Daru Márk

Summa Summarum

Copyright © Daru Márk 2009

Lépések és Választások

Kész vagy?Még nem?

Az igazi erő nem az ha megtudok csinálni valamit, hanem az ha meg tudom állni.

Az élet egy természeti törvény, kiirthatatlan és elpusztíthatatlan.

Minden ember maga a természeti törvény, elpusztíthatatlan és kikerülhetetlen.

Minden és mindenki azért van, hogy segítsen neked, most már csak rajtad a sor, hogy segíts magadon.

Az érdekekről le kell mondani, a fontos dolgokról le kell mondani, minden bilincsről le kell mondani.Az életről is le kell mondani. Az élethez való ragaszkodás gátolja az életet magát, mivel követel, rabláncra veri az életet, ami így elpusztul, pedig az élet maga a szabad energiaáramlás, amit nem szabad tudatossággal vagy félelemmel megkötni, mert akkor elhal.

A fény a sötétségből születik, és oda is tart.

A szükségleteim rabszolgája vagyok? Nem feltétlen, inkább az elképzeléseimé.

A látszat hatalom.

A hatalom látszat.

Az öröm életerő.

A szerencsejáték a vesztesek játéka.

A beképzelt ember többnek képzeli magát annál ami valójában.

Az áldozatnak és a vadásznak is a legjobb túlélési stratégia az álcázás.

A saját árnyékát senki sem ugorhatja át.

Az emberek azért találták ki az időt, hogy értelmet adjanak az életük múlásának,

enélkül elveszettek lennének és értelmezhetetlen az eseményfolyam amiben léteznek.

A gyűlölet bénító, fékező erő.

Az emberség felszabadító, gyorsító erő.

Fél ember, fél jog nincs, csak egész ember és egész jog létezik.

A fél jog nem jog, a fél ember nem ember.

A két fél nem egész, csak a két egész a teljesség.

Csak mások felsegítése által szabadulhatunk ki saját világunkból.

„Gondolj ki mindent a magad számára, s nem lesz, mi félrevezessen.”

Minden ember pokolból él, ne azt kérdezd miből él valaki, hanem hogy hogyan.

Hallgasd meg a szellemeket, de soha ne bízz bennük.

Az ember is csak egy szellem, se több, se kevesebb.

Nem a képességeink és lehetőségeink mutatják meg valójában kik vagyunk, hanem a választásaink.

Az emberek szellemi eledellel beetetett állatok .

Mindig a tartalom a lényeg, sohasem a forma.

Mindennek az ősforrása önmaga.

Mindig az okot keressük.

A dolgok formája az anyagból, lényege az anyagtalanból származik.

Mindig a szándék a fontos.

Reménység és emberség.

Játékosok. Pénzimádók:Készek kockáztatni azt is amijük nincs,valamiért, amit nem kapnak meg.A világ legritkább cikkét árulod.Te biztosan árulsz...egy bizonytalan világban.

Mindig az egész embert figyeljük, az sohasem hazudik.

Mindig az egész embert javítsuk.

Nem szabad hinni, és nem elég tudni, hanem látni kell.

Ki kell szolgáltatni a gyengeségeinket, hogy erősek lehessünk.

Minden dologban az univerzum önmagát ismétli meg.

A lényeget csak akkor látjuk ha nem koncentrálunk rá.

Az egymásba vetett bizalom életet óv és teremt.

A babona a világon az egyik legerősebb hatalom.

Ha már kizártunk mindent, ami lehetetlen, nem marad más, mint az igazság.

Zárjuk ki ami nem lehetséges, s a végén ott marad a puszta igazság, sokszor az amire a legkevésbé gondoltunk.

Csak az él valójában reális életet aki mindenben a csodát látja.

Árnyékok és kontrasztok, avagy az illúziók tánca.

Értelmetlen dolgok nincsenek ezen a világon.

A türelem a szén, a nyugalom a gyémánta szenet elégeti az ütközések hője, a gyémántot csak szebbé csiszoljaminden ember szénként kezdi, s csak rajta áll hogy gyémántot csinál magából vagy elég mint a szén.

Mindent fel kell adni, hogy feltárhassuk magunkat.

Először meg kell tanulni formát felvenni, hogy formátlanok lehessünk.

Csak a teljes egész.

A világ nem végtelen, hanem kimeríthetetlen.

Túl sok a fal, és túl kevés a híd, ezért hát hidakat építsünk, s romboljuk a falainkat.

Tanuld meg, a holnap majd gondoskodik önmagáról, ne aggódj miatta. Mindig a jelen pillanatra, az adott napra koncentrálj.Tanulj meg napokban gondolkodni, az az egész ami tovább nem osztható, de nem is szaporítható, mindig a tudatra ébredéstől, a tudat vesztésig 1 nap telik el, vagyis az ember a világot napokban éli. Vannak dolgok amiket mindennap el kell végezni, és vannak amiket csak néha, és vannak olyanok amiket csak egyszer lehet. Ezért nincs két egyforma nap. Mindennap más és más, nő a tapasztalatunk és a tudásunk a napok múltával, de egyben minden egyes eltelt nap csökkenti a lehetőségeinket arra, hogy valamit csináljunk, minden eltelt nappal egyben egyel kevesebb nap is áll már rendelkezésünkre. De ezt ellensúlyozza hogy egyre több mindent tudunk csinálni, és egyre hatékonyabban. Mindig van tovább, mindig lesz holnap. Vigyázz a mára, hogy megélhesd a holnapot.

Mindig csak felülről érdemes tervezni, felmenni arra a szintre ahonnan minden látszik.

Mindig csak alulról szabad építkezni, lemenni arra a szintre ami stabil és megingathatatlan.

Az ember érthetetlen misztériuma, hogy valódi életét sorsától függetlenül éli.

Tabula Smaragdina

1. Való, hazugság nélkül, biztos és igaz. 2. Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát. 3. És ahogy minden dolog az Egytől származott, az Egy gondolatból: úgy, elfogadva azt, lett minden teremtett dolog. 4. Apja a Nap, anyja a Hold; a szél hordozta méhében; dajkája a föld. 5. Ez a világ első anyagának forrása. 6. Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul. 7. Válaszd el a földet a tűztől, a durvát a finomtól, gyengéden,

hozzáértéssel. 8. A földről az égbe száll, aztán pedig a földre, befogadja a magasabb és az alacsonyabb erőket. Így éred el a világ legnagyobb dicsőségét. Ettől kezdve menekül előled minden sötétség. 9. Ez a nagy erő erejének ereje: mert minden légneműt legyőz és minden szilárdat áthat. 10. Így teremtették a világot. 11. Annak, ami ezt a módszert követi, eredménye csodálatos lesz. 12. Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világ tudásának három része birtokomban van. 13. Amit a Nap műveleteiről mondtam, befejeztem.

Csak a tudatot érdemes fejleszteni, mindent ez kell hogy szolgáljon.

A tudatunkat kell a világra hangolni, nem a világot a tudatunkra.

Semmihez se ragaszkodjunk, csak a tudatossághoz, soha ne engedjük meg, hogy más erőltesse ránk mit gondoljunk valamiről.

Az igazi szabadság nem az, hogy azt tehetünk amit akarunk, hanem az, hogy bármi történjék is, azt gondoljunk róla amit csak akarunk mindenféle befolyásolás nélkül.

A szellemi igénytelenség a legmúlandóbb életforma.

A szabad szellemet nem győzheti le semmi, az anyagi világ nem sebezheti meg a szellemet, csak ha bedől az illúzióknak.

In medias res.

A sors magamra vétele, a keserű pohár kiürítése (szenvedés) és a tökéletes szabadság, az uralom gyönyöre (boldogság) között van egy kicsiny rés. Ezen a kicsiny résen át bújhat ki az ember az időből és a térből.

Hogyan függetlenítheti az ember magát sorsától? – Ha az utolsó cseppig beteljesíti.

Az ember mindig az, amivé válni szeretne.

Állj a kor elébe, ahogy kihív!

Életem legnagyobb összeütközése a mindig újjal volt. A pillanattal. A váratlannal, a kényelmetlennel, a kiszámíthatatlannal, a meghökkentővel. Ez volt az, ami gondolkozásra kényszerített. A thaumedzein – a megrendítő. Mindig ismételni akartam. Keringeni. És a pillanatban levő mindig új rázott fel.

Jogállamban pénz a fegyver.

Csak, aki szolgál, lehet szabad. Csak, aki alázatos, uralkodik.

Minden módszer és technika – és természetesen minden ember, tanító vagy mester, aki erre megtaníthatná – csupán eszköz arra, hogy az embert segítse egy módszer és technika- és mestermentes állapot megszerzésére.”

Sohase a technikát tőkéletesítsük, mindig az embert.

A következetes ember mindig a nehézséget keresi, így emelkedik felül a halál völgyén, a következetlen ember mindig a könnyűségre törekszik, így beleragad a saját mocsarába.

Ha van két feladat, abból mindig a nehezebbet válasszuk.

Ha van egy játék, egy probléma, egy feladat, mindig próbáljuk meg a legnehezebb módon megoldani, kidolgozni, lejátszani, ugyanígy törekedjünk mindenben az életben, sohase a könnyebbik utat válasszuk, az egy mocsár, elengedjük vele azt amik lehetnénk.

Megtalálni a nyugalmat a változásban, örömünket lelni a bizonytalanban.Nem eltaszítani a valóságot, hanem támaszkodni rá.

Azért fontos a fegyelem, hogy legyen választásunk.

Érzelmi hullámvasútra nem érdemes beszállni, mindenképp kisiklik.

A túl sok fantázia ehetetlenné, a túl kevés elviselhetetlenné teszi a valóságot.

Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az univerzális erők benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.

Székelykapu felirata:

Vándor ha utad erre visz térj be hozzánk, ha szándékod jó itt szeretet fogad.

Térj be hozzánk vándor ha erre visz az utad, ha jó a szándékod itt szeretet fogad.

A pénz nem más, mint bizalom, melyet az egyéni érdek tart fenn. A pénzügyi hatalom nem más, mint bizalmi hatalom.

A bank és a biztosító bizalomgyűjtő és szaporító gyár, melynek a terméke nem más, mint megint a bizalom.Az egyéni érdekei által korlátolt, a közösségből és természetből kiszakított ember kiszolgáltatott eme bizalom gyárakkal szemben. A közösség szolgálatától és a természettől eltávolodott kalmárok végtelen bizalmat árulnak, de helyette végtelen rabszolgaságot és nyomort nyújtanak.

Nincs mulandóbb délibáb a világon, mint a hatalom, minél szebben csillog, annál hamisabb.

Az erőszakos gyenge, a szelíd erős.

Az emberek csak azt hiszik el, amit látni akarnak.

Usus magister est optimus!A gyakorlat a legjobb tanítómester!

A pénz egy tudatmanipulációs eszköz, mely rákos daganatként terjed az emberek agyában.

A nyugalmat csak megőrizni lehet, megszerezni nem.

Soha ne becsüljük le a helyzetet amiben vagyunk, ebben kell élnünk és boldogulnunk.De aggódni se kell, mert az megöli a pillanatot.

Ha nincs mit föladni, nincs mit elveszíteni.

"Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat,ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet,

ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, ésügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat."

Ahogy nő az ember tudása( megértő ereje ), úgy erősödik az érdekérvényesítő ereje és szűkül a választási lehetősége.

A bizalom maga az önbeteljesítő áldás, a bizalmatlanság pedig maga az önbeteljesítő átok.

Ha az ember magában bízik, a világban bízik. Ha az ember a világban bízik, magában bízik.

A bizalom nem jelent vakhitet, bízni annyi jelent, mint lehetőséget teremteni.

Attól hogy valaki nem bizalmatlan, még nem jelenti, hogy ne lenne rá oka.

AZ óvatosság és előrelátás nem egyenlő a bizalmatlansággal, hanem befektetés a biztos jövő érdekében.

Nem eljutni kell a dolgokhoz, hanem hagyni hogy a dolgok érjenek el hozzánk.

A világ maga az örök mozgó.

Az, hogy a világ mozog, illúzió.

7 érzékelési mód létezik az emberek számára:-látás (fejleszthető térérzékelés)-hallás (finomítható, hangok megkülönböztetése)-szaglás (javítható, érzékelés finomsága)-tapintás (fejleszthető anyagérzékelés)-ízérzékelés (tisztítható, nyelv tisztán tartásával)-tudat alatti (tudat 0-ára vitelével elérhető, tudatosság kikapcsolása,

nyugalomba, elégedettségbe való lebegés)-tudati érzékelés (gondolkodással erősíthető)

Óvakodjunk az anyag bűvöletétől, szépségétől, csúnyaságától. Éljünk vele, használjuk, de csak az igaz céljaink eléréséhez, ne többet, ne kevesebbet. S ha eljön az idő, könnyedén lépjünk ki belőle, ne tartson vissza semmi minket, mert az anyag egy bomlékony dolog, mi pedig romolhatatlanok vagyunk. „ Az a mi halandó, nem közelíthet ahhoz, ami hallhatatlan, sem az időleges az örökkévalóhoz,sem a bomlékony a romolhatatlanhoz.” ( Hermész Triszmegisztosz )

A tudat egy rezgés eredő.

Javító kör : A mindennapi életben a fennálló gyakorlat diagnosztizálása, kritikája, majd a gyakorlat módosítása. Majd újra elölről az egészet időnként, következetesen és rendszeresen.

Nincsen rendszer módszer nélkül.

„Az emberi faj a gonosz felé sodródik. A rossz benne van az alaptermészetében és örömöt szerez neki. Ha az emberek rájönnének, hogy a világot létrehozták, hogy minden a gondviselés és a szükségszerűség szabott meg, továbbá a szükség és a sors által mindent kormányoznak, valamennyi dolgot készek lennének megvetni, csak mert azokat teremtették; de a sorsnak is bűnt tulajdonítanának, s szabadjára engednék a romlottság mindenféle módját.Tartózkodni kell ezért a tömegtől, mert közönséges embert csak a tudatlanság tarthatja kordában, vagy legfeljebb az ismeretlentől való félelem" (Hermész

Triszmegisztosz)

Az ember agya egy finom beállítású frekvencia generátor.

Az elit maga sem uralja a valóság alapelveit, így az elszellemtelenedés, a demoralizálódás addig burjánzik a "fejlődő" emberi társadalom tövében, amíg a lokális és globális katasztrófák véget nem vetnek a "fejlett" tudomány és a leépült ember diszkrepanciájának.

Az igazi pozitív szellem lényege ezért elsősorban ez: lássunk, hogy előreláthassunk, tanulmányozzuk azt, ami van, hogy belőle kikövetkeztethessük azt, ami lesz.

A ház szándéka, maga a ház.

1. Gondolkozz egész életedben úgy, mint egy kisgyermek. Életed könnyebb lesz, problémamentes és egyszerű.

2. A tudati és fizikai fájdalom a testben lévő tudat szükségszerű fejlődésének része, nem magunk választottuk szabad akaratunkból, ne akarj kitérni előle, viseld el hősiesen és fejlődj benne.

3. Kötelességed a földi dimenzióban eltöltött idődben tanulni, fejlődni és a megszerzett tudást meg kell osztani társaiddal, mert közösen lehet csak a fejlődés fokán átlépni. Hiába sietsz előre, ha a társaid lemaradtak meg kell várni, míg ők utolérnek, egyszerűbb és gyorsabb, ha közös erővel egymást segítve haladtok a szellemi fejlődés útján.

5. Élj úgy, hogy halálod után kevesebb rosszal keljen szellemként elszámolni.

6. Ne várj az adott szeretetért, jóért semmi köszönetet, viszontszolgálatot, mert az pozitív karmádat fogja erősíteni és nem biztos, hogy az jó lesz neked!

7. Légy elnéző alsóbb szellemi szinten lévő embertársaiddal, te is innen indultál, segítsed Őket!

8. A vallásos élet nem törvényszerűen párosul szellemi tudattal.

9. Légy partnere segítő szellemednek, jól fog esni az ő segítsége, hasonló helyzetben!

12. A földi testet nem szabad akaratodból választottad fejlődésed érdekében, viselkedj a kapott testhez méltóan.

13 Az élet olyan mint a tenger hulláma, egyszer lent, egyszer fent. Egyszer szellem, egyszer ember. Ez így váltakozik évezredek óta.

14. A Tudás benned van, de ki kell érlelni.

15. A leszületés olyan mint a katonaság. Egyforma idősek vagyunk, csak van aki hamarabb vonult be és hamarabb szerel le. Utána megvárjuk egymást.

16. Ha valakinek megbocsátottál valamit, azt magadnak bocsátottad meg,ha valakinek jót tettél, azt magaddal tetted!

19. Fogadd el szellemi társad segítségét, őrszellemed kérés nélkül is segít neked, de együttműködve gyorsabban tudtok haladni.

20. Ne kutass és keresgélj Mestered után. Ő láthatatlanul mindig melletted van, hívás nélkül jelentkezik ha elérkezett az idő, és ha érettnek bizonyultál előtte elvégzi beavatásod . Beavatáskor kapsz egy kulcsot egy másik dimenzió kapujához, s ha azt kinyitod, az ajtó mögött találsz egy könyvet; és kezdheted a tanulást elölről, mert rádöbbensz arra, hogy milyen kevés a tudás mit eddig szereztél, birtokoltál.

Minden probléma szellemi eredetű, ami történik az mindig törvényszerű.

A legnagyobb gondot a szándékolt és az objektíve érvényes értelem elválasztása okozza.

Keresni kell a nyitott ajtókat, mindig nyitva áll egy ajtó.

Az élvezetek hajszolása kiégéshez és leépüléshez vezet, nem pedig kielégüléshez.

A természet nem ért tréfát, mindig igaz, mindig komoly, mindig szigorú, mindig igaza van, a hibák és tévedések mindig az emberé.

Az ember olyan mint egy drágakő, azért érdemes megismerni a világot, mert mindenhol másképp mutat a kő, magyaránha mást megismer az ember, magát is megismeri, és vice versa.

Tai Chi Chuan

Két lényeges eszköz létezik ahhoz, hogy az energiákat szét tudjuk választani. Az egyik a légzés, a másik a tudati koncentráció. A tudatunk irányítja a lényünket. Tudatunk valódi természete a korlátlan szabadság, melyben bármiféle koncentráció mindenféle erőltetés nélkül fenntartható. Ebben csupán az elménk akadályoz meg bennünket. Az elménk állandóan azt hiszi, hogy mindenki őt akarja bántani, hogy a világ ellene van. Ezért állandóan retteg, és mindent megtesz azért, hogy vele foglalkozzanak. Amikor a tudatunk tiszta természetével egyesülünk, ez az elmének nem mindig tetszik, ezért ilyenkor általában "bedob" egy-egy zavaró érzelmet, gondolatot, csak hogy vele foglalkozzanak. A tudati elengedettség gyakorlása a befelé figyelés által:A tudati elengedettség olyan állapot, amelyben elengedjük mindazt a hatást, ami meggátolja, hogy a Tai Chi belőlünk előjöhessen. Amikor az elménk pletykálkodását egy kicsit fellazítjuk, és befelé fordulunk, valós belső értékeink léphetnek előtérbe. A gyakorlat abban áll, hogy felhagyunk a koncentrációval és a jó gyakorlatra való törekvéssel, s egy szemlélődő magatartásformával figyeljük tudatunk nyugalmát.A tudati elengedettség visszaigazoló jele, hogy a fej két oldalán érezhetővé válik az arcizmok elernyedése.

REMBRANDT

Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban; s ha így teszel, idővel fölfeded majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni, amit még nem ismersz.

LIU CSEN

A hegytetőn fenyő mered. A völgyben zúgnak a szelek, tombolnak irgalmatlanul. Attól a fa csak izmosul!

Az élet folyamán az elénk kerülő helyzetek kétféle módon oldhatók meg, favágómódszerrel, vagy elegánsan.

A második módszer elsőre bonyolultnak tűnik, pedig ez rejti az egyszerűbb és gyorsabb megoldást. A favágómódszernél is azonban be kell tartanunk az ökölszabályokat. Ilyenkor is vegyük figyelembe, hogy véges és értelmes időn belül végzünk-e. Ha nem, akkor kvalitatív megfontolásokkal plauzibilissé tesszük a problémát, és megoldjuk a meglévő eszközeinkkel. A lényeg, hogy a probléma szemszögéből lássuk a helyzetet, majd itt oldjuk meg, utána pedig ezt vetítsük vissza a saját helyzetünkre és eszközeinkre. Ha valami nem megy, akkor hagyjuk ülepedni a dolgot. Ha nem erőltetünk valamit, lehet, hogy intuitív módon beugrik a megoldás. Ha nem, kerüljük meg a helyzetet. Minden problémát (feladatot, lehetőséget) próbáljunk beleilleszteni a teljes valóságba, ne különálló valamiként kezeljük. Így a teljes valóságból származó tapasztalat áll a megoldás szolgálatába. Minden dolognak van egy olyan megközelítése, amiből egyszerűnek, és egyértelműnek látszik. A világon minden evidens, csak mi szeretünk fát vágni.

SPÁRTAI KARDAL

Öregek kara: Mi voltunk egykor bátor szívű férfiak.Férfiak kara: Mi most vagyunk, ha úgy tetszik, megláthatod. Gyermekek kara: Mi meg leszünk, sokkal különbek nálatok.

Az életnek értelmet, csak az elmúlás adhat. Minden pillanat amit átélünk egyedi, és megismételhetetlen.Tehát ne bánkódjunk, hogy elmúlt egy időszak, hanem próbáljuk teljes valójában átélni a jelent.

KAPITÓN

Szépség báj nélkül tetszhet, de megejteni nem tud; mint ki horog nélkül vetne a vízbe csalit.

H. Marcuse

Ma módunkban áll, hogy pokollá tegyük az emberi világot - a legjobb úton vagyunk efelé, mint tudjuk.

CORNELIUS NEPOS

1. Csellel kell harcolnia annak, akit fegyvere nem tesz egyenlő erejűvé.

HERICLETUS római tábornok kb. i.e. 500

Száz csatába indult emberből, nyolcvan csak célpont, tíznek ott sem kellenelennie, kilenc igazi katona és örülhetünk, hogy őket magunkénak tudhatjuk. Ó, de az az egy, az a HARCOS, aki visszahozza majd a többieket.

A világ a káosz felé halad, csak az értelem mutathat kiutat.

Hamvas Béla

A technika a felszabadult ördögi erők kísérlete a földi élet elpusztítására.

Mindig észben kell tartanod: egy ösvény az csupán egy ösvény; ha úgy érzed, nem szabad rálépned, akkor semmilyen körülmények között sem kell ott maradnod. Hogy ezt ilyen világosan lásd, fegyelmezetten kell élned. Csak akkor jössz rá, hogy minden út csupán egy út, és semmi kár nem származik sem rád nézve, sem másokra, ha a szíved parancsára otthagyod ezt az ösvényt. A szándékodnak azonban – hogy a választott utat járod vagy letérsz róla – félelemtől és ambíciótól mentesnek kell lennie. Figyelmeztetlek: minden utat alaposan és tudatosan vizsgálj meg. Próbáld ki annyiszor, ahányszor fontosnak tartod. És ekkor tegyél fel magadnak, de kizárólag csak önnönmagadnak egy kérdést. Ilyen kérdést csak egy nagyon öreg

ember tud feltenni. Megmondom, mi ez a kérdés: Van ennek az útnak szíve? Minden út egyforma: sehova sem vezet. Az ösvények a bozótba vezetnek, vagy azon keresztül haladnak. Saját életemben hosszú-hosszú utakat tettem meg, mégsem vagyok sehol. De jótevőm kérdése megvilágosodott. Van ennek az útnak szíve? Ha igen, akkor az út jó, ha nem, akkor haszontalan. Egyik sem vezet sehová, de míg az egyik szívvel rendelkezik, a másik nem. Az egyiken az ember örömmel utazik, és amíg az utat követi, eggyé olvad vele. Ha a másikat választja, elátkozza az életét. Az egyik út erőssé tesz, a másik legyöngít.

A végzetem talán csak annyi, hogy lássak;

Az alkonyat hasadék a világok között!

Teller Ede

Meg kell gyorsítani mindazokat a tudományos és műszaki erőfeszítéseket, amelyek a jövendő katonai erőnk fokozására hivatottak.

J. Habermas

A technikai fejlődést a perfekció dinamikája hajtja előre. E fejlődés a céltalan expanzió jellegével bír, amely egyúttal eltávolít a dolgokkal való kapcsolat gazdag, szemléletesen ellenőrizhető bánásmódtól - azaz eltorzítja a világot.

A nyelvek nem mások, mint gondolkodás(hozzáállás) módok a valósághoz.Nem kell sok nyelvet megtanulni, elég ha az értelem nyelvén gondolkodunk, s értjük a valóságot.

Öt hatalom (uralom, befolyásolási eszköz) létezik ezen a világon (föld nevű bolygón):-katonai hatalom (célja az ego megsemmisítése, ezen keresztül illúzió félelemet és hatalmat kelt)-jogi hatalom (célja az ego korlátozása, illúzió korlátokat és lehetőségeket kelt)-pénzügyi hatalom (célja az ego erősítése és irányítása, illúzió hatalmat és lehetőségeket kelt)-vallási hatalom (célja az ego korlátozása, illúzió tanításokat és nyugalmat ad)-önuralom (célja az ami, az ego lenullázása,mely teljes egyesülést eredményez a valósággal)Ezek közül egyetlen lehet valódi és teljes, az önkontroll.Valójában egyetlen korlát sem létezik: az univerzum törvényeit nem lehet nem betartani.

Egyetlen uralom létezik ezen világon, az önuralom (tudatkontroll szándékon keresztül).AZ összes többi uralom a tudatot próbálja befolyásolni.

Az önuralom legmagasabb foka mikor a tudat nullára megy le (teljesen tiszta, üres lesz), egyesül az ember a valósággal (nem fog különbözni tőle). Akkor éli meg az ember a valódi énjét, mikor az egoja zérus, akkor válik azzá, ami. Ez a legyőzhetetlenség állapota. Ami egy, azt hogy győzhetné le a rész? Sehogy.

Aki magát uralja, az az egész világot uralja. Aki mást ural az szolga, saját egojának a szolgája.

Az érdek mindig rövidlátó.

Amennyiben bárhol úgy érzed, miközben ezen az úton haladsz, hogy nem kéne folytatnod, akkor egyszerűen otthagyod és kész.

Az emberi életnek úgy van értelme, úgy nemes a célja, ha a tudatot fejleszti, finomítja. Az értelmes élet célja tehát a tudat(ok) igényesebbé, nemesebbé tétele (fejlesztése).Az élet lényege nem a szeretet, hanem az elfogadás, hiszen csak azt lehet(de nem kötelező) szeretni amit elfogadunk.A negatív, igénytelen dolgokat nem szabad szeretni, elfogadni viszont érdemes.A ránk ruházott erővel, ha élünk az ÁLDÁS(teremtő jellegű), ha visszaélünk ÁTOK(pusztító jellegű).

Az embernek nem problémái, kötelességei, korlátai vannak, hanem lehetőségei.

Az ember korlátja nem más, mint saját maga.

Aki belül nem nyugodt, kívül sem lehet az.

A legjobb dolog amit adhatunk egy embernek az, ha elfogadjuk, s ezzel tartást adunk neki.

Az embereknek az ad önbizalmat a leginkább, ha értékelik és megbecsülik a cselekedeteiket és az elképzeléseiket.

Az emberekből leginkább a tartás hiányzik(s nem a szeretet), mivel magukat se becsülik,ezért senkit és semmit se becsülnek.

Az embereknek nem halat, s nem is hálót kell adni, hanem tartást ahhoz, hogy megtalálják a maguk hálóját.

A ötödik ismeretlen erő nem más, mint az életerő.

A szeretetet mindenhatóvá tenni nagyon veszélyes dolog, mivel negatív dolgot is lehet szeretni.

Az élet értelme az hogy megtaláljuk benne a helyünket, ha már megvan, az hogy megéljük.

Aki mer az nyer, bátraké a szerencse.

Szerencsés ember nincs, csak olyan aki a megfelelő időben a megfelelő dolgot teszi.

Siker titka: amikor a lehetőség találkozik a felkészültséggel. Érdemes felkészültnek és nyitottnak lenni az új dolgok felé.

10 zseni annyit ér, mint egy normális, nyugodt, precíz, szorgalmas, kitartó és jó képességű ember.

Nem túlélni, hanem megélni érdemes a dolgokat.

Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb.

Minden egy pontból, egy pontba tart. Minden kör nyitott, a gömb az ami zárt. A gömb nem más mint egy pont.

OSVÁT ERNŐ 73

1. Az illúziók személyes elvesztéséhez való jog - maga az élethez való jog.

2. Konzervatívvá az teszi az embert, hogyha nem bízik az emberekben. Ez pedig

általánosítása annak, hogy nem bízik magában.

3. Az őszinteség mindig túlmutat önmagán.

4. Hányan mondták már az élet örömeire: Hát ennyi az egész?! Volt-e már, aki a szenvedéseit összegezve így csodálkozott: igazán csak ennyi az egész?

5. Az életrevalóság egy szomorú jele: a gyorsaság, amivel a fiatalember leküzdi az ideáljait.

6. A világ leglassúbb folyamata: az érzés megváltoztatása a gondolat által.

7. Erkölcsbírák és az erkölcs bírái nem kegyelmeznek egymásnak.

8. A szubjektivitás: a nagy elválasztó és a nagy egyesítő erei.

9. Szünetlenül táplálkozik a test, szünetlenül táplálkozik a tudat.

10. Anélkül, ami kívül van rajtunk, ami nem mi vagyunk - egy percig sem élhetünk.

11. A lélektan első tétele, hogy: a látszat csal; utolsó tétele, hogy: a látszat nem csal.

12. A tárgyilagosság a legteljesebb magány.

13. A művész magasabb rendű erkölcstelensége, a tudós magasabb rendű érzéketlensége, a jó ember magasabb rendű értelmetlensége - ezek az igazi szent elfogulatlanságok.

14. A forma a dolgok önállóságának illúziója.

15. A stílus: helytállás.

16. A pazarlónak nem hiszik el, hogy tisztában van annak az értékével, amit elpazarol.

17. Akinek mindent megengedek, azt megfosztom szabadságától, mert megfosztom szabadságharcától.

18. Jó az, aki jobb akar lenni.

19. Az igazi szerénység ritkább, mint a nagy tehetségek - s mindennél értékesebb.

20. Jótettért azt várd, hogy további jótetteket várjanak tőled.

21. A vágyat minden izgatja, kivéve a teljesülés.

22. Öreg kritikus: minél öregebb vagyok, annál több jót találok a rosszban - s annál több rosszat a jóban.

23. Sztrájkolnak a hívők: nem elég a csoda.

24. Az elégedetlenség az élet. Elégedetlen vagy, tehát vagy.

25. A művészet a lényegtelenen át mutat rá a lényegre, nem, mint a vallás a lényegen át a lényegtelenre.

26. Az erőfeszítést csak egyéni mértékkel lehet mérni: azon az erőn, amely megfeszül.

27. Fiatalokban csak a túlzás, érett emberekben csak a mértéktartás kelt bizalmat.

28. Igazi szocialista ismertetőjele, hogy sérti, ha kivételes elbánásban részesítik.

29. A legteljesebb szabadságérzés: az önuralom. Az önuralom nagy iskolái a hitek.

30. ...a szárnyakat is tehetetlenségi törvények mozgatják.

31. Az az erő, mely az ítélkezéstől leginkább vissza tud tartani: az ítélőerő.

32. Szép viták azok, amelyekben mindkét félnek egyformán vagy majdnem egyformán igaza van. Szép viták azok, amelyek olyanok, mintha egy lelkiismeret igazi nyugtalanságát tükröznék. Szép viták azok, amelyek türelmességre tanítanak.

33. Milyen kommunizmus az, aminek a magva nem az az érzés, hogy: ami az enyém, az a tied?

34. Midaszi szerencsétlenség, ha valakiben minden szóvá válik.

35. Semmi sem olyan egyszerű és titokzatos, mint a kedvesség.

36. Az egyén rész, avval a nagyzási hóborttal, hogy egész.

37. Az értelmet, sőt a lélek egész erejét semmi sem teszi annyira próbára mint azoknak az ellentmondásai, akiket mindenekfölött szeretünk

38. Két külön dolog. Van az irodalom - s vannak a nagy írók.

39. A filozófus számára egy filozófia van: az övé. A többi irodalom.

40. Nem olyan következetes az ember, mint a bírálói - tehát mint önmaga, amikor mást bírál.

41. ...a papír türelme gúnymosoly.

42. Tehetségnek azt nevezzük, aki többet tud, mint amennyit tanult.

43. A jellemzés: túlzás.

44. Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy: Vigyázz, mert ismerlek! - mint így: Ne félj, hisz ismerlek!

45. A jóság: a megértés előtt való megértés, a megértéstől függetlenített megbocsátás.

46. A legritkább: az ember, aki nem bocsát meg magának.

47. Rövid út. Megváltoztatom a világot: megváltozom.

48. A szabadelvűség az emberiség örök lélekjelenlétének követelése.

49. Senki sem olyan szép, mint a szépsége.

50. Erkölcsi lény: olyan lény, aki annak a rettentő és nagyszerű rögeszmének az isteni kínjában él, hogy ő az oka mindennek.

51. A törvények keresése és a törvények elleni lázadás - ez tölti ki az ember

életét.

52. Senki sem próféta a hazájában. Ha ez igaz, nem azt jelenti-e, hogy: félreismert s mellőzött fiainak műveiből áll a nemzet kincse?

53. Az útbaigazítás nem feladata annak, aki tökéleteset alkot.

54. Az író legértékesebb ajándéka: lehet a világot másképp is látni. És: lehet a világot így is jobban látni.

55. Bűnbeesés nélkül nincs erkölcsi érzés. Csak kissé sűrűn járul vissza felfrissülni a forráshoz.

56. Nem lehet valamit előszörre másodszor - sem másodszorra el őszőr olvasni. Így van mindennel. Az ártatlanságot nem lehet feleleveníteni. A tudást nem lehet ajándékba kapni.

57. Mindenki köteles olyan munkát is végezni, amihez semmi kedve. Kihirdetem.

58. A kötés, ha egy szeme leszalad, egészen felbomlik. Hogy emlékeztet a bizalomra!

59. Az olyan önkényt, mely fölött éppen nincs más önkény, nevezik törvényesnek.

60. Kocsiút jelképtanítása: előrelépni veszélyes, hátralépni veszélyes, megállni veszélyes.

61. Miért erőszakos valaki? Mert nem tud belenyugodni abba, hogy nem erős.

62. Az ember - kísérletező állat.

63. Megállni a lejtőn - felér a dicsőséggel.

64. A "siker" lényegénél fogva túlzás.

65. Középen van az igazság? Nem, ez csak az egyensúlypásztorok hagyománya.

66. Könnyen belecsábítható az ember a saját legendájába - de alig lehet ereje onnan kitépni magát.

67. Ne méltatlankodjatok: mindennek megfelelő az árnyéka.

68. Az igazán hivatott moralisták: akik a kísértést a legjobban ismerik.

69. Lebecsülni azt, amiről hiába ábrándoznak annyian - csúfság.

70. Az állhatatos ismétlés a bizonyítás egy neme.

71. Mindenki jobbnak akar látszani, mint amilyen. Ez igenis az erkölcs diadala.

72. Szép: ez a szem megállapítása, amit a többi érzékek aláírnak.

73. Nem sok embert ismerek, akinek az őszinteségét őszintén többre becsülném az udvariasságánál.

MOURNIER

1. A személyiség ... nem ismeri meg magát csak más által, nem találja meg magát csak másban.

2. Ha a kommunikáció megszűnik vagy megromlik, alapjában elvesztem önmagamat.

3. Majdnem azt lehetne mondani, hogy nem létezem csak abban a mértékben, amelyben más számára létezem

4. A szabadság nem nyerhető el a természetes determinizmusok ellenére; csak felettük, de velük vívható ki.

PANOVA

1. Az egész világ zsúfolva van mindenfélével, akkor aztán tessék, figyeljen meg az ember mindent.

2. ...nincs a világon olyan pedagógia, ami azt követelné, hogy megbüntessünk egy gyereket azért, mert a szamarat szamárnak nevezte.

3. A felnőttek meg nagyon lusták: ha az ember megkéri őket, olvassanak fel valamit, vagy meséljenek, rögtőn azt mondják, hogy nem érnek rá.

4. ...semmi, amit az ember szeret, nem lehet a terhére.

SNOW 10

1. Mindegyikünk egyedül hal meg.

2. A mi társadalmunkban ... a közös kultúrának még látszatát is elvesztettük. Tudjuk, hogy a Legalaposabban képzett emberek legfőbb szellemi érdeklődésük szintjén nem képesek érintkezni egymással... Ez arra vezet, hogy rosszul értelmezzük a múltat, hamisan ítéljük meg a jelent, és megtagadjuk jövőbe vetett reményünket.

3. Nincs mentség rá, hogy a következő nemzedékek is olyan mélységesen tudatlanok legyenek, annyira megértés és rokonszenv nélküliek, amilyenek mi vagyunk.

4. ...a remény lehetőségeinek megragadása révén leszünk emberibbek.

5. ...az embernek nem szabad megvetnie az elemi szükségleteket, ha őt magát már kielégítették, másokat viszont még nem.

6. Az ember taníthat mítoszt. De ha a mítoszt ténynek tekintjük, a tényt pedig megcáfoljuk, akkor a mítosz hazugsággá válik, Senki sem taníthat hazugságot.

7. A rokon érzés a zsigerekből jön, annak a jele, hogy nem tagadhatjuk meg közös emberségünket.

8. Olvasás közben képzeletünk szélesebbre tárul, mint meggyőződésünk.

9. ...ne becsüljük le diadalainkat. Nem mindig következik be a legrosszabb...

10. Az oktatásban bekövetkező változások magukban nem fogják megoldani problémáinkat, de e változások nélkül még azzal sem jövünk tisztába, mik a problémák.

CAUDWELL

1. A művészet a szabadok kiváltsága.

2. Minden művészetet az a szabadságfogalom határoz meg, mely az őt kitermelő társadalomban uralkodik.

3. ...a létezés olyan, mint a felszökő forrás, s csak azért van alakja, mert sohasem pihen - ez a témája minden művészetnek...

4. Minden mozgás teremtő jellegű, mert nem egyszerűen csak oszcillálás hanem fejlődés, melyet éppen a nyugtalanság bontakoztat ki.

5. A művészet ... egyrészt az ember önmegvalósulása, másrészt maga is az ember egyik valósága.

KAPIJEV

1. Légy első, amikor hallgatni, s utolsó, amikor beszélni kell.

BERGGOLC

1. ...a boldogság várása majdnem mindig nagyobb gyönyörűség, mint maga a boldogság. Éppúgy a nehéz, bonyolult, áhított munkára való készülődés is gyakran több örömet szerez, mint maga a munka.

2. Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik.

3. Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.

CAMUS 23

1. Nincs sors, amelyen a megvetés ne tudna felülemelkedni.

2. A magaslatok felé törő küzdelem egymaga elég ahhoz, hogy megtöltse az emberi szívet. Boldognak kell képzelnünk Sziszüphoszt.

3. Kérdés: Mit tegyünk, hogy ne veszítsük el az időnket? Felelet: Éljük át egész terjedelmében.

4. Semmi kétség, hogy egy háború valóban merő ostobaság, ám ez nem gátolja meg abban, hogy sokáig tartson. Az ostobaság mindig rendületlen, s erre rá is jönne az ember, ha nem gondolna mindig önmagára.

5. A csapást nem szabták az ember mértékére, bebeszéljük tehát magunknak, hogy a csapás valószerűtlen, rossz álom, majd csak elmúlik. De nem mindig múlik el, egyik rossz álom jön a másik rossz álom után, és az emberek múlnak el, mert nem voltak elővigyázatosak.

6. Ellátni jól a mesterséget, ez a lényeg.

7. ...a pestisnek is megvan a maga jótéteménye, mert kinyílnak tőle a szemek, és kényszerít, hogy gondolkodjunk!

8. ...ami áll e világ bajaira, ugyanaz áll a pestisre is. Egyeseket nagyobbá tehet. Csakhogy ha látjuk a nyomort meg a fájdalmat, mely együtt jár vele, akkor csak az őrült, a vak meg a gyáva törődhet bele a pestisbe.

9. Ha túlzott fontosságot tulajdonítunk a szép cselekedeteknek, akkor közvetve a bajnak adózunk hatásos hódolattal. Ilyenkor ugyanis feltételezni engedjük, hogy ezek a szép cselekedetek mindössze azért becsesek, mivelhogy ritkák, azazhogy a gonoszság és a közöny jóval gyakoribb indítékai az emberek cselekedeteinek.

10. A baj, amely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, a a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság...

11. ...a legkétségbeejtőbb bűn: a tudatlanság, amely azt hiszi, mindent tud, s ezért feljogosítja magát arra, hogy öljön.

12. A tanítónak ... nem gratulálunk, amiért oktatja, hogy kétszer kettő négy. Gratulálni talán ahhoz lehet, hogy ezt a szép mesterséget választotta.

13. ...elegem van azokból az emberekből, akik meghalnak egy eszméért. És nem hiszek a hősiességben, mert tudom, hogy az könnyű dolog, és rájöttem, hogy gyilkos. Engem csak egy dolog érdekel: élni és meghalni abban, amit szeretünk.

14. Mi sem kevésbé látványos ... mint egy csapás, s a nagy szerencsétlenségek már tartamuknál fogva is egyhangúak.

15. ...ki is állíthatná, hogy az örökös öröm kárpótolhat egy pillanatnyi emberi fájdalomért?

16. ...bele kell ugrani az elfogadhatatlan kellős közepébe, melyet felajánlanak nekünk, egyenesen azért, hogy megejthessük választásunkat.

17. ...a társadalom, amelyben élek, a halálos ítéleten nyugszik, s ha küzdök ellene, a gyilkosság ellen küzdök.

18. ...mindenki magában hordja a pestist, mert senki, de senki a világon nem érintetlen tőle ... szakadatlanul ügyelnünk kell magunkra, nehogy egy önfeledt pillanatban másnak az arcába leheljük és ráakasszuk a fertőzést.

19. ...ha van valami, amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet, az nem más, mint az emberi gyengédség.

20. ...jogos, ha az öröm néha megjutalmazza azokat, akik beérik az emberrel és az ember szegény, de félelmetes szerelmével.

21. De hát mi is az, hogy pestis? Ez az élet, semmi egyéb.

22. ...az emberekben több a csodálni való, mint a megvetni való.

23. Ha mindegy, hogy ki vagyok ... akkor akár maradhatok én is, Hátha az Én a legjobb az összes választható maszkok közül.

PORUMBACU

1. A fölvilágosult szellem mindig a gúnyosan megrajzolt portrét választja az eszményítettel szemben.

2. Barátaim merészsége mindig azzal a hittel töltött el, hogy én is részese voltam bátorságuknak.

CABRAL

1. Várni a legjobbat, de felkészülni a legrosszabbra.

A hit nem a valóság, s a valóság nem hit kérdése.A hit és a vallás nem más mint skizofrén dogma.

Máskor meg így gondolom - s ebben nincs ellentmondás -,nem a születéstől megyünk a halál felé, hanem megfordítva.Minden tettünk, munkánk, jó vagy rossz cselekedetünk:más tettek, munkák, jó vagy rossz cselekedetek folytatása.És egyben kiindulópontja. Ez ád öröklétet mindennek, amilétezett e világon. Mikor éppen hogy megszülettünk - élünk; mikor kihűl testünk - a világ tele van cselekedeteinkkel, érzéseinkkel. Mondják: Nem élt hiába, aki száz gyümölcsfát ültetett, egy gyermeket

felnevelt, vagy egy jó könyvet írt.

Aki mindent markol, annak semmije sincs.Aki semmit se markol, az mindent elérhet.

Támasz kell a testnek. Csak egy jól karbantartott hordozó működik jól.(a test életfunkciói hozzák létre a tudatot)Támasz kell a tudatnak. Tisztán érezni a teljességet. Tudni és elfogadni.(a tudat életfunkciói hozzák létre a szándékot) Támasz kell a szándéknak. Csak az igényességre való törekvés emelhet fel.(a szándék motivációi hozzák létre a cselekvést)

Gyakorlat teszi a mestert.

Abból kell kiindulni ami van, nem amit majd szeretnénk.

A lustaság a lehetőség halála.

A fiatalokat könnyű fanatizálni, nem tisztelnek semmit és senkit.

Néha egy nagyon hosszú út van az ember előtt,azt gondolja, olyan szörnyen hosszú,hogy sohasem ér a végére.Igen, ezt gondolja.És el kezd sietni, és csak siet és siet,de ennek ellenére az út nem lesz rövidebb.Ugyanolyan hosszú, mint azelőtt.És csak erőlködik, erőlködik.Aztán megijed az egésztől, és a végénteljesen kikészül, és nem bír többet.Sosem gondolhatsz az egész útra egyszerre.Érted? Az egész útra.Mindig csak a következő lépésre gondolhatsz!Mély levegő...Lépsz...És söpörsz.Mély levegő, lépsz, söpörsz.S ez örömet okoz.Ez a fontos. Ekkor végzed jól a munkád.Így kell ennek lennie.Egyszer csak észreveszed, hogyaz egész utat megcsináltad.Lépésről lépésre. S nem is vetted észre hogyan.És az ember nem készül ki.Ez a legfontosabb!

Ha kiengeded a fürdővizet,a vízörvény az órával megegyező irányba, vagy vele ellenkezőleg forog?”(déli féltekén megegyező irányba, északi féltekén ellentétes irányba) vagy nem.

Akik tudnak, nem beszélnek –Akik beszélnek, nem tudnak –Ha csöndben vagy, „Az” beszél –Ha beszélsz, „Az” némul el.

Az ember nem más, mint egy szándék vezérelt bioautomata.

Nincs véletlen, csak fel nem derített szükségszerűség.

A félelem az elme szülötte, a túlzott félelem beteggé tesz.

Semmitől sem kell félni, még saját magunktól sem.

Az ellenség akkor a leggyengébb, ha azt hiszi, hogy győzött.

Az élet gyakran egy álom, és egy álom néha maga az élet. Az álom olyan mint a valóság, de a valóság néha az álom.

Az emberek megvalósulásai és megvalósítói a Szándéknak és a Gondolatnak. Az emberek önálló szellemiségek.

Az értelmes ember önmagát fejlesztő tudatos lény.

A nevetés a legerősebb fegyver, nincs ellenszere.

Az emberben lévő erő elfogadó, önmagunkat átengedőhozzáállással szabadítható fel, nem pedig aktív, beavatkozó,irányító, uraló világképpel.

A "mű" az élet maga, minden pillanatban egyedi, összehasonlít-hatatlan érték, a Lehetőség rejlik.

Az emberi test egy kapu, a kapu őre a tudat.

Az élet utazás, nem cél.

Úton lenni az élet, megérkezni a halál.Hagyjatok utamra menni.

Minden gyermek tudata olyan, mint a tiszta fehér papír, azt írunk rá amit akarunk.

Az emberi test egy hártya, ha jól támaszkodik a valóság erőire, bármekkoraerőt képes közvetíteni, ha nem a legkisebb energiahullám szétszakítja.

A világ számára sohasem reménytelen a helyzet. Csupán a mi személyes esélyünk csökken arra,hogy azon kiválasztottak közé tartozzunk, akik képesek élni benne.

Egy egyszerű technika az irigység leépítésére - és ami meglepő, hogy ugyanez a módszer alkalmas a harag csökkentésére is. Lényege: ha irigylek valakit - vagy haragszom rá, egyszerűen megkérdezem magamtól, vajon szívesen lennék-e az illető helyében? Nem csak azt az egyetlen dolgot figyelve, ami éppen tetszik vagy idegesít, hanem vállalnám-e a helyét a világban? A válasz eddig mindig lemondó “nem” volt.

Kiaknázni magamban mindazt, amit az emberi létből képesség, látás, tudat, tisztaság, nyugalom,elfogadás terén megvalósítani képes vagyok.

A segítségnyújtás-elfogadás nem jelent semmilyen különbséget ember és ember között.

Víz, jég, hó, pára, gőz, mindegyik különböző, mégis ugyanaz a dolog.

Az élet eleme, a víz, mindenhez idomul, betölti, körül öleli, ellepi. Bármibe belemegy, ha hő éri, felszáll, ha hideg, leesik. Sose vész el. Tanulj a víztől, és rájössz, hogy nem megalkuvó. Kicsit sem gyáva. Le nem mond önmagáról a

világon semmiért a víz. Legyőzhetetlen.

Egyetlen határt itt a világban a tudat energiarendszerének áteresztő - vagy inkább fókuszáló - képessége jelenti, illetve a szándék.

A tudatot ugyanis a változtatásra irányuló szándék képes kibillenteni a “képességgel bíró” állapotból.

Bár dönthetek irányomról. Nem választhatom meg az eredményt sem, csak a szándékot.

Az élet maga a mozgás, a mozgás maga az élet.

Mi emberek, tudattal rendelkező lények, olyanok vagyunk ebben a térben,mint csillámló kristályok. Tudatunkkal, szándékainkkal, álmainkkal adunk formát a fénynek,igazi életre keltjük az Univerzumot.

A cél maga az eszköz, az eszköz maga a cél.

Fogadj el minden jó szándékú közeledést, de mindig szólj, ha terhes - aki ezért megbántódik, nem segíteni akart.

Ha teszek valamit, miért vagyok igazán felelős, mire érdemes figyelnem: a szándékomra vagy cselekedetem következményeire? Melyik adja valójában tettem értékét? Számomra teljesen természetesnek tűnt az előbbi, hogy a bennem levő szándék az igazi értékmérő.

Csak a választás a sajátom.

Lézengjél csak és ne aggódj,Ha elméd kötve, elrontod, ami valamit ér...A bölcs ember sosem törekszik;Gúzsba kötődik a tudatlan ember...Ha elméddel munkálkodsz elméden,Hogy ne lenne nagy zűrzavar abból?...Ha a tiszta igazságra vágyol,Soha ne törődj jóval és rosszal.A jó és a rossz összecsapásaElme-betegség.

Hiábavaló dolog bármilyen szóbeli ellenvetés olyanokkal szemben,akik »logikusak«. Mert a szóbeliség egyik bonyodalomtól amásikig vezet; se vége, se hossza.Egy Mindenben, Minden Egyben«. Az embert föl kell ébreszteni logikusi alvajárásából.

Görcsös ragaszkodás az illúziókhoz.Amit nem akarunk elfogadni, általában az az igaz. Amit el akarunk fogadni, az a hamis.

Az egész Univerzum egyetlen folyamat kell legyen, nem érdekes, milyen bonyolultnak tűnik számunkra, vagy milyen korlátozottan érzékeljük és értelmezzük. Az értelem fejlődéséhez, úgy tűnik, egyetlen feltétel szükséges: MAGÁNAK az értelemnek a SZÁNDÉKA. Semmi más nem kell,csak a gondolkodás szándéka.

CSAKIS az Értelem fejlesztheti SAJÁT MAGÁT. Senki más nem tehet bennünket értelmesebbé és bölcsebbé – csakis mi magunkat. Tehát, az értelem legfontosabb jellemzője, hogy képes ÖNMAGÁT fejleszteni a SZÁNDÉKÁNAK irányába. Az értelemnek tehát van indítéka ahhoz, hogy fejlessze önmagát. Számára a legjobb és leglogikusabb választás, hogy növeszti és kiterjeszti önmagát.

Miben tér el egy élő és egy holttest a halál pillanatában? „Az öntudata eltűnt” – mondaná sok szakértő. Eltűnt, de HOVÁ? Különben is, hol van, amikor élünk? A mi értelmünk a tudatosság egészen egyszerű szikrájából terjesztette ki önmagát, annyira egyszerűből, hogy tudatosan talán nem is emlékszünk rá.

Minél fejlettebb az egyéni értelem, annál magasztosabb érzelmeket képes megtapasztalni.Tehát a Magasztos Érzelmek megtapasztalásának egy másik szükséges feltétele, hogy az önálló egyéni értelmek FEJLŐDÉSÉHEZ megfelelő körülményeket teremtsünk.

Az Univerzum a tér EGYETLEN PONTJÁBÓL ered. Minden, amit csillagászaink képesek értelmezni belőle, óriási sebességgel TÁVOLODIK ettől a ponttól, amit a Nagy Bumm epicentrumának neveznek. Egyéni értelmünket a lehető legnagyobb mértékig fejlesszük. Fejlesszük képességeinket az általunk elképzelhető Legmagasztosabb Érzelmek átélésére. Pillanatnyilag nem érzékelünk, nem fogunk fel mindent a világról. Amit viszont IGEN, annak végül elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy kialakítsuk saját Megértésünket az EGÉSZROL. Ha azonban úgy döntünk, hogy törekszünk a megértésre, megteremtjük a megértés elérésének lehetőségét, egyszerűen mert értelmesek vagyunk, és mert értelmünk csodálatos módon képes a szándék irányában NÖVEKEDNI. Más szóval mi, teljes egészében magunktól teremtjük meg és növeljük a megértés lehetőségét. Képesek vagyunk saját megértésünk kialakítására.

Én úgy gondolom, hogy TÖREKEDJÜNK a maximális megértésre, és CSELEKEDJÜNK eszerint. „Mert semmi sincs elrejtve, amit meg ne találnátok…” „Aki keres, talál” Ám a félelem az Egyéni Értelem tudatos érzelme, amelyet Egyénileg érzékel. Tudatosan CSAK akkor félhetünk, ha MEGENGEDJÜK magunknak. Vedd észre, hogy CSAK akkor féltél, ha MAGAD is ELHITTED a lehetőséget, és CSAK ha értelmed képtelen volt más lehetőségeket és megoldásokat találni. Összefoglalva, a tudatos FÉLELEM az Egyéni Értelem ÖNMAGÁT korlátozó választásának eredménye. Csakis olyan korláttal találkozhatunk a Mindenségben, amit mi magunk állítottunk önmagunk elé.

Minden Egyéni Értelmet, beleértve TÉGED is, KIMONDOTTAN teljes önrendelkezésre és Korlátozásmentes

Szabad Választásokra jöttél létre.

Ezért tehát az egyéni értelem önrendelkezése semmiképpen nem sérülhet. Ami téged illet, meg kell TANULNOD,hogy MAGAD válassz bármilyen helyzetbe kerülsz is – egyéni értelmed ezen a módon fejleszti önmagát. Tehát TELJES EGÉSZÉBEN TE választod meg, hogyan élj.

Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre összpontosítjuk, például a fizikai testünk „kinézetére”, és hanyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb hiba, amit csak elkövethetünk. Amikor megértjük a Kimagasló Értelmet, nyilvánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja számunkra az Univerzum működési elveinek megértése és tanulmányozása, amit a Természet Törvényének vagy Egyetemes Törvénynek nevezhetünk . Fontos megjegyeznünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi valóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanem a Tudatosság és az Értelem területén is.

Az anyagi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fejlődésének felgyorsítására fordítjuk.Amikor gondolkodunk, gondolataink eredménye pusztán képzeletünkben marad meg. Amikor csinálunk valamit, lehetőségünk nyílik arra, hogy megtapasztaljuk cselekedeteink következményeit.Ebből kifolyólag – értelmesek lévén – a cselekvés lehetősége létrehoz egy mechanizmust, miáltal tanulhatunk a tetteinkből. Tetteink következményeit elemezve megismerhetjük a kapcsolatot a tettek (az ok) és a következményeik (okozat) között. Mi a végső lecke? Az, hogy megtanuljunk az egész Univerzum Céljának megfelelően élni és cselekedni.

Addig szenvedünk, amíg meg nem tanuljuk, miért. Addig szenvedünk, amíg ki nem találunk valamit a szenvedés elkerülésére. Addig szenvedünk, amíg már eleget tudunk. Amíg meg nem értjük a Célt, és Szabad Akaratunkból életmódunkká nem alakítjuk. Ez egy nagyszerű Önjavító mechanizmus alapja a Mindenségben. Minden Egyéni Értelemnek meg kell tapasztalnia Választási Szabadságának minden következményét ahhoz, hogy tanulhasson. Nincs mód arra, hogy megszökjünk a következmények elől. Nem szökhetsz meg ÖNMAGAD elől. Választási Szabadságunk nem sérülhet semmilyen módon, ám visszajelzést kapunk elkövetett hibáinkról.

A szenvedés, nyomorúság megszüntethető. A hibák a tanulási folyamat nélkülözhetetlen részei. Teljesen nem kerülhetők el, mert ezáltal éppen a tanulás mechanizmusát szüntetnénk meg. Azonban a felismert hibák ismétlése elkerülhető, és el is kerülendő. Emellett értelmünk segítségével megfigyelhetjük mások hibáit, és tanulhatunk belőlük. A gyakorlatban mind Önmagunk, mind mások szenvedésének és nyomorúságának tapasztalása figyelmeztetés, hogy elemezzük, MI is pontosan a SAJÁT hibánk. Nagyon fontos, hogy felismerjük cselekedeteink és a következményei közötti „ok-okozati” kapcsolatot.

Colin Tipping leírt egy módszert, amely kiváló példa az emberek átfogó, gyakorlatias és igen sikeres irányításához, hogy maguktól kitörölhessék „áldozati mentalitásukat” csakúgy, mint sok más korlátjukat Egy értelmes „terv” vagy „módszer” bármiféle tudatos tevékenység legfontosabb része. Van Értelmed, és Szabadon Választhatsz. Használd ki!Mi van akkor, ha valaki egyszerűen nem ért semmit, sőt még a megértés szükségessége sem merült fel benne?

Számukra az EGYETLEN tanulási lehetőség, ha hagyjuk őket, hogy elkövessék a maguk hibáit. Hagyd békén őket, így szembesülhetnek hozzáállásuk következményeivel. A te érzéseid a TE felelősségi körödhöz tartoznak. Ne is próbálj másokat hibáztatni a SAJÁT érzéseidért!

Rájöttem, hogy kiváló megoldás, ha kidolgozunk egy értelmes „metódust”, mellyel az efféle embereket kezelhetjük. Tekintsd ezt kihívásnak saját intellektusod számára. Mi a helyzet, ha valaki fizikailag próbál bántalmazni? Szabadságodban áll eldönteni, hogy védekezel-e vagy sem. Választásod kizárólag azon múlik, mennyire vagy képes megérteni az egyes lehetőségek következményeit. Kitűzhetsz egy rövid távú célt (fizikai tested túlélését), vagy egy hosszú távút – Értelmed és azon képességeid fejlődését, hogy a legszélsőségesebb körülmények között is átélhesd az elképzelhető legmagasztosabb érzelmeket. Néha esetleg kompromisszumot választasz. Választási Szabadságodat csakis saját Értelmed korlátozza. Egy szép napon majd a legtágabb összefüggésben is teljesen megérted a „Ne állj ellen a gonosznak!” ősi tanácsát. Értelmünk legalapvetőbb eszköze az Észlelés. Az észlelés gépezete nélkül értelmünk képtelen lenne információhoz jutni. Emiatt rendkívül fontos, hogy megértsük észlelésünk alapelveit és korlátait. Az észlelésnek létezik egy Törvénye, amelyet Egyetemesnek nevezhetünk, mert BÁRMILYEN helyzetben érvényes.

Ez a Különbségek (kontrasztok) Törvénye. Az észlelés a KÜLÖNBSÉGEKEN alapul. Csak azért tudod elolvasni ezt a szöveget, mert a betűk kellő mértékben elütnek a háttértől. Csakis akkor észlelünk valamit, ha megfelelő ellentétekbe öltöztetjük. Az egészséget például akkor értékeljük, ha elveszítjük. Nyomorúság és szenvedés szükséges ahhoz, hogy a boldog létezést meghatározhassuk, és méltányoljuk. Az embereknek meg kell tapasztalniuk a harc és a vetélkedés következményeit ahhoz, hogy felfedezzék, mennyivel bölcsebb lehetőség az együttműködés.

A különbségek elve mindenfelé feltűnik a Természetben, beleértve Valóság-érzékelésünk valamennyi nézőpontját. Emiatt az Egyetemes Törvény részét képezi, ahová az Univerzum szerte érvényes elvek tartoznak. Az észlelés ezen alapelvének ismeretében megvizsgálhatjuk választásainkat, és arra törekedhetünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzuk képességeinket.A dolgok megfelelő ellentétek közé állítása drámai mértékben

fokozza felfogóképességünket. A hangjegyeknek (hangoknak) bizonyos „skála” szerint különbözniük kell egymástól. Amikor ezeket a különbségeket (tónusokat) sajátos módon rendezzük el, elérjük azt a hatást, amit „harmónia”- ként észlelünk. Az ellentétek harmonikus összeállítása nagyon kellemes és élvezetes.A „harmónia” érdekében nem alkalmazhatunk találomra kiválasztott hangokat, még egy kitűnően felhangolt zongorán sem. Mind a harmónia összeállítása, mind észlelése az értelem feladata.

A Természet, a maga teljességében ÓRIÁSI példa, ugyanakkor lecke a Harmónia megvalósítására. Mindenfelé harmónia látható, akár észrevesszük, akár nem. Ez a harmónia, amit fokozatosan megtanulunk felismerni a Természetben. A színek alkalmazása egy másik példa arra, hogyan serkentik az ellentétek az észlelést.

A zenéhez hasonlóan, a színek (különböző hullámhosszú fények) között vannak a mi észlelésünk számára a többieknél jobb kontrasztot nyújtó társítások. Néhány színösszeállítás pedig a legjobban érzékelhetnek bizonyulhat, mert a lehető legnagyobb ellentétet biztosítja érzékszerveink számára (zöld növényzet között piros virágok)(sárga-fekete).A kontrasztok harmóniája állandóan serkenti az észlelésünket. Érzékenységünk és fogékonyságunk fokozódik.

Az élénkülő éberség és értelmi tevékenységek előbb vagy utóbb kihatnak a tudatunkra, fizikai állapotunkra és közérzetünkre. Mi történik, amikor észlelésünk maximális stimulációjára törekszünk? Értelmünk minden MÁS képességét cselekvésre késztetjük! Miért nem próbálsz hát nagyobb figyelmet szentelni annak, amit érzékelhetsz? Minél jobban odafigyelsz, annál többet láthatsz, és annál többet érthetsz. Értelmünkre állandóan jelents mennyiség információ záporozik. A meditáció olyan gyakorlat, melynek célja, hogy elérjük és fenntartsuk az elme teljes „csendjét”, bármilyen gondolatféleség nélkül. Más szavakkal a meditáció során elménket „üresen” próbáljuk tartani, és figyelmünket a nem gondolkodásra összpontosítjuk.

A koncentráció ezzel éppen ellentétes – figyelmünket ekkor Egyéni Értelmünk bizonyos készségeinek használatára fordítjuk, például imaginációra, vizualizációra, alkotó vagy logikus gondolkodásra, problémamegoldásra vagy érzések illetve érzelmek átélésére.

Ennek időtartamára ismét vonatkoznak bizonyos korlátok, időnként szünetet kell tartanunk. Rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a meditációt a koncentrációtól, egyszerűen azért, mert teljesen más célra szolgálnak. Sem meditálni, sem koncentrálni nem tudunk vég nélkül.

Ahhoz, hogy érzékeljük a dolgokat, mindenekelőtt ellentétekre (kontrasztokra) van szükségünk. Ezután sajátos módon

el kell rendeznünk ezeket az ellentéteket, hogy egyensúly és harmónia érzetét keltsék. Csak akkor élvezzük a munkát, ha előzőleg alaposan kipihentük magunkat. A pihenés pedig kemény munka után esik jól igazán. A „ciklikus változások” mindenütt jelen vannak életünkben. A meditáció és a koncentráció Értelmünk működésének két szélső üzemmódja. A koncentráció alaposan kihasználja Értelmünk képességeit, míg a meditáció mindenfajta értelmi tevékenység szüneteltetését célozza. Váltakozó ciklusban való gyakorlásuk legalább annyira elengedhetetlen, mint amennyire a munka és a pihenés egymást váltó szakaszai. Ez azt jelenti tehát, hogy nem szabad csak „meditálnunk” vagy csak „koncentrálnunk”. Értelmünk számára az a legjobb gyakorlat, ha tudatosan váltogatjuk a kétféle tevékenységet. Amikor Értelmünk mindkét szélső állapotot tapasztalja, akkor működik a legjobban.

Miért van szükségünk „meditálásra”? Nem elég, ha pihenünk vagy alszunk? Amikor „pihensz”, elméd valójában egyáltalán nem nyugszik. Állandóan gondolatok és/vagy érzelmek foglalkoztatják. Figyeld csak meg. Ugyanez a helyzet alváskor is – álmodsz, mindenfélét érzékelsz és érzel, még akkor is, ha nem emlékszel rájuk.

A meditáció lehetővé teszi, hogy teljesen és tudatosan ellazítsd az Értelmed. Ellazult állapotban az Értelem a tevékenység sokkal magasabb szintjeit érzékeli, és jelentős mértékben no a hatékonysága.

Amikor elménket kusza gondolatok és emlékek garmada tölti ki, nehezen tudunk friss ötletekkel előállni. Amiről azt „gondoljuk”, hogy tudjuk, valójában megakadályoz az új ismeretek szerzésében. „Megrekedünk” a régi gondolatok és emlékek között. Amikor elménket rendszeresen megtisztítjuk a gondolatoktól, egyszerűen helyet csinálunk az új ötleteknek. Nagyon sok meditációs módszer létezik. A legtöbbjük úgynevezett „mantrát” alkalmaz, amely néhány szóból vagy hangból áll. A mantrát gondolatban ismételjük, hogy megkönnyítse az „üres” elmeállapot elérését.

Tartalmától függetlenül azonban két fontos feladata van, amelyek nagymértékben segítenek bennünket, hogy elérjük, és fenntartsuk a meditatív, üres elmeállapotot. 1. A mantra egy nagyon egyszerű gondolat. Igen ismerőssé, megszokottá válik előttünk, ha gondolatban ismételgetjük. Ezzel helyettesítjük az elménkbe ötlő egyéb gondolatokat. Ha valami eszünkbe jut meditáció közben, a mantrát állítjuk a helyébe. 2. Amikor rendszeresen meditálunk ugyanazzal a mantrával (bármi legyen is az), elménket rövid idő alatt betanítjuk arra, hogy a mantrához nyugodt, meditatív állapotot társítson. Az efféle társítást „horgony”-nak (anchor) nevezik a neurolingvisztikai programozás (NLP) gyakorlói. Egy ilyen tréning

után, ha a mantrára gondolunk, még zaklatott állapotból is gyorsan megnyugodhatunk. Ez életünkfeszült helyzeteiben is igen hatásos eszközt farag a mantránkból, amelyet magunknak fejleszthetünk ki a rendszeres meditációs gyakorlatok eredményeképpen. Amikor megértjük a mantra előbbi két funkcióját, világossá válik, hogy a váltogatása nem túl jó ötlet. Ennek csak sajátos helyzetekben lehet haszna, például, ha ki akarunk küszöbölni egy nem kívánatos meditációs szokást, amely megakadályoz a mély meditatív állapotba jutásban, és a meglévő mantráról megállapítottuk, hogy az adott szokáshoz kapcsolódik. A mantrák általában néhány magánhangzóból illetve nazális mássalhangzóból állnak. A legjobb, ha valamilyen egzotikus vagy mesterséges szót választunk, amely nemigen fordul elő a beszélt nyelvekben. A meditáció közbeni testtartás ugyancsak fontos. A legkönnyebb egy kényelmes ülőhelyzet, egyenes, függőlegesgerinccel. Ha lefekszünk, nagyon valószínű, hogy el is alszunk. Egyébként ennek is jó hasznát vehetjük, ha álmatlanság gyötör. A kezek összefűzése és a lábak keresztezése is kívánatos, ezzel ugyanis tömörítjük a bennünket körülvevő bioelektromágneses mezőt , miáltal intenzitása megnő. A különféle lótuszülések igen kedvezőek, de némi állóképességet és tréninget igényelnek. Ha még sohasem próbálkoztál meditációval, keress egy csendes helyet, és kísérletezz a következő módszerrel: 1. Válassz ki egy kényelmes meditációs pózt a fentiek közül. 2. Hunyd le a szemed, és lazítsd el minden izmodat, beleértve az arcizmokat is. Néhány váltott orrlyukas jóga-légzés sokat segíthet ebben az induló szakaszban. 3. Hagyj figyelmen kívül minden felötlő gondolatot – ne forgasd a kaleidoszkópot – mintegy 20 percen át, próbáld az elmédet üresen tartani. Gondolatban kimondhatod a választott mantrát (pl. ooommm), ha valamilyen gondolat furakodik az elmédbe. Vagy számolhatod is őket, egyidejű elengedésük mellett, mindenféle elemzés nélkül. Ha gondolataid sűrűségét sikerül 2–3-ra csökkentened ötperces időszakonként, az már nagyon jó eredmény. Az egyes meditációs foglalkozások előtt esetleg szeretnél világosan meghatározni valamilyen célt, amit meg akarsz tanulni, tudni. A meditáció során ne várj választ (bár megjöhet) – az ugyanis szintén gondolat! Némi gyakorlással képes leszel arra, hogy a mantrád segítségével bárhol és bármikor kiüresítsd az elméd, akár tömegben vagy stresszhelyzetben is. Feszült állapotban addig ne használd a mantrát, amíg biztos nem vagy abban, hogy elég régóta gyakorolsz már, és a mantra gondolata szilárdan összefonódott a nyugalmi elmeállapotoddal.

Amikor meditációs gyakorlatodat már elég hosszú ideje folytatod, és az „elme csendje” időszakok kellően hosszúra nyúlnak az egyes meditációk alatt, elméd időnként „képeket” avagy „látomásokat” hozhat létre, amelyek közvetlenül

előtted bukkannak fel – akkor is, ha behunyod a szemed, vagy teljes sötétségben ülsz.Az efféle „víziók” nagyon hasonlítanak az álmokhoz, csakhogy azokkal ellentétben, teljesen tudatosan érzékeled őket. Megeshet, hogy szeretnéd figyelmedet ezekre a „látomásokra” összpontosítani, amikor megjelennek, és megpróbálnád megfejteni, hogy az elméd MIÉRT teremti ezeket, és mit tanulhatsz belőlük.

Számos ilyen látomás – az álmokhoz hasonlóan – interaktív lehet, azaz téged is magával ragad. Sokféle okból tűnhetnek fel, például: • Saját emlékképeid. Valami, amit korábban már láttál. • Megoldások a téged foglalkoztató problémákra, vagy emlékeztetők, hogy mire figyelj a megoldás felé vezető utadon. • A „látomás” lehet üzenet is, valaki mástól. Nagyon csendes elmeállapotban felfoghatod más Egyéni Értelem gondolatait, ha azok rád irányulnak. Vizsgáld meg ezt a lehetőséget. Ha tényleg mástól származik a kép, végül megérezheted, hogy ki az, pusztán azzal, hogy ezt akarod, de csakis a kapcsolat ideje alatt.• Észlelheted a VALÓSÁG képeit más helyszínekről. Ha azonosítani tudod a helyszínt, később próbáld meg ellenőrizni. • Üzeneteket is kaphatsz a Magasabb Énedtől, hogy küldetésed feladataira, „tettekre” inspiráljon, és ösztönözzön az Életben. • És mint sok álom esetén, „tesztek” is előfordulhatnak. Ezek szellemi érettségedet mérik, saját Értelmed és a Magasabb Éned vezetésével. Velük „leellenőrizheted” hozzáállásodat, és kipróbálhatsz különböző változatokat, anélkül, hogy következményeiket viselned kellene. Ez javítja felkészültségedet Választási Szabadságod gyakorlásához, amikor ténylegesen „cselekszel”.

A „látomásokra” való koncentráció gyakorolható úgy is, hogy megkísérled irányítani az álmaidat. Próbáld ki! Ne feledd segítségül hívni Értelmedet álmaid felderítéséhez miközben megtörténnek. A felsőfokú szint az a képesség, amikor irányított és interaktív módon magad teremted a látomásaidat, fokozatosan növelve bonyolultságukat, hatókörüket és alkalmazásaikat.Ez egyike azon módszereknek, amelyeket az elmúlt idők fejlett Egyéni Értelmei hasznosnak találtak tudatosságuk és fizikai testük elválasztására, hogy azután megismerhessék a „másik oldalt” anélkül, hogy meghalnának.

Kezdd a gyakorlást egy tökéletesen csendes szobában. Miután egy ideig fenntartottad az „elme csendjét” a meditációban, próbáld meg tudatosítani az elmédben zengő „belső hangot”. Megjegyzem, itt NEM a légzés vagy a szívverés hangjáról beszélek, csakis az elmédben hallható hangról. Fedezd fel, vizsgáld meg ezt a hangot. Azután törekedj Forrásának meghatározására. Koncentrációval próbáld meg „bemérni” „belső hangod” Forrását. Miközben fenntartod a teljes ellazulást fizikai tested minden részében, keresd

a „belső hangod” legnagyobb erősségét és magasságát. Végül (ami spontán vagy sokéves gyakorlást követően bekövetkezhet) elérsz egy olyan állapotot, ahol a „belső hang” csaknem az elviselhetetlenségig felerősödik, de csak a legeslegelső alkalommal. Ne ijedj meg hát, ez normális. Amikor elég közel kerülsz a Forrásához, meg kell tudnod találni egy „alagút” bejáratát – ez ugyanaz az „alagút”, amelyről sok, a klinikai halál állapotából visszatért ember beszámolt. Ebben az állapotban úgy találhatod meg az „alagutat”, hogy a „túlsó oldal” Fényét keresed. A Fény eleinte nem nagyobb, mint egy távoli csillagé. Próbálj a csillagra összpontosítani, hogy el ne „veszítsd”. Ezután koncentrációval törekedj a Fény „megközelítésére”. Ha sikerül, úgy érzed majd, hogy jelentős sebességgel száguldasz a Fény felé, pedig fizikai tested tökéletesen mozdulatlan. A Fény körül minden egy „alagút” képzetét kelti. Képzet csupán, mert ha Választási Szabadságodat gyakorolva a megállás mellett döntesz, a csillagok között találod magad, és a „tér” eltorzultnak tűnik. Amikor sikerül a Fény közelébe jutnod, fényesebbnek tűnik majd, mint a Nap. Amit mi a Fényként érzékelünk, valójában Magasabb Énünk – ez a mi külön bejáratú csatolónk a Kimagasló Értelemhez.

Az, hogy milyen messzire juthatsz az „alagút”-ban, elsősorban attól függ, milyen jó okod van rá, hogy odamenj. A végeredmény csakis rajtad múlik – és persze Magasabb Éneden, hogy magához engedjen. Még tárgyalhattok is Amikor bebocsátást nyersz a Magasabb Énedhez, annak boldogsága semmilyen emberi nyelven nem írható le. A legjobban úgy fejezhetném ki, hogy ANNYIRA szeretve érzed magad, hogy az ájulás kerülget, esetenként el is veszítheted az eszméleted. Amikor magadhoz térsz egy ilyen ájulásból, azt gondolhatod, mindössze néhány másodpercre ájultál el, az órád azonban akár egy-két órával többet is mutathat…

Két dolog erősen jellemző a Magasabb Én Fényével való találkozásokra. Az első, hogy minden alkalommal, amikor eljutottál a Fénybe, tisztán emlékszel arra, hogy megértettél abszolúte mindent, amit valaha meg akartál érteni. A másik jellegzetesség, hogy semmilyen részletre nem vagy képes visszaemlékezni, sem felidézni, amikor visszatérsz a boldogságból. A felidézés több napi, heti, havi, évnyi vagy akár élethossznyi gondolkodást és erőteljes tudatos tanulmányozást igényel, miután találkoztál a Magasabb Éneddel.

Amint azt már elmagyaráztuk, fizikai életeink „vizsgák” avagy „tesztek” ahhoz, hogy „megtegyünk” dolgokat. Nem elegendő, hogy minden választ emlékezetből tudunk – be kell bizonyítanunk, hogy teljesen önállóan képesek vagyunk megtalálni a válaszokat. Be kell bizonyítanunk, hogy értjük, nem csak „utánozzuk azt, amire emlékszünk”. Ha megértesz valamit, aligha tudod „nem megérteni” ismét, ugye? A megértésből bármely szükséges információrészletet össze tudod állítani, még teljesen új és váratlan helyzetekben

is.

Micsoda véletlen, a legjobb tanítók pontosan ezt teszik, amikor tanítványaikat vizsgáztatják – a megértésüket teszik próbára azzal, hogy váratlan feladatokat adnak nekik. A legkiválóbb tanítók egyáltalán nem értékelik, ha valaki csak emlékszik dolgokra, anélkül, hogy értené azokat. Az emlékezet mindig átmeneti. A megértés állandó. Az Értelem csak akkor fejlődik, ha nő a megértés szintje. Mellékesen, ez a fő oka annak, hogy minden életet „friss emlékezettel” kezdünk. A következő gyakorlatnak az a célja, hogy megtanuljuk a két szemünket külön-külön használni, és a két különálló képből egy összetett képet létrehozni az elménkben.A legtöbb ember számára ez rendkívül nehéz gyakorlat, de jómagam mind közül ezt találtam a leghatékonyabbnak. A gyakorlat elkezdéséhez, helyezd a képet körülbelül 1,5 méterrel magad elé. Nyújtsd előre az egyik kezed úgy, hogy egyik ujjad félúton legyen a körök és a szemed között. Fókuszálj az ujjad hegyére, de közben lásd a köröket is. Ekkor négy kört kell látnod. Ezután összpontosítással próbáld meg fedésbe hozni a középső két kört, hogy egy kört láss kereszttel a közepén, a két másik kör között. A gyakorlat célja, hogy a lehető legtovább fenntartsd a keresztet.Ez a gyakorlat rendkívül jótékonynak bizonyult: ha már öt percig fenn tudjuk tartani a keresztet, az drámai mértékben javítja a harmóniát a testünkben. A kereszt eleinte lebeg, és instabilnak tűnhet. Kísérletezz az ujjad távolságának változtatásával, hogy tökéletes keresztet kapj. Már 3–5 percnyi (lehetőleg pislogás nélküli) gyakorlással érezheted a gyakorlat jótékony hatásait. A további előnyeit – bizonyos emberek szerint – mintegy 45 perces folyamatos koncentráció révén érhetjük el. Az ilyen hosszúságú koncentrációra való képesség kifejlesztése eltökéltséget és módszeres gyakorlást igényel, de végül valóban megváltoztatja mentális, szellemi és értelmi képességeidet.

Tapasztalataim szerint a legjobb egy-két perccel kezdeni ezt a koncentrációs gyakorlatot, majd hetente fokozatosan növelni a tartamát. A rövid, intenzív koncentráció jobbnak és hatásosabbnak tűnik, mint a hosszabb, amit meg-megszakít a képességek elégtelensége. A gyakorlás révén azután fenn tudod tartani a keresztet ujjad segítsége nélkül. Miközben a keresztet nézed, periférikus látásoddal próbáld meg tudatosítani a másik két kört, valamint minden mást is a környezetedben.

A „kereszt” egyik ága rendszerint a másik „előtt” látszódik. Ez azt jelenti, hogy átfedéskor az egyik kép uralja a másikat.Próbáld meg a „rejtett” ágat koncentrációval előrehozni, amennyire lehet. Itt az a cél, hogy egyensúlyba hozd a két képet. Ezután próbáld meg tetszés szerint váltani a „domináló” képeket azáltal, hogy szabályos időközönként váltogatod a kereszt uralkodó ágait. Amikor magabiztosan tudod irányítani a képet, próbálj meg egy tökéletesen kiegyensúlyozott keresztet fenntartani, ahol

egyik ág sem nyomja el a másikat. Próbáld meg ezt a tökéletesen kiegyensúlyozott keresztet a lehető legtovább fenntartani.

Ha az egyik szemed jelentsen gyengébb, mint a másik, akkor esetleg változtatnod kell egyik vagy mindkét kör méretén és/vagy fényerején, hogy kiegyenlítsd a különbséget. Ha nehézségekbe ütközöl a meditáció tanulása során, akkor először ezt a gyakorlatot tanuld meg. Ez annyira intenzív, hogy néhány percnyi gyakorlása után elméd készen áll majd a mély pihenésre. Ennek eredményeképpen megláthatod, hogy a nyugodt elme meditatív állapota természetesen áll elő. Meditálni fogsz, mielőtt észrevennéd. Ugyanígy, ha zaklatott, ideges vagy feszült vagy, ez az erőteljes koncentrációs gyakorlat a kereszttel kiváló mód arra, hogy gyorsan mély meditációba juss.

A Föld csaknem minden kultúrájában felfedezték az emberek, méghozzá meglehetősen régóta, hogy lehetséges a többiek irányítása és manipulációja, ha félelem és megtévesztő félretájékoztatás révén megbénítják és szabotálják az emberek egyéni értelmét.

Azt is megfigyelték, hogy sokkal könnyebb megzavarni, megijeszteni és félrevezetni, mint lelkesíteni, tanítani, tájékoztatni vagy a jó közérzetet hirdetni. Ahogy a vizet is sokkal könnyebb beszennyezni, mint megtisztítani vagy tisztán tartani.

Értelmed használatának optimális körülményeit az „elme nyugalmának” mielőbbi visszaállításával teremtheted meg. A rendszeres meditációs gyakorlatok során szerzett jártasság egyszerűen felbecsülhetetlenül értékes ilyenkor. Ha nehéz helyzetre számítasz, Értelmed segítségével kidolgozhatsz egy intelligens „tervet” a kezelésére – már jó előre. Az anyagi javakhoz való ragaszkodással tudatosan behatároljuk éberségünket, s ezáltal szűkítjük választási lehetőségeinket – hiszen az egyéb lehetőségeket lényegtelennek ítélve,figyelmen kívül hagyjuk. Anélkül, hogy felismernénk, súlyos korlátozásokat programozunk tudatosságunkba és értelmünkbe – saját magunk.

A Természetnek és az anyagi valóságnak a Kezdettől fogva mindössze egyetlen célja van – hogy segítsen bennünket Értelmünk fejlesztésében. Csak akkor élhetünk át magasztosabb érzelmeket, és csak akkor élvezhetjük igazán tudatos létezésünket, ha Egyéni Értelmünk megfelelően fejlett. Gondolod, hogy pénzzel mérhetjük egy Egyéni Értelem fejlettségi fokát? Vagy az intelligenciáját? Vásárolhatunk-e pénzért értelmet és intelligenciát? Világos, hogy az Értelem területén csak azt érhetjük el, amire törekszünk.Az Értelem fejlesztésének célja új látóhatárokat nyit fejlődésünk bármely fázisában. Minél többet értünk, annál jobban nőnek képességeink még több ismeret befogadására. Nincs határa annak, hogy mennyit tanulhatunk, és mivé válhatunk a Mindenségben. Mondanom sem kell, választási lehetőségeink, amelyek nagymértékben függenek attól, mit tudunk elképzelni és felfogni, fejlődésünk

bármely szakaszában tágulhatnak. Minden pillanatban kezünkben a csorbítatlan Választási Szabadság. Minél értelmesebbek leszünk, annál nagyobb elégedettséget és annál magasztosabb érzelmeket tapasztalhatunk tudatos létezésünk révén.

Vizsgáljuk meg a Földön a pénz, mint a „fejlődés” és „siker” mércéjének használatából adódó következményeket. Konkrétabban vizsgáljuk meg a maximális pénzhozamra törekvő hozzáállás következményeit. Ha elemezzük a nagy anyagi gyarapodás (mindegy, hogy kifejezzük-e pénzben) folyamatát, láthatjuk, hogy csak sok más egyén kihasználásával valósulhat meg. A kereskedők úgy hoznak létre „nyereséget”, hogy a megvásárolt termékeket magasabb áron adják tovább. A profit hajtja őket, tehát igyekeznek árcsökkentésre kényszeríteni a beszállítóikat, ugyanakkor magasabb ár kifizetésére a vásárlókat – bármi áron. A kereskedők valódi működési költségeik meghamisításával, a készletek kisajátításával stb. mind szállítóikat, mind vásárlóikat kihasználják. Hasonló folyamatokat szinte minden más, az anyagi haszon által motivált tevékenységben megfigyelhetünk. Az embereket kihasználják. Némely pénzszerzési módszer a nyílt, lelkiismeretlen átverésen és csaláson alapul. Az emberek oly mértékben belebonyolódtak az anyagi haszonelvű rendszerekbe, hogy még csak elképzelni sem tudnak más lehetőségeket. Végeredményben a gazdagok tovább gazdagodnak, a szegények pedig tovább szegényednek. A maximális nyereség utáni lelkiismeretlen hajszában némelyek „győztek” – ők lettek a leggazdagabbak. Ezek az egyének bankjaik és vállalataik mögé bújva hatásosan irányítják az egész „rendszert” a Földön. Gazdagságuknál fogva hatékonyan képesek vezérelni csaknem minden tevékenységet a bolygón, tetszésük szerint, egyszerűen azért, mert az emberek hozzászoktak, hogy szinte mindent megtegyenek a pénzért. Az emberek túlnyomó többsége, beleértve a kormányokat és a tudományos közösségeket is, valójában a pénz és a világot átfogó pénzügyi rendszer (globális monetarizmus) „bábjai”.

Összefoglalhatjuk tehát a „pénz” sikermérceként való elfogadásának, alkalmazásának eredményeit? Mi történik az egyéni értelem fejlődésével? Alighanem elbátortalanodik, sőt nevetségessé válik, nemde? Talán nem szennyezik be az emberi értelmet az afféle illúziók, hogy a haladást pénzzel lehet elérni? Mi a helyzet a Választás Szabadságával? Nem sérül-e, amikor az emberek arra kényszerülnek, hogy teljesen a nyakukra szabadított pénzügyi és materialista rendszer rabjaivá váljanak?

Mi történik az emberi érzelmekkel egy ilyen rendszerben? Meg tudod vizsgálni a sajátjaidat? A „rendszer” irigységet kelt a gazdagabbak, és megvetést a szegényebbek iránt, nem így van? Talán nem ezek az érzelmek vezetnek szüntelen vitákhoz és összetűzésekhez? Látod-e? Most vizsgáljuk meg azt, ki irányít egy ilyen „rendszert”? Kik azok a leggazdagabbak, akik annál nagyobb hatalomra

tesznek szert, minél tovább működik a rendszer? Hát nem ok a világ leglelkiismeretlenebb és legkegyetlenebb emberei? Nem ok a rosszak közül is a legrosszabbak az egész bolygón? Nem ok bizonyulnak a képmutatás és a csalás legnagyobb mestereinek? Haboznak talán konfliktusokat és háborúkat kirobbantani, csak azért,hogy saját előnyeiket biztosítandó, „béke-közvetítő”-ként tetszelegjenek? Amikor a pénzt a „siker” mértékének fogadjuk el, egészen egyedi mechanizmust hozunk létre, amelyben a bolygó alja népe kerül felülre, és kezdi vezetni a többieket. Hát nem lenyűgöző?

Ennélfogva a materialista szemlélet meglehetősen különös helyzetet teremt az Egyéni Értelem fejlődése szempontjából. A materialista társadalomban az Egyéni Értelmek önállóságuk elleni módszeres elnyomási és támadási kísérleteknek vannak kitéve a létező legközépszerűbb és legelmaradottabb emberi elmék részéről. Emiatt a pénz és a velejáró materialista világnézet az Emberi Értelemre leselkedő egyik legkomolyabb veszély, amely súlyosan megnyomoríthatja a fejlődését. Mindamellett az efféle helyzet látványos tanulságokkal szolgál azon Egyéni Értelmek számára, akiknek van szemük, és látva látnak…

Emlékszel, hogyan gyorsítják fel a szélsőséges ellentétek a megértésünket? Minden a Választás Szabadságáról szól, vagy nem?

Az oktatási rendszer fő feladata az lenne, hogy optimális körülményeket teremtsen az Egyéni Értelem fejlődéséhez. A rendszer kiküszöböl mindenféle esetleges indíttatást az Én fejlesztésére, mert nem ismeri el az egyéniséget, nem ismeri el az Értelmet, sem az intelligenciát. Azt, aki kérdezni próbál, vagy az értelem bármilyen jelét mutatja, kinevetik, sőt meg is kövezik – mindegy, hogy diák-e vagy tanár. Meglep ezek után, hogy annyi gyerek unatkozik? „A valóság csak annak unalmas, aki mit sem tud róla.”

Vajon eleget tanítunk a gyerekeinknek a Világmindenség Valóságáról? Még csak el sem kezdtük… Egyszer egy általános iskolás tanító az egyik általam is ismert gyermeket „megbüntette”, amiért az unalmát és kiábrándulását a sokféle jellegzetes iskolai csínytevés „hülyeségével” fejezte ki. Utasította a gyereket, hogy írjon le 100 mondatot. Amaz leírta: „100 mondat”, és tíz másodperc múlva jelentkezett, hogy: „Kész vagyok!!!” Mit gondolsz, megjutalmazták e szellemes megoldásért? Látod már, hogy öli ki a „rendszer” az önképzésre irányuló motivációt, és részesíti előnyben a nyáj tökéletes tagjait? Érted, hogyan működik a gépezet?

A tudományt és a technikát a Földön csaknem teljes egészében a pénz és a pénzügyi rendszer vezérli. Ha nincs pénz, nincs kutatás sem. A „tudást” „szellemi tőkének” tekintik. A tudósok szinte teljes egészében az anyagi valóságra koncentrálnak, és a végső anyagi haszon vagy a kutatásokra elnyert költségvetés „sikerük” és büszkeségük

megkérdőjelezhetetlen mértéke marad.

A tudósok és mérnökök még csak észre sem veszik, mennyi értelmet és intelligenciát igényel egyetlen atomocska tanulmányozása. Minden potenciálisan korszakalkotó felfedezésből fegyvert vagy megtévesztő eszközt készítenek. A technika vívmányait az emberek megfélemlítésére és a megbénított Egyéni Értelmek kordában tartására fordítják. Az egész anyagi Univerzum látszólag nem több, mint egyetlen zavar az Egyedülvaló Semmiben. Zavar, amely olyan hatalmas és zseniális tervezésű, hogy az azt követő lengések (rezgések) még mindig nagyon gyorsak és hevesek. Az Univerzumban minden anyag valójában lengés, rezgés. A jövő egy távoli pontján egyszer csak az összes lengés megállhat. Anyagi létünk célja Egyéni Értelmünk fejlesztése. Minden anyagi dolog múlékony. „Az ember kizárólag azért létezik fizikai formában, hogy szellemileg fejlődjön…”

Sajnos, „tudományunk és technikánk” évszázadok alatt sem fejlődött sokkal többet, mint büszkeségünk és hatalomvágyunk. Melyek ma a technikai fejlődés fő mozgatói? Talán nem a pénz utáni hajsza? Az időnyerés? Függőség kialakítása az emberekben mindenféle kacat iránt? Tekintély, hatalom és anyagi előnyszerzés a többi ember felett? Felismered, mennyire értelmetlenek ezek a szándékok Az emberi önteltség legsúlyosabb hibája, hogy „bármit megtehetünk,ha meg tudjuk fizetni”? Hát nem Egyéni Értelem, aki határtalan lehetőségekkel rendelkezik önmaga fejlesztéséhez? Nincsen tán határtalan önállóságod és Választási Szabadságod? Senki más nem képes a te értelmedet fejleszteni, csakis Te magad. Képzeletednek semmi sem szab határt… „NEM a fizikai test halála jelent veszélyt, ahogy milliók hiszik – az igazi veszély abban rejlik, ahogyan ÉLÜNK” Mindennek OTT KELL LENNIE mindvégig. Másképp hogyan is élhetnél Választási Szabadságoddal? Hogyan észlelhetnéd a dolgokat, ha nem tapasztalhatnád állandóan az ellentétüket is? Minden a Választás Szabadságáról szól…Tényleg nem számít semmit, hogy mások mit „tudnak”, vagy miről hiszik, hogy „tudják”. Teljesen lényegtelen. Csak az számít a Mindenségben, hogy TE MAGAD mit vagy képes megismerni, megtanulni. Inkább TUDÁSRA, mint „hit”-re van szükséged, márpedig a tudást csakis Egyéni Értelmed használatával és fejlesztésével szerezheted meg, illetve ellenőrizheted. Fogadj el valósnak minden lehetőséget, amit csak el tudsz képzelni.

Elemezd ezeket a lehetőségeket Értelmeddel, és próbáld azokat megérteni. Másképp hogyan választhatnál tudatosan? Amikor fejlődsz, és egyre többet értesz, új lehetőségek bukkanhatnak fel, és készen kell állnod, hogy megfontold azokat. Életbeli tapasztalataink csak akkor jelentenek valamit, ha megértjük, ami történik, és azt is, miért. A tudatosság evolúciója

CSAK akkor folytatódhat, ha bővítjük ismereteinket a Valóságról. Teljesen közömbös, mennyi könyvet olvastál, mennyi előadást hallgattál és miről. Csak az számít, hogy ma mennyit értesz általuk a Világmindenségről és a benne betöltött szerepedről.

Nem az a fontos, mit teszünk, hanem hogy MIÉRT. Más szavakkal, „ami leginkább számít, az nem a külső, hanem ami mögötte van”. Az Értelem evolúciója csak akkor folytatódhat, ha bővítjük egyéni megértésünket. Azzal, hogy tudatosan válogatjuk meg a teendőinket, bebizonyíthatjuk magunknak, hogy értünk valamit, s nem csak álmodunk róla. Emiatt nem a tetteink, hanem azok egyéni értelmünkön belüli indítéka a legfontosabb. Minden az indítékon múlik…

Elemezd cselekedeteid indítékát. Válassz indítékokat tudatosan a tetteidhez, és állj készen a javításukra,Ezzel együtt próbáld meglátni mások tetteinek indítékait. Ezek felismerése teljességgel elengedhetetlen.

Értelmed Jövőjét kizárólag az határozza meg, milyen tudatos döntéseket hozol MAGADTÓL. Senki sem fejlesztheti az Értelmedet helyetted, ez a te feladatod. Az, hogy végül kivé válsz a Mindenségben, csakis saját választásaidon múlik.

Csak miután megtapasztaltam a létezést fizikai testemen kívül, felderítettem a „túlsó oldalt”, és a Magasabb Tudatosság rejtélyeit, döbbenten felfedeztem az Egyedülvaló Semmit, a Világmindenség Eredetét és Célját, értettem meg, hogy számomra a legjobb választás a mindennapokban, ha a fizikai testemben élek. Csak akkor értettem meg, hogy gyarló és korlátolt Értelmem számára valójában a fizikai testem a legjobb eszközaz Univerzum felderítéséhez. Csak akkor kezdtem értékelni a visszajelzéseket és érzeteket, amit a testem szolgáltat Értelmem számára.

És akkor vettem észre, hogy a Mindenség hozzám legközelebb eső része nem más, mint a saját fizikai testem. Akkor vettem észre, milyen sokat tanulhatok pusztán azáltal, hogy Értelmemmel odafigyelek a testem által létrehozott érzetek rendkívüli tartományára. Legnagyobb ámulatomra rájöttem, hogy valójában milyen keveset tudok róla. Nem beszélve arról, hogy nem is én teremtettem.

A legjobb tanító valójában BENNÜNK lakik – mindig is ott lakott. Röviden, a legjobb, amit tehetünk, hogy megmaradunk fizikai testünkben, és a lehető legtöbbet tanuljuk tőle illetve a környező Természettől. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában ez haladásunk leggyorsabb módja. Az Élet tényleg csodálatos lehetőség az Értelem fejlesztéséhez. Rengeteg frusztrációt elkerülhetsz, ha visszafogod magad, és nem próbálsz megmagyarázni valamit olyasvalakinek, aki még nem érett a megértésére.

A legfontosabb viszont, hogy légy felkészült. Sokkal nehezebb rávenni az embereket, hogy GONDOLKODJANAK, mint magadnak megértened valamit. Készülj fel, és próbáld el a „kérdéseidet” előre. Minél többet értesz te magad, annál nehezebben találsz olyan embereket, akik képesek felfogni, amit közvetlenül próbálsz elmondani. Ez normális jelenség. Eddig is sokan megfigyelték. „A nagy szellemek mindig erőszakos ellenállást váltottak ki a középszerű elmékből” – ahogy Albert Einstein írta. „Különös időket élünk, amikor öreget és fiatalt hamis iskolákban tanítanak. És ha egyvalaki el meri mondani az igazat, azonnal holdkóros félkegyelműnek nyilvánítják” – panaszkodott Platón. Ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak valamit, alapvetően fontos, hogy hagyjuk őket szembesülni saját választásuk következményeivel.

Határtalan Lehetőségekkel rendelkező Egyéni Értelmek MIÉRT viselkednek úgy, mint egy rakás mentálnyomorék, zsibbadt értelemmel és szorulásos képzelőerővel? Meg tudod magyarázni? Pedig ez… … az ő Választási Szabadságuk, mi más?Ha az értelem nem képes elképzelni a lehetőséget vagy a célt, nincs miről beszélnünk. Még csak el sem kezdhetjük a vitát. Ha az értelem nem képes felfogni az elemzést, nincs mód abizonyításra. Egyetlen módon keresheted, és szerezheted meg a „bizonyítékot” – ha fejleszted a TE Egyéni Értelmedet. De hát nem ez a Univerzum eredendő Célja? Az Értelem fejlesztésének alternatívája, hogy buta maradsz. Melyiket választod?

„Az ember fizikai létének kizárólagos célja a spirituális fejlődés…” Mindenki a saját elképzeléseinek a rabja.A korlátok bennünk vannak, ....Az értelem a legjobb iránytű.

Az anyag nem nemesíthető, csak a tudat.

Ha az embert a problémák vezetik és a tehetsége, akkor megtaláljaa módot ezek megoldására.

Csak lehetőségek léteznek, problémák sohasem.

A legjobb szándék a derű (humor, jókedv) és a normalitás (harmónia a környezettel).

A valóságot folyamatában érzékeljük, változásaival együtt változunk.Minden folyamatosan változik, kivéve a szándék, mely mindig egyvalami felé hat.

Az ember maga az eszköz.

Azzal kell boldogulnunk amink van.

Mindene megvan az embereknek.Nem megszerezni kell az értékeket, hanem megőrizni.Minden érték bennünk van, a többi múlandó illúzió.

Minden amivel találkozol lehetőség, hogy az utadat járd.

Divide et imperis. Oszd meg, és uralkodj.

Panem et circenes. Cirkuszt és kenyeret.

Az aperion Anaximandrosz archeja:-Esse est percipi - Létezni annyi, mint észlelve, érzékelve lenni. (Berkeley)

Sic transit gloria mundi!Így múlik el a világ dicsősége!

Mi a gondolat? ...ébredő jelek kikelve agyamból...

Mi a fontosabb? 100 világi vágynak behódolni és azokat kielégíteni, vagy egyet leküzdeni.

Nem segítek, csak elősegítek.

A természet a remény útján tesz képessé bennünket a túlélésre, hogy felfedezhessük magát a természetet.

Jól élt, aki jól elrejtőzött. Bene vivit qui bene latvit.

Az ember ura az ellentéteknek, az ellentétek csak őáltala vannak, következésképpenaz ember előkelőbb náluk. Előkelőbb a halálnál és az életnél is.

Minden pillanat elveszik az időben, mint könnycsepp az esőben. Az idő lejár.Kár hogy ő sem él majd, de hát ki él.

A pokol az értelem tehetetlensége.

Csak akkor tudsz emberekre haragudni, ha cselekedeteiket fontosnak tartod. Én már nem érzek így többé.

Az életünkben megpróbáljuk megtalálni a jóságot, és az élet értelmét.

Mi a jó a pénznek?-Minden jól szervezett, lélektelen.-Az idő pénz.Akik elhiszik felemésztődnek az időtől, amit nem kapnak meg.Mit csinál egy milliárdos? Időt vásárol magának mások kizsákmányolásán keresztül, hogy ő még élhessen.

Akinek nem hisz az ember, azt nem is szereti.

A pénz célja a világuralom.

A pénz utáni hajszától görcsösek lesznek az emberek.

A pénz hiánya szorongást kelt, a birtoklása görcsöket old fel, tehát úgy hat mint egy kábítószer.

Csak azt lehet szeretni, aki hagyja hogy vicceljünk vele.

Pénz: Az életidő vámpírok eszköze.

Ha felismerjük a problémát (helyzetet), ártalmatlanítani tudjuk.

Hogy óvnál meg egy vízcseppet a kiszáradástól? Visszavinném a tengerbe.

Aki felmagasztalja magát azt megalázzák, aki megalázza magát azt fölmagasztalják.

Az élet értékét az adja amiért odaadjuk.

A szellemi embertől még holtában is félnek a hazug emberek.

Az igaz emberek ősi tudása elől menekül minden hazug.

Mindennap tapasztalni az átalakulás tökéletes biztonságát.

Néha visszafelé kell haladnunk, hogy tovább juthassunk.

A félelem rossz tanácsadó.

Okos enged, szamár szenved.

Ha az ember meghal, lejár az ideje, elhal a zenéje.

Saját idő, saját dallam( rezgés ).

Az idő nem hallható zene, mivel mindig jelen van.

Tanítványság lényege az alázat. A mester előtt meg kell hódolni, hogy az emberben az alázat felébredjen, mert enélkül nem tud tanítvánnyá lenni, külső marad.

Nem minősíthetek semmit, mert fejlődésem egyetlen útja saját teljességem elfogadása.

Az öröm forrása pedig szerintem az, hogy a gondolkodás fejlődése harmonikusabbá teszi lényünket,nagyobb erő felvételére leszünk képesek.

Az a feladatom hát, hogy szellemem élesítsem.

Mert nincs rosszabb, mint a szellemi székrekedés.

Amit viszont megtehetek, az az, hogy fizikai, szellemi vagy energiarendszerét saját pozitív hozzáállásommal,jelenlétemmel segítem abban, hogy belső harmóniájára találjon.

A megérzésekre érdemes támaszkodni.

Megélni azokat a lehetőségeket, amelyeket jelen pillanatom lehetővé tesz számomra.

A nyugodt, harmonikus mozgás, feszítettség nélküli viselkedés tudatunk alatt nyugtat minket.

A gondolat, a szó és a cselekedet egységének a megvalósítása.

A mű és az élet szétválasztásának a tilalma.

Ha elfogadom a valóságot, akkor önmagamhoz kerülök közelebb, ha tagadom eltávolodok saját magamtól.

Egy egész évet várni. Akár a magnak, amely a földben alszik, mielőtt kikelne. (gondolat a tudatban)

Az életet nem túlélni, hanem megélni kell. Megélni azt amit elképzelünk.

A világot a fantázia viszi előre.

Két állandó(biztos) dolog van a világon, a változás és az élet.

Négy végtelen emberi tulajdonság van, az első a tudatlanság a második a fantázia, a harmadik a kapzsiság, a negyedik a kíváncsiság.

Akkor vagyunk összhangban az univerzum törvényeivel, ha a dolgokat nem elérjük,hanem azok érnek el hozzánk, anélkül hogy erőlködnünk kellene.

Akkor értünk meg valamit igazán, ha már nem tudunk kérdezni a dologról anélkül, hogy a kérdésbenne lenne már benne a válasz.

Ha a tudatunkat egy világító gömbnek tekintjük mely növekszik és egyre erősebben világít ahogytágul, akkor beláthatjuk, hogy ahogy nő a gömb, úgy nő az terület amit be tud világítani. Egyretöbbet tapasztal a világból, emiatt egyre több negatív és pozitív hatás éri.Minél nagyobb a sötétség, annál nagyobb a félelem és a bizonytalanság, de ne felejtsük hogy egyreerősebb a vágy az értelem, a derű és a harmónia érzése iránt.Ezért érdemes mindig magunkban megőrizni az értelem, a derű és a harmónia érzését.

A hosszú út is egy lépéssel kezdődik.

Ha az élet utazás, s mi el szeretnénk jutni valahová, akkor nem elég csak a célt nézni, mert elbotlunk.De nem elég csak az utat figyelni, mert akkor elveszítjük a célt. A helyes az, hogy egyik szemünkkel a célt, a másikkal az utat figyeljük.

SPINOZA 41

1. ...a természet joga addig terjed, ameddig a hatalma.

2. ...minden egyes dolognak teljes joga van mindahhoz, amire képes: azaz minden egyesnek joga addig terjed, ameddig meghatározott hatalma.

3. ...amit minden egyes dolog természetének törvényei szerint cselekszik, azt teljes joggal cselekszi, mert természetes meghatározottsága szerint cselekszik, s nem is tehet mást.

4. ...ahogyan a bölcsnek teljes joga van mindahhoz, amit az ész parancsol, vagyis az ész törvényei szerint való élethez, éppúgy a tudatlannak vagy tehetetlen szellemű embernek is teljes joga van mindenhez, amit a vágy tanácsol...

5. Minden ember természetes jogát ... nem az egészséges ész, hanem a vágy és a hatalom határozza meg. Mert nem minden ember van természettől fogva akként determinálva, hogy az ész szabályai és törvényei szerint cselekedjék.

6. ...a természetben nemcsak az emberi ész törvényei hatnak, amelyek csupán az emberek igaz hasznát és fenntartását célozzák, hanem végtelenül sok más törvény is, amely az egész természet örök rendjét illeti, az ember pedig csak egy részecskéje a természetnek...

7. ...amit az ész rossznak mond, nem az egyetemes természet rendje és törvényei szempontjából rossz, hanem egyedül a mi természetünk törvényei szempontjából.

8. ...senki sincs, aki ne kívánna, amennyire csak lehet, biztonságban és félelem nélkül élni. Ez pedig semmiképp sem lehetséges, ameddig mindenki megteheti azt, ami neki tetszik, s az észnek nem adnak több jogot, mint a gyűlöletnek és a haragnak.

9. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy az emberek kölcsönös segítség nélkül igen nyomorultan és az ész működése nélkül kénytelenek élni ..., akkor egészen világosan látjuk, hogy a biztonságos és a jobb életmód elérésére szükségképpen egyesülniük kellett...

10. [Az embereknek] szilárdan el kellett határozniuk és meg kellett állapodniuk, hogy mindent egyedül az ész előírása szerint intéznek ..., hogy fékezzék a vágyat, ha olyasmit tanácsol, ami másnak kárára van, hogy senkinek nem tesznek olyasmit, amiről nem akarják, hogy velük megtegyék, s végül, hogy másnak a jogát úgy védelmezik, mint a magukét.

11. ...két jó közül mindenki azt választja, amelyet nagyobbnak tart, két rossz közül pedig azt, amely neki kisebbnek látszik. Kifejezetten azt mondom: amely neki, a választónak, nagyobbnak vagy kisebbnek látszik, nem pedig hogy a dolog szükségképp úgy is volt, ahogyan ő megítéli.

12. ...minden szerződésnek csak hasznosságánál fogva van kötelező ereje: ha a hasznosság elesik, a szerződés is felbomlik...

13. ...mindenkinek természeti jogát egyedül hatalma határozza meg, ebből következik, hogy amennyit ki-ki a maga hatalmából, kényszer alatt vagy önként, átruház másra, ugyanannyit kénytelen a maga jogából is másnak átengedni, s annak lesz a legfőbb joga mindenkivel szemben, akinek kezében a legfőbb hatalom van, amelynél fogva mindenkit erőszakkal kényszeríthet s féken tarthat a legnagyobb büntetéstől való félelemmel, amelytől mindenki egyaránt retteg.

14. ...az a legnagyobb rabszolga, aki élvezeteinek rabja, és sem meglátni, sem megcselekedni nem képes azt, ami neki hasznos, s egyedül az szabad, aki teljes lélekkel csakis az ész vezetése szerint él.

15. ...az engedelmesség bizonyos értelemben megszünteti ugyan a szabadságot, de nem teszi az embert mindjárt rabszolgává. Ezzé a cselekvés indítéka teszi. Ha a cselekvés célja nem magának a cselekvőnek, hanem a parancsolónak haszna, akkor a cselekvő rabszolga, s önmagának haszon nélkül való.

16. ...az az állam a legszabadabb, amelynek törvényei az egészséges észen alapszanak; mert ott mindenki szabad lehet, ha akar, azaz teljes lélekkel az ész vezetése szerint élhet.

17. ...az ember nem úgy ruházza át természeti jogát másra, hogy neki azután ne legyen beleszólása, hanem azt az egész társadalom többségére ruházza, amelynek ő is egy része. Ily módon az emberek mind egyenlők maradnak, amilyenek előbb voltak a természeti állapotban.

18. ...azoknak, akik viszálykodások kiegyenlítésére vannak rendelve, semmiféle személyre nem szabad tekintettel lenniük, hanem mindenkivel egyformán kell bánniuk, s mindenkinek jogát egyformán kell megvédeniük; nem szabad irigyelniük a gazdagot, sem megvetniük a szegényt.

19. ...azt a képességét, hogy szabadon okoskodjék, és bármiről ítélkezzék, senki sem ruházhatja át másra, s erre nem is kényszeríthető. Innen van tehát, hogy önkényuralomnak tekintjük az olyan uralmat, amely a lelkekre kiterjed, s hogy a legfőbb hatalom láthatólag jogtalanságot és jogbitorlást követ el az

alattvalókkal szemben, amikor elő akarja írni, hogy ki-ki mit fogadjon el igaznak, s mit vessen el mint hamisat...

20. ...az emberek gondolkodásmódja éppoly különböző, mint az ízlése.

21. ...az emberek szabad ítélete nagyon különböző ... azért csak úgy tudnak békességben élni, hogy mindenki lemond arról a jogáról, hogy egyedül saját lelkének határozatából cselekedjék. Tehát csupán a maga határozatából való cselekvés jogáról mondott le mindenki, nem pedig a gondolkodás és ítélés jogáról.

22. Aki mindent törvényekkel akar szabályozni, inkább előidézi a hibát, mintsem megjavítja. Amit nem lehet megszabályozni, azt okvetlenül meg kell engedni, még ha gyakran kár származik is belőle.

23. ...tegyük fel, hogy ... a szabadságot el lehet fojtani, s az embereket úgy lehet korlátozni, hogy még mukkanni sem mernek a legfőbb hatalmak előírása nélkül; azt bizonyára sohasem fogják elérni, hogy az emberek csakis azt gondolják, amit a legfőbb hatalmak akarnak.

24. ...minél inkább el akarják venni az emberektől a szólásszabadságot, annál makacsabbul ellenszegülnek...

25. Az emberek többnyire úgy vannak megalkotva, hogy semmit sem viselnek el nehezebben, mint azt, hogy olyan nézeteket, amelyeket ők igaznak tartanak, bűnnek bélyegezzenek...

26. ...a gondolatszabadság ellen hozott törvények nem a gonoszokat sújtják, hanem a nemes lelkűeket, nem a rosszindulatúak megfékezésére szolgálnak, hanem inkább a becsületesek elkeserítésére, s nem tarthatók fenn az állam nagy veszedelme nélkül.

27. Lehet-e nagyobb szerencsétlenséget elképzelni az államra, mint azt, hogy tiszteletreméltó férfiakat száműznek mint gonosztevőket csak azért, mert más nézeten vannak, és színlelni nem tudnak?

28. ...aki becsületesnek tudja magát, nem fél a haláltól, mint a gonosztevő ... becsület dolgának, nem büntetésnek érzi jó ügyért meghalni, és dicsőségnek a szabadságért áldozni az életet.

29. ...az embereket olyképpen kell kormányozni, hogy ha nyíltan vallanak is különböző és ellentétes nézeteket, mégis egyetértésben éljenek.

30. A demokratikus államban ... (ez közelíti meg legjobban a természeti állapotot) ... az a vélemény emelkedik határozattá, amely a legtöbb szavazatot kapja...

31. Minél kevésbé adják meg ... az embereknek a véleménynyilvánítás szabadságát, annál jobban eltávolodnak a legtermészetesebb állapottól, s következőleg annál erőszakosabb lesz a kormányzás.

32. ...valójában azok az igazi felforgatók, akik a szabad államban az ítélet szabadságát akarják megszüntetni, holott ezt nem lehet elfojtani.

32. ...az emberek valamennyien a dolgok okainak ismerete nélkül születnek, s mindenkiben megvan a vágy a maga hasznának keresésére, s ennek tudatában is van.

33. ...az emberek szabadoknak tartják magukat, mert hiszen tudatuk van akarásaikról és vágyaikról, az okokról pedig, amelyek vágyakozásra és akarásra késztetik őket, mivel nem ismerik, sejtelmük sincs.

34. ...az emberek mindent valami cél érdekében tesznek, ti. azért a haszonért, amelyre vágyakoznak. Innen van, hogy a végzett dolgoknak mindig csak célokait kívánják tudni, s mihelyt megtudták, megnyugodnak; tagadhatatlanul azért, mert nem találnak okot további kérdezősködésre.

35. ...a természetnek nincsen semmiféle maga elé tűzött célja...

36. ...valamennyi célok csak az emberek kitalálása...

37. ...a célról szóló tanítás teljesen feje tetejére állítja a természetet. Mert ami valójában ok, azt okozatnak tekinti, és viszont.

38. ...a természetben semmi sem történik, amit hibául lehetne neki felróni; mert a természet mindig ugyanaz, és mindenütt ugyanaz a hatalma és hatóereje ... s ezért az a mód is, amelyen bármely dolog természetét megismerjük, szükségképpen egy és ugyanaz, ti. a természet egyetemes törvénye és szabályai szerint való megismerés.

39. ...az emberék csakis azért hiszik magukat szabadnak, mert cselekedeteiknek tudatában vannak ugyan, de nem ismerik az okokat, amelyek determinálják őket.

40. Az indulatoknak alávetett ember ... nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira hatalmában van, hogy gyakran, noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen követni.

41. Jón ... azt értem, amiről biztosan tudjuk, hogy eszköz arra, hogy az emberi természetnek magunk elé tűzött mintaképéhez mindjobban közeledjünk; rosszon pedig azt, amiről biztosan tudjuk, hogy megakadályoz bennünket abban, hogy megfeleljünk annak a mintaképnek.

Spinoza: A HALÁLRÓL

Merész vállalkozás az embereknek arról szónokolni, hogy mennyire csekélyek. Minden ember hiú, s inkább vakok vagyunk, csak hogy gyengéinket ne lássuk; különösen a nagyok követelik meg azt, hogy csínján bánjanak velük, és nem örülnek, ha hibáikra mutat rá valaki; de ha már megvan a hiba, legalább rejtve maradjon. S hogy mégis szabadon szólhatunk e tárgyról, azt a halálnak köszönhetjük. Nincs oly nagy a világon, aki ne látná, hogy hitványsággal van tele, aki ne vallaná be semmi voltát, ha a halálra gondol. De még az is hiú kérkedés, ha a gyengeséget ismerjük el önmagunkban; mintha csak valami fontos is volna bennünk! Él az Örökkévaló! A járulék nem lehet nemesebb, mint a lényeg, a kellék nem fontosabb, mint a fődolog, az épület nem biztosabb, mint az alap, amelyre épül, végül az, ami a lényünkhöz tartozik, nem lehet nagyobb és fontosabb, mint lényünk maga. De hát mi a lényünk? Gondoljuk meg jól, mi is a lényünk? Mondd meg nekünk, halál, mert a gőgös ember el nem hinné nekem. De halál, te hallgatsz, csak szemtől szembe beszélsz. Szóljon hát erről egy nagy király, hogy fületekkel halljátok és szívetekbe zárjátok a kimondott igazságot.

Íme, így elmélkedett a trónusán ülő Dávid, udvari népe között: Ecce mensurabiles posuisti dies meos et substantia mea nihilum ante te. Ó, századok örök királya, Te mindig a magadé vagy önmagadban, örökké változhatatlan lényed nem folyik el és nem változik és nem is lemérhető; "és íme, napjaimat lemérhetőnek alkottad és lényegem semmi Teelőtted". Nem, lényegem semmi előtted és minden, ami mértékkel méri magát is,

semmi, mert ami mérhető, annak határa van, s mikor e határhoz érkezünk, egy végső ponton minden leomlik, mintha a dolog sohasem létezett volna előbb. Száz év, ezer év, mit számít mindez, ha egy pillanat véget vet neki? Szaporítsd napjaidat, mint a szarvasok, melyeket a mese vagy a természetrajz annyi évszázadon át éltet; tartsatok annyi ideig, mint az óriási tölgyek, amelyek alatt őseink pihentek, és amelyek még utódainknak is árnyékot nyújtanak; halmozzatok fel ezen az óriásinak tűnő téren rangot, gazdagságot és örömöket, mi hasznotok belőlük, ha az utolsó gyenge és kimerült halálos lehelet oly könnyedén dönti le mind e hiú pompát, akár egy kártyavárat, mellyel a komolytalan gyermek szórakozik? És mit használ az, hogy annyit írtál e könyvbe, hogy annyi lapot töltöttél meg szép betűkkel, ha egyetlen vonás mindent eltöröl? De a vonás legalább nyomot hagy, legalább önmaga nyomát; de ez az utolsó mozzanat, amely egyetlen intéssel törli el egész életünket, maga is elvész a többivel a megsemmisülés örvényében; a földön nem marad nyomunk...

Mi hát a lényegem? Az életbe úgy lépek, hogy hamarosan távoznom kell belőle; megmutatkozom, mint a többiek, de utána el kell tűnnöm nekem is. Minden a halálba hívogat; s a természet, mintha csak a velünk tett jót irigyelné, gyakorta kijelenti és tudomásunkra hozza, hogy nem sokáig hagyja nálunk a kevés, kölcsönbe adott anyagot, hisz az nem maradhat ugyanannál, mivel örökké forognia kell. Más formák megalkotásához van szükség arra az anyagra, amit tőlünk visszakövetel.

Az emberi faj újabb tagjai, a világra jövő gyermekek felnőnek, és mintha vállukkal taszítanának odébb: "Vissza, most rajtunk a sor!" Ahogy mások előttünk elhaladtak, úgy látnak majd haladni bennünket is, és utódaink is elvonulnak majd a rájuk következők előtt. Ó, még egyszer kérdem, mi lesz belőlünk? Ha magam elé nézek, mily óriási tér az, ahol nem látom magam! Ha hátrafordulok, mily ijesztő sor következik, ahol nem létezem többé! És milyen kevés helyet foglalok el az idő e tátongó szakadékában! Semmi sem vagyok, ily csekély idő még a semmitől sem különböztet meg engem. Csak azért küldtek, hogy egy alakkal több legyen, nincs is igen szükség reám, és a darabot akkor is lejátszanák, ha én a színfalak mögött maradnék.

MILLET

1. A művészet harc. A művészetben bőrünket kell vásárra vinnünk.

3. Inkább a hallgatást választom, mintsem a gyenge kifejezésmódot.

THOMAS HENRY HUXLEY

1. A világ sakktábla; a figurák a természeti tünemények; a játékszabályok azok, amiket mi a természet törvényeinek nevezünk. Aki a túlsó oldalon játszik, rejtve van előttünk. Tudjuk, hogy becsületesen játszik, igazságos és türelmes. De azt is tudjuk, a magunk kárán okulva, hogy sohasem nézi el a hibát, s legkevésbé sem veszi tekintetbe a tudatlanságot.

2. Ha valami nagy hatalom beleegyezne, miszerint olyanná tegyen, hogy mindig azt gondoljam, ami igaz, és azt tegyem, ami jó, azzal a feltétellel, hogy valami

óraféle szerkezetté változtat, s minden reggel felhúz, mielőtt felkelek - azonnal megkötném vele az egyezséget.

3. Helytelenül értelmezett igazságok több kárt okozhatnak, mint az indokolt tévedések.

4. Az új igazságoknak az szokott a sorsuk lenni, hogy kezdetben eretnekségnek, a végén babonának tartják őket.

5. ...a tudomány azon ismerete, mely puszta olvasás által elsajátítható, bár végtelenül többet ér, mint a tudatlanság, de mégis igen távol esik azon ismeretszerzéstől, melyet a közvetlen szemlélés nyújt...

YEATS

1. ...mérlegeltem, mi volt s mi lesz, és úgy láttam, mindegy, mi vár: egyensúlyban tartja üres életem az üres halál.

2. Forgódva forgószélben sebesen, nem hallgat a sólyom solymászra sem. A centrum gyönge: minden szétröpül, a világ csupa zűr, kívül, belül.

3. Szeretjük azt, ami betölti sorsát.

4. A sok rég tett s mondott dolog, s mit nem tettem, s mondtam el, de hittem, teszek s mondhatok, nyom, s nincs nap, hogy ne hányna fel kínos emlékeket a hiúság s a lelkiismeret.

5. Remény, se rémület az állathoz nem ér; de az ember remeg s reménykedik míg él.

6. A nagy lélek dacol, ha űzik gyilkosok, s ha eljön, megveti a véglehelletet. A halált ismeri - hisz ő teremti meg.

7. A pusztán agyban fészkelő eszméktől óvj, Uram; ...úgy él a dal, ha a gondolat a gerincben suhan.

8. ...jókedv nevel gyávákból bátrakat.

9. ...ledől s felépül valamennyi mű. s ki felépíti újra, mind vidám.

10. ...test-lelket tölts meg, szerelem, adj tökéletest!

11. Aki magasba tör, a szomszédjára hág.

YEATS

HE WISHES FOR THE CLOTHS OF HEAVEN

HAD I the heavens' embroidered cloths,Enwrought with golden and silver light,The blue and the dim and the dark clothsOf night and light and the half-light,I would spread the cloths under your feet:But I, being poor, have only my dreams;I have spread my dreams under your feet;Tread softly because you tread on my dreams.

BUSONI

1. Csak az néz derülten, aki előrenéz.

2. Minden alkalommal újra kell kezdeni mindent, mintha az ember semmit sem tudna mást, mint érezni és gondolkodni.

GORKIJ 34

1. Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb.

2. Engem nem érdekel, hogyan éltek az emberek hajdanában. Azt mondjátok meg, most hogy kell élni!

3. Gyújtsuk fel magunkban a tudás lángját, hogy a tudatlanok meglássanak bennünket, és becsületesen, igazán felelhessünk mindenre.

4. Jóllakott ember van elég, de becsületes annál kevesebb.

5. Igazságtalanul nehéz életünk lassanként megmutatja keserű értelmét. és maga tanítja meg az embereket, hogyan siettessék menetét.

6. Ne azt emlegessük, ki öregebb, ki fiatalabb. Az a kérdés, ki gondolja helyesebben...

7. Csak az ész szabadíthatja fel az embert...

8. Az ész nem ad erőt. Azt csak a szív adhat!

9. Nem mindenkinek van leragasztva a szeme, egyesek önként csukják be, úgy bizony.

10. ...senki a világon rajtunk nem segít, ha mi magunk nem segítünk.

11. Amit ma nem értettek meg, holnap majd megértik.

12. Az áru értéke egyre nő, az emberé meg csökken.

13. Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság.

14. Botot, fegyvert, követ csinálnak belőlünk, és ezt úgy nevezik: állam.

15. A gyermekeink ítélnek felettünk, és igazság szerint ítélnek, ha cserbenhagyjuk őket az útjukon.

16. Hányszor van úgy, hogy valaki csak beszél-beszél, és az emberek nem értik meg, amíg meg nem találja az igazi egyszerű szót, amely mindent megvilágít...

17. A jó ember sose marad egyedül. Mindig akadnak, akik társul szegődnek hozzá...

18. Azt hiszem, nagyon is takarékoskodunk az érzésünkkel. Többnyire csak elmélkedünk, értékelünk, és nem engedjük szabadon fejlődni az érzéseinket.

19. Hát bizony, egy kis boldogság ráfér mindnyájunkra. De kevéssel senki se éri be, ha meg sok van belőle, mindjárt olcsó lesz.

20. Rejtve jár a földön az igazság, és keresi a helyet, ahol fészket rakhasson a nép közt.

21. Ököllel nem vered agyon az igazságot!

22. ...mikor veszedelemben van az ember, ne tátsa a száját...

23. Minden emberi kín apróságból ered.

24. Tréfálkozni kell; a vidám embert jobban megértik.

25. Önzetlenül senki sem fog dolgozni. Mindig azt kérdik: "Mi a hasznom belőle?" Minden ezen az orsón forog.

26. ...az igazságot nem ismerem, következésképp - hogyan hazudhatnék?

27. A hazugság a rabok és az urak vallása.

28. Nincs hatalmasabb erő, mint a tudás: a tudással felfegyverzett ember legyőzhetetlen.

29. Szeressétek a könyvet, a tudás forrását!

30. Minél erősebb a munkaszeretet, annál magasabb a kultúra.

31. Ha én nem magamért vagyok, akkor ki van helyettem? De ha én csak magamért vagyok, akkor miért vagyok?

32. A tudomány - kulcs a világ titkaihoz.

33. A művészet értékét nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel mérik.

34. Az ember nehéz helyzetekben érzi magát a legjobban.

ÖDÖN VON HORVÁTH

Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság.

Sose kételkedjünk benne, hogy egy gondolkodó,elkötelezett emberekből álló kis csoport meg tudjaváltoztatni a világot. Valójában csak ők tudják megváltoztatni.

Mark Twain

A valóság különösebb, mint a regényírás, mert a regényírónak ragaszkodnia kell a valószerűséghez, a valóságnak nem.

Margaret Mead

NASH

1. A bankárok éppolyanok mint bárki más, csupán gazdagabbak.

2. ...ne tessék azt hinni, hogy a bankokat én nem szeretem, Ellenkezőleg, hála és megbecsülés jár nekik, azt hiszem, Mert értékes közszolgálatot teljesítenek aképp, hogy felszámolják a szamarakat, kik úton-útfélen azt beszélik: minden a boldogság s az egészség - a pénz nem lényeges...

STEINBECK

1. ...az üzletemberek végre országszerte rájöttek, hogy ami rossz a négereknek, az rossz az üzleti életnek is, és ily módon egész Amerikának rossz.

2. Egyik legvisszataszítóbb emberi tulajdonságunk, hogy mindannyian le akarunk nézni valakit, jobbak akarunk lenni másoknál, s minthogy ez a bizonytalanság tünete, úgy látszik, az emberek nem valami biztosak a dolgukban.

3. Társadalmunk - északi, déli egyaránt - mindaddig nem heveri ki a rabszolgaság okozta megrázkódtatást, amíg észben tartjuk, fehér volt-e vagy fekete, akivel az imént az utcán szóba álltunk.

HAMMARSKJÖLD

1. Sose csak a lábad alá nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki a messzi horizontra szögezi a tekintetét.

2. Mutass nekem valamit, amiért meghalhatok...

3. A jóság olyan egyszerű: mindig másokért élni, sose a magunk hasznát keresni.

4. Szabad az, aki képes fölállni, és mindent maga mögött hagyni - anélkül hogy visszanézne. Aki képes Igent mondani.

5. Lucifer akkor vált a gonoszság eszközévé, amikor először gratulált önmagának angyali viselkedéséhez.

6. Ne keresd a halált. A halál majd rád talál. Azt az utat keresd, amely beteljesüléssé avatja a halált.

7. Az alázat éppúgy ellentéte a megalázkodásnak, mint a fölénynek. Aki alázatos, az nem hasonlítja össze magát semmivel. Biztos önmaga valóságában, ezért sem jobb vagy rosszabb, sem nagyobb vagy kisebb, mint bármi más a mindenségben. Egyszerűen van. Semmiség - mégis egy mindennel.

8. Ráeszméltem arra, hogy az Út olyan győzelemhez vezet, amely katasztrófa, olyan katasztrófa, amely győzelem. Hogy fölemelkedésünk egyetlen lehetősége megaláztatásunk mélyeiben rejlik. Ezután a "bátorság" szó elvesztette jelentőségét, mivel nem maradt semmi, amit elvehetnének tőlem.

9. Légy fegyelmezett!

SAINT-EXUPÉRY

1. ...az emberek: szegényes anyag, s őket is megteremtjük. Vagy eltávolítjuk, ha magukkal hozzák a bajt.

2. Nem arra törekszünk, hogy örökkévalók legyünk, hanem arra, hogy a dolgok és a tettek ne veszítsék el előttünk azonnal értelmüket. Akkor megmutatkozik a semmi, amely körülvesz minket.

3. Győzelem... vereség... Értelmetlen szavak. Az élet ezek alatt a képek alatt folyik, és új képeket készít. Egy győzelem gyöngévé tesz egy népet, egy vereség

föltámaszt egy másikat.

4. Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal. De ahhoz, hogy ezt elérje, eszközre van szüksége: gyalura, ekére.

5. Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van, hogy egyesíti az embereket; csak egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké.

6. A repülőgép megtanított az egyenes útra. Alighogy fölszállunk, búcsút veszünk az utaktól, melyek a kutak, istállók felé visznek, s várostól városig kígyóznak. Szabadok vagyunk...

7. Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.

8. Ha egy kertben sikerül egy új rózsafajtát kitenyészteni, a kertészeket izgalom fogja el. Elkülönítik, gondozzák, ápolják a rózsát. Az embereknek azonban nincsenek kertészeik. A gyerek Mozart éppúgy bekerül a fogaskerekek közé, mint a többiek.

9. ...előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)

10. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.

HEISENBERG

1. Ahogy a természettudomány területén is minden részletkérdés alárendeltje a természetnek mint egésznek megértésére irányuló nagy feladatnak, úgy minden, mégoly csekély technikai előrehaladás is az általános célt, az ember materiális haladásának elősegítését szolgálja.

2. ...az ember a történelem folyamán először áll önmagával szemben ezen a földön...

3. ...a kutatás tárgya többé nem a természet mint olyan, hanem az emberi kérdésfeltevésnek kitett természet...

4. ...a matematikai formulák nem a természetet ábrázolják, hanem a természetre vonatkozó ismereteinket adják vissza, s ennyiben lemondtak a természetábrázolás több évszázados, szokásos módjáról.

5. A természettudomány többé nem mint a természet szemlélője áll előttünk, hanem felismerte, hogy önmaga is az ember és természet közötti kölcsönhatás része.

6. ...a nagybani események azáltal jönnek létre, hogy sok kicsiny, szabálytalan esemény történik.

7. ...a mindennapi életben lépten-nyomon statisztikus törvényszerűségekkel van dolgunk, melyek azután gyakorlati cselekvéseinket is irányítják.

8. ...a statisztikus törvényekből a nagybani jelenségekre oly nagymérvű valószínűség következik, hogy gyakorlatilag a jelenséget determináltnak mondhatjuk.

9. ...európai kultúránk egész ereje az elvi kérdésfeltevés és gyakorlati cselekvés közti szoros kapcsolatból ered...

10. Azt akarjuk, hogy ifjúságunk minden külső zűrzavara ellenére is az európai kultúra szellemi légkörében nevelkedjék, hogy azokhoz az erőforrásokhoz jusson,

melyekből földrészünk több mint két évezreden át élt.

HASENCLEVER

A belátás, hogy a világba szükségképpen azért helyeztettünk, hogy benne egy feladatot teljesítsünk, mely a legfelelősségteljesebb értelemben mi magunk vagyunk - az első lépés a magába szálláshoz. Aki megmenti önmagát, az egyszersmind az emberiséget menti meg.

ALDOUS HUXLEY

1. A múltban a személyi és politikai szabadságot nem kis mértékben biztosította a kormányzat kezdetlegessége.

2. A szegények számára a technika haladása nem más, mint a társadalmi és gazdasági bizonytalanság állandó forrása.

3. ...a jelenlegi gazdasági berendezés szerint a hadianyag az egyetlen áru, amit árra és haszonra való tekintet nélkül szórunk szét.

4. Az iskola, az üzleti reklám és a politikai propaganda belenevelte az emberekbe azt a hitet, hogy a növekvő szervezettség, melyet nagytőkések vagy az állam, vagy a kettő együtt irányítanak, valami áldásos dolog, és ugyanakkor kikerülhetetlen és szinte természeti folyamat.

5. Ha nem lenne történelmi tény, hogy teljesen jelentéktelen mozgalmak, minden politikai hatalom nélkül való egyéni kezdeményezések végül mégis hatalmas befolyást gyakoroltak az egész emberiségre, akkor okunk lenne a csüggedésre. De szerencsére nem lehetetlen, hogy ez a ma még szerény decentralista kovász megerjesztheti az egész jelenlegi társadalom hatalmas tömegét.

6. ...a hatalom mindig megront, és ezért egyetlen emberi lénynek vagy csoportnak sem szabad túl sokat és túl sokáig juttatni belőle.

7. Új energiák feltárása majdnem olyan fontos feladat, mint az energia termelése.

8. Amíg a hatalomvágy megmarad emberi tulajdonságnak - és bizonyos típusú emberekben-ez a vágy hihetetlenül erős -, semmiféle, még a legjobban megszerkesztett politikai megegyezés sem biztosíthatja a békét.

REBREANU

1. Ha földet akarsz, műveld is meg! Akinek földje van, szeresse, művelje meg, vagy mondjon le róla!

2. Az álmatlanság nemcsak azért gyötrő, mert megrövidíti az éjszakai nyugodalmat, hanem különösen azért, mert kínzó gondolatokat sugall, amelyek a lelket csápjaik sűrű hálójába fogják.

3. ...az igazság nem kerül semmibe, ezért nincs is keletje manapság!

4. ...a polgárság támasza és talpköve a hivatalnok és nyugdíjas; ezért hiszi mindegyik magáról azt, hogy az államnak éppen őróla kell gondoskodnia...

5. Akinek semmije sincs, az mindig könnyebben ad...

6. A pásztor, aki elhagyja nyáját, rosszabb, mit az, aki rosszul vezeti, mert a magára maradt nyáj szerteszéled; amelynek pedig pásztora van, akár jó, akár rossz, mégiscsak együtt marad...

7. ...az ember csak akkor értékeli igazán a boldogságot, ha már a boldogtalanságba is belekóstolt...

8. Hamissággal egyszer-kétszer átlábol az ember a patakon, de a nagy vizet nem ússza meg szárazon. Igazsággal viszont a tengeren is átkelhet.

FEUCHTWANGER

Az igened legyen igen, és a nemed legyen nem. De mondj nagyon keveseknek nemet és még kevesebbeknek igent.

ORTEGA Y GASSET

1. A meglepődés, a csodálkozás a megértés kezdete... A tágra nyitott szem előtt a világon minden figyelemre méltó és csodálatos.

VAHTANGOV

Mindenki, aki kellemes akar lenni, mindig kellemetlen, éppen amiatt, hogy kellemes akar lenni.

SCHLICK

1. Megállapítani egy kijelentés értelmét annyit tesz, mint megállapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint e kijelentést használni kell...

2. Értelmetlenség bizonytalan tényekről beszélni, csak a mi kijelentéseink, a mi ismereteink lehetnek bizonytalanok. Éppen ezért ha sikerül a szigorú tényeket teljesen tisztán visszaadni a megfigyelési tételekben, akkor ezek természetszerűen minden ismeret, minden megismerés kétségtelen kiindulópontjává válnak.

3. A természeti törvények nem kijelentések, amelyek vagy igazak, vagy hamisak, inkább arra vonatkozó előírások, hogyan kell létrehozni az ilyen kijelentéseket... A természettörvények ... utasítások, viselkedési szabályok, amelyek megmutatják a kutatónak az utat a való világban, lehetővé teszik számára, hogy előre lásson bizonyos eseményeket.

SZUBRAMANJA BÁRADI

1. Bárha felkél minden aljasság, és hadba száll velünk, félelem nincs, félelem nincs, félelemről szót se ejts!

2. Nem szabad hinni a véletlenben, jobb, ha reggel és este is felpofozzuk magunkat, hogy el ne felejtsük, hogy az óvatosság sohase fölösleges, és hogy a jóból is megárt a sok.

FRIEDELL

1. ...a tehetség ... nem több, mint jármű, melynek csak a hajtóerő és az irányító szellem ad létjogosultságot és célt.

2. Dicsérni szoktuk az írók eredetiségét. Pedig valószínűleg ők sem voltak eredetibbek, mint mi lennénk természetünknél fogva, csak nekik nagyobb volt a bátorságuk, bátorságuk az eredetiségre. Viszont: köztudomású, hogy a bátorság átvihető tulajdonság, s ennek folytán az ilyen írók felbecsülhetetlen értéke éppen abban rejlik, hogy önálló gondolkodásra és egyéni megfigyelésre serkentik a többi embert is.

3. Végül is ez a sorsa minden igazságnak. A tegnapi ember abszurdnak tartja, a

holnapi banálisnak. Az igazságok nem maradandók. De maradandók azok az írók, akik rátaláltak.

ERÉNYI KÁROLY

1. Nem csoda, ha a fényt és a világosságot bizonyos nyelvek nemcsak egyazon szóval jelölik, hanem a világot is ugyanígy nevezik. Így a mi "világ" szavunknak mind a három jelentése megvan.

2. A mesterhez tanácsért fordulj, ne protekcióért.

3. Becsüld meg a kezdőt - ő semmi, de még minden lehet.

4. Nem élhetünk illúziókból. Nélkülük sem.

TEILHARD DE CHARDIN

1. A Világ (a Világ értéke, csalhatatlansága és jósága) - ez végső elemzésben az első, az utolsó és az egyetlen dolog, amelyben hiszek.

2. Ha egy nagyság eléggé megnőtt minden területen, hirtelen arculatot, állapotot vagy természetet változtat.

3. A Világmindenség már nem egy rendszer, hanem egy folyamat. A kozmosz kozmogenezissé alakult át.

4. El kellene határoznunk nyílt elismerését annak, hogy a "társadalmi" és a "kulturális" a fejlődés biológiai folytatódásai.

5. A Társadalmi Jelenség a Biológiai Jelenség kulminációja, és nem gyengülése.

6. Az anyag élelmez, felemel, a többihez kapcsol bennünket, mert el van borítva az élet által.

EDDINGTON

1. Kérlelhetetlen törvénye a külvilággal való kapcsolatunknak, hogy minden, amit megismerhetünk, átalakul a megismerés folyamán.

2. Mennyiben figyelhető meg az elektron kevésbé, mint a csillag? Nem vagyok benne bizonyos, vajon mondhatom-e, hogy láttam elektront, de ugyanúgy kételkedem abban is, hogy láttam-e a csillagokat. Ha láttam az egyiket, láttam a másikat is.

3. A kutatás természetét, legalább a természettudós számára, nagyrészt az a körülmény szabja meg, hogy az egyének tapasztalásuk egy részét egymással közölhetik.

4. A "látszat csal" tana mérsékelten alkalmazva kitűnő; de már annyira elhatalmasodott, hogy figyelmeztetésre szorulunk, hogy a látszat világa az, melyhez életünkben alkalmazkodnunk kell.

7. A Földnek gömb alakban való elképzelése, úgy hiszem, senkinek sem okoz nehézséget. Bevallom, hogy nekem annyira vérembe ment át a gondolat, hogy az Ausztráliában lefolyó, válogatott krikettmérkőzést képzeletemben fejjel lefelé játsszák.

8. Nem vagyok bizonyos benne, hogy a matematikus jobban megérti világunkat, mint a költő vagy a misztikus. Talán csak arról van szó, hogy jobban tud összeadni.

9. Szó sincs arról, hogy a természettudomány hatalma csökkenne, hanem csak tisztábban látjuk, hogy mivel járulhat az emberi fejlődéshez és kultúrához most és a jövőben.

10. ...azt hiszem, hogy a tudomány haladását nem az eldöntött, hanem a felvetett kérdésekkel kellene mérni.

11. Azért látunk messzebbre, mint elődeink, mert a vállukon állunk és nem csodálatos, hogy míg oda felkapaszkodunk, néhány rúgást is kapnak?

LU HSZIN

1. Az álom nem az, ami már létezik, de az sem, ami sohasem valósulhat meg. Úgy van ez, mint az életben, a földön: nincs út, de jön sok-sok ember, és - utat vág!

2. Ha helytelen a cím, nem lehet helyes a szöveg sem!

HUIZINGA

1. Kultúráról mint egy közösség irányított magatartásáról akkor beszélhetünk, ha a természet birtoklása anyagi, erkölcsi és szellemi téren olyan állapotot teremt, mely magasabb és jobb, mint az, melyet az adott természetes viszonyok nyújthatnak...

2. Uralkodás az emberi természeten csak egyet jelenthet: olyan emberiséget, melyben mindenki önmagáért, önnönmagán uralkodik.

3. A siker imádata, mely már gazdasági tévedéseknél is képes a megítélést enyhíteni, a politikai bírálatban úgyszólván teljesen kiszorítja a helytelenítés lehetőségét.

4. A "hősies"-nek nagyhangú feldicsérése már magában véve is krízisjelenség. Azt jelenti, hogy a szolgálat, feladat, kötelesség fogalmai már nem bírnak annyi szükséges erővel, hogy a nyilvános energiákat ténylegesítsék. Fel kell erősíteni őket, mintegy hangszórón keresztül. Meg kell fújni - talán fel kell fújni őket.

5. Minden korszak eredményében van egy alkotóelem, melyet utólag újként ismernek fel, mint a váratlant, az ez előtt még el nem gondolhatót.

6. Bárhol fakadjon is a valódi nemzetköziség gyenge virága: támogasd és öntözzed azt. Öntözzed saját nemzeti öntudatod eleven vizével... Maga a kifejezés: nemzetközi, a nemzetek fenntartását feltételezi, de olyan nemzetekét, melyek egymást elszívelik, és nem csinálnak a különbségekből megkülönböztetőségeket.

EINSTEIN

1. Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.

2. Az ember igazi értékét úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, mily mértékben és milyen értelemben tudta Énjétől felszabadítani magát.

3. Ha ... a valóságról szerzett tudomásunk kezdete és vége a tapasztalat, mi szerepe van a tudományban az értelemnek?

4. ...tiszta empíriából nem származhatik megismerés, hanem csakis az elgondoltnak és a megfigyeltnek összehasonlításából.

5. A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.

6. Személyében mindenkit tisztelni kell, bálványozni nem kell senkit.

7. Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk.

8. A képzelőtehetség fontosabb, mint az ismeret.

9. A régi törvények értelmüket vesztik, mihelyt a mozgó test sebessége megközelíti a fényét... A tömeg tulajdonképpen energia, viszont az energiának is van tömege.

MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ

1. a szektorszerű képzés ma elkerülhetetlen, de ennek nem szabad odáig vezetnie, hogy az ember - minden olyannyira magasztalt szaktudása ellenére - elsatnyuljon.

2. a technika olyan szervesen fejlődő élettényező, amely kölcsönhatásban áll az emberiség szaporodásával, s éppen ez a technika magától értetődő igazolása.

3. a jelszó természetesen nem: a technika ellen, hanem - ha helyesen értelmezzük - a technikával. ez felszabadíthatja az embert, ha az ember ráeszmél végre, hogy mit kezdhet ezzel a szabadsággal.

4. ...nem szabad, hogy érdeklődésünk középpontjában a forma, a termelés bámulatra méltó technikai folyamata álljon: figyelmünk legjavát az egészséges életterv felé kell fordítanunk. ebből kellene a mindenkori gyakorlatnak kiindulnia.

5. nem a tárgy, hanem az ember a cél.

6. minden ember tehetséges.

7. minden egészséges emberben megvan az a mélyen rejlő képesség, hogy alkotó energiáit kibontakoztassa, ha munkáját belülről igenli.

8. az osztályharc végső soron nem a tőkéért, nem a termelési eszközökért, hanem valójában az örömet okozó elfoglaltság, a belsőleg kielégítő munka, az egészséges életforma és a felszabadító erőkifejtés jogáért folyik.

9. szükségünk van zseniális utópistákra, egy új Jules Verne-re: éspedig ezúttal nem azért, hogy egy immár könnyen túlszárnyalható technikai utópia szédítő perspektíváját vetítse elénk, hanem hogy megjelenítse számunkra a jövő emberét, aki az élet ösztönösen egyszerű és bonyolultabb összefüggéseiben egyaránt érvényre juttatja annak alaptörvényeit.

10. az anyaggal való intenzív foglalkozás növeli biztonságunkat az érzelmi élmények terén.

11. ...milyen naivnak bizonyul az idegenkedés a pusztán célszerű forma "hűvös intellektualizmusától", mihelyt felfigyelünk a mély értelműen célszerű természeti formák jelentőségére!

13. az akadémiák "művészete" halott, de él az eleven élet művészete, amelynek formái a múlt analógiáitól függetlenül, az ember aktuális (ha nem is mindig szavakba foglalható) szükségleteiből fakadnak.

14. a ma alkotó embere előtt az a feladat áll, hogy a kor ösztönzéseit és kívánságait magába gyűjtve mai eszközökkel fejezze ki magát. ez a közös nevezője lényegében mindazoknak az izmusoknak, amelyek az utóbbi száz évben felütötték a fejüket.

15. ...az ezer gátlással, téves ismerettel agyonterhelt ember mindent azonnal "meg akar érteni", ahelyett hogy előbb szabaddá tenné magában az élményhez vezető utat. Holott mindenkinek elsősorban arra kellene törekednie, hogy a maga egyéni életében felismerje az egyetemesen uralkodó törvényt.

16. ...az alkotás értelme nem a kor és a technika által meghatározott formális tényezőkben, hanem az ember alkotóerejének megnyilatkozásában rejlik.

17. a játékszerek gyakran korszerű szobroknak mondhatók, sokszor valósítanak meg szellemes technikai ötleteket, amelyek legnagyobbrészt többet tárnak elénk az aktuális technikai eljárások lényegéből, mint a tudományos értekezések.

18. minden kultúrkorszakban falanxszerűen összetömörül valamennyi alkotóterület. néha azután megtörténik, hogy a sorból egy ék alakban előretör, ez az állapot nem tart sokáig: a többi gyorsan utánairamodik, és a falanx ismét helyreáll.

KLEE

1. Jelentős műalkotás akkor keletkezik, ha egy még jelentősebbel kellett felhagynunk.

2. A régi mesterek iskolájának vége. A művész nem az önmagában vett természetet adja vissza, hanem a természeti törvényt.

4. Tulajdonképpen mindent könnyű elviselni, ha az ember maga nem felel érte; leszámol önmagával és kész. S minden méltánytalanságot kiegyensúlyoz mindig valami...

5. A művészet olyan, mint a teremtés: éppúgy érvényes az első napon, mint a hetediken.

6. Ahogy egy gyermek utánoz minket játék közben, úgy utánozzuk játékunkban mi azokat az erőket, amelyek a világot teremtették és teremtik.

9. ...már az a kicsiny lépés is, amelyet a látás a mikroszkóp segítségével megtesz, olyan képekhez juttatja a szemet, amelyeket fantasztikusnak és képtelennek minősítenénk, ha - anélkül hogy tudnánk, mik ezek valahol csak úgy véletlenül megpillantanánk őket...

11. ...nem szándékom olyannak mutatni az embert, amilyen, hanem csak amilyen lehetne.

12. Egyelőre keresnünk kell. Részeket már találunk ... de az egészet még nem leltük meg. Hiányzik hozzá a végső erő, mert: nem támogat minket nép. Mi azonban népet keresünk...

ALEXANDER FLEMING

1. ...az orvostudomány sokkal több, mint amit az ember könyvekből megtanulhat. Meg kell érteni az egyént és ismerni az emberi természetet. És nincs jobb eszköz az emberi természet megismeréséhez a sportnál és elsősorban a csapatban űzött sportnál.

2. Ha egy fiatal kutatónak tanácsot adhatok, azt mondom: sose hanyagolja el a megszokottól eltérő jelenséget. Lehet, hogy az eset semmitmondó lesz, de lehet, hogy olyan kulcs lesz, amely a felfedezés kapuját nyitja meg. Ez nem jelenti azt, hogy tétlenül kell várnunk, míg megjelenik a véletlen. Dolgoznunk kell, keményen dolgoznunk, és jól kell ismernünk munkánk tárgyát.

3. A penicillint senki sem találhatta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította... Nem, én nem találtam fel a penicillin alapanyagát, csupán felhívtam rá az emberek figyelmét és nevet adtam neki.

4. Minden kutatónak szabad idővel is kell rendelkeznie, hogy saját gondolataival foglalkozzék, és erről senkinek sem köteles számot adni, hacsak nem akar. Döntő gondolatok születhetnek a szabad idő óráiban.

5. A rögtöni sikerek utáni szomjúság általános, de káros. A valóban hasznos kutatások hosszú időt igényelnek. Előfordul, hogy valamelyik laboratóriumból esztendők alatt sem kerül ki gyakorlatilag hasznosítható dolog. Ha aztán hirtelen megszületik valami - ami talán tökéletesen más, mint amit kerestek -, a laboratórium százévi költségeit is fedezi.

6. Az emberek ezt mondták: "Miért ez a nagy lárma akörül, hogy a kristályok egy kis asszimmetriát mutatnak? Mire jó ez?" Az lehet erre a válasz, amit Franklin mondott: "Ugyan, mire jó egy újszülött gyermek?"

7. A kutató tudja, mi a csalódás, tudja, hány hónapon keresztül dolgozott rossz irányban, és ismeri a kudarcokat. De a kudarcok hasznosak is, mert ha helyesen elemzi őket az ember, sikerre vezethetnek.

8. Ha egy közönséges laboratóriumhoz szokott kutató márványpalotába kerül, két dolog történhet: vagy ő győzi le a márványpalotát, vagy a márványpalota győzi le őt. Ha a kutató nyer, a palota műhely lesz, és hasonlítani fog minden más laboratóriumra; de ha a palota lesz a győztes, a kutató elveszett.

9. Nem oktalan ambíció egy kutatónál, ha dicsőségre vágyik. De ha valaki meggazdagodás vagy hatalomszerzés céljából adja magát a kutatásra. nem neki való dolgot végez.

10. Mi is a siker? Úgy lehetne meghatározni, hogy: egy ember ambícióinak beteljesedése. Ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor tulajdonképpen bizonyos mértékben minden embernek van sikere, de senkinek a sikere nem teljes.

11. Sok ember dolgozik keményen, némelyik gondos megfigyelő. De a világos gondolkodás nélkül, amely a megfigyelt dolgokat a megfelelő helyre rakja, és helyes perspektívából látja, semmire sem jut.

12. Minden pillanatban két út van előttünk; ezek közül ki kell választanunk az egyiket, és nem tudjuk, merre vezet a másik. Lehet, hogy a jobbat választottuk, és lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni, melyik a jobb.

BALÁZS BÉLA

1. Igazságos határokat húzni lehetetlen? Hát ne legyenek határok, érezhetők. Nincs más menekvés!

2. Mi vagyunk ezen a tájon a leggyengébbek. Tehát csak a történelem legnagyobb erőinek segítségével maradhatunk meg. Ki fog hajlani a mi akaratunkra, ha nem az emberiség akaratával lesz azonos?

3. Magyar patrióta ma csak internacionalista lehet. Az internacionalizmus számunkra nemcsak a magasabb erkölcs parancsa, a humanitás vállalása, hanem az okos nemzeti önzésé is. Mert nincs más menekvés!

4. Áldott legyen a mi kemény magyar sorsunk, mely pusztulásunk veszedelmével kényszerít rá, hogy mi is az emberiség élén haladjunk.

5. Aki a fejlődés útján csak hátrálva védheti életét, az elveszett. Mi, magyarok

a halál elől csak előre menekülhetünk.

6. Sérelmeink vannak, és sebeket ütöttek rajtunk? Mégse tartsuk nyitva sebünket konokul, mint kiáltó szájat. Mert kiáltás nem hallik messzire a nagy zivatarban, de a nyitott seb elgennyesedik.

8. ...örökké maradandó helyzetek nincsenek. A történelem ritkán old meg konfliktusokat. Többnyire tárgytalanná teszi őket.

9. Nem sikerült ma hidat verni a szomszédainkhoz? Nagy baj. De ha holnap nem fog többé árok elválasztani, akkor híd se kell majd. A holnap pedig mindig ma kezdődik.

13. Minden ajtót ki kell nyitni. Szél bejárjon, nap besüssön.

16. Ha olyat látunk, mit normális körülmények közt ember nem láthat, akkor - mégis látván - magunkat érezzük láthatatlannak.

KARINTHY FRIGYES

1. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.

2. ...tessék nekem visszaadni az iskolapénzt, mert én nem tudok semmit.

3. ...lennének-e egyáltalában legjobb családok, ha nem fordulnának elő dolgok, melyek a legjobb családban is előfordulnak?

4. Házasság. Kölcsönös szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, hogy kivel van viszonyuk.

5. ...szeretnék egy kicsit nevetni is. És nem tudok nevetni, ha röhögtetnek.

6. Fajelmélet. Két ember között nagyobb különbség van, mint két fajta között.

7. Hisztéria. Veszedelmes betegség, kötelezően kellene gyógyítani. Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele.

8. ...nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek.

9. Jobb egy mentő ötlet, mint egy mentőegylet.

10. ...ahogy ezeket a freudistákat ismerem, a szerző képes kimutatni, hogy még a csóknak is szexuális eredete van!

11. Ön nem ismeri a női nemet! - Valóban, én csak a női igent ismerem.

12. Antiszemitizmus. A zsidók csalnak - üldözzük a zsidókat! Üldözzétek a csalást - ha igazatok van, annál rosszabb a zsidókra!

13. Erő. A túlságosan nagy erőkülönbségek között nem lehet szó győzelemről. Az oroszlán nem bír a szúnyoggal.

14. Gazdag ember filozófiája. Csak annak adok, aki nekem rokonszenves. De nekem nem rokonszenves, akinek adni kell.

15. Törvény. A bűnöst már üldözi, de a bűnhöz még nem mer hozzányúlni. Azt már nem tűri, hogy rosszak legyünk, de azt tűri, hogy ne legyünk jók - azt már belátta, hogy rossznak nem szabad lenni, de azt még nem látta be, hogy jónak

kell lenni. Már megvéd az ellen, aki meg akar ölni - de nem véd meg az ellen, aki hagyja, hogy meghaljak, mikor megakadályozhatná.

16. Kereslet és kínálat. Az áru annyit ér, amennyire szükséged van rá.

18. Lelkiismeretes humorista. Humorban nem ismer tréfát.

19. Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt, a nő férfit.

21. Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge.

22. Ne tévesszétek össze az egyszerűséget a banalitással!

23. Analízis. Valóban, a múlt század tudománya sikeresen szétszedte az embert. Jöhetne már valaki, aki megint összerakja.

24. Nem azt akarjuk, amit gondolunk - nem azt gondoljuk, amit mondunk - nem azt mondjuk, amit teszünk. Végeredményben mégis azt tesszük, amit akarunk.

26. Ugyan kérem - még ebéd közben is fogyókúrát tartsak?

27. A türelem rózsát terem. Egyebet nem.

28. Cirkusz. ... Itt látható a világ legnagyobb törpéje és a világ legkisebb óriása. Egészen egyformák... Két rendes ember.

29. Természet. Bünteti a szenvedést, és jutalmazza az örömet...

30. Az emberek nem egészségesek, hanem boldogok akarnak lenni.

31. Szép keze van, csakugyan... De képzelje el, milyen csúnya volna ugyanez lábnak.

32. Te, ne menj éjszaka azon a sötét, elhagyott vidéken! Még leütsz valakit!

33. Kifogytam minden mondanivalómból. Kénytelen voltam megmondani az igazat.

34. Mit akartok folyton azzal a jövővel, az utódokkal? Egyelőre talán még mi is a világon vagyunk.

35. Egy nő mindent megér, csak az árát nem.

POUND

1. Tiszteld a kisgyermek képességeit Attól a perctől, hogy a friss levegőt magába szívja, De egy ötvenéves férfi, aki semmit se tud, Nem érdemel tiszteletet.

2. Ha az ember lelkében nincs rend, Nem képes rendet teremteni önmaga körül...

3. ...ha az uralkodó lelkében nincs rend, Rendben nem lehet az ő birodalma sem.

4. ...perverzek, kik a pénzben-bujálkodást Az érzéki örömök elé helyezték...

5. ...az a véleményem, hogy a zene szenvedélyes

Szeretete összeegyeztethető azon ökonómiával, amelyhez ragaszkodni kötelességünk.

6. UZSORA MIATT nincsen jó gyapjú az árusok kezén s juh nem hoz jövedelmet uzsora miatt

7. Árnynak árnyéka: ez s nem több a tudás, S mégis tudásért kell egyre hajóznod...

8. ...akkor adózzon a nép, ha van miből...

9. Ha a bánya kimerült, erőszak hasztalan.

10. Arany nem tart senkit életben, sem gyémánt nem míveli meg a földet... gondos forgatással... Kenyér a létnek alapja.

11. ...nincs hiány tudósban, csak a bölcs kevés Lehet, hogy az iskolákban a hiba.

12. Bíró három nap böjtöljön, mielőtt halálos ítéletet hozna.

13. ...legyünk tekintettel a legelemibb emberi indulatokra...

14. Rossz törvény a legrosszabb zsarnokság.

15. ...amit jónak tapasztaltunk, tartsuk meg...

16. ...kölcsönpénzből kereskedni: igen rossz üzlet...

17. ..iskolák egyetemek támogatása az egyetlen módja annak, hogy megóvjuk alkotmányunkat.

18. Amit jól szeretsz, maradandó lészen, a többi salak...

19. Aki egy hónapot töltött siralomházban, vadállat-ketrecben se hihet többé...

20. A fák meghalnak az álmok megmaradnak...

21. Mi a törvény ha nem kölcsönösség?

22. Termelést sefttel ne cseréld föl...

23. Egy generális is lehet kiművelt, adja isten, hogy még egyszer megérjük!

24. Ha a házban nincs szeretet, akkor semmi sincs.

PICASSO

1. A természetet nem lehet határok közé zárni, nem is lehet másolni, hagyni kell, hogy az elképzelt tárgyak a valóság látszatát öltsék magukra...

2. A fényképészet éppen jókor jött, hogy megszabadítsa a festészetet mindenféle irodalomtól, anekdotától, még a témától is.

3. Az ötlet csak kiindulópont... Csak akkor jövünk rá, hogy mit is akarunk rajzolni, ha már nekiláttunk...

4. Mindig a részletek a legizgalmasabbak.

5. Az ember azért jutott el a képalkotásig, mert a képek ott hevertek körülötte, csaknem készen, a keze ügyében.

6. A föld nem tart bejárónőket, hogy letörülgessék... Naponta hull rá a por, és megtelepszik rajta. Mindazt, ami a múltból ránk maradt, a por őrizte meg.

7. ...együtt élek a porral, benne élek, a legszívesebben szürke ruhákat viselek: azokon nem látszik meg a nyoma.

8. ...egy művészre ugyanolyan jellemző, ahogy a tárgyakat elhelyezi maga körül, mint a művei.

9. Nem elég, ha ismerjük egy művész munkáit. Azt is tudni kell, mikor csinálta; miért hogyan, milyen körülmények között. Egyszer majd biztosan kialakul egy új tudomány, talán "embertudománynak" fogják hívni, amely arra törekszik, hogy az alkotó emberen keresztül mélyebben behatoljon az emberbe.

10. ...a hideg igenis ösztönző hatású ... ébren tartja a szellemet. Mozgásra ösztökél. Az ember dolgozik, hogy felmelegedjen, és fel is melegszik a munkától. A jó meleg inkább álmosít.

11. Hogy mért nem lettem inkább fényképész! Egészen más, ahogy a többiek látják az embert, és ahogy néha maga látja önmagát a tükörben. Többször is előfordult életemben, hogy elkaptam egy olyan arckifejezésemet, amelyet a portréimon sohasem sikerült felfedeznem. Pedig talán éppen ezek voltak a legőszintébb arckifejezéseim.

12. Én mindent felszedegetek, főleg azt, amit mások eldobnak.

13. A legtöbb ember a siker alapján ítéli meg a műveket... De hol van az megírva, hogy a siker mindig azoké legyen, akik kiszolgálják a közízlést? ... A sikerem oltalma alatt megcsinálhattam, amit akartam ... mindent, amit akartam.

14. ...legjobb, ha az objektív valóságot gondosan összehajtogatjuk, mint egy lepedőt, és egyszer s mindenkorra elzárjuk a szekrénybe...

15. A természet csak jelek segítségével fordítható te a piktúra nyelvére. De a jeleket nem lehet kitalálni. Csak úgy jutunk el hozzájuk, ha nagyon erősen törekszünk a hasonlatosságra.

16. Szeretem az "összes művek"-et. Az alkotás folyamatát csak az összes változatok sorozatán keresztül lehet igazán nyomon követni.

17. Én ugyan nem másolok semmit, de a környezetem így vagy úgy mégiscsak érezhető a vásznaimon.

18. Minek kell még több pénz, ha van elég pénzünk? Hiába vagyunk gazdagok, négyszer egymás után úgysem tudunk ebédelni vagy vacsorázni. Ami engem illet, lehetek gazdag vagy szegény, sose szívnék másféle cigarettát, csak Hongroise-t.

19. A régi képeim már nem érdekelnek. Sokkal kíváncsibb vagyok azokra, amelyeket még nem festettem meg.

20. Én nem keresek, találok.

JOYCE

1. Nem vagyok hajlandó tovább szolgálni azt, amiben már nem hiszek, nevezzék azt

akár az otthonomnak, a hazámnak vagy az egyházamnak...

2. ...nem használnék más fegyvert, mint ... a csendet, a száműzetés magányát és az agyafúrt értelmet.

3. Egész Írország egy nagymosás a Golf-áramlatban...

4. Aki folyton megy, gyakorlatilag egy napot nem öregszik.

7. A rómaiak, pontosan úgy, mint az angolok, akik lépésről lépésre a nyomukban járnak, minden új földrészre, ahová csak lábukat tették, ezt a Kloáka Maxima-komplexusukat hozták magukkal. Körülnéztek tógájukban, és azt mondták: Alkalmas ez a hely nekünk. Építsünk egy vécét.

9. A természetben minden ízlés előfordul. Vajon milyen lehet a hattyúk húsa?

10. Disznót eszel, disznó leszel.

11. Van egy mondás, hogy földbirtokos sose hal meg. Másik lép a nyomába, ha az egyik bemondja az unalmast. Az aranyaikkal összevásárolják a fél világot, és a végén az egész arany mégis megmarad nekik. Valahol valami büdös itt.

13. Eszel, vagy megesznek.

14. Az ember sose tudja, kinek a fölkérőzött gondolatain kérődzik.

22. Azt hiszed, megszöksz, és beleütközöl saját magadba. Jobb az út feléről visszatérni, mintsem rossz helyre érni.

28. ...a gesztus lehetne az egyetemes nyelv, nem a zene, nem a szag.

29. Esztétika és kozmetika a budoárba való. Én az igazságot keresem. Egyszerű igazságot az egyszerű embernek.

31. ...haljon meg a haza énértem.

32. ...több nyelvvel operál az emberiség, mint amennyire éppen szüksége volna.

35. ...kilencven százalékban pénzkérdés a kérdés, ez van végig minden mögött, kapzsiság és féltékenység...

36. Az emberek még valahogy belenyugszanak, ha farkas harapja meg őket, de ami határozottan kihozza a sodrukból, az a bárány harapása.

37. ...a múltra való békés visszaemlékezés rendszeres gyakorlata az éjszakai nyugalmi idő előtt: enyhíti a fáradtságot, szavatolja az egészséges pihenést és megújuló életerőt.

KAFKA

1. Ha jól meggondoljuk, semmi sem csábíthat arra, hogy elsők akarjunk lenni egy versenyfutamban. 2. Nem, a szabadságot nem akartam. Csak menekvést.

3. Itt vagyok, egyebet nem tudok, egyebet nem tehetek. Csónakomnak nincs kormánya, sodorja a szél, mely a halál legmélyebb régióiban fúj.

4. Az ember lénye, mely alapjában véve könnyelmű, szálló porfelhő természetű, nem tűr megkötéseket; ha magát kötözi meg, hamarosan őrült mód kezdi tépni majd kötelékeit, falat, láncokat és önmagát a szélrózsa minden irányába szórva szét.

5. A földi lét letakart szemmel nézve, mintha egy vonat utasai lennénk, akiket hosszú alagútban szerencsétlenség ért, méghozzá olyan helyen, ahova a bejárat fénye már nem látszik be, a kijáraté pedig oly parányi, hogy egyre keresni kell, és egyre elvész, amikor is ráadásul még a kijárat és a bejárat iránya sem -biztos.

6. A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlansággal kell végződnie.

7. Ha tehát elindultál az úton, folytasd minden körülmények között, csak nyerhetsz, nem fenyeget veszedelem, hogy a végén lezuhansz talán; ha azonban már az első lépések után visszafordulsz, s a lépcsőn lefutsz, mindjárt a kezdet kezdetén lezuhansz, nemcsak talán, hanem egész bizonyosan.

8. ...éppen az óvatosság követeli meg, mint sajnos oly gyakran, az élet kockázatát.

9. Viszonylag könnyű bízni valakiben, amikor egyidejűleg szemmel tartjuk, vagy legalábbis szemmel tarthatjuk, talán távolból is bízhatunk valakiben, de egy odú belsejéből, tehát egy másik világból tökéletesen bízni egy kint levőben, azt hiszem, lehetetlen.

10. A kis nemzet emlékezőtehetsége sem gyengébb, mint a nagy emlékezete. Csakhogy a meglévő anyagot lelkiismeretesebben dolgozza föl.

11. A világgal való párbajodban a világ pártjára állj.

12. A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.

13. Az abszolút vonatkozásában minden tudomány módszertan. Ezért nem kell félni az egyértelmű módszerességtől. Ez a dolgok foglalata.

14. Az embernek két főbűne van, amelyre az összes többi visszavezethető: a türelmetlenség és tunyaság. Türelmetlenség miatt űzték ki a Paradicsomból, s a tunyaság miatt nem kerül vissza.

15. A tudás első jeleként meg akarunk halni. Ez az élet elviselhetetlennek' hat, egy másféle elérhetetlennek tűnik.

16. A élet a valóság körül röpköd, de azzal a határozott szándékkal, hogy nem akar benne elhamvadni. Képes arra, hogy a sötétben megtalálja azt a helyet, ahol a fény korábban föl sem ismert sugárzása erőteljesen érzékelhető.

óISTRATI

1. ...a világosság az erősek szavából születik...

2. ...az anya mind egyforma; újra fel akarják támasztani gyermekeikben saját szegényes kis örömeiket és a saját hétköznapi fájdalmaikat. És különben mondjátok meg nekem, a mi hibánk-e, hogy olyanok vagyunk, amilyennek születtünk.

3. Ha valakinek hiányzik a fél lába vagy karja, senki sem gyalázza érte, mindenki sajnálja, de ha valakinek a lelke van megnyomorítva, mindenki visszaretten tőle, és senki sem érez könyörületet iránta! ... Pedig épp az nincs meg az ilyen sajnálni való embernél, amire leginkább támaszkodhatnék az életben.

4. ...a pénz és a butaság bizonyára ikertestvérek.

5. ...mindenhez hozzászokunk az életben, és a bűnhöz még könnyebben, mint bármi más dologhoz, ami kezdetben rossz.

6. ...a legszebb nőből is utoljára csak mindig ronda vénasszony lesz.

7. Egyáltalában nem igaz, hogy az ember olyan teremtmény, aki megérti az életet. Az értelmének nem veszi valami nagy hasznát; és mert beszélni tud, azért még nem kevésbé buta. De egy bizonyos tekintetben butább az állatnál: mikor arról van szó tudniillik, hogy kitalálja és megértse embertársa szenvedését.

8. ...egyetlenegy ember jósága hatalmasabb valami, mint ezer ember rosszasága; a gonoszság meghal azzal, aki elköveti; a jó cselekedet tovább ragyog, még akkor is, ha a jámbor ember már elköltözött a földről.

9. ...van-e szív, mely dacolni tudna - bármennyire megsebezte az élet az elemi erővel kitörő jósággal?

10. ...a legerősebben elzárt ajtók nem az erőszaknak nyílnak meg.

11. A szépség többnyire a részletekben van. De ki figyelne a részletre? Ki élvezné a részletet? És főleg: ki értené meg?

12. ...nincs emlékezet jelen nélkül.

13. Előbb vagy utóbb az értelmes ember eljut odáig, hogy átlásson az érzelmek kavarodásán, mely megzavarja tudati nyugalmunkat, és megrontja az életet... Boldog az, aki minél korábban éri el ezt, annál jobban élvezheti az életet.

Derűs nyugalom

- Van-e valami mód arra, hogy megmérjük tudati ellenálló képességünket?- Több is.- Csak egyet mondj!- Számoljátok meg, hányszor lesztek nyugtalanok egyetlen nap folyamán!

A megvilágosodás nem erőfeszítésen, hanem megértésen keresztül történik:- Képzeljétek el, hogy mindannyiótokat meghipnotizálták, hogy azt higgyétek, tigris van a szobában. Félelmetekben megpróbáltok kimenekülni, ártalmatlanná tenni a tigrist, hogy megvédjétek magatokat. De amikor a varázslat megszűnik, már semmit sem kell tennetek. S mindannyian gyökeresen megváltoztok:Tehát a megértés megtöri a varázslatot, a megtört varázslat tétlenséghez vezet, a tétlenség pedig erő:Csinálhattok, amit akartok, mert már nem ti vagytok azok, akik cselekszenek.

Bármiről beszél bárki, mindig ugyanarról beszél, még ha sokan ezt nem is értik.

A Cél mindent elengedni, még a célt is.

A tudat nem más, mint egy energia gát.

Érezni a teljességet, nem létezni énként.

'Hatsuun jindo' = Járd a magad útját. A budo-ban mindenkinek meg kell találnia a saját útját önmaga tökéletesítésére. Ez az út önmagunk megismerésén keresztül vezet. ( Ugye ismerős a delfi mondás: Ismerd meg önmagad! ) Ne féljünk magunk is elmélkedni a létezésről, a létezés céljáról, helyünkről és szerepünkről - itt és most. "Tanítónk meghalt. Köszönjük Mester, hogy hagytál nekünk munkát!"

A csodálatos macska

Sókén vívómester házában egy hatalmas patkány garázdálkodott. A mester - megunva az egyre jobban kellemetlenkedő állat üzelmeit - macskáját a házba vitte, és rázárta az ajtót. A patkány azonban nem ijedt meg a macskától, úgy megharapta,

hogy az rémülten menekült. A házigazda erre szomszédaitól szerzett néhány bátor macskát, és ezeket zárta be a házba. A patkány egy sarokban lapult, de mihelyt egy macska közelíteni merészelt, támadott és megfutamította ellenfelét. A patkány oly félelmetes volt, hogy a macskák másodszor már nem is merészkedtek a közelébe. Sókén igen megharagudott, és maga fogott a patkány üldözéséhez. Az állat azonban olyan ügyesen kerülte ki a vívómester ütéseit, hogy mindig megmenekült. Ezután a házigazda ily szavakkal fordult szolgájához: - Mondják, hogy él a környéken egy híres patkányfogó macska, menj és kerítsd elő! A szolga távozott, és nemsokára megjelent a macskával. Az állat nem látszott sem különösen okosnak, sem különösen vadnak. Sókén nem is remélt tőle eredményt. De mivel mást nem tehetett, ezt is bezárta a házába. A macska nyugodt léptekkel indult előre, mintha semmi veszélytől sem tartana. A patkány összehúzta magát, és mozdulni sem mert. A macska lassan folytatta útját, és végül egyszerűen torkon ragadta a patkányt. Este Sókén házában gyűlést tartottak a megvert macskák. A fő helyet az öreg győztes macskának ajánlották föl, és miután tisztelettel köszöntötték, ily szavakkal fordultak hozzá: - Mi valamennyien jó hírnévnek örvendtünk, mesterségünket lelkiismeretesen gyakoroltunk, karmainkat gondosan élesítettük, hogy eredményesen küzdhessünk a patkányok és más ragadozók ellen. De soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen patkány is létezik. Te vajon milyen módszert alkalmaztál? Kérünk, ne tartsd titokban tudományodat! Az öreg macska elmosolyodott, és ezt válaszolta: - Ti, ifjú macskák, valóban derék állatok vagytok, de nem ismeritek a helyes utat. Ezért, ha valami váratlannal kerültök szembe, elvétitek a célt. No de meséljétek csak el nekem, hogyan gyakoroltatok? Egy fekete macska így válaszolt: - Híres patkányfogó családból származom, és így magam is ezt a hivatást választottam. Két méternél magasabbra ugrom, képes vagyok kis lyukakba befurakodni. Éberen alszom, és nyomban fölpattanok, ha patkány közelít. Eddig még mindig elfogtam ellenfelemet. Ez a legutóbbi patkány azonban erősebbnek bizonyult nálam, és én csúfos vereséget szenvedtem. Szégyellem magam. Az öreg macska válasza így hangzott: - Gyakorlási módszered nem volt más, mint fizikai erőkifejtés. Szellemedet ez a kérdés foglalkoztatja: miként győzhetek? Ezek szerint még célhoz ragaszkodsz! Ha az öregek ,,technikát'' tanítottak, úgy ezt azért tették, hogy ezzel az ösvény egy fajtáját ismertessék. Módszerük egyszerű volt, mégis a legmagasabb rendű igazságot tartalmazta. Az utókor azonban pusztán a technikára helyez súlyt. Eközben sok mindent kitaláltak, mint például: ha ezt vagy amazt gyakoroljuk, akkor ez vagy amaz lesz az eredmény. És végeredményben mi ez? Nem több mint ügyeskedés. És mindenkor ez a helyzet, ha technikára és eredményre gondolunk, és közben kizárólag elménkre támaszkodunk. Szállj tehát magadba, és gyakorolj megfelelő módon! Ezután a tigrisbundájú macska szólalt meg: - A lovagi művészetben úgy vélem, a szellem a legfontosabb. Ezért gyakorlásaim során mindenkor ezt az erőt fejlesztettem. Szellemem, úgy érzem, acélkemény és szabad. Bírja ama erőt, amely a mennyet és földet eltölti. Ha ellenfelem szembetalálja magát ezzel az erővel, úgy megbénul, hogy a győzelem már eleve biztosított. Szinte öntudatlanul támadok, a technikával egyáltalán nem törődöm; ez utóbbi önmagától alakul. De ez a rejtélyes patkány alak nélkül közelített, és nyom nélkül távozott. Arra, hogy tulajdonképpen mi történhetett, nem találok magyarázatot. Az öreg macska válasza így hangzott: - Az erő, melyet gyakorlásaid során megszereztél, valóban az, mely a mennyet és a földet megtölti. De a te birtokodban mégsem volt más, mint puszta pszichikai erő, amely nem is mondható kiválónak. Már az a tény, hogy a birtokodban lévő erőnek tudatában vagy, meghiúsíthatja a győzelmet. Személyes éned részt vesz a küzdelemben. Mi történik akkor, ha az ellenfél ereje a nagyobb? Azt képzeled, hogy csupán te birtoklod az erőt, és mindenki más gyengébb nálad? A te szabad és

acélos, mennyet és földet eltöltő erőd nem maga a Hatalmas Erő, hanem csupán annak tükröződése szellemedben, Szellemed csak bizonyos körülmények között töltődik fel ama erővel, Így a Hatalmas Erő, amelyről Mencius beszél, és a te erőd különböző forrásból erednek. Egy ősi közmondás szerint a sarokba szorított patkány a macskát is megmarja. Ha az ellenfél halálos csapdában van, úgy megfeledkezik életéről, bajáról; nem gondol győzelemre vagy vereségre. Ennek következtében pedig akarata acélkemény. Hogyan is volna tehát vélt szellemi erőddel legyőzhető? Ezt követően egy idősebb, szürke macska szólalt meg: - Valóban úgy van, ahogy mondod. Még a legnagyobb pszichikai erő is formával bíró. És a formával bíró megragadható. Én ezért már régóta a lelkemet fejlesztettem. Tehát nem azt az erőt fejlesztettem, amely a másik szellemét legyőzi. Nem is bocsátkozom küzdelembe. Ellenkezőleg: megbékélni igyekszem ellenfelemmel, szinte eggyé válok vele, és semmiképpen sem tanúsítok ellenállást. A patkány, legyen bár erős, ha támad, nem találhat esetemben semmit, amire támaszkodhatnék. De ez a legutóbbi patkány mégis túltett rajtam. Jött, ment - fölfoghatatlan módon -, mint egy istenség. Ilyesmi még nem fordult elő velem. Az öreg macska azt felelte erre: - Amit te megbékélésnek nevezel, nem a lényegiségből fakad, nem a Nagy Természet része. Csinált, mesterséges megbékélés, tehát csel. Tudatosan igyekszel az ellenség támadószellemét megbénítani. És éppen ezért, mert erre gondolsz - bárha csak felületesen is - az ellenfél szándékodat fölismeri. Tudd meg, hogy minden tudatos szándék akadályozza a Nagy Természet rezgéseit, és ilyenformán megakasztja a spontán mozdulat folyamatát. Ha azonban semmire sem gondolunk, akkor mozgásunkat e lényegi rezgés irányítja. Ez esetben valóban nincs megragadható formád, tehát ellen formaként sem jelentkezhet semmi. Hol van ez esetben az ellenfél, aki képes volna ellenállni? A macskák feszülten figyeltek, s az öreg macska kisvártatva folytatta előadását: - Ne higgyétek, hogy amit tőlem hallottatok, az a legmagasabb rendű. Nem is olyan régen a szomszédos faluban élt egy kandúr. Egész nap aludt. Olyasmi, amit szellemi erőnek nevezünk, nem látszott a megjelenésén. Soha nem látta senki, hogy patkányt fogott volna. De ahol tartózkodott, sehol sem volt patkány található. És ahol csak megjelent, ahol csak feltűnt, ugyanez volt a helyzet: nyoma sem volt patkányoknak. Egy alkalommal fölkerestem, és magyarázatot kértem. Nem válaszolt. Újra kérdeztem, de ismét csak hallgatott. Nem az volt a látszat, mintha nem akart volna válaszolni, hanem inkább úgy tűnt, mintha nem tudná, mit is feleljen. ,,Aki tudja, az nem szól - és aki szól, az nem tudja.'' Ez a kandúr megfeledkezett a külvilágról, ,,semmivé'' vált, és így elérte a szándék nélküliség legfelső fokát. Elmondhatjuk, hogy e fokon valósul meg az univerzális lovagi ösvény célja: ölés nélkül győzni.

Ki a harcos? Aki háttérbe szorítja önmagát mások előtt; Aki legyőzte gátlásait, indulatait; Aki magában hordozza a természetet, és így nem féli a halált; Aki a szívét adja érted, ha kéred, ha nem kéred, és ne köszönd meg, mert már nincs sehol; Aki belülről szemléli önmagát és így javul; Aki, ha feláll, leperegnek róla a mindennapok; Aki nem sorol osztályba, csak van; Aki nem keresi a különbséget, és így különb mindannyiunknál, és még is hasonlít ránk; Aki lerombolja korlátait; Aki vádló és tanú a maga elleni perben, és végre is hajtja az ítéletet, ami mindig is létezett; Kinek az ütés csak egy ütés, a rúgás csak egy rúgás, kinek a fegyver csak egy eszköz, aki maga a fegyver és az eszköz az Úton; Aki a világot nem nehezíti kérdéssé, csak elfogadja fényeit és árnyait. Mert

fényben az árny és árnyékban a fény maga együtt a világ; Akinek a fény és az árnyék ugyanazt jelenti; Aki hisz, mert képes hinni, és nem Ő győz, hanem a hite.

Mindig sírj az edzéseken, hogy nevethess a harcban!

A szamuráj hitvallása Nincsenek szüleim; az eget és a földet tekintem szüleimnek. Nincs otthonom; a saika tanden az én otthonom. Nincs univerzális hatalmam; a becsületesség lesz az én univerzális hatalmam. Nincsenek eszközeim; a tanulékonyság az én eszközöm. Nincs varázserőm; a személyiségem az én varázserőm. Nincs se életem; se halálom: az aum ami az életem és a halálom. Nincs testem; a belátáson alapuló bölcsesség a testem. Nincs szemem; a villámlás az én szemem. Nincs fülem; az éber figyelem a fülem. Nincsenek végtagjaim; A gyorsaság, ami az én végtagom. Nincs törvényem; Az önvédelem a törvényem. Nincs stratégiám; A sakkatsu jizai (megszabadulás az ölés, valamint az élet megóvásának szándékától) a stratégiám. Nincs tervem; A kisan (az első adandó alkalom megragadása) a tervem. Nem teszek csodákat; Az igazság az én csodám. Nincs alapelvem; A rinkiohen (minden körülményhez való alkalmazkodás) az alapelvem. Nincs taktikám; A kyojitsu (az üresség és telítettség) az én taktikám. Nincs talentumom; A toi sokumyo (találékonyság)-ban van az én talentumom. Nincsenek barátaim; A tudatom a barátom. Nincs ellenségem; Az óvatlanság az én ellenségem. Nincs páncélom; A jin-gi (a jóindulat és igazságosság) a páncélom. Nincs kardom; A mushin (a tudat üressége) a kardom. Ninjutsu Hikentsu Bun

„Minden harcművészet és katonai stratégia lényege az önvédelem és a veszély elhárítása. A Ninjutsu áttekintést nyújt a legteljesebb önvédelem fogalmáról, úgy a harci képzésről, mint a szellemi képzésről, mert a nindzsa tudománya nemcsak a fizikai test megvédésével foglalkozik. A nindzsa útja a kitartás, a túlélés és felülkerekedés minden felett, ami őt elpusztíthatja. Ez több mint visszautasítása a pusztán fizikai küzdelemnek, és jóval több, jelentősebb, mint túljárni az ellenség eszén. A Ninjutsu megmutatja, hogy hogyan érjük el azt, amire szükségünk van, miközben a világot egyre jobbá tesszük. A nindzsa tudása a győzelem művészete. Bármely harcművészet tanulásának kezdetén a helyénvaló motiváció a legfontosabb. A nem megfelelő motiváció, hangulat, cél nélkül a küzdőtechnikák gyakorlása, tanulása visszafejlődéshez vezethet, önépítés helyett. Ez így van minden más gyakorlati dologban az élet minden területén. Például az orvostudománynak tulajdonítják az egészség javítását, és a szenvedések enyhítését, ugyanakkor az orvostudomány visszaél a drogokkal. Az emberi test mind jobb megismerése odavezeti az embereket, hogy az egészség nem jelent többet számukra a saját testük ellenőrzésénél. Az emberek kormányokat hoznak létre a társadalom harmonikus együttélésének ellenőrzésére, de mikor vezetők mohokká válnak, hatalomra éhesek, vagy visszaélnek tudásukkal, olyankor az ország szüntelenül háborúkat kezd, vagy zavargások, társadalmi, gazdasági káosz üti fel a fejét. Egy vallás ösztönzője és támasza lehet az embereknek. Azonban, amikor a vallás elveszti az eredeti lényegét, akárhogy is nézzük, egy holt eszmévé válik, amely becsapja, irányítja, manipulálja hitükön és félelmeiken keresztül az embereket. Ugyanígy van ez a harcművészetekkel is. Az önvédelem tudománya, amely gondoskodhat a belső béke és biztonság érzéséről a harcművész számára, sokszor odáig fejlődik egy önkontroll nélküli személyben, hogy ez a tudás szakadatlan küzdelmek, versengések, versenyek világába viszi, amely a végén felőrli, elpusztítja. Ha egy harcművészetekben jártas egyént

őszintén hajtja a Ninjutsu lényegének megismerése és mentes minden önös érdektől, az fokozatosan rájön a legyőzhetetlenség titkára, szert tesz „Az Univerzum” szemére és tudatára. A harcosnak, ha győzni akar, harmóniában kell, legyen a mindenséggel és így egy intuitív tudással a sors játékait elkerülheti. Az mindenható gondviseléssel összhangban és az elfogulatlan természeti törvényekkel, valamint egy tiszta, bizalommal teli szívvel a nindzsa megszerzi magának az éleselméjűséget, és ez vezeti őt sikerre a csatában ha hódítania kell, vagy elrejtőznie ellenségei elől, ha szükséges. A hatalmas, hideg személytelen egészében gyönyörű univerzum tartalmazza mindazt, amit mi jónak és rossznak nevezünk, és a választ az összes paradoxonra, amit látunk magunk körül. A nindzsa szemét és elméjét nyitva tartva fogékonyan követi az időjárás és mindenség okainak finom változásait, mindig csak annyit változik amennyit szükséges, mindig alkalmazkodik, így végül nincs semmi, ami meglepetésként érhetné.”Toshitsugu Takamatsu

A harcoslét két alapvető tulajdonsága a kitartó erőfeszítés és a tántoríthatatlan szándék.

A belső erő egyfajta tudati egyensúly, szinte már közönyösséget jelent, de mindenekfölött mély hajlamot a vizsgálódásra és megértésre. Ez adja a harcos jellemjózanságát.

A harcos megválogatja a világát alkotó dolgokat.

A harcos módszeresen irányítja viselkedését. Ez a rejtőzés művészete, ez rejtett vagy álcázott viselkedést jelent. A rejtőzés hat egymással összefüggő elemből áll: - Önuralom, - önfegyelem, - béketűrés, - időzítés, - akarat. A hatodik elem a külvilághoz tartozik, ez a kis zsarnokocska vagy más szóval elnyomó.

Az emberek világa egyszer fent egyszer lent van, és követik a világukat akár fel, akár le. A harcosok nem követik őket az élet viszontagságaiban, azt tanulják hogy szenvedély nélküliek legyenek.

A harcos nem meríti ki a körülötte élő embereket, és a világot. Hangtalanul jön és nyomtalanul megy el, csak addig van ott amíg szükség van rá. Megtanul szándékosan elérhetővé és elérhetetlenné válni.

A harcos darabokra töri az ideákat. Nem mások elvárásainak igyekszik megfelelni, hanem megtanul önmaga lenni.

A harcosnak amikor erőért folyamodik, el kell törölnie a személyes történetét, az önteltségét és a mindennapos szokásait.

A harcos mérlegeli a szerencséjét, hogy kihívásra lelt. Az élet végtelen kihívás, ezért nem panaszkodik és semmit nem sajnál. Az élet se nem jó, se nem rossz, egyszerűen kihívás.

A harcos nem hisz, a harcosnak muszáj hinnie. A halál tudatossága nélkül minden közönséges és kisszerű.

A harcos vár és tudja hogy mire vár, tudja, hogy akaratára vár. A harcos olyan körültekintően hozza meg döntéseit, hogy semmi sem lepi meg. Harcosnak lenni annyit tesz, mint szerénynek és ébernek lenni.

A harcos könnyen alkalmazkodik, és a körülötte lévő világgal összhangban mozdul. A szabadság egyik velejárója, hogy harcosainak céltudatosan kell keresniük a változást, az újat.

Meg kell vizsgálniuk az érem másik oldalát. A embernek meg kell vizsgálnia önmagát és a sorsát.

Az emberek nem vesznek tudomást a bennük rejlő lehetőségekről. A harcos fortéja a felismerésben rejlő megvalósítás.

A kikezdhetetlen harcosok szenvtelenek maradnak. A harcos lehet, hogy iszonyú világokat lát, mégis a következő pillanatban képes barátaival vagy idegenekkel tréfálkozni.

Olyan világban, ahol a halál vadászik ránk, nincs idő megbánni kétségbe vonni tetteink. A harcosnak csak döntésre van ideje. Ha elhatározza magát, mindent meg kell tennie érte, de felelősséget kell vállalni azért amit csinál. Akármit is tesz először is azt kell tudnia, hogy miért teszi, majd cselekednie kell, anélkül, hogy kételkedne tetteiben, vagy megbánná azt.

A harcos annyiszor változtatja meg módszereit, ahányszor csak szükség van rá.

A harcosok azért vannak ezen a világon, hogy megértsék önmaguk rejtélyét és megízleljék azt a diadalt, amely abból ered, hogy megtudják mik is valójában.

A harcosok arra készülnek egész életükben, hogy tudomásuk legyen. A teljes tudomás csak akkor jön létre, amikor önteltségüknek írmagja sem marad. Csak amikor már semmik, akkor válnak mindenné.

A látó számára az ész nem egyéb, mint az ember számvetésének öntükrözése. Ha sikerül megszabadulnia ettől az öntükrözéstől anélkül, hogy kicsúszna a lába alól a talaj, végtelenül erősebb életet él, mintha megőrizte volna. A harcos útját állják régi szokásai és beidegződései.

A harcos örökösen bizonyosságokat ad. Az emberek az érzést keresik.

A harcosnak fel kell adnia az olyan dolgokat mint az önhittség és a behódolás.

Az emberek legnagyobb hibája hogy sohasem veszik észre, mi is történik velük. A harcosnak mindent észre kell vennie, ez adja a fölényét. Mindent észrevesz, mindent megfigyel és mindenből tanul.

A harcos képes más folyást adni az energiának, az maga a kikezdhetetlenség. A harcos kikezdhetetlensége nem más, mint az energia helyes felhasználása, megtakarítása a felszabadult tetterő.

Az a baj az emberekkel, hogy mindig szélsőségekbe ragadtatják magukat. Ha nem vernének minket át állandóan, sohasem tanulnánk belőle. Ha az embernek nincs mit veszítenie bátorrá válik. Csak akkor gyávák, ha van mihez ragaszkodniuk. Egy harcos sohasem keres olyasmit ami a megnyugvását szolgálja. A harcos semmit sem bízhat a véletlenre, hanem tudatosságával és hajlíthatatlan akaraterejével képes befolyásolni a dolgok kimenetelét.

A harcoslét egy új élet, ahová nem viheti az ember magával a régi szokásait.

A harcos mindig igyekszik kihozni az adott dolgokból, szituációkból a legjobbat.

Az emberek szeretik, ha mások megmondják nekik, hogy mit tegyenek, de még jobban szeretik, ha szembeszállnak és nem azt teszik amit tanácsolnak nekik. Így többnyire megutálják azt az embert, aki tanácsot ad.

Bárki bármit mond, nem számít. Magunknak kell feddhetetlennek lenni, a harc itt folyik bennünk a szívünkben.

Minden időnket és erőnket leköti, hogy legyőzzük a bennünk rejlő ostobaságot.

A jó harcos saját gyengeségét is be tudja cserkészni. Megfigyeli szokásait, mindent meg tud róla és végül rátalál és nyakon csípi mint a zsákmányát.

Tapasztalataink a világról nem mások, mint emlékezés a tapasztalásra. Az élet egy kis kitérő, amit itt és most megteszünk, önmagában elegendő, önmagát indokolja és maradéktalanul teljes.

Bruce Lee és a mester

Látom a tehetséged meghaladja az emberre jellemzőt, képességeid szellemi tartalommal telítődtek.Mi a legbonyolultabb technika amit birtokolsz? Nincs technikám. Mire gondolsz mikor szembenézel egy ellenféllel.Nincs ellenfelem. És miért van ez így? Azért, mert jómagam sem létezem. A jó csata olyan, mint egy szellemes játék, de komolyan kell játszani. Egy igazi harcművész nem lehet feszült, ám mindig figyel, nem töpreng, nem álmodozik,készen áll arra ami jöhet.Felkészülten várja a pillanatot, és amikor kell lecsap. De ha nincs rá szükség, én nem ütök, és amikor ütök, akkor nem én vagyok. Fiam, soha el ne feledd, az ellenség csak a képzeletben van,csak illúzió. Mögötte kell keresnünkaz igazi indítékot. Ha megsemmisíted a képet, oda az ellenség, ezért légy tisztában vele, micsoda fegyvered van.Ezt nem szabad rosszra használni.Ha rúgunk, akkor érzelmi tartalomra van szükség, nem haragra.Ne gondolkodj, érezz. Olyan ez, mint az ujjam, amely a holdra mutat. Ne az ujjra koncentrálj, vagy elmulasztod mindazt a mindenható ragyogást. Soha ne vedd le a szemed az ellenfélről, még akkor se, ha meghajolsz.

Ösztökélni, biztatni, jó példát mutatni.Megtanulni segíteni. Ha az ember valamit tud, azt kötelessége továbbadni. Kellő türelemmel, derűvel.

Tisztelj és becsülj valamit akárkiben(valami jót találni bárkiben). Ha véletlenül olyasvalakivel találkozol, akiben semmi jót(érdemlegeset) nem találsz, sürgősen tarts önvizsgálatot.

Megtanulni tanulni mindenkitől valamit amit hasznosnak vélünk.

Minden ember egyenlően értékes, olyasmit tud amit más nem. Minden ember más és más világképű tudat, egyedi és pótolhatatlan.

Az elmúlás ad értéket mindennek ami él.

Akkor él valaki igazán, ha átéli az adott pillanatot amiben van minden érzékszervével, és nem tiltakozik ellene, hanem elfogadja és élvezi.

Idegesnek lenni annyi, mint bosszút állni saját magunkon, mások butaságai miatt.

Nincs hova sietni, nincs mielől menekülni, a valóságból nem lehet kiszállni. Ez mindenkinek az előjoga. A valóságból nem lehet kimaradni, mindig a részei leszünk, ahogy mindig is azok voltunk.

Segítsd elő új formák létrejöttét, de ne ragaszkodj hozzájuk. Addig fognak élni úgyis, amíg élhetnek.

A dolgokat ragadd meg, értsd meg, aztán engedd el, s meglátjuk mi születik utána.

Az ember formákat teremtő és pusztító lény, a dolgok teremtését segíteni, a pusztulását hagyni kell megtörténni.

Nincs rész, csak egész.

A szabadság - fesztelen különbözés.

Végtelen identitás, azonosulás a végtelennel.

Az identitás egy támasz, amire támaszkodni kell, nem agyon verni vele másokat.

Ebben az ezredforduló körüli világban kialakulóban van egy új tudatforma: a sokoldalú, sokpólusú, sokrétegű, sokemeletes, sokszereplős, tágulni és szűkülni képes tudat a folyamatos és sokirányú párbeszéd állapotában.

Bármit is szeretnénk elérni ebben az életben, a legjobb tanács: Légy következetes!

Ha nem tudunk valamit, meg kell kérdezni. Ha nincs válasz, tovább kell vizsgálódni, mint hullámok a vízparton.

Lassú víz partot mos.

Bízni, a kétely csírája nélkül a valóságban.

A tudatunk a valóság egy reflexiók keltette csomópontja (hat érzék), ide fókuszálodnak egy univerzum rész történései, mely történések az egész univerzum történései, úgy mint a hologramban. Minden hat mindenre, semmi se relatív, minden egy nagy történés. Az önálló környezetétől független tudat tehát nem létezik, vagyis az ego(én) sem létezik. Magyarán az egész emberi lét egy illúzió, szemfényvesztés, délibáb.

Kigyomlálni az ego maradékát is, mint gazt a veteményesből.

A tudat egy inflexiós pont (határátmenet), különböző frekvenciájú és energiájú rezgés áramlatok között.

Az univerzum nem egyéb, mint színtiszta energia, az energiákat rezgésszámuk és intenzitásuk alapján tudjuk megkülönböztetni. A formákat amiket látunk, csupán illúziók. Az energia mindenhol jelen van, tehát nem lehet alakja és formája.

Minél fejlettebbek az érzékeink, annál fejlettebb a tudatunk. Minél finomabb felbontású a tudatunk, annál több dolgot tudunk megkülönböztetni. Minél nagyobb a kontraszt, annál könnyebb megérteni a történéseket. Csak a paranoidok maradnak fenn, az óvatosság fél egészség.

A megelőzés a teljes egészség titka.

Nem félni kell a dolgoktól, hanem megelőzni, elkerülni kell őket.

Ki az igazi győztes? Aki megnyer 100 csatát, s csak 10-et veszít. Nem, aki elkerül 110 csatát, s mindet megnyeri, mert mindből élve és veszteség nélkül kerül ki.

Mint a tűzoltóknak az oltásokra, nekünk is úgy kell univerzálisan felkészülnünk hátralevő életünkre.Megfelelő helyzetre a célszerű eszközt érdemes bevetni. Mindig általánosan

felkészülni, de speciálisan cselekedni. Ha élünk és levegőnk, italunk, ételünk, fekhelyünk biztos, helyzetünk is biztos.

Az emberi élet környezeti feltételeit fenntartani és megőrizni létkérdés, aki(k) vagy ami(k) ezt veszélyezteti(k) ,az(ok) megszüntethető(k), és megszüntetendő(k).

Mindig azzal érdemes segíteni másokat, amiből nekünk feleslegünk van.

Jó tett helyébe jót várj.

Ha adunk valamit, ne érdekből (hálát várva), hanem szívesen adjuk.

ARKHIMÉDÉSZ

1. Heuréka ! Megtaláltam !

2. Ne zavard meg a köreimet!

CSÜ JUAN

1. Ha egyenes a tudatom: ám éljek idegenben, békésen alszom el, és álmom tiszta, mély.

2. ...szívem oly mélyre ne jusson, hogy a divat pórázán fusson...

3. Járok igaz ösvényemen, és ez bőven elég nekem.Tudom: a balgaság mérhetetlen-sötét.

LAO-CE

1. ...aki nem szabadul meg a vágyaktól, csak a külső jelenségeket szemlélheti.

2. ...a bölcs...Alkot, s magának semmije sincs. Munkál, s jutalomra nem számít... És mert sohasem igényel semmit,sohasem veszthet semmit.

3. A legfőbb jóság hasonlatos a vízhez.

4. A tökéletes ember ... a munkában a lehetőségekhez alkalmazkodik.

5. Ha valaki érdemes munkát végzett és dicsőséget szerzett... az vonuljon vissza...

6. Akinél ész és szív összhangban van, annál nincs meghasonlás.

7. Aki a népet szeretve kormányozza az országot, nem uralkodik sok rendszabállyal...

8. A méltóságtól úgy féljetek, mint a kegyvesztéstől.

9. Aki úgy szereti és becsüli az országot mint önmagát, az méltó a kormányzásra.

10. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni.

11. Mikor az országban zavaros viszonyok vannak, akkor magasztalják a hűséget és engedelmességet.

12. Hagyjatok fel álerkölcseitekkel és álbölcsességtekkel: az emberek százszorta boldogabbak lesznek.

13. ...aki nem hisz, annak mások sem hisznek.

14. A nyugalom a mozgás irányítója.

15. Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős. Aki önmagát legyőzi, hős.

16. Aki kapni akar, tanuljon meg adni.

17. A kocsi egyes részei még nem kocsik.

18. Aki magát lealacsonyítja, fölemelkedik, aki fölemeli magát, alább kerül.

19. A zsarnokok nem halnak meg természetes halállal.

20. Aki sokat gyűjt, sokat veszthet.

21. A világot megismerheti az ember anélkül, hogy kimenne a házból.

22. ...az emberek szeretik a mellékutakat.

23. ...a legfőbb dolog, ha nem kormányozzák túlságosan a népet.

24. Cselekedj a természet rendje szerint, sose erőszakold a dolgokat, ne keresd a túlzott élvezeteket, lásd meg a nagyot a kicsinyben, lásd meg a sokat a kevésben, a rosszat is jóval viszonozd.

25. A bölcs ember törvénye az: ...a természet rendje szerint él és cselekszik.

THEOGNISZ

1. ...senkise tudja. előre, ha művét kezdi, hogy üdvös lesz vagy kárhozatos majd az a cél, mit elér. Sokszor az is, ki gonosz tervet szövöget, csupa jót tesz, és kit a jó szándék hajt, csupa kárt okon az.

2. Tévedni emberi dolog.

ALKMAN

Tapasztalat a bölcsesség kezdete.

EKHNATON

1. Messziről világítasz, sugaraid mégis a földet járják, beragyogod az emberek orcáját, mégse ismerik útjaidat.

2. Temérdek a te műved! De elrejted az emberek szeme elől, ó egyetlen univerzum, ki mellett nincs más valóság.

3. ...te napok hossza, emberek éltetője, csak addig lát szépet a szem, míg le nem tűnsz...

SUMÉR VAGY AKKÁD KÖLTŐK

1. Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!

2. Részrehajló embertől sose kérj tanácsot!

3. Nem érsz célt, ha ügyedet kicsinyíted!

4. Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval, okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj - igéidet úgy mérd, mint drágaköveket, melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!

5. Sértőt, gyalázkodót messzire elkerülj, s magad se szólj soha félvállról senkihez!

7. Perlekedők közé soha ne vegyülj, környékét is kerüld el a veszekedésnek! Civódásukban bírájukká tesznek, viszályukban tanúként megidéznek!

8. Ne tégy rosszat ellenségeddel!

9. Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

10. Ellenséged iránt irgalmas légy!

11. Soha ne járj a rosszak tanácsán!

12. Kenyeret szelj az éhezőnek, bort tölts a szomjúhozónak, a szűkölködőt fölruházzad, tiszteld az alamizsna-kérőt -- jóval fizet a jóért!

13. Segíts a segítséget-kérőn, tégy jót mindig-örökké!

14. Szolgáidat túlságosan meg ne terheld!

15. Feleségül örömlányt el ne végy - ezerszámra volt szeretője; papnőt se végy - istenére ügyel csak; szajhát se - bárkivel bujálkodik; mindezek csupán bajt hoznak fejedre!

16. Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy: a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!

Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál - csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!

17. Régi példaszó mondja Neked is át kell menned az alvilág folyóján.

18. Hogy nyugodt alvásod legyen, pontosan végezd a dolgodat!

20. Cifrán öltözik, a köszönést se fogadja - nagyon jól mehet már a sora!

21. Elmégy és elveszed az ellenség földjét - eljön az ellenség és elveszi a te földedet.

22. Akit szeretsz, annak igáját is húzod.

24. Ha rosszat teszel barátoddal, mit cselekszel majd ellenségeddel?

26. Az okos egyszerű vászonnal födi be magát, az ostoba pompázó köpenybe öltözik.

28. Ha férje-ura tehetetlen - bizony, csak szolgáló az asszony!

29. Szavam megkülönböztet az emberektől - szavam az emberek közé sorol.

33. A barátság felbomlik, az üzlet örökre szól.

34. Amely kutya átall benn lakni a házban, rácsok mögé kerül, hideg kövön alszik!

35. A szemfényvesztő jobbra-balra kacsint, törvényt ha tesznek, a bírót becsapja.

36. Született ember még nem jutott örökkévalóságra, elpusztul a halandó, minden milyével egyetemben.

37. Távoztasd el szíved rossz álmait, keserűséget, panaszt messze űzz; keserűség, panasz álmot fogan, és az álom megrontja szívedet. Szabad szívedet ne béklyózza gond-bú, tested, orcád nevessen!

HALIKARNASSZOSZI DIONÜSZOSZ

A történelem bölcselet, mely példákkal tanít.

VALERIUS MAXIMUS

1. Nem az tesz gazdaggá, hogy nagy a vagyonod, hanem az, hogy kevés a vágyad.

2. Nincs oly szerény boldogság, amely kikerülhetné a rosszindulat fogait.

COLUMELLA

2. Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanítani vagy tanulni.

VESPASIANUS

A pénznek nincs szaga.

TACITUS

1. Minden, ami ismeretlen, nagyszerűnek tetszik.

2. Sajátossága az emberi természetnek az, hogy gyűlölje, akit megsértett.

3. Mindenki magának tulajdonítja a sikert, a balszerencsét egynek róják fel.

4. Békének nevezik azt, ahol mindent pusztasággá változtattak.

5. Messziről nagyobb a tisztelet.

SUETONIUS

1. A kocka el van vetve.

2. Lassan járj, tovább érsz!

3. Jöttem, láttam, győztem.

BHAGAYAD-GITÁ

2. ...ahol hagyomány nincs, ott törvényszegés uralkodik, hol a törvényszegés úr lett, ott ledérek az asszonyok...

3. Bölcs ember sohasem búsul se élőkért, se holtakért. Mert nem volt, hogy ne léteztünk volna én, te s e többiek, és nem lesz, hogy ne létezzünk ugyanúgy valamennyien.

4. Ki él, megéri, hogy teste gyermek, ifjú s öreg legyen, s új testbe költözik végül: sose búsul ezen, ki bölcs.

5. Az emberek örök tudata múló testekbe költözik, de maga végtelen, senki meg nem ölheti: küzdj tehát!

6. ...él a tudat, ha a test halott is.

9. ...sikert s bukást közönnyel nézz: nem más a Jóga, mint közöny.

10. Ki úgy fogadja valamennyi vágyát, miként folyóit a hatalmas tenger: velük telt, s mégis, maga változatlan, nem vágyva vágyat, nyugalomra az lel.

TAO JÜAN-MING

1. Bölcsességen áll az emberi lét, de legfontosabb: ruha s eledel.

TALMUD

1. Jól kezdeni jó, de jól végezni jobb.

2. Mindenkor dicséretes a jóakarat.

4. Az álom a halál előíze.

9. A beszéd az az értelemnek, ami a só az ételnek; miként a túlságos sóbőség árt az ételnek, úgy a túlságos szóbőség az értelmes embernek.

12. Ahol a tények beszélnek, felesleges az ajánlás.

13. Az élet tanít meg elviselni az életet.

14. Akit egyszer megmart az eb, ugatásától is fél.

16. Teljes szívedből ragaszkodjál hazádhoz.

23. A tanító jutalma, hogy sietnek előadására, a tanítvány jutalma, hogy elméjében gyarapszik, a barátság jutalma a részvét.

25. Előbb javulj meg, s azután törekedjél megjavítani másokat.

26. Tégy jót, s gondold meg, hogy minden óra lehet az utolsó.

27. A munkának gyökerei keserűek, de édes a gyümölcse.

28. Úgy kell dolgoznunk, mintha örökké élnénk, s úgy kell élnünk, mintha holnap kellene meghalnunk.

LI TAJ-PO

1. Csuang-ce álmában pillangó lett, és Csuang-céról semmit nem tudott. Íme, a lét ily könnyen alakul, a változások határtalanok.

I. ISTVÁN MAGYAR KIRÁLY

Az egynyelvű és egyszokású ország erőtlen és romlandó.

A SÁLERNÓI ISKOLA TANÍTÓI

1. Ha nincsenek orvosaid, legyen orvosod ez a három: vidám kedv, nyugalom, mértékletes élet.

OMAR KHAJJÁM

1. Meg kell halni végül, és hidd el, egyremegy, Hangyák rágnak-e szét vagy éhes ordasok.

2. Igazság? Bizonyosság?- távoli ködök. Tölthetjük napjaink rút kétségek között? Le ne tedd kupád! Élj borral vagy nélküle, nem lesz a tudásod se kevesebb, se több.

3. Földtől fel odáig, hol Szaturnusz ragyog, ügyes cselfogással megoldtam valahogy minden döntő kérdést, köztük sok nehezet: csak a halálét nem, mely őrjítő titok!

4. A világot kerek lámpásnak képzelem, égő kanócának a napot az égen, mi járkálunk benne, ámulunk, bámulunk,

s tűnődünk magunkon, apró árnyképeken.

5. Sárral bevakolni a napot nem tudom, máról az igazat mondani nem tudom, tudás tengeréből kagylót hoztam én fel, s gyöngyét kiemelni féltemben nem tudom.

IV. KÁROLY NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR

Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.

TRIVULZIO

A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és újra csak pénz.

LEONARDO DA VINCI

1. A tudás a tapasztalat leánya!

2. A tapasztalat soha nem csal meg, csak a megítélésed csalhat meg...

3. Aki vitatkozás közben a tekintélyre támaszkodik, nem az értelmét használja, hanem inkább a memóriáját...

4. Tanulmányozd először az elméletet, aztán jöjjön a gyakorlat, mely belőle szárinazik.

5. A mozgás minden élet okozója!

6. A természet nem szegi meg törvényét!

7. A természetben nincs hatás ok nélkül. Ha látod az okot, nincs szükséged tapasztalatra.

8. Minden mindenből ered, és minden mindenné válik.

10. Amint a bátorság életveszélyt okoz, úgy a félelem életbiztonságot ad.

11. Ahogy a vasat belepi a rozsda, a víz megposhad, vagy a hideg tó jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik.

19. A legnagyobb s egyben legkisebb uralom az önuralom.

20. Aki keveset gondolkodik, sokat téved.

21. Semmiféle dolgot nem lehet sem szeretni, sem gyűlölni, míg meg nem ismertük.

24. Az a tudás a hasznosabb, amelynek a gyümölcse jobban átadható a köznek, s éppen úgy ellenkező esetben kevésbé hasznos az, amelyik kevésbé adható át.

26. Ha egyedül vagy, egészen a magadé vagy...

27. ...azt ajánlom, hogy festés közben tarts magadnál egy lapos tükröt, és gyakran nézegesd benne munkádat, mely ott a visszájáról fog látszani, és úgy fog előtted feltűnni, mintha más mester kezétől volna, és abban jobban megítéled a hibáidat, mint egyébként.

MACHIAVELLI

1. ...az emberek sorsuk jobbra fordultában bizakodva szívesen cserélnek uralkodót...

2. ...könnyű a gyógyítás a baj elején, noha nehéz a felismerés, míg idő múltával, ha nem ismerik fel, és nem gyógyítják, könnyű lesz a bajt megállapítani, de sokkalta nehezebb az egészséget helyreállítani.

3....könnyebben tartható kézben egy szabadsághoz szokott város a saját polgárai révén, mint bármely más módon...

4....a fegyveres próféták mindannyian győztek, a fegyvertelenek pedig elbuktak.

5. ...az emberek félelmükben vagy gyűlölettől vezettetve támadnak.

6. ...elképzelhetetlen, hogy jó törvényeket találjunk ott, ahol nincs jó haderő...

7. ...saját fegyverei nélkül egyetlen birodalom sem lehet biztonságban.

8. ...ha mások vagyonát szórod, hírneved csak növekszik általa; csak az válik ártalmadra, ha a sajátodat pazarlod.

9. A bölcs uralkodó ... ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett, megszűntek.

10. ...sok összeesküvésből csak kevésnek lett jó vége.

11. ...a kellemetlen dolgokat mások végezzék a fejedelem helyett, de ő legyen az, aki kegyet gyakorol.

12. Mivel a fejedelem minden alattvalóját amúgy sem fegyverezheti fel, elég fegyveresei kedvét keresnie, a többiek felől biztos lehet...

13. A leghasznosabb erődítmény ... a nép szeretete.

14. ...háromféle az emberi felfogás: az egyik magától képes felismerni a dolgokat, a másik azt fogja fel, amit a többiek felismertek, a harmadik se maga, se mások által nem képes felismerni; az első igen kiváló képesség, a másik fajta is megjárja, hanem a harmadik haszontalan...

15. ...hízelgést elkerülni másként lehetetlen, csak ha az emberek megértik, hogy nem bántódunk meg, ha az igazat mondják; ha viszont bárki szemünkbe mondhatja az igazságot, akkor a tisztelet hibádzik.

16. ...a szerencse olyan, mint az asszony, ... a fiatalokat kedveli, akik nincsenek rá tekintettel, vérmesek, és merészen parancsolgatnak neki.

17. ...ahol jók a feltételek, semmi nem jár nehézséggel...

18. ...a dolgok régi rendje szerint élni nem lehet, s nincs, aki új törvényt hozzon...

19. ...semmi sem ad akkora megbecsülést az újonnan feltörekedettnek, mint ha új törvényt és rendet vezet be.

"Must we find a solution? Can't we just enjoy the problem for a while?" "Muszáj megoldást találni? Nem élvezhetnénk kicsit magát a problémát?"

Nagy bátorság szükséges ahhoz, hogy azzá válj aki valójában vagy. It takes courage to grow up and become who you really are.

Szepes Mária A baráti kapcsolat lényege: tat tuam asi. Előfeltétele az, hogy ne a hús érdekeinek pillanatnyi aktualitásán vagy az érzelemvilág átmeneti

hiányérzetein, hanem az i d e á k bázisán épüljön.

Mallarme Az álmok hatása nem kisebb, mint a tetteké.Dreams have as much influence as actions.

William Blake Ha valami szeret, az végtelen. If a thing loves, it is infinite.

Anonim:A balsors szembesít valódi önmagaddal. Adversity introduces a man to himself.

George Bernard ShawNéhány ember olyannak látja a dolgokat, amilyenek a valóságban, és azt kérdezi: "Miért?" - Én viszont nem létező dolgokról álmodozva kérdem: "Miért is ne?"

Some men see things as they are, and say, 'why?' I dream of things that never were, and say, 'why not?'

Agnes RepplierNem tudunk tiszta szívből szeretni valakit, akivel még sohasem nevettünk együtt.

We cannot really love anybody with whom we never laugh.

Martin LutherMégha biztosan tudnám is, hogy a Föld holnap darabjaira hullik, mégis elültetném az almafámat. Even if I knew that tomorrow the world would go to pieces, I would still plant my apple tree.

Széchenyi ZsigmondA Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben.

Sir Francis BaconAmíg az ember elfogadja a megszokottat, addig állandó kétségek rabja lesz, de ha helyet ad egy józan kétely csábításának, végül rátalál az Igazságokra.

ConfuciusBárhová mégy, menj teljes szívvel! Wheresoever you go, go with all your heart.

Jelaluddin {Dzseláluddin} RumiKopogtass, és kinyitja az ajtót, légy láthatatlan, és az égbe emel. Válj Semmivé, és Mindenné változtat. Knock, and he'll open the door, vanish and he'll raise you to the heavens. Become nothing, and he'll turn you into everything.

HannibalVagy megtaláljuk az utat, vagy építünk egyet. We will either find a way or make one.

Helen KellerA veszély kerülése nem feltétlenül biztonságosabb, mint a nyílt vállalása. Az élet egyetlen merész kaland, mert különben értelmetlen. Avoiding danger is no safer int long run than outright exposure. Life is either a daring adventure or nothing.

Albert EinsteinA megélhető legcsodálatosabb dolog a rejtély. The most beautiful thing we can experience is the misterious.

Alanis MorissetteA testemet eszköznek tekintem, nem dísznek. My body is a tool for me not an ornament.

Széchenyi IstvánEgynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen. Everything is heavy to one man, nothing is impossible for many ones.

Hű tanítvány, pihenj a fehér csöndben,pihend ki léted fáradalmait – s ha visszatérsz újra e kerek földre,hozd el az egek ajándékait. Hozz szeretetet, irgalmat magaddal,résztvevő szívet mindenek felé;északnak, délnek, keletnek, nyugatnak –jó szándékot fel- és lefelé. Legyél visszhangja majd a tanításnak,légy szerény, szelíd majd és egyszerű;a gyengék védelmére áldozd léted,mert testvéred az állat és a fű...A Mérhetetlen fény ragyogjon néked,kísérjen el Végtelen Irgalom!pihenj az Égi Lótusz Ligetében,ahol nincs szenvedés, nincs fájdalom...(részlet a Tibeti halottas könyvből)

Mi emberek sose vagyunk önmagunknak elegendők. (Karl Jaspers)

Az ember az a csomó, amelyben a kapcsolatok hálója összefut. Csak ezek a kapcsolatok számítanak az életben. (Antoine De Saint-Exupery)

Aki sokfélét tud, semmit sem tud, de aki az Egységet megismeri, mindent tud. (Paracelsus)

A tudatlan kezében a hasznos dolog is haszontalanná válik. (kínai bölcsesség)

"Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett." (Popper Péter idéz egy öreg papot, a Fáj-e meghalni? c. könyvében)

Az emberek valódi közössége csak valamilyen egyetemes érdek alapján valósulhat meg. Az emberek között a sok én külön-külön kis céljai nem hozhatnak létre tartós közösséget, hanem az csak az egész emberiség számára fontos célokból fakadhat.(Változások Könyve: A közösség)

A mosoly olyan görbe, amely mindent kiegyenesít.(Phyllis Diller)

Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge,Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre. És makacs reménnyel mégis, mégis hinni,Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.(Teller Ede: Vers cím nélkül)

Kételkedő vagyok, de nem azért, mert semmiben sem hiszek, hanem, mert mindent lehetségesnek tartok.(Popper Péter: Fáj-e meghalni?)

Az élethelyzeteim adottak,Ebben determinált vagyok. Rajtam áll azonban,hogyan viselkedem e helyzetekben. Itt a szabadságom.(Popper Péter: A belső utak könyve)

Az élet olyan, amilyennek jellemünk akarja. Úgy alakítjuk, mint csiga a házát.(Jules Renand)

Ami benső lénye szerint rokon, az keresi egymást. A víz oda folyik, ahol már nedves, a tűz a száraz felé fordul. A felhő (az ég lehelete) követi a sárkányt,a szél (a föld lehelete) követi a tigrist.(Konfuciusz) Szerelemmel múlik az idő, idővel múlik a szerelem. (Mme Pompadour)

Az emberek nagy része nem akarja látni a világot, makacsul ragaszkodik a vakságához.

Tudd meg, hogy a tudat számára négy halálos dolog létezik, ami a veszedelemre

viszi: az első a tudatlanság, második az aggodalom, harmadik az elégedetlenség, negyedik a félelem.

A szerelem vágy, hogy akit szeretünk, szeressen bennünket. (Rabutin)

A szerelem előbb sóhaj, aztán óhaj s végül - ó jaj. (Régi mondás)

Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrűek vonzzák egymást. Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog önműködő: ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.(Richard Bach: Illúziók)

Nem az a fontos, hogy meglássuk, ami a távol ködébe vész, hanem hogy megcselekedjük, ami most előttünk áll.

Várd ezt a napot!Az élet ő, az élet élete maga.Kurta idejébenLéted minden igazsága és valósága benne:A növekedés öröme,A tett dicsősége,A szépség ragyogása,Hisz a tegnap csak álom,A holnap csak látomás,De ha jól éled, a ma boldog álommá tesz minden tegnapot,És minden holnapot reménylátomássá.Várd hát nagyon ezt a napot!Így szól a hajnal köszöntése.(Kálidásza)

Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk és lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük...Dale Carnegie

Két dologra kell törekednünk életünkben: először arra, hogy megszerezzük, amit akarunk, másodszor arra, hogy élvezzük. Csak a legbölcsebb emberek érik el a másodikat.

Kötelességed minden életben egy van csupán: Légy hű magadhoz.Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked.A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.Azért létezem, hogy úgy éljem az életemet, ahogyan nekem örömet okoz.Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.(Richard Bach: Illúziók)

A szavak soha nem jelentenek sokat, csak ha magad is megtapasztalod az igazságukat.

"... az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te minek akarsz látni engem."Jobb, ha léted teljes erejét felhasználva hibát követsz el, mint hogyha reszkető lélekkel gondosan elkerülöd a hibákat.

A halál nem szomorú. A szomorú az, hogy a legtöbb ember egyáltalán nem is él.

(Dan Millmann: A békés harcos útja)

Tettre váltom az életről való látomásom.(Stephan Lermer: Szeretet és félelem)

"Összetettnek azokat a dolgokat nevezzük, amelyeket nem értünk meg, de ez csupán annyit jelent, hogy hibás gondolatmenettel közelítettük meg." /Tsutomu Shimoumra /

"Aki túl komolyan veszi önmagát az könnyen nevetségessé válhat, aki viszont mindig képes nevetni önmagán, az soha." /Vaclav Havel/

"A változás nem csupán az élet nélkülözhetetlen elem - az maga az élet." /Alvin Toffler/

"Egy barát olyan, akár egy téli lámpa: minél régebbi a barátság, annál erősebb a fény." /Roger Rosenblatt, Time/

"Az embereket általában nem zavarja a bírálat - feltéve, hogy az nem rájuk vonatkozik." /Sziczan L. Wiener/

"A szemérem azt bizonyítja, hogy az erkölcs szexis." /Wendy Shalt/

"Nem kell megfogadni mások tanácsát ahhoz, hogy örömet szerezzünk nekik, elég csak kikérni." /Laurence J. Peter/

"Tulajdonképpen sosem hittem benne, hogy a rossz dolgok valóban léteznek. Csak másképpen kell értelmezni őket, és nyomban megszűnnek." /Ottlik Géza/

"Tisztességes az, aki akkor is helyesen cselekszik, ha senki nem látja." /Jim Stovall/

"Nem akkor leszünk magabiztosak, ha mindig igazunk van, hanem akkor, ha nem félünk tévedni." /Peter T. Mcintyre/

"Az életen kétféleképpen lehet könnyedén végigsiklani: vagy mindenben hisz az ember, vagy mindent megkérdőjelez. Egyik esetben sem gondolkodik." /Alfred Korzybski/

"A humor hihetetlenül hatásos fegyver." /Carl Hiaasen/

"Őrizzük meg a természet szeretetét, mert ez az egyetlen út a művészet mind mélyebb megismeréséhez." /Vincent Van Gogh/

"A büszkeséggel szerénység társul, nemes egyszerűség lesz, ha ostobasággal átitatja a buta gőg." /Dorosmai János/

"Pesszimista ember még soha nem derítette ki a csillagok titkát, nem fedezett fel ismeretlen tájakat, s nem nyitott meg új kapukat az emberi szellem előtt." /Helen Keller/

"Az alvás, a gazdagság és az egészség valódi élvezetéhez időnként ezek hiánya is kell." /Jean Paul Richter/

"Jobb, ha 6 ember tud rólunk olyasmit, amire büszkék vagyunk, mint 60 millió valami olyat, amire nem." /Albert Brooks/

"Akiben zűrzavar van, zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van, rendet teremt maga körül." /Popper Péter/

"A boldog élet egyik titka a sok-sok apró öröm." /Iris Murdoch/

"Az ember akkor válik igazi vezetővé, ha mindenüvé követik, még ha csupán kíváncsiságból." /Colin L. Dowell/

"Az igazság olyan, mint egy fényes csillag. A szobában lévők számára látható, de mindegyikük más szemszögből látja." /Peter Ustinov/

"A jó modor olyan kapukat is kinyit, amelyeken a legjobb iskolázottság hiába dörömböl." /Clarence Thomas/

"Jobb, ha néha kérdez az ember, mintha mindenre tudja a választ." /Kathleen A. Sutton/

"Inkább nyissa meg elmémet a csoda, mint zárja el a hit." /Gerry Spence/

"Sose szalaszd el az alkalmat a némaságra." /Newton Peck/

"Fáradozásunk legnagyobb jutalma nem az, amit kapun érte, hanem amivé válunk általa." /John Puskin/

"A pénz és a siker nem változtatja meg az embert, csupán felerősítik a meglévő tulajdonságait." /Will Smith/

"Ha megprobáljuk belefolytani a szót valakibe, azzal nyíltan elismerjük magasabbrendűségét." /Joseph Sopran/

"Attól a naptól fogva, hogy az emberek nem fordulnak hozzád a gondjaikkal, már nem te vagy a vezetőjük." /Colin Powell, My America Journey/

"A kérdések 80% álcázott kijelentés." /az Oprah Winfrey Show-ban/

"Ne félj a tökéletességtől úgysem éred el." /Salvador Dalí/

"Az aggodalom kevesebb munkával jár, mint tenni valamit azért, hogy ne kelljen aggódni. A Földet mindenki meg akarja menteni, de a mamának senki nem akar

segíteni elmosogatni." /P.J.O'Rourke All the Trouble in the World/

"Egyesek kétszer követiek el ugyanazt a hibát. Mások okosabbak: új hibákat találnak, amiket elkövethetnek." /Edson Athayde, A Publicidade Sequndo o Meu Tio Olvavo/"Az követi el a legnagyobb hibát az életben, aki állandóan attól fél, hogy hibát követ el." /Thomas Dewar/

"A megbocsátás igen értékes erény, pedig nem kerül semmibe." /Betty Smith/

"Aki arra büszke, hogy soha nem botlott meg, az soha nem próbált meg járni." /Rodolfo Gauna, Buenos Aires/

"A gondolkozás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." /Henry Ford//

"A kíváncsi ránéz valamire, és azt kérdi: "Miért?" Az alkotó megálmodik valamit, és azt kérdezi: "Miért ne?"" /Fernando Dbamária, Tomar, Portugália/

"Szüntelenül tartsd szem előtt, hogy ki vagy, legyen rá gondod, hogy megismerd magadat; ennél nehezebb el sem képzelhető." /Miguel da Cervantes, Don Quijote/

"Az élet olyan iskola, melyben a kudarc többre tanít, mint a siker" /Goethe/

"Úton lenni boldogság, Megérkezni a halál!" /Hobo/

"Nem azok a legfontosabb emberek, kiknek jelenlétét mindig észrevesszük, hanem kiknek hiányát nagyon is megérezzük."

"Egyetlen ideált sem szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat és úgy él." /Kosztolányi Dezső, Édes Anna/

"Intelligenciánk csupán arra szolgál, hogy észérvekkel támasszuk alá, amit akaratunk vagy ösztönünk diktál." /Jorge Louis Borger/

"Igazi szerelemmel is úgy áll a dolog, mint a szellemjelenségekkel: mindenki beszél róla, de kevesen látták." /La Rochefoucauld/

"A féltékenység mindig a szerelemmel együtt születik, de nem hal meg mindig vele együtt." /La Rochefoucauld/

Hermész Triszmegisztosz

Fény és sötétség szemben állnak egymással, mégis az egyik a másiktól függ, amint a jobb láb lépése függ a balétól.

Az emberi elme a valódi tanítást nem fogja föl.

Mégis mily szívesen vitáznátok velem. Ha kétségeitek vannak és semmit sem értetek.

Figyelj, és gondold meg, amit hallasz. Legyen ez a jel számodra: bár előre haladsz, nyomorúságod növekedni látszik.

Ha a lélek nem veti meg a világi dolgok iránt való gondokat és nem tagadja meg érzéki vágyait, akkor oly módon halad az egység felé, mint az az ember, aki szekerét a hegyre akarja felhúzni.

Egészen mindegy, hogy a madárkának a szárnya erős rézdróttal vagy egészen finom selyemfonállal van-e megkötve. Nem tud elrepülni mindaddig, míg ez a kötelék - akár az egyik, akár a másik - el nem szakad. Hasonlóképpen az a tudat sem haladhat előre a megértéshez vezető úton, akit fogva tart az emberi dolgokhoz való ragaszkodás, ha még olyan jelentéktelen is az.

Ne a jók közé menj, a gonoszok között dolgozz, a rosszért mindig jóval fizess, így váltod ki őket indulataik rabságából. Életeden, munkádon át törekedj a megértés felé.

A szellem tudományának, mint modern diszciplínának a felébredése, az emberi tudatban való ismételt aktiválása a Fény Testvériségének egyik legnagyobb "fegyverténye".

Taiszen Desimaru

A lótuszról: E nemes virág jellemzi a tökéletes ember lelkét, mivel a mocskos iszapból emelkedik a magasba, és ott a napfényben tárja ki szeplőtlen tisztaságát a legyőzött sötétségtől megszabadulva.

Aldous Huxley

Nem a hogyan a fontos, hanem a szándék. A világegyetem gondoskodik a módszerről.Másképp: A szándék a fontos - a hogyan odarendeződik. Csak semmi görcs, fő a kreativitás.

PUSKIN

3. Kit a szabadság nem hítt soha harcba S nem látta szemtől szembe a halált, Igaz derűre az még nem talált S nem méltó rá, hogy szép hölgy simogassa.

4. Ha apró gyermeket becézek, Azt mondom biztatón neki: Helyem már átadom tenéked, Én hervadok, virulj te ki!

5. Benned a jutalom, legfőbb bírád magad vagy! Köpdössék bár tüzét oltáraidnak, És sújtsa művedet kifogás, szitok, átok...

6. Én írok levelet magának - Kell több? Nem mond ez eleget?

Méltán tarthatja hát jogának, Hogy most megvessen engemet.

7. Mi csillogtatni nem tudunk, De úgy tudtunk jöttén örülni.

8. Minél hűvösebben szeretjük, A nő annál jobban szeret...

MICHELANGELO

2. Aki mások nyomában jár, sohasem kerülhet elébük;

4. Aki jelentéktelen emberek ellen harcol, nem nyerhet semmit.

SICKINGEN

Semmi sincsen ok nélkül.

LUTHER

4. A gondolatok vámmentesek.

8. Mindenki tanulja meg a saját leckéjét...

11. Semmit sem veszíthetek, mert semmim sincs .

PARACELSUS

Ne légyen a másé, aki önmagáé lehet.

RABELAIS

5. Evés közben jön meg az étvágy...

12. Arra légyen gondod, hogy vígan élj...

V. KÁROLY NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR

Istennel spanyolul beszélek, az asszonyokkal olaszul, franciául a férfiakkal, s a lovammal németül.

SYLVESTER JÁNOS

Minden nípnek az ű nyelvín...

JOSEPH MEYER

A képzettség szabaddá tesz.

I. MIKLÓS OROSZ CÁR

Oroszországnak két tábornoka van, akire számíthat - Január és Február tábornok.

IMMERMANN

1. Micsoda gyalázatos bűn a hazudozás! Először is, ha valaki túlságosan elveti a sulykot, arra hamar rájönnek; másodszor meg, ha valaki folyton füllent, senki sem hisz többé neki, még akkor sem, ha egyszer véletlenül igazat mond.

2. ...minden filozófia végső értelme az, hogy a bezárt kapukat ne döngesse hasztalan.

ENFANTIN

Ahol nincs áldozatkészség, ott nincs igazi nagyság.

I. LIPÓT BELGA KIRÁLY

Egységben az erő.

RAIMUND

1. Pénzzel sok mindent megtehetsz, Fiatalságot mégsem vehetsz.

2. Süssön bár mégoly szépen a nap, egyszer csak le kell mennie.

BOLYAI FARKAS

1. Omoljanak le a mindent elválasztó falak, hogy egy boldog háznép legyen az emberi nem.

2. Senki se gazdag, se szegény ne legyen, s senkinek semmije se, s mindennek mindene legyen.

3. Aki boldog, könnyebben boldogít másokat is; mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?

AUSTEN

1. Általánosan elfogadott igazság, hogy egy nőtlen férfinak - szép vagyon birtokában - kell hogy feleségre is szüksége legyen.

2. Egész életem gyakorlatában önző teremtés voltam, de nem úgy az elveimben.

SCHLEIERMACHER

Türelem a remény művészete.

ALEXANDER VON HUMBOLDT

Mindenki legyen bátor ahhoz, hogy meggyőződése legyen.

RICHELIEU

1. Hogy egy állam kormányzása során helyesen járjunk el, sokat kell hallgatni és keveset beszélni.

2. Törvényt hozni és azt végre nem hajtani annyi, mint engedélyezni, amit meg akarunk tiltani.

3. Eltitkolni: a királyok tudománya.

4. Államügyekben mindent az ügy javára kell fordítani, és sosem szabad lebecsülni azt, ami hasznos lehet.

5. A nagy tűzvész kis szikrákból támad.

6. Vetélytársat megcsalni ravaszsággal is szabad; ellenségeivel szemben az ember mindent fölhasználhat.

7. Magánemberként megmenthetnék a lelküket jó néhányan, akik közéleti személyiségként elkárhoznak.

8. Akik állami szolgálatban állnak, kénytelenek úgy tenni, mint a csillagok, amelyek ügyet sem vetnek a kutyák ugatására, hanem tovább szórják rájuk fényüket.

9. A nagy ügyek mindig nagy nehézségekbe ütköznek, és rendkívüli határozottság nélkül soha nem lehetett sikerre vinni őket.

BEN JONSON

1. A vak Szerencse azoknak adja ajándékait, akik nem tudják hasznát venni.

2. Rágalomra legjobb válasz a hallgatás.

3. Nézd, az üvegben e kis szürke por hogyan pereg. Hinnéd, hogy ember volt valamikor és szeretett?

KEPLER

2. ...miképp egyéb élőlényeket vagy miként az emberi testet élelem és ital tartja fenn, azonképpen az ember lelkét, amely az egész embertől teljesen különböző valami, a megismerés tápláléka tartja életben, gazdagítja, s bizonyos mértékig segíti növekedésében. Aki tehát ily dolgok iránt nem hordoz magában semmiféle kívánságot, inkább halotthoz, mint élőhöz hasonlít.

4. A világ alkotóeleme ... a mennyiség, s az emberi szellem (e világban világ fölötti) semmit sem fog fel olyan jól, mint éppen a mennyiséget, minek felismerésére nyilvánvalóan teremtetett.

MONTEVERDI

...a beteg sem azért mondja okosnak az orvost, mert csak hallja, hogy az milyen szépen fel tudja mondani Hippokratészt vagy Galenust, hanem azért, mert az orvos segítségével visszanyeri egészségét. Így a világ sem azért mondja tehetségesnek a zenészt, mert hallja, hogyan tud az beszélni a harmónia tiszteletreméltó teoretikusairól.

MARLOWE

1. A vallást gyermekes játéknak tartom, és állítom, hogy nincs bűn, csak tudatlanság.

MATTHIEU

...a halálfélelem rosszabb, mint a halál.

ZACCONI

1. ...Signor Orlando Lasso, uramnak, a bajor hercegnek a karnagya, mondotta nekem, hogy azért vitte oly sokra a zenében, mert mindennap komponált valamit; ha nem tudta, mihez fogjon, legalább egy fantáziát írt.

2. ...ha a sors megajándékoz egy jó gondolattal, s én nem élek vele, ez vagy nagyon bántana, vagy nem lenne méltó immár megszerzett jó hírnevemhez.

ZLATARIĆ

Sem császár hatalma, sem a kincs nem teszen boldoggá, csak tiszta lelkiisméretem,mert bár enyém minden, mire a nap ragyog,ha nyugalmam nincsen, boldog mégsem vagyok.

ARGENSOLA

1. ...mindig munka vár a halandóra, és reménységgel elvégezni könnyebb.

2. Holnapi munka a mai jutalma.

CARNAP

1. A logikában nincs morál. Mindenkinek jogában áll felépíteni saját logikáját, azaz olyan nyelvi formát, amilyet kíván. Csak az követelhető meg tőle, hogyha azt akarja, hogy e logikát megvitassák, szögezze le világosan módszerét...

2. A Világmindenség, a Valóság, a Természet, a Történelem lényegét illetően nem adunk új válaszokat, hanem elvetjük magukat a kérdéseket, mivel ezek csak látszólagos problémák.

HASENCLEVER

A belátás, hogy a világba szükségképpen azért helyeztettünk, hogy benne egy feladatot teljesítsünk, mely a legfelelősségteljesebb értelemben mi magunk vagyunk - az első lépés a magába szálláshoz. Aki megmenti önmagát, az egyszersmind az emberiséget menti meg.

TILLICH

1. A magányt csak azok képesek legyőzni, akik el tudják viselni az egyedüllétet.

2. Az élet nem folytatható, anélkül hogy a múltat vissza ne vetnők a múltba, terhétől megszabadítva a jelent.

MIES VAN DER ROHE

A kevesebb - több.

BENN

Az élet hídverés Folyamokon, melyek elenyésznek.

KUNCZ ALADÁR

A szerencsés körülmények között gyakorolt figyelem csupán udvariasság, igazi humanizmussá csak a veszedelmek között válik.

GROZA

1. ...a történelem vakmerő és elfogult meghamisításának sikerült elsötétítenie a nemzedékek ítélőképességét, amikor mesterségesen táplálta az örök ellenségeskedés és gyűlölködés hagyományát.

COMPTON-BURNETT

Nagyobb különbségek vannak a nemeken belül, mint a nemek között.

FEUCHTWANGER

Az igened legyen igen, és a nemed legyen nem. De mondj nagyon keveseknek nemet és még kevesebbeknek igent.

RONSARD

1. Boldogtalan, aki hisz a világ szavában! Mily igazság vagyon a filozófiában, amely azt hirdeti, hogy minden elmúlik s alakját veti és másikba öltözik!

2. ...az anyag megmarad s a forma változik.

3. Élj hát, higgy nekem és ne várd a holnapot: rózsa az ifjúság, élvezd, amíg virágzik!

4. Örökre meghal, ki csak él, vagy alszik, míg tart az az éj, mely lent a sír mélyén sötétül!

5. Szakítsd, szakítsd a szép jelent, a vénség jő, s ha megjelent, letépi bájadat.

CAMŐES

1. ...nem nagy vitéz, ki juhok közt oroszlán.

2. ...ahol trónon ül a gonoszság, a rettegés más szívben is gonoszt lát.

3. ...keveset ér szív, értelem, ravaszság, ha égi intést nem nyújt a Magasság.

4. ...az Ország, mely csupa feddhetetlen felségre nézett eddig mint királyra, csak olyannak hajlandó meghajolni, ki különb, mint összes alattvalói.

5. Küldj oda, hol a vadság konca minden, a tigrisek, oroszlánok honába; s meglátom, hogy mit itt nem lelt a szívem, az irgalmat köztük tán megtalálja.

6. ...ki ismer derűs állapotot csak? És állhatatos Szerencsét ki látott?

7. Csak munkával, kínnal ér el dicső, merész dolgokat a halandó; csak, mely dacol halállal és veszéllyel,

az olyan élet híre maradandó, mert ha nem hódol gyáva rémületnek, minél kurtább, annál hosszabbra terjed.

8. ...a szeretet mindennél gyanakvóbb...

9. - Ó, elkápráztató hatalmi mámor, amely a Hírnév hívsága felé tör... Hány veszedelmet, halált, szörnyűséget, kegyetlen kínt kell elszenvedni érted!

10. ...szilárdan tartja magát a nyomasztó, míg a boldogság érvénye mulandó.

11. A fenséges cselekedetek ezrét szüli a becsvágy, mely mással vetekszik. A nagyszerű dolgok véghezvivőjét az idegen dicsőség ajzza főképp.

12. A nagy dolgok iránti szenvedélyét ne szűnjék hát fenntartani a lélek; mert érdeme, ilyen vagy olyan úton, lehetetlen, hogy érvényre ne jusson.

13. ...csalódott vágyban nincs kímélet. LEÓN

1. Mily boldog annak élte, ki nem marad meg a világ zajában...

2. Ébresszen a madárdal tanulatlan, édes, szálló zenével, ne súlyos gond és száz baj, amely nyomába lépdel annak, ki mást követni sose szégyell.

3. A kedves és szegényes békésen terített asztal a vágyam, ennyi elég, s a műves aranytál garmadában azé legyen, ki nem fél tengerárban.

ESTIENNE

1. Ha a fiatalság tudná, ha az öregség bírná!

2. A falánkok foggal ássák meg sírjukat.

ROLLENHAGEN

1. Vak tyúk is talál szemet.

2. Hamisság uralkodik az egész világon.

3. Aki a veszélyt szereti, általa vész el.

4. Aki könnyen hisz, könnyen megcsalatik.

5. Magam kárán lehetek okos.

6. A legjobb hegymászó zúzza össze magát.

AQUAVIVA

Keményen a lényegben, szelíden a kivitelben.

BALASSI

1. Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét, Sok hitetlenségét, undok fertelmességét; Teröld el rútságát, Minden álnokságát, Könnyebbítsd lelkem terhét.

2. Siralmas nékem Idegen földen...

3. Vitézek! mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél? Holott kikeletkor A sok szép madár szól, Kivel ember ugyan él: Mező jó illatot, Az ég szép harmatot Ád, ki kedves mindennél.

4. Idővel paloták,Házak, erős várak, Városok elromolnak; Nagy erő, vastagság, Sok kincs, nagy gazdagság Idővel mind elmúlnak, Tavaszi szép rózsák, Liliom, violák, Idővel mind elhullnak.

5. Királi méltóság, Tisztesség, nagy jószág Idővel mind elvesznek; Nagy kövek hamué S hamu kősziklává Nagy idővel lehetnek; Jó hírnév, dicsőség, Angyali nagy szépség Idővel porrá lesznek.

CACCINI

...a zene legfőbb hatása a harmónia varázsában áll...

COKE

Az én házam az én váram.

GIORDANO BRUNO

1. A legerősebb mérgekben rejtik a legnagyobb gyógyerő. Két ellentétes tárgyban

nem lehet-e ugyanaz az erő?

2. ...aki meg akarja ismerni a természet legnagyobb titkait, az nézzen körül az egymással szemben álló, ellentétes jelenségek legszűkebb és legtágabb határai között, és elmélkedjék róluk. Mélységes varázs van abban, ha rá tudunk jönni az ellentétre, miután megtaláltuk az egyesülés pontját.

3. ...a világegyetem végtelen, s ennélfogva nincs sem középpontja, sem kerülete...

4. Azt gondolod, hogy rosszul cselekednék az, aki helyreállítaná a feje tetejére fordított világot?

5. A megismerés sohasem lesz tökéletes abban az értelemben, hogy elérheti és megértheti a legfőbb tárgyat, de tökéletes lesz ahhoz viszonyítva, amennyit értelmünk felfoghat...

6. ...az a fontos, hogy mindenki tegye meg, amit megtehet...

7. ...jobb a méltó és hősies halál, mint a méltatlan és aljas győzelem.

8. Ha nem igaz is, találó.

CROMWELL

1. Egy kevés becsületes ember jobb, mint a sokaság.

2. Nem azt, amit akarnak, hanem ami javukra van.

3. Nem megvetendő szabály, hogy "bár a békét létre kell hozni, de az érdek tartja fenn".

4. A kényszerűség nem ismer törvényt. De a színlelt kényszerűség, a képzelt kényszerűségek ... ürügyet teremtenek az ismert szabályok megsértésére.

5. Az állam, mikor kiválasztja azokat, akik szolgálják, nem törődik véleményükkel. Szolgálják az államot hűségesen, s ez elég.

6. Vessétek bizodalmatokat a valóságba, és tartsátok szárazon a puskaporotokat.

MARMION

1. Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség.

2. A nagy öröm, éppúgy, mint a nagy bánat, néma.

GALILEI

1. ...sohasem állíthatja senki, hogy a természet megváltozott azért, hogy műveit az emberi véleményekhez idomítsa.

2. Ha valaki eretnekségnek mondaná azt az állítást, hogy a Föld mozog, s ha azután a bizonyítás és megfigyelés azt mutatná, hogy mégiscsak mozog, mily nehéz helyzetbe kerülne akkor az egyház!

3. Az a hiú igényünk, hogy mindent megértsünk, a megismerés teljes hiányából ered.

4. ...az emberi intellektus képes egyes igazságok tökéletes felfogására, és ezek ismeretében annyira biztos, amennyire csak a természet maga.

5. Vezetőre ismeretlen, vad tájakon van szükség, nyílt, sík vidéken csak vaknak van védelemre szüksége. Aki ezekhez tartozik, jobb, ha otthon marad.

6. Mi lehet szégyenletesebb, mint ha látjuk, hogy nyilvános vitákon, ahol bizonyítható állításokról van szó, hirtelen valaki előáll egy idézettel, ami méghozzá igen gyakran valami egészen más tárgyra vonatkozik, hogy ezzel ellenfele száját betömje?

7. A természet a természeti folyamatok során a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb és legkönnyebb segédeszközöket veszi igénybe.

8. És mégis mozog (a Föld].

9. A filozófia meg van írva abban a hatalmas könyvben, amely állandóan nyitva áll szemünk előtt (a világegyetemre gondolok), de nem érthetjük meg, ha előbb nem tanuljuk megérteni a nyelvet, ismerni a betűket, amelyekkel íródott. Ez a könyv a matematika nyelvén íródott...

PAUL FLEMING

1. Mi búsít és vidít, közös a többiekkel.

2. Fogadd el végzeted. Ne bánd múltad, jövőd:

3. Tedd meg, miről tudod, el úgysem kerülöd.

4. Miben reménykedet, érik, készül szüntelen.

5. Mindenki önmagának balsorsa s öröme.

6. Ki maga mestere s legyőzi önmagát, alattvalója mind a széles nagyvilág.

ZRINYI

1. Jó szerencse, semmi más.

2. Fegyvert, s vitézt éneklek...

3. A magyar urak penig leghenyélőbb népek, Egyik az másikat gyűlölik, mint ebek...

4. Fut, fárad az ember és kap az világon; Véli, hogy állandó boldogságot adjon; Nem hiszi, tövébül szerencse szakadjon Markában, s kis édesért száz ürmet adjon.

5. O, élet, mely hamar ez világbul kitünsz! O, rövid élet, fülünk mely gyorsan röpülsz!

6. Víz, tűz, föld és nagy ég tartanak sokáig: Ember, ezek ura, egy szempillantásig; Kűfalok, nagy tornyok sok száz esztendeig: Ember, ki csinálta ezeket, óráig.

7. Az idő szárnyon jár, Soha semmit nem vár, És foly, mint erős folyás...

Vissza soha sem tér,

Mindent a földre vér, Mindeneken hatalmas...

8. A tündöklő hirnév, Mely dicsősségre rév, Az mindenkor megmarad.

9. Nem irom pennával, Fekete téntával,De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hitemet.

10. Mindent el kell szenvedni...

11. Látok egy rettenetes sárkánt, mely méreggel dühösséggel teli, kapóin és ölében viseli a magyar koronát; én csaknem mint egy néma, kinek semmi professiom a mesterséges szólásra nincsen, felkiáltok mindazonáltal, ha kiáltásommal elijeszthetném ezt a dühös sárkánt, kiáltván: Ne bántsd a magyart.

12. Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, ímé kiáltok, ímé üvöltök; hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz!

13. Nem kell minekünk oly nagy ellenség, mint az török; egy canicula melege, egy februariusnak szele, egy éjszakának virasztása, egy napnak koplalása megrontja a hadainkat és semmivé teszi.

14. Egy nemzet sem pattog úgy s nem kevélykedik nemesség titulusával mint a magyar, maga annak bizonyítására ... semmit sem cselekszik...

15. ...noha az mi magunk népét az mint mostan vagyon, jól leábrázoltam, ugyan mindazonáltal, ha kérded: kit kévánok s micsoda nemzetet akarok oltalmomra, azt mondom: a magyart kévánom.

16. ...oly fizetése legyen penig a vitéznek, hogy azzai becsületesen hóról hóra beérje, magát ruházhassa, fegyverezhess és eledelére elég legyen neki.

17. ...a pórbul kell előállatnunk hadi népünket; ez jobb amaz eltunyult nemesnél, és jobb amaz udvarokban nyalakodó részegeskedő katonánál...

18. ...nem szégyen attul tanulni a ki többet tud, szégyen megkötni a tudatlanságban magát s nem tanulni.

19. Úgy hallom Brazíliában elég puszta ország vagyon; kérjünk spanyol királytúl egy tartományt, csináljunk egy coloniát, legyünk polgárrá.

GRYPHIUS

2. A rózsát tüskével tűzi körül az élet.

CAMPANELLA

1. ...ha az ember megszabadul az önzéstől, önkénytelenül felébred benne a közösség iránti szeretet.

2. ...az az ember, aki csak egyetlen tudományágat tanulmányozott, nem ismerhette meg azt teljes mértékben, mivel egyetlen tudományág sem független a többitől...

3. Valamennyi gyakorlati vagy elméleti foglalkozást mindkét nemhez tartozó egyének űzhetik.

4. A közösségben ... minden egyén egyaránt gazdag és szegény. Gazdag, mivel mindene megvan, szegény, mivel semmihez nincs egyéni tulajdonjoga. S mivel éppúgy áll rendelkezésére minden, mint egy tulajdonosnak, nem válik a tulajdon rabszolgájává.

7. ...századunk folyamán több jelentős esemény történt, mint az ezt megelőző négyezer év alatt az egész világon, és több könyvet adtak ki, mint ötezer év alatt.

8. Három nagy találmányról beszélnek csodálattal: a könyvnyomtatásról, a puskaporról és az iránytűről.

LOGAU

1. Önmagunkkal vívni: legszörnyűbb viadal; önmagunkon győzni: legnagyobb diadal.

2. Hogy gond nélkül megélhessen, áhít bárki pénzt, javat, hanem aki meg is szerzi, örökös gondban ragad.

3. A valóság malma lassan őröl, ám apróra hengerel: mit türelme hagy sokáig, élessége törli el.

4. A malomkő s az emberszív folyton jár körbe-körbe, ha őrölni-valója nincs, önmagát őrli szerte.

5. Barátság, mit a bor szerez, egy éjjel tart csak, mint a szesz.

6. Számolnád a más hibáját - jobb, ha tenmagadnál kezded, mert időd így nem jut arra, hogy a másét is megleljed.

7. A háború remek, ha a békét hozza végül; a béke szörnyű rossz, ha háborúra készül.

8. Erszényednek árt a jó bor, ámde rossztól gyomrod senyved, ne legyen baja gyomrodnak, legyen inkább erszényednek.

9. Bölcs elmék alkotását sem bősz idő, sem álság nem nyelte soha el...

10. Az acél és a szikla jövőd nem biztosítja: előbb elporlanak, mint könyvben bölcs szavak.

11. Nem tud, bármily fürge, senki önnön árnyán átszökellni; de a költő szerét ejti: halálát is átszökelli.

SAINT-ÉVREMOND

7. Csak úgy tudunk végül mindenben megegyezésre jutni, ha állandóan keressük a közös találkozási pontot.

9. Amíg ifjak vagyunk még, a világ véleménye szerint élünk, és fontosabb számunkra a másokkal, mint a saját magunkkal való jó viszony. De mihelyt az öregkort elértük, már jóval kevésbé látjuk érdekesnek az idegent, és semmi sem

foglalkoztat annyira, mint épp saját magunk, akit nélkülözni kell már nemsokára.

10. A tapasztalás megjön a korral, s a bölcsesség rendszerint a tapasztalat gyümölcse: de ha úgy tartják is, hogy a bölcsesség az öregek erénye, azért még nem bizonyos, hogy mindannyian rendelkeznek is vele.

APÁCAI CSERE JÁNOS

1. Senki az tudományban felső polcra nem hág, ha az futó idővel igen okosan nem él.

2. Legyen kőtáblád vagy jegyzőkönyved, melyet éjjel-nappal veled hordozz, melyre, ha mi olyas dolog eszedbe jut éjszaka, jegyezd le és reggel ágyadból felkelvén, írd jobban le, hasonlóképpen, ha erdőn, mezőn jársz is.

4. Fáradj, míg ez mulandó életben vagy, holtod után bizony eleget nyugodhatsz.

ABRAHAM A SANTA CLARA

1. Majd minden könyvnek van szamárfüle.

2. Aranycsinálás lenne jó, Ha nem vóna hiábavaló.

3. A száraz fa jobban ég, mint a zöld.

4. Nem mindenki muzsikus, aki hegedűvel mászkál.

5. Noé bárkájában is volt holló!

MESLIER

1. A teológia állandó megcsúfolása a józan észnek...

2. Minden elv ítélet; minden ítélet tapasztalás eredménye; tapasztalatra pedig csak az érzékek gyakorlása révén lehet szert tenni: miből az következik, hogy a vallási elvek nem lyukadnak ki semmire, és egyáltalán nem születtek velünk.

3. ...a vallás nem egyéb, mint a korlátolt emberi elmék olyasvalamivel való elfoglalása. ami felfoghatatlan számunkra.

JUANA INÉS DE LA CRUZ

1. ...a boldog csak a kézzelfogható mát, s ki nem az, a holnapot lesi, várja.

2. ...engem a jó sors józansággal áldott, s két szememet a két kezembe fogva azt látom Csupán, amit ujjam érint.

3. Balga férfiak, a nőt mért bántjátok oktalan? Vétke oka, ok ha van, ti lehettek legelőbb.

4. Becse még a szemérmesnek sincs előttetek: gonosz, ha a vágy meddőn ostorozza. s ha magát megadja, feslett.

MADAME DE SÉVIGNÉ

1. ...a beszámoló stílusa legyen mindig tömör...

2. Nem oly öröm lakomán a bor, mint ellenségeink gyásza.

3. Kötelességből élek, kénytelen-kelletlen: senki se kérdezett, akarok-e a világra jönni; egyszer majd el is kell tűnnöm belőle, ami még keservesebb; és vajon hogy tűnök el?

5. ...a halálos ágyon már késő megváltozni.

6. ...a nagy hal megeszi a kicsit...

7. ...a kellemetlen társaság sokkal jobb, mint a kellemes, mert az utóbbinál sajnálja az ember, mikor elmegy, az előbbinél pedig felpezsdül a vére, és öröm tölti el!

BOSSUET

1. Az emberi gondolkodás rendjével szögesen ellentétes azért hinni el dolgokat, mert azt akarjuk, hogy azok legyenek, és nem azért, mert láttuk, hogy valóban léteznek.

3. Lemond az igazságról, aki megnyugszik abban, amelyikben él.

7. Ne beszéljünk többé a véletlenről, sem a szerencséről, vagy beszéljünk róla úgy, mint oly elnevezésről, amellyel tudatlanságunkat le

LOCKE

1. Az új véleményeket mindig gyanakvás és rendszerint ellenkezés fogadja csak és csupán azért, mert még nem általánosan elismertek.

2. Az ember ismeretei nem szárnyalhatják túl tapasztalatát.

3. Más dolog valakinek megmutatni, hogy téved, és megint más az igazság birtokába juttatni.

4. Minden ember ki van téve annak, hogy tévedjen, és a legtöbb embert sok tekintetben a szenvedély vagy az érdek viszi kísértésbe.

TAMÁSI ÁRON

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.

BERGGOLC

...a boldogság várása majdnem mindig nagyobb gyönyörűség, mint maga a boldogság. Éppúgy a nehéz, bonyolult, áhított munkára való készülődés is gyakran több örömet szerez, mint maga a munka.

ANDERSCH

1. ...ma fanatikusnak tekintenek mindenkit, akinek bármiféle meggyőződése van.

2. A legtöbb, amit az ember tehet: megtanítani a hatalmat annak belátására, hogy természeténél fogva komisz.

3. Ha mindegy, hogy ki vagyok ... akkor akár maradhatok én is, Hátha az Én a legjobb az összes választható maszkok közül.

Anthony de MelloA csend szava

Egy perc bölcsesség- Létezik egyáltalán egy percnyi bölcsesség? - kérdezte egy tanítvány.- Természetesen - mondta a Mester.- De egy perc az túlságosan rövid?- 59 másodperccel hosszabb a kelleténél.A Mester később azt kérdezte a meghökkent tanítványtól:- Mennyi ideig tart megpillantani a holdat?Elképedt tanítványaihoz azután így szólt a Mester:- Hát akkor minek a több éves lelki küszködés?Szemünk kinyílása egy életen keresztül tarthat. A látás egy pillanat műve.

A Mester a következő kis történetekben nem egyetlen személy. Lehet ő hindu guru, taoista bölcs, zsidó rabbi, keresztény szerzetes vagy szufi misztikus. Lehet ő Laoce és Szókratész, Buddha és Jézus, Zarathusztra és Mohamed. Tanítását megtalálhatjuk Kr. e. a VII. században és Kr. u. a XX. században. Bölcsessége a Kelet és a Nyugat bölcsessége egyaránt. De számítanak-e a történelmi előzmények egyáltalán? Végül is a történelem csak a megnyilvánulások, és nem a valóság leírása; a tanítások, nem pedig a csend jegyzéke.A következő mini-történetek mindegyike csupán egyetlen percet vesz igénybe. Valószínűleg elképesztőnek, ingerlőnek, vagy egyenesen értelmetlennek találja az olvasó a Mester nyelvezetét. Bizony, nem könnyű olvasmányi De nem is használati utasításnak szánom, hanem arra, hogy felrázzon. Oly bölcsesség rejtőzik benne (nem a nyomtatott szavakban, nem is a történetekben, hanem a szellemében, hangulatában, légkörében), amelyet a köznapi beszéd nem képes kifejezni. Az oldalakat olvasva és a Mester rejtélyes nyelvezetével küszködve, lehet, hogy öntudatlanul ráéreznek majd a csendes tanításra, amely a könyvben megbúvik; felébrednek és átalakulnak. A bölcsesség a következőt jelenti: megváltozni anélkül, hogy a legkisebb erőfeszítésünkbe kerülne; az átalakulás, akár hiszik, akár nem, csupán a valóságra való ráébredés, arra a valóságra, melyet szavakkal nem lehet kifejezni, mert azokon túl van.Aki olyan szerencsés lesz, hogy felébred, az megérti majd, hogy az a legszebb nyelv, amelyet nem beszélnek, az a legszebb cselekedet, amelyet nem végeznek, s az a legnagyszerűbb változás, amely nem szándékos.Figyelmeztetés: Csak kis adagokban olvassa a meséket - alkalmanként egyet vagy keltőt. A túladagolás csökkenti a hatásukat.

Csodák

Egy ember keresztül-kasul utazta a vi1ágot, csakhogy személyesen meggyőződhessen a Mester hírének valódiságáról.- Milyen csodát telt a Mestered'? - kérdezte az egyik tanítványtól.- Nos, vannak csodák és csodák. Nálatok azt tekintik csodának, ha Isten teljesíti valakinek az akaratát. Nálunk az a csoda, ha valaki teljesíti Isten akaratát.

Felnőttkor

Az állandóan imádkozó tanítványhoz így szólt a Mester:- Meddig fogsz még Istenre támaszkodni, ahelyett, hogy a saját lábadra állnál?A tanítvány megdöbbent.- De hiszen te tanítasz bennünket arra, hogy Istenre mint Atyára tekintsünk.-S mikor fogod megtanulni, hogy egy apa nem azért van, hogy rátámaszkodjunk, hanem azért, hogy önállóságra neveljen?

Odafigyelés

- Hogy fogom megtapasztalni a teremtéssel való egységemet?- Hallgatással - mondta a Mester. - És hogyan kell hallgatnom?- Légy fül, ami a világ minden egyes dolgára figyel. Abban a pillanatban, amikor azt hallod, hogy te magad mondtál valamit, állj meg.

Képtelenség

A Mester állandóan egy téglával kapargatta annak a szobának a padlóját, ahol a tanítvány leült elmélkedni. A tanítvány először boldog volt, azt gondolván, hogy ezzel ellenőrzik a koncentrálóképességét. Amikor azonban a zaj már elviselhetetlen lett, kitört:- Mi az ördögöt csinálsz itt'? Nem látod, hogy elmélkedem'?- Csiszolom a téglát, hogy tükör legyen belőle - mondta a Mester.- Őrült vagy? Hogyan tudsz téglából tükröt csinálni?!- Nem vagyok őrültebb, mint te! Hogyan tudsz puszta önmagadból elmélkedőt csinálni?!

Világosság

- Ne keressétek Istent - mondta a Mester -; csak nézzetek, és minden világossá válik számotokra.- De hogyan nézzünk?- Minden egyes alkalommal, ha néztek valamit, csak azt lássátok, ami valóbanott is van.Mivel a tanítványok nem értették, a Mester megmagyarázta.- Például ha a holdat nézed, csak a holdat lásd, és semmi mást.- Hogy a csudába tudna valaki mást látni, mint a holdat, ha azt nézi'?- Egy éhes ember sajtnak nézheti. A szerelmes pedig kedvese arcát láthatná benne.

Vallás

A kormányzó egyik utazása során belépett a Mesterhez, hogy tiszteletét tegye nála.- Az állam ügyei nem hagynak nekem időt hosszabb értekezésekre - mondta. - Össze tudná foglalni a vallás lényegét néhány mondatban egy olyan elfoglalt embernek, mint például én?- Egyetlen egy szóval megmondom Önnek, méltóságos uram.- Hihetetlen! Mi az a szó?- Csend.- S hogyan érhetem el a csendet? - Elmélkedéssel.- És ha szabad kérdeznem, mi az elmélkedés?- Csend.

A lelki élet útja

Bár a Mesternek aznap éppen hallgatási fogadalma volt, egy utazó csak egyetlen szóért könyörgött, amely életútján vezérelhetné. A Mester barátságosan bólintott, fogott egy darab papírt, s ráírt egy szót: "Tudatosság." A látogató meghökkent.- Ez túl rövid. Volna olyan szíves egy kicsit bővebben kifejteni'?A Mester visszavette a papírt, s ráírta "Tudatosság, tudatosság, tudatosság."- De mit jelentenek ezek a szavak? - kérdezte az idegen kétségbeesve.A Mester a papírért nyúlt, s azt írta: "Tudatosság, tudatosság, tudatosság azt jelenti, hogy TUDATOSSÁG."

Virrasztás

- Van valami, amit én magam tehetnék, azért, hogy elnyerjem a megvilágosodást?- Körülbelül annyit, amennyit azért tehetsz, hogy a nap reggel felkeljen.- De akkor mi haszna van a lelkigyakorlatoknak, amelyeket kötelezővé teszel számomra?- Hogy biztosan ébren legyél; amikor a nap kezd felkelni.

Jelenlét

- Hol keressem a megvilágosodást? Itt.- Mikor nyerem el? - Éppen most.- De akkor miért nem érzem?- Mert nem látsz.- Mit kellene látnom?- Semmit, csak nézz.- Mire?- Amire a szemed rápillant.- Másként kell valahogy néznem? - Nem, a közönséges nézés jó lesz. - Nem úgy nézek állandóan?- Nem.- Miért nem?- Mert ahhoz, hogy láss, jelen kell lenned. Többnyire valahol máshol vagy.

Mélység

A Mester így szólt az üzletemberhez: - Ahogy a hal elpusztul a szárazföldön, úgy pusztulsz el te is, amikor belegabalyodsz a világ dolgaiba. A halnak vissza kell térnie a vízbe, neked pedig a magányba.Az üzletember megrémült.- Fel kell adnom az üzletemet, és kolostorba kell vonulnom?- Nem, nem. Tartsd meg az üzletedet, s térj vissza a szívedbe.

A legbelső

A tanítvány egy kis bölcsességet akart hallani.- Menj, ülj be a celládba, s a cellád megtanít a bölcsességre - mondta a Mester. - De nekem nincs cellám. Én nem vagyok szerzetes.- Igenis van cellád. Nézz magadba.

Karizma

A tanítvány zsidó volt.- Mi jót kell cselekednem, hogy Isten elfogadjon?- Hogyan tudhatnám én azt? - mondta a Mester. - A te Bibliád azt mondja, hogy Ábrahám vendégszerető volt, és Isten vele volt. Illés szeretett imádkozni, és Isten vele volt. Dávid az országot uralta, És Isten őt is kedvelte.- Van valami mód arra, hogy kitaláljam, Isten milyen munkára szánt engem'?- igen. Kutass szíved legmélyebb hajlandósága után, és kövesd azt!

Harmónia

Hagyományos módszerei ellenére a Mester nem sokra tartotta a tradíciókat és a szabályokat.

Egyszer vita támadt az egyik tanítvány és a lánya között, mert a férfi nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy lánya tartsa magát azokhoz a szabályokhoz, melyeket vallásuk előír a párválasztásban.A Mester nyíltan a lány pártjára állt.A tanítvány persze nagyon meglepődött, hogy pont egy szent ember tesz ilyet. A Mester így szólt hozzá:- Értsd meg, az élet olyan, mint a zene. Azt is sokkal inkább érzéssel és ösztönszerűen játszók, mintsem szabályok szerint.

Megértés

- Hogy nyerhetem el azt a kegyelmet, hogy ne ítéljem meg a szomszédomat?- Imával.- Akkor miért nem kaptam még meg? - Mert nem jó helyen imádkoztál.- Hol kellene imádkoznom? - Isten szívében.- Hogyan juthatok oda?- Értsd meg, hogy aki vétkezik, nem tudja, hogy mit is cselekszik, és így megérdemli, hogy megbocsássanak neki.

Illúzió

- Hogyan nyerhetem el az örök életet? - Az örök élet most van. Élj a jelenben!- Dehát a jelenben élek, vagy nem? - Nem.- Miért nem?- Mert még nem dobtad el a múltad. - Miért kellene eldobnom a múltam? Nem volt abban minden rossz.- A múltat nem azért kell eldobni, mert rossz, hanem mert halott.

Prófécia

- Az igazság tanítómestere akarok lenni.- Kész vagy arra, hogy éhezz, hogy ne vegyenek rólad tudomást, hogy koplalj 45 éves korodig?- Természetesen. De mondd meg, mi lesz, miután betöltöttem a 45. évemet'?- Akkorra felnősz odáig, hogy megszokod.

Jobbrafordulás

Egy fiatalember elherdálta az egész örökségét. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, mikor már nem volt egy vasa sem, észrevette, hogy barátai sincsenek már.Kétségbeesésében felkereste a Mestert, és azt kérdezte:- Mi lesz velem'? Se pénzem, se barátom.- Ne izgulj, fiam. Jegyezd meg, amit mondok: Minden jóra fog fordulni ismét. Felcsillant a remény a fiatalember szemében.- Gazdag leszek megint?- Nem. Hozzá fogsz szokni a magányhoz és a nincstelenséghez.

Gyakorlatiasság

Az egyik női tanítvány a lakodalmát tervezte, s kijelentette, a szegények iránti szeretetből meggyőzte a családját, hogy vessék el azt a szokást, hogy a szegényeket az asztal végére ültetik. Majd a szegények kerülnek a főhelyre, a gazdagokat pedig az ajtó mellé ültetik. Beszédét befejezve a Mesterre nézett, várva annak helyeslését.

A Mester egy pillanatig gondolkodott, majd így szólt:- Kedvesem, ez nagyon szerencsétlen megoldás lenne. Senki sem örülne a lakodalomnak. A családod szégyenbe kerülne, a gazdagok megsértődnének, a szegények pedig éhesek maradnának. A főhelyen ugyanis annyira feszélyezve éreznék magukat, hogy nem mernének eleget enni.

Tudatlanság

A fiatal tanítvány eszének akkora híre volt, hogy tudósok a világ minden tájáról a csodájára jártak, s tanácsot kértek tőle.Amikor az uralkodónak egy tanácsadóra volt szüksége, elment a Mesterhez, és megkérdezte:- Mondd, a fiatalember tényleg annyit tud, mint ahogy állítják róla'?- Az igazat megvallva - mondta a Mester kényszeredetten -, a fiú annyit olvas, hogy fogalmam sincs, mikor lenne ideje arra, hogy tudjon is valamit.

Mítoszok

Egy másik alkalommal pedig ezt mondotta:A Mester párbeszédek és rövid történetek segítségével tanított, amiket a tanítványok örömmel - és néha csalódottsággal hallgattak. Valami mélyebbre vágyódtak ugyanis.A Mester azonban hajthatatlan maradt. Minden ellenvetésükre csak annyit mondott:- Értsétek meg, kedveseim, az ember és az Igazság között a legrövidebb út egy kis történet.- Ne vessétek meg a rövid történeteket! Ahogy az elveszett aranyérmét egy fillérnyi gyertyával találják meg, úgy a legmélyebb igazságot is egy rövid történet segítségével,

Boldogság

- Idegroncs vagyok. A kosz! A bűz! A zaj! Az őrültség határán vagyunk mindannyian!- Rettenetesen szükségem van egy kis segítségre, máskülönben megbolondulok. Egyetlen szobában élünk: a feleségem, a gyermekeim, meg az apósom és anyósom. Az idegeink kikészültek, egymással üvöltözünk. A szobánk maga a pokol.- Megígéred, hogy megteszed, akármit is mondok neked'? - kérdezte a Mester. - Esküszöm, bármit megteszek.- Jól van. Hány állatotok van?- Egy tehenünk, egy kecskénk és hat tyúkunk.- Tartsd bent azokat is a szobában, ahol laktok. Aztán egy hét múlva gyere vissza.A tanítvány megrémült. De mivel megígérte a Mesternek, hogy engedelmeskedik, bevitte az állatokat is. Egy hét múlva nyomorultan és siránkozva tért vissza.- Boldogság? - Idegroncs vagyok. A kosz! A bűz! A zaj! Az őrültség határán vagyunk mindannyian!- Menj haza - mondta a Mester -, és tedd ki az állatokat.Az ember egész úton rohant hazafelé. Másnap örömtől csillogó szemmel jött vissza.- Mily gyönyörű az élet! Az állatok kint vannak. A szobánk maga a mennyország, olyan csendes, tiszta és tágas!

Elmélkedés

Az egyik tanítvány elaludt, és azt álmodta, hogy a mennyországba került. Meg-

lepetésére ott találta a Mestert és a többi tanítványt is, akik ültek és elmélkedtek.- Hát ez a paradicsomi boldogság? - kiáltotta. - Hogyan, hisz a földön is éppen ezt csináltuk!Egy hangot hallott, ami ezt kiáltotta: - Szerencsétlen! Hát azt hiszed, hogyezek a meditálók a mennyországban vannak? Éppen ellenkezőleg, a mennyország van az elmélkedőkben.

Realizmus

A hamiskártyás így szólt egyszer a Mesterhez:- Kártyázás közben tegnap rajtakaptak, hogy csaltam, hát jól elvertek, és kidobtak az ablakon. Mit tanácsolsz, mit tegyek?A Mester mélyen az ember szembe nézett, és azt mondta:- Ha én a helyedben lennék, mostantól fogva csak a földszinten játszanék.Ez aztán felbolydította a tanítványokat. Azt kérdezték, illetve követelték:- Miért nem mondtad neki, hogy ne csaljon többet?- Mert tudtam, hogy úgysem bírná megállni - hangzott a Mester egyszerű és mély értelmű magyarázata.

Beszéd

A tanítvány már alig bírta türtőztetni magát, hogy el ne mondja a pletykát, amit a piacon hallott.- Várj egy percig - intette a Mester. - igaz az, amit el akarsz nekünk mondani?- Nem gondolnám. - Hasznos?- Nem, egyáltalán nem az. - Szórakoztató'?- Nem.- Hát akkor minek hallgassuk meg?

Lelki megkönnyebbülés

A Mester úgy tartotta, hogy semmilyen szó sem rossz, ha azt megfelelő összefüggésben alkalmazzák.Amikor azt mondták neki, hogy az egyik tanítványa hajlamos a káromkodásra, megjegyezte:- Úgy tartják, hogy a durva beszéd olyan lelki megkönnyebbülést nyújthat, amit az imádság nem adhat meg.

Pletyka

Az egyik tanítvány megvallotta azt a rossz szokását, hogy továbbadja a pletykákat. A Mester komiszul azt mondta:- Ha csak továbbadnád, az nem volna olyan nagy baj, de még meg is toldod.

A mozgás

A tanítványokhoz, akik állandóan a bölcsesség szavaiért nyaggatták, a Mester így szólt:-A bölcsességet nem lehet szavakban kifejezni. Az a cselekvésben nyilvánul meg. De amikor azt látta, hogy a tanítványok hanyatt-homlok vetették magukat a munkába, hangosan felnevetett és azt mondta:- Ez nem cselekvés, hanem mozgás.

Bebörtönzöttség

- Te roppant büszke vagy az intelligenciádra - szólt a Mester az egyik tanítványhoz. - Olyan vagy, mint az az elítélt, aki büszke a börtöncellájának nagyságára.

Azonosság

- Hogyan keressük az egységet Istennel? - Minél jobban keresed, annál nagyobb lesz a távolság közte és közted.- Hát akkor mit tegyünk a távolsággal?- Értsd meg, hogy az nincs ott.- Ez azt jelenti, hogy Isten és én egy és ugyanaz?- Nem egy, de nem is kettő. - Hogyan lehetséges ez?- A nap és a fénye, az óceán és a hullám, az énekes és a hangja: nem egy. Nem is kettő.

Megkülönböztetés

Így szólt a faképnél hagyott szerető: - Egyszer már megégettem magamat.Soha többé nem leszek szerelmes.- Olyan vagy - mondta a Mester -, mint az a macska, amelyik elhatározta, hogy soha többé nem ül le, mert amikor ráült a kályhára, megégette a fenekét.

Gépiesség

Egyszer a Mester azt kérdezte tanítványaitól, hogy melyik a fontosabb, a bölcsesség vagy a cselekvés. A tanítványok egyhangúlag válaszoltak:- A cselekvés, természetesen. Mi haszna van annak a bölcsességnek, amelyik nem nyilvánul meg a cselekvésben?- És mi haszna van-kérdezte a Mester - annak a cselekedetnek, amelyik egy meg nem világosult szívből származik.

Bálványozás

A tanítványhoz, aki roppant tisztelettudó volt, így szólt a Mester:- A fény visszaverődik a falról. Miért tiszteled a falat? Légy figyelmes a fényre!

Elkerülés

A turista, miután végignézte a volt Mesterek képeit a templomban, azt kérdezte:- Vannak még mesterek a Földön? - Van még egy - mondta a vezető.A turista kijárta, hogy találkozhasson a Mesterrel, s ezzel a kérdéssel kezdte:- Hol találhatók ma nagy mesterek? - Utas! - kiáltotta a Mester.- Uram! - válaszolt tisztelettel a turista.- Hol vagy TE?

Végzet

Egy asszonynak, aki a végzete ellen panaszkodott, ezt válaszolta a Mester:- Te alakítod a végzetedet.- De arról nem én tehetek, hogy nőnek születtem.- Hogy valaki nőnek születik, az nem a végzet. Az a sors. A végzet az, hogy hogyan fogadod el női mivoltodat, s mit hozol ki belőle.

Újjászületés

- Szakíts teljesen a múltaddal, és elnyered a megvilágosodást - mondta a Mester.- Én fokozatosan szakítok a múltammal.

- A növekedés fokozatosan történik, de a megvilágosodás egy pillanat műve. Később még hozzátette:. Vegyük például az ugrást. A szakadékon nem juthatsz át kis szökellésekkel.

Álmok

- Mikor nyerem el a megvilágosodott állapotot?- Amikor majd látsz - mondta a Mester.- Mit kell látnom?- Fákat, virágokat, a holdat és a csillagokat.- Dehát ezeket mindennap látom.- Nem. Amiket látsz, azok papír fák, papír virágok, papír holdak és papír csillagok. Mert nem a valóságban élsz, hanem a szavaidban és a gondolataidban.Ráadásul még kedvesen ezt is hozzátette:- Sajnos, papír életet élsz, és a halálod is csak papír halál lesz.

Átalakulás

A tanítványnak, aki állandóan panaszkodott másokra, azt mondta a Mester:- Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet.

Reakció

Azt kérdezték a Mestertől, hogy milyen megfontolások alapján választja ki a tanítványait. Ezt válaszolta:- Engedékenyen és alázatosan viselkedem. Akik gőgösen és fennhéjázva reagálnak alázatosságomra, azokat azonnal elutasítom. Azokat pedig, akik alázatos viselkedésemért tisztelnek, hasonló gyorsasággal küldöm el.

Filozófia

Mielőtt a látogató beállt volna a Mester tanítványai közé, valami biztosítékot akart szerezni a Mestertől.- Meg tudod mutatni az életünk célját? - Nem.- Legalább az élet értelmét? - Azt sem.- Körvonalazni tudnád nekem a halál természetét és a síron túli életet?- Nem.A látogató gúnyolódva továbbállt. A tanítványok megdöbbentek és elcsüggedtek, hogy Mesterük ilyen rossz fényben s ennyire haszontalannak mutatkozott. A Mester viszont békítőleg így szólt:- Mi haszna , ha érted az élet értelmét és természetét, de sosem érezted és élted azt? Inkább azon vagyok, hogy egyétek meg a pudingot, sem mint hogy spekuláljatok rajta.

Túlélés

A tanítvány mindennap ugyanazt a kérdést tette fel:- Hogyan találom meg az Istent?S minden egyes alkalommal ugyanazt a misztikus választ kapta.- Vágyakozással.- Dehát én teljes szívemből vágyom erre. Akkor miért nem találom meg őt? Egyik nap a Mester együtt fürdött a folyóban ezzel a tanítvánnyal. A víz alá nyomta a fejét, a szerencsétlen persze elkeseredetten kapálózott, hogy kiszabaduljon. Következő nap a Mester kezdte el a beszélgetést.- Miért küzdöttél annyira, amikor a víz alatt tartottalak?- Mert levegőért kapkodtam.- Majd ha megkapod a kegyelmet, hogy úgy kapkodj Isten után, mint a levegő után, akkor megtalálod őt.

Menekülés

A Mestert már életében legendák övezték. Azt tartották, hogy egyszer Isten is tanácsért fordult hozzá:- Bújócskázni akarok az emberekkel. Megkérdeztem az angyalaimat, hogy szerintük melyik a legjobb búvóhely. Volt aki azt mondta, hogy az óceán feneke. Mások a legmagasabb hegycsúcsot ajánlották. Megint mások a hold túlsó oldalát vagy egy távoli csillagot. Te mit ajánlasz?- Rejtőzz e1 az emberi szívben - válaszolt a Mester. - Az lesz az utolsó hely, ahol keresni fognak. Erőszakmentesség , Figyelemelvonás

Egy kígyó már annyi embert megmart a faluban, hogy alig-alig mert valaki is kimenni a földekre. A Mestert viszont annyira szentnek tartották, hogy az a hír járta róla, hogy megszelídítette a kígyót, és meggyőzte, ne alkalmazzon erőszakot.A falubelieknek nem is tartott sok időbe, míg felfedezték, hogy a kígyó valóban ártalmatlan lett. Kővel hajigálták és a farkát ráncigálták.A jócskán megkínzott kígyó bekúszott egy éjjel a Mesterhez panaszkodni. De a Mester azt mondta:- Barátom, az a baj, hogy abbahagytad az emberek ijesztgetését!- De hiszen te tanítottál arra, hogy gyakoroljam az erőszakmentességet!- Én azt mondtam, hogy a marást hagyd abba, nem a sziszegést!Vita tört ki egyszer a tanítványok közt afelől, hogy mi a legnehezebb feladat: leírni azt, amit Isten Szentírásként kinyilatkoztatott, megérteni azt, amit a Szentírásban kinyilatkoztatott, vagy pedig megmagyarázni a Szentírást másoknak, miután valaki megértette azt. Amikor a Mester véleményét kérdezték, így szólt:- Van még valami, ami még ezeknél is nehezebb.- Mi az?- Úgy láttatni meg veletek, tökfejek, a valóságot, amilyen az valójában. Hazatérés

- Három fokozat van az ember lelki fejlődésében: a testi, a lelki és az isteni - mondta a Mester.- Mi a testi fokozat? - kérdezték a buzgó tanítványok.- Az az állapot, amikor a fát fának, a hegyet pedig hegynek látják.- És a lelki?- Az az, amikor az ember mélyebben néz a dolgokba, s a fa már nem fa, a hegy pedig már nem hegy többé.- És az isteni?- Ah, az a megvilágosodás - mondta a Mester kuncogva -, amikor a fa újból fa, s a hegy újból hegy lesz.

Terméketlenség

A Mester semmire sem tartotta a tudós értekezéseket. A "bölcsesség gyöngyszemeinek" nevezte őket.- De ha gyöngyszemek, akkor miért veted meg őket? - kérdezték a tanítványok.- Láttatok valaha is elültetett gyöngyszemet kihajtani? - hangzott a válasz. Szótlanság

- Mi a haszna a tanulástoknak és az áhítatotoknak? Bölcs lesz-e a szamár attól, hogy könyvtárban él, vagy szentté válik-e a templomban lakó egér?- Mire van hát szükségünk? - Szívre.- Hogy szerezhetjük meg?A Mester nem szólt semmit. De mit is mondhatott volna, amiből nem kreáltak volna tudományt, vagy nem tették volna meg áhítat tárgyává?

Megérkezés

- Könnyű-e a megvilágosodás útja, vagy nehéz?- Egyik sem.- Hogyhogy egyik sem?- Úgy, hogy ilyen nincs is.- De akkor hogyan érünk célba?- Sehogy sem. Ez egy utazás távolság nélkül. Hagyj fel az utazással, és megérkezel.

Fejlődés

A következő nap azt mondta a Mester: - Haj, könnyebb utazni, mint megállni. A tanítványok persze tudni akarták, hogy miért.- Azért, mert amíg utazol valamilyen cél felé, addig álmodozhatsz róla. Amikor megérkezel, a valósággal nézel szembe.- De hogyan változhatunk meg, ha nincsenek céljaink és álmaink? - kérdezték az elámult tanítványok.- Az igazi változás nem akarásból születik. Fogadjátok el a valóságot, és a változás magától fog beállni.

Tudattalanság

- Hol találom meg Istent?- Itt van éppen veled szemben. - De akkor miért nem látom?- Miért nem látja a részeg a saját házát? Később még hozzátette a Mester: - Találd meg, hogy mi az, ami részeggé tesz. Hogy láss, józannak kell lenned. Felelősség

A Mester vándorútra indult az egyik tanítványával. A falu szélén belefutottak a kormányzóba, aki azt hitte, hogy a falu nevében jöttek őt köszönteni.- Igazán nem kellett volna, hogy zavartassátok magatokat a köszöntésemmel. - Téved, fenség - mondta a tanítvány.- Mi vándorúton vagyunk. De ha tudtuk volna, hogy jön, még nagyobb gonddal készültünk volna köszöntésére.A Mester nem szólt egy szót sem. Estefelé azt mondta:- Miért kellett neki megmondanod, hogy nem őt jöttünk köszönteni. Nem láttad, hogy mennyire zavarba jött?- Ha nem mondtuk volna meg az igazat, nem vétkeztünk volna avval, hogy becsaptuk őt?- Nem mi csaptuk volna be - mondta a Mester. - Ő csapta volna be saját magát.

Ateizmus

A tanítványok legnagyobb örömére a Mester azt mondta, hogy szeretne egy új inget a születésnapjára. Megvették a legjobb anyagot. Eljött a szabó is a faluból, hogy méretet vegyen a Mesterről. Azt ígérte, ha Isten is úgy akarja, az ing készen lesz egy héten belül.Elmúlt a hét, a Mester elküldte a tanítványokat a szabóhoz, ő maga pedig izgatottan várt az új ingre. A szabó azonban azt mondta:- Egy kis késés történt. De ha Isten is úgy akarja, holnap készen lesz.Másnap azt mondta a szabó:- Sajnálom, nincs kész. Jöjjetek holnap újra, s ha Isten is úgy akarja, akkor biztosan kész lesz.Másnap a Mester azt mondta:- Kérdezzétek meg tőle, hogy mikor lesz kész az ing, ha Istent kihagyja az egészből. Kivetítés

- Miért boldog itt mindenki rajtam kívül?- Mert megtanulták, hogy mindenütt felfedezzék a jóságot és a szépséget.- De miért nem látok én mindenütt jóságot és szépséget?- Mert amit nem látsz magadban, azt rajtad kívül sem láthatod.

Értékrend

A legenda szerint Isten elküldött egy angyalt a Mesterhez ezzel az üzenettel:- Kérj egy millió évet, s én megadom neked. Vagy egy milliószor milliót. Meddig akarsz élni?- Nyolcvan évig - válaszolt a Mester tétovázás nélkül.A tanítványok megrémültek.- De Mester, ha egy millió évig élnél, gondold meg, hogy hány nemzedék gyarapodna a bölcsességedből.- Ha egy millió évig élnék, az embereket inkább az érdekelné, hogy hogyan hosszabbítsák meg az életüket, s nem a bölcsesség. Függőség

Egy tanítványnak, aki minden bizalmát a könyvekbe vetette, azt mondta a Mester:- Egy ember jött a piacra vásárlólistával a kezében, de elvesztette. Amikor legnagyobb örömére megtalálta, mohón elolvasta, vigyázott rá, míg bevásárolt, aztán pedig eldobta, mint egy haszontalan papírdarabot.

Hagyni magától

- Mit kell tennem a megvilágosodásért?- Semmit.- Hogyhogy semmit?- Semmit, mert a megvilágosodás nem a cselekvésből jön. Az történik.- Tehát sohasem lehet elérni?- Ó, de még mennyire, hogy lehet!- Hogyan? Könnyedség - Úgy hogy nem teszed.- És mit teszek azért, hogy ezt elérjem?Egy embernek, aki tétovázott elkezdeni a lelki életet a lemondásoktól és az erőfeszítésektől való félelme miatt, azt mondta a Mester:- Mennyi erőfeszítésbe és önmegtagadásba kerül kinyitni a szemet és látni?- Mit tesz valaki azért, hogy elaludjon, vagy hogy felébredjen? Kifejezés

A vallásos írót nagyon érdekelték a Mester nézetei.- Hogyan fedezi fel valaki Istent? A Mester csípősen válaszolt:- Úgy, hogy csendes elmélkedésekkel fehérre tisztítjuk szívünket, s nem pedig azáltal, hogy a lapokat feketére firkáljuk vallásos szerzeményekkel.Aztán tudós tanítványaihoz fordult, s rosszmájúan hozzátette:-S azzal sem, hogy a levegőt beszennyezzük tudálékos beszélgetésekkel.

Felfedezés

- Segíts Istent megtalálni! - Senki sem segíthet ebben. - Miért nem?- Ugyanazért, amiért senki sem segíthet a halnak, hogy megtalálja az óceánt.

Visszahúzódás

- Hogyan segítsek a világon?- Megértés által - mondta a Mester. - És hogyan értsem meg?- Úgy, hogy elfordulsz tőle.- De akkor mivel szolgálom az emberiséget?

- Azzal, hogy megérted önmagadat. Fogékonyság

- Tanulni akarok. Vállalod tanításomat? - Nem hiszem, hogy tudod, hogy hogyan kell tanulni - mondta a Mester.- Megtanítanál arra, hogy hogyan kell tanulni?- Meg tudod-e tanulni, hogyan engedd magad tanítani?Később az elképedt tanítványainak azt mondta a Mester:- Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat.

Megtérés

A tanítványok egy csoportjának, kiknek minden szíve vágya egy zarándoklat volt, azt mondta a Mester:- Vigyétek magatokkal ezt a keserű tököt. Föltétlenül mártsátok bele minden szent folyóba, s vigyétek el minden kegyhelyre!Amikor a tanítványok visszajöttek, a tököt megfőzték, s feltálalták egyfajta szentségi ételként.- Különös - mondta a Mester ravaszul, miután megkóstolta -: sem a szentelt-víz, sem a kegyhelyek nem édesítették meg! Okozati viszony

Mindenki nagyon meglepődött a Mester modern hasonlatán:- Az élet olyan, mint egy autó. Csendben vártak, mert tudták, hogy a magyarázat sem várat magára sokáig.- Igen, igen - mondta nagy sokára. - Az autóval messzi tájakra utazhatunk.Újabb csend.- De a legtöbb ember elébe fekszik, hagyja, hogy keresztülrohanjon rajta, s aztán szidja az autót a balesetért.

Kényszer

A Mester komoly elhatározást követelt azoktól, akik tanítványai akartak lenni.De megpirongatta őket, amikor lelkileg túlerőltették magukat a nagy igyekezettől. A versenyző sportolásához vagy a színész játékához hasonló derűs komolyságot vagy komoly vidámságot ajánlott.És sok-sok türelmet.- A gyorsan hajtatott virágnak nincs illata - szokta mondani. - A gyorsan megérlelt gyümölcs is elveszti zamatát.

Mérlegelés

A Mester csak nevetett azokon a tanítványain, akik vég nélküli fontolgatásokba merültek, mielőtt elhatároztak valamit. Így fogalmazott:- Azok az emberek, akik teljesen végiggondolnak mindent, mielőtt egyet is lépnének, egész életüket fél lábon töltik.

Forradalom

Természetesen voltak szabályok a kolostorban, de a Mester mindig óvott a törvény zsarnokságától.- Az engedelmesség megtartja a szabályokat - mondta. - A szeretet viszont tudja, hogy mikor hághatjuk át azokat.

Utánzás

Miután a Mester elnyerte a megvilágosodást, egyszerű életet élt, mert kedvére valónak találta. Amikor a tanítványok őt utánozva szintén egyszerű életbe

kezdtek, kinevette őket.- Mi haszna van annak, hogy utánozzátok a viselkedésemet - kérdezte -, anélkül, hogy magatokévá tennétek indítékomat? Vagy mi haszna annak, ha átveszitek indítékomat azon szemlélet nélkül, amely létrehozta bennem?Jobban megértették a mondanivalóját, amikor azt kérdezte:- Rabbi lesz-e a kecskéből attól, hogy szakállat növeszt?

Egyedüllét

Így szólt a Mester tanítványához, aki állandóan nála kereste a választ:- Minden kérdésedre magadban van a válasz - csak tudnod kellene, hogyan keresd.Egy másik alkalommal meg ezt mondta: -A lélek birodalmában nem gyalogolhatsz más lámpásának a fényében. Te az enyémet akarod kölcsönkérni. Inkább megtanítalak arra, hogyan készíts lámpát magadnak.

Szemellenzők

- Ha tekintélyül választasz magadnak - szólt egy csillogó szemű tanítványhoz a Mester-, akkor ártasz magadnak, mert nem vagy hajlandó a saját szemeddel látni a dolgokat.S egy kis szünet után kedvesen hozzátette:- Ártasz nekem is, mert nem vagy hajlandó olyannak látni, amilyen vagyok. Alázat

Egy látogatónak, aki úgy mutatkozott be, mint az Igazság keresője, ezt mondta a Mester:- Ha valóban az Igazságot keresed, akkor van valami, amire mindenek felett szükséged van.- Tudom. Az igazság szenvedélyes szeretete az.- Nem. Állandó készenlét annak elismerésére, hogy tévedhetsz.

Elfojtás

A ha1á1os ágyán fekvő Mester hetekig kómában volt. Egy nap aztán hirtelen kinyitotta a szemét, s meglátta kedvenc tanítványát.- Ugye, sohasem távozol az ágyam mellől? - kérdezte gyengéden.- Nem, Mester. Képtelen vagyok rá.- Miért?- Mert te vagy a fény az életemben. A Mester nagyot sóhajtott:- Úgy elkápráztattalak, fiam, hogy még most is képtelen vagy látni a fényt magadban? Burjánzás

A Mester figyelmesen hallgatta a híres közgazdászt, amint fejlesztési tervét magyarázta- A növekedés az egyetlen tényező, amire a közgazdaságban gondolnunk kell? - kérdezte végül.- Igen. Mindenfajta növekedés természeténél fogva jó.- Nem ezt gondolja a rákos daganat is?

Önelfogadás

- Hogyan lehetnék olyan nagy ember, mint te?- Miért akarsz nagy lenni? - kérdezte a Mester. - Embernek lenni is elég nagy teljesítmény.

Kihívás

Egy komótos tanítvány panaszkodott amiatt, hogy neki sosem sikerült megtapasztalnia a csendet, amit pedig a Mester annyiszor ajánlott.- A csend csak a tevékeny embereket látogatja. Jelentéktelen ügy

A közösségi ülésen minden kérdés azzal foglalkozott, hogy van-e élet a síron túl. A Mester csak nevetett, s nem válaszolt egyetlen kérdésre sem.Tanítványainak pedig, akik magyarázatot követeltek erre a kitérő magatartásra, ezt mondta:- Észrevettétek-e, hogy pont azok akarnak egy másik, örökké tartó életet, akik a jelenlegivel sem tudnak mit kezdeni?- De van-e élet a halál után, vagy nincs?- Van-e élet a halál előtt, ez itt a kérdés - mondta a Mester rejtelmesen.

Erőszak

A Mester mindig azt tanította, hogy a bűntudat olyan gonosz érzés, amit el kell kerülni, mint az ördögöt. Minden bűntudatot!- De nem kell-e a bűnünket gyűlölnünk? - kérdezte az egyik tanítvány.- Amikor bűntudatod van, akkor nem a bűnödet gyűlölöd, hanem saját magadat. Ideológia

Egy csoport politikai aktivista azon fáradozott, hogy bemutassák a Mesternek, hogyan változtatná meg ideológiájuk a világot. A Mester figyelmesen hallgatott. Másnap azt mondta:- Egy ideológia csak annyira jó vagy rossz, amennyire azok az emberek, akik élnek vele. Ha egy millió farkas szervezkedne az igazságosságért, attól még nem szűnnének meg egy millió farkas lenni.

Erkölcs

A tanítványok igen gyakran vitatkoztak a jó és a rossz kérdéséről. Noha a megoldás egyértelmű volt, máskor nem. A Mester, még ha jelen is volt, sohasem vett részt ezekben a vitákban. Egyszer azonban nem tudott kitérni a kérdés elől:- Helyes-e megölni valakit, aki engem akar megölni?- Honnan tudjam én azt? - mondta. A meghökkent tanítványok visszakérdeztek:- Akkor hogyan különböztessük meg a jót a rossztól?- Életetekben haljatok meg magatoknak - mondta a Mester -, méghozzá teljesen. Aztán cselekedjetek úgy, ahogy akartok, és a cselekedetetek jó lesz. Képzelődés

- Mi a megvilágosodás legnagyobb ellensége?- A félelem.- Honnan jön a félelem? - Tévhitből.- S mi a tévhit?- Azt hinni, hogy a körülötted lévő virágok mérges kígyók.- Hogy nyerhetem el a megvilágosodást?- Nyisd ki a szemed, és láss! - Mit?- Hogy egyetlen kígyó sincs körülötted.

Távirányítás

Egy félénk tanítványnak, aki magabiztos akart lenni, azt mondta a Mester:- A biztonságot mások szemében keresed, s azt hiszed, az a magabiztonság. - Akkor hát ne adjak a mások véleményére?- Ellenkezőleg! Mérlegelj mindent, amit mondanak, de ne hagyd magad irányítani!- Hogyan szabadul meg valaki a távirányítástól?

- Hogyan szabadul meg valaki a tévhittől? Körülzártság

- Hogy szabaduljak meg a félelemtől? - Hogy szabadulhatnál meg attól, amihez ragaszkodsz?- Azt mondod, hogy valójában én ragaszkodom a félelmemhez? Ezzel nem értek egyet.- Gondolj arra, hogy mitől véd meg a félelmed, s majd egyetértesz. Rájössz az ostobaságodra is.

Tudatosság

- Cselekedetekkel vagy szemlélődéssel lehet elnyerni az üdvösséget?- Egyikkel sem. Az üdvösség látáson keresztül jön.- Mit kell látni?- Hogy az arany nyaklánc, amit annyira szeretnél, már ott van a nyakadon. Hogy a kígyó, amitől úgy félsz, csak egy kötél a földön.

Alvajárás

A tanítványok, a Mester közlékeny hangulatán felbátorodva, megkérdezték:- Mondd, mit kaptál a Megvilágosodástól? Istenivé változtál?- Nem.- Szentté lettél?- Nem.- Hát akkor mi változott?- Felébredtem.

Belső függetlenség

A tanítványoknak nagy fejtörést okozott, hogy a Mester, aki olyan egyszerűen élt, miért nem ítélte el gazdag követőit.- Bár ritka, mégsem lehetetlen, hogy egy gazdag szent legyen - mondta.- Hogyan?- Amikor a pénznek ugyanaz a hatása a gazdag szívére, mint a bambusznád árnyékának az udvarra.A tanítványok feszülten figyeltek. A bambusznád árnyéka végigsöpört az udvaron anélkül, hogy egy porszemet is felkavart volna. Különbözés

A Mester a folyóparton sétált néhány tanítványával.- Látjátok, hogy a halak hogyan fickándoznak kedvük szerint. Ez az, amit igazán szeretnek.Egy idegen is meghallotta ezt a megjegyzést, s így szólt:- Honnan tudod, hogy mit szeretnek a halak? Te nem vagy hal.A tanítványok oktalanságnak vélték az idegen szavait. A Mester pedig mosolygott, mert úgy vélte, hogy ez egy bátor, kutató szellemű ember. Kedvesen válaszolt hát:- S te, barátom, honnan tudod, hogy én nem vagyok hal? Te nem vagy én.A tanítványok nevettek, mert azt hitték, hogy ez egy jól megérdemelt rendre utasítás volt. Csak az idegen hökkent meg a válasz mélységén. Egész nap ezen gondolkodott, míg végül, estére kelve, a kolostorba ment, s így szólt:- Talán nem is különbözöl annyira a halaktól, mint ahogy gondoltam. De én sem tőled.

Teremtés

A Mesterről köztudott volt, hogy a forradalmárok pártján állt, még akkor is, ha ezzel magára vonta a kormány haragját. De amikor valaki azt kérdezte tőle, hogy

miért nem vesz részt aktívan a forradalomban, ezzel a rejtélyes mondással válaszolt:Csendesen ülni, Semmit sem csinálni. A tavasz jön,S a fű kizöldül. Távlat kérdése

A Mester vidám hangulatban volt, a tanítványok pedig kíváncsiskodtak. Azt akarták tudni, hogy volt-e valaha is lehangolt, levert.Volt.Akkor meg azt akarták tudni, hogy igaz-e az, hogy állandóan boldognak látszott.Igaz volt.Ezek után már csak mindennek a titkát szerették volna tudni.- Ez a titka - válaszolta -: minden annyira jó vagy rossz, amennyire mi annak tartjuk.

SzáműzetésMivel a Mester tanítása nem tetszett a kormánynak, kiutasították hazájából. A tanítványoknak, akik azt kérdezték, hogy volt-e valaha is nosztalgiája, nemmel válaszolt.- De az szinte embertelen, ha valakinek nem hiányzik a szülőföldje - tiltakoztak a tanítványok.- Nem vagy többé száműzetésben - felelte erre -, ha rájössz, hogy az egész teremtés a te otthonod.

Változás

A látogató történész hajlamos volt a kötekedésre.- Nem változtatják-e meg cselekedeteink az emberi történelmet? - kérdezte.- De igen, megváltoztatják - hagyta helyben a Mester.- S nem változtatta-e meg az emberi munka a földet?- Természetes, hogy megváltoztatta. - Akkor meg miért tanítod, hogy az emberi erőfeszítéseknek alig van hatása?- Mert amikor a szél elül, a falevelek tovább hullanak.

Felismerés

Ahogy a Mester öregedett és gyöngült, a tanítványok annál inkább könyörögtek neki, hogy ne haljon meg. Ő azonban így szólt:- Hogyan is látnátok, ha nem mennék el?- Mi az, amit nem látunk, amíg velünk vagy? - kérdezték.De a Mester nem válaszolt. Amikor a halála már a küszöbön állt, a tanítványok újból megkérdezték:- Mi az, amit majd meglátunk, miután meghaltál?Kis hunyorítással a szemében válaszolt a Mester:- Én csak annyit tettem, hogy ültem a folyóparton, s osztogattam a folyóvizet. Miután meghalok, remélem, észreveszitek a folyót is. Éleslátás

A tanítványok arról vitatkoztak igen hevesen, hogy mi az emberi szenvedés oka. Némelyik úgy vélte, hogy az önzésből származik, mások szerint a tévhitből. Voltak, akik azt gondolták, hogy azért szenvedünk, mert képtelenek vagyunk megkülönböztetni a valóságot a képzeletbelitől. Amikor a Mester tanácsát kérték, ezt mondta:- Minden szenvedés abból ered, hogy nem tudunk egyedül és csendben lenni.

Függetlenség

Úgy tűnt, hogy a Mestert egyáltalán nem érdekli, mit gondolnak felőle az emberek. Amikor a tanítványok megkérdezték, hogyan is érte el ezt a belső szabadságot, hangosan felnevetett:- Húszéves koromig egyáltalán nem törődtem azzal, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Azután viszont állandóan azon izgultam, hogy mit gondol a környezetem. Ötvenedik születésnapom után váratlanul rájöttem arra, hogy a kutya sem törődik velem.

Hitelesség

A Mestert sohasem érdekelték a diplomák és a tudományos fokozatok. A személyt nézte, nem a bizonyítványt. Egyszer ezt hallották tőle:- Amikor már van füled arra, hogy meghalld a madár énekét, nem kell a bizonyítványait vizsgálnod.

Álszenteskedés

A Mester nagyon szerette a hétköznapi embereket, s gyanakodva fogadta azokat, akik szentségükben tündököltek. Az egyik tanítványnak, aki a házasság felől kérte a Mester tanácsát, ezt mondta:- Semmi esetre se végy el egy szentet.- Miért ne?- Mert az a legbiztosabb módja annak, hogy mártírt faragj magadból - hangzott a Mester mosolygós válasza.

Védőoltás

Mindenkinek legnagyobb ámulatára, a Mester látszólag egyáltalán nem törődött a fiatalok vallásos nevelésével. Amikor az okát kérdezték, ezt mondta:- Adjatok nekik védőoltást fiatal korukban, s megakadályozzátok, hogy felnőttként megragadhassák a valóságot. Lelkesedés

Annak a nőnek, aki amiatt panaszkodott, hogy a gazdagság nem tette őt boldoggá, azt mondta a Mester:- Úgy beszélsz, mintha a kényelem és komfort tartozéka lenne a boldogságnak; holott ahhoz, hogy valóban boldog légy, kedvesem, csupán arra van szükséged, hogy lelkesedni tudj valamiért.

Előítélet

- Semmi sem jó, vagy rossz, a véleményünk teszi azzá - mondta a Mester.Amikor megkérték, hogy magyarázza ezt meg, hozzátette:- Az egyik ember könnyedén megtartotta a vallásos böjtöt a hét minden napján. A másik éhen halt ugyanattól a koszttól. Totalitarizmus

A tanítványok legnagyobb szégyenkezésére azt mondta egyszer a Mester egy püspöknek, hogy a vallásos emberekben van valami természetes hajlam a durvaságra.- Miért? - sürgették a tanítványok, miután a püspök eltávozott.- Mert nagyon is könnyedén feláldozzák a személyeket valamely cél érdekében - mondta a Mester.

Lemondás önmagunkról

Egy befolyásos gyáros kérdezte egyszer a Mestertől:- Mivel keresed a kenyeredet? - Semmivel.- Nem lustaság ez? - nevetett fel a gyáros gúnyosan.- Az ég szerelmére, már hogy volna az! A lustaság általában a nagyon aktív emberek bűne.Később a tanítványoknak még ezt mondta:- Ne csináljatok semmit, s minden megvalósul általatok. A semmittevés nagyon is sok munkába kerül. Próbáljátok meg! Bölcsesség

A Mester mindig örömmel hallotta, ha az emberek elismerték tudatlanságukat.- A bölcsesség egyenes arányban növekszik a tudatlanságunk beismerésével - állította.Amikor magyarázatot kértek tőle, ezt mondta:- Ha belátod, hogy nem vagy olyan bölcs, mint ahogy tegnap vélted magadról, akkor ma már bölcsebb vagy.

Gazdagság

- Hogy segítene a lelkiség egy ilyen világi emberen, mint én? - kérdezte az üzletember.- Úgy, hogy még nagyobb lenne a vagyonod - válaszolt a Mester.- Hogyan?- Azáltal, hogy megtanítana kevesebbet kívánni.

Különös boldogság

A szerencsétlen tőzsdeügynök rengeteget veszített, s hogy megtalálja lelki békéjét, a kolostorba jött. De túlságosan zaklatott volt ahhoz, hogy elmélkedjen.Miután elment, a Mester csak ennyit mondott savanyú ábrázattal:- Akik a földön alszanak, sosem esnek ki ágyukból.

Szeretet

Az újházasok azt kérdezték a Mestertől: - Hogyan tehetnénk tartóssá a szerelmünket?- Szeressetek más dolgokat közösen!

Egyetemesség

A Mester rendszerint lebeszélte az embereket arról, hogy kolostorban éljenek.- Ahhoz, hogy hasznod legyen a könyvekből, nem kell könyvtárban laknod - mondogatta.Még erőteljesebben is megfogalmazta:- Anélkül is olvashatsz könyveket, hogy valaha is befedd a lábad egy könyvtárba; s lehetsz lelki ember úgy is, hogy sosem mégy templomba. Áramlás

A tanítványokat leverte a hír, hogy Mesterük haldoklik. A Mester azonban mosolyogva így szólt:- Hát nem látjátok, hogy a halál teszi remekké az életet?- Nem. Mi azt szeretnénk, ha sosem halnál meg.- Ami igazán él, annak meg kell halnia. Nézzétek a virágokat; csak a művirágok nem hervadnak el.

Kaland

A Mester az életről tartott előadást. Egyszer - mondotta - találkozott egy pilótával, aki a második világháborúban munkásokat vitt Kínából Burmába. Az út hosszú volt és unalmas, a munkások szerencsejátékba kezdtek. Mivel nem volt még pénzük, az életüket tették kockára - a vesztes ejtőernyő nélkül kiugrott a gépből.- Borzasztó - szörnyülködtek az elképedt tanítványok.- Valóban - hagyta helyben a Mester -, de ez tette a játékot izgalmassá.Később még hozzáfűzte:- Sosem élsz oly teljesen, mint amikor az életedet teszed kockára. Korlátozottság

A Mester mindig udvariasan fogadta az egyetemi professzorokat, akik meglátogatták, de sosem válaszolt a kérdéseikre, és sosem merült bele teológiai spekulációikba. Tanítványainak, akik nagyon csodálkoztak ezen, így magyarázta meg:- Hogy tudna valaki az óceánról mesélni a kútban lakó békának, vagy az isteniről beszélni azoknak, akik beszűkítik magukat saját fogalmaikba?

Elkötelezettség

Bár a Mester szívélyes volt összes tanítványához, azt mégsem tudta elrejteni, hogy jobban kedveli azokat, akik a "világban" éltek - a házasokat, a kereskedőket, a földműveseket -, azoknál, akik visszavonultak a kolostorba. Amikor rákérdeztek ennek az okára, így válaszolt:- Az a lelkiség, amit tevékeny életben gyakorolnak, összehasonlíthatatlanul értékesebb, mint a visszavonultságban gyakorolt lelkiség.

Természet

Az előadó azt fejtegette, hogy a modern világban a fegyverkezésre költött összegnek csak egy kis töredéke is megoldhatná az egész emberiség anyagi gondjait. Az előadás után a tanítványok persze feltették a logikus kérdést:- De miért ilyen ostobák az emberek?- Azért - mondta a Mester ünnepélyesen -, mert az emberek megtanultak nyomtatott könyveket olvasni, de elfelejtették, hogyan kell olvasni a nem nyomtatottakat.- Mondj egy példát ez utóbbira!De a Mester nem szólt semmit. Később a tanítványok kitartó kérdésére így felelt:- A madarak dalai, a méhek zümmögése mind az Igazságot harsogják. A fű és a virágok mind az Utat mutatják. Hallgassatok és nézzetek, mert így kell a nem nyomtatott könyveket olvasni!

Mennyország

A tanítványtól, aki szinte megszállottan a halál utáni élettel foglalkozott, megkérdezte a Mester:- Minek foglalkozol a másvilággal? - Lehetséges-e nem gondolni rá'?- Persze.- Hogyan?- Úgy, hogy már most a mennyben élsz.- És hol a mennyország? - A jelenben; itt és most. Jelenlét

Amikor a tanítványok lelkiségi modellt kértek a Mestertől, amelyet utánozhatnának, a Mester csak ennyit szólt:- Pszt! Hallgassatok!S ahogy a kolostoron kívül az éjszaka neszeit hallgatták, a Mester halkan rázendített a híres haikura:A földi halálról

tudomást sem véveénekel a kabóca.

Ráébredés

- Mit kaptál a megvilágosodástól? - Örömet.- Mi az öröm?- Ráébredés arra, hogy ha mindent el is veszítesz, csak egy játékszert vesztettél el. Bizalom

A Mester gyakran hangsúlyozta, hogy az életszentségben nem az a döntő, hogy valaki mit cselekszik, hanem, hogy mit enged megtörténni.Néhány tanítványnak, akiknek ez fejtörést okozott, a következő kis történetet beszélte el:Volt egyszer egy egylábú sárkány, s az így szólt a százlábúhoz:- Hogy tudod elrendezni a lábaidat? Nekem ezzel az eggyel is sok bajom van. - Az igazat megvallva - válaszolt a százlábú - egyáltalán nem rendezgetem őket.

Zaj

A Mestert a tanítványai mindennap kérdésekkel árasztották el, melyekre ő könnyedén és kedvesen, de ugyanakkor komolyan és határozottan válaszolt.Az egyik női tanítvány azonban állandóan csak csendben ült. Amikor ennek oka felől faggatták, ezt válaszolta:- Szinte egy szót sem hallok abból, amit a Mester mond. Egészen felzaklat a csendje. Gondolat

- Miért vagy olyan óvatos a gondolattal? - kérdezte a filozófus. - A gondolat az egyetlen eszközünk, amellyel rendbe szedhetjük a világot.- Igaz. De olyan jól el tudja rendezni, hogy többé már nem is vagyunk képesek látni.Később a tanítványainak még azt mondta a Mester:- A gondolat sokkal inkább szűrő, mintsem tükör. Ezért van az, hogy sokan olyan gondolatborítékban élnek, melyet a valóság sosem érintett.

Kinyilatkoztatás

A szomszédos kolostor szerzetesei a Mester segítségét kérték, mert valami vita támadt közöttük. Azt hallották a Mesterről, hogy van valami módszere, amivel azonnal szeretetet és harmóniát tud teremteni az emberek között. S a Mester fel is fedte a módszer titkát:- Amikor valakivel együtt vagy, vagy akárkire is gondolsz, mondd magadnak: haldoklom, és ez az ember is haldoklik. Közben próbáld is érezni a szavaid igazát. Ha megegyeztek abban, hogy mindannyian gyakoroljátok ezt, akkor a keserűség kihal közületetek, s harmóniában éltek egymással.Miután mondanivalóját befejezte, a Mester el is tűnt. Jóindulat

Egy fűszeres jött a Mesterhez nagy bajával. Üzletével szemben ugyanis egy nagy áruház nyílt meg, s attól félt, hogy nemsokára tönkre fogja őt tenni. Neki pedig már az ősei is abban a kis üzletben keresték meg a kenyerüket. Ha most ő azt elveszíti, akkor mindennek vége, mert semmi máshoz sem ért. A Mester ezt mondta neki:- Ha félsz az áruház tulajdonosától, akkor gyűlölni fogod. Ez a gyűlölet lesz a végzeted.- Mit tegyek hát? - kérdezte a zaklatott fűszeres.

- Minden reggel menj ki az üzletedből a járdára, s áldd meg az üzletedet, kívánj magadnak boldogulást. Aztán fordulj az áruház felé, és áldd meg azt is!- Mit? Még hogy megáldjam a vetélytársamat, aki tönkretesz?- Minden neki szánt áldás visszaszáll rád. Minden rossz, amit neki kívánsz, tégedfog pusztítani.Hat hónap múlva visszajött a fűszeres, hogy beszámoljon a fejleményekről. Bekövetkezett, amitől félt: be kellett zárnia üzletét. De most már ő vezette az áruházat, s dolgai sokkal jobban álltak, mint valaha. Bűn

A Mester egyik zavarba ejtő, de gyönyörű tanítása a következő:- Isten közelebb van a bűnösökhöz, mint a szentekhez.Mindezt így magyarázta:- Isten az égben minden embert egy kis kötélen tart. Amikor vétkezel, elvágod a kötelet. Isten újból összecsomózza a kötelet, s ezzel kissé közelebb húz magához. Bűneid újból és újból elvágják a kötelet, Isten pedig minden újabb csomóval egyre közelebb és közelebb húz.

Gyógyulás

A lelki gyógyulást kereső elkeseredett embertől azt kérdezte a Mester:- Valóban meg akarsz gyógyulni?- Ha nem akarnék, gondolod, hogy idejöttem volna?- Persze. A legtöbb ember ezt teszi.- Ugyan miért?- Nem gyógyulásért jön, mert az fájdalmas. Enyhülésért.A tanítványainak pedig azt mondta a Mester:- Azok az emberek, akik csak akkor akarnak meggyógyulni, ha az fájdalommentes, hasonlók azokhoz, akik szorgalmazzák a fejlődést, de csak akkor, ha az nem jár változással.

Tantétel

Egy látogató azt állította, hogy neki nincs szüksége az igazság keresésére, mert már megtalálta a saját vallásában. A Mester viszont ezt mondta:- Volt egyszer egy diák, aki sosem lett matematikus, mert vakon hitt a matematika-könyv végén található válaszokban. A helyzet iróniája az, hogy a válaszok helyesek voltak.

Hiedelem

A Mester Arisztotelészt idézte. "Az igazság keresésében jobbnak tűnik, s valójában szükséges is, hogy feladjuk a számunkra legkedvesebbet." És az "igazság" szót felcserélte az "Isten" szóval.Később az egyik tanítvány ezt mondta a Mesternek:- Kész vagyok, hogy Isten keresése érdekében lemondjak mindenről: jómódról, barátokról, családról, hazámról, még az életemről is. Mi mást adhatna még fel egy ember?A Mester nyugodtan felelt:- Istenről alkotott hiedelmeit.A tanítvány szomorúan távozott, mert nagyon ragaszkodott a meggyőződéséhez. .lobban félt a "tudatlanságtól", mint a haláltól. Halandóság

A bölcsességért könyörgő tanítványnak ezt mondta a Mester:- Próbáld ki a következőt: csukd be a szemed, s lásd magadat, amint ledobnak a hegytetőről minden más élőlénnyel együtt. Amikor belekapaszkodsz valamibe, hogy megállítsd a zuhanásodat, érezd, hogy az is zuhan.

A tanítvány kipróbálta, s az egész lénye megváltozott.

Felszabadulás

- Hogyan lehetnék szabad?- Találd ki, hogy ki kötözött meg - felelte a Mester.Egy hét múlva visszajött a tanítvány, s így szólt:- De senki sem kötözött meg.- Akkor miért akarsz felszabadulni?Ez volt a megvilágosodás pillanata, a tanítvány hirtelen szabaddá lett.

Oktatás - mely nem az

- Mit tanít a Mesteretek? - kérdezte egy látogató.- Semmit - válaszolta a tanítvány. - Akkor miért tart előadásokat?- Ő csak az utat mutatja, de nem tanít semmit.A látogató egyáltalán nem értette a dolgot, ezért a tanítvány jobban megmagyarázta:- Ha a Mester tanítana, hittételként kezelnénk a tanítását. A Mestert pedig nem az érdekli, hogy mi mit hiszünk, hanem az, hogy mit látunk.

Eredet

A női tanítványnak születésnapja volt. - Mit kívánsz születésnapi ajándéknak? - kérdezte a Mester.- Valamit, ami meghozná a megvilágosodást.A Mester elmosolyodott.- Mondd, kedvesem, amikor megszülettél, a világba jöttél, mint egy csillag az égből, vagy a világból jöttél, mint a levél a fából?A leány egész nap a Mester furcsa kérdésén töprengett. Aztán hirtelen meglátta a választ, s belemerült a megvilágosodásba. Lencsevégre kapva

- Szerintetek melyik a legfontosabb vallási kérdés? - kérdezte egy nap a Mester.Sok feleletet kapott: - Van-e Isten?- Ki az Isten?- Hogyan juthatunk el Istenhez? - Van-e élet a halál után?- Nem - mondta a Mester -, a legfontosabb kérdés a következő: ki vagyok én?A tanítványok jobban megértették, hogy mire utalt, amikor fültanúi voltak a Mester és egy prédikátor beszélgetésének.- Szerinted, ha meghatsz, akkor a lelked a mennybe megy?- Igen - válaszolt a prédikátor. - És a tested a sírba kerül?- Igen.- És, ha szabad kérdeznem, te hol leszel?

Azonosítás

- Szeretném látni az Istent.- Éppen őt nézed - mondta a Mester. - De akkor miért nem látom?- Miért nem látja a szem saját magát? - kérdezett vissza a Mester.Később még hozzátette:- Ahogy fölösleges a késtől azt kérni, hogy saját magát vágja el, vagy a fogtól, hogy magába harapjon, ugyanúgy fölösleges Istentől kérni, hogy mutassa meg magát. Érthetőség

- Minden szó, minden Istenről alkotott kép sokkal inkább torzít, mintsem tükröz.- Akkor hogyan beszéljünk Istenről?- A csenden keresztül.- Akkor meg minek használsz szavakat? Erre a Mester harsányan felkacagott, s azt válaszolta:- Amikor beszélek, nem a szavaimra kell hallgatnod, kedvesem. Hallgasd a csendet!

Jelentés

Egy utazó így szólt az egyik tanítványhoz: - Messziről jöttem ide, hogy hallgassam a Mestert, de meglehetősen szokványosnak találtam a beszédjét.- Ne a szavaira figyelj, hanem az üzenetére!- Hogyan lehet azt kiszűrni?- Ragadd meg az egyik mondatát, s rázd addig, amíg az összes szó le nem esik róla. Ami megmarad, az lángra lobbantja a szívedet. Üresség

Néha nagyon sok, zajos látogató érkezett a kolostorba, s így a csendnek befellegzett. Ez a tanítványokat igencsak dühítette, de nem a Mestert; ő a zajban is ugyanolyan elégedettnek látszott, mint a csendben. lakozó tanítványainak pedig egy nap mondta:Nem a hang hiánya, hanem énünk hiánya a csend.

Szolgálat

A Mesterről köztudott volt, hogy jobban szereti a cselekvést, mint a visszahúzódást. De ő mindig hangsúlyozta, hogy "megvilágosult" cselekvésre gondol. A tanítványok meg azt szerették volna tudni, hogy a "megvilágosult" mit jelent. Jó szándékot talán?- Ó, nem - mondta a Mester. - Gondoljatok csak arra, mennyire a jó szándék vezeti a majmot, amikor kiemeli a halat a vízből, hogy megmentse a megfulladástól! Lét

- Mit tegyek, hogy elérjem az életszentséget? - kérdezte egy utazó.- Kövesd a szíved vágyát - válaszolta a Mester.Ez a válasz, úgy látszott, nagyon tetszett az utazónak. De mielőtt útnak indult volna, a Mester még odasúgta neki:- Hogy a szívedet követhesd, nagyon erős alkatra lesz szükséged.

Megjelenések

A Mester mindig idegenkedett a szenzációktól.- Az istenit csak a mindennapiban lehet megtalálni - állította.Annak a tanítványának pedig, akinek aszkétikus gyakorlatai a bizarrság határát súrolták, ezt mondta:- Titokzatos dolog az életszentség: minél nagyobb, annál kevésbé lehet észrevenni. Ünneplés

- Mit adna a lelkiség nekem? - kérdezte az alkoholista a Mestert.- Alkoholmentes ittasságot - hangzott a válasz.

Szentség

Annak a prédikátornak, aki állandóan azt hangoztatta, hogy építsük be Istent az életünkbe, a Mester ezt mondta:- Ő már ott van. A mi feladatunk az, hogy ezt észrevegyük.

Szívélyesség

- Mit tegyek, hogy szeressem a felebarátomat?- Ne gyűlöld többé önmagadat!A tanítvány sokáig és komolyan gondolkozott ezeken a szavakon, majd visszajött, s így szólt:- De én túlságosan is szeretem magamat. Önző és én-központú vagyok. Hogyan szabaduljak meg ezektől?- Légy barátságos magadhoz, akkor az éned megelégedett lesz, s szabaddá tesz arra, hogy a felebarátodat szeresd.

Helyeslés

Egy asszony, fia halálán érzett nagy bánatában, a Mesterhez fordult vigaszért. A Mester türelmesen végighallgatta, amíg kiöntötte szívfájdalmát, majd szelíden így szólt:- Kedvesem, én nem tudom letörölni a könnyeidet. Csak arra tudlak megtanítani,hogyan tedd őket szentté.

Nyitottság

Egy gondterhelt házaspár amiatt panaszkodott a Mesternek, hogy a fiuk felhagyott a család vallásos hagyományaival, s kijelentette, hogy ő ezentúl szabadgondolkodó. A Mester ezt mondta:- Ne aggodalmaskodjatok! Ha a fiú valóban önállóan gondolkodik, a "Hatalmas Szél" biztosan fel fog támadni, s odaviszi majd a gyereket, ahová tartozik. Kényszerűség

Egy félelmekkel teli vallásos látogatóhoz így szólt a Mester:- Miért vagy olyan nyugtalan? - Mert esetleg nem részesedem a megváltásban.- És mi a megváltás?- Moksha. Felszabadulás. Szabadság. Erre a Mester hangosan felnevetett, s ezt kérdezte:- Szóval léged kényszerítenek arra, hogy szabad légy'? Arra nagy kötelezve, hogy felszabadulj?Abban a pillanatban a látogató megkönnyebbülten fellélegzett, s minden félelme eltűnt örökre.

Elszegényedés

Egy távoli országból érkező tanítványtól megkérdezte a Mester, hogy mit keres.- Megvilágosodást.- Van neked saját kincsesházad, miért kutatsz máshol?- Hol van az én kincsesházam'! - Ebben a keresésben, amely hatalmába kerített.A tanítvány abban a pillanatban megvilágosodott. Évekkel később így beszélt barátaihoz:- Nyisd fel a kincses ládádat, és élvezd a kincseidet! Teljes függetlenség

A tanítványok a megvilágosodást keresték, de fogalmuk sem volt, mi az, vagy hogyan érhető el. A Mester ezt mondta nekik:- Azt nem is lehet elérni. Nem tudjátok megszerezni.Látva a tanítványok szomorú ábrázatát, hozzátette:- Azért ne keseregjetek. A megvilágosodást elveszteni sem tudjátok.A tanítványok mindmáig keresik azt, amit se megszerezni, se elveszteni nem

lehet.

Szavak

A tanítványok elmerülve vitatkoztak Lao-ce mondásán, amely így hangzott:Akik tudják, nem mondják; Akik mondják, nem tudják.Amikor a Mester belépett, megkérdezték, pontosan mit jelentenek e szavak, azt kérdezte tőlük:- Melyiktek ismeri a rózsa illatát? Mindegyikük ismerte. Erre azt mondta a Mester:- Most foglaljátok szavakba! Mindegyikük hallgatott. Fegyelem

A tanítványoknak, akik azt akarták tudni a Mestertől, hogy miféle meditációt végez reggelenként a kertben, így válaszolt:- Amikor figyelmesen nézem a rózsabokrot, akkor teljes virágzásban látom.- Miért kell valakinek figyelmesen néznie, hogy lássa a rózsabokrot? - kérdezték.- Mert máskülönben nem a rózsabokrot látja az ember, hanem a saját előre-gyártott gondolatát a bokorról.

Mértéktartás

A Mester újra meg újra igyekezett lebeszélni tanítványait arról, hogy túlságosan tőle függjenek, mert ez megakadályozná azt, hogy a "belső Forrással" kapcsolatba kerüljenek. Gyakran hallották tőle:- Három dolog van a világon, ami ha túlságosan közel esik, akkor veszélyes, ha túl messze, akkor semmit sem ér, ezért legokosabb közepes távolságban tartani. Ez a három pedig a tűz, az állami hatóságok és a guru. Ellentmondás

- Mit cselekedjek, hogy elérjem Istent? - Ha Istent akarod elérni, akkor két dolgot jól az eszedbe kell vésned. Az első az, hogy Isten elérésére minden erőfeszítés hiábavaló.- S mi a második?- Az, hogy úgy kell cselekedned, mintha az elsőről mit sem tudnál.

Tapasztalat

Miután a neves egyetem elnöke meggyőződött a Mester misztikus tapasztalatairól, meg akarta őt tenni a teológiai tanszék vezetőjének. Ajánlatával megkereste a fő tanítványt, aki viszont ezt mondta:- A Mester arra fekteti a hangsúlyt, hogy megvilágosodott legyen, nem arra, hogy a megvilágosodást tanítsa.Megakadályozná ez abban, hogy a teológiai tanszék vezetője legyen?- Ugyanúgy, ahogy egy elefántot megakadályozna abban, hogy az állattani tanszék vezetője legyen. Hírverés

Csak a legélesebb szem fedezhetett fel valami különöset a Mesteren. Megijedt, elszomorodott, ha a körülmények úgy hozták. Tudott nevetni, sírni vagy dühöngeni. Szerette a jó ételeket, nem zárkózott el egy italtól, sőt kettőtől sem, és az is köztudott volt róla, hogy megfordult egy-egy csinos nő után. Amikor egy utazó azt panaszolta fel, hogy a Mester nem "szent ember", az egyik tanítvány helyreigazította:- Más az, ha egy ember szent, és egészen más az, hogy úgy viselkedjen, hogy neked is annak tűnjön.

Bálványimádás

A Mester sohasem fáradt el abban, hogy felhívja tanítványai figyelmét a vallás veszélyeire. Nagyon szerette azt a történetet, amelyben egy próféta lángoló fáklyát hordozott az utcákon, mondván, hogy megy a templomot felgyújtani, mert az emberek többet törődnek a templommal, mint az Úrral. Aztán a Mester még hozzátette:- Egy nap én is fáklyát fogok, s felgyújtom a templomot is, meg az Urat is. Földművelés

Az istenit kereső utazó azt kérdezte a Mestertől, hogyan különböztetheti majd meg a valódi tanítót a hamistól, ha visszatért hazájába. A Mester így válaszolt:-A jó tanító gyakorlatot ajánl, a rossz teóriákat.- De honnan tudom majd, h egy melyik a jó, és melyik a rossz gyakorlat?- Ugyanúgy, ahogy a gazdálkodó megkülönbözteti a jó földművelést a rossztól.

Átmeneti jelleg

A Mester allergiás volt azokra az emberekre, akik a kolostorban akartak maradni. Előbb vagy utóbb, de mindegyik tanítvány meghallotta a súlyos szavakat:- Itt az ideje, hogy elmenj. Ha nem mégy el, a Lélek sem fog jönni.Egy különösen letört tanítvány azt akarta tudni, hogy mi ez a "Lélek". A Mester ezt válaszolta:- A víz a folyás által marad szabad és te azáltal maradsz szabad és élő, hogy elmész.Ha nem mész el tőlem, megrekedsz és meghalsz - és megfertőződsz. Élmény, ami nem élmény

Az istenélményről folyt a vita, amikor a Mester így szólt:- Amikor az Istent megtapasztaljuk, az "én" eltűnik. De akkor ki az, aki megtapasztal?- Az istenélmény tehát egy "nemélmény"'?- Olyan ez - mondta a Mester -, mint az álom. Arról is csak akkor szerzünk tudomást, amikor már felébredtünk.

Álcázás

A Mester egyszer azt mesélte, hogy egy antik csésze óriási összegért kelt el az árverésen. Azelőtt egy csavargó használta, aki szegényen halt meg. Fogalma sem volt a csésze értékéről, amellyel fillérekért koldult. Amikor az egyik tanítvány azt kérdezte, hogy mit jelképez a csésze, a Mester azt válaszolta:- Téged magad!A tanítvány kérte, hogy fejtse ezt ki jobban.- Minden figyelmed arra a filléres tudásra irányul, amit könyvekből és tanároktól szedsz össze. Sokkal jobban járnál, ha a csészére figyelnél, amelyben a tudásodat tartod. Csoda

A külvárosban élő haddzsiról az a hír járta, hogy csodákra képes. Így aztán a háza valóságos zarándokhely lett a betegek számára. A Mester, akiről köztudott volt, hogy nem érdeklik a csodák, sohasem válaszolt a haddzsival kapcsolatos kérdésekre. Amikor aztán neki szegezték a kérdést, hogy miért ellenzi a csodákat, azt válaszolta:- Hogyan is ellenezhetné valaki azt, ami a nap minden pillanatában ott játszódik le az ember szeme előtt?

Megtévesztés

- Hogyan különböztessük meg az igazi misztikust a hamistól? - kérdezték a tanítványok, akiket roppant érdekelt a mágia.- Hogyan különböztetitek meg azt, aki valóban alszik, attól, aki csak tetteti az alvást? - kérdezte a Mester.- Az lehetetlen. Csak az tudja, aki tetteti az alvást.A Mester mosolygott. Később meg azt mondta:- Az alvást mímelő ember félrevezethet másokat, de magát nem. Sajnos, a hamis misztikus másokat és magát is becsaphatja.

Kibúvó

Egy látogató elmesélte, hogy egy szentember meg akarta látogatni haldokló barátját, de mivel félt az éjszakai utazástól, ezért azt mondta a Napnak:- Isten nevében, maradj az égen addig, amíg el nem jutok a faluba, ahol a barátom fekszik és haldoklik!S a Nap megállt az égen, amíg a szentember be nem ért a faluba. A Mester csak mosolygott:- Nem lett volna jobb a szentembernek, ha legyőzte volna félelmét az éjszakai utazástól'?

Ítélet

- Hogyan bocsássak meg másoknak?- Ha senkit sem ítélnél el, sohasem kellene megbocsátanod.

Korlátozás

- Van Isten? - kérdezte a marxista.- Amilyent az emberek gondolnak, olyan nincs - válaszolta a Mester.- Kikre utalsz, amikor az "emberekről" beszélsz?- Mindenkire. Nemtörődömség

A Mester mindig azt hangsúlyozta, hogy magunknak kell tanulnunk, magunkat kell tanítanunk, ahelyett, hogy mások tekintélyén csüngenénk. Ennek is megvannak persze a maga hátrányai. Jó példa volt erre az a fiatalember, aki szilárdan meg volt győződve arról, hogy mindenféle kábítószert ki kell próbálnia, hiszen azok a misztikus élmények eszközei - és csakis kockázattal és próbálgatással tanulhatunk. Ez az eset a Mestert arra indította, hogy elmesélje a csavar és a szög régi történetét."Az egyik módja, hogy kitaláld, vajon a deszkádba szöget vagy csavart kell-e tenned, a következő: verd be a szöget. Ha elrepeszti a deszkát, máris tudod, hogy a csavarra lett volna szükséged."

Esztelenség

A saját megvilágosodásáról a Mester mindig is nagyon hallgatag volt, bár a tanítványok mindent elkövettek, hogy beszédre bírják. Csak annyit sikerült megtudniuk, amennyit a Mester a legkisebb fiának mondott, amikor az azt akarta tudni, hogyan érezte magát az apja, amikor megvilágosodott. A válasz így hangzott: hülyén. Amikor a fiú azt is megkérdezte, hogy miért, a Mester ezt mondta:- Tudod fiam, az olyan volt, mint amikor mindent elkövetsz, hogy behatolj egy házba: létrán mászol, és ablakot zúzol - s később észreveszed, hogy a ház ajtaja nyitva volt. Kialakulás

Az egyik tanítványnak, aki amiatt panaszkodott, hogy képességei nagyon

korlátoltak, azt mondta a Mester:- Valóban, képességeid nem korlátlanok. De észrevetted-e már, hogy ma olyan dolgokat is meg tudsz tenni, amelyeket tizenöt évvel ezelőtt lehetetlennek tartottál? Mi változott?- A képességeim, a talentumaim. - Nem. Te változtál.- Az nem egy és ugyanaz?- Nem. Az vagy, aminek magadat tartod. Amikor a gondolkodásod megváltozik, te is megváltozol.

Felszínesség

Egy újságíró kérte a Mestert, hogy nevezze meg azt, ami legjobban jellemzi a mai világot. A Mester habozás nélkül válaszolt:- Az emberek napról napra többet tudnak a világról, s egyre kevesebbet magukról.Később meg egy csillagásznak, akit elbűvöltek a modern csillagászat eredményei, hirtelen azt mondta a Mester:- A világegyetem milliónyi furcsasága, a fekete lyukak, a kvazárok és a pulzárok közül is a legérdekesebb kétségkívül a személy.

Megadás

- Mi a legmagasabb rendű cselekedet, amit valaki tehet?- Ülni és elmélkedni.- Nem vezet ez tétlenséghez? - Ez maga a tétlenség.- A cselekvés tehát alacsonyabb rendű? -A tétlenség ad életet a cselekvésnek.Anélkül a cselekedeteink halottak.

Találékonyság

- Mi a legmagasabb rendű cselekedet, amit valaki tenni tud?- Ülni és elmélkedni.De nagyon ritkán lehetett látni, hogy a Mester leüljön és elmélkedjen. Szünet nélkül végezte a házi munkát, s dolgozott kint a földeken. Emberekkel találkozott, s könyveket írt. És vezette a kolostor könyvelését is.- Miért töltöd hát az összes idődet munkával?- Ha valaki dolgozik, nem kell feladnia az ülést és meditációt. Távoliság

A Vidám Park tulajdonosa szóba hozta a helyzet iróniáját: a gyerekek nagyszerűen érzik magukat a parkjában, ő meg általában levert.- Mit szeretnél inkább: a park tulajdonosa lenni, vagy jól érezni magadat? - kérdezte a Mester.- Mindkettőt.A Mester nem válaszolt. Később, amikor az eset felől kérdezték, azokat a szavakat idézte, melyeket egy csavargó mondott egy földbirtokosnak:- Tiéd a föld, mások meg élvezik a táj szépségét.

Derűs nyugalom

- Van-e valami mód arra, hogy megmérjük lelki ellenálló képességünket?- Több is.- Csak egyet mondj!- Számoljátok meg, hányszor lesztek nyugtalanok egyetlen nap folyamán! Szemléltetés

- Van-e Isten? - kérdezte a Mester egyik nap.

- Van - válaszoltak a tanítványok kórusban.- Nem igaz - mondta a Mester.- Akkor nincs - mondták a tanítványok.- Ez sem igaz.- Hát akkor mi a helyes válasz? - Nincs válasz.- Hogyhogy nincs?- Mert kérdés sincs - válaszolta a Mester.Később megmagyarázta:- Ha nem tudtok semmit sem mondani arról, aki túl van minden gondolaton és szón, akkor hogy tudnátok bármit is kérdezni róla?

Elsőbbség

A Mester örült a technika fejlődésének, de nagyon is tudatában volt a korlátjainak. Amikor egy gyáros megkérdezte tőle, hogy mi a foglalkozása, így válaszolt:- Az emberiparban dolgozom.- Az meg, könyörgöm, ugyan micsoda? - kérdezte a gyáros.- Gondolj magadra - mondta a Mester. - A te erőfeszítéseid jobb eszközöket produkálnak, az enyémek jobb embereket.Később a tanítványainak még hozzátette:- Az élet célja a személyek kibontakoztatása. Manapság, úgy tűnik, az embereket jobban foglalkoztatja a dolgok tökéletesítése. Burkolt célzás

A Mester azt állította, hogy a birtokában van egy könyv, amely tartalmaz minden elképzelhetőt, amit Istenről tudhatunk. De senki sem látta a könyvet mindaddig, amíg egy látogató tudós kitartó kérleléssel meg nem szerezte a Mestertől. Gyorsan hazavitte, és mohón kinyitotta - de csak üres lapokat talált benne.- De hisz ez a könyv nem mond semmit - panaszolta a tudós.- Tudom - mondta megelégedetten a Mester. - De lásd, milyen sokat enged sejtetni!

Merevvé meszesedés

- Egek, hogy eljárt feletted az idő! - kiáltotta a Mester, miután beszélgetett egy kicsit gyerekkori barátjával.- Senki sem kerülheti el az öregedést, vagy igen? - kérdezte a barát.- Azt nem - hagyta jóvá a Mester -, de azt mindenképp el kell kerülnünk, hogy eljárjon felettünk az idő. Pusztítás

A Mester ugyan szentnek látszott, mégis valahogy úgy tűnt, mintha ellenezné a vallást. Ez a rejtély persze állandóan foglalkoztatta a tanítványokat, akik, ellentétben a Mesterrel, a vallást és lelkiséget egynek tartották.-A vallás, ahogy manapság gyakorolják, jutalommal és büntetéssel foglalkozik. Más szóval: félelmet és kapzsiságot idéz elő, pedig ez a kettő pusztítja leginkább a lelkiséget.Később még bánatosan hozzátette:- Olyan ez, mintha az árvizet vízzel, az égő istállót pedig tűzzel akarnánk megfékezni.

Elnyomás

A Mester sohasem erőltette a fejlődést, hanem hagyta, hogy mindenki a saját üteme szerint haladjon. A következő kis történettel magyarázta ezt meg:"Valaki egyszer észrevett egy pillangót, amint éppen a bábjából próbált kimászni. Az illető a folyamatot túl lassúnak találta, ezért gyengéden lehelni

kezdte a lepkét. A meleg fuvallat fel is gyorsította a folyamatot. De ami kibújt a bábból, az nem lepke lett, hanem egy szétroncsolt szárnyú lény."- A növekedési folyamatot - vonta le a következtetést a Mester - nem lehet felgyorsítani. Csak azt érjük el, hogy tönkretesszük. Meghiúsulás

A tanítványuk nem tudták megérteni azt az önkényesnek tűnő eljárást, amellyel a Mester egyeseket visszautasított, másokat pedig felvett tanítványai közé. Egyszer aztán kaptak némi magyarázatot, amikor ezt hallották a Mestertől:- Ne is próbáljátok a disznót éneklésre tanítani. Csak az időtöket vesztegetitek - s a disznót is felingerlitek.

Pontosítások

A Mester gyerekes örömmel fogadta a modern találmányokat. Amikor meglátott egy zsebszámológépet, nem tudott hova lenni a csodálkozástól. Később azért humorosan így szólt:- Úgy tűnik, hogy sok embernek van ilyen kis zsebszámolója, de semmije sincs a zsebében, amit érdemes volna számolni.Hetekkel később, amikor egy látogató azt kérdezte tőle, hogy mire tanítja a tanítványait, azt válaszolta:- Arra, hogy helyes értékrendet állítsanak fel. Jobb pénzzel rendelkezni, mint azt számolgatni. Jobb egy élményt átélni, mint a fogalmát körülírni. Közlés

A tanítványok egyszer az olvasás . hasznáról vitatkoztak. Egyesek időveszteséginek tartották, mások nem értettek ezzel egyet. Amikor a Mesterhez fordultak, ő ezt kérdezte:- Olvastatok-e már olyan írást, amelyikben az előző olvasó margóra firkált megjegyzése legalább olyan gondolatébresztő, mint maga a szöveg?A tanítványok igenlően bólintottak- Az élet is ilyen szöveg - mondta a Mester.

Sebezhetőség

Az állandóan veszekedő házaspárnak tökéletes megoldást ajánlott a Mester.- Hagyjatok fel azzal, hogy jogként követeljétek azt, amit szívességként is kérhettek!A veszekedés azonnal megszűnt. Szembeállítás

Egy úttörő szellemű embernek, akit a gyakori kritikák elbátortalanítottak, ezt tanácsolta a Mester:- Hallgass a kritikus szavaira! Ő megmondja azt, amit a barátaid eltitkolnak előled.De azt is hozzátette:- A kritikus szavai ne csüggesszenek el! Kritikusnak még sosem állítottak szobrot, csak a kritizáltaknak.

Végtelenség

Lehetetlenség volt rávenni a Mestert, hogy Istenről, isteni dolgokról beszéljen.- Istenről csak annyit tudunk - mondta -, hogy amit tudunk, az semmi.Egyszer így nyilatkozott arról az emberről, aki sokáig és gondterhelten fontolgatta, vajon tanítványa legyen-e a Mesternek:- Eljött hozzám tanulni, s az lett az eredménye, hogy nem tanult semmit.A tanítványok közül csak kevesen értették meg, hogy amit a Mester tanított, azt nem lehetett tanulni. Tanítani sem. Vagyis amit valójában valaki meg tudott

tanulni tőle, az semmi sem volt. Üldözés

Az egyik tanítvány azt fejtegette, hogy Buddhát, Jézust és Mohamedet a kortársaik lázadóknak és tévtanítóknak tartották. Azt mondta erre a Mester:- Senkiről sem mondhatjuk azt, hogy elérte a teljes igazságot, mindaddig, míg ezer őszinte ember meg nem bélyegezte istenkáromlásért.

Összebékülés

Amikor valaki, akinek házassága bajban volt, tanácsért fordult a Mesterhez, ezt mondta neki:- Tanulj meg a feleségedre hallgatni! Az illető szívébe véste a tanácsot, s egy hónap múlva visszatért, hogy közölje, megtanult a felesége minden szavára figyelni.Elmosolyodva így szólt erre a Mester:- Most menj haza, s figyelj minden szóra, amit nem mond! Nagyság

- Az a baj a világgal - mondta sóhajtva a Mester -, hogy az emberek nem akarnak felnőni.- Mikor mondhatjuk valakiről, hogy már felnőtt? - kérdezte az egyik tanítvány.- Amikor már nem szükséges, hogy hazudjunk neki bármiről is.

Megvilágosodás

A Mester a tanulásnak is és a bölcsességnek is pártfogója volt.- Tanultságra úgy teszünk szert - mondta, mikor erről kérdezték -, hogy könyveket olvasunk, vagy előadásokat hallgatunk.- És bölcsességre?- Önmagadat olvasod, mintha könyv lennél.Utógondolatként még hozzátette: - Egyáltalán nem könnyű feladat, mert a nap minden perce újabb kiadását hozza a könyvnek.

Megnyilatkozás

Amikor új tanítvány jelentkezett a Mesternél, általában a következe oktatásban részesült:- Ismered azt a személyt, aki egész életedben kitart melletted?- Ki az? - Te.- És tudod a választ összes lehetséges kérdésedre?- Mi az?- Te.- És kitalálod-e, hogy mi a megoldás minden egyes problémádra?- Nem, szabad a gazda. - Te.Szemlélődés

A Mester gyakran mondogatta, hogy csak a csend alakít át. De senki sem tudta rávenni, hogy meghatározza, mi a csend. Amikor erről faggatták, csak nevetett, mutatóujját összezárt ajkaihoz emelte, s ez csak még fokozta a tanítványok elképedését.Egyszer aztán megtört a hallgatás, amikor valaki megkérdezte:- Hogyan jutunk el arra a csendre, amelyről beszélsz?A Mester erre valami olyan egyszerűt mondott, hogy a tanítványok az arcát kezdték vizsgálni, hátha tréfál. De komolyan beszélt:- Akárhol is vagytok, nézzetek figyelmesen, amikor úgy tűnik, hogy semmi látnivaló sincs; hallgassatok, amikor úgy tűnik, hogy minden csendes!

Ártatlanság

Az egyik kiránduláson ezt kérdezte a Mester:- Akarjátok tudni, milyen a megvilágosodott élet? Nézzétek a tó felett repülő madarakat!Miközben mindenki a madarakat figyelte, a Mester felkiáltott:- Képük a tóban tükröződik, de erről ők nem tudnak, s a tó sem kötődik aképükhöz.

Művészet

- Mire jó a mester? - kérdezte valaki. - Megtanít arra, amit mindig is tudtál, megmutatja azt, amit mindig is néztél - válaszolt a tanítvány.Amikor ez a válasz meghökkentette a látogatót, a tanítvány megmagyarázta:- Egy művész a festményével megtanított arra, hogy lássam a naplementét. A Mester a tanításával arra oktat, hogy lássam minden egyes pillanat valóságát. Magány

- Istennel akarok lenni az imádságban. - Kívánságod teljesen lehetetlen.- Miért?- Mert amikor te vagy, akkor az Isten nincs; amikor Isten van, te nem létezel. Hogyan lehetnél hát Istennel?Később még azt mondta a Mester:- Keresd a magányt! Amikor valakivel együtt vagy, nem vagy egyedül. Amikor "Istennel vagy", akkor sem vagy egyedül. A teljes egyedüllét az egyetlen lehetőség arra, hogy valóban Istennel legyél. Akkor, remélhetőleg, Isten lesz, és te nem leszel.

Gyanús

Egy utazónak, aki azt kérdezte, hogyan különböztetheti meg a valódi mestert egy hamistól, röviden csak ennyit mondott a Mester:- Ha te magad nem vagy csaló, téged sem fognak becsapni.A tanítványaihoz pedig később így szólt:- Miért tételezik fel a kereső emberek, hogy saját maguk őszinték, és csupán ahhoz van szükségük tesztre, hogy felfedezzék a mesterek ámításait? Arányosság

Egy várakozással teli látogató nagyon közönségesnek találta azokat az egyszerű szavakat, amelyekkel a Mester őt köszöntötte.- Azért jöttem ide, hogy találjak egy mestert - mondta az egyik tanítványnak. - De csupán egy embert találtam, aki semmivel sem különb a többinél.A tanítvány így felelt:- A Mester olyan, mint egy cipész, akinek kifogyhatatlan a bőrkészlete. Az anyagkivágást és a varrást azonban már a lábad mérete szerint végzi.

Erőszakosság

Egy buzgó tanítvány ama kívánságának adott hangot, hogy szeretne másokat tanítani az igazságra, s megkérdezte, hogy mit gondol erről a Mester. Ő csak annyit mondott:- Még várj!A tanítvány minden évben visszatért erre a kívánságára, de a Mester mindig ugyanazt válaszolta neki:- Még várj!Egy nap aztán a tanítvány megsokallta, s azt kérdezte a Mestertől:- Mikor leszek már alkalmas a tanításra?- Amikor a túlzott tanítási vágyad már alábbhagyott - válaszolta a Mester.

Ima

A Mester állandóan támadta az emberek kedvenc istenfogalmait.- Ha istened a segítségedre siet, és kiment a bajból - mondta -, akkor itt az ideje, hogy a valódi Isten után nézz!Amikor arra kérték, hogy magyarázza ezt meg, a következő történetet beszélte el:

- Egy ember őrizetlenül hagyta teljesen új kerékpárját a piacon, amikor vásárolni indult. Csak másnap jutott eszébe a kerékpár, s rohant azonnal a piacra, gondolván, hogy úgyis ellopták már. De a bicikli pontosan ott volt, ahol hagyta.Nagy örömében a legközelebbi templomhoz hajtott Istennek hálát adni, amiért megőrizte kerékpárját. Amikor azonban kijött a templomból, a biciklinek hűlt helyét találta.

Mesterkedés

A Mester csendben végighallgatta a férjére panaszkodó asszonyt. Végül így szólt:- Kedvesem, a házasságod sokkal boldogabb lenne, ha te jobb feleség lennél.- Hogyan lehetnék az?- Hagyj fel abbéli erőfeszítéseiddel, hogy jobb férjet faragj belőle! Különcség

A tanítványok azt akarták tudni, miféle ember a legalkalmasabb arra, hogy tanítvány legyen. Ezt mondta a Mester:- Az, aki, ha mindössze két inge van, az egyiket eladja, s virágot vesz rajta.

Kötődés

- Fogalmam sincs, mit hoz a holnap, ezért szeretnék felkészülni rá.- Félsz a holnaptól, s nem veszed észre, hogy a tegnap éppen olyan veszélyes.

Feltűnési viszketegség

Amikor az egyik tanítvány kijelentette, hogy szeretne az igazságra tanítani másokat, a Mester a következő próbát ajánlotta neki:- Tarts egy szónoklatot, amin majd én is részt veszek, hogy megítéljem, alkalmas vagy-e a tanításra!A beszéd nagyon lelkesítő volt. A végén egy koldus jött a szónokhoz, aki neki adta köpenyét - a gyülekezetet épülésére.A Mester később így szólt:- Szavaid nagyon kenetteljesek voltak, fiam, de meg nem vagy kész a tanításra. - Miért nem? - kérdezte az letörten. - Két okból. Először is, nem adtál lehetőséget annak a szegénynek, hogy kifejezze, mire is lenne szüksége. Másodszor, még mindig dicsekedni akarsz az erényeiddel. Megelégedettség

Bármennyire is ellentmondásosnak tűnt, a Mester mindig azt hangoztatta, hogy az az igazi újító, aki képes mindent úgy hagyni, ahogy van, mert mindent tökéletesnek lát.- De akkor miért akarna bármit is megreformálni? - tiltakoztak a tanítványok.- Nos, vannak újítók és újítók. Az egyik típus hagyja, hogy a cselekedetek átfolyjanak rajta, s ő maga semmit sem tesz; az ilyen emberek változtatják meg a folyók alakját és folyását. A másik típus állandóan buzgólkodik; az ilyenek arra az emberre hasonlítanak, aki azon fáradozik, hogy még nedvesebbé tegye a folyót.

Kegyelem

Egyszer egy fiatalember jött a Mesterhez, s így szólt:- Szeretnék bölcs lenni. Hogyan lehetek az?A Mester sóhajtott, s ezt válaszolta:- Volt egyszer egy fiatalember, épp olyan, mint te. Bölcs akart lenni, s kívánságának nagy volt az ereje. Egy nap aztán ott találta magát, ahol most én ülök. Vele szemben ült egy fiatalember, pont ott, ahol most te vagy. S a fiatalember azt mondta: "Szeretnék bölcs lenni." Magasabbrendűség

Egy keleti tanítvány, aki nagyon büszke volt arra, amit ő keleti lelkiségnek tartott, jött a Mesterhez s azt kérdezte:- Miért van az, hogy a Nyugat anyagilag fejlődik, a Kelet pedig lelkileg?- Azért - felelt a Mester -, mert amikor kezdetben a világ különféle szükségleteit osztották ki, a Nyugat választhatott először.

Alkalmatlanság

A Mester állandóan hangsúlyozta, hogy maga az "Isten" szó és fogalom a végső akadálya annak, hogy elérjünk Istenhez. Ez annyira felbőszítette a helyi papot, hogy hirtelen dühében beállított a Mesterhez a kérdés megvitatására.- Miért ne segíthetne az "Isten" szó eljutni magához Istenhez? - kérdezte a pap. - Természetesen segíthet - válaszolt nyugodtan a Mester.- De hogyan lehet valami segítség is, meg akadály is?- A szamár, amely a kapuig hoz, nem az az eszköz, amely által bejutsz a házba. Eszközül való használat

Amikor egy tanítvány elhagyni készült a Mestert, hogy visszatérjen családjához és foglalkozásához, kért valamit, amit magával vihetne. Ezt mondta a Mester:- Gondolkodj ezeken:Nem a tűz forró, hanem te, aki annak érzed.Nem a szem lát, hanem te. Nem a körző rajzolja a kört, hanem a műszaki rajzoló.

Közösség

Amikor már biztos volt, hogy a Mester nemsokára meghal, a tanítványok tisztességes temetést akartak adni neki. A Mester meghallotta ezt, s így szólt:- Ha az ég és a föld a koporsóm, ha a nap, hold és csillagok a halotti díszeim, s ha az összes teremtmény a temetési menet a síromhoz, kívánhatnék-e még nagyszerűbbet és ünnepélyesebbet?Azt kérte, hogy ne temessék el, de a tanítványok hallani sem akartak róla, mondván, hogy megennék a madarak és az állatok.- Akkor föltétlenül tegyétek a kezem ügyébe a botomat, hogy elzavarhassam őket - mondta mosolyogva a Mester.- Hogy tennéd azt? Már élettelen leszel.- Akkor meg már úgysem számit, hogy a vadak és madarak felfalnak. Bátorság

Ezt kérdezte egy kiábrándult látogató: - Miért nem termett gyümölcsöt az ittlétem?- Talán azért-válaszolta jóindulatúan a Mester -, mert nem volt elég merszed megrázni a fát.

Árnyékbokszolás

Újonnan érkezett látogatóinak azt szokta mondani a Mester:- Kopogtassatok, s az ajtók megnyílnak.Némelyiktől aztán még huncutul megkérdezte:

- Hogy akarod azt, hogy az ajtó kinyíljon neked, amikor sosem volt becsukva?

Szócséplés

- Mi az, amit keresel? - kérdezte a Mester egy tudóstól, aki vezetésért jött hozzá.- Az életet - hangzott a válasz.- Ha élni akarsz, a szavaknak meg kell halniuk.Amikor később megkérdezték, hogy mit akart mondani, ezt felelte:- Eltévedtetek, és csak bolyongtok, mert a szavak világában éltek. Szavakon éltek, s megelégedtek a szavakkal, pedig a lényegre volna szükségetek. Az étlap nem fogja az éhségedet elütni. Egy képlettel sosem csillapíthatod a szomjadat. Feltűnésmentesség

Egy lelki ember hírében álló férfi panaszkodott a Mesternek:- Nem tudok imádkozni, nem értem a szent iratokat, nem tudom elvégezni azokat a gyakorlatokat, amelyeket másoknak előírok. . .- Akkor hagyj fel velük! - mondta a Mester vidáman.- De hogy tehetném? Engem szentnek tartanak, és nagyon sokan követnek ezen a vidéken!Később a Mester sóhajtások közepette így szólt:- A szentség ma csak egy név, ami mögött nincs valóság. Akkor lenne igazi, ha valóság lenne név nélkül.

Jókedvűség

Összhangban azzal a tanításával, hogy semmit sem szabad túl komolyan venni, még a saját tanítását sem, a Mester szívesen mesélte a következő kis történetet magáról:- Az első tanítványom olyan gyenge volt, hogy belehalt a gyakorlatokba. A második belebolondult abba, hogy becsületesen elvégezte mindazt, amit előírtam neki. A harmadik teljesen eltompult a sok szemlélődéstől. De a negyedik valahogy normális maradt.- Vajon miért? - kérdezte mindig valaki.- Valószínűleg azért, mert ő volt az egyetlen, aki nem végezte a gyakorlataimat. A Mester szavai harsány nevetésbe fulladtak. Hiúság

A Mester gyakran emlékeztette tanítványait, hogy a szentség a szépséghez hasonlóan csak akkor hiteles, ha az ember nincs annak tudatában. Szerette idézni a következő versikét:Kivirul, mert kivirul, a rózsa. Nem kérdezi, hogy miért, nem is illegeti magát,hogy szememet magára vonja.S a következő mondást is: "A szent csak addig szent, amíg nem tudja, hogy az."

Nevelés

Bár a Mester gyanúsan fogadta az isteni dolgokkal kapcsolatos tudást vagy tanulást, mégsem mulasztott el egyetlen lehetőséget sem, hogy pártfogolja a bölcsészetet, a természettudományokat és a tanulás egyéb formáit. Nem volt hát meglepő, hogy készségesen elvállalta a megnyitóbeszédet az egyetemi diplomaosztáson.Egy órával korábban felkerekedett, hogy körbejárja az egyetemet, s hogy gyönyörködjék a szemléltetési eszközökben, melyeknek még híre-hamva sem volt az ő idejében.De jellemző módon, az üdvözlőbeszéde alig tartott egy percig; így szólt:- Laboratóriumok és könyvtárak, termek, csarnokok és boltozatok és tudós előadások - mind hiábavaló, ha nincs bölcs szív és látó szem.

Csapás

- A szerencsétlenség növekedést és megvilágosodást eredményezhet - mondta a Mester. Eképp magyarázta:- Egy madár az óriási pusztaság közepén álló elszáradt fa ágai között húzódott meg minden éjjel. Egyszer aztán egy forgó-szél tövestől kifordította a fát, s a szegény madárnak száz mérföldet kellett repülnie, hogy új lakhelyet keressen magának. Végül is egy erdőbe ért, ahol a fák roskadoztak a gyümölcsöktől.A Mester levonta a következtetést:- Ha az elszáradt fa a helyén marad, semmi sem késztette volna a madarat arra, hogy feladja a biztonságát, és elrepüljön.

Félelem nélkül

- Mi a szeretet?- Mentesség a félelemtől - mondta a Mester.- Mitől félünk?- A szeretettől. Maya

A Mester a következőképp magyarázta, hogy a megvilágosodás nem erőfeszítésen, hanem megértésen keresztül történik:- Képzeljétek el, hogy mindannyiótokat meghipnotizálták, hogy azt higgyétek, tigris van a szobában. Félelmetekben megpróbáltok kimenekülni, ártalmatlanná tenni a tigrist, hogy megvédjétek magatokat. De amikor a varázslat megszűnik, már semmit sem kell tennetek. S mindannyian gyökeresen megváltoztok:Tehát a megértés megtöri a varázslatot, a megtört varázslat tétlenséghez vezet, a tétlenség pedig erő:Csinálhattok, amit akartok, mert már nem ti vagytok azok, akik cselekszenek.

Megtisztulás

A Mester állandóan hangsúlyozta, hogy amit ő tanít és tesz, az semmi.Tanítványai fokozatosan felfedezték, hogy a bölcsesség azoknak adatik meg, akik nem tanulnak semmit, és kitanulnak mindenből.Ez az átalakulás nem olyan valaminek a következménye, amit teszünk, hanem olyan valaminek, amit elhullatunk.

A zseni

Egy író jött a kolostorba, hogy könyvet írjon a Mesterről.- Az emberek azt mondják, hogy te zseni vagy. Igaz ez? - kérdezte.- Minden bizonnyal - mondta a Mester nem éppen szerényen.- S mitől lesz valaki zseni?- A felismerő képességétől. - Mit ismer fel'?A lepkét a hernyóban, a sast a tojásban, a szentet az önző emberben.

Emberség

Jó előre beharangozták, hogy a Mester "A világ elpusztításáról" fog beszédet mondani, így aztán hatalmas tömeg gyűlt össze a kolostor udvarán.A beszéd egy percnél is rövidebb ideig tartott. A Mester csupán ezt mondta:-A következő dolgok semmisítik meg az emberiséget: az elv nélküli politika, az együttérzés nélküli fejlődés, a munka nélküli jólét, a csend nélküli tanulás, a félelemmel teli vallás és a tudatosság nélküli istenimádás.

Szűrés

- Milyen embert alakít ki a megvilágosodás?

A Mester így válaszolt:- Közösségi szelleműt, de párthoz nem tartozót;haladót, de adott útvonalhoz nem kötöttet;aki elfogadja a dolgokat úgy, ahogy azok jönnek,aki nem bánkódik a múlt miatt, nem aggódik a jövőért;aki megy, ha lökik, s jön, ha húzzák;hasonlít a hatalmas orkánhoz, a szélben libegő tollhoz;a folyóban úszó gazokhoz,a szelíden őrlő malomkőhöz; aki egyenlően szeret minden teremtményt,miként a föld és ég is mindenkinek egyenlő- ilyen embert terem a megvilágosodás. E szavak hallatára felkiáltott az egyik fiatalabb tanítvány:- Halottaknak, nem élőknek való az ilyen tanítás - azzal felkerekedett, s nem is tért vissza soha többé.

Az áthidaló megoldások ismerete, a kompromisszumkészség jobbá, tapintatosabbá tesz, többet élvezel az élet örömeiből. Ahogyan tanulod, bölcsebbé válsz.Csak a valósággal érdemes kompromisszumot kötni.A megegyezésre való hajlandóság, a valósággal történő megegyezésre való hajlandóságot jelenti.Az élet nem más, mint kötések és oldások egymásutánja.Szép a tudás aranyága, de az élet fája zöld.Jobb megegyezni, mint ellenállni.

Okos enged, szamár szenved.

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

/Bertrand Russel/

Hullámok törvénye: ha nem megy valami egyből, első trimeszterben megízleljük, második harmadban szétdaraboljuk, s végül harmadjára lemossuk a színről.

A dolgokhoz ne erőből, könnyűségből álljunk.

A látszat igazsága olykor a bölcseket is rabul ejti.

Klebersberg Kunó

A kis nemzetek egyetlen lehetősége a minőség.

Weöres Sándor

Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod.

Az emberek nyelvén kell tudni beszélni, nem pedig nyelveken.

Amikor igazán azonos vagyok magammal, akkor nem tudom magamról, hogy ki vagyok. Az igazi tudás nem reflektív.Nem az vagyok én, akit a tükörben látok, hanem aki a tükörbe néz.

Az értelem ész feletti tulajdonság.

Tudatot fürkésző tudat.

Ha mohóvá válik egy hatalom, aláírja a halálos ítéletét.

Mindenki a saját szemétdombjából építkezik.

Az ember, mint közösségi lény, halott.

Minden ember által készített műnek előbb van ideája és csak utána egszisztenciája.

A fogyasztói társadalom a kellékek kultusza.

Az valóságot, a világot körölöttünk nem részleteiben lehet megérteni,hanem a szintetizáló alkotóerő növelésével, amely fokozza az áttekintőképességet.

Victor Hugo

Nem létezik kis ország. Egy nép nagyságát nem a lélekszáma határozza meg, mint ahogy egy ember nagysága sem a testsúlyának függvénye.

Quintiliamus

A játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg.

Lao Ce

Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotja egymást. Ezért a bölcs sürgés nélkül működik, szó nélkül tanít, nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik. Alkot, de művét nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesült művét nem félti, s mert magának nem őrzi: el nem veszíti.

Kínai közmondás

Az ember korlátlan lehetőségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja.

Bolyai Farkas

Álmodni se lehet mindig, az élet döcögős útja felráz.

Aldous Huxley

Az irodalmi műveknek szerkezetük van meg stílusuk. A valóságnak azonban se szerkezete, se stílusa.

Bonaventura

Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés.

Seneca

A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

dr. Szú

Az a kár, hogy az egészség nem fertőző.

T. A. Edison

Nincs olyan eszköz, melyhez az ember ne folyamodna, hogy megmeneküljön a gondolkodás fáradalmaitól.

Gondolkodom, tehát vagyok! - mondta a rendőr és eltűnt.

Ha egy férfi megérint a szavaival, akkor a keze sincs már olyan messze!

Nagy ésszel nagyot lehet tévedni!

Annyira sokoldalú, hogy az már gömb.

Egyenként a lavina hópelyhei is ártatlanok...

Ésszel él az ember - mondta a kannibál.

Rakd sebességbe az agyadat, mielőtt elindítod a szádat!

Az ember lehet szélvédő, és lehet bogár...

Ha a duda nem működik, figyeld a középső ujjamat!

Az élet olyan, mint a WC-papír. Minél közelebb érsz a végéhez, annál gyorsabban fogy.

Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne csinálni.

Azok, akik nem tudnak magukon nevetni, meghagyják ezt a feladatot másnak.

Miért nem lehet olvasni soha az újságokban: "Jósnő nyerte a lottó főnyereményt!"? Aki mer - annál van a kanál.

Kínai bölcsesség:

Veszteségeink érlelnek bennünket a győzelemre, csalódásaink a bölcsességre, fájdalmaink a boldogságra.

A látók titka (Egy jeles hazafihoz; feleletül.)Non illa deo vertisse licet, Quae nexa suis currunt causis. SENECA Emlékezzél a múlt időre, Ismérjed a jelenvalót; S értvén az újat és az ót, Vigyázz, figyelmezz a jövőre! Mely mit hozand - így tudhatod; S minthogy nem változtathatod, Nyugodt elmével várhatod. (1823)

Gabriel García Márquez

13 jó tanács az élethez

1 Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyokmelletted.

2 Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli az nemfog sírásra késztetni.

3 Csak, mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, azmég nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

4 Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.

5 Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ülés tudod, hogy sosem lehet a tiéd.

6 Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy.Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.

7 Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek tejelentheted magát a világot.

8 Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra,hogy veled töltse.

9 A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberreltalálkozz mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténikigazán hálás legyél érte.

10 Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.

11 Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nemszabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!

12 Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjaltalálkozol, akitől azt reméled, hogy ismer téged.

13 Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek.

Aki a férfiaknak kedvezni akar, az engedje, hadd kövessék a maguk útját./OUIDA/

A férfi a veszélyben keres magának gyönyört./GOETHE/

Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem.Albert Einstein, német-amerikai fizikus

Nem lehet egészséges az a társadalom, amelyben elítélik a különcöket.John Stuart Mill, angol filozófus

Bocsáss meg az ellenségeidnek, de jegyezd meg a nevüket.J. F. Kennedy, amerikai elnök

A gyerekek kiszámíthatatlanok. Sohasem tudhatod, milyen következetlenségen kapnak rajta legközelebb.Franklin P. Jones, amerikai tudós

Pesszimista az, aki túl közeli kapcsolatba kerül egy optimistával.Elbert Hubbard, amerikai író

Van egy szabály, amit mindig betartok. Nem vagyok hajlandó olyan döntést hozni, amit más is meghozhat.Richard Nixon, amerikai politikus

Ha egy kivétellel az egész emberiség ugyanazon a véleményen lenne, az emberiségnek ugyanúgy nem lenne joga elhallgattatni azt az egy embert, mint neki – ha hatalmában állna – elhallgattatni az emberiséget.John Stuart Mill, angol filozófus

Az a baj, hogy ha az ember nem kockáztat semmit, még többet kockáztat.Erica Jong, amerikai író

Hollywood az egyetlen hely, ahol reggel, amikor felébredsz, hallod, ahogy a madarak köhögnek a fákon.Joe Frisco, amerikai üzletember

Tisztelt képviselőtársamnak sosincs szerencséje az általa előadott tények és az igazság tekintetében.Sir Winston Churchill

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy feleslegesen járt iskolába, aki nem tanulta meg, hogy a legtöbb tanár idióta.Hesketh Pearson angol író

Az, akinek szándékában áll magát közhivatal élére megválasztatni, automatikusan érdemtelenné válik erre.Sir Thomas Moore angol író

Nem vagyok sznob. Kérdezzenek meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít.Simon Le Bon angol énekes

Egy év terápia után a pszichiáterem azt mondta nekem: "Lehet, hogy az élet mégse való mindenkinek."Larry Brown amerikai kosárlabda-edző

Azzal kezdtük, hogy megpróbáltunk egy kis anarchista közösséget összehozni, de az emberek nem voltak hajlandók betartani a szabályokat.Alan Bennett angol drámaíró

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság, de az elsőben nem vagyok biztos.Albert Einstein

"Játék az élet, a halál komoly.Láttára megfagy tréfa és mosoly."(Komjáthy Jenő: gondolatok a halálról)

"Mi a halál? Ki mondja meg nekem?Az élet véges, míg ő végtelen."(Komjáthy Jenő: Gondolatok a halálról)

"Minden ember annyit ér, amennyit tud."(Gárdonyi G.: Isten rabjai)

"Különbözöm, tehát vagyok!" (Ignotus: olvasás közben)

"Gentleman az olyan úriember, akinek akkor is igaza van, amikor hazudik."( Móra Ferenc: Bolondságok, enyimek is, máséi is)

--------------------------------------------------------------------------------

"Mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne." (Móricz Zs. Boldog ember)

--------------------------------------------------------------------------------

"Azért tanítottak meg beszélni, hogy könnyebben ki tudd fejezni magad! Miért nem élsz ezzel a nagy lehetőséggel? Nehéz a gondolataidban olvasni és nem biztos, hogy amit gondolsz, azt a másik is annak látja, aminek te hiszed."(?)

--------------------------------------------------------------------------------

"A tükröd leszek, hogy lásd ki vagy, ha nem látnád."(Jim Morrison)

--------------------------------------------------------------------------------

"Kevésbé szeretünk amikor megtudjuk, hogy szeretnek minket, mint ahogy jobban szeretünk, amikor rájövünk arra, hogy kevésbé szeretnek minket, semmint képzeltük."

--------------------------------------------------------------------------------

"Azt mondják, csak egy fiatal bolond lehet olyan bolond, mint egy öreg bolond. De a fiatal bolondnak előbb fel kell nőnie, hogy öreg bolond legyen és lássa, milyen átkozottul bolond volt fiatal korában." (Harold MacMillan)

--------------------------------------------------------------------------------

"Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes"Albert Schweitzer

--------------------------------------------------------------------------------

Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk es lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük...(Dale Carnegie: Sikerkalauz II.)

--------------------------------------------------------------------------------

Két dologra kell törekednünk életünkben: először arra, hogy megszerezzük, amit akarunk, másodszor arra, hogy élvezzük. Csak a legbölcsebb emberek érik el a másodikat.(Dale Carnegie: Sikerkalauz II.)

--------------------------------------------------------------------------------

Kötelességed minden életben egy van csupán: Légy hű magadhoz. Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra. Azért létezem, hogy úgy éljem az életemet, ahogyan nekem örömet okoz. Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.(Richard Bach: Illúziók)

--------------------------------------------------------------------------------

Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.(Prisrin)

--------------------------------------------------------------------------------

"... az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te minek akarsz látni engem."(Dan Millmann: A békés harcos útja)

--------------------------------------------------------------------------------

"A rendetlenség egyik nagy előnye, hogy izgalmas leletekre bukkan az ember." ( A. A. Milne)

--------------------------------------------------------------------------------

"Ne add fel az álmaidat és az ábrándjaidat. Ne engedd, hogy az élet elvágja a zsineged, mielőtt felorsóznád azokat az álmokat... tartsd feszesen ... ... és orsózz .... ne add föl .... kapaszkodj bele a hálóba ... , s ha a már benne lévő álmok kiszökkennének, ugorj a vízbe és ússzál utánuk az életed kockáztatásával is.... de ne engedd őket elszökni... "(Justin Daniels)

--------------------------------------------------------------------------------

“A szeretet hosszútűrő, kegyes, a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent fedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Amit szeretsz, szabadon kell engedni. Ha visszajön hozzád, a Tiéd, ha nem jön vissza, akkor sohasem volt a Tiéd.”

--------------------------------------------------------------------------------

“A gyermekségedet dugd a zsebedbe és fuss el: mert ez minden, amit megtehetsz.”(Reinhardt)

--------------------------------------------------------------------------------

“Nem feledkezhetünk meg soha arról, hogy kik vagyunk, és hogy hol vagyunk...”(Revans c. film)

--------------------------------------------------------------------------------

“Békés élet, - hosszú élet. Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Ha elhal a dal, oltsd el a fényt. A zene örök jó barát, táncolj, ha mersz a tűzön át. A zene örök jó barát, míg a vég tör át!”(Morrison)

--------------------------------------------------------------------------------

“Csak a reménytelen szerelmes tudja, hogy mi a szerelem.”

--------------------------------------------------------------------------------

“A szerelem nem okoskodik. Ha okoskodik, nem szerelem többé.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Az érzéseimnek nem parancsolhatok, és maga az a tény, hogy az ember szeret, egyszersmint jogot is ad rá, hogy szeressen, bárhogy csóválja is a fejét a világ, és bármily rejtélyt emlegessen is.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Miért van az, hogy szeretünk valakit, vagy hogy nem örökké szeretjük, vagy pedig, hogy nem egyszerre szeretjük egymást, és nem egyszerre ér véget szerelmünk?”

--------------------------------------------------------------------------------

“Aki egyszer nagy szerelemmel szeretett valakit, élete végéig boldog is, boldogtalan is attól, hogy kigyógyult belőle.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Légy hát bolond, de tudd, hogy miért.”(Szabó L.)

--------------------------------------------------------------------------------

“A boldogság nem a dolgokban, hanem hajlamunkban rejlik, s attól vagyunk boldogok, hogy azt mondhatjuk magunkénak, amit mi szeretünk, nem pedig azt, amit mások vélnek szeretetre méltónak.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Jobb arra használni eszedet, hogy elviseld azokat a csapásokat, amelyek érnek, mint előrelátni olyanokat, amelyek érhetnek.”

--------------------------------------------------------------------------------

“Azoknak, akiket szeretünk, csaknem mindig nagyobb a hatalmuk rajtunk, mint nekünk önmagunkon.”

--------------------------------------------------------------------------------

“A szerelemre vágyás még nem szerelem. De a szerelemtől való félelem már az.”

--------------------------------------------------------------------------------

Mikor az ember bolondul valakiért, szereti a hibáit is, amelyek másokban iszonyatosak lennének. (Joseph Heller: God knows c. regényébôl)

--------------------------------------------------------------------------------

Nagyon kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyenek minket, de ahhoz, hogy azok is maradjunk, több kell,mint amennyi a mennyben és a földön csak megtalálható. (Joseph Heller: God knows c. regényébôl)

--------------------------------------------------------------------------------

Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon. Biblia, Máté evangéliuma: 12,36

--------------------------------------------------------------------------------

Bizonygasd saját korlátaid, s bizony, szert teszel rájuk. Richard Bach: Illúziók

--------------------------------------------------------------------------------

- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek.Mégse találják meg, amit keresnek.- Nem találják meg - mondtam.- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...- Minden bizonnyal - feleltem.- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni.(Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg)

--------------------------------------------------------------------------------

- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak

a szívével látaz ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól azemlékezetébe vésse.- Az az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.- Az az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól azemlékezetébe vésse.- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabadelfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagya rózsádért...- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.(Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg)

--------------------------------------------------------------------------------

Ami szemed láttára a gyermekekkel történik meg, az velünk, nagyobbacskagyermekekkel is előfordul: ha álarcban pillantjuk meg szeretteinket, ismerőseinket,a megszokott arcokat, megijedünk. Nemcsak az embereket, a dolgokat is meg kellfosztani álarcuktól, és vissza kell adni saját ábrázatukat./Seneca/

--------------------------------------------------------------------------------

Nem csak az asszonyok szoktak elvetélni és nemcsak magzatot. Valószínű, hogymajd minden ember elvetél néhányszor. Kiszakad belőle egy szerelem, egygondolat, egy terv, egy elhivatottság - sűrű és nehéz vérzés kíséretében. De nemminden vetélés merő vesztesség. Aki egyszer viselős volt az már örökre tudvalamit.(Ancsel Éva)

Mahatma Gandhi gondolata

Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.

Kung fu-ce gondolata

Nincs állásom, ezért ráérek fontos dolgokkal foglalkozni.

H. D. Thoreau gondolata

Nincs öregebb annál, mint akiben kihunyt a lelkesedés lángja.

A világon 10 féle ember létezik. Azok, akik értik a bináris számokat, meg azok, akik nem...

H. Barbusse gondolata

Jogot félig birtokolni nem lehet. Akinek az egész nincsbirtokában, semmi joga nincs.

,, A természet (szerencsére) nem az

akadémiák elképzeléseinek, hanem a saját törvényeinek engedelmeskedik." (Gánti Tibor: Eltűnő szigetek)

Fox gondolata

A példa tízszer annyit ér, mint az előírás.

Don Bosco gondolata

A bölcsesség az a művészet, mely segít kormányozni akaratunkat.

Giuseppe Verdi gondolata

A zene csodája, hogy sok dolgot tud egyszerre kifejezni. De legfőbb cél, hogy a sok egyes hangból az összhangzásban egyetlen új hang váljék, a sokféleségből egy magasabb harmónia.

M. S. Peck gondolata

Minél tisztábban látjuk a világ valóságát, annál könnyebben birkózunk meg vele.

A. Rjunoszuke gondolata

A titok ajtaját nem olyan nehéz kinyitni, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Ellenkezőleg, az a szörnyű, milyen nehéz bezárni.

Tacitus gondolata

Minden, ami ismeretlen, nagyszerűnek látszik.

Don Juan

Az ember úgy közelít a tudáshoz, mint ahogy a háborúba megy: éberen, félelemmel, tisztelettel és teljes meggyőződéssel. Háborúba indulni vagy tanulásba kezdeni bármilyen más módon nagy hiba, és aki másként tesz, élete végéig bánni fogja.Amikor megkérdeztem, miért van ez így, azt mondta, hogy ha az ember eleget tett a fenti négy követelménynek, akkor nem lesznek hibák, amikért felelnie kell; akkor cselekedetei nem fognak egy bolond tetteihez hasonlítani. Ha egy ilyen ember sikertelenül jár vagy vereséget szenved, akkor csak egy csatát vesztett el, de nem kell megbánnia a tetteit.

Csortos Gyula

Csak az emlékeket kergetem, amelyek örökké fiatalok maradnak.

Gerd R. Lang órásmester

"Az idő állandó mozgásban van. Nyerni belőle képtelenség. Egy helyen, mely vonz minket, időt szakíthatunk a pillanat élvezetére. Itt miénk az igazi luxus: a döntés hatalma, hogy mit kezdünk az órákkal, percekkel és pillanatokkal."

Szomáliai bölcsesség

Ismerd ki a fát, mielőtt nekitámaszkodsz.

Spinoza gondolata

…senki sincs, aki ne kívánna, amennyire csak lehet, biztonságban és félelem nélkül élni. Ez pedig semmiképp sem lehetséges, ameddig mindenki megteheti azt, ami neki tetszik, s az észnek nem adnak több jogot, mint a gyűlöletnek és a

haragnak.

"Sose sírj, sose háborodj fel. Értsd meg a dolgokat." Spinoza

A hatalom filozófiájaA dolgok nagy részét olyan emberekkel kell végeztetni, akik nem értik, mit csinálnak, de azért meg tudják csinálni.

Seneca gondolata

A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

Richelieu gondolata

A nagy tűzvész is szikrából támad.

Márai Sándor gondolata

Egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és a világi dolgok igaz természetét, az emberi és világi tünemények összetartozását, s méltányosan viselkedj akkor is, ha embertársaid méltatlanul viselkednek. Ez volt a dolgod a földön; nem több.

Mark Twain gondolata

Az egyik rendszer oltárterítője a következő lábtörlője.

F. Nietzsche gondolata

Ha életünknek megvan a „miértje”, akkor majdnem minden „hogyanját” el tudjuk viselni.

P. Syrus gondolata

Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer.

Paul Valéry gondolata

Minden politika az érdekeltek többségének közönyére épít – politika enélkül nem is lehetséges.

Az ember az univerzum keze alól került ki, szükségleteinek és tudatlanságának rabszolgája. A felszabadulás útja a tanulás.

Hologram a való világ

Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy ez érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot. A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt.

A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali

kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól.

Tudnak egymásról

A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban.

Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében.

Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram.

Darabokban az egész

Bohm megdöbbentő következtetésének megértéséhez tudni kell, mi is valójában a hologram. Ezeket a három dimenziós fényképeket lézer segítségével készítik. A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második sugár fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre, és ezt a mintát örökítik meg a filmen. Előhíváskor a film csupán fényes és sötét vonalak kavalkádja, de ha lézerfénnyel világítják meg, megjelenik az eredeti tárgy három dimenziós képe.

A hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat tovább aprítják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazza.

A "teljes egész a részletekben" megközelítéssel teljesen új utak nyílnak a természettudományok előtt. A nyugati világ tudósai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelenségek megértéséhez, legyen az béka vagy atom, a szétdaraboláson és a részletek tanulmányozásán keresztül vezet az út.

A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építőkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez.

Hal az akváriumban

Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió.

A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései. A jobb megértés érdekében Bohm a következő példát vezeti elő. Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál.

Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük.

Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre.

Mélyebb a valóság

Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot.

A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió.

A világegyetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival.

Minden összefügg

Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra.

A holografikus univerzumban még az idő és a tér sem tekinthető alapfogalomnak. A helymeghatározás minden formája csődöt mond olyan környezetben, ahol semmi sem válik el igazán a másiktól. Így az idő és a három dimenziós tér úgy viselkedhet, mint a halat mutató monitorok, és csak kivetülései a mélyebb rendnek.

Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a holografikus lehet a valóság.

Agyi jelrögzítés

Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek tárolási helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes agyban szétoszolva őrződnek.

A múlt század 20-as éveiben Karl Lashley rendkívüli jelentőségű kísérletsorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a patkány agyának, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult műveletsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő olyan magyarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a részletekben" jelenséget.

Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tár.

Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse.

Jelek özöne

A rendkívüli emlékezőtehetség nem az egyetlen talányos agytevékenység, amely érthetőbbé válik a holografikus agymodell által. Legalább ilyen rejtélyes, hogyan képes az agy megbirkózni az érzékszerveket érő különböző frekvenciák özönével, és hogyan képes valós időben értelmezni az érzékszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására.

Ez az elmélet egyre több támogatót szerez. Hugo Zucarelli argentin származású olasz kutató a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelenségek területére. Ez az elmélet ugyanis megmagyarázhatja, hogyan képesek az emberek meghatározni a hang pontos forrását a fej elfordítása nélkül, még akkor is, ha csak egy füllel hallanak.

Eltűnik a valóság

Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi.

Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frekvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.

Természetes a telepátia

Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként emlegetett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont felvillanyozott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a parapszochológiai jelenségek a természet részévé válhatnak.

A holografikus paradigma által leírt univerzumban minden agy részét képezi a láthatatlan egésznek, és a telepátia pusztán a holografikus szint elérését jelenti. Hasonló módon a telekinézis (tárgyak mozgatása az akarat segítségével) szintén megszűnik rejtély lenni, hiszen az összefonódó mélyebb valóságban az egyén és a tárgy eleve egy.

Bohm és Pribram egyaránt emlékeztet arra, hogy sok vallási illetve misztikus élmény, például az univerzummal való transzcendens együvé tartozás érzése szintén a holografikus szint elérése lehet. A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a kozmikus egység érzéséről számoltak be.

A szellemi igényesség felébresztése a jobb jövő záloga. A szellemi lustaság nem más, mint igénytelenség.

Az ember öngerjesztő lény. Az emberben először felkeltődik a feszültség, az izgalom, a kockázat, az extázis iránti vágy, és létrejön egy belső állapot.

Az impulzusok törvénye

Az én szívemben egyetemes tudatierő van,Az én fejemben egyetemes szellemi világosság,Az én kezemben egyetemes akarati cselekvés.Ezt soha nem szabad elfelejtenem!

HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ : ALAPELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA TATIOSZ TANÍTÁSÁRA (szűrt)

1. Minden test mozgatott; csak az anyagtalan mozdulatlan.2. Minden test átalakul, de nem mind oszlik fel.3. Minden élőlény létrejött; de nem mind halandó ( ahogy nem is mind halhatatlan )4. Ami bomlékony megszűnhet; ami felbomolhatatlan, (az változhatatlan; ami változhatatlan),az örök.5. Ami folyamatosan keletkezik, az folyamatosan pusztul, de ami csak egyszer született, nem bomlik fel és nem alakul át semmi mássá.8. A tudat érző része halandó; értelmi része halhatatlan.9. Ami csak létezik, változásnak kitett; ( de nem minden létező szüntethető meg). (minden lét kettős; egy lét sem állandó)10. Minden lét felruházható mozgással; egyedül a nemlét mozdíthatatlan.11. Nem minden dolgot mozgat tudat, de ami mozog, azt a tudat mozgatja.12. Minden ami érző, passzívan ösztönzött (és átmeneti); egyedül az értelem mentes a passzív befolyástól.13. Minden, ami szenved, élvezethez is jut (lévén halandó); minden ami élvezethez jut, szenvedni fog.14. Nem minden test betegszik meg; de minden megbetegedett test bomlékony.15. Az univerzumban értelem van, az értelemben indítóok.16. Semmi valós nincs a megtestesülőben; semmi hamis az anyagtalanban.17. Minden ami létrejött, változásnak kitett; de nem minden létrejött szüntethető meg.18. Semmi jó sincs a földön; ahogy semmi gonosz a mennyben.24. A kozmosz számára az idő körkörös mozgás; az ember számára az idő pusztulás.31. Ami nemzett nem mindig halandó; de ami halandó, az mindig olyasmi, ami nemzett.32. A bomlandó testnek két létezési szakasza van; a fogantatástól a születésig ( növekedés ) és a születéstől a halálig ( csökkenés ); az örök valóságnak ellenben egy időszaka van, az egységben-lét.33. A bomlékony testek nőnek és csökkenek; az örökkévalók nem növekszenek, ahogy nem is csökkennek.34. A bomlékony dolgok ellentéteikké alakulnak át ( tovább oszthatatlan elemekké);az örökkévalók vagy önmagukba, vagy a hasonlóba.35. A születés a pusztulás kezdete; a pusztulás a születésé.36. Ami végződik az kezdődik; ami kezdődik, annak egyszer vége is lesz.37. A létezők közül egyesek testek, mások formák vagy erők. A forma és az erő anyagtalan, de testben van.39. A halandó nem vesz fel halhatatlan testet, de a halhatatlan felveszi a halandó testet.40. Az erők nem felfelé, hanem lefelé működnek.44. A véletlenszerűség rendszertelen mozgás; a képesség erő, mely rendezetten hat.

„Amikor képes vagy önmagad kedvesen és türelmesen elfogadni ésszeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretned.”( Annie Kirkwood )

„Honnét tudhatod, hogy van-e még dolgod a földön?

Abból, hogy élsz!”

„Első feltétel, ha egy fuldoklót meg akarunk menteni, hogy mi magunk is úszni tudjunk. Ahogy másokat szeretni is csak ott tud az ember, ahol önmagát már megszerette. Aki önmagával rossz viszonyba él, mást se tud szeretni.S aki saját szellemi valóságát csak egy állandó térítő, missziós lázban tudja megélni, az másokon nem tud segíteni. Az emberiség ősi hagyománya az önmagunkon való munkát tartja a legszentebb feladatnak. Csak a hiúság hiteti el bárkivel is, hogy hatékony tud lenni ott, ahol önmagával sem tudott elbánni. A megcsinálatlan ember nem foglakozhat azzal, hogy másokat megcsinál. Ez ugyanis lehetetlenség.Szeretni az ember azzal tanít, hogy szeret. Bátornak lenni azzal, hogy bátor. Harmonikusnak lenni azzal, hogy harmonikus. Szelleminek lenni azzal, hogy saját szellemi származásának emlékét állandóan fenntartja.”(Müller Péter)

„A mennyet s poklot is magadbanhordozod;Bármelyiket kívánd, mindenhol aztkapod.”Angelus Silesius: Kerubi vándor.(Kurdi Imre fordítása)

„A szellemek közléseit csak a szellemek érthetik vagy olyan földi emberek, akik a földi testben is megtartják szellemiségük tudatát, akik tehát szellemük erejével már megnyitották az örökkévaló élet kapuját és nem rettegnek azon betekinteni.” (Müller Péter)

Kustorica Emir Cigányok ideje Be akarnak fúrni az agyamba az injekcióikkal.De nem vagyok bolond. Kitépnék a lelkemet is.Aszonygyák, egyél port, nyeld le a zseblámpakörtét.Dehogy nyelem. Milyen ember az aki villanykörtét nyel?Kikötik a lelkem, és vezetik mint egy medvét.De én nem vagyok medve. A szárnyaimat akarják. De mihez kezd a lelkem szárny nélkül?Amikor akar, repül magasra, amikor akar, lejön. Ha ahhoz van kedve, sír, ha ahhoz, akkor dalol vagy nevet.Tudom, amikor az isten itt lent járt, nem bírt a cigányokkal,ezért fölment az égbe. De erről én nem tehetek.

„Az ember nem kerülhet szembe olyan problémával, amely nála nagyobb lenne. Minden lény képességeinek megfelelően tétetik próbára. Egyik sem azontúl. Minden problémának , amivel az ember találkozik van spirituális megoldása. Minden egyes személynek nehézségei vannak, annál a pontnál, ahol ő a legnegatívabb és a legsebezhetőbb.” (The Shariyat-Ki-Sugmad)

Az Univerzum törvénye, hogy ahová a figyelem megy, oda megy az energiád.

Az együvé tartozás az ami összekapcsolja az Univerzumban a lényeket. Egyszerűen ezért kell megtanulni érezni, hogy kommunikálni tudjunk.

Nincsenek Titkok, csak dolgok amiket még nem értettünk meg. “tibeti mondás”

Minden egyes megtanult érzés vagy tudás csak bővíti tudatodat.

Belül szíved mélyén több világ van mint amit kezedben tudsz tartani. INDIAN MONDAS

Minden amit tanulhatsz az, hogy csak haladj és haladj így utadat áldás kíséri.

Sok dolog van égen és földön mit képzeletetek felfogni sem képes. PLATON

Nem tanulunk dolgokat csak visszaemlékezünk. PLATON

Próbáljátok tudásotokat teljes mértékben megosztani másokkal. Jobb egy szívvel tanító átlagos tudású tanár, mint egy nagy tudású tanár aki féltve őrzi tudását a sötétségben.

Mit vigyünk magunkkal egy nagy utazásra? Leginkább magunkat.

Azért élünk, hogy tanuljunk. Azért tanulunk, mert ez a sorsunk, legyen az rossz vagy jó.

Változtass magadon és a világ fog megváltozni körülötted.

Ne öld meg mások boldogságát az olyan mintha magadat bántanád!

Usui Reiki nagymester által megfogalmazott öt alapelv:

Ebben a pillanatban engedd el a dühödet!Ebben a pillanatban hagyj fel az aggodalmaskodással!Ebben a pillanatban töltsön el a hála érzése!Ebben a pillanatban becsülettel tedd a dolgod!Ebben a pillanatban szeresd és tiszteld az életet!

A REIKI ÉLETMÓD ÖT ALAPELVE : * MOST EBBEN A PILLANATBAN FELHAGYOK AZ AGGÓDÁSSAL * MOST EBBEN A PILLANATBAN MEGBOCSÁJTOK * MOST EBBEN A PILLANATBAN BECSÜLETTEL VÉGZEM A DOLGOM * MOST EBBEN A PILLANATBAN A HÁLA ÉRZÉSE TÖLT EL * MOST EBBEN A PILLANATBAN SZERETEK ÉS TISZTELEK MINDENT AMI KÖRÜLVESZ*

"A benső harmóniához szükséges, hogy az ember az érzelmeivel is gondolkozzék, és a gondolataival is érezzen".

Élni senki más helyett nem lehet.

A sorsalakítás, a sors fölötti uralom megszerzése állandó harc a determinációval, vagyis a szellem harca az anyaggal és a démonokkal. Az anyag rajtunk súlyosodik, a démonok bennünk tombolnak. A determináció kizárólag olyan mértékben és olyan módon érvényesül sorsunkban, ahogyan belső magatartásunk idézi és jellemünk aláveti magát neki.

Mindenkor a jelen élet, az aktívan cselekvő, küzdő, felismerő jelenvalóság egyetlen esélyünk önmagunk felszabadítására. A létforma, amelyben élünk a legközelebbi, megoldásra váró feladatunk. A félelem legyőzése nélkül sohasem lehetünk sorsunk uraivá. Elnehezült erőink szublimálása nélkül nem szárnyalhatunk éteribb síkokra, ahol az élet feltételei sokkal kevésbé fájdalmasak. Vakságunk megszüntetése nélkül nem láthatjuk meg a lét titkait.

Az elmélet nélkülözhetetlen tervként szerepel az életben, amely egyedül a megvalósítás által realizálódik.

Helyzetteremtő, és nem pedig helyzetkövető politikát kell követni.

Siker az, ha valaki önmagát is meggyőzi, felemeli, átvilágítja, mialatt konstruktív célja felé törekszik.

Ha lényünket határozott kézzel magunk irányítjuk, akkor az, ami lehetetlennek tűnt, egyszerre lehetségessé válik.

Nyilvánvaló, hogy az intelligens, különféle tehetségek és adottságok hatalmát magába rejtő embernek nem kell szükségképpen megvárni a külső segítséget. Keresheti, előidézheti a változást. Elébe mehet. Menetét hatalmas mértékben meggyorsíthatja.

Az akaratnak, amely uralomra tör, legelőször az ember gondolkodását kell befolyásolnia. A gondolattartalom, az agyat átható szellemi atmoszféra az az absztrakt esszencia, amely a tudattalan működési parancsokkal együtt szétárad, szétsugárzik a szervezetben, és determinálja egész magatartását.

A pozitív egyéniség alaposan átgondolja tennivalóit, mindazt, ami egy helyzetben rajta múlik, azután izolálja magát, agyából kirekeszti a gyengítő ismétlődő gondolatsorokat, mert elegendőnek tartja, ha a megfelelő pillanatban koncentrál arra, amit tennie kell. Addig nincs vele dolga. Annak latolgatása sem tartozik rá, hogy mi lesz, ha kudarcot vall. Ezt fel sem tételezi. A dolgok jó kimenetelében való derűs bizakodással tekint az események elé. Erre készül. Ha valami nem sikerül, következményeit ráér majd feldolgozni, amikor szembekerül vele. A befejezett tények erőt adnak elviselésükhöz. Az élet kétségtelenül nem szüntelen örömünnep, hanem csaknem minden ember számára küzdelem, bonyolult teljesítmény: teljes készültséget és koncentrációt igénylő MŰ.

A mások rosszindulata által okozott konfliktusokból nekünk kell kivonnunk magunkat - felfelé.

Az emberek csak azt hallják és értik meg, amit akarnak, minden más süket fülekre és értetlenségre talál.

Csak mi szüntethetjük meg a provokációt, az alantas tendenciák gondolaterőkkel, indulat-emanációkkal, gesztusokkal és szavakkal való kihívását. Nekünk kell más konstruktív gondolatokat helyeznünk a vetítőközpontba, saját agyunkba. S akkor is ki kell tartanunk mellettük, ha a szétárasztott, rossz töltésű erők még sokáig rezgetik kavarják körülöttünk a levegőt.

Kellemetlen komplexumok áthangolásának művelete abban áll, hogy az érzeteket frekvenciaemeléssel csúsztatjuk át egy magasabb síkra. Végcélunk az, hogy gondolkodásunk villamos kapcsolótáblává váljék, melynek fogantyúit akaratunk irányítja. Körülményeink determinálják gondolatainkat, gondolataink determinálják körülményeinket. Az ember szellemi tevékenysége, fizikumának működése és sorsa között szoros kapcsolat áll fenn. Az idea ebben az összefüggésben a nemző szerepét tölti be, és automatikus vonzás útján szabályozza a körülményeket. Aki sorsán úrrá akar lenni, annak úrrá kell lennie gondolatain. Szelleme egész mechanikáját meg kell változtatnia, végérvényesen száműzve onnan a félelmet és a csüggedést.A konstruktív, pozitív ember tudja, hogy útja különféle küzdelmeken, akadályokon át az önmegváltás célja felé vezet. Kitartás és akarat segítik előre, de megismerése és intuíciója irányítja.Vigyázzunk ezért a szavakra, amelyek agyunkban elhangzanak! Gondolkodni annyi, mint mágiát gyakorolni! Lao-ce: "Ahol az ember aratni akar, ott először vetni kell, és ahol az ember aratott, ott ismét vetni. "

Környezetünk csak úgy fog hozzánk alkalmazkodni, ha először mi alkalmazkodunk hozzá. Az alkalmazkodó embert kedvelik. Akit kedvelnek, annak kedvezni igyekeznek. Tapintata, figyelmessége, résztvevő érdeklődése ugyanezen erényeknek megsokszorozott visszhangját idézik.

Mert az egészséges akaratáram végtelenül elasztikus s az mutatja uralt erejét, ha nemcsak kitartással, hanem adott esetben engedékenységgel közelíti meg célját. Az akarat természetesen a szellem által determinált energia: az idea megvalósítási eszköze. Az akarat valamely célra irányított erőkifejtést jelent. Türelem, kitartás, szilárd várakozásra, kivárásra való képesség erős, egészséges akarat jele. Legtöbb nagyszabású elgondolást csak a kitartó, türelmes munka tesz megvalósíthatóvá.A hallgatás erőt akkumulál. Ezért, ha a körülmények azt kívánják, hallgassunk és várjunk. A hallgatásba feszült akarat, amely mögött tudás és félelem nélküli merészség várakozik, megérleli számunkra az időt. Ha valamely törekvésünkben létre tudjuk hozni magunkban ezt az attitűdöt, csodálkozva fogjuk tapasztalni, hogy e türelmes, uralt, szívós belső izzás vonzani kezdi kívánságunk tárgyát, s anélkül hogy látható gesztusokat tennénk feléje, a cél közeledik felénk.

Siker : "Nem baj, ha a világtól elfogadod amit adni akar neked, de veszélyes, ha önmagadat odaadod érte maradéktalanul a világnak." A "sikerben és kudarcban egyforma" kiegyensúlyozottság az egyetlen függetlenség. Minden más szélsőséges, görcsös törekvés és érdekeltség: függés, leigázottság.

A fénysugárzó, vezető egyéniség mindig mágus: szüntelenül ideacsírákat ültet el, termékenyít, szuggesztív magatartásával gyengébb, vezetésre sóvárgó, önállótlan karakterek sorsát determinálja. Köt és old.

A környezetét őszinte áldozatkészséggel szolgáló, minden gyöngeségbe beleérző és alkalmazkodó egyéniség, anélkül hogy törekedne rá, tekintéllyé válik. Mértékké lesz. Szavai alakító, döntő hatásúak, tehát mágikusak. Éppen ezért felelőssége is növekszik. A vélemény, amelyet kiformál, a karakterkép, amelyet megrajzol, ítéletté, szuggesztióvá válik, amelyet enervált egyéniségek vakon teljesítenek. Környezetünk hozzánk való alkalmazkodása tehát hatalmas stimula fejlődésünknek, mert olyanfajta külső és belső tevékenységre, magatartásra késztet bennünket, amely másoknak példamutató, a magunk számára pedig önnevelő hatású. Ezért jó, ha törekszünk rá.

Az ember érzésvilága nemcsak szabályozható valami, hanem feltétlenül szabályozandó is.

Az egyén legfőbb célja, a magasabb rendű fejlődés.

Milos Forman

A szép dolgok bátorítanak, hogy versengjünk velük, de a legnagyobb ösztönző az, ami bosszantja az embert… Szepes Mária Az élet célja

Sajátos célunk - az egyetemes célon belül - kétségtelenül egyéniségünk megfinomítása, kicsiszolása különféle lehetőségek, élmények kísértések, provokációk, tapasztalatok csiszolókorongján. Az, hogy ideáljainkat felszínre hozzuk, megvalósítsuk és kiéljük. Hogy hányféle átmeneti cél felállítására és túlhaladására van Szükségünk ehhez, az egyedül szellemünk rejtett törvényétől függ. E vita a megvilágosodott individuumban dől el. Az ember agya alacsonyabb és magasabb világok között közvetítő konvertálókészülék. Ez a hivatása. Ez teszi a lét főszereplőjévé. Köréje csoportosulnak mindazok az adottságok, amelyek fejlesztését, átizzítását, működését elősegítik. Betelt átmeneti célok és végigélt szerepek mind ennek az instrumentumnak szállítanak olyan felismeréseket, megtisztított fogalmakat,

amelyek általa és benne felismert igazsággá és tetté válnak.Az alkotó ideálok keresése abból a bizonyosságból fakad, hogy az ideálból célt, a célból meghódított valóságot hoz létre. Az ideálok becsvággyal való telítése felizzítja az akaratot, amely sorsot teremt, és sorsot old. Teremtő ideálok nélkül a szellem elhomályosul, a tudat kialszik, és a test betegségekben hull széjjel. Teremtő ideálok akkumulálják az élet és fejlődés energiáját. Valamiért hevülni, törekedni kell mindenkinek. A cél: mágnes, amely légvonalban vonzza magához azt, aki összekapcsolódik vele. Átmeneti célokon túl újabb és újabb célok bukkannak fel, de mindegyik átvezet egy fontos szakaszon, amelyen e célok nélkül nem tudtunk volna keresztülhatolni.

Neque aurum honorat, neque argentum.Sem az arany, sem az ezüst nem hoz megbecsülést.

A CÉLRÓL

Mit bánom én, hogy érdemes, vagy céltalan a dolgom? Patak vagyok: kérdjem-e, hogy habomat hova hordom?

Harcolok: nem tudom, kiért és nem tudom, ki ellen. Nem kell ismernem célomat, mert célom ismer engem.

Jibun de narai – üzenet Soke Hatsumitól

Az élet és a halál kapcsolatban állnak egymással. Akárcsak az In és a Yo (Yin és Yang). Idei tanításomnak ez a tárgya. Ahogy egy mágnes és a vas, az élet és a halál is vonzzák egymást, mindig közelebb kerülnek egymáshoz.

Mihelyt megszületsz, és életet kapsz, a halál máris elkerülhetetlen. Amikor a halál közeleg, ne lepődj meg és ne légy megrendülve. Vedd át az élet ritmusát. Légy egyensúlyban vele. Ez ennek az évnek a témája.

Ezért mondom a tanítványaimnak, nem számít milyen jártasságra tett szert valaki a harcművészetekben, vagy akár a ninjutsuban, ha nem sajátítja el ezt az egyensúlyt, ritmust.

Ez a Kihon Happo alapja! Nem az alakiság. Csak az előírások gyakorlása nem vezet igazi eredményre. Az alakiság állandó ismétlése a gyakorlás gyermeki módja. Eljön még az idő, amikor éppen a külsőségek lesznek azok, amelyeket megszüntetnél.

Gyakran hallom tanítványaimat vitatkozni bizonyos témáknál, hogy „a helyes forma” vagy „ennek a testtartásnak ilyennek kellene lennie” és hasonlók. Az igazi harc, a valódi küzdelmek, sohasem korrektek. Sem formailag, sem lelkileg. A lényeg azonban nem ez.

Ha úgy gondolod, hogy ellenfeled erős, természetesen elmész valami fegyverért, azután – bumm! Ugye, milyen egyszerű?

Ez a fajta józan ész, vagy „nyilvánvaló dolgok” nagyon fontosak. Ez az, amiért a tanítványaimat oktatom:

Szabadon, gyakorlati módon tanulj magadtól, éld az életet!

Jiyu-ni, atarimae-ni Jibun de narai, jibun de ikiro!

Habár sok tanítványom van, semmi szükség rájuk. Miért keresnek fel mégis? Mert megtanítom nekik, hogy hogyan tanítsák önmagukat. Ezért jönnek hozzám. Ez egészen más, mint a Ryu-Ha, vagy valami hasonló kimunkálása. Ez a valódi út, amelyet én tanítok.

Sok erős barátom vesz körül, akik különböző országokból érkeztek. Legtöbbjük olyan ember, akinek szülőföldjén háborút kellett túlélnie. Ők valamennyien a valóság. Igazi harcosok. Egy bizonyos fokig megértjük egymást. Takamatsu Sensei-vel végzett tréningem segített megérteni az ilyen típusú embereket. Ez olyan, mintha a saját magunk fajtája lennénk.

A rossz fiúk mindig valami mesterkedésen munkálkodnak. Ők a „nagy ötletek” emberei. Mindig valami csalafintasággal rukkolnak elő. Fontos annak a gondolkodásmódnak a kifejlesztése, amellyel ellent tudunk állni az ilyen embereknek, megtanulni, hogyan értsük meg őket. Az én módszerem az, hogy sohase gondolkozzunk a dolgokról általában. Te ismersz engem, én rendszerint nem gondolkodok egy bizonyos dologról a maga különlegességében. Ez csupán a folyamatosság kérdése. Ez a legjobb módja a tanítványok irányításának. Ez lesz a módszerünk, amikor majd velem gyakorolsz.

Amikor rangos japán tanítványaim hibáznak, eltévelyednek, megszidom őket. Ugyanez a helyzet a világ más részén lévő összes többi tanítványommal is. Számomra nincsenek határok. Nem tagadok meg semmit a nem japánoktól. Mindent az emberi kapcsolatok alapján teszek. Ez az igazi módszer, ahogy mindig is ez volt.

Ha nem így tanítanék, a tanítványaimat megölhetnék, ha eljön az idő. Ez nagyon szomorú lenne számomra. Ezért nem tanítok idegenszerű, természetellenes módon. Arra tanítom az embereket, hogy magukat tanítsák. Szabadon.

"Amikor vizet iszol,mindig gondolj a forrásra."(Yip Man: Wing Chun nagymestere)

"Nincs legjobb stílus,nincs legjobb harcos,csak kitartás, szorgalomés jó mesterek."(Lao-ce: Tao Te King)

"Aki nem magát fejezi ki,az nem szabad"(Bruce Lee: Jett Kune do)

"Nem az a legnagyobb érdem,ha valaki sosem bukik el,hanem ha mindannyiszortalpra áll utána!"(Konfuciusz: Ji King) Ne engedd hogy tested befolyásolja a szellemedet és hogy szellemed befolyásolja a testedet.

Lassú víz partot mos.

A legnagyobb hibája az embereknek az igénytelenség és a türelmetlenség.

Nyugalom és igényesség.

Hamvas BélaDerű és normalitás.

Nincs hova sietni, a valóságból nem lehet kimaradni.

Nincs miért aggódni, a valóságról nem lehet lemaradni.

Nem a versenyképesség a lényeg, hanem az életképesség.

Nem a környezetet, hanem az élhető környezetet kell védeni.

Nem kötelező élni, bármikor megszakítható.

Nem az élet maga az érték, hanem a választás hogy éljünk-e, és ha igen akkor hogyan.

Ha valaki él, az maga az egszisztencia, ennél több nincs.

Az, hogy hogyan él valaki, az a saját lépéseinek és választásainak az eredője.

Ha magunkat ismerjük az fél siker, ha az ellenséget ismerjük az teljes siker.

Az embernek az értékeket nem megszereznie és gyűjtenie, hanem megőriznie és megvédenie kell. Az életképességet megőrizni, és nem elérni kell. A nyugalmat és az egészséget megőrizni, és nem visszaszereznie kell. Nincs mit elérnie az embernek mikor megszületik, csak megóvni és fenntartani való dolgai vannak. Az ember ha létezik, az maga az egszisztencia. Nem másban, és nem külső dolgokban, hanem saját értékeinkben kell bízni.Egy embertől mindent elvehetnek, de az önbecsülését nem.

Bármit megtehetünk amit meg lehet tenni, lehetetlen dolgot nem lehet megtenni(viszont el lehet képzelni). A világban a játékszabályok mindenkire és mindenre mindenkor érvényesek.

Bármit csinálunk a világon, tegyük nyugodtan, ha meg lehet csinálni, úgyis sikerül, ha nem lehet, akkor nem lehet. Ne azon töprengjünk mit nem lehet, mert az végtelen, hanem amit lehet, mert az véges sok.

Bármit teszünk, mindig a szándék a fontos, rosszat nem lehet tenni, az univerzum törvényeit nem lehet nem betartani. A szándék tisztaságára ügyeljünk, mi lenne ha velem tennék ugyanezt. Kínozni valakit vagy valamit nem szabad. Ölni szabad, gyilkolni viszont nem.Ölni önfenntartásból szabad csak, ez lehet élelem leölt állatból, vagy állat és ember gyors és hatékony pusztítása önvédelem vagy saját haza-, család-, közösség- védelmi, fenntartási, visszaállítási okokból.

Nincsenek bűnök, csak hibák. Ami egyszer megtörtént azt nem lehet sehogy se jóvátenni.Építeni kell megtanulni, hogy építéssel hagyjuk le az ellenséget, ne pusztítással.

Semmit se lehet az emberekre erőszakolni, csak pozitív példával lehet az embereket tartósan jó irányba terelni. Nem másokra hágva, másokra taposva kell céljainkat elérni, hanem saját magunkra támaszkodva. Magunkat kell megerősíteni, csak így vívhatjuk ki mások igazi tiszteletét és megbecsülését, különben nem minket, hanem a pénzünket tisztelik.

A pénzt is lehet jóra használni, értéket teremteni vele. A pénzt forgatni kell, nem pedig gyűjteni. Ha a pénz az egyetemes emberi értékeket szolgálja, akkor áldás, ha csak a profit hajhászását, akkor átok.

Paul Valéry gondolata

Minden politika az érdekeltek többségének közönyére épít – politika enélkül nem is lehetséges.

Egy nőt meg lehet unni, de az egész női nemet, soha.

A tudás hatalom?A hatalom abban a tudásban rejlik, aminek a birtokában vagy.

Az élet olyan, mint egy lámpa, mely fényt ad, világít, de közben saját magát pusztítja el.

Az élet olyan, mint egy gyümölcs: lehet édes, de rohadt is.

Legjobb barátod: önmagad! Hiszen nálad jobban senki sem ismer téged.

A halálhoz se kell több bátorság, mint az élethez.

Az ember olyan, mint egy pók: kifeszíti hálóját, hogy felfogja benne a tudatot éltető táplálékot.

A semmiből jöttünk, A semmibe megyünk, Így semmit sem veszíthetünk.

"Ha életedben a sikert A-nak vesszük, akkor A=x+y+z.x a munka, y a játék, z pedig az, hogy befogod a szád."- Albert Einstein

Az emberekben nem lehet megbízni, még magunkban sem, csak a valóságra lehet támaszkodni.

Bárki, bármit mond az nem a valóság, az csak egy torzított árnyéka annak ami van.

Ne várjunk sokat az emberektől, ha valami értelmeset tesznek, akkor se bízzuk el magunkat, ösztönlények.

A kétely a fejlődés egyik motorja, a másik a kíváncsiság.

Kételkedni mindenben, még a kételkedésben is kételkedni, ez az amire mindig támaszkodhatunk, a szilárd alap.

Aki kételkedik, mindig újat és újat tanul magáról, másokról, és a világról ami az egész és nem független része.

A világgal és magunkkal nem lehet megalkudni, vagy elfogadjuk és támaszkodunk rájuk, vagy velük szemben mint rész felmorzsolódunk. A rész soha sem győzheti le az egészet. Az egész mindig halhatatlan.

Attól hogy egy hülyeséget sokszor mondanak, még nem válik igazzá.

A kétely csíráját mindig tartsuk életben, soha nem tudhatjuk mikor kel ki belőle egy felismerés.

Bízni a kételyben, újra és újra semmivé válni és semmit se tudni, csak ebből nőhet ki az igazi megértés.

Bízni a bizonytalanban, hajóval vízen átkelni.

Keresni a kontrasztot, a vázát, a fő mozgatórugóját a dolgoknak, eseményeknek.

Minden esemény valójában egy esemény, nincsenek részek.

A világ nem szorul kiegészítésekre, egész.

Az ego, az én, a rész megszüntetése kell hogy vezessen minket. Merjünk egész lenni.

Mindenben az egészet keresni, egységet teremteni a tudat káoszában, mert minden egy.

A valóságban nincs káosz, csak rend.

Mindenki hallott Szókratész kedvenc szórakozásáról: „Állíts valamit, és én meg fogom cáfolni; aztán állítsd az ellenkezőjét, és én azt is meg fogom cáfolni.” Bármi igazolható szavakkal és logikával.

Az embernek mint anyagba zárt szellemnek az értelem útját kell követnie.

A halál az igazság pillanata, mivel kiderül mi volt az élet.

Elfogadni az asszimetriát, nincsenek hibák és rossz dolgok, csak meg nem értettek.

„Általában a kultúrának az a sajátossága, hogy mindig újra meg kell tanulni. Pénzt, vagyont lehet örökölni, műveltséget nem. Napirenden vannak a példák, hogy művelt emberek gyermekei tanulatlan fajankók maradnak...Éppen mert nem faj a magyarság, hanem kultúra, csakis szerezhető. Tényezői: 1. nyelv, 2. zene, művészet, 3. történelmi életformák, államgondolat, katonai szervezet: Morális alapja: mindezekért való áldozatkészség.”

A megmaradás, túlélés zálogai:

-Ha nem lehet senkinek se beszélni róla, akkor mindenkinek el kell mondani. Trianon 1920, Párizs 1947

-Ha valamit megpróbálnak kiirtani, akkor mindenhova el kell terjeszteni. Magyar kultúra, nyelv.

Csak annak ura az ember, amiről le tud mondani.

Az ember egy illúzió kergető illúzió, rabja elképzeléseinek, fogja a valóságnak. Még több anyag uralásával, birtoklásával nem a biztonságát, hatalmát növeli, hanem a ragaszkodását az illúziókhoz, mely valójában rabság. Csak az lehet szabad, aki eltudja engedni az anyagi világ keltette illúziókat. Egy ember tudatát megváltoztatni kívülről nem lehet, az csak magát tudja változtatni. Tehát senkit ne próbáljunk meggyőzni valamiről, mondjuk el amit szeretnénk, de ne erőltessünk senkire semmit. Ha akarja, megfontolja amit mondunk, ha akarja nem. Ez már nem a mi felelősségünk. Az esélyt meg kell adni mindenkinek, de erőltetni nincs értelme. Ha valaki segítséget kér, próbáljunk segíteni a lehetőségeinkhez képest, de ne akarjuk mindenáron megoldani a problémát, a mi szempontunkból a segítség megadásának a szándéka a fontos, nem a siker. Ráadásul jobb ha nem mi, hanem aki kérte oldja meg a helyzetet. Ha mi oldjuk meg, még neheztelni fog, hacsak rávezetjük hálás lesz. Ráadásul nem jár a nyakunkra.

Ne próbáljunk senkit se legyőzni semmiben, ez elpazarolt idő és energia, a lényeg, hogy csak magunkat érdemes fejleszteni, ezen belül is csak a hozzáállás fejlesztése hozhat tartós javulást. Ne másokat kritizáljunk, attól nem lesz jobb

senki, helyette próbáljuk pozitív úton rávezetni a jobb útra. Ha jó a hozzáállásunk, nincs olyan helyzet melyből ne tapasztalatokat gyűjtve, és fejlettebb tudattal jönnénk ki. Az élethez sem érdemes mindenáron ragaszkodni, két dolgot viszont érdemes megtartani, a nyugalmat és az igényességet, később már semmit se. A hétköznapi ember a hozzáállásában különbözik a mestertől, a mester a hozzáállásával különbözik a nagymestertől.

Rombolni nem érdemes, mivel minden elpusztul, a pusztítás felesleges. Építeni, bízni érdemes valamiben, megvalósítani a dolgokat, a semmiből teremteni valamit, ami arra érdemes. A hazug dolgok mindennél gyorsabban felemésztik magukat, az igazak mindig újra teremtik magukat, mert örök igazságok. A pusztítás pusztítást szül, mely felemészti saját magát, a végén nem marad semmi belőle, mert hazug volt. Aki épít, az újat hoz létre, és ha megint épít az megint növeli erejét, és így tovább. Folyamatosan növelve lehetőségeit, mely elpusztíthatatlan. Építsünk mindig, tanuljunk meg bízni magunkban, s ami lehetetlennek tűnt korábban, valósággá válik, amelyre megint lehet építeni. Tehát a legfontosabb, hogy bízzunk a lehetőségeinkben. Ha bízunk, akkor javulnak a lehetőségeink, amire támaszkodva megint csak tovább fejlődhetünk. Tehát valójában minden hozzáállás kérdése, a világ törvényeit senki se tudja kisajátítani, lekorlátozni. Egy jelenséget nem lehet levédeni, az mindig is megvolt, és mindig is meglesz.

Nincsenek titkok a világban, csak meg nem ismert és értett dolgok. Az ember tudatlanul, az értelem csírájával, tiszta tudattal(fehér lapok egy könyvben) születik. A könyvnek van valami fix címe, mely korlátokat jelent, de szellemileg egy ember sincs lekorlátozva. Az ember egy alapprogrammal, alapérzésekkel születik, ami a születésekor ráható erők tudati eredője. Az ember ezt próbálja meg élete során kifejteni, megérteni. Ezek a mélyben zajló erők. A felszínen azonban ott van amit az emberbe belenevelnek, a környezet hatása a tudatra és a fizikai testre. A felszíni és a mélyben áramló erők határozzák meg egy ember életét és sorsát. Ha ezek nincsenek összhangban, akkor zavarok jelentkeznek. A végén úgyis mindig a mély, tudatalatti erők győznek, ezek legyőzhetetlenek. A felszíni tudatot lehet csak befolyásolni, a mély tudatot nem. Magyarán az emberek csak a tudatuk felszínén programozhatók, és így megbízhatatlan robotok. Persze vannak olyan csoportok akik mindent megtesznek, az emberek irányítására. Evidencia hogy ez meddő vállalkozás, a valóságot nem lehet betörni, a valósághoz csak tudati értelemben lehet, vagy nem lehet alkalmazkodni, fizikailag nem kell, az mindig tökéletesen az ami.Ezért ne aggódjunk semmin, betörhetetlen valóság és tudatdarab az ember. Az aggodalom a nem létező korlátok elfogadása, mely így valósággá válva valóban korlátozza a tudatot. Fizikai korlátok nincsenek, mivel mindig az van ami, az történik ami történhet, szabálytalan rossz valóság nincs. Csak a tudatokat lehet rossz irányba befolyásolni, és ha valaki elfogadja ezeket a manipulációkat, szolgává, bábbá válik. Tehát csak a hozzáállásunk lehet rossz a valósághoz, a valóság sohasem.

Az embernek fizikai értelemben nem korlátai, hanem lehetőségei vannak. Nem a korlátokat kell kitágítani, hanem a lehetőségeket kiismerni és alkalmazni a boldoguláshoz. A tudatunkat érdemes, és valójában csak azt lehet fejleszteni. A testet csak átalakítani lehet egy másik formába, ami se nem jobb, se nem rosszabb, csak más. Tehát betegségek sincsenek, csak jelenségek, ami persze lehet káros a további tiszta tudat fenntartásához. Vagyis egy "betegséget" legyőzni nem lehet, mivel az egy jelenség, ami ugye nem megszüntethető. Mivel a "betegség" vagy káros dolog egy jelenség, legyőzni nem, csak megváltoztatni lehet, egy olyan irányba, ami számunkra mint élő organizmusra pozitív hatással van, így megőrizve vagy visszaállítva a tiszta tudatot. Ép test nincs, csak egészséges egyensúlyban lévő. De ugyanígy rossz test sincs, csak kiegyensúlyozatlan. Ép tudat létezik csak, aminek mindegy milyen a teste, csak egyensúlyban legyen. Az élet nem más mint egy önfenntartó energiaállapot. Ezért nem a környezetet, hanem az élhető környezetet kell védeni. A környezetet nem kell félteni az embertől, ha olyan hülye, hogy elpusztítja saját életfeltételeit

akkor megérdemli amit kap. Hagyni kell a természetet, hogy megtisztítsa az életfeltételeinket biztosító vizeket, talajt, levegőt. Ez köztulajdon, minden élet alfája és omegája. Aki ezt kisajátítja és beszennyezi, az az élet ellensége, rákos daganata az emberiségnek. Elpusztítani nem, de megváltoztatni meglehet az ilyen embereket. Nem tenni ellenük valamit, hagyni a további pusztítást nem más mint cinkosság az élet ellen.Passzív és aktív módon is lehet semlegesíteni az ilyen embereket. De a legfontosabb, hogy mi ne váljunk ilyen cinikus (ön)pusztító emberré. Az embernek mint élő fajnak a fennmaradása attól függ, hogy tudja-e magát korlátozni. Nem létszámban, hanem minőségben kéne most már az embereket növelni. Csak a szellemet lehet felszabadítani, a testet nem. Minden ember egyenlő szellemi értelemben, és mégis más. Minden ember különbözik a másik embertől fizikailag, és mégis egyforma. Az ember teste olyan mint egy ház, melynek lakója egy szellem, aminek a megnyilvánulása a tudat. A ház és a tudat összetartoznak, egy egészet alkotnak. Amíg a szellem sértetlen, addig a test is az. Ezért ne engedjünk a tudatunkba káros gondolatokat. Az élet olyan mint egy mágnes, ha szétfelezem az is mágnes lesz, ha összerakok kettőt az is mágnes lesz. Nem szűnik meg életnek lenni.Az élet ugyanolyan fizikai (és egyben szellemi) jelenség mint bármely más jelenség, és az is lesz az univerzumban, amíg lesz univerzum. Egy jelenség nem szűnhet meg, ahogy a gravitáció sem szűnhet meg, esetleg átalakul más jelenséggé. Magyarán az élet mindenhol jelen van az univerzumban ahol ennek megvannak a fizikai feltételei. Ez olyan mint egy áramlási jelenség, mondjuk ha feszültséget kapcsolok egy égőre, és a feszültség esik és az áram pedig folyik a vezetékben, az egy jelenség ami akkor áll fenn amikor kap áramot az égő, végtermékként pedig ott a fény és a hő jelenség. Az élet olyan mint az égő fénye és hője, visszasugárzódik a környezetére amiből táplálkozik, és így zárul a kör. Az energia egy magasabb, stabilabb állapotba megy át, az egyensúly megmarad, tehát az élet nem egy parazita jelenség, hanem egy teljes értékű energia forma. Ennek a legmagasabb formája a szellemi energia, ezt érdemes növelni, erősíteni. Aminek a jutalma egy stabilabb, biztosabb energia, tudat szint. Ez minden mozgás valódi célja.

Ha békét akarsz, készülj fel a háborúra. Vegetius

Alkalom szüli a lehetőséget.

Még ha egy ember 20 nyelven is beszél, az anyanyelvét használja, ha megvágja magát.

Ez az emberek világa! Embernek lenni azt jelenti, hogy erre a világra vagy ítélve.Hiúságodban azt gondolod, hogy két világhoz tartozol, de ez csak a hiúságod. Egyetlen világ létezik számunkra. Emberek vagyunk, és az emberek világával kell megelégednünk.

“A járvány úgy kezdődött, hagy mindenki trónkövetelő lett.”

A szív nélküli út az ember ellen fordul, és végez vele. Nem sok kell ahhoz, hogy meghaljunk, és a halált keresni annyit jelent, hogy a semmit keresed.

Mire az ember rájön, hogy a szív nélküli utat választotta, addigra az út kész őt meggyilkolni. Nagyon kevés ember képes ennél a pontnál megállni, hogy gondolkozzon, és elhagyja az utat.Vannak más ösvények is. Csapdájának az a lényege, hogy azt hiszed, ő az egyetlen üdvözítő út. Azt mondom, hogy értelmetlen egy ösvényre vesztegetned az életedet, különösen, ha annak az ösvénynek nincs szíve.És honnan lehet tudni, hogy egy útnak van-e szíve?– Mielőtt rálépsz az útra, tedd fel a kérdést: van ennek az útnak szíve? Tudni fogod, ha nemleges a válasz, és akkor másik utat kell választanod.A Hatalom: És mint a nők, hízeleg az embernek. Állandóan csapdákat állít.

Ne engedd, hogy a mag elvakítson téged! Ő megbabonázza az embereket, és a hatalom érzetét kelti bennük. Azt érzékelteti velük, hogy olyan dolgokra képesek, amikre a köznapi emberek nem. Ez a csapdája! A szív nélküli út az ember ellen fordul, és végez vele.

Nagyon nagy bajban van az emberiség, a puszta fennmaradás is szinte lehetetlen.

A tudatok egymást kergetik a pusztulásba.

Akiben nincs félelem, azt nem lehet megijeszteni.

Ha egy folyamat egy zárt játéktérben nem tudja korlátozni magát, akkor felemészti magát, mint a tűz.

Az egész emberiség már nem menthető meg, csak egy szűk elit, akiknek érdemes lenne átmenteni az értékeket az új korra.

Már a jelenben ki kell nevelni egy új fajt, amelyik képes a földi kataklizmát túlélni és újra elterjeszteni az élhető feltételeket a földön.

Nem a valóság mikéntje a jelenlegi tudati helyzet, a tudatok elkorcsulása és devianciája az emberiség elfajulását, életképtelenségét jelenti, nem a valóságét.

A tudat nem a valóság része, hanem egy virtuális valóság. A valóságnak csak egy kontúrja, árnyéka, tükörképe, de nem a valóság. Ha a valóság része lenne, akkor a valóság folyamatosan befolyásolná, anélkül, hogy saját akarata lehetne, nem tudná magát befolyásolni. Valamilyen oda és visszahatás azonban van. Hogy hol a határ a valóság és az illúziókép között, ez még rejtély. Rejtély az, amit senki se tud és ismer, pedig mindenkire hatással van. Titok az , amit csak egy ember ismer. Amit több ember is ismer az már nem titok, hanem felismerés.

Az ember mindig korlátozva van anyagi, fizikai értelemben, szellemileg viszont az ember magát korlátozza le avval, hogy elfogadja az illúzió korlátokat, elfogadja más tudatok megerőszakolási kísérleteit, félelem terrorját. Aki behódol a terror és az illúzió seregeknek, az vak szellemi és érzelmi értelemben, hiszen látja és érzi, hogy rossz amit ráerőltetnek, de azt hiszi ha bedugja a fejét a homokba, akkor minden jó lesz. Pedig a gonosz erők győzelméhez elég ha a jók nem tesznek semmit. A jó és építő erőknek minden síkon fel kell venniük a harcot a gonosz erőivel, legyenek bárhol is, a felelősség mindenkit terhel. Ha kell egy szóval, gondolattal, tettel, be nem hódolással, de ne engedjünk a pusztítás és igénytelenség mámorának.

"Ahhoz, hogy önmagad lehess, életed eseményeit magadnak kell irányítanod." Anne Wilson-Schaef

2. Ha valaki azt hiszi, hogy birtokában van az igazságnak, akkor ki is kell mondania. Az emberi szellem becsületéről van szó... (Anatole France)5. Minden jó kérdés kínos kérdés, de aki keresni akarja az igazságot, annak keresnie kell ezt a fajta kínt. (Ancsel Éva)8. Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon. (Lucian Blaga)9. Helyesen nevezik... az Igazságot az Idő, és nem a Tekintély gyermekének. (Francis Bacon)12. Ha alacsony célokkal is megelégszel, az igazság útjáról letérsz. (Babiloni bölcsesség)13. Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem hogy többé nem hiszek neked. (Friedrich Nietzsche)15. Nemcsak mások, hanem önmagunk számára is rejtélyeseknek kell lennünk. (Kierkegaard)16. Nem az az ostoba, aki nem tud, hanem az, aki nem akar tudni. (Hrihorij

Szkovoroda)17. Általános balgaság, hogy senki sem elégedett sorsával, akármilyen jó, és senki sem elégedetlen eszével, akármilyen rossz. (Gracián)18. A tudós gyakran kételkedik, a tudatlan ritkán, a bolond soha. (Émile Faguet)19. A legapróbb dologban is van valami kevés ismeretlen. Találjuk meg! (Maupassant)23. A mester humanizmusához tartozik, hogy tanítványait óvja önmagától. (Friedrich Nietzsche)24. A józan ész a világhoz alkalmazkodik, a bölcsesség az éggel akar megegyezni. (Joubert)25. Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat az ablakon kidobni. (Schopenhauer)26. Tudd meg, ki vagy, s fogadd el a világot. (Goethe)27. A világ csak tükör, mely mindenkire saját arckifejezését vetíti vissza. (Thackeray)29. Ha minden ésszerű lenne a földön, akkor nem is történne semmi. (Dosztojevszkij)30. A világegyetem végtelen, s ennélfogva nincs sem középpontja, sem kerülete. (Giordano Bruno)31. Bölcs ember számára minden föld lakható: mert nemes léleknek hazája az egész világ. (Démokritosz)32. Aki azért jött a világra, hogy azt komolyan és a fontos dolgokban fölvilágosítsa, szerencséjének mondhatja, ha ép bőrrel menekül. (Schopenhauer)33. Amikor keressük a világ lényegét, feltételezzük, hogy van neki. (Feleki László)34. Miután rájöttünk, hogy az életnek semmi értelme, nincs más hátra, mint hogy értelmet adjunk neki. (Lucian Blaga)35. Rosszat mondanak rólam? Ó, ha úgy ismernének engem, mint én ismerem magamat! (Diderot)36. Kidobtam a tükröt, mert a maga nemében páratlan arcomat szemtelenül megkettőzte. (Johann Nestroy)37. Apró hibáinkat csak azért valljuk be, mert meg akarjuk győzni a világot arról, hogy nagy hibáink nincsenek. (La Rochefoucauld)38. Az ember még nem elmés ember attól, hogy sok az ötlete, mint ahogy a tábornok sem jó tábornok attól, hogy sok a katonája. (Chamfort)39. Hősnek lenni a legrövidebb lejáratú foglalkozás a földön. (Will Rogers)41. Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma. (Sztálin)42. A közvéleményt meg lehet mérgezni, de csak olyan méreggel, amelyik ízlik neki. (Ignotus)45. Április 1. Ez az a nap, amelyen emlékezetünkbe idéztetik, hogy micsodák vagyunk az évnek többi 364 napján. (Mark Twain)46. A kereszténység biztosan túlél még egy évezredet a földön - múzeumban, kitömve. (Mark Twain)48. Ne mondják nekem, hogy ez nehéz probléma. Ha nem lenne nehéz, nem lenne probléma. (Ferdinand Foch)49. Mindenki a maga baklövéseit nevezi tapasztalatnak. (Oscar Wilde)50. A lélektan első tétele: a látszat csal; utolsó tétele, hogy: a látszat nem csal. (Osvát Ernő)51. A tény mindig meztelen, még ha a legújabb divat szerint van is öltözve. (Stanislaw Jerzy Lec)52. Jótettért azt várd, hogy további jótetteket várjanak toled. (Osvát Ernő)53. Gazdag ember filozófiája. Csak annak adok, aki nekem rokonszenves. De nekem nem rokonszenves, akinek adni kell. (Karinthy Frigyes)54. Legyünk, amivé lehetünk. Senki sem születik készen... (Gracián)55. Az ember igazi gazdagsága az a jó, amit a világban véghezvitt. (Mohamed)56. Az ember nagysága látszik meg abból, hogy szánalomraméltó voltát felismeri. Egyetlen fa sem érzi magát boldogtalannak. (Pascal)57. Mert a teknősbéka biztosan jár a lábán, ok ez arra, hogy szárnyát szegjék a sasnak? (Edgar Allan Poe)58. Semmi sem fejleszti ki gyengeségeinket inkább, mint ha hatalomhoz jutunk. (Eötvös József)

59. A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot. (Napóleon)60. Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük. (Eötvös József)62. A legnagyobb s egyben legkisebb uralom az önuralom. (Leonardo De Vinci)63. A nagy erényeket azok a nagy akadályok szülik, amelyeket legyőznek. (Chamfort)64. Furcsa, hogy milyen kevés ember akad ezen a világon, aki bele tud nyugodni a kis veszteségbe. A nagy veszteség annál gyorsabban rákényszeríti a nagy belenyugvást. (Italo Svevo)66. Senki sem szerezheti meg mindazt, amit csak akar, azt azonban megteheti, hogy ne kívánjon olyat, amije nincs. (Seneca)68. Emlékezőtehetségére mindenki panaszkodik; ítélőképességére senki. (La Rochefoucauld)69. Az idő, mondják, nagy tanítómester. Csak az a baj, hogy megöli a tanítványait. (Berlioz)70. Időnk egy részét nyíltan elrabolják, más részét ellopják tőlünk, harmadik része észrevétlenül elfolyik. (Seneca)71. Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt. (Santayana)72. A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága. (Albert Einstein)73. Keményen a lényegben, szelíden a kivitelben. (Claudio Aquaviva)74. Senki sem próféta a hazájában. Ha ez igaz, nem azt jelenti-e, hogy: félreismert s mellőzött fiainak műveiből áll a nemzet kincse? (Osvát Ernő)75. A művészet a kimondhatatlan tolmácsa. (Goethe)76. Becsüld meg a kezdőt - o semmi, de még minden lehet. (Forbáth Imre)77. A közvélemény olyan ítélőszék, amelyet tisztességes ember sohase ismerjen el, és sohase utasítson el egészen. (Chamfort)78. Az embereknek szokásos hibája, hogy dühödten ítélnek el olyan dolgokat, amelyekhez a legkevésbé sem értenek. (Gluck)79. Csak úgy hemzsegnek a magyarázatok; alkotókban annál szegényebbek vagyunk. (Montaigne)80. Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad. (Deák Ferenc)81. Aki farkasok közé keveredik, megtanul üvölteni. (Goldoni)

“az emberi világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne”

A gazdagságot, örömet, tudást, tehetséget meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozzá nem elég erős.

“A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.”

A morál konvencionális hazugság lett, arra való, hogy a tudatlanokat elnyomják... az altruizmus álarcában kapitalisták, demagógok, kizsákmányolók és csábítók osztoznak a világ uralmán...

Minden állam egy leviatán óriásszörny, mely befalja az embereket.

Az alapvető kérdés mondja Keyserling nem az, hogy milyen módon értem meg a világot, hanem az, hogy milyen mélyen értem meg. Minden érzéki összefüggés utal egy mélyebbre. így tovább a végtelenségig. Ebből következik az a további ismeret, hogy a metafizikai megismerés mélyebb a tapasztalatinál.

Mai korban az a hit terjedt el, hogy a társadalmat a munka tartja fenn. Ez a rabszolga-alapelv: dolgozni. Tulajdonképpen rabszolgaságról csak ma lehet elkezdeni beszélni. Az élet eszközei fontosabbak lettek, mint maga az élet, sőt az eszközök az életet süllyesztették eszközzé.(Az ember mint fogyasztó, mint adófizető polgár, sőt, mint emberanyag statisztikai világszemlélet stb.)

A legtöbb ember számára már nemcsak hogy elveszett az egészséghez és normalitáshoz vezető út, hanem még annak lehetősége is, hogy megértse, mit jelent tulajdonképpen egészség és normalitás.

Amire szükség van, az a tökéletes szakítás és szembenállás... egészen nagy katarzis... feltétlen és kíméletlen leépítés... úgy, hogy minden dolog újra értelmet nyerjen, minden, amit oly alávaló módon megszentségtelenítettek, új tisztaságban tűnjék fel.

A krízis fokozása tehát nem veszélyes és kártékony, ellenkezőleg: éppen az a helyes, mert sietteti a válság lefolyását. Ez a nietzschei álláspont is: nem konzerválni a mai világot, hanem odahatni, hogy minél hamarább kivesse magából azt, aminek úgyis el kell vesznie.

A válságon túllevő első jel pedig, az ember feleszméljen saját életének legmélyebb gyökereire.

És ennek a világnak hírnökei, az őrködők (ergégoroi) sajátságos embertípus. Magatartása körülbelül ez: kivonja magát az általános romlásból, gyorsítja az ún. haladás ritmusát, vagyis közvetve előidézi, hogy a történelmi periódus minél hamarább véget érjen türelemmel, szívósan, kegyetlen biztossággal egyik oldalon rombolja, a másik oldalon újrateremti a világot.

Láthatjuk kibontakozni az új embertípust a jelen zavarából, és egyébként is az vélemény, hogy fölösleges politikáról, szociális, gazdasági reformokról beszélni, mert a gondolat, hogy ilyen utakon lehet eljutni a megújulásig, egyszerűen nevetséges mintha valaki a beteg testrészre recepteket ragasztana akkor, amikor már a vér is meg van mérgezve.

A jelen nem más, mint a jövő megalapozása.

Megtanulni érezni az ésszel, gondolkodni a szívvel.

Ördögök között az ember maga is ördögként kezd el viselkedni.

Farkasok között az ember megtanul üvölteni.

A Föld eleget terem ahhoz, hogy kielégítse minden ember szükségletét, ám nem minden ember mohóságát.

Annak a gazdasági rendszernek, melyben élünk, fő hibája, hogy nem tud teljes foglalkoztatást biztosítani; továbbá, hogy önkényes és igazságtalan benne a vagyon és jövedelem elosztása. Keynes

A modern ember őseitől két dolgot örökölt: nagy kultúrát és ezzel a kultúrával való elégedetlenséget.

Goethe mondta hogy a kultúra elégtelenségét nem úgy lehet a legbiztosabban kiküszöbölni, ha eltávolítom, hanem ha továbbépítem. A tiltakozás céltalan: a kultúra nem tüntethető el. Nem mi csináltuk, hanem halottaink. És a halottak alkotása nagyon nehezen ingatható meg. A változtatás egyedüli módja nem az, hogy szétrombolom, hanem hogy feljebb emelem.

Az ember tanúsíthat a történeti feladat iránt olyan magatartást is, amely hősies küldetésnek fogja érezni azt, hogy ilyen súlyos helyzetbe született. Ez az embertípus sohasem fog magában álomvilágot hordani: nem szökik meg a valóság elől úgy, hogy irreális képzeletvilágra utal. Éppen ellenkezőleg, erénye az lesz, hogy belelásson a valóságba, amelyet egyedüli talajának érez. Minél mélyebben akarja megismerni és minél élesebben beszámolni arról, ami történeti, szükségszerű és reális. Az ilyen típusú ember mindig az adott helyzettel számol,

és kritikája is egy neme a világ igenlésének. E szellemiség képviselői, bármely területen jelentkezzenek is, mindenütt abszolút produktivitásukról ismerni meg őket. És e teremtő tehetség mögött az emberi lét fölött érzett öröm van.Az elégedetlenség oly stádium, amikor a világ nagyszerűségét még nem látja át teljesen. Mihelyt átlátta, az elégedetlenség feloldódik. Természetes, hogy ismét más helyen újból elégedetlenség támad, de ez megint csak megoldódik, és így támad egyre tisztább képe a világról.

A feleszmélést követi a kritika, ezt pedig: a lázadás. Minden modern ember a kritikus és destruktív periódus után fellázad a kor ellen, amelyben él: aktív térre lép, és megkísérli kifogásait konkretizálni. A kritika nem marad magánügy, személyes élmény, hanem általános magatartásban jelentkezik, amennyiben új szituációt akar teremteni, és a régit destruálja. A modern kor tele van lázadókkal.

A lázadásnak elmélyülő és terjedő tendenciája van, mindig általánosabbá válik, és mindig pontosabban és élesebben a lényegre vonatkozik. Ritkán éri el azt az intenzitást, hogy kiterjedjen a kultúra egész területére, és kérdésszerűvé tegye az egész kort egész berendezésével, az embert egész alkatával.drámai fejlődés kivétel nélkül minden esetben a dráma szereplőjének leghatározottabb akarata és tiltakozása ellen történik. Az embert valami magával rántja, néha előre űzi. A krízis-magatartás alapvető tulajdonsága, hogy sohasem részleges, körülhatárolható, csak a környezetre vagy csak a belső helyzetre vonatkozó, hanem mindig az egészre, a lényegre, a metafizikai központra vonatkozik.

A végső szituáció az utolsó szabad helyzet, a szabadgondolkodás, az egyéni megoldási kísérlet végső magatartása. Innen csak egyetlenegy út vezet tovább, mindegyik között a legnehezebb: a katarzis.

A másik oldalon pedig a megkezdődő feloldottság, a sóvárgott új-ízű, új-fényű világ, ami egész küzdelmében ösztönzője volt ? ennek érzi már vonzó voltát, új és nagyszerű bizalom, kedv, nyíltság, öröm, amely a helyzetet, minél nehezebb az, annál csábítóbbnak tartja, a vitális erők teljes erővel újra fellobbannak, s mintha nyomukban csak most kezdene a világ először a maga nagyszerűségében feltárulni. Mindkét tényező oda hat, hogy az ember félelemtelen legyen.

Mi a félelmetlenség? Ha az ember félelem nélkül viszi magát félelmetes helyzetekbe. Az ember félelmetlensége önmagával szemben: nincs már szüksége arra, hogy visszarettenjen bárminek is a végiggondolásától, kimondásától vagy megtevésétől. Túl van mindennemű tekintetbevételeken: elszánt és bátor.

Kíméletlen és radikális önkritikának az az eredménye, hogy most már beszámol és be mer számolni minden tényről ? De ez az élet minden területére kiterjed, a világ minden tényével szemben kíméletlen és radikális kritikát fog gyakorolni. Új felelősség, új szembenállás, új meggyőződés, amellyel új kockázat jár, az új magatartásért új helytállás, új munka vállalása, mindaz, ami valóban megremegteti az embert, ha arra gondol, hogy ezek mellett ki kell tartania, itt támadásokat kell majd leküzdenie, és az embert tényleg remegés fogja el annak láttára, hogy micsoda nehézségeken keresztül tudja csak megvalósítani mindazt, amit akar, milyen mérhetetlen küzdelem árán tud csak igen keveset keresztülvinni abból, amire pedig egész erejére szüksége van.

Ez a félelemtelenség a legelső és legfontosabb feltétel ahhoz, hagy az ember a katarzist átélje. Ez a morális és egzisztenciális feltétel ahhoz, hogy meglegyen a bátorsága, hogy a kritika-lázadás-nihilizmus stádiumai alatt kifejlődött ellenkezést és elégedetlenséget a végsőkig fokozza és ugyanakkor feladja. Már tudja, hogy nem tűrhet kompromisszumot az élet egyetlen területén sem, mert ha leszállítja igényeit, akkor meghamisítja az értékeket ? nincs más útja, mint hajlíthatatlannak maradni. (Evola). A katarzis az összes elmúlt és bekövetkező drámai szituációk kiélesedése: egyszerre valamennyi élethelyzet, morális

követelmény, megalkuvás lehetősége, harci vágy és teljes apátia, életkedv és menekülésösztön követelően lép fel. Az ember előbbi megzavarodásához újabb, az utóbbinál sokkal súlyosabb zavar járul: érzi, hogy elérkezett az idő, amikor valamerre döntenie kell.

Most a katarzisban csak egyetlen irány van. Tájékozódását elvesztette. Szemben áll a semmivel ? ő volt az, aki a világot felbontotta és lerombolta, de ezen a semmin át kell ugrania. A helyzet folyton élesedik és feszül, mindig erősebb kényszerek lépnek fel, amelyek az elszánt lépés megtételére hajtják. Az ember elodázza, amíg lehet, mert ebben a drámai szituációban is, mint az összes előbbi helyzetekben, az idő az embert akarata ellenére sodorja. Így következik be az utolsó megrázkódtatás, a szorongató helyzet és kimondhatatlan feszültség, amely az embert ugrásra kényszeríti. Ez az ugrás halált megvető, mert az ember tudja, hogy mi forog kockán: eddigi szembenállásai, bármennyire élte is őket, nem voltak ilyen mértékben aktuálisak. Most egyszerre feleszmél arra, hogyha így folytatja, milyen élet lesz az, amikor szemben kell állania az állammal, amelyet éppoly kevéssé tart figyelemre és értékelésre méltónak, mint a közösséget, tradíciót, morált, ízlést, személyes kapcsolatokat; szembe kell szállnia az egész korral és minden korral.

Nem állhat meg. Az embernek ugyanis ugrania kell: bele a semmibe. Vagy a semmi csak a szakadék, amin túl kezdődik valami más? Nem tudja. Erre az ugrásra senki sem tanította, erről senki sem beszélt neki ? És most a szakadék szélén áll. Meg kell tennie és mégis vár. Amíg már nem várhat tovább. Senki sem segíthet rajta, egyetlen szót sem mondhat arról, mit, hogyan tegyen. Mindent magának kell tennie, és az egész felelősséget magának kell vállalnia mindazért, amit tett. És akkor a szorultság legmagasabb fokán, amikor érzi, hogy a teljes szakadás pillanata elkövetkezett, félelemtelen, hideg, vakmerő, de kétségbeesett és feldúlt ? Egy pillanatban az egész világot és önmagát teljesen feladó lendületben: ugrik? vagy kénytelen ugrani? viszi valami? vagy önként megy? nem tudni. De a következő percben érzi, hogy már más levegőt szív, más atmoszférát érez. Túl van.

A katarzis az intenzitások és megőrző döntések oly feszültségét jelenti, amit az ember hosszabb ideig nem is képes elviselni. A jó katarzis tulajdonképpen ritkán jelentkezik egyszerre, mint generális fellépő megtisztulás: leginkább mint egyetlen nagy megfordulás és több kisebb megrázkódtatás.

Megtisztulva az illúzióktól és céltudatosan a jövőre nézve.

A modern európai, történeti helyzete szerint, ha a katarzist átélte, másodszor születik, de vele együtt másodszor születik az a világ is, amelyben él.

Az ember, a pszichológiai lény, a szembenállásból indul ki, és látja a következőket: lelki tulajdonságai a modern világban fokozatosan elértéktelenednek, korrumpálódnak, mechanizálódnak, elvesztik tartalmukat, szétzilálódnak, egyre jobban és jobban belekényszerül a lázadó magatartásába, szkepszisébe, megvetésbe; ezzel párhuzamosan halad a társadalom helyzete, amelyben a dekadens és korrupt polgári társadalom átalakul burkolt diktatúrává, ahol pretoriánusok uralkodnak, az egész közösség megmerevedik mechanikus bürokráciává, a társadalom nagyobbik fele rabszolgává süllyed, amíg a helyzet kiélesedik két osztály harcává, uralkodó és szolgáló harcává, amíg a kettő egybeolvad és lesüllyed a proletarizmus osztálytalanságába ? ez az osztálytalanság a teljes felbomlás, ami a pszichológiában a nihilizmusnak felel meg; az államéletben a demokrácia és a liberális állam átmegy a cezarizmusba, ez a hivatalnokállamba, amely teljesen a világtrösztök kezébe kerül, fellép a forradalmi szellem, ami szétrombolja az államszervezetet, és az államiság a régi értelemben felbomlik ? ez a felbomlott állam ugyanannak a stádiumnak felel meg, ami a társadalomban az osztálytalanság, a pszichológiában a nihilizmus; végül a világszemlélet a liberális polgári világ idealizmusából áthajlik az elfogult

nacionalizmusba, ez a rigorizmusba, ami a másik oldalon kiváltja a világnézeti narkotikumokat, meneküléselméleteket, de a felbomlás továbbfolyik, fellép az alaptalan szofisztika, a teljes szkepszis, s utoljára az ököljog filozófiája, ami nem egyéb, mint a szellemiségben jelentkező nihilizmus, vagyis: osztálytalanság, vagyis: felbomlott állam. A krízis világfolyamat, ahol morál, állam, társadalom, ember, szellem, művészet, szokás krízise csak megnyilvánulása ugyanannak a kritikus világhelyzetnek. S a katarzist, amit az ember átél, nem pszichológiailag, társadalmilag, politikailag, hanem metafizikailag éli át, s a megújulás nem az egyes ember, hanem az egész emberiség, az egész világ megújulását jelenti.

Az emberiség ma még csak a krízis-folyamat legelején tart, és amennyiben katarzisról beszélni lehet, ez csak egyes emberi személyekben és csak részlegesen folyt le. Egyes személyekben és sohasem az egész embert átható mélységben az ember egyedül semmiféle életproblémáját megoldani nem tudja. Életét megvalósítani csak közösségben, társadalomban, államban, emberiségben képes, s minden önálló kísérletével egyedül marad. A katarzis egyelőre még csak élmény ? az egyéni megoldás tükrében a világválság megoldási lehetősége, nem történeti esemény, nem az egész emberiség fejlődésére kiterjedő stádium, ami lefolyt, vagy ami éppen aktuális, hanem feltétlenül bekövetkező nagy lépés, ami felé ad egyes emberekben lefolyt katarzis mutat, és ami felé az emberiség tart. Éppen ezért mindarról, ami a katarzison túl van, még homályosan sem lehet beszélni. Amennyiben a megújuláson túlról valaki valamit mondani akar, az csak egyéni tapasztalat lehet, sohasem közös vagy az egész emberiségre kiterjedő világhelyzet. Lehetne idézni, nem nagyon bőven, de mégis egyre gyakrabban feltűnő gondolatokat, amelyek a katarzison túlról beszélnek: a megoldásról, kibontakozásról, arról az élményről, amely már nem a krízis ellenszere, hanem ami egészen újonnan megalapított életállam-társadalom-művészet-szellem távlata.

Újak, névtelenek, nehezen érthetők, mi, egy még nem igazolt jövő koraszülöttei ? nekünk új célra van szükségünk, és új eszközökre is, ugyanis új egészségre, erőteljesebb, könnyebb, szívósabb, elszántabb, vidámabb egészségre, mint minden előbbi és eddigi volt.

A katarzis ideje, mint változás és az egész emberiségre kiterjedő megújulás, még nincsen itt, de már itt van, és érezteti hatását, mint az egyes embernek a megújulásra való szándéka és törekvése és az egyéni katarzison átment emberi típus jelentkezése.

Szánalmas próbálkozás államférfiak, ökonomisták részéről az a szándék, hogy a krízist megoldják, és az emberiséget vezessék, anélkül hogy ők maguk bármely ponton a krízisen túl lennének, és bármely csekély mértékben átestek volna a katarzison anélkül hogy másodszor születtek volna, az emberiséget kényszerítsék a megújulásra és előkészítsék rá.

Egyetlen garancia van csak, ami az ember tettét és szavát igazolja, s ez a katarzison való átmentség foka. Aki e nagy válságponton nem égett át, aki nem újult meg, miután bírálta és elítélte a kultúrát részleteiben és egészében, nem vetette meg az emberiséget és önmagát, nem jutott a nihilizmus megsemmisítő szélsőségeibe, s aki megállás és visszafordulás nélkül nem tette: meg a nagy ugrást ? Az a mai embernek nem tud semmi lényegeset mondani, csak ismételgeti, amit úgyis mindenki tud. Különböző programok, bármilyenek, bármilyen területen, csak a krízisre vonatkoznak, és nem azon túlra. Nem oldanak meg, csak interpretálnak.

Nincs gazdasági krízis: kritikus szemmel nézett gazdaság van; nincs krízis a családi életben, a társadalomban, a közerkölcsben: a családban, társadalomban, közerkölcsben krízist élő emberek vannak, akik számára az egész világhelyzet válságos. A krízis nem egyes pontokon oldható meg, nem élhető végig minden következményével valamely részletjelenségben. A részletmegoldás csak a nagy középponti megrázkódtatásnak és megújulásnak következménye lehet.

Ennek az embertípusnak megjelenése magában a krízisben is új helyzetet teremt, és a mai társadalmi, állami és pszichológiai szituációra vonatkozó kritikában is. A krízisben élő embernek a világra vonatkozó ítéletekben nincsen kompetenciája: szubjektíven és távlattalanul fog ítélni, mert érdekelt fél. Véleménye csak az őszinteségig mehet el, de sohasem az igazságig. A krízisen túllevő ember ítélete már érdektelen annyiban is, hogy nincsen szüksége rejtőzésre, leplezésre, annyiban is, hogy már átélt helyzetről beszél. És így a krízisre vonatkozóan teljesen ugyanolyan szavakból álló kijelentés más értelmű, ha a krízisben élő s más, ha a katarzison túlment ember teszi.

De mindig nagyobb mértékben kezdik felismerni, hogy soha magatartást világhelyzettől eloldani nem lehet. Ez a felismerés, ha tudatossá válik, az első lépés a tisztultságban és a katarzison túl levő szellemiség első jelentkezése: a bizalom olyan vezető, nevelő, tudós, gondolkozó, művész iránt, akinek világhelyzete pozitív, és elfordulás attól, akié negatív.

Nincsenek elveszett tudatok, csak olyanok akikről lemondtunk.

Éppen akik a legnagyobb segítségre szorulnak, azokat lökik el az emberek. Mivel undorodnak tőlük, és így még undorítobakká válnak. És itt nem a külsőre gondolok, hanem a belsőre, a belső attitűdre.

A következetesség és a folytonosság mindennek az alapja. Más szóval a rendszeres gyakorlás mindennek az alfája és omegája.

Csak aki fölismeri a korlátait, az léphet túl rajtuk. Különben mindig elbotlik bennük.

Öveges József, a tatai kegyes-tanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium mennyiségtan- ésfizikatanára, a természettani szertár őre a szokásos 1936/37. évi Értesítőben Fejezetek egy tanári noteszból címmel írt cikkében megdöbbentő közvetlenséggel, természetességgel avatja be tanítványait a tanári munkába, abba, hogy ?... az iskolai munka egyik részletében (a tanításban) milyen jól kigondolt és ügyes taktikával járunk el mi tanárok ellenetek ? de érdeketekben, és bizonyára teljes helyeslésetek mellett?.A noteszlapokon így vall a tanári hivatásról, a nevelő felelősségéről: ?...melyik a legnehezebb munka? Általában a zsákhordást és a kőfejtést tartják annak. Mert l. egyhangú, 2. mivel gyenge emberi erővel minden földi erők leghatalmasabbika, a tehetetlenségi erő ellen kell küzdeni. ? Mi az, ami a legtöbb munkát, ha nem gyönyörűséggé, de legalább elfogadhatóvá teszi? Bizonyára az eredmény látása feletti öröm. Ez az érzés még a zsákhordásnál és a kőfejtésnél is megvan. Hiszen gyarapodnak az elszállított zsákok, nő a kitermelt kőmennyiség, és velük együtt nő a jutalomra való kilátás is. Ezenkívül a zsákhordó és a kőfejtő is érzi, hogy szükséges, hasznos dolgot végez. Megdöbbentő hasonlatosságok állnak fenn a szellemi és az anyagi világ között. Csak egyet említek: a tehetetlenség elvének érvényességét mindkét világban... A tehetetlenség nemcsak az anyagnak a legjellemzőbb sajátsága, hanem a szellemé is. Bár a szellemvilágban a tehetetlenséget köznapiasan más nevekkel jelöljük. Tunyaságnak, nehézfejűségnek mondjuk, ha pedig már kiáltó mértékben van jelen, akkor korlátoltságnak, ostobaságnak hívjuk. Nagyon kevéssé vigasztaló az, hogy ez általános tulajdonság, és az emberek egymástól csak abban különböznek, hogy bennük kisebb-nagyobb fokban található. Ennyit előrebocsátva vessük fel: Melyik a legnehezebb szellemi munka? Nyilván az, amelyik a szellem tehetetlenségi erejének leküzdésére vállalkozik elsősorban. Ezt a nehéz munkát vállalják magukra mindazok, akik a szellemet meg akarják indítani, tehát: az egyes egyének és az emberiség nevelői, szülők, tanítók, bölcsek, tudósok, reformátorok.?Nem titkolta, hogy a tanárok ?legfontosabb életfeladataik egyikének tekintik: minél célravezetőbb módszer kialakítását. Egy életen át csiszolgatják, finomítják eljárásukat, elgondolásaik megvalósítási formáit. Így alakul ki

minden tanár körül az a légkör, ami annyira jellemző a tanárra, tantárgyra nézve?. Sohasem szűnt meg a tanulásra, önképzésre serkenteni, rámutatva arra, hogy a tudás megszerzésének folyamata nélkülözhetetlen emberi értékek bölcsője is: ?Iskolai tudásunk egy része majdnem nyomtalanul eltűnik. De bennünk marad életünk végéig a kifejlett akarat, szellemünk ügyessége, a tervszerűség, fortélyosság, amivel bármikor harcolni tudunk értelmünk nehézkessége ellen... Az a harcos, akinek megmarad fegyverzete, ereje, ügyessége, könnyű szívvel nyugszik bele a zsákmány elvesztésébe, mert szerzett és megmaradt tehetségeivel bármikor újhoz, értékesebbhez juthat.?S végül hadd idézzük fel Öveges József tanári hitvallását, programját: ?Az igazi tanár ? nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz művész, alkotó művész.?

"Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra." Öveges József

Okos enged, ha már szenved.

Az Aikido öt alapelve

az Alapító tanítása szerint

1. Az Aikido az az ösvény, amely egyesíti a világmindenség összes útját az örökkévalóságig. Az Aikido az az Egyetemes Értelem, amely mindent tartalmaz és mindent egyesít.

2. Az Aikido az az igazság, amelyet a világegyetem tanít, és amelyet alkalmaznunk kell földi életünkben.

3. Az Aikido az az alapelv és az az Út, amely összekapcsolja az emberiséget az Egyetemes Tudattal.

4. Az Aikido akkor teljesedik be, amikor minden egyén igazi útját követve eggyé válik a világegyetemmel.

5. Az Aikido az erő és a részvét Útja, amely a végtelen tökéletességhez és Isten örökké növekvő dicsőségéhez vezet.

Amikor egy tanító elfogad valakit tanítványának, hogy folytassa tanítását és filozófiáját, akkor a tanítvány iránti felelőssége nem csak személyes felelősség. A tanítvány nem csak a mester technikai tudását folytatja, hanem szellemi tudását is. Az erő ismeretének továbbadásával a mester felelős a reakciókért és ennek a tudásnak a társadalmi hatásaiért is, legyen az jó vagy rossz. A tanítvány a nyersanyag, az agyag, a fa, a kő. Ha a személyiségben vagy a szellemiségben komoly hiányosság van, amelyet nem lehet kijavítani, akkor nem számít, hogy a technika mennyire jó vagy erős, a befejezett alkotás gyenge vagy jellemében hiányos lesz. Ezért mielőtt O-Szenszei megvizsgálta volna a tanítványt, ajánlólevelet kért két jellemes embertől. Aztán közelről figyelve a várakozási időszak alatt gondosan ellenőrizte a tanítvány jellemét, végül személyesen elbeszélgetett vele, mielőtt meghozta volna a végső döntést. Az, hogy kezdetben elfogadta, még nem volt garancia, mivel O-Szenszei folyamatosan, különböző módon tette próbára tanítványait: ellenőrizte jellemüket és fejlődésüket. Bármikor, ha a tanítvány nem felelt meg a legmagasabb színvonalnak, nem részesült tovább O-Szenszei tanításaiból. A technika nem volt áru, amelyet venni vagy eladni lehetett. O-Szenszei tanításainak ára a tanítvány

nyitott elméje, őszintesége, elkötelezettsége és becsületessége volt.

Amit tett, gondolt, létrehozott, annak mi is része lettünk: a megsemmisülése után bennünk él tovább.

Csak esztelen ember vallhatja azt a nézetet, hogy a végtelen térség számtalan égitestjén (amelyek többsége bizonnyal a miénknél szerencsésebb sorsot mondhat magáénak) nincs egyéb, csak fény, amelyet észlelünk. Merő ostobaság feltételezni, hogy nincsenek más élőlények, nincs más gondolkodási képesség, nincsenek más érzékszervek, csak azok, amelyeket mi ismerünk."Giordano Bruno

Szabaddá válunk, mert nem kényszerülünk rá, hogy csupán azt érezzük, amire megtanítottak.

Akkor becsületes, önfeláldozó ifjú volt, kész lelkesedni minden igaz ügyért: most pedig romlott, rafinált és önző világfivá lett, aki csupán élvezeteit hajszolja... Ennek a szörnyű változásnak pedig az volt az oka, hogy már nem önmagának hitt, hanem a többieknek, környezetének. Azért nem hitt már önmagának, s azért kezdett a többieknek hinni, mert a maga meggyőződése szerint élni túlságosan nehéznek bizonyult... amióta másoknak hitt, azóta nem is volt mit eldöntenie, minden már eleve el volt döntve... Mi több: amíg a maga meggyőződése szerint élt, a többiek mindig elítélték, amióta pedig másoknak hitt, minden tette környezetének helyeslését vívta ki."Lev Tolsztoj

"A propaganda az a demokráciában, ami az erőszak a diktatúrában"

Minden ember annyit ér, amennyit önmagán dolgozott.

Régi kínai bölcsességnek, mely szerint: "ha az ember egyetlen évnyi növekedést akar látni, akkor búzát vet. Ha 10 évnyi fejlődésre vágyik, akkor fát ültet, ha viszont 100 évnyi prosperitásról álmodik, akkor a legjobb dolog embereket növeszteni.

A krízis az ember társadalmi, szellemi életének zavarossá, illetve problematikussá vált struktúrája, illetve egész struktúrarendje. Tárgyi oldalról a megoldhatatlansági jelleg, alanyi oldalról a krízis-tudat jellemzik lényegesen. Krízistudat: a válság jelenségének megoldhatatlansága egzisztenciális, a totális emberi létet érintő súlyának élménye, amelyet a bizonytalanság és a végzetesség érzése kísér. A krízis-jelenség magában rejtheti a normális állapothoz való fordulat előfeltételét.

A válságba jutott emberi világ végső határhelyzetre eszmélt fel. Ez a helyzet azonban úgy tűnik, egyáltalában nem kivételes és nem a mai történeti idő jellege.

A válság végül is nem egyéb, mint az a világmegrendülés, amely az embert végső és határhelyzetének felismerésére kényszeríti. A válságban levő világ számára tehát az ember örök és eredendő emberi szituációja nyilatkozik meg. Ez nagyobbára az egzisztenciafilozófia.

A humánum világa mindig is ebben a helyzetben volt. Mindig válság volt, csak az emberiség elrejtőzött előle, és nem vett róla tudomást. Ma ezt a helyzetet csak felismerjük.

A disztinkció, amit meg kell tenni, a következő: feltéve, hogy az előbb említett gondolkozóknak igazuk van, és az emberiség helyzete ma nem lényegesen más, mint minden időben volt, csak az ember ma örök helyzetét kezdi megérteni, akkor is szükségképpen kell, hogy legyen valamely körülmény, amely erre a megértésre és

felismerésre kényszeríti. Mi ez a körülmény? Kétségkívül maga a válság. Ebben az esetben azonban az ember már megjelölte azt is, hogy e felismerésnek rendkívüli körülmények között kellett megtörténnie.

Eme örök helyzet felismerését valamely körülménynek ma, mikor ez a felismerés megtörtént, fel kellett idéznie. Mi az, ami felidézte? Az egyetemes emberiség helyzetének radikális válsága.

A válságtudat első ismertetőjele az, hogy az ember, aki válságtudattal él, alapvető módon bizonytalanságban tudja magát.A gazdaságban helyre akarják állítani az úgynevezett bizalmat, amelynek megsemmisüléséről panaszkodnak. Egyik fontos ága e gazdasági biztosság helyreállításának: a fedezetprobléma. A fedezet ugyanis az a titkos erőtartalék, amely a gazdasági életnek a biztosságot megadja. De a fedezet mindenütt megingott, vagy teljesen el is tűnt. A kulturális területen éppen úgy, mint a társadalomban a bizonytalanság ezer arcával minden kérdésből előtűnik. A bizonytalanság nem tárgyi tünet, hanem az alkotó, cselekvő, működő embernek le nem vethető sajátsága. A tárgyi tünet: a megoldhatatlanság, a kérdésszerűség. A realitás ma éppen olyan bizonyos, mint minden időben volt.

A válságtudat második ismertetőjele, hogy az ember, aki válságtudattal él, sajátságos végzetességben tudja magát. Pontosan kifejezve: az ember úgy él, mintha állandóan a végzet fenyegetné.11 Ez a végzetességérzet nem egyéb, mint az eschaton-szituáció szubjektív oldala. A végzetesség mint az emberi tudat állandó nyugtalansága, felajzottsága, feszültsége észlelhető. Ez a nyugtalanság, kapkodás és ?idegesség? az egyetemes emberi élet minden területén tapasztalható. Érthetővé azonban csak akkor lesz, ha az ember tudja, hogy alapjában a végzetében megfenyegetett emberi lét van. A válságtudat e sajátsága kivétel nélkül minden válságműben, mint abszolút konkrét tény és érzékelhető valóság azonnal tapasztalható, és ez a tünet az, amiről a modern válságművet legelsősorban fel lehet ismerni. Már maga az a tény, ahogy egy szerző tárgyát megérinti, megnézi, felbontja, megszerkeszti, az a hang, amelyen megszólal, mondanivalóját kifejti, utal erre a végzetében megfenyegetett egzisztenciára. Legyen a mű államjogi vagy ismeretelméleti, szociálpolitikai vagy pénzügyi, társadalomtudományi vagy történeti, a nyugtalanság, a feszültség azonnal érezhető. Egészen természetes, hiszen az ember ezekben a kérdésekben ténylegesen és mélyen meg van fenyegetve. Kockán forog egy nagy és bonyolult, finom és magasrendű kultúra; megingott egy világtörténetben eddig páratlanul álló gazdasági prosperitás; meg van fenyegetve az eddigi gazdálkodás minden elve és egész szerkezete; felfordulással fenyeget a társadalmi rend, az állam mint életforma, morál, szokás, törvény, igazság. Valamilyen hatalom súlya alatt az egész emberi lét oly határra kényszerült, amelyen, ha még egyet lép, úgy látszik, elkerülhetetlenül elveszett. Megszakadnak biztosnak látszó és bevált kereskedelmi kapcsolatok; csődöt mondanak meg nem ingathatónak látszó termelési rendszerek. A biztosság eltűnt, s eleinte ezt a biztosságot az átmenetiség helyettesítette.Ezért az emberi tudat megrendülve, érzi, hogy nem részleteiben: talán csak gazdaságában, egyedül társadalmában, izolálva tudásában van megfenyegetve, hanem egész létének teljes egészében, éspedig: végzetesen. Más szóval, az a magatartás, amit a végzetében megfenyegetett ember tudatának a válságban okvetlenül fel kell vennie először: tisztában van azzal, hogy egzisztenciájának legmélyére irányul, másodszor: elháríthatatlanul szükségszerű.

A válságban élő ember tulajdonképpen kultúrájában, államában, politikájában, gazdaságában, tudományában nem e szellemi síkon jelentkező alkotásokat és életformákat félti, hanem az azokon belül levő elrejtett vitális és egzisztenciális létért aggódik. De ez az aggodalom nem volt komoly, ha nem volna elkerülhetetlen, vagyis nem volna leküzdhetetlen szükségszerűség és lebírhatatlan kényszer, amit semmiféle módon és intézkedéssel nem lehet elhárítani.

Abban, hogy a mai idő nem egyéb, mint az utolsó ítélet kezdete, senki sem tud egzisztenciális komolysággal hinni.

A XVIII. század tele van ilyen művekkel, és vannak periódusok a XVII, sőt a reformáció, a reneszánsz, sőt a középkor, a római császárság, sőt még az azelőtt való időkből, amelyekben a maihoz hasonló válságállapot jelentkezett.12 A válságjelenség azonban olyan értelemben, ahogy ez az imént körülhatárolódott, jellegzetesen mai és modern.

Magas szellemiségű gondolkozó rendszerint jóval előbb látja az események elkövetkezését. Friedrich Nietzsche, akinek főműve (Wille zur Macht), bár az 1880-as években íródott, máig is a legtökéletesebb krizeológia.Amit a válságtudat előre látott, bekövetkezett, s amit a múlt század és a századelő látnokai, mint a rejtőző felbomlás és katasztrófa csíráit leírtak, aktuális valóság lett: a politikai szétesés, elszegényedés, gazdasági leromlás, társadalmi felbomlás, morális, értelmi, művészi, tudományos válság. Egyelőre azonban, sajátságosképpen, ezt a válságot még mindig nem ismerték fel valódi jelentőségében. És itt egy sajátságos ellentmondásnak látszó körülményre okvetlenül rá kell mutatni. Amíg a szellemileg tájékozott gondolkozók, történészek, tudósok már tíz, sőt húsz évvel ezelőtt beszéltek válságról, azt a realitások között élők még mindig nem voltak hajlandók észrevenni. Így támadt aztán az a groteszk helyzet, hogy akiket általában irreálisaknak és elvontnak szoktak nevezni, már régen látták betörni a válságot egész félelmetességével; azok pedig, akiket szeretnek a tények embereink nevezni, a krízist csak akkor vették észre, amikor az már a fejükre zuhant.Ez a körülmény magyarázza meg azt, hogy amikor a gazdasági válság egész valóságában megjelent, a gyakorlati embert készületlenül találta és meghökkentette. A gondolkozó pedig csak annyit volt kénytelen tenni, hogy megállapította: íme, amit mondott, elkövetkezett. A húszas évek alatt igen sokféle válságművel lehet találkozni, de alig van közötte olyan, amelyik a társadalom vagy az állam vagy a gazdaság konkrét kérdésével foglalkozna. Csak amikor 1929-ben New Yorkban a gazdasági csőd első jele feltűnt, akkor vették észre, hogy a világ időközben hová jutott. Különös és a helyzetre abszolút jellemző, hogy még akkor is hajlandók voltak e jelenséget kizárólag vagy pénz-, vagy termelési, vagy fedezet-, vagy egyéb gazdasági természetű válságnak tartani, és nagyon kevesen vették észre a távolabbi vonatkozásokat. A legmesszebb az ment, aki a gazdaságon túl legfeljebb a politikai vagy szociális tényezőket vette észre. Innen származik aztán az, hogy a remediumok használata csaknem kivétel nélkül minden esetben kudarcot vallott. Lokális gyógyításokat alkalmaztak, holott akkor a betegség már az egész szervezetre kiterjedt.

Veszteségeink érlelnek bennünket a győzelemre, csalódásaink a bölcsességre, fájdalmaink a boldogságra.

A valóság mindig a valóság, sohasem a kétség.

Ahhoz, hogy az ember a hétköznapi egyetemes közönségességet és józan történetet észrevegye, fáradhatatlannak kell lennie, nem szabad elfásulnia, s egy pillanatra sem szabad unatkoznia; nem szabad kieresztenie kezéből az időt. Mindig van ok részvétre, csodálatra, segítségre, nevetésre.

Egy ember nem tud folyamatosan feszültségben lenni, a titok: lazának lenni és csak akkor cselekedni amikor szükséges és csak annyit amennyi elégséges.

Nem minimális, hanem szükséges energiát kell fektetni valamibe.

Nem a feszültséget, hanem a stabil potenciált érdemes fönntartani. s csak akkor engedni áramlani az energiákat amikor szükséges, s csak addig amíg szükséges.

"Amikor mindenki ugyanazt gondolja, akkor voltaképp senki sem gondolkodik... A

saját és az idegen kultúrák közötti feszültségben fenntartott élet duplán kimerítő, miután arra kényszerít, hogy állandóan próbára tedd önnön értékeidet. Ám ez az egyetlen termékeny út... Néha a legegzotikusabb dolgok a legkézenfekvőbbek..."(Ales Debeljak)*Az öntudatos, önérzetes és szabadon gondolkodó ember a legnagyobb kincs, de csak ha másokat is szabadon hagy gondolkodni.

A két legnagyobb negatív illúzió a borzalom és a közerkölcs.

A két legnagyobb pozitív illúzió a hatalom és a vagyon.

A maximum amit az ember elérhet, hogy szabadon gondolkodik, szabadon cselekedni nem lehet.

Az emberiség legnagyobb átka az, hogy nehezebben mer jót tenni, mint rosszat. ha valaki jót tesz, akkor szégyelli, ha rosszat, akkor még büszke is rá.

A fejlődés ellen nincs gyógymód. Neumann János

Petőfi szavai: "Csak árny, amit teremt / A költőképzelet; / Mi adjuk meg neki / A lelket, életet."

Buga Jakab: A szüleimtől és a testvéreimtől tanultam, hogy a szeretet a legfontosabb, és rögtön utána a tisztelet következik.

Nem építek semmit, hiszen már minden megvan.

Mindenki csak a saját szemétdombján nagykakas.

Mindenki a saját szemetéből építkezik.

Az emberek hatalma áll szemben a pénz hatalmával, az embereké valós hatalom, a pénzzé illúzió.

A látók titka (1823)

(Egy jeles hazafihoz; feleletül.)

Non illa deo vertisse licet, Quae nexa suis currunt causis.

Az univerzumot nem lehet megváltoztatni,másképp hogyan folyhatna saját okán.

SENECA

Emlékezzél a múlt időre,Ismérjed a jelenvalót;S értvén az újat és az ót,Vigyázz, figyelmezz a jövőre!Mely mit hozand - így tudhatod;S minthogy nem változtathatod,Nyúgodt elmével várhatod.

Az univerzumot nem lehet megváltoztatni, csak megismerni(kiismerni).

nem jónak kell lenni, hanem jó irányba érdemes terelni a folyamatot, s hogy milyen alapon, azon az alapon, hogy mi is a részei vagyunk, s így minden jogunk megvan azt pozitív irányba terelni, tehát nem mi vagyunk jók, hanem a folyamat amiben benne vagyunk. ez univerzális jog. magyarán igenis számít minden ember, mivel az emberek tudják hogy mi a jó nekik, s tudják hogy mi lenne a jó nekik és

másoknak. tehát mindenkit érdemes fejleszteni, mivel egy folyamat egészei és nem részei vagyunk, minden amit teszünk és gondolunk visszahat ránk, vagyis mint rezgés eredő, ha megrezegtetem a rendszert, az a végén visszahat rám, rendszerfüggő rezgéscsomó vagyok. ha energiát fektetek a rendszerbe az energiát ad vissza nekem, mondjuk ha szellemileg erősítem magam, akkor az úgy hat vissza rám hogy könnyebben oldom meg a dolgaimat, energiát takarítok meg, annyit amennyit befektettem a rendszerbe. viszont ha a fizikai vitalitásomat növelem energia befektetéssel, akkor könnyebben mozgok. Magyarán az amit tehetek, nem más mint szellemi és fizikai energiák áramoltatása, ha jó az áteresztőképességem, akkor könnyen lavírozok az életben, és tartós, szívós jelenség leszek. vagyis minden ember addig él és úgy, ahogy engedi áramolni az univerzum folyását a nyolcas spirál szimbólumhoz hasonlóan. ha másnak bocsátok meg, magamnak bocsátok meg, ha mást gyűlölök, akkor magamat gyűlölöm. minden részkörből ki lehet szakadni, és belehet csatlakozni a főáramba.

Aki mást szeret, az magát szereti.

Önnön nagyságunk víziója, karöltve ellenségünk ésszel felfoghatatlan szörnyűségével - az "egységes és kegyetlen összeesküvés" (John F. Kennedy), melynek célja "a tisztesség utolsó szilánkját is kiirtani a világból" (Robert McNamara)

De hát feltört tojások nélkül nincs rántotta, ahogy Sztálin mondta volna.(magyarán áldozatok nélkül nincsen rendszer)

Az áram folyik, a feszültség esik.

Az energia áramlik, az energiakülönbség esik.

Az ember élete végéig készül, mint a jó szobor.

Tudja-e a báb, hogy mivé lesz?

Aki másnak tesz jót, magának tesz jót.

Aki más segítségét elfogadja, a másiknak, vagyis saját magának tesz jót.

A rész is egész, de két rész együtt nagyobb egész.

Nyugalmat csak az egészben találhatunk.

Az emberek az igazságtól félnek a legjobban.

Minden tudásunk közkincs, aki ezt rejtegeti, feltételekhez köti vagy pénzért árulja az elszigetelődik és elrohad.

Rossz szándékot feltételezni valakiről maga a rossz szándék.

Szeretnék a magam ura lenni, ezért lemondok magamról.

Ne legyünk rohadt hagymák.

Alkotni, teremteni érdemes, nem dolgozni.

A munkamánia az igazi rabszolgaság, ami rombolja és nem építi az embert.

Embereket érdemes építeni, ültetni, ápolni, gondozni, mást nem is.

Aki a teremtést ismétli meg, az magát ismétli meg.

Az emberi közösségeknek egymásra kell találniuk, különben kipusztítják egymást.

A világot nem kell megépíteni, már kész és üzemel, a szabályokkal se kell foglalkozni, már léteznek és pártatlanok, nincs más dolgunk mint megtanulni benne élni normálisan, és fejleszteni szellemi és fizikai birodalmainkat.

Ha mást elfogadok, akkor valójában saját magamat fogadom el.

A nevetés energiákat szabadít fel.

Az értelmes tevékenység nemesít, az önmagáért való munka nem.

A determinációt feloldó tevékenység jó, de nem önmagáért való.

A zene megnyugtatja a tudatot, kisimítja a bánatot a szívekből.

Sztálin által aláhúzott idézet:"Az emberek maguk teremtik isteneiket, és válnak rabszolgáikká"Sztálin hozzáfűzése : Alapigazság

Wass AlbertMinden ember valójában két életet él, egyikben álmodik, a másikban eltemeti az álmait.

Komolytalan időkben komolykodni, komoly időkben komolytalankodni érdemes.

Az élet egy káprázat(délibáb), egy álom varázslat, az álom pedig maga a valóság feldolgozása.

Az válhat csak bölccsé, aki meghal.

Bölcsek sohasem éltek, és sosem fognak élni.

Az a bölcs, aki bölcsnek vallja magát, nem is bölcs, csak egy sarlatán.

A szellemi és a fizikai tunyaság hivatalból irtandó jelenség. K. J.

Az emberek félnek jók lenni, félnek felelősséget válni, s ennyi elég is a gonoszok hatalmához.

Aki nem tud magán nevetni, az gonosz, rossz szándékú.

A valóságot nem lehet szavakba zárni, útmutatót viszont lehet írni hozzá(benne).

Látó emberből kevés van, sose legyünk restek hozzájuk csatlakozni.

Ne a vakok, hanem a látó emberek táborát gyarapítsuk (belőlük kevés van, de mindenkiben megvan a lehetőség).

A valóságot csak megélve lehet megérteni, a teljességet csak érezni lehet, leírni nem.

A személy szélmalomharcának története, a háború, a politika, a gazdaság világával szemben folytatott küzdelmének története, tehát üdvtörténet, amely azonban nem öncélú: az egyéni üdv feladásával a személy ismét a közösségbe lép, hogy lényével a többieket szolgálja.

Sírva nevetni, nevetve sírni, ezek kivédhetetlen mágiák.

A humor is mágia.

Számomra az érték, hogy valamit meg kell csinálni, ha az egészet itt össze is

kell törni, és a semmiből tökéletesen újat is kell csinálni. Ez az egyetlen fontos -

Bölcs az, aki minden tehetségét kiégeti, és önmagával teljesen egyedül marad. A legnehezebb helyzet. A bölcsek üdvözülnek a legnehezebben. Ez a bölcsek tehetetlensége. Nincs üdvigénye, vagy csak igen kevés. Ezért ül a drágakőhegységben, a küszöb előtt. A legnehezebb az erényektől megszabadulni. Az arany városban nincsenek bölcsek, sőt a dombtetőn kik laknak? A bölcsek ellentétei. Láttam lelkeket, a gödör legmélyéről nyílegyenesen zuhantak fel a város közepébe. Mialatt a bölcs mosolyog és nem mozdul -

Értem -

Az ambróziától sokan elkárhoztak -

Az emberi történelem során ugyanazok a motívumok jelennek meg, ugyanazok a sorsok, problémák és jellemek ismétlődnek, mindig mindenkivel ugyanaz történik az idő forgatagában, az idő karneváljában. A lélek csodálatos változásai ezek, a nevek mágiája, a látszólag változó maszkok mögött pedig mozdulatlan mátrixok, archetípusok találhatók. Ezek a mátrixok hasonlók a zenei témához, a megjelenő maszkok pedig a téma variációihoz. Mivel a zene misztériuma az, hogy megközelíti a transzcendens világot, vagyis a "legnagyobb tudás" a zene segítségével fejezhető ki a leginkább.

Márkus látni tanítja Bormestert, mert nem gondolkodni kell, hanem látni, mint mondja. A tér és az idő káprázat, májá, mert valójában minden egyszerre jelen van. Márkus tanítása a hermetikus filozófián alapszik, miszerint minden egy, a dolgok között analógia van. Hogy mit jelent az egész világot együtt és egyszerre látni (világlátvány), arról Márkus ezt mondja:

Amit most elbeszélek, az a lélek csodálatos változásai. Amit senki sem ismer, csak az egészre való emlékezés mámorából. Az értelem felé meglazítva, hogy átlátszó legyen. Valóságtranszparens. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy a szent könyvek. Ha a talogot ismerné, tudná. Később majd megtanulja. Ha Istent eléggé szereti. Meg fogja látni, mit jelent vele közvetlenül beszélni. Így persze. Nem. Erőtlen. És ha az ő szava megérintené. Ellobbanna egy szempillantás alatt, mint az izzó kemencébe ejtett pehely. Nem mindenkinek való. Csak a zene nyújt róla halvány képzetet, ahogy a szólamok egymást ellenpontozzák. A terek és idők egysége az elmúlhatatlan pillanatban. Ez idő szerint ez a legnagyobb tudás.[109]

A cél nem bármit is eltiltani. Hadd jöjjön az egész. De sohasem hagyni, hogy rajtam bármi erőt vegyen. Se szerelem, se vallás, se mű, se gyönyör. Nem aszkézis. Semmit sem a tudat alá nyomni. Mindent látni. Ha a küszöb alá nyomja, azonnal erjedni kezd. A pokol tele van penésszel és pincegombával és mocsárgázzal. Felszabadulni. Nem kompenzálni, hanem szublimálni, ha így jobban érti.

A kettős tudatú ember szent, vagyis a létezés mélységét átérzi, ugyanakkor bohóc is, arlequin, aki nem dől be egyetlen idomítónak és "kenyőcsnek" sem (vagyis tudja, hogy az élet szakrális bolondság). A valódi közösség csak dupla tudatú emberekkel valósítható meg.Van egy saját, és egy közösségi tudata.Az új állam alapja az élettechnika kifejlesztése és az összes kenyőcsök likvidálása. A dupla tudatú ember számára a régi állam hülyeség. Az idomító idióta.

Mindig a nehezebb feladatot kell választani, ne kerüljük ki a nehézségeket. Ráadásul ha sikerül, a könnyebbel már lehet, hogy nem is kell foglalkozni.

Bevallom, hogy én az olyan embernek, mint ön, aki a bizonyosságot keresi, és aki

innen haza Európába valami biztosat óhajtana vinni, sajnos, nem tudok mondani semmit, mert én önt nem akarom becsapni, és talán, ha alkalmam adódna, minden gondolkozás nélkül bárkiért életemet tudnám adni, de egyetlen úgynevezett bizonyosságot nem tudnék neki kezébe adni azzal, hogy ez holtbiztos, és minden körülmények között beválik, mint az aszpirin vagy a forgópisztoly.[95]

Az összes doktrína (a Van Hoop-féle "kenyőcs") csődben van és érvénytelen, nincs egyetlen üdvözítő igazság, csak folytonos keresés van, tűz, amivel a dogmában való megmerevedés elkerülhető.

Az ember nem rossz, csak hajlik a rosszra.

A szenvedés tüzében, a válságos helyzetekben van valaki, aki az embert megerősíti és vezeti: ez pedig az angyal.

Én minden mágiát ismerek. Azért tanultam meg, hogy ne használjam. Én téged olyan állapotba tudnálak hozni, hogy boldog lennél, és életedet úgy élnéd le, mint az üdvözült. Lelked mégis a kárhozaté lenne. Igazi lényed sötét maradna, és elvesznél. Menthetetlen. A szenvedés poharát meg kell inni, a magadét és a másokét, minél több emberét -

Az egyetlen úton vagy. De az út hosszú Tao

Az első és az utolsó parancsot, amit rád mértek, teljesítened kell vonakodás nélkül és egykedvűen, bármi legyen. A mesterek közül addig senki sem fogad el tanítványnak, amíg ezt nem tudod - [88]

A világ híd, át kell menni rajta, megállás nélkül menni, mindent megnézni, de sehol se megállni.[89]

Alázattal kell járni a szenvedés útját, elfogadva azt, amit a sors az emberre kiszab.

A gyönyör és a kín között lényeges különbség nincs. Amíg az ember él, addig jóra és rosszra egyaránt szomjas, és csak egyet akar, az élet kábító italától lerészegedni

utazásának lényege az aszkézis. A szenvedés megedzi az embert, képessé teszi arra, hogy a fájdalmakat elviselve meglássa azt, ami a keserűségen túl van.

A jól megválogatott szavaknak tehát veszedelmes, mágikus hatalma van.

A mi feladatunk, hogy ezt a zavaros, kátyúba jutott, hülye, értelmetlen, gyáva, nehézkes, ihlettelen, prózai és humortalan emberi életet könnyűvé és elegánssá és virtuózzá és vidámmá és muzikálissá tegyük.

A bennszülöttek mainapság, éppen élettechnikájuk alacsonyságánál fogva teljesen elnökeik és vezéreik markában vannak, és nem látják, hogy azok életüket megnyomorítják. Pedig olyan új élettechnika van kialakulóban, amely nem népi, hanem szektákon és vallásokon és fajokon és osztályokon felül az egész föld távlatában világpolgár és szabad egzisztencia

a nő választ magának egy férjet, akin uralkodhat

a férfi a világot szeretné uralni, a nő csak a férfit.

A fej nélküli lovas motívuma mind többször tűnik fel, ami az irányíthatatlanná váló, elszabadult indulatok és ösztönök időszakát jelzi.

hogy a maszkok társadalmában lehetetlen megvalósítani a férfi és a nő egyesülését. A nők elvetemült bestiákként jelennek meg, akiknek standard

élettartamuk az evés és a kéjelgés, meg a véget nem érő zsörtölődés.A nő alaptermészete az álmos és tunya tenyészet, ez az ő attrakciója, s ez az, amivel reánk annyira hat. A normális nő mindig teherben akar lenni. Az amazon(feminista) az, aki a terhesség ellen tiltakozik. Ezért az amazon meg nem engedett aktivitásban szenved. Az aktív nőktől óvakodni kell. Persze a tunyáktól is.

Ez a beavatási aspektus jelzi a mandala és a labirintus bizonyos szerkezeti hasonlóságait. Számos mandalának egyébként világosan labirintus jellegű a rajzolata. A labirintus rituális funkciói közül számunkra kettő különösen érdekes; egyrészt az, hogy a túlnant jelképezi, bárki is lép oda be a beavatás révén, az valódi descensus ad inferos ("halál" majd "föltámadás") magvalósítója lesz; másrészt pedig az, hogy egyfajta "védőrendszert" képvisel mind spirituálist (a gonosz szellemek és démonok, a káosz erői ellen), mind anyagit (az ellenségekkel szemben). Mivel a város csakúgy, mint a templom vagy a palota "világközépet" alkot, ezért labirintussal vagy falakkal védték a betolakodók, az ártó erők, a "sivatagi szellemek" ellen egyaránt, akik megpróbálták a "formákat" abba az alaktalanságba visszalökni, amelyből azok eredtek. Ebből a szemszögből tekintve a mandala - valamint a labirintus - funkciója legalábbis kettős lenne; egyrészt egy földre rajzolt mandalába való belépés beavatással ér föl, másrészt pedig a mandala "megvédi" a tanítványt minden romboló erővel szemben, egyszersmind segíti az összpontosításban, abban, hogy megtalálja saját "középpontját".[73]

Csak jóvátehető helyzet van, jóvátehetetlen nincs.

A beavatás során az ember a leszűkült életének határait áttöri, és a létezés egészét magában helyreállítja.[72] A beavatás megnyitja az utat a lét irányába, a személyiség kiteljesítése érdekében.

Csak a felejtésnek, a mulandóságnak érdemes gondolni, alkotni, élni.

Nem megvalósítani, hanem kiteljesítenie érdemes magát az embernek.

azért vannak a nehézségek, hogy felül emelkedjünk rajtuk

Ísa-upanisád végére is, ahol a santih (béke, csend) szó szintén többször megismétlődik,[58] jelentése pedig: a meg nem változtatható dolgokba való bölcs belenyugvás békéje

Ebben a beszélgetésben fejti ki az ügyvivő, hogy a regény szereplőinek személytelen, leszedhető és felcserélhető maszkja nem más, mint a monománia, a rögeszme, amelynek mindegyikük rabja.[61] Nem válnak személlyé a szereplők, ezért nem is képesek közös életre egymással, vagyis a társadalom csak látszat, a közösség nem létezik, hiszen az egyének a maszk, a rögeszme rabjai és egymásra nincsenek tekintettel. "Bábeli társadalom"[62] ez, a nyelvzavar, a fölfordulás állapota.

Olyan szellemi kocsmát ("un restaurant spirituel"[54]) szeretne felépíteni, ahol nem levest, húst, főzeléket szolgálnak fel, hanem szellemi táplálékot.

Mégis milyen menükre gondolt ön elsősorban? A legjobban úgy tudnám megmagyarázni, ha egyszerű ételből indulnék ki. Vegyes étel, főzelék is, hús is, leves is, több alkatrésszel. Ilyen szellemi táplálék a Toldi-magyarázatok lenne. Általában a kommentárok és kresztomátiák és antológiák - Helyes, nagyon helyes - Más étel például a Homéroszi költemények, rizs helyett, de fűszeresen, például Baudelaire-mártással. Mit szól hozzá? Kitűnő. És a leves? A levest kiváltképpen a skolasztikusokból főzné?

Nem, ez túl nehéz lenne. A skolasztikusokat tisztán nem is tálalnám, csak igényesebbeknek, minden alkalommal csak vékony szeletekben, költeményekkel körítve. Néha töltve. Rendkívül érdekelne, hogy mivel töltené. Erazmusra gondoltam, aztán Melanchtonra, Kálvinra, Savonarolára - Erős - Belátom. Mondjuk, Morus - Sokkal inkább. Persze attól függ, mivel körítené - Vegyes salátával, bantu néger vagy patagon dalokkal, esetleg ausztráliai himnuszokkal, orfikus töredékekkel, Euripidész fragmentumaival, a Gilgamessel. Érti, hogy mire gondolok. Nagyon is jól.[55]

aki a "misztikus intuíció" (ihlet, extázis) pillanataiban képes felszabadulni az élet korlátozásai alól, és a létezés teljességét átérezve megtapasztalhatja az összes dolgok egységét.[5] Ily módon tudja visszaállítani magában az aranykori rendet

Nekem csak a szavakkal van dolgom. A költészet világa nem a kozmosz, nem a társadalom, nem a pszichológia, nem a történet, nem a morál. A költészet világa a szóval kezdődik, és a szóval végződik. Nincs probléma, nincs egyenlet, nincs ítélet, nincs következtetés. Egyenlet is szó, ítélet is szó, következtetés is szó. Nem járás, hanem szó. Nem hang, hanem szó. Nem arc, hanem szó. Mindig szó - [65]

Ezek az emberek mind szavak.

a legszívesebben építész lenne és házat építene, melynek kertjét magas kőfallal venné körül, és a ház homlokzatára pedig arany (!) betűkkel azt írná: Tat tvam aszi. Ami szanszkritül annyit jelent: ez vagy te. Az építészet is hermetikus mesterség, mert építeni azt jelenti, hogy felépíteni önmagunkat. A Scientia sacra ezt a következőképpen fogalmazza meg.

Az ember a szellemváros képe, de az ember maga építi fel jó gondolatokkal, jó szavakkal és jó tettekkel, mint az iráni hagyomány tanítja. S azáltal, hogy az ember önmagát mint szellemvárost felépíti, ahogy a puszta és kietlen anyagi természet közepén házakat emel, utcákat kövez, falakat, kapukat alkot, templomokat és palotákat épít, és rendezett, törvényes közösséget szervez, az ember tulajdonképpen az örök szellemvárost építi.[67]

...a kis változások a legkivédhetetlenebbek...

...a lassú változások észrevehetetlenek, pedig folyamatosak...

...felismerés csak ismert dolgok között jöhet létre...

...nem láthatatlannak, hanem észrevehetetlennek, ismeretlennek kell lenni...

...a gyors változások észrevehetőek, de követhetetlenek...

...helyzetteremtő hozzáállást kell követni, nem pedig helyzet követőt...

...nem elég védekezni, megelőzni, elkerülni, ha kell, támadni, új helyzetet teremteni tudni kell...

...a következetes és jó hozzáállás a szilárd alap, amire támaszkodva teremthetünk új helyzetet folyamatosan és kivédhetetlenül...

...minden egy...

...nem követni kell a helyzetet, hanem felismerni, és ha kell elkerülni, vagy

megváltoztatni jó irányba...

...minden helyzet minden irányba eltéríthető, és minél kisebb a beavatkozás annál biztosabb...

...minél jobban felismeri valaki a helyzetet, annál könnyebben és biztosabban alakíthatja azt...

...a tudat olyan mint a gravitációs és mágneses erő, nem látható, de mégis létezik és befolyással van mindenre...

...a tudat tehát nem más mint egy erőhatás, aminek nagysága és iránya van...

...a tudat tehetetlenségi ereje a megértéssel mérhető, minél értetlenebb valaki, annál nagyobb a tudati tehetetlensége...

...a tudati energiának szintjei és áthatolási, megértési szintjei vannak...

...a tudati energiának tehát mennyisége és milyensége van...

...a végső cél a teljesség megértése annak folyamatában vele egyidőben...

...az emberi test egy tudat generátor, vagy tudati energiát vevő berendezés...

...minden energia információ, és minden információ energia...

...a tudati energia egy erősebb sűrűségű információ mint a valóságban látott illúzió, a tudat ugyanis teremteni, gerjeszteni is tud, míg a látott valóság csak követett információ...

...minden információ minden irányba egyidőben terjed és hat...

...legfőbb értékek: tudatosság, következetesség, nyugalom, harmónia, igényesség, annyit változni amennyit feltétlenül kell(mint a víz)...

...az igazi és egyetlen egzisztencia a nyugalom, a többi múlandó...

...a lét alapja és célja a nyugalom...

...a megértés és elfogadás is nyugalomhoz kell hogy vezessen, különben nem megértés és elfogadás...

...minden felismerés nyugalomhoz, a végtelen egy részének megértésének mámorához vezet...

...a nyugalom akkor erősödik, ha megértünk valamit, majd sóhajtva egyet nyugodtan elengedjük...

...a belégzés feszültséget, a kilégzés nyugalmat, ellazulást okoz...

...energiánkat nyugalomba, türelembe fektetni hallhatatlan erő...

...a nyugalom maga a hallhatatlanság, mindig örök és változatlan...

...aki nyugodt, az hallhatatlan...

...legvégesebb dolog a türelem...

...nyugalmat teremteni, venni nem lehet, az valósul meg bennünk ha hagyjuk...

...aki úgy viselkedik mint a mindenség, az nyugodt és kiismerhetetlen...

...a valóság nem a mindenség, a látott valóság meg végképp nem, amit meg el akarnak hitetni velünk, az nem más mint káros vízió...

...a helyzetet, valóságot nem követni, hanem a nyugalom irányába érdemes terelni...

...a nyugalmat elérni nem, csak fenntartani lehet, s hogy mivel: nyugodt és jó hozzáállással, türelemmel, megértéssel, elfogadással, bizalommal, következetességgel,

...a nyugalom az az alap, amire mindenkor és mindenhol támaszkodhatunk korlátozások és fenntartások nélkül...

...a nyugalom ok és okozat...

...a nyugalom független és érdekmentes...

...a nyugalom nem más, mint a végtelen érzése...

...a legjobb álca a nyugalom, a mindenség álcája...

...nyugodt derű...

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.A fény csak abban válik áldássá, ami másnak is ad belőle...Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik...

...az emberi test egy tudat nemesítő tartály...

...a magyar tudat olyan, mint a jó bor, ősi és nemes...

...minden szerveződés lényege a magasabb energiaállapotba jutás, így van ez a tudattal is, vagy a mágneses erővel és a gravitációval is...

...az egészséget csak megőrizni lehet, úgy mint a nyugalmat...

...nincsenek betegségek, csak jelenségek ...

...nincsen beteg állapot, csak egészségi állapotok vannak, a beteg szó azt jelenti hogy rossz, pedig a világban el?forduló jelenségek, állapotok sohasem betegek...

...egészségi szintek vannak, magyarán gyenge valaki egészségi szintje, vagy erős...

...arról lehet csak szó, hogy valaki mennyire egészséges, életképes, milyen az életszintje, egészségszintje. ha nulla az életképesség az nem más mint a halál...

...gyógyító csak az lehet, aki az egész embert kezeli, nemcsak a tünetet, hanem az okot is felderíti, és próbálja helyes mederbe visszaterelni az életrendszert...

...jelenségeket kell helyes irányba terelni a gyógyításhoz, nem pedig fantázia neveket kergetni, gyilkolni...

...gyógyító csak az lehet aki ellenszolgáltatás nélkül gyógyít, minden más nyerészkedés és szélhámosság...

Szubjektív élet értelme keresés

Az élet értelme először is gondolkodásból fakad. A gondolkodás első állomása a tévutak elkerülésében áll. A tévutak lehetnek primitívek, silányak, és nemesek, de ezek akkor is csak tévutak.A gondolkodás második állomása az élet értelmének meghatározása. A definíció három részből áll, mely így hangzik:Az élet értelme a célirányos fejlődésben, a cselekvő szeretetben és a halálból való kiút keresés kutatásában áll.A célirányos fejlődés a lélek nemességének erényekkel és bölcsességgel való gyarapodását jelenti, melyhez az egészséges test nyújt hosszú életű hátteret. A cselekvő szeretet az önmagunkkal és a másokkal való igazságos bánásmódot jelenti, ami minden boldogság alapjául szolgál. A célirányos kutatás pedig keresi a kiutat a halál torkából. Ez az élet értelme.

Képzeljünk el magunknak egy csomó embert, láncra verve, egytől egyig halálra ítélve; naponta kivégeznek közülük néhányat a többi szeme láttára, akik pedig életben maradnak, a maguk sorsát látva társaikéban, fájdalommal, reménytelenül bámulják egymást, és várják, mikor következnek ők. Ez az emberi sors.? (Pascal: Gondolatok, 199. töredék)

Így beszél az ember): Fogalmam sincs róla, ki helyezett ebbe a világba, sem arról, mi ez a világ. (?) Szörnyű bizonytalanságban vagyok minden felől (?) Látom a világmindenség rettentő térségeit, s én e roppant kiterjedés kis zugához vagyok láncolva, anélkül, hogy tudnám, miért helyeztettem éppen ide. (?) Csak annyit tudok, hogy nem sokára meg kell halnom, de éppen ez az elkerülhetetlen halál az, amit a legkevésbé ismerek. Ahogy azt nem tudom honnan jövök, éppúgy azt sem tudom, hova megyek; csak abban vagyok bizonyos, hogy e világból kilépve örökre vagy a semmibe süllyedek, vagy egy (?) Isten kezébe kerülök, és fogalmam sincs róla, melyik lesz örök osztályrészem e két lehetőség közül. Íme ez az én (?) bizonytalan állapotom. És mindebből azt következtetem, hogy ezután életem minden napját úgy kell eltöltenem, hogy eszembe se jusson kutatni, mi vár rám, elkerülhetetlenül. Talán lelhetnék némi világosságot kétségeimre, de nem kívánok fáradni vele, akárcsak egyetlen lépést is tenni érte, hanem megvetve azokat, akik ezen törik magukat, becsukott szemmel és félelem nélkül akarok e nagy eseménynek elébe menni, kényelmesen hagyva magam vezetni a halálba, teljes bizonytalanságban jövendő sorsom örökkévalósága felől.? (?)? (Pascal: Gondolatok, 194. töredék.)

Sellye János: Életünk és a stressz, Bp. 1966. 303.o.

Nincs egyetlen érző ember sem, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától, mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az ami a világmindenség rendjét megszabja. Ugyanez a kérdés támad bennünk, ha az emberi testbe helyezett liliputi világmindenséget kémleljük, vagy akár csak azt a titkokat kémlelő emberi szempárt, amely minduntalan összefüggéseket keres a két világ között.

Seneca: Birtoklás

Gyakran annak van a legnagyobb ára, amiért semmit sem kapunk. Mutathatnék neked sok mindent, amit ha megszerzünk, elfogadunk, kicsavarja kezünkből a szabadságot. A magad ura lehetnél, ha ez a sok minden nem volna a miénk...Vedd szemügyre mindazt, ami az őrültségbe sodorja az embert, aminek vesztét könnyekkel siratja; megtudod majd, nem a kár kellemetlen, hanem a kárról alkotott elképzelés.Hogy valami elveszett, senki sem érzi, csak rágódik rajta. Ha önmagadat birtoklod, semmit sem vesztettél el. De hány embernek sikerül önmagát

birtokolnia?

Hamvas Béla: A hatalom hazugságára a nép hazugsága

Kiderült, hogy a demokráciának a nép önkormányzatához semmi köze, hanem hatalmi kisebbségi csoport kormányzati hazugsága.A nép teljesen függetlenül attól, hogy valamely tétel igaz, vagy sem, sőt személyes véleményétől is függetlenül, szavazatát a hatalom nyomásának irányában fogja leadni, vagyis a hatalom hazugságára a válasz a nép hazugsága.

Hamvas Béla: Blöff-többség, vagyis demokrácia

Ehhez még csak annyit kell megjegyezni, hogy a világ nem az igazságra hivatkozik. Amire a világ hivatkozni szokott, az a többség. A többséget úgy szerzi meg, hogy aki nem áll melléje, attól az élet lehetőségeit megvonja, lázadónak bélyegzi és a társadalomból kizárja. A többségi véleménynek az igazsághoz semmi köze, de a korrupt közösségben az az igazság funkcióját végzi. A helyzetet bonyolítja, hogy a többség ? a világ minél korruptabb, annál kevésbé tényleges ? csupán politikai többség, részben félrevezetett, részben becsapott, részben terrorizált és egyéb politikai trükkel létrehozott, a valódi többség ellenére koholt statisztikai blöff-többség, vagyis demokrácia.

Hamvas Béla: Az igazság nem statisztikai kérdés

Úgy látszik, hazugságból sohasem lehet igazságot csinálni, még szigorú rendelkezések segítségével és a hatalom erejének teljes bevetésével sem.E pillanatban úgy tűnik, ha az ország népe egyhangúan valamely tétel mellett szavaz, az távolról sem jelenti, hogy a tételt elfogadja. Más szóval, valamely tétel igazságjellege a mellette leadott szavazatok számától egyáltalában nem függ. Az igazság nem statisztikai kérdés. Az egész emberiség hazudhat valamit, abból nem lesz igazság.

Tatiosz: Az vagy, amit gondolsz

Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik.Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek.Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul.Ne gondolj a rosszra, mert a mélységbe taszít.

A jó gondolat: magasba vágyódás, szárnyalás, felemelkedés, ajándék.Jó gondolat helyébe jót várj; a rossz gondolatokért ne várj semmit.Az vagy amit egész nap gondolsz.A lélek, akár a világ kapuja, befogad mindent.A lélek, akár a világ kapuja, bezárul bármi előtt.

Hamvas Béla: Apparátus

Eszméket gyártani csak azért, hogy az embert el lehessen nyomni és ki lehessen zsákmányolni. Ez már a múlté. A Nagy inkvizitor helyébe ma már az apparátus lépett. A megoldás kitűnő. Már prédikálni sem kell. Már ideológiára sincs szükség. Az apparátus felelősség nélkül, dicsőség nélkül van. Előnye, hogy az emberből automatikusan kiírtja az öntudatot és az önérzetet.

Platón: Az uralkodásról

Ha az uralkodásra hivatottaknak az uralkodásnál különb életet találsz ki, csak ekkor valósulhat meg a jól szervezett állam: csak ebben az államban uralkodnak majd a valóban gazdagok, akik nem aranyban dúskálnak, hanem amiben a boldogoknak kell dúskálniuk: jó, értelmes életben. Ám ha a koldusok, és a magán javakon kapó népek kerülnek össze a közéletben, arra sandítva, hogy majd onnan harácsolhatnak, már nem valósulhat meg ez az állam, mert ha az uralomért

huzakodni kell, az ilyen belső harc, ha meghonosul, nemcsak a viaskodókat, hanem az egész államot elveszejti.

Hamvas Béla: Létrendszer és léthazugság

Egy rendszerben nem a kijelentések tényleges igazságtartalma a döntő, hanem, hogy a kijelentés az organizációban miképpen építhető be, vagyis, hogy az organizációt tökéletesebbé teszi, vagy sem. Egy kijelentés az abszolút igazságot is kimondhatja, de ha a rendszerbe nem illeszthető be, semmit sem jelent. És a rendszer valóságbázisa minél szűkebb, igazságbefogadó képessége annál csekélyebb. Idők folyamán a rendszerek rugalmasságukat és asszimiláló képességüket elvesztik, és semmiféle tőlük idegen gondolat befogadására nem képesek. Megújulási tehetségük nincs többé. Ez az a pillanat, amikor egy rendszer az igazsággal szemben negatív magatartást vesz fel, vagyis amikor a létrendszer léthazugság rendszerré válik.

Hamvas Béla: Íme a cédrus

Íme a cédrus. Fa áll itt, a sok közül egy. Nincs belőle kettő. Elszigetelt egyetlenségében abszolutizálta magát. Senkihez és semmihez nem hasonlít. Saját ideje van, saját helye, itt áll, beágyazva a világba, népébe és vallásába, hűségben földjéhez és végzetéhez, szakrális egyszeriségében. Nem tudja, hogy mi az abszolút szellem és mi a kinyilatkoztatás, mi a nyugalom és mi az elcsendesedett tó víztükre, amin nincs egyetlen habfodor. Amit lát, nem az egész egyszerre csupán egyetlen perspektíva, s az sem tiszta. Egyetlen pillanatig sem áll meg, folyton dolgozik önmaga megvalósításán, semmiben sem bizonyos, folyton inog és tévelyeg és káprázik és téved és csalódik, de úgy, ahogy senki más, csak ő.

Hermész Triszmegisztosz: A tökéletesség útja

Ahogy a tűz tűz, a víz is víz marad, a föld sem lesz más, mint a föld, úgy az ember csak ember, bármelyik útját járja.

Aki ugyanaz mer lenni, aki tegnap volt, csodálatra méltó az állhatatosság bátorságáért.

Aki nem a hamisat veszi észre, az igazat látja meg. Aki mindent megért, annak számára természetes az igazság. Aki tudja, miben áll az erény, annak adott az erényes élet.

Akik tántorognak, még nem biztos, hogy eltévednek; a bizonytalanság is lehet az igaz út keresése.

Seneca: Az önmagadhoz vezető útról

Jól teszed, ha útnak indulsz; tűzz ki magad elé úti célokat, de mindenekelőtt érkezz el önmagadhoz.Hogyan? - kérdezed. Haladj a bölcsességben, de legelőször is azzal törődj, hogy következetes légy önmagadhoz.Ahányszor próbára akarod tenni, hogy elértél-e valamit, figyeld meg: ma ugyanazt akarod-e, amit tegnap akartál?A célok változása azt mutatja, hogy a lélek hullámok közt sodródik: hol itt, hol ott bukkan fel - a szél járása szerint. Amit megalapoztak, amit jól rögzítettek, az nem imbolyog a szélben. Ez csak a bölcs osztályrésze, de valamennyire részesülnek belőle a bölcsességre törekvők is, mondjuk, azok, akik már szert tettek némi bölcsességre.Akkor mi a különbség köztük? - kérdezed, joggal. Az egyik megmoccan, de nem lendül máshová, egy helyben ingadozik. A másik meg se moccan.Élj egészségben!

Hamvas Béla: Barátság

Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk.Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás, csak viszontlátás.Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.

Hamvas Béla: Bizalom?

Az ember azzal a bizalommal születik meg, hogy itt otthon lesz és magával hozott életét kedvére élheti.Ehelyett valószínűleg életének első öt percében észreveszi, hogy nemcsak hogy nem élheti, hanem mintha a világ egész ereje arra összpontosulna, hogy a benne lévő életet kikezdje és aláássa, destruálja és megfojtsa, elnyomja és összetörje.

Hamvas Béla: Poeta sacer

A járvány úgy kezdődött, hogy mindenki trónkövetelő lett. Úgy folytatódott, hogy mindenki elkezdett igényt támasztani a papságra, aztán az arisztokráciára, aztán a tudásra. Nem nagy dolog, szóltak. Mindenkiből lehet uralkodó, pap, tudós, művész. Mindnyájan egyenlők vagyunk, mindnyájan mindent tudunk, és ha nem tudjuk, megtanuljuk. Mintha megtanulható lenne a királyság, a főnemesség és a papság.Amikor a királyok ezt hallották, leköszöntek; a papok, a tudósok, a katonák, az államférfiak szintén. Volt néhány, aki szavát fölemelte, azt szétmarcangolták. A többi azt mondta: ha ez nektek uralom, legyetek uralkodók; ha ez nektek nemesség, legyetek nemesek. Mit tehettek?Később a járványnak már evangéliuma is támadt, és megindult a világ nagy átfestése visszafelé, beszennyezni mindent, ami tiszta, lerángatni azt, ami nagy, eltaposni, akinek feje kiemelkedik és megmérgezni azt, ami egészséges. Így vész és veszett el az állam, a nemzet, a nép, a munka, a gazdagság, a vallás, a szerelem, a szépség, az erő, a háború, a játék, az ízlés, az igazság...

Albert Schweitzer: Az élet tiszteletének etikája

Az élet tisztelete a boldogságomat sem adja meg maradéktalanul. Olyan pillanatokban, amikor elfogulatlanul örülni szeretnék, gondolatokat ébreszt bennem a látott és észrevett nyomorúság fölött. Nem engedi meg, hogy e zavaró gondolatokat elhessegessük magunktól. Ahogyan a hullám nem önmagáért van, hanem hogy az óceán hullámzásában állandóan részt vegyen, életem sem lehet soha önmagáért, mindig csak annak átélésében, ami körülöttem van.Az igazi etika különös tanítást sugall nekem. Azt mondja: boldog vagy, ezért arra hívattál, hogy sokat adj tovább. Amivel egészségben, adottságokban, teljesítőképességben, sikerben, szép gyermekkorban, harmonikus otthoni körülményekben többet kaptál, mint mások, azt nem fogadhatod úgy, mint magától értetődőt. Annak árát le kell rónod. Az életnek életért való odaadásában rendkívülit kell teljesítened.Veszélyessé lesz az igazi etika hangja azoknak a boldogoknak, akik mernek rá hallgatni. Ezekkel szemben nem tompítja le a benne lobogó ésszerűtlent. Azzal rohanja le őket, hogy zökkenjenek ki a megszokott kerékvágásból, s legyenek az odaadás kalandoraivá, akikből túl kevés van a világon...Az élet tiszteletének etikája azonban nem hagyja jóvá, hogy az ember arra legyen ítélve vagy ahhoz hozzásegítve, hogy a többi emberért való odaadás felelőssége alól mentes legyen. Megkívánja tőlünk, hogy valahogyan és valamiben emberek legyünk a többi ember számára. Azoknak, akik a munkahelyen ezt nem tudják megvalósítani, s egyébként sincs semmijük, amit odaadhatnának, azt ajánlja, áldozzanak fel valamit az idejükből és a nyugalmukból, ha oly szűkösen vannak is

ezek kimérve.Teremtsetek magatoknak mellékfoglalkozást - mondja nekik -, láthatatlan, talán titkos mellékfoglalkozást. Nyissátok ki a szemeteket és keressétek meg, hol van szüksége valakinek vagy valamely emberekért történő vállalkozásnak egy kis időre, egy kevés kedvességre, parányi részvétre, egy kis beszélgetésre vagy valami munkára. Talán egy magányos, megkeseredett beteg vagy ügyefogyott ember az, akinek jelenthetsz valamit. Talán egy aggastyán vagy egy gyermek. Talán egy nemes vállalkozás, melynek önkéntesekre van szüksége, akik fel tudnak áldozni egy szabad estét, vagy ügyes-bajos dolgokat el tudnak intézni. Ki tudná felsorolni azokat az alkalmazási lehetőségeket, amelyek az embernek nevezett értékes ?forgótőkéből? adva lehetnek. Ebben van hiány mindenütt. Ezért keresd, nem kínálkozik-e emberséged számára befektetési lehetőség. Ne ijedj meg, ha várnod vagy kísérletezned kell. Csalódások esetén is maradjon meg az elszántságod! De ne kerülje el a figyelmedet valami mellékfoglalkozás, amivel ember lehetsz a többi ember számára! Biztosan rendeltetett neked ilyen, ha igazán akarod...Így beszél az igazi etika mindazokhoz, akiknek akár csak egy kevés idejük vagy emberségük van, amit felajánlhatnának. Boldogok lesznek, ha rá hallgatnak, és mentesek maradnak attól, hogy az odaadás elmulasztása miatt erkölcsileg elsatnyult emberekké váljanak.

Tendzin Gjaco: A türelem gyakorlás

A türelem gyakorlásával nem pusztán a helyes, objektív megismerés birtokába jut az ember, hanem jó közérzetet is teremt magának. Ez a mindennapi életben nélkülözhetetlen. A türelem gyakorlásával válik lehetségessé a lelki nyugalmunk fenntartása, és a türelem gyakorlása teremti meg azokat a körülményeket is, amelyek között örömteli életet tudunk élni.

Wass Albert: Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:a csillagok járása változó.És törvényei vannak a szeleknek,esőnek, hónak, fellegeknekés nincsen ború, örökkévaló.A víz szalad, a kő marad,a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,ha sáska rágja is le a vetést.Ha vakond túrja is a gyökeret.A világ fölött őrködik a Rends nem vész magja a nemes gabonának,de híre sem lesz egykor a csalánnak;az idő lemarja a gyomokat.A víz szalad, a kő marad,a kő marad.

Üzenem az erdőnek: ne féljen,ha csattog is a baltások hada.Mert erősebb a baltánál a fas a vérző csonkból virradó tavaszraúj erdő sarjad győzedelmesen.S még mindig lesznek fák, mikor a rozsdaa gyilkos vasat rég felfalta márs a sújtó kéz is szent jóvátétellelhasznos anyaggá vált a föld alatt...A víz szalad, a kő marad,a kő marad.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:ha egyenlővé teszik is a földdel,nemzedékek őrváltásainjönnek majd újra boldog építőkés kiássák a fundamentumots az erkölcs ősi, hófehér kövéreemelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,ki nem hamuval és nem embervérrelköti meg a békesség falát,de szenteltvízzel és búzakenyérrelés épít régi kőből új hazát.Üzenem a háznak, mely fölnevelt:a fundamentom Istentől valóés Istentől való az akarat,mely újra építi a falakat.A víz szalad, a kő marad,a kő marad.

És üzenem a volt barátaimnak,kik megtagadják ma a nevemet:ha fordul egyet újra a kerék,én akkor is a barátjuk leszekés nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.Kezet nyújtunk egymásnak és megyünkés leszünk Egy Cél és Egy Akarat:a víz szalad, de a kő marad,a kő marad.

És üzenem mindenkinek,testvérnek, rokonnak, idegennek,gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,annak, akit a fájás űz és annak,kinek kezéhez vércseppek tapadnak:vigyázzatok és imádkozzatok!Valahol fönt a magos ég alattmozdulnak már lassan a csillagoka s víz szalad és csak a kő marad,a kő marad.

Maradnak az igazak és a jók.A tiszták és békességesek.Erdők, hegyek, tanok és emberek.Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasszák már az égben fönt a rostáts a csillagok tengelyét olajozzákszorgalmas angyalok.És lészen csillagfordulás megintés miként hirdeti a Biblia:megméretik az embernek fias ki mint vetett, azonképpen arat.Mert elfut a víz és csak a kő marad,de a kő marad.

Bajorerdő, 1948. Tendzin Gjaco: Változás és változtatás

Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni,

megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit teszünk, hatással lesz valamire és valakire.

Tendzin Gjaco: A mosoly forrása

Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló. De milyenek a mosolyok? Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly. Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem. Ám a valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.

Tendzin Gjaco: Leszokni a sértő viselkedésről

Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük, és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.

Tendzin Gjaco: Erőszakosság nélkül

Kívülről nehezen ítélhető meg, hogy erőszak mozgat-e valamely cselekedetet, vagy más motiváció. Ugyanis negatív motiváció esetén is látszódhat egy cselekedet szelídnek, finomnak, pedig az azt irányító érzés mélyén erőszak rejlik.De fordítva, durva tettek és szavak mögött is lehet őszinte szándék, pozitív motiváció, amely nem erőszakos.Bármiképp nyilvánul is meg, az erőszakosság romboló erő, az erőszakmentesség építő.

Tendzin Gjaco: Tisztességes eszközökkel

Akár magányosan álló palotában, akár városok ember sűrűjében élünk, ugyanazokért az alapvető emberi célokért dolgozunk és küzdünk.Közben azonban nem vesszük észre, mennyire fontos, hogy e célok eléréséért tisztességes eszközökkel harcoljunk. Az eszközt, a módszert mindig úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg ne romboljunk vele.

Tendzin Gjaco: Törődni másokkal

Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk.Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?

Tendzin Gjaco: Önvizsgálat és jellemfejlődés

Ebben az örökké változó világban van két fontos dolog, amit mindig érdemes szem előtt tartanunk. Az egyik az önvizsgálat. Mindenkor, minden helyzetben felül kell vizsgálnunk a viselkedésünket, állandóan ellenőriznünk kell magunkat, hogy vajon helyesen, megfelelően cselekszünk-e. Mielőtt másokra mutogatunk, figyeljünk magunkra. A másik fontos dolog az, hogy mindig készen kell állnunk a hibáink beismerésére és kijavítására.

Tendzin Gjaco: Megdöbbentő élmény

A szexuális vágy értelemszerűen akar valamit.Kielégülést a másik birtoklása által. Ez szellemi kivetülés, amelyet bizonyos

érzés vált ki. Elképzeljük a másikat a birtokunkban.A vágy pillanataiban minden kellemesnek, kívánatosnak tűnik. Az ember nem látja akadályát a beteljesülésnek, és nem látja okát az önmegtartóztatásnak sem. A vágy tárgya hibátlannak, sőt dicsőítést érdemlőnek látszik.De aztán minden megváltozik a birtokbavétellel. A vágy hirtelen megszűnik - akár mert beteljesült, akár mert elcsendesítette az idő - és többé már nem úgy nézünk egymásra, mint korábban.Néhányan beismerik, hogy ez megdöbbentő élmény. Feltárul előttük a másik valódi szándéka, természete.Ezért van annyi megromlott házasság, veszekedés, pereskedés, annyi gyűlölet.

Reményik Sándor: Akarom

Akarom: fontos ne legyek magamnak.A végtelen falban legyek egy tégla,Lépcső, min felhalad valaki más,Ekevas, mely mélyen a földbe ás,Ám a kalász nem az ő érdeme.Legyek a szél, mely hordja a magot,De szirmát ki nem bontja a virágnak,S az emberek, mikor a mezőn járnak,A virágban hadd gyönyörködjenek.Legyek a kendő, mely könnyet töröl,Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.A kéz legyek, mely váltig simogat,Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.Legyek a fáradt pillákon az álom.Legyek a délibáb, mely megjelenÉs nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,Legyek a délibáb a rónaságon.Legyek a vén föld fekete szívébőlEgy mély sóhajtás fel a magas égig,Legyek a drót, min üzenet megy végigÉs cseréljenek ki, ha elszakadtam.Sok lélek alatt legyek a tutaj,Egyszerű, durván összerótt ladik,Mit tengerbe visznek mély folyók.Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,Míg le nem teszi a művész a vonót.

Pascal: Az emberi természet leleplezése Pascal: 139. gondolat

Elgondolkoztam néha az emberek különféle lázas tevékenységén, azokon a veszedelmeken és gyötrelmeken, amelyeknek az udvarban, a hadakozásban teszik ki magukat, amelyekből annyi civakodás, indulat, vakmerő és gyakran balul kiütő vállalkozás stb. származik, és ráeszméltem, hogy minden bajuknak egy a forrása: nem tudnak nyugton megülni a szobájukban.Ha a megélhetéséhez elegendő vagyonnal rendelkező ember örömét lelné otthonában, nem szállna tengerre, nem indulna várakat ostromolni! Csak azért vásárolnak maguknak oly drága pénzen rangot a hadseregben, mert elviselhetetlennek éreznék, hogy ne mozduljanak ki városukból; a társaságot és a kártya okozta szórakozást is csak azért hajszolják, mert nem képesek örömet lelni az otthon ülésben.

Mikor azonban mindezt jobban végiggondoltam, és meglelve minden bajunk forrását, meg akartam keresni az okát is, arra jöttem rá, hogy van ennek egy nagyon is valóságos oka, mégpedig a mi gyarló és halandó állapotunk természetes nyomorúsága, amelybe ha alaposan belegondolunk, semmi sem képes megvigasztalni bennünket.Bármilyen állapotot képzeljünk el magunknak, ha számba vesszük a számunkra elérhető földi javakat, a királyi méltóság a legszebb a világon, és akárhogyan

vélekedjünk is róla, minden vonzó élvezet együtt jár vele.De ha a király nem talál magának szórakozást, és ideje van elgondolkodnia rajta, mi is ő voltaképpen, akkor ez a bágyadt boldogság nem fog neki elég lelkierőt adni, ezért szükségszerűen az őt fenyegető veszélyekre és a bekövetkezhető lázadásokra terelődik a figyelme, majd végezetül az elkerülhetetlen halálra és betegségekre; úgyhogy, ha hiányzik neki az, amit szórakozásnak szoktunk nevezni, boldogtalan lesz, boldogtalanabb még legalacsonyabb alattvalójánál is; aki játékkal és szórakozásokkal tölti idejét.

Ezért oly keresett a kártya, a nők társasága, a hadakozás; a magas hivatalok. Nem mintha valóban létezne boldogság, mintha azt képzelné bárki, hogy az igazi boldogság a kártyán nyerhető pénz birtoklása, vagy a felhajszolt nyúl: hiába is kínálnák neki, nem kérne belőle. Nem ezt a langyos és békés életet keressük, amelyik módot ad rá, hogy boldogtalan állapotunkkal foglalkozzunk, nem is a hadakozás veszélyeit vagy a magas tisztségekkel járó kellemetlenségeket, hanem a gürcölést, amely másfelé tereli figyelmünket, és elszórakoztat bennünket.Ez a magyarázata annak is, miért szeretjük jobban a vadászatot, mint a zsákmányt.Ezért szeretik az emberek annyira a zajt és a sürgölődést; ezért szörnyű kínszenvedés a börtön; ezért érthetetlen számunkra az egyedüllét öröme.A királyi sor legnagyobb boldogságát végeredményben az jelenti, hogy környezete állandóan igyekszik szórakoztatni az uralkodót, és megszerez számára minden lehetséges örömet.A királyt olyan emberek veszik körül, akiknek minden gondjuk az ő szórakoztatása, az, hogy mivel tereljék el gondolatait önmagáról. Mert hiába király ő, ha belegondol sorsába, csak boldogtalan ember.

Íme, ez minden, amit az emberek ki tudtak találni a maguk boldogítására. Akik pedig adják a filozófust, s azt hiszik, hogy embertársaik oktalanok, mert naphosszat hajszolják a nyulat, melyet eszükbe sem jutott volna pénzért megvenni, nem sokat tudnak az emberi természetről. Mert az a nyúl (amit megvennének) nem jelentene számukra védelmet a halál és nyomorúságaink gondolata ellen, a vadászat azonban - amely eltereli róla figyelmünket - védelmet nyújt ellene.A Pürrhosznak adott tanács, hogy éljen azzal a nyugalommal, amelyet annyi fáradság árán készült megszerezni, számtalan nehézségbe ütközött.

(Azt tanácsolni valakinek, hogy éljen nyugalomban, annyi, mintha ezt mondanánk neki: éljen boldogan; mintha azt tanácsolnánk neki, legyen olyan boldog a sorsa, hogy nyugodtan gondolkodhassék rajta, s ne leljen benne okot bánkódásra. Más szóval: hogy nem ismerjük az emberi természetet.Ezért van az, hogy az emberek, akik természetszerűen érzik az állapotukat, semmit sem kerülnek annyira, mint a nyugalmat, és nincs olyan, amit el ne követnének, csak hogy háborúságot támasszanak.Nem mintha hiányzanék belőlük az ösztön, amely megmutatja nekik, mi az igazi boldogság. A hiúság, az öröm, amit az okoz, hogy másoknak megmutatjuk. Így aztán nehezen tudnánk őket hibáztatni: nem az a hiba, hogy a tülekedést keresik - ez még nem lenne baj, ha csupán szórakozásból tennék; de úgy hajszolják, mintha a vágyott dolgok bírása valóban boldoggá tudná őket tenni. És ezért cselekszünk helyesen, amikor hívsággal vádoljuk törekvésüket; úgyhogy e kérdésben sem azok nem értik az ember igazi természetét, akik hibáztatják őket, sem azok, akiket hibáztatnak.)

Így aztán ha helyesen gondolkoznának, s amikor azt vetik a szemükre, hogy ami után oly hévvel törekszenek, úgysem boldogíthatja őket, azt felelnék, amit kellene, hogy tudniillik. mindebben csupán féktelen, szenvedélyes elfoglaltságot keresnek, amely eltereli magukról a gondolataikat, és ezért tűznek maguk elé csábító, szenvedélyes erővel vonzó célt, a vitatkozók nem tudnának mit válaszolni rá. De nem ezt felelik nekik, mert nem ismerik önmagukat. Nem tudják, hogy csak a vadászat, nem pedig a zsákmány érdekli őket.(A tánc: jól meg kell gondolnunk, hová lépjünk. A nemes urak őszintén úgy érzik,

hogy a vadászat nagyszerű, királyi szórakozás; a falkavezető legénynek azonban más róla a véleménye.)Azt képzelik, ha elnyerték volna a vágyott tisztséget, utána gyönyörűséggel adnák át magukat a pihenésnek, és nem érzik át mohóságuk telhetetlenségét. Azt hiszik, őszintén vágynak a nyugalomra, holott tulajdonképpen csupán az izgalmat hajszolják.Titokzatos ösztön űzi őket, hogy a világban keressenek szórakozást és elfoglaltságot, s ennek a forrása örökös nyomorúságuk nem szűnő érzete; ám él bennük ősi természetünk nagyszerűségének emlékeként egy másik, rejtett ösztön is, amely azt súgja nekik, hogy igazi boldogságot csupán a nyugalom nyújthat, nem pedig a tülekedés; e két ellentétes ösztönből alakul aztán ki bennük egy lelkük mélyén láthatatlanul megbúvó, zavaros szándék, amely arra serkenti őket, hogy izgalmak árán hajszolják a nyugalmat, s abban a hitben ringatja őket, hogy a hiányzó kielégüléshez úgy juthatnak el, ha legyőzve a néhány számításba vett akadályt, megnyithatják a nyugalomhoz vezető kaput.

És így múlik el az egész élet. Akadályokkal küzdve keressük a nyugalmat; s amikor végre legyőztük őket, elviselhetetlenné válik a nyugalom; mert vagy meglevő bajainkra gondolunk, vagy azokra, amelyek ránk szakadhatnak. De még ha mindenfelől eléggé védve éreznénk is magunkat, a gond a maga erejéből akkor is hamarosan ránk törne szívünk mélyéből, ahol természeténél fogva gyökerezik, és megmérgezné lelkünket.Az ember tehát oly szerencsétlen, hogy sajátos: alkatánál fogva akkor is emésztenék a gondok, ha semmi oka sem volna rá; ugyanakkor azonban oly hívságos, hogy hiába van ezer meg ezer lényeges oka rá, a legcsekélyebb dolog - például az ellökött biliárdgolyó vagy a kergetett labda - is el tudja szórakoztatni.De - kérdezhetné valaki - mire jó neki mindez? Hogy holnap azzal dicsekedhessék barátai előtt, jobban játszott, mint ellenfele. Ugyanígy mások dolgozószobájukban verítékeznek, mert be akarják bizonyítani a tudósoknak, hogy megoldottak valami eddig megoldhatatlan algebrai problémát; számtalan más - és véleményem szerint épp oly oktalanul - a legnagyobb veszélyeket is vállalja, csakhogy eldicsekedhessék egy vár elfoglalásával; végezetül mások halálra gyötrik magukat, hogy minderről tudomást szerezzenek, nem azért, mintha ettől okosabbak lennének, hanem csupán azért, hogy megmutassák: íme, ők mindent tudnak. És ezek a legostobábbak az egész bandában, mert ők ezt tudják is, míg a többiről legalább feltételezhetjük, hogy nem lennének azok, ha tudomásuk lenne róla.

Van, aki gond nélkül tölti életét, mert mindennap játszik kis tétben. De adjuk csak neki oda minden reggel azt a pénzt, amit aznap megnyerhet, és kössük ki, hogy ne játsszék: boldogtalanná tesszük vele. Erre azt mondhatják, nem a nyereségért, hanem a játék okozta szórakozásért játszik. Játsszon hát tét nélkül, nem leli benne kedvét, unatkozni fog. Tehát nem csupán a szórakozást keresi: a langyos, szenvedély nélküli szórakozás untatja. Tűzbe kell jönnie, be kell csapnia önmagát, azt képzelnie, hogy boldog lenne, ha játékban nyerné, amit a játékról való lemondás árán nem lenne hajlandó elfogadni, izgató célra van szüksége, hogy a képzelt tárggyal felkorbácsolja vágyát, dühét, félelmét, mint ahogy a gyerekek rémüldöznek az arctól, amelyet maguk kormoztak be.

Hogyan lehetséges, hogy ez az ember, aki alig néhány napja veszítette el egyetlen fiát, és perekbe, veszekedésekbe gabalyodva reggel még úgy fel volt kavarva, most meg rá se hederít minderre?Ne csodálkozzunk rajta: most azzal van elfoglalva, merre tör ki az a vadkan, amelyet immár hat órája hajszolnak ádáz agarai. Mi kell ennél több?Bármennyi bánata legyen is az embernek; ha rá lehet bírni, hogy belemerüljön valamiféle szórakozásba, boldognak érzi magát ez alatt az idő alatt; ám bármily boldog, ha semmiféle szenvedély vagy mulatság nem szórakoztatja, nem köti le, akadályozva, hogy elhatalmasodjék rajta az unalom, hamarosan merő bánat és szerencsétlenség lesz. Szórakozás nélkül nincsen öröm, szórakoztató időtöltés közben nincsen bánat.A nagyurakat is az teszi boldoggá, hogy rengeteg ember szórakoztatja őket, és

hogy módjukban áll ilyen körülmények között élniük.Figyeljük csak meg! Mi egyebet jelent kincstári főfelügyelőnek, kancellárnak, bírósági elnöknek lenni, mint olyan helyzetben élni, amelyben kora reggeltől szüntelenül zaklatják az embert, egyetlen pillanatot sem hagyva neki rá, hogy önmagával gondoljon? De ha kegyvesztetté lesz; és vidéki lakába száműzik, hiába a vagyon, hiába a kiszolgáló szolgaszemélyzet, mégis nyomorultnak és elhagyatottnak érzi magát, mert senki sem akadályozza abban, hogy önmagán járjon az esze.

_______________________________________

Megjegyzés: Vajon nem igazak ezek a szavak napjainkra is? Talán nem azért hajszoljuk a munkát, a szórakozást, az internetet, a számítógépes játékokat, a hétvégi bulikat, a szemet kápráztató csúcstechnikával megrendezett mozi filmeket stb. hogy elfelejtkezzünk saját boldogtalanságunkról, s ne kelljen önmagunkba nézzünk?

Tendzin Gjaco: Áldozatvállalás, félelemcsökkenés

Amikor félsz, gondold azt, hogy mások is félnek. Sőt, vedd magadra az ő félelmüket is. Még ha a szenvedésed fokozódik is azáltal, hogy a terheidet növelted, meglátod, a félelmed mégis csökkenni fog.

Tendzin Gjaco: Amikor meghalunk

Amikor meghalunk, semmit sem viszünk magunkkal. Csak életünk tetteinek gyümölcseit és szellemi minőségünket.

Tendzin Gjaco: Nemes célkitűzés és megvalósítás

Minden nemes szándék megvalósítása elkerülhetetlenül akadályokba ütközik. Mielőtt az akadályok leküzdéséhez látnánk, igen fontos még egyszer alaposan ellenőriznünk a célkitűzés és indíttatás helyességét. Őszintén, tisztességesen és minden részletet illetően indokoltan kell cselekednünk. Úgy, hogy az másoknak és önmagunknak is a legjobb legyen. A cél kitűzése után szilárdan el kell határoznunk, hogy mindvégig következetesen törekszünk az elérésére. Hogy ha végül a cél elérhetetlennek mutatkozik, akkor se tehessünk magunknak szemrehányást.

Tendzin Gjaco: Az élet, - érték

Próbáljuk meggyőzni magunkat arról, hogy az élet önmagában is óriási érték, s nem szabad elvesztegetnünk egyetlen pillanatát sem.Nem a lényegre figyelni, hanem pazarolni az élet kincseit, majdnem olyan, mint mérget bevenni, miközben tisztában vagyunk a hatásával.Nem helyénvaló, hogy az emberek komolyan elkeserednek, amikor valami anyagi veszteség éri őket, de a legcsekélyebb szomorúságot sem érzik, amikor életük valódi értékei vesznek el...

Tendzin Gjaco: Megelégedettség, boldogság

Ha az ember egyszerűen él, akkor elégednek kell lennie. Az egyszerűség rendkívül fontos a boldogsághoz. Létfontosságú, hogy teljesüljön néhány vágyunk, és hogy elégedettek legyünk azzal, amink van.Legyen éppen elég élelmünk legyen ruhánk, legyen tető a fejünk fölött, amely megvéd az elemektől. Végül igen nagy boldogság származik abból is, hogy az egyszerűségből adódóan elkerüljük a szellemi konfúziót és elmélyülhetünk segítőkészségünk kiművelésében.

Hamvas Béla: Az öröm beszennyezése

Sok millió előszobában folyik az emberi örömnek ez a beszennyezése.Beszélhetsz neki mézről és virágról, a szerelemről és a csillagokról, és az öröm imájáról, amely előtt az égi csarnoknak minden kapuja kitárul.Ez itt hivatal, itt nem szabad beszélgetni, és nem szabad kopogtatni, és várni kell, amíg az írnok bent a kenyérhéjat rágcsálja, és az ablakon kibámul, és el kell merülni a béna és sötét nemlétezésben, és tűrnie kell, hogy az örömre szomjas szívet megpörköljék, mindezt meg nem fellebbezhető hatalommal, évezredes hagyománnyal, a magasabb közérdek nevében.

Tendzin Gjaco: A legnagyobb megpróbáltatás

Sokkal építőbb lenne, ha az emberek megpróbálnák megérteni állítólagos ellenségeiket. Megbocsátani sokkal hasznosabb mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni. Még hasznosabb megbocsátani, ha dühöd csillapíthatatlan. Élni a lehetőséggel, hogy a rossz helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk ez a legnagyobb megpróbáltatás.

Tendzin Gjaco: Harag, vagy jóság?

Fizikailag fejlett emberi lények vagyunk, de szellemileg fejletlenek, befejezetlenek. Az ember fizikai formája adott, a szellem képességeit ki kell fejleszteni, hogy ne tévedjünk ítéleteinkben. Senki nem garantálja szellemi kvalitásainkat: Mi magunk vagyunk felelősek értük. A garancia pedig önfegyelmünk, önismeretünk és az a felismerés, hogy a harag hátra; a jóság előre visz.

Chiparopai: Valami bölcsebb nálad (indián bölcsesség

Honnan tudnánk, hogyan éljünk, ha nem hinnénk valamiben, ami nagyobb nálunk? Ki tanítana meg bennünket az életre? Ki mondja meg a fának, mikor jön el az ideje, hogy kisarjadzanak a levelei? Ki mondja meg a rigóknak, hogy meleg lett, s újra észak fele repülhetnek? A madarak és a fák hallgatnak valamire, ami bölcsebb náluk.

Eszkimó bölcsesség: A gyűlölet rabsága

Jöttek a fehér vadászok, és leölték apámat, és leölték a többi férfiakat, akik nem akarták, hogy fegyverrel támadjanak a fókákra.Én gyűlöltem a fehér vadászokat, de anyám azt mondta: Nem szabad gyűlölnöd a fehér vadászokat, hisz a gyűlölet olyan, mintha a te szívedbe is golyót eresztettek volna.Sokáig hordoztam még a lövedéket a szívemben, de egyszer megszabadultam tőle. Emléket őrzök apámról és azokról a férfiakról, akik meg akarták óvni az állatokat. Könnyűek lettek a napjaim, mert a gyűlölet, akár a kő nehezül a lélekre, és a pusztulásba ránt bennünket, holott nekünk élnünk kell. Apánk is így akarta.Hosszú időt kellett várnom, hogy megértsem anyámat. Vajon a mi gyermekeinknek hány év kell, hogy megértsenek bennünket?

Márai Sándor: Szegények kincse

Az új cseléd néhány hete lakik az odúban, melyet a háziak lakóhelyéül jelöltek ki, a konyha szomszédságában. Az odú térfogata két négyzetméter: összehajtható vaságy fér el itt, semmi más. Az ajtóba vert szögekre akasztotta fel a cseléd néhány rongyát, retyerutyáját.De most már, hogy "otthonos" a házban, szemérmesen és óvatosan, kirakta kincseit is. Van egy teababája. Van egy műmárványból készült műtárgya: hölgy, derékig kivágott ruhában. Hol szerezhette ezt?... Van egy kis selyempárnája, foszlott és kócos. Ez mindene.E tárgyak mélyen meghatnak, szemem megtelik könnyekkel, amint nézem. A

kispolgári világban, melynek e tárgyak ékességei voltak, megvetéssel és utálattal fordulnék el a vackoktól. De itt, a cseléd odújában, ugyanazt az áhítatot sugározzák, mint a Louvre műkincsei. "Valami szépség kell az élethez, valami áhítat, művészet kell az élethez, valamiben hinni kell!" - ezt mondják e tárgyak. - "Valami kincs is kell az élethez!" Zavartan hallgatok. Igen, kincs nélkül nem lehet élni.

Sose kételkedjünk benne, hogy egy gondolkodó, elkötelezett emberekből álló kis csoport meg tudja változtatni a világot. Valójában csak ők tudják megváltoztatni. Margaret Mead

Természetesen nyitottaknak kell lennünk, de nem annyira, hogy az agyunk kiessen.?

A szabadgondolkodó olyan személy, aki a dolgokról való véleményét a hagyománytól, tekintélytől és különböző dogmáktól függetlenül, elfogulatlanul alakítja ki.

Kutatás önmagunk után"...Szinte rettegve láttunk munkához. Végül azonban okot találtunk a reményre."

"Ahol könyveket égetnek, előbb-utóbb embereket is égetnek.Ahol könyvszervereket becsuknak, ott előbb-utóbb embereket is ok nélkül becsuknak.Nem szeretném megérni, hogy majd a gyerekeim megkérdezzék: Papa, hol voltál, amikor az elektronikus könyvtárakat becsukták?"

Thomas Henry BuckleMinden tudós tudja, hogy az Újtestamentum erkölcsi rendszere nem tartalmaz olyan elvet, amelyet előzőleg ne fejtettek volna már ki, és hogy az apostoli írások néhány legszebb bekezdése idézetek pogány íróktól... Azt állítani, hogy a Kereszténység olyan emberi erkölcsi igazságokat közvetített, az előbb kifejtettekről való goromba tájékozatlanságot vagy szándékos elhallgatását jelenti.

History of Civilization, Vol. I, p. 129

Tori AmosEz az egész keresztény teológia abból áll,hogy Isten lejött, hogy a fia által tanulmányozza az életet. Nos, hogy tanulmányozhatja, ha nem naív? És hogy lehetne naív, ha az egész szerkezetet önkezűleg alkotta?

riport a Vox magazinban, May, 1994

Sir Richard BurtonMinél többet tanulmányozom a vallásokat, annál inkább meg vagyok győződve, hogy az ember soha nem imádott mást, mint magát.

James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Susan Brownell AnthonyNem hiszek azoknak az embereknek, akik mindig tudják, hogy Isten mit akar, hogy tegyenek, mivel az mindig egyezik saját vágyaikkal.

1896

Susan Brownell AnthonyA múlt vallási üldözései olyan címszó alatt történtek, amit Isten parancsának

mondottak.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, szerk., 2000 Years of Disbelief

Szent AthanasiusNem lándzsák és kardok, katonák vagy hadseregek mozdítják elő az igazságot, hanem vita és szelíd meggyőzés.

M. Searle Bates, Religious Liberty An Inquiry (1945), Menendez és Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

Russell Wayne BakerAnnak, aki a kereszténységet vallja mindig is egy nagy teher volt a gyűlölet, amellyel valószínűleg keresztény társai elárasztják, akik hamar megszimatolják, elítélik és megbüntetik a csalást, a képmutatás és a méltatlanságot azok közül, akik kinyilvánítják a hitüket. Rosszabb időkben a vita, hogy mi képzi a teljesen képzett keresztényt gyakran hitvány veszekedésekhez vezetett, melyekben a vitázók kínozták, elégették, felakasztották egymást abban a meggyőződésben, hogy a kínzás, égetés, és felakasztás az, amit a kereszténynek tennie kell...

New York Times, December 1988, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Paul KurtzA Skeptical Inquirerben Stephen Jay Gould két magisztériumról, a tudományról és vallásról beszélt, amelyek nem vetekednek egymással és nem mondanak ellent egymásnak. A tudomány a saját területén az igazsággal foglalkozik, míg a vallás területe az etika. Azt hiszem, hogy ez az álláspont téves. Szerintem szükséges lenne a vallás és az etika szétválasztása is. Úgy gondolom, hogy a hívőknek nincs különleges jogosítványuk morális ítéletek megfogalmazásához.

Kompatibilis-e a tudomány és a vallás?

Phineas Taylor BarnumAz ortodox hit Istent bosszúálló lényként festette le, és mégis az emberek arról beszélnek, hogy szeretnek egy ilyen lényt.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich BakuninAz emberek azért mennek a templomokba, amiért a kocsmákba: hogy elkábítsák magukat, hogy elfeledjék nyomorukat, hogy elfeledkezzenek pár percre magukról, szabadon, és boldogan.

Circular Letter to My Friends in Italy, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich BakuninAz első forradalom a teológia felsőbb zsarnoksága, Isten kísértete ellen van. Amíg van egy mesterünk a mennyországban, addig rabszolgák leszünk a földön.

God and the State

Mikhail Aleksandrovich BakuninIsten eszméje lemondást jelent az emberi értelemről és igazságról; az emberi szabadság döntő tagadása és szükségképpen az emberiség rabszolgává válását jelenti elméleti és gyakorlati értelemben is.

James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich Bakunin

A vallás csoportos őrület.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich BakuninA teológia az isteni hazugság tudománya.

George Seldes, ed., The Great Quotations, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich BakuninMaterialisták és ateisták vagyunk és a tényekben dicsőülünk.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich BakuninHa Isten létezne, mindenképp szükséges volna eltörölni őt.

Isten és állam (1882), úgy tűnik, hogy válasz Voltaire szavaira - \"Ha Isten nem létezne, szükség volna arra, hogy feltalálják.\"

Mikhail Aleksandrovich BakuninA szabadság az erkölcsösség és az emberi méltóság pontosan abban áll, hogy nem azért cselekszik jól, mert kényszerítve van rá, hanem azért, mert magától belátja, akarja, és azt szereti.

God and the State, The Columbia Dictionary of Quotations

Mikhail Aleksandrovich BakuninMinden vallás, isten, félisten próféta, messiás és szent az olyan emberek képzeletének és hiszékenységének terméke, akik még nincsenek birtokukban teljességében intellektuális hatalmuknak.

God and the State, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Mikhail Aleksandrovich BakuninIsten, vagyis inkább Isten képzete ezért a beletörődése és az intellektuális és erkölcsi oka a földi rabszolgaságnak, és az ember szabadsága soha nem lesz teljes addig, amíg teljesen az égi mester eszméjét teljesen ki nem irtották.

Oeuvres, vol. 1, p. 143, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Luther BurbankOlvassuk csak el a Bibliát a teológia beteges, színjátéka nélkül, csak úgy, mint más könyveket, saját értelmünk ítéletére hagyatkozva, a belső hangunkra hallgatva, nem a zajos bábelre odakint. Legtöbbünk megvan a megfelelő ítélőképességünk. Használni tudjuk, vagy mások kell, hogy etessenek minket, mint a csecsemőket?

idézi Joseph Lewis

Lydia Maria ChildHa csak az elvesztegetett szellemi erőfeszítéseket lehetne a teológia kárára írni, annak is elégnek kellene lennie, hogy száműzzük a földről, mint az emberiség egyik legnagyobb ellenségét.

The Progress of Ideas Through Successive Ages, from Annie Laurie Gaylor, ed., Women Without Superstition: \"No Gods -- \"No Masters\"

Luis BuńuelHa valaki bebizonyítaná nekem - itt helyben - hogy Isten, teljes fényességében

létezik, az nem változtatna egy cseppet sem a viselkedésemen.

My Last Sigh, ch. 15 (1983), from The Columbia Dictionary of Quotations

Luther BurbankAz a gondolat, hogy egy jó Isten elküldi az embereket égni a pokolba, teljesen elfogadhatatlan számomra. Elmebajos beszéd. Nincs semmi közöm egy ilyen Istenhez.

idézi Joseph McCabe

Luther BurbankEljött az ideje, hogy az őszinte emberek elítéljék a rossz tanítókat és megtámadják a hamis Isteneket.

Karen ArmstrongEgy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményétől, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindentudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszerű fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ők irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent bőven jogos.

A History of God, pg. 383, Paul Tillich-ről beszélve

Karen ArmstrongEgy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményétől, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindentudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszerű fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ők irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent bőven jogos.

A History of God, pg. 383, Paul Tillich-ről beszélve

J. B. BuryA fejlődés, a gondolatszabadság és az egyházi hatalom hanyatlása együtt jár.

A History of Freedom of Thought, 1913, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

James Armstrong PüspökEgy pluralista társadalomban egyetlen csoport sem írhatja elő a hitünket vagy erkölcsi szabályainkat, akármilyen nagy vagy erős is.

Egyesült Metodista Egyház, Phoenix, Arizona February 4, 1975, Menendez and Doerr, The Great uotations on Religious Freedom

James Arthur BaldwinTalán az ember gondjainak igazi gyökere, hogy fel akarjuk áldozni életünk minden szépségét; totemekbe, tabukba, keresztekbe, véráldozatokba, tornyokba, mecsetekbe, rasszokba, hadseregekbe, zászlókba, nemzetekbe börtönözzük magunkat, hogy letagadjuk a halál tényét, amely az egyetlen tény, amit tudhatunk.

\"Letter from a Region in My Mind,\" New Yorker (17 Nov. 1962; repr. The Fire Next Time, 1963).

Jean AnouilhIstennel az a baj, hogy soha nem lehet tudni, hogy nem az ördög egy fortélya.

The Archbishop, in The Lark. From The Columbia Dictionary of Quotations

Jean AnouilhMinden ember azt hiszi, Isten az ő oldalán áll. A gazdagok és a szegények tudják, hogy igen.

Charles, in The Lark (fordította Lillian Hellman, 1955). From The Columbia Dictionary of Quotations

Jeremy BenthamA dogmatikus teológia szelleme mindent megfertőz, amit megérint.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Jeremy BenthamNincs nagyobb dögvész egy államban, mint a vallási buzgalom erkölcsösség nélkül.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

John Adams (1735-1826)Ahogy én látom, a keresztény hit kinyilatkoztatás. De vajon hogy történhetett, hogy tanmesék, történetek, legendák milliói úgy keveredtek össze a keresztény és a zsidó kinyilatkoztatással, hogy az a legvéresebb vallássá tette, amely valaha is létezett?

levél F. A. Van der Kampnak

John Adams (1735-1826)Az Egyesült Államok semmilyen értelemben nem alapszik a keresztény hiten; ahogyan nincs benne semmilyen ellenségeskedés a muzulmánok törvényei, hite vagy békessége ellen... ki van mondva, ...hogy semmilyen vallási okokból fakadó kifogás nem okozhat a két ország közötti harmóniában szakadást.

Tripoliszi Szerződés (1797) John Adams aláírásával (az eredeti szöveget Joel Barlow, U.S. konzul írta.)

John Adams (1735-1826)A kérdés, amely az emberi faj előtt áll, hogy a természetes Isten saját törvényei szerint kell-e kormányoznia a világot, vagy a papok és királyok fogják uralni kitalált csodák alapján?

levél Thomas Jeffersonnak

John CollierSzándékosan kerülöm Istent. Hihetetlen szadista volt.

from Laurence J. Peter, Peter\'s Quotations: Ideas for Our Time, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Irving BrantManapság a vallásos frázisok [a politikában] nem egy érzés kifejezése, hanem egy köpönyeg azok hiányának eltakarására.

The Bill of Rights, 1965, p. 417, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

Isaac AsimovEgy erős, politikai, gazdasági, vallási vagy szociális hatalommal rendelkező intézmény ellen lázadni veszélyes, és nagyon kevés ember teszi meg, kivéve talán tömegben. A "tudomány" intézménye ellen lázadni viszont a legkönnyebb dolog a világon, és bárki megteheti, és hihetetlenül bátornak érezheti magát, anélkül, hogy egy fikarcnyit is kockáztatna. Így a döntő többség, aki az asztrológiában hisz és hogy a bolygóknak nincs jobb dolguk, minthogy kódot alkossanak, amely megmondja, hogy a holnapi nap jó-e arra, hogy egy üzletet megkössön, vagy sem, mind felháborodnak, ha egy pár csillagász elítéli őket.

Isaac AsimovHa megfelelően olvassuk, a Biblia a legerősebb ateista erő, amelyet valaha kitaláltak.

Canadian Atheists Newsletter, 1994

Isaac AsimovKépzeljük el azokat az embereket, akik elhiszik ezeket a dolgokat és aki nem szégyellik figyelembe se venni a gondolkodó elmék mindazon felfedezéseit, amelyek a Biblia írása óta születtek. És ezek a tudatlan emberek, a legképzetlenebbek, a legkisebb fantáziájúak, a legkevésbé gondolkodók közöttünk azok, akik minket vezetni akarnak, akik gyenge és gyermeteg hiedelmeiket ránk akarják erőltetni, akik el akarják foglalni iskoláinkat könyvtárainkat és otthonunkat. Én személy szerint szörnyen zokon veszem...

Canadian Atheists Newsletter, 1994

Isaac AsimovAzt hiszik, hogy a vallási szabadság csatáját kétszáz éve megnyerték az USA-ban. Azonban az azóta eltelt időben, és most is, hatalommal bíró hangok mindig felszólaltak a bigottság és a gondolatok ellenőrzése mellett. Hasznos lenne összegyűjteni az összes bármilyen hívő (és hitetlen) nagy ember és asszony gondolatait e tárgyban, hogy meggyőzzük magunkat, hogy mi, a szabadság emberei és asszonyai nem vagyunk, és soha nem voltunk egyedül.

Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

Henry Brooks Adams (1838-1918)Az a gondolat, hogy egy személyes istenség élvezetet vagy hasznot talál egy szegény asszony kínzásában, véletlenül, egy ördögi, kegyetlen férfival, aki perverz, őrült vérmérsékletéről híres, egy pillanatig sem fogadható el. Az istenkáromlásra itt csak az ateizmus a vigasz.

leánytestvére halálakor 1870-ben

George CarlinSoha nem akarnék egy olyan csoport tagja lenni, akinek jelképük egy homokos, akit egy fára szegeztek.

George CarlinTeljesen az állam és az egyház szétválasztása mellett vagyok. Úgy gondolom, hogy mindkét intézmény magától is becsavarodik, együtt biztos halált jelentenek.

George Gordon Noel ByronA vallásról nem tudok semmit - legalábbis az előnyeiről.

from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

George Gordon Noel ByronA keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is úgy

tették volna.

Don Juan, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

George Gordon Noel ByronNem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.

letter to the Rev. Francis Hodgson (1811), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Glenn L. ArcherAz egyháznak soha nem szabad "kormányzati üzemmé" válnia a nemzeti vallást űzve, amelyekben az emberek az "anyák és a csavarok", ahol Isten a "védő ácskapcsa" a aktuális nemzeti politikának. A történelem lapjai tele vannak külföldi példákkal, amelyek arról győznek meg, hogy az ilyen fajta egyház-állam egyesülés - bármik is voltak az eredeti indítékok, vagy bármilyen nemesek a célok - egy ingatag állammal és egy szentségtelen egyházzal végződik, és a szegények így is éhesek maradnak.

Address, Kansas City, August 1956, Menendez és Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

Dennis CrewsA történelemben, amikor az egyház és az állam egyesült, isten és a gonosz mindenképpen úgy lettek definiálva, hogy mi találtatott megfelelőnek vagy kellemetlennek a kormánynak. És az emberi természettel kapcsolatosan az a bajos és örök igazság, hogy a legrosszabb erkölcsi gonoszságokat gyakran ügyesen palástolták igazságként és kikiáltották a világnak.

The Inside Report, 2 (Nov. 1984): 2, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

Edward O. WilsonHa a vallási mítosz nem létezik valamely kultúrában, akkor hamar kitalálják, s ez valóban így történt, több ezerszer a történelem során. Az efféle megkerülhetetlenség minden fajnál az ösztönös viselkedés jele.

Minden egybecseng

Edward O. WilsonA vezeklés és az áldozás, melyek majdnem egyetemesek a vallásos gyakorlatban, a felsőbbrendű lénynek való megadás cselekedetei. A dominancia-rangsor egyik formáját jelentik, amely viszont a szervezett emlőstársadalmak általános vonása. [...] az állatok kifinomult jelzéseket használnak a hierarchiában elfoglalt helyük hirdetésére és megtartására. [...] [A rézusmajom] közeli tárgyakra mászik fel, hogy megőrizze a riválisai feletti magasságát. [...] Egy másik bolygó viselkedéssel foglalkozó tudósai azonnal felismernék a szemiotikai hasonlóságot.

Minden egybecseng

Emil M. CioranIsten: egy betegség, amelyben azt hisszük, hogy nem szenvedünk, mert senki nem hal meg miatta manapság.

The Trouble with Being Born, ch. 10 (1973)

Ferdinand August BebelA kereszténység a szabadság és a civilizáció ellensége. Az emberiséget rabláncra fűzte.

Reichstagi beszéd (March 31, 1881), James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Ferdinand August BebelHa a szocializmus hatalomra jut, a Római Egyház a szocializmust ugyanolyan lendülettel fogja védelmezni, mint amilyennel most kedvez a feudalizmusnak és a rabszolgaságnak.

Social Democratic Party Congress, Jena, 1906, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Francis BaconHa egy ember bizonyosságokkal kezdi, akkor csak kétségekbe torkollik, de ha megelégszik azzal, hogy kétségekkel kezdi, akkor bizonyosságokhoz kell hogy eljusson.

A tanulás előnye

Francis BaconAz igazság az idő gyermeke, nem a tekintélyé.

Francis CrickSajnálatosnak tartom a vallásos oktatás ilyen fokú elterjedtségét. [...] Mivel a legtöbb művelt ember szemszögéből nézve ez a tananyag nagyrészt teljes képtelenség, számomra különösen aggasztó, hogy a brit oktatásnak kötelező tantárgya.

Molekulákról és emberekről

Carl SaganA felismerés, hogy atomokból álló hallatlanul komplex struktúra vagyunk, nem pedig valamilyen istenség kiáramlása, megtanít az atomok tiszteletére.

Korok és démonok

Carl SaganAz a tény, hogy Biblia szinte semmit sem előlegez meg a modern tudományból, engem megerősít abban, hogy nem lehet isteni eredetű.

Korok és démonok

Carl SaganAz ültetvényeken, a templomban, az udvarházban és a városházán szünet nélkül sulykolták a rabszolgákba, hogy származásuk okán alsóbbrendűek, és a nyomorúságuk Isten rendelése. A Szentírás is jóváhagyja a rabszolgaságot, ez számtalan passzusával bizonyítható. Ez a ?különleges intézmény" így tarthatta fenn magát minden gyalázatossága ellenére, amely még a haszonélvezői számára sem maradhatott teljesen észrevétlen.

Korok és démonok

A szabadgondolkodás a legyőzhetetlenség evidenciakritériuma.

Charles BradlaughHa valami különleges tiszteletet érdemel, akkor az eretnekség az, mivel legigazabb módon szolgálta az emberiséget.

beszéd Londonban (September 25, 1881), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Charles BukowskiAzoknak, akik hisznek Istenben, a nagy kérdések meg vannak válaszolva. Azonban nekünk, akik nem fogadják el rögtön Isten formuláját, a nagy válaszok nem maradnak kőbe vésve. Mi alkalmazkodunk az új helyzetekhez és felfedezésekhez. Mi alakíthatóak vagyunk. A szeretetnek nem kell parancsnak lennie vagy a meggyőzés eszközének. Én a magam Istenem vagyok. Azért vagyunk, hogy elfelejtsük az egyház, az állam ős az oktatási rendszerünk tanítását. Azért vagyunk, hogy sört igyunk. Azért vagyunk, hogy háborúzzunk. Azért vagyunk, hogy nevessünk és olyan jól éljük az életünket, hogy a Halál féljen elvinni minket.

Life magazine, December 1988, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Charles Caleb ColtonA szellemi gyengeségünkkel pontosan arányos a hiszékenységünk, és a mások misztikus hatalmában való hitünk.

Lacon (1820), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Charles Caleb ColtonMajdnem minden tudásunkért nem azoknak tartozunk, akik egyetértettek, hanem azoknak, akik eltértek.

Lacon (1820), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Csak a gyenge ember és embercsoport gyűlölködik, mivel a negatív energiahullámok lebetegítik.

Comte de Bussy-RabutinAhogy mindenki tudja, Isten a nagy hadseregek mellett van, a kicsikkel szemben.

Letter, 18 Oct. 1677.

Cyril Vernon ConnollyNem létezhet személyes Isten pesszimista vallás nélkül. Amint létezik személyes Isten, az egy csalódást okozó Isten.

The Unquiet Grave, pt. 1 (1944; rev. 1951), from The Columbia Dictionary of Quotations

Cyril Vernon ConnollyAz Édenből való kiűzetés bosszúálló, asszonyos rosszindulat; az Ember bukása, ahogy a Bibliában elbeszélik, inkább Isten bukása.

The Unquiet Grave, pt. 1 (1944; rev. 1951), from The Columbia Dictionary of Quotations

Az élet célja nem más, mint élhető formák keresése és fenntartása.

Friedrich NietzscheA végérvényesként fölfogott történelmi cáfolat. -Valaha azt próbálták bebizonyítani, hogy Isten nem létezik - ma azt mutatják meg, hogy miképp születhetett meg az Isten létébe vetett hit, és mitől kapta e hit súlyát és fontosságát: de ezáltal fölöslegessé válik az ellenbizonyíték, hogy Isten nem létezik. -Amikor hajdan ?Isten létének bizonyítékait" megcáfolták, még mindig fönnmaradt a kétely, hogy nincsenek-e jobb bizonyítékok a megcáfoltaknál: akkor az ateisták nem értettek ahhoz, hogyan kell tabula rasát csinálni.

Virradat - Gondolatok az erkölcsi előítéletekről

Friedrich Nietzsche

Mi az igazság? - Ki ne viselné el a hívők azon következtetését, amelyet oly szívesen vonnak le: ?a tudomány nem lehet igaz, mert tagadja Istent; következésképpen nem származhat Istentől; következésképpen nem lehet igaz, mert Isten az igazság". A hiba nem a következtetésben, hanem a feltevésben rejlik: mi lenne, ha Isten nem az igazság volna, és éppen ezt bizonyítaná be? Ha ő volna az emberi gőg, hatalomvágy, türelmetlenség, rettegés, az elragadtatott és rémült emberi őrület?

Friedrich NietzscheA test keresztény interpretátorai. - Bármi is származik a gyomorból, a belekből, a szívverésből, az idegekből, az epéből vagy az ondóból - a számunkra teljességgel ismeretlen gép minden rendellenességét, elerőtlenedését, túlzott ingerlékenységét, véletlenszerűségét - az olyan kereszténynek, mint Pascal, föltétlenül erkölcsi és vallási jelenségként kell felfognia, azzal a kérdéssel, hogy vajon Isten vagy ördög, jó vagy gonosz, üdvösség vagy kárhozat rejlik-e bennük! Ó, szerencsétlen interpretátor! Mennyire csűrnie-csavarnia kell rendszerét! Mennyire kell csűrnie-csavarnia önmagát, hogy igaza legyen!

Friedrich NietzscheSzegény emberiség! - Egy csepp vérrel több vagy kevesebb az agyunkban életünket leírhatatlanul nyomorúságossá és keménnyé teheti, olyannyira, hogy ettől az egyetlen csepptől többet szenvedünk, mint Prométeusz a keselyűjétől. De a legnagyobb szörnyűség csak akkor jön, ha még csak nem is tudjuk, hogy az a csepp a dolgok oka. Hanem az ördög"! Vagy a bűn"!

Friedrich NietzscheAz igazságért! - ?A kereszténység igazsága mellett szól a keresztények erényes életmódja, állhatatosságuk a szenvedésben, a szilárd hit és mindenekelőtt a sokasodás és a fejlődés minden baj ellenére" -, így beszéltek ti még ma is! Szánalmas ez! Tanuljátok hát meg, hogy mindez nem szól az igazság mellett és az igazság ellen sem, hogy az igazságot másként bizonyítják, mint a szavahihetőséget és az utóbbi egyáltalán nem érv az előbbi mellett!

Friedrich NietzscheA kereszténységben vadászösztön él mindazok iránt, akiket bármivel kétségbe lehet ejteni - az emberiségnek csak egy része hajlamos erre. A kereszténység a nyomukban van, állandóan leselkedik rájuk.

Friedrich NietzscheVajon nem a következő volt-e az első évszázad keresztényeinek szokásos hátsó gondolata: ?jobb bebeszélni magunknak bűnösségünket, mint ártatlanságunkat, mert nem tudni biztosan, hogy egy ilyen hatalmas bíró milyen érzülettel viseltetik, azonban félni kell attól, hogy ő biztosan azt reméli, csak bűntudatos emberekkel találkozik! Amilyen nagy hatalmú, hamarabb megbocsát egy bűnösnek, semmint elismerné, hogy bárkinek is igaza lehet vele szemben." - Így éreztek a szegény emberek a provinciákban a római prétor előtt: ?túl büszke ő ahhoz, hogy ártatlanok lehessünk" - hogyan is ne ismétlődött volna meg éppen ez az érzés a legfőbb bíró keresztény képzetében!

Friedrich NietzscheA lehangoltak gyógyszere. - Már Pál is úgy vélekedett, hogy áldozatra van szükség annak érdekében, hogy Istennek a bűn miatti mélységes lehangoltsága megszűnjön: és a keresztények azóta nem szűntek önmaguk fölötti rosszkedvüket egy áldozaton kitölteni -, legyen ez a ?világ", a ?történelem", az érzelem, mások öröme vagy békés nyugalma, valami jónak mindenképpen meg kell halnia az ő bűneikért (ha csupán in effigie is)!

A szándék mindig leleplez, légy szándék nélküli mint az univerzum.

Nem megvalósítani kell magunkat, hiszen már létezünk, hanem kiteljesíteni.

Minden tudati lény szellemileg és fizikailag egyenrangú, mivel ugyanannak a világnak a részei.

Értelmileg viszont nem. Az értelem olyan mint egy homokvár a tengerparton, folyamatosan erősíteni és építeni kell, különben elmossa a víz.

A valóság ellen nem érdemes küzdeni, hanem kiteljesedve megélni minden pillanatát és rezdülését.

A valóság nem más, mint egy érzés, ha elfogadjuk felemel, ha nem magába nyel.

Csak az igaz formák örök életűek, a hamisak eltűnnek.

Az igaz formák egymást erősítik, a hamisak egymást kioltják.

Albert EinsteinNem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát.

Egy coloradói bankárhoz írta (1927 augusztusa); Einstein Archívum 48-380; Dukas and Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 66.o.

Albert EinsteinÉn Spinoza Istenében hiszek, aki minden létező harmóniában megnyilvánul, és nem abban az Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével törődik.

Távirat egy zsidó újsághoz (1929); Einstein Archívum 33-272

Albert EinsteinAz ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez... Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen és szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.

New York Times Magazine ?Religion and Science\", 1-4. o. (1930. november 9.); Berliner Tageblatt (1930. november 11.)

Albert EinsteinNem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat.

Forum and Century 84, ?What I Believe\" 193-194. o. (1930); Ideas and Opinions, 8-11. o.

Albert EinsteinNem tudok egy olyan Istent elképzelni, aki teremtményeit jutalmazza és bünteti, akinek szándékai rólunk, emberekről mintáztattak - olyan Istent, aki az emberi gyarlóságot tükrözi. Számomra elegendő azt a csodát szemlélni, ahogy a tudatos élet az örökkévalóságban állandósul, elég elgondolkodni az univerzum csodálatos

felépítésén, amit csak homályosan tudunk felfogni, és alázattal próbáljuk egy elenyésző részét megérteni a természetben megmutatkozó értelemnek.

A ?My Credo\" c. írásából, az Emberi Jogok Német Ligája számára (1932); Leach: Living Philosophies, 3. o.

Albert EinsteinNehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz.

?The Religious Spirit of Science\" (A tudomány vallásos szelleme) c. írásából. Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, 40. o.

Albert EinsteinA kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbb rendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.

?The Religious Spirit of Science\" (A tudomány vallásos szelleme) c. írásából. Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, 40. o.

Albert EinsteinAz erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe.

A ?Science and Religion\" (Tudomány és vallás) c. közleményből

Albert EinsteinAmi Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyőződésem szerint az erkölcsi alapelvek elsődleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, főleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit.

Levél M. Berkowitznak (1950. október 25.); Einstein Archívum 59-215

Albert EinsteinSoha nem tulajdonítottam a természetnek szándékot vagy célt, vagy bármit, ami antropomorf módon érthető meg. Amit én a természetben látok, az egy általunk igen tökéletlenül felfogható nagyszerű szerkezet. Ez az, ami egy gondolkodó embert alázatossággal kell eltöltsön. Ez egy őszinte vallásos érzés, aminek a misztikumhoz semmi köze.

1954 vagy 1955; Dukas és Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 39. o.

Albert EinsteinTehát mélységesen vallásos voltam, de 12 éves koromban ennek hirtelen vége szakadt. Azáltal, hogy sok közismert tudományos könyvet olvastam, hamarosan arra a meggyőződésre jutottam, hogy sok bibliai történet nem lehet igaz. Ez a felismerés tett gyanakvóvá minden hatalommal szemben, és ez a hozzáállás egész életemet végigkíséri.

Schilpp: Albert Einstein: Philosopher-Scien-tist, 5. o.

Ambrose Gwinett BierceHit. Bizonyíték nélküli meggyőződés valami olyanban, amit valaki olyan mondott,

aki tudás nélkül beszél összefüggéstelen dolgokról.

The Devil\'s Dictionary

Ambrose Gwinett BierceIma. Az Univerzum törvényeit arra kérni, hogy érvénytelenek legyenek egy kérelmező érdekében, aki bevallottan érdemtelen rá.

Ambrose Gwinett BierceVallás. A Remény és Félelem testvére, amely kifejezi az ismeretlen természetével szembeni teljes érdektelenséget.

Ambrose Gwinett BierceSzent. Egy halott bűnös átszerkesztve és felülvizsgálva.

Az ember egy dúvad.

Ízlés nélkül élni olyan, mint fűszer nélkül főzni.

Ambrose Gwinett BierceSzentírás. Szent vallásunk szent könyve, megkülönböztetve más vallások hibás és szentségtörő alapkönyveitől.

Annie Wood BesantEddig soha nem definiáltak egy olyan Istent, amely ne lett volna nyilvánvalóan önellentmondásos és képtelen, soha nem írták le Istent olyannak, hogy a fogalom róla az emberi gondolkodás számára lehetséges lenne. Semmilyen filozófia, semelyik vallás nem hozott ilyen jó hírt a világnak, mint az ateizmus hírei.

The Gospel of Atheism

AristotleAz imák és az áldozatok hiábavalók.

Ira D. Cardiff, What Great Men Think of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

AristotleAz emberek teremtik az isteneiket, nemcsak kinézetükre, hanem életmódjukra is.

Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

AristotleEgy zsarnoknak (tyranus) a szokásosnál nagyobb vallásos áhítatot kell mutatnia. Az alávetettek kevésbé aggódnak egy olyan uralkodó törvénytelenségei miatt, aki istenfélő és jámbor. Másrészt nem lépnek fel olyan könnyen ellene, mivel azt hiszik, hogy az istenek mellette állnak.

Politika, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

Auguste ComteMinden jó elme Bacon ideje óta azt bizonyítja, hogy nem lehet igazi tudást szerezni, amely nem megfigyelt tényeken alapul.

The Positive Philosophy

Akinek hangja van, ordítson.

Dózsa 1514

Mindened meglehet, de hiába, ha nincs nyugalmad és szellemi békéd.

nem kell már semmi, ha nem tudsz aludni, sem enni. Kell ennél több?

"Nem hősi halottnak kell lenni, hanem hősi életet kell élni!"

Wass Albert Híres erdélyi magyar gróf, író

'Akit a szenvedélye öl meg, az kevesebbet veszít, mint aki elveszítette a szenvedélyét.'' /Konfúciusz/

azt hiszem, az ember álmait csak utódai értik meg, mert az utódok az ember megvalósult álmai és legtitkosabb gondolatai. Ami nekem még titok, az nekik lényük és természetük.

Nem félek a kísértetektől és a halottaktól és a kéziratoktól és a múlttól. Nem hiszek abban, hogy ami megtörtént, az eltűnik. A múlt teljes egészében állandóan jelen van. De kiirthatatlanul jelen van a jövő is

Mi csak így rejtve élhetünk. Nekünk erre szükségünk van. Nem, hogy egymást megtévesszük, hanem, hogy szeméremből magunkat egymás elől eltakarjuk. Egyetlen védelmünk -

Most már azt az egyet biztosan tudom, hogy készülődhetünk. Elodázni? Még lehet. De nem sokáig. Jön. Jön a pillanat, amikor felébredünk. Készüljetek a nagyszerű ébredésre. Hogy milyen áron és melyik évben? Úgyis mindegy. Háború? Lehet. Lehet forradalom vagy körmenet vagy vezeklés, lehet bál, de valószínűbb, hogy éhínség, lehet ünnep, de azt hiszem, inkább tűzözön, mert mindenki erre vár. Mindegy? Készüljetek a nagyszerű ébredésre. Csak ott lehetnék. Legalább a kapuig érjek, az ígéret földjére legalább egyetlen pillantást vethessek, egyetlenegyet - [148]

A regény utolsó sorai ezek. A kígyó megmarja önmagát, a regény véget ér, de nem fejeződik be, éppen ellenkezőleg: újrakezdődik. A körnek nincs kezdete vagy vége, a kör folyton önmagába tér vissza, ahogy az alkimista procedúrában a prima materia és az ultima materia a mercuriusban találkozik.

Körtánc, örök ismétlés ez a regény, megváltatlanságunk története, és - ami hitelesíti - a sóvár vágyakozás a befejező megváltásra. Az ilyen művet, akár regény, akár más, nevezik beavató műnek. Hivatkozzunk Nietzschére, akinek egész hatalmas életműve készülődés arra a végső nagy könyvre: "amit sohasem fogok kimondani" - ? Kimondhatatlan, mert a beavatás nem valamibe avat be, hanem önmagunkba, mert bizonytalan-bizonyos az üdvösségre váró személyünk, akárcsak az apokaliptikus idő, nem álmodja magát bele az életidőbe, de a vég biztos tudása maga az ismeretlen

Szinte minden egyházi ünnepnek és állami ceremóniának (mint például a lovaggá ütés, a tornák győztesének magasztalása) megvolt a maga karneváli fonákja, paródiája, amely felszabadította ezeket a különböző szertartásokat a dogmatizmus, a misztikum és az áhítat alól. [152] A bohócok és a bolondok fontos szereplői voltak ezeknek a mulatságoknak, utánozták, parodizálták a hivatalos formákat.

Bahtyin megállapítása szerint lényeges, alapvető sajátsága a karneválnak, hogy nem szakad szét játszókra és nézőkre, ugyanis a karnevált nem nézik, hanem élik, éspedig mindenki éli.[153] Amíg a karnevál tart, nincs más élet, csak a karneváli, a karnevál ideje alatt csak a karneváli szabályok és törvények érvényesek, azaz a szabadság törvényei.

az elbeszélő már az első oldalakon kineveti önmagát is, az ügyvivőt is: "Két bolond, aki elbeszéli és aki leírja!"[154] Sőt, Bormester az olvasót is és a kritikust is kineveti, és hangsúlyozza, hogy "a pácban mindenki benne van", mindenki részt vesz a játékban. A groteszk emberiségkatalógusban az elbeszélő, a

lejegyző, az olvasó és a kritikus is benne van, mert: "Itt kérem, nincs néző. Itt mindenki játszik."[155]

A karneváli világszemlélet azért rombolja szét a korlátolt komolyságot, a dogmák merevségét, hogy ezáltal az emberi tudatot felkészítse az új lehetőségek befogadására. A groteszk lefokozza a magasztos eszméket, a karnevál ideje alatt a lent és a fent felcserélődik (akár a hermetikus metafizikában), de ez a felcserélődés nem tagadó jellegű, hanem pozitív szerepe van, hiszen az újjáalakítást, az újjászületést segíti elő. Így szelídül meg a halál is, az örök mozgás szükségszerű részévé válik, mint az állandó megújulás és szaporodás alapvető feltétele.

Zarándok - Útravaló

A zarándok fáradhatatlan lépéseitől egyre szélesebb az ösvény, a hazavezető út. Ez az út soha nem sötét, az előttünk járók fénye addig világítja meg a számunkra következő útszakaszt, ameddig benső szemünk ellát... Nincs tehát alkalom bármit is elrejteni, a sötétség fátyolával eltakarni.

Az Út soha nem üres, soha nem magányos, még ha néha úgy is érezzük.

Nincs sietség, nincs sürgetés. Nincs vesztegetni való idő...

Ezt valahol minden zarándok érzi, ezért ki-ki a maga képessége szerint iparkodik. Néhányan már messze elöl haladnak. Őket követni lehet. Mások leszakadtak tőlünk... Ők majd bennünket követhetnek...

Soha senki nem vándorol egyedül.

A zarándoknak három dolgot kell kerülnie:

- Nem viselhet csuklyát, vagy fátylat, amely mások elől elfedi arcát,

- Nem vihet magával olyan kulacsot, amelybe csak saját ivóvize fér...,

- Nem vihet a vállán olyan botot, amelynek nincs kampója.

A fentieket ki-ki értse úgy, ahogy akarja...

Minden zarándok magával kell hogy vigyen az Útra:

- Egy edényben parazsat, amelynél társai megmelegedhetnek,

- Egy lámpást, mely szívét világítja meg, hogy társai olvashassanak benne,

- Egy erszény aranyat, amelyet nem szór el az út mentén, hanem eloszt társai között,

- Egy lepecsételt urnát, melyben minden aspirációját hozza, hogy lába elé vesse majd annak, aki a Küszöb előtt vár rá...

A fentieket ki-ki értse úgy, ahogy akarja...

Útravaló

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útra bocsájtó Hatalom így szólt:

Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.Hamvas Béla

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.— Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök

Legbelül nem attól félünk, hogy alkalmatlanok vagyunk, hanem attól, hogy mérhetetlen hatalommal bírunk. Nem azzal szolgáljuk a világot, ha kicsinek képzeljük magunkat; arra születtünk, hogy lehetőségeinket megvalósítsuk. Amint hagyjuk, hogy saját fényünk szabadon ragyogjon, tudat alatt engedélyt adunk másoknak, hogy ugyanezt tegyék.— Nelson Mandela

Ha valaki ragaszkodik egy eszméhez, bármennyire igaz legyen is az, akkor alapjában véve ugyanabba a helyzetbe jut, amelyben az az ember van, aki egy oszlophoz kötözi magát, hogy el ne tévedjen. Ami a szellemi fejlődés egy bizonyos fokán kívánatos igazság lehet, az egy másik, magasabb fejlődési fokon akadálya lehet ennek a fejlődésnek és tévedés lehet.

— Lucy Mallory

Az ember mikrokozmosz, a makrokozmosz pontos mása. Mindazt, amit kívül érzékel, megtalálja önmagában is.

Anthologia

Az emberiség több ezer éve alatt összegyűlt bölcsességéből áll össze az anthologia.

A szándék az, hogy a látogató saját maga is találkozhasson a bölcseletekkel, áttekinthesse, hogy vajon a megfogalmazottaknak van-e mai aktualitása. A vizsgálódás során felmerülhet a kérdés, hogy érzékelhető-e valamiféle fejlődés az emberiség létében, vagy csupán helyben járás tapasztalható...?

Az itt található írások meditációs objektumok, sokkal mélyebb és összetettebb jelentéssel rendelkeznek, mint első, felszínes olvasatra látszanak. A valós tartalom megszólalásához türelmes ismerkedés szükséges, apró lépésekkel...

Szándékos a csoportosítás nélküli megjelenítés. A kortalan bölcsesség nem tűr semmiféle kategorizálást, maradt tehát a cím szerinti sorba rendezés.

„Az egész roppant szimfóniának tulajdonképpen egyetlen fő témája van. A téma végtelenül egyszerű. Az egész ennyi: embernek lenni. - Mintha közülünk még senki sem lenne az. Mintha emberek csak lenni szeretnénk, s mintha most csak feltételezett emberi létünk előlegéből élnénk. Különös lények! Az állatvilágtól, ugyanúgy a szellemektől végzetes elszakadásban egyedül, egymagunkban élünk, a rokonságot nem tartjuk sem lefelé, sem felfelé, de azt a lényt, aki szívünk

mélyén igazán mi emberek vagyunk, nem tudtuk elérni és megvalósítani.” (Hamvas Béla)

Aspiráció(lat.), egy most már elavult zenei ékesítés, mely a még régibb plicá-nak

felel meg s mely az első v. felső másodnak a hangjegy végén való rövid hangoztatásában állott p.

Aspirál(lat.), fuj; szavalás- vagy énekközben, rossz időben lélekzik; valamire

törekszik, pályáz. Aspiráció. törekvés valamire. Aspiráns, vágyódó, pályázó.

Uralom a káprázatok felett, belesni a nyugalomba.

Az igazi korlát az ha mindent megtehetünk, és az ha semmit.

Amikor egy ember a tanulás útjára lép, még nem látja tisztán, hová akar eljutni. Hibásak a céljai, és gyenge az akarata. Jutalmakról ábrándozik, melyeket soha nem kaphat meg, hiszen fogalma sincs a tanulás nehézségeiről. Lassan elkezdi megismerni a tudást; először csak apránként, majd egyre nagyobb adagokban. Hamarosan összecsapnak a gondolatai. Amit megtanul, nem az lesz, amit elképzelt, ezért félelem tölti el. A tanulás soha nem olyan, mint amire számítunk. Minden új lépés a tanulásban újabb feladat elé állítja, és a félelme könyörtelenül fokozódni fog. Az egész célja egy csatamezővé változik. Tehát előbukkant az első természetes ellenség: a Félelem! Szörnyű ellenség, árulással teljes, és nehéz legyőzni. Az út kanyarulataiban áll lesben, rejtőzködve. Ha az ember megijed a jelenlététől és megfutamodik, akkor az ellenség véget vetett a kutatásának.Mit tehet az ember, hogy úrrá legyen a félelmen?– A válasz igen egyszerű. Nem szabad megfutamodnia. Le kell győznie félelmét, és meg kell tennie a következő, majd az az után következő lépést a tanulásban. Akármennyire retteg, nem szabad leállnia. Ez a szabály! Elérkezik majd a pillanat, amikor első ellensége visszavonul. Az ember önbizalmat kezd érezni. Szándéka megerősödik, és a tanulás nem jelent már számára elrettentő feladatot. Amikor ez az örömteli pillanat eljön, az ember habozás nélkül állíthatja, hogy legyőzte első természetes ellenségét.– Ez hirtelen következik be vagy apránként?– Lépésenként jut el idáig, de a félelem egyszerre és villámgyorsan tűnik el.– Lépésenként jut el idáig, de a félelem egyszerre és villámgyorsan tűnik el.– Ezután már soha nem fog félni, hogy valami újabb dolog történik vele?– Ha egyszer legyőzte a félelmet, egész életére megszabadul tőle, mert a helyét világosság foglalja el. Az elme világossága, mely kitörli a félelmet. Ekkorra az ember már ismeri a saját vágyait, és tudja, hogyan kell ezeket kielégíteni. Előre látja a tanulás minden újabb lépését; minden éles tisztasággal jelenik meg. Az ember úgy érzi, semmi sincs előle rejtve. Ekkor találkozott második ellenségével: a Világossággal. Az elme világossága, melyet oly nehéz megszerezni, eloszlatja a félelmet, de ugyanakkor elvakít. Arra készteti az embert, hogy soha ne kételkedjen magában. Bizonyosságot ad neki, hogy mindent megtehet, mivel tisztán látja a dolgokat. Ez azonban nagy hiba, olyan, mint valami, ami nem teljes értékű. Ha az ember átadja magát ennek a csalárd hatalomnak, akkor bedőlt a második ellenségnek, és tanulása csak sötétben tapogatózás. Sietni fog, amikor türelmesnek kéne lennie és fordítva.Addig keresgél a tanulásában, amíg eljut odáig, hogy már képtelen bármit is megtanulni. Csak éppen a második ellensége megakadályozta, hogy tudással rendelkező ember váljon belőle; ehelyett lelkes harcos vagy bohóc lesz. A drágán megfizetett világosság azonban soha nem vált át újra félelembe és sötétségbe. Mindig világosságban fog élni, csak éppen nem fog semmire vágyakozni és semmit sem fog megtanulni.Azt kell tennie, amit a félelemmel: le kell győznie a világosságot, és csak akkor használhatja, ha látni akar. Minden új lépést türelmesen meg kell

fontolnia; de mindenekfelett látnia kell, hogy világossága csaknem hibának számít. El fog jutni egy olyan pontra, amikor megérti, hogy világossága csak egy pont volt a látása útjában, így győzheti le a második ellenségét, és ezzel olyan helyzetbe kerül, amikor semmi sem sértheti többé. Ez már nem lesz hiba, nem lesz pont a szemei előtt. Ez lesz a valódi hatalom.– Ekkor ráébred, hogy a hatalom, amit oly régóta hajszol, az övé. Arra használhatja, amire akarja. Szövetségese az utasításait várja, és kívánsága parancs. Mindent lát maga körül. De ezzel szemben is találta magát harmadik ellenségével: a Hatalommal! Ez mind közül a legerősebb. És a legtermészetesebb és legkönnyebb behódolni neki. Végtére is, az ember legyőzhetetlen. Parancsokat oszt; kezdetben kiszámított kockázatokat vállal, végül szabályokat alkot, hiszen ő a mester. Ebben a fázisban az ember nem veszi észre a közeledő harmadik ellenséget. Hirtelen, anélkül hogy észrevette volna, elvesztette a csatát. Ellensége kegyetlen, szeszélyes emberré változtatta.Akit a hatalom legyőz, úgy hal meg, hogy soha nem tudta meg, hogyan kell vele bánni. A hatalom csak sorscsapás neki. Az ilyen embernek nincs kontrollja önmaga fölött, és nem tudja, hogyan és mikor használja a hatalmát.Ha ezek közül egy is legyőzte az embert, tovább nincs mit tenni.De mi van, ha csak átmenetileg vakítja el a hatalom, és azután az ember elutasítja?– Hát akkor még mindig folyik a harc. Akkor még megpróbálhat tudással rendelkező emberré válni. Akkor győzik le végleg, ha elhagyja magát, és már nem is próbálkozik.– De akkor lehetséges, hogy valaki évekig átadja magát a félelemnek, de végül úrrá lesz rajta.– Nem, ez nem így van. Ha behódol a félelemnek, soha nem fogja legyőzni, mert elmegy a bátorsága a tanulástól, és nem is próbálja újra. De ha a félelem közepette próbál tovább haladni évekig a tanulás útján, akkor végül is legyőzi, mert soha nem hódolt be neki teljesen.Hogy győzheti le a harmadik ellenséget?– Erőszakkal el kell utasítania. Rá kell jönnie, hogy a hatalom, amit legyőzöttnek hitt, soha nem lehet az övé. Tartania kell az irányt, és mindent, amit megtanult, óvatosan és hűségesen kell kezelnie. Ha belátja, hogy a világosság és a hatalom önmaga feletti kontroll nélkül súlyos hibának számít, akkor ér el arra a pontra, ahol mindent kézben tud tartani. Tudni fogja, mikor és hogyan használja hatalmát. Ily módon le is győzte a harmadik ellenségét. Ekkor elérkezett a tanulás útjának végére, és akkor figyelmeztetés nélkül, hirtelen szembetalálkozik az utolsó ellenséggel: az Öregkorral. Ez mind közül a legkegyetlenebb, amit nem lehet teljesen legyőzni, csak harcolni lehet ellene és késleltetni.Ekkorra érkezett el oda az ember, hogy nincs több félelme, elméjének nincs türelmetlen világossága, amikor minden hatalmát kézben tartja, de ugyanakkor ellenállhatatlan vágyat érez, hogy megpihenjen. Ha teljesen átadja magát a pihenés és feledés vágyának, ha vigasztalást talál a saját kimerültségében, akkor elvesztette az utolsó menetet – ellensége gyenge, öreg teremtésként ledöfi. Visszavonulási vágya lerombolja az elért világosságot, hatalmat és tudást. Viszont ha az ember lerázza a fáradtságot, és végigéli, amit a végzete parancsol, akkor nevezhetjük tudással rendelkező embernek, még ha csak egy pillanatig is az – abban a pillanatban, amikor felveszi a harcot utolsó, legyőzhetetlen ellenségével. A világosságnak, hatalomnak és tudásnak ez a pillanata elégséges is számára.

Az életben a dolgokat nem helyreállítani kell, hanem élni velük.

Az emberek félnek a tiszta érzésektől, nem mernek....élni.

Az élettel élni tudni kell, ezt manapság nem tanítják.

Bízni az emberségben, bízni a kimeríthetetlenben.

Az élet arra való, hogy éljék, és nem arra hogy meggyalázzák.

Bármibe belevághatok, ugyan mit veszíthetek.

Az emberség fontosabb a tehetségnél, ha nincs emberség minden romlott, ha van minden élő.

Minden igazi, nincs olyan hogy próba és teszt, minden élesben megy.

Tudással rendelkező embernek lenni nem állandó jellegű dolog. Igazából soha nem lehet teljesen azzá válni. Legfeljebb csak rövid pillanatokra, miután legyőztük a négy természetes ellenséget.

Vegyünk mindent komolyan, de ne legyünk a rabjai.

Minden tényező fontos, nincs maradék a világon. (nincs rész, csak egész)

A mindenben csak a minden tud feloldódni.

A mindenen túl a minden jön el.

Nincsenek befejezett történetek, csak újrajátszottak.

Mindent föl kell adni, hogy mindenné válhassunk.

Eggyé válni a valósággal, ennél többet nem várhatunk.

Emberségesnek lenni, ez a legtöbb mi adható.

Normális embernek maradni hiánycikk, hülyéből van elég.

Ahhoz meg kell halni újra és újra, hogy újra feltámadhassunk.

Megtalálni a rést, ezt gyakoroljuk.

Feloldódni az ellentétek közötti egyensúlyban, ezt gyakoroljuk míg élünk.

Az emberség a közös összekötő kapocs, ha ezt megleljük, meglelünk mindent.

A valóságba csak belenyugodni lehet.

Mindig a saját időnk szerint éljünk. De azt ne kérjük, várjuk el mástól.

Az alvás a tudat meghalása azért, hogy reggel ismét feltámadhasson hamvaiból mint a főnix, minden nap egy új tűzmadár.

Nyugalomból nyugalomba térni.

„Ismerd meg önmagad!” (Gnóthi szeauton) Temet nosce!

Az emberek azért izgatják fel magukat, hogy utána megnyugodjanak, mivel szeretnek megnyugodni.

Az egész érzése egészet szül.

Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel, majd rákérdezett, hogy tele van-e az üveg? - Igen. - volt a válasz. Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat

az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött. - És most, - mondta a professzor - vegyétek észre, hogy ez a ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid. A homok az összes többi: az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében. Játssz tehát a gyerekeiddel, szakíts időt orvosi vizsgálatokra, vidd el a párodat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz időd. Ezért először a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok Az egyik diák megkérdezte: - És most már valóban tele van-e az üveg? Mire a prof azt válaszolta, hogy igen, tele van. Erre a diák elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe. A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett be. Azt mondta erre a diák: - Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a fenti példából jól látszik: EGY SÖR AZÉRT MINDÍG BELEFÉR!!!

A Harmonia caelestis első mondata így hangzik: „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.”

Cassius-nak igaza volt. " Nem csillaginkban, Brutus, a hiba,Hanem magunkban, kik megbókolunk. "

Soha ne érjük be féligazságokkal..., merítsük tele az igazság poharát.

Féligazságok nincsenek.....

Mindig van mit megérteni, felfedezni...

Soha ne higgyünk, hanem tudjuk, ismerjük meg, érezzük a dolgokat.

Az erő mindig véges,a nyugalom kimeríthetetlen.

J. S. Mill

Mindenki tudja, hogy tévedhet, mégis kevesen tartják szükségesnek, hogy óvintézkedéseket tegyenek ez ellen…

Az univerzum mindig a nyugalom fele törekszik, aki ki akar szakadni belőle azt elemészti.

Ezért hát a helyes út a nyugalomra való törekvés, de ne valamihez kössük a nyugalmat, hanem belülről éljük meg és tartsuk életben, ápoljuk, gondozzuk, erősítsük.

Ne fogadjunk el semmit se egy az egyben amit mondanak, mindig vizsgáljunk meg mindent teljes aspektusból is.Ez elsőre nehéz, azonban ez a továbbfejlődés alapja. Mindent figyeljünk, és semmit se erőltessünk.

Ne türelmesek, hanem nyugodtak legyünk.

Ismerjük meg az univerzum vissza-visszatérő és ismétlődő jelenségeit, majd

átlátva rajtuk értsük meg még mélyebben a világot.

Minden ugyanaz, egy.

A nyugalmi állapotból soha ne hagyjuk magunkat kibillenteni, ha így teszünk minden támadás után erősödünk, nemhogy gyengülnénk.Ha választanunk kell, mindig a nehezebb feladatot próbáljuk meg először megcsinálni.

Soha ne szégyeljünk tanulni mástól, mindenki tud valamit.

Az építő kritikát mindig fogadjuk el, a sértegetést soha se, mivel aki sérteget magát járatja le és saját hibáit nem fogadva el kritizál mást, mert azt egyszerűbb, mint megváltozni.

Mindenkiben érdemes bízni, csak mindenkinél máshogy, néha egy hazugság többet árul el, mintha igazat mondtak volna.

Ne bízzunk meg az anyag káprázatában, a belső nyugalom mindig jó tanácsadó.

Minden rossz arra született hogy jóvá tegyük, elégessük szellemi fénnyel.

A rossz arra való hogy kontrasztot mutasson a jónak, tehát ne gyűlöljük a rosszat és a butát, de ne is támogassuk.

A rossz példa is csak egy példa, se nem több se nem kevesebb. A jó példát követni, a rosszat kerülni érdemes.

AZ IGAZSÁGRÓLA szavak különlevők és gyöngysor-szerűek, a dolgok összefüggők és halom-szerűek. Ezért a szavak és dolgok csak súrolják egymást.A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan.Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól.Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot tudhasd benne.

TÍZ ERKÉLYA teljes lét: élet-nélküli.A teljes öröklét: idő-nélküli.A teljes működés: változás-nélküli.A teljes hatalom: erő-nélküli.A teljes bölcsesség: gondolat-nélküli.A teljes szeretet: érzés-nélküli.A teljes jóság: irány-nélküli.A teljes boldogság: öröm-nélküli.A teljes zengés: hang-nélküli.

ÉLŐ ÉS LÉTEZŐTiprás és eltiportatás, falás és fölfalatás: ez az élet. Ruhaként viselni tiprástés eltiportatást, falást és fölfalatást: ez a lét.Aki szeszélyét követi, az életbe burkolózik. Aki szükségletét követi, a létbeburkolózik.Aki viharosan szeret, gyűlöl, sóvárog, undorodik: ez az élő. Aki nyugodtanviseli az összefüggőt: ez a létező.

A nyugalomban mindig bízhatunk, változatlanul.

Soha senki nincs egyedül, tehát lehetetlen egyedül lenni, mindig a világban és a valóságban leledzünk, ha élünk, ha halunk.

Az egyedüllét nem a magányt, hanem a teljességet jelenti, mivel teljes egészében

magunkkal vagyunk.

Ha valakivel együtt vagyunk, akkor részek vagyunk csak, felek, harmadok, ..., ha egyedül akkor egészek.

Kiteljesíteni, kibontakoztatni magunkat, ez az igazi munka.

Minden a nyugalomból indul ki, és oda tart.

Az emberekbe fektessük minden bizalmunkat, az mindig csak jót terem.

Jó tett helyébe jót várj.

Tiszteld és becsülj mindenkit, ha valaki nem is szolgált rá, akkor is, mivel a tisztelet megadása mindig magunknak szól, s mindig minket minősít.

Csak a nyugalom állapotában lehet minden kis rezdülést észrevenni.

A tudat mozgatja a dolgokat, vagy a tudatot mozgatják a dolgok?

A gravitáció nem más mint tehetetlenség, az anyag tehetetlensége, a butaság nem más mint tehetetlenség, a szellem tehetetlensége.

A fényt meg lehet törni, de az árnyékot sohasem.

A fény mindig a sötétből indul ki, és oda ér vissza.

Az emberség legfőbb támasza a nyugalom.

Az emberiség legfőbb támasza az emberség.

Emberség nélkül csak biorobotok, biodroidok vagyunk, irányított és megfélemlített zombik.

Csak az emberség teszi az embert emberré, félelem nélküli nemes lénnyé.

Az a tény, hogy egyes szerzők műve harminc, negyven, ötven évig feledten hevert könyvtárak és kéziratgyűjtemények szekrényében, mialatt könnyű művecskék ezerszámra hódítottak, gondolkozóba kell, hogy ejtsen. A sikert összetévesztik a jelentőséggel.

A hagyomány maga, mint Guénon állandóan mondja: métaphysique, és pedig nem egy a sok közül, nem egy a profán filozófiák közül, nem egy az örök, univerzális, egyetlen lehetséges megváltoztathatatlan metafizika szekularizált formái közül, hanem a metafizika. Ez az egyetlen érdemleges tudás: ez a scientia sacra.

A megismerő tudatot nem lehet megismerni.

1. tudással rendelkező emberré válni tanulás kérdése; 2. a tudással rendelkező embernek tántoríthatatlan a szándéka; 3. a tudással rendelkező embernek világos az elméje; 4. tudással rendelkező emberré válni kemény munka; 5. a tudással rendelkező ember harcos; 6. tudással rendelkező emberré válni megszakítatlan folyamatot jelent; 7. a tudással rendelkező embernek szövetségese van.

Csak lehetetlen dolgokkal érdemes foglalkozni.

A forráshoz kell eljutni, minden más csak másolat.(Vásáry Tamás : A zenében ne beethovenhez jussunk el, hanem ahhoz a forráshoz amiből B. is merített)

Mindig újat alkossunk, csak az az eredeti.

Az ego akadályoz meg abban minket, hogy azok legyünk akik vagyunk. Az ego rabságát a legnehezebb legyőzni.

Thot, Brahman, Bazeilosz, Taoista, Táltos, Sámán,.., szellemi kaszt elnevezései

Mireisz lászló

Relativisztikus világkép korába lép be jelenleg az emberiség.

Kiút a fortyogó anyag káoszból.

A tudással rendelkező embernek tántoríthatatlan a szándéka.

Hinni annyi, mint tudni nem akarni. Nietzsche

Napóleon mondta: „A történelem nem más, mint egyezményes mese."

Az írások azt tanítják, hogy munka, származás és pénz révén nem érhető el a halhatatlanság – csupán a kötöttségek megszüntetése segítségével. Világos tehát, hogy a cselekvés nem eredményezhet szabadulást.

Helyes cselekvés bár megtisztítja a szívet, de nem vezet a valóság közvetlen fölismerésére. Ez csupán a megkülönböztetés révén valósítható meg – és meg nem közelíthető milliónyi tett segítségével sem.Helyes megkülönböztetés révén válik nyilvánvalóvá a kötélcsomó való természete, múlik el a kínzó félelem, mely annak köszönheti létét; hogy tévedések folytán kígyót látunk magunk előtt.A valóságról csak az igaz tan felől való meditáció győzhet meg, de nem vallási előírások követése, jótékonykodás, vágy százféle lélegzési gyakorlat.A cél elérése a kereső képességein múlik. A helyes időpont, a megfelelő hely, és más hasonló feltételek csupán segédeszközök.Ezért ha valaki a Valóság fölismerését tűzte ki céljául, gyakorolja a megkülönböztetést.

Az eszes és tanult, aki a gondolkodáskészséggel rendelkezik és képes elméje segítségével a kétségek legyőzésére, alkalmas az Univerzum fölismerésére.Csak aki a megkülönböztetés képességével rendelkezik és gondolatait megtisztítja a vágyakozástól, a közömbösség és hasonló erények birtokosa, és mindezeken felül a szabadulást áhító hivatott arra, hogy a valóságot megkeresse.A bölcsek tulajdonságot említenek, amelyek szükségesek a cél eléréséhez. Amennyiben ezeket bírja valaki, úgy a valóság irányában való odaadás tökéletes.

Létezik egy bizonyos hatásos módszer, melynek segítségével a világi lét félelmei legyőzhetőek, melynek révén az üdvösség elérhető.Az igazság értelme felől való meditáció vezet a legmagasabb rendű megvilágosodáshoz. És általa szüntethető meg a világi lét minden szenvedése.

Ahogy a gyűlöletről, úgy a szeretetről is le kell szokni..., mindkettő rabság.

Salvador Dalí gondolata

Ne félj a tökéletességtől! Úgysem éred el sohasem.

Az emberfaj sárkányfog-vetemény, ez már oly régi igazság, hogy tán nem is igaz.

Gondolkozom, tehát vagyok - ezt olyan értelmiségi mondja, aki semmibe veszi a fogfájást. Az érzek, tehát vagyok sokkal általánosabb érvényű igazság, és mindenre érvényes, ami él. Az én énem nem attól más, mint az önöké, hogy mit gondol. Emberből sok van, gondolatból kevés: mindnyájan hozzávetőleg ugyanazt

gondoljuk, és a gondolatokat kölcsönösen átadjuk vagy kölcsönadjuk egymásnak, esetleg lopjuk egymástól. Ha azonban valaki a lábamra tapos, a fájdalmat csak én érzem. Az én alapja nem a gondolkozás, hanem a szenvedés, amely az összes érzelem közt a legalapvetőbb. Szenvedés közepette a macska se kételkedhet felcserélhetetlen énjében. Ha valaki nagyon szenved, a világ eltűnik körülötte, és a szenvedő egyedül marad önmagával. A szenvedés az egocentrizmus magasiskolája.

Gyalogút: földcsík, amelyen gyalog járunk. Az országút nemcsak abban különbözik a gyalogúttól, hogy gépkocsival utazunk rajta, hanem hogy csak egy vonal, amely két pontot köt össze. Az országútnak önmagában nincs értelme; értelme csak a két pontnak van, amelyet összeköt. A gyalogút a tér dicsérete. Minden szakaszának önmagában is értelme van, és megállásra biztat bennünket. Az országút a tér diadalmas lefokozása. Manapság a tér, az országútnak köszönhetően, már csak akadálya az emberi mozgásnak, időveszteség.A gyalogutak előbb tűntek el az ember lelkéből, mint a tájból: az ember nem vágyott többé menni, menni a saját lábán, és örülni annak, hogy megy. Az életét se látta már útnak, hanem országútnak: vonalnak, amely egyik ponttól a másikig, a századosi rangtól a tábornoki rangig, a hitvesi szereptől az özvegy szerepéig visz. Az élet idejét már csak akadálynak érezte, amelyen minél gyorsabban túl kell jutni.A gyalogút és az országút egyben a szépség kétféle felfogása is. Amikor Paul azt mondja, hogy ott és ott gyönyörű a táj, ez azt jelenti: ha ott kiszállsz az autóból, pompás tizenhetedik századi kastélyt látsz majd, s körülötte parkot; vagy: van ott egy tó, amelynek csillogó, messzire elnyúló vizén hattyúk úsznak.Az országutak világában a szép táj annyi, mint a szépség szigete, melyet egy hosszú vonal a szépség egy másik szigetével köt össze.A gyalogutak világában a szépség folyamatos és minduntalan változó; minden lépésnél megszólít bennünket: - Állj meg!

Erdély Miklós: IDŐ-MŐBIUSZ

1. Ami lesz és visszahatni képes, az van.2. Ami önmagára visszahat, az önmagát okként határozza meg.3. Csak az képes magát alakítani, aki visszafordul és magára okként hat.4. Aki magára okként hat, az már olyan, amilyenné magát alakítani kívánja.5. Azonban mégsem lehetett volna olyan amilyen, ha nem alakította volna olyanná amilyen, jóllehet azzal a magával alakította magát olyanná amilyen, amilyenné alakult.6. A fejlettebb visszanyúl, hogy fejlettebb legyen.7. Így önmagát (oda-vissza) kölcsönösen meghatározza.8. Ekként a szabadság kétszeres meghatározottság az időben.9. Ha annak tudatában élsz, hogy minden pillanatodhoz vissza (meg)térhetsz, saját megváltásodtól vagy bekerített.10. Az ember tehát alávetett valakinek, aki legjobban ismeri: önmagának.11. Tarts önmagadtól.12. Kész van, ami készül.

Minden tudás bázisa magatartás. Autentikus magatartás pedig csak egy van, az egyetemes alapállás (état primordial), az, amit a caddik, vagyis a dikaiosz, vagyis a vidvan képvisel, az, amit az ember a fedetlen igazság szellemének segítségével tud megvalósítani. 12. A hagyomány az alapállás realizálásának három útját ismeri. Az első a tao. A tao módszere a nem-cselekvés. Ez természetesen a legmagasabb fokú aktivitás. Úgy is mondják, hogy az én visszavonása. Nem részt venni és nem beleavatkozni, óvakodni attól, hogy az ember valamit jobban tudjon, sőt, hogy valamit egyáltalán tudjon, semmi aktivitás. Amiről az emberek azt hiszik, hogy haszontalan, az a legértékesebb. A tökéletes az, amit semmire sem lehet felhasználni. Hagyni, hogy az, ami kezdettől fogva van és volt és lesz, magától kiemelkedjék. A tao nem tanít sem tudásra, sem gyakorlatra. A szobából ki se

kell lépni és az ember az egész földet bejárja, a könyvet ki se kell nyitni és az ember mindent megtud. Az egyetlen tennivaló, hátrálni, mint az olvadó hó. Az alapállás realizálásának második útja az alkímia. Az alkímia kiépített módszer, amelynek célja a szublimálás. A szublimált élet neve arany. Az eljáráshoz vezető tudás neve: bölcsek köve. Az alkímia nem kérdezi, hogy az ember élete miért zavarodott meg, és miért kénytelen tisztátalansága miatt homályban tévelyegni. A tényt tudomásul veszi, és eljárást dolgoz ki, amellyel a zavart és a homályt eloszlatja és az alapállást helyreállítja. Az alkímia műveletei közül a legfontosabb a tűz alkalmazása. Tűz annyit jelent, mint önmegtagadás, önbírálat, önfegyelem, önmérséklet. "A szentek minden csodájánál nagyobb az önmegtagadó ember élete." Indiában tapasznak hívják. Az ember az önmegtagadás tüzében tisztul meg, kiéget magából minden tisztátalant és lényét arannyá változtatja. A realizálás harmadik útja az eksztázis-technika. Ennek az útnak van legkidolgozottabb teóriája, és ez az, amelyet a legtöbben használnak. Az eksztázis-technika megtanít az értelmetlen tévelygésből tudatosan kilépni és felébreszti az ember küszöb alatt élő valódi énjét. A létezés kérdéseinek gyökeres megoldásába, mondja egy modern gondolkodó, sem a tárgyi ismeret teljessége, sem pedig a látás és az értelmezés ereje nem vezet el. Erre egyedül az az emberi élet lényegét megváltoztató, egyetlen, összpontosított művelet képes, amely az embert a megismerhetetlenbe beavatja, éspedig úgy, hogy az ember változásainak minden mozzanatáért személyes létének egész súlyával jótáll és azért felel. Az emberi lét ebben az itt adott alakjában koncentrált életéhség, személytelen szomjúság vak automatizmusa, amely mindig a nagyobbnak látszó gyönyör vonzásának enged. Ebben a helyzetben megszerezheti a világhatalmat ...is az elképzelhető legnagyobb vagyont, a legtöbb ismeretet, szemernyit se változik. Pedig az ember életét csak úgy alkothatja meg, ha megváltozik, vagyis ha szomjúságából kilép és valódi énjét megvalósítja. Ez a művelet a világ minden vallásának alapja. A vallás az embertől nem valami mást és idegent, eszmei magas lényt követel, hanem önmagát. Mert csak a valódi énjévé vált ember élhet igaz életet. Minden egyéb szomorú és eszeveszett tévelygés (szamszára). Sem tárgyi ismeret, sem semmiféle látás vagy értelmezés zsenialitása nem vezet sehová. Minden az életszomjúság körén belül marad, kétes és relatív, mert alapja legfeljebb véletlen tehetség. Ami komolyság és érték, csak az autentikus emberből fakadhat. Ezért van az emberi civilizációnak olyan fájdalmas mulandóságjellege. A sivatagok közepén világvárosok emelkednek és pusztulnak el, költők és írók műve makulatúra lesz, és a szobrokat útburkolatba kaviccsá törik. Csak az marad meg, ami megfoghatatlan: az emberi lény igazsága és tisztasága és valódisága. Aminek nincsen szüksége arra, hogy számon tartsák és följegyezzék és neki emlékművet állítsanak. A tao, az alkímia és az eksztázis-technika a brahmani beavatás egy-egy lépcsője. Brahman a szellemi kaszt tagja. Ahhoz, hogy valaki brahman legyen, mint Indiában mondják, másodszor kell születnie, vagyis azt a bizonyos emberi élet lényegét megváltoztató összpontosított műveletet végre kell hajtania és autentikus emberré kell lennie. Szellemnek nem nevezhető semmi, csak aminek forrása az igaz ember. Az igaz ember, a caddik és a dikaiosz csak más kifejezés arra, hogy realizált alapállás. Csak más kép arra, hogy annak, amit kimondok, tárgyi igazságtartalma függ annak az életnek igaz voltától, amelyet élek. A szétszórt nyugtalanság a nem valódi életet élő ember lényének természetes következménye. Az igaz ember akkor is igaz, ha poharába vizet tölt és megissza. Egy khasszid tanítvány mesteréhez csak azért ment el, hogy megnézze, cipőjét miképpen fűzi be. Többre nincs is szükség! Kinyilatkoztatás lehet abban is, ahogy valaki egy pohár vizet megiszik, abban is, ahogy a könyvet kinyitja, vagy szánt. Az igazságról való tudás személyes feltételét kell megszerezni.

Tiszapalkonya,1960. május 15.

A folyamat látszólag enyhe engedményekkel, kis gyöngeségekkel, kényelmes megalkuvásokkal kezdődik. Azzal, hogy az ember kritika, különállás, lénye eszmei izolálása nélkül eltűri, hogy anyagi körülmények és hatások erőt vegyenek rajta. Magához engedi a legalantasabb impulzusokat. Belevész a mindennapi élet elvakító

részleteibe, anélkül hogy a múló pillanatnak az egészhez való viszonyát állandó fénybe helyezné önmaga előtt. Együtt sodródik indulatokkal. Szabad utat nyit sablonos, mérgező reflexeknek. Konfekciógondolatokat gondol el. Pániknak, elégedetlenségnek ad gondolattestet, s e gondolatokból belső parancs, kényszerítő atmoszféra, fertőzött érzelemhumusz válik, amelyben falánk, zsarnoki ösztönélősdiek tömege kél nyüzsgő életre, s pusztító érzelmi rákbetegséggé burjánzik el.Aki érzelemvilágát irányítani akarja, annak elsősorban függetlenítenie kell magát környezete hangulatváltozásaitól. Arról persze, ami körülöttünk történik, tudomást kell vennünk, de megismerésünk szűrőszerkezetén át, a fertőző elemeket közömbösítve. S ez a fenntartás, ez az érzelmi kontroll még a legszebb emberi érzéshatásokkal kapcsolatban is fennáll. A részvét egyike a legtiszteletreméltóbb tulajdonságoknak, mivel a sokat átélt, sokat tapasztalt szellem fémjele. Mégsem helyes, ha hozzátartozóink bánatába mi magunk is belebetegszünk, mivel így saját bajunkkal az övékét is tetézzük, s képtelenné válunk arra, hogy segítsünk rajtuk. A cél mindig az, hogy magunkon és másokon is segíteni tudjunk.

A tudat valóságot teremt, a tudat egy természeti erő, természeti törvény ... nincs formája és alakja, mivel magasabb dimenziójú leképezés.

Az emberek sok mindent nem bírnak elviselni, de leginkább egymást.

Az emberek a gyűlöletnek sokkal több jogot adnak, mint az értelemnek.

A bűnbak keresés sokkal egyszerűbb, mint megszabadulni az igénytelen gyűlölettől.

Igényesnek és következetesnek lenni a legnagyobb kihívás.

Morus Tamás gondolata

A háború merőben vadállati dolog, de a vadállatok nem űzik olyan alakban és olyan buzgalommal, mint az emberek.

A világméretű hazugságháló (abszolút konzisztens, teljességgel önelégséges!) ősforrása saját maga.

S táltos az az ösztönösen lázadó fiatalember is, abban a mértékben legalább, amennyire megsejt valamit abból, hogy majdnem mindig és mindenki és mindenfelől hazudik.

A világ olyan mint egy több komponensű dal, zene(rezgés), az egyes komponensek a síkok (rezgéssíkok), az ember egy hang, vagy hangszer, ráadásul több síkon is megszólalhat, vagy belehallgathat, de a világ egy zene, egy dal, csak mindenki játssza és hallgatja.

Az ember maga is törvény, önteremtő törvény

Mahatma Gandhi gondolata

Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.

Inspiráció és a manifesztáció, mint az intuíció és a megvalósítás.

Neuman János Lajos élete vége felé mondta:

"Az emberiségnek tőle független okok miatt kell mindig új kihívásokkal szembenéznie, ebben a túlélési játékban három dolog segíthet: Türelem, intelligencia és alkalmazkodóképesség."

Három alapelv az életképesség megőrzéséhez:-Nyugalom (kimeríthetetlen erő)-Megértés (tapasztalati, elemző vagy intuitív módon)-Elfogadás (hagyni elhalni a vágyat, belefolyni a jelenbe, belesimulni a lehetőségekbe, lemondani arról ami nem lehet, a meglévő helyzetből kiindulva lépjünk, ne egy elképzelést erőltessünk rá a valóságra, a valóságot kutatva, figyelve, érzékelve , tapogatózva, próbálkozva derítsük fel a lehetőségeinket, minden dolog egy nyitott könyv, csak nem tudjuk olvasni, tanuljuk meg olvasni a világot, nem lehet semmit se eltitkolni, amit tudunk olvasni és megértjük, azt általában elfogadjuk, belenyugszunk, ha már belenyugodtunk abba amit megérthettünk cselekedjük azt ami számunkra biztosítja a szellemi és fizikai életképességet, többet nem tehetünk, mást tenni felesleges. Magyarul legyünk emberségesek, magunkkal és sorstársainkkal, mivel valójában senki se tehet arról ami van és ami lesz, minden ember egy utazó vízcsepp, a kimeríthetetlenül szakadó esőben, az emberek tudatát 3 csoportba érdemes tenni, emberséges emberek, embertelen emberek, és a köztes csoport. Fizikailag nem érdemes senkit se osztályozni, mivel az ember a tudata miatt ember, nem a teste miatt. Mindig az emberek tudatát, szándékát, reakcióját figyeljük, mindig az okot értelmezzük, ne dőljünk be a tüneteknek, mindenkit teljes spektrumban értelmezzünk, így mindenki berangsorolható, beilleszthető az egészbe, de nem megítélendő. Senki és semmi sem rossz vagy jó, mindenki az ami lehet, amit magának el tud képzelni és fogadni.

Az emberekben egy dolog közös, a túlélésért megtesznek bármit.

Világunkban, amelyben az események túlnyomó része kedvezőtlen, szükségünk van minden csepp idegerőre. Ne keseredjünk tehát változhatatlan dolgok fölött, hanem keressük meg az ember felemelkedését szolgáló rejtett értelmüket. Mert egészen biztosan van ilyen konstruktív értelmük, amelynek formulája feloldja, megenyhíti maró érzéseinket, sőt hajtóerőként hat, hiszen a jelenségek értelmét felismerni mindig magasztos, reménykeltő hatású.Teljesen elhibázott dolog volna persze az érzelmi természetű bántalmak, sebek, ingerek erejét és intenzitását lebecsülni. Tapasztalati tény, hogy a érzelmi és tudati fájdalmak sokszorosan felülmúlják a testi fájdalmakat, amelyeket legalább csillapítani lehet különféle szerekkel, anélkül hogy eszméletünket elveszítenénk. A tudati gyötrelmek azonban csak az öntudattal együtt oldhatók ki időlegesen. Arra akarjuk barátaink figyelmét ráirányítani, hogy kivétel nélkül minden jelenségnek van egy fogantatási pillanata. És minden későbbi fejlemény ettől a fogantatástól függ, ennek a töltésében rejlik. Tudnunk kell, hogy sorsunk mérgezett gyümölcsei mind azokból a magokból növekszenek ki, amelyeket mások vetettek belénk, és amiket mi felneveltünk és tápláltunk. Történetünk cselekményének párkái, tudattalan és tudatos nemzői, törvénytelen szülői mi vagyunk. E sorsot megragadni, megváltoztatni, irányítani csak a nemzés pillanatában lehet. Mikor a sötét nemzés - valamely irreális kapcsolatba való belesodródás, vak függés megteremtése emberrel vagy helyzettel s az önuralom gátjainak lerombolása egy ízben megtörténik - a gonosz mag megfogant életre kelt, és befutja a maga pályáját, mint az elhajított bumeráng.Érzéseinket mindenekelőtt kezeljük éppolyan respektussal, mint a különféle mérgeket és ellenmérgeket, amelyeket szintén nem engednénk gondosan mérlegelt adagolás és ellenőrzés nélkül a szervezetünkbe. Épeszű embernek sohasem jutna eszébe, hogy vitriolt igyék, ugyanakkor érzelmi világát esetleg színültig tölti maró gyűlölettel; elsárgul, megmerevedik, görcsbe rándul tőle, és nem gondol arra, hogy a legpusztítóbb önmérgezést viszi véghez, amely éppúgy összeroncsolja idegeit, gyomrát, máját, epéiét, veséiét végül, mintha fizikailag vett volna be valamilyen roncsoló vegyszert.Minden méregnek van azonban egy ellenmérge, így a gonosz, betegítő, sötét érzéseknek is: az ellentétük vagy semleges kiegyenlítőjük. A bánattól, búskomor, magába zuhant őrlődéstől kimerült ember gyógyszere a derű. A gyűlölet megszállottjáról a szeretet varázsa űzi el a rontást. A sírást nevetéssé vagy

semleges figyelemeltereléssel lehet áthangolni. Személyes sérelmeket kitűnően orvosol a személytelen mérték felállítása: magasabb ideálok lelkesítő, oldó fényessége, amelyben saját pillanatnyi lényünk teljesen összezsugorodik, s jelentőségében megnövekszik bennünk, ami örök és sebezhetetlen. A félelem antitoxinja a halálprobléma alapos végigkutatása, a rémítő halálfej mögött láthatóvá tett halhatatlanság. A féltékenység, birtoklás, szorongásos rögzítettség ellenszere a tudatosító analízis, a helyesen és könyörtelen őszinteséggel végrehajtott tudati operáció, amely megvilágítja ragaszkodásunk valódi természetét. Ne tévedjünk persze. Akik hosszú évek önmarcangolásával már nehezen gyógyuló mély sebeket ejtettek magukon, azoknál időbe telik, míg a fekélyek megtisztulnak és begyógyulnak. Mert a tökéletes terápia, ahogy az előbb mondottuk, nem az akut, elhanyagolt kórok gyógyítása, hanem a megelőzés. A megelőzéshez pedig tudás kell, amely már csírájában felismeri a későbbi fejleményeket.Ha valaki szisztematikus mérgeződés következtében súlyosan megbetegedett, s a baj felismerésének első pillanatától kezdve elvonják tőle a mérget, tombolva követeli. Az elvonókúra a méreg természete szerint legyen fokozatos, különösen akkor, ha a szervezetet teljesen átitatta már, s a szenvedéllyé lett élvezet az óriási belső hiány és gyöngeség egyetlen támasztéka. Az ilyenfajta megtámaszkodás persze olyan, mintha a tengerben fuldokló ember egy cápa hátára menekülne. Mindenesetre a kábítószerek, mérgek hatásának felszámolásához teljesen hasonlóan kell eljárnunk nekünk is azokkal a romboló indulatokkal, veszedelmes érzésekkel, amelyek tudati egészségünket aláásták. Az elvonókúra annyiból áll, hogy a megszokott benső magatartás uralmát korlátozzuk. A káoszból lassan új világ születik; jobb, egészségesebb, mert szellemünk új és jobb törvényeket honosított meg benne.Ha szívósan, türelmesen és mágikus akarattal véghezvisszük ezeket a tételeket, és átküzdjük magunkat egy elbátortalanító kétellyel, gúnnyal, csüggedéssel fertőzött tudati részen, amely minden mágikus munka törvényszerű etapja - akkor megéljük azokat a csodákat, amelyekben hitetlenül hittünk és sohase szűntünk meg reménykedni.

Nem kötelező élni, sohasem volt az, és sohase lesz az.

Vigyázni kell, de nem félni.

Sohasem küzdök, ezért sohasem veszítek.

A látható anyagi világnak csak egyetlen értelme van, a szellemek és a tudatok fejlesztése.

Az ember a tevékenységének maga ad értelmet, a tudat egy valóságteremtő generátor.

Művelni magunkat annyi, mint ápolni egy kertet.

Aki elfelejti saját magát, az létezik csak igazán.

érinthetetlenné válni, a szellem világban halhatatlanná, lemondani mindenről, még a lemondásról is.

Nem a levegő a legfontosabb, és nem is a víz, az étel, a pihenőhely, az élhető terület, a vagyon, a hírnév, a siker, a bizalom, a boldogság, a szeretet, hanem valami sokkal egyszerűbb, az emberség, a belső nyugalom, a belső jó érzés és megelégedettség, a tisztaság érzésének nyugalma. A végtelen egység és kimeríthetetlenség hullámzása.

Soha ne bízzunk semmiben, úgyis csak az lehet, ami lehet, ami van azt csak elfogadni lehet, minden más merő káprázat.

A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása

A 7 szokás röviden:

1. szokás - Légy proaktív! Életünk minden napján döntési helyzetekbe kerülünk. Ismerjük fel a választásainkban rejlő erőt! Fedezzük fel, hogyan győzhetjük le alul motiváltságunkat és merjünk kezdeményezni!

2. szokás - Már a kezdetkor lásd a célt! Alakítsuk ki személyes jövőképünket, ami keretet ad munkahelyi és magánéleti értékeink meghatározásához és életcéljaink kitűzéséhez! Fogalmazzuk meg a szervezeten belüli közös célokat!

3. szokás - A fontos dolgokat tedd az első helyre! A hatékony tervezés segítségével tanuljuk meg a helyes időbeosztást, hogy a fontos dolgok valóban elsőbbséget élvezzenek a sürgősekkel szemben! Találjuk meg a munkahelyi elfoglaltságok és a családi élet közötti egészséges egyensúlyt!

4. szokás - Törekedj a kölcsönös győzelemre! Inkább kölcsönös előnyökre és együttműködésre törekedjünk, mint a versengésre és a különállásra! Határozzuk meg, hogyan teremtsünk bizalom teli és korrekt légkört a problémamegoldások során!

5. szokás - Először a másikat értsd meg, aztán értesd meg magad! Ismerjük fel, hogy ha elég időt fordítunk mások teljes megértésére, viszonzásul minket is jobban megértenek majd! Tanuljunk meg a hatékony kommunikáció eszközeivel, a bizalom elve alapján erős kapcsolatokat kiépíteni!

6. szokás - Használd ki a szinergiákat! Ismerjük fel a kölcsönös tiszteleten és mások értékeinek elfogadásán alapuló, hatékony csapatmunka előnyeit! Találjuk meg a konfliktusok feloldásának helyes módját, amely számol a mindenkinek kedvező, ám korábban figyelmen kívül hagyott megoldási lehetőségekkel!

7. szokás - Élezd meg a fűrészt! Tudatosítsuk, hogy a folyamatos testi és lelki terhelések mellett, az egészséges kondíció megtartásához szükségünk van a folyamatos megújulásra is: önfejlesztésre, szellemi kikapcsolódásra és aktív pihenésre!

A világ sohasem múlandó, de a káprázat mindig.

Nem attól félünk, hogy nem illeszkedünk be,attól félünk, hogy mérhetetlenül erősek vagyunk,a fény az, és nem a sötétség ami megrémít,a játéka oly keveset számít a világnak,de semmi se ér többet, mikor mások biztonságban érzik magukat veled, úgy kell ragyognunk, mint a gyerekeknek, és nem csak keveseknek, de mindnek, és ha hagyjuk ragyogni ezt a fényt, tudattalanul másoknak is megadjuk a jogot ugyanerre, ahogy lerázzuk a saját félelmünket. A jelenlétünkkel szabadítunk fel másokat.

A legmélyebb félelmünk nem az,hogy alkalmatlanok vagyunk,

A legnagyobb félelmünk az, hogyhatalmasabbak vagyunk minden mércénél.A fényünk, és nem a sötétségünk az,ami a legjobban megrémiszt.Ha kicsiben játszol, aznem segít a világon..Semmi dicsőség nincsa visszavonulásban.hogy az emberek biztonságbanérezzék magukat melletted.Mindannyian ragyogásra lettünk teremtve,ahogy a gyermekek ragyognak.Nem csak néhányan,mindannyian.És ahogy hagyjuk hogy asaját fényünk ragyogjon,tudatlanul is megengedjük a többi embernek,hogy ugyanezt tegye.Mert felszabadulunk asaját félelmeinktől,és a jelenlétünk ezzelmásokat is felszabadít.

Szaotome Micugi: Az aikido alapelvei

MUSZUBIAz Aikido a bölcsesség tudománya. Ha nem vagyunk önmagunk urai, és nem bízunk magunkban -- ha nincs saját magunkról tiszta képünk, -- sohasem fogunk másokat megismerni és bízni bennük, és semmiképpen nem fogjuk tudni őket kontrollálni. Az Aikido gyakorlásának nem az a célja, hogy agresszív harcosokat neveljen, hanem, hogy a bölcsességünket növelje, és énünket csiszolja. Ha tehát Aikidot gyakorolunk, ezt nem azért tesszük, hogy másokkal versenyezzünk, hanem azért, hogy magunkat tökéletesítsük.

Ennek a folyamatnak a kulcsa -- és egyben az Aikido szíve -- a muszubi. Maga a szó körülbelül "egybeolvadásnak", "egységnek" vagy "harmonikus egymásra hatásnak" fordítható. Gyakorlás közben a muszubi azt jelenti, hogy képesek vagyunk egyesülni partnerünk mozgásával és energiájával, fizikailag és szellemileg egyaránt. A muszubi nem más mint a jó kommunikáció tanulmányozása. Minden emberi érintkezésben van kommunikáció, akár bevalljuk, akár nem. Mindig az érintkezés résztvevőin múlik, hogy a kommunikáció hasznos vagy haszontalan, barátságos vagy ellenséges, jó vagy rossz lesz. A muszubi, kifinomult formában, jelentheti azt a képességet, amellyel emberi érintkezéseket megváltoztathatunk és irányíthatunk úgy, hogy ellenséges közeledésből barátságos találkozás lesz, vagy akár támadásból kézfogás.

A muszubi a tanulás eszköze és célja is egyben. A muszubi végső kifinomultságában az egyetemes harmónia érzésének eléréséhez vezet, a gyakorlatban pedig az összetűzések jó irányba való változtatásának képességéhez. De vajon el lehet-e sajátítani ezt a képességet, ha az embert erőltetik, vagy megfélemlítik, hogy megtanulja? Nem. A muszubit az általa megtestesített elvek szerint kell tanítani úgy, hogy az Aikidot tanulók tudata a fizikai mozgás fejlődésével együtt finomodjon. A muszubit helyes, példamutató érintkezéseken keresztül kell tanítani, határozott, de megértő irányítással.

Hosszú és nehéz folyamat, mire valaki megtanul a támadásokra muszubival reagálni. Ha egy kezdőt támadunk, nem mondhatjuk neki: Ne hadakozz, fogadd be a támadást! A kezdő nem fog tudni a támadóval eggyé válni, hanem félelemmel és agresszivitással fog reagálni, mert ezek az ösztönös reakciók, amelyeket a veszélyeztetettség érzése vált ki. Egy kezdő legtöbbször hadakozással és a támadó megsebesítésével próbálja megvédeni magát.

Az Aikidoban az a cél, hogy megszelídítsük és uraljuk ezeket az állati ösztönöket, nem pedig az, hogy gerjesszük őket. Ezért használunk gyakran különböző fogásokat (pl. katate dori) támadásként, különösen a kezdőkkel való gyakorlásnál. A kezdő tanulók sem szellemi nyugalommal, sem helyes mozgással nincsenek felkészülve arra, hogy igazi támadásokat, mint például ütéseket, rúgásokat fogadjanak. A fogások lehetővé teszik a kezdők számára, hogy a technikákat testi épségük féltése nélkül gyakorolhassák, és így akadály nélkül sajátíthassák el a helyes reakciókat. Ahelyett, hogy az egymással való küzdelembe és versengésbe bocsátkoznának, a gyakorlók mozdulataikat és szellemüket csiszolják. A tanulók uralkodni tanulnak saját magukon és partnerükön, valamint a kettejük közötti kapcsolat szülte helyzeten. A fogásoknak az az előnyük, hogy fizikai kapcsolatot biztosítanak a gyakorló partnerek között, és így mindkét fél érezni tudja, mitől működik egy-egy mozdulat. Ha nincs ez a fizikai kapcsolat, a kezdők számára nagyon nehéz lesz feltárni a technikák mechanizmusát.

A kezdő szintű gyakorlás gyakran kezdődik statikus fogásokkal. Ez a fajta gyakorlás nyújt lehetőséget a helyes testtartás, lábmunka, és testhelyzet elsajátítására. A tanulók ezután továbbléphetnek a "mozgó" fogások gyakorlására, amelyek lehetővé teszik az időzítés és távolságtartás kifejlesztését, valamint a partnerek közötti téri kapcsolat tanulmányozását. A tanulók elkezdik megtanulni, hogyan alkalmazkodjanak a különböző fokú és fajtájú erőkhöz, sebességekhez és irányokhoz. Önbizalmat szereznek a partnerekkel való kommunikálás terén, és kifejlesztik megérzőképességüket a partnerek mozgása és szándéka iránt.

Az együttműködés rendkívül fontos az Aikido gyakorlásában. Majdnem minden gyakorlás párosával történik, és a partnerek közti kapcsolatban a muszubinak kell megnyilvánulnia. Ez a nage és az uke közös felelőssége. Mialatt a nagénak azt kell gyakorolnia, hogyan tud eggyé olvadni, és nem pedig hadakozni a támadóval, az ukénak úgy kell megtanulnia támadni, hogy a támadás mindig megfelelő legyen annak a technikának, amit éppen gyakorolnak, és a tanuláshoz a lehető legtökéletesebb körülményeket biztosítsa. Egyszerű példával illusztrálva, ha a tanár előre irányuló dobást mutatott be, akkor az a helyes, ha az uke előre felé tol. Ha ehelyett az uke hátrafelé húz, hogy megakadályozza a nage technikáját, ezzel csak azt éri el, hogy a gyakorlásból huza-vona lesz, és egyik tanuló sem fogja megtanulni, hogyan működik a technika. Haladók profitálhatnak váratlan támadásokból, szabad gyakorlásból és kontrázásból, miután megtanulták, hogy adott helyzetek milyen mozdulatokat követelnek meg.

Az Aikido tanulmányozása és a bölcsesség nagyrészt nem más, mint a józan ész. A józan ész, sajnos, nagyon ritka manapság. A mai világban az emberek elvesztették, vagy talán sohasem sajátították ezt el. A muszubi illetve az Aikido alapelvei szerinti gyakorlás magában foglalja a józan ész újratanulását. Alátámasztják ezt az "irimi" és a "tenkan" védekező mozdulatok. Erről a két mozdulatról egyként is lehet beszélni: irimi-tenkan, csakúgy mint a jin és jang, egy egész részei.

Az irimi és a tenkan olyan mozdulatok, amelyet az emberek nap mint nap használnak anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Képzeljük el, hogy egy zsúfolt városi utcán sétálunk a gyalogos forgatagban, és megpillantunk valakit, amint egyenesen felénk jön. Vajon hirtelen visszalépve belehátrálnánk a mögöttünk jövőbe, hogy kitérjünk a szemközt jövő útjából? Nem hiszem. Valószínűleg továbbmennénk kicsit oldalt fordulva, hogy utat engedjünk a szembejövőnek. Ez az irimi egy példája. Most képzeljük el, hogy ugyanaz az ember nekünk jön, ahogy elhalad mellettünk. Vajon belekapaszkodnánk, hogy megpróbáljuk megtartani az egyensúlyunkat? Nem valószínű. Talán inkább megpördülnénk, így megtartva az egyensúlyunkat, és tovább sétálnánk. Ez a tenkan. Mindkét mozdulat a józan ész egyszerű és természetes példája. Bárki meg tudja csinálni őket, és éppen az egyszerűségük és egyetemességük erősíti meg igazságukat.

De egy olyan ember, aki nem gyakorol Aikidot, szembekerülve egy támadóval automatikusan azt teszi, amit saját maga is ostobaságnak tartana az előbbi példa zsúfolt utcáján -- megpróbál hátrálni. Amikor valakit ellenséges szándékkal löknek meg, akkor vagy megdermed, vagy utána kap a támadónak, hogy megtartsa egyensúlyát. Akit támadás ér, nem tud a józan ész szerint természetesen reagálni. A zsúfolt utcán képesek vagyunk a muszubi szerint viselkedni, ha azonban veszélyeztetve érezzük magunkat, a tudatunk a félelem és agresszivitás felé fordul, és testünk elveszti fürge és hatékony reakció képességét.

Az Aikido edzés, amely fokozatosságon és együttműködésen alapszik, rávezet arra, hogyan használjuk a muszubi alapelvét egyre nehezebb helyzetekben. Arra neveli szellemünket hogy meg tudja tartani nyugalmát, látásmódunkat pedig arra, hogy megőrizze tisztaságát úgy, hogy félelem, düh, vagy az önbizalom hiánya ne befolyásolhassa testünk mozgását. Arra edzi a testet, hogy hajlékony legyen, és rugalmasan reagáljon; a folyamatos gyakorlás a tapasztalat bölcsességét nyújtja a testnek. Ily módon a test a szellem tükre és fizikai megnyilvánulása lesz. Ha a test és a szellem együttműködik -- természetesen úgy, hogy kapcsolatukat a muszubi jellemzi -- ez lehetővé teszi számunkra, hogy ésszerűen és hatékonyan reagáljunk nehéz helyzetekben, ahelyett, hogy megengednénk azt, hogy a körülmények uralkodjanak fölöttünk. Gyakran lehet látni, hogy haladó aikidokák keményen ütnek egymás felé, vagy erőteljesen megdobják egymást, azonban az óvatos fokozatosságon keresztül, ahogy eljutottak erre a szintre, testüket és szellemüket egyaránt művelték. Így a kemény támadások nem is annyira támadások, mint inkább kihívások lesznek. Gyakorlás közben az ütések és rúgások célja nem az ellenfél megsemmisítése lesz, hanem saját és partnerünk erejének, egyensúlyának, megérzésének, és szellemi stabilitásának felfedezése. Bizalmatlanság, félelem, és versengés helyett koncentráltan, őszintén, és jókedvvel álljunk partnerünkkel szemben.

Kérem, ne feledjék el azokat a példákat, amelyeket arról adtam, hogy hogyan működik automatikusan az irimi és a tenkan a mindennapi élethelyzeteinkben, természetes reakcióink részeként. A muszubi másik fontos jellemzője abban van, ahogy az a zsúfolt utcai helyzetben működik. Ahogy összetalálkozunk a szembejövő gyalogossal, reakcióink visszatükrözik a szembejövő reakcióit, illetve válaszolnak, nem pedig ellenállnak azoknak. Találkozásunk a másik gyalogossal egy folyamatos és akadálytalan energiaáramlás; erők és irányok kölcsönös cseréje. Ez egy másik, és talán a legfontosabb összetevője a muszubinak: megtanuljuk érezni és használni az energia egységét.

Ezért, ahogyan azt {O-Sensei} is kifejtette, a legalapvetőbb muszubi gyakorlat a kokyu tanden ho. A kokyu tanden ho egyáltalán nem harci technika, hanem a mozgás, és a fizikai kapcsolatok tanulmányozása. Ebben a gyakorlatban a partnerek egymással szemben ülnek seizában, az uke fogja a nagét. A nage egész testét koordinált egységként használja, és megpróbálja kibillenteni az ukét. A kokyu tanden ho célja, hogy felfedezzük a körkörösen áramló energia elvét. Amint az uke határozottan megragadja a nage csuklóját, és kicsit ellentart, a nage befogadja az ukétol kapott energiát, és visszairányítja az uke központján keresztül. Az uke minden testrészének összhangban kell reagálnia. A nagénak kiterjesztett állapotban kell az uke fogását fogadnia, karjainak úgy kell viselkedniük, mint egy rugónak, hogy összehúzódhasson és újra kiterjedhessen. A nage belélegzik, amikor az uke megragadja, és kilélegzik, amikor az uke erejét visszafordítja. Szellemének rugalmasnak és befogadónak kell maradnia.

A kokyu tanden ho nem versengésre való gyakorlat, nem erőpróba. Az uke annyi ellenállást tanúsít, amely még kihívást jelent a nagénak, de a gyakorlat végrehajtását nem teszi lehetetlenné. A nagénak nem szabad azzal küszködnie, hogy az ukét megdobja, hanem ezt a gyakorlatot az egyensúly, a légzés, és a testi és fizikai erők egyesítésének a tanulmányozására kell használnia. Azonban, ahogy a gyakorlásban előrehaladunk, ráébredünk arra, hogy a partnerünk fizikai ereje saját hasznunkra fordítható. Mivel a kokyu tanden ho a muszubi elvén működik, azon az elven, hogy energiát befogadunk és visszaadunk, a gyakorlat

hatásaként az uke és a nage energiái egyesülnek. Minél jobban ellenáll az uke, és minél több testi erőt alkalmaz, annál hatékonyabb eszköz áll a nage rendelkezésére. Az energiának ez a fajta körforgása adja a muszubi lényegét. A muszubi elvét, amit a kokyu tanden ho-n keresztül tanulunk meg, minden egyes Aikido technikában alkalmazni kell. A muszubi teszi lehetővé, hogy eljussunk egy olyan pontra, ahol a fizikai erő és a testnagyság nem befolyásolja a gyakorlatok végrehajthatóságát. Ha elmulasztjuk megérteni és a gyakorlatban megvalósítani a muszubi elvét, mindig ki leszünk szolgáltatva mások erejének, és mindig fönn fog állni annak a veszélye, hogy visszaesünk az egymás fölött győzni akaró huzakodás szintjére.

{O-Sensei} egyre csak azt mondta tanítványainak, hogy ugyanazok az elvek érvényesek az Aikidora is, amelyek a természetet irányítják. Egy pici madár képes lehet dühöngő szélben repülni, de semmi esetre sem úgy ha a szelet megpróbálja leküzdeni. A szél erejét saját hasznára kell hogy fordítsa. Az embernek sikerülhet egy kis csónakot a tajtékzó tengeren elnavigálnia, de csakis akkor, ha tudja, hogyan kell a hullámokat meglovagolni. Így van ez az Aikidoban is, a tanuló megpróbálja megtanulni, hogyan lehet az erőt befogadni, és azt saját oldalára állítani, ahelyett, hogy szembe szállna vele. Ebben van a bölcsesség és a muszubi realitása.

A gyakorlás előrehaladtával a muszubi elveinek a használata is egyre jobban ki kell, hogy fejlődjön. A kezdőnek fizikai kontaktusra van szüksége ahhoz, hogy érezze a partner és a közötte lévő kapcsolatot. A haladó gyakorló megtanulja, hogy egyre kevesebb fizikai kontaktussal tartsa fenn ezt a kapcsolatot. Néhány technikát végül mindenféle fizikai kontaktus nélkül végre lehet hajtani. A mindennapi edzés tökéletesíti bennünk nemcsak az edzőtársainkhoz, hanem a mindenki máshoz való helyes viszonyulás képességét, azzal, hogy kiterjeszti látásmódunkat, beleérző képességünket és érzékenységünket. A hétköznapi életünkben kevesebb lehetőségünk adódhat a fizikai kontaktusra másokkal, de az edzések tapasztalata alkalmazható lehet, és kell, hogy legyen a másokkal, és az egész emberiséggel való kapcsolatunkban. Sohasem szabad annak a folyamatnak megszakadnia, melynek során megszabadulunk szemellenzőinktôl, és tudatunk egyre tágul és nyitottabb lesz.

Végezetül ne feledjük el, ahhoz, hogy eljussunk a muszubihoz, bizalmat kell kialakítani a gyakorló partnerek között. Bizalom nélkül nem lehet Aikidot gyakorolni. A régi idők bujutsuja rendkívül nagy tudású harcosokat képzett, de nem feltétlenül járult hozzá a felvilágosult szellemek születéséhez. Sokkal inkább, mivel a bujutsut gyakorlók szinte a büntetéseken keresztül jutottak el a tudáshoz, egy bizalmatlan, szinte paranoiás tudat alakult ki bennük, egy utcai harcos mentalitása. Az Aikido célja ezzel szemben a szellem felemelése és tökéletesítése -- így az erőt nem a brutalitásból, hanem a bölcsességből meríti. Ezért fontos az, hogy hogyan folynak az Aikido edzések. Az Aikido tanuló folyamatos nevelésén keresztül, azzal, hogy a gyakorló tökéletesíti képességét a kemény edzéseken való megfeleléshez, az edzések jelentése megváltozik. A kemény ütések és zuhanások többé nem a félelemkeltés eszközei, hanem olyan eszközök, amelyek az Aikido tanuló képességeit fejlesztik. A régi idők bujutsuja és az Aikido keménysége között olyan a különbség, mint amilyen egy kontrollálatlanul tomboló tűzvész, és egy kohó ereje között van. Az egyik rombol, tönkretesz és pusztít, a másik, mialatt ugyanolyan hőmérsékletű és intenzitású, tökéletesíti, formázza a nyers fémet, és esztétikummá alakítja. Az Aikidot gyakorlóknak sohasem szabad elfelejteniük, hogy gyakorlásuk célja önmaguk kihívása és tökéletesítése, nem pedig a gyakorló társak megfélemlítése, vagy saját egojuk kicsinyes kielégítése a partner kárára.

A bizalom, az együttműködés, a nyitottság, és a nagylelkűség az Aikido gyakorlásának azok a vonásai, amelyek lehetővé teszik a gyakorlóknak, hogy megszabaduljanak félelmeiktől, melyek korlátokat emelnek eléjük, gátolják képességeiket a másokkal való érintkezésben, és abban, hogy megszerezzék azt az önbizalmat, amely képessé teszi őket arra, hogy harmonikus kapcsolatot

alakítsanak ki másokkal. Ez nem más, mint a muszubi. Muszubi nélkül az Aikido nem Aikido, hanem csupán a verekedés egy formája.

UKEMIAz Aikido gyakorlásához partner szükséges. Néhány gyakorlatot lehet ugyan egyedül is végezni, amellyel erőnket fejlesztjük, illetve technikai tudásunkat csiszoljuk, de a jó gyakorlás kulcsa az uke, és a nage együttműködésében rejlik. Néhányan helytelenül az uke és a nage definícióit "támadónak" és "védekezőnek" egyszerűsítik le. Ez a fajta leegyszerűsítés félrevezető a nage, illetve uke szerep mibenlétének és fontosságának megértésében.

Helyesen, a nage jelentése "az, aki a gyakorlatot végrehajtja", az uke jelentése pedig "az, aki az erőt befogadja". Ha valaki támadó illetve védekező jelentésben gondolkozik, akkor úgy fogja tekinteni a nagét, akit megtámadnak és a technikát végrehajtja, mint a fontosabbik résztvevőt, az ukét pedig, mintha ő csak a testét a nage rendelkezésére bocsátaná, hogy az gyakorolhasson rajta. Mi sem áll távolabb az igazságtól.

Az ukemi az "ukeség" művészete, és a nage gyakorlásának minősége mindig attól függ, hogy az uke milyen fokon sajátította el ezt a művészetet. Az ukemi abból áll, hogy (1) az uke mindig olyan helyzetet teremt, amelyben az adott technika végrehajtható, (2) mindig korrekt módon reagál a nage mozdulataira, és végül (3) megfelelően fogadja a dobást vagy a leszorítást a gyakorlat végén. Röviden, az ukénak kell megteremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a nage tanulni tud. Ha az ukénak nincs semmi fogalma a technika hatásairól, ha nem elég rugalmas, nem tud megfelelően reagálni a nage mozdulataira, vagy fél és ügyetlenül esik, a nage nem fog tudni kellô hatékonysággal tanulni.

Gyakorlás közben a partnereknek mindig felváltva kell az uke illetve a nage szerepét játszaniuk. Nem szabad az uke szerepben eltöltött időt pusztán a nageként való gyakorlások között eltelt haszontalan időnek felfogni, ellenkezőleg, ez egy olyan lehetőség, amely fontosságában egyenrangú, talán még fontosabb, mint a nage gyakorlása.

Valójában a kiváló ukék a technikák végrehajtásában is kiválóak lesznek, mivel nem csak elméjükön, hanem testükön keresztül is képesek befogadni azt a tudást, hogy milyen érzést nyújt egy megfelelően végrehajtott technika. A jó ukemi kifejlesztése a legrövidebb út az Aikido sikeres gyakorlásához.

A jó ukeminak sok összetevője van. Az első a muszubi. A partnerek között jó fizikai és intuitív kapcsolatnak kell lennie. Ha a gyakorlók nem elég érzékenyek egymás mozdulataira és szándékaira, akadályozzák egymást a gyakorlásban, és veszélyeztetik egymás és maguk testi épségét. A jó uke nem készül fel a partner egyes mozdulataira, hanem érzékelését és észlelését olyan szintre fejleszti, ahol a reakciók ösztönösek és intuitívak, nem pedig csupán fizikai manipulációtól függnek. Az ukemivel saját testi épségünk megóvását tanuljuk; állandóan rugalmasnak és ébernek kell lennünk. Bármilyen szögből tudni kell zuhanni, a legváratlanabb pillanatban is. Az ilyen jártasság vezet el a haladó technikák elsajátításához. Bokkennel vagy joval a kézben is tudni kell esni. A fegyveres gyakorlás tartalmaz olyan technikákat, melyek során az egyik fél lefegyverzi a másikat. Ezek közül több tartalmaz dobásokat, amelyekre felkészültnek kell lenni.

Bár a nagénak tudatában kell lennie az ukéja korlátainak, és tartózkodnia kell a szükségtelen durvaságtól, mégis elvárhat az uke szintjének megfelelő jártasságot az esések és a zuhanások terén. Ha valaki rosszabb uke mint nage, valószínűleg hátráltatni fogja partnereit. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben túl nagy felelősség hárul a nagéra, az uke testi épségének megóvása érdekében, különösen a nehezebb technikák végrehajtásánál. Emellett saját gyakorlásunk is kárt szenved, mivel sohasem fogjuk tudni a haladóbb technikákat teljes intenzitással gyakorolni.

Ukénak lenni nem azt jelenti, hogy mi vagyunk a vesztes fél. Nem más ez, mint a kommunikáció, az érzékelés és testi épségünk megvédésének tanulmányozása. Sőt mi több, saját magunk és körülményeink fölötti uralmunk megőrzésének eszköze. Az ukeminek ez az oldala elsősorban magas szintű gyakorlásnál válik szembetűnővé, amikor a gyakorlás túlmegy az egy támadás egy dobás szinten, és többemberes támadások, illetve kontra technikák szerepelnek. A nage iránti érzékenység és nyitottság, amely lehetővé teszi, hogy jó ukék legyünk, arra is képessé tesz, hogy meglássuk a nage technikájának gyenge pontjait és észrevegyük, hol nyitott a partner. Ha jó ukék vagyunk, képesek leszünk kihasználni ezeket a lehetőségeket, kikerülni a helyzetből, vagy akár megkontrázni a technikát. Ha azonban nem tanultuk meg jól az uke szerepét, nem leszünk képesek eléggé megtartani egyensúlyunkat és kontrollunkat, hogy bármelyiket is megtehessük.

A jó ukemi elsajátítása, természetesen hosszú időt és sok gyakorlást igényel. A kezdőket szép lassan kell megismertetni az ukemi lényegével. Miután megismerkednek az irimi és tenkán mozdulatokkal, megkezdődik a gurulások és zuhanások gyakorlása. Ez az alap technikák gyakorlásának megkezdése előtt történik. A bázis technikákat katák, formagyakorlatok formájában kezdik tanulni. A katák megadják a tanulóknak azt az alapot, amellyel megkezdődhet a különböző mozdulatok működésének feltárása és tanulmányozása, és ezek végrehajtásának tökéletesítése. El kell sajátítani a formákat, mielőtt kreatívabb módokon alkalmazhatnánk az Aikido mozgásanyagát, és hajlékonyabbá válnánk mint ukék. A jiuwaza, amelyben spontán módon kell reagálni különböző támadásokra és dobásokra, csak a haladó tanulók gyakorlásának képezi részét. Gyakorlás közben sose felejtsük, hogy a spontán és kreatív technikák elsajátításának kulcsa a jó ukemiben keresendô.

Amikor uchideshi voltam, gyakran megszidtak a nem megfelelő ukemi miatt. Emlékeim alapján a következőképpen tudom összefoglalni {O-Sensei} megjegyzéseit. 1. Soha ne próbáld meg előre kitalálni mi jöhet. A túlságosan számítgató elme csak összezavarja, és visszafogja a test reakcióit. Ennek hatására az ukemid erőltetetté válik, ami megnyilvánul a technikák gyakorlásánál is, és ez hátráltatja a fejlődést. 2. Figyeld meg a partnered mozgását és ragadd meg a szándékát. Ez is része az ukemi gyakorlásnak. 3. Sohase felejtsd el az ukemi gyakorlás kapcsolatát a hétköznapi élettel. Minden kiemelkedő ember, aki valami értékeset elér a hétköznapi életben, kell, hogy hasznosítsa az ukemi elveit. Az ember élete során sok nehézséggel találkozik. Sikert azok érnek el, akik nehézségeiket az ukemi rugalmasságával és szellemi nyitottságával oldják meg. Azok, akik természetellenes módon, erőltetve próbálják az ukemit végrehajtani a gyakorlás közben, nem fognak pozitív eredményt látni életükben. 4. Egyszerű bölcsesség arra törekedni, hogy céljainkat sérülés nélkül érjük el, mind a dojoban, mind a hétköznapi életben. 5. Nyitott és rugalmas szellem, hajlékony test, szerénység, és őszinteség -- ezek a legfontosabb összetevői az ukemi művészetének. Nélkülük az ukemi gyakorlás sikertelen lesz. Ukemi nélkül pedig a waza gyakorlás sohasem lesz eredményes.Fontolják meg {O-Sensei} szavait, amelyek az ukemi hétköznapi érvényességére vonatkoznak. Az ukemi táplálja azt a képességünket, hogy megérezzük azt, ami következik, hogy felmérjük a körülményeket és gyorsan reagáljunk. Csakúgy, mint azok, akik túlságosan előre számítanak, mikor ukemiznak, gyakran képtelenek meglátni a technika irányát. Azok, akik túlzottan számítóak az életben, gyakran nem fogják fel, mi történik körülöttük. Nincs meg a megfelelő rugalmasságuk, hogy az élet nehézségeire reagáljanak, mert nem látják őket egészen addig, amíg szemtől szembe nem kerülnek velük. A jó ukemi gyakorlás lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőt valóban előre lássuk, hiszen az előrelátásunk megfigyelésen és intuíción alapszik, nem pedig olyan önkényes döntésen, amelyet bizonyosság nélkül hozunk. A jó ukemi annak a halásznak a bölcsességét testesíti meg, aki hosszú tapasztalatának köszönhetően, előre látja milyen lesz az

időjárás.

Az ukemi gyakorlásának rendkívüli gyakorlati haszna van, hiszen erősíti a testet és növeli a hajlékonyságot. Sőt, minél természetesebbé válik számunkra az ukemi, annál élvezetesebb lesz a gyakorlás. Emlékszem {O-Sensei} humorára, melegségére és arra, mennyire élvezte a gyakorlást. Az, hogy a gyakorlást élvezzük, nem feltétlenül akadályozza a koncentrálást; lehetünk lazák, de ugyanakkor komolyak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az ukemi gyakorlás fontosságát és hozzájárulását az Aikido gyakorlásunkhoz és egész életünkhöz.

Ha magyarul énekelnek, az szinte olyan könnyebb a lélegzés is, mert a vér vízzé nem válik.

A szabad szellemek felszabadíthatják ezt a világot a gonosz fekete mágia szemfényvesztése alól, mindenkinek magát kell megtisztítania az illúzióktól, mint egy kertet ki kell gyomlálni és ápolni kell szellemünket.

A regnáló erők szellemi és fizikai terrorja alól az egyén könnyedén felszabadulhat, soha ne fogadjuk el amit egy hivatalos szerv mond, már maga a feltevés, hogy valaki csak igazat mond, már önmagában is hamis. Csak a saját tapasztalatainknak és megérzéseinket fogadjuk el objektív valóságnak, a többi képzelgés, illumináció.

Az emberek a születésükkor mindig két csuporból isznak, az igazság és a hamisság italából, hogy ki mit kap, arról nem tehet( mivel újjászületés nincs ), hogy az ebbe a világsíkba pottyanók megmaradnak ezen a síkon, avagy felsőbb térbe lépnek-e, esetleg visszacsúsznak a tiszta zabálás és felfalás világába, csak a tudatukon múlik. Vagyis ez a világ ahol vagyunk két sík metszésében áll, a tiszta zabálás és tiszta szellemi együttműködés világában.Van két közös csupor, az egyik tiszta emberséggel, és a másik tiszta illúzióval töltve. A világ forog önnön magában és halad az idő, de se nem előre se nem hátra, halad a saját ideje szerint, és kiforgatja azt a formát amire éppen szüksége van, az ember igazi titka, hogy nemesítő vagy rontó dallamot játszva részt vehet a világ zenéjében. Csak az zenél igazán aki a saját zenéjét játssza. Az érték maga az emberség, kincs ami mindenhol ott van, minden pillanatban, csak meg kell találni, és megosztani másokkal, ennél többet utazó, ebben a világban el nem érhetsz.

Csak az lehet nemes úr aki uralkodik a vágyain, akaratán, elvárásain és nem ítélkezik, hanem elfogad és tűr, mivel az ember legnagyobb erénye, hogy tűr és elfogad bármit, még ha nem is érti miért és mit kell tűrnie.

A Voodoo egy vallás, amit Afrikából hoztak Haitire. Istenhívők, pokol, mennyország. A Hoodoo az mágia. Afrikai népi mágia. Nincs köze istenhez. Afrikai, európai és indián mágia keveréke. Új Orleáni eredetű.A babonák a világon mindenhol megtalálhatók.

A valóság mindig igazság.

Rohanni olcsó remény.

„Hazaárulók akadnak minden időben. De ítél fölöttük a nemzet, és ítélete ellen nincsen fellebbezés.”

A '''Péter''' férfinév ősrégi szkíta név. Régi alakja Apátőr, Pátőr, Páter, Pater. Latinul írva a szkíta nevet Peter-t kapunk, jelentése őrző, a hit tántoríthatatlan őre. Innen ered a latin kőszikla jelentés is. Péter volt a szikla, amelyre [[Jézus]] szavai szerint az [[egyház|egyházát]] építette.

Az illúziók statisztikai valószínűség alapján megmagyarázhatók. Ennek oka, hogy a szemet érő fény, valamint az azzal összefüggésben lévő információknak nincs

világos jelentése, illetve több jelentése is lehet.

Semmi sem hagy örök nyomot az anyagi világban.

Ne vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

A bűn csak bűn marad, a hazugság akkor is hazugság, ha nem derül ki.

Aki ismeri az igazságot, és nem mondja ki, szánalmas, gyáva ember.

A valóság a legjobb tanár - eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli.

de a francba ezzel a színes meg színtelen dumával, térjünk vissza a kert városi rémálomhoz! minden szép, mindenki boldog, de a szőnyeg alatt már lassan nincs hely....

Volt már hogy bányász nem jött föl, de hogy ejtőernyős nem jött le, olyan még nem.

Zérus kockázat nem létezik.

a dolgok mindig következetesek.......mi is legyünk azok

a tisztességeseknek, a jóknak, a hűségeseknek többel tartozunk

árulókkal és hazugokkal sohase légy szolidáris

Az ALKOTÁShiányérzet,egyensúlyra való törekvés.Mivel ez az egyensúlyelérhetetlen.az alkotás örök.

Van szellemi és anyagi szegénység, az anyagi könnyen megszüntethető, a szellemi felszámolása sokkal nehezebb.

Si vis pacem, para bellum.

Hamis barátok úgyis mindenkinek csak árthatnak...

Rohanni olcsó remény..

A jövő a múlt.

Ha sokat taposnak rajta, a féregnek is foga nő.

A letűnt évek olyanná lettek, mintha poros ablakon át szemlélné őket.A múlt porát le nem törölhette az üvegről.Csak nézte, nézte. Mint homályosodnak egyre.

Tudtam, hogy sok bánatbanlesz részem, de jobb a keserű boldogság,mint a szürke, unalmas élet.

Tudósok. Láttad, milyen üres a szemük?Az egyetlen dolog, amire gondolnak,hogy minél drágábban

adják el magukat!Hogy jól megfizettessék lelkükminden rezdülését!Tudják, hogy "nem hiába születtek".Hogy ők "elhivatottak".Hogy csak "egyszer élnek"!Hihetnek az ilyenekvalamiben is.

A nem tudatosított együttérzés még nincsabban az állapotban, hogy megvalósuljon.Mondjuk, mint közönségesösztönös kívánság.

Meghalok és pár nap múlva elfelejtenek,valaki mást fognak rágni.Azt hittem, átformálom őket,de ők formáltak át engem.Saját képükre éshasonlatosságukra.Régen a jövő a jelenfolytatása volt,és minden változás ottderengett a horizonton.Most a jövő összeolvadt a jelennel.Felkészültek ők erre?Semmit sem akarnak tudni!Csak falnak!

A lelkedet, a szívedet teszed bele.Megzabálják a lelked és a szívedet is.

Mindenesetre ez a magukegész technológiája...ezek a házak, kerekek...és a többi hiábavaló fáradozás azért, hogy kevesebbetdolgozzunk és többet faljunk csak mankó és protézis.

Az ember azért ír, mertszenved, kételkedik.Mindig azt kell magának és akörnyezetének bizonyítania,hogy ér valamit.

Legyenek gyámoltalanok,akár a gyermekek, mivel a gyengeség nagy,az erő pedig hitvány.Mikor az ember megszületik,gyenge és rugalmas, mikor haldoklik,erős és kemény.Mikor a fa nő,zsenge és rugalmas,mikor száraz és merev, haldoklik.A keménység és az erőa halál kísérői,a rugalmasság és a gyengeséga lét frissességét fejezik ki.Ezért nem győzhet az,ami megszilárdult.

Előre menni ijesztő,hátra szégyen.

Mert igazi meggyőző ereje a tényeknek és alkotásoknak van.

A múlt, a jelen, a jövő a mai ember számára külön korszakot jelent, s a benne lévő egységet már nehezen észleli. A spirituális úton járó ember világosodó emlékezettel kezdi hordani jelenében a múltat, amelyből állandóan merít, s folyamatosan jövővé alakítja.

"A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra-és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek; egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista. Nincs olyan vastag bort igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja."

(Alekszandr Szolzsenyicin)

"A hit csak szervezett és irányított ostobaság. " (Aldous Huxley)

Amikor definiálsz valamit, tulajdonképpen megsemmisíted. A kódolás sajátossága, hogy behatárol. Ez a változatosság halála.

A gondolatok az ember fejéből pattannak ki, de maga a mód, ahogy papírral és tollal, vagy írógéppel leül valaki írni, az színtiszta munka.

Az emberek folyton azzal jönnek, hogy számítógépen dolgozni könnyebb. De nem kell, hogy könnyebb legyen! A művészetnek nem kell “könnyűnek" lennie. A művészetnek nehéznek kell lennie.

Faulkner mondta, amikor átvette a Nobel-díját: “Ez az emberi szív konfliktusa önmagával, az egyetlen dolog, ami megéri azt a vért és szenvedést, ami az írással jár."

Legnagyobb sátánizmus , hogy az embereket fogyasztani, költeni tanítják meg. De élni nem.

Ezen a síkon csak utakat és hidakat építek, az utakat azért hogy járhassak rajtuk, a hidakat azért hogy átkelhessek rajtuk mások és a saját gyengeségein.

Aki nem hord szemellenzőt, annak nincs szebb látvány, mint az értelem csatája a legyőzhetetlen valósággal "

Az idő jó tanítómester, csak az a baj, hogy megöli a tanítványait.

Meg kell tanulni megkülönböztetni a valóságot az illúziótól mindenben és mindenkiben.

Növekvő jólét és növekvő szabad idő az ember kiművelésének két eszköze.

"A gondolkodás a legnehezebb munka. Valószínűleg ezért foglalkoznak a legkevesebben ezzel."Henry Ford

"...nincs teljes igazság: Mindent nézhetsz balról is, jobbról is.

Elölről, hátulról.Két hegyről is nézhetsz egy harmadikat, meg köztük a völgyből is.Sohasem ugyanazt fogod látni; pedig hát ugyanazt a hegyet szemléled."Nemere István: A hegy

„A mi feladatunk a világgal szembenezekben a rettenetes időkben az, hogymegőrizzünk egy nemzetet a világnak.”

Gróf Teleki Pál

Minden egy, és minden mindenható.

„Halj meg, mielőtt meghalnál!” Csak a halottak tudhatják, mit jelent halottnak lenni.

Ludovicus emlékezz a halálra!Ify Lajos

A forrás mindig icipici, a legerősebb forrás a legkisebb.

"Sziszegve se szolgálok, aljas, nyomorító hatalmakat"József Attila

Felszabadulni önmagunk alól...

A beavatottság csak a valóságba történhet.

Vannak átruházhatatlan dolgok, pl. éhezés,stb.

A nem létező nem létezhetik.

Jobb, ha az igazságtalanságot elszenvedem, mintha cselekszem, vagyis és más szavakkal: gyakorlatilag az ember, akivel az igazságtalanság csak történik, le nem mérhetően kedvezőbb helyzetben van annál, mint aki az igazságtalanságot elköveti. Ha hibát követek el, meg tudom magam fenyíteni. Ezért vagyok én és minden autonóm személy végtelenül előnyösebb helyzetben, mint bármely intézmény, vagy akár az állam is lehet. Semmiféle intézmény önmaga fölött nem ítélhet és nem gyakorolhat önkritikát. A személy kiváltsága, hogy ezt megtehesse és megtegye és önmagát ellenőrizze. Csak a személynek van lelkiismerete.

A halál velem, ki ellenem?

A derű a meg nem zavarható tiszta üresség.

Valódinak kell lenni. Létemet az utolsó pillanatig be kell váltani. S mivel az egyetlen valóság Isten, hozzá hasonlóvá kell válnom. Minden egyéb elporlad és elmúlik és az enyészetben eloszlik, és amikor az ember meghal, csak azt viszi magával, ami valódi, a többi a nem-létezőben marad. Csak azt vihetem át, ami tiszta. Amit, ha megkopogtatok, cseng. Ami üres, és így meg nem zavarható. A derű. Megfoghatatlan és meghatározhatatlan.*A derű a kedély dolga és nem az ösztöné.*A kedély egy csepp az üdvözültségből. A kedély a lélekben ül, angyal, mindig nő, leány, jázminfehér bőre van és leheletének olajfavirág illata.*A kedély kék, mint az ég májusban a virágzó jázmin fölött.*

A kedély az emberi léleknek az a része, amelynek az üdvvel állandó kapcsolata van.*Rajta tudom megnézni, kicsoda milyen mértékben valósult meg.

"Alterius non sit qui suus esse potest" - vagyis "Ne legyen másvalaki, aki a maga ura lehet".

Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent.

Ha a világ végtelenségéből indulsz ki, az igazságot sohasem fogod elérni. Valamit akkor ismersz meg, ha abban annak személyes érdekeltségét, aki alkotta, megérted. Azt, hogy annak, aki azt alkotta, fontos volt. Aki a végtelenségből indul ki, a számhoz jut el. Aki a kimeríthetetlenből indul ki, megtalálja a dolog lényegét. Amíg az alkotó érdekelve van, a dolog fennáll, ha az érdek nincs többé, a dolog elenyészik. Amit gravitációnak hívunk, az a dolgokban levő személyes hangsúly.

- Személytől független létezés nincs.

Püthagorasz Aranyversei

Első rész

6 Lágyulj el kegyes szóra és hasznos cselekedetre.7 Ne vessz össze barátoddal egy kis vétek miatt,8 ameddig csak képes vagy rá; mert a képesség a szükség közelében lakozik.9 Tudd és szoktasd magad erre, légy úr felette:10 mindenekelőtt a has, alvás, bujaság felett11 és harag felett. - Ne cselekedj szégyenteljesen, sem másokkal12 sem egyedül; leginkább magad előtt szégyelld magad.13 Következőleg: légy igaz szóban és tettben14 és szokj hozzá, hogy soha ne viselkedj megfontolatlanul,15 hanem ismerd fel, hogy mindeneknek biztos a halál16 és hogy hamar elnyered, hamar elveszted a birtokot.18 Ha a Sors téged választ, viseld s ne légy bosszús.19 Gyógyulj belőle, ahogy csak tudsz, s gondold:20 A Sors a jóknak ebből nem sokat ad.21 Sok beszéd jut el az emberhez, jók s rosszak.22 Ne ijedj meg tőlük s ne hagyd magad tántorítani23 szándéktól. Ha valaki valótlant állít,24 úgy tedd hozzá elnézőn. Mit azonban én mondok néked, mindenben igaz lészen.25 Ne csábítson senki, sem szóval sem tettel,26 olyat tenni vagy mondani, mely nem a legjobb.27 Gondold meg tetted, hogy később ne bizonyuljon balgának:28 Nem átgondolt cselekvés és beszéd méltatlan férfihoz.29 Mely utólag fájdalmat okoz neked, a végbe visz általa.30 Ne tégy semmit, melyből semmit sem értesz, inkább hagyd magad okítani,31 annyira, miképp szükséges; így a legkellemesebb életet fogod élni.32 A test egészségét sem szabad elhanyagolnod:33 Tarts mértéket ivásban, evésben és sportban.34 Mértéknek nevezem, mely később nem hoz fájdalmat.35 Szoktasd magad tiszta, bőség nélküli életmódhoz36 és őrizkedj olyat tenni, mely irigységet szül:37 Ne hajszold a fényűzést rosszkor, mint ki nem tudja, mi illik.38 De ne légy kicsinyes sem: Mérték a legjobb mindenben.39 Tégy úgy, hogy ne okozz magadnak hátrányt, gondolkodj a cselekvés előtt.40 Ne jöjjék álom addig szelíd szemedre,41 míg a nap minden művét háromszor át nem gondoltad:

42 "Miben hibáztam? Mit cselekedtem? Mit mulasztottam el?"43 Kezd az elsővel és haladj mindegyiken keresztül és akkor:44 ha rosszat tettél, úgy ijedj meg, ám ha jót cselekedtél, örülj.45 Ezen fáradozz, ezen szorgoskodj, ezt kell szeretned:48 Tettre fel49 Ha e tanokat magadévá teszed,50 felismered a halandó és a halhatatlan ember közti kapcsolatot:51 minthogy mindenki elmúlik és fennmarad.52 Felismered majd, amennyire megillet, hogy a természet mindenben egyenlő,53 úgyhogy semmit nem remélsz, mit ember nem remélhet, és rejtve semmi nem marad előtted.54 Felismered majd, hogy az emberek maguk választják szenvedéseik,55 a szegényeket, akik a jót, mely közel van, nem látják56 és nem hallják; csak kevesek ismerik a szabadulást e bajokból.57 E sors gyengíti értelmét. Mint gördülő kövek58 gurulnak ide-oda, végtelen fájdalmat szenvednek el.59 Mert egy veszedelmes kísérő, a viszály, árt nekik észrevétlen60 s összenő vélük. Ne hizlaljuk: térjünk ki előle és meneküljünk.61 Zeusz atya, szavamra! Számos bajtól szabadítanál meg mindenkit,62 ha megmutatnád nekik, milyen démonnal élnek!63 Te azonban légy jókedvű, hisz isteni a halandók nemzettsége,64 és a természet, mely a szentséget kinyilatkoztatja, megmutat nekik mindent.65 Ha ebben részesülsz, bírni fogod, mit számodra rendelek.66 Meggyógyítod majd lelkedet és megmented e bajoktól.67 De tartsd távol magad a tápláléktól, melyet a "tisztításnak"68 és a "lélek felszabadításának" neveztünk. Gondold ezt át mind, ha választasz,69 és mint szekérhajtónő, foglald el fent a legjobb nézőhelyet.70 Ha tested elhagyod és a szabad éterbe jutsz,71 halhatatlan leszel: halhatatlan mindenható, nem halandó többé.

Nagy ember titka nem az, hogy őrült, ellenkezőleg, az, hogy egészséges. Nem az, hogy ő a kivétel, hanem az, hogy ő az egyetemes és a normális. A kivétel a többi. Az őrült az, aki nem olyan, mint ő. A nagy élet a normális emberi élet, és a sokaság élete a bolondokháza és a cirkusz. A nagy ember titka az, hogy ő az egyetlen ember, akinek nincs titka. Ő az egyetemes és az általános és a természetes és az egyszerű és az igazi ember.

"S valami furcsa módon nyitott szemmel érzem, hogy testként folytatódom a külső világban - nem a fűben, a fákban, hanem az egészben." (József Attila)

"Even within the confines of the scabbard, the blade retains its cutting edge."--Toshitora Yamashiro

Csak a szellemvilág él, az anyagi világ nem.

Csak a szellemvilág létezik, az anyagi világ nem.

Az anyagi világ puszta illúzió.

Ne a szemeddel láss.

Légy következetes.

Bízz, és úgy lesz.

A halál gyors, az élet lassú.

Kérj, és kapsz.

Kételkedj, és elillan.

Enni, annyi mint lenni.

Csillagpor zabálás, fölfalni egymást.

A tiszta forrás táplál, éltet.

Az igazság tiszta forrás.

Aki nyeli a hazugságot, az halott.

Avasd be magad az igazba.

Próbálj jó lenni, bízz.

Ne félj, a félelem bénító.

Nemesítsd szellemed, tisztítsd tudatod.

Ha nem megy így, megy úgy.

Minden ami fontos, elmúlt.

Látni. A dolog magától értelmeződik.

A világ olyan, mint egy híd, haladj át rajta, de ne építsd rá a házad.

A kommunisták azt hiszik a materializmus az élet.

Mindenki hisz valamiben.

A kommunista szerint a szellemi tevékenység nem tevékenység.

A kommunista az élet ellensége, megöli magát és a jövőjét is, nem hisz az életben.

A kommunista pusztító, írtja az élet minden formáját.

A kommunizmus a korrupció melegágya.

A kommunista a legbarbárabb ember.

A kommunista primitív, életellenes.

A kommunista lelke halott.

A pácban mindenki benne van.

Ezért mondta Jézus, hogy ne attól féljetek, aki megöli a testet, hanem aki megöli (megrontja, kábává, alvajáróvá teszi) a lelket.

A pillanat nem mulasztható el és az öröknek nem járhat le az ideje.

A világ önkények harca.

„Legyetek saját magatok lámpásai." Buddha

TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES HATALMA, ÜDVE, MINDÖRÖKTŐL KEZDVE, LEGYEN MINDÖRÖKRE. Hun imádság kr. u. 410

Mindenkinek van ideje ébernek lenni.

Fejet hajt az elviselhetetlen előtt és mosolyog. A mosoly azt jelenti: nem adok fel semmit.

Az emberek nem szeretnek következetesek lenni.

Valamit megállni nagyobb dolog, mint valamit megcsinálni. (Pl. megállom hogy csokit egyek, lefutok 10 km-t)

Valamit rendszeresen csinálni nagy dolog, de rendszeresen nem csinálni még nagyobb. (Pl. futás reggelente, nem dohányozni)

Teljes szívemből mondom néktek: mindig élet és halál a tét.Minden elmúlik, még a pillanatnak sincs maradásaMaradjatok figyelmesek! Ne legyetek hanyagok és feledékenyek!

A terv semmi, a tervezés minden.

Aki keres, talál.

A tudás megnyugtat.

A diktatúra nem bírja az ablakot nyitókat.

A zsidó terror nem bírja a sátortető átszakítókat.

Ezen a földön nem félni vagyok.

Ne nevezzetek mesternek, az ember fia vagyok.

Aki a szabadság, az elfogadás, a látás pozícióján áll, nincs szüksége rá, hogy magára rangokat és címeket aggasson.

Azt mondják, az időpánik maga a pokol. Aki azt mondja, nincs időm, azt a pokol örvénye magába rántotta. A fontos dolgokra mindig van idő, és főként mindig van idő arra, hogy éber légy, más nem számít.

Ami voltam vagyok, de ami lettem, nem voltam mindig.

Az éberek világa egy és ugyanaz.

Miután megvilágosodtam, még húsz évig kellett gyakorolnom, hogy megvilágosodjam.

"Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember nem más, mint Isten szolgálata."Hunyadi Mátyás

A Mágia szútra három alaptétele:-a létezés minden emberben állandóan és teljes egészében esedékes-a valóságot a maga teljességében el kell ismerni-az összes lehetőséget birtokba kell venni

Az igazságról nem szabad lemondani.

Ürítsd ki az elmédet, legyél forma nélküli, alak nélküli, mint a víz. Ha a vizet beleöntőd egy csészébe csészévé válik, ha beleöntőd egy üvegbe üveggé válik, ha beleöntőd egy teáskannába teáskannává válik. A víz folyni is tud és törni is tud. Barátom legyél víz.Van egyszer a természetes ösztön és az irányítás. Neked a kettőt kell vegyíteni harmonikusan. Ha az egyiket túlzásba viszed, nagyon amatőr leszel, ha a másikat viszed túlzásba, akkor gépies emberré válsz.

Valójában nem tanítok karatét, mert már többé nem hiszek a stílusokban. Úgy értem, hogy nem hiszem, hogy létezik olyan dolog hogy kínai harcmód, japán harcmód, vagy bármilyen más harcmód, mivel ha csak az embernek nincsen három karja és négy lába, akkor nem létezhetnek különböző fajta harcmódok.Ha a harcról beszélünk, akkor bébi jobban teszed, ha a tested minden részét edzed.Bruce Lee

Az azonnali védelem 7 elve

1. Éber tudatosság, mint védelem.2. Biztonságos távolságban legyél.3. Szánd el magad a cselekvésre.4. Minden egyes támadásnál sokszoros ütést mérjél.5. Ragadd meg, és billentsd ki az egyensúlyából.6. Vidd le a földre, tartsd szorosan.7. Fejezd be, győzd le, vagy tűnj el.

Ki kell mondani az igazságot, csak ez szabadít fel.

Az alkotás öröme a legfontosabb, ha van egy elképzelésünk, tartsunk ki mellette, míg meg nem valósul.

- Mester... mi az a boldogság?- A harcban született nyugalom.- S ez mit jelent?- Azt, hogy először van a harc... s utána a szavakkal leírhatatlan s minden emberi örömnél gyönyörűségesebb beteljesedés.

I want to give you.Let me say this.you reaIIy Iike.Find something thatyou'd be abIe to treasure.When you find it...work very hardfor your treasure.At that time,you wiII have the treasure...you must work hard for.And it wiII become a careeryou put your heart into.That is your reaI treasure.

Félni segítünk, vagy bízni?

Sic transit gloria mundi.A dicsőség így múlik el.

Kész vagy?