

a falba fúrt lyukba dugjuk (egyoldali szerelés).

4 Az előtét- vagy takarófalként szolgáló, 15 mm vastag, szál­erősített gipszkarton lapok mérete 100 x 150 cm. Ezért olyan tartóvázat igényelnek, amelyben a 6 x 6 cm-es áll-ványfák középtávolsága 50 cm. A gyakori mérést egy ütközőként használt, 44 cm hosszú távtartó léccel takarít­hatjuk meg magunknak. Az állványfákat ferdén becsa­varozott hosszú csavarokkal erősítjük a körbefutó kerethez.

5 A tálalóablakot ezután 6 x 4 cm-es kereszthevede­rek felszerelésével alakítjuk ki. A hevederek vízszintességét vízmértékkel ellenőrizzük.

6 Minden lapot három vonal mentén erősítünk fel, mindkét oldalán a vágott élek közelé­ben és egyszer pontosan kö­zépen. Burkoláskor kerüljük a keresztirányú hézagokat. Ezt egyszerűen úgy érjük el, hogy a lapokat felváltva hol rövi­debb, hol hosszabb élükre ál­lítva helyezzük el. A lapok fel­erősítése után az illesztési hé­zagokat és a csavarok helyét pl. Glettmester glettelő- és hé-zagológipsszel gletteljük, si­mítjuk, majd csiszoljuk. A mi­nikonyha munkalapját gázbe­ton lapokból rakott oszlopok­ra helyezzük. Ezeket ragasztó­habarccsal falazzuk fel és csempézzük. A munkalap egy 35 mm vastag vízálló forgács­lap, amelyből az öblítőnek

és a hűtőszekrény szellőzte-tőjének nyílását szúrófűrész-szel méretpontosan kivágjuk. Azokat a csempehézagokat,

50

amelyekbe a nemesacél pe­remeket kell majd betolni, nyit­va hagyjuk. A kürtő és a polc szereléséhez a léceket dűbel-lel erősítjük a falhoz. A gipsz­karton falon erre a célra üreg-dűbeleket kell használni.

7 Az üregdűbelek nem a fúrt lyukba feszülnek be, hanem a csavar becsavarásakor az

üregben olyan alakot vesznek fel, amellyel a borítás hátolda­lának feszülnek. Használha­tunk pl. fém üregdűbeleket (I. CSER Kiadó: Rögzítéstech­nika c. könyv, 16. oldal), vagy a 7. képen látható műanyag üregdubeit. Ezek is alakzáró kapcsolattal rögzülnek. Szét­nyílnak, ill. csomósodnak a gipszkarton lap hátoldalán, ezáltal a terhet nagy felületen támasztják alá. Konzolterhek-hez legalább 2 db üregdubeit kell használni, amelyek átmé­rője 6 vagy 8 mm.

Mivel a konyha kicsi, világos­nak kell lennie. Ezért belső falait festékhengerrel matt fe­hérre festjük. A világítóan sár­ga átlós csíkok a minikony­hának sajátos megjelenést adnak.

8 Két személy reggelijéhez a praktikus tolóasztalt a kony­hában terítik meg, majd egy­szerűen áttolják a nappaliba. Az asztalka ugyanazon az úton ismét visszakerül a kony­hába anélkül, hogy akár egyet­len tányért is körül kellene vinni.

51

Boltíves falnyílás

Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lécek, 13 mm-es forgács­lap, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, esetleg hajlítható Riflex-lemezek, csatlako­zótömítés, gyorsépítőcsa­varok, glettelő- és hézag­tömítő gipsz, mélyalapozó

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 45 perc.1 óra/m2

Boltíves falnyílás köti össze a megosztott hall két részét

Számos lakáshoz viszonylag nagy hall tartozik, amelyben lakni is lehetne, ha nem kelle­ne attól tartani, hogy bárki, aki éppen becsönget, közvetlenül a család életébe toppan be. Ideális lenne tehát egy levá­lasztott kis előtér. Nemcsak számos régi épület­ben adódik hasonló probléma, de néha újabb lakásokban is. A nagy helyiségek használata gyakran gondot okoz, mivel a családtagok mindenkori lakás­igényeit nem könnyű egy kalap alá hozni. Egyikük szívesen hallgatna zenét vagy tévézne, míg mások nyugalmat keres­nek vagy csendben sze­retnének olvasni, tanulni. Eset­leg éppen élénk beszélgetést folytatnának, ez viszont a töb­bieket a zene élvezetében vagy a tévénézésben zavarná. Ha azt szeretnénk, hogy in­kább két kisebb szobánk le­gyen egy nagy szoba helyett, ez a korszerű szárazépítési módszerekkel még bérlaká­sokban is megvalósítható. A helyiség megosztásának mindig az az alapfeltétele, hogy az ablakok némileg ked­

vezően helyezkedjenek el, nappali fényt juttatva a helyi­ség mindkét felébe. Sokan úgy akarják megosztani a helyiséget, hogy azért a két rész ne különüljön el teljesen egymástól. Ilyenkor jó megol­dásnak kínálkozik egy olyan boltíves nyílás, amely példánk­hoz hasonlóan függönnyel zárható le. így a lakályos hallt elválasztja a tulajdonképpeni bejárati tértől.

1 A boltív könnyen megépít­hető, íves körvonalát többnyire két forgácslapból alakítják ki, amelyek közé 25.. .30 cm-es közökben kb. 3 cm széles lé­ceket csavaroznak. Ezekre fekszik majd fel a gipszkarton burkolat.

2 A lécek elhelyezéséhez a forgácslapokból kivágott íve­ken nem kell munkaigényes bemetszéseket készíteni. Elegendő, ha a léceket ponto­san a két ív közötti távolság méretére daraboljuk és a for­gácslapok közé helyezzük, majd azokon át csavarokat hajtunk a lécek bütüjébe.

0 1 2 3

0 1 2 3

52

3 Az íves rész burkolására kü­lönleges hajlékony lemezeket vagy közönséges gipszkarton lapokat használhatunk. Elég, ha az utóbbiakat finom foga-zatú fűrésszel vagy rókafark-fűrésszel a vastagsága feléig párhuzamosan befűrészeljük, hogy hozzá lehessen őket il­leszteni a kerekítéshez. Attól függően, hogy az ívet mekkora sugárral alakítjuk ki, a bevágá­sokat sűrűbben vagy ritkábban kell elhelyezni. A túl nagy kö­zök csúnya sokszöget hoznak létre, amelyen viszonylag sok glettelést (simítást) kellene vé­geznünk, hogy végül mégis szép ívet kapjunk. Sokkal elő-nyösebb Rigips Riflex elneve­zésű hajlítható gipszlapokat használni. Ezek 6 mm vastag­ságú, 240 cm hosszúságú és 120 cm szélességű lapként kaphatók a kereskedelemben.

4 Célszerű előbb a válaszfal külső és belső oldalát burkolni és az ívdarabot csak azután

beilleszteni. Az ívdarab hosz-szanti éleit beépítés előtt le kell sarkazni, hogy könnyebb le­gyen tömíteni.

Boltívváltozatok A boltívek nemcsak építési mélységükkel és sugarukkal nyújtanak sokrétű variációs lehetőségeket. Függönnyel láthatók el, esetleg tolóajtó­val, amely eltűnhet a fal bel­sejében. A körívet két oldal­polccal is kombinálhatjuk. A polc forgácslap-kivágá­sokból, egy függőleges po­fából és a polc lapjaiból áll, amelyeket a pofával össze kell csavarozni vagy dűbe-lezni és enyvezni. A lapok másik végükkel hor­nyokba illeszkednek, amelye­ket a gipszkarton burkolat megszakításával kell kialakí­tani. A polcot enyvezéssel és hagyományos fa tiplikkel vagy ferdén becsavart, hosz-szú önmetsző csavarokkal kell a tartóvázhoz erősíteni.

Boltíves nyílás, oldalpolcokkal kombinálva

53

Rusztikus jellegű tér

Anyag 4 x 6, 6 x 6, 6 x 2,5 cm-es lécek, csavarok és dűbe-lek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítés, önmetsző gyorsépítőcsa­varok, kőzetgyapot leme­zek, glettelő- és fugázó­gipsz, mélyalapozó, dörzs-vakolat, üvegtáblák, üveg­tartó lécek, kétkomponen­sű ragasztó, fazománc

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2

A beltér száraz kiépítése nemcsak egyszerű vonalú, modern, hanem rusztikus en­teriőrök kialakítását is lehetővé teszi. A következő példában olyan, a szokásos építési móddal készült válaszfalat írunk le, amely a helyiséget két külön szobára osztja. A meg­osztás azon az elgondoláson alapul, hogy egy nagy lakó-szobából egy kis étkezőt vá­lasztunk le, és ennek rusztikus hangulatot igyekszünk adni. Ezért nemcsak kazettás ajtót választunk, hanem a fal étkező felőli oldalát is rusztikusán ala­kítjuk.

A kívánt vidéki stílushoz nem­csak a válaszfalba beépített, ablakszerű vitrinek járulnak hozzá, hanem a falra helyezett rácsszerkezet is, amelynek mezőit dörzsvakolattal látjuk el.

1-4 Először az állványzatot ké­szítjük el, és a későbbi vitrinek­hez fakereteket helyezünk bele.

5-6 Ezután az állványzat hát­oldalát egyemberes gipszkar­ton lapokkal burkoljuk. A hang­szigetelés javítására az állvány­zat belsejét - a vitrinkeretek ki­vételével - kőzetgyapot vagy üveggyapot lemezekkel töltjük ki. Ezeket csekély ráhagyással szabjuk ki és beszorítjuk az áll­ványzat lécei közé (pl. TOPLAN bazaltgyapot, ISOVER, Ther-woolin üveggyapot stb.). Amikor a falnak még a nyitott oldalát burkoljuk, a vitrinek he­lyén különösen pontos munkát kell végeznünk, hogy a gipsz­karton lapok széle pontosan illeszkedjék a keretekhez. A gipszkarton felületeket glet-teljük és csiszoljuk, majd teljes

0 1 2 3

0 1 2 3

Rusztikus jellegű válaszfai

54

kiterjedésükben mélyalapozzuk. Az étkező oldalán csak ezután csavarozunk 4 x 6 cm-es lé­ceket a nyers állapotban kész válaszfalra derékszögek és át­lók alakjában. Mivel a burkola­ton a csavarhelyek az elsimított tömítés által könnyen felismer­hetők, a szerelőcsavarokat úgy helyezhetjük el, hogy a vá­laszfal tartóvázában biztosan rögzüljenek.

A két vitrint ezután megfelelő méretű kivágásokkal kibéleljük, és 6 x 2,5 cm-es gyalult lécek­ből készített keretekkel látjuk el. Ezeket tompa illesztéssel szem­behelyezzük egymással, és enyv hozzáadásával látható módon odadűbelezzük. Mielőtt a dörzs-vakolatot a rácsszerkezet me­zőibe juttatnánk, a keretfákat széles krepp ragasztószalaggal ragasztjuk le.

A ragasztással a gipszkarton lap felületét kb. 4 mm-re köze­lítjük meg - ez egyúttal mér­tékül szolgál az 50-es szem­nagyságú durva dörzsvakoiat felhordási vastagságához.

7 Ezután a felhasználásra kész vakolatot simítókanállal alulról felfelé dolgozva felhúzzuk és dörzsdeszkával strukturáljuk.

A fehér dörzsvakoiat kiemeli a rácsszerkezet mezőit

55

Válaszfal építése

Anyag 4 x 6, 6 x 6, 6 x 2,5 cm-es lécek, csavarok, dűbelek, gipszkarton lapok, gyors­építőcsavarok, glettelő- és fugázógipsz, szigetelőle­mezek, mélyalapozó

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2

*

A gyermekek néhány év alatt kinövik a közös gyerekszobát. Mindegyikük külön birodalmat kíván magának, és ha a család nem költözik más lakásba, csak az a lehetőségük marad, hogy egyből kettőt csinálnak, vagyis egy nagy szobát két ki­sebbre osztanak.

1-2 Ez persze csak akkor le­hetséges, ha az ablakok olyan szerencsésen helyezkednek el, mint a mi példánkban, ahol egy 20 m2-es sarokszoba mindkét oldalára esik egy-egy.

3 A jó térkihasználás érdeké­ben a válaszfalat - ahogy az alaprajzon látható - kiugrással tervezték. így két fülke jön lét­re, amelyekben el lehet he­lyezni egy-egy gyerekszek­rényt. A tervrajzon feltüntetett tolóajtó helyett felnyíló ajtót építettek be, ami hangtechni­kai lag kedvezőbb.

4 Mivel a helyiséget eredetileg a homlokzati falon elhelyezke­dő egyetlen nagy fűtőtesttel

fűtötték, elülső részében elhe­lyeztek egy villamos fűtőké­szüléket. Ezzel egészíthető

0 1 2 3

0 1 2 3

56

ki a fűtés, ha az összekötő ajtó be van csukva. A válaszfal váza a szoká­sos 6 x 4 cm-es keretből és 6 x 6 cm-es állványfákból ké­szült, két oldalán 20 mm vas­tag gipszkarton építőlapokkal burkolták. Mivel az építőlapok nagyon merevek, függőleges merevítésre csak az ajtó táján volt szükség, valamint azok­ban a sarkokban, ahol a fal vonala derékszögben megtö­rik. A falfelület stabilizálásához a 260 cm-nél nem magasabb helyiségekben csupán egy

6 x 6 cm-es vízszintes ke­reszthevedert kell beépíteni. Ezt azután helyezzük be, hogy a fal egyik oldalát már lebur­koltuk.

5 Ez előtt persze be kell sze­relni az ajtót. Az ajtótokot víz­mértékkel állítjuk be, majd a pánt felőli szárat hozzácsava­rozzuk az ajtókeretet képező 6 x 6 cm-es állványfákhoz. E művelet során az ajtótok tükre mögé tolt lemezmaradékokkal tartjuk a megfelelő távolságot. Most beakasztjuk az ajtószár­

nyat és becsukjuk. Ilyenkor a tok még szabadon levő szára a megfelelő szerelési helyzet­be kerül. Ekkor már a toknak a zár felőli szárát is az állvány­fához csavarozhatjuk. A következő lépés a válaszfal egyik oldalának burkolása. Az építőlapok rókafarkfűrész-szel könnyen és tisztán méret­re vághatok. Hosszukat 1 cm-rel rövidebbre szabjuk ki, mint a helyiség tényleges magas­sága, hogy a padlón és a mennyezet alatt jól tömíthető csatlakozási hézag maradjon. Noha a 20 mm vastag építőla­pok hangszigetelő képessége tömegük folytán már elég jó, ajánlatos még egy szigetelő­betéttel növelni. Erre a célra 40 mm-es kőzetgyapot leme­zeket használhatunk, amelye­ket 1 cm-es ráhagyással sza­bunk ki. Ezután a még nyitott oldalt burkolhatjuk. A válasz­fal építését hézagolással, glet-teléssel, majd csiszolással, mélyalapozással és tapétá­zással fejezzük be.

57

Szép fürdőt a vendégszoba mellé

Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 20 mm-es építőlapok, csatlakozótömítő, gyors­építőcsavarok, kőzetgya­pot lemezek, tömőgyapjú, glettelő-, fugázógipsz, szilikonkaucsuk, mélyala­pozó, vízálló csempera­gasztó, fugázószalag

Szerszámok

—=W

lllllll ll llHllllllÉIÉÉÉÉÉ "*

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 (csempézés nélkül)

Egyik-másik házban vagy la­kásban vendégszoba is van, amelyhez csak ritkán tartozik külön fürdőszoba, ezért a ked­ves vendéggel egymást kerül­getjük a saját fürdőszobánk­ban. Ez a probléma azonban némi fantáziával számos eset­ben megoldható, ha a vendég­szoba nem túl kicsi és egyik fala közös a lakás fürdőjével vagy vécéjével, mert így a víz­vezeték és a szennyvízcsator­na rövid úton elérhető.

1 A példaként felhozott eset­ben - ahogyan az alaprajz mutatja - a zuhanyt, a WC-t és a mosdókagylót egészen kis helyen össze lehet hozni anél­kül, hogy bezártságérzésünk támadna. A korszerű száraz­építési módszer 20 mm vastag gipszkarton lapok alkalmazá­sával ezt is lehetővé teszi.

2-3 Külön WC-t és zuhanyozót létesíthetünk. A közös vízve­zetéket és csatornát a két he­lyiséget elválasztó falban he­lyezhetjük el. Egyoldalon táp­lált elosztóvezeték vezet a két szanitercella és a tulajdonkép­peni vendégszoba közötti vá­laszfalhoz, amelyre a mosdó­kagylót szereljük. Ez az egyet­len szanitertárgy, amely a ven­dégszobában látható. A deko­ratív csempék és padlólapok fokozatos átmenetet képez­nek a helyiség szőnyegpadló­ja felé: a mosdóteret harmo­nikusan beillesztik a szoba ké­pébe, ezért a mosdó nem hat idegenül.

Az ilyen megoldáshoz elegen­dő egy csupán 100... 110 cm széles sáv, amelyet a szobá­ból szárazon épített fallal vá­lasztunk le. A mi példánkban

ez a terület a vendégszoba és a lakás fürdőszobája közötti fal előtt fekszik. Szerencsés mellékkörülményként adód­nak a rövid szerelési utak és a viszonylag csekély anyagfel­használás.

4 Az állványzat felszerelése előtt öntapadó csatlakozó-tömítőket kell elhelyeznünk

0 1 2 3

0 1 2 3 3

58

a padlón, a falakon és a meny-nyezeten. A 6 x 6 cm-es padlófákat hosszú terpesztődűbelekkel erősítjük a padlóhoz.

5 A függőleges keretfák sze­relési helyzetét vízmértékkel ellenőrizzük, hogy a válaszfal merőleges legyen az aljzatra. A mennyezetfákat átdugó szereléssel (I. Rögzítéstech­nika c. kiadvány 29. oldal, CSER Kiadó, 1999) szintén hosszú terpesztődűbelekkel rögzítjük. A hosszú csavarok behúzásá­hoz egy megfelelő teljesítmé­nyű elektromos fúrógép vagy erős akkus csavarozó nagy segítségünkre lehet.

6 A keretfákat ferdén behajtott, hosszú önmetsző gyorsépítő­csavarokkal erősítjük a függő­leges állványfákhoz.

Az állványzat tokját a két áll-ványfa közé helyezzük, víz­mértékkel beállítjuk és besze­reljük.

7 A magasság felénél kereszt­heveder merevíti a válaszfalat. Ezt a mosdókagyló leendő helyén megduplázzuk, hogy a kagyló szerelési karimája biz­tosan felfeküdjön.

8 Az egyik oldalán már 20 mm vastag építőlapokkal burkolt, üreges állványzatot kőzetgya­pot szigetelőlemezekkel kell kitölteni, hogy a válaszfal ne közvetítse a zajokat.

9 A csőcsatlakozások helyén az üregeket hézagmentesen ki kell tölteni üveggyapottal. En­nek behelyezése után a vá­

laszfal tartóvázának még nyi­tott oldalára is felerősíthetjük a burkolatot. Az újszerű állvány­zatok feleslegessé teszi a bur­kolat kivágását a zár és a pánttáskák helyén.

10 A gipszkarton lapok és a padló között kb. 1 cm-es hé­zagot kell hagyni, hogy a le­mezek ne szívjanak fel alulról

4 7

9 6

nedvességet. Egyelőre a cső­kilépések körül is 1 cm-nyi le­vegőt kell hagyni.

11 A padlóhézagot és a csö­vek kilépése körüli gyűrű alakú hézagot tartósan rugalmas szilikonkaucsukkal töltjük ki. Ezzel vízállóan elzárjuk. Ha már az illesztési hézago­kat és a csavarok helyét tisz­tán tömítettük, valamennyi gipszkarton felületet mély­alapozzuk.

12 A 100 cm széles zuhany­sarokban egy 80 x 80 cm-es zománcozott acél zuhanytálcát helyezünk el. Ez egy gázbeton kövekből rakott gyűrűalapon fekszik, az ábrán éppen ennek falazását látjuk. A kövek ösz-szetapasztására ragasztóha­barcsot használunk.

A gázbeton alapzat egyúttal a zuhanyozófülkén belüli mozgásteret 80 x 80 cm-ről 100 x 90 cm-re növeli.

13 Mivel a zuhanysarokban a vízterhelés viszonylag nagy, teljesen vízzáró csempebur­kolatot kell rakni. Ezt elérjük, ha a gipszkarton felületeket vízhatlan ragasztó­val vonjuk be. A ragasztót előbb a teljes fe­lületen felfelé húzzuk. A sarok- és csatlakozási hé­zagok védelmére előbb szi­getelőszalagot ágyazunk be a sávosan felhordott ra­gasztóba.

Ezután a teljes felületre 1 mm vastag glettréteget húzunk fel. Ha az anyag egy éjszakán át kötött, a tulajdonképpeni ragasztóréteget fogazott la­pátkával egyenletesen felhúz­zuk, majd a kiválasztott csem­péket a friss ragasztóágyba nyomjuk.

14 A kilépő csövek kör alakú kivágásaihoz csempekörvágó szerszámot használhatunk, ez könnyen kezelhető és meg­bízható.

15 A 15 x 20 cm-es falicsem­pékhez illő 15 x 15 cm-es padlólapokat rakunk le úgy, hogy a fali hézagok a padlón folytatódjanak.

16 A zuhanytálca szakszerű beépítése után a zománcozott acél és a csempék közötti szaniterhézagot szilikonkau­csukkal zárjuk le. Gyengén kreppelt ragasztó­szalaggal a lezárást tisztán, élesen határolhatjuk el.

61

Külön fürdő a gyerekeknek

Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő, önmetsző gyorsépítőcsa­varok, kőzetgyapot leme­zek, üveggyapot, hézago-lóanyag, szilikonkaucsuk, mélyalapozó, kétkompo­nensű csemperagasztó

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 (csempé-zés nélkül)

A csemetéknek öröm a fürdés

Reggel hét órakor a világ bé­késnek tűnik, számos gyerme­kes családban azonban egé­szen más a helyzet: dúl a harc a fürdőszobáért. Nagyon ha­mar kiderül, hogy kell egy má­sodik fürdőszoba is.

Ezt néha költséges költözkö­dés nélkül is meg lehet oldani, ha a gyerekszoba elég nagy, és egyik fala közös a lakás fürdőszobájával vagy konyhá­jával.

Különösen előnyös, ha ez a fal éppen szerelvényezett fal is, amely minden csővezetéket magában rejt. Ezek megcsa­polásával a gyerekszobában minifürdőt rendezhetünk be.

Az előfalas szereléssel egybe­kötött szárazépítés következő példáján olyan praktikus meg­oldást mutatunk be, ami házi­lag is kivitelezhető, tehát pénzt takaríthatunk meg vele.

1 Tervünk megvalósításához csupán két helyen kell kissé áttörnünk a falat, hogy a sze­relő a nyílásokon át a hideg-és melegvíz-csövet, valamint a csatornát beköthesse. Valamennyi csővezeték a gye­rekszoba és a fürdőszoba (esetleg a konyha) közötti kö­zös falra kerül. Egy elébük helyezett gipsz­kartonfal rejti el őket. Az is elég, ha az előfal félma­gas (80... 100 cm).

0 1 2 3

0 1 2 3

62

Igy egy kb. 10... 15 cm-re elő­ugró lábazat keletkezik, amely valamennyi vezetéket elrejti, teteje pedig praktikus tároló­helyként szolgálhat.

Ha a zuhany beépítésekor lejtési problémák jelentkezné­nek, ezek könnyen megold­hatók úgy, hogy a zuhanytál­cát egy gázbeton kövekből rakott lapos talapzatra helyez­zük, és a lefolyót innen vezet­jük az előfal mögé. így a pad­lót sem kell megbontanunk, ami különösen bérlakások esetében lényeges.

2 A kialakítandó minifürdőt a gyerekszobából gipszkarton lapokból épített könnyűszerke­zetű fallal választhatjuk le.

Az itt ismertetett példában más megoldást választottak. Itt a térelválasztót két keresztbe ál­lított ruhásszekrény alkotja, ezek hátoldalára impregnált (pl. 12,5 mm vastagságú Rigips RBI, zöld kartonszínű, kék bélyegzőszínű, vagy egyéb más gyártmányú HA, GKBI jelölésű) gipszkarton la­pokat csavaroztak. A lapokat csempével borították, így a fürdőszobának megfelelő, víz­lepergető fal jött létre. A kondenzvíz képződésének megakadályozására minden hidegvíz-vezetéket hézagmen­tesen szigetelő csőhéjakkal kell körülvenni.

3 Az előtéthéj tartóváza 6 x 4 cm-es keretfákból áll. Ezek egyikét - a padlólécet -szélesebb felületével az előtét­héj tervezett futásával párhu­zamosan úgy dűbelezzük a padlóra, hogy valamennyi el­

helyezett vezeték ennek elülső éle mögé kerüljön. Szerelés előtt öntapadó csatlakozó­tömítést kell a padlóléc irányá­ban a portalanított padlóra ra­gasztani. Egy ugyanilyen lécet az előtéthéj tervezett felső szélének magasságában -például 80 cm-re a padló szintje felett és ugyancsak csatlakozó-tömítésre fektetve -vízszintes irányban lapjával a falra dűbelezünk.

4 A padlólécet beütődűbe-lekkel erősítjük fel. Ehhez falra szerelhető fajtát is választha­tunk, ha az nyomásálló anya­gokból, pl. betonból vagy tö­mör téglából épült.

5 A vízszintes fal lécre ezután egy szintén 6 x 4 cm-es lécet erősítünk, majd távtartóként

rövid lécdarabokat használva, ezt és a padlólécet lapjukkal felcsavarozott 3 x 5 cm-es lé­cekkel kötjük össze. Az így elkészített tartóvázat hangszigetelő kőzetgyapot lemezekkel töltjük ki.

6 A csőkilépések körül a tö­mőgyapjú (pl. üveggyapot) az ideális hézagtöltő,

2

5

63

7-8 A méretre vágott burkoló­lapokat a tartóvázra gyorsépí­tőcsavarokkal erősíthetjük fel. Ügyeljünk arra, hogy a leme­zek ne érjenek le a padlóig. Hagyjunk itt inkább 2 cm szé­les hézagot, amelybe szili­konkaucsukot nyomunk, így a burkolatba akkor sem hatolhat alulról víz, ha az a für­dőt kissé elárasztja.

Fürdőszoba építése a tetőtérben

Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 20 mm-es gipszkarton épí­tőlapok, tömörfa betétek, csatlakozótömítő, alufólia párazáró, alu-ragasztó-szalag, gyorsépítőcsava­rok, kőzetgyapot lemezek, tömítő kőzetgyapot, héza-goló- és glettelőanyag, szi­likonkaucsuk, mélyalapozó, vízálló csemperagasztó, normál csemperagasztó

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1,5...2óra/m2(csem-pézés nélkül)

Dekoratív fürdő

Napjainkban sok ház tetőteré­ben beépítik az eddig haszno-sítatlan tároló- vagy szárító­padlásokat, és így nagyobb lakótérhez jutnak. Beépítéshez leginkább a szá­razépítés módszereit alkal­mazzák.

Ha nem csak belső átalakí­tásról van szó, s a fedélszék szerkezete is átalakul (pl. új lakás kialakítása, bővítés), vagy az épület külső megje­lenése változik (pl. ablakbe­építés), akkor az építés en­gedélyköteles tevékenység! Engedélyezési tervet kell készíttetni!

Az engedélyezési terv tartalma: - Tulajdoni lap (az építtetői jo­

gosultság igazolása) - Hivatalos helyszínrajz (a

földhivatal adja ki, léptéke: 1 : 1000)

- Közmű-hozzájárulások (Elektromos Művek, Gáz­művek, Vízművek, Kémény­seprő Ipari Vállalat)

- Műszaki tervek: alaprajzok, metszetek, homlokzatok. (Léptékük: 1 : 1000)

- Műszaki leírás, tervezői nyi­latkozat

- Hőtechnikai számítások

6

7

8

0 1 2 3

0 1 2 3

Hogy mikor lehet elkezdeni az építkezést, azt az „Egy ottho­nos fészek" cím alatt taglaljuk. Ott két tetőtéri beépítési lehe­tőséget mutatunk be (lásd 83. oldal).

Bár a tetőtéri lakásokat a ferde tetősíkok barlanghatása miatt sokan különösen otthonosnak és lakályosnak tartják, ezek problémákat is okoznak, külö­nösen, ha fürdő kialakításáról van szó. Némelyik tetőtér első ráné­zésre ugyan jó nagynak lát­szik, valójában azonban hasz­nos területe gyakran erősen korlátozott, mert csak egy részén lehet felállni. Ezért a meglévő helyből minél töb­bet ki kell hozni. A zuhany, a mosdó és a WC együtt jól használható és mé­gis minimális helyet vesz igénybe, ha a ferde sík alatt úgy rendezzük el őket, hogy a WC a legalacsonyabb rész­be kerüljön. A föléje helyezett tetőablakkal a nélkülözhetet­len állómagasságról gondos­kodunk.

A mosdót a WC-től kellő távol­ságban azzal az ajtóval szem­ben helyezzük el, amelyik a fürdőt a lakószobától elválasz­tó falban kifelé nyílik. Ezáltal a mozgástér az ajtókáva belső felületével bővül. A 80 x 80 cm-es zuhanytálca a helyiségnek csak abba a ré­szébe kerülhet, ahol teljes az állómagasság. A zuhanytálca egy gázbeton kövekből rakott, 20 cm széles lábazaton fek­szik, így elegendő mozgást tesz lehetővé.

Ily módon az egész fürdő elfér egy 120 cm széles sávon, alapterülete pedig alig 5 m2

Kényelmes fürdő kis területen

A ferde tetősík alatt berende­zett minifürdőről közölt képün­kön látható, hogy ez a megol­dás milyen a gyakorlatban. Ebben a fürdőben minden sza-nitertárgyat az oromfal előtt helyeztek egymás mellé, a fal­ra szerelt vezetékeket pedig mind egy előtéthéj mögé rej­tették. A WC-kagyló és a zuhanytálca a padlón áll, a mosdókagylót pedig a falra szerelték. A mos­dót megfelelően hozzá kellett erősíteni a falhoz. Ehhez az oromfal és az előtéthéj közötti üreget a mosdókagyló helyén egy nagy felületű tömörfa be­téttel bélelték. Ez két rétegből áll, közülük az elsőt négy tám-csavarral látták el a kagyló fel­szereléséhez. Olyan hosszú csavarokat kellett választani, hogy a később felrakott máso­dik rétegen és a kagylópere­

men is túlérjenek annyira, hogy a csavaranyákat és alátétgyű­rűket is rájuk lehessen még helyezni. A fúrt lyukak akkor esnek pontosan egybe, ha a két deszkát szorítókkal össze­fogjuk, és egyszerre fúrjuk át.

1 Miután az első deszkát hosz-szú beütő- vagy terpesztő-dűbelekkel felszereltük, a má-

64

65

sodik deszkát enyvezés után a támcsavarokon át a felfekvési felületre toljuk és az első desz­kához csavarozzuk.

2 A 6 x 4 cm-es lécekből álló körbefutó léckeretet a csatla-kozó-tömítő felragasztása után a tömörfa betét elülső élével pontosan egy vonalban a padlóra és a már burkolt fer­de tetőfelületre csavarozzuk.

A padlóra megfelelő hosszú­ságú terpesztő- vagy beütő-dűbelekkel erősítjük a léceket. A ferde tetősíknál, ha a szere­lőcsavarok a tetősík tartóvázá­ba kerülnek, megfelelő hosz-szúságú facsavarok is elegen­dők, egyébként pedig üregdű-beleket használhatunk.

3-4 A tartóváz állékonyságát egymástól kb. 60 cm-re elhe­lyezett függőleges állványfák biztosítják. A páralecsapódás elkerülése érdekében minden hidegvíz-vezetéket szigetelő­héjjal kell körülvenni. Ezután a keretszerkezetet a hő- és hangszigetelés javítá­sára 4 cm vastag kőzetgyapot lemezekkel lehet kitölteni. Mivel az oromfal külső fal, télen a fürdő belső hőmérséklete

és a külső hőmérséklet között nagy különbség alakulhat ki. Ilyen helyzetben nem mond­hatunk le egy párazáró réteg­ről, ezért a keretszerkezetre alumíniumfóliát feszítünk. Ezt minden illesztésnél gondo­san átfedjük, és alu-ragasztó-szalaggal lezárjuk. A csövek kilépési helyein is jó lezárásról kell gondoskodni.

5-6 Ezután burkoljuk az előtét­héj vázát. Példánkban 2 cm vastag gipszkarton lapokat használtak fel erre. A lemeze­ket úgy szabták ki, hogy a padló felett kb. 2 cm széles hézag maradjon, amelyet tar­tósan rugalmas anyaggal tö­mítenek, így a padlón felgyü­lemlő víz nem szívódhat fel a lemezekbe.

66

Ugyancsak a nedvesség okozta károk elkerülésére a gipszkarton lapokat a kilépő vezetékek körül kivágásokkal látják el. Ezek átmérője a tény­leges csőátmérőnél 2 cm-rel nagyobb. A gyűrű alakú hézagot később szintén tartósan rugalmas szilikonkaucsukkal kell tömíte­ni. Az előtéthéjat végül héza-golják, glettelik, csiszolják és alapozzák.

A vizesblokk térségében a csempéket olyan csempe­ragasztóval ragasztják fel, amely egyúttal szigetel is (pl. CIMSEC-K emelt minőségű csempe- és járólapragasztó). A többi helyen normál csem­peragasztót használnak. A padlófelületeken a szoká­sos módon vízzel kikevert porragasztót alkalmaztak.

A látványos minifürdőt a lakó­tértől könnyűszerkezetű fallal különítették el, amelynek mind­két oldalát 12,5 mm vastag gipszkarton lappal borították. A fal teljes vastagsága így csak 85 mm.

Így környezetbarát A szigetelőanyagok hulla­dékát ne dobjuk el, hanem használjuk fel egyéb üre­ges térségek kitöltésére. Ezzel ott is javítjuk a szi­getelést.

Szaniterszerelés Természetesen fémprofilokból kialakított tartóvázzal is végez­hetünk praktikus, takarékos előfalszerelést. A falon lógó szaniterelemek felakasztására különféle megoldások kínál­koznak. Vannak például olyan állványkeretek, amelyek a mosdókagylók, függő-WC-k és bidék szerelési terhét a szerkezet mögötti tömör falba és a padlóba vezetik le, így a könnyűszerkezetű falat gya­korlatilag nem éri terhelés. Ezek mellett különleges sze­relési profilok is kaphatók, amelyeket fémállványzatba építenek be, és amelyek a ter­het nagy felületre osztják el. Ezáltal a könnyűszerkezetű fal és az állványzat a terheléseket probléma nélkül felveheti. Ehhez a rendszerhez, amelyet leginkább régi épületek felújí­tásakor alkalmaznak, előre beál­lított csővezeték-csatlakozá­sok is tartoznak. Ezeket hajlé­kony műanyag vezetékeken (rugalmas összekötőkön) át összekötik az ellátóvezeté­kekkel, ami különösen meg­könnyíti a szerelést. Példánk egy kettős héjú vá­laszfalat mutat, amelyben nagyöblű levezetőcsatornákat lehet elhelyezni, és amelynek a hangszigetelése is jó. Ez a fal gyakorlatilag két egymással párhuzamos, szárazépítésű falból áll, amelyeket csak a külső oldalukon burkolnak.

1 Ezek a falak úgy készülnek, hogy előbb a csatlakozótö-mítőkre helyezett, körbefutó U profilokat (UW) dűbelezik le, majd ezekbe C oszlopokat (CW profil) állítanak be. Ott, ahol a falra szanitertárgyakat kell akasztani, a teherelosztó

•••

dúcokat és a csatlakozó ve­zetékeknek szánt tartókat a C oszlopok közé csavarozzák.

2 A hidegvíz-vezetékeket szi­getelőhéjakkal feltétlenül szi­getelni kell. Hangszigetelésnek a két áll­ványzat közé ásványgyapot szigetelőréteget helyeznek. A szerelőfal további felépítése a fa tartóvázéhoz hasonló: a burkolat a padló szintje felett 2 cm-rel végződik, és a csőki­lépéseket körben egy 1 cm-es szilikonhézaggal zárják le.

Így környezetbarát Energiatakarékossági okok­ból ajánlatos a melegvíz­vezetékeket is szigetelni.

2 Megkönnyíti az átépítést, ha a szaniterelemeket előfalra szereljük

67

68

Közvetlen, sík mennyezetburkolat

Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, faékek, 12,5 mm-es gipsz­karton lapok, csatlakozó­tömítő, gyorsépítőcsava­rok, hézagoló- és glettelő-gipsz, mélyalapozó

Nehézségi fok

0 1 2 3

Erőkifejtés

0 1

Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2

Régi épületek sérült mennye­zetei éppúgy, mint új épületek vakolatlan mennyezetei gipsz­karton szárazvakolattal gyor­san és eredményesen burkol­hatok. Ehhez fa tartólécezést vagy fém kalapprofilokból álló tartóvázat egyaránt alkalmaz­hatunk.

Parti-pince közvetlen mennyezetburkolattal Ha a mennyezet nagyobb sé­rüléseit és egyenetlenségeit akarjuk burkolással megszün­tetni, mint konkrét példánkban egy pince betonfödémének zsaluzási bordáit, célszerű keresztlécezéses tartóvázat választanunk.

1 Ehhez előbb 6 x 4 cm-es léceket legfeljebb 100 cm-énként lapjukra fektetve a régi mennyezetre dűbelezünk. A dűbelek közötti távolság szintén kb.lOOcm.

2 Erre az alaplécezésre erősítjük föl keresztben a 3 x 5 cm-es tartóléceket. A tartólécek távolsága legfel­jebb 50 cm.

Az egyenetlenségeket egy­szerűen úgy szüntethetjük meg, hogy a szerelőcsava­rokat meglazítjuk, majd a mennyezet és az alaplé­cezés közé távtartó alátéte­ket vagy kis ékeket verünk be. Eközben vízmértékkel ellenőrizzük az alsó lécezés helyzetét.

Amikor a tartóvázat szintre­hoztuk, következhet a burko­lás, hacsak nem szándéko­zunk előbb szigetelést helyez­ni a lécmezők közé.

A gipszkarton burkolatot a tar­tólécezésre keresztben csa­varozzuk fel.

Eközben a lapokat úgy kell elrendezni, hogy a kereszt­irányú hézagokat elkerüljük.

A keresztirányú éleket a hosszirányban vágott élek­hez hasonlóan a könnyebb tömítés érdekében le kell sarkazni, vagyis fózolni kell úgy, hogy élgyaluval V alakú horonyt (ill. mélyedést, fugát) vágunk rájuk.

3 Ezt a hornyot a repedés­mentes csatlakozás érdeké­ben hézagológipsszel kell kitölteni. Ezt követi a csiszolás és ala­pozás.

2 3

1

2

69

A mi példánkban a mennye­zetet körbefutó szalag mintával látták el, amelynek színei kí­vülről befelé egyre világosab­bak, ettől az alacsony pince magasabbnak látszik.

Közvetlen burkolás Ha a mennyezet felülete sima és csupán szebb felületet akarunk - például panelépü­letekben -, közvetlenül is bur­kolhatjuk. Ehhez mindegy, hogy a tartóváz 3 x 5 cm-es lécekből vagy acél kalapprofi­lokból készül. Az utóbbi alkal­mazását a következő példá­ban, egy panellakás konyhájá­ban láthatjuk.

A profilokat a lapburkolat futá­si irányára merőlegesen a mennyezetre dűbelezzük úgy, hogy középtávolságuk ne ha

ladja meg az 50 cm-t. A lapok hosszirányával párhuzamos falakra kiegészítésül egy-egy záróprofilt kell dűbelezni, amelyre az itt lezáró hosszanti élek felfekhetnek. A dűbeleket aszerint választjuk meg, hogy milyen aljzathoz kell erősíteni a szerkezetet. Lehetőleg fém-dűbeleket használjunk. A pél­dánkban bemutatott betonfö­démre a profilokat beütőhor-gonyokkal erősítették fel, ezekhez csupán 25 mm mély, 8 mm-es lyukakat kell fúrni, így nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy betonvasakba üt­közzünk.

4 A beütőhorgonyokat a fura­tokba dugjuk, és a beléjük he­lyezett beütőpecekre mért néhány kalapácsütéssel ter­pesztjük. Ezután a profilokat

6 mm-es csavarokkal felerő­sítjük. A burkolatot az így elkészített tartóvázra gyorsépítőcsava­rokkal csavarozzuk fel. Akkus csavarozó használatával erőt és időt takaríthatunk meg. Itt is kerülni kell a keresztirányú hézagokat. Valamennyi hosz-szanti és keresztirányú vágás­élt le kell sarkazni, azaz fózolni kell - pl. élgyaluval - a jobb hézagolás érdekében. Ha nincs élgyalunk, akkor felsze­relés előtt késsel is ferdére vághatjuk a lapokat, amelyek összeillesztve V alakú hornyot képeznek. Ezt a szerkezetet leginkább ak­kor ajánljuk, ha a mennyezet burkolása által - mint a mi pa­nellakásos konyhánkban - a helyiség magasságát nem sza­bad túlságosan csökkenteni.

70

Kazettás mennyezet Néha a mennyezetet nem egy síkban, hanem változó mély­ségű szerkezettel óhajtjuk ki­alakítani, hogy érdekes relief­hatást érjünk el. Ehhez például gipszkarton kazettákat hasz­nálhatunk, amelyek azonos formátumban, de eltérő vas­tagságban kaphatók. Ha vé­konyabb és vastagabb kazet­tákat kombinálunk egymással, a sakktáblakötés érdekes lát­ványt eredményez. Egy ilyen mennyezetet nem nehéz kialakítani, mivel ha­sonlóan készül, mint az előbb ismertetett közvetlen mennye­zetburkolat, amelynek tartóvá­

za fém kalapprofilokból (lásd a Rigips katalógust a 88. oldalon) vagy 3 x 5 cm-es lécekből áll. A profilok vagy lécek közép­távolsága a kazetták széles­ségével egyenlő. Egy vastag kazettát egy vékonnyal felvált­va helyezünk el, és ön metsző

gyorsépítőcsavarokkal rögzítjük, ízléses színalakítással a tér­hatást tovább fokozhatjuk. Nagyon hatásosak a vizes akrillakkal készült lakkfényes vagy selyemmatt festékbevo­natok, mint példánkban egy fürdőszoba mennyezetén.

Problémamentes szerelés Egy kazettás mennyezet vonzó térhatása

71

Kedvező fényhatás

Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, nóniusz-függesztő, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, önmetsző gyorsépí­tőcsavarok, kőzetgyapot lemezek, hézagoló- és glettelőanyag, kisfeszült­ségű halogénlámpa

Nehézségi fok

Erőkifejtés

0 1 2 3

Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2

Mennyezeti fríz modern beépített világítással

1 A modern bútorzattal beren­dezett magas helyiségek gyakran nem hatnak lakályos­nak, sőt felesleges fűtési költ­ségekkel is járnak. Ezen függő mennyezettel segíthetünk. Egy ilyen lakószoba vonzó ki­alakítását hő- és hangszigete­léssel köthetjük egybe.

Különösen hatásos egy mé­lyebben fekvő külső mennye­zetkoszorú a benne elhelye­zett spotlámpákkal. Ehhez a helyiség pontos fel­mérése alapján először tervet kell készíteni.

A tervben a tartóváz elrende­zését is fel kell tüntetni.

A tartóváz gyalulatlan, füg­gesztett 6 x 4 cm-es falécek­ből áll, amelyek távolsága leg­

feljebb 80 cm. A helyiség tény­leges méreteinek megfelelően többnyire 80 cm-nél nem na­gyobb, egyenlő közöket szo­kás választani.

Az alaplécezés felerősítésé­hez egymástól mindig 90 cm távolságra dűbeleket helye­zünk a födémbe. Az alapléce­zésben nem szabad billenő nyomatéknak keletkeznie, ezért a dűbeleket úgy kell el­helyeznünk, hogy a függesz-tők felváltva a lécektől jobbra és balra kerüljenek. Ennek elérésére célszerű a mennyezeten egy festékes zsinór felcsapásával a 4 cm-es lécszélességnek megfelelően 2 párhuzamos vonalat kijelölni. Ezután a dűbellyuka-kat felváltva hol az egyik, hol a másik vonalon jelöljük ki.

0 1 2 3

72

Betonfödémeken a függesztők felerősítésére beütőhorgo-nyokat (lásd a Szakismeret c. részt előbb) célszerű használ­ni, üreges födémeken a húzó­erő felvételére pedig fém bil-lenődűbeleket.

2 Miután minden fúrást elvé­geztünk, bekalapáljuk a be-ütőhorgonyokat és felerősítjük rájuk a könnyen beigazítható nóniusz-függesztőket. Ezek két U alakú lemezprofil­ból állnak, rajtuk egy sor fu­rattal. Mivel az egyik részen tízes beosztás, a másikon ki­lences beosztás van, gyakor­latilag minden kívánt hosszú­ság pontosan beállítható úgy, hogy az U profilokat egy pe­cekkel összekötjük, és a léce­zést vízmértékkel beállítjuk. A lyukpárok valamelyike a kívánt függesztesi távolságnál mindig fedésben van egymással, ezért a pecek átdugható rajta. A pecek végeit egy fogóval derékszögben meghajlítjuk, hogy ki ne csússzon.

Jó tanács A hangszigetelés követel­ményeinek akkor teszünk eleget, ha sem az alap-, sem a tartólécezés nem ér a falakhoz. Ezért a lécezé­sek és a falak között min­dig 2.. .3 cm-es közt kell hagyni.

Ha olyan lépcsőzetes meny-nyezetet szándékozunk kiala­kítani, amelynek külső meny-

nyezetkoszorúja mélyebben fekszik, a tartóváz tervezésekor ennek eltérő függőmagassá­gát megfelelően figyelembe kell vennünk.

3 A vízmértékkel beállított kész alaplécezés alá 3 x 5 cm-es tetőlécekből tartórácsot csa­varozunk fel. A rács léceit lap­jukra fektetve erősítjük az alaplécezésre. Középtávolsá­guk a 100 x 150 cm-es, szál­erősített gipszkarton lapok méretének megfelelően 50 cm.

A tartórács felerősítésére leg­alább 60 mm hosszú csavaro­kat használjunk. Ezeket jól süllyesszük be, hogy a meny-nyezet későbbi burkolását ne akadályozzák. 3

2

1

73

Mielőtt a hő- és hangszigetelő réteget felraknánk, egy villany­szerelőnek a külső koszorúban el kell helyeznie a transzfor­mátort és a halogén lámpák vezetékét.

A kábeleket elosztódobozzal kell leszorítani azon a helyen, ahol a mennyezetből kilépnek, és ragasztószalaggal rögzíteni kell őket.

4 Szigetelésre éghetetlen ás­ványgyapotból vagy üveggya­potból készült, 40 mm vastag lemezeket (pl. TOPLAN ba­zaltgyapot lemez, ISOVER üveggyapot stb.) használjunk. Ezeket a lépcsőzetes lécvázon szorosan egymásra kell fektet­ni, a helyiség falain pedig kö­rös-körül tenyérnyi szélesség­ben fel kell hajtani.

Ha különlegesen jó hangszi­getelést akarunk, a szigetelő­anyagot eltolt illesztési héza­gokkal két rétegben kell elhe­lyezni.

5 Ha már az egész tartóvázat szigeteltük, ráerősítjük a bur­kolatot.

A kereszthézagok elkerülésére a lemezeket felváltva hosszá­ban és keresztben helyezzük el. Ha ehhez egy alátámasz­tásra szolgáló, T alakú segéd­eszközt használunk, sok ener­giát takaríthatunk meg.

Ennek olyan hosszú nyelet készítsünk, hogy függőleges helyzetben a padlóra állítva süvegfája a lemezt szorosan a tartóváz alá nyomja. A nyelet később a perem bur­kolatának szereléséhez a ma­

gasságkülönbségnek megfe­lelően rövidebbre kell vágni.

A mélyebben fekvő mennye­zetkoszorú burkolásakor a fal felől kb. 2 cm széles árnyék­hézagot kell hagyni. Ennek kettős funkciója van: egyrészt eltakarja a fal esetle­ges egyenetlenségeit, más­részt megakadályozza, hogy hanghidak keletkezzenek a falak és a függesztett mennye­zet között. Ezáltal a hangszigetelés ha­tása teljes mértékben érvé­nyesül.

Ha a mennyezet egész felüle­tét így lezártuk, elkezdhetjük a burkolatot hézagolni, glettelni, csiszolni és mélyalapozni. Vé­gül következhet a tapétázás.

6 A kontrasztosan megvá­lasztott színek tovább fokoz­zák az ilyen mennyezetek érdekes hatását.

A mennyezet tükrének például telt, matt türkiz árnyalatot ad­hatunk, a mélyebben fekvő külső koszorúnak pedig fénylő törtfehéret.

Közvetett megvilágítású mennyezet A mennyezetnek közvetett megvilágítást is adhatunk oly módon, hogy nappali fényű fénycsöveket szerelünk a mennyezet tükre és a mélyeb­ben fekvő külső koszorú kö­zötti lépcsőbe. Ilyenkor a bur­kolat kb.15 cm-rel nyúlik ki a belső tér felé, eltakarva a fény­csöveket.

Ez a megoldás célszerű pél­dául a panellakások felújítása-

4

5

kor, amelyek áramellátását többnyire amúgy is túl szűkre méretezték. Olyan világítótesteket célszerű előnyben részesíteni, amilye­

nek például a halogénlám­pák és a fénycsövek. Ezek viszonylag csekély energiafel­vétellel viszonylag erős fényt adnak.

Mivel a panellakások helyisé­gei nem éppen magasak, füg­gő mennyezet nem jöhet szó­ba, a lemezeket közvetlenül a födémre kell felszerelni.

74

75

Lépcsőzetes mennyezet-kialakítás

Anyag 3 x 2,5 cm-es lécek, 12,5 mm-rel vastagabb to­vábbi lécek, csavarok és dűbelek, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, önmet-sző gyorsépítőcsavarok, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1,75 óra/m2

Lépcsőzetes mennyezet beépített világítással

Érdekes megoldás az olyan közvetlenül felerősített meny-nyezet, amelynél az egymás­ba helyezett mezők magassá­ga kívülről befelé csökken.

Ez az egyszerű szerkezetű mennyezet panelépületek felújításakor szintén jól alkal­mazható.

1 Olyan tartólécezetet dűbe-lezünk közvetlenül a régi fö­dém alá, amelynek vastagsága középtől kifelé mindig egy-egy lemezvastagsággal nő.

2 Ha pl. a belső keret vastag­sága 25 mm, akkor a követke­ző léckereté 37,5 mm, a rákö­vetkezőé 50 mm.

0 1 2 3

0 1 2 3

76

vastag keretre csavarozzuk, belső széle pedig a már bur­kolt mezőre fekszik fel.

4 A lapkoszorút hosszú ön-metsző gyorsépítőcsavarokkal erősítjük az előző burkolaton keresztül a tartólécezéshez.

Eközben a lemezek lekerekített szélét alakító elemként hasz­nálhatjuk fel, a lépcsőnek ele-

3 A burkolást középen kezdjük gáns kerekítést adva. el, a vele határos lemezko- A lehető legjobb optikai hatást szorú külső szélét a 37,5 mm akkor érjük el, ha a lemezeket

rézselve vágjuk. A halogén­lámpák ennél a szerkezetnél is jól megvilágítják a helyiséget.

3 2

4

77

Egy régi hall megszépítése

Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­cek, csavarok és dűbelek, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő, gyorsépítőcsavarok, kő­zetgyapot lemezek, hé­zagtömítő és glettelő-anyag, mélyalapozó

Szerszámok

Nehézségi fok

0 1 2 3

Erőkifejtés

0 1

Munkaidő Kb. 1,5...2 óra/m2

Barátságos fogadtatás: lépcsőzetes mennyezet spotlámpákkal

Ha egy régi épület keskeny, hosszú, magas hallját kell át­alakítani, akkor optikailag elő­nyös, ha a mennyezet magas­ságát lépcsőzetesen csök­kentjük, a hall hosszát meg egy gardrób, amögött pedig egy telefonfülke beépítésével szakítjuk meg. A helyiségnek élénk színekkel világos alaphangulatot és markáns hangsúlyokat adunk, ezáltal nagyobbnak és tága­sabbnak tűnik.

1 A lépcsőzetes mennyezet tervezésekor sok múlik a lép­csőfokok szélességének és magasságának harmóniáján. A tartóváz méretei is ebből ve­zethetők le. Elkészítéséhez először 15 cm hosszú, 6 x 4 cm-es lécdara­

bokat vágunk. Ezeket majd szerelési tüskökként lapjukra fektetve a mennyezetre dűbelezzük.

Előbb azonban ugyanabból az anyagból az említett lécda­rabok egyik oldalélének köze­pére lépcsőfokonként növekvő

2 3

1

78

hosszúságú függesztőfákat csavarozunk. Az arány akkor harmonikus, ha a lépcsőfokok szélessége magasságuknak nagyjából a kétszerese. Tervezéskor ügyeljünk arra, hogy a lépcsőfokok szélessé­ge egyforma legyen.

A tartóváz irányvonalait lép­csőfokonként zsinórcsapás­sal jelöljük ki a mennyezeten. Ehhez egy vékony zsinórt porfestékbe mártunk, két elő­zőleg kimért jel fölött jól kife­szítjük, a zsinórt középen meghúzzuk, majd elenged­jük. Ettől a színezett zsinór a mennyezethez csapódik és egyenes vonalat hagy hátra, amely mellett 100 cm-es kö­zökben egy-egy szerelési tus­kót (az előzőleg rácsavarozott függesztőléccel együtt) beütő-horgonnyal a betonfödémre dűbelezünk.

2 A beütőhorgonyokat a sze­relési tuskókon át a födémbe fúrt lyukakba dugjuk, és a hor-gonypecek beütésével szilár­dan rögzítjük. Ott, ahol a lépcsős mennyezet hosszanti oldala és két vége a helyiség falaihoz ér, a falakra is szerelőléceket kell felerősíteni. Alakul az új hall

Ezt terpesztődűbelek vagy megfelelően hosszú beütő-dűbelek felhasználásával át­dugó (egyoldali) szereléssel végezzük.

3 A függesztőfákra most 5 x 3 cm-es tetőléceket csa­varozunk, ezek tartják majd a burkolatot. Csavarozásra 5 x 80 mm-es önmetsző gyors­építőcsavarokat használunk. 2 3

79

A csavarok behúzásakor min­den csavarfejet teljesen süly-lyesszünk be, hogy a burkolat simán fölfekhessen. Először egy tetőlécet lapjára fektetve a függesztőfák aljára csavarozunk (lásd a képet). Egy második lécet egy lép­csőfok magasságával feljebb, szintén lapjával, ugyanazon függesztőfák oldalához csa­varozunk, hogy felfekvésül szolgáljon a következő lép­csőfok burkolatának.

4 A kész tartóvázat 12,5 mm-es gipszkarton lapokkal bur­koljuk. A lapokat mindig úgy kell egy­máshoz illeszteni, hogy mind­két egymásnak ütköző lemez a tartóvázra feküdjön fel, és ahhoz hozzá lehessen csava­rozni. Ha ez valamely oknál fogva nem lehetséges, az il­lesztés helye mögé egy tető­lécdarabot kell helyezni, amelyhez szintén mindkét lemezt hozzácsavarozzuk. A lemezdarabokat gyors­építőcsavarokkal erősítjük fel. A hangszigetelést úgy javít­hatjuk, hogy a lépcsős meny-nyezetre kőzetgyapot lemeze­ket helyezünk.

Ha a födém fölött fűtetlen he­lyiség - például padlás - van, és a hangszigetelést hőszige­teléssel akarjuk összekötni,

a szigetelőréteg és a burkolat közé párafékezőnek polietilén fóliát vagy párazárónak alufóli­át kell kifeszíteni.

5 A kisfeszültségű halogén­lámpák az ilyen szerkezetű mennyezetnek különleges hangulatot adnak. Az elhelye­zésükhöz szükséges, kör ala­kú szerelőlyukakat a villanyfú­róba befogott lyukfűrésszel

könnyen kivághatjuk. A veze­tékeket az esetleges szigete­lőréteg elhelyezése előtt kell beszerelni.

A hézagok kitöltése, glettelés és csiszolás után a mennye­zetet oldószermentes alapozó­val mélyalapozzuk, majd kö­zepesen durva nyersrosttal ta­pétázzuk.

A gardrób és a telefonfülke le­választásához 6 x 6 cm-es hevederfákból 120 cm széles keretet építünk, amit mindkét oldalán 12,5 mm vastag gipszkarton lapokkal burko­lunk. A keretet úgy kell elké­szíteni, hogy a szerelés terve­zett helyén 6 cm-rel alacso­nyabb legyen, mint a meny-nyezet magassága. A lapokat azonban akkorára vágjuk, hogy a kereten felül és alul 3-3 cm-rel túlérjenek. Ezáltal felül és alul egy-egy U profil keletkezik, amellyel a válaszfalat szilárdan rögzíthet­jük olyan 3 x 6 cm-es lécek­hez, amelyeket előzőleg a padlóra és a mennyezetre dűbeleztünk.

Ehhez a válaszfalat ponto­san beállítjuk a helyére, majd a túllógó gipszkarton lapokon keresztül a mennye­zeti és a padlóléchez csa­varozzuk.

4

5

Fém tartószerkezetű függő mennyezet

Anyag C és U profilok (CW és UW), csavarok, szeglet­rögzítők, ill. profilok, nóni-usz-függesztők, beütőhor-gonyok, 12,5 mm-es imp­regnált RBI vagy GKBI gipszkarton lapok, önmet-sző gyorsépítőcsavarok, kőzetgyapot lemezek, ha­logén spotlámpák, héza-goló- és glettelőgipsz, mélyalapozó

Nehézségi fok

0 1 2 3

Erőkifejtés

0 1

Munkaidő Kb. 3/4 óra/m2

Ahogyan a falburkolatok tartó­vázát akár fából, akár fémből készíthetjük, mennyezetek burkolásakor is választhatunk e két lehetőség között.

Példánk egy panellakás für­dőjének felújítását mutatja be. Nemcsak a padló, a falak és a szaniterfelszerelések szorul­tak átfogó felújításra, hanem

a mennyezet is. Amikor az építők fém tartószerkezetű függő mennyezet mellett dön­töttek, főleg azt vették figye­lembe, hogy a fából készült tartószerkezet a nedves fürdő­helyiségben torzulhat. A helyiség magasságára és az ablak helyzetére tekintettel a mennyezetet csak 12 cm-rel engedték le. Az alapprofilok szereléséhez előbb a dűbel-lyukak helyét jelölték ki zsinór­csapással és mérőléccel. Az alapprofilok tengelytávolsá­ga általában ne haladja meg a 110 cm-t! A mi példánkban a helyiség méreteiből csak 80 cm-es köz adódott. A könnyen szerelhető beütő-horgonyokat szintén 80 cm-es közökben helyezték el. A tartóváz biztonságos felfüg­gesztésére és a profilok pon­tos beállítására ebben a pél­dában is nóniusz-függesztők szolgálnak.

1-2 A függesztőket beütőhor-gonyokkal szerelték fel, majd az alapprofilokat gyorsépítő­csavarokkal a horgonyfülekhez csavarozták.

3-4 Miután az alapprofilokat vízmértékkel tökéletesen víz­szintes helyzetbe hozták,

80

2 3

3

81

a tartóprofilok szerelésébe kezdtek. Ezeket 60 cm-es kö­zéptávolsággal derékszögben az alapprofilok alá helyezték és szegletprofilokkal, valamint ön metsző gyorsépítőcsava­rokkal erősítették hozzájuk.

5 Hang- és hőszigetelésre kb. 4 cm vastag kőzetgyapot lemezeket használtak.

A tartóvázat ezután impregnált gipszkarton lapokkal lehetett burkolni. Ezeket önmetsző gyorsépítőcsavarokkal 25 cm-es közökben alulról a tartópro­filokra csavarozták.

A fürdőben is ügyeltek az áramtakarékos világításra, és halogén spotlámpákból álló irányított világítást szereltek be.

Azzal, hogy a szárazépítés­hez fém tartóvázat alkalmaz­tak, a fürdőnek egy másik problémáját is enyhítették. A helyiség egyik sarkában ugyanis egy nagy átmérőjű esőcsatorna fut le.

Miután a cső körül minden üreget kőzetgyapottal töltöttek ki, majd a csövet gipszkarton darabokkal burkolták, a tetőről lefolyó esővíz zaja észrevehe­tően csökkent.

Egy átfogó felújítás eredménye

5

4

82

Egy otthonos fészek

Anyag 4 x 6, 6 x 6 és 3 x 5 cm-es lécek, 8 x 12 cm-es torokgerendák, csavarok és dűbelek, krepp ragasz­tószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatla­kozótömítő, gyorsépítő­csavarok, kőzetgyapot le­mezek, szigetelőékek, hé-zagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

Munkaidő Kb. 1/2 óra/m2

Otthonos „lakóbarlang" a tetőtérben

Tetőtérben sokféleképpen le­het lakni. A választék a ruszti­kus hangulatú fészektől a hű­vösen tárgyilagos vagy akár a hi-tech stílusig terjedhet. Ve­gyük figyelembe, hogy a tető­tér-beépítés (lásd előbb: Kel­lemes fürdőzés a tetőtérben címszó alatt!) többnyire enge­délyköteles tevékenység.

Az építkezést az engedélyezé­si terv elkészítése után a lakó­hely szerinti önkormányzat műszaki osztálya adhatja ki. Hogy mikor lehet elkezdeni az építkezést? A tetőtéri burkolat, majd a falak építése öt „igen" válasz után kezdhető el: - elbírja-e a födém az új ter­

heket? (Egy réteg gipsz­

karton lappal burkolatnál 15 kg/m2

számolnunk. - a héjalás és

biztonsági padékvíz-sz ségben van-e a szegélyeknél, seknél és t raz-e a teljes

- folytonos és a szarufák getelés? (T van-e töltve

- megfelelő-e szellőzése? szellőzőnyílásol keresztmetszete 2 A hőszigetelés sági fólia k tett légrés ge 4 cm.)

Két olyan példát amelyek stílusban tásban nagyon egymástól. Ezek tönzést olyan ti sésére. amelyet a tetőtérben saját szerint lakhatunk.

Otthonos fészek a tető alatt Bsó példánk e

:ető alatt kial ~vtat. ahol elege náfcozott ahhoz pali és a hálószoba mellé kerüljön. lasztó falnak cs< wtoszfal, másik másra helyezett bői áll. amelyek falat alkotnak. A szekrénykék egy

nyitott, válaszfaluk

0 1 2 3

0 1 2 3

83

karton lappal készült burkolatnál mintegy 15 kg/m2 terheléssel kell számolnunk.)

- a héjalás és az alatta lévő biztonsági (pótlólagos) csa­padékvíz-szigetelő fólia ép­ségben van-e a kéménynél, a szegélyeknél, az áttöré­seknél és tökéletesen szá­raz-e a teljes tetőtér?

- folytonos és elégséges-e a szarufák között a hőszi­getelés? (Tökéletesen ki van-e töltve a teljes felület?)

- megfelelő-e a hőszigetelés szellőzése? (Az alsó- és felső szellőzőnyílások minimális keresztmetszete 200 cm2/fm. A hőszigetelés és a bizton­sági fólia közötti szellőzte­tett légrés ajánlott szélessé­ge 4 cm.)

Két olyan példát közlünk, amelyek stílusban és kialakí­tásban nagyon különböznek egymástól. Ezek adjanak ösz­tönzést olyan megoldás kere­sésére, amelyet megvalósítva a tetőtérben saját ízlésünk szerint lakhatunk.

Otthonos fészek a tető alatt Első példánk egy széles nye­regtető alatt kialakított otthont mutat, ahol elegendő hely kí­nálkozott ahhoz, hogy a nap­pali és a hálószoba egymás mellé kerüljön. A kettőt elvá­lasztó falnak csak egy része válaszfal, másik része egy­másra helyezett szekrénykék­ből áll, amelyek egyféle polc­falat alkotnak. A forgácslap­szekrénykék egy része egyik oldalán nyitott, másoknak kö­zépső válaszfaluk van vagy éppen nincs válaszfaluk, így

átengedik a levegőt, és át is látunk rajtuk. A szekrénykék mérete 40 x 40, 40 x 80 vagy 40 x 120 cm, mélységük egyformán 50 cm. Akár füg­gőlegesen, akár vízszintesen fallá kombinálhatók.

1 Ebben a példában a meg­előző tűzvédelemre tekintettel kőzetgyapotból készült szige­telőékeket alkalmaznak, ame­lyek nem gyúlékonyak. Ezeket a tetőszerkezet alá kifeszített fólia és a párafékezővel ellátott gipszkarton burkolat közé épí­tik be. Ezáltal eleget tesznek a biztonságos tűzvédelemnek.

így biztonságos A kőzetgyapot bedolgozá­sakor ajánlatos porálarcot viselni, nehogy rostrészecs­kéket lélegezzünk be.

A szigetelőréteg előírt vastag­ságát érdeklődjük meg szak­embertől, hogy a szigetelés megfeleljen a nemrég kor­szerűsített hőszigetelési ren­deletnek.

2 A szarufák közeit a padlótól a tetőgerincig szigetelőékekkel töltjük ki. A padlónak azon a helyén, ahol a szarufák felfek­szenek a falra, úgy lehet jól záró csatlakozást elérni, hogy a szigetelőékek alsó szélét lesarkazzuk.

Ezt a legegyszerűbben úgy végezhetjük el, hogy az éket egy deszkára fektetjük, alsó

szélét a deszka szélével egy síkba hozzuk, majd az ék felső oldalára a vágás vonalának helyén egy acélvonalzót fek­tetünk, amit segítőtársunk le­szorít, így a vágásra használt kés pontos vezetést kap, és a rézsútolás teljesen szabá­lyosra sikerülhet.

Aki egyedül dolgozik, egysze­rű rézselősínt készíthet magá­nak. Ehhez a szigetelőék szé­lességének megfelelő távol­ságban két függőleges desz­kadarabot kell az említett alap­deszkára csavarni. Ezek felső élén lehet aztán az acélvonal­zót vagy egy megfelelően lesar-kazott lécet vezetőként rögzíteni.

A vágást egy erre a célra szol­gáló késsel lehet gyorsan és

tisztán elvégezni. A kés élét előbb egy kő szegélyén húz­zuk végig, hogy kissé kicsor­buljon. Vágásra megfelelő hosszúságú, hullámos élű kést, fém fűrészlapot vagy rókafarkfűrészt is használ­hatunk.

Ebben a példában a szigete­lőékeket úgy helyezik a szaru­fák közé, hogy az aláfeszített fólia és az ék hátsó oldala kö­zött kb. 2.. .3 cm széles rés maradjon, amelyen át a szi­getelés hátulról szellőzhet.

3 Az ékek egymással szem­beni eltolásával gyakorlatilag minden szokásos szarufaszé­lesség beállítható. A kiszabást 2 cm-es ráha­gyással végezzük, hogy az ékek a szarufák közé beszo­rulva üljenek, mert ez tartást ad nekik. Egy megfelelően hosszú és széles léccel minden réteg bevitele után az utoljára elhe­lyezett ékek felső élére ütöge­tünk. Ezzel jól záró illesztést érhetünk el.

Ha a teljes ferde tetősík szi­getelése elkészült, még rá kell helyezni a párazáró alufólia­réteget.

A bútorok elhelyezéséhez úgy kapunk függőleges síkokat, hogy a ferde tetősík alsó ré­szét térdfallal zárjuk le. Ezt úgy kell burkolni, hogy 80... 100 cm magas függőle­ges fal keletkezzék.

4 Ehhez a választott magas­ságból a térdfal lábpontját függőónnal több helyen meg kell határozni. E lábpontok összekötésével kapjuk meg a padlóra dűbe-lezendő 6 x 4 cm-es alapléc futását. A lécet kb. 80 cm-es közökben beütődűbelekkel rögzítjük.

5 Most 6 x 4 cm-es lécdarabo­kat felső végükön a szarufák hajlásának megfelelően rézse-lünk, majd a szarufák távolsá­

gának megfelelően alul a padlóléchez, felül pedig a szarufákhoz csavarozunk.

6 Erre az alaplécezésre csa­varozzuk a 3 x 5 cm-es víz­szintes tartóléceket. Középtávolságuk legfeljebb 50 cm legyen.

A szerkezetet ezután gipsz­karton lapokkal burkoljuk. Aki a ferde tetősík aljának egy ré­szét tárolótérként szeretné hasznosítani, bútorgörgőkön futó nagy tolószekrényeket ké­szíthet, amelyekkel a bútorok elhelyezésére egyébként alkal­matlan tér mégis hasznosít­ható. Ebben az esetben a te­tősíkot előbb a padlóig gipsz­karton lapokkal kell burkolni, a teret pedig oldalt és a szarufák

3 4

84

5

85

mennyezetszakasz, amelynek burkolatát egy-egy láthatónak meghagyott, a szarufák egyik oldalára erősített torokgerenda tartja. A keskeny mennyezet­csík gipszkarton burkolatát a torokgerendákra felül rászögelt 3 x 5 cm-es lécek tartják.

felé le kell zárni. A görgőket a padlóra dubelezett lécek veze­tik. A fiókok homlokzatát úgy kell megterveznünk, hogy vagy egy síkba essen a ferde tetősík alját lezáró gipszkarton felü­lettel, vagy annyira ugorjon előre, hogy megtörje a térdfal egyhangúságát. Ha a térdfal burkolását befejeztük, a sza­rufákra lapjukra fektetve fel­csavarozzuk a tartólécezést al­kotó 3 x 5 cm-es léceket. Ezekre erősítjük majd fel a fer­de sík burkolatát.

A tartóléceket kb. 40 cm-es középtávolsággal csavarozzuk fel. Ennek során egy mércéül szolgáló, 36 cm hosszú léc­darabbal megtakaríthatjuk a körülményes méregetést. A tartóvázra ezután felcsava­rozzuk a burkolatot, ügyelve arra, hogy a kereszthézagokat elkerüljük és hogy a lemezek illeszkedő éleit a hézagolás megkönnyítésére előbb lesar-kazzuk. Ez érvényes a térdfal-ferde sík és ferde sík-mennyezet átme­netekre is.

Hosszú ferde tetősíkok burko­lásakor egy T alakú támasz jó szolgálatot tesz.

7 A példánkban kialakított tetőtérben a ferde síkok burko­lata nem fut a tetőgerinc ge­rendájáig, hanem kb. 1 mé­terrel mélyebben végződik, így adódik egy olyan keskeny

Így környezetbarát Ha a tetőtér nagyon ma­gas, a fütendő légtérfo­gatot, tehát a fűtési költsé­geket azáltal csökkenthet­jük, hogy kialakítunk egy szabályszerű köztes mennyezetet.

7

6

86

Ehhez a szarufák két oldalára vízszintes tartófákat kell csa­varozni, amelyekre a mennye­zet tartólécezése szerelhető.

A tartófák keresztmetszetével az áthidalandó fesztávhoz kell igazodnunk.

Ha nagy a fesztáv, a tartófákat a szelemenre is fel kell füg­geszteni.

8 Keskeny tetőtérben látvá­nyos megoldás, ha a ferde sík alját nem zárjuk le, hanem a padlóig burkoljuk. így óriási sátorként hat, és jól illik a mo­dern bútorzathoz.

8

87

Fiatalos lakás nyitott konyhával

Anyag 4 x 6 , 6 x 6 és 3 x 5 cm-es lécek, 8 x 12 cm-es torokgerendák, csavarok és dűbelek, krepp ra­gasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatla­kozótömítés, gyorsépítő­csavarok, kőzetgyapot le­mezek, szigetelőékek, hé-zagoló- és glettelőanyag, mélyalapozó

Szerszámok

Nehézségi fok

Erőkifejtés

0 1

Munkaidő Kb. 1/2 óra/m2

Ilyen is lehet egy stílusosan kialakított tetőtéri lakás

Korszerű lakás nyitott konyhával Ez a modern elrendezés mu­tatja, hogy a tetőtérben a szo­kásostól eltérően is lehet élni. A bemutatott lakás felépítése lényegében a már leírt építési módnak felel meg. Ebben a példában a tetőtér magassá­gát egy köztes mennyezettel csökkentették.

A rétegelt falemezből házilag készített polcokkal bebútoro­zott, nagyvonalú nappalihoz nyitott konyha csatlakozik, amely mögött a fürdő helyez­kedik el. Ezáltal a konyha és a fürdő vízellátása és a szenny­víz elvezetése a legrövidebb úton oldható meg. A melegvíz­ellátásra egy vízmelegítő ké­

szülék szolgál, amit szakember szerelt be. A vízmelegítő a für­dő felőli válaszfalon helyezke­dik el. A vezetékeket kettős héjú gipszkarton válaszfal rejti.

Ily módon világos, funkciójá­nak jól megfelelő, modern stí­lusú tetőtérlakás jön létre az alaprajz kihasználásával, majdhogynem zavaró válasz­falak nélkül.

A lakóhelyiséget rétegelt fa­lemezekből házilag készített polcokkal bútorozták be. A la­kótér konyha felőli falán egy félmagas pult helyezkedik el. Ezt bárpultnak, reggelizősa­roknak vagy két személy ré­szére praktikus étkezőnek is lehet használni. 2 3

0 1 2 3