Kedd, 196!. jdHus 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

A / l ' l l ' ' I I I i S I K L Ó S J Á N O S :

Amíg egy vidéki leanyvallalat eljut odáig...

A Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának vizsgálata a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepén

A beruházásokkal kapcso-latos problémákról az utób-bi napokban sok vita folyt Szegeden. Építők és építte-tők a beruházásokat megva-lósító munkások tanácskoz-tak. hogyan tudnák meg-gyorsítani a munkát, mert a lemaradás általános. A szak-embereket és a legszélesebb közvéleményt egyaránt fog-lalkoztatja a lakásépítkezé-sek állása, s nem különben az ú j ipari üzemek létesíté-se, a Kábel- és Sodronykö-télgyár szegedi telepének és a gumigyárnak az építése, s több más üzemnek a bőví-tése. Sokan kíváncsiak arra, hogy a beruházásra költött milliókat jól használják-e fel Szegeden? Eléggé érvé-nyesitik-e azt a fontos kö-vetelményt, hogy a legki-sebb befektetéssel gyorsan hozzák létre a második öt-éves terv fontos beruházá-sait, a vidéki ipar fejlődé-kében számottevő alkotáso-kat.

Végleges tervdokumentáció nélkül

Az elmúlt hét végén a lakásépítkezésekről. hétfőn a kábelgyári beruházás kiT \ itelezésének problémáiról a Beruházási Bank Csongrád megyei fiókja vizsgálatának tapasztalatairól tanácskoztak a különböző szervek képvi-selői a szegedi pártbizottság kezdeményezésére.

A Kábel- és Sodronykö-télgyár szegedi telepe az egykori tüzérlaktanya épü-leteiben létesült. Üi üzem-épülettel még alig dicseked-hetnek, de a gyártelep már üzemel. Több mint két év-vel ezelőtt az építő és átala-kító munka végleges terv-dokumentáció nélkül kezdő-dött. Erre külön engedélyt kaptak a gazdasági bizott-ságtól. a tervhivataltól.

Hosszú hónapok, mond-hatni évek teltek el, mire megszületett a végleges tervdokumentáció. Többször módosították a tervkészítés határidejét. Ahogy nyúlt az előkészítő munka, ugyan-olyan halogatás tapasztalha-tó most az építőmunkában is.

A halogatás számai

Az első jelentős ú j üzem-rész építéséhez tavaly má-jusban kezdtek hozzá. A terveket, mint alvállalkozó, a Szegedi Tervező Vállalat készítette. A szép, szinte egyedülálló terv alapján megkezdett munkát azonban rövidesen leállították. Ügy látszik, a merész tervezési

elképzelések >>visszaütöttek«. A. kivitelező vállalat kérte a statikai számok felülvizsgá-lását. nehogy később vala-mi jóvátehetetlen baleset, anyagi kór keletkezzen. Ki-lenc hónapig álltak ezután az új üzemrész deszkavázai, a betonozáshoz előkészített ácsolatok, míg végül idén áprilisban Újra munkához láttak az építők. Az erede-tileg megállapított üzembe-helyezési határidő tehát ki-tolódott. Ugyanígy várat az üzembehelyzésre például a dróthúzómú. a központi anyag- ó s készáruraktár és még több, egykori laktanya-épület.

A halogatás számai a kö-vetkezők: 1960-ban 550 ezer forintos beruházás maradt el. Tavaly 670 ezer forint értékű. Idén sem kecsegte-tőbb a helyzet. A Beruhá-zási Banknál 1962-re 16,9 millió forint építési hitelke-ret áll rendelkezésre. Ebből a szerződésileg lekötött a kivitelező vállalat 17,9 mil-lió forintot. Néhány napja megszületett az Építésügyi Minisztérium döntése, amelyben már csak 16,2 millió forint értékű munka szerepel.

Azt mondják, év végére teljesítik a beruházást, ami a 16,2 millió forintot illeti, azonban már látható, hogy csak érték szerint. Ettől még nem működnek majd az egyes üzemrészek. A hát-ráltató tényezők között sze-repel még a kábelhiány is. Az anyavállalat nem szállí-totta időre leányvállalata építéséhez szükséges elektro-mos kábelokat. Egyik he-lyen elektromos kábel, a másik helyen a gőzvezeték hiányzik. A beruházás tehát a kitűzött határidőre nem jut ei odáig, hogy átadják rendeltetésének.

Az eddig beépített összeg 33 százalékát hasznosítják csak a kábelgyár szegedi telepén, a többi elfekvő be-ruházás. Lényegében az ere-deti tervhez mérten a nagy üzemcsarnok két évvel ké-sőbb kezdi meg munkáját, s ez tetemes termelési érték-kiesését jelenti! Igaz ugyan, hogy dolgozik a szegedi te-lep, de csak nyolc géppel, ideiglenes munkatermekben. Ezek gyártják a műanyag-szigetelésű vezetékeket. Ter-mészetesen sok ú j profil is került ide, egy részük már jóvaj az eredeti programban meghatározott műanyagszi-getelésú kábelgyártás előtt. Készül már kábeldob, mik-roszepará tor-lemez, bánya-gyutacs-vezeték. garniscső.

Az ú j üzemcsarnokban elő-állított kábelgyári termékek értéke az eredeti tervek sze-rint évi százmillió forint-Ennyivel gyárthatna többet a szegedi telep, ha az ere-deti elképzelések szerint he-lyezték volna üzembe a be-ruházást.

Ne úgy készül/ön, mint a Luca szókel

A Beruházási Bank revi-zorai megállapították, hogy szükség van az üzem végle-ges, mór kidolgozott tervfel-adatának módosítására. Tisz-tázni kellene, hogy mit és mennyit gyárt majd ez az üzem, mert ma ott tartanak például, hogy a nagy üzem-csarnok elektromos hálóza-tát is csak a csatlakozó fe-jekig építik, mert nem tud-ják. hogy milyen gépek és hova kerülnek majd.

Nemzeti jövedelmünk te-kintélyes részét fordítjuk beruházásokra. Ebből léte-sítjük a Kábel- és Sodrony-kötélgyár szegedi telepét is. Joggal várják a szegediek mindazoktól, akiknek vala-mi közük van a beruházás-hoz, hogy minden erejükkel, tudásukkal az eddiginél job-ban segítsék ütemszerú és hibátlan megvalósítását. Mi-vel a vidéki leányvállalatok alapítása iparfejlesztésünk jelenlegi szakaszának egy-egy sarkallatos tényezője, a minisztériumnak is nagyobb gondossággal kellene törőd-nie a szegedi kábelgyár épU tésével. Fontos népgazdasági érdek, hogy ne úgy készül-jön, mint a Luca széke, ha-nem tervszerűen valósuljon meg második ötéves ter-vünknek ez a jelentős be-ruházása.

Nagy Pál

Óta&z, földön {aüam Nagy mesterek

Annyi külföldi és honi re-produkció ismerete után sem mindennapos élmény a ró-mai nemzeti galériában ós a firenzei Uffizi képtárban ne- n l e s t e r e i mutatták meg a zelődni és megállni a rene- ^ s z é p s é g é t és ők íestet-szánsz nagy mestereinek fljo- tók n l e g utolérhetetlenül mű-dálatos művei előtt. Ak; el )- vészien, realisztikusan. Vala-ször látja az olasz mesterek m e n n y j k é p és szobor anató-remekét eredetiben, rendsze- m i a i ] a g js kidolgozott alko-rint. nem jegyez meg sem- t á s A k é z erezete, a mell-mit a látottakból, mert egy- k a s j ^ a , a lábujjon a perc szerre szeretne megnézni é s a k ö r üm akár az élö tes-mindent. és a mohó izgalom t e n A reneszánsz. a tudo-teremről teremre hajszolja. „,ányok virágzásának is nagy Nekem sem sikerült elkerül- k o r B z a k a volt, hiszen Raí-nöm ezt a veszélyt, legalább- f a e l l Botticelli. Tintoretto. is nem olyan mértékben, A1iori, Tizian képei az ana-ahogyan szerettem volna. A tómig ismeretén épültek festészet e nagy kora elveszi örökbecsű műalkotásokká, az objektív szemlélődésre A f j r o n ze i Uffizi képtár-készülő ember nyugalmát es b a n Botticelli A Vénusz a harmadik-negyedik terem s zületése című alkotása szin-után már nem ura saját aka- ^ tudományos aprólékosság-ratának: a megismerés ét a g f c l fogalmazza meg a ha-látni vágyás hajszolja, s vé- j ^ b ó i születő nő tisztasá-gúi, amikor kijön a képtár- ^ szendeségét.' A széles bél, összefolyik előtte min- t e n g e r j kagyló falán álló, den, s csak annyit tudmon- v,-zbői érkezett Vénusz órtat-dani: »Ezek a mesterek utol- ];U)ágát, érintetlen szépségét érhetetlenek*. köteles elhinni a néző a fest-

Galleria Barberini — Ro- m é n y alatt, mert lenyűgözi ma. Az egyik legnagyobb a z a kifejező erő, mely Vé-olasz képtár. Vasárnap dél- n u s z tekintetéből árad. előtt, olaszországi tartózko- Tizian Vénusz képe is dásunk utolsó napjón lóto- 0 ] y a r i , mintha élő test feküd-gattunk el ebbe a képtárba. n e a vánkosokon. A derék-Az idő rövid volt, arra szá- j j j és az ágy süllyedése a mítottunk, hogy csak a leg- t e s t Kúlva alatt, a lepedő ter-fontosabb képeket nézzük mészetes gyűrődése, a pór-meg é6 délre be is fejezzük, nába mélyedő támaszkodó Nem egészen így sikerült, könyék és a jobb kézben Iá-mért a helyszínen kiderült, ^ t a r t o t t zöld v i r á g . . . az hogy minden kép nagyon elevenség hatását kelti. Az fontos. ágy mögött szundikáló ku-

Van egy kép; Raffaell La t v a és a háttérben térdeplő Fornarina című festménye, g y e r e k és a mellette álló, őt mely talán legnagyobb alko- dorgáló asszonv olyan kife-tésa a harminchét éves ko- j e z ö. mintha szombat dél-rában elhalt művésznek. utáni családi pihenőt látna

— A pékné, ez a pékné — a z ember, mondotta delegációnk egyik Rosselli: Dávid győzelmé-t aSja. n ek figurái megszólalásig

S a péknét nem tudtuk ott- élethűek és valamennyi arc hagyni, megálltunk a futás- a győzelem fölötti örömet fe-ban. A test szépsége, az ér- jezi ki, de mind más és más zelmek leheletfinom árnya- módon. A győzelmesen vo-lása az arcon eleven, ólő nuló Dávid mögött haladó alakká varázsolja Raffacll nyolc kísérő arca örömöt és képét. A néző azt hiszi, hogy csodálkozást, hitetlenkedést a mindjárt megszólal és meg- győzelemben, Dávid szerei-kérdezi; mének elnyerését tükrözi.

— Mit néztek rám olyan Cranach Évá-ja, kezében a i i i c i j i csodálkozva? Nem láttatok tiltott fa érett gyümölcsével, a h o l a d o l g o z ó tömegek meg-még mezítelen nőt? f j u « arccal, osszehuzotUzem- s z ü n t e t t é k a z osztályantago-

— Ilyet még nem láttunk. m f . fölött kigyófejjel n i z m u s t és a társadalom egy-A mesteren kívül azt hiszem mar-már hangosan kimond-senkisem látott Ilyen nőt. l a ; "Megtettem, Uram, ítel-

A reneszász festészet olasz k e z z fn T g

ty

t e m ^ e s t e r e k k é p e j

gokban pillanatnyilag ural-kodó. Az absztrakt irányzat-ról van szó.

Guttuso a modern realiz-mus talaján áll, egészsége-sen szemléli a világot és mindenki számára érthetően viszi vászonra azt, amit az életből meglát.

Újságolvasó ember-e ma éppen olyan érték, mint pél-dául a reneszász korának Lédája. A Telefonáló nő ép-pen olyan kifejező a mai korban, mint Rubens Filozó-fusa volt az 1500-as években.

Kicsit meghökkentő e nagy olasz művésznek a Nudo (1959) feliratot viselő képe, mely alvó nőt ábrázol. Ha összehasonlítjuk — ami egy-általán nem szerencsés — Allori Vénuszával, akkor hiányolhatjuk benne az ap-rólékos kidolgozást, a tekin-tetet kifejező erejét, a pozitúra elnagyolt, mintha hevenyé-szett, kidolgozatlan lenne. Pedig nem az. Csak az élénk színek és a test anatómiai értelemben vett kidolgozat-lansága kelt ilyen hatást.

A festészet mai realizmusa nem azonos a reneszánsz realizmusával, mert más volt az élet valósága, látásmódja ötszáz évvel ezelőtt, mint ma: de a realizmus ma is realizmus, az élet valósága* ábrázolni ma is közértheti' en és reálisan lehet, mert ha nem értik a művész monda-nivalójót, akkor nincs művé-szi értéke sem.

De nincs igazuk azoknak a sóhajtozóknak, akik a művé-szet koronáját Leonardo da Vinci és Sanzio Raffaell mű-vészetében látják, s ami utá-nuk következett és követke-zik a jövőben, az már „nem művészet". Minden kornak megvan a maga művészeti iránya a festészetben éppen úgy, mint a művészet más te-rületein.

Az természetes, hogy a kor viszonyait másként kell áb-rázolni azokban a társadal-makban, amelyekben az osz-tályellentétek őrlik fel a dol-gozó ember erejét: ahol a fényes gazdagsággal szemben a sötét nyomorúság áll, s másként kell ábrázolni ott.

Érdekes szellemi vetélkedőt

rendeztek az ú j s z e g e d i s z ö v ő g y á r b a n

Vasárnap délután rendez-ték meg az Újszegedi Ken-der-, Lenszövő Vállalat nagy-termében a városszerte ér-deklődéssel várt Szebben, jobban, ügyesebben címmel meghirdetett kulturális ve-télkedőt. Az érdekes és új-szerű műsor megtekintésére, a népes szereplőgárdán kívül mintegy 300-an jelentek meg.

Párkányi György, a válla-lat színjátszó csoportjának vezetője, a vetélkedő játék-mestere a műsor megkezdése előtt elmondotta, hogy Sté-geden első ízben rendeznek az egész városra kiterjedő, a televízió Ki mit tud játéká-nak rendszerére épült kultu-rális vetélkedőt. Ezzel a rendező üzemnek az a célja, hogy hozzájáruljon ennek az ú j múkedvelési formának az elterjesztéséhez, másrészt pe-dig az, hogy a ntúsor szerep-lőiből egy később megszer-vezendő ú j együttest alakít-son, amely olyan feladatokat teljesíthetne, mint a debre-ceni Dongó, vagy a dunaúj-városi Ostor együttes.

A műsorban egymásután

mutatták be tudásukat mű-kedvelő énekesek, szavalók, zenekarok, artisták, zenészek, táncosok, színészek, előadók. A zsűri, amelynek tagjai vol-tak dr. Papp Józsefné, a gyár kulturális bizottságának tagja, valamint Horváth Jó-zsef operaénekes, dr. Sza-latsy István karnagy, Mezey Károly koreográfus, Pagonyi Nándor színész, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, közel 30 műsorszám közül választotta ki az öt első he-lyezettet. Eszerint az első díjat Bartha Tamás nyerte értékes szavalatáért, a má-sodikat Burkus András szín-vonalas bűvészmutatványai-ért, a 3-ikat Bodó Erzsé-bet kitűnő zongorajátékáért, a negyediket Fuksz András stílusos, átélt monológ-elő-adósáért és végül az ötödi-ket Varga Nándor szép éne-

Két nagy sikerű balettbemutató

A balett iránt érdeklődők bizonyára örömmel várták a hét végét, amely két érdekes balettbemutatót ígért. Szomba-ton délután a Juhász Gyula Művelődési Otthon balettisko-lója tartott vizsgaelőadást a Szegedi Nemzeti Színházban, vasárnap este pedig ugyanott a 10 esztendős Városi Balett-iskola ünnepi vizsgaelőadását rendezték meg.

A Juhász G y u l a M ű v e l ő d é s i O t t h o n

B a l e t t i g k o l á j a

A Város i B a l e t t i s k o l a növendékeinek műsora az is-kola munkájának kereszt-metszetét adta. A bemutatót

Mese és valóság címmel a kicsinyek zenés tornagya-táncjátékot mutatott be. A korláta kezdte, azután mű-kétrészes játék világos és vészi torna következett, majd tartalmas cselekménye, át- meseképekkel folytatódott á tekinthető koreográfiája, szel- színvonalas műsor. A műsor-lemesen összeállított zenéje nak e részében a világiroda-alkalmas volt arra, hogy elő- lom leghíresebb meséi közül adása bemutassa az iskola néhánynak a balettfeldolgo-színvonalas munkáját. A né- zását láthatta a közönség, pes szereplőgárda, a kicsi- igen magas mesterségbeli, nyek és a nagyobbak igye- technikai színvonalon. Az keztek tudásuk legjavát nyúj- egyre több tudást kívánó mű-tani. Kifejező előadásuk mél- sor befejező részében pedig tán aratott elismerést a zsú- koncertszámokat láttunk. A folt nézőtér előtt. A műsor vizsgaelőadás magas szvnvo-változatos, gazdag anyagot nala a növendékek tehetsé-ölelt fel, sokféle tánc szere- gén, igyekezetén, tudásán fe-pelt benne. A vizsgaelőadás lül az iskola három kitűnő bizonyította, hogy a Kádár balettmesterének, Till Elzá-Andrea vezette iskola az nak, Tóth Alexandrának és idén is szép eredményekkel Kurbos Ilynek a jó munkáját dolgozott. igazolja. A tehetséges, jó fel-

A kíséret feladatát a Sze- készültségü növendékek kö-gedi Nemzeti Színház zeneka- ziil pusztán azért nem emlí-rának tagjaiból alakult szim- tünk név szerint senkit, mert fonikus együttes színvonala- — ha voltak is bizonyos szín-san, kulturáltan látta el. Ve- kűl™bségek elö-

, ' , adásukban — mindannyian zényelt Markó Leó, a zene- igen nagy igyekezettel, dicsé-iskola tanára, aki egyébként rendö ambícióval és szép sí-

kéért. Tóth János, aki áriá- az előadott mesejáték szöveg- kerrel táncoltak. könyvét írta és zenéjét össze- A műsorban Kádár László-állította. A stílusos szép dísz- ? J : r a Z r Í t Z S n Í

m S m

kat énekelt, a zsűri különdí-ját nyerte el. A helyezettek értékes tárgyjutalmakat kap-tak, a többieket pedig okle-véllel jutalmazták.

leteket Boga Aranka iparmű-vész tervezte.

közre. A színpompás jelme-zeket Boga Aranka tervezte.

előtt gondolatban a mába fordulni, keresni a kor mű-vészetében az újat és a na-gyo t t . . , lehangoló. Persze nevetséges kívánság lenne, hogy ugyanúgy fessen a ma művésze, mint fél évezred-del ezelőtt az olasz mesterek. Ügy festeni többé nem lehet, csak egyszer lehetett, amikor „felfedezték" a hús-vér em-bert.

A mai élet ábrázolása egé-szen más eszközöket kíván. Más a kor, más az életszem-lélet. Ezt mutatja Guttuso, az olasz festészet legnagyobb élő alakja, az olasz realiz-mus képviselője, aki azért nem vett részt a XXXI. biennálén, mert nem ért egyet azzal a festészeti irány-zattal, amely a tőkés orszá-

séges arculatát formálják. ötven év óta porosodó

szemüveggel véleményt mon-dani művészetről: enyhén szólva sem szerencsés. De művészetnek tekinteni a ter-mészetellenest, így az abszt-raktot, mely inkább a szel-lemi őrület kifejezése, eny-hén szólva, ez sem szeren-csés.

A mai képzőművészet ke-resztmetszetét adja a velen-cei biennale. Itt harminckét ország háromezer műtárgya mutat ja a nézőnek, hogy ma milyennek látják a világot a művészek, mit akarnak el-mondani erről a világról. Ez a háromezer mú sokrétűsé-gében és tarkaságában is két pólust rajzol a néző elé, saj-nos egyik sem ad reális vá-laszt a kor problémáira. Következik: A VELENCEI BIENNALE

Svájci szakszervezeti küldöttség látogatott Szegedre

A svájci közlekedési szak- A vendégek nagy elisme-szervezet hazánkban tartóz- réssel nyilatkoztak a látot-kodó háromtagú genfi kül- takról. döttsége egynapos látogatásra Szegedre érkezett. A delegá-ció vezetője Henri Gauhey, a szakszervezet alelnöke és tagjai — Luis Parisod vete-rán, az alkoholellenes egye-sület elnöke, Róbert Emery, a fegyelmi tanács és a sport-kör vezetőségi tagja — vasár-nap délután a várossal ismer-kedtek.

Hétfőn hasznos tapasztalat-csere volt a szegedi és a gen-fi közlekedési szakemberek között. A megyei tanácsháza megtekintése után a vendé-gek ellátogattak a közlekedé-si vállalathoz. Délután felke-resték a Szakszervezetek Me-gyei Tanácsát, majd elláto-gattak; a Textilművek be is.

Az amerikaiak Szegeden

Az Idegenforgalmi Hiva-tal tájékoztatója szerint hét végén — szombaton és va-sárnap — ismét sok turista érkezett Szegedre. Szombaton és vasárnap az Amerikai Egyesült Államokból har-mincan ismerkedtek a város-sal. Kérésükre az Idegenfor-galmi Hivatal különautóbuszt indított és azzal idegenvezető társaságában keresték fel a város nevezetességeit s ellá-togattak a füvészkertbe is.

Szombaton érkezett Sze-gedre a Német Szövetségi Köztársaságból két turista-csoport.