///

Góc; es csavarosodul adatai

Im-kim -- a benőit gőcs (f •0-07-01)

Im-knt '12 benill gőcs -j *0 15 , aprő kieső gőcs jelentéktelen mértékben

?tn-kinl'14 benőtt gőcs ^'020, elvélve kieső gőcs d* 2 cm

eles sarkú

20

8. A göcsök befolyása a fa minőségére (MOSz szerint) • Influence des noeuds sur la qualité du bois (d'apres MOSz)

30

'03 038 04 05 06

Térlogotsuly tonna/m'

9. A nyomószi lárdság változása a térfogatsúly szerint. — Changement de la resistance á pression d'apres le poids spécifique.

-vány elvileg hasonlóan, de más számértékekkel -sorozza osztályokba a göcs és csavarodás a d a t a i a lap ján a fáka t (8. ábra). A gyakor l a t szempont já ­ból szükséges a göcsök mére tének befolyását i smern i a nyomószi lárdság é r t éké re .

A nyomószi lárdság és a t é r f o g a t sú ly között egyszerű l ineár i s összefüggés áll fenn. E z t az össze­függést természetesen a nedvesség ta r ta lom is befo­lyásolja, ami nyilvánvaló, mer t hiszen egyfelől a nyomószi lárdság, másfelől ped ig a t é r foga t súly is függvénye a nedvességtar ta lomnak. A 9. ábra a nyomószi lárdság vá l tozásá t t ü n t e t i fel a t é r foga t ­súly függvényében 10, 12, 14, 16, 18, 20 és 2 4 % nedvességtar ta lom mellett . Az ábrázo l t összefüggé­seket du rva közelítéssel a <s s — k. y képlet tel lehet kifejezni, ahol a k. a nedvesség ta r t a lom függvénye. Igen durva közelítésben a szabványos nedvesség­t a r t a l m ú fáknál a- £ = 800. •/. A képletbe r é r téké t k g / d m 3 - b e n kell he lyet tes í teni , a m i k o r i s s u k g / c m 2 -ben adódik.

H74.04

A fa bizonyos körülmények közöt t a levegő nedvességet fel tudja venni . A nedvszívás , amely a fa legkellemetlenebb tu la jdonságá t a zsugorodásá t , illetőleg d a g a d á s á t okozza, úgy m a g y a r á z h a t ó , hogy a se j tek falába víz hatol be, s ennek következté­ben a sej tek fala megduzzad.

A fa vízfelvétele a levegő re la t ív nedvességének és hőfokának függvénye. Mennél n a g y o b b a levegő relat ív nedvessége, annál nagyobb a fanedvesség, és u g y a n e k k o r : mennél nagyobb a levegő hőfoka, anná l kisebb a fanedvesség. A fa add ig vesz fel vagy ad le vizet , amig v íz ta r ta lma a, levegő minden-

„Ouvrages de bois.'' Les experts hongrois les plus eminents s'efforceront à donner leur meil leurs, pour pouvoir résoudre les tâches dans ce domaine d'importance et d'intérêt primordial du point de vue internationale. Comme base de départ l 'ouvrage considère la posit ion critique Un bois sur le marché mondial , et prétend, à trouver tujours les solutions les plus économiques . Pour atteindre son but, le livre clairifie un grand nombre des notions fon­damentales .

La présente étude fait égalemon partie du volume eu question. Il s'agit ici d'un chapitre très important d e la partie du vo lume (structure, poids spécifique et propriétés physiques du bois) . Il faut ici faire ressortir l ' importance de la comparaison pratique de la norme al lemande n)IN.i07i) avec celle hongroise concernant les noeuds ayant une grande influence sur la récistanee à pression du bois.

kori re la t ív nedvessége és a hőmérséklethtez iga ­zodó fanfedvestíég közötti egyensúlyi helyzetnek meg­felel . H a a f a sem n e m vesz föl, sem nem ad le kö r ­nyezetének vizet , akkor az t mondjuk, hogy nedves­ségegyensúlyban van. Az 1. ábra a levegő relatív-nedvessége, a hőfok és fanedvesség közti összefüg­gés t ábrázol ja .

A fa nedvessége tu la jdonképen ál landóan hul­lámzik, m e r t a levegő hőfoka és nedvessége is állan­dóan változik Nágeli micel lar-elmélete szer int a sej tek cellulózfala szubmikroszkópikus k r i s t á lyos részekből, ú. n. micellákból vagy fibril lákból van

A F A N E D V S Z Í V Á S A É S N E D V E S S É G T A R T A L M Á N A K M É R É S E K e c s k e O d ö n

La solidité et les propriétés physiques du bois. — Là littérature teenique hongroise va bientôt s'enrichir d'une oeuvre importante sur le bois c o m m e mat ière première de construction. Le volume en quesion — de 500 pages et .avec un grand nombre de figures — va être intitulé:

Strength and Physical Qualities of Wood. — A brief explanation of the basic ideas: structure, specific weight and physical qualities of wood and subsequently a prac­tical comparison between German and Hungarian stan­dards concerning the snags is given.

2. Die Festigkeit und physikalischen Eigenschaften <les Holzes. —• Die Grundbegriffe: Struktur, spezifisches Gewicht und physikal ische Eigenschaften des Holzes wer­den kurz erläutert und die Knorrigkeitsnonn DIN 'i()7b mit der ungarischen Norm vergleichen.

lo £0 30 4e 50 60 70 *t> 30 foo

lei/epo"nedvesség ií 1. ábra. A fa nedvességéneik változása a levegő nedvessége és a h ő f o k szerint. — Changing of water-content of the wood according to atmospheric humidity and temperaturc.

felépítve. A cellulóz molekulái igen nagyok, a mo­lekula hossza m á r a l á tha tó m é r e t e k felé közeledik, ennek e l lenére s e m lá tha tók , sem mikroszkóppal , sem ped ig u l t r amikroszkóppa l , m e r t hosszukhoz ké­pes t rendkívü l vékonyak .

A szabad szemmel l á tha tó cel lulózrostok k r i s -tályelemekbőí épülnék fel. Az elemi k r i s t á lyok r é t e ­geke t a lko tnak , é s a k ívü l levők k é r e g f o r m á j á b a n veszik körül a belül levőket. Az egyes r é t egek sp i rá ­lisan, egymássa l e l lenté tesen c sava rodnak (2. ábra).

2. ábra. A cel lulózrostok felépítése. — Construction of ceLhilose fibres.

A kr i s tá lye lemeke t , a micel lákat a molekulá r i s von­zóerő t a r t j a össze. A víz n e m h a t o l be a micel lák belsejébe, h a n e m csak ezek közé, v a g y i s a duzzadás i n t e rmice l l á r i s an m e g y végbe . A fa a d d i g vesz fel vizet, a m í g a micel lának a v íz re k i f e j t e t t vonzóereje nagyobb , m i n t a szomszédos micel lához való vonzó­dása , v a g y i s m í g egyensúlyi helyzet be n e m áll .

E d d i g t a r t a f á n a k a d a g a d á s a i s . M i k o r a fa ez t az á l lapoto t e lé r te , a z t mondjuk , hogy a sej t fa l t e ­l í te t t . E z az ú. n. se j t fa l te l í t és i pont , vagy se j t f a l ­te l í tés i h a t á r s ez 2 5 — 3 0 % víz felvételekor következik be. H a a fa ezen tú l i s vesz fel ned­vességet , a k k o r a nedvességtöbble t m á r n e m se j t fa l ­ban, h a n e m a sejt ü r e g b e n helyezkedik el, s a f a t é r ­f o g a t á t tovább m á r nem növeli .

Ezek s ze r i n t a víz a f ában kétfé leképen van j e ­len. M i n t szabad víz a s e j t ü r e g b e n és m i n t kö tö t t víz a se j t fa lban . A fa s z á r a d á s a k o r először m i n d i g a s zabad v íz fog e l távozni , s csak a z u t á n a k ö t ö t t

víz. S z á r a d á s k o r a zsugorodás is a sej t fa l te l í tés i p o n t e lhagyása u t á n fog bekövetkezni, s t a r t egé szen a tel jes k i s zá radás ig . A fa zsugorodása a víz­t a r t a l o m m a l n a g y j á b a n l ineár i snak vehető. (8. ábra).

3 . álbra. A fa zsugorodása a víztartalom szerint. .— Schrin-kdng of the w o o d according to its water-content.

A f r i s sen dön tö t t f ában a szabad víz á t l a g 75%-a , a k ö t ö t t víz ped ig 2 5 % - a a teljes vízmeny-nyiségnek . E z t e rmésze tesen csak nagy á l ta lános­s á g b a n igaz, m e r t nagyon sok függ a fa fa j tá já tó l , szá rmazás i helyétől , korá tól , s a t tó l is, hogy a törzs m'ely helyéről s zá rmaz ik a kérdéses fa. Minden­e s e t r e a szíj ácsban több szabad , a gesztben több kö­t ö t t víz van, ebből következik az is, hogy jóllehet a sz í jács m o z g á s a á l t a l ában nagyobb, egy bizonyos nedvesség elérése u t á n a szíjács kevésbbé zsugoro­dik, m i n t a geszt . Az egyes évgyűrűkben is egyen­lőtlen a nedvesség eloszlása, így a tavaszi pasz ta több szabad , az őszi pa sz t a ped ig több kö tö t t vizet t a r t a l m a z .

Á l t a l á b a n t e h á t a n a g y o b b fa jsúlyú részeknek nagyobb a k ö t ö t t v í z t a r t a lma . E n n e k oka egészen t e rmésze te s i s , h a meggondol juk, hogy a k ö t ö t t víz a se j t ek fa lá t a lkotó f ibr i l lák közöt t foglal helyet, s miné l nagyobb a fajsúly, azaz minél vas tagabb a sej t fal , anná l nagyobb a se j t f a l a t a lkotó f ibr i l lák száma, v a g y i s anná l több vizet t u d a fa megkötni .

A nedvesség eloszlása a f ában meglehetősen egyenlőt len. Egyenlő t len ez m á r m a g á b a n a fa törzs ­ben, de változó a fe lvágot t f a anyagban is. A fa fe­lülete á l t a l ában szárazabb , m i n t a belseje. A ned­vesség eloszlását a fa felületétől befelé a h. ábra

I

4. ábra. A nedvesség e loszlása a fa belsejében. — Ddstri-butdon of water-content in the wood.

szemléltet i , ahol a v ízsz in tes tengelyen a favas tag-s á g a függőleges tenge lyen a fanedvesség van fel­rakva . A nedvesség e loszlását ábrázoló görbe külön­böző fák e se t én más és m á s ; ez az illető fa szá r í t á s i

módjától is függ . Olyan fák, amelyeknek nedves -ségeloszlási gö rbé jük h i r t e l en emelkedik, pl. a tölgyfa, csak nehezen és óvatosan .szár í thatok.

A fa h igroszkópossága osak nagyon kis gőzfe­szül tségek esetén megfo rd í tha tó folyamat , nagyobb nedvesség ta r t a lom esetén a nedvszívás é s nedves­ség- leadás között különbség van. H a a nedvesség­felvételt és a s zá radás t a levegő re la t ív nedvességé­nek függvényében ugyanazon d i a g r a m m b a n ábrázol­juk, akkor a nedvesség-fölvétel görbéje m a g a s a b b a n j á r (5. ábra). Ez azt je lent i , hogy h a pl. a f á t k i szá -

íevegóncdvessig?.'

5. álbra. A fa nedvesség-felvétele és száradása a levegő-nedvesség szerint. — Inorease of water-content and seaso-ning of the wood according to atmospheric humidi ty .

r í t juk 6%-ra , s u t á n a a fa i smé t nedvességet vesz föl, a h igroszkópikus egyensú lynak megfelelne pl. 1 5 % nedvesség ta r ta lom, ennek ellenére a fa csak 1 2 % - o t fog felvenni. E z t a je lenséget hiszterézis-nek nevezzük, s ennek oka, hogy azonos fanedvesség esetén a fában levő gőzfeszültség- a nedvesség-le­adáskor kisebb, m i n t a nedvesség-fölvéte lkor .

Nagyobb hőfokon a h isz teréz ishez egyébb j e ­lenség is j á ru l . A megduzzad t f a ro s t u g y a n i s na ­gyobb hőmérsékleten a fehér jék koagulá lásához h a ­sonlóan megkeményedik , s ebben az á l lapotban el­veszti azt a tu la jdonságá t , hogy ugyanolyan mteny-nyiségű vizet vegyen fel, m i n t annake lő t te .

Szá radás csak úgy jöhe t lé t re , h a a külső le ­vegő gőznyomása kisebb, m i n t a f ában levő gőz­nyomás, másszóval : a környezetnek s z á r a z a b b n a k kell lenni, m i n t a fának. A víz mozgása a fában min­dig belülről kifelé a felület felé t a r t . A m i n t a felü­let a víz elpárolgása következtében nedvessége t ve­szít, a fa belsejéből víz sz ivárog u t á n a . E z a je len­ség a diffúzió. A diffúziónak m i n d i g lépést kell t a r ­t an i a a fa felületi párolgásával , különben a fában káros feszültségek keletkeznek a felület g y o r s össze­zsugorodása, kérgesedése m i a t t .

Ha meggondol juk, hogy az út , amelyen a ned­vesség a fa belsejéből a fa felületére ju t , m e n n y i r e zegzugos és bonyolult, akkor minden további nélkül világos, hogy a diffúzió csak rendkívül lassan tö r ­t énhe t ik ; ezzel szemben a felületi pá ro lgás különö­sen nagy hőfok és nagy levegő-sebesség esetén igen gyors , ezér t a diffúzió könnyen megszakad, m e r t a víz u t á n a sz ivárgása a felület gyor s páro lgásáva l nem tud lépést t a r t a n i .

A szabad víz jórésze vezetés, a kö tö t t víz vi­szont kizárólag diffúzió ú t j á n távozik a fából. A tű ­levelűek é s a lombosfák a lap jában tel jesen kü lön­böző vízvezető rendszerének megfelelőleg ezeknek a fáknak szá radása is különböző. A szabad víz, a lom­bos fák nagymére tű csőedényein és bé l suga ra in ke ­resztül a r á n y l a g könnyen és gyorsan eltávozik, ez­zel szemben a kö tö t t víz á td i f fundá lása a vas t ag fa lú

l ibr i form-se j teken ke re sz tü l csak igen lassan megy végbe. A tűlevelűek vékonyabbfa lu t r acheá l i s r e n d ­szerén á t a diffúzió lényegesen g y o r s a b b a n t ö r t é ­nik, v i szont a vezetés i t t a r á n y l a g l a s sabban megy végbe .

S z á r a d á s k o r a f a a h ig roszkóp ikus egyensú ly felé fog tö rekedni . A m í g a h ig roszkóp ikus egyen­súly n a g y j á b a n m i n d e n f á r a azonos, a d d i g a folya-dékmozgás é s ezzel a száradás i s ebesség különböző. A s z á r a d á s i s ebesség növekszik a hőmérsék le t te l , s azzal a különbséggel , a m i a szár í tó levegő relat ív nedvessége s a fanedvesség h id roszkóp ikus egyen­sú lyának megfelelő re la t ív nedvesség köztott fennáll .

A meleg nem csak a r r a szolgál, hogy a felüle­ten levő nedvessége t e lpárologtassa , h a n e m seg í t i a d i f fúziót i s . Menné l m a g a s a b b a hőfok, a n n á l erő-sebb a fa belsejében levő gőznyomás, s anná l élén­kebb lesz a diffúzió i s .

A se j t fa lakon és ü r e g e k e n á t t ö r t énő diffúzió sebessége nem egyenlő a fa h á r o m f ő i r á n y á b a n , leg­g y o r s a b b az a szá l i r ányban , s leglassúbb é r i n t ő ­i r á n y b a n . I

A fa n e d v e s s é g t a r t a l m á n a k m e g á l l a p í t á s a k o r m i n d i g a fa szá raz súlyából i ndu lunk ki , azaz a fa nedves ség t a r t a lmá t a fa s zá raz s ú l y á r a vona tkoz ta t ­juk . A gyakor l a tban többféle nedves ség -megha t á ­rozó e l já rás t e r j ed t el, amelyek közül l egegyszerűbb és legbiztosabb, a k i s zá r í t á s i p róba .

K i s z á r í t á s k o r a fa m e g h a t á r o z o t t sú lyú d a r a b ­j á t e lek t romos szá r í tószekrényben tökéletesen kiszá­r í t juk, s m e g h a t á r o z z u k a fa száraz sú lyá t . A ned­ves-súly és száraz-súly közöt t i kü lönbség a ké rdéses f a d a r a b n e d v e s s é g t a r t a l m a , h a ezt a száraz sú lyra vonatkoz ta t juk , m e g k a p j u k a százalékos fanedves-séget . 1

A s z á r í t á s legcélszerűbb hőmérsék le te 102 C ° . E n n é l a lacsonyabb hőmérsékle ten a fa l a s sabban szárad , s nem is s zá r ad ki tökéletesen, m a g a s a b b hőmérsék le ten ped ig m á r a f ában levő egyéb anya ­gok is kezdenek ledeszti l lálódni , ez ped ig a m é r é s i e r e d m é n y t m e g h a m i s í t j a ,

fanedvesség: n = n A • 100 »/ 0

ahol Oez = a fa száraz súlya, ö n = a fa nedves súlya.

A fa k i s z á r í t á s á r a e lőnyösen ha szná lha tók a t ex t i l i pa rban a lka lmazot t kondicionáló készülékek. Ezekben a k i s z á r í t a n d ó f á t e g y mér l eg se rpe­nyőjén helyezzük el, s a z a n y a g s ú l y á t — a nélkül , hogy az t k ivennők — ál landóan e l lenőr izhet jük . A s z á r í t á s befejeződött , h a a f a sú lya m á r n e m csókken.

Gyors e r e d m é n y t kapunk , h a a fá t forgácso l ­juk , s úgy tesszük a s zá r í t óba . A k i s z á r í t á s így n e m t a r t tovább, á l t a l ában 2 ó r á n á l .

Kevésbbé pontos és csak r i t k á b b a n haszná l t el-, j á r á s a gőzfeszül tség mérése , m é g p e d i g úgy, hogy a f ába fú r t lyukba bizonyos idő u t á n keletkező gőz­n y o m á s t v a g y h y g r o m é t e r r e l , vagy vegyi leg kezelt p a p í r sz ínvál tozásával (Diakun-eljárks) mé r jük . Mindké t e l j á rás kb . 5 — 2 0 % fanedvesség m e g h a t á ­rozásá ra a lka lmas , de csak akkor , h a a pon tos ságo t illetőleg n incsenek n a g y igénye ink ( 3 — 4 % ) .

Gyors , kényelmes, de ugyancsak p o n t a t l a n az e lek t romos fanedvességmérés , ez a fa ohmikus el­lenál lásának v a g y ped ig d ie lek t romos á l landójának mérésén a lapul .

A fa ohmikus el lenállása a v í z t a r t a lommal for­d í t o t t an a r ányos , azaz miné l k i sebb a v í z t a r t a l m a ,

annál nagyobb az ellenállása és annál kisebb a ve ­zetőképessége.

A száraz fa ellenállása körülbelül egymilliószor nagyobb a 3 0 % nedvességet tartalmazó fáénál. A sejtfaltel í tési pont elérése után az ellenállás már csak k i s mértékben csökken.

A z ellenállás mérésén alapuló készülékek lé­nyege az, hogy a fába egymástól bizonyos távol­ságra két elektródot szúrunk, v a g y a fá t két fém­lemez közé szorítjuk, s rajta elektromos áramot ve ­zetünk keresztül. (6. ábm). Az áramforrással sor-

V.

d r — r

t>. ábra. E lek tromos í a u e d v e s s ég-mérés, ring of the water-oontent of w o o d .

Electric measu-

bakapcsolt kondenzátort az áram a fa ellenállásától f ü g g ő hosszabb-rövidebb idő alatt feltölti , s, a feltöl­tés t egy a kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt gáztöltésű (Gl imm-) lámpa felvil lanása jelzi. Az áramforrás feszültsége 300—500 Volt egyenáram.

V a g y a feltöltésre szükséges időt, vagy — mint pl. a Siemens-féle készülékkel —• az áramot 'szolgál­tató dinamó fordulatszámát mérjük a bekapcsolás­tól a lámpa felvil lanásáig.

Kényelmesebb eljárás az Adamson-íéle nedves­ségmérés . Ennek a lényege, hogy egy előzőleg feltöl­tött elektrosztatikus galvanométert párhuzamosan kapcsolunk a fával, s mérjük az t az időt, amig a műszer nyugalomba jön. Ha a fanedvességet a kon­denzátor feltöltésére szükséges idő függvényében ábrázoljuk, akkor azt látjuk, hogy a keletkezett görbe, közel logaritmikus, (7. ábra) s 30%-on felül vízszintesbe mtegy át. Ennél fogva ezek az eljárások 30%-on felüli, azaz a sejtfaltel ítési határt megha­ladó nedvességek mérésére már nem alkalmasak. Pontosságuk 1—2%, mérési határuk 5 — 2 2 % kö-

6 8 10 IS >i te 7

is £o 3dó mp.

7. ábra. Az - ldamson-félc íanedvességmérő görbéje. — Curve of the Adamson apparátus.

zött van, tehát a gyakorlati élet követelményeinek megfelelnek. Előnyük, hogy a mérés igen rövid időt vész igénybe, hátrányuk, hogy pontosabb mérésekre és nagyobb mérési határok között nem használhatók.

Az elektromos nedvességmérés főleg egyenlő vastag, azonos fajtájú és általában hasonló körül­mények között kezelt anyagok mérésére alkalmas, mert külső körülmények a mérést meghamisítják, így különösen a felülteti beázás, mert éz a fa felüle­tének vezetőképességét annyira megnöveli, hogy a készülék aránylag kevés belső fanedvesség ese­tén is a maximális nedvességet jelzi.

6.'M.98e.24

Közgazdasági életünknek igen fontos nyers ­anyaga a gyanta. A legfontosabb termékek közé so­rolhatjuk, amiket az erdő ad. A gyanta a fenyőfélák fájában keletkezik. Ha a fá t megsértjük, a sebhelye­ken folyik ki. Élettani szempontból az élőfa a seb­zés helyét gyógyítani , eltömni igyekszik, hogy a nyí lt seben keresztül fertőzés ne érje, ezért választja ki ezt az ant iszept ikus anyagot. A fa testét való­sággal behálózzák az egymással összefüggő , a 1 gyan­t á t termelő csatornácskák (a gyantajáratok) . A gyantajáratokban keletktező gyanta folyékony álla­potú, h í g gyanta . A termeléskor a fából kifolyó h íg gyantát nyers gyantának nevezzük. Itt a fő oldó­szer a terpentin. A sebhelyen szabad levegőre j u ­tott nyers gyantából az oldószer elpárolog, kiválik a kolophonium: a szilárd gyanta. Ez vékony réteg­

ben fi lmszerűen vonja be a sebzés helyét. Amint a sebhelyen a f i lmréteg létrejött, a „gyantafolyás" megszűnik. A gyantajáratokban levő gyanta a leve­lekben végbemenő asszimilációs termékekből kelet­kezik. Ezek az asszimiláták felhalmozódnak a gyantajáratokat körülvevő parenchimatikus sejtek­ben az ú. n. epithel-sejtekben és gyantává akkor alakulnak, amikor a gyantajárat ú. n. rezinogén ré­tegét átlépik. A gyantaszivárgás megindulása ter­mészetesen nem ilyen egyszerű, ahogy leírtam, na­gyon bonyolult élettani és kémiai folyamatok ját­szódnak le, míg a gyantajárat falán a gyantacsep­pecske megjelenik és a sok cseppecske egybefolyva megindul a sebzés helye felé. Ez t csak azért bocsáj-tom előre, hogy megérthessük: sok gyantát csak o lyan. fákról csapolhatunk, amelyeknek nagy koro-

1. Die Hygroskopizität und Messung der Feuchtigkeit des Holzes. -— Trockenes Material verwenden ist eine der Grundbedingungen der Holzeinsparung. Verf. veröffentlicht demnächs t eine Reihe von Abhandlungen, in denen di" ze i lgemässen Verfahren der Holztrockung geschildert wer­den und gibt n u n a l s Einlei tung e inen kurzen Uberblick über die strukturalen und physikal ischen Ursachen der Hygroskopiz i tät des Holzes , s o w i e über die praktischen Methoden der Holzfeuchtigkeitsbest immung.

La hygroscopie du bois. — L'auteur explique l'essen­tiel de la faculté hygroscopique du bois , sa dépendence de la structure et des qualités phys iques du bois; puis il donne une descript ion de méthodes pratiques de la déter­minat ion de la teneur en eau.

Higroscopicity and Measuring of the Water-Content of Wood. — T h e essence of hygroscopici ty , its features — according to the structure and physical condit ions of .he w o o d — are discussed and the- practical methods of measuring the water-content described.

G Y A N T A T E R M E L É S Ü N K I>r. H ó k o r K e z s ő