13
HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAR Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 ÁLLATORVOSOK 135. évfolyam 641-704. oldal LAPJA 2013/11 I SZARVASMARHA BVD-mentesítés i JUH Anaplasmosis Genetikai kapcsolat I BAROMFI Házityúktojás keltethetősége I KISÁLLAT Agytérfogatmérés Epiphysealis dysplasia macskában i ETOLÓGIA Patkányok viselkedése I LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ I ALMA MATER I KÖNYVISMERTETÉS I HÍREK I TALLÓZÁSOK Takonykóros ló lábkészítménye A Patológiai Tanszék múzeumának preparátuma Leg preparation of ahorse infected of glanders Preparation of the museum of the Department of Pathology

Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

  • Upload
    others

  • View
    4

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAR Established by Prof. B. Nadaskay. 1878

ÁLLATORVOSOK135. évfolyam 641-704. oldal L A P J A 2013/11

I SZARVASMARHABVD-mentesítés

i JUHAnaplasmosis Genetikai kapcsolat

I BAROMFIHázityúktojás keltethetősége

I KISÁLLATAgytérfogatmérés Epiphysealis dysplasia macskában

i ETOLÓGIAPatkányok viselkedése

I LEVELEKA SZERKESZTŐSÉGHEZ

I ALMA MATER

I KÖNYVISMERTETÉS

I HÍREK

I TALLÓZÁSOK

Takonykóros ló lábkészítménye A Patológiai Tanszék múzeumának preparátuma

Leg preparation of ahorse infected of glanders Preparation of the museum of the Departm ent of Pathology

Page 2: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

----------------- 1 MAGYAR I-----------------

ÁLLATORVOSOKTARTALOMJEGYZÉK/ CONTENTS 135. 6 4 1 - 7 0 4 .

1L A P J A2 013/11

■ SZARVASMARHASzabóra Á., Hajtós I., Földi J., Ózsvári L.: A szarvasmarha vírusos hasmenése (BVD) elleni védekezés és mentesítés egyes igazgatási és szervezési kérdései / 643

■ JUHHornok S., Szétag J., Tánczos B., Farkas R.: Juhok elhullással járó anaplasmosisának első hazai megál­lapítása / 655Gáspárdy A., Kukovics S., Anton I., Zsolnai A., Komlósi /.: Hazai cigája juhnyájak összehasonlítása mikroszatellita-polimorfizmusok alapján / 660

A m o n th ly jou rn a l, fo u n d e d in 1878 („VETERINARIUS"), pub lish ing papers devo ted to all aspects o f in terest in the fie ld o f animal health, to all scientific and practical p roblem s o f veterinary im portance.Free specimen copies are available from the ed ito r-in -ch ie f: H-1078 Budapest, István utca 2. H ungary or: H -1400 Budapest, P.O. Box 2. Subscription orders to the Editorial O ffice (address above)

■ BAROMFIBene Sz., Kovács G., Szabó F., Polgár J. P.: Néhány tényező hatása különböző házityúk-genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére / 666

■ KISÁLLATFöldes K., Lőrincz B., Garamvölgyi R., Bajzik G., Tokai R., LeiovicsZs., Répa /.: Kutyák kisagyának mág­neses rezonancia képalkotáson alapuló volumetriai elemzése/6 7 5Matskási /., Ipolyi Т., Jakab Cs., Simon Cs., Ijjas L., Csébi P.: Epiphysealis dysplasia (ED), kezdődő diabetes mellitus és patellaficam együttes előfordulása egy brit rövid szőrű macskában. Esetleírás/6 8 5

■ ETOLÓGIAFekete S. Gy., Sukikara, Ch., Korsós G.: Különböző emberi környezethatások (szocializáció, zene, zaj­zene, zaj) befolyása a patkányok viselkedésére. 3. rész. Különböző típusú zajok hatása a patkányok porondteszt-viselkedésére / 692

■ LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZA sulcus medianus linguae szőrfelhalmozódás okozta eróziója cocker spánielben (Egri B.) / 654 Karakál hátsó végtagjának részleges amputációja (Beregi A.) / 699

■ ALM A MATERMegkezdődött a 227. tanév (Visnyei L.) 1 701

■ KÖNYVISMERTETÉSPataki B.: Magyar népi fogatok (Visnyei L.) / 703

■ BOVINEÁ. Szabóra, I. Hajtós, J. Földi, L. Ózsvári: Control and eradication of bovine viral diarrhea (BVD): state veterinary and management aspects / 643

■ SHEEPS. Hornok, J. Szétag, В. Tánczos, R. Farkas: First detection of anaplasmosis in sheep in Hungary, causing death / 655A. Gáspárdy, S. Kukovics, I. Anton, A. Zsolnai, I. Komlósi: Comparison of Hungarian Tsigai sheep flocks according to microsatellite polymorphisms / 660

■ POULTRYSz. Bene, G. Kovács, F. Szabó, J. P. Polgár: Some effects on hatching time and hatchability of eggs of chickens of different genotype / 666

■ SMALL ANIM ALSK. Földes, В. Lőrincz, R. Garamvölgyi, G. Bajzik, R. Tokai, Zs. Lelovics, I. Repa: The volumetric evaluation of the canine cerebellum by using magnetic resonance imaging / 675 I. Matskási, T. Ipolyi, Cs. Jakab, Cs. Simon, L. Ijjas, P. Csébi: Concurrent occurrence of epiphyseal dysplasia, early diabetes mellitus and patella luxation in a Britsh shorthair cat. Case rep o rt/6 8 5

■ ETOLOGYS. Gy. Fekete, Ch. Sukikara, G. Korsós: Influence of different environmental effects of human origin (socialization, music, noisemusic, noise) upon the rats' behaviour. Part 3. Effect of different noises on the open-field test behaviour / 692

LETTER TO THE EDITORErosion of sulcus medianus linguae due to hair accumulation in Cocker spaniel (B. Egri) / 654 Partial hind leg amputation of a caracal (A. Beregi) / 699

■ ALM A MATERThe 227th academic year has started (L. Visnyei) / 701

■ BOOK REVIEWB. Pataki: Hungarian national coaches (L. Visnyei) / 703

SZŐRSZÁLAK A NYELVBARÁZDÁBAN 581

ANAPLASMOSIS 591

NÖVEKEDÉSI ZÓ NA SÉRÜLÉSE 612

KARAKÁL SÉRÜLT VÉGTAGJA 617

A c ikkeket k ivona to lják és/vagy cím eit köz­ük az alábbi in tézm ények referáló és indexe­lő fo lyó ira ta i: CAB In ternatiiona l (UK) index Veterínaríus, Veterinary Bulletin stb.ISI (Institu te fo r Scientific In fo rm ation , USA): C u rren t C ontents és FO: V M ™

This Journal is indexed a n d /o f ab tracted in C u rren t C ontents an f FO:VM™ o f ISI (Insti­tu te fo r Scientific In fo rm a tion , USA)Index Veterinarius, Veterinary Bulletin (and others) o f CAB In ternationa l (UK)

In te rne t address (English contents pages, subscrip tion price, etc.: h ttp ://w w w .u n iv e t.h u /m a l

641

Page 3: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

■ A CÍMLAPON LÁTHATÓ KÉPRŐL

Bár a takonykór az ókortó l fogva ismert, mégsem kapott akkora figyelmet, m int a veszettség, pedig ez a betegség is sok em beráldozatot követelt.

A betegség felismerése és elkülönítő kórjelzése évszázadokon keresztül bizonytalan volt. A 16. században Fa y s e r és S e u t e r (Hippiatria 1576, ill. 1599) már figyelmeztetett, hogy a bőrtakonykór lóról lóra terjed és fertőzött istállók­ban is hosszú ideig veszélyt jelent. Ja c q u e s L a b e s s ie d e S o l l e y s e l 1664-ben már tisztában volt azzal, hogy az ivóvízzel is terjedhet a betegség, és szorgalmazta az érintett lovak elkülönítését. A dán V ib o r g mindent tudott, amit a korban tudni lehetett: hogy azonos kórokozó vezet a bőr- és orrtakonykórhoz, hogy a beteg állatok által használt tárgyak és a takarmány is terjesztheti. C h a r l e s

V ia l d e S a i n b e l , a London Veterinary College tanára, sajátos módon, halálával já ru lt hozzá a takonykór megismeréséhez: szokásos istállólátogatása után hirtelen rosszul le tt és három héten belül meghalt olyan körülmények kö­zött, hogy orvosai - pestisre gyanakodva - jobbnak látták ólomkoporsóban haladéktalanul eltemetni. Száz évvel később H u n t i n g a tünetek alapján úgy vélekedett, hogy S a in b e l takonykórban hunyt el. A következő nevezetes hu­mán esetet 1821-ben jegyezték fel, amikor egy lógondozó távozott az élők sorából. S c h il l in g doktor a testen talált kelések anyagával nyulakat o lto tt be, amelyeken szintén gócok alakultak ki. A következő évtizedekben többször találkoztak emberi takonykórral, és ez is hozzájárult a komparatív medicina fejlődéséhez. P ie r r e F r a n c o is O l iv e R a y e r párizsi orvos cikket közölt az emberi, a ló és az egyéb emlősöket érintő takonykórról, és 1862-ben összehasonlító orvostani és kísérleti patológiai tanszéket alapítottak a számára.

D a d a y A n d r A s kutatásai szerint a 19. század első felében hazánkban is meg­tették a megfelelő lépéseket a beteg állatok elkülönítésére, a fertőtlenítésre és a takonykóros egyedek kiirtására. D a d a y sajnálja elődeit, akiknek még diagnosztikai eszközök hiányában kellett e döntéseket meghozni, míg számára rendelkezésre áll a mailein teszt. A takonykór bacilusát 1882-ben izolálta F r ie d r ic h L ö f f l e r és W il h e l m S c h ü t z , abban az évben és abban a berlini intézet­ben, amelyben Коен a tuberkulózis kórokozóját. Velük egyidejűleg sikerült ez a francia BoucHARD-nak is. A tuberkulinhoz hasonló anyagon is hamaro­san elkezdtek dolgozni és 1892-ben K a l n i n g (Dorpat, ma: Tartu) és H e l m a n n

(Szentpétervár) egymástól függetlenül sikeres volt e tekintetben. Sajnálatos módon egy éven belül m indkettőjükkel a takonykór végzett.

A malleintől - akárcsak a tuberkulintól - a betegség megelőzését remélték, végül diagnosztikai eszköz lett. Már a felfedezés évében megkezdődtek a hazai kísérletek, és 1894-re H u t y r a és P r e is z k ifo rro tt eredményeket te ttek közzé a mailein diagnosztikai értékéről, a Bakteriológiai Intézet pedig az a ján lott eljáráshoz gyárto tta a burgonyakultúrán tenyésztett anyagot.

A tuberkulin és a mailein összehasonlító vizsgálatával foglalkoztak a B a b e s

testvérek a Bukaresti Patológiai és Bakteriológiai Intézetben. A u r é l B a b e s

ígéretes eredményeket közölt egy „m orv ine" nevű szerről, amelyet hatékony vakcinának és egy alkalommal gyógyszernek talált, de e szer végül nem bizonyult megfelelőnek.

Amíg a ló a hadműveletek kulcsfontosságú szereplője volt, a hadban álló felek az egész világon széthordták a takonykórt: Dél-Afrikába, Mexikóba, Kubába Észak-Amerikából és Európából került át. Az első világháborúban biológiai fegyverként alkalm azták, és még a hetvenes évek közepén is az „am e rika i" jelzővel c ifrázo tt ló takonykórra l rioga tták a honvédelm i ismeret órákon a hallgatókat. Ma már nemzetközi egyezmény tiltja hadi felhasználását.

Mivel a takonykórt vadállatok nem terjesztik, remélhető teljes felszá­molása. Magyarországon az ötvenes években még végeztek kísérleteket a malleines próba eredményességével, ill. kísérleti takonykóros fertőzésekkel kapcsolatban, de mára gyakorlatilag mentessé vált tőle az ország, még ha néhány lovas blogban olykor „fe llángo l" is.

O rbán Éva

Terjeszti: Lapker Zrt.Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Árus­menedzsment csoport. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, valamint a hírlapot kézbesítőknél, e-mailen:[email protected]. To­vábbi információ: 06-80/444-444.Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-8104.Külföldön terjeszti: Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Hatvány L. u. 14. Tel.: 243-9232, Fax: 243-9242.Előfizetési díj 1 évre: 18 480 Ft.

642 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. november

J MAGYAR L

ÁLLATORVOSOK135. L A P J A | 2013/11

Hungarian Veterinary JournalA lap íto tta - Established by

Dr. NÁDASKAY Béla 1878

Vol. 135. No 11. - Budapest, Nov. 2013

FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEFDr. VISNYEI László

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARDDr. A b o n y i Tamás, Dr. Bíró Ferenc,Dr. Búza László, Dr. Dunay M iklós,Dr. Farkas Róbert, Dr. Fekete Sándor,Dr. Fodor László, Dr. Gál János,Dr. G álfi Péter, Dr. Gönci Gábor,Dr. Laczay Péter, Dr. M anczúr Ferenc,Dr. Nagy Béla, Dr. Nemes Imre,Dr. N ém eth Tibor, Dr. Ózsvári László,Dr. Sályi Gábor, Dr. Seregi János,Dr. Solti László, Dr. Sótonyi Péter,Dr. Szieberth István, Dr. Tuboly Tamás,Dr. Varga János, Dr. Vetési Ferenc,Dr. Visnyei László (elnök), Dr. Vörös Károly

Szerkesztő: Dr. Fábián Tiborné Szerkesztőségi titká r: Baráth Edina

SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICEH -1078 Budapest, István u. 2. Hungary Levélcím: 1400 Budapest 7. Pf. 2.Telefon: (36 -1 )34 -13-023 (36 -1 )47 -84-100 /8961,8960 , 8962 Telefax: (36-1) 34-13-023 In te rne t: h ttp :/ /w w w . univet. hu/m aI E-mail: mal@ aotk.szie.hu

KIADÓ - PUBLISHERAdA,

I Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

N em zeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és V idékfejlesztési In tézet H-1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (36-1 )36 -28 -100 Telefax: (36 -1 )36-28-104 In te rne t: w w w .ag ra rlapok.hu E-mail: info@ agrarlapok.hu Felelős kiadó:DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a N AKVI fő igazgató ja

LAPTULAJDONOS j a

Hirdetések felvételeSzerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 34-13-023 KiadóbanTelefon: 06-20 996 -9239 Telefax: (36-1) 470-0410 E-mail: info@ agrarlapok.hu

M inden jo g fenntartva. A lapbó l értesüléseket á tvenni csak a M agya r Á lla to rvosok Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb rek­lám kiadványok ta rta lm áé rt a kiadó felelősséget nem vállal.

Nyomdai előkészítésDÁVID ILDIKÓ

NYOMÁSOOK-Press Kft.8 20 0 Veszprém, Pápai u. 37/a

INDEX: 25531 HU ISSN 0025-004X

Page 4: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

SZARVASMARHA

A szarvasmarha vírusos hasmenése (BVD) elleni védekezés és mentesítés egyes igazgatási és szervezési kérdései

J MAGYAR

ÁLLATORVOSOK135. 643-654. I L A P J A I 2013/11

Á. Szabára - I. Hajtós - J. Földi - L. Ózsvári:

Control and eradication of bovine viral diarrhea (BVD): state

veterinary and management aspects

Szabára Ágnes1*, Hajtós István2, Földi József3, Ózsvári László1

1] SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Ágrár- gazdaságtani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest. *E-mail: Szabara.Agnes@aotk. szie.hu2] Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolc3] Euvet Bt., Gödöllő

Összefoglalás. A szarvasm arha vírusos hasmenése (BVD) ellen számos európai ország sikeres védekezési, ill. mentesítési program ot a lkalm az. A hazai szarvasm arha-ágazat Európai Unión belüli versenyképességének m egtartása érdekében a BVD-vel szem be­ni védekezés M agyarországon is aktuális . A szerzők a BVD elleni védekezés és m ente­sítés egyes szervezési és igazgatási kérdéseit a vonatkozó külföldi és hazai előírások, va lam in t szakm ai ajánlások figyelem bevéte léve l e lem zik. M eg állap ítják , hogy bár­m ely védekezési program ot tá jékozódó, ill. fe lm érő vizsgála tnak kell m egelőznie, am elynek célja kettős: (1) az állom ány B VD V-fertőzö ttségének m egállapítása vagy kizárása e llenanyag- (szerológiai) v izsgá la tta l, és (2) perzisztens vírushordozó (Pl) állat(ok) je len lé tén ek fe lderítése v írusantigén -vizsgálatta l. Termelési és üzem szerve­zési okokból a szelekciós m entesítés csak kism érvű fe rtő zö ttség esetén a lkalm azha­tó . A generációváltás külfö ldön nem a lka lm azo tt, de hazai viszonyok kö zö tt lehetsé­ges m entesítési eljárás a te jte rm e lő állom ányokban. A teljes állom ánycsere gyors és hatékony, viszont igen költséges módszer. Új á llom ányok kia lakításakor az adásvételi szerződésben a güm őkór-, a brucellózis-, az EBL- és az IBR-mentességen kívül célszerű kikötni a m egvásárolt á lla to k BVDV-től való egyedi m entességének laboratórium i vizsgálaton alapuló igazolását is. A nőivarú tenyészá lla tok to váb b tartás i célú b e lfö l­di szállításának állat-egészségügyi fe lté te le k é n t szükséges lenne előírni az egyedi vérm in tábó l v é g ze tt, 30 napnál nem régebbi BVD V-antigén- és e llenanyagvizsgálat negatív eredm ényét, hasonlóan a hím ivarú tenyészállatokra m ár érvényben lévő kö­vete lm ényhez. A szerzők az országos szintű mentesítés első lépéseként a szarvasm ar­ha-állom ányok perzisztens B V D V -fertőzöttségtő l (Pl) való m entességének rövid távú elérését javasolják. Ehhez az egész á llom án yt reprezentá ló , célszerűen „ р о о Г -o zo tt m intákból vé g ze tt, tá jékozódó v izsgálat, majd szükség esetén a P l-álla tok egyedi azonosítására irányuló fe lm érő vizsgálat szükséges. A P l-álla tok selejtezése az á llo ­m ányok ak tív (cirkuláló) BVDV-fertőzéstől való m entességének ellenőrzésére a 8 -1 2 hónapos korcsoportba ta rto zó á lla to k (10-15 egyed) vérm in tá ibó l 6 havonta vé g ze tt szerológiai v izsgálat kö ltségtakarékos eljárás lehet.

Summary. Successful control and eradication programs are applied against bovine viral d iarrhea (BVD) infection in a num ber o f European countries. It should be a case a t issue in Hungary as w e ll, in order to m aintain a com petitive ca ttle farm ing . The authors review state ve terin ary and m anagem ent aspects o f control and eradication o f BVD. The firs t step o f any control program should be tw o -fo ld : (1) confirm th e presence or absence o f BVDV in a herd by an tibo d y (serological) testing and (2) identification o f persistently infected (PI) anim al(s) (if occurs) by viral an tigen detection . Eradication by 'tes t and rem ove' m ay tak e place in low prevalence herds only. 'Roll over' m ethod is rarely used, but may be applied in some dairy herds. D epo p u lation-repopula tion is fas t and e ffic ien t, but very expensive w a y o f eradication. Individual certification o f BVDV fre e status should be a requ irem ent, sim ilarly to TBC, Brucellosis, EBL and IBR, in case o f establishing a n ew herd. As it is applied fo r th e breeding bulls now , cows and heifers should also have a BVDV an tigen and an tibo d y negative laboratory certificate w ith in 30 days before dom estic m ovem ent fo r breeding purpose. The

BVD-mentesítés 643

Page 5: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

authors suggest to aim th e PI fre e status o f th e cattle population, as th e firs t step o f a national eradication program . To achieve th a t, each herd should be subm itted fo r a herd scanning exam ination fro m pooled (m ilk o r serum) samples, fo llo w in g by th e individual identification and subsequent culling o f PI anim als. In order to continuous check o f PI fre e status, 10 -15 serum samples fro m heifers o f 8 -1 2 months o f age should be tested in every 6 m onth.

644 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. november

Page 6: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

■ JUH

Juhok elhullással járó anaplasmosisának első hazai megállapítása

Hornok Sándor1*, Szétag Jenő2, Ténczos Balázs1, Farkas Róbert1

ÁLLATORVOSOK135 655-654 | L A P J A | 2013/11

------------------- MAGYAR I------------------

S. Hom ok - J. Szétag - B. Tánczos - R. Farkas:

First detection of anaplasmosis in sheep in Hungary, causing death

1] SZIE-ÁOTK, Parazitológiai és Á llattani Tanszék. István u. 2.H—1078 Budapest. *E-mail: homok.sandor@ aotk.szie.hu2] Magánállatorvos, Pomáz

Összefoglalás. A juhok anaplasm osisának m agyarországi e lő fordu lása 2006 óta is­m ert, de a rendelkezésre álló ad ato k szerint e lhullásokat még nem o ko zott. A szerzők, 2013 nyarának ele jén azonban m egb eteged éseket (an aem iát, gyengeség tü n e te it) és e lhu llásokat észle ltek eg y Budapest környéki juh ászatb an , am it kórbonctan i és laborvizsgálatok (vérkenet és PCR-elemzés) szerint az Anaplasm a ovis o ko zh a to tt. A kórkép olyan álla toknál je le n tk e ze tt, am elyeket e lőzőleg máshonnan vásáro ltak és á llíto tta k az állom ányba.

Summary. Occurrence o f ovine anaplasmosis in Hungary has been know n since 2006 , but (to th e best kn o w led g e o f authors) no severe m o rb id ity /m o rta lity cases w e re reported in association w ith this disease. However, during early summer o f 2013, clinical signs (anaem ia, w eakness) and deaths occurred in a sheep flock near Budapest, w hich (based on pathological and laboratory diagnosis) can be a ttrib u ted to Anaplasm a ovis infection. The disease affected animals th a t w ere recently purchased and brought into th e endem ic area.

Juhok anaplasmosisa 655

Page 7: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

Hazai cigája juhnyájak össze hason I ítása m i kroszatel I ita polimorfizmusok alapján

Gáspárdy András1*, Kukovics Sándor2, Anton István2, Zsolnai Attila2, Komlósi István3

ÁLLATORVOSOKí35 660-665 | L A P J A | 2013/11

------------------- MAGYAR I------------------

A. Gáspárdy - S. Kukovics - I. Anton - A. Zsolnai -

I. Komlósi:Comparison of Hungarian

Tsigai sheep flocks according to microsatellite polymorphisms

1] Szent István Egyetem, Á llatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet. H-1078 Budapest, István u. 2. *E-mail: gaspardy.andras@aotk. szie.hu2] Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet3] Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztési Tanszék

Összefoglalás. A fa jta fenn tartás során nem csak a névnek, hanem az á lla tnak m agának és karaktereinek a m egőrzése is fontos, ami esendő lehet. A szerzők célja DNS-polim or- fizm usokon nyugvó korszerű á llom ánygenetika i v izsgála tok m egkezdése (20 02 -200 3) vo lt a cigája fa jtáb an . A d ata ik új m ódszerrel tö rtén ő feldolgozásával (diszkrim inancia- analízissel) arra kerestek választ, hogy az egyes cigájaállom ányok között milyen szoros a genetika i kapcsolat, to váb b á, hogy igazo lh ató -e a te je lő és az őshonos cigája, ill. őshonos tá jfa jtá in ak genetika i különbözősége.M eg á llap íto tták , hogy a nyájak (5 nyáj, nyájanként 48 egyed) igen erősen különböznek egym ástól mind a nyolc é rték e lt m ikroszate llita alapján (W ilk -fé le Л=0,059, p< 0,001). A nyájba sorolás átlagos pontossága (83,7% ) nagym értékben kie légítő. A besorolás a te je lő cigája (Cegléd) esetében tökéle tes (100% ). A besorolás helyessége az összevont keresztezett nyájakban (Akasztó és M akó) 93 ,3% . A hegyi tá jfa jta besorolási pontos­sága a legjobb (95,1%; a te je lő cigája nyáj elhagyása m elle tt).A csoport centro idoktó l való négyzetes M alah ano b is-fé le eltérés arra u ta l, hogy a te je lő cigája nyájat (Cegléd) követően a hegyi cigája nyáj (Jákotpuszta) az, am ely ik a legegységesebb. A hazai őshonos cigáják hegyi és alfö ld i vá lto za ta it képviselő nyájak N ei-fé le genetika i azonossága kicsi (0,6570); te h á t e tá jfa jtá k e tek in te tb en is külön­böznek genetika ilag egym ástól.A te je lő cigája a genetikai polim orfizm us vizsgálata alapján is napjainkra egyértelm űen elkülönül az őshonos cigájától, te h á t indokolt a te je lő cigáját, m in t külön fa jtá t törzs­könyvezni. A z értékelés tám p o n to t ad az őshonos cigája hegyi vá lto za tán ak , m int tá jfa jtán a k , a m egokoltabb elkülönítésére.

Summary. During th e preservation o f rare breeds it is im p o rtan t to m aintain not only th e nam e o f a breed but its characteristics to o , w hich can be perishable. The authors' aim w as to in itiate modern population genetic investigations (2002 -2003) w ith regards to DNA-polym orphism s in th e Hungarian Tsigai breed. They w e re looking fo r answers to th e ir n ew er processing (discrim inate analysis) h ow close genetic connection exists am ong th e Tsigai populations or w h e th e r th e d iversity o f M ilk ing Tsigai and Native Tsigai or o f N ative Tsigai ecotypes can be proven.They stated th a t th e flocks (5 herds, 48 ew es in each) d iffe red strongly fro m each o th er according to all e ig h t m icrosatellites (W ilk's Л = 0.059, pcO.001). The average proportion o f correct classification (83.7% ) w as highly satisfactory. That w as perfect (100% ) in th e case o f M ilk ing Tsigai. The predicted classification reached 93 .3% in th e jo ined flock o f N ative- and M ilk ing Tsigai crossed populations (Akasztó and M akó). The m ountain ecotype o f N ative Tsigai (Jákotpuszta) had a grouping correctness o f as best as 95.1% (ignoring M ilk ing Tsigai).The squared M ahalanobis distances from th e group centroids indicated th a t next to the M ilking Tsigai (Cegléd) th e m ountain ecotype o f Native Tsigai is th e most hom ogenous. The Nei's genetic id en tity o f th e tw o Hungarian Native Tsigai flocks representing th e m ountain and low land (Kardoskút) ecotypes o f th e breed is as low as 0.6570; so these ecotypes d iffe r genetically fro m each o ther in this respect too.A lso, according to th e investigation based on genetic polym orphism s th e M ilk ing Tsigai undoubted ly d iffers fro m th e N ative Tsigai by now adays, so its herd-booking as a separated breed is reasonable. The processing presents a basis fo r a m ore justified d iffe ren tia tio n o f m ountain varian t o f N ative Tsiagai as an ecotype.

660 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. november

Page 8: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

BAROMFI

Néhány tényező hatása különböző házityúk-genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére

J MAGYAR

ÁLLATORVOSOK135. 666-674. |L A P J A [ 2013/11

Sz. Bene - G. Kovács -F. Szabó - J. P. Polgár:

Some effects on hatching time and hatchability of eggs of

chickens of different genotype

Bene Szabolcs1*, Kovács Gellért1, Szabó Ferenc2, Polgár J. Péter1

1] Pannon Egyetem, Georgikon Kar. Deák Ferenc u. 16. H-8360 Keszthely.*E-mail: bene-sz@ georgikon.hu2] Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar

Összefoglalás. A Szerzők a N em zeti É lelm iszerlánc-biztonsági H ivatal (NÉbiH) Á lla tte ­nyésztési Igazgatóság, Tenyésztésszervezési és Teljesítm ényvizsgálati O sztálya á lta l rendelkezésre bocsátott országos barom fikeltetési adatbázist dolgozták fe l. A z é rtéke­lést a 2010-es évre, va lam in t 22 h á z ity ú k -g e n o típ u s ra -7 fa jtá ra és 15 h ib rid re -te rje s z ­te tté k ki. A m unka során így összesen 8625 keltetési té te lh ez (kb. 236,6 m illió tojáshoz) ta rto zó kelési idő és ugyanennyi ke ltethetőség i ad at á llt a rendelkezésükre.A kelési időt, va lam in t a ke lte the tőséget befolyásoló számos tényező közül a ke lte tő ­üzem nek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy té te lb en ke lte te tt to jások szám ának hatását v izsgálták. A tén yezők befo lyását a tu la jdonságokra többtényezős variancia-analízissel (GLM) értéke lték .A kelési idő esetén a ke lte tőüzem hatása (98 ,22% ) döntő m értékűnek b izonyult, a m á­sik három v izsgált tényező ebben nem já tszo tt szám ottevő szerepet. Ezzel szem ben a keltethetőség alakulásában az egy té te lb en ke lte te tt to jások száma vo lt m eghatározó (68 ,53% ), a ke lte tőüzem hatása 17,77% , a genotípusé pedig 8 ,89% vo lt.Á genotípusok közül a legjobb ke lte thetőséget a n ew fo xy chick (95,74% ), a red m aster S757 (91,58% ) és a hubbard JA57 (89,65% ) h ibridek é rté k el. A keltethetőség korrigált fő átlag a 82,96% vo lt. A húshibrideknek rosszabb vo lt a keltethetőségük, m int a vegyes hasznosítású genotípusoknak.A nagy, 50 000 tojás fe le tti té te le k kelte thetősége (85 ,7 5 -8 6 ,95 % ) m integy 10% -kal jobb vo lt, m int a kisebb, 5000 tojás a la tti té te le ké (76,23% ).Az eredm ények alapján m egállap ítható , hogy a kelési idő hosszabbodásával a to jások kelte thetősége rom lik.

Sum m ary. The research w as carried o u t on d a ta supplied by th e D e p a rtm e n t o f Anim al Registration and Breeding O rganization o f th e Hungarian National Food Safety A uthority . The evaluations w e re extended to 7 breeds and 15 hybrids, 8625 hatching items, ab o ut 236.6 million eggs in 2010.The e ffe c t o f hatchery, g en o ty p e , m onth o f hatching and num ber o f eggs in one hatching item on hatching tim e and hatchability w ere analyzed by m ulti-factor analysis o f variance (GLM).H atchery had th e b iggest e ffe c t (98 .22% ) on hatching tim e , w h ile th e o ther th ree exam ined factors had not considerable influence on it. Hatchability was mostly (68.53% ) influenced by num ber o f eggs in one hatching item. The effect o f hatchery and genotype w as 17.77% and 8 .8 9% , respectively.The rank o f the investigated genotypes according to hatchability w ere as fo llows: N ew Foxy Chick (95.74% ), Red M aster S757 (91.58% ) and Hubbard JA57 (89.65% ) hybrids. The corrected mean va lue o f hatchability w as 82 .96% . The m eat ty p e hybrids showed low er hatchability th an th e m ixed-use genotypes.The hatchability o f large, over 50000 eggs per items w as approxim ately 10% b etter (85 .7 5 -8 6 .95 % ), than th e sm aller items (b e lo w 5000 eggs) (76.23% ).Based on th e results it can be stated th a t th e longer th e hatching tim e , w orse th e hatchability o f hen eggs.

666 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. november

Page 9: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

■ KISÁLLAT

Kutyák kisagyának mágneses rezonancia képalkotáson alapuló volumetriai elemzése

Földes Katalin1*, Lőríncz Borbála2, Garamvölgyl Rita2, Bajzik Gábor2, Tokai Richárd2, Lelovics Zsuzsanna2, Répa Imre2

ÁLLATORVOSOK135 675-684 I L A P J A I 2013/11

------------------- MAGYAR I------------------

K. Földes - B. Lőrincz - R. Garamvölgyi - G. Bajzik -

R. Tokai - Zs. Lelovics - I. Répa:

The volumetric evaluation of the canine cerebellum by using

magnetic resonance imaging

1] Hallgató, SZIE-ÁOTK, Budapest. *E-mail: fldeskatalin@ gmail.com2] Kaposvári Egyetem, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet, Kaposvár

Összefoglalás. A mágneses rezonancia képalkotás (M RI) napjainkban az egyike azon kevés noninvazív eljárásoknak, am elyek segítségével az agy m orfo lóg iai és funkcio ­nális sajátosságai egyidejű leg jól v izsgálhatók, így segítséget n yú jth atn ak az ep ilep ­szia h áttéroka in ak felderítésében . Szerzők ism eretei szerint nincs a szakirodalom ban epilepsziás ku tyák kisagyának m ére te it M R -fe lvéte lek a lapján fe ldo lgozó tanulm ány. A vizsgálat célja kü lönböző fa jtá jú , korú, ivarú ku tyák kisagyi té rfo g a té rték e irő l ad a­tokhoz ju tn i, va lam in t vá laszt kapni arra a kérdésre, hogy kutyák esetében az ep ilep ­sziás m egbetegedések hátterében á llha t-e - a hum án betegekhez hasonlóan - kisagyi atrophia . A szerzők fő kérdése: ki lehet-e m utatn i az epilepsziát mágneses rezonanciás képalkotáson a lapu ló k is ag y té rfo g a t a lap ján ku tyá k esetében? A v izsgála tban 16 szuka és 24 kan (n=40) v e tt részt, á tlag é le tko ru k 5,5 év vo lt. Ezen kutyák kisagy- és n ag ya g y té rfo g a tá t az M R -fe lvé te lek alap ján Osiris4 program segítségével m érték. A 40 ku tyá t négy csoportba o szto tták , csoportonként tíz egyeddel: 1. egészséges ku tyák n eg atív M R -re l, 2. epilepsziás ku tyák n eg atív M R -re l, 3. epilepsziás ku tyák M R-rel m egállap ítható m orfo lóg iai agyi elváltozással és 4. nem epilepsziás, de M R-rel m egállap ítható m orfo lóg iai agyi e lváltozást m utató kutyák. Szerzők számos ad ato t nyertek különböző m éretű , korú és ivarú kutya agyi té rfo g a ta iró l. Továbbá 28 ebhulla agya is szerepel a tanu lm ányban , am elyek té rfo g a ti é rték e it alapadatnyerés céljából, vízkiszorításos m ódszerrel h atározták meg a szerzők. Ugyancsak segítséget n yú jto ttak ezek az adatok a mérésekhez legm egfelelőbb MR-szekvencia és -sík kiválasztásához. Az e lv ég ze tt m érések alapján az epilepsziás kutyákban, a hum án betegekhez hasonlóan, kisagyi a troph ia fig ye lh e tő m eg, bár az eredm ények statisztikai elem zésével kapo tt értékei nem szignifikánsak (p=0,11, p=0,15). A szerzők vizsgálatai alapján az egyes agyi frakciók té rfo g a tá n a k m érésére leginkább a transzverzális síkú T2 sú lyozott spin echo szekvenciával készült fe lvé te lek a legalkalm asabbak. A szerzők következtetése az, hogy bár kevésbé gyakori, m int hum án epilepsziás páciensekben, valószínűleg a kisagyi atroph ia m egje len ik epilepsziás kutyákban. Jelen kutatás kiindulási alapul szolgálhat tovább i vizsgálatokhoz, am elyeket nagyobb egyedszám on, pato lógia i vizsgálatokkal kiegészítve kell k iértékeln i.

Summary. M agnetic resonance imaging (MRI) is one o f those non-invasive proceedings, w hich allow s to m easure a t th e same tim e th e m orphologic and functional specificities o f th e brain, th e re fo re it can help to understand th e causes o f epilepsy. As fa r as th e authors know , in th e litera tu re th ere is no such study a t th e present, w hich w ou ld process th e cerebral and cerebellar sizes o f ep ilep tic dogs based on M R im aging. The aim o f th e study w as to obta in basic datas o f th e cerebellar vo lum e o f d iffe re n t sized dogs and to exam in e th a t cerebellar a tro p h y could be in th e background o f epilepsy in th e case o f dogs just like in hum an patients. Their main question w as if it is possible to identify epilepsy in canine patients by using m agnetic resonance imaging

Kutyák agytérfogatának mérése 675

Page 10: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

o f cerebellar vo lum etry? 16 fem ale and 24 m ale dogs w ere scanned (n=40), th ere w ere 10 entities in every group. The dogs' average age w as 5.5. The vo lum etric evaluation o f cerebellum and cerebrum was m ade by Osiris4 so ftw are , based on MR pictures. The fo u r groups w e re th e fo llo w in g: (1) healthy dogs w ith negative M R, (2) ep ileptic dogs w ith o u t MRI findings, (3) epileptic dogs w ith MRI pathology and (4) dogs affected w ith cerebral or cerebellar disease but not w ith epilepsy. 28 cadaver brains vo lum e w e re also m easured w ith w a te r dep lacem ent m ethod g e ttin g baseline datas and to help to select th e most ap propria te M R sequence and plane fo r th e m easurem ent. Datas w e re evaluated ab o ut cerebral and cerebellar vo lum etry in d iffe re n t sized, aged and gendered dogs using m agnetic resonance im aging m ethod. A d etec tab le reduction w as fo un d in cerebellar vo lu m etry in th e groups o f ep ileptic dogs, a lth o u g h , this reduction in th e vo lum etric datas w as not statistically significant d iffe re n t (p=0.11, p=0.15) in th e comparison betw een th e control (negative) and the tw o epileptic groups. The results o f this investigation also dem onstra te th a t th e most in fo rm ative plane is th e transversal fo r canine patients. Recent research may be a background o f fu rth e r studies, w hich should be carried o u t on a larger population num ber com pleted w ith pathological exam ination.

676 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. november

Page 11: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

Epiphysealis dysplasia (ED), kezdődő diabetes mellitus és patellaficam együttes előfordulása egy brit rövid szőrű macskábanEsetleírás

Matskási Imola1*, Ipolyi Tamás2, Jakab Csaba3, Simon Csilla2, Ijjas Lőrinc4, Csébi Péter2

ÁLLATORVOSOKЩ 685-641 I L A P J A | 2 Q - I 3 /H

------------------- MAGYAR I------------------

I. Matskási - T. Ipolyi - Cs. Jakab - Cs. Simon -

L. Ijjas - P. Csébi:Concurrent occurrence of epiphyseal dysplasia, early

diabetes mellitus and patella luxation in a Britsh shorthair cat.

Case report

1] Budapesti Á llatkórház Kft. Lehel u. 43. H-1135 Budapest. *E-mail: [email protected]] SZIE-ÁOTK, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika3] SZIE-ÁOTK,Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék4] Péterffy Sándor Kórház, Baleseti Központ

Összefoglalás. A szerzők egy 23 hónapos, túlsúlyos, iva rta lan íto tt brit rövid szőrű kan­dúrnál heveny hátulsóvégtag-gyengeséget, csípőízületi fájdalm asságot és kétoldali m á­sodfokú medialis patellaficam ot tap aszta ltak . A csípőízületek röntgenvizsgálata során m indkét combcsonton proximalis epipyseolysist ta lá ltak , am it egy hónap különbséggel e lv ég ze tt kétoldali com bcsontfej-reszekcióval kezeltek. Az e ltá v o líto tt com bcsontfej kórszövettan i v izsgá la tra is kerü lt, a végső diagnózis: epiphysealis dysplasia (ED) és a com bnyak Salter Harris l-es típusú epiphysissérülése. Az epiphysealis dysplasia ism ert betegség m acskákban, de a szerzők tudom ása szerint pate lla ficam m al való együttes e lő fordu lását még nem írtá k le. A combcsont proxim alis epiphysissérülése általában nagy erőbehatás következm énye, azonban macskákban le írták már traum ás kórelőzm ény nélkül is. A macskánál szubklinikai d iabetes m ellitust is m egá llap íto ttak , am in ek együttes e lő fordu lását az e m líte tt o rto péd ia i elváltozásokkal nem e m lít a szakirodalom . Ennek kapcsán fe lm erü l az a kérdés is, hogy v an -e összefüggés a m eg­em elked e tt g lükóz- és fru któ zam in szin t és az o rto pédia i e lváltozások között?

Summary. The authors have found in a 23 -m o nth -o ld British shorthair cat epiphyseal dysplasia and patella luxation to gether. Separation o f th e fem ora l capital epiphysis is associated w ith severe traum a, but atraum atic slipped capital fem oral epiphysis has also been described in cats. In this case a 23-m o nth -o ld neutered, o verw e ig h t, m ale cat was presented w ith hind limb lameness. A t th e physical exam ination th e p atien t could not stand up on hind limbs, th e ro tation o f th e hip w as painfu l, and in both o f th e patella grade II. m edial luxation w as diagnosed. Neurological fa ilu re w as not d iagnosed. The blood tes t showed elevated blood glucose and fructosam ine values.Pelvic radiographs showed fem ur proxim al epihyseolysis affecting both sides. Because th e pain w as elicited upon palpation o f th e hip area, hence fem oral capital resection w as m ade firs t on one side and one m onth la ter on th e o th er side.A fte r th e fem o ra l head rem oval th e sam ple w as a d m itte d fo r h is top ath o lo g ica l exam in atio n . The diagnosis w as epiphyseal dysplasia w ith slipped capital fem oral epiphysis.The epiphyseal dysplasia is a know n disease in cats, but according to th e authors' kn ow ledge th e re have been no reported cases o f concom itant occurrence w ith patella luxation , and beginning diabetes m ellitus.

Epiphysealis dysplasia macskában 685

Page 12: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

■ ETOLÓGIA

Különböző emberi környezethatások (szocializáció, zene, zajzene, zaj) befolyása a patkányok viselkedésére3. rész. Különböző típusú zajok hatása a patkányok porondteszt-viselkedésére

Fekete Sándor György1*, Chihiro Sukikara2, Korsós Gabriella1

Összefoglalás. A z akusztikus k ö rn y e z e tn e k -a za jokat is b e le é rtv e -je le n tő s befolyása van az állati jó llé tre , de az erre vonatkozó irodalm i ad atok száma kevés. A szerzők célja ezért a különböző típusú zajoknak a porondteszt- (PT) viselkedésre gyakorolt hatásának összehasonlítása vo lt. A zajingerek e lő tt az á lla to k szocializálására egy hét előszakaszt ik ta tta k be. Ezt követően ké tnapo n ta , d é lu tán , 12 fia ta l hím p atkányt eg y-egy zenei (5), majd zajtípusnak te tte k ki. M inden patkány kb. 7 percet tö ltö tt a PT-vivárium ban, m ia la tt két fü g g etlen bíráló fig y e lte az á lla to ka t, továbbá fo lyam atos v id eo fö lvé te l készült. A következő v iselkedéselem eket rö g zíte tték : evés, mozgás a fa l m e lle tt, a kö zéppont átszelése, ülés, önápolás, figyelés és szim atolás, „ lefagyás", sztereotip mozgás, v ize le t- és bélsárürítés. Először a zaj nélküli alapviselkedést rö g zíte tték , majd a zajhatásokat a következő sorrendben vizsgálták: zajzene (T akehisa Ko su g i: Hegedű im provizáció; N ew York, 1989 szeptem ber) e red eti, va lam in t kétszer gyorsabb és két oktávva l magasabb („rágcsálósított") vá lto za tb an , majd term észeti és technikai zajok válogatását. Az alapetogram fő kén t figyelésből és szimatolásból (53,5% ), va lam int a fal m elle tti mozgásból (19,6% ) (fö lfedező m agatartás) és a sarokban való ülésből (11,1%) á llt, az idő 11,5% -ában keresztü lfu to ttak a központi terü le ten (fé lelem hiánya), sem lefagyás, sem alvás nem fo rd u lt elő. A zajzene, különösen „rágcsálósított" változatban, va lam in t a term észeti za jok drasztikusan csökkentették a m ozgásokra, figyelésre és szim atolásra fo rd íto tt időt, a sarokban ülés és az ideges önápolás ta rta m a m egnőtt. Lefagyás, va lam in t sztereotip viselkedés (ülő tes the lyzetb en a fe j m ozgatása egyik oldalró l a másikra) is m egje lent. A PT-viselkedés a term észetben e lő fo rdu ló (macs­kanyávogást és ku tyaugatást is ta rta lm azó ) za jkeverék hallgatása a la tt a lapvetően a „rágcsálósított" zajzenéhez hasonlóan vá lto zo tt m eg, a központo t eza la tt szelték á t a legkevesebbszer (fé le lem jele). A technikai ered etű za jok kevésbé m ódosíto tták a PT-viselkedést: 50% -kal rövidebb vo lt a lefagyás ideje. A z evés ta rta m a , továbbá a vize le t- és bélsárürítés gyakorisága m inden zajtípus hatására csökkent. Következtetés­ként m egá llap ítha tó , hogy mind a négy hanginger h a to tt a patkányok viselkedésére. Az á lla ti jó llé t szem pontjából fontos, hogy egy á llatházban a h á tté rzen ét (pl. rádió) gondosan kell m egválasztani, hogy az esetleges káros m ellékhatásokat e lkerü ljék.

Summary. The acoustic en v iron m ent, including noises, is a very im p ortan t com ponent o f th e anim als ' w e lfa re . Environm ental noises are harm ful to th e laboratory animals; therefore the authors tested the e ffect o f d iffe ren t noise types. Before starting the noise exposures, a w e e k prelim inary period w as inserted to socialize th e anim als. A fte r th a t 12 young rats w e re exposed to musical stim uli (5), th e re a fte r a particu lar noise ty p e only once, every second day, in th e a fte rn oo n . Each rat spent approxim ately 7 minutes inside th e o pen-fie ld (OF) box and w ith sim ultaneous m anual and video registration

692 I Magyar Állatorvosok Lapja 2013. november

1] SZIE-ÁOTK, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet. H-1078 Budapest. István u. 2. *E-mail: sandorgyorgyfekete@ gmail.com2] A témában TDK- do lgozatot készítő hallgató

ÁLLATORVOSOK135 6 0 2 -6 0 8 l L A P J A I 2013/11

------------------- MAGYAR I------------------

S. Gy. Fekete - Ch. Sukikara -G. Korsós:

Influence of different environmental effects of human

origin (socialization, music, noisemusic, noise) upon the

rats' behaviour. Part 3. Effect of different noises on the open-

field test behaviour

Page 13: Established by Prof. B. Nadaskay. 1878 …Ehhez az egész állományt reprezentáló, célszerűen „рооГ-ozott mintákból végzett, tájékozódó vizsgálat, majd szükség

o f behaviour w as carried o u t by tw o ind ependent observers. The fo llo w in g activities w e re evaluated: ea ting , moving by th e w alls , crossing th e centre, s itting , groom ing, w atch ing and sn iffing , freezing , stereotypical m ovem ent, u rination and defecation rate. First th e basic OF behaviour, w ith o u t any sound e ffe c t w as registered and then th e noise stim uli w e re presented in th e fo llo w in g order: noise music (T akehisa Ko sug i's Violin Im provisation; N ew York, Septem ber 1989) in original and in 2-tim es accelerated rh yth m and 2 octaves h igher in pitch ("ro d en tize d vers ion"), selection o f natural and technical noises. Predom inantly th e basic e thogram consisted o f w atch ing and sniffing (53.5% ), moving by th e w a ll (19.6% ) (exp lo rato ry behaviour), sitting in th e corner (11.1%), anim als crossed th e centre 11.5% o f th e tim e (showing th e lack o f fear) and no freezing or sleeping occurred. Noise music, especially th e "rodentized" noise music, as w e ll as th e natural noises drastically decreased th e tim e spent w ith m oving, w atch ing and sn iffing , th e d uration o f sitting in th e corner and th e nervous groom ing increased. Freezing and stereotypical behaviour (m oving th e head fro m one side to an o ther in sitting position) appeared , too . The noise music, especially th e h igher and accelerated noise music, as w e ll as th e natural noises drastically decreased th e tim e o f am bu lation , w atch ing and sn iffing . In tu rn , th e duration o f sitting in th e corner and th e nervous groom ing increased. Freezing, and stereotypical behaviour (moving th e head fro m one side to an o ther) ap p eared , to o . Listening to th e natural noises (containing also cat and dog voices) basically had sim ilar e ffe c t on th e O F-behaviour as th e "rodentized" noise music and rats crossed th e centre th e few es t tim es (sign o f anxie ty). The technical noises had less influence on th e OF-behaviour: th e freezing tim e reduced by 50% . The tim e fo r ea tin g , th e urination and defecation rate w e re reduced by all th e fo u r noise stim uli. From th e poin t o f v ie w o f an im al w e lfa re , th e background music (e. g. radio) o f th e anim al facilities should carefully be chosen to avoid th e possible negative side-effects.

Patkányok viselkedése 693