Jogszabályok, jogszabályi változások, szakmai szervezeti finanszírozás

jogszabályai, különös tekintettel az intézményintegrációra

Dienes Renáta prezentációja alapján

Mi minősül átszervezésnek?

• az alapító okirat meghatározott elemeinek (Kt. 37. § (5) bek. b) pont)módosítása, melyek az alábbiak:

1. intézmény típusa, 2. alaptevékenysége, nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladata, 3. tagintézménye, 4. feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog, 5. intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, 6. nevelési-oktatási intézmény esetén

• felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, • tagozat megnevezése,

7. iskola esetén az évfolyamok száma, 8. alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ág, azon belül a

tanszakok megnevezése.

Az intézményátszervezés eljárási rendje

• Kt. 88. § (6) bekezdése – szakértői vélemény a tervezett döntés továbbra is biztosítja a megfelelő

színvonalú való továbbműködést, továbbá nem jár aránytalan teherrel– megyei fejlesztési tervre épített szakvélemény

• Kt. 102. § (3) bekezdés ki kell kérni az alábbi szervek véleményét: - diákönkormányzat- szülői szervezet- alkalmazotti közösség

Az intézményátszervezést megalapozó fenntartói döntések háttere

Közös jellemzők kulcs szavai:

racionalizálás, ésszerűség, gazdaságosság, hatékonyság, színvonalemelés, tanulói teljesítményjavítás, elégedettség növelés

• pénzügyi oldal – gyermeklétszám csökkenés, újabb intézmények megjelenése (nem önkormányzati szektor), központi finanszírozás változása, gazdaságosabb feladatellátás szervezés függ az önkormányzati rendeletalkotás, bevételek, nem kötelező feladatok vállalása stb.

• szakmai oldal – a gyermek, illetve szülő igényeinek megfelelő pedagógiai módszerek biztosítása, a XXI. századi igényeknek való megfelelőség, IKT eszközök, fejlesztő eszközök biztosítása, újítások szülői terhek növelése nélkül

• foglalkoztatási oldal – megfelelő szakmához – megfelelő végzettség, gyermeklétszámhoz igazodó alkalmazotti létszám, helyettesítési rendszer, munkaerő-gazdálkodási rendszer, hatékony foglalkoztatás

Az intézményi struktúra kialakításához kapcsolódó alapfogalmak

I. A feladatellátáshoz kapcsolódó intézményi alapfogalmak: • székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény

alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található

• telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely

• tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el

• intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el

II. Az intézmény típusok:

• Kt. 20. § (1) bekezdés szerint- óvoda- általános iskola- szakiskola- gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola)- alapfokú művészetoktatási intézmény- gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény- diákotthon és kollégium

• többcélú intézmények (Kt. 33. §):- egységes iskola – 1 nevelőtestület, 1 helyi tanterv

- összetett iskola – 1 nevelőtestület, több helyi tanterv

- közös igazgatású közoktatási intézmény – önálló intézményegységek, 1 SZMSZ, 1 pedagógiai program, külön helyi tanterv

- általános művelődési központ – önálló intézményegységek, 1 SZMSZ, 1 pedagógiai-művelődési program, külön helyi tanterv

- egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény- egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

Az intézményátszervezést követő intézményi struktúra kialakítását szolgáló dokumentumok

I. Alapító okirat

• meghatározza az intézmény típusát

• tartalmazza az alapfeladatok ellátására szolgáló feladatellátási helyeket: - székhely- telephely(ek) – tagintézmény, tagozat stb.

• minden alaptevékenységet, melyek külön-külön intézményegységet jelent

• kiegészítő, a működtetéssel együtt járó tevékenységek (ügyviteli,gazdálkodási feladatok)

• a feladatok ellátását szolgáló vagyont, vagyon feletti rendelkezés jogát, gazdálkodással összefüggő jogosítványokat

I/A. A közoktatási intézmény felépítése:

Székhely

telephely

telephely

telephely

1.

2.

Szervezeti egységek

intézményegység(ek)funkcionális

szervezeti egység

óvoda

általános iskola

könyvtár főzőkonyha gazdasági szervezet

II/A. Szervezeti és működési szabályzat:

• A meghatározásra kerül a felépítés, a szervezeti egységek megnevezése, azok feladatai

• Az egyes szervezeti egységek kapcsolatait

• Nyitvatartási idő rendezése – a gyermekek benntartózkodásának ideje – a vezetők benntartózkodási rendje

• A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje:- vezetők közötti kapcsolattartás- a „rész” nevelőtestület jogosítványai- az egyes érdekképviseletek működésének rendezése

• A vezetők közötti feladatmegosztást – általános helyettes, ki? miért? Felelős

• A helyettesítés rendjét – rendezi a viszonyokat az intézményvezető akadályoztatása esetén – ameddig gyermek van az épületben felelős vezetőnek is ott kell lennie pl. tagintézmény

II/B. Szervezeti és működési szabályzat:

• A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása – az egyes intézményegységek nevelőtestületeinek jogosítványai

• A nevelőtestület dönt! - a nevelési program, pedagógiai program- szervezeti és működési szabályzat- házirend- minőségirányítási program elfogadása- tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása- tanulók fegyelmi ügyei- tanulók osztályozóvizsgára bocsátása- intézményvezető, intézményegység-vezető vezetési programjának szakmai véleményezése stb.

III. Házirend

• a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása

• a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározása

IV. Minőségirányítási program

• Az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtására kell kiterjednie

• Pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

V. Nevelési-, illetve pedagógiai program

• összehangolt egységes pedagógiai program, egy vagy több helyi tanterv

• többcélú intézmények esetén a továbbhaladás feltételeinek meghatározása

• Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állásfoglalása: − munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás nem érinti, nem vezet a

munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszűnéséhez, hanem ilyenkor – a megegyezésen alapuló módosítás hiányában – a munkaviszony változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és a munkavállaló között.

− Jogutódlás esetén nem lehet szó áthelyezésről

• Megszűnő intézmény vezetőjének magasabb vezető beosztása az intézmény jogi önállóságának elvesztésével együtt megszűnik - mint határozatlan időre kinevezett pedagógus - átkerül a jogutód munkáltatóhoz – az új munkáltató adhat vezető beosztás ellátására szóló megbízást

• A kinevezés módosítása - munkáltató személyében bekövetkezett változást a közalkalmazott eredeti kinevezési okmányán kell módosításként végigvezetni

• A bérszámfejtési program nehézségei – előre egyeztetni kell MÁK területi igazgatóságával

Az intézményátszervezés munkajogi oldala

Vezetői struktúra egy többcélú intézményben

intézményvezető

óvodaiintézményegység-vezető

általános iskolaiintézményegység-vezető

általános iskolaitagintézmény-vezető

óvodaitagintézmény-vezető

óvodaitagintézmény-vezető

helyettes

általános iskolaitagintézmény-vezető

helyettes

általános iskolaiintézményegység-vezető

helyettes

óvodaiintézményegység-vezető

helyettes

„A” településÁltalános iskola

1-8. évfolyam(telephely-másik

címen)

„A” településKözépiskola

9-12/13. évfolyam(székhely)

Többcélú intézmény(általános művelődési központ)

Egységes iskolai intézményegység

„B” településÓvoda

(tagintézmény)

„A” településÓvoda

(telephely)

Óvodai intézményegység

„B” településÁltalános iskola

1-8. évfolyam(tagintézmény)

KönyvtáriIntézményegység

(telephely „A” település székhelytől eltérő címén)

Pedagógiai-művelődési program

FenntartóTKT

„A” településÁltalános iskola

1-8. évfolyam(telephely-másik

címen)

„A” településKözépiskola

9-12/13. évfolyam(székhely)

Többcélú intézmény(Közös igazgatású közoktatási intézmény)

Egységes iskola intézményegység

„B” településÁltalános iskola

1-8. évfolyam(tagintézmény)

„A” település TKT székhelye„B” település tag önkormányzat

„B” településÓvoda

(tagintézmény)

„A” településÓvoda

(telephely)

Óvodai intézményegység

Egységes nevelési program

Egységes pedagógiai program

Az intézményi társulás

Intézményi társulás fogalma:

Két vagy több önkormányzat által kötött megállapodás egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására és fejlesztésére.

Társulási megállapodás típusok (1997. évi CXXXV. törvény alapján)

• két vagy több önkormányzat megbízási megállapodást köt egymással

• két vagy több önkormányzat megállapodást köthet közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény fenntartására

• két vagy több önkormányzat megállapodást köthet közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény fenntartása, s az önkormányzatok közös döntéshozó szervet hoznak létre, mely a társulási tanács

• két vagy több önkormányzat köthet megállapodást közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény közös fenntartására, mely társulás jogi személyiséggel rendelkező társulás

Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei I.

1. A társulási megállapodás típusa

2. Adatok: társulás neve, székhelye, tagok neve, székhelye, közösen fenntartott intézmény neve, székhelye, tevékenysége, ellátási körzete, működési körzete, egyéb közösen ellátott feladat

3. A társulás időtartama

4. A feladat- és hatáskörrel megbízott önkormányzat (gesztor) jogosítványai

5. A tag önkormányzatok képviselő-testületei minősített többségű döntést hoznak:

– a társulási megállapodás jóváhagyása

– módosítása, megszüntetése

– a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájárulás

– a társulási megállapodás év közbeni felmondása

Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei II.

6. A közoktatási intézmény közös fenntartása esetén, a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyik szükséges:

– rendeletalkotás

– az intézmény költségvetését érintő döntések

– intézményben foglalkoztatottak létszámkerete

– intézményvezető kinevezése, felmentése, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásból való felfüggesztés

– intézmény gazdálkodási jogkörének, átszervezésének, megszüntetésének, tevékenységi körének módosítása, nevének megállapítása

– adott tanévben indítható csoportok, osztályok száma, a maximális létszámtól való eltérés engedélyezése

– intézmény SZMSZ-ének, minőségirányítási programjának, nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének elfogadása

Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei III.

7. Költségek viselésének aránya (gyermeklétszám/lakosságszám arányos), teljesítés feltételeinek részletezése (határidő, inkasszó) , fejlesztési célú kiadásokhoz való hozzájárulás (pl. önerő), önkormányzati tulajdonok, használati jogok, társulásba bevitt vagyon

8. A társuláshoz való csatlakozás és a megállapodás felmondásának részletes szabályai

9. Társulás ellenőrzésének rendje (célszerűségi és gazdasági szempontból), működéshez kapcsolódó beszámoló

10.Intézményvezető alkalmazásának feltételei

11.Társulási megállapodás hatálya

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei I.

• A társult önkormányzatok egy településen működő 1-8. évfolyamos intézményt tartanak fenn közösen.

„A” település

„B”település

Társulási megállapodás

1-8.

évfolyamos

tanulók

„A”

településről1-

8.

évfo

lyam

os

bejá

ró t

anul

ók „

B”

tele

pülé

sről

1-8. évfolyamosáltalános iskola

intézmény székhelye: „A” település

(gesztor)

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei II.

• A társult önkormányzatok közül az egyik településen az 1-4. évfolyam tagintézményként működik, míg az 5-8. évfolyam az intézmény társulás székhelyintézményének 1-8. évfolyamos általános iskolájában jár. „A”

településTársulási megállapodás „B”

település1-8. évfolyam

os

tanulók

„A”

településről

(gesztor)

5-8.

év

folya

mos

bejá

ró ta

nuló

k „B

”

tele

pülé

sről

1-8. évfolyamosáltalános iskola

1-4/6. évfolyamos tagintézmény

„B” településen

egységes pedagógiai program

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei III.

• A társult települések mindegyikén helyben marad az 1-8. évfolyam, melyek közül az egyik intézmény tagintézmény, a másik a székhelyintézmény szerepét tölti be. Itt a pedagógusok foglalkoztatása közös.

„A” település

„B”település

Társulási megállapodás1-8.

évfolyamos

tanulók

„A”

településről

1-8.

évf

olya

mos

tanu

lók

„B” t

elep

ülés

ről

1-8. évfolyamosáltalános iskola

Pedagógusok mozgása

1-8. évfolyamos tagintézmény

„B” településen

egységes pedagógiai program

Intézmény székhelye: „A” települése

(gesztor)

• Az intézményi társulásban egy községi általános iskola egy városi középfokú/12 évfolyamos intézmény tagintézményeként működik („egységes iskola”)

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei IV.

a) Egy községi általános iskola egy városi középfokú intézmény tagintézménye

„A” település (város)

„B”település (község)

középiskola

1-8. évfolyamos tagintézmény

„B” településen

Intézmény székhelye: „A” települése

(gesztor)

1-8.

évf

olya

mos

tanu

lók

„B” t

elep

ülés

ről

9-12/13.

évfolya

mos bejáró

tanulók

„B”

településről

9-12/13. évfolyamos

tanulók „A”

településről

Társulási megállapodás

egységes pedagógiai program

b) Egy községi általános iskola egy városi többcélú közoktatási intézmény tagintézménye

• Az intézményi társulásban egy községi általános iskola egy városi középfokú/12 évfolyamos intézmény tagintézményeként működik („egységes iskola”)

„A” település (város)

„B”település (község)

(gesztor)

Általános iskola és középiskola

9-12/13. évfo

lyamos

bejáró tanulók

„B”

településről

1-8.

évf

olya

mos

tanu

lók

„B” t

elep

ülés

ről

1-8/6/4. évfolyamos

tagintézmény„B” településen

1-12/13. évfolyamos tanulók

„A” településről

Intézmény székhelye: „A” települése

Társulási megállapodás

egységes pedagógiai program

Az intézményi társulást ösztönző normatív támogatások

• költségvetési törvény 3. sz. melléklet intézményi társulási normatíva (45.000,- Ft/fő/év)

• Költségvetési törvény 8. sz. melléklet közoktatási intézményi feladatok: - bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 100 000,- Ft/fő/év

intézményi társulás által fenntartott intézmény 80 000,- Ft/fő/év

- intézmény helyén lakóhellyel rendelkező gyermekek/tanulók után (bejárókkal azonos létszámban)többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 50 000,- Ft/fő/évintézményi társulás által fenntartott intézmény 40 000,- Ft/fő/év

- iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatása 80 000,- Ft/fő/év

- egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 40 000,- Ft/fő/év

Az intézményi társulást ösztönző normatív támogatások II.

- Tagintézményi normatíva óvodás, 1-4. évf. 70 000,- Ft/fő/év

- Kistelepülési tagintézményi normatíva 1-4. évf. 30 000,- Ft/fő/év

Támogatás igénylésének feltételei: Költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítő szabályok!

Várható változások 2008-ban:

- Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatás esetében létszámfeltétel teljesítése szükséges

- Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatásánál figyelembe vehetők a külterületen lakók

- Feltétel, hogy a kistérségi intézkedési terv magában foglalja településenként az önkormányzati intézkedési tervet

- Átlaglétszám-feltételek felmenő rendszerben tovább szigorodnak.

III/A. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások:

• a sajátos nevelési igényűek új fogalomhasználata: megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza

vezethető/ vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló

Organikus okokra vissza

vezethető

Organikus okokra vissza nem vezethető

Rehabilitációs foglalkozás Kt. 52. § (6) bek.

Fejlesztő foglalkoztatás

Kt. 30. § (7) bek.

Kt. 121. § (1) bek. 29. pont

a) pont

Kt. 121. § (1) bek. 29. pont

b) pont

III/B. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások:

• változtak a pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás részletszabályai:1. a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja (2007. december 31-ig),

hogy ez említett körbe tartozók küzdenek-e a megismerés és viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem

2. IGEN NEM

Organikus okokra vissza

vezethető

Organikus okokra vissza nem vezethető

2008. március 15-ig

Nevelési tanácsadó részére a gyermekek,

tanulók iratai

DE!további ellátásra jogosult

2008/2009. tanévtől általános

követelmények szerinti oktatásba

kerül

Egyéni ütemterv

Egyéni foglalkozások

kijelölt iskola 2008. sze

ptember 1-jé

től

előkészítő 9. évf.

III/C. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások:

• függetlenül a vizsgálat eredményétől a sajátos nevelési igényűek köréből kikerülő gyermek, tanuló után 2008. augusztus 31-ig normatív támogatás igényelhető

• bővült a nevelési tanácsadás feladata:−iskolapszichológiai szolgáltatás−fejlesztő foglalkozások szakvélemény szerinti végrehajtásának

ellenőrzése

Köszönöm a figyelmet!