RelaxációRelaxált állapot: a testi-lelki folyamatok nyugalmi, harmonikus, optimális működése, állapota,

élménye. A tréning során felfüggesztődik a tudatos kontroll.Relaxáció („ellazulás"): a relaxált állapot elérésére irányuló pszichés és szomatikus folyamat.A relaxált állapot fontosabb jellemzői:

Szomatikus jellemzők: - a vázizomzat tónusa csökken - a vegetatív működések optimalizálódnakPszichés jellemzők: - nyugalom - oldottság, feszültségmentesség - sajátos „belső béke" és harmónia élménye

Spontán relaxáció: kondicionált biológiai és pszichés állapotválasz megjelenése a megfelelő környezeti és belső (szubjektív) feltételek között.

Irányított relaxáció: mentális műveletsor segítségével (szándékosan) létrehozott relaxációs állapot.

A relaxált állapot létrehozása

A vegetatív funkciók és a pszichovegetatív tónus (feszültségi, izgalmi állapot) befolyásolása bizonyos határok között „akaratlagosan" lehetséges.

Mechanizmusa: A kívánt állapot élményminőségének elővételezése (anticipálása) gondolati úton. („Megfogalmazott szándékképzetek.")

A kívánt élmény (állapot) elővételezése (elgondolása) előhívja, felidézi az élmény szomatikus-vegetatív komponensét, ami perifériás válasz formájában jelenik meg. A kiváltott állapot kondicionálás (ismétlés, gyakorlás) útján rögzíthető és később előhívható.

Aktív módszer

     Progresszív relaxáció (E. Jacobson)A tanulás elméletére épít.Az egyes izmok feszítésének és lazításának

váltakoztatása – az önszabályozó képességet fejleszti.Cél: a beteg maximális önállósága,, a beteg-terapeuta kapcsolatot elhanyagolja.

 

Passzív relaxációs módszerek

Biofeedback módszer: A szervezet a vegetatív, autonóm működésének érzékelhető visszajelzése, melynek birtokában az egyén képessé válik ezen testi működéseinek befolyásolására. (pl. szívritmus)

Autogén tréning (ÁT)Relaxáción alapuló, pszichofiziológiailag orientált pszichoterápiás forma. Alapkoncepciója Schultz szerint:a szervezet „kondicionálható pszichofizikai rendszer" megtanulható az átkapcsolás a nyugalmi tónusra.

Elnevezése arra utal, hogy az egyén a relaxációs állapotot és az abban zajló pszichés-szomatikus folyamatokat (saját élmények megfigyelése, önismeret, önszabályozás) saját maga, intrapszichés élményeinek felhasználásával hozza létre („autogén']A kívánt állapot ismétlés, gyakorlás során kondicionálható („tréning")Pszichoterápiás alkalmazása során a páciens együttműködő aktivitása alapfeltétel.

Az AT módszerének kidolgozása és terápiás alkalmazása: J. H. Schultz, Németország, 1920-as évektől.Az autogén terápia elmélete és gyakorlata:W. Luthe, 1960-70-es évek, Kanada.

Az autogén tréning alaphelyzete, feltételek-   ingerszegény környezet (fény, zaj, komfortérzet)-   testhelyzeti passzivitás (fekvő- vagy ülőhelyzetek)-   csukott szem szenzoros ingerdeprivációexteroceptív ingerek proprioceptív ingerek interoceptív ingerek - „passzív koncentráció"attitűdváltozás: passzív, receptív, megengedő, elfogadó beállítódás a szomatikus és pszichés élmények, folyamatok iránt.

- intrapszichés folyamatok mobilizálódásamegváltozik az intrapszichés élmények hozzáférhető-sége tudattalan tartalmak kerülhetnek a tudatba.

- a self-élmények új minőségei (szomatikus és pszichés)

Az AT alapgyakorlatai (Schultz)

1. Nehézség-élmény gyakorlat (vázizomrendszer)2. Melegség-élmény gyakorlat (keringés)3. Légzésgyakorlat4. Szívgyakorlat5. Hasi szervek gyakorlata6. Fej- v. homlok-gyakorlat (cerebrovascularis

rendszer

Az AT terápiás célkitűzései1. Testi-lelki nyugalom, feszültségmentesség létrehozása, a funkcionális vegetatív

tünetek megszüntetése vagy enyhítése, az affektív rezo-nancia (válaszkészség) csökkentése, „belső konfliktusok feloldása".

2. Dinamikus koncepció: a testi és képi élményekben kifejeződő hibás élményfeldolgozás feltárása és korrekciója. A hibás élmény-feldolgozási módok a gyakorlat során tapasztalt élményekben fejeződnek ki, nemcsak az átélt belső élményekben, hanem a terapeutával való viszonyban is.Az AT módszere és elmélete más terápiás rendszerekkel integrálható. Pl. feltáró terápiák, kognitív- és viselkedésterápiák, csoportterápiák, stSpecifikuma, hogy a kommunikatív terápiás folyamat és az önmegjelenítés hangsúlyozottan nem verbális szinten, hanem a testi kifejezés szintjén zajlik.A belső élmények is affektíven hangsúlyozottak, képi és szenzoros modalitásokból szerveződnek. Jellegzetes a regresszió, a szimbólum-ok szerepe, a feszültségek gyakran intenzív negatív élmények kíséretébe oldódnak ki.

Az AT alapfokának élményei

-   a relaxáció jelenségvilágánál említett élmények, továbbá:

-   szomatikus és pszichés regresszió-   archaikus gondolkodásmódok megjelenése-   affektív szféra és asszociációs folyamatok

élénkké válnak-   testséma változások, testhatár változások-   az én-élmény új minőségei-   introspekció stb.

Az alapfokú AT tipikus teljesítményei

- affektusok rezonanciájának csökkenése (emocionális válaszkészség szabályozása)

-   pihenés, regeneráció, teljesítménynövekedés-   élményátélés megváltozása (érzéki élmények gyengítése

vagy erősítése, pl. fájdalom)-   memória funkciók javulása-   formális szándékképzés (belső óra beállítása, vagy egy

magatartásmintázat „programozása")- introspekció javulása, emocionális felismerés segítése

Az autogén tréning néhány indikációs területe

-   funkcionális szomatikus-vegetatív zavarok,-   az organikus betegségek funkcionális komponensei,

fájdalom-   túlfeszültségi állapotok, érzelmi és hangulati labilitás-   szorongásos kórképek, a neurotikus formakör zavarai,

viselkedészavarok-   a stresszel való megküzdés-   önismeret és önszabályozás zavarai-   egészségeseknél: önfejlesztés, teljesítményfokozás stb.

 Imaginatív módszerek

 Az imagináció belső képekkel végbemenő lelki folyamat, mely keletkezhet spontán, (akár az AT során) és lehet irányított. A képi, szimbolikus nyelv ősibb, mint a verbális nyelv, így a nem verbálisan kódolt emlékeket, korai élményanyagot is megjelenítheti.A szimbólumok érzelmileg hasonló élmények sűrítménye, ezért az értelmezésük gondos kibontást igényel.A relaxált állapotban fellépő imagináció terápiás felhasználására több módszert is kidolgoztak.

- Kretschmer féle filmszalag - gondolkodás

- Desoille nappali álom technikája 

Jung-féle aktív imagináció

Spontán és problémacentrikus imaginációs gyakorlatra kerül sor, melyet a terapeuta a páciens terápiás igényeinek megfelelően állít össze.Cél az individuációs folyamat segítése az árnyékszemélyiség, szerepszemélyiség, domináns archetipusok megismerése révén (eljutás a „Selbst”-hez)

Katatim imaginativ pszichoterápia   - Hanscarl Leuner 1955-ben vezette be katatim

képelmény (szimboldráma) néven - mélylélektani megalapozottségú módszer- a „katatim” szó a tudattalanból származó szimbólumok affektus telítettségére, emocionális

megélésére vonatkozik. Az „imaginatív” szó az elsődleges folyamatok szintjére történő regresszióra, a terápiás céllal indukált élményvilág képi jellegére utal.

- Az elsődleges folyamatok szintjén a szimbólumon való művelet közvetlen változtató hatással van az intrapszichés struktúrára, mely interpretációs, tudatos belátás nélkül is végbemegy.

     - A terapeuta „kísér”, a folyamat dialógus formájában zajlik, ezáltal különbözik a többi módszertől.

- A képben megjelenő szimbólumok a pszichés realitást jelenítik meg. A szimbólumokban rejlő jelentés megértése a szimbólum kollektív és individuális értelmezésének dialektikájára épül. A terápia során a szimbolikus tartalmak emocionális feldolgozásának és a tudatos reflexióknak az integrációja zajlik.

- A hívó kép szerepe egyrészt az elsődleges folyamatok dimenziójába való átlépés segítése, másrészt kristályosodási pontként szolgál, mivel ösztöndinamikai hívó jellegénél fogva mobilizálni képes tudattalan impulzusokat, elfojtott komplexusokat.- Alap, közép és felsőfokra osztjuk. Az egyes fokozatok a páciens személyiségszerkezetétől, problematikájától és a terápia szakaszától függően kerülnek alkalmazásra.

Hipnózis - történeti adatokMESSMER (1720-1815)

"animális magnetizmius"FARIA ABBÉ

fixációs módszer fájdalomcsökkentésBRAID

a hipnózis nem alvás ! "monodeizmius" - egy dologra való mentális koncentrálás

CHARCOT (1825-1893)a hipnózis kóros állapot (hysteria!)

BERNHEIM"egészségesek is hipnotizálhatok”

P.JANETdisszociációs teória, a disszociáció patológiás jelenség

HILGARDneodisszociációs teória "rejtett megfigyelő”, a disszociáció normál élmény tartományba helyezése

SZKEPTIKUSOK: (White, Sarbin, Orne, Barber)"Szerepjátszás" „Feladatmotívált magatartás"

Történet

• Párizs, Salpétriére Kórház: – J.M. Charcot: a hipnabilitás patológiás

tulajdonság

TörténetNancy-i iskola:

– A.A. Liébeault– H. Bernheim

a hipnózis nem kóros jelenséga szuggessziók jelentősége álmokhipnoterápiás szabályok

BernheimLiébeault

Hipnózis

-   Módosult tudatállapot (disszociáció!)-  A figyelem speciális koncentrált állapota

(fókuszált figyelem)- A perifériás észlelés beszűkül- NEM alvás!

EEG: jo. féltekei túlsúly- Nő a szuggesztiók iránti fogékonyság

Realitásellenőrzés csökken- Interperszonális kapcsolat fontossága- A motoros és pszichés aktivitás csökkenése nem sine qua nonja a hipnózisra

jellemző tudati változás előidézésének- "Aktív-éber hipnózis" (Bányai-Hilgard)