Szalayné Sándor Erzsébet 1

EURÓPAJOGBELSŐ PIACALAPSZABADSÁGOK

Szalayné Sándor Erzsébet 2

EK BELSŐ PIAC

„Raison d’être” – a Közösség eredeti célkitűzése

A tagállamok között egyetértés:Belső Piac = közös nevező Igény: tartós megvalósítás

Szalayné Sándor Erzsébet 3

BELSŐ PIAC

Központi feladat: az 1958-as megalakulástól kezdveEKSz 2. cikk: „ A Közösség feladata az,

hogy a közös piac […] megteremtése által […] előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését […].”

EKSz 3 cikk (1) bek. c) „A 2. cikkben kitűzött célok érdekében a Közösség tevékenysége […] az alábbiakat foglalja magában: c) belső piacot, amelyet az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok tagállamok közötti eltörlése jellemez;”

Szalayné Sándor Erzsébet 4

BELSŐ PIAC FOGALMA

EKSz 14 (2) bek.

„ A belső piac olyan, belső határok nélküli térséget foglal magában, amelyen belül az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása – jelen Szerződés rendelkezései szerint – biztosított.”

Szalayné Sándor Erzsébet 5

FEJLŐDÉSTÖRTÉNET BELSŐ PIAC

1985

1997

1999

1991

Az Európai Bizottság Fehér Könyve

Az Európai Tanács belső piacra vonatkozó akcióterve

A Bizottság belső piaci stratégiája

Francovich-ítélet szerepe

Szalayné Sándor Erzsébet 6

1985-ös Fehér Könyv

A megvalósítás határnapja: 1992. 12. 31. „hátsó szándék”: felszabadítani a

közösségi jogalkotást az akkoriban jellemző letargiájából

Tartalma: jogalkotási csomagterv, melyben mintegy 300 irányelv és rendelet szerepelt

Eredmény: a Fehér Könyvben megjelölt irányelvek 80%-t sikerült a megjelölt határnapig kibocsátani

Szalayné Sándor Erzsébet 7

Ismétlés: IRÁNYELVEKSz 249. cikk

Másodlagos közösségi jogforrás közvetlen alkalmazhatóság nélkül

Csak a benne foglalt cél a kötelező A tagállamoknak mozgásteret enged a

nemzeti jogba való implementálás során a végrehajtás módozatait illetően

Minimum-követelményeket fogalmaz meg (pl.: környezetvédelem, fogyasztóvédelem)

A tagállamok a célkitűzést „felülteljesíthetik”, de „alulteljesítés” nem megengedett

Szalayné Sándor Erzsébet 8

IRÁNYELV

ELŐNYÖK- Szélesebb körben

képes tekintettel lenni a nemzeti sajátosságokra (mint a rendelet)

- Tekintettel van a szubszidi-aritás elvére (EKSz 5.cikk)

- Tehát: óvja a tagállamok jogalkotási autonómiáját (szuverenitás!)

HÁTRÁNYOK

- A kitűzött cél csak akkor valósul meg, ha már minden egyes tagállam implementált

- Akár egyetlen tagállam is képes a harmonizációt hátráltatni, ha késve, pontatlanul vagy éppen egyáltalán nem implementál

Szalayné Sándor Erzsébet 9

IMPLEMENTÁLÁS

EREDMÉNYESSÉGE 1992. 12.31. 300

IRÁNYELV –ezek közül csak néhányat implementált az összes tagállam

Pl. 1999 májusában kb. 1300 irányelvből - kb. 95,7 %-ot minden tagállam megfelelően implementált- és a belső piaci irányelveknek csak kb. 12,8%-ban nem volt meg minden tagállami végrehajtása

Szalayné Sándor Erzsébet 10

AKCIÓTERV A BELSŐ PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT

1997 június, Amszterdam, az Európai Tanács fogadta el

Cél: a belső piaci irányelvek megalkotásának felgyorsítása

Négy stratégiai célkitűzése megfogalmazása

Szalayné Sándor Erzsébet 11

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

I. Egyszerűbb és átláthatóbb jogszabályokat; hatékonyabb tagállami végrehajtást (pl. gyorsabb lefolyású szerződésszegési eljárást az Európai Bíróság előtt)

II. Versenytorzító körülményeket megszüntetni (ld. Adórendszer és állami támogatások rendszere)

III. Meghatározott szektorokban még fennálló kereskedelmi korlátozásokat megszüntetni (pl. a telekomunikációs és energiapiac liberalizásálása, pénzügyi szolgáltatások piacának bővítése)

IV. A belső piacot a polgárok szolgálatába állítani(pl. Internet-alapú állásbörze: EURES - European Employment Services)

Szalayné Sándor Erzsébet 12

A BIZOTTSÁG 1999-ES BELSŐ PIACI STRATÉGIÁJA

A 2000-2004-es időszakra szólt Súlypontok:

1. Fogyasztóvédelem és környezetvédelem

2. Tartós munkahelyek teremtése3. Az elektronikus kereskedelem jogi

kereteinek megteremtése4. A szállítási és ellátási piacok

megnyitása5. A tagállamok közötti káros

adóversengés leküzdése

Szalayné Sándor Erzsébet 13

FRANCOVICH 1991

C-6/90 és C-9/90 Francovich, EBHT 1991, I-5357

Lényege: szerződésszegő tagállam állampolgárral szembeni kártérítési felelőssége a közösségi jog alapján (pl. irányelv implementálásának elmaradása

Az ítélet hatására nagymértékben megnőtt a tagállamok irányelv-implementáló „kedve”

Szalayné Sándor Erzsébet 14

HÉZAGOK A BELSŐ PIAC ELEMEIBEN A társasági jogban (pl. az Európai

Részvénytársaság statútumáról szóló vita)

Az adójogban (kamatadó/forrásadó)

Közbeszerzések terén Nemzeti szabályok kölcsönös

elismerése terén (pl. diplomák elismerése)

Az elektronikus kereskedelem szabályrendszerének kialakításánál

Szalayné Sándor Erzsébet 15

VESZÉLYEKa megvalósítás során!!

A belső piaci rendelkezések

ELTÉRŐ, NEM EGYSÉGESalkalmazása és végrehajtása

a nemzeti hatóságok által

Még akkor is, ha a közösségi és nemzeti jogalkotó egyaránt minden lehetséges

hézagot lezárt!

Szalayné Sándor Erzsébet 16

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSEEKSz 94. cikk

94.cikk:

„ A Tanács - […] konzultáció után – egyhangúsággal irányelveket bocsát

ki a tagállamok azon törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási

előírásainak közelítésére, amelyek közvetlen hatással vannak a közös piac

létrehozására vagy működésére.”

Szalayné Sándor Erzsébet 17

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSEEKSz 95. cikk

95. cikk (1) bekezdés:

„A Tanács – a 251. cikkben (együttdöntési eljárás) előírt eljárásnak megfelelően – meghozza a tagállamok

törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak közelítésére

vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac létrehozása és működése.”

Szalayné Sándor Erzsébet 18

KÜLÖNBSÉGEK A 94. ÉS 95. CIKK KÖZÖTT

Cél: Közös Piac (94. cikk) – Belső Piac (95. cikk)

Konzultációs eljárás – együttdöntési eljárás Csak egyhangúsággal – akár minősített

többséggel is Csak a Tanács – a Parlamenttel közösen Csak irányelv – rendelet formájában is Tagállami mozgástér nagyobb – tagállami

mozgástér szűkebb